20. Melléklet: 21. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL

Átírás

1 E/ECE/324 }Rev.1/Add.20/Rev.2 E/ECE/TRANS/ szeptember 11. ENSZ-EGB 21. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL / (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az október 16-án hatályba lépett módosításokat) 20. Melléklet: 21. számú Elõírás 2. Felülvizsgált szövegváltozat EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG Budapest 2008 / Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, március 20- án.

2 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 2. oldal Az Elõírás eredeti címe: UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF MECHANICAL COUPLING COMPONENTS OF COMBINATIONS OF VEHICLES Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: a 2. felülvizsgált változatot hatályba lépett szeptember 11-én a 01 sorozatszámú módosítások 2. kiegészítését hatályba lépett január 18-án a 01 sorozatszámú módosítások 1. helyesbítését hatályba lépett március 8-án a 01 sorozatszámú módosítások 3. kiegészítését hatályba lépett január 31-én A magyar szöveg James Mérnökiroda Kft Fordította: Tóth József Közzétette az ENSZ-EGB az augusztus 12-én kelt E/ECE/324- E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.20/Rev.2, az április 30-án kelt Add.1/Rev.2/Amend.1, a november 9-én kelt Rev.1/Add.20/Rev.2/Corr.1 és a március 25-én kelt Add.1/Rev.2/Amend.2számú angol nyelvû kiadványokban.

3 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 3. oldal ELÕÍRÁS 21. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL TARTALOM 1. Alkalmazási terület Meghatározások A jóváhagyás kérése Jóváhagyás Követelmények Jármûtípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése Jóváhagyott típussal megegyezõ kivitelû gyártás Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártmány esetére Gyártás végleges beszüntetése Jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság neve és címe... MELLÉKLETEK 1. Melléklet: Fej ütközési zónájának meghatározása 2. Melléklet: Értesítés a jármû típusának jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy a jármûtípus gyártásának végleges beszüntetésérõl a belsõ berendezések szempontjából a 21. számú Elõírás szerint. 3. Melléklet: Példák a jóváhagyási jelek elrendezésére. 4. Melléklet: Energiafelemésztõ anyagok vizsgálati módszere 5. Melléklet: Eljárás a "H pont" és a jármû ülõhelyek valóságos háttámla-szögének meghatározására 6. Melléklet: Kinyúló részek mérési módszere. 7. Melléklet: Berendezés és eljárás az Elõírásnak az bekezdésének alkalmazásához. 8. Melléklet: Dinamikusan meghatározott fejütközési zóna megállapítása 9. Melléklet: Hengeres vizsgáló rúd tipikus helyzete a tetõ- és ablaknyílásban 10. Melléklet: Magyarázó jegyzetek Oldal

4 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 4. oldal 21. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Ezt az Elõírást alkalmazzák M1 kategóriás jármûvek belsõ berendezéseire, figyelemmel: 1.1. az utastér belsõ részeire, kivéve a visszapillantó tükröt vagy tükröket; 1.2. a vezérlõberendezések elrendezésére; 1.3. a tetõre vagy nyitható tetõre, és 1.4. a háttámlára és az ülések hátsó részeire, 1.5. ablakok, tetõlemezek és válaszfal-rendszerek villamos árammal való mûködésére. 2. MEGHATÁROZÁSOK Az Elõírás szempontjából 2.1. "jármû jóváhagyása" valamely jármûtípus jóváhagyását jelenti a belsõ berendezés tekintetében; 2.2. "jármûtípus" az utastér belsõ berendezései tekintetében olyan M1 kategóriás jármûveket jelent, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges szempontból, mint: az utastér karosszériájának alakja és alkotó anyagai; a vezérlõ elemek elrendezése; a védõrendszer teljesítõképessége, ha a 8. Melléklet szerint megállapított vonatkoztatási zónát a fej ütközési zónáján belül választja ki a kérelmezõ Olyan jármûvek, amelyek csak a védelmi rendszer teljesítõképességében különböznek, ugyanahhoz a jármûtípushoz tartoznak, ha összehasonlítva azzal a rendszerrel vagy jármûvel, amelyet a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálathoz benyújtottak egyenlõ vagy jobb védelmet nyújtanak a bennülõknek "vonatkozási zóna" a fej ütközési zónáját jelenti, ahogyan azt az Elõírás 1. Melléklete vagy a gyártó választása szerint a 8. Melléklet meghatározza, kivéve a következõ területeket (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 2.3. és bekezdéséhez): azt a területet, amelyet a kormánykerék külsõ kerületét körülíró kör menetirányú vízszintes vetülete határol megnövelve egy 127 mm széles csíkkal; ezt a területet alul az a vízszintes sík határolja, amely a kormánykerék alsó szélét érinti, amikor ez utóbbi elõremeneti helyzetben van (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 2.3. és bekezdésekhez); a mûszertábla felületének azt a részét, amely a fenti bekezdésben meghatározott terület széle és a jármû legközelebbi belsõ oldalfala között fekszik; a felületnek ezt a részét alul az a vízszintes sík határolja, amely a kormánykerék alsó szélét érinti (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.3. és bekezdésekhez); és a szélvédõ oldalsó oszlopait; 2.4. "mûszertábla szintje" a mûszertábla függõleges érintõinek érintési pontjaival meghatározott vonal (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.4. bekezdéshez); 2.5. "tetõ" a jármûnek azt a felsõ részét jelenti, amely a szélvédõ felsõ élétõl a hátsó ablak felsõ éléig terjed, és amelyet oldalt az oldalfalak felsõ kerete határol (lásd 10. Mellékletet, magyarázó jegyzetek a 2.5. bekezdéshez);

5 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 5. oldal 2.6. "öv-vonal" a jármû oldalablakainak átlátszó alsó széle által meghatározott vonal; 2.7. "nyitottá alakítható jármû" olyan jármûvet jelent, amelynek bizonyos változatában az övvonal felett nincsenek más szerkezeti elemei, mint a mellsõ tetõtartó oszlopok és/vagy a borulókeret és/vagy a biztonsági övek bekötési pontjai (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.5. bekezdéshez); 2.8. "nyitható tetõs jármû" olyan jármûvet jelent, melynek csupán a teteje vagy a tetõ egy része hajtható hátra, vagy nyitható vagy csúsztatható el úgy, hogy a jármûnek az öv-vonal feletti szerkezeti részei változatlanul helyükön maradnak (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.5. bekezdéshez); 2.9. "billenthetõ (felcsapható) ülés" esetenkénti használatra szolgáló pótülést jelent, amelyet általában összecsukva tartanak "Védõrendszer" az olyan belsõ berendezéseket és szerkezeteket jelenti, amelyeket a bennülõk védelmére szánnak "Védõrendszer típusa" a védõszerkezet olyan kategóriáját jelenti, amely nem különbözik olyan lényeges tekintetben, mint technológiája, geometriája, anyaga, amibõl készült "Villamos árammal mûködtetett ablak" olyan ablak, amelyet a jármû tápáramával zárnak be "Villamos árammal mûködtetett tetõlemez" olyan, a jármû tetején levõ lemez, amelyet a jármû tápáramával zárnak be vagy csúszó és/vagy billenõ mozgással, és amely nem tartalmaz hátrahajtható fedélrendszert "Villamos árammal mûködtetett válaszfal-rendszer" olyan rendszer, amely a személygépkocsi utasterét legalább két részre osztja, és amelyet a jármû tápáramával zárnak be "Nyílás" a maximális szabad rés a villamos árammal mûködtetett ablak, válaszfal vagy tetõlemez felsõ széle vagy a zárás irányától függõen megvezetõ széle és az ablak, válaszfal vagy tetõlemez határait alkotó jármûszerkezet között, amikor ezt a jármû belsejébõl, vagy válaszfal esetén az utastér hátsó részébõl látják "Kulcs" A nyílást úgy mérjék, hogy amint azt a 9. Melléklet 1. Ábrája mutatja azon keresztül hengeres vizsgáló rudat helyeznek (erõltetés nélkül) az ablak, a tetõlemez vagy a válaszfal szélére és a zárási irányra merõlegesen, belülrõl a jármû külseje felé vagy, amint lehetséges, az utastér hátsó része felõl "Gyújtáskulcs" olyan szerkezet, amely azt a villamos tápáramot mûködteti, amely a jármû motorjának vagy erõforrásának mûködéséhez szükséges. Ez a meghatározás nem zárja ki a nem mechanikus szerkezeteket "Áramkulcs" olyan szerkezet, amely lehetõvé teszi áram betáplálását a jármû villamos rendszerébe. Ez a kulcs a gyújtáskulcs is lehet. Ez a meghatározás nem zárja ki a nem mechanikus szerkezeteket "Légzsák" a biztonsági öv és a visszatartó rendszerek kiegészítéseként a gépjármûben elhelyezett szerkezet, azaz olyan rendszer, amely súlyos ütközés esetén a jármûre hatva automatikusan bevet egy olyan rugalmas szerkezetet, amely az abban levõ gáznyomással korlátozza a jármûben

6 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 6. oldal ülõ egy vagy több testrészére az utastér belsejével való érintkezés következményének súlyosságát "Éles szél" a szilárd anyag olyan széle, amelynek görbületi sugara kevesebb, mint 2,5 mm a lemeztõl a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárással mérve, a 3,2 mm-nél kisebb kinyúlások esetét kivéve. Ebben az esetben a minimális görbületi sugarat ne alkalmazzák feltéve, hogy a kinyúlás magassága nem több, mint szélességének a fele és szélei tompák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a bekezdéshez). 3. JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE 3.1. Egy jármûtípus jóváhagyását belsõ berendezései szempontjából kérheti a jármûvet gyártó cég vagy megfelelõen meghatalmazott képviselõje Három példányban mellékelni kell az alábbi iratokat és a következõ adatokat: a jármûtípus fenti 2.2. bekezdésben említett részeinek részletes leírását az utastér fényképének vagy "robbantott" ábrájával; a jármûtípus azonosító számait és/vagy jelzéseit meg kell adni A jóváhagyási vizsgálatokat végzõ mûszaki szervezethez be kell nyújtani a következõket: a gyártó választása szerint vagy a jármûtípust képviselõ jármûvet, vagy a jármûnek azt a részét vagy részeit, amelyek a jelen Elõírás ellenõrzései és a vizsgálatok szempontjából lényegesek; a mûszaki szolgálat kérésére alkatrészeket és a felhasznált anyagokból mintákat. 4. JÓVÁHAGYÁS 4.1. Ha az Elõírás szerinti jóváhagyásra beterjesztett jármûtípus megfelel az alábbi 5. bekezdés követelményeinek, a jármûtípust jóvá kell hagyni Minden jóváhagyott jármûtípusnak adjanak jóváhagyási számot. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye (jelenleg 01) jelöli azokat a fõ mûszaki módosításokat, amelyeket a jóváhagyás kiadásakor az Elõírás tartalmazott. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ne használja ugyanazt a jóváhagyási számot egy másik jármûtípushoz A jármûtípus jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl jelen Elõírás szerint értesítsék az Egyezményben részes és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket az Elõírás 2. Melléklete szerinti nyomtatványon Minden olyan jármûvön, amely megfelel ennek az e szerint az Elõírás szerint jóváhagyott típusnak, hozzáférhetõen és a jóváhagyási értesítésben meghatározott helyen tüntessék fel a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 1/ veszi körül; 1/ 1 = Németország 16 = Norvégia 31 = Bosznia-Hercegovina 2 = Franciaország 17 = Finnország 32 = Lettország 3 = Olaszország 18 = Dánia 33 = üres 4 = Hollandia 19 = Románia 34 = Bulgária 5 = Svédország 20 = Lengyelország üres 6 = Belgium 21 = Portugália 37 = Törökország 7 = Magyarország 22 = Orosz Föderáció = üres 8 = Cseh Köztársaság 23 = Görögország 40 = Macedón Köztársaság 9 = Spanyolország 24 = Írország 41 = üres 10 = Jugoszlávia 25 = Horvátország 42 = Európai Közösség * / 11 = Egyesült Királyság 26 = Szlovénia 43 = Japán 12 = Ausztria 27 = Szlovákia 44 = üres 13 = Luxemburg 28 = Fehérorosz Köztársaság 45 = Ausztrália

7 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 7. oldal ennek az Elõírásnak a száma, amelyet egy "R" betû, kötõjel és a jóváhagyási szám követ a fenti bekezdésben elõírt körtõl jobbra Ha a jármû olyan jármûtípussal azonos, amelyet az Egyezményhez csatolt egy vagy több Elõírás szerint ugyanabban az országban hagytak jóvá, amely ország kiadta a jóváhagyást a jelen Elõírás szerint, a bekezdésben elõírt jóváhagyási jelet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben az Elõírások és a jóváhagyások számait valamint jelképeiket, amelyeket abban az országban adtak ki, amelyik a jelen Elõírás szerint is jóváhagyást adott ki, függõleges oszlopban helyezzék el a fenti bekezdésben elõírt jelképtõl jobbra A jóváhagyási jel jól látható és kitörülhetetlen legyen A jóváhagyó jelet a gyártó által felerõsített jármû adattáblán vagy annak közvetlen közelében kell feltüntetni Ennek az Elõírásnak a 3. Melléklete példákat mutat be a jóváhagyó jel elrendezésére. 5. KÖVETELMÉNYEK 5.1. Az utastér elsõ részei kivéve az oldalajtókat a mûszerfal szintje felett az elsõ ülés "H pont"-ja elõtt A fenti 2.3. bekezdésben meghatározott vonatkoztatási zónában nem lehetnek veszélyes kinyúlások (érdesség), éles sarkok, amelyek nyilvánvalóan megnövelik az utasok megsérülésének kockázatát vagy súlyosságát. Ha a fej ütközési területét az 1. Melléklet szerint határozzák meg, az alábbi bekezdésekben tárgyalt elemeket akkor minõsítsék megfelelõnek, ha kielégítik e bekezdések követelményekeit. Ha a fej ütközési területét a 8. Melléklet szerint határozzák meg, akkor az bekezdés követelményeit alkalmazzák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek, bekezdése) A gépjármûnek a vonatkozási zónán belül fekvõ részei kivéve azokat, amelyek nem részei a mûszertáblának és az üvegezett felülethez 10 cm-nél közelebb esnek energia-elnyelõk legyenek úgy, ahogy azt az Elõírás 4. Melléklete elõírja. A vonatkozási zónán belül levõ olyan részeket, amelyek kielégítik mindkét alábbi feltételt, szintén hagyják figyelmen kívül (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek, bekezdése), ha az Elõírás 4. Mellékletének követelményei szerinti vizsgálat során az inga a vonatkoztatási zónán kívüli részekkel érintkezik, és ha a vizsgált részek 10 cm-nél közelebb vannak a vonatkoztatási zónán kívül érintett részekhez, ezt a távolságot a vonatkoztatási zóna felületén mérve; az esetleges fémszerelvényeknek ne legyenek kiálló élei A mûszertábla alsó éle hacsak nem elégíti ki a fenti bekezdés követelményeit legalább 19 mm görbületi sugárral legyen lekerekítve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna 15 = üres 30 = üres 47 = Dél-Afrika */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.

8 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 8. oldal bekezdéshez) Azok a szilárd anyagból készült kapcsolók, nyomógombok és hasonlók, amelyek a 6. Mellékletben elõírt módszerrel mérve a mûszertáblából 3,2-9,5 mm-re kinyúlnak, legalább 2 cm 2 keresztmetszettel rendelkezzenek a legtávolabbra kinyúló ponttól 2,5 mm-re mérve és éleik legalább 2,5 mm-es görbületi sugárral legyenek lekerekítve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Ha ezek az alkatrészek a mûszertábla síkjából 9,5 mm-nél nagyobb távolságra nyúlnak ki, akkor azokat úgy tervezzék és alakítsák ki, hogy a 37,8 dan nagyságú hosszirányú vízszintes erõ hatására amit legfeljebb 50 mm átmérõjû, lapos végû rúddal fejtenek ki vagy annyira húzódjanak vissza a mûszertábla síkjába, hogy kinyúlásuk ne legyen nagyobb 9,5 mm-nél vagy váljanak le. Az utóbbi esetben 9,5 mm-nél nagyobb veszélyes kinyúlásnak nem szabad visszamaradnia. A legtávolabbi kinyúlási ponttól számított legfeljebb 6,5 mm-re a keresztmetszet felülete legalább 6,5 cm 2 legyen (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Olyan kinyúló rész esetében, amely szilárd tartóra szerelt, 50 A Shorenál puhább anyagból készült, az és bekezdések követelményei csak a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) A következõ bekezdéseket alkalmazzák: Ha a jármûtípus védõrendszere nem akadályozza meg a 8. Melléklet bekezdésben meghatározott bennülõ fejének érintkezését a mûszertartó lappal, és a dinamikus vonatkoztatási zóna a 8. Melléklet szerint meghatározott, az bekezdések követelményeit csak az ebben a zónában elhelyezkedõ részekre alkalmazzák. A mûszertábla más területein levõ részek a mûszertartó lap szintje felett, ha 165 mm átmérõjû körben visszahúzhatók, legalább tompák legyenek Ha a jármûtípus védelmi rendszere megakadályozza a 8. Melléklet bekezdésben meghatározott bennülõ fejének érintkezését a mûszertartó lappal, és így vonatkoztatási zónát nem lehet meghatározni, az bekezdések követelményeit ne alkalmazzák erre a jármûtípusra. A mûszertábla más területein levõ részek a mûszertartó lap szintje felett, ha 165 mm átmérõjû körben visszahúzhatók, legalább tompák legyenek A kézifékkart, ha a mûszerfalon vagy az alá van felszerelve, úgy kell elhelyezni, hogy oldott helyzetben frontális ütközés esetén a jármû utasai abba ne ütközhessenek bele. Ha nem teljesíti ezt a feltételt, akkor feleljen meg az alábbi bekezdés követelményeinek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) A polcokat, kesztyûtartókat és más hasonló részeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy ezeknek ne legyenek kiálló éleik és feleljenek meg az egyik vagy másik alábbi feltételnek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez): a jármû belseje felé nézõ él felülete legalább 25 mm magas és legalább 3,2 mm-es görbületi sugárral lekerekített legyen; ezen kívül ez a felület az Elõírás 4. Mellékletében meghatározott energia-elnyelõ anyagból készüljön, vagy azzal legyen bevonva, és a vizsgálatot az itteniek szerint vízszintesen, hosszirányban ütköztetve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez).

9 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 9. oldal a polcok, kesztyûtartók és más hasonló részek olyanok legyenek, hogy 37,8 dan nagyságú vízszintes hosszirányú elõre hatóerõ hatására, amelyet egy 110 mm átmérõjû függõleges tengelyû henger fejt ki, váljanak le, törjenek le, lényeges alakváltozáson menjenek keresztül vagy húzódjanak vissza nélkül, hogy veszélyes élek keletkeznének a polc peremein. Az erõhatást a polc vagy más hasonló rész legerõsebb részére irányítsák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Ha a kérdéses elemek merev tartóra szerelve 50 A Shorenál kisebb keménységû anyagból készült résszel rendelkeznek, úgy a fenti követelmények kivéve a 4. Melléklet energia-elnyelésre vonatkozó követelményeit csak a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák Az utastér egyéb olyan szerelvényei, amelyek a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének vonatkoztatási vonalán átmenõ keresztsík elõtt vannak elhelyezve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3. bekezdéshez) Követelmények Ha a fenti bekezdésben említett elemek úgy vannak elhelyezve, hogy a jármûben ülõk beléjük ütközhetnek, akkor ki kell elégíteniük az bekezdések követelményeit. Ha azok megérinthetõk egy 165 mm átmérõjû gömbbel és azok az elsõ ülések legalsó "H pont"-ja felett vannak elhelyezve (lásd az Elõírásnak az 5. Mellékletét) és a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének vonatkoztatási vonalán átmenõ keresztirányú sík elõtt, valamint a és bekezdésben meghatározott zónákon kívül fekszenek, úgy kell tekinteni, hogy ezeket a követelményeket akkor elégítik ki, ha (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) felületeik lekerekített élekben végzõdnek és ezek görbületi sugara nem kisebb, mint 3,2 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) a vezérlõ karok és gombok úgy vannak megtervezve és kialakítva, hogy 37,8 dan elõre ható, hosszirányú vízszintes erõ hatására kinyúlásuk a legkedvezõtlenebb helyzetbõl legalább 25 mm-re csökken a mûszertábla felületétõl számítva, vagy az említett szerelvények leválnak vagy elhajlanak; az utóbbi esetben veszélyesen kiálló részek nem maradhatnak vissza. Az ablakfelhúzók azonban 35 mm-re kinyúlhatnak az oldalfal felületébõl (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) ha oldott helyzetben van, a kézifékkar és, ha bármelyik elõremeneti fokozatban van, a sebességváltókar keresztmetszete legalább 6,5 cm legyen (kivéve, ha ezek a és bekezdésekben meghatározott és az elsõ ülések H pontján átmenõ vízszintes sík alatt levõ zónában vannak). A keresztmetszetet a hosszirányú vízszintes síkra merõlegesen, a legkiemelkedõbb résztõl 6,5 mm távolságig mérjék, és a lekerekítés sugara nagyobb legyen, mint 3,2 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) A jármû berendezésének egyéb, a fenti bekezdésben nem említett elemeire mint pl. az ülések csúsztató sínéi, az ülések és támláik kiálló szerkezetei, a biztonsági övek csévélõi, stb. nem vonatkozik semmilyen elõírás, ha azok minden ülés "H pont"-ján átmenõ vízszintes sík alatt fekszenek, még ha az utas valószínûleg érintkezésbe is jut az ilyen részekkel (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) A tetõre szerelt olyan alkatrészek, amelyek nem részei a tetõszerkezetnek (mint pl. a kapaszkodók, lámpák, napellenzõk, stb.), lekerekítési sugara ne legyen kisebb, mint 3,2 mm, és a kinyúló részek szélessége ne legyen kisebb, mint a lefelé irányuló kinyúlásuk nagysága; egyébként

10 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 10. oldal ezek az alkatrészek sikerrel állják ki az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet szerint (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdése) Ha a fent tárgyalt részek merev tartóra szerelve 50 A Shorenál puhább anyagból készült résszel rendelkeznek, úgy a fenti követelmények csupán a merev tartóra vonatkoznak vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák Azon felül árammal mûködtetett ablakok és válaszfal-rendszerek és ezek vezérlései feleljenek meg az alábbi 5.8. bekezdés követelményeinek Tetõ (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.4. bekezdéshez) Alkalmazási terület Az alábbi bekezdés követelményei a tetõ belsõ felületére vonatkoznak Ezek a követelmények azonban nem vonatkoznak a tetõ oly részeire, amelyeket nem érhet el egy 165 mm átmérõjû gömb Követelmények A tetõ belsõ felületének olyan részén, amely a jármûben ülõk felett vagy elõtt van, ne legyen lefelé vagy hátrafelé kiálló egyenetlenség vagy éles élek. A kiálló részek szélessége ne legyen kisebb, mint a lefelé irányuló kinyúlásuk nagysága és éleik görbületi sugara ne legyen kisebb, mint 5 mm. Különösen a merevítõ ívek vagy bordák kivéve az üvegezett felületek rácsozatát és az ajtókeretet ne nyúljanak ki 19 mm-nél nagyobb mértékben lefelé (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Ha a tetõmerevítõ ívek vagy bordák nem elégítik ki az bekezdés követelményeit, akkor sikerrel ki kell állniuk az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet követelményei szerint Azok a fémhuzalok, amelyek kifeszítik a tetõburkolatot és a napellenzõk kereteit, legfeljebb 5 mm átmérõjûek legyenek vagy ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében elõírt energia-elnyelõ képességgel rendelkezzenek. A napellenzõ keretek nem merev csatlakozó elemei elégítsék ki a fenti bekezdés követelményeit Nyitható tetõs jármûvek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5. bekezdéshez) Követelmények Az alábbi követelmények és a fenti 5.4. bekezdésnek a tetõre vonatkozó követelményei vonatkoznak a zárt helyzetben levõ nyitható tetõvel rendelkezõ jármûvekre Ezen kívül a nyitó és mozgató szerkezetek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az , és bekezdésekhez): olyan tervezésûek és kialakításúak legyenek, hogy amennyire lehetséges ki legyen zárva az életlen vagy nem kellõ idõben történõ mûködtetés; felületük lekerekített élekben végzõdjön, és görbületi sugaruk ne legyenek kisebbek, mint 5 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az , és bekezdésekhez); mûködésen kívüli helyzetben azon a területen belül helyezkedjenek el, ahol azokat nem érheti el egy 165 mm átmérõjû gömb. Ha e feltételt nem lehet kielégíteni, akkor a nyitó és mûködtetõ szerkezeteket üzemen kívüli helyzetükben vagy takarják le, vagy úgy tervezzék és alakítsák ki azokat, hogy az Elõírás 4. Melléklete szerint a "mûfej" pályájának tangense irányában ható 37,8 dan erõ hatására vagy legalább 25 mm-re csökkenjen ennek az Elõírásának a 6. Mellékletében

11 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 11. oldal leírt kinyúlás attól a felülettõl mérve, amelyre a szerkezeteket felszerelték, vagy e szerkezetek váljanak le, és az utóbbi esetben semmiféle veszélyes kinyúlás ne maradjon vissza (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Ezen kívül a nyitó és mozgató szerkezetek: olyan tervezésûek és kialakításúak legyenek, hogy amennyire lehetséges ki legyen zárva az életlen vagy nem kellõ idõben történõ mûködtetés (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az , és bekezdésekez); felületük lekerekített élekben végzõdjön és görbületi sugaruk ne legyenek kisebbek, mint 5 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az , és bekezdésekez); mûködésen kívüli helyzetben azon a területen belül helyezkedjenek el, ahol azokat nem érheti el egy 165 mm átmérõjû gömb. Ha e feltételt nem lehet kielégíteni, akkor a nyitó és mûködtetõ szerkezeteket üzemen kívüli helyzetükben vagy takarják le, vagy úgy tervezzék és alakítsák ki azokat, hogy az Elõírás 4. Melléklete szerint a "mûfej" pályájának tangense irányában ható 37,8 dan erõ hatására vagy legalább 25 mm-re csökkenjen ennek az Elõírásának a 6. Mellékletében leírt kinyúlás attól a felülettõl mérve, amelyre a szerkezeteket felszerelték, vagy e szerkezetek váljanak le, és az utóbbi esetben semmiféle veszélyes kinyúlás ne maradjon vissza (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6. bekezdéshez) Azon felül árammal mûködtetett tetõlemez-rendszerek és ezek vezérlései feleljenek meg az alábbi 5.8. bekezdés követelményeinek Nyitható alakítható jármûvek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6. bekezdéshez) A nyitottá alakítható jármûvek esetében az 5.4. bekezdés követelményei csak a borulás ellen védõ keret tetejének alsó oldalára és a szélvédõ üveg keretének tetejére vonatkoznak valamennyi szokásos használati helyzetükben. A nem merev tetõ tartására szolgáló összecsukható rudazaton és csuklókon ha ezek az utasok felett és elõtt vannak elhelyezve ne legyenek hátrafelé vagy lefelé irányuló veszélyes egyenetlenségek vagy éles szélek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) A jármûbe beépített ülések hátsó részei Követelmények Az ülések hátsó részeinek felületén ne legyenek olyan veszélyes egyenetlenségek vagy éles részek, amelyek növelhetik a jármûben ülõ személyek testi sérülésének veszélyét vagy a sérülés súlyosságát (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Kivéve az alábbi , és az bekezdés rendelkezéseit, az elsõ ülés háttámlájának az a része, amely belül esik az Elõírás 1. Mellékletében meghatározott fejütközés zónáján, a jelen Elõírás 4. Mellékletében elõírt energia-elnyelõ tulajdonságú legyen. A fej ütközési zónájának meghatározásához az elsõ üléseket, ha ezek állíthatók, a leghátsó szokásos vezetési helyzetbe kell állítani, a dönthetõ ülések háttámlái pedig a lehetõ legjobban közelítsék meg a 25 dõlésszöget, hacsak a gyártó másként nem rendelkezik (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Különálló elsõ ülések esetében a hátsó utasok fej ütközési zónája a háttámla hátsó felsõ részén cm-re nyúljon át az ülés középvonalának mindkét oldalára Fejtámasszal ellátott ülések esetében minden vizsgálatot a legalsó helyzetbe állított fejtámasszal kell elvégezni a fejtámasz közepén átmenõ függõleges vonalon fekvõ ponton Olyan ülések esetében, amelyeket több jármûtípusba terveztek beépíteni, a fej ütközési zónáját

12 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 12. oldal azon a jármûvön kell meghatározni, amelynek a leghátsó vezetési helyzete az összes számításba vett típus közül a legkedvezõtlenebb. Az eredményül kapott ütközési zónát a többi típusra is megfelelõnek kell tekinteni Padszerû elsõ ülések esetében az ütközési zóna a számításba vett szélsõ ülõhelyek középvonalain kívül 10 cm-re húzódó hosszirányú függõleges síkok közé essék. A padszerû ülés szélsõ üléshelyzeteinek a középvonalát a gyártó határozza meg Az és bekezdésekben elõírt határokon kívüli fej ütközési zónában az üléskeret szerkezeti részeit párnázni kell azért, hogy a fej ne kerülhessen közvetlen érintkezésbe a szerkezeti elemekkel, és ezekben a zónákban a görbületi sugár legalább 5 mm legyen. Változatként ezek az elemek kielégíthetik ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében elõírt energiaelnyelési követelményeket is (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az bekezdéshez) Ezek a követelmények nem vonatkoznak a leghátsó ülésekre, az oldal vagy hátra nézõ, vagy egymásnak háttal álló ülésekre, sem a fel- vagy lehajtható ülésekre. Ha az ülések, fejtámaszok és azok tartói ütközési zónájában olyan részek vannak, amelyek 50 Shore A keménységnél puhább anyaggal vannak borítva, akkor a fenti követelmények kivéve azokat, amelyek ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében leírt energia-elnyelésre vonatkoznak csupán a merev részekre vonatkozzanak Az 5.7. bekezdés követelményeit kielégítettnek kell tekinteni az olyan fejtámaszok esetében, amelyek vagy a 03 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 17. számú Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus részét képezik Villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez-rendszerek és válaszfal-rendszerek Az alábbi követelményeket alkalmazzák a villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez- és válaszfal-rendszerekre azért, hogy minimálisra csökkentsék a baleseti vagy nem megfelelõ használatból származó sérülések lehetõségét Általános üzemelési követelmények Az bekezdésben foglaltak kivételével, a villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez- és válaszfal-rendszerek az alábbi egy vagy több feltétellel záródhatnak be: ha a gyújtáskapcsolót kihúzzák a gyújtáskapcsolóból bármilyen használati helyzetben vagy hasonló módon nem mechanikus készülék esetén, amikor az áramkulcsot használták a tápáram bekapcsolásához az árammal mûködõ ablaknál, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszernél, izomerõt a jármû áramellátása nem segíti, a jármû külsõ részén elhelyezett zárrendszer folyamatos mûködésbe hozatalakor, a gyújtást lekapcsolták, vagy a gyújtáskulcsot eltávolították, vagy nem mechanikus szerkezetnél ezzel egyenértékû feltétel megtörténtének pillanata és a pillanat között eltelt idõ alatt, amikor a két ajtó közül egyik sincs nyitva eléggé ahhoz, hogy lehetõvé tegye a bennülõ kiszállását, amikor az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer bezáró mozgása kezdõdik 4 mm-t nem meghaladó nyílásnál, amikor a jármû ajtajának árammal mûködõ ablaka, amelynek nincs felsõ kerete, automatikusan bezáródik akkor, amikor az alkalomnak megfelelõ ajtó bezáródik. Ebben az esetben a legnagyobb nyílás, amint azt a bekezdésben megállapították, az ablak bezáródása elõtt ne haladja meg a 12 mm-t.

13 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 13. oldal Távirányítású zárást engedjék meg a távirányító mûködtetõ szerkezetének folyamatos mûködtetésével, feltéve, hogy a következõ feltételek valamelyike teljesül: az üzemélési távolság a mûködtetõ készülék és a jármû között ne lépje túl a 6 métert, az üzemélési távolság a mûködtetõ készülék és a jármû között ne lépje túl a 11 métert, feltéve, hogy a rendszer közvetlen látótávolságot igényel a mûködtetõ szerkezet és a jármû között. Ezt úgy vizsgálhatják, hogy homályos felületet helyeznek a mûködtetõ szerkezet és a jármû közé Egyérintéses zárást csak akkor engedhetnek meg, a vezetõ ajtajának árammal mûködõ ablakánál és a tetõlemeznél, és csak abban az idõben, amikor a gyújtáskulcs a motor járó helyzetében van. Az is megengedhetõ, hogy ha a motort leállítják vagy a gyújtáskulcsot / áramkulcsot eltávolítják, erre az idõre a két elsõ ajtó egyike se legyen nyitva olymértékben, hogy a bennülõ kiszállását lehetõvé tegye Önmegfordító követelmények Az bekezdés követelményei közül egyet se alkalmazzanak, ha az árammal mûködõ ablakot, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszert önmegfordító szerkezettel szerelték fel Ez a szerkezet megfordíthatja az ablak, válaszfal vagy tetõlemez mozgását mielõtt 100 N-nál nagyobb becsípõ erõt fejtene ki a mm nyíláson belül az árammal mûködõ ablak vagy válaszfal felsõ szélénél vagy a csúszó tetõlemez vezetõ éle elõtt és a billenõ tetõlemez vontató szélénél Ilyen önmegfordítás után az ablak vagy tetõlemez, vagy válaszfal a következõ helyzetek valamelyikébe nyíljon ki: olyan helyzet, amely megengedi a 200 mm átmérõjû félig merev hengeres rúd behelyezését a nyíláson keresztül olyan érintkezési pontnál, mint amilyet az bekezdésben a megfordítási viselkedés meghatározására használnak, olyan helyzet, amely legalább azt a kezdeti helyzetet képviseli, amely a zárás kezdete elõtt volt, legalább 50 mm-rel nagyobb nyitott helyzet, mint az a helyzet, amely a megfordítást kezdeményezte, a tetõlemez billenõ mozgása esetében a legnagyobb nyílásszög Az bekezdés szerinti visszafordító szerkezettel ellátott árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer ellenõrzéséhez helyezzenek mérõmûszert / vizsgáló rudat belülrõl a nyíláson keresztül a jármû külseje felé vagy válaszfal-rendszer esetében az utastér hátsó részébõl úgy, hogy a rúd hengeres felülete a jármûszerkezet minden olyan részével érintkezzen, amely az ablak / tetõlemez, válaszfal résének határait alkotja. A mérõmûszer erõhatásra bekövetkezõ elhajlása 10 ± 0,5 N/mm legyen. A vizsgáló rúd helyzetét (szokásosan merõlegesen elhelyezve az ablak / tetõlemez / válaszfal szélére és merõlegesen a zárás irányára) a jelen Elõírás 9. Mellékletének 1. Ábrája szemlélteti. A vizsgáló rúd szélhez és a zárás irányához viszonyított helyzetét tartsák meg a vizsgálat alatt Kapcsoló elhelyezése és mûködése Árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer kapcsolóit úgy helyezzék el és mûködtessék, hogy a véletlen bezáródás kockázatát a minimálisra csökkentsék. A kapcsolók igényeljenek folyamatos mûködtetést a záráshoz, kivéve az , vagy az bekezdés esetét Minden hátsó ablak, tetõlemez- és válaszfal-kapcsolót, amely a bennülõ használatára szolgál a jármû hátsó részében, a vezetõ által mûködtetett kapcsolhassanak ki olyan kapcsolóval, amelyet

14 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 14. oldal az elsõ ülés R pontján átmenõ függõleges keresztirányú sík elõtt helyeznek el. A vezetõ által vezérelt kapcsoló nem szükséges, ha a hátsó ablakot, tetõlemezt és válaszfalat felszerelik önvisszafordító szerkezettel. Ha azonban vezetõ által vezérelt kapcsoló van, az ne legyen képes túllépni az önvisszafordító készüléken vagy megakadályozni a válaszfal-rendszer leereszkedését. A vezetõ által vezérelt kapcsolót úgy helyezzék el, hogy a minimálisra csökkentsen minden véletlen beavatkozást. A jelen Elõírás 9. Mellékletének 2. Ábráján bemutatott jelképpel vagy egyenértékû jelképpel pl. a jelen Elõírás 9. Mellékletének 3. Ábráján bemutatott ISO 2575:1998 szerint azonosítsák Védõszerkezetek Minden olyan védõszerkezet, amelyet az áramforrás károsodásának megakadályozására használnak túlterhelés vagy maximális határterhelés esetére, állítsa vissza magát vissza a túlterhelés után, vagy automatikusan kapcsoljon ki. A védõszerkezet visszaállása után a mozgás a zárás irányában ne folytatódjon a vezérlõ készülék szándékos mûködtetése nélkül Kezelési utasítás A jármû használati utasítása tartalmazzon világos utasításokat az árammal mûködõ ablakra, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszerre vonatkozólag, beleértve a lehetséges következmények magyarázatát (csapdába esés), a vezetõ által vezérelt kapcsoló használata, "WARNING" (figyelmeztetés) üzenet, amely jelzi a veszélyt, különösen gyerekeknek az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer nem megfelelõ használata / mûködésbe hozása esetén. Ez az utasítás jelezze a vezetõ felelõsségét, beleértve a többi bennülõ kioktatását és a javaslatot a jármû elhagyására csak akkor, ha a gyújtáskulcsot / áramkulcsot már eltávolították, vagy ezzel egyenértékû állapot keletkezik nem mechanikus szerkezet esetében A "WARNING" üzenet jelezze, hogy külön figyelemmel kell lenni akkor, amikor távirányításos záró rendszert használnak (lásd bekezdést), például csak akkor hozzák mûködésbe, ha a kezelõ tisztán rálát a jármûre úgy, hogy megbizonyosodik, senkit nem zárt be az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer Ha az árammal mûködõ ablakot, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszert úgy szerelték be a jármûbe, hogy nem vizsgálták meg a fent említett vizsgálati eljárás szerint, a jóváhagyást megadhatják, ha a gyártó a bennülõk egyenértékû vagy fejlettebb védelmét bizonyítja Más, nem specifikus szerelvények Az 5. bekezdés követelményeit alkalmazzák az elõzõ bekezdésekben nem említett olyan elemekre is, amelyekkel elhelyezésüknél fogva érintkezésbe kerülhetnek a jármûben ülõ személyek az bekezdésekben leírt különbözõ körülmények közt. Ha az ilyen szerelvények érinthetõ részei 50 Shore A keménységnél puhább anyagból vannak kialakítva, és merev tartóra vannak szerelve, akkor a fenti követelmények csupán a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák A központi tartóhoz hasonló részeknél például, vagy a jármû más alkotórészeinél, amelyek az bekezdéshez tartoznak, a 4. Melléklet energia-elnyelési vizsgálatát a szerkezettel érintkezõ minden alkatrészen és az 1. Mellékletben megállapított eljárást nem szükséges elvégezni, ha a Mûszaki Szolgálat véleménye szerint a bennülõ feje nem valószínû, hogy érintkezésbe kerül az

15 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 15. oldal alkatrésszel, a jármûbe szerelt visszatartó (elõrebukást gátló) rendszer miatt, vagy mert a gyártó bizonyítani tudja ilyen érintkezés hiányát, például a 8. Mellékletben leírt módszert vagy más egyenértékû módszert használva. 6. JÁRMÛ TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE 6.1. A jármûtípus bármilyen módosításáról értesítse azt a hatóságot, amelyik a jármû típusát jóváhagyta. Ez a hatóság ilyenkor a következõket teheti: úgy találja, hogy a végrehajtott változtatásoknak nem lesz érezhetõen kedvezõtlen hatásuk, és így a jármû még mindenképpen megfelel a követelményeknek, vagy újabb vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok lefolytatásával megbízott mûszaki szolgálattól A jóváhagyás megerõsítésérõl vagy annak elutasításáról tájékoztassa meghatározva a módosításokat az Egyezményhez csatlakozott és az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a fenti 4.3. bekezdésben elõírt eljárásnak megfelelõen A jóváhagyás kiterjesztését engedélyezõ illetékes hatóság minden kiterjesztésrõl kiállított értesítésnek adjon sorszámot. 7. JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZÕ KIVITELÛ GYÁRTÁS 7.1. Minden olyan jármû, amely a jelen Elõírásban elõírt jóváhagyó jellel van ellátva, egyezzen meg a jóváhagyott jármûtípussal Az elõzõ 7.1. bekezdésben megkövetelt egyezõ kivitelû gyártmány ellenõrzésére a gyártási sorozatból ki kell választani egy a jelen Elõírásnak megfelelõ jóváhagyási jellel ellátott jármûvet A gyártmány akkor felel meg a jelen Elõírás a követelményeinek, ha kielégíti a fenti 5. bekezdés követelményeit. 8. ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTMÁNY ESETÉRE 8.1. A jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípustól ha az nem elégíti ki a fenti 7.1. bekezdés követelményeit, vagy ha a jármû nem felel meg a fenti 7. bekezdésben elõírt vizsgálatokban a jóváhagyás visszavonható 8.2. Ha valamely Egyezményhez csatlakozott Szerzõdõ Fél, amelyik alkalmazza ezt az Elõírást, visszavon egy jóváhagyást, amelyet elõzõleg megadott, errõl haladéktalanul értesítse az ezt az Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 2. Mellékletében elõírt mintának megfelelõ értesítéssel. 9. A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus gyártását, értesítse errõl a jóváhagyó hatóságot. Ez a hatóság az említett értesítés kézhezvétele után tájékoztassa errõl az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 2. Mellékletében elõírt mintának megfelelõ értesítéssel. 10. JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELÕS MÛSZAKI SZOLGÁLAT ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG NEVE ÉS CÍME Az évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás

16 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 16. oldal végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket. 1. Melléklet FEJ ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. A fej ütközési zónája kiterjed a jármû belsõ részének minden be nem üvegezett felületére, amely statikus érintkezésbe kerülhet egy 165 mm átmérõjû gömb alakú fejformával. Az utóbbi szerves részét képezi az olyan mérõberendezésnek, amelynek forgáspontjától a fej tetejéig terjedõ mérete 736 mm és 840 mm között fokozatmentesen szabályozható. 2. Az említett zónát a következõ eljárással vagy annak egyenértékû grafikai módszerével kell meghatározni A mérõberendezés csuklópontját a gyártó által biztosított minden ülõhelyre vonatkozólag a következõképpen kell elhelyezni: Csúsztatható ülések esetében a "H pont"-ban (lásd 5. Melléklet), és a "H pont" elõtt vízszintesen 127 mm-re elhelyezkedõ pontban, olyan magasan, ami a "H pont" 127 mm-re elõre történõ elmozdításával okozott magasságváltozás eredménye, vagy 19 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 1. Melléklet bekezdése) A csuklópont és a fejtetõ közti távolságon belül, ahol azt a vizsgáló berendezés és a jármû belsõ méretei megengedik, határozzák meg a "H pont" elõtt fekvõ összes érintkezési pontokat (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 1. Melléklet 2.2. bekezdése) Nem csúsztatható ülések esetében a vizsgált ülés "H pont"-jában A csuklópont és a fejtetõ közti távolságon belül, ahol azt a vizsgáló berendezés és a jármû belsõ méretei megengedik, határozzák meg a "H pont" elõtt fekvõ összes érintkezési pontok Abban az esetben, ha a mérõberendezés fejformája minimális hosszra állítva a hátsó "H pont"-ból átfedi az elsõ ülést, úgy ebben a különleges esetben nem kell érintkezési pontokat keresni A függõleges állású mérõberendezéssel meg kell határozni a lehetséges érintkezési pontokat, a mérõberendezést úgy forgatva elõre és lefelé, hogy minden ívet leírjon a jármû "H pont"-on átmenõ függõleges hosszsíkjának mindkét oldalán lévõ függõleges síkokban 90 fokos szögig bezáróan Az érintkezési pontok meghatározásakor a mérõberendezés karjának hosszúságát egy adott kitérés alatt nem szabad változtatni. Minden kitérésnek a függõleges helyzetbõl kell kiindulnia. 3. Az "érintkezési pont" az a pont, ahol a mérõberendezés feje érinti a jármû belsõ részét. A lefelé irányuló legnagyobb kitérést az a helyzet határolja, ahol a fej érinti a "H pont" felett 25,4 mm-re húzódó vízszintes síkot.

17 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 17. oldal 2. Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb forma: A4 ( )] E...1/ egy jármû típusa JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL belsõ berendezései szempontjából a 21. számú Elõírás szerint A jóváhagyás száma: 1. A gépjármû gyári vagy kereskedelmi jele: 2. A gépjármû típusa: 3. A gyártó neve és címe: 4. A gyártó esetleges képviselõjének neve és címe: 5. A jármûjóváhagyásra bemutatás kelte: 6. A jóváhagyó vizsgálatot végzõ mûszaki szervezet: 7. A vizsgálati jelentés kiállításának idõpontja: 8. A vizsgálati jelentés száma: 9. Megjegyzés: A jármû típusa (sedan, kombi) 10. A jóváhagyó jel helye a jármûvön: kiadta: a jóváhagyó hatóság neve... A kiterjesztés száma: 11. A jóváhagyást megadták / kiterjesztették / elutasították / visszavonták 2/ 12. A jóváhagyás kiterjesztésének indoklása: 13. Helye: 14. Kelte: 15. Aláírás: A jóváhagyó hatóságoknál letétbe helyezett okmányok jegyzéke csatolva az Értesítéshez és ezek kívánságra rendelkezésre állnak. 1/ 2/ Annak az ország megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást kiadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd a jóváhagyás rendelkezéseit az elõírásban) Nem alkalmas részt törölni!

18 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 18. oldal 3. Melléklet A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE "A" minta (lásd az Elõírás 4.4. bekezdését) a a/2 E4 a/3 21R a = minimum 8 mm A jármûvön feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a jármûtípust belsõ berendezések szempontjából Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 21. számú Elõírás szerint számon. A jóváhagyási szám azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 01 sorozatszámú módosításokat is tartalmazó 21. számú Elõírás értelmében adták. "B" minta (lásd az Elõírás 4.5. bekezdését) a/ a a/2 E4 a/3 a/ a/3 a/3 a = minimum 8 mm A jármûvön feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a jármûtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 21. és 33. számú Elõírás 1/ szerint. A jóváhagyási számok elsõ két számjegye azt jelzi, hogy abban az idõpontban, amikor ezeket a jóváhagyásokat adták 21. számú Elõírás tartalmazta a 01 sorozatszámú módosításokat, míg a 33. számú Elõírás még eredeti formájában volt. 4. Melléklet ENERGIAFELEMÉSZTÕ ANYAGOK VIZSGÁLATI MÓDSZERE 1. Felszerelés, vizsgáló berendezés, eljárás 1.1. Felszerelés Az energia-elnyelõ anyagból készült alkatrészt arra a szerkezeti tartó elemre felszerelve kell kipróbálni, amelyre a jármûben van felszerelve. A vizsgálatot lehetõleg magán a kocsiszekrényen kell lefolytatni. A szerkezeti tartóelemet, vagy a karosszériát szilárdan a próbapadhoz kell erõsíteni, hogy az ne mozduljon el az ütés hatására A gyártó kívánságára azonban az alkatrészt fel lehet szerelni a gépjármûbe való beépítést szimuláló szerelvényre feltéve, hogy az alkatrészbõl és a szerelvénybõl álló egység geometriai elrendezése és merevségi foka nem kisebb és az energiaelnyelõ képessége nem nagyobb az alkatrészt és a szerkezeti tartóelemet magában foglaló egységénél. 1/ A második Elõírás száma csupán példaként szolgál.

19 ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 19. oldal 1.2. Vizsgáló berendezés A vizsgáló berendezés olyan ingából áll, amelynek forgáspontja golyóscsapágyazású és amelynek az ütközési középpontba redukált tömege 1/ 6,8 kg. Az inga alsó vége 165 mm átmérõjû szilárd fejformából áll, amelynek középpontja azonos az inga ütközési középpontjával A fejformát két gyorsulásmérõvel és egy sebesség-adóval kell ellátni, amelyek képesen a megfelelõ értékeket az ütközés irányában mérni Regisztráló mûszerek Az alkalmazott regisztráló mûszerek olyanok legyenek, hogy a mérések a következõ pontossággal legyenek elvégezhetõk: Gyorsulás pontosság = ± 5 %-a a valóságos értéknek frekvencia tartomány = 1000 Hz-ig keresztirányú érzékenység = a skála legalsó pontjának 5 %-a Sebesség: pontosság = a valóságos érték ± 2,5 %-a érzékenység = 0,5 km/óra Az idõ rögzítése: a mûszerezettség biztosítsa az egész folyamat alatt a lejátszódó jelenség rögzítését; a leolvasás egy ezredmásodpercen belül legyen pontos; a fejforma és a vizsgált alkatrész közötti elsõ érintkezés pillanatában az ütközés kezdete legyen a felvételen feltüntetve a vizsgálat elemzéséhez Vizsgálati eljárás (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 4. Melléklet 1.4. bekezdéséhez) A vizsgálandó felületen minden ütközési pontban az ütközés iránya az 1. Mellékletben meghatározott mérõberendezés a fej alakjának pályájához húzott érintõ Az Elõírás és bekezdéseiben említett részek vizsgálatához a mérõberendezés karját meg kell hosszabbítani addig, amit nem érintkezik a vizsgálandó résszel a forgáspont és a berendezés fejének teteje közötti 1000 mm határig. Az bekezdésben említett olyan tetõmerevítõ, vagy borda azonban, amely így nem érintkeztethetõ, az Elõírás az bekezdésben elõírt követelményeknek a tárgya marad a kinyúló rész magasságára vonatkozóak kivételével Ahol az ütközés iránya és az ütközési pontban a felületre húzott merõleges által bezárt szög 5 vagy ennél kisebb, a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az inga ütközési középpontjának pályavonala egybeessék az ütközési iránnyal. A fejalak 24,1 km/óra, vagy olyan alkotórészek esetében, amelyek légzsákot borítanak, 19,3 km/óra sebességgel ütközzék a vizsgálandó alkatrésznek. Ezt a sebességet vagy pusztán a készülék saját energiával, vagy kiegészítõ mozgató berendezéssel kell elérni Ahol az ütközés iránya és az ütközési pontban a felületre húzott merõleges által bezárt szög nagyobb, mint 5, a vizsgálatot úgy lehet lefolytatni, hogy az inga ütközési középpontjában a pálya vonalához húzott érintõ egybeessék az ütközési pontra húzott merõlegessel. 1/ Megjegyzés: Az inga "m r " redukált tömegének az inga "m" össztömegéhez való viszonyt "a" távolságban az ütközés középpontja és a forgástengely között és "1" távolságban a súlypont és a forgástengely között a következõ képlet adja: m r = m. 1/a

20 ENSZ-EGB 21. számú elõírás 20. oldal A vizsgálati sebességet ilyenkor az bekezdésben elõírt sebesség merõleges irányú összetevõjére kell csökkenteni. 2. Eredmények 2.1. A fenti eljárással lefolytatott vizsgálatok során a fejalak lassulása ne haladja meg 3 ezredmásodpercnél hosszabb ideig folyamatosan a 80 g-értéket. A két lassulásmérõ által mért értékek átlagát kell lassulásnak tekinteni. 3. Egyenértékû vizsgálati módszerek 3.1. Egyenértékû vizsgálati módszerek is megengedettek feltéve, hogy a fenti 2. bekezdésben elõírt eredmények elérhetõk Az 1. bekezdésben leírt módszertõl eltérõ módszer bizonyításának kötelezettsége az ilyen módszert használó személyé Melléklet VIZSGÁLATI MÓDSZER A "H PONT" ÉS A GÉPJÁRMÛ ÜLÕHELYEK VALÓSÁGOS HÁTTÁMLASZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA 1. CÉLKITÛZÉS Ebben a Mellékletben leírt eljárás a "H pont" helyzetének és a valóságos háttámla-szög törzsszögnek a meghatározására szolgál, a gépjármû egy vagy több üléshelyénél és a mért adatoknak a jármû gyártója által szolgáltatott tervezési adatokkal való összevetésére. 1/ 2. MEGHATÁROZÁSOK E Melléklet szempontjából 2.1. Vonatkoztatási jellemzõ egy ülõhely következõ jellemzõi egyikét vagy valamelyikét jelenti a "H pont" és az "R pont" és ezek viszonya a valóságos és a tervezett törzsszög és ezek viszonya "Három-kiterjedésû 'H' pont gép" (3-DH gép) azt a berendezést jelenti, amelyet a "H pont" és a valóságos törzsszög meghatározásához használnak. Ez a berendezés ennek a Mellékletnek az 1. Függelékében van leírva "H pont" a jármû ülésén a 4. bekezdés szerint elhelyezett 3-DH gép törzse és combja közti forgáspontját jelenti. A "H pont" a szerkezet azon tengelyének közepében van, amely a 3-DH gép mindegyik oldalán levõ "H pont" irányzónyílást köti össze. A "H pont" elméletileg megfelel az "R pont"-nak (a tûréseket lásd az alábbi bekezdésben). Ha a 4. bekezdésben leírt eljárással már meghatározták, a "H pont" rögzítettnek tekintendõ az ülõfelület szerkezetéhez és azzal együtt mozog, ha az ülést állítják "R pont"" vagy az "ülõhely hivatkozási pontja" a jármû gyártója által tervezve meghatározott pontot jelenti minden ülõhely számára, amelyet a három kiterjedésû hivatkozási rendszerben határoztak meg "Torzó- (törzs)-vonal" a 3-DH gép gerincrúdjának középvonalát jelenti, amikor leghátsó 1/ Az elsõ ülések kivételével minden olyan ülõhelynél, ahol a "H pont" nem határozható meg a "Három kiterjedésû "H pont" gép"-pel vagy más eljárással az illetékes hatóság választása szerint a gyártó által megjelölt "R pont" tekinthetõ vonatkoztatási alappontnak.