Konferencia a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról és a végrehajtás kikényszerítéséről

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG ROMÁN KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM ROMÁN NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI ŐRSÉG Konferencia a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról és a végrehajtás kikényszerítéséről Dolgozzunk együtt egy jobb környezetért Románia, Sibiu szeptember

2 A konferencián résztvevő magyar delegáció tagjai, akik jelen kiadvány elkészítését elősegítették az angol nyelvű konferenciakiadvány lefordításával: dr. Varga Pál nemzeti IMPEL koordinátor Babcsány Ildikó főosztályvezető-helyettes, OKTVF Péczka Barnabás főosztályvezető-helyettes, OKTVF Veres Judit felsőfokú ügyintéző, KvVM Pintér István igazgató, ÉMO KTVF Papp Melinda hatósági ügyintéző, KÖTI KTVF Katona Zoltán felügyelő, FETI KTVF 2

3 ELŐSZÓ Az IMPEL (European Network for Implementation and Enforcement of Environmental Law, Európai Unió Hálózata a Környezetvédelmi Jogszabályok Végrehajtására és Érvényesítésére) negyedik Konferenciáját szeptember között Sibiu-ban (Nagyszeben), Romániában tartotta. A Konferencián 31 tagország Környezetvédelmi Hatóságaitól, az Európai Bizottságtól, s más európai intézetektől, az OECD-től, civil szervezetektől, az iparból, az IMPEL és más környezetvédelmi hálózatoktól több mint 200 résztvevő találkozott. A résztvevők 11 szekcióban, 7 párhuzamos workshopon vitatták meg a környezetvédelmi jogalkalmazás,az integrált engedélyezés és ellenőrzés, a klímaváltozás, energia, hulladék szállítás, vízminőség védelem és ipari szennyezés, a környezetvédelmi ellenőrzések kockázatalapú tervezése, az ellenőrzések teljesítmény mutatói, a nyilvánossággal történő kommunikáció, a jobb szabályozás és a környezetvédelmi hálózatépítés témaköreit. A konferencia szlogenje Dolgozzunk Együtt Egy Jobb Környezetért és a résztvevők által elfogadott ajánlás egyaránt hangsúlyozza az együtt működés fontosságát a jogszabályok jobb végrehajtása érdekében. Stavros Dimas, az Európai Unió Környezetvédelmi Biztosa, és a házigazda román Környezetvédelmi Miniszter urak annak érdekében, hogy elősegítsék a gyakorlati szakemberek még jobb együttműködését az IMPEL hálózaton belül javasolták a társelnökök által összefoglalt következtetéseket megküldését valamennyi a környezetvédelmi jogalkalmazásért felelős hatóságnak. Magyarország 1998 óta aktív tagja az IMPEL-nek. Kezdetben a jogharmonizációt segítő, s az uniós jogszabályok jobb megértését és alkalmazását elősegítő tréningeken, később közös ellenőrzéseken, projektekben, tapasztalatcserén, workshopokon vettünk részt, rendeztünk eseményeket s tartottunk a magyar jogalkalmazási gyakorlatot bemutató előadásokat a Konferenciákon. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2008 óta alapító tagja az új, szövetségi jogi státuszú IMPEL hálózatnak. Az IMPEL tapasztalatok szélesebb körű közreadása érdekében, s a felügyelőségek aktívabb részvételének segítésére, 2009 nyarán a KvVM felhívására megalakult az IMPEL Nemzeti Hálózat. A Nemzeti Hálózat felügyelőségi koordinátorai közül Nagyszebenben 7 fő vett részt a Konferencián. A résztvevők az előadások összefoglalóinak és a konferencia ajánlásainak mellékelt fordításaival, a személyes tapasztalataiknak Nemzeti Hálózat második ülésén történő közreadásával, s ezen kiadványnak a Főfelügyelőség honlapján ( történő terjesztésével járulnak hozzá a környezetvédelmi jogszabályok még hatékonyabb hazai alkalmazásához. Budapest, november hó 3

4 Tartalom A Konferencia programja... 5 A szekcióülések összefoglalói A társelnökök általános következtetései Az Európai Unió Környezetvédelmi Biztosának és Románia Környezetvédelmi Miniszterének ajánlása A résztvevők listája A Konferencia honlapja, további információk

5 A Konferencia programja szeptember 22. Délután Érkezés Résztvevők regisztrációja a Ramada Hotelben Koktél és büfé a Ramada Hotelben szeptember szekció Plenáris szekció (Atlas terem) Társelnökök: Referens: Gerard Wolters (az IMPEL irányító testületének elnöke), Julio Garcia Burgues (EU Bizottság), Silvian Ionescu (államtitkár, A Román Nemzeti Őrség vezetője) Mihaela Beu (Nemzeti Őrség, Románia) Megnyitó Nicolae Nemirschi (környezetvédelmi miniszter, Románia) Új fejlemények az EU környezetvédelmi politikájában Pia Bucella (igazgató, Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság) Ellenőrzés és a végrehajtás kikényszerítése az Európai Parlament véleménye Jo Leinen (az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke) (meghívott) Az EU elnökség prioritásai Susanne Gerland (jogi tanácsadó, Svéd környezetvédelmi Minisztérium) Kávé/Teaszünet Kerekasztal-megbeszélés: Az EU jogszabályok végrehajtása, a társelnökök levezetésével Résztvevők: Pia Bucella (igazgató, Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság) Silvian Ionescu (államtitkár, A Román Nemzeti Őrség vezetője) Werner Heermann (Közigazgatási Bírák Európai Szövetsége) Alexander Schink (államtitkár, Környezetvédelmi és megőrzési, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Észak-Rajna Vesztfália, Németország) David Egilson (a Környezetvédelmi Hatóságok Vezetőinek Hálózata titkára) Ebéd 2. szekció Interaktív szekció Levezető elnök: Referens: Waltraud Petek (Ausztria) Peter Wade (Dánia) Párhuzamos workshopok három témában. Minden workshop egy rövid, a vitát felvezető előadással kezdődik. Kommunikáció és networking a környezetvédelmi jogszabályok 5

6 végrehajtásában levezető elnök: Jan Teekens (Hollandia) / referens: Inga Birgitta Larsson (Svédország) (Atlas terem) # 1. bevezető: Az IMPEL hálózat kommunikációs stratégiája Terry Shears (Anglia) # 2. bevezető: Kommunikációs stratégiával kapcsolatos tapasztalat Írországban Klímaváltozás, az engedélyezők és az ellenőrök szerepe levezető elnök: Sten Fogde (Dánia) / referens: Benjamin Huteau (Franciaország) (Alfa terem) # 1. bevezető: Áttekintés és háttér Tricia Henton (Egyesült Királyság) # 2. bevezető: Gyakorlat helyi szinten Jens Peter Mortensen # 3. bevezető: Energiahatékonyság, tapasztalatok Lettországban Dagnija Blumberga (Lettország) Az ellenőrök és engedélyezők tisztességére vonatkozó kérdések levezető elnök: Tatjana Bernik (Szlovénia) / referens: Jon Visbeen (Hollandia) (Hera terem) # bevezető: Hessen régió-beli tapasztalatok Dagmar Draeger (Németország) Kávé/Teaszünet, poszterek és piactér, a következő témákban: IMPEL projektek Más projektek Környezetvédelmi hatóságok Más hálózatok Plenáris szekció Waltraud Petek (Atlas terem) Visszajelzés a workshopokról Megbeszélés Információk a második napról A program vége Vacsora Sibiuban a Dobrun étteremben szeptember párhuzamos workshop délelőtt és 4 délután Délelőtt: 3-6. szekció, szekció Kockázatalapú megközelítés (Atlas terem) Levezető elnök: Referens: Jesus Ocio (Spanyolország) Cormack MacGearailt (Írország) Bevezetés, a szekció célja Jesus Ocio Cselekedjünk megfelelően. A kockázatalapú ellenőrzéstervezés gyakorlati megközelítése Tony Liebregts (Hollandia) Cselekedjünk megfelelően, gyakorlati alkalmazás Isabel Santana (Portugália) Kérdések és vita Kávé/Teaszünet Kockázatalapú ellenőrzéstervezés a Cseh Köztársaságban Frantisek Kraus (Cseh Köztársaság) 6

7 11.15 Kockázatalapú megközelítés a hulladék szállítás területén John Burns (Egyesült Királyság) Panelbeszélgetés az előadókkal és a hallgatósággal Következtetések a jelentéshez Jesus Ocio Ebéd 4. szekció Vízminőségi célkitűzések és ipari szennyezés (Beta terem) Levezető elnök: Referens: Christof Planitzer (Ausztria) Conor Clenaghan (Írország) Bevezetés, a szekció célja Christof Planitzer Víz Keretirányelv a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és intézkedési programok tervezésétől azok megvalósulásáig Helmut Bloech (Európai Bizottság) Együttműködés nemzetközi vízgyűjtő-szinten; a Dunavédelmi Nemzetközi Bizottság szerepe Joachim Heidemeier (Németország) Vita Kávé/Teaszünet A Víz Keretirányelv és az IPPC Irányelv: a kapcsolat, több mint tervek és programok Loek Knijff (Hollandia) Az ellenőrzési tervek koordinációja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel, a Szamos-Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási terv példája Cristiana Bayer, Giana Popa (Románia) IPPC létesítmények monitoringja és adatgyűjtés a vízgyűjtőgazdálkodási tervekben történő felhasználásra Emmanuel Goujon (Franciaország) Vita Ebéd 5. szekció Hálózatépítés (Alfa terem) Levezető elnök: Referens: Terry Shears (Egyesült Királyság) Alessandra Burali (Olaszország) Bevezetés, a szekció célja Terry Shears Informális környezetvédelmi hálózatok Európában, egy tanulmány eredményei Michelle Twena (Egyesült Királyság) Nemzeti hálózatok előnyei Svédország esete: A svéd környezetvédelmi koordináció: a regionális és központi hatóságok együttműködése Ingela Höök (Svédország) Hálózatépítés Horvátországban Mr. Ante Belamaric (Horvátország) Hálózatépítés a törökországi környezetvédelmi ellenőrzések terén Ahmet Codal (Törökország) Kávé/Teaszünet Országhatárt átlépő hulladékszállítás: jó gyakorlat(ok) Magda Gosk (Lengyelország) 7

8 11.10 Az IMPEL Felülvizsgálati Kezdeményezés: legjobb gyakorlatok azonosítása networking révén Patricia Weenink-Driessen (Hollandia) Az ECENA, a balkán hálózata Aniko Mudra-Nemeth (REC Magyarország) Következtetések a jelentéshez Terry Shears Ebéd 6. szekció IPPC átdolgozott tervezet (Hera terem) Levezető elnök: Referens: Andreas Wasielewski (Németország) Judite Dipane (Lettország) Bevezetés Andreas Wasielewski (Németország) Az Ipari kibocsátások irányelv-tervezet (IPPC) áttekintése, A legfontosabb változások az átdolgozott IPPC irányelvben Keir-John McAndrew (Európai Bizottság) Az NGO-k nézetei az ipari kibocsátások irányelv-tervezettel kapcsolatban Christian Schaible (Európai Környezetvédelmi Iroda, Brüsszel) Vita Az IPPC átdolgozott javaslat praktikusságának és végrehajthatóságának értékelése, Az IMPEL és a NEPA hálózatok projektjének eredményei Stan Smeulders (Hollandia) Kávé/Teaszünet Általános kötelező érvényű szabályok szerepe és gyakorlata Gilles Berroir (Franciaország) Vita A környezetvédelmi ellenőrzések új vonatkozásai Gisela Holzgraefe (Németország) Vita Következtetések a jelentéshez Andreas Wasielewski (Németország) Ebéd Délután: szekció, szekció Teljesítménymutatók a környezetvédelmi ellenőrzések és a felügyelőségek számára (Atlas terem) Levezető elnök: Referens: Erik Forberg (Norvégia) David Flynn (Írország) Bevezetés, a szekció célja Erik Forberg Milyen indikátorok jöhetnek szóba? Benjamin Huteau (Franciaország) A Környezetvédelmi Ellenőrzések Minimum Követelményeiről szóló Ajánlás (RMCEI) felülvizsgálata és az EU Bizottság felé teendő jelentés Anna Karamat (Európai Bizottság) Az indikátorokkal kapcsolatos dániai tapasztalatok Henning I. Hansen (Dánia) Egy új és fejlődő rendszerrel kapcsolatos nézetek és tapasztalatok Joanna Piekutowska (Lengyelország) Kávé/Teaszünet 8

9 15.50 Vitaindító bevezetés: Relevánsak-e az indikátorok és becsülhető-e általuk a felügyelőségek teljesítménye? Simon Bingham (Egyesült Királyság) Az előadók és a hallgatóság vitája Következtetések a jelentéshez Erik Forberg Zárás Indulás a Sibiel étteremben rendezett vacsorára (a Sibiuhoz közeli Sibiel településen) 8. szekció Mozgásban a hulladék (Beta terem) Levezető elnök: Referens: John Burns (Egyesült Királyság) Magda Gosk (Lengyelország) Bevezetés (a szekció céljai, a hulladék tematikus stratégia, hulladék keretirányelv, a hulladéklánc képe) Peter Wessman (Európai Bizottság) Mozgásban a hulladék, az E-hulladék projekt John Burns (Egyesült Királyság) Összehasonlító program hulladéklerakók ellenőrzéséhez és monitoringjához Franz Mochty (Ausztria) Vita Kávé/Teaszünet Koordináció Franciaországban együttműködés a regionális és a központi környezetvédelmi hatóságok között Eric Gaucher (Franciaország) A hulladékszállításra vonatkozó olasz törvények, rendeletek, szervezet és ellenőrzés, valamint az illegális szállítások ellenőrzésének javítására vonatkozó javaslatok Raffaele Rizzo (Olaszország) Esettanulmány: Koordináció hulladék határokon átterjedő illegális szállítása esetén Maria Ninova (Bulgária) Vita Következtetések a jelentéshez Erik Forberg Zárás Indulás a Sibiel étteremben rendezett vacsorára (a Sibiuhoz közeli Sibiel településen) 9. szekció Kommunikáció a nyilvánossággal (Hera terem) Levezető elnök: Referens: Jean-Pierre Janssens (Belgium) George Chronopoulos (Görögország) Bevezetés, a szekció célja Jean-Pierre Janssens A Szomszéd párbeszéd Franz Grassmann (Németország) Gyakorlati példák a mediáció mint a környezetvédelmi konfliktuskezelés egyik módja alkalmazására Herbert Beyer (Ausztria) Vita A nyilvánosság bevonása a környezetvédelmi engedélyezésbe és ellenőrzésbe, egy NGO véleménye Ella Maria Bisschop-Larsen (Dánia) Kávé/Teaszünet A környezetvédelmi ellenőrzések eredményeinek nyilvánosságra hozatala 9

10 Markku Hietamäki (Finnország) A környezeti panaszok kezelése, lengyel és norvég tapasztalatok összehasonlítása Joanna Huczko (Lengyelország) Tisztítás vagy környezetpusztítás? Egy norvég esettanulmány az újságíró szemével Espen Larsen (Norvégia) Vita Következtetések a jelentéshez Erik Forberg Zárás Indulás a Sibiel étteremben rendezett vacsorára (a Sibiuhoz közeli Sibiel településen) 10. szekció Jobb szabályozás (Alfa terem) Levezető elnök: Referens: Ed Mitchell (Egyesült Királyság) John Visbeen (Hollandia) Bevezetés, a szekció célja Ed Mitchell A Jobb Szabályozás fontossága Aleksandra Kulas, Hans Lopatta (Európai Bizottság) A Jobb Szabályozás fontossága és a Praktikusság és Végrehajthatóság Ellenőrző Lista mint eszköz Jan Teekens (Hollandia) A Jobb Szabályozás fejlesztésének jövőképe és áttekintése Ed Mitchell Vita Kávé/Teaszünet A Jobb Szabályozás példája Németországban, Észak-Rajna Vesztfália esete Karin Uhlenbrock (Németország) A Jobb Szabályozás példája Finnország esete Elise Sahivirta (Finnország) Vita Következtetések a jelentéshez Ed Mitchell Zárás Indulás a Sibiel étteremben rendezett vacsorára (a Sibiuhoz közeli Sibiel településen) szeptember szekció Jelentések és következtetések (Atlas terem) Társelnökök: Referens: Gerard Wolters (az IMPEL irányító testületének elnöke), Julio Garcia Burgues (EU Bizottság), Silvian Ionescu (államtitkár, A Román Nemzeti Őrség vezetője) Dana Haranaciu (Románia) Jogszabályi megfelelés európai országokban Eugene Mazur (OECD) A végrehajtás kihívásai az ipar számára Jean Claude Lahaut (CEFIC) Mit vár az állampolgár John Hontelez (az Európai Környezetvédelmi Iroda főtitkára) Vita 10

11 10.20 Kávé/Teaszünet A párhuzamos workshopok eredményei és javaslatok a jövőbeni munkára Lukrecija Kireta (IMPEL titkárság) és Will Fawcett (Egyesült Királyság) A társelnökök következtetései Gerard Wolters, Julio Garcia Burgues A konferencia zárása Silvian Ionescu (államtitkár, A Román Nemzeti Őrség vezetője) Ebéd Hazaindulás 11

12 A szekcióülések összefoglalói Szeptember 23., szerda 2. szekció Szekció :Workshop: A környezetvédelmi végrehajtással kapcsolatos kommunikáció és networking (hálózatépítés) Dátum : szeptember 23. Előadás címe : Az IMPEL Hálózat kommunikációs stratégiája Előadó neve : Terry Shears Szervezet : Környezetvédelmi Hivatal (Anglia és Wales) : Rio House, Waterside Drive, Aztec West, Almondsbury, Bristol BS32 4 UD, UK Telefon : Fax : : terence.shears@environment-agency.gov.uk Az IMPEL kitűnő munkát végzett, de az embereknek is tudniuk kell erről. Független testületről van szó, nekünk pedig népszerűsítenünk kell a munkánkat és a hálózatot annak érdekében, hogy növekedjen a láthatóságunk és a hatékonyságunk. Biztosítani kell továbbá, hogy a belső kommunikáció világos és magas színvonalú legyen. Ennek érdekében felvázoltunk egy kommunikációs stratégiát, melyet az Általános Gyűlés is jóváhagyott Prágában. Meghatároztuk az átfogó kommunikációs célkitűzéseket egyrészt az IMPEL eredményeinek népszerűsítésére, másrészt a belső kommunikáció hatékonyabb végzésére vonatkozóan. Az előadásban be fogom mutatni az alkalmazott módszertant és az elképzelést a jövőbeli munkáról, úgymint átfogó kommunikációs célkitűzések meghatározása, célcsoportok meghatározása és a fellelhető információk meghatározása. A nyomon követésre meghatározott kommunikációs célokat állítunk fel, kiválasztjuk a kommunikációs eszközöket és meghatározzuk az intézkedéseket. Szükség van az IMPEL megfelelő stílusának kialakítására belső és külső vonatkozásban is. Rendezvényeket kell szerveznünk az IMPEL szerepének hangsúlyozása érdekében. A belső kommunikációra ki kell dolgoznunk eljárásokat és irányelveket. Az internetes oldalnak megfelelő színvonalúnak kell lennie. Meg kell fontolnunk a promóciós anyagok alkalmazását is. Sok a tennivaló. Mi a hallgatóság tapasztalata az IMPEL kommunikációjával kapcsolatban és mit gondolnak, hogyan lehetne azon javítani? Mit jó jobb gyakorlatokat elsajátítani és megtudni, mi az, ami nem vált be. 12

13 Szekció : Workshop: Klímaváltozás, az engedélyezők és az ellenőrök szerepe Dátum : szeptember 23. Előadás címe : Áttekintés és háttér Előadó neve : Tricia Henton Szervezet : Környezetvédelmi Hivatal : Block 1, Government Buildings, Burghill Road, Bristol, BS10 6BF Telefon : (PA, Kate Davis) Fax : : tricia.henton@environment-agency.gov.uk Az előadás ismerteti a Környezetvédelmi Ügynökség szabályozó szerepét, tekintettel az éghajlatváltozásra Angliában és Walesben. Az előadás kitér a kvótakereskedelemre, hogy hogyan használhatók a környezetvédelmi engedélyek a nagyobb iparágak energiamegtakarításának biztosítására és a nem CO 2 üvegházhatású gázokra vonatkozó szabályozásra, mint például a hulladéklerakókból származó metán és nitrogén-oxidok. Az előadás tartalmazza a jövőbeni fejlesztéseket is, többek között a tanácsadást az ipar számára az energiahatékonyság terén, a hulladéklerakókból származó gázok kinyerését és hasznosítását és az együttműködést a kormánnyal az EU emisszió-kereskedelem III. szakaszának végrehajtásában. Az előadás végén pedig megjelöl néhány kérdést és feladatokat, amelyek megoldásával az IMPEL foglalkozhatna. Szekció : Workshop: Klímaváltozás, az engedélyezők és az ellenőrök szerepe Dátum : szeptember 23. Előadás címe : Hogyan vesznek részt a cégek az éghajlatváltozás leküzdésében Előadó neve : Jens Peter Mortensen Szervezet : Solrød Kommune, Dánia : Solrød Center 1, DK-2680 Solrød Strand Telefon : Fax : : jpm@solrod.dk Az éghajlati változások leküzdése a helyi hatóságok részéről új szabályozási eszközök használatát követeli meg. A kiotói kvótarendszer nem foglalkozik a helyi eljáró hatóságokkal és kérdés, hogy a kvótarendszer működik-e egyáltalán? A BAT az engedélyezési rendszerben nagyobb figyelmet követel meg a szervezeti optimalizálásnál, az innovációnál, az energiafogyasztásnál és az alapvető termelési technológián túli egyéb más technológiáknál. Egyéb más technológiákon a következőkkel kapcsolatos technikákat értjük: Az épületek fűtése, világítása, szellőztetése, stb. 13

14 Energia termelés és fogyasztás függetlenül attól, hogy az országos áramhálózatról származik, a cégek saját maguk állítják elő, a nyersanyagba vagy a gyártás során a termékek későbbi kezelésébe van ágyazva. Ingázás, stb. A BREF-ek általában nem igazán jól kezelik az életciklus-kilátásokat, de ez jól megoldható a helyi eljáró környezetvédelmi hatóságoknál. Az előadás a napi munkából származó példákat mutat be. Szekció : Workshop: Klímaváltozás, az engedélyezők és az ellenőrök szerepe Dátum : szeptember 23. Előadás címe : Energiahatékonyság, tapasztalatok Lettországban Előadó neve : Dr. Dagnija Blumberga Szervezet : Rigai Műszaki Egyetem : Kronvalda Boulv 1, Riga, LV1010, Lettország Telefon : Fax : : Dagnija.blumberga@rtu.lv Az energiahatékonyság javításának potenciálja Lettországban magas, azonban a végfelhasználók motivációja az energiafogyasztás csökkentésére alacsony. Lépésről lépésre haladó tevékenységek végrehajtása van folyamatban Lettországban: a jogszabályi támogatás, a pénzügyi támogatás és az információáramlás a legfontosabb. Az ESCO (Energy Service Company- amikor egy harmadik fél finanszírozza az energiahatékonysági intézkedéseket) tapasztalatainak bemutatása lakóépületekben, első lépések a zöld beruházási konstrukciók végrehajtásában az energiahatékonysági intézkedéseknél és más lehetőségek ismertetése. 1. kérdés: Miért olyan lassú az energiahatékonyság javításának végrehajtása? 2. kérdés: Kinek kell a főszerepet játszani abban, hogy a végfelhasználók energiahatékonyságra törekedjenek? 3. kérdés: Mi a szerepük az energiaszolgáltató vállalatoknak a gazdasági válság időszakában? 4. kérdés: Kibocsátás kereskedelmi mechanizmusok és energiahatékonyság. Hogyan kapcsolódnak egymással? 14

15 Szekció : Workshop: Az ellenőrök és engedélyezők tisztességére vonatkozó kérdések Dátum : szeptember 23. Előadás címe : A környezetvédelmi ellenőrök és engedélyezők tisztességét fenyegető veszélyek Előadó neve : Dagmar Dreager Szervezet : Darmstadt, Munkavédelmi és Környezetvédelmi Részleg : Gutleut str Frankfurt, Németország Telefon : Fax : : dagmar.draeger@rpda.hessen.de Szervezési intézkedések a tisztességet fenyegető veszélyek elkerülése érdekében (világos feladat meghatározás a munkatársak részére, valamint a vezetők, mint példaképek, a döntésekért való felelősségvállalás az egész szervezetre kiterjedően az ellenőrök nincsenek kinthagyva az esőben ). Szervezeten belüli veszélyek: vak bizalom a régóta adott munkahelyen dolgozó munkatársakban, egyazon ügyintéző hosszú ideig felelős egy üzemeltetőért, felettesek/vezetőség negatív példái (ajándékok elfogadása) Útmutatás a szervezet részére Évenként egyszeri oktatás Példák: Engedélyezők és felügyelők esetében: a csoportmunka azt jelenti, hogy a korrupció valószínűsége csekély, mivel a döntés együttes erőfeszítés eredménye. Az anyagi korrupció esélye csökkenthető azáltal, ha a személyzet a vállalt felelősségnek megfelelő mértékben van fizetve és kevésbé van kitéve az anyagi csábításnak. Politikai szintű befolyás: némely ügyfél úgy vélheti, hogy politikai összeköttetéssel, kapcsolattal élve, befolyásolhatja az ellenőrt/engedélyezőt a döntéshozatali folyamat végén. Amennyiben az ellenőröknek attól kell tartaniuk, hogy félniük kell az elmozdítástól, vissza tartják őket a karrierjükben, vagy más módon büntetik a népszerűtlen, de korrekt döntés meghozataláért, ez káros hatással van az egész adminisztráció feddhetetlenségére. Ezért fontos, hogy a szervezet egészét irányító vezetők felelősséget vállaljanak az egyének által hozott döntésekért. Az engedélyezési és kikényszerítési döntések nem személyesek, hanem a közigazgatási szervezet döntései, amelyet a rangidős vezető személyesen képvisel (főfelügyelő, igazgató). Megvitatásra javasolt példák: Ebédre való meghívás: a személyzeti ebédlő elfogadható, a drága étterem nem. A hatóság és az ügyfél közti vitás kérdések megbeszélését célszerű délutáni órákban, ebéd után megtartani. Nem bölcs megoldás 11 vagy órai kezdettel megbeszélését tartani, és az átláthatóság csorbulhat. Ajándékok: naptárak, reprezentációs golyóstollak elfogadhatóak; bor, pezsgő, utaztatás nem. Szükséges-e egy EU szintű, a tisztességre vonatkozó etikai kódex az ellenőrök és engedélyezők számára? 15

16 Szeptember 23., szerda 3. szekció Szekció : Kockázatalapú megközelítés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : Cselekedjünk megfelelően. A kockázatalapú ellenőrzéstervezés gyakorlati megközelítése. Előadó neve : Tony Liebregts Szervezet : a Holland Lakásügyi, Területi tervezési és Környezetvédelmi Minisztérium Felügyelősége : 5600 AW Eindhoven P.f. 850, Hollandia Telefon : Fax : : tony.liebregts@minvrom.nl A környezetvédelmi ellenőrzések minimum követelményeiről szóló Ajánlás (RMCEI) értelmében minden ellenőrzési tevékenységet előzetesen meg kell tervezni. A tevékenységet végzők részéről megfogalmazódott egy olyan igény, hogy szükséges volna egy olyan Útmutató, amely segíti az ajánlásban foglaltak végrehajtását. Más szóval szükségessé vált egy a tervezés alapjául szolgáló prioritások meghatározásában segítő Útmutató. E célból fejlesztettük ki a Cselekedjünk megfelelően módszertant, és mutattuk be egy útmutatóban. Jelen bemutató tárgya a Cselekedjünk megfelelően módszertanának magyarázata. A módszertan kiinduló pontja a Környezetvédelmi Ellenőrzések ciklusa, amely az útmutató alapján 7 lépésből áll. 1. Tartalom (feladat) leírása 2. Prioritások beállítása 3. Célok és stratégiák meghatározása 4. Tervezés és felülvizsgálat 5. Kivitelezés rendszere 6. Megvalósítás és beszámolás 7. Teljesítmény ellenőrzése Az első 4 lépés alkotja a tervezési ciklust, amelynek kimenete az ellenőrzési terv. Az ellenőrzési terv elkészítéséhez az ellenőrzést végző hatóságnak elsőként azon tevékenységeket kell azonosítania, amelyeket a tervnek le kell fednie és információkat kell ezekről gyűjteni. Ezen adatok alapján az ellenőrző hatóság fel tudja becsülni az adott tevékenység kockázatát és meghatározza a prioritást. A prioritás meghatározásánál figyelembe vett tipikus kritériumok a környezeti hatás, a megfelelőségi előélet, a joganyagból eredő ellenőrzési kötelezettség, (nemzeti) irányvonalak és célok, valamint a rendelkezésre álló erőforrások. A prioritás jelzi, hogy mely tevékenységek kell, hogy a (legnagyobb) figyelmet kapják. A következő lépés a (mérhető) ellenőrzési célok és feladatok meghatározása és a célok elérése érdekében a leghatékonyabb ellenőrzési stratégia kiválasztása. Mindezek a lépések járulnak hozzá az ellenőrzési tervhez. Kérdések/megállapítások a megbeszéléshez: Kockázatelemzés nélkül lehetetlen a prioritások helyes meghatározása! 16

17 A prioritások meghatározásában a környezeti hatás nem az egyetlen kritérium. A prioritások meghatározásának legjobb módja a Cselekedjünk megfelelően módszertan használata. Szekció : Kockázatalapú megközelítés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : Cselekedjünk megfelelően, gyakorlati alkalmazás Előadó neve : Isabel Santana Szervezet : Környezetvédelmi és Területi tervezési Főfelügyelőség (IGAOT) : Rua do Século 63, Lisszabon, Portugália Telefon : Fax : : isantana@igaot.pt Előadásom témája a Cselekedjünk megfelelően IMPEL projekt portugáliai (Környezetvédelmi és Területi tervezési Főfelügyelőség) végrehajtása, gyakorlati példák. Az ismertetés az alábbi pontokra terjed ki: Szükséges intézkedések a végrehajtás érdekében Szűk keresztmetszetek Szükséges intézkedések A jövő kihívásai A hallgatóság felé intézett, vitaindító kérdéseim: A többi IMPEL tagállam hogyan alapozza meg a célokat és feladatokat a Cselekedjünk megfelelően útmutató szerint? A többi IMPEL tagállam hogyan kapcsolja a kockázatelemzés kimenetét a prioritások megalapozásához? A többi IMPEL tagállam hogyan köti össze a (erő) forrásokat a prioritásokkal? 17

18 Szekció : Kockázatalapú megközelítés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : Kockázatalapú ellenőrzéstervezés a Cseh Köztársaságban Előadó neve : Frantisek Kraus Szervezet : Cseh Környezetvédelmi Felügyelőség : Vístupní 1644, Ustí nad Labem Telefon : Fax : : kraus@ul.cizp.cz A cseh környezetvédelmi felügyelőség (CEI) 1991-ben alakult. Főhivatala Prágában van és 10 regionális felügyelőség létezik. Tevékenysége főleg a környezetvédelmi vonatkozású jogszabályok előírásai betartásának ellenőrzésén alapszik. Az ellenőrzési tevékenység alapvetően 5 szakterületen (levegőtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás, természetvédelem, vízvédelem, erdővédelem) és sok egyéb területre (ipari balesetek megelőzése) terjed ki. A környezetre gyakorolt veszélyeztető tényezőket és a kockázatot figyelembe veszik az ellenőrzések megtervezésekor. Különböző környezeti veszélyek léteznek (vegyianyagok, génmanipulált szervezetek, súlyos ipari balesetek, régi ökológiai terhek, stb.). A legnagyobb kockázatú témák és berendezések általában az EU joganyagból (Seveso II, IPPC) eredő szabályok vagy a sajátságos törvények szerint (vízgazdálkodási törvény, vegyianyagokra vonatkozó törvény) kerülnek ellenőrzésre. Minden ellenőrzést éves terv alapján folytatnak le és éves szinten minden felügyelőnek legalább 40 betervezett ellenőrzést kell lefolytatnia. Az éves terv elsősorban a különböző jogszabályi előírásokból eredően elvégzendő ellenőrzések alapján készül (vízgazdálkodási törvény). Vannak más, specifikus ellenőrzések is, amelyek esetében a hatáskör valamelyik környezeti szakterülethez van telepítve (például a vízvédelem felelős a Seveso II, illetve a múltbéli ökológiai terhekre vonatkozó előírásokért). Az összes fent említett ellenőrzést különböző osztályok tervezik. Léteznek továbbá az IPPC irányelvből adódóan szintén éves ellenőrzési terv alapján lefolytatott integrált ellenőrzések is. Ezen ellenőrzéseket a nemrégiben létrehozott integrációs osztály tervezi. A Seveso II irányelvhez kapcsolódó ellenőrzések gyakorisága attól függ, hogy az objektum melyik csoportba tartozik. Az A csoportba tartozókat legalább 3 évenként kell ellenőrizni, míg a B csoportba tartozókat minden évben. Megközelítőleg 20 objektumot kell minden évben ellenőrizni (a évi tervben 19 szerepel). Az IPPC irányelvhez kapcsolódó ellenőrzéseket a speciális integrációs osztály tervezi és folytatja le. E kategóriába tartozó objektumok száma évente 15 (a évi tervben 16 szerepel). A múltbéli ökológiai terheket a környezeti veszély speciális formájaként tekintjük. Ezek múltbéli örökségek, kezelésük és tisztításuk speciális kármentesítési eljárásokkal történik. A felügyelőség vízvédelmi osztálya dönt a javító eljárásról (a kármentesített területen a szennyezőanyag végső koncentrációja) és ellenőrzi a döntésben foglaltak teljesülését. A kármentesítési eljárás ellenőrzésére 3 havonként kerül sor ellenőrzési napok révén, amelyeket egy kármentesítéssel foglalkozó cég szervez. 18

19 Szekció : Kockázatalapú megközelítés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : Kockázatalapú megközelítés a hulladék szállítás területén Előadó neve : John Burns Szervezet : Környezetvédelmi Ügynökség : Tyneside House, Skinnerburn Road, Newcastle upon Tyne, Anglia Telefon : Fax : : john.burns@environment-agency.gov.uk A különböző típusú hulladékok nagymértékű keletkezése okán egyértelmű, hogy a szabályozók képtelenek ellenőrizni minden szállítmányt. Ennek következtében a Környezetvédelmi Irodában kifejlesztettünk egy értelem vezérelt megközelítési módot, hogy megértsük, miképpen kezelik az exportált kulcs hulladék típusokat, mint a kommunális hulladékból származó papír és műanyag, a kommunális hulladékból, valamint kereskedelmi forrásból származó elektronikai hulladék, és hogyan kerülnek ezek az illegális export kereskedelembe. Elmozdultunk a határ és kikötő ellenőrzésektől, hogy kifejlesszünk egy olyan ellenőrzési stratégiát, amely azonosítja a hulladék ügyletek kulcsszereplőit, és amely lehetőséget biztosít, hogy mi mint jogalkalmazók a leghatékonyabban közbelépjünk annak érdekében, hogy a hulladék a legális hulladékláncban maradjon. Ez számtalan tevékenységet foglal magába, beleértve a jó gyakorlat elősegítését, a tudatosság fokozását, együttműködést a szállító ügynökökkel és fuvarozó társaságokkal és a megfelelő kikényszerítő cselekményt. Ez utóbbi egy sor, a hazai szabályozásba beépített eszközt foglal magába, amely illegális szállítás felderítésekor lehetővé teszi az azonnali cselekvést. Lényeges megállapítások: A hulladék hatékony szabályozásához és ellenőrizéséhez meg kell értenünk a piacot és annak szereplőit A teljes megértés megköveteli, hogy a nemzeti határokon túlnyúlva dolgozzunk Az illegális tevékenységek megelőzése érdekében más hatóságokkal együttműködve egy sor eszközt kell alkalmazni Az illegális export meggátolására a különböző országok, saját körülményeikre tekintettel eltérő megközelítést alkalmazhatnak egyféle megközelítés nem lesz hatékony 19

20 Szeptember 24., csütörtök 4. szekció Szekció : Vízminőségi célkitűzések és ipari szennyezés Dátum : szeptember 24. (délelőtt ) Előadás címe : 2000/60/EK Víz Keretirányelv a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és intézkedési programok tervezésétől azok megvalósulásáig Előadó neve Szervezet : 1049 Brüsszel, Rue de la Loi 200. Telefon : : Dr. Helmut Bloech : Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság, Vízügyi Iroda Fax : : helmut.bloech@ec.europa.eu A Víz Keretirányelv - mindenféle vízre (folyók, tavak, felszín alatti és tengerpart-menti vizek) és az ezekre a vizekre gyakorolt mindenféle emberi eredetű hatásra vonatkozik - a tagállamok számára célként tűzi ki, hogy 2015-ig minden víz esetében érjék el a vizek jó állapotát - tervek és programok kidolgozását teszi kötelezővé ( vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a 11. cikk alapján és intézkedési programok a 13. cikk alapján), december 22-ig A tervekhez és programokhoz vezető előkészítő lépések ösztönzőek voltak - európai szinten a Közös Végrehajtási Stratégia révén (1) - vízgyűjtő-szinten, pl. a Duna vízgyűjtője, mint Európa legnagyobb vízgyűjtője esetében (2), bár bizonyos nehézségek is mutatkoztak. A tagállamok hatóságai számára kihívást jelent annak biztosítása, hogy a tervek és programok a vizekre gyakorolt mindenféle, potenciálisan negatív emberi eredetű hatást lefedjenek és egyrészt vonatkozzanak azokra a hatásokra, amelyeket - az EU kibocsátás-ellenőrzési szabályozása (pl. az IPPC, a Városi Szennyvízkezelés Irányelv, a Bányászati Hulladék Irányelv) kezel - de azokra a forrásokra is, amelyekkel a kibocsátás-ellenőrzési szabályozás nem foglalkozik, azzal a céllal, hogy az intézkedések a vizek jó állapotának elérését biztosítsák; - hogy a tervek és programok a vizek jó állapotának célkitűzésével konzisztensek legyenek - hogy a terveket és programokat a meghatározott határidőn belül megfelelően végre is hajtsák. Az Európai Bizottság - a végrehajtási lépésekről ezidáig két alkalommal készített jelentést, 2 Közleményben (3), márciusában és áprilisában - alaposan meg fogja vizsgálni a tervek és programok EU jogszabályoknak való megfelelését, és a jelentést 2012-ben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 20

21 - nyomon fogja követni és alaposan meg fogja vizsgálni a programok megfelelő és határidőre történő végrehajtását, és a vizsgálat eredményeit (4) nyilvánosságra fogja hozni és ahol szükséges, meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket. (1) (2) (3) (4) :EN:NOT Szekció : Vízminőségi célkitűzések és ipari szennyezés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : Együttműködés nemzetközi vízgyűjtő-szinten; a Dunavédelmi Nemzetközi Bizottság szerepe Előadó neve : Dr. Joachim Heidemeier / Dr. Mihaela Popovici Szervezet : UBA / ICPDR állandó titkárság : Dessau, Wörlitzer Platz 1, Németország/ 1400 Vienna, PO Box 500, Ausztria Telefon : Fax : : joachim.heidemeier@uba.de / Michaela.Popovici@unvienna.org A Duna Védelmére és Fenntartható Használatára irányuló Együttműködésről szóló Egyezmény (Dunavédelmi Egyezmény - DRPC) a nemzetközi együttműködés és határokon átnyúló vízgazdálkodás átfogó jogi eszköze a Duna vízgyűjtő területén. Az egyezményt június 29-én, Szófiában, Bulgáriában írta alá 11 Duna-menti állam, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Moldova, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna, valamint az Európai Bizottság, és ezt követően októberében lépett hatályba, amikor a 9. aláíró ratifikálta. A DRPC szerződő felei (a Duna vízgyűjtő-területéből több mint 2000 km 2 -es részzel rendelkező Duna-menti országok) közé jelenleg Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Moldova, Montenegro, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Ukrajna és az Európai Bizottság tartoznak. A legfőbb ipari szennyezők a Duna vízgyűjtőn a vegyipar, az élelmiszeripar és a papír- és cellulózipar. Az ilyen üzemekből származó kibocsátások jelentős mértékben megemelik a nehézfémek és szerves mikroszennyezők szintjét a folyóhálózatban. Az ICPDR már 2001-ben elfogadott számos BAT-ajánlást különböző iparágakra: Elérhető legjobb technikákról szóló ajánlás a vegyipar részére Elérhető legjobb technikákról szóló ajánlás az élelmiszeripar részére Elérhető legjobb technikákról szóló ajánlás a kémia cellulóz-előállító ipar számára Elérhető legjobb technikákról szóló ajánlás a papíripar számára Az ICPDR 2000-ben az EU Víz Keretirányelv (VKI) határokon átnyúló aspektusainak végrehajtására is kinevezett egy platformot. Az EU Víz VKI sikeres végrehajtása érdekében végzett munka a Duna vízgyűjtőterületén elhelyezkedő országok politikai napirendjében 21

22 előkelő helyet foglal el. A munka EU tagországok, csatlakozó országok és nem EU-tagok együttműködését jelenti. Jelenleg a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tervezetei és a Közös Intézkedési Program a nyilvánosság bevonásának fázisában vannak. Az ipari kibocsátások tekintetében az EU tagországokban az IPPC Irányelv és a fent említett ajánlások végrehajtása jelentik a Közös Intézkedési Program sarokkövei. Mindazonáltal, a települési szennyvíz-kibocsátásokkal összehasonlításban jelentős ismerethiány mutatkozik, amelyet remélhetőleg az E-PRTR és a kibővített IPPC végrehajtási jelentés segít megszüntetni. Szekció : Vízminőségi célkitűzések és ipari szennyezés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : A Víz Keretirányelv és az IPPC Irányelv: a kapcsolat, több mint tervek és programok Előadó neve : Loek Knijff Szervezet : Rijkswaterstaat Vízgazdálkodási Központ : 8200 AA Lelystad, PO box 17, Hollandia Telefon : Fax : : Loek.Knijff@RWS.nl 1. A Víz Keretirányelv az IPPC Irányelv a kapcsolat Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) vízminőségi és ökológiai célkitűzéseket állít fel, amelyeket 2015-re kell elérni. Az irányelv alaplevei a vízgyűjtő szintű koordináció és a kibocsátási határértékek és a környezetminőségi szabványok kombinált megközelítése. A VKI fő eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, ami intézkedési programot is tartalmaz. A VKI a pont és diffúz forrásokra, mint pl. az ipari és mezőgazdasági eredetű, vízbe történő kibocsátások, kibocsátás-csökkentést, engedélyeket és/vagy legjobb környezetvédelmi gyakorlatot kíván meg. Az IPPC Irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy szabályozzák a bizonyos nagyméretű ipari és mezőgazdasági létesítményekből származó, levegőbe, talajba és vízbe történő kibocsátásokat helyi szinten, engedélyezés és végrehajtás ellenőrzése révén. Az IPPC Irányelv a környezet védelme magas szintű védelmének elérése érdekében kombinált megközelítés alkalmazását is megköveteli. Az engedélyekben a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikák (BAT) alapján kell megállapítani. A BREF dokumentumok nyújtanak tájékoztatást a BAT-ról. A létesítményeknél figyelembe kell venni a helyi környezeti feltételeket (környezetminőségi szabványok). Így a VKI és az IPPC Irányelv kiegészítik egymást. Az engedélyezés és a végrehajtás ellenőrzése fontos a VKI vízminőségi és ökológiai célkitűzései megvalósításának biztosítása érdekében. 2. Az eszközök nagyságrendjében mutatkozó különbségek által okozott problémák A létesítmények számára kiadott engedély a kibocsátásokat helyi szinten szabályozza. A VKI azonban megköveteli a jó vízminőségi állapotot a teljes vízgyűjtőterületen. Az engedélyek, amelyek megfelelőek a helyi szennyezés szabályozására, lehet, hogy a vízgyűjtőterületen máshol még okozhatnak vízminőségi problémákat. 22

23 A szennyvíztisztítókból származó nitrogén-kibocsátás, például, lehet, hogy nem lépi túl a helyi környezetminőségi szabványokat, de okozhatnak problémákat a víztest alvízi szakaszán, ami jellegét tekintve stagnáló és így eutrofizációra inkább hajlamos. Itt szigorúbb környezetminőségi szabványok érvényesek. Emiatt az engedélyekben olyan előírásoknak is lenniük kell, amelyek a hosszútávú illetve a határokon átnyúló szennyezésre vonatkoznak, és biztosítani kell a környezet mint egész magas szintű védelmét (integrált megközelítés). Ennek megvalósításához a valamennyi, a releváns ágazatért felelős adminisztráció közötti koordináció szükséges. A kibocsátások vízgyűjtő-területre gyakorolt hatásainak megállapítására nincsen közösségi vagy egyéb, széles körben elfogadott megközelítési mód. A különböző hatóságok és országok által használt különféle megközelítések hátráltatják a vízgyűjtő-területi szintű koordinációt (ahogyan azt a VKI előírja) es projekt A projekt a következő kérdésekre terjed ki: Hogyan biztosítható, hogy az engedélyezés és a végrehajtás ellenőrzése egyaránt megfeleljen az IPPC és a VKI Irányelvek előírásainak? Hogyan tudnak az engedélyek hozzájárulni a IPPC és a VKI Irányelvek célkitűzéseihez egyaránt? A projekt célkitűzései: Az IPPC és a VKI Irányelvek végrehajtása közötti kapcsolat (egymást kiegészítő vonások és lehetséges ellentmondások) további feltárása, az engedélyezés és végrehajtás ellenőrzése szempontjából A tagállamok legjobb gyakorlatainak felmérése; Javaslatok az illetékes hatóságok számára, hogyan tudják jobbá tenni a VKI és IPPC irányelvek végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi ellenőrzések és az engedélyezések hatékonyabb lefolytatását a tagállamokban. Szekció : Vízminőségi célkitűzések és ipari szennyezés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : Az ellenőrzési tervek prioritásai a Szamos-Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási terv vonatkozásában Előadó neve : Cristiana Bayer, Giana Popa Szervezet : Szamos-Tisza Vízügyi Divízó Román Nemzeti Vízügyi Hatóság : Cluj Napoca,17 Vanatorului street, Románia Telefon : +40 (264) Fax : +40 (264 ) : idue@dast.rowater.ro, giana.popa@dast.rowater.ro A Szamos-Tisza vízgyűjtő általános bemutatása A Szamos-Tisza Hidrogeológia Terület km 2 területet fed le, km folyóhálózattal és 0,35 km/km 2 átlagos sűrűséggel. A folyóhálózat 22,8%-án kialakult a szárazság jelensége. A domborzatot a formák változatossága jellemzi, a magashegységtől a középhegységig és mélyföldekig, mérsékelt kontinentális éghajlattal, némi óceáni befolyással (az éves középhőmérséklet délen és északon 0 C a magashegységi területeken, a Szamosi 23

24 Mélyföldön 9 C), az éves átlagos csapadék mm (keleten) és 600 mm (nyugaton) között változik. A Szamos-Tisza hidrogeológia területen a szántóföldek és az erdők ,5 km 2 -t fednek le, ami a teljes terület 55,4%-át jelenti. Adminisztratív szempontból a Szamos-Tisza hidrogeológia terület a következő megyék területére terjed ki: Maramures, Salaj, Bistrita-Nasaud, Cluj, Satu-Mare és részben Bihor és Alba. A jelenlegi lakosság ezen a területen 1,923 millió laos, ebből 1 millió lakos (52%) él városokban. A teljes népesség 53,17%-a (városokban 88,49%, vidéken 14,93%) vezetékes vízzel ellátott, és 40,77% (városokban 76,42%, vidéken 2,17%) csatlakozik csatornarendszerre. A hidrogeológia terület teljes elméleti vízkészlete millió m 3 /év, a specifikus készlet m 3 /lakos/év, ami ezt a területet a romániai átlag fölé emeli. 13, összesen 333,4 millió m 3 űrtartalmú fontos víztározó épült abból a célból, hogy a különböző felhasználók részére vizet szolgáltasson. A jelentős terhelések és hatások A Szamos-Tisza hidrogeológia területen a terhelések legfontosabb kategóriáit a szennyező pontforrások, a diffúz források és a hidromorfológiai változtatások jelentik. A Szamos-Tisza hidrogeológia területen folytatott felmérés 239 vízfelhasználót eredményezett, akik felszíni vizekbe szennyvizet bocsátanak ki. Ezek közül 107 jelentős szennyező (41 városi, 35 ipari és 31 mezőgazdasági). A diffúz szennyező források alapvetően a következőkből állnak: -Humán agglomerációk/települések, ahol nincsen csatornahálózat vagy az üzemekből megfelelő szennyvíz gyűjtés és elszállítás, illetve azok a települések, ahol a szennyvíz tárolók nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. -Mezőgazdaság: állattartó telepek, ahol nem rendelkeznek megfelelő hulladéktárolókkal, ezen települések némelyike érzékeny vagy potenciálisan érzékeny a mezőgazdaságból származó nitrátszennyezés szempontjából, peszticid-felhasználók, amelyek nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, más farmok, ahonnan jelentős diffúz kibocsátások származnak. -Ipar: alapanyagok, végtermékek, melléktermékek, selejt hulladék termékek tárolása, olyan üzemek, ahol balesetszerű diffúz szennyezések keletkeznek, felhagyott ipari területek ban kockázatelemzést végeztünk, felmérendő annak a kockázatát, hogy a vizek nem érik el a jó állapotot, figyelembe véve a terhelések azonosítása és a hatáselemzés követelményét. Az elemzés a következők figyelembe vételével készült: szennyeződés szerves szennyezőanyagokkal szennyeződés tápanyagokkal szennyeződés kockázatos / veszélyes anyagokkal hidromorfológiai változtatások A VIZEK ÁLLAPOTA AZ IPARI SZENNYEZÉS TÜKRÉBEN A víztestek állapotának értékelése egy nemzeti módszertan alapján, amely kémiai és ökológiai feltételeket vesz alapul, folyamatban van. 24

25 Az ipar intézkedési programja A felmérés valamennyi szükséges intézkedést feltárta, ami az ipari tevékenységek pontszerű és diffúz forrásaiból származó szennyezés csökkentéséhez szükséges. Az intézkedések az erre a területre vonatkozó EU irányelveknek való megfeleléshez kapcsolódnak. Főbb ipari terhelés a Szamos-Tisza vízgyűjtőn A Szamos-Tisza vízgyűjtő területen a bányászat, a vegyipar, a papíripar, a fémipar, a hulladékhasznosítás jelentik a legfőbb ipari szennyezést. A bezárt bányákból a felszíni vizekbe szivárgó savas bányavíz és a tároló tavak a folyóhálózat nehézfém-szennyezésének jelentős forrásai. A vegyipar és a papír- és cellulózipar a szerves mikroszennyezők jelentős forrásai. A Szamos-Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célkitűzéseinek megfelelő ellenőrzési terv A Szamos-Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv projekt kb. 70 intézkedési programot tartalmaz olyan ipari szennyezők vonatkozásában, akik nem felelnek meg az EU irányelvek speciális előírásainak. Az ezeknek a szennyezőknek kiadott engedélyek minden egyes területen figyelembe vették valamennyi EU irányelvet az előírások és megfelelési kötelezettségek meghatározásakor. A legfontosabbak az IPPC irányelv előírásainak való megfeleléssel kapcsolatosak. A Szamos- Tisza Vízgyűjtő területén 8 szennyezőnek kell 2015-ig megfelelnie, amikorra az IPPC irányelv átvételére meghatározott idő letelik. Ezekre a forrásokra különösképpen ki fog terjedni a jövőben az Ellenőrzési Terv. A vízi környezetbe veszélyes anyagok kibocsátására és a veszélyes hulladékok tárolására vonatkozó egyéb fontos irányelveket is alkalmazzák a vízgyűjtőn, mivel számos bányászati tevékenység (11 bányaterület) folyik a területen. Ezeknek a tevékenységeknek a monitoringja is részét képezi az Ellenőrzési Terveknek. Kérdések/Észrevételek: Hogyan oldják meg más tagállamok a bányászati tevékenységek által okozott problémákat? Van-e egyéb általános vagy speciális javaslat az ellenőrzési tervekkel kapcsolatos jövőbeli teendőket illetően? 25

26 Szekció : Vízminőségi célkitűzések és ipari szennyezés Dátum : szeptember 24. Előadás címe : IPPC létesítmények monitoringja és adatgyűjtés a vízgyűjtőgazdálkodási tervekben történő felhasználásra Előadó neve : Emmanuel Goujon Szervezet : Francia Környezetvédelmi Minisztérium (felügyelő a Meuse és Rajna vízgyűjtő területen) : 15, Rue Claude Chappe BP METZ Cedex 3, Franciaország Telefon : Fax : : emmanuel.goujon@industrie.gouv.fr A 2000/60/EK irányelv október 23-i elfogadása (OJ december 20.), amely megalapozta a Közösség tevékenységét a vízügyterén, megtartotta és megerősítette a vízi ökoszisztémák jó állapotára vonatkozó útmutatásokat. A francia Ökológiai, Energiai és Fenntartható fejlődési Minisztérium (aki a környezetvédelemért is felelős) kockázat-megelőzési Főigazgatósága elhatározta, hogy kutatást kezdeményez a vizek veszélyes anyag-tartalmára vonatkozóan. A kutatás a létesítményekből ezen listás anyagok vízbe történő kibocsátásának csökkentését célozta meg. A projekt A monitorozásra és az elemzések eredményeinek gyűjtésére a vízgyűjtő területek hatóságai egy közös web-alapú alkalmazást fejlesztettek ki, amelyet GIDAF-nak hívnak (a vízbe történő kibocsátások rendszeres vizsgálatának számítógépes adminisztrációja). Az alkalmazás először is a felszíni vízbe történő kibocsátások adatait gyűjti, ezen kívül pedig a felszín alatti vízre vonatkozó adatokat között az ipari hűtőtornyokból származó transzmissziókkal (legionella) és a légkörbe történő kibocsátásokkal bővül majd az alkalmazás ban az alkalmazást a Meuse és a Rajna vízgyűjtő területen használták (700 vállalkozás) ben Franciaország valamennyi ipari létesítménye fel tudja tölteni a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozó adatait a GIDAF-ba (4 000 vállakozás). Az alkalmazás funkciói Az alkalmazás az engedélyek előírásai alapján a következőket tartalmazza: a hulladékok megnevezése és elhelyezése, és a mérés paraméterei valamennyi iparág számára határértékek a mérések gyakorisága és paraméterei levél a hiányzó adatok jelentése érdekében éves összefoglaló az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásba történő jelentéshez (166/2006/EK rendelet, január 18.) A GIDAF projekt célkitűzései a felszíni vizek tekintetében Az adatokat a felszíni vizekbe történő kibocsátásokra vonatkozó ismeretek bővítése érdekében használják, valamint arra, hogy a vízgyűjtő területen található ipari létesítmények 26