II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4"

Átírás

1 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL

2 TARTALOM I. BEVEZETÉS...3 II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 1a. Melyek a legnagyobb (szociális) problémák, amelyek a válság hatására jelentkeztek az egyes régiókban?...4 1b. Hogyan lehet ezeket a problémákat tartósan orvosolni az önök szervezeti segítségével? Bekapcsolódtak-e a különböző régiókban a társadalmi partnerek és a civilszervezetek az országos és európai szintű konjunktúra-programok kidolgozásába? Melyek a lehetőségek a szociális partnerek jövőbeli szerepének konszolidációjára? Hogyan valósítható meg a fenntartható fejlődés, a fenntartható foglalkoztatottság és a felelős cselekvés az EU-n belül, tekintettel a társadalmi igazságosságra és a szociális juttatások helyes elosztására?...9 III. CSELEKVÉSI JAVASLATOK A DOLGOZÓI SZERVEZETEK SZÁMÁRA...10 A munkavállalókkal kapcsolatos cselekvési lehetőségek...10 A vállalatokkal kapcsolatos cselekvési lehetőségek...11 A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos cselekvési lehetőségek...11 Az állami hatóságokkal kapcsolatos cselekvési lehetőségek...12 A szegénység leküzdésével kapcsolatos cselekvési lehetőségek...12 A társadalmi párbeszéd javításával kapcsolatos cselekvési lehetőségek...13 A 2020-as EU stratégiával kapcsolatos cselekvési lehetőségek...13 IV. BEFEJEZÉS...13 V. IMPRESSZUM Europäisches Zentrum für Arbeitnehmerfragen (EZA) Johannes Albers-Allee 2, Königswinter Tel (0) , 2

3 I. BEVEZETÉS A New York-i Lehman befektetési bank 2008-as csődje nyomán kirobbanó pénzügyi világválság 2009-ben olyan globális gazdasági válsághoz vezetett, amelyre a világháború utáni időszak legsúlyosabb visszaesése jellemző millió munkavállaló veszítette el az állását a gazdasági válság és a belőle gyűrűző munkapiaci válság során. A gazdasági kár meghaladja az Amerikai Egyesült Államok évi bruttó hazai termékének összértékét, amely körülbelül 12,9 milliárd dollárnak felel meg. A válság negyedik hulláma, a nagymértékű eladósodás válsága, amelyet a több milliárdos összegeket átfogó gazdasági programok, a költségvetési hiány és a köztartozás növekedése generáltak, még nagyobb méreteket öltött 2008-ban (Izland fizetésképtelenségét követően), Görögország a többi EU tagállammal szembeni túlzott és tömeges tartozása révén, ami további nehézségeket eredményezett, különösen az Európai Unión belüli kohézió tekintetében, mivel jelen pillanatban a korábbi közös források külön gazdasági politikák alapelvet felül kell vizsgálni. Az EU és az IMF pénzalapjaiból 750 milliárd euró értékű komoly ráfordítással támogatni kell több határozatlan eurojelöltet is, illetve védelmezni kell az egységes pénznemet a spekulációkkal és a piac recessziójával szemben. A csőd fenyegető közelségén kívül, amellyel bizonyos európai államoknak együtt kell élniük, s amelyet a bankoknak nyújtott mentőcsomagok és a gazdasági konjunktúra-csomagok generáltak, a megnövekedett eladósodás válsága további problémákhoz vezet, mivel az európai gazdaság a világ más részeiről érkező fokozott kereslettől függ. A gazdaság még nem tudta a válságot kezelni, s világszerte sok állam pénzügyileg túlvállalta magát. Súlyosbító tényező a bankhitelek odaítélési folyamatának lelassulása, különösen a kisés középvállalkozások (KKV) esetében. Ezek a pénzalapok tehát nem állnak a szükséges befektetések rendelkezésére, következésképpen olyan gazdasági stagnálással kell szembenéznünk, amely még komolyabb nehézségeket jelent a tartozás fedezésére nézve, s a legsúlyosabban érintettek ebben a magánvállalkozók, az adófizetők és a több millió alkalmazott. Sok vállalat és sok fogyasztó nagyobb adóságokba merült, mint eddig bármikor, ami miatt egyre jobban felemészti a jövedelmüket a felvett kölcsönök törlesztése. A válságért felelős szereplők felelősségre vonása nem történt még meg. Ellenkezőleg, a válság legfőbb okozói, a hatalmas befektetési bankok, a piacgazdasági alapelvek kiküszöbölése révén a válság legnagyobb nyertesei is egyben. Ez a helyzet felfoghatatlan az európai dolgozók számára, tekintettel a jövedelmek közti egyre nagyobb különbségre, illetve az ebből következő egyre nagyobb szakadékra a szegény és a gazdag rétegek között. A létező bankrendszerek stabilizálása több milliárd euróval, a pénzügyi rendszer fenntartható reformja helyett, pedig kiváltképpen nem az újabb válság veszélyének csökkentését eredményezte.

4 Mint a szociáldemokrata irányultságú munkásszervezeteket (MSZ) átfogó hálózat, fokozott figyelemmel kísérjük ezeket a folyamatokat, különös tekintettel a dolgozók helyzetére gyakorolt hatásukra. Ebben a nehéz helyzetben rendkívül fontos a legalapvetőbb etikai alapelvek alkalmazása, amelyek a fenntartható munkahelyek teremtését és fenntartását, biztos és méltányos dolgozói jövedelmek biztosítását, valamint a szociális biztosítási rendszerek fenntartását célozzák. Ennek fényében és ezzel a meggyőződéssel, az EZA szeptembere és decembere között a jelen pénzügyi, gazdasági, adóügyi és munkaerőpiaci válsággal kapcsolatos projektet indított el, tagjaival, a Onderzoeksinstituut voor labour en Samenleving (HIVA, Belgium), Christelijk Nationaal Vakverbond (CNV, Hollandia), Fundaţia Naţională CORESI (F.N. CORESI, Románia) és Fondazione Luigi Clerici (FLC Olaszország) központokkal közösen. A projekt célja a válság különböző hatásainak elemzése és összehasonlítása Nyugat-Európában (Hollandia, Németország, Franciaország, Dánia, Belgium), Kelet-Európában (Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország) és Dél-Európában (Olaszország, Portugália, Spanyolország, Málta), három regionális konferencia keretében. A kitűzött célok között szerepelt a regionális intézkedések értékelése, néhány hatékony válságkezelő intézkedés kidolgozása amennyiben létezik ilyen és a jövőbeli válság megelőzését potenciáliasan elősegítő lépések megtétele. Egy másik központi téma a MSZ jövőbeli stratégiáinak megtárgyalása volt, illetve a MSZ szervezeteknek szóló javaslatok kidolgozása. Az egyes régiók összehasonlítása végett minden szemináriumon négy kulcskérdést vetettek fel, amelyekre a következőben bemutatott válaszok körvonalazódtak. A tanácsadók előadásain és a résztvevők hozzászólásain kívül, a jelen dokumentum a HIVA tudományos kutatáson alapuló, pénzügyi és gazdasági válságról szóló tanulmányát is felhasználja, amely a válság analízisét, a pénzügyi rendszerünk pénzügyi szabályainak elemzését tartalmazza, illetve reflektál a munkaerő-felvételi stratégiákra, de a válság szociális rendszerre gyakorolt hatására is. Az itt közzétett javaslatok és az ajánlott megoldások főként a hozzánk tartozó számos tagszervezet tevékeny együttműködésén alapszik. II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK 1a. Melyek a legnagyobb (szociális) problémák, amelyek a válság hatására jelentkeztek az egyes régiókban? Az időközben eladósodási válsággá mélyült pénzügyi válságnak van néhány olyan jellemző vonása, amely a korábbi válságoktól lényegesen megkülönbözteti: a pénzügyi intézmények (bankok, befektetési alapok stb.) válságához vezetett, a korábbi lokálisan behatárolt 4

5 válságokhoz képest világméreteket öltött, illetve gyökerei a pénzügyi ágazat deregularizálására irányuló politikai törekvések kudarcában, valamint a privát bankágazatban lezajlott fúziókban és az 1990-es évek beruházásaiban kereshetők. A következményeket még inkább súlyosbították, a válság kirobbanását megelőzően, a pénzügyi ágazat nemzeti és nemzetközi felügyeletének és ellenőrzésének elégtelenségei. Ugyanakkor az utóbbi években a gazdasági növekedést az amerikai, spanyolországi, írországi, nagy britanniai és a közép- és kelet-európai magánháztartások tömeges eladósodásából fedezték. Ez az eladósodás a fogyasztók jelentős jövedelemcsökkenésre és a munkanélküliségi ráta növekedésére adott válaszreakciójaként magyarázható. Következésképpen egy ilyen növekedés nem vezethet a munkaerő teljes mértékű foglalkoztatottságához ezt a célt nem sikerült megvalósítani az utóbbi évtizedek során. Ellenkezőleg, számos állam pénzügyi helyzete romlott az adókból származó bevétel csökkenése, a szociális kiadások növekedése és a pénzügyi ágazat gyors mentését célzó költségek miatt. Ugyanakkor jól látható, hogy azokat az országokat, ahol a magánjellegű tartozás nagyobb, mint a köztartozás, jobban megviselte a válság. A legsúlyosabban érzékelhető probléma a munkanélküliségi ráta növekedése, különösen a fiatalok körében. A munkanélküliség demoralizáló körülményei között az iskolázottság csupán másodlagos szerepet játszik, mivel még a jó képzettséggel és felsőfokú tanulmányokkal rendelkező munkavállalókat is fenyegeti a válság. Ezen felül szemmel látható a szegény dolgozók jelenségének fokozódása, illetve az ún. nem hivatalos ágazatok fokozottabb tevékenysége is, főleg Dél- és Kelet-Európában, ami a válság okán csökkenő jövedelmek következménye (például elbocsátások vagy a munkaidő csökkentése révén). A demográfiai probléma hangsúlyosabbá válását a válságidőszakban központi problémának tekintik, főleg Dél-Európában. Miközben a szociális védelmi rendszerekben alkalmazott nyugdíjkorhatár és a várható életkor folyamatosan növekednek, érezhető a születések számának csökkenése, illetve a fiatalok számára elérhető munkahelyek hiánya. Ennek az egyik következménye az, hogy az ifjúság, a kilátástalan munkapiaci helyzet miatt a tanulást választja, illetve a másik az, hogy a munkaerő, az alkalmazottak elkerülhetetlenül kivándorolnak, ami bizonyos EU-s országokban idegengyűlölethez és rasszizmushoz vezet. Egy másik sarkalatosként beazonosított probléma az etikai gyakorlatok hiánya a pénzügyi, gazdasági és szociális ágazatban, illetve az államba és a nem kormányzati intézményekbe, mint például a bankokba vetett bizalom elvesztése. Az erkölcsi alapelvek hiányosságai különösen a munkavállalókkal való bánásmódban és a munkaerőpiacon érzékelhetők. A pénz- és a munkaerőpiac deregularizálását a profit rövidtávú maximális növelésére való törekvéssel együtt a válság fő előidézőiként okolták. A rugalmasság növelése és a társadalmi biztosítási járulék-köteles munkaviszonyok szisztematikus elhagyása, amely az 1990-es évektől vált egyre elterjedtebbé, illetve a pénzpiacok deregularizálása, hosszú távon a társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez vezettek. A szegény dolgozói munkaviszonyok 5

6 elszaporodása, mint az ideiglenes és a meghatározott időre szóló munkaviszony, közvetlenül összefügg a kialakult helyzettel. A már fennálló társadalmi problémákat, mint például a szolidaritás és a felelős magatartás hiányát, a válság jobban elmélyítette. Viszonylag erős szolidaritás észlelhető még a családok körében, főleg Dél-Európában. A generációk közti szolidaritás a tágabb társadalomban és a kisebbségi közösségekben csak nagyon kis mértékben tapasztalható. További gondként merült fel a köztartozás növekedése, a politikai látás és a pénzügyi válság leküzdéséhez szükséges megoldások hiánya, illetve a hibásan működő pénzügyi rendszer megmentése, amely a nagyobb pénzügyi intézmények tényleges növekedéséhez vezetett, a kisebb, eladósodott intézmények átvétele révén. Oktatás terén jól látható az oktatási programok és a munkaerőpiaci kereslet közti összefüggés hiánya, illetve a haladó szakképzési programok alacsony színvonala is. A KKV-ok tekintetében az egyik világosan körvonalazódó lényeges probléma a bankok tartózkodása a hitelnyújtást illetően, mivel az új munkahelyek zöme ezen a területen jön létre. Globális szinten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a G20 1 intézkedései hatástalannak bizonyultak a válságkezelésben, mivel túlzottan a gazdasági és pénzügyi területekre élezték ki azokat, a társadalmi vetületek rovására. A (főként) kelet-európai országok figyelmét újra felhívták arra, hogy a közbefektetések teljesen meddők az aktuális válság leküzdésében. 1b. Hogyan lehet ezeket a problémákat tartósan orvosolni az Önök szervezetei segítségével? A javasolt megoldásokat rövid távú és hosszú távú megoldásokként csoportosítottuk. Rövidtávon elsősorban a munkahelyek védelmét kell megoldani közpénzek ráfordításával, ahogy ezt bizonyos már országokban gyakorolják is a rövid távú munkára vonatkozó szabályok révén. A dél-európai országokban a nem-hivatalos ágazat visszaszorításának ösztönzésére az új munkahelyek megteremtésében láttak lehetőséget. Javaslat született a túlórák kerülésére is, új munkahelyek teremtése végett. A csökkentett munkaidős rendszert korrelációba kell hozni haladó továbbképzési programokkal, továbbá időben korlátozni kell azt. A munkával kapcsolatos nem bérjellegű költségek csökkentését kellene foganatosítani, és a megoldási kísérleteket az adott ország kontextusához kellene igazítani, ami a Nemzetközi Valutaalap (IMF) intézkedéseiről nem mondható el. Hosszú távon szükség van az oktatási intézmények és a vállalatok közti szorosabb együttműködésre, szakmai gyakorlati és továbbképzési egyezmények formájában, a színvonalas ingyenes oktatás jelentőségének kiemelésével. Egy másik prioritás az érdekelt felek közti szociális párbeszéd megerősítése lenne. Megkövetelendő a munkaügyi jogi 1 A húsz legnagyobb ipari és felzárkózó ország pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek fóruma 6

7 szabályozás és a munkaügyi politikák következetes betartása, illetve az egyértelműbb elköteleződés a multinacionális vállalatok részéről a «vállalati szociális felelősség» (CSR) vonatkozásában. Tekintettel a munkaszerződések sokféleségére, különösen Dél- és Kelet- Európában, egy jogi keret bevezetésére van szükség. Nemzetközi szinten a pénzügyi ágazatban létfontosságú a hatékonyabb ellenőrző és felülvizsgáló mechanizmusok bevezetése. A munkahely-teremtési folyamatot pedig fel kell gyorsítani, más kormányzati befektetésekkel együtt, amelyek a szociális védelmi rendszerek területét célozzák. Hasonlóképpen, az EU által támogatott rugalmasan biztonságos (flexicurity) munkaerőpiacok koncepciójában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkavállalók biztonságára, és nem elsősorban a rugalmasságukra. Az MSZ szervezetek számára az egyik legfontosabb célkitűzés a fiatalok, a nők, a bevándorlók és a nyugdíjasok fokozottabb szakmai inklúziója kellene, hogy legyen, illetve az európai munkaügyi bizottságok minőségi megerősítése is. Továbbá javasolták a felelősségteljesen eljáró kereskedelmi bankok és vállalatok célirányos támogatását, az MSZ célirányos etikai befektetései útján. 2. Bekapcsolódtak-e a különböző régiókban a társadalmi partnerek és a civilszervezetek az országos és európai szintű konjunktúra-programok kidolgozásába? Erre a kérdésre nagyon sokféle válasz született a három vizsgált régióban: európai szinten az Európai Szakszervezeti Szövetség részben bekapcsolódott az európai konjunktúra-program kidolgozásáról folyó tanácskozásba. Ezt 2008-ban az EU Állam- és Kormányfőinek Európai Tanácsa jóváhagyta. Nyugat-Európában a MSZ szervezetek bekapcsolódtak a nemzeti konjunktúra-programok kidolgozásával kapcsolatos megbeszélésekbe, egyrészt a kormányok részvételével (háromoldalú tanácskozások), másrészt ágazatonként, a munkaadók részvételével (kétoldalú tanácskozások). Ugyanakkor ebben a régióban nagy hangsúlyt fektettek a szociális párbeszéd makrogazdasági problémák megoldásában betöltött szerepére, különösen az elkövetkező időszakra nézve. Az ágazati párbeszéd jelentőségét vállalati szinten, az oktatás és a továbbképzés területén is kiemelték. Mindemellett a világméretű válsághelyzet orvoslásához tárgyalásokra, egyezményekre és egy nemzetközi keretre van szükség, amelyben az uralkodó problémákra minden országban a nemzeti kontextushoz igazított megoldásokat lehetne érvényesíteni. Kelet-Európában a MSZ tagjai csak formálisan, a média színpadán, kapcsolódtak be a konjunktúra-programok kidolgozását célzó tárgyalásokba a hatóságokkal, nem folytak közvetlen és hatásos tárgyalások. Ez a MSZ szervezetek Kelet-Európában elfoglalt viszonylag törékeny pozíciójának tudható be, illetve a tapasztalat, a személyzet és a haladó képzési 7

8 lehetőségek hiányának is. Az ebből következő rendkívül lényeges célkitűzés többek között a MSZ kelet-európai képviseletének és kapacitásának megerősítése. Egy másik probléma az ágazatonkénti társadalmi párbeszéd hiányában mutatkozik meg. Sok vállalaton belül a munkavállalóknak nem engedélyezik a szakszervezetek alapítását. A szakszervezetek de facto nem megengedettek, ami az egyesülés alapvető jogának elemi megsértése. A kelet-európai résztvevők véleménye szerint a világválságra megoldást csak nemzetközi egyezmények és specifikus nemzeti programok szabályozásai révén találhatunk. Különösen kiemelték a multinacionális vállalatok és a fontosabb bankok bevonását, mint az egyetlen járható utat a válság leküzdésében, mivel a kormányok nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, és a MSZ tagok túl gyengék ahhoz, hogy igényléseiket érvényesíthessék. Dél-Európában az MSZ tagokat nem vonták be de facto a konjunktúra-programok kidolgozásába. Ez egyrészt a legtöbb szakszervezet országos szintű képviseletének hiányával, másrészt az ilyen jellegű tárgyalások kivitelezéséhez szükséges struktúrák hiányával magyarázható, illetve a szociális partnerek kiválasztásában tanúsított szelektív magatartással az adott országok kormányai részéről. A résztvevők meglátása szerint a társadalmi párbeszéd visszaélések tárgya, a kormányzat előre megírt média forgatókönyvei miatt, illetve a célszerűnek tekintett megoldások csak a hatalom politikai állásfoglalását tükrözik, és nem a MSZ elképzeléseit. A dél-európai résztvevők meglátása szerint a világválságra a megoldást csak nemzetközi egyezményekkel és specifikus nemzeti konjunktúra-programokkal lehetne körvonalazni, amelyek nagyobb figyelmet fordítanak a válság társadalmi dimenzióira. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a szakszervezetek hitelessége, különösen a jelen körülmények között, létfontosságú, illetve a különböző szervezetek közötti együttműködést meg kell erősíteni. 3. Melyek a lehetőségek a szociális partnerek jövőbeli szerepének megerősítésére? Egyik legfontosabb aspektusként a MSZ alkalmazottak és az őket képviselők oktatásának és továbbképzésének fejlesztését emelték ki, különösen a közgazdaság, a pénzügy, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területein. Egy másik létfontosságú elképzelés a különböző, országos és nemzetközi MSZ tagok közti együttműködés megerősítése volt, a töredezettség visszaszorítását célzó közös akció gyanánt, illetve a szervezetközi együttműködés jelentőségének előtérbe helyezése. Az önkéntesek és a különböző partnerekkel, például a civilszervezetekkel, folytatott közreműködés a szakismeretek és a szakszervezetek kapacitásának megerősítését eredményezheti. Ilyen kontextusban a fiatalok toborzása döntő szerephez jut, és a gyakorlattal a múltban alig éltek. A MSZ által a tagok javára kezelt pénzalapokat jól meghatározott céllal kell bankokban elhelyezni, illetve olyan vállalatokba kell befektetni, amelyek a vállalati szociális felelősség 8

9 (CSR) elvét gyakorlatba ültetik, és fenntartható befektetéseket valósítanak meg szociális és ökológiai területeken. Így a MSZ-nek lehetősége lesz befolyásolni a vállalatok belső szabályainak megállapítását, és a befektetések társadalmi hatását illetően specifikus döntéseket hozni. Ez a megállapítás azért nagyon fontos, mert a vállalatok és a befektetők többségét csak nagyon kis mértékben érdekli a támogatás tartalma, habár az etikai szempontok szerint befektetett tőke ugyanolyan nyereséges, mint más befektetések. Ebben a kontextusban megemlíthetjük az Európai Szociális Befektetési Fórumot ( melynek kitűzött célja a fenntartható befektetések terjesztése és fejlesztése a pénzügyi ágazaton belül, a közvélemény fogékonyságának növelése a kérdéssel szemben, a tagok tanácsolása ezen a téren, támogatás és információk biztosítása a bizonyos európai országokban működő nemzeti befektetési fórumok iránt érdeklődőknek. A jövőben létfontosságú lesz a vállalatok egyesülési joga gyakorlásának garanciája ágazati szinten, valamint a dolgozók jogainak megerősítése minden tagállamban, de főként a keleteurópai országokban. Újabb pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátására az európai strukturális alapok, de főleg az Európai Szociális Alap (ESF) célirányos alkalmazása révén nyílik majd lehetőség. A résztvevők meglátása szerint rendkívüli jelentőséggel bír az egyes szervezetek felvilágosítása az európai kérdések vonatkozásában, illetve ezek megerősítése a problémák kezelésében. 4. Hogyan valósítható meg a fenntartható fejlődés, a fenntartható foglalkoztatottság és a felelős cselekvés az EU-n belül, tekintettel a társadalmi igazságosságra és a szociális juttatások helyes elosztására? E célkitűzések elérése érdekében kiemelték a szociális piacgazdaság társadalmi összetevője megerősítésének döntő jelentőségét. Az eredeti elképzelés alapján a gazdasági növekedés és fejlődés célja az ember és az emberi jólét, és nem a nyereség halmozása, illetve egy szűk csoport jómódú életvitele. Kiemelték a verseny, a szolidaritás és az igazságszolgáltatás közti egyensúly szükségességét. Ebben a kontextusban fogalmazódott meg a globális pénzügyi és gazdasági rendszer jobb és hatékonyabb szabályozásának igénye. Mint második prioritás körvonalazódott az emberséges munkahelyek teremtésének gondolata a szegényes munkahelyek és munkaviszonyok helyett, melyekre nézve kötelező a szociális biztosítás befizetése, igazságos és teljesítményarányos fizetéssel díjazzák, illetve fontos befektetésnek minősülnek a jövőre nézve. Az oktatás terén az egész életen át tartó tanulási politika európai szintű finanszírozására és megvalósítására született javaslat. A vállalati szociális felelősséget egy európai és nemzetközi szinten alkalmazott CSR stratégia segítségével kell ellenőrizni, majd kiértékelni a vállalatok magatartását és felelősségvállalását, ha szükséges, büntetés terhe mellett. Ugyanakkor feltétlenül szükség van az egyre nagyobb társadalmi különbségekkel szembeni lépésekre, amelyeket a jelenlegi válság jobban elmélyített. A pénzügyi piaci 9

10 spekulációk szigorúbb ellenőrzése, illetve a rövid távú, az átváltási árfolyamok fluktuációjáért felelős spekulációk megszüntetése végett, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról folyt tárgyalás, ami támogatásra is talált. Az illető adóból származó bevételeket pedig a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség megszüntetésére fordítanák, illetve a pénzügyi gazdaság és a reálgazdaság közti törés helyreállítására. A továbbiakban elhangzott, hogy a munkavállalóknak fokozottabban kellene részesedniük a vállalatnak generált nyereségekből, illetve az együttdöntési jogaik kiterjesztése szükséges. Javítani kell a családi élet és a szakmai pályafutás egyeztethetőségén is. Végül pedig megfogalmazódott az önkéntesség nagyfokozottabb méltányolásának szükségessége, különösen a társadalmi szférában, illetve az ilyen tevékenységek ingyenes megjutalmazásának gondolata. Különösen a családoknak és az oktatási intézményeknek kell ápolniuk ezt a szemléletmódot, illetve felszólítaniuk a fokozottabb felelősségvállalásra. III. CSELEKVÉSI JAVASLATOK A DOLGOZÓI SZERVEZETEK SZÁMÁRA Ahogy azt a Müncheni Nyilatkozatban kifejezték, a MSZ tagok jelentős akcióterülettel rendelkeznek különböző szinteken. Megerősödve kell kilépniük a válságból, ahhoz, hogy a jövőben mint tárgyalópartnerekre figyeljenek rájuk országos, európai és nemzetközi szinten. Ennek fényében álljanak itt a következő, a Müncheni Nyilatkozaton alapuló és a regionális konferenciák eredményeivel kiegészített javaslatok, mint konkrét cselekvési javaslatok a MSZ számára. A munkavállalókkal kapcsolatos cselekvési lehetőségek A MSZ-nek, a munkáltatók szövetségeinek támogatásával, sürgetnie kell a törvényes vagy egyezményes minimálbérek megállapítását, illetve a minőségi munkaviszony, a megfelelő és igazságos bérek biztosítását célzó kollektív munkaszerződések létrehozását. Ugyanakkor erőfeszítést kellene tennie az állammal közösen a kis- és közepes jövedelmek tehermentesítésére, a kereslet megerősítésére, illetve a munkanélküli támogatási időszak meghosszabbítására is, annak szakképzési programokkal való összekapcsolására, munkavállalói szakképzési ajánlatok kidolgozásának népszerűsítésére, illetve a vállalatok elkötelezésére, hogy egész életen át tartó tanulási stratégiákat foganatosítanak alkalmazottaik számára. Továbbá igényelniük kell az államtól bizonyos államilag támogatott bankhitelek megadását a háztartások számára. A MSZ-nek viszont mindenekelőtt konszolidálnia kell saját kapacitásukat gazdasági és pénzügyi téren, hogy több szakértőt küldhessenek a politikai tanácskozásokra. 10

11 A vállalatokkal kapcsolatos cselekvési lehetőségek Közös megegyezés alapján a MSZ-nek rugalmas munkaidőbeosztás és képzési programok kidolgozására kell bátorítaniuk a vállalatokat az elbocsátások helyett, illetve az államhoz kell fordulniuk az államilag támogatott bankhitelek megadásáért a fizetőképes vállalkozások, de főleg a KKV-ok számára. Ugyanakkor a MSZ-nek meg kell győzniük az államot arról, hogy garantálja a vállalatok tőkefelhalmozásának megerősítésére vonatkozó lehetőségek előmozdítását az alkalmazotti részesedés révén, illetve azt, hogy a munkavállalók együttdöntési lehetőségei megvalósulnak a vállalatokon belül. Majd hangsúlyosabban kell ösztönözni a vállalatokat a családi élet és a szakmai pályafutás egyeztetése vonatkozásában. A munkavállalók egyesülési és szakszervezet-alakítási jogát, amelyet az EU összes tagállamában törvény biztosít, az egyes vállalatoknak nem szabad aláásniuk. A vállalatoknak ki kell dolgozniuk a saját CSR politikáikat, illetve elő kell mozdítaniuk a dolgozói humántőke megerősítését, hogy megelőzhessék a válságot követő szakképzett munkaerő hiányát. A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos cselekvési lehetőségek A MSZ tagoknak kötelességük a társadalommal szembeni felelősségteljes cselekvésre felszólítani a bankokat, hogy biztosítható legyen a társadalmi összhang és a lakosság nagy részének fenntartható foglalkoztatottsága. Ezért fel kell szólítaniuk a kormányokat, hogy cselekvőképes pénzügyi szabályozó hatóságokat alapítsanak, és hozzanak létre egy hatékony és országos, európai és nemzetközi szinten független ellenőrző rendszert. Továbbá a MSZ-nek elő kell mozdítaniuk a fogyasztáson alapuló befektetések korlátozását, a nyugdíj- és biztosítási alapok fenntartását, szigorú szabályozások révén, a bankokkal szembeni nagyobb tőkekövetelmények támasztásával, illetve a hagyományos banki funkciók és a befektetési ágazat szétválasztásának támogatásával, szorgalmazva a bankok saját érdekű ügyleteinek tiltását 2. Majd egy felelősségi rendszer létrehozását kell követelnie a privát bankok számára, illetve a pénzügyi piaci termékek állam általi igazolását. Az államnak meg kell adóztatnia a bankokat a következő évben, azt biztosítandó, hogy a felmerült károk egy része megtéríthető. A spekulációs lufik megelőzése, illetve a pénzügyi piacokon a sebesség és a forgalom csökkentése végett a MSZ-nek támogatniuk és követelniük kell a rövid távú és spekulatív tranzakciók megadóztatását, egy pénzügyi műveletekre vonatkozó adó bevezetésével ( 3. A MSZ-nek fel kell kérniük a kormányokat, hogy szabályozzák és átláthatósági kritériumok mentén kövessék nyomon a hitelminősítő intézetek tevékenységét, illetve korlátozzák folyamatosan a vezetők járandóságait, 2 A hitelintézeket nyelvezetében, a saját érdekű ügyletek a pénzügyi instrumentumok (készpénz, értékpapírok, valuta, deviza, nemesfém vagy derivatívok) kereskedése saját néven és a saját nyereség céljából, amelyeket nem közvetlenül az ügyfélkör generál. 3 A civil társadalomnak létezik egy globális kezdeményezése, amely a aláírásával kérelmezi a G20-tól, hogy a június közti Torontóban (Kanada) esedékes közgyűlésén döntést hozzon egy ilyen jellegű adó kiszabásáról. 11

12 a jövedelem progresszív adóztatása révén. A bónuszokat ki kell iktatni az átláthatóság és a célirányos kezelés hiánya miatt. Majd a MSZ-nek fel kell kérniük a G20-at, hogy nyilatkozataikat tettek kövessék, valósítsák meg a pénzügyi rendszer reformját, illetve sürgessék az IMF-et arra, hogy megoldási javaslataiban nagyobb hangsúlyt fektessen a társadalmi dimenziókra. A továbbiakban meg kell akadályozni a tagállamokat a még nagyobb bankok alapításában, a válságot követően (too big to fail), ezzel csökkentve annak a veszélyét, hogy azok a jövőben veszélybe sodorják a pénzügyi rendszert, illetve megelőzve a zsarolható állam létrejöttét. Az állami hatóságokkal kapcsolatos cselekvési lehetőségek A MSZ-nek késztetniük kell a tagállamokat arra, hogy a jövőben a szociális és fenntartható piacgazdaságot egy szociális gazdasági modell mentén értelmezzék, és ennek fényében támogassák helyi, országos és európai szinten bizonyos kormányzati gazdasági programok hatékony megvalósítását. Eszerint a programok fő pontjainak tartalmazniuk kell a gazdasági aspektusokon túl, szociálisakat is, mint például az oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba és az egészségügybe való beruházás. Majd elő kell mozdítani a tudományos és a kutatási területeket, illetve a fenntartható infrastruktúrákra vonatkozó projekteket is. A MSZ-nek tárgyalásokat kell folytatniuk egy jövőbeli perspektívákat tartalmazó modellről is, amely a bruttó nemzeti terméket (GDP) a szociális kiadásokkal egyezteti, s ezzel hozzájárul a társadalmi biztosítási rendszerek jövőjének szavatolásához. A továbbiakban az államot fel kell kérni, hogy a fenntartható, jövőorientált ágazatokban az új munkahelyek teremtésének folyamát felgyorsítsa, illetve népszerűsítse az alternatív energiaforrások használatát. Egy egyszerű és méltányos adórendszer létrehozása, amely megszünteti a vállalatok és a bankok adómentesítését, és amely tiltja a nyereség teljes ügyletbe bocsátását, jelenti a következő életbevágó feladatot. Ugyanakkor a MSZ-nek arra kell késztetniük a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy bevonja a MSZ szakértelmét a pénzügyi rendszerek megreformálásába, illetve hogy ne csak a pénzügyi ágazatban keressen tanácsadókat. A szegénység leküzdésével kapcsolatos cselekvési lehetőségek Felhívjuk az európai MSZ tagokat, hogy kapcsolódjanak be aktívan A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésének európai éve programba. Különösen a munkanélküliek és a szegény dolgozók helyzetét kell a középpontba helyezni. A normális munkaviszonyok meghatározott időre szóló, projektre, mini-munkákra vonatkozó, kiszervezést szabályozó stb. szerződésekkel történő egyre hangsúlyozottabb kiküszöbölését kollektív munkaszerződésekkel és keretszerződésekkel kell visszaszorítani operatív szinten. A MSZ tagoknak arra kell késztetniük hazai kormányaikat, hogy 2015-ig növeljék meg a saját fejlődési hozzájárulásukat a nemzeti bruttó termék 0,7%-val, az évezredre vonatkozó, Egyesült 12

13 Nemzetek által megfogalmazott fejlődési célkitűzések betartása érdekében. Egy másik javaslat, amelyhez két társadalmi partner támogatására van szükség, a pénzügyi tranzakciók adójának bevezetése. A beszedett adó egy részét kiegészítő forrásként a fejlődésben és a szegénység leküzdésében való együttműködésre lehet szánni. A társadalmi párbeszéd javításával kapcsolatos cselekvési lehetőségek A válság kiemelte a tényt, hogy a társadalmi párbeszéd eszközeit és módszereit a jövőben hatékonyabbá kell tenni, úgy, hogy a MSZ tényleges részvétele a krízis helyzetekben biztosított legyen. Másrészt a társadalmi partnereknek együtt kell kidolgozniuk egy megfelelő keretet és a konkrét javaslatokat, illetve ezzel egyidőben a kormányokat nemzetközi szakértők bevonásával bátorítani kell a közös megoldás és megvalósítási folyamat előmozdítása lehetőségeinek felfedezésében. Egyrészt, a társadalmi partnereknek ki kell dolgozniuk, és konkretizálniuk kell a nemzeti és ágazati szintű megoldásokat, illetve beépíteniük a munkaerővel kapcsolatos prioritásokat a nemzeti programokba. Ennek a törekvésnek az egyik feltétele az összes MSZ tag tényleges részvétele a nemzeti társadalmi párbeszédben, ami viszont nem garantált minden EU-s tagállamban. A 2020-as EU stratégiával kapcsolatos cselekvési lehetőségek Az aktuális válsághelyzetben szükség van a globálisan, regionálisan, nemzeti és helyi szinten összehangolt cselekvésre, amelybe a társadalmi partnerek is, de a civilszervezetek is bekapcsolódnak. Egy egységes erkölcsi alap megteremtése szempontjából a fenntartható munkahelyek létrehozása és megtartása, a biztos és méltányos munkavállalói bérek és jövedelmek, illetve a társadalmi biztosítási rendszerek fenntartása rendkívül fontos Európa jövőjére nézve, és ezeket az Európai Bizottság 2020-as EU Stratégiájának szerves részeként be kell építeni. Ezt szociális és fenntartható piacgazdasági stratégiájába is kell ötvözni, amely nagyobb jelentőséget tulajdonít a szociális aspektusoknak, és amely egyesíti az ökológiai, szociális és gazdasági vetületeket a társadalom körében való alkalmazásuk révén. A fenti cselekvési javaslatok és a MSZ bekapcsolódása egy fenntartható 2020-as EU Stratégia megvalósításába tehát rendkívül lényegesek. IV. BEFEJEZÉS A jelenlegi válság és a belőle származó, a pénzügyi és gazdasági rendszerek iránti lakossági bizalom megrendülése nem vezettek egyelőre a pénzügyi architektúra szerkezeti reformjához. Ellenkezőleg: úgy tűnik megnőtt a bankok kockázatvállalási hajlandósága ben a pénzpiac ugyanakkora a tőkevolument regisztrált, mint 2007-ben, a válság kitörése előtt. A spekulációk ugyanolyan merészek, és a kölcsönöket újból spekulációkra használják, ahogy azt 13

14 például a Görögország fizetésképtelenné válásával kapcsolatos spekulációk is jól mutatják. Ismét csillagászati profitoknál tartunk, a bankok újra extravagáns bónuszokat osztogatnak, és sem az EU, sem a G20 nem képesek komoly reformokat végrehajtani. A reálgazdaság pénzügyi gazdaságtól való elválasztásának problémája még nem került terítékre, s a pénzügyi rendszer minden eddigit felülmúló jelentőségű szerepben tetszeleghet. A válság hatásai jól láthatók: a munkanélküliség, a munkavállalók szegénysége és a háztartások eladósodása, illetve érzékelhető az alkalmazottak hatóságokba és vállalatokba vetett bizalmának megingása. Megengedhetetlen, hogy a tennivalók mellett ismét elmenjünk, mintha semmi sem történt volna, és az is elfogadhatatlan, hogy a munkavállalók állják egy olyan válság költségeit, amelyért nem felelősek. Ezért a pénzügyi ágazat részére elő kell írni az államtól kapott mentőcsomag visszafizetését. Most a munkásszervezetek feladata az, hogy az államot rákényszerítsék a fenti javaslatok megfontolására, és arra, hogy megkísérelje azok alkalmazását, annak érdekében, hogy létrehozzon egy szociális és a jövőben fenntartható piacgazdaságot. Königswinter, 1. Június 2010 Michael Schwarz, Tudományos munkatárs a EZA együttműködésben Judit Czuglerne Ivany, Regionális koordinátora a Kelet-Európában Henry Acquaviva, Regionális koordinátora a Dél-Európában Sönke Siegmann, Regionális koordinátora a Nyugat-Európában 14

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról 198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én megtartotta

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 8.4.2009 COM(2009) 162 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára Új lendület

Részletesebben

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások

Az EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások 2009.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 271 E/31 151. elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes

Részletesebben

Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról

Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról Tájékoztató a 2007. október 16-án megtartott Együtt a foglalkoztatás biztonságáért a feketemunka ellen című konferenciáról 2007. október 16-án került megrendezésre az OMMF Együtt a foglalkoztatás biztonságáért

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.6.19. COM(2012) 286 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az emberkereskedelem felszámolására

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell

TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell Jóváhagyta a TIGÁZ-DSO Kft. Alapítója 2016. március 3-án TIGÁZ-DSO Kft. 4200 Hajdúszoboszló Rákóczi u. 184. Magyarország TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET...

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.17. COM(2014) 357 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Tegyük láthatóvá a kisérletező tanulást

Tegyük láthatóvá a kisérletező tanulást Tegyük láthatóvá a kisérletező tanulást 510698-LLP-1-2010-1-DE-Leonardo-LNW A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadvány csak a szerző véleményét tartalmazza, a Bizottság nem felel az itt megjelenő

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 1 Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 1 A SINTTAV 2010 elején szemináriumot rendezett az EWC 1 -krõl, amely az elsõ ilyen témájú

Részletesebben

CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív. 1. melléklet

CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív. 1. melléklet CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív 1. melléklet 1 2 3 [ÁROP] 11. CAF modell bevezetése / felülvizsgálata CAF 2. melléklet Common Assessment Framework KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen

Részletesebben

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2011

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2011 CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2011 értékeink Értékeink Tisztesség Céljainkat tisztességesen, korrektül és felelôsségteljesen kívánjuk elérni, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogszabályokat,

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Elfogadta a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja végelszámolója. Hatályos: 2014.04 01.-től. 1. Bevezetés... 1

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA

NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Bevezetés 1. II. Célkitűzések 2. III. Feladatok 2. III. 1. A gazdálkodás feltételrendszere 2. III. 1. a)

Részletesebben

AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN

AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN ELFOGADÁSRA KERÜLT AJÁNLÁSOK Ülésezve Prágában, 1997.

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010 CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010 értékeink Értékeink Tisztesség Céljainkat tisztességesen, korrektül és felelôsségteljesen kívánjuk elérni, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogszabályokat,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Az eredmények áttekintése

Az eredmények áttekintése A társadalmi párbeszéd megerosítése a helyi és regionális kormányzás szektorában az új" Tagállamokban és a Az eredmények áttekintése a CEMR és az EPSU számára az ECOTEC 1 által az Európai Bizottság anyagi

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan

Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2014/0259(NLE) 27.5.2015 *** AJÁNLÁSTERVEZET a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezménye 2014. évi jegyzőkönyvének

Részletesebben

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások Ez évben lett öt éves az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája. Az EU Bizottsága 2010 júliusában

Részletesebben

Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1

Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 Koroknai Péter lénárt-odorán Rita: A speciális célú vállalatok szerepe a hazai gazdaságban és a statisztikákban*,1 A magyar gazdaság sérülékenysége szempontjából fontos külső adósság- és tartozásmutatókat

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján

Részletesebben

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Költségvetési Ellenőrző Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Költségvetési Ellenőrző Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2009 IDEIGLENES 2005/0811(CNS) 3.11.2005 JELENTÉSTERVEZET Lars Heikenstennek a Számvevőszék tagjának történő jelöléséről (C6-0339/2005 2005/0811(CNS))

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 896 végleges 2011/0438 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közbeszerzésről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011)

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2005

munkaerőpiaci tükör 2005 munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya

E T I K A I K Ó D E X E. I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. E T I K A I K Ó D E X E I. Az Etikai Kódex célja és hatálya A piaci siker egyik kulcsa a vállalat céljait támogató és a munkatársak magatartásában is megnyilvánuló pozitív

Részletesebben

2009. szeptemberi hírek

2009. szeptemberi hírek 2009. szeptemberi hírek Hírek Újra pályázhatnak a kisvállalkozások technológiafejlesztésre Fiatal gazdák induló támogatása Kutatás-fejlesztési pályázatok, idei évben utoljára! Egyenlő esélyű hozzáférés

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

III. KÖVETKEZTETÉSEK

III. KÖVETKEZTETÉSEK III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív

A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív 1. Bevezetés Ez a kérdőív segít Önnek abban, hogy a kérdésekre válaszolva elgondolkodjon, milyen erőfeszítéseket tesz cége a felelős vállalkozói magatartás

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS Brüsszel, 2011. április 18. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI PLATFORMJA ÖSSZEGZŐ JELENTÉS

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Szlovénia-Magyarország- Horvátország Programkiegészítő Dokumentum 2005. július 7. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITM-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika MAGÁN ÁGAZAT. Módosítás dátuma

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITM-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika MAGÁN ÁGAZAT. Módosítás dátuma PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITM-51 SZABÁLYZAT Befektetési Politika MAGÁN ÁGAZAT Sorszám 1.0 1.1 1.2 MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Módosítás dátuma Módosította Jóváhagyó Pénztári ágazatok szétválasztása,

Részletesebben

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0433 2004. július 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3 Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság) HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2008 COM(2008) 553 végleges 2008/0180 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az állatok leölésük során való védelméről (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről

Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről A 2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására az Európai Bizottság

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszere (FEUVE) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE), ennek részeként az ellenőrzési nyomvonalat,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

TERMÉKTANÚSÍTÁS Jogharmonizáció az EU-ban Terméktanúsítás az EU-ban Direktívákkal szabályozott területek

TERMÉKTANÚSÍTÁS Jogharmonizáció az EU-ban Terméktanúsítás az EU-ban Direktívákkal szabályozott területek Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Minőségirányítás alapjai TERMÉKTANÚSÍTÁS Jogharmonizáció az EU-ban Terméktanúsítás az EU-ban Direktívákkal szabályozott területek előadó: Dr. Szigeti Ferenc

Részletesebben