A modul programja. BA készségfejlesztés modul. A modul részletes leírása

Átírás

1 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (23) BA-KF BA készségfejlesztés modul A modul a Szociális munka BA szak hét készségfejlesztı kurzusát szervezi egyetlen modulba. A modul határozott koncepciót tartalmaz a készségfejlesztés által érintett kompetenciák, továbbá az alkalmazott képzési módszerek tekintetében. A tanítás, Paolo Freire szerint, soha nem semleges: vagy elnyomó, vagy felszabadító. (Freire 1973.) Az egyirányú, hallgatói passzivitásra kárhoztató, elnyomó, elidegenítı, tanítással szemben az empowerment alapú viszonyulás nem ítélkezı és felsıbbrendő: a tanulást, mint dialógust, kölcsönösségi viszonyokba ágyazottan, a reflektív modellekben érvényre jutó cirkularitás szerint értelmezi. A tanár feladata, hogy a tanítványt abban segítse, miképpen tudja megszerezni a számára szükséges tudásokat. Az ilyen tanulás nem felelısségre vonó, hanem felelısséggel felhatalmazó, öntevékeny, felelısségvállalásra képessé tevı. Üdvözli és tiszteli az áttörést új valóságok, világlátások felé. A szociális munka tradicionális problémamegoldó megközelítése vádló, hibáztató, ítélkezı, a hiányosságokra koncentráló hozzáállást foglal magában, ami nem tanulásra, hanem védekezésre készteti az érintetteket. A problémabeszéd helyett Cooperrider és Whitney (1999, id. Kelemen, 2011) a tartalékokra, erıforrásokra, érdemekre összpontosító, méltató, megbecsülést kifejezı viszonyulás követését javasolja. Természetesen kérdés, hogy a méltató viszonyulás egyoldalú alkalmazásával elérjük-e a törıdés során a célunkat. Kritikai-reflektív hozzáállással mindenekelıtt önnön elfogultságaink, elıítéleteink felismerését, valamint a saját gondolataink, cselekedeteink iránti felelısségvállalást célszerő szem elıtt tartanunk. Szociális munkásként számolnunk kell azzal a kérdéssel, hogy adott esetben mennyiben járulunk hozzá mi magunk az igazságtalanság, és egyenlıtlenség újratermelıdéséhez. (Kelemen, 2011) A modul tartalma A modul hét kurzusból épül fel, melyek végigkövetik a szociális munka BA képzés hat szemeszterét (a hetedik szemeszterben a hallgatók az összefüggı gyakorlatukat töltik, ezért ott nincs helye kurzusoknak.) A projekt keretében létrehozott modul a reflexív

2 2 szakember szakmai modellje köré építi a személyes készségek különbözı területeit. A modulban a következı kurzusok foglalnak helyet: SMNB0104 Szakmai identitás fejlesztése 2k SMNB1103 Pszichoszociális készségfejlesztés I. 2k SMNB1104 Pszichoszociális készségfejlesztés II. SMNB0203 Szakmai módszertani készségfejlesztés I. 2k 3k SMNB0204 Szakmai módszertani készségfejlesztés II. 3k SMNB0303 Szakmai módszertani készségfejlesztés III. 3k SMNB0304 Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. 2k SMNB0104 Szakmai identitás fejlesztése kurzus tartalmának összefoglalása: A szakmai identitás tanulása mint mindenfajta új identitás megszerzése jól értelmezhetı az átmenetek szokásos struktúrájában. Egy ilyen átmenet feltételezi az új kontextusban hasznavehetetlen identitástól való elszakadást, eltávolodást, a köztes bizonytalanság, a nemtudás állapotának felszabadító, egyben azonban szorongató élményét, és az újhoz való megérkezés biztonságát. A kurzus célja, hogy hivatásukra felkészült, elkötelezett, innovatív, önálló és kritikai gondolkodásra képes, ugyanakkor csapatmunkára alkalmas, a szakmai közösségben aktív szerepet vállaló hallgatók képzéséhez járuljon hozzá. A kurzus felkészít a felelısségteljes, rugalmas, kreatív gyakorlatra, amely az emberi létezés komplex viszonyai között is kompetens segítı szakember sajátja; az erıforrásokkal, lehetıségekkel, tartalékokkal, és a sérülékenységekkel, krízisekkel, tragédiákkal egyaránt foglalkozik. A kurzus hangsúlyos feladata a kliensekkel és más szakemberekkel való együttmőködés, a dialógusba lépés készségének kialakítása és fejlesztése. SMNB1103 Pszichoszociális készségfejlesztés I. és az SMNB1104 Pszichoszociális készségfejlesztés II. kurzusok tartalmának összefoglalása: A Pszichoszociális készségfejlesztés I. és II c. kurzusok célja, hogy a hallgatók tapasztalati alapú, gyakorlati tanulás révén olyan ismereteket sajátítsanak el, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy segítı szakemberként munkájukat kellı hatékonysággal tud-

3 3 ják majd végezni. A kurzus során a segítı szakma gyakorlata szempontjából fontos készségeket fejlesztjük, melyek az egymásra épülı gyakorlatok során, sajátélményszintő tanulás módszerével kerülnek elsajátításra, elmélyítésre. Célunk a személyes és szociális kompetenciák fejlesztése; foglalkozunk a helyes önfeltárás és konfliktuskezelés módszereivel, a hatékony együttmőködés és problémamegoldás mechanizmusaival, az empátiás attitőd gyakorlásával és fejlesztésével. Az SMNB0203 Szakmai módszertani készségfejlesztés I. kurzus folyamán az ismeretek készségek - értékek hármasa kerül a szociális munkás hallgatók szakmai tudásának, kompetenciájának és személyiségének középpontjába. Az Egyéni esetkezelés c. kurzus keretében megszerzett tudományosan megalapozott, elméleti ismeretanyag gyakorlatba való átültetése, a tapasztalati és személyes tudás integrálása, strukturálása a cél. Az oktató facilitátori szerepben segíti létrehozni a hallgatók saját értelmezéseit és a tudás/tapasztalat megszerzésének alternatív útjait. Az SMNB0204 Szakmai módszertani készségfejlesztés II. c. kurzus a szociális munkában alkalmazott egyik módszer, az ún. esetkezelés gyakorlatát hivatott megismertetni a diákokkal. Az esetkezelés gyakorlatán belül a családokkal végzett munkára koncentrálunk, az ún. családi esetkezelésben alkalmazott módszerek prezentálása a cél. Az adott szemeszterben a diákok már birtokában vannak a kurzus sorozat elsı tartalmi egységében foglaltaknak, ismerik az egyéni esetkezelés módszertanát. Így a kliens kifejezés már nem hangzik idegenül számukra. A problémát általában a következı szintre való átlépés okozza. Tanszékünkön a tematikailag ehhez a kezelési modalitáshoz illeszkedı elméleti kurzushoz (Szociális munka családokkal) kapcsolódóan, külön szemeszterben foglalkozunk a témával. Tapasztalataink alapján szükség van erre a felbontásra, mert a családdal való foglalkozás módszertanának elsajátítása nagyobb akadályt jelent a diákok számára. A rendszerszemlélető paradigmára való áttérés koránt sem egyszerő feladat. SMNB0303 Szakmai módszertani készségfejlesztés III. címő kurzus céljai: A szakmai módszertani III. c. kurzus feladata az V. szemeszter során, hogy a hallgatókkal megismertesse a csoportmunka folyamatát. Ez a tárgy szintén elméleti kurzushoz kapcsolódva kerül megtartásra, szeminarizáló gyakorlatként. A Csoport a szociális

4 4 munkában c. kurzus tematikájához illeszkedve, célunk, hogy a diákok olyan gyakorlati, tapasztalati tudást szerezzenek, amely a késıbbiekben a praxis során, gyakorló szociális munkásként a segítségükre lehet. Elsısorban az interakcionális és a csoport dinamikai alapokra koncentrálunk - mivel ezekre késıbb bármely más specializált, módosított forma ráépíthetı. SMNB0304 Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. címő kurzus céljai: A közösségi szociális munka gyakorlatban történı megvalósulásával, elınyeivel és nehézségeivel ismerkedhetnek meg a hallgatók a kurzus során, s néhány projekt keretében lehetıségük nyílik kipróbálni magukat a szociális munka ezen területén. A kurzus keretében a hallgatók elsısorban olyan közösségi kezdeményezésekben (miniprojekt, helyi akció, közösségi nap, stb.) vesznek részt, melyek során a felsıoktatásban tanuló szociális szakos hallgatók a közösségfejlesztés módszereit, technikáját, gyakorlatát sajátítják el, ezáltal segítik a helyi közösséget munkájukkal Gyakorlati szinten a helyi közösséget érintı problémák megoldásában segítenek különbözı helyi közösségi akciók keretében, és részt vesznek a helyi közösségi programok tervezésében, szervezésében, lebonyolításában, mint közösségszervezık, közösségfejlesztık. A kurzus során hosszú távú cél az egyetemi hallgatók és a helyi közösség között egy bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése, az egymás iránti elfogadás és segítés szemléletének megalapozása és formálása, továbbá információcsere, tapasztalatcsere és egymás megismerése, segítése áll a középpontban. Másrészt e gyakorlat hosszú távú együttmőködés kiépítését teszi lehetıvé a leendı szociális munkás/szociálpolitika szakos egyetemi hallgatók és a helyi közösség (az akcióterületen élı lakosság, közösség) között, melynek eredményeképpen elindulhat a helyi önszervezıdés és valódi együttmőködés, a problémák megoldásában történı együttgondolkodás. Harmadrészt fontosnak tartjuk, hogy a közösségszervezés, mint tevékenység az egyetemi tanulmányok során egy olyan alternatíva legyen, ami a fiatal felnıttek, állampolgárok számára új világot, új nézıpontot tud nyújtani, és mindeközben hasznos tapasztalatokat tudnak szerezni egy helyi közösség életérıl, problémáiról és a megoldási lehetıségekrıl, melyeket késıbbi szakmai munkájuk során is kamatoztathatnak.

5 5 A modul filozófiája A reflektív kompetencia fogalma, kialakulása. A reflektív kompetencia, mint a segítıi fejlıdés-fejlesztés célja Howell (1986) a különbözı készségek elsajátításának folyamatát írja le eredeti modelljében (conscious competence model) Ez a kezdeti modell még négyfázisú: az elsı szakasz a nem tudatos tudatlanság, hozzá nem értés (unconscious incompetence) Ilyenkor a tanuló nincs tudatában saját tudatlanságának. Mivel nem tudja, mi az, amit meg kellene tanulnia, sıt azt sem látja, milyen haszonnal járhat ez a számára, motiválatlan a tanulásra (legalábbis, ami az intrinsic motivációt illeti). A következı fázisba akkor lép át, amikor ráébred, hogy problémái megoldásához feltétlenül valamilyen új tudásra van szüksége, és kész ennek megszerzésére. (Tudatos tudatlanság: conscious incompetence). Gyors az elırehaladás a harmadik fázisba, ahol elsajátítja az alapvetı koncepciókat, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat, azonban gondosan ügyelnie kell a helyes kivitelezésre (tudatos kompetencia, conscious competence). A negyedik fázist elérve a cselekvések már begyakorlottak, nem kell feszült figyelemmel kísérni az adott tevékenységet (unconscious competence, nem-tudatos kompetencia). Chapman (2007) bevezet egy újabb, ötödik fázist is, amelyet reflektív kompetenciának nevez. Itt olyan tudatosság jön létre, amely képessé teszi a személyt tudása továbbadására, továbbfejlesztésére, a mesteri-szakértıi mőködésre, a különleges kreativitás rutinszerően el nem várható, de alkalmanként megcsillanó példáira. Kelemen és B Erdıs (2010) egy további ponton bıvíti ki az eredeti modellt, arra figyelmeztetve, hogy a tabula rasa veszélyes elgondolás: a belépı fázis a legtöbb esetben nem a nemtudás állapota. A tanuló fejében vannak bizonyos kapcsolódási pontok, jól-rosszul levont következtetések, elızetes ismeretek, különösen pedig személyes élmények a tananyagról : ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert éppen ezek befolyásolják döntı módon az attitődöket. Nem jó, ha egy segítı a pályára való szocializáció során annyit tanul meg, hogy ezt vagy azt szakemberek között nem szabad többé mondanom, miközben tudása nem vált árnyaltabbá, attitődjei nem változtak, csak annyi történt, hogy elsajátította a szakmai diskurzus tematizálható és tiltott tartalmait, a követendı protokollokat. Híján lesz azonban annak az emberi többletnek, amely a személyes gondoskodást végzı, segítı kapcsolatba vonódó szakembereknél nélkülözhetetlen, s amelynek révén a segítés tárgyát megtanulják személyként látni. A régi tudás egyes elemitıl el kell szakadni, másokat újjá kell rendezni: ez a talán a legnehezebb lépés a tanulás folyamatában. S ez a lépés csak közös, egymással megosztott élményekben gyökerezhet.

6 6 Ekképpen az identitás-változás három fontos szakasza a régi identitástól való elszakadás, a köztes zőrzavar, és az új identitás-eleme beépítése, letisztulása, elfogadása és elfogadtatása személyes-szakmai válságokon, de legalábbis a korábbi tudásokat érvénytelenítı élményeken keresztül vezet. A tanulás, a fejlıdés új, (ismeretlen, váratlan) élményeket követel meg, olyanokat, amelyek megkérdıjelezik a korábbi cselekvésmintákat. (Mahoney, 2000, p. 47). Ha a folyamat sikerrel zárul, a személy egyfelıl kész az ismétlésre, a transzferre, másfelıl képessé válik arra, hogy hasonló folyamatok részeseinek értı segítséget nyújtson. Ez az a felismerés, ami a hivatásos segítıvé válás során a szerepmodellek és a saját élmények fontosságát hangsúlyozza. A modul módszertana és tananyaga A modult felépítı kurzusok jellegzetessége az, hogy nem az ismeret-kompetenciákat, hanem a készségekben, jártasságokban megnyilvánuló kompetenciákat fejlesztik. A készségfejlesztés ezért alapvetıen az alkalmazott módszertannal, nem pedig valamiféle elsajátítandó tananyaggal jellemezhetı. SMNB0104 A szakmai identitás fejlesztése kurzus fı tartalmi és módszertani elemei: A kurzus keretei között a reflektív tanulásirányítási módszerek körébıl a kompetenciaalapú tanulás, valamint az élmény alapú tanulás kerül elıtérbe. A feldolgozásra kerülı fı témakörök: - A segítı intézményrendszer, mint sajátos kultúra (személyesség egy intézményi környezetben; stigmatizáció, kirekesztés; problémamegoldó és erıforrás-alapú modellek) - A segítıi szerep (azonosulás, szerepkonfliktusok, dilemmák) - A segítı kapcsolat: alapfogalmak (empátia, kongruencia, elfogadó attitőd, katarzis, korrektív emocionális élmény, verbalizáció, affektuslevezetés, intimitás-élmény, belátás, konfrontáció (carefronting), én-részesség, elhárítás, áttétel, viszont-áttétel, stb.) - A segítı identitás továbbfejlesztésének forrásai (szakmai közösségek szerepe, szupervíziós kapcsolat, a kliensektıl való tanulás készségének kialakítása, a válságokon keresztül zajló fejlıdés stb.) SMNB1103 Pszichoszociális készségfejlesztés I. és az SMNB1104

7 7 Pszichoszociális készségfejlesztés II. kurzusok fı módszertani és tartalmi jellemzıi: A kurzus témakörei: A készségfejlesztı csoport célja, módszerei, keretei Ismerkedés a nevekkel (a név, mint identitásteremtı nyelvi elem szerepe). Önbemutatás. Az önismeret (a személyiség mőködésének, értékpreferenciáinak ismerete), az önreflexió jelentısége a segítı hivatásban. A segítı hivatás motivációja, a segítıi attitőd kialakulása. A szakmai és én határok. Nonverbális kommunikáció (testbeszéd, gesztusok), elsı benyomás, a metakommunikáció jelentısége a társas kapcsolatokban. Szerepjátékok. Együttmőködés a csoportban és az egyéni kapcsolatokban. Csoportjátékok. Önmagunk mentális reprezentációjának megjelenítése. Rajzos bemutatás. Én és a másik. Empátia. Páros gyakorlatok. Erıszakmentes kommunikáció, meggyızés, együttmőködés. Csoportos játékok. Asszertivitás. Szerepjátékok. Szerepeink, szerephatárok, szerepjátékok. Konfliktusok és kezelésük, hatékony konfliktuskezelés. Zárás, feed-back. A kurzus célja szakmai kompetenciák fejlesztése strukturált gyakorlatokon keresztül: Egyéni (személyes) kompetenciák fejlesztése: én - tudatosság, önszabályozás, motiváció; szociális kompetenciák fejlesztése: empátia; társas készségek, kommunikáció, konfliktuskezelés. A fejleszteni kívánt kompetenciák részletes leírását, továbbá a módszerek és feladatok leírását a program melléklete tartalmazza. Az SMNB0203 Szakmai készségfejlesztés I. kurzus módszertani és tartalmi jellemzıi: A kurzus folyamán egy sajátos csoportmunka keretei között a következı készségek fejlesztésére törekszünk:

8 8 a közvetlen és a közvetett praxisorientáltság készsége, az erıforrások, az erıtér és ezen belül is különösen a kapcsolathálózatok használata, a kommunikáció érzékenyítése és fejlesztése, a módszertani eljárások begyakorlása, a rutinszerő szakmai cselekvések újraértékelése; speciális készségek alkalmazása, a problémamegoldó modellben (H. Perlman) végzendı strukturált szakmai beavatkozások módszertanának elsajátítása. Ez utóbbi lépései valójában a reflektív gondolkodás öt fázisával azonosíthatóak: a szükségletek felismerése, a probléma azonosítása és megnevezése, a helyzet tanulmányozása, az adatok összegyőjtése, az alternatív cselekvési módok feltérképezése és végül a döntés, végrehajtás, értékelés. A kurzus témakörei: a szociális problémahelyzetek meghatározása a problémadefiníció alkotásának fázisai, kritikus kérdései; azok kezelésének és megoldási alternatíváinak feltérképezése (esetkezelési technikák, módszerek, eljárások) a kliens-segítı kapcsolatban megjelenı gyakorlati intervenciók a szolgáltatást felhasználó személy visszailleszkedési folyamatának támogatása az empowerment folyamata, azaz a faktikus (másként nem lehet) és a fakultatív (mássá válás képessége) közötti feszültség megszüntetése Az SMNB0204 Szakmai készségfejlesztés II. kurzus módszertani és tartalmi jellemzıi: A kurzus témakörei: 1. Bevezetı óra: a kurzus tematikájának, struktúrájának, a teljesítés feltételeinek és a számonkérés módjának ismertetése. 2. Ismeretek, konstrukciók a családról. Vita, eszmecsere a spirális tanulás alapján, az intuitív megközelítést elıtérbe helyezve. 3. A család mőködésére vonatkozó alapfogalmak, a strukturális családterápiás iskola

9 9 ismeretelméleti hátterére támaszkodva. 4. A család struktúrájára vonatkozó alapfogalmak, a strukturális családterápiás iskola ismeretelméleti hátterére támaszkodva. 5. A genogram módszerének ismertetése. (Bibliai narratíva és konkrét esettanulmány alapján) 6. Saját genogramok elemzése. A kurzus során kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók részesüljenek sajátélményben is. A családfák elemzése az idı rövidsége miatt párokban zajlik. A feldolgozás során a diák áll a figyelem központjában. Az egyéni nézıpont, az egocentrikus irányultság, az önismereti kérdések és az egyéni életrajz dramatizálása. Elsı személyő perspektíva. 7. A családi életciklus elmélete. Az elsı- és másodrendő változás Öt alkalommal kerül sor az esetek prezentációjára, alkalmanként két, három diák számára adott a lehetıség. A prezentációk az elkészített interjúk feldolgozását nyújtják. A figyelem középpontjában az ismeretlen család áll. Célunk, hogy a társas, társadalmi nézıpont, a szociocentrikus irányultság, a környezetrıl és a kultúráról való ismeretszerzés és a család története kerüljön elıtérbe. Harmadik személyő perspektíva. 13. A tapasztalatok összegzése, visszajelzések, reflexiók. A kurzus módszertana: A kurzus módszertani alapját az értelmezı közösségnek a kialakítása jelenti a kiscsoportos szemináriumi forma gyakorlatában Az értelmezı közösség fogalmának megalkotása Fish (1980) nevéhez főzıdik. A következıkben annak hátterét vázoljuk föl, miért azonosíthatjuk értelmezı közösségként a szemináriumi csoportot: - Családi történeteket, narratívákat olvasunk és próbálunk értelmezni, a narratív metafora keretezi munkánkat. - A konstruktív szociális munka fogalmaival operálunk. - A tapasztalatot történetek formájában adjuk át, és a bizonyos helyzetekrıl szóló történetek a szociális munkában gyakran elıfordulnak a gyakorlatban és az oktatásban is. - Az értelmezés igényét a meghatározott társadalmi környezet kényszeríti rá az értelmezıkre, ám ezen túl saját igény is. - Az együtt tanulás motívuma, a spirális tananyag alkalmazásával: könnyen megragadható, intuitív megközelítést alkalmazunk, majd késıbb haladunk a formális, jobban

10 10 strukturált megfogalmazásokhoz. A narratív kompetencia és az interpretatív kompetencia fejlesztése valósul meg a kurzus során. A kurzus során kiscsoportonként különbözı család életébe nyerhetünk bepillantást Az SMNB0303 Szakmai módszertani készségfejlesztés III. címő kurzus módszartani és tartalmi jellemzıi: A kurzus céljai a fejlesztendı készségek, kompetenciák tekintetében: Minimális torzítással kommunikálni a saját és a társak magatartásáról Pontos információközlés Visszajelzés, és annak fogadásának képessége Konstruktivitás Kapcsolati kompetencia növelése Csoportvezetıi készségek fejlesztése Az idıhatáros csoportmunka szakaszai - Az elıkészítı szakasz - szükségletfelmérés, a szükségleteknek megfelelı csoportfajta kiválasztása, a csoport koncepciójának kialakítása. Az évek során, fokozatosan, módosításokkal alakult ki a jelenleg zajló szemináriumi csoportmunka. Az adott struktúra ellenére, ugyanakkor elmondható, hogy az ilyen típusú készségfejlesztésre irányuló modalitások nem tekinthetıek állandónak, hiszen az évrıl évre változó évfolyamok változó csoporttagságot jelentenek, csoportonként más-más dinamikát eredményezve. - A csoport beindításának szakasza - a csoport tényleges munkájának elindítása, csoportcélok pontosítása, szerzıdéskötés az együttmunkálkodásra, a csoport struktúrájának kialakítása. Mindez a szemeszter elején zajlik, - valójában egy tanóra adott mindezek teljesítésére - hiszen a kötött idıintervallum miatt nem lehetséges a tematikától nagy mértékben eltérı csúszás. A bevezetı óra a tematika, a feladatok, és a teljesítés követelményeinek ismertetésével zajlik. Az oktató összefoglaló elıadást tart az encounter csoportról, a csoportmunka sajátosságairól, fejlıdésérıl, a szociális munka területein való alkalmazhatóságáról. A hallgatók egymáshoz intézett kérdéseinek összeírása szintén a kurzus-nyitó alkalommal zajlik. Az aktív struktúra biztosítása elsıdleges fontosságú a tanuló csoport speciális jellege miatt: világos tér- és idıbeli behatárolás, érthetı

11 11 vezetıi instrukciók, hallgatói orientáció, valamint következetes és koherens csoportfolyamat biztosítása nélkül éppen a mintakövetéses, modell-nyújtáson alapuló tanulási folyamat fulladhat kudarcba. - A munkafázis - a kitőzött célok teljesítése. 12 alkalommal zajlanak a csoport foglalkozások, alkalmanként egy hallgató kerül a protagonista szerepébe. Az ún. forró szék technika alkalmazása alapján alkalmanként egy hallgató kerül a csoport figyelmének középpontjába. A hallgató feladata, hogy a számára - a csoporttársai által - feltett kérdésekre válaszoljon. - A lezárás szakasza - a végzett munka eredményének összegzése. Az SMNB0304 Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. címő kurzus módszertani és tartalmi jellemzıi: A kurzus keretében a hallgatóknak meghatározott típusú tevékenységekben kell részt venniük: Aktív részvétel az órákon Intézmény bemutatása (kiscsoportos formában, tematikában rögzített szempontok szerint) Részvétel egy közösségi napon vagy helyi akción és min. 1 alkalommal szakmai fórumon (Szociális Szakemberek Kávéháza) VAGY Miniprojekt megvalósítása (tervezés, szervezés, megvalósítás) A hallgatóknak kötelezı, illetve mk9ötelezıen választott feladatokat kell teljesíteniük. Kötelezı feladat: A kurzus során intézménylátogatásokra kerül sor (min. 5 intézmény/félév), a hallgatók részvétele kötelezı. Az intézménylátogatást követı órán a félév elején beosztott kiscsoportok felkészülnek az intézmény bemutatására projekt módszerrel. Kötelezıen választható feladatok: miniprojekt közösségi akció

12 12 közösségi nap szamai fórum Részletes tematika: 1. Tematika ismertetése, a kurzus kereteinek tisztázása 2. Közösen feldolgozásra kerülı irodalom 3. Terepgyakorlat: egy csoportban 4. Terepgyakorlat: egy csoportban 5. Intézménybemutatások a megadott szempontrendszer alapján 6. Terepgyakorlat: egy csoportban 7. Terepgyakorlat: egy csoportban 8. Terepgyakorlat: egy csoportban 9. Intézménybemutatások a megadott szempontrendszer alapján 10. Miniprojektek megvalósítása 11. Közösségi nap és helyi akció lebonyolítása 12. A miniprojektek és a közösségi nap, helyi akció tapasztalatainak összegzése, tanulságok levonása 13. Félév zárása, visszajelzés, értékelés (önreflexió, csoportos reflexió) A modul értékelése SMNB0104 A szakmai identitás fejlesztése kurzus értékelésének szempontjai: Alkotó részvétel a közös tanulási folyamatban A reflektív napló tartalmai Tartalmi szinten: Szakmai felelısségtudat, normák, irányelvek megértése, elfogadása, tolerancia, empátia, kiegyensúlyozottság, megbízhatóság, kommunikációs készségek, problémamegértés, esetfelmérés, a probléma átkeretezésére való készség, kreativitás, rendszerszemlélet érvényre juttatása, diverzitás (kulturális kompetencia), elmélet és gyakorlat kapcsolatának megértése, a csapatmunkára való készség, segítıi attitődök. Az SMNB1103 Pszichoszociális készségfejlesztés I. és a SMNB1104 Pszichoszociális

13 13 készségfejlesztés II. kurzusok értékelésének szempontjai A személyes készségeket fejlesztı kurzusok jellegétıl idegen a számonkérés, ezért a reflektív tanulás elveivel egyezı értékelési módszerek alkalmazására kerül sor. Zárás, feed-back. 1. gyakorlat: Értékelı gyakorlat mindenkinek értékelnie kell magát 1-5-ig és szóban is megindokolni mindezt a következı 3 dimenzió mentén: Aktivitás Érdeklıdés Részvétel (elvileg a kurzus jellegébıl fakadóan a hiányzás megengedett mértéke a TVSZ-ben rögzített, így nem a megjelenés az értékelés tárgya, hanem, hogy önmagához képest mit érez, mennyire engedte-, adta bele magát a különbözı gyakorlatokba.) A gyakorlat célja az önértékelés, önmaguk mőködésére, viselkedésére való reflektálás fejlesztése. 2. gyakorlat: Értékelı gyakorlat mindenki kap egy lapot, amin 3 ábra látható: egy autó, egy szív és egy kuka. Feladatuk, hogy az ábrák alá összegyőjtsék a féléves kurzusra vonatkozóan: mi az a tudás, készség, képesség, amit elsajátítottak és tovább viszik jelképesen az autóval. melyek azok az emlékek, pillanatok, pozitív érzések amit a szívükbe zárnak mit ítélnek feleslegesnek, unalmasnak, kényelmetlennek, negatívnak, amit legszívesebben a kukába dobnának A gyakorlat célja pozitív, negatív visszajelzések és kritikák megfogalmazásának elısegítése. 3. gyakorlat: Saját fám Mindenki megrajzolja a saját fáját az általa választott eszközökkel és méretben, bármilyen instrukció nélkül. Ezután körbe adják egymásnak a rajzokat, mindenki egy pozitív érzést ír a rajz másik oldalára, ami a fáról eszébe jut. Ha visszaér a fa a gazdájához, egy borítékba teszi, jelképesen ez lesz a félév csomagja, egy emlék, amely a többiekkel közös munka végeredménye. gyakorlat: A mellékletben található értékelı lap kitöltése, mely anonim és önkéntes.

14 14 Szakmai módszertani készségfejlesztés I. kurzus értékelésének szempontjai: A kurzus teljesítésének feltétele: egy esetdosszié elkészítése, amely tartalmazza az esetvitel konkrét lépéseit, illetve annak lezárását is. Az esetdosszié kivitelezése a Szabó Lajos (2003) könyvében feldolgozott, a kurzus folyamán az oktató által ismertetett eset alapján történik. A szociális esetmunka gyakorlatát taglaló kötet mellékleteként egy olyan "sablont" találunk, amely alkalmas a hallgatók számára arra, hogy bepillantást nyerjenek egy eset dokumentációjába. Fontos gyakorlat a diákok számára, hogy az általuk elvégzett intervenciókat lépésrıl lépésre képesek legyenek dokumentálni, az elvégzett munka összegzését írásban gyakorolhassák, annak szisztematikus képét nyújtsák. Az esetdosszié felépítése: 1. Alapadatok 2. A problémadefiníció. (A kliens, a referáló intézmény, illetve a hozzátartozó által megfogalmazott problémadefiníció). 3. Az elsı interjú összefoglalása. (A problémahelyzet rövid áttekintése. A kliens jelen életkörülményeinek felvázolása. Az élettörténeti elızmények. A család belsı viszonyai és kapcsolatrendszere, ökológiai térképe, a genogram és az ecomap melléklésével. A kliensre vonatkozó kiegészítı támpontok.) 4. A kliensrıl szerzett benyomások az interjú alapján. (Megjelenése, fellépése, verbális kifejezıkészség. Együttmőködés, motiváció. Pszichopatológiai jelzések.) 5. Az elsı interjú támpontjainak összefoglaló értékelése. (Sürgısségi ellátás szükségessége; krízishelyzet, lélektani krízis azonosítása, ill. elhatárolása. Referálás, tovább irányítás, delegálás más intézmény felé. Team értékelés. ) 6. Az esetvitel tervezett lépései. A módszertan részletes leírása a program mellékletében található. Szakmai módszertani készségfejlesztés II. kurzus értékelésének szempontjai: A kurzus célja: Segít a diákoknak a kritikai gondolkodás képességeinek kifejlesztésében, a tudományos attitőd kialakításában, az érvelésben. Elısegíti a nyíltságot az új élmények befogadására, az új paradigmák elfogadására, és hozzájárul az életen át tartó tanulás melletti elkötelezıdéshez. A reflektív tudatosságot, az interpretatív készséget, a szimbolikus gondolkodást és a dialogikus jelenlétet (Sárvári, 1999) hangsúlyozzuk az

15 15 esetmunka során, mint a segítı munka kulcsfogalmait. Abban az esetben, ha az átmenetet segítı szakember, oktató valódi útitárssá válik, partnerré, akkor a tanórai interakció nem hierarchikus, hanem személyközi jelleget ölt. Természetesen ez a tanár-diák hierarchikus viszony rendszerben nehezen megvalósítható, mivel a kurzus teljesítésének kötelezı érvényességő feltételei vannak, ráadásul érdemjeggyel zárul. A program módszereinek részletes leírása a mellékletben található. Szakmai módszertani készségfejlesztés III. címő kurzus értékelésének szempontjai: A szeminárium érdemjeggyel (gyakorlati jegy) való értékelése nem a csoportmunkán alapul, - természetesen a tanulmányi- és vizsga szabályzatban megjelölt hiányzási küszöb e kurzus esetében sem hagyható figyelmen kívül - hiszen egy ilyen jellegő tanulási folyamat során a tagok különbözıségét, egyéni szükségleteit, karakter vonásainak heterogenitását, személyiségjellemzıit az oktató nem differenciálhatja érdemjeggyel. Azonban a szemeszter során, óráról órára leadott írásbeli feljegyzések, reflexiók minısége, a megfigyelı részvétel írásos prezentációja az érzelmi jelenlét és az objektív megfigyelés tekintetében - tükrözi a résztvevık kompetenciájának esetleges fejlıdését. A kurzus során elvégzendı feladatok, a teljesítés feltételei: 1. Egy alkalommal forró szék -ben való részvétel, mint protagonista (fıszereplı) 2. Egy alkalommal társ-csoportvezetıi szerep betöltése 3. Feljegyzések készítése óráról órára, hétrıl hétre. (Objektív-szubjektív tartalom.) A Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. címő kurzus értékelése_ Félévi érdemjegy elemei: szemináriumon való aktív részvétel a kötelezı feladatok teljesítése (ld. tematika) félévzáró dolgozat érdemjegye Félévzáró dolgozat:

16 16 Témája: A félév során megismert intézmények/projektek egyikének bemutatása, kiemelt hangsúlyt fektetve a közösségi szociális munka eszközeinek alkalmazására, továbbá a témakörrel kapcsolatos irodalmak feldolgozására (szemináriumon feldolgozott irodalom, illetve egyéni munkával megismert irodalom). Formai követelménye: számítógépes szerkesztés, betőtípus: Times New Roman, bető méret: 12, sorköz: másfél. A felhasznált irodalmakat a hivatkozási szabályoknak megfelelıen szükséges feltüntetni. A dolgozat elılapja tartalmazza a tanszék megnevezését, a kurzus megnevezését, a hallgató nevét, évfolyamát, és a tanév idıpontját. Leadandó nyomatott formában a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék titkárságára. Elektronikus formában: kozosseg.pte@gmail.com címre, az ben szerepeljen a hallgató neve, évfolyama, szakja, kurzus címe. Terjedelme: leütés (min. 5 oldal) Leadási határideje: hallgatókkal közösen, a késıbbiekben állapítjuk meg