Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 3910 Tokaj, Rákóczi út 52. tel.: (70) fax: (47) honlap:
|
|
- Piroska Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 3910 Tokaj, Rákóczi út 52. tel.: (70) fax: (47) honlap: Tájékoztató a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség céljairól Szövetségünk a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség három éve alakult azzal a céllal, hogy előmozdítsuk a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóságának létrehozását. Munkánknak köszönhetően egyre többen támogatják, hogy az immár több mint 25 éve védett Zemplén és a 23 éve védett Bodrogzug végre kapjon egy önálló igazgatóságot és ne Egerből, vagy Aggtelekről irányítsák. Vannak azonban olyanok is, akik nem támogatják, hogy a terület elszakadjon az Aggteleki Nemzeti Parktól. Mivel nyilatkozataikból az tűnik ki, hogy félreértik céljainkat, ezért szeretnénk ezúton tisztázni, hogy mit kíván Szövetségünk elérni. Céljaink: 1, A kelet-magyarországi nemzeti parkok működési területének racionalizálása 2, A jelenlegi tájvédelmi körzet átnevezése nemzeti parkká 2, Önálló Nemzeti Parki Igazgatóság létrehozása A CÉLOK HÁTTERE: 1, Már a es kormányzati ciklus idején felmerült, hogy hatékonyabban kellene megszervezni a természetvédelmi kezelést Kelet-Magyarországon. A Bükki Nemzeti Park működési területe ugyanis az Ipolytól Záhonyig tartott, a Hortobágyi Nemzeti Park működési területe pedig a Jászságtól az ukrán határig terjed. Ekkora terület kezelése szinte lehetetlen Egerből illetve Debrecenből. Az elképzelés az volt, hogy a teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő új igazgatóságot hoznak létre Szatmár-Beregi Nemzeti Park néven. A kezdeményezés a kormányváltással elhalt. Az átalakításból annyi lett, hogy a Bükki Nemzeti Parktól a Zemplén és a Bodrogköz átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. A mi kezdeményezésünk az, hogy jöjjön létre a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság, és a létrejövő új igazgatóság működési területe magában foglalná Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is. Az új igazgatóság tehát egyfajta közigazgatási átszervezésnek is tekinthető. Így a kérdés megoldódhatna. 2, A, A Zempléni Tájvédelmi Körzetet és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetet átneveznék egységesen Zempléni Nemzeti Parkká. A nemzeti parki megnevezés csak a már védett területeket érinti, újabb területek védetté nyilvánítása fel sem merült. B, Az új megnevezés technikailag szükséges, mert tájvédelmi körzet nem kaphat önálló igazgatóságot, csak nemzeti park. C, A nemzeti parki név a következő települések határában lévő, már védett területeket érinti: Északi tömb: Hollóháza, Füzér, Pusztafalu Középső tömb: Arka, Boldogkőváralja, Bózsva, Gönc, Göncruszka, Fony, Háromhuta, Kishuta, Komlóska, Makkoshotyka, Mogyoróska, Nagyhuta, Nyíri, Regéc, Telkibánya Déli tömb: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj, Zalkod, 3, A, A Zemplén jelentős területe védett. Az ebből eredő korlátozások érvényesek, de az előnyökből alig érzékelhető valami. Az igazgatóság munkatársai menedzselnék a leendő Zempléni Nemzeti Parkot, pályázatok írásával olyan források érkezhetnek a területre,
2 melyek amúgy nem érkeznének. Ezekből közcélú beruházások lesznek, melyek állami tulajdonban maradnak természetesen, de a turizmus élénkítése révén a helyi vállalkozók is profitálnak. B, Az önálló igazgatóság az Aggteleki Nemzeti Parktól 9, a Bükki Nemzeti Parktól 3, a Hortobágyi Nemzeti Parktól 11 dolgozót venne át, azok bértömegével együtt, így ők plusz költséget nem jelentenek a költségvetésnek, csak az újonnan felveendő nem őri állomány. C, Magyarország Uniós forrásból az elkövetkező ciklusban 47 milliárd forintot (KEOP, KMOP) fordít nemzeti parkok fejlesztésére, reklámra, bemutató központokra. Ezt a pénzt mint az idén elnyert 7 milliárd forintot is- csak nemzeti parkok fejlesztésére lehet fordítani. Ha nincs önálló igazgatóság, akkor a Zemplén fejlesztésére ebből a keretből egy fillér sem fog érkezni. A többi pályázatról nem is beszélve. KÉRDÉS-FELELET Hogyan érintheti az átszervezés az önkormányzatokat? -Mivel egyáltalán nincs szó újabb területek védetté nyilvánításáról, ez tehát nem érint egyetlen önkormányzatot sem. Ezért védetté nyilvánítási eljárást sem kell végezni, amit amúgy a törvény előírna, ha lenne védetté nyilvánítás! Csak annyira lesz érzékelhető a változás, mint mikor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól átkerült a Zemplén az Aggteleki NP Igazgatósághoz, most pedig egy harmadikhoz, a Zempléni NP Igazgatósághoz. Mi a különbség a tájvédelmi körzet és a nemzeti park között? A magyar törvények szerint a tájvédelmi körzetek és a nemzeti parkok védelmével járó korlátozások teljesen megegyeznek, ezért semmiféle újabb korlátozás nem várható, nem is lehetséges. Az 1996/53.TV 28. így fogalmaz a két védettségi szint esetében: Tájvédelmi körzet:.rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Nemzeti Park: rendeltetése a (természeti értékek védelme), az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tehát míg a tájvédelmi körzet feladata csak a megőrzés, addig a nemzeti park feladata az ott lévő értékek bemutatása, ismeretterjesztés és az ökoturizmus fejlesztése. Ezért a tájvédelmi körzetek nem rendelkeznek olyan menedzsmenttel, akik pályázatokat írnának illetve vagyongazdálkodnának, míg a nemzeti parkok igen, ahol kb. 20 főnek a feladatai közé tartozik a pályázatok írása, az ökoturizmus fejlesztése és a térség propagálása. Ez tehát az oka annak, ebből következik, hogy tájegységünkre eddig nem érkeztek fejlesztési pénzek. Míg ha lesz önálló igazgatóság, akkor annak törvényben előírt feladata a terület menedzselése. Jár-e valamilyen új természetvédelmi jogi szigorítással a Zempléni Nemzeti Park megalakulása? Az új nemzeti park nem jár semmilyen új természetvédelmi korlátozással az adott területen, hiszen csak a már most is természetvédelmi oltalom alatt álló területek fenntartását és rekonstrukcióját végezné az új és önálló Zempléni Nemzeti Park Igazgatósága. Még a területen dolgozó jelenlegi természetvédelmi őrszolgálat létszáma sem emelkedik egyetlen fővel sem. Az önkormányzatok szempontjából miért lehet előnyös a ZNP megalakulása? Amellett, hogy az önkormányzatok is átlátják a természeti értékek megőrzésének fontosságát, a következő érdekek is kell, hogy vezéreljék: -Foglalkoztatás növelése, hiszen egy nemzeti park sok állandó és akár alkalmi munkást foglalkoztat évente. -Turisztikai fejlesztések, melyek növelik a zöld-turizmus forgalmát. A nemzeti park önálló turisztikai marketinget is folytat, ami erősíti a térség vonzerejét. Olyan turisztikai
3 kínálat jelenhet meg, mely csökkenti a jelenleg megfigyelhető turisztikai idényjelleget, kihúzhatja egész évre a látogatható programkínálatot. A nemzeti park jelenléte növeli a térségbe irányuló konferenciaturizmust. Olyan marketing értéke van egy Zempléni Nemzeti Parknak, melyet bármely település a zászlajára tűzhet, és ezáltal növelheti a turisztikai bevételeket. A turizmus növekedésén keresztül a helyi vállalkozók is sikeresebbek, amiből az önkormányzat is profitál. Olyan külföldi turistákat is a tájra lehet csábítani, akik kifejezetten csak a világ nemzeti parkjait látogatják. -Nemzetközi együttműködéseket indukálhatnak a nemzeti parkok külföldi kapcsolataik révén. -Egy helyben működő nemzeti parki igazgatósággal könnyebben lehet a helyi ügyekről, helyben dönteni, mert jobban átlátják a meglévő problémákat és terveket. -A nemzeti park partnerként léphet fel közös pályázatokon az önkormányzatokkal, növelve ezzel a sikeres pályázás esélyét. A nemzeti parkok olyan pályázati kiírásokon is indulhatnak, melyeken önkormányzatok nem. Ezzel olyan fejlesztési pénzeket hozhatnak a térségbe, melyek eddig nem voltak elérhetőek. -Összességében a nemzeti park növelheti a települések lakosságmegtartó erejét. Nem kellene újabb hatóságot a nyakunkba venni, az újabb teher A nemzeti park igazgatóság nem hatóság! A nemzet park igazgatóságok ig láttak el hatósági feladatokat től a hatósági feladatokat a megyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (KTVF) látják el, azzal, hogy 5 évig kötelezően kikérik a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok szakvéleményét től a nemzeti park igazgatóságoknak ez a joga is megszűnik, és csak ha külön kérik az ügyféli jogállást konkrét ügyben, akkor nyilváníthatnak véleményt, vagy a KTVF kifejezetten kikéri adott ügyben a szakvéleményt. A természetvédelmi őri szolgálat vezetője az őrparancsnok, felettese a nemzeti park igazgató. Az őrök feladata a törvényesség védelme a területen. Ez egy jelenleg is létező 9 fős állomány a két tájvédelmi körzetben. Az igazgatóság feladata az állami vagyon kezelése és a vidék fejlesztése, elsősorban a turisztkán keresztül. Nem akarunk rezervátumban élni hangzott el az ellenzők szájából Az élet természetes rendje, hogy vannak akik félnek a változásoktól. Sajnos aki nem tájékozódik a törvényekről, abban a hiszemben lehet, hogy a nemzeti park valamilyen szigorúbb korlátozással jár, mint a tájvédelmi körzet. Mikor Orbán Viktor Miniszterelnök Úr az Őrségi Nemzeti Parkot felavatta, akkor is számos önkormányzat tiltakozott, azzal érvelve, hogy nem akarnak rezervátumban élni. Sok emberrel elhitették, hogy pusztán azért mert egy igazgatóság létrejön máris elviselhetetlen korlátozások lépnek életbe. Az élet azóta megmutatta, hogy az igazgatóság képes olyan marketinget gerjeszteni, mely az elmaradott térség ugrásszerű turizmus fejlesztésével járt. Mikor néhány éve megszüntették az igazgatóságot, a korábban ellenző polgármesterek elemi erővel követelték annak visszaállítását, melynek köszönhetően a kormány kénytelen volt meghátrálni. A kijelölt Natura 2000 területek már ma is szinte ellehetetlenítik a gazdálkodókat. A Natura 2000 területek akkor lettek kijelölve, mikor még a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott a Zemplén. A kijelölés feltétele volt az Uniós csatlakozásunknak. Ez meglévő adottság, amin az sem változtat, ha nem lesz új igazgatóság. Gyakorlatilag a helyiekkel történő tárgyalás nélkül jöttek létre ezek a Natura 2000 területek, ami szintén csak azt bizonyítja, hogy ha 200 kilométerre van az igazgatóság, akkor nehéz a helyi érdek érvényesítése. Az új igazgatóság létrejötte sem könnyítene a meglévő védettségen, mivel az EU ezt már nem engedi. Viszont meglenne az esélye annak, hogy itt helyben az igazgatóság megoldásokat tudna javasolni olyan esetekben, ha valamely település beruházásait az gátolja.
4 A helyi igazgatósággal nyilván sokkal szorosabb együttműködésben lehetnek az önkormányzatok, mint egy távolival, ez vitathatatlan. A tervezett Nemzeti Parki védetté nyilvánítás előkészítő anyagából hiányoznak és nem ismertek a jogszabály által előírt kezelési tervek A fentiek elolvasása nyomán talán világos, hogy NINCS védetté nyilvánítás!!! A védett terület átnevezése van napirenden. A tájvédelmi körzetnek megvannak a kezelési tervei, ezek a nemzeti parkra is érvényesek lesznek, csak a turisztikai fejezet szorul kibővítésre. A törvény csak védetté nyilvánítás esetén követeli meg az új kezelési terv elkészítését. A nemzeti parki védelem hatása a helyi társadalomra a következő: munkanélküliség, szegénység, elöregedés, a fiatalok elvándorlása, hosszú távon a térség elnéptelenedése. Aki ezt leírta nyilván tudna példát is felhozni, mi a tényeket ismertetnénk: 2008-ban a nemzeti parkokat 2,5 millió turista látogatta meg. Az utóbbi években évi ezerrel nőtt a fizető látogatók aránya. Ezt a nagyszámú turistát nyilván ki kell szolgálni, éttermeknek, szálláshelyeknek, bemutatóhelyeknek, stb. Ha Szilvásváradot, Jósvafőt, Lillafüredet, Hortobágyot, Balaton-felvidéket említünk, akkor nem az elnéptelenedés juta az eszünkbe, pedig ezek is nemzeti parki területek. Az elmaradott térségben létrejött Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság pl. képes volt olyan nagyarányú munkahelyteremtésre, melynek köszönhetően az Észak-borsodi térség legnagyobb foglalkoztatójává vált. Itt is a gyakorlat bizonyította azt, hogy szó sincs munkahelyek elvesztéséről. Ha létrejön a nemzeti park igazgatóság, akkor az összes erdészt elbocsátják Akik ezzel riogatnak, azok már valószínűleg tudatosan teszik ezt, hiszen ez egy értelmezhetetlen vád. Milyen köze lehetne egy névváltoztatásnak az erdészetekhez?! Minden nemzeti parkban az erdészetek végzik az erdők kezelését. A Bükk-hegységben ugyanúgy folyik erdőgazdálkodás, mint a pl. Gemencen, egyik helyen sem szűnt meg az erdészkedés. A Nemzeti park által sújtott területek az eddigi tapasztalatok szerint elszegényednek Csak néhány példa erre az elszegényedésre: A Balaton és teljes partvidéke- Balatonfelvidéki Nemzeti Park Sopron környéke Fertő-Hanság Nemzeti Park Dunakanyar Szentedrétől Esztergomig Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb. Zemplén a zemplénieké Ez az őseink földje, olyan kulturális emlékekkel, ami az egész magyarság tulajdona! Ahogyan a vizsolyi Biblia az egész nemzeté, ahogy Erdély az egész magyarságé, úgy a Zemplén is minden magyar emberé! Ahogyan a műemlékek védelméért szakemberek felelnek, úgy a természeti értékek megőrzéséért is szakembereknek kell felelni. Nem lehet privatizálni a természetvédelmet, azért az állam a felelős, és arra a szükséges összegeket is biztosítania kell! Mit várunk a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóságától? Turizmus fejlesztése Nemzeti parki fogadó központokat kell létesíteni több helyszínen is, ahol a látogatók a terület élővilágával élményszerűen ismerkedhetnek meg. A részletes tervek kidolgozását a helyi önkormányzatokkal összefogva javasoljuk. A felépítendő idegenforgalmi központok várhatóan komoly turizmust fognak vonzani. Ezek a természet szépségei mellett a
5 várturizmust, kulturális turizmust (pl. Zempléni Zenei Napok), borturizmust, stb. is növelni fogják, melyek üzleti alapon fejleszthetők. Mindezeket erős reklámkampánnyal kell népszerűsíteni, melynek közvetett hatása minden turizmusban érdekelt lakost, vállalkozást pozitívan érint. Munkahelyek Egy területet csak akkor lehet megvédeni és hosszútávon fenntartani, ha az ott élő embereknek abból előnyük szármázik, de legalábbis nincs hátrányukra. Üres hassal nem lehet természetet védeni! Éppen ezért a természetvédelmi tevékenység mellett fontos, hogy az érintett településeket a nemzeti park mellé állítsuk, az ott élő embereknek perspektívát nyújtsunk. Ennek eszköze a fiatalok nevelése, a felnőttek esetében pedig az érdekeltség megteremtése például a foglalkoztatottság növelése segítségével. A Zempléni Nemzeti Park munkahelyeket teremt, hiszen a területek védelme, fenntartása, bemutatása különböző képzettségű dolgozókat igényel. A Zempléni Nemzeti Park területének döntő része ember alkotta táj, ezért azok megőrzése, rekonstrukciója csak mesterségesen lehetséges. Érthető ez, hiszen az ártéri legelők, a hegyi kaszálók, az erdők mind csak állandó fenntartó kezeléssel őrizhetőek meg. Ezek a munkák nagyon sok alkalmi és állandó foglalkoztatást jelentenek éppen a legképzetlenebb réteg számára. Egy fejlődő turizmussal rendelkező térség számára az infrastrukturális beruházások létfontosságúak. Ezek a foglalkoztatás és az építőipari cégék révén szinte a teljes lakosságot érintik. A turizmus növekedése révén a szolgáltatói szektor erősödését várjuk, ami természetesen sok embernek jobb megélhetést biztosít. A Zempléni Nemzeti Park saját fogadó bázisokat és bemutatóhelyeket fog kialakítani, melyek működtetése szintén növeli a foglalkoztatottságot. A növekvő számú turista a vállalkozások számára jelent lehetőséget, hiszen a szálláshelyek és vendéglátó egységek kialakítása és bővítése a vállalkozások feladata. Gazdasági előnyök Egy nemzeti parknak feladata az is, hogy ösztönözze, hogy a helyben termett és készített élelmiszerekkel lássák el az ide érkező turistát, hisz ez szintén a terület egyik fontos attrakciója lehet. A boron kívül a helyben előállított élelmiszer alapanyagok, a támogatandó állattartás révén az előállított hús, tej, sajt, gomba helyben kerül feldolgozásra, ami a helyi lakosság bevételeit és foglalkoztatottságát növelik. A külföldi turisták részére értékesített áru pedig kvázi exportbevételt jelent nemzetgazdasági szinten. A nemzeti parkban megtermelt élelmiszer, bor, ivóvíz, stb. csomagolásán a Nemzeti Park mintegy védjegyként szerepelhet, hiszen a fogyasztók képzetében ez magasabb minőséggel, egészségesebb életmóddal párosul. A nemzeti park célja nem a haszonszerzés, hanem a térség minél több lakójának munkát adni. Éppen ezért amit lehet helyi vállalkozók valósítanának meg a tervekből, a nemzeti park igazgatóságának feladata a szervezésben és logisztikában csúcsosodna ki, és csak a hiányzó láncszemeknél lépne be a nemzeti park saját beruházással. Összességében tehát úgy ítéljük meg, hogy minden szempontból pozitív lehet a lakosság, a vállalkozások és ennek köszönhetően az önkormányzatok számára az új igazgatóság létrejötte. Kérjük, hogy amennyiben bármilyen kérdése van, amire korrekt választ szeretne kapni, úgy a fenti elérhetőségeink bármelyikén keressen bennünket. Mi egy civil szervezet vagyunk, de ha az igazgatóság feláll, akkor ők hivatalosan is minden önkormányzattal fel fogják venni a kapcsolatot, hogy a közös fejlesztésekről tárgyaljanak. Amennyiben személyesen szeretne találkozni szövetségünk vezetőivel, úgy szívesen állunk rendelkezésére!
6 Tények a NATURA 2000 rendszerről -A Natura 2000 területek kijelölése az EU csatlakozásunk előfeltétele volt. -Natura 2000 területek címének törlésére az EU-ban még nem volt precedens. -A Natura 2000 területek a magyar jogrend szerint nem számítanak a védett területek kategóriába. -A magyarországi Natura 2000 területek aránya magasabb az EU átlagánál, ami a viszonylag természetes állapotban megmaradt területeink arányának tudható be. A Natura 2000 területek aránya az EU néhány országában Az ország % kiterjedés km 2 NAGYBRITANNIA FRANCIAORSZÁG NÉMETORSZÁG CSEHORSZÁG AUSZTRIA HOLLANDIA FINNORSZÁG LUXEMBURG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA OLASZORSZÁG GÖRÖGORSZÁG PORTUGÁLIA MAGYARORSZÁG SPANYOLORSZÁG SZLOVÁKIA BULGÁRIA SZLOVÉNIA
7 AZ EDDIGI EGYEZTETÉSEKRŐL Kritikaként elhangzott, hogy a települések megkérdezése nélkül indult a Zempléni Nemzeti Park megalakításának ötlete. A pontos ítélethez szükséges a tények ismerete, ezért szeretnénk áttekinteni az eddigi egyeztetési folyamatot október 28. Egy baráti csoport kezdeményezéseként megalakul a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség (ZNPSZ) Mivel elengedhetetlennek éreztük a települések bevonását a szövetségbe, ismertettük a kistérségek és a ZTSZ előtt a terveinket, melynek köszönhetően a Zempléni Településszövetség tagként belépett a ZNPSZ-be. Hasonlóan tett két kistérség és több település önállóan Mint minden tagtársunkat, a ZTSZ-t is rendszeresen értesítettük a hírleveleinkben (4 db) a fejleményekről, és a közgyűlésekre is meghívtuk, de a szövetség nem képviseltette magát a közgyűléseken (3 alkalom) A ZTSZ kilépett a ZNPSZ-ből júliusa. A Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter a szövetségünk kezdeményezése mellé állt. Ekkortól kapjuk meg a minisztérium támogatását, és kezdtünk el közösen dolgozni. Számos egyeztetés történt az önkormányzatokkal. Öt olyan egyeztetés volt, ahová valamennyi érintett önkormányzat kapott meghívót. Ezekre sajnos az érintett településeknek csak egy töredéke jött el. Sátoraljaújhely 2008.április 1. Kéked június 6. Miskolc 2009.október 28. Pálháza november 10. Erdőbénye 2009.december esetben tárgyaltunk az érintett települések vezetőivel személyesen. Van olyan települési vezető, akivel 4-5-ször is volt egyeztetés, de volt akivel az érdeklődés hiányában nem találkoztunk. Ezeken kívül számos telefonos megbeszélés is folyt az ügyben. Eddig 2 körlevelet és tájékoztatót küldtünk ki levélben az érintett polgármestereknek. Két helyen is publikáltuk a Zempléni Nemzeti Parkra vonatkozó terveinket: Bihari Z A Zempléni Nemzeti Park létrehozásának céljai és feltételei. Zempléni Múzsa, 8/2: Bihari Z., Tuba Z., Mercsák J.L., Firmánszky G A Bodrogköz és a Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi Körzet természetvédelme. in.: Tuba Z. (szerk.) Bodrogköz. Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Természet- és Társadalomtudományi Alapítvány, Gödöllő-Sárospatak, A honlapunkon ( az alapítástól kezdve folyamatosan elérhetőek a Zempléni Nemzeti Parkkal kapcsolatos információk és elérhetőségek. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy az az önkormányzat, aki tájékozódni akart, az megtehette, és természetesen a jövőben is megteheti, amihez ezúton is felajánljuk segítségünket és várjuk ötleteit! Kérem bármely elérhetőségen keresztül keressen bennünket, és állunk rendelkezésére!
8 A ZEMPLÉNI NEMZETI PARK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK KIEMELVE SZÜRKÉVEL: ABAÚJ HEGYKÖZI KISTÉRSÉG Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hejce Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Regéc Sima Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod SÁTORALJAÚJHELYI KISTÉRSÉG Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány TOKAJI KISTÉRSÉG Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Község közigazgatási területe (ha) Jelenleg védett terület a községhatárban (ha) Arka 964,17 580,94 Bodrogkeresztúr 2986, ,52 Bodrogkisfalud 1467,92 684,53 Boldogkőváralja 2199, ,75 Bózsva 1639,1 909,81 Fony 4055, ,1 Füzér 3750, ,51 Gönc 3727,35 899,22 Göncruszka 1669,81 37,57 Háromhuta 3779, ,04 Hollóháza 235,98 235,98 Kishuta 517,49 258,66 Komlóska 2985,95 836,6 Makkoshotyka 1040,26 843,19 Mogyoróska 1916, ,91 Nagyhuta 3504,2 3381,11 Nyíri 1646,97 44,7 Olaszliszka 3948,46 953,33 Pusztafalu 700,37 382,31 Regéc 2721, ,07 Szegi 905,27 363,29 Tarcal 5372,48 353,4 Telkibánya 4682, ,59 Tiszaladány 2218,87 349,29 Tokaj 2819,89 816,3 Zalkod 1020,24 217,93
9 A ZEMPLÉNI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MEGALAKÍTÁSÁNAK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A nemzeti park igazgatóság előnyeinek és hátrányainak megítélésekor abból kell kiindulni, hogy már van két tájvédelmi körzet a térségben, és csak ezek lennének átminősítve nemzeti parkká. A területi védelem tehát létezik, és a magyar törvények értelmében a 1.természetvédelmi terület, a 2.tájvédelmi körzet és a 3.nemzeti parki cím azonos védelmi korlátozást jelent a területnek. Ha az egyikből a másikba történik átminősítés, az nem jár semmilyen korlátozásokban megnyilvánuló változással. A törvényi szigor tekintetében tehát nem lehet gazdálkodókat érintő hátrány, mivel annak nincs semmilyen jogszabályi alapja. Akkor miért kell átminősíteni? Azért, hogy megalakulhasson az igazgatóság! Az igazgatóság pedig olyan címzett forrásokat érhet el, amely az önkormányzatok számára elérhetetlenek. Ha idegenforgalmi célú támogatásokat szeretne a térség, akkor be kell csatornázni azokat az útvonalakat, melyek mentén jogcíme lehet a térségnek a pályázatok benyújtására. Ennek egyik módja az önálló nemzeti park létrehozása. A Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság megalapításának előnyei és hátrányai Hátrányok Előnyök A több turista szemetelni fog, lepusztítják A növekvő turizmus révén munkahely teremtés az értékes élőhelyeket új turisztikai látványosságok megjelenése helyben dőlnek el az ügyek közös pályázatok lehetősége az önkormányzatok és a nemzeti park igazgatóság között turisztikai marketing erősödik nemzeti parkra ráépülhetnek a vállalkozások (éttermek, szálláshelyek, élelmiszertermelés, más turisztikai beruházások, kézművesség, stb.) önkormányzati bevételek növekednek kb új turista évente élőhelyfejlesztés és -fenntartás hatékonyabb műemlékek védelme felújítása új lendületet kap erősíti a környezettudatos nevelést az erdei iskolák révén ösztönzi az állattenyésztést Az eddigi fórumokon elhangzott ellenérvek között valódi ellenérv nem hangzott el. Minden hozzászóló a korábbi évek sérelmeit sorolta fel, vagy abból a tévedésből indult ki, hogy valamilyen szigorítás várható a térség gazdálkodói felé. Mivel ennek jogszabályi alapja nincs, így az ebből fakadó ellenérvek nem állnak meg. Az ellenzők által többször hangoztatott mondat, miszerint A Nemzeti park által sújtott területek az eddigi tapasztalatok szerint elszegényednek. Ennek talán ellentmond az, hogy számos térség kiharcolta magának a nemzeti parki rangot. Csak néhány példa erre az elszegényedésre: A Balaton és teljes partvidéke- Balatonfelvidéki Nemzeti Park Sopron környéke Fertő-Hanság Nemzeti Park Dunakanyar Szentendrétől Esztergomig Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb. Tisztelettel kérjük, hogy ha valóban van olyan ellenérv, amely a JELENLEGI státuszhoz képest jelent hátrányos változást, azt közöljék velünk, hogy ellenőrizni tudjuk és be tudjuk építeni a tervezéskor.
10 SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A TERMÉSZETVÉDELEMBEN A Zempléni Nemzeti Parkkal szembeni ellenérvek alapján jól látható, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a modern nemzeti parkok milyen szellemben működnek manapság. A szemlélet az egész világon megváltozott, nem csak hazánkban. Fontos, hogy amelyik önkormányzat véleményt alkot, az ne a 20 évvel ezelőtti szemlélet ismeretében tegye meg. Ezért nem lényegtelen ezt tisztázni: A hasznos állatok védelme volt csak a cél. A kártékonyak nyugodtan írthatók Azon fajokat kell védeni, melyek ritkák, veszélyeztetettek, attól függetlenül, hogy gazdasági hasznuk van-e!? De még mindig a fajvédelem volt a cél! A védett fajok nem védhetők meg csak úgy, ha élőhelyüket is megvédjük. Ekkor jönnek létre a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek. Ez a terület alapú védelem kora Kiderült, hogy a passzív védelem nem elégséges! Az élőhelyen gazdálkodni kell, fenn kell tartani, rekonstrukciós munkákat kell végezni. Az élőhelyrekonstrukciók kezdete, állatállományok fejlesztése. Ez az ökológiai szemléletű védelem kora től A védett értékeket meg kell mutatni a lakosságnak! Így lehet a védelmi munkákhoz támogatást szerezni. Ekkor kezdődik el az erdei iskolák fejlesztése, az ökoturisztikai beruházások, látogatóközpontok kialakítása. Ez a nyitott nemzeti park kora tól A helyi lakosság megnyerése nélkül nem lehet hatékony a védelmi tevékenység. A lakosság foglalkoztatását kell támogatni! Együtt kell működni az önkormányzatokkal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, hogy növekedjen a foglalkoztatottság. Elsősorban a turizmus, kézműipar, tájgazdálkodás, gyümölcstermesztés és feldolgozás, és állattenyészés területén kell fejleszteni. Az ipari beruházásokat is támogatni kell, ha az nem szennyező, hiszen itt alkalmazható a legtöbb munkaerő. Ez az integrált természetvédelem kora. A cél, hogy megelégedett emberek éljenek a térségben, és legyenek büszkék, hogy a nemzet kiemelt fontosságúnak tartja lakóhelyüket és környékét.
AKTUÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET
AKTUÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 2009.10.23. TÁMOGATÁSTÍPUSOK FŐ JELLEMZŐI Támogatási jogcím I. Mikrovállalkozások támogatása II. Turisztikai tevékenységek
Részletesebben1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról!
1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról! 2. Mutassa be a turizmus piaci rendszerét, azaz a turizmus szereplőit, jellemzőit,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Cím Telefonszám Levelezési cím Fax: 3525, Dóczy József út 6.sz. 46/515/700 3525, Dóczy József út 6.sz. 46/515-701
RészletesebbenAutóbuszjáratok indulnak Encs, autóbusz-állomásról. Alsógagyba M 5.55 4 10.30 M 12.30 M 15.10 17.18 (aláhúzott: Baktakék, fancsali elág.
Autóbuszjáratok indulnak Encs, autóbusz-állomásról Abaújdevecserbe I 7.32 50 10.30 I 14.13 M 15.55 Abaújkérbe I 5.00 I 5.40 I 6.05 I 6.26 W 6.35 M 7.10 X 7.55 X 10.00 X 12.10 M 12.30 15 14.15 X 14.28 M
RészletesebbenNádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán
Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog
RészletesebbenAbaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008
Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti
RészletesebbenErdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre
551 Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 3950 Sárospatak Kazinczy u. 1. 1502 Bodrogolaszi 32,06 37,70 1504 Dámóc 17,55 1529 Háromhuta 102,52 1530 Hercegkút 54,07 30,43 1532 Komlóska 195,75 52,73 1511 Lácacséke
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező
RészletesebbenSárospatak Város Polgármesterétől
Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-kezelési
RészletesebbenTérségi fejlesztési tanácsok
Térségi fejlesztési tanácsok A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5 -a a fejlesztési régiót egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére
RészletesebbenJavaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére
Javaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére Az Új Széchenyi Terv közel sem szentel annyi figyelmet a turizmusfejlesztésre,
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András
RészletesebbenBükkszentkereszt Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019
Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 I. Bükkszentkereszt helyzetelemzése Bükkszentkereszt elhelyezkedése Bevezető Bükkszentkereszt Magyarország Észak-Keleti régiójában,
RészletesebbenTermék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben
TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: Nemesbikk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27. napján megtartott ülésén
Nemesbikk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3592 Nemesbikk, Petőfi út 13. Jegyzőkönyv Készült: Nemesbikk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27. napján megtartott ülésén Jelen
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenTárgy: Tapasztalatok a nyári szezonról
1 Közművelődési Intézmény és Könyvtár 8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. Pf.: 88. Tel./Fax: 88/594-500 E-mail: kulturakenese@invitel.hu www.balatonkenese.hu Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-
RészletesebbenJelentés. A turizmusfejlesztési intézkedések. ellenőrzése. ellenőrzése (párhuzamos ellenőrzés a horvát és a macedón számvevőszékkel) 16006 www.asz.
Jelentés A turizmusfejlesztési intézkedések ellenőrzése A turizmusfejlesztési intézkedések ellenőrzése (párhuzamos ellenőrzés a horvát és a macedón számvevőszékkel) 16006 www.asz.hu AZ ELLENŐRZÉST FELÜGYELTE:
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenVital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu
BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyírmártonfalva község Falugyűlésén 2011. május 18. Helye: Művelődési Ház Nyírmártonfalva Jelen vannak: Kövér Mihály Csaba polgármester Debreceni Zsolt alpolgármester Gajdos
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2011. április 6-i rendkívüli üléséről a Városháza Nagytermében.
Gyomaendrőd 8/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült 2011. április 6-i rendkívüli üléséről a Városháza Nagytermében. Jelen vannak: Várfi András polgármester, Arnóczi István, Béres János, Betkó József, Béres János,
RészletesebbenA PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014
A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként
RészletesebbenStratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe
Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenMarjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?
Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,
RészletesebbenKulturális örökség-alapú komplex védelem- és fejlesztés megalapozása, az értékek felismerése, pontos felmérése és értékelése
Kulturális örökség-alapú komplex védelem- és fejlesztés megalapozása, az értékek felismerése, pontos felmérése és értékelése E vonatkozásban külön is ki kell emelni a megye két városát, Miskolcot és Ózdot.
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenHasznos. Lázbérc Csórrét
Regionális vízellátás A regionális vízi közmű: az egymással oly módon összefüggő műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető vízi közművek, melyek egységes rendszert alkotnak,, és a rendszer
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenII. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV MÁTRATERENYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. MÁJUS 26-I ÜLÉSÉRŐL
JEGYZŐKÖNYV MÁTRATERENYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. MÁJUS 26-I ÜLÉSÉRŐL Készült: Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő testülete - 2011. 1 május 26-án megtartott - üléséről. Az
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bükkszék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 24-én, 17.00 órakor tartott falugyűlésén és közmeghallgatásán Jelen vannak: Zagyva Ferencné polgármester
RészletesebbenEmlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:
VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés mezőgazdasággal kapcsolatos kérdései, intézkedések és feladatok Dátum: 2009. 09. 07. Helyszín: Hotel Ében 1148 Budapest,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG
MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 6-4/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 25. napján
RészletesebbenTartalomjegyzék. Városok-e a városok? Tartalom Jegyzet
Tartalom Jegyzet Tartalomjegyzék Reflektorban az információszabadság Európai Unió Parlamenti munka Panelfelújítások ÁSZ-jelentés Közigazgatási Hivatalok A monoki példa Újabb városok Pályázati tanácsok
RészletesebbenOcsovai Erzsébet. Létezik-e világörökségi identitás Tokaj-Hegyalján? Készült: Tokaj, 2015. november
Ocsovai Erzsébet Létezik-e világörökségi identitás Tokaj-Hegyalján? Készült: Tokaj, 2015. november Tartalom A KUTATÁSI PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA... 2 1. ELMÉLETI BEVEZETŐ... 3 1.1. Az identitás fogalmának
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL
RészletesebbenÖkoturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. A tömegturizmus hatása
5. Idegenforgalmi ismeretek Ökoturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely 2 A
Részletesebbentovább örökítő város legyen!
K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák
RészletesebbenPÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2013. október 16-i soron kívüli, n y í l t ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2013. október 16-i soron kívüli, n y í l t ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E 129/2013. (X. 16.) önkormányzati testületi határozat Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzat
Részletesebben366-367, 370-390/2010. sz. határozat 28-29/2010. sz. rendelet
Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740. Abony, Kossuth tér 1. 2-55/2010/JT 366-367, 370-390/2010. sz. határozat 28-29/2010. sz. rendelet J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Részletesebbenprojekt címe: projektgazda: készítette: dátum:
8. számú tananyag A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet (Magyar Közlöny 2012/68.) a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról
RészletesebbenTurisztikai fejlesztések az Új Széchenyi Terv keretében az Észak-magyarországi régióban
Turisztikai fejlesztések az Új Széchenyi Terv keretében az Észak-magyarországi régióban Turisztikai fejlesztések hatása az Észak-magyarországi turisztikai régióban Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v
J e g y z ő k ö n y v Készült: Révfülöp Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 16- án 16.00 órai kezdettel tartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Községháza Szontágh Tamás
Részletesebben2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor
2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Készült: A Humán Bizottság 2012. november 28-án a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében megtartott ülésén.
JEGYZŐKÖNYV Készült: A 2012. november 28-án a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében megtartott ülésén. Jelen vannak: a részéről: Szvitankó Tamás, a bizottság elnöke Tarnavölgyi László Lendák Lajos Zoltán
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v. Készült Zajk községben 2015. november 20-án 16.30 órakor tartott közmeghallgatásról.
J e g y z ő k ö n y v Készült Zajk községben 2015. november 20-án 16.30 órakor tartott közmeghallgatásról. Az ülés helye: Művelődési Ház Zajk Jelen vannak: Grózner Tiborné polgármester, Kovács Tibor alpolgármester,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,
RészletesebbenGazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing
Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing Horkay Nándor Igazgató VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Pécs, 2010. november 18. XVI. Országos Urbanisztikai Konferencia
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült a Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 29-én megtartott rendkívüli ülésén.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült a Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 29-én megtartott rendkívüli ülésén. Jelen vannak: Bencze István polgármester, Varsányi Antal alpolgármester,
RészletesebbenKőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Önkormányzata (3.) A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenDiákönkormányzat és Művészeti Iskola DÖK Intézményvezetői pályázatok értékelése Javaslattétel
ETYEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL H-2091 Etyek, Körpince köz 4. Telefon: 06-22/353-633; 06-22/353-698 Fax: 06-22/353-655 E-mail: titkarsagetyek@fibermail.hu Ügyiratszám: 860-32/2009 Ügyintéző: Palotai
RészletesebbenÖsszefüggések a kultúra és az idegenforgalom között
DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári
RészletesebbenA Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója
Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
Részletesebbenaz Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról A. Meghívó - Platform az Európai Integrációért és a Civil Párbeszédért
Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2012. április 16. - 11. évfolyam 6. szám A. Meghívó - Platform az Európai Integrációért és a Civil Párbeszédért B. Jelentkezési
RészletesebbenIktatószám: 1418-14 /2016.
Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3346 Bélapátfalva, József Attila út. 19. Tel.: 36/ 554-300 Iktatószám: 1418-14 /2016. Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testület 2016. január
RészletesebbenTurizmuspolitika és turizmusmenedzsment
Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Szerzô: Soproni Gyula 1 A tanulmány a közszféra gazdasági szerepvállalásának részeként a turizmusban és az ezt érintô területeken folytatott állami tevékenységet
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenÖsszehasonlító elemzés
Összehasonlító elemzés Kihelyezett (outsource) és vállalaton belüli ügyfélszolgálatok költségeinek és értékének elemzése Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETŐ, AZ ELEMZÉS CÉLJA, HATÓKÖRE 2 2. ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott
RészletesebbenMTSZ Elnökségi ülés, 2006. június. 10. Főtitkári beszámoló
Főtitkári beszámoló a 2006. április 8. és a 2006. május 29. közötti időszakról Belső kapcsolatok Elnöki együttműködés Elnök úrral, sűrű programja ellenére, kapcsolatom folyamatos és aktív volt. Lehetőség
RészletesebbenJegyzőkönyv. A képviselő-testület 5 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta alábbi határozatát. Határozat
Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében 2011. február 15-én tartott nyílt üléséről. Jelen voltak: Gémes
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2007. szeptember 06-án 14.00 órakor kezdődött nyilvános üléséről. Jelen vannak: Dr. Sóvágó László polgármester, Dr.
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J e g y z ő k ö n y v Készült: Sárospatak Város Önkormányzat
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030
A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció
Részletesebben1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Elnevezés: Abaújvár Község Alsóberecki Község Alsóregmec Község Baskó Község Bekecs Község Bodroghalom Község Bodrogkeresztúr Község Bodrogkisfalud Község
RészletesebbenAdjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2
A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenBekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV
Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs Legyesbénye Mezőzombor Szerencs települések Önkormányzati Képviselőtestületeinek 2009. június 18-án megtartott együttes üléséről Bekecs
RészletesebbenPR-TELECOM Zrt. szolgáltató. Általános Szerződési Feltételek nyilvános televízió-műsorelosztási, nyilvános rádió műsorelosztási szolgáltatáshoz
PR-TELECOM Zrt. szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek nyilvános televízió-műsorelosztási, nyilvános rádió műsorelosztási szolgáltatáshoz Abaújkér, Abaújvár, Abony, Acsád, Adásztevel, Ajka,
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
RészletesebbenKulturális örökség ingatlanpiaci hatásainak elemzése
Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásainak elemzése A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megbízása alapján, a Norvég Alap finanszírozásában A kulturális örökség gazdasági
RészletesebbenBALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata
TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,
RészletesebbenEducatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenHasznált autóra is van egy év szavatosság!
Használt autóra is van egy év szavatosság! Bár a megkérdezett kereskedők többsége nem igazán szeretne tudni róla, a hazai jogszabályok egy év szavatosságot biztosítanak minden használt gépjárműre, igaz
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott nyilvános testületi üléséről. Az ülés helye: : Községháza (Bakonykúti, Szabadság u.
Részletesebben