Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa Miskolc. Program: Geotechniaki rendszerek és eljárástechnika Programvezető: Dr. Kovács Ferenc

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa Miskolc. Program: Geotechniaki rendszerek és eljárástechnika Programvezető: Dr. Kovács Ferenc"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa Miskolc Program: Geotechniaki rendszerek és eljárástechnika Programvezető: Dr. Kovács Ferenc Alprogram: Geotechnikai rendszerek és eljárások kutatása, fejlesztése Részprogram: Térinformatikai rendszerek geodéziai megalapozása különös tekintettel a geotechnikai adatbázisokra Témavezető: Dr. Graczka Gyula :Dr. Balla László Tarján Iván okl. bányamérnök Térinformatikai és GPS alapú rendszerek pontossági és alkalmazhatósági vizsgálata Ph. D. értekezés

2 Tartalom Bevezetés 6 1. Műholdas helymeghatározó rendszerek A GPS (Global Positioning System) alapelvei A műholdas helymeghatározás geometriai alapelve A GPS és GLONASS rendszer felépítése A kódfázismérés fogalma A vivő fázismérés fogalma A GPS hibaforrásai A DOP A geometria hatása a mérésekre általában A kovariancia mátrix UERE A DOP-k A gúla HDOP-VDOP A szélesség Konklúzió Az ionoszféra hatása Törésmutató A troposzféra hatása 36 Kiegészítés A műholdas helymeghatározás mérési módszerei Transzformációk Transzformáció navigációs GPS készülékekhez DGPS A Differenciális GPS Az RTK DGPS elve általában A differenciális korrekció A range correction Az adatkapcsolat 54 2

3 5. 4. A rendszerek felépítése Működő szolgáltatások A szolgáltatások értékelése 58 Kiegészítés Az RDS-DGPS RDS Tesztelés A tesztelés eredményeiből levont következtetések Egy másik kísérlet 68 Kiegészítés A Kálmán-szűrő és alkalmazása Egyenletmentes leírás A szűrő matematikai leírása GPS/INS integráció 87 Kiegészítés Bevezetés a térinformatikai rendszerekhez Terepi térképszerkesztés integrált adatgyűjtő eszközökkel Előzmények A munka tárgya A rendszer A mérések elve Tapasztalatok Fejlesztések, javaslatok Konklúzió 106 Kiegészítés A külfejtéses bányák felmérésének korszerű technológiája Az alkalmazott eljárások alapvető elemei Az eszköz Az üzemeltetést végző szakemberek A jelenlegi állapot Az adatnyerés és feldolgozás folyamata 115 3

4 Az adatnyerés Az adatfeldolgozás Javaslat A feladat értékelése és tervezése Az adatnyerés GPS-szel Adatnyerés CCD kamerával Adatbázis-kezelés Az adatok megjelenítése, automatikus térképezés Összefoglalás 121 Kiegészítés ALKALMAZOTT RENDSZEREK Rendszerarchitektúra OPTIMÁLIS ÚTVONAL KIVÁLASZTÁSÁNAK ALGORITMUSAI Algoritmusok Szélességi keresés BELLMAN-FORD algoritmus FLOYD-WARSHALL algoritmus DIJKSTRA algoritmus Összegzés Alkalmazások Hálózati alkalmazások Open Shortest Path First (OSPF) Térinformatikai alkalmazások DLL definíciója, szerepe Statikus linkelés Dinamikus linkelés DLL készítése Optimalizáló függvény Az algoritmus működése Összegzés 146 4

5 Adattáblák 147 Kiegészítés Összefoglalás Irodalomjegyzék 157 Summary 159 5

6 Bevezetés A dolgozat témája alapvetően az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése óta olyan rendszerek tervezését és kialakítását tűztem ki célul, amelyek segítenek a hazai GPS (műholdas helymeghatározó rendszer) felhasználóknak munkájukban, illetve annak alkalmazásait teszik lehetővé. Ilyenek többek között a differenciális GPS technika egyszerűsítése, vagy az értékek megfelelő kezelése. Fentiek megvalósításához alapos ismeretekre, gyakorlatra, tapasztalatokra volt szükség, a tervezéshez tesztekre, megfigyelésekre, amelyek megteremthetik az alapját a végleges kialakítás megfelelő és üzemszerű működésének. Ezek alapján a dolgozat két jól elkülöníthető részre tagolható. Az első (1-4 fejezet) azokat az elméleti alapokat tárgyalja, melyek nélkül a munka el sem kezdhető, valamint az általános tervezési szempontokat a megfigyelések és tapasztalok tükrében. A második rész (5-12 fejezet) célja a megvalósított rendszerek bemutatása, kialakítása, eszközeinek működése, az alkalmazások magyarázata. Részletesen megvizsgálom a GPS használata során felmerülő jelentősebb problémákat nem tárgyalva a technika részleteit, szorítkozva azokra a jelenségekre, amelyeket eddig nem, vagy nem megfelelő súllyal kezeltek. (1., 2., 3. fejezet) Ugyanígy a térképek, térinformatikai rendszerek alapját képező adatbázisok néhány hibájára is felhívom a figyelmet. (10. fejezet) Tisztázom az idevonatkozó mérési eljárások alapelveit, kiemelve azok kritikus pontjait, a megvalósítás szükséges feltételrendszerét. (7., 9., 10. fejezet) Példákat mutatok be különböző típusú grafikus és leíró adatbázisokra, vizsgálva azok alkalmazásfüggő tulajdonságait és szerkezetüket. (11., 12. fejezet) Bemutatom a megvalósított rendszerek szerkezetét, működési elveit, eszközeit és eljárásait is mind elvi mind gyakorlati szempontok szerint. 6

7 1. Műholdas helymeghatározó rendszerek Több műholdas helymeghatározó rendszer létezik illetve létezett, s a jövő tervek hasonlóképpen gazdagok új műholdas megoldásokban. A jelenlegi szabatos műholdas helymeghatározó rendszerek közvetlen előzménye az USA Haditengerészete számára 1961-ben kifejlesztett TRANSIT műholdas navigációs rendszer, melynek polgári felhasználása 1967-ben kezdődött, s 1994-ben a rendszer működésével együtt véget is ért. [1] A rendszer alapvető célja tengerészeti navigáció volt, de hasznosították geodéziai célokra is, elsősorban olyan globális feladatok megoldására, mint a NAD 83 nevű észak-amerikai, vagy a WGS 84 dátum létrehozása. A TRANSIT rendszer geodéziai hasznosítását hosszú észlelési idő, utófeldolgozás és viszonylag alacsony, 1 méter körüli pontosság jellemezték. A TRANSIT rendszerben a mérés alapelve az volt, hogy a vevő a földi pont és a műhold távolságának megváltozását határozta meg egy megadott időintervallumra a Doppler eltolódás segítségével, ezért ezekre a műholdakra a geodéták rendszerint 'doppleres' jelzővel hivatkoztak. A TRANSIT -tal egyidejűleg a Szovjetunióban is kifejlesztettek egy műholdas navigációs rendszert, ezt azonban kizárólag katonai célokra használták és titokvédelmi okokból jellemzőit nem publikálták. Mind a jelenleg működő, mind pedig a tervezettek között találunk olyan rendszereket, melyek helyzeti pontossága néhány száz métertől egy-két kilométerig terjed. Ezek a rendszerek a korábbi repülőgépes, illetve hajós impulzusos rádiónavigációs rendszerek (SHORAN, HIRAN stb.) műholdas továbbfejlesztései. Ilyen rendszer például az ARGOS, mely két TIROS N meteorológiai műholdat használ az állatok helyváltoztatásának tanulmányozására. Az állatokra kb. 2 kg súlyú rádióadót erősítenek, mely MHz frekvencián sugároz, a műholdak veszik a jelet és továbbsugározzák a földi feldolgozó állomásra. A feldolgozó állomás a keresett koordinátákat egy hold vételéből vezeti le mozgó tárgyak esetében ±800 méter, rögzített tárgyak esetében pedig ±300 méter középhibával. A számtalan új kezdeményezés közül csak megemlítjük az intelligens autónavigációs rendszerekben felhasználásra tervezett LORAN C repülőgép navigációs rendszert, mely 7

8 mérőelemei két alacsony pályamagasságú úgynevezett LEO műholdon illetve a mozgó gépkocsin helyezkednek el, az eredmények (a gépkocsik koordinátái) pedig a műhold kommunikációs csatornáján keresztül jutnak a földi állomásra. A rendszer egy variánsát a GEOSTAR távközlési műhold segítségével próbálták ki 1993-ban. A fenti áttekintés azt kívánta bemutatni, hogy már jelenleg is többféle műholdas rendszer használható különböző pontossági és szolgáltatási paraméterrel, és ez a jövőben a műholdas távközlés fejlődésével még inkább így lesz. Egyre több ugyanis az olyan feladat, amelyben a mérés eredményét nem a mért objektumon, hanem attól távol kívánjuk azonnal, a mérés megtörténte után (jelen időben) megkapni. Ha a pontossági igények nem túl nagyok, az ellenőrzött objektumok száma pedig igen nagy, úgy olcsóbb lehet az ilyen feladatokat olyan műholdas rendszerrel megoldani, mely egyben az adatátvitelt is elvégzi. Az Egyesült Államok által GLONASS-nak nevezett szovjet (orosz) műholdas szabatos navigációs rendszer teljessé tételére az amerikai üzleti körök pénzügyi támogatást ajánlottak fel az orosz kormánynak, és amerikai cégek olyan vevők készítését kezdték meg, melyek a méréshez mind a GPS mind a GLONASS műholdak jeleit felhasználják ban 13 műhold üzemelt a tervezett 21 működő és 3 tartalék, összesen 24 műholdból, melyek három pályasíkban keringenek km-es közepes magasságban. Hozzá kell még fűznünk, hogy a két rendszer összekapcsolása azért is előnyös, mivel a két rendszer műholdjai olyan pályákon keringenek, melyek kiegészítik egymást, és biztosítják, hogy a föld minden pontján minden időben kellő számú, optimális helyzetű műholdat lehessen észlelni A GPS (Global Positioning System = Globális Helymeghatározó Rendszer) alapelvei A GPS fejlesztésének megkezdését 1972-ben kezdeményezte az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (US. Department of Defense, DoD). Olyan rendszert szándékoztak megvalósítani, mely a műholdak ismert pozícióiból távolságokat határoz meg ismeretlen helyzetű földi, légi, tengeri objektumokra. Elsődlegesen a rendszer létrehozása katonai célokból történt, de a polgári hasznosítással is számoltak. 8

9 A rendszer űrszegmense 21 aktív és 3 tartalék műholdból áll, melyek hat darab, 55 o inklinációjú síkban helyezkednek el. Mind a 6 síkban négy műhold kering km magasan közel kör alakú pályán. A pályákat úgy képzelhetjük el, hogy az egyenlítőt hosszúság szerint 30 o - ként felosztjuk, majd minden egymástól 180 fokra fekvő két osztásponton keresztül fektetünk egy olyan körlapot, mely középpontja egybeesik a föld középpontjával, sugara km., s az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 55 o. A műholdak súlya mintegy 750 kg. (a GLONASS műholdak súlya 1500 kg körül van). A rendszer teljes kiépülése óta a föld bármely pontjáról egyszerre 4-8 műhold 'látható' 15 o -ot meghaladó magassági szög alatt. A ábrán felvázoltuk a GPS és a GLONASS rendszerek pályáit és a műholdak elhelyezkedését a pályákon. NAVSTAR GPS 1.1. ábra Műholdas navigációs rendszerek felépítése GLONASS A műholdas helymeghatározás geometriai alapelve A korszerű műholdas helymeghatározó rendszerek a pontok helyzetét térbeli ívmetszéssel határozzák meg. három mérés a két pont egyikét adja meg álláspontként km ezen a gömbön állunk 1.2 ábra - egy távolság mértani helye a térben gömb két mérés alapján ezen a körön vagyunk valahol 1.3 ábra - két gömb metszésvonala kör 1.4 ábra - három gömb két pontban metszi egymást 9

10 Képzeljük el, hogy egy rögzített pillanatban megmértük álláspontunk és egy műhold távolságát. Legyen ez a távolság km. Egy mérés alapján álláspontunkról csak azt tudhatjuk, hogy valahol azon a gömbön van, amelyet a kérdéses műholdra, mint középpontra, km-es sugárral szerkesztünk (1. 2. ábra). Ugyanebben az időpillanatban mérjük meg a távolságunkat egy másik műholdtól is. Legyen ez a távolság km. Kézenfekvő, hogy álláspontunk rajta van azon a gömbön is, melyet a második műhold, mint középpont körül km-es sugárral szerkeszthetünk. Mivel az álláspontunk mindkét gömbön rajta van, rajta kell, hogy legyen a két gömb metszésvonalaként létrejött körön (1. 3. ábra). Ha ugyanebben a pillanatban egy harmadik műholdtól is megmérjük a távolságot, legyen ez km. és elképzeljük a harmadik gömböt is, úgy ez utóbbi két pontban metszi az első és második gömb metszésvonalát. A két pont közül a valódi álláspont további mérés nélkül néhány egyszerű szabály figyelembevételével meghatározható (1. 4 ábra). Általában e két pont közül az egyik vagy irreálisan messze van a Föld felszínétől, vagy mélyen a Föld gyomrában van, ebből adódik, hogy a másik a mi pozíciónk, de megmérhetjük egy negyedik műholdtól való távolságunkat is (a negyedik gömb csak a mi pontunkat metszheti). Nem szabad elfelejtenünk, hogy a fenti gondalatkísérletnél a három mérést egy időpillanatban hajtottuk végre, és ismertnek tételeztük fel ebben az időpillanatban mind a három műhold koordinátáit A GPS és GLONASS rendszer felépítése A továbbiakban azonban a világszerte elterjedt GPS rendszerrel fogunk foglalkozni, mielőtt azonban ezt megtennénk, szólnunk kell arról, hogy a GPS-hez hasonló rendszer üzembeállítását a volt Szovjetunióban is megkezdték, azonban a Szovjetunió szétesése után a kiépítés üteme lelassult. A későbbiekben ismertetendő 'szelektív hozzáférés' nevet viselő amerikai politika miatt azonban az amerikai civilek is szeretnének egy olyan kiegészítő mérőrendszerre támaszkodni, mely adatait nem hamisítják mesterségesen. Ezzel magyarázható a GLONASS kialakításának az amerikaiak általi támogatása is. 10

11 Az első GLONASS műholdat 1982 októberében lőtték fel végéig több mint 70 műhold került a pályára. A műholdak súlya mintegy 1500 kg, tervezett működési ideje 3 év. A tervek szerint az 1998-tól kezdődően felbocsátandó műholdak tervezett működési ideje 5 év lesz. A teljes kiépítésben a 24 darab GLONASS műhold km-es közel kör alakú pályán kering három pálya síkban, melyek felszálló ága egymástól 120 o -ra helyezkedik el. A pályánként 8 műhold egyenlő távolságra van egymástól, szélesség szerinti attribútum különbségük 45 o. A pálya inklinációja 64.8 o, egy teljes pálya megtétele kb. 11 óra 15 percig tart. A műholdak pályáját úgy tervezték meg, hogy egyszerre legalább 5 holdat lásson a felhasználó. A GPS műholdak két jelet sugároznak. Az első jel vivőhullám hossza L1= MHz, a másodiké L2= MHz. E frekvenciákat a nagypontosságú atomórával stabilizált MHz-es alapfrekvencia sokszorozásával állítják elő. Mindkét vivőhullámot modulálják a körülbelül 30 méter hullámhosszú P kóddal (P a precise - szabatos rövidítése). Az L1 vivőt ezen kívül modulálják még a C/A (coarse-acquisition durva-elérés) kóddal, mely kb. 300 m hosszú. A vevő ezeknek a kódoknak a felhasználásával határozza meg a pseudotávolságokat. A P kód nagyobb (PPS Precise Positioning Service), a C/A kód kisebb (SPS Standard Positioning Service) pontosságot biztosít a pseudotávolságok meghatározásában. Az eredeti katonai célokkal összhangban a DoD a szelektív elérhetőség (selective availability, röviden SA) politikáját gyakorolja, ami azt jelenti, hogy esetenként (pld. az Öbölháború idején) korlátozza a teljes rendszer használatát a polgári alkalmazóknak. Gyakorlatilag ez korábban úgy történt, hogy csonkolták azokat az üzeneteket, melyek a műhold koordinátáit továbbítják a vevőknek. Jelenleg, időnként a C/A kódra műholdanként változó, alacsony frekvenciás (hosszú idő alatt ismétlődő) torzítást visznek, mely az eredeti 30 m-es pontosságot 100 m. körülire csökkenti. Ez a hatás május 2. napján az USA elnökének rendelete alapján megszűnt. Megvalósult az úgynevezett zavarást kivédő (anti-spoofing) technika, ami a P kódot a zavaró jelek elleni védelem céljából Y kódra alakítása útján, egy W kód beillesztésével történt. Így a modulált vivőhullámokhoz továbbra is csak a DoD által terjesztett hardver kulccsal lehet hozzáférni. 11

12 A GPS a WGS-84 referencia rendszert használja. A műholdak pillanatnyi, időponttal jelölt koordinátái a navigációs üzenetben foglalnak helyet, melyet mind a P, mind a C/A kód tartalmaz. Természetes, hogy az eredeti feldolgozás a GPS saját referencia rendszerében történik. Ha más referencia rendszerben dolgozunk, és Magyarországon ez az általános eset, úgy a mérési eredményeket transzformálni kell a használt vonatkozási rendszerbe. Erre akkor van lehetőség, ha a méréssel érintett területen, vagy annak közelében legalább 3 olyan alappontunk van, melyek koordinátái mindkét rendszerben ismertek. Sok országban, így hazánkban is, a transzformációs paramétereket az országos geodéziai szolgálatok biztosítják a felhasználók számára. A közös vonatkozási rendszer meghatározása igen fontos a precíz helymeghatározás szempontjából, így a WGS-84 rendszer és a helyi (lokális, regionális) vonatkozási rendszerek közötti eltérés megállapítása, valamint ennek az eltérésnek a figyelembevétele is szükséges. Erre hivatott az Európai Referencia Hálózat folyamatosan működő permanens vevőrendszere, amelynek mérési adatai alapján időről időre javítják a vonatkozási rendszer paramétereit. A GLONASS rendszer műholdjai szintén két jelet sugároznak folyamatosan: az SP szabványos pontosságú jel, a HP pedig nagypontosságú. A polgári felhasználók számára csak az SP hozzáférés engedélyezett, ezt azonban nem rontják el mesterségesen. Az SP L1 vivőfrekvenciája a műholdak számára egyedi és az L1 = 1602 MHz + n * MHz képletből számolható, ahol n a műhold sorszáma. Egyszerre több azonos sorszámú műhold is működhet (pld. a 6-os vagy 24-es) ezek azonban úgy helyezkednek el, hogy egy álláspontból egyszerre ne legyenek láthatók. A GLONASS jel is tartalmaz navigációs és rendszer üzenetet. [2] A GLONASS rendszer a PZ-90 geocentrikus, földhöz kapcsolt referencia rendszerben működik és az a= m, f=1: paraméterű földi ellipszoidot használja. Jelenleg még nem ismert végleges transzformáció a PZ-90 és a WGS-84 között. 12

13 Paraméter/eljárás GLONASS GPS Műholdak Műholdak száma Pályák száma Pályahajlás szöge (fok) Átlagos pályamagasság (km) Jelek Alap órajel Jelelválasztási eljárás Vivő frekvenciák (MHz) L1 (eredeti kialakítás) L2 Kód óra ráta (MHz) C/A P Kód hossz (chip) C/A P C/A kód navigációs üzenet Fejléc hossza (perc) Fejléc kapacitása (bit) Fenntartott tár (bit) Szóhossz (sec) Szóhossz (bit) Egy keretben lévő szavak száma A műhold efemeridáinak meghatározási módja Idő referencia Helyzeti referenciarendszer 21+3 tartalék MHz FDMA x ~ Geocentrikus Kartéziuszi koordináták és azok deriváltjai UTC(SU) PZ tartalék MHz CDMA x ~ Kepleri pályaelemek és perturbációs faktorok UTC(USNO) WGS táblázat A GPS és a GLONASS rendszerek alapparamétereinek összehasonlítása 13

14 Meglehetősen kevés információval bírunk a jelenleg tervezési fázisban lévő, de elfogadott terv szerint készülő Európai Unió által üzemeltetendő Galileo rendszerrel. Ennek legfőbb geometriai tulajdonsága, hogy 3 pályán km magasságban keringő 30 hold képezi majd a rendszert, valamint a sugárzott frekvencia (hullámhossz) megegyezik a GPS L1 frekvenciával. Igen erős tendencia mutatkozik a különböző telekommunikációs rendszerekkel való kompatibilitás megvalósítása felé. (1.1., 1.2. táblázat) GPS (jelenlegi rendszer) Galileo Műholdak száma Pályák száma 6 3 Műholdak elhelyezkedése egyenetlen egyenletes Pályahajlás fok 54 fok Pályasugár ,75 km ,137 km Használt frekvencia L1 (1575,42 MHz) E1 (1575,42 MHz) 1.2. táblázat A GPS és a Galileo rendszer főbb paramétereinek összehasonlítása [3] Ismerkedjünk meg a GPS mérések alapvető típusaival röviden! A kódfázismérés fogalma A GPS az úgynevezett C/A kóddal csak az L1 vivőt modulálja, míg a P kód és a navigációs üzenet mindkét vivőre rákerül. Mivel a P kód titkosság alóli felszabadítására nincs remény, a kódfázismérés megismerésekor a C/A kód felhasználására fordítjuk a figyelmünk. [4] 1.5. ábra - a C/A pseudo véletlen kód részlete A C/A kód (1.5. ábra) úgynevezett pseudo véletlen kód (bár meghatározott szabályok szerint készül, mégis úgy néz ki, mintha zaj lenne), zérusok és egyesek egymásutánja, egy elem frekvenciája MHz, a kód 1023 bit hosszú, ami időben kifejezve 1 milliszekundumnak (0.001 mp-nek) felel meg. Egy elem hossza, tehát 14

15 *10 8 * *10-6 = m., az egész kódsorozat pedig hosszban kifejezve *1023= m. Míg a GLONASS rendszerben a vivő frekvenciát, addig a GPS rendszerben a C/A kódot rendelik a műholdakhoz, azaz minden műhold más és más szabály szerint készíti a pseudo véletlen kódot. A C/A kódot azonban nem csak a műholdak generálják, hanem a vevők is minden milliszekundum kezdetén. Ha az adó órája és a vevő órája pontosan ugyanúgy járna, akkor a vett jel és a vevő jele közti fáziseltolódás kizárólag a műholdról kibocsátott jel terjedési idejétől függne ábra - a vett és a vevő által generált C/A kód időkülönbsége A ábrán felül ábrázoltuk a vevő által gyártott kódot, alul pedig a vett demodulált jelet. Egy impulzus bit-időben kifejezett értéke *10-6 mp, az ábrán látható érték 19* *10-6 mp, ami m-nek felel meg. Feltűnik, hogy miként lehet egy egészében km-es kóddal több, mint kmes távolságokat megmérni. Bár erre vonatkozó információt a GPS oktató irodalomban nemigen találunk, a megoldást rendszerint úgy kapjuk meg a szoftverektől, hogy figyelembe veszik az álláspont közelítő koordinátáit (amit az előzőleg mért álláspont koordinátáival vesznek azonosnak) és kiszámolják, hogy az előző álláspont és a műholdak aktuális helyzete közötti távolságokban hányszor volt meg a méternyi teljes kódhossz. Az így kapott értékeket ezután érvényesnek tekintik az új álláspontra is. A vevők tehát megmérik a szatellitek távolságát és kiolvassák a kódolt információból a műholdak helyzetére vonatkozó adatokat. Geometriai szempontból az álláspont ismeretlen koordinátái akkor számíthatók, ha ezek a mérések illetve helyzeti információk egyidejűleg három műholdra rendelkezésre állnak. 15

16 A mért távolságokat azért nevezik pseudotávolságoknak, mivel értéküket a vevő órájának a műhold órájához viszonyított késése is befolyásolja. A műholdakon nagypontosságú atomórák vannak, melyek szinkronizálásával a földi irányító központ foglalkozik. 4 db atomóra (rubídium és cézium) van mindegyik műholdra felszerelve, melyek rövid idejű frekvencia stabilitása Ezeknek az óráknak az ára USD nagyságrendű. A vevőkbe ugyanakkor gazdaságtalan lenne ilyen drága atomórákat beépíteni, arról nem is beszélve, hogy központi szinkronizálásukat sem lehet technikailag megoldani. Az ismeretlen óra hibát egy negyedik műholdra végzett méréssel lehet meghatározni. A pseudotávolságok meghatározása történhet a kódok felhasználásával. Az esetek többségében a vevők a C/A kódot értékelik ki a korrelációs technika segítségével. A korreláció áramköri megvalósítása olyan, hogy biztosítja a szatellita jel mindhárom komponensét: a műhold óra leolvasását, a navigációs üzenetet és a moduláció nélküli vivőhullámot. Míg a két utóbbi minősége független a megfejtett kódtól, addig az időleolvasás pontossága függ a kód periódusától (hosszától). A periódusnak a C/A kód esetén amint láttuk kb. 300 m távolság felelt meg, míg a katonai használatú P kód esetén 30 m. A szatellita órajelét 1% pontossággal lehet detektálni ezért ideális esetben a C/A kód alkalmazásával végzett pseudotávolság mérések 3 m, a P kód segítségével végzettek pedig 0.3 m-es pontossággal rendelkeznek A vivő fázismérés fogalma A kódokat és jeleket a GPS az L1 és L2 frekvenciák modulálásával juttatja el a vevőkhöz. Ezek a frekvenciák természetszerűleg sokkal magasabbak a kódok frekvenciájánál. Míg a pontosabb P kód hullámhossza 30 m., addig az L1 vivő MHz frekvenciája 19 cmnek felel meg. [5] A vivő fázismérésre kialakított vevők áramkörei képesek a kódolástól mentes vivő hullámhossz helyreállítására és meg tudják mérni a vivő fázisát is, azaz meg tudják határozni, hogy a vevő és a műhold közötti teljes távolságban az utolsó nem teljes vivő hullám hányad része az egész 19 cm-es hullámnak. A probléma az, hogy a mért hosszban százmillió körüli jelöletlen egész hullám is található, melyek megszámolása direkt módon technikailag lehetetlen. 16

17 Az egész hullámhosszak meghatározásához a vevők hardveresen annyiban tudnak hozzájárulni, hogy rögzíteni tudják az egyes műholdakra vonatkozó teljes hullámhosszak változását. Ha ugyanis a vevő mozdulatlanul áll az állásponton és méri négy műhold távolságát, a műholdak mozgása következtében a távolságok (a teljes hullámok száma és a nem teljes hullámrészek nagyságai, azaz a fázismérési eredmények) változni fognak. Ezek a változások rögzíthetők és tárolhatók. Ahhoz hogy a feladatot jobban el tudjuk képzelni, írjuk fel az észlelések és a koordináták közötti összefüggést kissé egyszerűsített formában. Jelölje az i index a műholdakat, a j index az észlelési alkalmakat és alkalmazzuk a következő jelöléseket: x, y, z - az álláspont koordinátái; X j i, Y j i, Z j i - az i-k műhold koordinátái a j-ik észlelési pillanatban; h - a vivő hullámhossza; c - a hullám terjedési sebessége; N i - a teljes hullámhosszak száma az i-k műholdhoz a kezdő pillanatban; j df i - a nem teljes hullám rész hossz (a teljes hullámot egységnek tekintve) az i-k műholdra végzett észlelés során a j-ik időpontban; j dn i - a teljes hullámhosszak számának változása az i-k műholdhoz a j-ik pillanatban a kezdő pillanathoz képest; delta j a vevő órájának eltérése a GPS időhöz képest a j-ik időpillanatban. Egy észlelésre és egy műholdra tehát az alábbi összefüggés írható fel az álláspont és műhold távolságára: [(x - X i j ) 2 + (y - Y i j ) 2 + (z - Z i j ) 2 ] 0.5 = (N i + dn i j + df i j ).h + delta j.c Készítsünk egy táblázatot, melyben feltüntetjük az észlelési alkalmak számát, a megfelelő ismeretlen- és egyenletszámot feltételezve, hogy egyidejűleg mindig négy műhold távolságát 17

18 mérjük. Az 1.3. táblázatból észrevehetjük, hogy három észlelés esetén, már nagyobb az egyenletek száma, mint az ismeretleneké, tehát az ismeretlenek kiegyenlítéssel meghatározhatók. Észlelési alkalmak száma Ismeretlenek száma 3+4+1= = =10 Egyenletek száma táblázat Az ismeretlenek és az észlelések számának összefüggése A gyakorlatban a vivő fázismérésen alapuló módszerek rendszerint két GPS vevőt alkalmaznak. A cél ezeknél a módszereknél az úgy nevezett relatív helymeghatározás. A relatív helymeghatározás azt jelenti, hogy két pont közötti távolság X, Y, Z komponenseit kívánjuk meghatározni. Az egyik vevőt az ismert referencia ponton üzemeltetik, míg a másik vevő a meghatározandó ponton üzemel. Mindkét vevő a megadott programnak megfelelően megméri a kijelölt műholdakra a vivő fázist és rögzíti a hozzátartozó idővel együtt. A feldolgozási folyamatban (utófeldolgozásról van szó) a program a vivőfázis észlelések különbségeiből számolja a keresett koordináta különbségeket. [6] Megkülönböztetik az egyszeres, kétszeres és háromszoros különbségeket (differenciákat): Az egyszeres differenciák esetén az A referencia és B meghatározandó ponton azonos időben azonos műholdra végzett fázismérések eredményeit kivonjuk egymásból, ezért az i és j indexektől eltekinthetünk. Így a vevők és szatellitek távolságát T A -val és T B -vel jelöljük, azaz T A = [(x A - X i ) 2 + (y A - Y i ) 2 + (z A - Z i ) 2 ] 0.5, stb. észlelési egyenletként a következő kifejezést kapjuk: T B - T A = (N B - N A + df B - df A ).h + (delta B - delta A ).c Mivel a relatív helymeghatározásban a kiinduló pont koordinátáit ismertnek tételezzük fel, egy fenti egyenlet három koordináta ismeretlent, műholdanként egy (azaz n i ) egészhullámszám ismeretlent és mérési alkalmanként egy (n t ) óra eltérési ismeretlent tartalmaz. Azaz a megoldhatósághoz az n i.n t mérési egyenlet számának nagyobbnak kell lennie, mint 3 + n i + n t. Ha például 5 műholdra végzünk két alkalommal mérést, úgy 5 * 2= = 10, azaz a rendszer egyértelműen megoldható. 18

19 A kétszeres különbségek azt a mérési elrendezést modellezik, amikor ugyanabban az időben két műholdra (j és k) végezzük a szimultán mérést az A és B pontokon, képezzük az előzőek szerint az egyszeres különbségeket, majd kivonjuk őket egymásból: T B k - T B j - T A k + T A j = (N B k - N B j - N A k + N A j + df B k - df B j - df A k + df A j ).h Megfigyelhetjük a modellnek azt a nagy előnyét, hogy az egyenletből kiesnek a vevők óraeltéréseit leíró ismeretlenek. Ha itt is megvizsgáljuk a felírható egyenletek és ismeretlenek számát, úgy azt találjuk, hogy mivel egy kétszeres különbség egyenlethez két műhold szükséges, n i számú műhold esetén egy időpillanatban (epochában) (n i -1) egyenlet irható fel, n t epochában tehát a felírható egyenletek száma (n i - 1)*n t. Az ismeretlenek száma pedig 3 koordináta ismeretlen és (n i - 1) egész hullámszám ismeretlen. Azaz négy műhold esetén (n i = 4) két észlelési időpontra (n t = 2) van legalább szükség, ugyanis (4-1)*2 = 3 + (4-1) = 6. A háromszoros különbségek képzéséhez két időpontban (t 1,t 2 ) képzett kétszeres különbségek különbségét képezik. Eredményként azt kapjuk, hogy: T B k (t 2 ) - T B j (t 2 ) - T A k (t 2 ) + T A j (t 2 ) - T B k (t 1 ) + T B j (t 1 ) + T A k (t 1 ) - T A j (t 1 ) = (df B k (t 2 ) - df B j (t 2 ) - df A k (t 2 ) + df A j (t 2 ) - df B k (t 1 ) + df B j (t 1 ) + df A k (t 1 ) - df A j (t 1 )).h A háromszoros különbségek képzésének az a nagy előnye, hogy amint a fönti egyenletből látható nem csak az óra javítások hiányoznak belőle, hanem kiküszöbölődtek az egész hullámok számát leíró ismeretlenek is, és ennek következtében ez a modell érzéketlen az úgynevezett 'cikluscsúszásokra', azaz arra a hibára, ami az egész hullámszámok változásának meghatározásakor következhet be, ha a vevő valamely akadály következtében ideiglenesen elveszti a kapcsolatot a műholddal. A modell természetéből következik, hogy egy háromszoros különbség egyenlethez két észlelési alkalomra van szükség. Következésképpen n t alkalom esetén (n t - 1) független észlelési időkombináció írható fel. n i számú műhold esetén tehát az egyenletek száma (n i - 1)*(n t - 1) 19

20 ennek kell nagyobbnak, vagy egyenlőnek lenni 3-al, a koordináta ismeretlenek számával. Ha 4 műholdra észlelünk, úgy az észlelési alkalmak száma legalább 2 kell legyen mivel, (4-1)*(2-1) = 3. Meg kell jegyeznünk, azonban, hogy bármennyire is előnyös lehet a fenti differenciák képzése, fennáll a hasznos adatok elvesztésének veszélye. Ezt természetesen kellő figyelemmel kezelni lehet úgy, hogy a differenciák előállításakor az eredeti adatsort mentjük és a műveleteket ezután végezzük el, majd az eredményeket ismét összevetjük a nyers adatsorral. [7] 20

21 2. A GPS hibaforrásai A méréstechnikában, így a geodéziai mérésekben is megkülönböztetik a véletlen hibákat vagy zajt, a szabályos vagy szisztematikus hibákat és a durva hibákat. A GPS hibái e három forrás kombinációjából jönnek létre ábra a GPS hibaforrások hatása A ábra jól illusztrálja a három hibatípus jellegét. [8] A zaj a valódi helyzet körüli szóródást idéz elő, végtelen sok mérés esetén a mérések átlaga a valódi helyzetet szolgáltatná. A szabályos hiba minden mérést egy irányba torzít, a mérési szám növelésével az átlagban a torzítás értéke nem csökken. A durva hiba a mérési pontosságot jelentősen meghaladja, szerencsére nem lép föl rendszeresen és a mérési szám növelésével az eredményekből többnyire jól kiszűrhető. 21

22 A véletlen hibák (zaj) főként a pseudovéletlen kód kb. 1 méteres zajából és a vevő szintén kb. 1 méteres belső zajából tevődnek össze. A szabályos hibákat a szelektív hozzáférés (SA) és más tényezők okozzák. Ezek közül megemlítjük: A műhold órák azon hiba részét, melyet a földi irányító központ nem korrigál. Ez az érték elérheti az 1 m.-t. A műhold sugárzott koordináta hibái szintén 1 m. körüli értékek. Az atmoszféra alsó 8-13 km-es tartományában, a troposzférában, a jel terjedési sebessége függ az időjárási tényezőktől (hőmérséklet, légnyomás, páranyomás). Ha ezeket nem mérik, és nem veszik figyelembe a számítás során, úgy 1 m-es szabályos hibát okozhatnak. Az ionoszféra, az atmoszféra 50 km-től 500 km-ig terjedő tartományának hatását a jel terjedési sebességére különböző modellekkel próbálják figyelembe venni. Mivel azonban ezek a modellek sem tökéletesek bizonyos esetekben 10 m körüli szabályos hibával terhelhetik a mérést. A GPS jel nem csak közvetlenül a műholdról, de különböző tereptárgyakról visszaverődve is bejuthat a vevőantennába. Mivel a visszavert jel hosszabb utat tesz meg, mint a közvetlenül terjedő ez szabályos hibát eredményez, nagyságát 0.5 m-re becsülhetjük. A durva hibák több száz kilométeres eltéréseket is eredményezhetnek A földi ellenőrző rendszer számítógépes vagy emberi hibái egy métertől több száz kilométerig terjedő hibákat okozhatnak. A felhasználók, főként a rossz dátum beállítással, 1 m-től több száz méterig terjedő eltéréseket idézhetnek elő. Ha a vevők hardvere vagy szoftvere elromlik, tetszőleges nagyságú hiba bekövetkezhet. 22

23 Tipikus az olyan eset, amikor a véletlen és szabályos hibák kombinációjaként minden a pontmeghatározásban résztvevő műholdra 15 m körüli távmérési hiba adódik. Eddig mérési hibákról beszéltünk, a mért távolságokból azonban a bevezetőben vázolt geometriai elv (három gömb metszése) felhasználásával koordinátákat akarunk meghatározni. Ha az egymást metsző gömbök sugara hibás, úgy a koordináta meghatározás pontosságát befolyásolja a pontról a műholdakra irányuló vektorok kölcsönös helyzete. E geometriai hatás figyelembe vételére a GPS - szel foglalkozó szakterület a GDOP nevű mennyiséget használja. A GDOP betűszó a Geometric Dilution of Precision (geometriai pontosság hígulás) angol kifejezés rövidítése. Vizsgáljuk meg közelebbről a DOP értékek természetét A DOP A pontosságra vonatkozó kérdésre az általános válasz: Az attól függ! A mitől egyik összetevője a mérései körülményeket jellemző paraméterek közül az egyik legjelentősebb a DOP értékek, amelyeknek rövid vizsgálatát végezzük most el. [9] Általánosságban véve a DoD által (SA-val terhelt) mérések pontosságára adott garancia 100m-nél nem nagyobb hiba az időintervallum 95%-ban. Ez azt jelenti, hogy 100m-nél nem nagyobb a mért és valós pozíció közötti távolság a vízszintes értelmű helymeghatározásban, míg a magasságra vonatkozóan ez 156 m, és 340 ns az időátvitel pontossága! (24 műholdas rendszert, 5 fok kitakarási szöget, egyéb zavaró objektum kizárása, legalább 4 műhold egyidejű láthatósága és a PDOP<=6 esetében) 23

24 A geometria hatása a mérésekre általában: Távolságmérésen alapuló helyzet-meghatározás esetén a mérési pontok elhelyezkedése (fix pontok ill. mozgó vagy mérendő pont) alapvetően befolyásolja a mérés pontosságát. Ennek analógiája a geodéziában ismert hátrametszés esetén előálló veszélyes kör fogalma. Belátható, hogy bár a két különböző mérési elrendezésben a hibák nagysága lehet azonos úgy, hogy a meghatározandó pozíció hibája mégis nagymértékben különbözik. Ugyanez a helyzet áll elő a GPS mérések elvégzésekor is. Mint korábban láttuk, a GPS távolságmérésen alapul, amelynek alapképlete: P= ρ+c(dt-dt)+d ion +d trop +e (2.1.) Ahol P a mért pszeudotávolság, ρ a geometriai távolság a vételi időpontban vevő antennája és az adás időpontjában a műhold antennája között, dt és dt a vevő és a műhold órahibája a GPS időhöz képest, d ion és d trop az ionoszférikus és a troposzférikus torzítás, és e a mérési zaj és más, nem modellezett hatások, mint pl. a többutas terjedés, c a fény sebessége vákuumban. Ha feltesszük, hogy a vevő figyelembe veszi az órahibát (a navigációs üzenet alapján), valamint a légköri késleltetést (belső szoftveres modell alapján), a képlet a következőre egyszerűsödik: P c = ρ +c dt + e c (2.2.) Ahol, e c az eredeti mérési zaj és a modell hibák, valamint nem modellezett hibák (mint a korlátozott hozzáférés SA). N darab ilyen egyenletünk adódik a szerint, ahány egyidejű mérést végez a vevőnk. A ρ paraméter nem lináris függvénye a vevő- és a műhold koordinátáinak. Ahhoz, hogy a vevő helyzetét meghatározzuk, linearizálni kell a pszeudotávolság egyenletét néhány előzetes 24

25 becsléssel, vagy közelítéssel a vevő koordinátáinak tekintetében. Ezeket a kezdeti becsléseket, korrekciókat a vevő aktuális koordinátáiból és órahibájából származtathatjuk, így összevonva és mátrix alakban kifejezve egyenleteinket a modell a következők szerint írható: P c =A x + e c (2.3.) Ahol P c a korrigált pseudotávolság mérések és a modellezett pszeudotávolságok közötti különbségek n - hosszúságú vektora a linearizáló pont koordinátái alapján, x a négy ismeretlenből álló vektor a vevő koordinátái és az órahiba (távolságegységekben kifejezve)- a linearizáló pontból, A a pszeudotávolságok ismeretlenekre vonatkozó parciális deriváltak n x 4- es mátrixa, e c a mérési és egyéb hibák n - hosszúságú mátrixa. Az A mátrix első három oszlopa a linearizáló pontról a műholdakra mutató egységvektor komponensei, míg a negyedik oszlop mind 1. A vevő belső szoftvere, vagy az utófeldolgozó szoftver oldja meg ezt a mátrixegyenletet a legkisebb négyzetek elve alapján. A vevők a Kálmán-szűrőt is használhatják, ami a szokásos legkisebb négyzetek leírásának általánosabb alakja. A megoldás: x= - (A T WA) -1 A T W P c (2.4.) A súlymátrix (W) tartalmazza az egyidejű mérések hibáinak különbségét, valamint az ezek között szóba jöhető bármilyen korreláltságot. A súlymátrix ugyancsak egyenlő σ 2 0 Χ -1 Pc, ahol C Pc a pszeudotávolságok hibáinak kovariancia mátrixa és a σ 2 0 az osztásfaktor, mint a priori varianciája a súlyegységnek. Általánosságban egy nem lináris probléma megoldása iterációval lehetséges, bár ha a linearizáló pont megfelelően közel van a valódi megoldáshoz, úgy egyetlen közelítés is elegendő lehet. 25

26 A kovariancia mátrix Új kérdésünk tehát így merül fel: Milyen pontosak lesznek a vevő koordinátái és órahibája a fenti megoldás alapján? Azaz, hogyan befolyásolják a távolságmérés és a modell hibái a (2.4.)-ből származó becsült paramétereket. Ez a hibaterjedés törvénye alapján válaszolható meg, vagy a kovariancia törvényként is ismert: C x =((A T WA) -1 A T W)C PC ((A T WA) -1 A T W) T =(A T C PC -1 A) 1 (2.5.) Ahol C X a becsült értékek kovariancia mátrixa. Ez az egyenlet az alapja a mérési analitikának, amelyet olyan széles körben alkalmaznak a mérnöki tudományokban. Ezzel vizsgálható egy adott eljárás paramétereinek hatása valós mérések elvégzésének szükségessége nélkül. A GPS területén igen sok kérdésre kaphatunk választ ezzel a módszerrel: - Hogyan viselkedik a mátrix egy adott műhold-konfiguráció esetében? - Hogyan terjednek a különböző modell hibák a vevő koordináták felé a műholdkonfiguráció függvényében? - Mekkora lehet egy adott érték hibahatára, hogy az még az eredmény hibáját meghatározott értéken belül tartsa? Ezek a kérdések nem csak a pszeudotávolság mérésének esetében merülnek fel, de a pontosabb vivőhullám fázisának és a differenciált mérendők vizsgálatakor is. Ha feltételezzük, hogy az (2.5.) egyenletben a mérési- és modellhibák azonosak minden megfigyelésre egy adott σ értékkel és nem korreláltak, akkor C PC az Iσ 2 lesz (I egységmátrix). Ekkor a kovariancia kifejezés x-re így egyszerűsödik: C x =(A T A) -1 σ 2 =Dσ 2 (2.6.) 26

27 A valósághoz közelebb állna, ha inhomogén és nem nulla korreláltságot tételeznénk fel, de ez általában szükségtelen! Mivel a legkisebb négyzetek becslése a paraméterek egyszerűen hozzáadódnak a linearizáló pont értékeihez lineáris művelet így a paraméterbecslés és a javítás azonos kovarianciájúak. A C x átlójának elemei a vevő koordináták és az órahiba, és a fordított átló elemei (kovariancia) azt mutatják, hogy ezek milyen mértékben korreláltak. [9] UERE Mint említettük, a σ (standard hiba) mutatja a pszeudotávolság mérés és a maradék modell hibák összegének eltérését, amit minden egyes megfigyelésre azonosnak vettünk. Ha még azt is feltételezzük, hogy a mérési és modellhibák komponensei függetlenek, úgy egyszerűen négyzetösszegből vont négyzetgyökkel értéket adhatunk σ-nak. Ha összevonjuk a vevő zajt, műholdóra- és pályahibát, atmoszférikus hibát, multipath-t és SA-t mindegyiket távolságegységben meghatározva úgy UERE (User Equivalent Range Error) ként ismert értéket kapunk, amit szigmaként használhatunk. Az SPS (Standard Positioning Service) esetében ez az érték a 25 méteres tartományba esik, SA nélkül akár 5 m alatti érték is lehet, ekkor az ionoszféra és a multipath adja a hiba jelentősebb részét. PPS (Precise Positioning Service) esetén és kétfrekvenciás eszközökkel ennél is jobb értékek érhetők el A DOP-k A σ ismeretében a C x értékei a (2.6.) szerint számíthatók: σ G = σ 2 E+σ 2 N+σ 2 U+σ 2 T = D 11 +D 22 +D 33 +D 44 σ (2.7.) Ahol σ E 2,σ Ν 2 és σ U 2 az vevő pozíció becslésének Keleti, Északi és a függőleges komponensének varianciái, és σ T 2 a vevő becsült órahibájának varianciája. 27

28 Amennyiben geocentrikus kartéziuszi koordinátarendszerben parametrizáljuk a fentieket, úgy egyenesen a helyi koordinátarendszerbe transzformált kovariancia megoldást kaphatunk. Ez a becsült megoldás pontossági érték egyenlő a távolságmérés és a modell hibájának standardhibájával (σ) szorozva a skálafaktorral, ami a D mátrix négyzetgyöke. A D elemei csak a vevő- műhold geometria függvénye! És miután a skálafaktor tipikusan nagyobb egynél, ez módosítja a távolsághibát, így rontja a pontosságát a helyzet meghatározásának. Ez a faktor a Geometriai Pontosság Hígulása (GDOP) A gúla A vevő-műhold egységvektorok négy csúcsa egy gúlát határoznak meg. A gúla térfogata arányos a DOP értékével, minél nagyobb a gúla térfogata, annál kisebb a DOP értéke. A lehető legnagyobb térfogatú testet úgy kaphatjuk meg, ha egy műhold a zeniten figyelhető meg, míg további 3 a horizont alatt 19, 47 fokon, egyenlően elosztott azimutokon. Ekkor a GDOP értéke 1, 581. Mivel ezt a helyzetet nem tudjuk kihasználni, így a horizonton elhelyezkedő holdak esetében a legjobb GDOP érték 1, 732 lehet. Meghatározás szerint a GDOP fordítva arányos a meghatározandó pontról a műholdakra menő irányok egységvektorai által határolt fordított helyzetű (csúcsára állított) gúla köbtartalmával. Ha tehát a gúla köbtartalma kicsi, következésképpen a GDOP nagy, a helymeghatározás pontossága pedig alacsony (2. 2. ábra). A fordított esetben, amikor a gúla köbtartalma nagy, a GDOP pedig kicsi, a pontmeghatározás pontossága megnő (2. 3. ábra). Talán meggyőzőbb a hibák szóban történő kifejtésénél a mérési eredmények grafikus ábrázolása. A következő három ábrát a MIT Lincoln Laboratórium munkatársai készítették a közelmúltban készült méréseik alapján. Az ábrákhoz összességében csak annyi magyarázatot kell hozzátenni, hogy a GDOP felbontható vízszintes és magassági komponensre, az ábrákon szereplő HDOP a vízszintes komponens. 28

29 2. 2. ábra rossz GDOP ábra jó GDOP A ábra nagyon jól illusztrálja a véletlen hibák megjelenési formáját. Az ábrán jól követhető, hogy a kisebb tehát pontosabb HDOP-pal rendelkező mérések nagyon jól tömörödnek az elméleti ponthely környezetében. Érdemes megfigyelni, hogy míg a vízszintes hiba 99%-os valószínűségi szinten 59.2 m-en belül van, addig a grafikusan fel nem tüntetett magassági hiba ugyanezen a valószínűségi szinten m, azaz a vízszintes hibának majdnem a kétszerese ábra Véletlen hibák hatása a mérésre 29

30 A ábra a GLONASS mérési eredményeket vehetjük szemügyre. Az első figyelmet érdemlő tény, hogy a 25 GPS műholddal szemben az észlelési időpontban csak 16 GLONASS műhold működött. Ennek következtében egyrészt jelentősen csökkent az 1-nél kisebb HDOP - pal rendelkező mérések száma, másrészt megjelentek a 2-nél nagyobb HDOP értékek is ábra GLONASS mérések pontossága Az ábra egyértelműen bizonyítja, hogy azonos HDOP értékek esetén a GLONASS mérések sokkal pontosabbak. Másik érdekes jelenség, hogy a GLONASS magassági hibája nem tér el szignifikánsan a vízszintes hibától. A ábra az optimális mérési módszer, a közös GPS - GLONASS mérések, pontosságát mutatja be. Az ábra legfőbb mondanivalója, hogy az esetek 97%-ában a HDOP kisebb volt egynél, azaz a két rendszer együttes konstellációja szinte minden időben biztosítja az optimális geometriai elhelyezkedést az észlelt műholdak és az álláspont között. Ennek megfelelően jelentősen nőtt a pontosság nem csak az önálló GLONASS észleléshez képest, de az 30

31 önálló GPS észleléshez képest is. Különösen jelentős a magassági hiba csökkenése, mely kb. 80%-os a GPS mérésekhez képest ábra Kombinált mérések pontossága HDOP-VDOP Általában, minél több műholdat használunk fel a megoldásban, annál kisebb DOP értékeket kapunk, így kisebb a megoldás hibája. Az ábrán látható, hogy a horizontális hibaértékek általában kisebbek, mint a magassági értelműek. Ez annak az eredménye, hogy jeleket csak a vevő antennája fölötti területről kapunk, így a horizontális meghatározáshoz minden oldalról kapunk értékelhető adatot, míg a vertikálishoz csak az egyikről. A rendszer ebben az értelemben aszimmetrikus. Amennyiben a Föld áteresztő lenne rádióhullámokra, úgy nagyjából azonos megbízhatósággal tudnánk függőleges értelmű meghatározást végezni. 31

32 A szélesség A HDOP és a VDOP közötti eltérés a földrajzi szélességgel arányosan változik. Minél nagyobb szélességen észlelünk, annál kevesebb műhold van magasan az égen. Ez abból adódik, hogy a műholdak pályahajlása 55 fok, azaz az 55. Szélességi foktól északra, illetve délre soha nem lesz műhold a zeniten, a sarkokon ennek a legnagyobb értéke 45 fok. Ha 15 fokos kitakarás mellett 4 műholdat követünk, úgy a vízszintes DOP érték 1-2 között változik, míg a függőleges 3-tól akár 7-ig is terjedhet. Ha a kitakarást 5 fokra csökkentjük, úgy ez az érték visszaáll 2-3 közé, időszaki kilengésekkel a 4-re. Ez nem meglepő, hiszen csak a horizont körüli 30 fokos szögben érzékeljük a műholdakat. A 7-es VDOP érték úgy állhat elő, hogy ha az UERE 25 méter, úgy a vertikális hibája négyzetgyöke 175 méter, míg a 95%-os megbízhatósági szinten ez 350 méterre is növekedhet. Ha a kitakarási szöget 5 fokra csökkentjük, a VDOP 2 és 3 közé süllyed és legfeljebb 4 értéket ér el Konklúzió Láthattuk, milyen fontos szerepe van a műholdak elhelyezkedési geometriájának a GPS helymeghatározás pontosságában. Ez az adottság mindig figyelmet érdemel a technológia használatakor, bár az új frekvencia bevezetése és a GLONASS műholdak elérhetősége, valamint az előkészületben lévő európai navigációs rendszer használata jelentősen csökkenteni fogja ennek hatását. Így a nem túl távoli jövőben elvárható lehet az önálló GPS vevővel mért pozíció néhány méteren belüli pontossága még a lakott területeken belül is. Vizsgálódjunk tovább a hibaforrások egy másik összetevője irányában is, amely legalább ilyen jelentőséggel bír a helymeghatározás pontosságában. 32

33 2. 2. Az ionoszféra hatása Az ionoszféra a Föld légkörének felső része, ahol a nap Extra Ultraviola (EUV) és röntgen sugárzásának hatására szabad elektronok keletkeznek, amelyek befolyásolják a rádióhullámok terjedését. Amikor fotonok ütköznek a felső atmoszférában lévő atomokhoz és molekulákhoz, azok energiája felszabadítja azokat a kötéseket, amelyekkel az elektronok kötődnek. Az eredmény nagyszámú szabad negatív töltéssel rendelkező elektron és pozitív töltésű atom és molekula, azaz ion. Az ilyen ionizált gázt plazmának nevezzük. [10] Az ionoszférának nincs fix határa, bár alsó része jól meghatározható kb. 50 km-ben, míg felső széle 1000km-ig, vagy még azon is túl nyúlhat. Ahogy a magasság csökken az ionoszféra EUV elnyelése nő, így a semleges részecskék száma is nő. Ez egy maximális elektronsűrűségű réteg képződését eredményezi. Bár különböző atomok és molekulák különböző mértékben nyelik el az EUV-t, az elektrontartalom szempontjából jól meghatározható rétegek keletkeznek, amelyeket D, E, F1 és F2 jelöléssel látunk el. Általában az F2 rétegben található a legmagasabb elektronkoncentráció. Az ionoszféra szerkezete nem állandó, hanem a naptól származó sugárzás és a Föld mágneses tere hatására állandóan változik. Ez a változékonyság hatással van a GPS műholdak által sugárzott jelekre is, ahogy azok áthatolnak az ionoszférán a felhasználó GPS vevőjéig Törésmutató Ahhoz, hogy a GPS műhold és a vevő közötti távolságot pontosan meg tudjuk határozni, ismernünk kell a hullám terjedésének sebességét. A terjedési sebességet a törésmutatóval (n) tudjuk kifejezni (rádióhullámok esetében először csak a vivőhullámra vonatkozóan) a közegre vonatkoztatva. Ez a fény vákuumban mért sebességének és a közegben mért sebesség hányadosa: n= c/v (2.8.) 33

34 Egy nem modulált hullám terjedési sebességét a hullám egy kiválasztott fázisának terjedési sebességével jellemezzük és a törésmutatót is fázis-törésmutatónak nevezzük. A közeg diszperzív is lehet, ekkor a fázis sebessége a frekvencia függvénye. Egy jel, vagy modulált vivőhullám egy, a vivőhullám középfrekvenciájára szuperponált hullámok csoportjaként is felfogható. Ha a közeg diszperzív, úgy minden egyes a csoportot alkotó hullám különböző sebességgel terjed. A végeredmény az, hogy a jel modulációja a vivőhullámtól eltérő sebességgel halad, ez a csoportsebesség. A fázis törésmutatójához (n) hasonlóan a csoportra vonatkoztatva is meghatározható a törésmutató (n g ): n g = c/v g (2.9.) Látható, hogy n g =n+f(dn/df) (2.10.) Ahol a dn/df a frekvenciától való függést mutatja. Általánosságban, ha a közeg nem homogén, a törésmutatók (n) és (n g ) a közegben elfoglalt helyzet függvényei! A változó törésmutatók hatására a közegen áthaladó hullámok útja eltér az egyenestől. A törési út egyenes következménye a Fermat-féle törvénynek, amely szerint a rádióhullám az időben lehető legrövidebb utat teszi meg a közegben, azaz az út megtételéhez szükséges legrövidebb idő alatt halad át a közegen. Az Appleton-Hartree által meghatározott ionoszféra-modell alapján a törésmutató közelítésére a következő egyenlet adódik: N=1-(40.28 N e /f 2 ) (2.11.) Ahol N e az elektronsűrűség a köbméter reciproka szerint és f a frekvencia Hz-ben. Az előzőeket figyelembe véve n g -re a következő kifejezés adódik: 34

35 n g = 1 + (40.28 N e /f 2 ) (2.12.) Tipikus értékeket feltételezve megállapítható, hogy bár az egységtől igen kis mértékben eltérő eredményekre jutunk, mégis érdekes. Ne=1012 db szabad elektron/m 3 esetén az n= , míg ng= , ami azt jelenti, hogy a hullám fázisának sebessége kissé nagyobb, mint a fény vákuumban mérhető sebessége, míg a csoport sebessége annál kicsivel alacsonyabb. A terjedési sebesség a teljes ionoszférában a törésmutatóval együtt változik, a hullám a teljes réteg integrált hatását szenvedi el. Így a teljes út megtételéhez szükséges idő: τ = Int (n /c) ds (2.13.) Ahol S a jel által megtett út hossza, n pedig akár a jel, akár a hullám törésmutatója. Ez átalakítható ekvivalens fény-távolságra a fénysebességgel való szorzás útján, majd a fázis és a csoport törésmutatót behelyettesítve, kapjuk: ρ P = ρ + (40.28 / f 2 ) Int (N e ) ds (2.14.) Ahol ρ a valós műhold-vevő geometrikus távolság. A vivőfázis mérés az ionszférikus hatás miatt rövidebb eredményt ad, míg a pszeudotávolság - mérés hosszabbat, a jel késik, mégpedig ugyanakkora értékkel. A (2.14.) kifejezésben található integrál a teljes elektron tartalom (TEC), ami nem más, mint az egy négyzetméter alapterületű hasábban található elektronok száma az ionszférában. A teljes elektron tartalom időről időre változik, így ennek hatását a GPS mérésekre különböző modellek segítségével vehetjük számításba. A leglényegesebb tényezője az elektrontartalom megváltozásának a nap periodikus intenzitású tevékenysége. Ennek hatására keletkezik többek között az északi-fény és a mágneses viharok. 35

Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa Miskolc

Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa Miskolc Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa Miskolc Program: Geotechnikai rendszerek és eljárástechnika Alprogram: Geotechnikai rendszerek és eljárások kutatása, fejlesztése Részprogram: Térinformatikai rendszerek

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 1. Geodézia Fotogrammetria Mesterséges holdak GEOMETRIAI

Részletesebben

GPS rendszerek és felhasználásuk

GPS rendszerek és felhasználásuk GPS rendszerek és felhasználásuk A jelenlegi szabatos mőholdas helymeghatározó rendszerek közvetlen elızménye az USA Haditengerészete számára 1961-ben kifejlesztett TRANSIT mőholdas navigációs rendszer,

Részletesebben

Műholdas infokommunikációs rendszerek

Műholdas infokommunikációs rendszerek Mobil Informatika Műholdas infokommunikációs rendszerek Dr. Kutor László OE-NIK, Dr.Kutor László MoI 4/24/1 Műholdas távközlési rendszerek GEO (Geostationary Earth Orbit Satellite) Geostacionáris pályán

Részletesebben

GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata

GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata TAKÁCS BENCE egyetemi tanársegéd BME Általános- és Felsôgeodézia Tanszék, bence@agt.bme.hu Reviewed Kulcsszavak: abszolút helymeghatározás,

Részletesebben

Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai

Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai A VETÜLETEK ALAP- ÉS KÉPFELÜLETE Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai A geodézia, a térinformatika és a térképészet a görbült földfelületen elhelyezkedő geometriai alakzatokat

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

Globális mőholdas navigációs rendszerek

Globális mőholdas navigációs rendszerek Globális mőholdas navigációs rendszerek Oktatási segédanyag a vadgazda MSc levelezı hallgatók számára az EG520 Geomatikai és térinformatikai ismeretek címő tárgyhoz Készítette: Bazsó Tamás Kiegészítette:

Részletesebben

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Mérnökgeodézia 5.: Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály Lektor: Dr. Ottófi, Rudolf Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

Megjelenítési funkciók

Megjelenítési funkciók Pap Lőrinc 2010. április 19. Megjelenítési funkciók A ma használatos Földrajzi Információs Rendszerek (geographic information system, GIS) egyik funkciója még mindig a hardcopy térképek előállítása. Ezzel

Részletesebben

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt

Részletesebben

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február AutoN cr Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben elméleti háttér és szemléltető példák 2016. február Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 3 2 Célkitűzések és alkalmazási korlátok... 4 3 Módszertan...

Részletesebben

15/2013. (III. 11.) VM rendelet

15/2013. (III. 11.) VM rendelet 15/2013. (III. 11.) VM rendelet a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A művelést segítő szenzorok és monitorok I. 139.lecke Globális helymeghatározás

Részletesebben

Bluetooth és a GPS technológia bemutatása. Készítette: Szentesi Szabolcs Neptun kód: DUOQTK

Bluetooth és a GPS technológia bemutatása. Készítette: Szentesi Szabolcs Neptun kód: DUOQTK Bluetooth és a GPS technológia bemutatása Készítette: Szentesi Szabolcs Neptun kód: DUOQTK Mi is valójában a Bluetooth? Történelmi áttekintés X. század : Dán Viking kékfog Harald király egyesítette Dániát

Részletesebben

Geometriai példatár 2.

Geometriai példatár 2. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Baboss Csaba Szabó Gábor Geometriai példatár 2 GEM2 modul Metrikus feladatok SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999 évi

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.

Részletesebben

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA Pék Johanna BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA (Matematika tanárszakos hallgatók számára) Tartalomjegyzék Előszó ii 0. Alapismeretek 1 0.1. Térgeometriai alapok............................. 1 0.2. Az ábrázoló

Részletesebben

Három dimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái

Három dimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Geometria Tanszék Három dimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái Szakdolgozat Írta: Pásztor Péter Matematika

Részletesebben

Sebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy

Sebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy Haladó mozgások Alapfogalmak: Pálya: Az a vonal, amelyen a tárgy, test a mozgás során végighalad. Megtett út : A pályának az a szakasza, amelyet a mozgó tárgy, test megtesz. Elmozdulás: A kezdőpont és

Részletesebben

ANTENNAMÉRÉSEK. Leírás R12C - ANTENNAMÉRÉSEK ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA

ANTENNAMÉRÉSEK. Leírás R12C - ANTENNAMÉRÉSEK ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA Leírás ANTENNAMÉRÉSEK R12C - ANTENNAMÉRÉSEK ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA R1 - A TÉRBELI RÁDIÓFREKVENCIÁS AZONOSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK KUTATÁSA BUDAPEST, 2013 Tartalomjegyzék 1. A DOKUMENTUM POZICIONÁLÁSA...

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Környezetmérnök BSc MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak,

Részletesebben

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK 1. Elemző módszerek A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyekkel a technikai, technológiai és üzemeltetési rendszerek megbízhatósági elemzései

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás hatékonyságának korlátai, a gazdálkodási hatékonyság fokozásának lehetőségei

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás hatékonyságának korlátai, a gazdálkodási hatékonyság fokozásának lehetőségei ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Bajó József nyá. mérnök ezredes okl. villamosmérnök A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás hatékonyságának korlátai, a gazdálkodási hatékonyság fokozásának

Részletesebben

Sugárkövetési algoritmusok (2. rész)

Sugárkövetési algoritmusok (2. rész) Sugárkövetési algoritmusok (2. rész) Ismét jelentkezik a sugarak szerelmeseinek szóló cikkünk, melyben tovább folytatjuk a fények birodalmában megkezdett utazásunkat. A fénysugarak rekurzív követésével

Részletesebben

IV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1.

IV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1. IV. RÉSZ MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS 1. MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Mechanikus kapcsoló a traktor és a vontatmány között : olyan

Részletesebben

9. modul Szinusz- és koszinusztétel. Készítette: Csákvári Ágnes

9. modul Szinusz- és koszinusztétel. Készítette: Csákvári Ágnes 9. modul Szinusz- és koszinusztétel Készítette: Csákvári Ágnes Matematika A 11. évfolyam 9. modul: Szinusz- és koszinusztétel Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. Rezonancia. 4. mérés: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium. A mérés időpontja: 2013.03.06.

Mérési jegyzőkönyv. Rezonancia. 4. mérés: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium. A mérés időpontja: 2013.03.06. Mérési jegyzőkönyv 4. mérés: Rezonancia A mérés helyszíne: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium A mérés időpontja: 2013.03.06. A mérést végezte: Jánosa Dávid Péter

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet Gépjármű Diagnosztika Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet 14. Előadás Gépjármű kerekek kiegyensúlyozása Kiegyensúlyozatlannak nevezzük azt a járműkereket, illetve

Részletesebben

Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról

Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról Hegedűs László (Bagoly) világrekordjai és az azokról tartott nagyon szemléletes előadásai késztettek arra, hogy ezen repüléseket más szemszögből

Részletesebben

TERÜLETMÉRÉS. gazdálkodói segédlet

TERÜLETMÉRÉS. gazdálkodói segédlet TERÜLETMÉRÉS gazdálkodói segédlet 2015 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A 2015 őszén meghirdetésre került Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (VP AKG), illetve Ökológiai gazdálkodásra vonatkozó támogatás

Részletesebben

TERMÉK FEJLESZTÉS PANDUR BÉLA TERMÉK TERVEZÉSE

TERMÉK FEJLESZTÉS PANDUR BÉLA TERMÉK TERVEZÉSE TERMÉK TERVEZÉSE A termék fogalma: Tevékenységek, vagy folyamatok eredménye /folyamat szemlélet /. (Minden terméknek értelmezhető, amely gazdasági potenciált közvetít /közgazdász szemlélet /.) Az ISO 8402

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben

Számviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók

Számviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Számviteli tanácsadás IFRS felmérés - 11 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló. A felmérés célja. A pénzügyi kimutatások áttekintése 7. A pénzügyi teljesítményre vonatkozó

Részletesebben

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Matematika Közoktatási Munkabizottságot az MTA III. osztálya azzal a céllal hozta létre, hogy felmérje a magyarországi matematikatanítás

Részletesebben

Nagyméretarányú térképezés 7.

Nagyméretarányú térképezés 7. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Vincze László Nagyméretarányú térképezés 7. NMT7 modul Digitális fotogrammetriai módszerek és dokumentálása DAT készítéséhez SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata 4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata (BME-MI, H.J.) Bevezetés A mérési gyakorlat első része a mérésekkel foglalkozó tudomány, a metrológia (méréstechnika) néhány alapfogalmával foglalkozik. A korszerű

Részletesebben

ProMark 800. Teljes GNSS produktivitás Október, 2011

ProMark 800. Teljes GNSS produktivitás Október, 2011 ProMark 800 Teljes GNSS produktivitás Október, 2011 Mi is a ProMark 800? Egy hatékony RTK rendszerű vevőkészülék, melypontos GNSS helymeghatározást tesz lehetővé okos, terepálló, vezeték nélküli és flexibilis

Részletesebben

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István tankönyv 0 Mozaik Kiadó Szeged, 03 TARTALOMJEGYZÉK Gondolkodási módszerek. Mi következik ebbõl?... 0. A skatulyaelv... 3. Sorba rendezési

Részletesebben

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Gyenes Róbert Geodézia 4. GED4 modul Vízszintes helymeghatározás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

SELVE Technikai Összefoglaló. 2146 Mogyoród, Víztorony u. 1. Tel.: (28) 441 567 Fax.: (28) 441 081 E-mail: info@alu-redony.hu Web: www.aluredony.

SELVE Technikai Összefoglaló. 2146 Mogyoród, Víztorony u. 1. Tel.: (28) 441 567 Fax.: (28) 441 081 E-mail: info@alu-redony.hu Web: www.aluredony. Tartalom 1. MOTOROK... 2 1.1 Az motorok és vezérléseik előnyei... 2 1.2 Motor egységei, alkatrészei... 3 1.3 Motorjellemzők... 5 1.4 Végállások... 6 1.5 Motorkiválasztás... 6 1.6 Motorok elektromos kapcsolásai...

Részletesebben

Lemezgrafitos vasöntvények visszamaradó öntési feszültségének mérése és véges elemes szimulációja

Lemezgrafitos vasöntvények visszamaradó öntési feszültségének mérése és véges elemes szimulációja Lemezgrafitos vasöntvények visszamaradó öntési feszültségének mérése és véges elemes szimulációja Dr. Molnár Dániel Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, Metallurgiai és Öntészeti Intézet daniel.molnar@uni-miskolc.hu

Részletesebben

FIR és IIR szűrők tervezése digitális jelfeldolgozás területén

FIR és IIR szűrők tervezése digitális jelfeldolgozás területén Dr. Szabó Anita FIR és IIR szűrők tervezése digitális jelfeldolgozás területén A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola oktatójaként kutatásaimat a digitális jelfeldolgozás területén folytatom, ezen belül a fő

Részletesebben

FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS

FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR Környezetmérnöki Szak Dr. Bácsatyai László FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS Kézirat Sopron, 2002. Lektor: Dr. Bányai László tudományos osztályvezető a műszaki tudomány

Részletesebben

Kvantumkriptográfia III.

Kvantumkriptográfia III. LOGO Kvantumkriptográfia III. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Tantárgyi weboldal: http://www.hit.bme.hu/~gyongyosi/quantum/ Elérhetőség: gyongyosi@hit.bme.hu A kvantumkriptográfia

Részletesebben

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos. Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ ELŐÍRÁSOK. A hitelesítési folyamat résztvevőit, az alapelemeket és a főbb kapcsolódási pontokat az 1.

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ ELŐÍRÁSOK. A hitelesítési folyamat résztvevőit, az alapelemeket és a főbb kapcsolódási pontokat az 1. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelve a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről

Részletesebben

Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése 2006.05.19.

Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése 2006.05.19. Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése 2006.05.19. 1 Bevezetés Az irányított rendszerek típusa és bonyolultsága különböző bizonyos eszközöket irányítunk másokat csak felügyelünk A lejátszódó fizikai

Részletesebben

9. Áramlástechnikai gépek üzemtana

9. Áramlástechnikai gépek üzemtana 9. Áramlástechnikai gépek üzemtana Az üzemtan az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. Munkapont, munkapont stabilitása 2. Szivattyú indítása soros 3. Stacionárius üzem kapcsolás párhuzamos 4. Szivattyú üzem

Részletesebben

Robotika. 3. Érzékelés Magyar Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Robotika. 3. Érzékelés Magyar Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék 3. Érzékelés Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2011. február 24. 3. Érzékelés 2 3. Tartalom 1. Mobil

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében

A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében Kovács Zoltán főiskolai docens Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Bevezetés Korunk egyik legdinamikusabban

Részletesebben

Geodézia. Felosztása:

Geodézia. Felosztása: Geodézia Görög eredetű szó. Geos = föld, geometria = földmérés A geodézia magyarul földméréstan, a Föld felületének, alakjána méreteinek, valamint a Föld felületén levő létesítmények és ponto helymeghatározásával,

Részletesebben

Spectra Precision GNSS eszközök

Spectra Precision GNSS eszközök Spectra Precision GNSS eszközök Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság 29. VÁNDORGYŰLÉS Sopron, 2013. július 11 13. Érsek Ákos GPSCOM Kft. SPECTRA PRECISION termékskála Térképező GPS

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

I. rész. x 100. Melyik a legkisebb egész szám,

I. rész. x 100. Melyik a legkisebb egész szám, Dobos Sándor, 005. november Középszintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Dobos Sándor; dátum: 005. november 1. feladat A 70-nek 80%-a mely számnak a 70%-a? I. rész. feladat Egy szabályos

Részletesebben

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27. Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A

Részletesebben

Az egyszázalékos rácspont visszaadása a flexónyomtatásban

Az egyszázalékos rácspont visszaadása a flexónyomtatásban Az egyszázalékos rácspont visszaadása a flexónyomtatásban Maxim Siniak, PHD, X-Rite Inc, Pierre Paul Moyson, ASAHI Photoproducts (Europe)n.v/s.a. Fordította: Tátrai Sándor Az elmúlt néhány évben a flexónyomtatással

Részletesebben

Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok

Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok NYME GEO GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA TANTÁRGYI KÓD: GBNFMGEOB és GBLFMGEOB Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Állami alapponthálózat

Részletesebben

ISMÉT FÖLDKÖZELBEN A MARS!

ISMÉT FÖLDKÖZELBEN A MARS! nikai Vállalat, Audió, EVIG Egyesült Villamosgépgyár, Kismotor- és Gépgyár, Szerszámgép Fejlesztési Intézet (Halásztelek), Pestvidéki Gépgyár (Szigethalom), Ikladi ûszeripari ûvek (II), Kôbányai Vas- és

Részletesebben

Geoinformatika I. (vizsgakérdések)

Geoinformatika I. (vizsgakérdések) Geoinformatika I. (vizsgakérdések) 1.1. Kinek a munkásságához köthető a matematikai információelmélet kialakulása? 1.2. Határozza meg a földtani kutatás információértékét egy terület tektonizáltságának

Részletesebben

Geodézia 5. Vízszintes mérések alapműveletei

Geodézia 5. Vízszintes mérések alapműveletei Geodézia 5. Vízszintes mérések alapműveletei Tarsoly, Péter, Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Tóth, Zoltán, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Geodézia 5.: Vízszintes mérések

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

Makroökonómia I. segédanyag 2004. február

Makroökonómia I. segédanyag 2004. február Makroökonómia I. segédanyag 2004. február. feladat Egy gazdaságra vonatkozóan ismertek az alábbi adatok a beruházási függvény I 600 2000R,a netto export függvény X 500 3000R, A fogyasztási határhajlandóság

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

Fazekas nyílt verseny matematikából 8. osztály, speciális kategória

Fazekas nyílt verseny matematikából 8. osztály, speciális kategória Fazekas nyílt verseny matematikából 8. osztály, speciális kategória 2005. január 12. feladatok kidolgozására két óra áll rendelkezésre. Számológép nem használható. példák tetszőleges sorrendben megoldhatók.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése: Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem

Részletesebben

A rádiólokációs információfeldolgozás folyamata

A rádiólokációs információfeldolgozás folyamata DR. SERES GYÖRGY mérnök alezredes a hadtudományok kandidátusa A rádiólokációs információfeldolgozás folyamata A Haditechnikai Szemle 1981. évi 2. számában Néhány gondolat a rádiólokációs rendszertechnikáról"

Részletesebben

A távérzékelés spektrális irányzata és célja

A távérzékelés spektrális irányzata és célja XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)

Részletesebben

Geodézia 1. A helymeghatározás alapjai Gyenes, Róbert

Geodézia 1. A helymeghatározás alapjai Gyenes, Róbert Geodézia 1. A helymeghatározás alapjai Gyenes, Róbert Geodézia 1.: A helymeghatározás alapjai Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a

Részletesebben

Műholdas helymeghatározás 1.

Műholdas helymeghatározás 1. Műholdas helymeghatározás 1. A GNSS-ről általában Dr. Busics, György Műholdas helymeghatározás 1.: A GNSS-ről általában Dr. Busics, György Lektor: Dr. Takács, Bence Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Zárójelentés Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Az autonóm mobil robotok elterjedése növekedést mutat napjainkban az egész hétköznapi felhasználástól kezdve az ember

Részletesebben

Bírálat. Farkas András

Bírálat. Farkas András Bírálat Farkas András Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával (Appraisal and Development of Transportation Systems Using Multiple Criteria Decision

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

OTTHONI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZETT NYITÓ SZETT

OTTHONI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZETT NYITÓ SZETT TOLÓKAPU NYITÓ SZETT OTTHONI FELHASZNÁLÁSRA TERVEZETT KIT PL1000 TOLÓKAPU NYITÓ SZETT A PL1000 elektro-mechanikus tolókapu nyitó szettet otthoni felhasználásra tervezték. A hajtómotor ízléses megjelenésű

Részletesebben

2. Interpolációs görbetervezés

2. Interpolációs görbetervezés 2. Interpolációs görbetervezés Gondoljunk arra, hogy egy grafikus tervező húz egy vonalat (szabadformájú görbét), ezt a vonalat nekünk számítógép által feldolgozhatóvá kell tennünk. Ennek egyik módja,

Részletesebben

X. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia

X. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia X. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia Villamos szigetelések vizsgálata, transzformátorok és villamos forgógépek villamos diagnosztikája, megszakítók, védelmi relék tesztelése. alállomási mérések /Földelés

Részletesebben

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata TDK Konferencia 2010. Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata Készítette: Zemkó Szonja Konzulens: Kiss Albert (ÁFGT tanszék) A témaválasztás indoklása: az építőiparban széleskörűen

Részletesebben

BARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK

BARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK BARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK 3 III. MÉRÉSI ELJÁRÁSOK 1. RÉSZLETES FELMÉRÉS A részletes felmérés a térképezést megelőző munkafázis, amelynek alapját az érintett területen meglévő

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek

Részletesebben

Kutatói tájékoztató Útmutató a KSH kutatószobai környezetében folyó kutatómunkához

Kutatói tájékoztató Útmutató a KSH kutatószobai környezetében folyó kutatómunkához Kutatói tájékoztató Útmutató a KSH kutatószobai környezetében folyó kutatómunkához Központi Statisztikai Hivatal 2015. december Kutatói tájékoztató Tartalomjegyzék Kutatói tájékoztató célja... 3 1. A kutatás

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben