JELENTÉS GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÉNZÜGYI ÁTVILÁGÍTÁSÁRÓL AZ ÁROP 3.A.2. PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÍTETTE: IPS TANÁCSADÓ KFT MÁRCIUS 12.

Átírás

1 JELENTÉS GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÉNZÜGYI ÁTVILÁGÍTÁSÁRÓL AZ ÁROP 3.A.2. PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÍTETTE: IPS TANÁCSADÓ KFT MÁRCIUS 12. 1

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ Adatok összehasonlíthatósága, az egyes évek szerkezeti különbségei Alkalmazott módszerek A MŰKÖDÉSI ÉS A FELHALMOZÁSI EGYENSÚLY VÁLTOZÁSA BEVÉTELEK ELEMZÉSE Közhatalmi bevételek (adójellegű bevételek) Támogatások Intézményi működési bevételek Következtetés KIADÁSOK ELEMZÉSE Devizakötelezettségek Rezsiköltségek alakulása JAVASLATOK Javaslatok további források bevonására / Új befektetők vonzása Gyál Városába Adóellenőrzés Rezsiköltségek szorosabb ellenőrzése az intézményeknél Sportcsarnok beruházásra fenntarthatósági tanulmány JAVASLATOK ÜTEMTERVE

3 1. BEVEZETŐ Az Államreform operatív program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára című pályázat (ÁROP3.A.2) (a Továbbiakban: ÁROP 2013 Pályázat) keretében Gyál Város Önkormányzata és az IPS Tanácsadó Kft december 16án szerződést kötött. E pályázatra vonatkozó pénzügyi átvilágításban az IPS Kft. alvállalkozója, a Merkel & Partner Hungary Kft. vett részt, melynek határideje 3 hónap a szerződés aláírását követően március 16. Vizsgálatunkat ennek megfelelően december közepétől február végéig végeztük, mely időszakban a végleges évi zárszámadási adatok, valamint a végleges évi költségvetési terv még nem álltak rendelkezésre. Vizsgálatunk eredményét március első hetében ismertettük az ÁROP 2013 Pályázatban részt vevő Önkormányzati munkatársakkal. A fentiek alapján vizsgálatunk során elsősorban előzetes adatokból dolgoztunk, a 2013ra vonatkozó beszámolót először a MÁK információs rendszerében készíti el az Önkormányzat, melynek leadási határideje március 10. Az előzetes adatok mellett az önkormányzatnál dolgozó munkatársakkal (pénzügyi és adó osztály munkatársai) lefolytatott interjúkra támaszkodtunk, elsősorban a jövőbeni pénzügyi helyzet alakulására is hatást gyakorló tényezők elemzésére fordítva a hangsúlyt. Az Önkormányzat pénzügyi osztálya tapasztalataink alapján precízen vezeti a nyilvántartásokat, a pénzügyi osztály vezetője többéves széleskörű tapasztalattal rendelkezik mind számviteli és pénzügyi területen, valamint szakmailag átlátja Gyál Önkormányzatának működését. Az interjúk alapján tapasztaltuk a pénzügyi vezető maximális szakmai hozzáértését, amely felelősségérzettel és szorgalommal párosult. A gyáli Önkormányzatnál érezhető volt, hogy a város érdekeit szem előtt tartva, a munkatársak maximálisan maguknak érzik a közszolgáltatást és a közfeladatok ellátását és ez különösen tapasztalható volt a pénzügyi osztálynál is, ahol vállalkozásszemléletű, hatékony munkamódszerekkel találkoztunk, mely elősegíti a közpénzek és a közvagyon hatékony, gazdaságos felhasználását. 1.1 Adatok összehasonlíthatósága, az egyes évek szerkezeti különbségei A és pénzügyi év vagyonstruktúrája, finanszírozása, de még a működési bevételek és költségek szerkezete is jelentősen eltért. 2012ben az állam még átengedte a központi adókból a személyi jövedelemadó egy részét az önkormányzatoknak, amely 2013ra megszűnt, ellenben 2013 ban az államhoz került az oktatási intézményekben dolgozók jövedelmeinek, juttatásainak finanszírozása. 2013tól az önkormányzatok a beszedett gépjárműadó 40%ával gazdálkodhatnak és 60%át továbbutalják az államnak. 3

4 1.2 Alkalmazott módszerek A költségvetési helyzet elemzésénél az ún. CLF módszert alkalmaztuk, amelyben jobban elkülönülnek a vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások az önkormányzati feladatokkal kapcsolatos közvetlen működtetési bevételektől és kiadásoktól. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit, így a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az Önkormányzat pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az állam is felismerte, hogy szükség van a vállalkozásokhoz hasonló pénzügyi helyzet bemutatására, ezért 2014től az önkormányzatok kettős könyvvitel szabályai szerint is elszámolják a gazdasági eseményeket, ez lehetőséget ad az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetének pontosabb és valósabb megítéléséhez. A felhalmozási költségvetés pozitív értéke felhalmozási többletet mutat, amely a jövőbeni fejlesztések forrását biztosíthatja. Amennyiben a folyó költségvetési hiány finanszírozása a felhalmozási többletből történik, ez szűkebb értelemben vagyonfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmozási költségvetés megtakarítása fejlesztési célú hitelek, kötvények adósságszolgálatát finanszírozza, az változatlan vagyontömeg mellett, a korábban megelőlegezett tőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmozási deficit által generált finanszírozási igény önmagában nem jár pénzügyi kockázattal, a pénzügyileg fenntartható beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás (adósságszolgálat) átlátható és szabályozott költségvetési gazdálkodással teljesíthető. A módszer a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. Az adós hitelfelvételi képessége, hosszú távú fizetőképessége vagy bonitása a pénzügyi kapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettó működési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkező adósságszolgálat túlzott mértékére utal. A nettó működési jövedelem negatív értékének felhalmozási többletből, vagy további hitelből történő finanszírozása pénzügyileg nem fenntartható gazdálkodást vetít előre. A pozitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadások fedezetét biztosíthatja, illetve a folyamatosan, évenként képződő pozitív nettó működési jövedelemből meghatározható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszolgálat, ily módon az a hitelösszeg, amely a többi tényezőt, feltételt adottnak tekintve visszafizetési kockázat nélkül felvehető. A folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) tartalmazza a kamatbevételeket és a kamatkiadásokat is, mind a működési, mind a fejlesztési kamatot, valamint a visszatérülő és befizetendő áfa teljes összegét, mert ezek közgazdaságilag tényező jövedelmek. Nem tartalmazzák viszont a követelés elengedés miatt könyvelt bevételi és kiadási pénzforgalmi tételeket, mert valójában technikai elszámolási műveletnek minősülnek, a bevétel soha nem realizálódott, és költségvetési kiadás sem történt. A felhalmozási költségvetésben a bevételek között a vagyon megőrzésére és bővítésére fordítható források jelennek meg. A felhalmozási vagy tőketételek módosítják a vagyon nagyságát. A privatizációs bevétel csökkenti a vagyont, a fizikai beruházás, pénzügyi befektetés növeli. A nettó működési jövedelmet a tőketörlesztés levonásával a folyó költségvetés egyenlegéből származtatjuk. 4

5 2. A MŰKÖDÉSI ÉS A FELHALMOZÁSI EGYENSÚLY VÁLTOZÁSA CLF módszer szerinti önkormányzati adatok (millió Ftban) Megnevezés * 2014** Folyó bevételek Folyó kiadások Működési jövedelem Nettó működési jövedelem (=működési jövedelem tőketörlesztés) Felhalmozási bevételek Felhalmozási kiadások Felhalmozási költségvetés egyenlege Finanszírozási műveletek nélküli pozíció Finanszírozási műveletek egyenlege Tárgyévi pénzügyi pozíció Egyéb tájékoztató adatok Összes kötelezettség n/a ebből rövid lejáratú n/a Folyószámlahitel napi átlagos állománya n/a Finanszírozásba vonható eszközök: Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok év végi állománya n/a Hosszú lejáratú bankbetétek év végi állománya 0 0 n/a Értékpapírok év végi állománya 0 0 n/a Pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkül) év végi állománya n/a * A évi adatok az önkormányzat előzetes pénzforgalmi jelentésein alapulnak ** A évi adatok az önkormányzat költségvetés tervezetén alapulnak *** Az összes kötelezettséget a passzív elszámolások nélkül vettük figyelembe, mert a passzívák a pénzmaradvány elszámolás tételei közé tartoznak 5

6 A vizsgált időszakban az önkormányzat folyó költségvetési egyenlege, működési jövedelme minden évben pozitív egyenlegű volt. A működési jövedelem alakulását a következő ábra szemlélteti: Az önkormányzat folyó költségvetésének egyenlege (működési jövedelem) a teljes vizsgált időszak alatt összesen 3,129 millió Ft megtakarítást mutatott, azonban az egyes évek bevételi és kiadási szerkezetében jelentős eltérések tapasztalhatók, ezért az egyes évek működési jövedelme nehezen összehasonlítható. Az új önkormányzati törvény értelmében január 1től jelentős átalakítások történtek az önkormányzatok finanszírozási modelljében. Az intézmények egy részénél (iskolák) a köznevelésről szóló évi CXC. törvény értelmében a bérköltségeket és a pedagógus alkalmazottakat a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK ) vállalta át, miközben az önkormányzat maradt ezen intézmények fenntartója. A normatív támogatás rendszere ennek megfelelően átalakult, feladat alapúvá vált és jelentősen csökkent. Az önkormányzat bevételei közül szintén kikerültek a következő tételek: SZJA bevételek visszaosztott része (30%), gépjárműadó 60%a. Mindezek eredményeképpen az önkormányzat bevételei és kiadásai is jelentősen csökkentek 2013ban az előző évhez képest. A bevételek 53%kal, a kiadások 47%kal csökkentek, ennek megfelelően a működési jövedelem is csökkent, bár továbbra is pozitív maradt. 6

7 Az önkormányzat nettó működési jövedelmének alakulását az alábbi ábra szemlélteti: A nettó működési jövedelem értéke a folyó költségvetési pozíció mellett az adott költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi. Az önkormányzat 2012ben a Gyál jövője CHF alapú kötvény tőketörlesztésére 246 millió Ftot fordított, további 822 millió Ftot tett ki a rövid lejáratú hitel törlesztése. A magyar kormány döntése értelmében a magyar állam 2013 szeptemberében a CHF kötvény 60%át átvállalta, ezért tárgyévben a CHF kötvény tőketörlesztésére 600 millió Ftot fordítottak, ami megegyezik az eredetileg 1 milliárd Ftos tartós betétállomány 60%os csökkentésével. A CHF hitel fennmaradó 40%át a magyar állam február 28ig vette át, ezáltal az önkormányzat adósságtörlesztési kiadásai jelentősen csökkentek, ami megmutatkozik a 2014re tervezett nettó működési jövedelemben is. A pozitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadások fedezetét biztosíthatja, illetve folyamatosan, évenként képződő pozitív nettó működési jövedelemből meghatározható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszolgálat. 7

8 A felhalmozási költségvetés bevételeit, kiadásait és egyenlegét a következő ábra szemlélteti: Az önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege 2012ben és 2014ben negatív egyenleget mutat. Az előző években, valamint 2013ban képződött nettó működési jövedelem fedezetet nyújt a felhalmozási forráshiányra, amelyet ebben az időszakban elsősorban a bölcsőde bővítés, városközpont rehabilitáció és járdaépítési munkák okoznak. A 2014re tervezett nagyobb értékű projektek között az egészségügyi központ bővítése (155 millió Ft), járdaépítés (95 millió Ft), GyálFelső Vasútállomás felújítás (40 millió Ft) és bölcsőde bővítés (35 millió Ft) szerepelnek. A évekre vonatkozó felhalmozási költségvetési egyenleg minimálisan pozitív (26 millió Ft), ami a pozitív nettó működési jövedelemmel együtt felelősségteljes gazdálkodást jelez. 8

9 Az önkormányzat finanszírozási műveletei évekbeli egyenlegének alakulását a következő ábra szemlélteti: A finanszírozási műveletek egyenlegének változását jelentősen befolyásolta a magyar állam CHF kötvényátvállalása, amelynek következtében a finanszírozási műveletek egyenlege 2013ban és 2014 ben pozitívvá vált. 9

10 3. BEVÉTELEK ELEMZÉSE Adatok EFtban Tény Előzetes évi terv 1. Önkormányzat bevételei % Működési célú bevételek % 20% % % % % 49% Kapott támogatás Közhatalmi bevételek Intézményi működési bevétel Változás Várható változás % 3%

11 Működési célú átvett pénzeszközök n/a % évi működési célú pénzmaradvány Felhalmozási célú bevételek % % Felhalmozási célú támogatás értékű bevétel % % Felhalmozási bevétel % % Felhalmozási célú átvett pénzeszközök % % % % évi felhalmozási célú pénzmaradvány Kölcsönök (munkáltatói kölcsön lakásépítésre) 11

12 Egyensúlyteremtő hitel % % 2. Polgármesteri Hivatal bevételei % % Működési célú bevételek % % % 312 1% % % Intézmények bevételei % % Működési célú bevételek % % Intézményi működési bevétel 2011.évi pénzmaradvány Felhalmozási bevétel 12

13 Működési célú támogatás értékű bevétel (OEP) % % Intézményi működési bevétel % % Működési célú átvett pénzeszközök % % 2011.évi pénzmaradvány % % % % B e v é t e l e k összesen: A Gyáli Önkormányzat működési bevételeinek több mint felét a közhatalmi bevételek adják, arányuk az elmúlt 3 évben a következőképpen alakult: 2012ben 55%, 2013ban 50%, 2014re tervezett arány 62%. Az önkormányzatok számára a központi költségvetésből származó források folyamatosan csökkennek, azért, hogy prudensebb gazdálkodásra késztesse az önkormányzatokat, illetve azért is, mert több előzőleg önkormányzati feladatot átvett az állam, amelyek következményeként csökkentek azok kiadásai. Az önkormányzatok ezért kénytelenek a működési bevételeik egyre nagyobb részét a helyi adókból előteremteni. Ezek között a helyi adók között a legfontosabb a helyi iparűzési adó, ugyanis ebből származik a gyáli önkormányzatok bevételének legnagyobb része. A évre vonatkozó költségvetés a 2013as tényszámokhoz hasonlítva csökkenést mutat, melynek oka egyrészt hogy az önkormányzat tervei csak a biztos bevételeket tartalmazzák, azonban nem tartalmazzák az évközben kapott egyszeri támogatásokat. 13

14 További jelentős részt képviselnek a kapott támogatások (29%, 32% és 31%), valamint bár egyre csökkenő mértékben az intézményi működési bevételek (16%, 10% és 6%) január 1jétől az állam jelentős terhet vett le az önkormányzat válláról azzal, hogy a pedagógusok bérének finanszírozását átvállalta még akkor is ha az csökkentette az állami támogatás összegét (valamint a gépjárműadó 40%át a személyi jövedelemadó megkapott részét is). 3.1 Közhatalmi bevételek (adójellegű bevételek) Adatok EFtban Tény Előzetes 2014.évi terv % % Építményadó % % Iparűzési adó % % Gépjárműadó % % Egyéb közhatalmi bevételek % % Átengedett központi adók SZJA % N/A N/A KÖZHATALMI BEVÉTELEK % % Helyi adók Változás Várható változás

15 2013tól a közhatalmi bevételek elsősorban helyi adókból beszedett bevételek építményadó, iparűzési adó és a gépjármű adó 40 %ának bevétele. 2012ben az önkormányzat még a teljes gépjárműadóval gazdálkodhatott, valamint az állam átengedte a személyi jövedelemadó egy részét, amely 2012ben 349 millió Ftot tett ki, a közhatalmi bevételeken belül is jelentős arányt (19%) képviselve. Közhatalmi bevételek megoszlása Az adóbevételek nem növekedtek jelentősen az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy az iparűzési adó mértéke (1.8%) a nagyobb települések viszonylatában alacsonynak számít és ez vonzó letelepedési helyszínné tehetné Gyált. Az építményadó éves bevétele alig változott az elmúlt 3 évben, 2013ban 3,5%kal nőtt az előző évhez képest és 2014re is további 1,5%os növekedést terveztek. A hátralékok aránya én az éves adóbevételhez viszonyítva nem jelentős (4.6%) ebben az adónemben, ezért az építményadó továbbra is egy kiszámítható eleme marad a költségvetési bevételeknek. Az SZJA bevétel 2012 után már nem képezi részét az önkormányzati adó bevételeknek, ami jelentősen csökkentette az adójellegű bevételeket. A gépjárműadó tekintetében is tapasztalható volt központi átstrukturálás, 2013tól a helyben kivetett gépjárműadó 40%a marad csak az önkormányzatoknál, a fennmaradó 60%ot tovább kell utalniuk a központi költségvetésbe. A gépjárműadónál figyelhető meg leginkább a gyenge fizetési fegyelem és az alacsony beszedési hatékonyság: a 2013as éves adóbevételekhez viszonyítva a i adóhátralék ebben az adónemben meghaladta a 41%ot. Az ellenőrzési tevékenység kiterjesztése mindenképp pozitív hatással lehet az adóbevételekre, az ezzel kapcsolatos észrevételeinket az 5.2. pontban fogjuk kifejteni. 15

16 A helyi adók közül a társaságok által fizetett iparűzési adó a legjelentősebb adóbevétel, amely az egyéb adónemekkel kapcsolatos változások miatt egyre nagyobb részarányt képvisel a közhatalmi bevételek között (2012: 57%, 2013 és 2014: 77%). Az alacsony adókulcs ellenére 2013ban az iparűzési adóbevétel csökkent az előző évhez viszonyítva. A csökkenés oka egy egyszeri tételnek köszönhető, az egyik társaság 2012 végén 89 millió Ftot fizetett be az iparűzési adó feltöltésre, majd 2013 májusában a tényleges adófizetési kötelezettséget látva. 55 millió Ftot visszakért ebből a befizetésből, ezért a évi bevételekben a túlfizetés növelő tételként, míg 2013ban a visszautalás kérése csökkentő tételként hatott. Ezen egyszeri tétel nélkül a 2013as korrigált adóbevétel 10% körüli emelkedést mutatna előző évhez képest. Az önkormányzat 2014re is a 2013as korrigált bevételhez hasonló összeget tervezett iparűzési adóbevételre, ami azt feltételezi, hogy ezen bevételek a következő évben nem fognak érdemben tovább növekedni. Véleményünk szerint a város jó földrajzi elhelyezkedése (főváros közelsége, közlekedési csomópontok, logisztikai és ipari parkok közelsége) további lehetőséget nyújthat nagyobb potenciális adófizetők vonzására, amely összehasonlítva más hasonló elhelyezkedésű és lélekszámú városokkal még rejtenek kihasználatlan tartalékokat, lehetőségeket. Az Önkormányzatnak a kiadási megtakarítások mellett bevételt növelő intézkedéseket is tennie kellene. Az esetleges új befektetők nemcsak a helyi adófizetéshez nyújthatnának további forrásokat, hanem a helyi polgároknak életszínvonalát is javíthatnák. Egy nagyobb befektető befogadásánál fontos mérlegelni a negatív hatásokat is, azonban amennyiben a hatások összességében pozitívak, társadalmi elfogadottság mellett, javíthatja a gyáli polgárok elégedettségét az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan. Az ipari park lehetőségei csak korlátozottan vannak kihasználva és az Önkormányzat az elvárhatónál kevesebb energiát fordít az üzletfejlesztésre. Az egyik vonzóerő lehet, hogy az Önkormányzat az alkalmazható legmagasabb adókulcsnál alacsonyabb adókulcsot alkalmaz nagyon jó infrastruktúrával. Az Önkormányzat helyesen ismerte fel, hogy az adóbevételeket nem az adókulcs emelésével kell elsősorban emelni. Az ún. Laffer stratégia szerint, az adókulcs csökkentésével általában növekszik a gazdasági aktivitás, a versenyképesség, s az így előálló gazdasági növekedés majd kitermeli az adókulcsok csökkenése miatti költségvetési bevételkiesést, mert már pár ezrelékpont különbségért is a társaságok szívesebben helyezik át tevékenységüket a profit növelése érdekében. 16

17 3.2. Támogatások A bevételek másik jelentős részét teszik ki a támogatások, amelynek közötti alakulását a következő táblázat mutatja be: Adatok EFtban Tény Előzetes 2014.évi terv % % Köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása % % Önkormányzat működésének általános támogatása Változás Várható változás ebből: Óvoda % % ebből: Iskola % 0 N/A Szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása % % Egyéb (ÁROP stb) % % Támogatások összesen % % Az Önkormányzat a pedagógusok bérének finanszírozását január 1jén átadta az államnak, azonban az iskolák épületeit megtartotta, ezáltal ezzel a közfeladattal kapcsolatosan nem kapott 2013 tól állami támogatást, mely köznevelési programra 2012ben EFtot kapott az Önkormányzat. Az épületekkel kapcsolatos fenntartási és rezsiköltségeket továbbra is az Önkormányzat fizeti, melyre az Önkormányzat működési támogatást kap. 17

18 3.3. Intézményi működési bevételek A bevételeknek csak kis része származik intézményi működési bevételekből, amelynek fő tételei: vállalkozásoktól beszedett díjak (bérleti és egyéb), kamatbevétel, az egyéb sajátos bevételek (úgy, mint behajtási engedély, mezőőri járulék visszaigénylésének összege, közbeszerzési dokumentációk ellenértéke), valamint az ezekhez kapcsolódó áfa összege. Itt került továbbá elszámolásra az étkeztetés során beszedett térítési díj összege is Következtetés A bevételek struktúrája következtet arra, hogy az Önkormányzat a közfeladatok ellátásának finanszírozását továbbra is elsősorban adóbevételekből és támogatásokból oldja meg és kevésbé az önkormányzati vagyon hasznosításából vagy az intézmények hatékony működtetéséből. A városnak a közfeladatok ellátásában van elsősorban kiemelt szerepe, azonban hasznosnak tartanánk egyéb esetleges többletbevételek eredményező feladatok ellátását. A bevételek növelését elősegíthetné egy jól irányzott városmarketing és stratégia, melyre vonatkozó javaslatunkat az 5.1. tartalmazza. 4. KIADÁSOK ELEMZÉSE 4.1 Devizakötelezettségek A korábbi pénzügyi egyensúlyt megteremtő CHF devizahitel kockázatait az állam átvállalta, így ez kikerült az Önkormányzat felelőssége alól. A Gyál jövője kötvénnyel kapcsolatos kiadások 2012ben a következő tételekkel terhelték az önkormányzati költségvetést: - éves kamat kiadások: 151 millió Ft - éves tőketörlesztés: 245 millió Ft 2013ban az állam átvállalta szeptembertől a fennálló tőketartozás 60%át, ezáltal az éves kamatkiadások és tőketörlesztési kötelezettségek jelentősen csökkentek február végén pedig a maradék 40% állami átvállalásáról is döntés született, így 2014ben a költségvetést már nem terheli a CHF kötvénnyel kapcsolatos kamatkiadás és tőketörlesztési kötelezettség. 18

19 Az állam által átvállalt kötelezettséggel kapcsolatos követelményeket még nem ismerjük, amely szerint az központi költségvetés korlátozni fogja az Önkormányzat mozgásterét, de ez vélhetően jóval kisebb lesz, mint a CHF kötelezettség miatti kitettség. Szigorodnak a kötelezettségvállalási szabályok: az adósságot keletkeztető ügyleteikhez a kormány hozzájárulása kell. Az engedélyeztetési folyamat vélhetően elősegíti majd a hosszabbtávú felelősségteljesebb gazdálkodást Rezsiköltségek alakulása Az önkormányzati finanszírozás átstrukturálásának egyik elemeként az oktatási intézmények egy része (általános és középiskolák, szakiskolák, művészeti iskolák) a Klebersberg Intézményfenntartó Központ ( KLIK ) felügyelete alá kerültek január 1től. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a KLIK által átvett intézményekben dolgozó pedagógusok a KLIK fennhatósága alá kerültek, a hozzájuk kapcsolódó személyi jellegű kiadások kikerültek az önkormányzat költségvetéséből. Gyál esetében az Ady Endre, Zrínyi Miklós és Bartók Béla iskolák kerültek át a KLIK felügyelete alá, az iskolaépületek és a nem szakmai működtetés biztosítása azonban továbbra is az önkormányzat feladata maradt. Gyál önkormányzata december 29én megbízási szerződést kötött a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kftvel a KLIKnek átadott intézmények működtetéséről. A megállapodás lényegi elemei a következők voltak: a) A megbízottat a feladat ellátásáért havi megbízási díj illeti meg, ami az intézmény éves fenntartási költségvetésének 1/12ed része b) A megbízási díj két fő elemből áll: havi rezsiköltségek, egyéb fenntartási (karbantartási, üzemeltetési) költségek c) A rezsiköltségeket a megbízó (azaz az önkormányzat) a tényleges számlák alapján utólag korrigálja, a többlet különbözetet rendezi A fenti megállapodás értelmében az önkormányzat tehát kifizette az intézmények tényleges rezsiköltségeit, valamint a költségvetésben meghatározott egyéb üzemeltetési költségeket. A fenti megállapodás a jelenlegi formában a következő kockázatokat hordozza magában: a) Mivel az intézmények vezetőire nincsen közvetlen ellenőrzési joga, ezért a rezsiköltségek alakulását sem tudja az önkormányzat megfelelően kontrollálni, a tényköltségeket teljes egészében meg kell térítenie az intézmények felé, ezért az intézmények vezetői, az üzemeltetésért felelős alkalmazottak nem érdekeltek a felelős költséghatékony gazdálkodásban, hiszen a felmerült költségeket az önkormányzat úgyis megtéríti. b) Mivel az egyéb üzemeltetési költségeket is az előzetes éves költségvetés alapján, fix havi összegben fizeti az önkormányzat, ezért az intézményt működtetők ezen költségek tekintetében sem érdekeltek a költségek csökkenésében, megtakarítások elérésében. Az éves költségvetésnél kevesebb költségre nincsen ösztönző beépítve a szerződésbe, ezért a rendelkezésre álló költségkeretet teljesen el is költik. 19

20 A rezsiköltségek alakulását az alábbi ábra szemlélteti a KLIK által átvett intézményeknél (adatok E Ft ban): Ady Zrínyi Bartók Megnevezés változás % változás % változás % Víz % % % Gáz % % % Villany % % % Szemét % % % Egyéb % % % Dologi kiadások összesen % % % A fenti táblázatból is látható, hogy a dologi kiadások 2013ban jelentősen nőttek 2012höz képest, különösen a gáz költség és egyéb dologi kiadások emelkedtek jelentősen. A víz esetében is tapasztalható növekedés 2 iskola esetében, a Bartók iskolánál viszont azért látható jelentős csökkenés, mert a 2012es bázis egy későn észlelt csőtörés miatti többletköltségek miatt a szokásos mértéknél nagyobb volt. A gáz költségének növekedése azért is érdekes, mert a gáz árának változása, valamint a hőmérsékleti adatok ezt nem indokolják. A pénzforgalmi szemlélet miatt a 2012es költségekben a december november közötti időszak fűtési költségei találhatóak, míg a 2013a költségek között a december és november közötti időszak költségei. A lenti hőmérsékleti adatok (forrás: OMSZ, Budapest Pestszentlőrinc mérőállomás) nem mutatnak jelentős változást a két év azonos időszakában: 20

21 A fentiek alapján indokolt lenne a felelős költséggazdálkodás erősítése a KLIKnek átadott intézmények esetében. Részletes javaslatainkat az 5.3. pontban foglaltuk össze. 5. JAVASLATOK 5.1. Javaslatok további források bevonására / Új befektetők vonzása Gyál Városába Az Önkormányzat gazdálkodása akkor kiegyensúlyozott, ha hosszabb időszak alatt a bevételek és a kiadások összhangban vannak. Az Önkormányzat bevételeinek szerkezete jelentősen átrendeződött a 2012, 2013 években. A bevételeknek legmeghatározóbb része a helyi adó bevétel. További hatékonyság egyrészt a kiadások csökkentésével, másrészt a bevételek növelésével, újabb finanszírozási lehetőségek feltárásával érhető el. 2013ra megtorpant az adóbevételek növekedése, melyek okait szükséges kivizsgálni és a növelés érdekében lépéseket kell tenni. Gyál földrajzi helyzete és infrastruktúrája egyre kedvezőbbé vált az utóbbi években. Budapest és a Liszt Ferenc repülőtér közelsége már eddig is adott volt, azonban az MO autóút új része újabb lehetőségeket nyújthat a gazdasági továbbfejlődésben. A kedvező elhelyezkedésből származó előny csak korlátozottan van kihasználva. A helyi iparűzési adó mértéke 1,8 %, mely alacsonyabb a Helyi Adó Törvényben meghatározott maximális adómértéktől 2 %tól. Az adó mértéke elsősorban a kis és középvállalkozások döntéseit határozzák meg, azonban a nagyobb potenciális befektetők választási döntésében elsősorban nem a helyi iparűzési adó mértéke, hanem sokkal inkább a vállalkozóbarát körülmények, az Önkormányzat professzionális hozzáállása, az infrastruktúra fejlettsége, a kiszolgálás minősége és gyorsasága lesz a döntő tényező. További infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a hasonló adottságú településekkel összemérve a befektetők, cégek Gyál városát válasszák tevékenységük helyszínének. Az Önkormányzati szektorban is meg fog jelenni a verseny a települések között a jelentősebb potenciális befektetők megszerzésével kapcsolatosan, ezért az Önkormányzatnak tovább kell erősítenie a vállalkozásbarát és vállalkozás szellemű hozzáállást. A kis és középvállalkozások településre vonzása is fontos, de a bevétel növeléséhez új nagyvállalkozók, multinacionális befektetők kiszolgálása lenne fontos, mely potenciális befektetőkkel az Önkormányzat legmagasabb döntéshozói szintjének (akár a polgármesternek) kell tárgyalnia. Gyál Városának a külső befektetők felé történő kommunikációt, a feléjük irányuló marketinget tovább kell fejlesztenie, hogy a döntéshozók jobban megismerhessék Gyál városa által nyújtott lehetőségeket. A társadalmi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat szükséges kifejleszteni, hogy azok folyamatosan megfeleljenek a várható elvárásoknak felhasználva a létező földrajzi adottságokat. Ehhez újra kell definiálni a célokat és megfelelő stratégiát, városmarketinget kell kialakítani. 21

22 A gyáli belső marketing, amely elsősorban a gyáliak igényeinek kielégítésére szolgál a felmérések alapján nagyon jó. Fontos lenne azonban a külső marketinggel többet foglalkozni az eddigieknél, amely a városon kívüliek, elsősorban a befektetők elvárásait hivatott kielégíteni a város fejlődése érdekében. A belső és külső marketing igényrendszere szorosan összefügg egymással vagy gyakran egybeesik, de mindenképpen fontos hogy ne álljanak szemben egymással. A marketing egyik eleme a helyszínmarketing, például a belváros/központ/egyes alközpontok (pl. ipari park) vonzóvá tétele, újraélesztése. Javasoljuk egy tudatos átfogó elsősorban városmarketing stratégia létrehozását és annak hosszú távon történő megvalósítását, melynek első lépése lenne egy elemzés amely meghatározza a fejlesztések legfontosabb célcsoportjait és azok sorrendjét, egymásra épülését és ütemezését figyelembe véve a rendelkezésre álló vagy elérhető erőforrásokat. A stratégia bevezetéséhez kapcsolódó jól irányzott kommunikáció felkeltheti a lakosság és a külső potenciális befektetők érdeklődését, igy a kommunikáció során a stratégia megvalósításához akár privát befektetők is bevonhatók és részei lehetnének. A helyi esetleges konfliktusok megoldására törekedni kell a kompromisszumos megoldásokra Adóellenőrzés A bevételek egyre nagyobb hányadát teszik ki az adóbevételek, melyből az Önkormányzat kötelező feladatait is finanszírozza. Az adófizetők számának megoszlását a fő adónemek tekintetében a következő ábra mutatja be: 22

23 Amint látható, a magánszemélyek aránya lényegesen magasabb az építményadó és gépjárműadó esetében, míg az iparűzési adót döntően a vállalkozások fizetik. Az iparűzési adó a közhatalmi bevételek legnagyobb arányú bevételi forrása, és noha a fenti ábra alapján az adófizetők száma 1800 felett van, az 50 legnagyobb adófizető teljesíti az éves bevétel meghatározó hányadát (2012ben 74%át, 2013ban 85%át). Az adóhátralékok december 31i állománya az adott évi adóbevételhez viszonyítva a következő volt: *A gépjárműadó esetében az éves adóbevételnél hozzáadtuk a központi költségvetésbe átutalt 60%os részt is. A hátralékok aránya építményadó és iparűzési adó esetében elenyésző az éves adóbevételhez viszonyítva. Ha azt is számításba vesszük, hogy a hátralékok aktuális állománya tartalmazza az összes korábbi években felhalmozódott hátralékot is, akkor az éves adóbevételhez viszonyított arány még kedvezőbb képet mutat. A gépjárműadó tekintetében azonban viszonylag magas a hátralékok aránya és sok esetben ezek a hátralékok behajthatatlannak minősülnek. 23

24 Az önkormányzat által eszközölt végrehajtási cselekmények darabszáma a évben: A végrehajtási cselekmények elsősorban a gépjárműadónál (forgalomból való kivonás kilátásba helyezése, végrehajtása) hatásosak. Az önkormányzat azonban tárgyi és személyi feltételek hiányában csak korlátozottan végez adóellenőrzéseket. Nincsen kialakítva teljesítménykövetelmény vagy anyagi érdekeltségi rendszer az adókötelezettségek ellenőrzéssel való feltárására, határidőn belüli ügyintézésre, valamint az adóvégrehajtásra és behajtásra (hátralékok csökkentésére) vonatkozóan. Iparűzési adó esetében például nem ellenőrzik a beküldött bevallások adattartalmának valódiságát, illetve az egyezőségét az érintett adófizető társaság közzétett beszámolójához. Az iparűzési adó törvény 2013as változásának következményeképpen az adó kalkulációja meglehetősen bonyolulttá, nehezen átláthatóvá vált, ezért mindenképpen szükséges volna egy hatékony ellenőrzési rendszer kiépítése. Az ellenőrzés történhet az önkormányzat belső erőforrásainak felhasználásával, a munkatársak érdekeltté tétele útján (teljesítményhez kötött célprémiumok segítségével), illetve külső szakértő bevonásával, sikerdíj ellenében. Egy hatékony adóellenőrzési tevékenység a fizetési fegyelem javulásán túl fontos szerepet játszik az adómorál erősítésében, ezáltal pedig az önkormányzat adóbevételeinek növelésében. 24

25 5.3 Rezsiköltségek szorosabb ellenőrzése az intézményeknél A 4.2. pontban már rávilágítottunk, hogy a KLIKnek átadott intézmények esetében a fenntartási, üzemeltetési költségek jelentősen növekedtek 2013ban 2012 évhez képest, amelyet jelentős részben az okozott, hogy az üzemeltetési feladatot finanszírozó önkormányzatnak csak korlátozott ellenőrzési joga van a hatékony költséggazdálkodás nyomon követésében, illetve a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kftvel kötött üzemeltetési szerződés nem teszi érdekeltté a megbízottat a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás elősegítésében. Véleményünk szerint szükséges volna a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kftvel kötött üzemeltetési szerződés megfelelő módosítására, a következő módon: a) Az intézmények üzemeltetési költségeire a költségvetésben megállapított éves keretösszeget csak képviselőtestületi határozattal, megfelelő indoklás esetén lehessen módosítani b) A rezsiköltség az üzemeltetési költségkeret részeként előre meghatározott lenne és nem pedig a tényleges fogyasztás alapján fizetendő változó költség c) Ha a rezsiköltség meghaladja a tervezettet, akkor az üzemeltetőnek a többletköltséget az egyéb dologi költségek terhére kellene elsődlegesen kigazdálkodnia d) Az éves üzemeltetési költségkerethez képest jelentkező megtakarításokra megfelelő érdekeltségi rendszert kellene kidolgozni Mindezeken felül az egyes intézményeknél főállásban dolgozó karbantartókat, üzemeltetőket az önkormányzat egyéb karbantartási, városfejlesztési célokra is használhatná azokban az időszakokban, amikor a napi üzemeltetési feladatok ellátása nem kíván teljes munkaidőt (pl.: nyári szünet idején). Szükséges volna a KLIKel is kapcsolatba lépni és az intézmények vezetőit is bevonni a hatékony költséggazdálkodási folyamatba. 5.4 Sportcsarnok beruházásra fenntarthatósági tanulmány Gyál város 700 néző befogadására alkalmas nézőtérrel és közvetítőállással rendelkező sportcsarnokot (elsősorban kézilabda és kosárlabda sporteseményekre) tervez megépíteni, melynek műszaki kivitelezési terve már rendelkezésére áll. A sportcsarnokhoz egy 70 fő befogadására alkalmas szálloda is kialakításra kerülne.a Sportcsarnok kivitelezési műszaki terve már elkészült és előzetes becslések szerint várhatóan egymilliárd forint feletti lenne a beruházás bekerülési költsége, mely főleg Európai Uniós projektből lenne finanszírozva minimális önerőből. 25

26 Az utóbbi 7 évben is lehetősége volt az önkormányzatnak a hitelek felvétele mellett vissza nem térítendő Európai Uniós forrásokhoz hozzájutnia, és ily módon kielégíteni a beruházási és fejlesztési igényeket. A hitelek átvállalásával sok pénzforrás fog felszabadulni, mert nem kell kamatfizetésre vagy tőketörlesztésre költeni. Az új uniós ciklusban sok fejlesztési forrás várható, ezekből beruházás csak 1,52 év múlva lesz, így érdemes tartalékolni, főként eszközökre, mert nem lesznek külső források. A beruházás valamennyi gyáli polgár jövőjét meghatározza, ezért a beruházás költségeinek pontos megtervezése mellett fontosnak tartjuk, hogy a nyilvánosság bevonása mellett végzett szakmai előkészítés alapján egy fenntarthatósági tanulmány (költséghaszon elemzés) is készüljön, amely rámutat a jövőbeni kockázatokra és lehetőségekre. Egy nem kellően előkészített, megalapozatlan üzleti tervre épülő beruházás a város költségvetését jelentősen megterhelheti közép és hosszú távon azáltal, hogy a sportcsarnok fenntartásának költségeit az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kell kipótolnia. Tapasztalatok szerint egy hasonló nagyságrendű sportcsarnok éves fenntartási költsége (a kiemelt, egyedi tömegrendezvények megrendezésének többletköltségei, illetve az önkormányzati szervezésű rendezvényekre fizetett bérleti díjak nélkül) 4050 millió forint, amelynek részbeni (vagy akár teljes körű) átvállalása a költségvetés egyensúlyát veszélyeztetheti. 26

27 6. JAVASLATOK ÜTEMTERVE Feladatok Javasolt ütemezés Városmarketing stratégia kidolgozása és annak kommunikálása május 31ig. Adóellenőrzések bevezetése június 15ig Rezsiköltségek rendszeres havi Intézményi vezetőkkel a megbeszélés az intézményi ellenőrzésének bevezetése, az intézményi vezetői tréningen/workshopon vezetők való felelősség kommunikálása Kontrolling rendszer bevezetése legkésőbb a márciustól legkésőbb az első havi zárásig április 15ig. Sportcsarnokra vonatkozó fenntarthatóságára, hasznosítására vonatkozó számadatokkal alátámasztott tanulmány kidolgozása április május 16. közötti időszak Lakossági fórum a sportcsarnokkal kapcsolatosan 27