KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. (TOlio/iITOB^i. TÁfiSUtüT Ae országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Átírás

1 Tlf évfolyam. Budapest, évi fefmiár hó 6 sín. íl. (55f) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. g/ír. MAg y (TOlio/iITOB^i. TÁfiSUtüT Ae országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 irt, negyedévre 2 írt 50 kr. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlésére, mely évi február hó 14-én- (vasárnap) délelőtt 10 órakor fog Budapesten á Köztelken megtartatni. Tárgyai: 1. Az egyesület alapszabályainak megváltoztatása, mely változtatások, részint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének megalakulásából, részint a természetes fejlődésből kifolyólag szükségessé váltak. 2. Határozatilag kimondása annak, hogy az OMGE. a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége központi teendőit elvállalja. 3. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége központi költségeihez a hozzájárulási összeg megszavazása. 4. Az egyesület tisztikar, segéd- és szolgaszemélyzet szolgálati és fegyelmi szabályzatának megerősítése. Budapest, január hó 16-án. Gr. Dessewffy Aurél s. k. elnök. Meghívó Gazdasági előadások. (1897. február 15., 16., 17.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a földmivelésügyi miniszter támogatásával a f. évben rendezendő gazdasági előadások tervezete a következő: IlftjeM ffiímei SZeflláS ÉS SZOlMOi Első nap. Február 15. {Hétfő.) Havas Miksa: A jelzálogos kölcsönök és azok konvertálása". Cserháti Sándor: Talajmivelésünk leggyakoribb hibái". Délután Műtrágya vita. Második nap. Február 16. (Kedd.) Hensch Árpád: A belterjes gazdálkodás Magyarországon milyen viszonyok között indokolt?" Kerpély Kálmán: Takarmánynövények termelése." Rovara Frigyes : A répabogár irtása." Molnár István: Mezőgazdasági gyümölcstermelés". A gyümölcsértékesítés módjai". Központi vásárcsarnok megtekintése. Harmadik nap. Február 17. (Szerda.) K. Ruffy Pál: Szarvasmarha és sertés gazdasági hizlalása". Baross Károly: A szőlők újjáalakítása." Nadányi Miklós: A szőlők fásojtása. A gazdasági előadások és műtrágya vita részletes tervezetét a Köztelek" 8-ik számában közöltük, melyet az egyesület irodája az érdeklődőknek kívánatra megküldi. - Változás a Gazdasági előadások tervezetében. Az OMGE. által f. hó 15., 16. és 17-dik :napján rendezendő gazdasági előadásoknak tervezete ujabb előadással bővült. Ugyanis 17-én (szerdán) délelőtt a Baross Károly előadását követőleg Nadányi Miklós is előadást fog tartani a szőlők fásojtásáról s bemutat két saját- az Országos Törzskönyveid Bizottság folyó évi február hó 9-én, kedden, délután 4 órakor a Köztelken" tartandó ülésére. Főtárgyaló: Uj tenyészállatok felvétele. találmányu gépet, melyek a szőlők fásojtási Folyó ügyek. munkálatait megkönnyítik. E gépek az előadások tartama alatt közszemlére lesznek kitéve Kostyári Ferencz, elnök. a Köztelek helyiségében. Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi luxuslóvásárok a Tattersallban április hó 4., 5. és 6-án, továbbá május hó 3., 4. és 5-én fognak megtartatni. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest í llől-út 33. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A dijlovaglás és dijugratás pedig május 12-én fog megtartatni. Előleges értesítés. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tenyészállatvásár rendező bizottsága í. hő 29-én tartott ülésében elhatározta, hogy a f. évi tenyészállatvásár Budapesten május 2,3, és4-én tartassék meg. A vásárra szarvasmarha, juhok és sertések bocsáttatnak. Sertések azonban csakis a földmivelésügyi m. k. miniszter külön engedélye alapján engedtetnek a vásárra. Ugyancsak elhatározta azt is, hogy ezen tenyészállatvásár alkalmából miután megfelelő fedett helyiségekkel fog rendelkezni gépkiállítás műtrágya és abraktakarmány kiállítás is rendeztessék. Midőn is ezen körülményre az érdeklődők figyelmét felhivjuk, egyúttal tudatjuk, hogy a tenyészállatvásár és kiállítás programmja legközelebb ki fog dolgoztatni és az érdeklődők rendelkezésére bocsájtatni. Igazgató. Pályázat. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irodája részére két gyakornoki állás betöltése végett van szerencsém felhívni az azokra pályázókat, hogy okmányaik egyszerű másolataival felszerelt kérvényeiket az egyesület elnökéhez: Nagyjnéltó- M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t e Budapest Alkotmány-ntcza 31. szám. Tavaszi mag-árjegyzékünk e lap 190. oldalin található. Mai számunk 31 oldal.

2 170 KŐZTELEK, FEBRUÁR HÓ O. ÍÍ. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ságu gróf Dessewffy Aurél úrhoz intézve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irodájához f. évi február hó 14-ig benyújtani szíveskedjenek. A pályázóktól megkívántatik a m.- óvári gazd. akadémai vagy valamely hazai gazdasági tanintézet sikeres végzettsége, némi gazdasági gyakorlat, a magyar nyelven kivül legalább a német nyelv bírása és némi irodalmi jártasság igazolása. Egy-egy gyakornoki állás javadalmazása évi ÖUO frt. Budapest, január 30. Forster Géza, az OMGE. igazgatója. Igazgató-választmány ülése. (1897. január 30.) Jelen voltak gróf Dessewffy Aurél elnöklete alm\ Bujanovics Sándor alelnök, Bálintffy Pál, Bernát István, id. Cséry Lajos, ár.'csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Döry József, Oaál Jenő, Galgóczy Károly, dr. Hutyra Ferencz, Károlyi Sándor gróf, Koppély Géza, Kostyán Ferencz, Molnár István, Máday Izidor, Nagy Dezső, Reusz Henrik, Sátovszky János, Tahy István, és Tormay Béla igazgató-választmányi tagok,, Szevera Károly és Wilfing Nándor egyesületi tagok. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató,, Szüassy Zoltán szerkesztő-titkár, Rubinek Gyula ügyvezető-titkár és Jeszenszky Pál társszerkesztő. Gróf Dessewffy Aurél elnök megnyitja az ülést, üdvözli a megjelent választmányi tagokat. Igazgató bemutatja a mult választmányi ülésről felvett, elnökileg aláirt s a kiküldött két tag által hitelesített jegyzőkönyvet, mely a Köztélek" lapban is közzé volt már téve. Tudomásul szolgál. Igazgató jelenti, hogy a mai ülésről elfoglaltsága miatt való távolmaradását kimentette Libits Adolf választmányi tag. TÁRCZ A. A fáczáncsempész. Irta ; Bársony István. Nem régen történt az eset. A gyorsvonat teljes igyekezettel zakatolt Budapest felé. A kocsik meglehetősen tömve Voltak. Egy elsőosztályu kocsiszakaszban nagyon vig társaság anekdotázott. Vadászok voltak ott, akik egymást Hezitálták tul a nagyot mondásban. A kocsi folyosóján jókora szállítmány mindenféle vad hevert a vadászat sikerének a bizonyítékául. Gazsi bácsinak nem valami jó napja lehetett, komoran szívta' a szivarját' s hallgatagon tűrte, hogy a társai évödj'enek vele. A gonosz ósontok nem tudtak betelni egy elhibázott fáczán emlegetésével, amely ott kelt fel a Gazsi lába elől a répa közül és a Pieper Diana üdvözlő dörgése közt, evezett tovább nagy vígan. Hagyjátok el,, szólt közbe az ügyész tir hangos hahotával, legalább nem kell neki fogyasztási adót fizetni érte. Bezzeg majd megnyúzza a fináncz a híres Nimródokat, akik tele tarisznyával dicsekszenek. Ez bizony komoly ijesztés'volt. A vadászok kaptak az alkalmon s jól megszapulták a mélyen tisztelt pénzügyi kapaezításokat, akik az ilyen bolond adókat kitalálják. De igazán bolond adó is az, Látszik, Jegyzők önyv-hitelesitők. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök ajánlatára Kostyán Ferencz és Reusz Henrik választmányi tagok kéretnek fel. Tagsági ügyek. Igazgató jelenti, hogy a mult igazgatóválasztmányi ülés óta elhunyt Boda Imre alapító tag, hinek 262"50 frtot kitevő örök alapítványa Boda Sándorra, az elhunyt fiuutódjára volna átruházandó. A választmány az egyesület tagjának elhunyta felett részvétét fejezi ki s az örök alapítói jogokat Boda Sándorra ruházza át. Kilépő tagok. Berényi László Budapestről távozván, az egyesületből való elbocsájtását kéri. Cyklusok lejárása miatt törlendők: Szobötka Adolf, Bánky Sándor. A választmány a nevezetteket a tagok sorából törli. Uj tagokul jelentkeztek a mult ülés óta és tagsági kötelező nyilatkozatukat benyújtották: Agnelli Józáef plébános, Boltizár József gazdatiszt, Berger Sámuel földbérlő, Berecz János uradalmi intéző, Bibó Dezső birtokos, Bornemissza Gyula földbirtokos, Dessewffy Béla földbirtokos, Elbogen Károly földbirtokos, L. Farkas Béla földbirtokos, Galgóczy Béla gazdatiszt, Hajdú Ferencz uradalmi számtartó, Herczfelder Pál földbirtokos, ifj. Horváth Mihály földbirtokos, Hubay József földbirtokos, Leopold Lajos közalapítványi bérlő, Lényey György urad. ispán, báró Malcomes Jeromos földmivelésügyi miniszteri oszt. tanácsos, Nemes Károly urad. gazdatiszt, Pick Miksa birtokbérlő, Razgha Ernő bérlő, Rosenberg Emil gazda, Ruisz Antal m. kir. gazdatiszt, dr. Ruffy Pál országgyűlési képviselő, dr. Salacz Oszkár ügyvéd, Stern Zsiga jószágbérlő, Schatz Ármin Mészárosok, Hentesek lapj. felelős szerkesztője, Schak Ede gazdálkodó, Scháffer Nándor gazdatiszt, Szabó Elemér földbirtokos, Szalma Sándor gazdatiszt, Jaskó Géza állatorvosi akadémiai tanársegéd. A mai taglétszám tehát 418 alapitó, 2505 évdijas, összesen 2923 tag. A választmány az újonnan jelentkezetteket örömmel veszi fel a tagok sorába. hogy olyan emberek ütötték nyélbe, a kik pállottak ugyan valamit harangozni, de magok sohasem húzták a harang kötelét. Mert külünben lehetetlen, hogy vadászember létökre, ugy adóztatták volna meg a vadgalambot, mint a foglyot. Horrendum dictu!... Egyik is másik is tizenhárom krajezárokért jut át a vámrubikonon, pedig a vadgalamb hitványság, semmi, nem is uriasztalra való; az ember lövi, mert lőni mulatságos, gyors lévén és szívós. De mai vadász a cselédjének adja a pecsenyéjét. A fogoly ellenben a legelső pecsenye, finom deliczia, minden gourmetnak az inyét csiklandozza, igazi érték tehát. És a fináncz egy kategóriába teszi bele a vadgalambot. Mintha a kavicsot gyémántnak nézhetné valaki! Aztán ott van a fürj, annak a vámja csak egy és fél krajezár, pedig még nagyobb finomság, mint a fogoly. Három jó hizott fürjecske bizony van is annyi mint egy kinőtt fogoly s a háromnak a vámja összesen még felényi sincs, 'mint egy fogolyé. Hol van itt az arány? Egy mocsári szalonka vámja tizenhárom krajezár, pedig a mocsári szalonka nem ritkaság,, mint az erdei szalonka, és testre nézve, csak akkora, mint egy fürj. Egyszóval a derék fináneznak fogalma sincs arról, hogy hogyan kellett volna az arányt ' megállapítani, hisz' ő nem természettudós. Ki nem fogytak a vadászok a zugólódásból s végre az sült ki, hogy ha valaki nem röstel finánczolatlan dohányt pipálni, hátakkor abban sincs ám semmi, ha mások megafinánczolt fáczántól irtóznak, Az egyesületi tisztviselő-, segéd- és szolgaszemélyzet fegyelmi és szolgálati szabályzatának megvitatása. Tárgyalás alá vette ezután a választmány az egyesületi tisztviselő- segéd- és szolgaszemélyzet fegyelmi és szolgálati szabályzatát, melyet egy erre kiküldött bízottság dolgozott ki. Pontonként tárgyalás alá vétetvén a szabályzatok, azokat a választmány némi stiláris módosítások megtétele után elfogadta és jóváhagyás végett a közgyűlés elő terjeszteni határozta. A szabályzatok a módosított alapszabálytervezetekkel együtt a közgyűlés előtt az OMGE. összes tagjai részére meg fognak küldetni. Állattenyésztési szakosztály javaslatai. Ügyvezető-titkár előterjeszti az állattenyésztési szakosztály javaslatát a hizó állatvásárok rendezése ügyében. A szakosztály a kiküldött bizottság által Renner Gusztáv előadói javaslata alapján kidolgozott tervezetet tárgyalás alá vevén, javaslatba hozza, miszerint mondja ki a választmány, hogy a hizó állatvásárok rendezését elvileg helyesli s hogy ezek megtartása évenkint kétszer és pedig karácsony hetében és május első napjaiban volna - indokolt s a vásár rendezésére nézve részletes javaslatot terjeszt a szakosztály a választmány elé. (Az állattenyésztési szakosztály javaslatai a Köztelek" 7. számában közöltettek.) Az igazgató-választmány a hizó állatvásároknak évenként kétszer Bpesten való rendezése ügyében a szakosztály által tett javaslatokat elfogadja s a vásár rendezésére Tormay Béla elnöklete alatt Bálintffy Pál, Renner Gusztáv, Monostori Károly, Ruffy Pál, Leiden- ; frost Tivadar, Libits Adolf és Kobek István tagokból álló bizottságot küld kij mely kiegészítendő volna a földmivelésügyi minisztérium, a hentesek és mészárosok ipartestülete, a székes-főváros és a Vásárcsarnok Ellátók Szövetkezete által kiküldendő egy-egy taggal. A választmány ez ügyben felterjesztés intézését határozza el a földmivelésügyi miniszterhez. Úgyszintén magáévá tette az igazgatóválasztmány a szakosztálynak az állatvásárok országos rendezésére vonatkozólag 5 pontban' összefoglalt javaslatát is s azt a földmivelésügyi miniszterhez fölterjeszteni határozza. De mikor olyan rizikóval jár a csempészet! A fináneznak árgus. szeme van s csak odaszagol egy pakktáskához, már kiérzi belőle a rejtegetett vadat. Az egyik fiatal czimbora elszólta magát: No, már pedig engem el nem fogna a fináncz, ha én csempészni akarnék 1 Négy kakast is bevinnék igy la, a szűröm alatt, hogy nem is sejtené egy. fináncz sem. Már azt szeretnők látni 1.,. De már azt megnézzük!.,. Fogadjunk, hogy nem mered megkoczkáztatni? Fagadjunk, hogy rajtavesztesz?... Zudult feléje a sok ijesztés. Nohát fogadjunk, nem bánom. Tiz üveg pezsgője folyjék a vesztesnek. Mindjárt akadt, aki tartotta. Az ügyész belecsapott a fiatalember tenyerébe. Hej Józsi, Józsi! megbánod, huhogott Gazsi bácsi, mint egy balálmadár. Csúffá leszel, ha megcsíp a fináncz. Már hiába volt a rémités, mert állott a; fogadás. S hogy idő se legyen a gondolkodásra, éppen az utolsó előtti állomásról indult tovább a vonat, már nem lehetett sokat, tétovázni. Józsi hirtelenében főpróbát tartott a; csempészetből, magára kapta a szűrét s négy kakasfáczánt kettesével összekötve ráakasztott a derekára. Azután jobbra fordult, balra fordult s fogadta a czimborái gratuláczióját bűvészkedéséhez. Csakugyan elég jól eltűntette a fáczánokat. Alighogy készen volt, már berobogott a vonat a végső állomásra. Hordárok rohantak be a kocsikba, felkapkodták a vadászok hol-

3 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,! 897. FEBRUÁR HÓ Gróf Dessewffy Aurél elnök eltávozván az ülésből Scitovszky János foglalja el az elnöki széket. Igazgató előterjeszti a XIV. tenyészállatvásár rendező bizottságának javaslatát, a mely szerint, a vásár a tavaszi 2-ik luxusló-vásárral egyidejűleg volna megtartandó az ezredéves állatkiállitás csarnokokban május hó 2, 3, 4, napjain. A bizottság javasolja, hogy a földmivelési minisztértől az egyesület S000 frtot és állami érmeket kérjen a díjazásokra s kérje egyúttal, hogy hasson oda a kereskedelmi miniszternél, miszerint áz államvasutak igazgatóságát utasítsa, hogy. a vásár idejére a vasúti rakodóhoz kirendeltségről gondoskodjék. A váválasztmány a tenyészállatvásár rendező bizottságának javaslatát elfogadja. Átiratok. 1. A brüsszeli nemzetközi kiállítás végrehajtó bizottságának átiratára. a választmány válaszul adja, hogy a kiállításnak időleges részében sörárpamintákkal vehetne részt a magyar gazdaközönség. 2. A párizsi Yilágkiállitás nagybizottságába a választmány az OMGE. képviseletében Szilassy Zoltán szerkesztő-titkárt küldi ki. 3. A földmivelésügyi miniszter megküldte az egyesületnek az junius október hónapokban Kiewben rendezendő kiállítás szabályzatait. A választmány egy felterjesztésben a miniszter figyelmét felhívja azon körülményre, hogy a magyar fajta szarvasmarhát e kiállításon be lehetne mutatni és kívánatos volna a kiállításnak mezőgazdasági szempontból tüzetes tanul mányoztatása. 4. A földmivelésügyi miniszter által a gödöllői tyukászat felállítása tárgyában tartandó szaktanácskozmánvra a választmány Bubinek Gyula ügyvezető-títkárt küldi ki. 5. A földmivelésügyi miniszter értesiti az OMGE.-t, hogy a Földhitelintézet által kitűzött faiskolai pályadijakat a következő faiskolakezelő tanítóknak Ítélte oda, az e végett összegyűlő bizottság: A 300 frtos első pályadíjat Kondor Ferencz vasmegyei állami tanító nyerte és egyenként frtot nyertek: Steierlein Gábor községi polgári iskolai igazgató és Orosháry Péter szuhányi tanító. miját s vitték kifelé. Egyik a Józsi puskáját és bőröndjét ragadta meg s rohant vele. Most már igazán nem volt mit tenni, mennie kellett a hordár után. Hogy el ne veszítse szem elől, sietve lihegett utána. Hosszú szűrét összefogta elől, hogy belé ne botoljék. Ember! szólt hozzá hirtelen Gazsi bácsi, a ki mellette ment véged van, szétnyílt hátul a szűröd s a sok fáczánfark mind a földet söpri. Qlyan vagy, mint egy páva. Gazsi elsápadt. Erre nem gondolt. Amily bátran indult a kalandnak, oly holtra rémülten állott meg egyszerre. Csak most jutott tudatára, hogy mi vár rá, hogyha felfedezik. Az, hogy kitudja hányszorosan kell majd a fogyasztási adót leszúrnia, még csak baj se lenne; de mily látványosság lesz az, ha a fifikus fináncz kárörvendő arczczal libbenti fel,a szűrét s ő ország-világ csudájára ott fog állani azzal a furcsa fáczán-dekoráczióval. Az egész utazóközönség köréje fog gyűlni, harsogó kaczaj kiséri; a barátai megtagadják, elszökdösnek mellőle s azután majd örökösen csúfságba járnak vele. Bele kell ebbe bolondulni. Mindez egy másodpercz alatt villant meg agyában. De már késő volt, nem vonulhatott vissza. Ha most odaáll a fináncz elé s töredelmes vallomást teszen a fáczánokról, akkor is A 100 frtos pályadijak a következő faiskolakezelő tanítók részére adattak.ki: 1. Pap Jakab (Naszód), 2. Palencsár J. Vidor (Bártfa), 3. Marosi Pál (Antalócz), 4. Kerekes Imre (Diósgyőr), 5. Magyar György (Dunkófalva), 6. Juhász Pál (Váraszó), 7. B. Fucsek Gyula (Jász-Szent-György), 8. Lázár Gergely (Füzes-Gyarmat), 9. Kuzmányi György (Szirák), 10. Tatár József (H.-Böszörmény), 11. Boldizsár László (Szakái), 12. Márkus János (Csik-Tasnád), 13. Pataky Béla (Csékut), 14. Csizy Miklós (G.-Simon), 15. Kovalik Nándor (Kubach), 16. Szám József (Bátaszék), 17. Csík Mihály (Visk), 18. Kovács Ferencz (Bolhó). Tudomásul szolgál. 7. Ügyvezető-titkár jelenti, hogy a cselédtörvény revíziója tárgyában dr. Csillag Gyula által kidolgozott előadói javaslatra 20 gazdasági egyesület terjesztette be véleményét. A vélemények a közgazdasági szakosztály által fognak tárgyaltatni. Véleményüket beterjesztették: A Sopronmegyei, Felső- tíszavidéki, Tolna, Bars, Pozsony, Békés, Abauj-Torna, Ung, Veszprém, Szolnok- Doboka, Csongrád, Sáros, J.-N.-K.-Szolnok, Vas, Torda-Aranyos, Mosony, Somogy, Temes, és Torontál vármegyei gazdasági egyletek és a Kecskemétvidéki gazd. egyesület. Örvendetes tudomásul szolgál. 7. Ügyvezető-titkár előterjeszti, hogy a parasztszocziálizmus meggátlása ügyében a Csongrádmegyei gazd. egyesület, a földmivelésügyi miniszterhez fölterjesztett memorandumát pártolás végett megküldte az ÖMGE.-nek is. A memorandum azt czélozza, hogy a szocziálista tévtanok terjedésének megakadályozása végett a mnnkások gyülekezési joga korlátoztassék s az állam által, vagy állami felügyelet alatt folyó vizi- és földmunkálatok az aratás időtartamára felfüggesztessenek. Gróf Károlyi Sándor szólott a kérdéshez s azon véleményének adott kifejezést, hogy a munkások gyülekezési jogát korlátozni a kormányhatóságnak nem lehet. A munkás- vagy jobban mondva parasztszoczializmus elfojtására inkább a humanizmus eszközeivel kellene közrehatni. A munkássztrájkok ellenében a gazdaközönség előbbutóbb rá fog térni arra a végső útra, hogy milliókat összeadva arató és egyéb gazdasági gépek beszerzésére tömörül s igy ellensúlyozza Ment hát sápadtan és gépiesen előre. Fél kezével görcsösen kapaszkodott Gazsi bácsiba, aki részvéttel támogatta. ügy rémlett neki, líbgy a fáczánkakasok mind a négyen egyszerre kezdik csipkedni, csiklandozni s mintha mindegyik éppen most akarna leszakadni a derekáról, hogy egyszerre csak kipottyanjon a szűre alól. Ájulás környékezte. Bizonyos, hogy ha egy fináncz véletlenül megszólítja, a nagy erős ember menten összeroskad. Támolyogva vonszolta magát odább és _ugy kimeresztette a szemét félelmében, mint aki kísérletet lát. Egyszer csak azi érezte, hogy valaki nagyot lódít rajta s ő bent van egy bérkocsiban. Abban a perczben kitört rajta a hidegmeleg. Fázott és mégis izzadt. A szája kiszáradt. Hangot sem tudott adni. Otthon rögtön langyos fürdőt vett, forró teát ivott, azután lefeküdt s tizenkét óra hosszat halálos nehéz álmot aludt. Jó, hogy meg nem őszült. Másnap prezentálták neki a barátai négy azt a hézagot, mely az esetleges munkássztrájk folytán előáll, s ennek következményei azután igen súlyosan érintenék a munkás. osztályt Szóló a.zonban értelmesebbnek tartja mégis a magyar munkást, semhogy az arra a térre terelné a dolgot, hogy a gazdaközönség kénytelenitve lenne a fent vázolt eszközökhöz folyamodni. Többek hozzájárulása után a választmány a memorandum felett napirendre tér. Ezzel az ülés véget ért. Magyar agrár-politika. (Tisza István könyve.) A napokban a fenti czim alatt egy 1.00 oldalas füzet jelenfmeg Tisza Istvántól, amelynek a szerző szerint kifejezett czélja az, hogy a mezőgazdasági, termények árhanyatlásának okait megvilágítsa és annak enyhítésére szolgáló orvosszereket megjelölje. Abból a fogadtatásból azonban, mely a sajtó egy bizonyos részéről a röpirat osztályrészéül jutott, az is kiviláglik, hogy a röpiratnak talán a szerző intenczióin tul, olyan szerepet is tulajdonítanak, amelyben a röpirat hivatva lenne a hazai agrármozgalmak meddőségét és helytelen irányát bebizonyítani és agrármozgalomnak működését oly minimális keretek közé szorítani, amelyben az önmagától eltörpülve, teljesen fölöslegesnek mutatkozik. Mindenekelőtt konstatálni kívánjuk, hogy ezen utóbb kifejtett intencziót, a röpirat szerzője kifejezetten sehol magáévá nem teszi, azt pedig, hogy az agrármozgalomnak irányárai egyet nem ért, Tisza Istvánról régen tudjuk, mert ő egyáltalában nem az a jellem, a ki a maga meggyőződéseit véka alá rejtené, bármily kedvezőtlen színben tűnjék is fel érte a közvélemény előtt. Éppen ezen őszintesége azonban kimondja, hogy a magyar agrármozgalommal nem rokonszenvez s. habár, a bajokat elismeri, az agrárius tábor törekvéseinek eszközeit sok tekintetben helytelennek tartja, de még kevésbé tartja igazoltnak a külföld ezirányu mozgalmait, melyeket egyszerűen osztályharcznak bélyegez meg. Szerinte az agráriusok teljesen hamis nyomon vannak, a midőn legnagyobb és az egész világon érezhető bajuknak, a mezőgazdasági termények árai hanyattásának okait nem a túltermelésben és az ezáltal előidézett tengerentúli mértéktelen versenyben, hanem az aranyvaluta forszirozásában és a müveit világon való érvényesülésében, valamint a tőzsdei fedezetlen határidőüzletek mértéktelen elharapódzásában keresik ós ezek megszüntetésével igyekeznek a főbajt enyhíteni., Tisza röpirata tehát tulajdonképpen polémia az agrártábor leglényegesebb tételei ellen. Fegyverfogás a túltermelés elmélete mellett s a bimetallizmus és a tőzsdei papirbuza megszüntetésé ellen. Nem feladatunk most, hogy a röpirat ezekre vonatkozó helytelen adatait megkorrigáljuk, az abból levont hamis következtetéseket bebizonyítsuk és valódi értékükre redukáljuk, legközelebb ezt részletesen úgyis meg fogjuk tenni, ezért most csak általánosságban kívánunk azokkal foglalkozni. Tisza szerint egyedül a túltermelés oka a mezőgazdasági termények árhanyatlásának; mert a túltermelés elméletét nem alapjában az fáczán fogyasztási adójának a nyugtatványát, amit egyikök hirtelenében sietett kifizetni, hogy baj ne legyen a tréfából, ha a vállalkozó embert megtalálják csípni a finánczok. De Józsi, aki erről az óvatossági rendszabályról előre nem értesült: ógre-földre esküszik, hogy életének legszörnyűbb pillanatai azok voltak, amikor a négy fáczánkakast becsempészte egész világ búzatermelésére ós fogyasztására, kisül a turpisság s hozzá még gyáván szenvedi a budapesti vámon. hanem részleteiben az egyes termelő és fogyasztó a vereséget. államok szempontjából kívánja vizsgálni. Elte-

4 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. kintve attól, hogy ebből a szempontból nézve a kérdést, általános értékű következtetést vonni már azért sem lehet,' mert minden egyes termelő és fogyasztó államnak termelését és fogyasztását külön-külön, az egyes évek különböző eredményeit figyelembe véve kellene összehasonlítani, ami minden termelési évre nézve más és más eredményt adván, á szabályszerűséget semmi irányban nem mutathatja és igy az összehasonlításra és ezzel a bizonyításra bármi irányban is teljesen alkalmatlan, Tisza a termelés statisztikáját egyszerűen mellőzi és csakis az exportstatisztikát és a fogyasztás mértékét veszi irányadónak. E két tényezőből azután konstatálni kivánja, hogy a nyugat-európai fogyasztó államokban a buzaexportáló tengerentúli verseny következtében óta évenkint átlagban mintegy 45 millió métermázsával több buza áll rendelkezésre, mint a tényleges szükséglet, míg ben csak,3-7, ben 17"3, ben pedig 37-4 millió métermázsa. Már magában véve az a körülmény, hogy ben, amidőn tényleg a legmagasabb és ban, amidőn részben még igen kielégítő búzaárak voltak, s ez évek fölöslege alig néhány millió métermázsával kevesebb, mint az éveken kimutatott 45 millió métermázsa, megdönti Tisza azon egész okoskodását, hogy a búzaárak csökkenése a tengerentúli behozatalok eredményezte nagy fölöslegek folytán, mint a túltermelés következménye állott be. Ezek szerint az árpedressziónak már előbb kellett volna beállania, aminek a szállítási költségek fokozatos csökkenésével arányban fokozatosan kellett vala sülyednie. Hogy ez be nem következett, sőt 1895-ben amidőn az európai szükségletet fölöző legnagyobb többlet: (53"8 millió métermázsa) előállott, daczára a búzatermelő területek tetemes redukcziójának, a buza ára pedig mégis emelkedő irányzatot követett, mutatja azt az ingatag alapot, amelyen Tisza okoskodása nyugszik, nem is említvén, hogy adatai a források megnevezésének és a kombináczió módjai megemlítésének hiányában, még csak nem is ellenőrizhetők. A túltermelés elméletét a múlt évi nemzetközi gazdakongresszusj szaktekintélyei alaposan eltemették. Ennek a temetésnek az ér-. vényét nem döntheti meg az, hogy a végtisztességben a túltermelés lelkes tisztelői nem vettek részt és az utolsó galvanizálási kísérleteket ott oly kevéssé hatályos. módon tették meg. Ma már halottaiból feltámasztani a világ közvéleménye ellenére nem lehet és legfeljebb a szellemidézők praktikái kelthetnek a naivabb lelkekben hitet meséjük iránt. Már kevesebb határozottsággal foglal állást a röpirat a bimetallizmus ellen. Elismeri, hogy az arany és ezüstfém termelésének óriási fellendülése a pénzbőséget előidézvén, a pénz vásárló képessége csökkentésének rémét idézte elő, amit az ezüst pénznek a müveit világból való kiszorítása akadályozott meg. Kétségtelen, hogy a pénz vásárló képességének csökkenése csak a tőkésre veszedelem, de nem a termelőre, a ki terményeinek nagyobb áron való értékesítésével nemcsak a jelenben nyer, hanem nyerne a multakban kontrahált adósságaira nézve is, egyrészt a kamatláb csökkenése, másrészt a változatlan mennyiségű tőke könnyebb törleszthetése által. Az aranyban kötött államadósságokra nézve ez persze nem áll. Egészben véve azonban éppen a röpirat okoskodása erősit meg abban, hogy az aranyvaluta forszirozása tisztán merkantil érdek, a mely tőkéi vásárló képességének integritását félti és védi jogosulatlanul, sőt emelni akarja akkor, midőn a termelők millióinak pusztulása kiséri azt. Mennyire méltánytalan ez, a röpirat maga elismeri, a midőn a bimetallisztikus törekvéseket jogosultaknak mondja, de csak ha arany valutánk végleg rendezve lesz. Egészben véve azokban ugy látszik politikai indokokból, a röpirat az aranyvaluta forszirozásának az árak depresszióját előidéző hatását még sem akarja elismerni addig mig valutánk az egységes pénzláb alapján rendezve nem lesz! Hogy pedig valutánk ezen rendezése esetén a készfizetések felvételét mielőbb fel is vegyük, arról szerző említést nem tesz, mert jól tudja, hogy ez esetben aranykészletünk rohamos külföldre vonulásáv al oly gazdasági és pénzügyi derűt következnék be, mely az egész valutarendezési akcziónak nemcsak szomorú végét jelentené, de nemzetünket a legnagyobb Ínségbe döntené. A röpirat e fejezete ilem egyéb a nálunk jelenleg folyamaiban levő valutarendezési akczió helyeslésénél, de érdemlegesen inkább a mi nézetünk, mint az ellenkező nézet helyesléséhez szolgáltat adatokat. A röpirat harmadik részében a tőzsde spekulácziónak az árképződésre gyakorolt hatásával foglalkozik. A szerzőnek erre vonatkozó nézeteit részben 1 a III. országos gazdakongresszus, részben a nemrég megtartott tőzsde-ankét alkalmából ismerjük. Ugyanezeket hangoztatja a röpiratban is. Szerinte a határidőüzleti spekuláczió az árak csökkenésére nem gyakorol befolyást, sőt a papiros buza szolgálatot tesz a gazdának, mert a spekuláczió az árak kiegyenlítődését, nivellálását idézi elő. Azt hisszük, hogy ebben á részben a szerző szélmalomharczot folytat, mert éppen az imént lefolyt tőzsdeankéten a magyar agráriusok részéről nyilvánosan hallhatta, hogy csak az illegitim, a fedezetlen határidőüzletek megtiltását követeljük, a melyet pedig nemcsak a nemzetközi gazdakongresszusra zárt sorokban felvonult reakczionárius német agráriusok legszájasabb izgatói" mondanak szükségesnek, hanem a minek a jogosultságát még a budapesti tőzsde legilletékesebb tényezői is elismerték, a midőn máris megtettek némely intézkedést annak csökkentésére és a, tőzsdeankéten is eziránt való hajlandóságukat kifejezték. Hogy ilyenformán az igazság melyikünk részén állhat, könnyű eldönteni. A mi már a tőzsde hatósági ellenőrzésére, a gazdaközönségnek a tőzsde szervezetében és orgánumaiban való képviseltetésére vonatkozó kívánságait illeti a szerzőnek, ezek az előbbi mellett csak mellékes részletkérdéseket képeznek, a melyek egymagukban a szentelt viznél többet nem igen használnak. Legnagyobb érdeklődéssel mi magyar gazdák kétségtelenül a negyedik fejezetet várhattuk, mert habár ez képezi a röpirat legkisebb részét, mégis ennek a tartalmát tűzte a szerző az egész munka czimére. S mért mi a teendő?" czim alatt e fejezetben várhatjuk azoknak a segitőeszközöknek a megjelölését, amelyeket az agráriusok eddigi nézetének kizárásával szerző megjelölni fog. Szerző az árdepressziónak csak egyetlen általános okát, a túltermelést ismeri, nagyon természetes, hogy a helyzet javulását is csak ezen egy tényező hatásának az ellensúlyozásában, keresi. Erre egyedüli eszköznek az agrárius védővámokat ismeri el és mondja sürgősen alkalmazandóknak, ha mezőgazdaságunkat rombadőlni s földmivelő lakosságunkat elzülleni hagyni nem akarjuk. És itt felállítván azt a tételt, hogy az agrárius védővámok hatása csak azon ország területén érvényesülhet jótékonyan, amely állam termelésének eredményeit maga képes elfogyasztani és fölöslegének kivitelére nem szorul, állást foglal annak szüksége mellett, hogy Ausztriával fennálló közös vámterületünk fentartása a magyar gazda létérdekét képezi. Szívesen konczedáljuk azt, hogy a magyar gazdának a közös vámterület ma és a közel jövőben is nagyobb előnyöket biztosit az önálló vámterületnél, ha a kiegyezés oly alapon történik meg, amelyek ezen előnyök teljes 'érvényesülését valóban meg is engedik. Ezen a téren kétségkívül az agrárius védővámok nagy jelentőségűek, különösen az aldunai államok és Oroszországgal szemben. Éppen ezért melegen üdvözöljük Tisza István meggyőződését és hiszszük, hogy a kiegyezési törvényjavaslatok tárgyalásánál, tudományát, képességeit és befolyását ez irányban a házban is érvényesíteni fogja. Ámde ne higyje bárki is, hogy a védővámok magukban véve még az esetben is képesek enyhítést létrehozni, ha Ausztria az orosz terményeknek vasúti tarifái alakításával rejtett kedvezményeket nem is nyújtana. Nem, ez a segítségnek csak egyik részlete. Szükséges mindenekelőtt a hitelszervezelnek megalkotása, hogy ennek áldásáit a legkisebb ember is élvezhesse. Szükséges pedig mindenekfölött az érdekképviselet megalkotása, hogy a gazdatársadalom A határidő-üzlet szerinte a gabonakereskedelem lényeges eszköze, mely, nélkül az meg nem élhet, ezért eltörlése veszedelmes i volna éppen a gazdák érdekei szempontjából. a maga sorsának intézéséből az őt megillető részt kivehesse: és szükséges, hogy a társadalmi erők az állami omnipotenczia köréből kivonva önállóan érvényesülhessenek és mint előőrsök állandóan őrt álljanak a magyar gazda érdekei fölött és ha szükséges, azt azonnal érvényesíthessék is. Ezen érdekképviseleti szervezetek dolga leend azután a bajok valódi okait és a segítség megfelelő eszközeit megállapítani és azok alkalmazását állandóan sürgetni. Azt hiszszük, hogy Tisza röpiratának ezekben sokkal objektívebb kritikáját adl.uk, mint a minő objektivitással a szerző azt megírta. Uj szempotokat abban nem találtunk, még az sem uj állítás, hogy az agráriusok reakczionárius dugárut csempésznek és a gazda bajait politikai izgatás eszközéül használják fel; mégis érdemesnek tartjuk vele nemcsak most, dé a jövőben még részletesebben foglalkozni, mint egy oly ellenvéleménynyel, a melynek sokan nagy súlyt tulajdonítani hajlandók. Igazságunk érzetében legkevésbé sem félünk az őszinte szó meghallgatásától, de kimondásától sem. És a mint a hízelgés nem kenyerünk, azonképpen a gyanúsítás. sem, a mint azt a röpirat előszava bizonyos éllel előre feltételezni szeretne. Sz. z.,;

5 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,! 897. FEBRUÁR HÓ NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán. Összehasonlító termelési kísérletek duppaui" zabbal 1896-ban. Ö A gabonafélék között hazánkban a zab igen mostoha elbánásban részesül; a legtöbb gazdaságban olyan földbe kerül, a mely trágyázva már régen, vagy egyáltalán nem volt; rendesen a vetésforgó végén szokott állani. Ezen mellőzéshez járul még az is, hogy a jó minőségű vetőmag előállítására gazdáink nem sok gondot fordítanak, így azután a magyar zab termésátlaga igen csekély. Ezenkívül helyenként azt is tapasztalták, hogy a mint érni kezd, szeme könnyen hí hull, a mi kivált szeles időjárásnál nagy veszteséget okoz. Jó tulajdonsága, hogy a szárazságot jól kibírja, vékony szalmája, jó takarmányt ád, hogy elég korán érik, Az országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás fennállása óta egyik feladatának tűzte ki az ország éghajlati és talajviszonyainak megfelelő kulturnövényféleségek termelésének általánosítását, szem előtt tartva azon vezérelvet, hogy a magváltoztatás utján élért terméstöbblet ne csak a felmerült költségeket fedezze; hanem azonfelül még bizonyos jövedelmet is hozzon. Ezen czél elérése végett 1892-ben megindította az összehasonlító termelési kísérleteket különböző zabféleségekkel is, melyek között a duppaui zab azok közzé tartozott, mely ugy szem-, mint szalmatermésre kielégítő volt; koránérö, szépszemű ős súlyos, miért is a további kísérletezésre alkalmasnak "találtatott ben azután már 25 gazdaságban végezték az összehasonlító termelési kísérletet a duppaui és Heine-féle fürt-zabbal.*) Az eredmény a duppani zabra részben kedvezően ütött ki, ennélfogva elhatározta az állomás, hogy 1899-ban egy ujabb kísérletet hajt végre és pedig eredeti mag után itthon termelt duppaui zabbal. A duppani zab vetőmagját részben a táplányi (Győrmegye) uradalomtól, részben Teleki Arvéd gróf drassói uradalmából szereztük be. A Telekitől vett zabot kizárólag az erdélyi vármegyékben osztottuk ki. A kísérletre 55 gazda jelentkezett s a kísérletet. 57 gazdaságban hajtották végre. Ez ideig 53 kísérletről érkezett be a jelentés, melyek közül 4 esetben azt jelentik, hogy a jégverés a termést teljesen tönkre tette. A többi 49 kísérletről a következőkben adunk számot a gazdaközönségnek. A mult évi zabtermelési kísérletekből újra bebizonyítva látjuk, hogy a zab termelésénél hazánk legtöbb vidékén nem nagy súlyt helyeznek annak előveteményére és a talaj trágyázási állapotára. Pedig a zab csak ugy meghálálja a jó mivelést, trágyázást ős a megfelelő jó talaj előkészítést, mint a többi kalászos. Az eddig beérkezett jelentések arról tanúskodnak, hogy 28 helyen buza, vagy rozs volt az elővetemény, tehát gabona; azután 13 helyen tengeri, 4 helyen takarmány és 2. helyen répa. A zab közvetlenül istállólrágyás földbe vettetett 3 helyen, olyan talajba, a mely 1895-ben trágyáztatott 8 helyen; a többi helyeken mind korábbi években történt a trágyázás. A talaj megmivelésőt illetőleg az eredmény kielégítőnek mondható, 32 helyen őszszel szántották fel a talajt, 17 helyen tavaszszal. A gyomlálást 24 helyen nem végezték el, 25 helyen vetés után hengereztek, fogasoltak és' gyomláltak is. Az időjárási viszonyok Erdély kivételével a tenyészet ideje alatt kedvezők voltak. Leg- *) Ugy az mint az évi kísérletekről szóló jelentést, az érdeklődőknek, díjtalanul, küldi meg az Orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás. több helyen aratáskor megkezdődött a folytonos esőzés, mely több helyen a jó termést igen megrontotta, Erdélyben szokatlan nagy szárazság uralkodott. - A terméseredmény katasztrális holdanként következő volt: a gazdaságban Termett duppaui Zab. vele.összehasonlított kg között 1 esetben 1 esetben " , kg-h felül 1 1 Összes,en: 49 esetben: 49 esetben. 2 helyről a gazdaságban termelt zab terméseredménye nem közöltetett. Ezek közül egyik esetben azt jelentik, hogy a duppaui tetemes terméstöbbletet eredményezett; a másik helyen pedig a gazdaságban termelt zabot mely még éretlen volt akkor, amidőn a.duppaui learattatott, közvetlen az aratás előtt elverte a jég. Utóbbi esetben is azt jelentik, hogy a duppaui szebb termést adott, mint a milyet a gazdaságban termelt után vártak. A terméskülönbséget következő összefoglalás tünteti fel. Terméstöbblet duppaui a vele összehasonlított zabnál 1 50 kg. között 8 esetben 3 esetben , 1» iv (> kg.-n felül.. 1 ' 1 Ha az 1 50 kg. közötti terméstöbblettől mindkét zabnál eltekintünk, a duppaui zab 31 esetben 100 kg.-n felül termett többet, mint a vele összehasonlított zab és csupán 7 esetben maradt a gazdaságban termelt zab termése mögött. Az utóbbi 7 esetben kimutatott terméstöbbletet nem Írhatjuk szó nélkül a gazdaságban termelt zab javára, mert csupán egy esetben nincs a különbség megokolva, a többi helyeken mind magyarázatát adták annak, hogy a duppaui zab kevesebbet termett. így Héraházán a duppaui zab megdőlt, és ez okozta a 109 kg. termés kisebbségét. Káldon az aratás után bekövetkezett 3 hetes eső a későbben érő gazdasági zabban nem tett annyi kárt, mint a duppauiban. Egy helyen Balpatakán, Sáros megyében a duppaui zab 525 kg.-mai termett kevesebbet, mint a gazdaságban termett probstei zab. Azonban e zabféleség nem egymás közvetlen szomszédságában termeltetett, hanem távol egymástól, a duppaui egy magas fensikon, köves, szegény talajon, mely trágyázva régen s igen fogyatékosan volt a probstei ellenben völgyi fekvésben jó erőben levő talajon. Ezen kísérletből ennélfogva helyes következtetést vonni nem lehet. A duppaui zab szalmatermése is jobb, mint a gazdaságban termelté, mert a holdankinti kereszttermés 31 esethen több, mint a gazdaságban temelt zabé; 14 esetben kevesebb, 4 esetben egyiknél sincs feltüntetve. Ha a Hl. súlyt is tekintetbe vesszük, a duppaui zab jóval súlyosabb; mint a gazdaságban vett párhuzamosan termelt zab. A duppaui zab HL súlya kg. között ingadozik s átlag 48 kg. A gazdaságban termelt zab Hl. súlya kg. között inga-, dozik, átlag 44 kg. Az érés idejét'sem hagyhatjuk figyelmen' kívül. E tekintetben a duppani zab sokkal megelőzte a vele összehasonlitottat; mert 30 esetben érett korábban mint a másik. A duppaui zab érése előbb bekövetkezett: 6 esetben 1 5 nappal ' később érett egy helyen 3 ős egy helyen 7 nappal; a többi esetekben vagy együtt érett a vele összehasonlított zabbal, vagy az érés idő egyáltalán nincs közölve. E tekintetben, ha nem a mult évi abnormis időjárást vesszük irányadónak, nem mondhatjuk mellékes körülménynek a duppaui zab koránérését, mert ba e tulajdonságában a magyar zabbal meg is egyezik, előnyben van sok külföldi zabvarietással szemben, melyeknek tenyészideje igen hosszú; s ez hátrányos nemcsak azért, mert az aratási munkálatok igen soká húzódnak, a mi által a cséplés és betakarítás munkája van megnehezítve; hanem azért is, mert a nagy forróság is jobban árthat a még éretlen zabnak, a mely igy azután megszorul, léhaszemü marad. Ha az elmondottak alapján következtetést vonunk a duppaui zab termelési értőkéről, -határozottan állithatjuk, hógy az mint koránérö, súlyos teltszemü, a talaj iránt nagy igényeket nem támasztó s bőven termő zabféleség, viszonyaink között helyét jól megállja és elterjedése széles körben kívánatos. És mivel az ilyen termelési kísérletnél szükséges, hogy az több éven át megfigyeltessék, az állomás a duppaui zaj) termelési 3 kísérleteit ez,évben is folytatja. Ráz só Imre. ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető i Monostori Károly. Testméret és tej hozam. Állattenyésztési téren ma már senki se vonja kétségbe azon angol tételnek igazságát, hogy: Handsome is, what handsoine does" s daczára ennek azt látjuk, hogy világszerte nemcsak a ló, hanem a szarvasmarhatenyésztők is, sőt általában bármely hasznos házi-- emlős állatnak a tenyésztői és vásárlói is, a téteményképesség mellett nagy súlyt helyeznek az állat testének formabeli tökélyére, tehát az u. n. szépségre is. Nem is lehet ez másként, mert egyebektől egyelőre eltekintve, két hasonló jóságú, téteményképességü állat közül mindég az volt és örökre az lesz a kedveltebb, amely formáinak arányos tökélye folytán tetszetősebb. A testnek azonban részleteiben való arányossága s formálódásának tökélye, igen helyesen külön pertraktáitatik minden hasznosítási formánál, vagyis nem vonatik bírálás alkalmával egy kalap alá pl. a par excellente hizó marha a legelsőbb rendű tejelővel ős a több 'hasznúval, hanem külön értékszámozás alapján becsültetik fel. Mivel pedig régi dolog, hogy nem mindég az a szép, ami szép, hanem sokszor kinek mi tetszik, az a szép: az állattenyésztés terén u. n. tökéletes formálódások, modellek, ideális alkatok, eszményképek, alapformák képzelteitek,, konstruáltattak és fogadtattak el, szorgos tekintettel a hasznosításra s a tóteményképességre is. Hogy az ily ideális alkatok megállapítására az állati testen különféle méreteket vettek fel s hasonlítottak egymással össze, az általánosan ismeretes, mert hiszen ezen méregetések ma is nemcsak hogy tartják magukat, hanem hovatovább még nagyobb tért hóditnak mindenfelé.

6 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. A testrészek -mérésével kideríthető kívánatos formálódásnak nagy fontosságot kivált a hústermelő állatoknál tulajdonítanak, de tudjuk, hogy pl. a többhasznu, vagy a kiváltképpen tejjel hasznosító szarvasmarhákról is vesznek fel méreteket, s szabályokat állítanak fel különösen a bírálók részére, amelyek szerint kell azoknak értékszámozás alapján a dijjra méltó állatok osztályzatát megállapitniok s a dijt ahhoz képest odaitélniök. Aki valaha mérőbottal kezében a theoriákkal keveset törődő tenyésztők és egyéb szakértők jelenlétében marhákon méréseket hajtott végre s ezenközben nem röstelte pillantásra méltatni a környezők magaviseletét, csak az tudhatja igazán, hogy mi a hitetlen arczkifejezés és mi a gunymosoly. Pedig akárhogy forgatjuk is a dolgot, az állati testnek ilyetén való méregetése - feltevén, hogy minden egyebet is kellő figyelemre méltatnuk hátrányos egyátalában nem lehet, sőt inkább akkor, amikor nem pusztán anyagprodukáló, hanem tenyészállatról van szó, felettén becses segédeszköz az a mérőbot, mert az az állati test formaarányát számokban fejezi ki, s a precziz összehasonlítást teszi lehetővé, kizárván akár az elnézésből, akár a tévedésből vagy feledékenységből eredő hibákat, melyeket pedig még a legtalpraesettebb biráló is vajmi könnyen és gyakran elkövethet névszerint akkor, hanem egy-két, hanem mint pl. kiállításokon sok állatot vizsgál. Elismervén azonban előre is a méréseknek fontosságát általában, kérdés, lehet-e azoknak valamelyes hasznát venni specialiter pl. tejelő teheneknél, vagyis indokolt-e a tejhozam megállapítása szempontjából a test méregetéséhez fordulni, s illetőleg lehetséges-e a testméretekből a tejhozamra akár quantitative akár qualitative következtetni s ha talán nem lehet, van-e, lehet-e még valamely más indok, ami ily méretek felvételére ösztönözhet? Mielőtt ezt illetőleg további taglalásba bocsátkoznám csak érintem, hogy a méréseknek felvétele a többhasznu és a par excellente hizó marháknál ez idő szerint specialiter is hasznosnak, felettén tájékoztatónak s tenyésztési szempontból is igen tanulságosnak tekintetik s megjegyzem, hogy a világ egyik leghirnevesebb tejelő marhafajtájának, a jersey marhának tenyésztői, a test formálodálódását nagyon szigorúan bírálják és méregelik, kétségtelenül azért, mert annak, ezen kiválólag csak tejprodukáló állatnál is, nagy, fontosságot tulajdonítanak. Az ő értékszámozás alapján berendezett bírálati rendszerük szerint legmagasabb point-t csak az az állat kaphat, amelynek (egyéb kívánalmaktól itt eltekintve) szügye széles és mély; törzse tonnaalaku s nem különben mély és széles; hátvonala egyenes, hosszú és széles; fara a csípők között széles ; lábai rövidek. Mivel pedig ezen felvett hosszúsági, magassági és szélességi méretek pontosan csak mérőeszközzel deríthetők ki és hasonlíthatók Össze az egyes állatok között, nyilvánvaló, hogy bár az angolnak e marhája kivált csak tejprodukáló, mégis indokoltnak találják a testének méregetését, sőt nemcsak indokoltnak, de kötelezőnek is akkor, mikor pl. kiállításokon díjazásokról van szó. Hát lássak már most, hogy a test méreteiből lehet-e valamelyes következtetést vonni a tejelőképességre s ha nem, mi indokolja még ekkor is az ily méretek felvételét. Közelebbről a W. L. Z. ban dr. Wilckens és dr. Pott tanárok nyilatkoztak e tárgyról oly érdekesen, hogy nyilatkozataikról lehetetlen röviden meg nem emlékeznem. Wilckens tanár többi között a következőket mondja: Tehénnél a tejelés nem más, mint a tejmirigyeknek működése s illetőleg nem egyéb, mint a lágyéktáji külbőr fagygyuképző szerveinek tejelválasztásban nyilvánuló munkája. Alsórendű emlős állatoknál (az erszényeseknél) a fagygyuanyag folyékony állapotban választatik le az erszénybe, hol a magzat áztán e tejet felszopja vagy felnyalja. Ezen tej, vagy ez elfolyósodott fagygyu-: anyag, erszényes állatoknál váladéka egyes csőalaku mirigyeknek, melyek együttesen a tej^ mirigyet alkotják. E tejmirigy annál nagyobb munkát fejt ki a tej elésben, minél dúsabban vannak jelen benne a mondott csőalaku egyes mirigyek s minél lazább a környező szövet; A környezet e lazasága adja e szervnek azt a bizonyos puhaságot, amelyet tapintani igen, de mérni nem lehet. A fejlődés további folyamatán a tejmirigyek önálló bőrmirigyekké különülnek, melyek aztán együttesen a tőgyet alkotják. A tőgynek nagysága vagyis a tejmirigyeknek összesége, habár némi nehézségekkel mérhető ugyan, de a tőgynek igy kideríthető nagysága semmikép se. vonatkozik annak azon részére, a mely a tejet választja el. Az a tétel tehát, hogy a tejhozam nagysága a tögy nagyságától függ, csak föltételesen átvitt értelemben és csak akkor helyes, ha egyben' a tőgynek. említett puhasága is számításba vétetik. De igy is még mindig kérdés, hogy a tőgynek netán fenforgó puhasága annak mirigyállományától, avagy zsírlerakódásból származik-e, ami pedig nagyon nehezen különböztethető meg. Ha tehát a tőgy nagysága csak föltételesen jöhet számításba a tejelés megítélésénél, kérdés, nem használhatók-e fel erre egyéb oly testi jelek, melyek mérhetők. Az amerikaiak, névszerint különösen az északamerikai tenyésztők és gazdák nagy súlyt helyeznek a tejelő tehén törzsének a szélességhez mért hoszszára s felveszik, hogy minél szélesebb s egyszersmind hosszabb valamely tehén törzse, - annál jobb tejelő az állat. Különösen jó jelnek tartják e tekintetben a mellkas hosszúságát és mint a svájczi tenyésztők is a széles bordaközöket. Ám e jelek csak a lélegzés, illetőleg az anyagcsere nagyságára nézve fontosak, s bár ezek kapcsolatban állanak a tejprodukczióval, nem eléggé ismeretesek arra, hogy megbizható jelekképpen volnának vehetők a tejelésre. Ehez járul még, hogv a tejhozam nagysága nem valami egységes dolog, mert hiszen a tej tudvalevőleg igen különféle alkotó részekből áll, melyeknek mennyisége törzsek, tenyészetek szerint változó. Van tej, amelyben 90% és van amelyben 80% a víz, s tehát 10% s illetőleg 20 /o a száraz alkotó rész. Némely fajták, mint pl. shorthorn-ok, magyar tehenek, jerseyi és quernsey-i marhák nagyon kis tőgygyel bírnak, de igen zsirdus tejet adnak. Az utóbbi kettő teje 8%-ig tartalmazhat zsírt, tehát majdnem kétszer annyit, mint a mennyi a tehéntejben közönségesen foglaltatik. Nos, a tej jóminősége nagyrészt zsírtartalmától függ, egyes tehenek testének méreteiből azonban e minőséget meghatározni egyáltalán nem lehet, ellenben nem tagadható, hogy egyes tenyészetek vagy törzsek testalakulásai mérésekkel meghatározhatók. Ez esetben bizonyos klimatikus, takarmányozási s testgyakorlási befolyások azok, amik az egyes állatok alakulásának képzésében érvényesülnek. Fel nem vehető azonban, hogy a testformák mérésével a tejhozam meghatározható. Ez individuális tulajdonság s független azon összes befolyásoktól, melyek egyes egész tenyészetek tejhozamára elhatározók s az éghajlatból folyó természetűek. Wilckens e nézeteit egészben osztja dr. Pott Emil is, azzal a különbséggel, hogy még erősebben nyilatkozik a testmérések ellen általánosságban is, mikor például a következőket mondja: Az állatok mérése ujabb időben sajnos divattá vált s innen van, hogy manapság mindent mértékkel vélnek meghatározhatni"... Mint minden divatos dolog, ugy az állatok méregetése is értékét illetőleg tetemesen túl van hajtva a kellő határokon".... Nem tagadom ugyan, hogy az állatok megítélésében a mérés igen becses* segédeszköz s hogy ez különösen áll a tenyésztőre, mivel az emberi szem végre is nagyobb téve-. déseknek van kitéve az állátformák megítélésében; de egy tenyésztő, a ki csak a testformákra épit s a téteményképességet figyelmenkivül hagyja, éppoly tévedéseknek eshetik áldozatul, mint egy kiállítási jury, a mely csak a testméretek után itél. Különösen megfontolandó ez a tejelő állatoknál, melyek biztosan csak téteményképességük, tehát fejőpróbák alapján bírálhatók meg. Ezenközben én még különösen szem előtt tartom, hogy az ilyen állatok megítélésében felettén fontos szerepet játszik a takarmánykihasználás is. Vannak tehenek, sőt egész tenyészetek, a melyek szűkebb takarmányozáshoz lévén szokva, a dúsabb etetésre, egyátalában nem reagálnak s viszont léteznek állatok, melyek jobban takarmányozva csak quantumban, mások, melyek qualitásban adnak jobb tejhozamot s végre, melyek mindkét irányban jobban produkálnak a dúsabb etetés folytán. S ezen különböző egyéni tulajdonságú, ezen élettanilag egymástól eltérő képességű állatok volnának a testméretek alapján megítélhetők?" Persze, hogy erre mindenki kénytelen ha elfogulatlan azt mondani, hogy nem. Azonban ki merné azt mondani, hogy dobjuk ej hát a simmenthali és egyéb többhasznu, de egyszersmind nagyon figyelemreméltó tejhozamu marha bírálásánál a mérőszalagot vagy botot s ki merné mondani, hogy különösen dobja el azt a tenyésztő, a kinek érdekében - áll tudni, hogy pl. egyenlően 3500 liter 3'5%-os zsiru tejet adó öregebb tehene közül melyiket mustrálja ki? Azt-e, a melyiknek a fara 16 cm.-el feljebb áll, mint a marja; azt-e, amely a másiknál farban 8, mellkasban 6 cm.-rel szélesebb vagy keskenyebb; azt-e, a melyiknek az övmérete 10 cm.-rel több, mint a másiké, vagy kevesebb, mint a harmadiké; azt-e, a melyik egyenlő kor daczára 20, vagy 50 kilóval súlyosabb vagy könnyebb stb. stb. Ebben a dologban is, mint sok másban, a középen rejlik az igazság. Az én felfogásom is az, hogy a tejhozamra semmiféle testméretből se lehet még csak megközelitőleg se következtetni s hogy még az u. n. jótejelésre mutató jelek (tejtükör, könnyű fej, vékony szarv és farok stb.) is mind nagyon problematikus értékűek. Egyedül a tőgynek ép,, egészséges volta s mirigyes képleteinek nagysága az, ami némileg biztosan tájékoztat, de ezt is csak a kiderített tejhozam pointjával kombinálva használhatjuk fel mértékadóul s bírálati alapul. De mert nem pusztán arról van szó, sőt igen ritkán van szó arról, hogy mennyi és milyen tejet ad valamely tehén, hanem rendszerint szó van egyersmind arról i-s, hogy egész formálódásánál fogva megüti-e a typust, amelybe tartozik és egész alkatánál fogva mint ivarbeli és tenyészállat megüti-e, azt a mértéket, amelyet megüt egy másik, harmadik vagy tizedik: nagyon elhibázott dolog volna az általánosan jó segédeszköznek tartott mérőbotot eldobni, akár arról van szó, hogy kiállításokon összehasonlításokat téve díjj ázzunk, akár arról, hogy tenyészetünkben osztályozzunk. Hazai tenyésztőink közül csak Szél Kálmán urat hozom fel, aki mérőszalaggal kezében lett hazánk egyik legjobb marhaismerőjévé, szalaggal kezében lett egyik legjobb nyugoti marhatenyésztőjévé, igy lett hazánkban a legfényesebb eredmények felmutatójává. Ö se hagyta figyelmen kivül a kétségbe nem vonható tejhozamnak faktumát, de tenyészállatainak, importált állatindividuumainak formabeli tökélyét, alkatbeli előkelőségét is, mérőszalaggal kezében, szigorúan vizsgálta és bizonyára sohase adott előnyt egy rossz testméretekkel biró individuumnak csak azért, mert tej hozama 2 vagy 10 literrel nagyobb? Va perczent zsírral jobb volt; és viszont ő is, mint minden jól számító szakember, legbecsesebbnek az oly állatot tar-

7

8 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. totta és tartja, amelynek formabeli tökélye és téteményképessége egyaránt a legmagasabb fokon s több oldalú hasznosítás esetén még kedvező harmóniában is áll. Még a par excellente tejelő lapály marháknál is csak előnyös az erőteljes, súlyos, kedvező arányú testalakulás, ha megfelelő téteményképeséggel kapcsolatos és haszontalan, ha avval nem kapcsolatos, azért a középen rejlik valóban az igazság. Mert hová jutnánk, ha kizárólag csak a testformák- vagy kizárólag csak a téteményképesség alapján tenyésztenénk állatokat? Előbbi esetben eljutnánk ideális szépségű állatokhoz, amelyek hasznot nem hajtanának, utóbbi esetben pedig eljutnánk tulteny ész tett, ocsmány figurákhoz, amelyek ideig-óráig meghoznák a hasznot, de a melyek összes konstitucziójukban degenerálódva, végre is derutba vezetnének, amint azt a járványos és fertőző bajok sok nyájban eléggé illusztrálták a múltban és bizonyitják a. jelenben. Nagy igaz hát, hogy: Haudsom is, what haudsom does", csak azt nem kell elfelednünk, hogy az élőgép szép téteményképessége éppúgy függ magának a gépezetnek alkalmas konstrukcziójától és harmonikus működésétől, mint a holt masina téteményképessége, ahogy függ kazánjának, gőztartányának, hajtórudjainak, kerekeinek, szelepeinek stb. a czélnak éppen megfelelő alkatától, berendezésétől, munkaerejétől. A felett tehát bátran napirendre térhetünk, hogy a tejelőképességet a testméretekből megítélni csakugyan nem lehet, ám azért a testméret és tejhozam nem olyan két dolog, ami egymás mellett jól meg nem fér, sőt inkább: csak mind kettő együttesen dönt valamely tejelő állat igazi' tenyészértéke felett, de gyakran még a nem tenyész, hanem csak haszonegyed értéke felett is, azért tehát ne tartsuk se fölöslegesnek, se, nevetségesnek ezután is méregetni tejelő állataink testét. Monostori Károly. TALAJJAVÍTÁS. Rovatvezető: Krassay Jenő. Mindszenti 600 kat. holdas öntözés. A nagy-magyar Alföld szivében, az intenzív mezőgazdaság terén, a jelen év folyamán egy nagy lépés történt; ugyanis Szeged felett a Tisza partján Pallavicini Sándor őrgróf mindszent-algyői hitbizományi birtokán, az országos vizügyi hivatal közegészség! osztálya s a IX. kerületi kultúrmérnöki hivatal által mintegy 610 kat. holdnyi területen a Tisza vizével való rétöntözés lett tervezve, melynek kiépítésével annyira haladtak, hogy a terület fele részén az első öntözést elvégezték, mig a jövő tavasz folyamán az egész térület rendszeres öntözése eszközölhető leend. Az öntözésre kiválasztott terület Mindszent községgel szemben, a Tisza folyó jobbparti árvédelmi töltése mentén terül el. Az egész terület meglehetős sima felületü, de a Tisza kis vízállásánál magasabban fekszik, azért az öntöző vizet géppel kell arra felemelni. A Tisza legkisebb vízállása és az öntözésre szükséges vizszin magassága közti különbözet 6'6 métert tesz ki. Ezen magasságra a vizet két 40 cm. átmérőjű körszivattyu emeli fel, mindegyik szivattyút egy-egy 50 lóerej ü henger kazános lokomobil hajt. A szivattyúk másodperczenkint 0'5 köbméter vizet szállítanak. A szivattyú telep ugy van elrendezve, hogy nem csak a Tiszából emelheti be a vizet a töltés ármentesitett oldalára, azaz az öntöző területre, hanem ellenkezőleg a Tisza magas vízállásánál keletkezhető fakadó és esetleges csurgalék és belvizeket a Tiszába vissza is képes nyomni s így szükség esetén mint belvizszivattyu is működhetik. Tekintve a terület nagy kiterjedését, az öntözés okszerű és könnyű eszközölhetése végett, az egyenlő 10 kat. holdas, táblákra lett beosztva, s az öntöző és lecsapoló csatornák ugy vezetve, hogy minden egyes tábla teljesen önállóan kezelhető, azaz egyik a másiktól függetlenül öntözhető és lecsapolható Jegyen. A területnek átlagos esése nyugatnak van s igy mint legmagasabb részen a szivattyú teleptől észak és déli irányban indulnak ki a töltések közéi épített főöntöző csatornák átlagban párhuzamosan a tiszai árvédelmi töltésekkel. Az északi főcsatorna felmegy egész a Baksi-utig, mig a déli a Nagy-Lucskos nevezetű rétig. A főöntözőkből nyugati irányt követve ágaznak ki az egyes öntözők, melyek a vizet minden egyes tábla széléhez eljuttatják. Ezen öntözők a terep magassági viszonyaihoz és a táblabeosztásokhoz alkalmazva ugy vannak elhelyezve, hogy mindkét oldalukra öntözendő táblák essenek, miáltal az lett elérve, hogy két egymás mellett húzódó táblasorra kell egy-egy öntöző- és egy-egy lecsapoló-csatorna. Az öntöző-csatornákból közvetlen öntöztetnek már az egyes táblák, de azon czélból, hogy az egyes tábláknál rendesen előforduló nagyobbszámu gerinczek tetejére direkt rávezethető legyen az öntöző víz, az egyes táblaválasztók is töltések közé fogott kisebbméretü csatornákká építtettek és pedig oly módon, hogy a töltéshez szükséges földanyagot anyagárok helyett a töltések közt levő csatornák kimélyitéséből vették, miáltal ezen kis öntözőcsatornák egyúttal lecsapoló-csatornákká képződtek ki, a mi az egyes táblák gyors lecsapolására rendkívül jó hatással van, mert egyoldali lecsapolás helyett három oldalról való öntözést és lecsapolást nyertek. Azon részeken, hol a terep erősebb hullámzást nem mutatott, az egyes táblák egyszerű földgátakkal lettek elkülönítve. Az egész terület lecsapolása a nyugoti határon elhúzódó Kis-Tiszába történik, a melynek medre a felső szakaszon némileg mélyítve lett és ebbe torkolnak be a minden egyes táblát érintő lecsapoló csatornák, a melyeknek feneke átlagban a lecsapolandó területnél egy méterrel fekszik alantabb. A csurgalékvizek elvezetésére a Kis- Tisza van hivatva, de a Tiszának magas vízállásánál a Kis-Tisza torkolatnál levő zsilipet le kell zárni, s hogy e miatt az öntözés akadályozva ne legyen, a Kis-Tiszából kiindulólag a régi sebesfoki csatorna a szivattyútelepig oly mélységre lett kiépítve, hogy azon a csurgalékvizek a szivattyútelepig juthatnak, s ily alkalommal érvényre jut a szivattyútelep azon szerkezete, hogy a vizeket vele a Tiszába nyomhatják. Az öntöző csatornákbpl a viznek az egyes táblákra való bebocsátása, valamint a táblákról a lecsapoló csatornákba való leeresztése, áteresztők segélyével történik. Az áteresztők 30 cm. átmérőig a Gurahonczi gyárban égetett alagcsövekből készültek, melyeknek zárókészüléke egyszerű deszkaajtó. Ezen áteresztők, a táblaválasztókat képező kis öntöző csatornáknál a kellő mélységben való elhelyezés mellett, majd az öntözésre, majd a lecsapolásra használhatók. Az 50 cm. átmérőjű és ennél nagyobb zsilipek, valamint a közlekedési utakon át épült hidak betonból építtettek s a zsilipkapuk a betonépítményeknél is deszkából készült egyszerű táblák. A közlekedés akadálytalan fentartása miatt a terület á kellő mennyiségű úttal láttatott el és ezen utakról minden egyes táblára hidak segélyével lehet bejutni. A munkálat költsége a tervezés szerint 64,000 frtot tesz ki, mely összegnek nagyon szép perczentjét lehet várni a széna termés többletében, és az uradalom állattenyésztését a jövőben biztos alapra fektetheti, miután nem leend annak kitéve, hogy egy esetleges kedvezőtlen időjárás esetére állatállományát a takarmány szükség hiányában csökkenteni kelljen, sőt egy bizonyos nagyobb számra minden aggodalom nélkül emelheti, miután a rétek évi terméshozama az öntözés által az időjárás mostohaságával szemben mindenkorra biztosítva van. Pap Elemér LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 64. sz. kérdés. Mult év deczember hó 23-án hízóba fogtam 225 drb ürüt, melyek meglehetős kondiczióban voltak. 2 hétig etettem fejenként és naponként Va kg. sz. tengerit és 8 kg. I. rendű rétiszénát, sót tetszésök szerint nyalnak. Két hét leforgása óta, azaz január 10-ikétől, kapnak hízó ürüim, fejenként és naponként "U kg. szemes tengerit és 6 kg. I. rendű rétiszénát, kérdem tehát, hogy ha ezen etetési módnál maradok, lehetséges-e, hogy ürüim márczius utoljáig 90 kilóra hízzanak páronként, melyek beállításkor átlagban 60 kg. nyomtak. Megjegyzem, hogy másféle takarmány nem áll rendelkezésemre és hogy ürüim fiatalok. Réde. K. F. 65. sz. kérdés. Télen az istállótrágyát a tavaszszal későn vetendő növények (káposzta, csalamádé, esetleg zabosbükköny) alá szoktam kihordatni és pedig akként, hogy ha a szántóföldet hó nem borítja, a trágyát azonnal szétteregettetem, ha pedig a földet hó födi ugy mint a telepen szokás nagy rakásra hányatom és csak tavaszszal a szántás megkezdése előtt hordatom szét. Minthogy azonban a_ rakáson tömegéből sokat veszít, sőt gyakran túlérik a trágya, tisztelettel kérdem, vájjon a földnek az a hatása, a melynél fogva a szétteregetett trágyát megköti s igy az sem mennyiségében, sem minőségében nem vészit, érvényesül-e akkor is, ha a földet vastagabb hóréteg födi, hogy tehát a trágyát nem lenne-e okszerűbb, még a hófödte szántón is azonnal szétteregettetni? Zólyom. H sz. kérdés. Egy 40 holdas búzatáblám van, melyet embereim távollétemben csirás maggal vetettek be. A buza igen hibásan kelt és igy nagyon ritka, de mindenütt van valami. A föld luczernatörés, tavaly igen szép zabosbükkönyt termett, és általában jó erőben van. Czélszerü volna-e a tavasz megnyíltával a táblát chilisalétrommal meghinteni és mennyi szükségeltetnék egy kat. holdra. Tapolcza. S. Gy. 67. sz. kérdés. Miképpen lehet a napszámosok számát és napszám kifizetését legelőnyösebben ellenőrizni oly gazdaságban, melyet a birtokos távollétében gazda vezet és hetenkint csak egyszer ellenőrzik. Győr. L. Gy. 68. sz. kérdés. Laza fekete réti földben sörárpát óhajtanék termelni kísérletképpen, tisztelettel kérem, szíveskedjenek velem tudatni, hogy melyik féleségű árpa felelne meg legjobban a fent jelzett talajnak? Szives felvilágosítást kérek továbbá arra nézve, hogy hol szerezhető be az u. n. Illmitzi" árpa? Büd-Szt-Mihály. S. M. 69. sz. kérdés. A 17. számú kérdésemre kapott felelet azt mutatja, hogy vagy rosízul fejeztem ki magamat a kérdés fetevésében, vagy pedig félre értve lettem.

9 p p j g j p H H H M H H VI; SZÁM: Í-IK ÉVFOLYÁM. KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ 6. Midőn azt irtani, hogy a terület fele okvetlehül á luczernáé, ez alatt nem azt értettem, hogy a 200 holdból 100 hold tisztán azzal ve ; tenidő, hanem az egész 200 holdra szánt magkeverék felét luczerna képezze, másik felét pedig a javaslatba hozatni kért fümagkeverék. Méltóztassék tehát ilyen értelemben fel- tenni a kérdést. Arad. H. V. 70. sz. kérdés. A Bor. Lapok" 97. évi 1. számában Hreblay E. Szárított sertéstrágya" - czimü czikkében az istállótrágya vegyelemzése ekként van:. 100 kg. közönségesen kezelt érett. ístállótrágyában van 0'3 kg. foszforsav,. 0*6 kg. légeny, 0'05 kg. káli ; azaz 10 1 mmázsában : 3 kg. foszforsav, 6 kg. légeny, 0-5 kg. káli. Gotthard Sándor A műtrágyák alkalmazása" czimü munkájának 28. lapján pedig az istálló-. trágya vegyelemzése a következő: 10 mmázsában van: 4'2 kg. nitrogén, 1-9 kg. foszforsav, 5'0 kg. káli, 4-5 kg. mész. A kettő közt óriási a különbség a foszforsavnál és a kálinál, kérném, hogy melyik az igazi? L.-T. H. F. 71. sz. kérdés. Nagy tehenészetem van,. s igy a tejnek. zsírtartalmát szeretném megállapítani; kérem egy egyszerű készüléket, illetve műszert ajánlani, amelylyel ezt megtehessem s kérem annak beszerzési helyét is tudatni. Üszög. G. S. 72. sz. kérdés éves, gyenge erőben lévő magyar jármosökröket szándékozom 4 hóra terjedő hizlalásra lekötni. Rendelkezésemre áll i takármányrépa, tengeridara, 2 éves rétiszéna, renden ázott zabosbükkönyszéna, jó minőségű lóhereszéna, herepolyva, tavaszi árpapolyva, üszökös büzapolyva és buzaszalma; buzakorpát és repczepogácsát könnyen beszerezhetek. Kérek szives felvilágosítást, hogy a felsorolt takarmányokból melyeket és milyen arányban keverjem 1000 kg. élősúlyra, naponta kétszeri etetés mellett? Ném volna czélszerü az első időszakban darált csövestengerit is etetni? Arad. L. S. 73. sz. kérdés. Barnulásra hajlandó kerti horomat, gelatin és taninnal óhajtanám deríteni; miután sem az alkalmazandó eljárást, sem a használandó mennyiséget nem ismerem, lekötelez, ki e tekintetben felvilágosítást nyújt. Zsombolya." B. I. Feleletek. Hanna-árpa termelése. {2-ik félelet a 27. számú Mrdésre). Noha a Köztelek" 6. számában foglalt 27. kérdésre a felelet is, megjött, mindazonáltal a válaszban foglaltak igazolására tapasztalataimat én is közölni óhajtom az alábbiakban: 1887-ben egykisebb. gazdaságot kezelve, valódi Hanna-árpát is termeltem az ott már meghonosult chevalier-árpa mellett s noha a Hanna az első behozatali évben csakis mennyiségre és szép fehér színére nézve multa felül a már régebben meghonosodott chevaliert, mig ellenben a szem teltségére s. szép gömbölyded alakjára nézve ez utóbbi volt a győztes, már. a második évben, azaz 1888-ban minden tekintetben a Hannaárpáé volt" az elsőség. Itt csak pár hold bérföldön gazdálkodom s az elődömtől átvett chevalier árpát termeltem ezideig, - mert csakis takarmányozásra használtam fel, tavaly azon-, ban már pár parczellával szaporodván bérletem, szükségét éreztem annak, hogy eladásra való árpafajtát is termeljek s miután az itteni nagybérlő közvetlenül Hannából (Proskovetztól) hozatott Kvassitzai pedigrée árpát, átvettem 1 q-t vetőmagnak, ezt elvetvén 2 magyar holdba, termett utánna 24. q-tiszta I. osztályú árpa, mig ellenben a régi chevalierből 70 kg. m. holdankénti vetőmag után nettó 6 q volt a termés. Ezek folytán az idén már csak ezen immár aklimatizált Hanna-árpát fogom vetőmag gyanánt felhasználni,. annál is inkább, mert mig chevalier árpámért 6 Irt és 6 frt 30 krt kaptam, a" Hannáért 9 frtot ígértek. Persze időnként uj behozatal által Fel kell frissíteni a netán elfajzásnak induló Hanna-árpát is. A Hanna-árpa korábban érik s igy nincs kitéve annak, hogy a nagy forróságban szeme megapadjon és ránezos legyen, mi a chevaliernél gyakori eset, különben is keményitődusabb a szeme s nem sárgul oly gyorsan, mint más fajta. (Ára Proskovetznél 12 frt, ideszállitva 12 frt 60 kr pr. q). Fehér Zoltán. Elvetélő koczák. {2. felelet a 46. számú Mrdésre). Olyanban is tessék az okot keresni, a miben rendesen nem szokták. Nem nagyon szoros-e a koczák helye? Nem vonulnak-e nagyon az ajtón-kapun ki- s behajtáskor? Nem isznak-e fagyos vizet? Főként pedig : bot van-e a kondás kezében, vagy.ostor? A durva kondás képes minden malaczo.t kiverni a koczákból s magát a koczat is agyonverni. Nálam történt a nyáron. Hanem persze nagyon utána kell nézni, sőt meglesni. Terje. Molnár Lajos. Zöldtrágyázásra alkalmas-e a köles? (Felelet a 61. sz. Mrdésre.) Kölest zöldtrágyának vetni, nem lenne helyes, mert ilyen czélra légenygyüjtő képességgel biró s a talajt egyéb tekintetben is feljavító növényeket kell választanunk. A köles légenygyüjtő 1 képességgel nem bir, teljesen a talajra van utalva,,csakis belőle él s igy leszántása után, a televénytől eltekintve, semmiféle tekintetben nem gazdagítja a talajt. Másrészt a köles, a talajt nagyon kiszárítja s mint sekélyen gyökerező növény mehanikailag sem igen. javítja. Ha tehát a gazda zöldtrágyázást akar űzni, akkor válaszszon e czélra oly növényeket^ melyekkel a talajt nemcsak hogy javítjuk, de égy igen fontos növényi tápláló szerben a nitrogénben, gazdagítjuk is. Ilyen növényeket a pillangós virágú növények családja ~ szolgáltat, hová a lóhere, luczerna, bükköny, borsó, csillagfürt, lóbabó stb. tartozik. A zöldtrágyázás alapfeltétele, hogy az ezen czélra használt növények süriien fejlődve, lehető rövid idő alatt nagy tömeget szolgáltassanak. Ennek biztositékát megtaláljuk egyrészt abban, hogy a zöldtrágyavetés fekete ugarba kerül: másrészt abban, hogy a vetendő növényeket a talaj minőségének megfelelően választjuk ki. Jelen esetben könnyű, vastartalmú homokos agyagtalajjal van dolgunk ; vethetünk tehát zöldtrágyánák bükkönyt, borsót, lóbabot, fehér csillagfürtöt. A fehér csillagfürt ugyanis kötöttebb természetű talajon is jól sikerül, ellenben a kék és sárga csillagfürt már nem; utóbbiak csak homoktalajra valók. Zöldtrágyázásra tehát használhatjuk a fehér csillagfürtöt, melyből kat. holdanként kerekszámban 100 kgot vetünk, sorvetőgéppel. 12 cm. sortávolságban, április hó : első-felében vetve. A vetésnél ügyeljünk arra, hogy a mag sekélyen (2 cm.) takartassék alá. Miután azonban a zöldtrágyázásnál épp ugy, mint a takarmány termelésénél a keverékvetés biztosabb és nagyobb termést ád, czélszerü lesz a fehér csillagfürthöz bükkönyt, borsót vegy lóbabot keverni. Hogy melyiket vegyük az attól függ, melyiknek magját szerezhetjük be olcsóbban, könnyebben; sőt emiitett négyféle mag összekeverve együttesen kerülhet vetés alá. Igaz, hogy mindezekre az lesz kérdésttevőnek véleménye, miszerint a kölesmag olcsó s kevés kell belőle, említett magvak pedig drágábbak s több kell belőlök. Csakhogy a végeredményt tekintve, mégis a kölesnek használata bizonyulna drágábbnak, mert a zöldtrágyázás tulajdonképpeni czélja vele el nem érhető. Kerpely Kálmán. ország pedig sok van Európában, ' ugytnint Orosz-, Német-, Francziao'rszág, Ausztria stb. Kivitelre csak Olaszország és Magyarország termel: a mi kivitelünk eddig nagyon csekély volt, mert csak pár éve foglalkozunk az olasz fajta termelésével, s még meg birjuk hódítani a külföldi piaezokat, a mikor tehát a czirokszakál előállításával nagyban foglalkozhatunk, abba még egy kis idő bele kerül. A czirokszakál vevői általában a seprőés kefegyárosok. Ők nyersen veszik a szakált s aztán földolgozzák. A szép fehér szinü s jól száradt czirok-. szakái métermázsájáért frtot fizetnek, a rosszabb minőségű áruért minőség és suly szerint frtot mmázsánként. A hazai gyárosok közül, kik a szakált megvenni szokták, ideiktatom néhánynak. a czimét: Braun Lipót és Tsa Kassa, " Tafler Jakab Orosháza, Jászsági első seprőgyár Árokszállás, Kuffler Adolf Pozsony, Falk Ármin és Tsa Debreczen. " Szalay. Hizójuhok takarmányozása. (Felelet a 64. sz. Mrdésre.) Az eddig folytatott takarmányozási eljárás minden okszerűséget nélkülözött, mert egy darab 30 kiló sulyu ürüre naponként 8 kg szénát és 8 A : Va kg szemes tengerit számítani egyszerűen pocsékolás, söt még ha egy pár ürüre érti is kérdésttevö ezen adagokat, akkor is hallatlan az, mert ha egy pár a beállításkor átlag 60 kg nyomott 1000 kg élősúlyra számítva, ez esetben is fel lett etetve az I. időszakban kg tengeri és 264 kg I. oszt. réti széna, amely takarmánvokban száraz anvag, 22"238 fehérje, szénhydrát és 5*800 zsir foglaltatott. A juhok pedig a hizlalás egész tartama alatt olyan takarmányon tartandók, amely szük ^ápláló arány mellett sok fehérjét tartalmaz. Pusztán szénát és tengeridarát vagy szemes tengerit etetve azonban lehetetlen olyan takarmánykeveréket létesíteni, amelyben fehérje foglaltassák és a táparány 1:5'5 1: 4*5 legyen. A juhok hizlalásánál pedig a táparányszabványok annyi fehérjét és ilyen arányt irnak elő. Szükséges lesz tehát konczentráltabb takarmánynemüeket beszerezni; én az alábbi számításokban repczepogácsát és buzakorpát vettem fel. Ezekkel keverve buzapolyva is etetendő, ami minden gazdaságban akad s hogy a volumen is meglegyen, mellékesen némi csekély szalma is nyújtandó. E szerint etetendő lesz a hizlalás I. időszakában 1000 kg élősúlyra (16 17 pár) és naponta: száraz fehérje szén- zsir arány anyag hydrát Alaptakarmány :5-5 Tengeridara 0 kg~ ~ " I. oszt. réti széna 12 kg. 10'248 0!)4R '228 Repczepogácsa 4 kg. 3' '050 0'300 Buzakorpa 4 kg... 3' Buzapolyva 5 kg Q-Q ! és némi csekély szalma éjjelre. A II. időszakban: hydrát Alaptakarmány Tengerifiara 4 kgt I. oszt. réti széna 15 kg Repczepogácsa 5 kg.. 4' Buzapolyva 2 kg *650 0'008 Buzakorpa 6.n...v:;'0 o-cim irmo n-uin ^455 13'354 1*023 1:4'6 Ezen takarmányozást követve, a kívánt eredmény nem fog elmaradni; és a teljes felhizlalás páronkint 90 kilóra márczius végéig befejezést nyerhet. A sót legczélsze- } Sepröczirokszakál értékesítése. (Felelet rübb a korpára, vagy" darára hintve adni 5 8 a 63. sz. Mrdésre.) A Seprőczirokszakálnak grot darabonként és naponként. Ez az eljárás meglehetős nagy piacza van világszerte, mert sokkal helyesebb, mintha ad libitum adunk a czirokséprőt mindenütt használják. Nagy nyalásra kősót. J. G. keresletnek örvend mindazon országokban, melyek nem, vagy csak kis mértékben birnak Megjegyezhetem, hogy a felett nem lehet éghajlatuk miatt czirokot - termelni. Ilyen kétség,-miszerint'szénán és kukoriczán juhok

10 m ^ : 17 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ Ö. 11. SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM. meghizlalhatók, de hihetetlennek látszik, hogy 30 kilós állat 8 kiló szénát 3-szori etetésre egyáltalán meg birjon enni. Avagy talán kérdésttevő 4-szer vagy ötször etet? s juhai előtt éjjel is ott áll a s'zéna? Általában zavarosnak vagyok kénytelen jelezni a feltett kérdést, s ha' már lehetetlen volna beszereznie azon takarmányokat, melyeket itt javasolnak és számitásba vesznek, tanácslom, hogy kevesebb szénát és darát etessem, mert különben óriási izékelés lesz etetésének vége s kívánatos eredmény a sulyszaporodásban sem lesz elérhető. Nekem legalább ez a véleményem. Rovatvezető. Istállótrágya elteregetése. (Felelet a 65. sz. kérdésre). Az istállótrágyának a szántóföldön való elteregetése helyes. Helyes nemcsak azon esetben, ha a hó nem fedi a földet, hanem azon esetben is, ha a hótakaró fedi a szántót. Hanem ezen eljárást csak sik fekvésű földeken alkalmazhatjuk. Pártosán fekvő földeken a tavaszi olvadások, esőzések alkalmával, a szétteregetett trágyát csakugyan baj érheti s ilyen körülmények között indokolt lesz a trágyát közvetlen a szántás előtt kihordani s elteregetni. Hogy azonban a trágyatelep felszabaduljon, czálszerü a trágyát felhasználás idejeig a tábla szélén nagy szarvasokba rakni és földdél letakarni. Ha beföldeljük, akkor nagyobb veszteségektől tartanunk nem kell. Ezen eljárásra azonban csak pártosán fekvő földeken lesz szükségünk, sik fekvésű földön az azonnali elteregetés még hótakaró esetén is a leghelyesebb eljárás. fi Gyenge buzavetések feljavítása. (Felelet a 66. számú kérdésre.) A gyenge buzavetés feljavítására, a chilisalétrommal igen jó eredmények érhetők el feltéve, hogy a buza gyengeségét nem a talaj soványságában, hanem más tenyészeti okban kell keresnünk. Jelen esetben a föld jó erőben van s a baj a csirás mag elvetésében áll és a mint a kérdésben említés tétetik: bár ritkán kelt, de mindenütt van valami". Ilyen esetben, ha a vetés nem tulritka, chilisalétrommal kedvező hatást érhetünk el; tul ritka állás esetén azonban itt sem érünk el jó eredményt azon egyszerű oknál fogva, mert a chilisalétrom a gyomokat is erős fejlődésre készteti. Ezek előrebocsátása után megjegyzem, hogy tavaszszal, a mint a buza fejlődése megindul (tehát bokrosodása idején) kat. holdanként kg. chilisalétromot szórunk fel s utána fogasolunk ; a fogasolás ez esetben szintén elmaradhatatlan lllmitzi árpa termelése. (Felelet a 68. számú kérdésre.) Az Alföldön és még hozzá laza fekete réti földben, jó sörárpát csak igen kivételes esetekben termeszthetünk; ha ugyanis a tavasz elegendő nyirkos s nem hirtelen felmelegedő, a nyár pedig nem aszályos. Éppen azért az Alföldre, mint ezt Cserháti tanár, az orsz. növénytermelési kísérleti állomás vezetője kimutatta, legjobban beválik az lllmitzi" árpa. Ezen korán érő féleség bőtermő, a hőütéstől kevésbé szenved, rendesen igen jó szeszárpát, de kedvező időben egészen jó sörárpát is szolgáltat. A szorosan vett sörárpák közül a Hanna" árpa ajánlható, mint oly féleség, mely az Alföldön még a legjobb eredményeket szolgáltatta, de azért a legtöbb esetben mögötte marad az lllmitzi" árpának. Utóbbi féleség beszerzése végett tessék a mosonmegyei gazdasági egyesülethez fordulni, vagy pedig egy biztos beszerzési forrás megnevezésére az országos növénytermelési kísérleti állomást (Magyaróvár) felkérni.. ' fi Fükeverék mélyrétegü televényes talajra. Felélet a 69. számú kérdésre. A kérdésnek ezen ujabb alakban való felvetése, a dolog lényegén semmit sem változtat. Nem változtat pedig azért, mert minden oly talajon, melyen a luczerna kitűnően díszlik, ezt mindég tisztán egymagában vetjük, sohasem keverékben. Füves luczernást csak oly esetben létesítünk, ha a föld nem felel meg teljesen a luczerna igényeinek; vagyis ha a luczernás 3 4 év alatt kiritkulna. Ez esetben a pusztuló luczerna helyét lassanként a füvek foglalják el. A hol azonban a luczerna tisztán vetve, 7 8 évig teljes sűrűségét megtartja, kár lenne füvekkel keverni, mert utóbbiak a luczernát elnyomnák, kiszorítanák. Azért is ujolag csak azt ajánlhatom,. hogy a takarmánytermelésre szánt terület egy része vettessék be tiszta luczernával, másik részén pedig említett fükeverék használtassák, a melyhez különben 15 20% luczerna hozzávekerhető. K. K. Istállótrágya összetétele. (Felelet a 70. sz. kérdésre-) Az istállótrágya összetétele, annak proveniencziája és kezelése szerint meglehetős nagy eltéréseket mutat. Normális viszonyokat véve fel, Holdefleiss erre vonatkozó adatai szerint az istállótrágya a kérdéses anyagokat tartalmazza: Nitrogén 0-424% Foszforsav 0492% Káli 0516% Mész 0-435% 10 métermázsa istállótrágya tehát átlagosan 4'2 kg. nitrogént, 1'9 kg. foszforsavat, 5"1 kg. kálit és 4'3 kg. meszet tartalmaz. Holdefleiss ezen adatai oly nagyszámú vizsgálat alapján lettek megállapítva, hogy azokat számításainak alapjául fel lehet venni." Budapest. K. I. Acid-Butyrometer. [Felelet a 71. sz. kérdésre.) A legegyszerűbb, s bármely cseléd által könnyen kezelhető, a tej zsírtartalmának lehető pontos meghatározására alkalmas eszköz dr. Oerler Acid-Butyrometere, mely Budapesten Pfanhauser A. tejgazdasági gépgyárosnál (Aradiutcz-a 60. sz. a.) 50,55 írtért kapható. Nagy Vincze. Magyar ökrök hizlalása. (Felelet a 72. sz. kérdésre. A A rendelkezésre álló takarmányok közül számításomba felvettem takarmányrépát, tengeri darát, II. oszt. réti szénát, zabosbükkönyszénát, árpapolyvát és buzaszalmát buzakorpa és repczepogácsával. Minthogy igy kétféle szénát etetne, a harmadikat nevezetesen lóhereszénát mellőztem. Abban az esetben, ha a zabosbükköny kifogyna, azt lóhereszénával pótolhatja, azonban, minthogy a lóhereszóna fehérjedusabb, abból valamivel kevesebbet etessen. Specziálítér csöves tengerinek az első időszakban való etetése nincs semmivel sem indokolva, de ha mégis a hizlalásra fel akarná munka. A buza' bokrosodásának befejeztével chilit felszórni hiba lenne, mert kettős növésre késztetné a vetést. Ky. használni, durván őrölt állapotban feletetheti. Minthogy a rendelkezésre álló takarmányok között azonban felsorolva nem volt, a takarmánykeverékbe nem vettem fel. Az első időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta etetendő: takarmányrépa 60 kg., tengeridara 2 kg., II. oszt. rétiszéna 5 kg., zabosbükkönyszéna 77a kg., árpapolyva 2 kg., durva buzakorpa 4 kg., repczepogáesa 2 kg. Középszámitásban 26 : 814 szárazanyagot, fehérjét, szénhydrátot és 0"563 zsírt tartalmaz 1 : 6'4 arány mellett. A II. időszakban: takarmányrépa 60 kg., tengeridara 3 kg., II. oszt. rétiszéna 27a kg., zabosbükkönyszéna 5 kg., árpapolyva 2 kg., durva buzakorpa 6 kg., repczepogáesa 4 kg. Tartalmaz 26'975 szárazanyagot, fehérjét, szénhydrátot és 0761 zsírt. Táparány 1:5'6. A III. időszakban: takarmányrépa 60 kg., tengeridara 27a kg., II. oszt. rétiszéna 5 kg., zabosbükkönyszéna 5 kg., buzaszalma 1 kg., buzakorpa 47a kg., repczepogáesa 3 kg. Ezen takarmánykeverékben szárazanyag fehérje, szénhydrát és 0'629 zsir'foglaltatik. Arány 1 :59. Ezen takarmányozás mellett az ökröket hónapig lesz czélszerü hizlalni; azonban a kétszeri etetést napjában kevésnek találálom azért, mert az állatok igen ritkán nagy mennyiségű takarmányhoz jutván, eleinte nagyon mohón esznek, később pedig csak turkálnak a takarmányban, kiszórják a vályúból vagy kiizékelik, Jobb volna háromszor etetnie, még pedig a kora reggeli órákban 4 5 óra között, délben, 12 órakor és este 5 6 óra között. Ezen takarmányozási rendet azonban pontosan, be kell tartani, nehogy emésztési zavarok lépjenek fel s vessék vissza az ökröket a-hízásban. Naponkint és darabonkint gr. só is számitásba veendő, a mi akár mint darabos kősó adható, akár a korpa és tengeridara közé hintvé elkeverten. A repczepogáesa szintén a kissé megnedvesített árpapolyvával és darával keverten adandó a hízók elé; a polyva megnedvesitésével egyrészt azt czélozzuk, hogy a repczepogáesa egyenletesen eloszolva s már takarmányokkal keverten jusson a szervezetbe, másrészt igy az árpapolyva még eléggé el nem tördelt tokiászait lágyakká teszszük s ezek nem sértik fel azután a tápcsatorna nyálkahártyáját. Ha a zabosbükköny az ázás folytán silánynyá lett, ugy czélszerü volna felerészben lóhereszénával keverve adni a mondott menynyísógben, az üszköspolyvát és szalmát pedig ez utóbbit megszecskázás után ha gőzölhetné, leforrázhatná, vagy bár csak fülleszthetné, nagyon előnyös volna, mert igy kevésbé félhetne káros hatásától. J. 0. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Meghívó. Orsz. törzskönyvelő-bizottság. Gazdasági előadások. Tavaszi luxuslóvásárok. Előleges értesítés. Pályázat. Igazgatóválasztmán;; ülése Magyar agrárpolitika Tárcza. Fáczáncsempészet. Bársony István. 170 Növénytermelés. Össszehasonlitó termelési kísérletek duppaui" zabbal 1896-ban. Rázsó Imre Állattenyésztés. Testméret és tojhozam. Monostori Károly.... y Talajjavítás. Mindszenti 600 kat. holdas birtok öntözése. Pap Elemér Levélszekrény 176 Vegyesek. 178 Véglegesítés. Kinevezés. Eljegyzés. Halálozás. Legfelső elismerés, Gazdák a budapesti vásárcsarnokokban. Olcsó, marhasó. Vámtarifánk revíziója. A kincstári erdőgyakornokok mozgalma. Cseh czukorrépatermelők a czukorkartel ellen, A határidőűzlet el-. tiltásának első eredménye. Állategészségügyi értesités. Agrárpolitika Romániában. Lótenyésztés Nyitramegyében Kereskedelem, tőzsde. 181 Budapesti gabonatőzsde. t Vetőmagvak. Műtrágyák. Szeszüzlet. Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti vágómarhavásár. Budapesti lóvásár. Kőbányai sertésvásár. Budapesti szurómarhavásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) Szerkesztői üzenetek Véglegesítés. A földmivelésügyi miniszter Kovácsy Bélát, a kassai m. kir. gazdasági tanintézet vezetésével megbízott ideiglenes minőségű gazdasági tanintézeti igazgatót, a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézethez beosztott Sporzon Pál ideiglenes minőségű m. kir. gazdasági tanintézeti rendes tanárt, az ugyanoda beosztott Raab Kálmán ideiglenes minőségű gazdasági tanintézeti intéző segédet, a debreczeni m. kir. földmivesiskolához beosztott Fehete Pál ideigleges minőségű földmivesiskolai segédtanítót, eddigi állomásaikon való meghagyás mellett, továbbá a keszthelyi.m. kir. gazdasági tanintézethez beosztott Farkas Sebestyén ideiglenes minőségű gazdasági tanintézeti főkertészt,, az ugyanoda beosztott Ferstl János ideiglenes minőségű gazdasági akadémiai segédtanárt, Lehrmann Ferencz

11 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,! 897. FEBRUÁR HÓ ideiglenes minőségű pénztárkezelő irodatisztet, eddigi állomásaikon való meghagyásuk mellett, Németh József szt-imrei m. kir. földmivesiskolai ideiglenes minőségű kertésztanitót, Berger Károly Lajost, az adai m. kir. földmivesiskolához beosztott földmivesiskolai segédtanítót, Nagy Károlyt, a lugosi m. kir. főldmivesiskola vezetésével megbízott ideiglenes m. kir. földmivesiskolai segédtanítót, szolgálati beosztásában való meghagyása mellett véglegesítette. Kinevezés. A primási uradalmak megüresedett ügyvédi állására Vaszary Kolos bibornok herczegprimás dr. Vaszary János kaposvári ügyvédet nevezte ki. Eljegyzés. Ifj. Sándori Ferencz tartalékos hadnagy eljegyezte Kóeson (Győrmegye) rétajapi Mihályi lgnáez komárommegyei nagybirtokos leányát, Mariskát. Halálozás. Botfalusi Felföldi Elek földbirtokos, nyug. jószágfelügyelő, életének 58-ik évében meghalt Maros-Ludason. Legfelső elismerés. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter most küldte meg az országos magyar gazdasági egyesületnek a legfelső királyi elismerést a millénniumi kiállításon való részvételéért. A miniszter leirata igy hangzik: Ö Császári és Apostoli Királyi Felsége mult évi deczember hó 19-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek az ezredéves kiállítás körül szerzett kiváló érdemei méltánylásául a legfelső elismerés nyilváníttassák. Midőn erről az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet értesíteném, nem mulaszthatom el, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek ezen kiállítás körül tanúsított hazafias közreműködéséért a magam részéről is őszinte köszönetet ne mondjak. Budapest, január hó 20-án. Darányi Ignácz s. k. Gazdák a budapesti vásárcsarnokokban. A magyar gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete e hó 14-én d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyen a szövetkezet alapszabályait fogják módosítani. A szövetkezet ugyanis kezdetben ugy alakult meg, hogy nemcsak saját tagjainak, hanem a kötelékén kívül álló gazdáknak terményküldeményét is értékesíteni fogja. A törvényszék azonban elutasította a szövetkezetet és az alapszabály e pontja miatt megtagadta a bejegyzést. Erre a szövetkezet alapszabályát ugy módosította, hogy csak tagjainak áruit fogja közvetíteni. Miután azonban a szövetkezet a városi hatósági közvetítést is megkapta, s igy köteles más gazdákkal szemben is a közvetítő szerepét elvállalni, most visszamódositja alapszabályát s újra benyújtja a törvényszéknek, mely remélhetőleg nem fog akadékoskodni az uj alapszabály elfogadásával s igy a szövetkezethez nem-tagok is fordulhatnak közvetítés végett. A vásárcsarnok hivatalos megnyitása még nem történt ugyan meg, de azért a szövetkezet már élénk forgalmat fejt ki. A gazdák egyenesen a szövetkezet czimére küldik áruikat, melyek 10%-os vasúti vitelbér-engedményt élveznek, ugy az államvasutakon, mint a délivasuton s egész a vásárcsarnokba közvetlenül beszállittatnak. A rendkívüli közgyűlést a termelök értekezlete fogja követni, amelyen a szállítási módozatokat ós a termelési ágak beosztását fogják megvitatni. Olcsó marhasó. Az olcsó marhasó forgalombahozataláról szóló február hó 1-én életbe lépett törvény végrehajtási rendeletet a hivatalos e hó 4-iki száma közli, melyből a gazdákat érdeklő adatokat alábbiakban közöljük : Az állattenyésztés czéljaira áruba bocsátandó u. n. marhasó egyelőre Akna-Szlatinán és Marosüjvárott 99Vé /o őrölt konyhasó, W/o vörös vasoxyd és W/o ürömpórkeverékből állíttatik elö és 50 kilogrammot tartalmazó marhasó" jelzéssel ellátott és ólompecséttel lezárt zsákokba csomagoltatik, ezen marhasó f. é. február hó 1-ső napjától kezdve a kir. sóbánya és sóhivatalok, valamint engedélyes árusok utján szerezhető be. A kir. sóhivatalok a marhasót ugyanattól a kir. főbányahivataltól szerzik be, amelyekhez kősószükségletük beszerzésére nézve utalva vannak s a marhasó szállítását, bebordását és máglyázását a sószállitás iránt általában fennálló szerződések alapján és értelmében a szerződéses sószállitási vállalkozók által teljesíttetik. A sóbánya és sóhivatalok a marhasót 5 kilogramm és azon felüli mennyiségben árulják, a vevők tetszésére bízatván, hogy a marhasóval együtt a zsákot is megvásárolják, vagy pedig a marhasót saját tartóikba töltsék; utóbbi esetben a zsákok, ha a vevők ugy kívánják, az ólompecsét levétele nélkül szolgáltatandók ki. A vevő felek a marhasó-fizetési-j egyet mindaddig amig marhasó-készletük tart, megőrizni s a pénzügyi közegnek, ezek kivánatásra előmutatni és esetleg igazolvány ellenében átadni tartoznak, mert ennek elmulasztása, a mennyiben súlyosabb beszámítás alá eső pénzügyi kihágás esete nem forog fenn, a törvény értelmében 2 koronából 100 koronáig terjedhető birsággal büntettetik. A marhasó könnyebb beszerezhetése czéljából akir. sóhivataloktól távol eső, nagyobb forgalmú helyeken marhasó-árudák állíttatnak fel; ezekre csakis írásbeli versenytárgyalás utján adathatik engedély. A versenytárgyalást a kir. pénzügyigazgatóság irja ki és a szokásos módon kihirdeti. Marhasó-eladásra csak olyan egyének kapnak engedélyt, akik magyar állampolgárok és csempészet vagy más pénzügyi kihágás miatt büntetve nem voltak. A megtartott versenytárgyalás alapján azon pályázó részére, aki a legkisebb eladási árt ajánlotta, ha akadály nem forog fent, a pénzügyigazgatóság állítja ki az engedélyt. Marhasót a birodalmi tanácsban képviselt királyságokba és országokba, valamint Boszniába és Herczegovinába eladni tilos. Vámtarifánk revíziója. Az 1887: XXV. t.-cz.-ben foglalt osztrák-magyar általános vámtarifa junius 1-én lesz tíz éve életbén. Ennek a tarifának tudvalevőleg távolról sem elégíti ki a gazdasági agrárpolitika igényeit. A most folyó kiegyezési tárgyalásokkal kapcsolatban volna helyén a vámtarifa revíziója, mert tulajdonképpen attól kellene függővé tennünk Ausztriával való gazdasági szövetségünket, vájjon speciális agrárius gazdasági érdekeinket hajlandó-e az iparos Ausztria gondozni. Az agráris vámvédelem fokozása, amint az Tisza István legújabban megjelent könyvéből kitetszik, azokban a kormánykörökben, melyeket Tisza István képviselni látszik, nem talál ellenzésre.. Ezzel szemben jelentik nekünk, hogy a németországi előkelő gazdasági testületek előtanulmányokat végeznek egy uj autonom vámtarifa kidolgozására nézve, mely a mostani szerződés lejárata után érvényre emelkedjék, vagy legalább az uj kereskedelem-politikai tárgyalások alapjául szolgáljon. A németek után indulva az osztrák iparosok köre is ankétet fog tartani a vámtarifa revíziójára vonatkozólag. Az osztrák iparosok a revíziót az ipar érdekében óhajtják. Ezzel szemben a magyar agráriusok körében is megindult a mozgalom egy agrárius irányú autonom vámtarifa érdekében, melyre nézve most teszik az előtanulmányokat. A magyar-osztrák agrárvámoknak a gazdák óhajához képest merev védőfalat kell szolgáltatniok a Balkán termelésével szemben. Az agrárius közvélemény sokkal kevésbbé tartja előnyösnek termelésünk nyugati térfoglalását, mint a kelet kitiltását piacainkról. Azért a német autonom tarifa vagy szerződés várhatólag magasabb agrárvámjaiért kelet felé akar retorziót gyakorolni. A vámtarifa revíziója és uj agrárius irányú autonom tarifa felállítása érdekében indított mozgalom nemsokára pozitív alakot fog ölteni. A kincstári erdőgyakornokok mozgalma. A kincstári erdőgyakornokok mozgalmat indítottak meg, melynek az a czélja, hogy a fizetésük javittassók és a szolgálati szabályzatnak néhány, reájuk nézve sérelmes intézkedése megváltoztattassák. Fő kívánságuk az, hogy az államvizsgát tett adóleveles erdész azonnal erdészjelőltté neveztessék ki, ne pedig mint jelenleg szokásban van, erdő gyakornokká; kérik, hogy ugy, mint minden más XI fizetési osztályba sorozott államtisztviselő, az erdészjelöltek is kapjanak megfelelő lakáspénzt tűzifát; kívánják végül annak a rendeletnek visszavonását, mely az erdőgyakornokokat minden fegyelmi eljárás mellőzésével elcsaphatónak deklarálja. Az erdőgyakornokoknak a földmivelésügyi miniszter elé terjesztendő e kívánalmai távolról sem szerénytelenek, sőt ténylegesen fennálló ferdeségek megszüntetésére hivatvák, mert egyetlen más hivatásos pálya nincs, amelyen a nehezen megszerzett diploma olyan sokáig feküdjék, úgyszólván kamatozás nélkül, mint az erdőtiszti pályán. Ez idő szerint az akadémián végzett fiatal erdésznek általában 6 7 évig kell várnia mig erdészjelöltté neveztetik ki, illetve 600 forintos exisztencziához jut, addig pedig illetve 500 frt évi segélylyel kell beérnie. Ez összegnél az agrár szocziálisták egy béres fizetésének egyenértékét is magasabbra szabták meg. Az erdőgyakornokok mozgalmas méltányosnak tartjuk és óhajtjuk, hogy Darányi földmivelésügyi miniszternél jóindulatu fogadtatásra találjanak. Cseh czékorrépatennelök a ezukorkartel ellen. Prágában a csehországi ezukorrépa-' termelők nagy értekezletet tartottak a ezukorkartelek elleni védekezés tárgyában s élesen elitélték a ezukorgyáraknak azt az eljárását, hogy kartelt alakítanak avégből, hogy ezukorrépatermelőknek önkényesen diktálhatják az árakat. Követelik, hogy a ezukorgyárak kartelbe lépése büntetés terhe alatt eltiltassék s hogy a répaárakat a ezukorárak évi átlaga szerint szabják meg és követelik ezenfelül, hogy a kormány a ezukoriparnak adott minden kedvezményben a répatermelőket is részesítse, továbbá, hogy választott bíróságokat állítsanak fel és egy bizottságot küldöttek ki, melynek hivatása a répaszállitási szerződések mintáját kidolgozni; követelik a kormánytól a ezukoradó leszállítását is, ha pedig a mezőgazdaság jelenlegi szomorú viszonyai nem változnának, akkor a kormány csináljon a czukoriparból monopoliumot és sajátítsa ki a ezukorgyárakat. Végül küldöttségeket választottak, melyek ez irányú kívánságokat a helytartóság és a bécsi kormány előtt tolmácsolják. Mikor a cseh ezukorrépatermelők kartélellenes akcziójáról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy Csehországban a kedvezőbb munkásviszonyok mellett a gyárak'is jobb áron váltják be a ezukorrépát, mint nálunk. Hogy a csehországi termelők mégis is ilyen széles mederben megindított mozgalomra határozták el magokat, ez ujabb bizonyítéka annak, hogy az Osztrák- Magyar monarkiában a ezukorgyártásnak egész rendszere természetellenes, hibás alapokon nyugszik; amennyiken a nagytőke kezében levő kartelező gyáraknak a beváltási árak s a rayonok redukál ára irányuló nyomása teljesen egyoldalulag érvényesülhet a termelők ellenére. Ennek az állapotnak a szanálását véleményünk szerint még a cseh termelők által kivánt kormányintézkedések sem biztosítanák. Hogy a ezukorrépagyártás egészséges alapra helyeztessék,. evégből a kormánynak mindenekelőtt szövetkezeti alapon létesítendő gazdasági ezukorgyárak felállítására kellene kezdeményezöleg hatni s a szövetkezeti ezukorgyárakat olyan kiváltságokban részesíteni, amelyek azoknak versenyképességét s prosperálását biztosítanák. A szövetkezeti ezukorgyáraknak maguk a termelő gazdák lévén az érdekeltjei, azok az állami kedvezmények, melyeket ma a magát dédelgetni vágyó nagyipar emészt fel, a gazdák szük háztartásának javára eshetnének s a ezukorrépa termelés jövőjét, mely ma nagyon is problematikus, biztosítanák. E kívánságuk már az OMGE. igazgató-választmánya is kifejezést adott

12 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. abból az ötletből, midőn a Nyitramegyei gazdasági egyesület á czukorrépatermelöknek egy országos értekezletre való összehívását indítványozta. Az országos értekezlet megtartása egyelőre függőbe van téve, a czukorrépagyárosok és termelők között vidékeinként megindított egyezkedési,tárgyalások eredményeitől,, s ha ezek a tárgyalások nagyobb differencziákat hagynának fenn, hiszszük, hogy a. czukorrépatermelők akeziója nálunk sem marad el, és. mindaz, amit ma még csak lassú panasz gyanánt mondnuk el egymásközt, elodázhatlan követelések jelszavává válik, mint Csehországban. A határidőüzlet eltiltásának első eredményei. Németországban mégis megérzik a búzaárakon is a határidőüzlet eltitásának némely üdvös eredménye. Hogy az áremelkedésnek kéthónapos története milyen okokra vezethető vissza, arra nem akarunk kitérni, mert ha van is benne némi része a német piaczokon megszűnt határidőüzletnek, főokai mégis a termelési viszonyok nagy változásaiban keresendők. De a német árak speciális alakulása a világ más piaczának áraival szemben, határozottan a határidő üzlet eltörlésének Németországban megokolt volta mellett szól. A német gazdák eddig mindég azt. panaszolták, hogy a berlini piaczon a búzaárak mindég alacsonyabbak más piaczok, nevezetesen a párisi piacz árainál. A. franczia földmivelésügyi miniszternek egy január 15-éről szóló \egujabb statisztikája azt mutatja, hogy a berlini búzaár 11" 11 volta 11 frtos párisi ár mellett, mely már maga is az összes európai ás amerikai árak között a legmagasabb. Egyébiránt más téren is nyilatkozik a határidőüzlet üzánsz buzaforgalmának jótékony hiánya. A búzák minősége az effektív forgalom mellett sokkal jobban érvényesü. Igy Dortmundban a buza ára minőség szerint 16 és 20 márka között, a rozsé pedig 1175 és 14*50 között váltakozik, a mi a minőség nagymértékű honorálására vall. Állategészségügyi értesítés. A földmivelésügyi miniszter a szarvasmarháknak bevitelét Németországba: Árva, Bars, Liptó, Nógrád, Pozsony, és Trencsén vármegyékből, a ragadós tüdőlob esetleges behurczolásának veszélye, miatt megtiltotta. Ugyenezen rendelet szerint feltétlenül tilos a szarvasmarhának Németországba való bevitele mindazon törvényhatóság területéről, melyek területén csak egy községben is tüdőiob megállapittatótt vagy uralkodik. Agrárpolitika Romániában. Délkeleti szomszédainknak is" meg vannak a maguk agrárbajai, a melyeken nem segit sem az emelkedő- ipar, sem a föld intenzivebb kihasználása, hanem csak az okos birtokpolitika. Ezt ők belátva elhatározták, hogy az állami javakat szétosztva, parasztbirtokosoknak adják el. Ezek az eladások folyamatban vannak, csakhogy a telekkönyv hiánya igen nagybajt okoz. sok a pör, csekély a jogbiztonság s éppen ezért követelik ma már a telekkönyvek meghonosítását, a mi meg is történne, ha a 27 millió frankra ' becsült költség nem akadályozná a reformot. Lótenyésztés Nyitramegyében. A Nyitrabájnai méntelepen a mének szétosztása az egyes fedeztetési állomásokra a f. hó 28-án történt meg. A földmivelésügyi minisztérium részéről jelenvolt Durmann altábornagy, a székesfehérvári osztály parancsnokságtól Kompost alezredes, a bajnai méntelep részéről Held százados és Papp főhadnagy, az állategészségügy részéről Rézia Arthur főállatorvos, a közigazgatás részéről Machövics főszolgabíró, a nyitramegyei gazdasági egyesület részéről Benkeő László, Hlavaty Károly, Pókay Géza igazgató-választmányi tagok és Meskó Pál titkár, azonkívül. nagy számmal voltak jelen nyitramegyei földműves gazdák, hogy igényeiknek megfelelő fedező méneket kaphasanak. A nyitramegyei fedező állomások száma kettővel szaporodott, azonban még mindig szükséges ujak létesítése, már' csak mért is, mert a nyitramegyei gazdasági egyesület arra törekszik, hogy vidékenkint tipikus fajták létesíttessenek, miután a lóértékesités igy sokkal. eíőnyösebb és hasznosabb. Az osztrák mezőgazdaság helyzetéről szomorúan érdekes képet rajzol a Magyar Gazdák Szemléjének legutolsó füzetében Schmitsch Alfréd, birodalmi lovag. Azt mondja a kételkedőknek, hogyha azt hiszik, hogy az agráriusok túloznak, midőn a bajokat vázolják, vándoroljanak ki a.falukba és a kastélytól kezdve a legutolsó parasztviskóig, mindenütt megtalálják a szükséget és nyomorúságot, ha Ugyan a -kastélynak vagy kunyhónak lakói a mezőgazdasághoz még hűek maradtak. Vessenek egy pillantást- az erdőkre, a havasi vidékek egykori büszkeségére. Kopasz sziklák, ritka fiatalosok tárulnak eléjök, a. melyek beszédes - szóval hirdetik a mezei népesség hanyatlását, mely kénytelen utolsó segédforrását, az erdőket is kipusztítani. Lapozzanak a telekkönyvekben és bizonyára sokáig kell lapozni, mig egy tehermentes parasztházra, egy meg nem terhelt telekre akadnak. Galicziából, a melyet egykor büszkén neveztek Európa éléskamrájának, évenkint több, mint 15 ezer paraszt vándorol Amerikába, mert az ősi göröngy elvesztette tápláló és visszatartó erejét. Fizetni képes bérlők a ritkaságok közé tartoznak s az ottani nagybirtok terhe az utolsó évtizedben 54 millió forinttal emelkedett. Maga Lebedur gróf földmivelésügyi miniszter is elismerte, hogy a nagybirtok ingadozik, a középbirtok az adósság terhe alatt összeroskadni készül, a parasztbirtok pedig nyomorultul teng. Vájjon meg fogjuk-e mi is várni azt, mig idáig eljutunk s a mikor talán már késő lesz a segítség? A jász- nagykun- szolnok megyei gazdasági egyesület választmánya f. hó 2-án Szolnokon ülést tartott, melyen a választmány szép számmal megjelent tagjain kivül igen sok megyebeli dohánytermelő is részt vett. A dr. gróf Almásy Imre elnöklete alatt tartott ülésnek két nevezetesebb tárgya keltett különösen nagy érdeklődést. Az egyik a dohánytermelőknek azon sérelme, melyszerint a dohányjövedéki igazgatóság által eddig engedélyezett dohánytermelési területükből a folyó évtől kezdve Ö /o-nak kapadohánynyal leendő beültetésére lettek utasitva az eddig termelt tiszai dohány helyett. Minthogy az itteni talaj és éghajlati viszonyok mellett a kapadohányból 3 4 mázsa átlag termésnél többre számítani nem lehet ; s minthogy ez, az eddig termelt dohány termés mennyiségének felét sem teszi ki, s minthogy a beváltási árak a kapadohánynál észrevehető -külömbséget nem mutatnak, világos, hogy a gazda - félannyit sem fog dohányáért ezután kapni, mint. eddig kapott. Mindezek arra indították a dohánytermelőket és a gazdasági egyesületet, hogy ezen eljárás ellen szavukat felemeljék, s azért jelen ülésen határozatba ment, hogy ezen sérelmes rendelet megakadályozása végett az egyleti felír a képviselőházhoz a földmivelési és pénzügyi minisztériumokhoz, s végül megkeresi az Országos Gazdasági Egyesületet, hogy saját hatáskörében esetleg országos értekezlet tartása által is oda hatni igye kezzék, hogy a termelőket sújtó ezen rendelet végrehajtása megakadályoztassák, vagy oda módosíttassák, hogy a termelők és dohánykertészek érdeke a lehetőség határán belül meg legyen óva. (Megjegyezzük e helyen, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Jász- Nagv-Kun-Szolnokmegyei Gazdasági Egyesület választmánya által tárgyalt s több a dohánytermelő gazdák érdekeit sértő intézkedés tárgyában már tervbe vette egy országos dohánytermelői értekezlet egybehivasát^ még pedig a évi február hó végével.) A vármegye területén felállítani szándékolt ménteleposztály elhelyezésére négy város tett ajánlatot, u. m. Szolnok,' Jászberény, Mezőtúr és Kisújszállás. Az egyesület mind a négy város ajánlatát felterjeszti a földmivelési minisztériumhoz, felterjesztésében kiemelvén minden városnak specziális. előnyét, melyek alkalmassá kvalifikálják arra, hogy benne egy állami ménteleposztály felállitassék. Jukkivitelünk hanyatlása. Francziaország mirit már emiitettük azon fáradozik, hogy a magyar juhbevjtelt a' beviteli vámok felemelése által a minimumra szorítsa le s tenni akarja azt állítólag az algíri juhbevitel fellendítése czéljából. Tény az, hogy az algíri juhbevitel már mintegy két év óta visszamegy, de ez nem azért történt, mintha a magyar vagy német juhbevitel Francziaországba emelkedett volna, hanem kizárólag azért, mert Algírban a juhtenyésztés belföldi okok miatt hanyatlóban van. Algír juhbévitelét tehát a francziák nem fogják fokozhatni, még ha a már különben is magyar beviteli vámokat tényleg, emelnék is. Kétségtelen azonban az, hogy ujabb vámemeléssel a magyar juhforgalom csökkenne s végre is kiszorulna a franczia piaczokról; ugyanígy járna a német juh is, melyből a mult évben is már jóval kevesebbet szállíthattak Francziaországba, mint az előző években. Az importált juhforgalom különben a következőleg alakult: (darabszám) 1896-ban 1895-ben 1894-ben Németország 117, , ,649 Magyarország és Ausztria 153, , ,681 Algir _'..758, , ,330 Olaszország... : ' 1, Más államok (Óroszorsz.j 309,153 22s',ö63 83,758 Összesen 1.339, , ,814 Egy évtized előtt még Magyarországból darab juhot szállítottak Francziaországba és a lefolyt évben már csak darabot. A hanyatlás tehát rendkívül nagy s érzékeny veszteséget okozhat a magyar juhtenyésztőknek. Baromfi- és madárkiállitás Gíráczban. Az I. stájerországi haromfitenyésztő egyesület márczius hó 18-tól 21-ig Gráczban baromfiés. madárkiállitást rendez az ottani iparcsarnokban. Értesülésünk szerint, már eddig is ' igen sok kiállító és résztvevő jelentkezett a kiállításra s így. az igen érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik. A díjazásokra több pénz-díj és oklevél 1 tüzetett ki, és pedig tyúk és viziszárnyas féléknél úgyszintén a galambfajtáknál 3 3 osztályú pénzdíj és oklevelek képezik a dijakat. Ezenkívül állami, gazdasági egyesületi és egyéb testületi és külön dijak kerülnek kiosztásra A részvéteire való bejelentés határideje márczius hó 9-ére tüzetett ki; prograínmot, valamint bejelentő iveket az egyesület elnöke, Friedrich Schuh (Grácz, Land-. haus) küld az érdeklődőknek. Megjelent az Állategészség" czimü folyóirat rend- kivül érdekes tartalommal, mely a gazdaközönségre valóban igen nagy fontossággal bir. Az első czikk foglalkozik a vemhes állatok gondozásáról, Monostori Károlytól, a második a Baktériumokról népies irályban ad oktatást Makoldy Sándortól; a harmadik czikk a Gümökor elterjedéséről értekezik, -szerzője Újhelyi Imre. Ezután következnek igen tanulságos Apró közlemények, Könyvismertetés és Vegyesek. Ezekből látható, hogy a lap kitűnően van szerkesztve és munkatársai a legjelesebb szakírók közül válogattattak ki. E lap az állattenyésztő gazdaközönségnek nélkülözhetlen tanácsadója lesz. A lapot dr. Rácz István áll, orv. akad. tanár szerkeszti és kiadja Hasslinszky Károly, gyógyszerész. Előfizetési ára egész évre 3 frt. Mutatványszámokat szivesen küld a kiadóhivatal: Budapest, VIII., Tlökk Szilárd-utcza 28. Tejgazdaság. Minden gazda tapasztalja, hogy télen az istállóban való etetés folytán teheneknél ugy a tej jósága, mint a tejelőképessége csökken. Ezért nem mulaszthatjuk el a gazdálkodó urakat, a 40 év óta legjabb sikerrel használt Kwizda-féle korneuburgi marhatápporra melyet Kwizda Ferencz János cs. és kir. osztrák és a román kii. udvari veterinar preparatum szállítója Korneuburgban készít figyelmeztetni, mely - mint eleségpótlék tehenek-. nél tej ét javítsa' és a tejelőképességet fokozza.

13 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,! 897. FEBRUÁR HÓ KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapfesti terménybizományi czég jelentésé.) Napi jelentés február 5. Készbuza ma gyengén kúráltatott. ugyan, azonban a malmok igen kevés vételkedvet mutattak, lanyha iránynál csak néhány ezer métermázsa adatott el, az árak gyengék. Említésre méltó eladások nem történtek. Készrozs üzlétteíen, a fogyasztás és kivitel telje-. sen tétlenek. Árpa csak jobb fajták tálálnak vevőre. Tengeri kissé tartósabb, uj áru frt Pesti paritással kelt el Zab tartott. Következő kötések történtek: Köttetett. Béli zárlat. Tavaszi buza.. 7'81 7' '78 79 Máj.-jun. buza S 79 Öszi buza '36 7"37 38 Tavaszi rozs.. 6"53 6'48 ' Tavaszi zab '97 98 Őszi zab.... = Uj tengeri... 3<84.,, / Uj repeze Íi-C^s? < 11-1Q 11 Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Az időjárás olyan, mint volt, hol. kisebb, hol nagyobb fagyok. voltak, mi a vetőmag keresletnek nem lehet előnyére, vagyis gazdáink ilyen időjárásnál nem sietnek szükségletük fedezésével. Ha azonban csak némileg tavaszira i'ordnl az idíi, akkor rohamos keroslol és ebből kifolyólag áremelkedés feltehető a főczikkeknél; mint lóhere, lnczerna s répamag. Vöröshere (lóhere). Aránylag jó kereslete van ezen czikknek, különösen a gyengébb minőségeknek. Elsőrendű öregszemü magot külföldön kocsirakományban, majd ugyanazon árón lehet elhelyézni, mint 'belföldön az apránkinti forgalomban. Luczerna. Honi és franczia termés iránt meglehetős az érdeklődés. Takarmanyrepamagban nemileg gyengébb az üzlet qu'edlinb.urgi termésnek nincs kereslete. A többi magvaknak mérsékelt forgalma volt. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten Vörös here, éves frt. Vörös liere, uj termés, frt. Luczerna, éves frt. Luczerna, uj termés frt. Heremagvak Haldek Ignácz, Budapest Magy. mezögazd. szöv Mauthner Ödön, Budapest*) Deutsch Gyula, Budapest... Frommer A. H. utóda Bpest Gr. Teleki Arvéd, 1 Drassó **) Beimel és fia Budapest... Nöthling Vilmos Budapest... 1 Kramer Lipi" " Badváner I. ' Szeszüzlet. plombozása. Luczerna Lóhere Összesen métermázsa 3121/ V2 9151/ '/2 Szesz. (Goldfinger Gábor, szeszgyári' főtisztviselő tudósítása.) Jobb kereslet és gyérebb kínálat folytán a szeszüzletben e héten változatlan szilárd irányzat uralkodott és a szeszárak azonnali szállításra változatlanul ámult heti későbbi szállításra 25 krral drágábban jegyeznek. Mezőgazdasági szeszgyárak által k'ontigens nyersszesz e héten 14 frt 25 krral lett kínálva, mely áron több -nagyobb tétel azonnali szállításra el is kelt. Galicziából kontigens nversszesz tartályokban szállítva 14' frton kélt el'februári szállításra. A budapesti piaczon elenkebb kereslet mellet finoniított szesz volt inkább keresve frt azonnali és későbbi szállításra. Vidékről főleg rendelések élesztő-. szeszben 52 frt, nyersszesz adózva 51 frt és exkontingens nyersszeszben (eczetgyártáshoz) frt érkeztek. Denaturált szesz 18 frton kelt el. A kontingens nyersszesz ára Budapesten ' frt. Bécsi jegyzés '60 frt kontingens nyers ' szeszért. Prágai jegyzés 5CK80 51' adózo burgonya- Brünni jegyzés frt exkontigens finom nyersszeszért. Trieszti jegyzés 8-50 frt magyar kiviteli A kivitel e héten néhány tétel finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 51-6/s frt, élesztőszesz frt, nyersszesz adózva frt, nyersszesz adózatlan frt, denaturált szesz frt. Kontingens nyersszesz... Az árak literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron év február 5-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése. Halvásár. A belvárosi piaezókra 18 helybeli halász és halkereskedő által. 64 q és vidéki kocsikon 2 q, összesen 66 q kevert hal hozatott. A vásár lanyha. Az árak métermázsánkint változatlan. Viszontelárusitók fizettek a bal q-át nagy élő _ , nem élő 60-70, közép nagy élő 50 60, nem élő 36 40, apró élő 32 40, nem él frtig. Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán 400 db, hajón db, kocsin 100 db, gyalogosok által 200 db, összesen 700 db; a forgalom közép volt. Nyul , Vadlúd, Vadrécze , Fáczány, Szalonka erdei.., Fogoly, Fürj, Fenyőmadár kr. Baromfi. Hozatott a fővám-térre vaspálván kb drb, hajón kb. drb, kocsin kb. 40*00 drb. helybeli árusok által kb drb ; összesen kb drb. A vásár élénk volt. Tyúk , csirke , kappan hízott , kappan sovány , lud (liba) hízott lud (liba) sován v :i20 400, pulyka hízott , pulyka sovány , gyöngytyúk , galamb, pecsenyének kr. Az uj-vásártéri piaezra felhozatott a szokott községekből. vaspályán kl>. SMX> drb. k.-rsin kb. 720 drb, gyalogárusok kb. 410 drb, helybeli árusok által kb drb : összesen kb drb ; a forgalom, élénk. Tyúk , csirke , kappan hizott , kappan sovány , récze hizott, récze sovány., lud (liba) hizott , lud (liba) sovány , pulyka hizott , pulyka sovány , gyöngytyúk, galamb, pecsenyének Tisztított baromfi, helybeli és vidéki árusok által kb db: forgalom élénk. Árak: Jércze 80 90, csirke 40 60, kappan hizott , récze hizottl20 150, récze félkövér , lud (liba) hizott , lud liba félkövér , pulyka hizott , A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az idényben f. évi február hó 5-ig az alant megnevezett magkereskedők és termelők számára a következő mennyiségű vetőmagvakat plombozta le: pulyka félkövér , galamb, ludmáj hizott krig. Az István-téri élelmi piaezra élő baromfi helybeli és vidéki árusok által kb pár hozatott fel, árak a következők: páronkint tyúk , csirke idei , kappan hizott , sovány , récze hizott , sovány , hizott lud , sovány , pulyka hizott , sovány krig. A forgalom élénk. Hidegliusvásár az István-téri élelmi piaczon február hó 5-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhoztak Budapestre a szokott községekből : 90 árus 55 db sertést, árus 25 db süldőt, 2000 kg. friss hust, 800 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát és 400 kg. hájat. Vidékről és pedig: A szokott helvekről: 34 árus 319 db sertést, 41 db süldőt, -kg. friss hust, 500 kg. füstölt hust, kg. hust és db malaczot. A forgalom elénk. Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg , 1 p:4400 5Q00, süldőhas 1 kg , lq , füstölt sertéshús 1 kg , 1 q , szalonna zsírnak 1 kg , 1 q füstöl szalonna 1 kg , 1 q , háj 1 kg , disznózsír 1 kg , , ko- - csonyahus 1 kg , füstölt sonka ,. 1 q krajezárig, malacz 1 db kg. írt- Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb.'60,000 db hajón kb. darab, 6 kocsin kb. 40,000 db, helybeli árusoktól 30,000 db, összesen kb. 130,000 db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 db) kr., 100 db kr., tojás meszes 1 láda (1440 db) k., 100 db kr., 1 db - krig. Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokott községekből vasp. kb db, kocsin db, gyalogárusok 6000 darab, helyb. árusok darab.., összesen ' darab friss tojás. A forgalom élénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás 1 db.2v2 3, 100 darab krért db, 'l láda 1440 darab , meszes tojás 1 darab 2 21/ , 40 krért darab, 1 láda 1440 db krig. Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp. q, hajón q, kocsin 80 q, helyb. árusok kb 100 q, össz. kb. 180 q vegyes zöldség. A vásár középszerű. Nagy. árak sárgarépa 100 k. 1, 1 q , petrezselyem 100 cs. -, 1 q , zeller 100 db , karalábé 100 db , vöröshagyma 100 db, 1 q , fokhagyma 100 k., 1 q , fehérrépa 100 db t, fejeskáposzta t q, 100 db , vörösrépa 100 db , kelkáposzta 100 db , vöröskáposzta 100 db , fejes saláta 100 db, kötött saláta 100 db, burgonya belföldi 1 q , külföldi, fekete retek 100 db , hónapos retek 100 csomó, ugorka savanyítani való 100 db, ugorka savanyu 100. db, zöldpaprika 100 db, tök 100 db, paradicsom 1 kg., zöldbab 1 1., zöldborsó 1 kg., zöldborsó fejtett 1 1., zöldtengier 100 cső krajezárig. Felhozatott az ujvásártéri piaezra a szokott köz ségekből szekéren kb. 280 q, gyalog és helybeli árusok által.86 q, vaspályán q,.összesen mintegy. 366 q vegyes zöldség. A forgalom élénk. Árak a következők: Burgonya 1 zsák , uj 1 q , fejeskáposzta 100 db , vöröskáposzta 100 db, kelkáposzta 100 db , paradicsom 100 db, 1 puttony fejes saláta 100 db, kötött saláta 100 db, ugorka savanyítani való 100 db, ugorka savanyu 100 db, zöld paprika 100 db, zöldbab hüvelyes 1 kg.., 1 zsák, zöldborsó héjas 1 kg., zöldborsó héjas 1 kg. zöldborsó fejtett 1 liter krajezárig. A Hunyady-téri piaezra felhozatott kocsin 180 q, gyalogárusoktól kb q, helybeli árusoktól kb 120 q, össz. 300 q; élénk lovalom mellett a következő árak jegyeztettek: burgonya 1 zsák , 1 q i , fejes káposzta 100 db, vöi^ös káposzta 100 db, kelkáposzta 100 db , paradicsom 100 db, 1 puttony, fejessaláta 100 darab, kötöttsaláta 100 db, ugorka sav. való 100 db, savanyitott 100 db, zöld paprika 100 db, zöldbai) hüvelyes 1 kg, zöldbab hüvelyes zsák, zöldborsó héjas, 1 kg, zöldborsó fejtett 1 liter krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti piaezra vaspályán kb. 500 q, hajón kb íj, kocsin q, helybeli, árusok által kb. 3Ó0 q, összesen kb. 800 q vegyes gyümölcs. A vásár lanyha volt. Nagybani árak: Fajalma 1 q , köz. alma 1 q , fajkörte 1 q, közönséges körte 1 q , köz. dió 1 q , szüva magbaváló l^q, szilva vörös, szilva aszalt 1 q q füge 1 kg , mogyoró 1 q , gesztenye belföldi q, gesztenye olasz 1 q, czitrom egy láda , narancs 1 láda , szőlő közönséges 1.q szőlő csemege 1 kg krig, dinnye görög nagy. 100 db, dinnye görög kicsiny 100 db, sárga faj 100 db, dinnye sárga közönséges 100 db frt. mölcs. A forgalom élénk. Árak a következők: Fajaim 100 db. 1 kg , 1 db 2 5, közönséges alma 100 db fyfri-, 1 kg , 1 db 1 2, köz. alma 1 put., körte, fajt 100 db, körte faj 1 kg., körte faj 1 db 2 5, szőlőcsemege 1 kg , szőlő köz. 1 kg kr, dinnye görögj nagy 100 db, dinnye görög nagy 1 görög kicsiny 1 db -, dinnye, dinnye sárga faj 1 db ~ dinnye sárga köz. 100 db, dinnye sárga köz 1 db, szőlőcsemege 1 kg 60 70, szőlő közönséges 1 kg. krajezárig. A Hunyadi-téri piaezra felhozatott a szokott községekből vasp. q, kocsin q, helybeli és gyalogárusoktól kb. 35 q, összesen kb. 35 q vegyes gyümölcs, középforgalom nu 1< il ai d i 1 hm II i/ni I íj dma lu> db, 1 kg , 1 db 4 7, köz. alma 100 db ~=, 1 kg , 1 db 1 2 kr, körte faj 100^db, körte faj 1 kg , körte faj 3 7, őszf baraczk 100 db, dinnye, görög nagy 100 db, dinnye görög 1 db, dinnye görög kicsiny 1 db, dinnye görög 100' db, dinnye görög kicsiny 1 db, dinnye sárgafaj 100 db, dinnye sárgafaj 1 db, dinnye sárga köz. 100 db. dinnye sárga köz. 1 db. szőlőcsemege í kg., szőlő közönséges 1 kg- Budapesti takarmány vásár. (IX. kerület Mesterutcza, február 5. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a,köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből szekér réti széna, 184 szekér muhar, 73 szupszalma, 24 szekér alomszalma, 34 szekér takart mányszalnia, szekér tengeriszár, szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 23 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a

14 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. következők: réti széna , muhar uj , Budapesti szurómarliavásár. Február hó 4-én. zsupszalma , alomszjalma , egyéb A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság takarmány, lóhere, takarmányszalma, tengeriszár, luczerna jelentése. \, sajju , szalmaszecska , _széna Felhajtatott: 185 drb belföldi, drb galicziai,, uj, zabosbükköny. Összes drb tiroli, 35 drb növendék élő borjú, 434 drb élő kocsiszám 349, suly kg. bárány; 274 drb belföldi, 265 drb galicziai, drb Állatvásárok. Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár febr. hó 4-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a,,köztelek" -/észére.) Felhajtatott: 93 db, ugvminl : jármos ökör rlsöminfnsógü 50 db, közép 37 db, alárendelt db. Fejőstehén : fehér drb, tarka drb,. bonyhádi drb, tarka ökör db, üsző db, jármosbivaly db, hizlálilí való tinó A gazdasági marhavásár meglehetős élénk lefolyású volt. A fejőstehénvásárra nem hajtottak fel. Az egyes vevők közüj említhetők : Lamm Ármin 14 db, Brill! H. Herédi puszta 39 db jármosökör. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör 360, középminőségü jármos ökör , alárendelt minőségű jármos ökör - s, hizlalni való - forintig páronkint.'jármosbivaly, jobb minőségű jármos ökör, tarka bekötni való ökör frtig páronkint. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén 88 90, tarka kevert származású tehén, bonyhádi tehén miit, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár február hó 4-én. {A budapesti közváí, jelentése a, Köztelek" részére.) Felhaj nagy vágómarha, nevezetesen: 1307 db magyar és tarka ökör, 556 db magyar és tarka tehén, 241 db szerbiai ökör, 20 db boszniai ökör, 15 db szerbiai tehén, 80 db bika és 82 db bivaly. Minőség szerint: 645 db elsőrendű hizott bika, 1482 db középminőségü bika és 184 db alárendelt minőségű bika, db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű ökör és db alárendelt min, A mai vágómarhavásáron a forgalom vontatottabb -volt, mint mult héten, mivel idegen, rde különösen vidéki kereskedők kevesebben jelentek meg. Az árak változatlanul maradtak. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar és tarka ökör jobb minőségű , kivételesen" ', hizott magyar és tarka, ökör köz-'-pmin. 2.V 27', alárendelt minőségű magyar és tarka ökör , jobb minőségű magyar tehén 25 29, kivételesen tarka. tehén, magyar tehén kőzépm , tarka tehén. szerbiai ökör jobb minőségű 26-27', kivételesen, szerbiai ökör középminőségü 18' 25, szerbiai ökör alárendelt minőségű 18 25, szerbiai bika szerbiai bivaly 15-21', kivételesen frtig métermázsánkint élősúlyban.. Budapesti lóvásár. Budapest, február 4. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" A vásár ugy a felhajtás, mint a forgalom tekintetében gyenge volt. Felhajtatott összesen 585 db. Eladatott 220 db. Jobb minőségű lovakból hátas 9 db,, eladatott 6 db frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 45 db, eladatott 25 db frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 12 db, eladatott 4 db frtért, igás. kocsiló (nehéz nyugoti faj) 50 db, eladatott 30 db frtért, ponny 3 db, eladatott 1 db frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 70 db, eladatott 40 db frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 150 db, eladatott 55 db frtért; alárendelt minőségű lovadból 246 db, eladatott 59 db, 8 12 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 40 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 7 db; tulajdonjogra gyanús ló lefoglal tátott db, ragályos betegségre gyanús ló" lefoglaltatott db, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett db. Kőbányai sertésvásár február 5. (Els Magyai- válogatott kg. nehéz kr, kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű krajczár. Szerb kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4 /o- engedmény szokásos. Eleségárak: Tengeri uj 4'30 frt, árpa 4'80 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: jan. hó 22. maradt 6204 drb. Felhajtás: Belföldről drb, Szerbiából 1642 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 7846.db. Főösszeg db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo-. gyasztásra {I X. - kerület) 1318 drb, belföldre Budapest I unu ki ii -7 <Iil> I. ( -In ilil) ( s, lius/ I Morvaország és Sziléziába drb, Ausztriába 343 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba. db. A szappangyárakban feldolgoztatott 29 drb, összesen 2017 drb. Maradt állomány 5829 drb. A részv.-szállásokban 3596 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 4269 drb. Felhajtás: Szerbiából 1642 drb, Romániából drb, összesen 5911 drb.. Elhajtás: 2315 drb, maradt állomány 3596 drb és pedig 3596 drb szerb és drb román. Az egészségi szemlénél jan. 1-től máig 75 drb a fogyasztás alól kivonatott és tetihnikai. czélokra feldolgoztatott. tiroli, drbjsécsi, drb növendék borjú, 1447 drb ölött bárány, drb élő kecske. A borjuvásár élénk lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk : belföldi frtig, kivételesen frtig dbonkint, frtig, kivételesen frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen frtig dbonkint, frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi 54 60, tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, bárány 3-8->/2 frtig, bécsi frtig súlyra. Élő bárány frtig páronkint. Élő kecske frtig páronkint, kivételesen frtig. Bécsi vágómarliavásár február 1. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 3362 db. Ebből magyar 2323 db, galicziai 284 db, bukovinai 46, németországi 709 db, hizott 2628 db, legelő db, fiatal 734 db, ökör 2435 db, bika 322 db, tehén 561 db, bivaly 34 db. A szombati vásárra 1249 dbot hajtottak fel. A mult hetivel majdnem egyenlő nagy felhajtás mellett prima áru ismét drágább lett és újólag Va-1 írttal emelkedett métermázsánkint. Prima áru állandó hiánya folytán jó középminőségü áruk élénk keresletnek örvendenek s hasonlóan emelkedtek árban mint a prima minőségek. Rosszabb minőségekben az üzlet állandóan lanyha. A vásáron minden eladatott. Árak: prima magyar ( ) frt, szekunda frt, tertia frt. Galicziai prima (44- ) frt, szekunda frt, tertia frt. Német prima (. ), szekunda 36 39, tertia frt. Legelőmarha é. s., rosszabb minőségű frt é.,s. Bika frt é. s., tehén frt é., bivaly 15 1? frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, minden «/o levonás nélkül történnek. Az értékesitébesn kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások : Magyai- liizó ökrök. Eladók: Hacker L., Sopron 34 Lederer és Kálmán, N.-Várad... 38, Löble H. N., Nagyvárad 40Va Neumann testvérek, Arad 38 l /a Schwartz M., Mátészalka 36 Weisz M. &fia,munkács 36 Erdélyi hízó ökrök. Eladók: Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely. 36Va Német hizó ökrök. Eladók : Blau testvérek, Temesvár lVa Frisch F;., Versecz Hacker Miksa, Sopron 38Vs 37 Neumann testvérek, Arad 42 38V2 - Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül november 14-től kezdve további rendelkezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Bereg, Baranya, Bihar, Esztergom, Fejér, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Komárom, Mármaros, Moson, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsqny, Sáros, Somogy, Sopron, Szatmár, Szepes, Tolna, Trencsén, Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplén és Zólyom vármegyékből és Debreczen, H.-M.-Vásárhely, Kassa, Kecskemét, Nagyvárad, Pozsony és Szeged sz. kir. városokból. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Bécsi sertésvásár február 1-én. [fyhleiffeb der és társai bizományi czég távirati jelentése a Köztelek" részére). felhajtás : süldő 3990 db, bakonyi sertés Ő065 db. Üzlet lanyha. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima kr, kivételesen 47'/a kr, közepes kr, süldő kr. Bécsi szurómarliavásár jan. 28-án. Felhozatott; 4026 borjú, 1708 élő.sertés, 2549Jdzsigerelt sertés, 624 kizsigerelt juh, 1559 bárány. A borjuvásáron igen lanyha irányzat uralkodott, a legutóbbi árak, bár nehezen tartották magukat. Sertéseknél minden minőségben az irányzat nehézkes volt, árak kilogrammonkint 2 3 krral estek. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú kr., prima kr., primissima kr., élő. borjú kr., fiatal sertés kr., kizsigerelt sertés kr., süldő 40 50> kr., kizsigerelt juh 26 < bárány jjárohkint 4 U kr. Bécsi juh vásár január 28-án. Felhajtás 1110 db juh. Az üzletmenet a kis felhajtás következtében jeentéktelen volt. Á kivitel majdnem teljesen szünetel. Árak: export juh páronként (.-r) raczka., selejtes juh Párisi juhvásár február 1-én. Felhajtás: 15,773 db juh. Irányzat' nehézkes. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Április 8 Febr. 10 Újvidéki kir. a.tkvi hatóság törvényszék Febr. 12. Szabadkai kir. tvszék a tkvi hatóság Febr. 13 Kiamartoni a tkvi hatóság kir. jbiróság Febr. 20 kir. tvszék a tkvi hatóság Febr 23 Sz;-régeni kir. a tkvi hatóság törvényszék Velicska Viktor Febr. 24 Temesvári kir. tvszék a tkvi hatóság Atkáry Febr. 27 Budapesti kir. a tkvi ha- 1 törvényszék tóság Márcz. 1 Szabadkai kir. a tkvi ha- n törvényszék tóság V Márcz. 3 a tkvi haa tkvi ha- K Szerkesztői üzenetek. M. B. Kisfalud. Kérdésére lapunk utján a szokásos módon megfelelni nem lehet. Az öntözés szakszerű keresztülvitelére szakértő mérnök helyszíni szemléje szükséges. Legjobb, ha e miatt közvetlenül a kulturmérnökséghez fordul. (}. A. Tengelicz. A fogatos permetező megrendelhető Moravek János urnái Pa-Kerekudvar, u. p. Zeliz, Barsmagye; árát nem tudjuk; a feltalálónál megtudakolható. Az Orsz. masy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Desseirffy Aurél, Bernát István, dr. Bárányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. Főszerkesztő ós kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Jeszenszky Pál. a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükségei rar összes "sssi gazdasági gépeket gyártja. Kérjiik minden kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ. Czim s Első magyar gazdasági-gépgyár részvény-társulat BUDAPESTEN. TMHT*^ Czimre ügyelni tessék 1

15 ii. SZÁM. MK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, FEBRUÁR HO (». m A HUNGARIA" MŰTRÁGYA, KÉNSAV és VEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ajánl: SUPERFOSZFÁTOT, és minden más műtrágyaféléket, legjutányosalbb áron és elismert kitűnő minőségben. Központi Igazgatóság: BUDAPEST, V. Váczi-körut 21. szám. Herényi Gotthard Sándor Rovara Frigyes müvét érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldjük meg. A z a l a t h n a i k é n k o v a n d ipar r. t. kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű MŰTRÁGYÁIT a t. ci. gazdaköziinség b. figyelmébe. Árajánlatokkal készséggel szolgál a Központi iroda, Budapest, IV,, Bécsi-utcza 5, 80 0 /o olajmeg takarítás, Önműködő sürü zsiradékhoz vas- és rézből, elsőrendű 80 0 /o olajmegtakaritás, '"' kenöszelencék egészen rézből, vagy egészen vasból, minőségben. TOVOTE kenőzsiradék. Az eredeti T O V O T E kenőzsiradék egyedüli elárusitója. Árjegyzék ingyen és bérmentve. K a n n é s H e l l e r, Budapest. Kölcsönös Biztositó Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII., József-kőrut 8. gróf. Alelnök: CSÁVOSSY Béla. ANDBÁSSY GÉZA gróf, BUJANOYICS SÁNIXKi, DESSEWFFY ARISTID, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, IÜJ1ÍINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, SZTÁKAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZÖHYI Zsigmond. Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet a gazdgiözönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. SJ80T" Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek Bt Eredeti Angol kosok. Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down Cotswold és Lincoln kosokat szállit után 14 nap alatt bármely állomásra megrendelés P I C K 0 8 W A L D, lenyészállat-importeur Budapest, Külső-Kerepesi-ut 1. szám. 't r t t i i i w i f f i i w f f f i f f t i C. SCHLICKEYSÉN, BERLIN. AGYAGCSŐ, FEDÉLCSERÉP, TŐZEG, HAwm-TIÍGLA, BARCS, BETON, CHAMOTTE; AGYAGÍRU ÉS ÉRCZ- -m BRIKETT GYÍRTÍSÍHOZ VALÓ GÉPEK., s t f MEGHÍVÓ j a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete február hó lá-én d. u. 4 órakor i a Köztelek" nagytermében IX., Üllői-út 25. sz.! R E N D E S KÖZCrTÜLÉSERE. j TÁRGYAK: 1. Közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2.. Igazgató-választmány jelentése a szövetkezet eddigi üzletmeneteiéről. 3. Az igazgatósági, tagok számának kiegészítése. 4. Az alapszabályok módosítása. Budapest, január 30. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete igazgatósága. ; A közgyűlés után a termelés felosztása és sssállitási módozatok tárgyában értekezlet tartatik.

16 I;U * KÖZTELEK, FEBRUÁR HÖ 6. I t. SZÁM.?-ÍK ÉVOLVAM. KOSZÉN Tokodi,,, w, coaks, szobafütésre és épületek szárítására, Dorogi és Ebszöny- á t annavöfgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka A és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szaíonszén, összes gazdasagi ipari es hazi czelokra 1 leg-kitij.siő"b"b aain-ősécrben. log'íia.tán.yosatstaan. ks.ph.a-b0 SS A T I I V / I T K T / Í R A T V kőszén-nagykereskedőnél, i m m M m f M m V M J fl BadapesV Arany János-utcza 34. sz. A cs. és kii*, szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete. HAMPSHIREDOWN" JUHOK, Kitűnő hús, jó gyapjú, nagy súly. Ezen kiválóan értékes Angolországban tenyésztett juhok bámulatosan koi>ai 8RAEPEL HU60 szabadalm. lóhere - tokászoló készüléke ezen kivül pedig oly erős szervezetitek, hogy minden éghajlathoz alkalmasak, és a hús mennyiségét és a viszonylag nagy mennyiségű sovány húsra való tekintettel egyedül állanak. A Great Schmithfield Club" deczemberi kiállításán Londonban több Hampshire Down" volt kiállítva mint bármely más fajta. A kiállított 22 csoport bárány éls súlya (3 drb minden versalis) átlag nem kevesebb mint. 197 fontot tett ki minden báránynál, és ezen a bárányok egy csoportja a legjobb rövid gyapjasok mesterdijára reserváltatott a kiállításban 2lVs hónaposak ellenében. Egy Iiampshire Dówn" megnyerte továbbá az első dijat a levágott állatok versenyében valamennyi más rövídgyapjas fajok ellenében. L Stcierm. Gefliigel felit Verein. XI. nemzetközi baromfi és * «* * * madárkiállítás as ipar csarnok nagy és világos helyiségében C R Á C Z B M márczius 18-21% Díjazás osztályreiulsaser szerint. Tyúkokért és vizi szárnyasokért első dij 16 korona, második dij 10 korona, harmadik dij 6 korona, negyedik dij oklevél. Galambokért első dij 10 korona, második dij : 6 korona, harmadik dij 4 korona, negyedik' oklevél..ezenkívül még állami-, mezőgazdaságiés egyesületi érmek, továbbá különböző testületek és magán személyek külön dijai is kerülnek' kiosztásra. Bejelentési határidő márczius 9-ig. Programm és 'bejelentési ivek az egyesületi-.elnöknél,- SCHIJCH FRIGYES állami főkönyvelőnél, GRÍCZ, Lamlhaus, kaphatók sócialismus. RUBINEK I 0. M. G. E. ügyvezető titkárjánaknagy érdekű tanulmánymüve hazai azocziális bajaink okairól, keletkezéséről s azok orvoslásának módjairól. A füzet 1 forintért lapunk kiadóhivatalánál megrendelhető, a pénz előleges beküldése mellett. Thost Ottó féle rostély-öntőde Paris, ZwickauVs Szent-Pétervár. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V., Külső váczi-ut 46. sse. MŰTRÁGYÁT minden minőségben ssállit bárhova versenyképesen 1349 SCHRAM A., kénsav- és műtrágyagyára Központi iroda: PRÁGA, Heinrichgasse 27. Vezérképviselő Magyarország részére: KÜHNELADOLF Külső Kerepesi-út Felvilágosítást és költségvetést ingyen aí fenti gmttyökmerlegek ^^^ minden minhptl neme, npmp. házi, >i:í'/i nyilvános, nvilvánns Tnr.yn'T'iy/ia. mezőgazdasági és iparczélokra. dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, legújabb lpcriliahh javított ifl.vitnti. rendszerű rpmu/rrii tizedes, tí7firfps. száza- SZÁZ BOWER-BARFFílc szabadalmazott inoxydálás közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és ellen védve. mérleggyártásra. í m * w > GARVenS, Wien/S; ~l s :: ingyen és bérmentve.

17 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,! 897. FEBRUÁR HÓ Német elite-tarlórépát \i Országos Eídészeti Egijesiiletnéi BUDAPEST, V. kerület, Alkotmány-utcza 10. megrendelhetők a következő szakmunkák: Erdészeti Lapok. vörös plom "zsákokbmbruttó iőo"kgr7ab PrafkTszpénzm A E A L B E H T W E R N E n, Magyar Erdészeti Oklevéltár. kötet. Ára 20 frt. Az országos erdészeti egyesület tagjai'részére 10 frt. iíl fit185? 1 oratttauctt ^tmnffllittsoé "usíb Sűmltoain'^ís'^ílií'nMiriiiJní? iulurcidie, reid) iuuftctcte uní (legott o»«ae lotttte, A&Z, ffiirni Wiener gttabtonruídiami^c gcttem. i ^Erdőhasználattan kfaikgyve^^^tte^p^irlí^sto^iötss! Grőzcséplő-készletek. Kiz^'ólagosképvi^lö^^Ma^aTország részére: Lanz Henrik czégtől Manheimból. Németország elismert legnagyobb és jelentékenyebb gyára gőzmozgony és gözcséplögépekben, legkülönfélébb nagyságban, valamint önműködő etetővel és anélkül határozottan előnyben részesülő Felvilágosítással, tanácsosai, képes árjegyzékkel, kedvezőfizetésifeltételekkel készségesen szolgál: DRÖSSLER KÁROLY. el. és kir. szab. gazd. gépgyára, vas- és érczöntoiéje Budape üt, VI.. Váczl-Körnt 59. Alapíttatott lsee. Szolid képviselőségek mindenhol felállittatnak. Gép-sodroay-szövetek, czinkezett szúrós kerítés-sodrony. B 00,000 drb 3 éves fekete fenj (pinus fa austriaca) csemete, ezre 3 frt ; 35 mm. sárg-a S berndorfi takarmány répamag-, méter- mázsája 20 frt, 32s< L STEPHANI LAJOS, Fülek, Nógrádm. wmmm BÁRÁNYÁT I., turfatermónyek és szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek, valamint áray ékszék-l) erendezési és felszerelési tárgyak vállalata BUDAPEST, II., LAnczltid-utcza». Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek,^ ^

18 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. V A L L A L K O S O G Ü Z D 4 kerestetik 30 40,000 torint tökével, F E L E S G A Z D Á L K O D Á S R A egy a főváros közvetlen közelében levő 100Q holdas birtokra, melyen 15 hold rekonstruált termő szőlő, tehenészet és ipari vállalatok vannak, amelyek fejlesztendők. K ü l ö n ö s e n a ^ z ő l ő v o l n a n a g y o b b í t a n d ó Az egyezség hosszabb időre szólana. A gazdasági üzemet az illető vezetné, kint lakna a birtokon. A vállalkozó csak teljesei gyakorlati gazda lehet. Ajánlatok Feles gazdálkodás" czim alatt a kiadóhivatalba kéretnek. Mű MI^MAM/MIAU^U' Mfrw wpw/w w ^MMwawww Kitüaő biztonsági járgányaimat és legjobb rendszerű REFORM" takarmány-párolo készülékeim valamint eredeti minőségű. ~Sack ekéket és más egyéb talajmivelési eszközöket és gépeket van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánlani. Ábrás árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. PROPPERSAMU Budapest, Váczi-korat 52. TÁRSA vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten A) gépeket és építési munkákat, teljes malomberendezéseket, vasúti kocsikat és vasúti fölszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai: si«b) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zűzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, papír- és celluloza-gyártáshoz való gépek. Vizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Yillamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós " namométerek. Aczélöntés. Knuth Károly mérnök és gyáros. GYÁS ÉS IEODA: BUDAPEST, VII. feer., Garay-ntcza 6 8. szán Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, elesettek, szivattyúk, vizerömíívi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. 'Legjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron. Birtok-bérbeadás. Nagy-halászi 3000, kálló-semjéni 1500 és napkori 350 holdas birtokaim r. é. ápril hó 1-ső napjától fogva iar bérbeadók. ' Nyíregyháza január Káliay András. Takarmány-készítő kamrák ' ft, SHUTtv Daráló- é és őrlő-malmok Ü angol daráló-gépek, füllesztök, i trágyalé-szivattyúk a legjobb kiállításban. Főraktára: Budapest, VI. kerület, váczi-körut 63. szám. Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kívánatra ingyen és bérmentve.

19 ii. szám. 7-iK évfolyam. KÖZTELEK, FEBRUÁR HÖ 6. ' 1 TÉLI ÉVADRA " igen alkalmas s z á n-h á 1 ő k a t Bleier és Weisz kötélgyári czég Budapest. - "Raktár és iroda: Károly-körut 9. sz., a gróf Hadik-Barkóezy-téle házban. Gyártelep: Ila.jtrjár-ut sz. Egyéb ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Coeos futószőnyegek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek stb.; továbbá gazdasági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rudaló, gabona-zsákok, vízhatlan penyvák, itató és tűzi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kóez stb. a legjutányosabb eredeti árakon. ' KWIZDA-féle több mint 40 év óta a legtöbb istállóban használatban, étvágyhiánynál, rossz emésztésnél, valamint teheneknél a té] javítása s a tejelő-képesség fokozása czéljából. Egy dobozzal 7(> kr., fél dobozzal 35 krajezár. Valódi csakis akkor, ha a fenti védjegygyei van ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drógueriában. II FŐRAKTÁR: Kwizda Ferencz János csász. és kir. osztrák-magyar és román királyi udvari szállitó kerületi gyógyszertárában, K O R N E U B U R S, Sées mellett. Cs. és Br. ni tríenr cs DerfoTirozd gyár. NIC0LAU8 HEID Stockerau-Wien. Trieurök s szortírozó gépek minden gabonanem tisztításához. Különleges trieurí k, 'K: bab, refcze, lenmag, köles stb.-hez lyukasztott kezekkel. 25 /0-al nagyobb munkaképesség, kifogástalan tisztítás, egészséges (magvak) szemek vesztesége nélkül. Excelsior daráló-malmok, HEID szabadalma, rozs, árpa, zab, tengeri, bab stb. zúzása és őrléséhez, kézi és erőhajtással. Sagyon Könnyű kezelés, nagy munkáképességr. olcsó ár és csekély kopás. 60 ebső dij! Prospectusok ingyen és bérmentve. C E R N O V S K Y & C - gazdasági gépgyára ' -.'. BŐHMtSCH BROD, bei PRAG. Ajánlja a m. t. gazda közönségnek legújabban szabadalm. P"fT gyomláló gépét kukoricza, burgonya, szőlő- és JtomlóketfiéJe réssé Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Lapunk bekötési táblája 1 frt 36 kpért (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkbap. [Bérbeadandó gazdasága) D'Hénin herczegno vágszeredi uradalmában, Pozsonymegyében, a nagyszombat szered galántha-i vasút mentén, két czukorgyár között fekvő és kitűnő répa-talajjal biró arrondirozott és egymással összefüggő két gaz- 1. Kleinwald 804 cat. holddal, 2. Prinzenhof 603 bérbe adandó. A bérleti feltételek alulírott felügyelőségnél tekinthetők be, hol Kleinwaldra vonatkozólag 1600 frt és Prinzenhofra vonatkozólag 1200 frt óvadékkal felszerelt Írásbeli ajánlatok folyó évi márczius hó 20-ig nyújthatók be. Közvetítők kizárva D'Henin herczegno urad. felügyelősége (Utánnyomás nem dijaztatik). Tág-Szereden. Megjelent n,köztelek ZSEBNAPTÁR' -mbi ls97-dilc évre wtmm Szerkesztik: RUBINEK GYULA és SZILASSY ZOLTÁN. az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, titkárjai. A Z S E B N A P T Á R " praktikus uj beosztással, gazdag tartalommal s terjedelmes könyvviteli részszel és jegyzéknaplóval jelent meg. Bolti ára 1 forint SO kr. Ára előfizetőknek és az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, tagjainak 1 frt 20 kr. Postadíj 10 kr. Megrendelhető a KÖZTELEK" kiadóhivatalánál, Budapest, Üllöi-út 25. (Köztelek).

20 Í74 Gyár Mosonban I Kíihne E. (alakult 1856.), " VI, Váczi-körut 57a. sz. imi gazdasági gépgyára ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező őszi idényre KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Főraktár: Budapest, takarmány-kamra berendezéseit a legjutányosabb árban. TeFTezetsb bivánatra késiittetnek. Takarmány füllesztök, (Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felöl számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; toridlá : szecskavágók, répavágók, morzsolok, darálók, czirokcséplők, arankarosták, Sack-rendszerü egyes, kettős és hármas ekék, rosták, (szelelő- magtárrosta 33 frt), konkolyválasztók stb. Iladviger-Téle legjobb aczél kazalvágó kések! ADRIA" m. kir. tengerhajózási részvény-társaság. Vcxérüffyuőksége i HOFF3IANN S. és VBudapest i'ebruál' havában a következő gőzösök közlekednek: H noyemder Birtok bérlet. Vasvármegyében, a déli vasút Dömötöri állomása mellett Szombathelytől mintegy 16 kilométerre fekvő Puszta-Tarotháza, körülbelül 1000 hold (1200 öles) térfogattal melynek 3 U része szántóföld, a többi rét és erdő, elegendő és jó épületekkel, kényelmes uri lakkal, jó kertekkel vízi malommal, szép vadászattal folyó év október hó 1-től 12 évi időtartamra bérbe adatik. Az élő és holt leltár készpénzben lesz megváltandó. Óvadék kívántatik. Bővebb felvilágosítást ad 0BERMEYER JENŐ számtartó, Sorki-Tótfaluban u. p. Dőmőtőri [i<st Közvetítők teljesen kizárva, -^pg ff KAINIT ^ nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási; költségek a küldemény átvételénél fizetendők. Báthory Mátyás Ki: Magyar királyi államvasutak. Üzletvezetőség Zágráb. Pályázati hirdetmény. (Rostált kavics biztosítása iránt.) A magy. kir. államvasutak zágrábi üzletvezotösége a budafok-simontornyal, valar csurgó zd-rrúbi osztály...érniiksélfek iv-s//l-e l-".<7. évl. s/ük-u - m.uvgy 31(X^ ' '» < - kötanyagot tartalmazó, rostált kavics, és az esetleg szükséges rostilatlan kaviesi " ynyiségl.cn való -/álliiúsá.e/>-mi.>l nyilvános pályázató m ipest vidéki,"~ a'tágráb^fs csurgói osztálymérnökségek mintegy 1 köbméternyi szülíségle idig a Dráva vagy Száva vül-- gyeiből származó kavics telepekből legyen fi Az ajánlattételhez szükséges ajánlati k' p ilyázati feltétélek az aiább felsorolt hivs--.ál megtekinthetők, mig az általános szállítási ik készpénzfizetésr ivasutak nyomtványtárától (Budapest, AndrássyioSj yaífuníhí a zágrábi. t pályázati feltételek alapján mely feltételek a pályázati hátáridöig al iség anyag és leltár "beszerzés ingyen megszerezhetők, valamint a m. I k Igazgatóságainál és minden űz nél naponkint és liivatálos órák alatt m. jiegtekinthetők. i szolgálat közvetlen hajór»k'»vejekkcl a felsorolt kiindulási kikötökböl az összes ir bélyeggel ellátott ajánlatot le...n alábbi e;._ 3 az esetleg szükségez roewjatlan kavics szállítására 160Ő/1. Számhoz* "t^sz^f^a^a.^hii^-m^te-s^ vonal. február l 4^én^,Szapá^"', rf február hó 28-ig déli 12 óráig a m, kir. államvasutak zágrábi üzletvézetősigének általános 19-én Szapáry", és Az üzletvezetőség. Luczernát, lóherét, fiimagvakat, minden ezélra és minden egyéb gazdasági czlkket és vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben Kocsikenőcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekrényponyvákat, kátránj festékeket, fedéllakct. MŰTRÁGYÁT. Olasz szadonáriát, tisztán vastag gyökerekről őrölve. G É P Ö L A J A T, u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalaiiitott repezeolajat stb. Szalonnát, Fertőtlenítő s; K R A M E R LIPÓT, V. kei*., Akadéiiiia-ulcza XO. Telefon. Sürgőnyczim: CERES" Budapest. Telefon. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

21 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK,!897.FEBRUÁR HÓ á l ' h útion] fluid 1 SftóME Keh por?0 fsf^' totkta LIESIIS I Hnzslinszky Károly M594/96. A. IV., MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASU1 HIRDETMÉNY. Eladó lovak. kaposvári béruradalmában eladásra felállítva van: 29 darab 4 és 5 éves Sárga-Liliom angol telivér és Verneuil ménektől származó hátas és kocsis lónak alkalmas könnyű fajta futó ló ; 20 darab éves Philipp Ardeni mén után származó nehéz fajta igás ló; továbbá, 22 darab Velocipede Ardeni mén után származó 3 A éves nehéz fajta mén«csikóa Felvilágosítással szolgál i mezőgazdasági ipar részvény társaság kaposvári béruradalma JdL ap os vár, Sürgöny-czim: Georgia (Somogymegye) fej Kaposvár3282 spiritus-répánü magját, brabanti fajtát, melynek hozama kiló hektáronkint Brix mellett, a csiraképességért és valódiságért jótállás. aurus Deutsch 8 rue Laffitte. Eladok i, ezre 130 frt. Berlandierin Mézesfehér, ezre : Juhfark, Bálint, Olasz Riezling, Budai zöld, Fehér szőlő, BCRGYÁM LAJTOS Takar mányozó - kamrák teljes berendezését, járgány vagy gőzhajtásra, elvállalják és legolcsóbbb költségvetéssel valamint tervrajzzal díj mentesen sz olgálnak: UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosok = B U D A P E S T, = Yáczi-köiut 60. szám. Nagy választékú árjegyzék szecska- és répavágógépek, darálók, egyes- és keítös-malomjáratok, takarmányfűllesztök, olajpogácsatörők, kukoriczamorzsolok és az összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen ós bérmentve. Különlegesség: Teljes gőzcséplőgarniturák és Compound-gőzmozgonyok 100 lóerőig rendkívül kedvezményes árak ós fizetési-, valamint jótállási feltételek mellett.

22 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Í MAGYAR MEZOGAZDAK SZÖVETKEZETE.» Tavaszi vetőmag-árjegyzék Van szerencsénk alantabb, tavaszi velőmag-- és műtrág:* a-ár.jegyzékünket l figyelmébe ajánlani, ezirányu szükségleteinek beszerzésénél. Felvilágosításul felemiitjük, hogy elterőleg a budapesti magkereskedők árjegyzékeitől, szövetkezetünk ez évben is csupán csak első minőségű magvakat szállitliat. miután csaki s alegjobbminőségü nyers magvakat vásároltuk össze, mégis összehasonlítva az árakat, szövetkezetünk vetőmag-árai határozottan olcsóbbak, mint a megkereskedők prima magvainak árai. A heremagvak megtisztítását saját heremaglisztitó állomásunk eszközli és csakis a m. kir. áll. vetőmagvizsgáló-állomás által arankamentességre leplombázott áru lesz elszállítva. A répa- és fűmagvakat kiadás előtt ugyancsak fentnevezett intézetnél csiráztatási vizsgálat alá vétetjük és csak oly magvakat hozunk forgalomba, melyek magas csiraképességüek. Felhívjuk b. figyelmét még arra, hogy Amerikai luczerna- és lóheremagvak" beszerzésétől óvakodjék, és vételkor kösse kí magának a szavatolást az eladott fajmagvak provenienciájára. J^erefajok. Luczerna, direetfrancziaországbólhozatottlegelsőrendü, arankamentes, államilag plombozva 77.- Luczerna, magyar, legelsőrendü, arankamentes, államilag plombozva Lóhere, vörös vagy styriai legelsőrendü, erdélyi arankamentes, államilag plombozva Lóhere, vörös, legelsőrendü, magyar, arankamentes, államilag plombozva. 55. J<ülörcféle herefajok. Biborhere, Trifolium incarnatum Fehér here, Trifolium repens Komlóhere, Medicago lupulina Svéd v. korcshere, Trifolium Hvbridum Seradella here, Ornitopus sativus Nyulszapuka, Ánthvlis vulneraria Baltaczim, elsőrendű tiszta mag ^épamagvak. Minden eredeti 50 kilós zsák eredeti OuctHinburyi plombbai ellátva. Eredeti sárga, kerek Obendorfi 22.,, v. vörös Eckendorfi olajbogyóalaku vörös, Mamuth óriás 20 sárga v. vörös buezok Golden Tankard utántérmés Belföldi takarmány-répamagvak Tarlórépamag Norinbergi Jakaraiányfüvek. Angol perje, Lolium perenne, Skócziából hozatott legnehezebb minőségű mag Olasz perje, legelsőrendü, nehéz és tiszta mag Franczia perje, Aveno clatior, legelsőrendü Árva rozsnok, Bromus inermis Csomos ebir, Dactylis glomerata Juh csenkesz, Festuca ovina Réti Festuca pratensis Mezei komocsin, Phleum pratense... ;{0. - Taréjos ezinezor, Gynosorus ervstatus 1.50 Réti perje, Poa pratensis......" Réti ecsetpázsit, Alopecurus pratensis Taraczkos tippán, Agrostis stolonifera 120. Árak 100 kilogrammonként budapesti JakarmánY-növériYek. Csillagfürt, fehér, Lupinus albus í). "',. sárga, luteus 9. kék, augustifolius 9. Muharmag, Panicum germanicum Mustármag, Sinapis alba» Borsó, tavaszi 12. Bükköny, Vicia sativa.. :1 * 6.50 homoki vicia villosa Lóbab, Vicia faba.....r 8. Pohánka v. haidina 10. Paprika-köles 8. Csibehur, nagylevelü, Spergula, maxima Olasz sepröczirok, eredeti mag Kendermag, eredeti olasz utánvetett belföldi Káposztaepcze, Ja nagyszemü 14. jfepafajok. Chevalier árpa, 1-ső évi utántérmés, díjazott Golden Melón, 1-ső évi utántérmés 9.50 Hanna árpa, 1-ső évi utántérmés, dijazott 12. Tavaszbuza, ab eladó állomás JVCűtrágYák. Árak 100 klgként ab Budapest. Csontliszt superfoszfát, tiszta csontlisztből % vizben oldható foszforsav-tartalom-. mai kiló % 227a kr. Thomassalak, eredeti Hoyermann-féle, 18 20% foszforsav, 75 80% porfin:... 3 Ammóniák superfoszfát, 10-12% foszforsav, 3-5% ammoniak Superfoszfát gyps, 4 5% foszforsav - tartalom zsák nélkül Chili salétrom, 15 16% légenytartalommal Légen szárított marhatrágya, őrlött, ab. Arad » sertés» ab. Soroksár.. 1. Trágyagyps Teljes vasúti kocsirakományokban,, ab ottani vasútállomás, külön ajánlat tétetik. raktárunkban. frt P f? :

23 fí. SZAM. 1-1K EVFOLYÁM. KÖZTELEK, I8Ö7. FEBRUÁR HO Ú. Tisztelettel leérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja. BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Irnolt, SlagángyaKornoK, szükséges egy évi g-yakorlaiot óhajtja elsajátítani, önköltségen, czali-i "ímalom'can Isetölteadö, évi az'lífetőjó Sádbóí'gazáasáfi sülnek. ^Blzonyitváíiy-másolatokkal. ellátott folyamodványok Gépész-koiács állást keres ápril 1-sőre, ki már ki^dóhivat^ba^az mevtud^tó^ Számtartó benmérlegképes 12 évi gazdaróm katí^áuást keras^ olis Ispán, Gazdatiszti későbbi belépésre felvétetik^ jó^^sil^rref S végz^^vegy^én, ^ki Ozim a kiadóhivatalban almdmrazdaságban 10 év óta írnoki k ikl működik, beszél-magyarul és hatja. Szives ajánlatokat M. sissffi,r F." jegy alatt e lap kiadóhivatala daíom^tlsittasíságához 0^"^. Gazdasági Bánócz küldendők ÁLLÁST KERESŐK, tíszü lsást 0 ó^t n ielfőleg sí] fokvésü magyarajku vid elnyerni, b-ol szorgalma, _ t gépészi ;azdasági gépek keze -itásokat, ugyszinte vácsi ós esztergályc nkát önmaga szolgá: kivül románul. S ÁLLATOK, Tenyészkanok, Haszonbérleti 9 drb emdeni lud, 6 drb gunáf...,.,. Tavaszbuzát képező" Táph5-s ele ^közíégben kiünö minőségben ajánl Vizsla, avasut állomás közelében, 1897! X Í A I ^ D E X C tiszta vér (angol) kitűnően beidomitva, eladó. Czime a kiadó- donossál TájSszelén (Pestmegye, vasút állomás) Budapest, magkereskedése 3344 Három l 1 évp^escw^tjgy ^ méhek, Ozto? íkucz T Tl4da a r ^okos MagyarK inc s burgonya, fajtiszta, kiváló^szép, í körösszeg-apáthi uradalom^ Sógi-ádmegyében hold (á 1200 <il)as«püfekvésu, Károly-körut. 9. sz.. A keményszemü Nagyobbrészt Óriás nőszet felhagyása miatt ela datik. és kitűnő minőségű spárga- Ozim a kiadóhivatalban gyökér, kápható Tarnai Vilmos pénz ciölfíj. Fedező mén, tagon ^Pestmegyében. Száza tetfk megvételre. Ajánlatok a Eladó^ Eladó y telivér és félvér r y Erdélj i faj gulya. Eladó tóízsgulyájiből drt tenyészbika, ugysziű 3 éves üsző eladásra:, i. VEGYESEK, Hlnden fajta.tuhoknalc ^ Olajpogácsa bármely mennyiség, kocsirakományban kapható. Minta és áraj ánlat kivánat ra bérmentve. Leveleket A 803." alatt közvetít Rudolf Mose, Wien Eladó Temes-Gyarmatán Járó Ambrózy Béla méhészeté- >en 5 klgr. legfinomabb méz, 'ilágos szinü, franco 3 frt 50 kr. portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr drb 15 frt. Ugyanily kévekötelek 41/2 m/m vastag, 150 "c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállit utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemiieket ajánl legjutányosabb árakon Bellán Mátyás, Bács-Cséb Takarmány B*épamag P0KR0CZ és nemezáru gyári raktár. A n. t. közönséget van szerencsém értesíteni, hogy kényelme szempontjából fenti árukból Budapest, Károly-körut 5. ita felszerelt raffirt tartói. Pokrócsok legolcsóbb áraktól a legfinomabb minőségig. Meg 1 felelő árukért, bérmenvisszaküldés ellenében, összeg visszátérittetk. Pontos s lelkiismeretes kíszolg lás Sonnenschein B, Budapest, Károly-körut S kg., mind a négy még uj, idi Bugányi-féle, az elsők den nagyobb gyár, gazde sörfőzde, szeszfőzde, gős omrészére 100 frtig terjec > pénzbírság terhe melltvényesen előirt, hatóságilag vásár-rendőri felülvizsgálásokat ép most eszközük mindenfelé). Továbbá uj tizedes mérlegek kilóig egyenkint Borjuvérhast, kutyabetegséget, bari " ben gyógyítják a Ihiirinyi labdacsok Wallmann Erfurti kerületi ál'-' orvos ur tudományos érlekez. ugyszinte a használati utasi. ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LAGEMAN vegyészeti gyára Erfurt. Mesés állatorvos által dobozonként 1 frt. 50 krért. Füraitár: Török JAzsef gyógyszertárabudapest, erdei csemeték erdők és sövények alapításához Eladók: szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, SamenlK-üchterei. Sárga fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös- 69 Czyzowice ^nyjost. ^^ csillagfürt, íyok^lb^mlkos^pej^nék'es, fehér égerfa, jávor, bűik, fehér Valódiságáért és ' csiraképességért jótállás. jesen penészmentes, 100 kilc legutóbbi saját termésből, tel- mely bérbe is vehető, rus - juhar, szilfa, nyirfa, tölgy-, akácz- Árak 10U kilógrammonként, zsákkal együtt 6 frt Bochnia tejkocsi, tejhüíő, tejesede vasút állomástól. Egy waggor Gutsverwaltung Borowna, vételénél árengedménynyel,topptui m zth, mast'adon tf posta Bochnia, Galiczia. Árjegyzék kívánatra Ingyen. Levelezés ajánl Gutsverwaltung Borowna ZaletkiJer őnél,állomás Tót-Györk. német nyelvan. Ős ntoeinyelv r. a ' slsí "Vetésre Ö c'sász. és kir. Fensége József főherczeg és Ő királyi Fensége FUlSp Szász-Coburg- Gothai berezeg udv. szállítója Dr. Lendl Adolf, tanár 3040 praeparatoriuma tanszerkészitö- Intézote BXJDiLI=EST, II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások AJáillko-y.ílc emlősök és madarak természethü,művészi és tartós kitőmésére. Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendőkbe.. MUolaniial! mondja minden ház, gyár, malom J és földbirtok tulajaki KLEIN gyógyszik kimásto kiirt Sasználti és egerek k elegendő, 8 iátok számára " " kapható itífö A. legjobb gazdasági-, konyhakerti- és virágmagvak 3195 Schmitit J. C. Ő felsége a porosz király, Ő felsége a németalföldi magtermelö főraktárában Eaüraer J. L-iiél, BUDAPEST, V., Fürdö-u. 4. szám alatt kaphatók. Eredeti mag, ercdati csomagolásban, eredeti árai;. ArjeS bőrment$e. tu ^ 5 Kilós csomag DérmentTe.

24 Í74 KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ 6. G ö z e k é k e f, Gőz-uti ieragerelc t és Oőz-oiimozdonyokat a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít John Fowler &.Co. Budapest Kelenföld, a n S f s a l hol is épített uj telepükön gözelte szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. i déli vasúton Budakir. szab. nyereg-, szij- és bőröndáruk gyára Budapest, IV., Koronaherczegr-uteza 3. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lónyiró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak rélegolcsóbb árakon. 11. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Állami részről történt Kísérletezéseit alapján szift.es talajoft javítás.ira és - termóképebsé tételére kitűnőnek bizonyult az 4631 EGERES# TRÁGYAGIPSZ, melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányo^abban szállít az tss=«=s5r E GERESI MŰTRÁGYAGYÁR ingyen és bérmentve. FRIEDLAENDER KRAMER J., BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz. JÓZSEF gépgyáros-, mérnök volt az első ki 1891-ben az ő TRIUMPH III." sorvetőgépével, a gazdaközönségnek, egy uj, a mai kor kívánalmainak megfelelő vetögépet nyújtott, a kellemetlen váltókerekeknek ós magtartószekrény állításának '-- 1 H r M Czim: I&97. Február l-töl, BUDAPEST, VIII., Külső kerepesi-ut I. Kimeritö árjegyzékek ingyen és bérmentve. HIRDETÉSEK felvétetnek a kiadóhratalban BUDAPEST, Üllői-ut 35-«lik saáaa. Sangerhauseni gépgyár és vasöntöde részvénytársaság magyarországi gyártelepe. Gépgyár, vasöntöde és iroda: Budapest, Külső váczi-ut sz. Első és egyedüli magyar speciae gépgyár, a mely az összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek és teljes gyárberendezések előállításával foglalkozik. Ilyenek különösen: Czukorgyárak teljes berendezése és átalakítása. Sörgyárak és malátagyárak teljes berendezése és átalakítása. Szeszgyárak teljes berendezése és átalakítása, valamint az ezen gyárakhoz szükséges egyes gépek szállítása. Szaüteüintéty mezőgazdasági czuüorgyáraű és mezőgazdasági szeszfőzdéd terén. Szövetkezeti alapon több mint 100 mezőgazdasági czukorgyárat létesített. Mindenféle gőzgépek, szivattyúk, felvonók stb. stb. Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készségesei! szolgálunk..pátria* irodalmi és nyc nyomása Budapest, (Köztelek).