JELENTÉS GYÁL VÁROS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÁTVILÁGÍTÁSÁRÓL AZ ÁROP 1.A.5. PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÍTETTE: MERKEL & PARTNER HUNGARY KFT MÁRCIUS 12.

Átírás

1 JELENTÉS GYÁL VÁROS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÁTVILÁGÍTÁSÁRÓL AZ ÁROP 1.A.5. PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÍTETTE: MERKEL & PARTNER HUNGARY KFT MÁRCIUS 12.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ Adatok összehasonlíthatósága, az egyes évek szerkezeti különbségei Alkalmazott módszerek A MŰKÖDÉSI ÉS A FELHALMOZÁSI EGYENSÚLY VÁLTOZÁSA BEVÉTELEK ELEMZÉSE Közhatalmi bevételek (adójellegű bevételek) Támogatások Intézményi működési bevételek Következtetés KIADÁSOK ELEMZÉSE Devizakötelezettségek Rezsiköltségek alakulása JAVASLATOK Javaslatok további források bevonására / Új befektetők vonzása Gyál Városába Adóellenőrzés Rezsiköltségek szorosabb ellenőrzése az intézményeknél Sportcsarnok beruházásra fenntarthatósági tanulmány JAVASLATOK ÜTEMTERVE

3 1. BEVEZETŐ Az Államreform operatív program keretébenmegvalósuló Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára című pályázat (ÁROP- 1.A.5)(a Továbbiakban: ÁROP 2013 Pályázat) keretében Gyál Város Önkormányzata és az IPS Hungary Kft december 16-án szerződést kötött. E pályázatra vonatkozó pénzügyi átvilágítást a Merkel& Partner Hungary Kft. végezte el, melynek határideje 3 hónap a szerződés aláírását követően március 16. Vizsgálatunkat ennek megfelelően december közepétől február végéig végeztük, mely időszakban a végleges évi zárszámadási adatok, valamint a végleges évi költségvetési terv még nem álltak rendelkezésre. Vizsgálatunk eredményét március első hetében ismertettük az ÁROP 2013 Pályázatban részt vevő Önkormányzati munkatársakkal. A fentiek alapján vizsgálatunk során elsősorban előzetes adatokból dolgoztunk, a 2013-ra vonatkozó beszámolót először a MÁK információs rendszerében készíti el az Önkormányzat, melynek leadási határideje március 10.Az előzetes adatok mellett az önkormányzatnál dolgozó munkatársakkal (pénzügyi és adó osztály munkatársai) lefolytatott interjúkra támaszkodtunk, elsősorban a jövőbeni pénzügyi helyzet alakulására is hatást gyakorló tényezők elemzésére fordítva a hangsúlyt. Az Önkormányzat pénzügyi osztálya tapasztalataink alapján precízen vezeti a nyilvántartásokat, a pénzügyi osztály vezetője többéves széleskörű tapasztalattal rendelkezik mind számviteli és pénzügyi területen, valamint szakmailag átlátja Gyál Önkormányzatának működését. Az interjúk alapján tapasztaltuk a pénzügyi vezető maximális szakmai hozzáértését, amely felelősségérzettel és szorgalommal párosult. A gyáli Önkormányzatnál érezhető volt, hogy a város érdekeit szem előtt tartva, a munkatársak maximálisan maguknak érzik a közszolgáltatást és a közfeladatok ellátását és ez különösen tapasztalható volt a pénzügyi osztálynál is, ahol vállalkozásszemléletű, hatékony munkamódszerekkel találkoztunk, mely elősegíti a közpénzek és a közvagyon hatékony, gazdaságos felhasználását. 1.1 Adatok összehasonlíthatósága, az egyes évek szerkezeti különbségei A és pénzügyi év vagyonstruktúrája, finanszírozása, de még a működési bevételek és költségek szerkezete is jelentősen eltért ben az állam még átengedte a központi adókból a személyi jövedelemadó egy részét az önkormányzatoknak, amely 2013-ra megszűnt, ellenben 2013-ban az államhoz került az oktatási intézményekben dolgozók jövedelmeinek, juttatásainak finanszírozása.2013-tól az önkormányzatok a beszedett gépjárműadó 40%-ával gazdálkodhatnak és 60%-át továbbutalják az államnak. 3

4 1.2 Alkalmazott módszerek A költségvetési helyzet elemzésénél az ún. CLF módszert alkalmaztuk, amelyben jobban elkülönülnek a vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások az önkormányzati feladatokkal kapcsolatos közvetlen működtetési bevételektől és kiadásoktól. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit, így a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az Önkormányzat pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az állam is felismerte, hogy szükség van a vállalkozásokhoz hasonló pénzügyi helyzet bemutatására, ezért 2014-től az önkormányzatok kettős könyvvitel szabályai szerint is elszámolják a gazdasági eseményeket, ez lehetőséget ad az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetének pontosabb és valósabb megítéléséhez. A felhalmozási költségvetés pozitív értéke felhalmozási többletet mutat,amely a jövőbeni fejlesztések forrását biztosíthatja. Amennyiben a folyó költségvetésihiány finanszírozása a felhalmozási többletből történik, ez szűkebbértelemben vagyonfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmozási költségvetésmegtakarítása fejlesztési célú hitelek, kötvények adósságszolgálatát finanszírozza,az változatlan vagyontömeg mellett, a korábban megelőlegezetttőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmozási deficit által generáltfinanszírozási igény önmagában nem jár pénzügyi kockázattal, a pénzügyilegfenntartható beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás (adósságszolgálat)átlátható és szabályozott költségvetési gazdálkodással teljesíthető. A módszer a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. Az adóshitelfelvételi képessége, hosszú távú fizetőképessége vagy bonitása a pénzügyikapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettóműködési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkezőadósságszolgálat túlzott mértékére utal.a nettó működési jövedelem negatívértékének felhalmozási többletből, vagy további hitelből történő finanszírozásapénzügyileg nem fenntartható gazdálkodást vetít előre. A pozitív értéketmutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadások fedezetét biztosíthatja, illetvea folyamatosan, évenként képződő pozitív nettó működési jövedelembőlmeghatározható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszolgálat, ilymódon az a hitelösszeg, amely a többi tényezőt, feltételt adottnak tekintve visszafizetési kockázat nélkül felvehető. A folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) tartalmazza a kamatbevételeketés a kamatkiadásokat is, mind a működési, mind a fejlesztési kamatot,valamint a visszatérülő és befizetendő áfa teljes összegét, mert ezek közgazdaságilagtényező jövedelmek. Nem tartalmazzák viszont a követelés elengedésmiatt könyvelt bevételi és kiadási pénzforgalmi tételeket, mert valójában technikaielszámolási műveletnek minősülnek, a bevétel soha nem realizálódott, ésköltségvetési kiadás sem történt.a felhalmozási költségvetésben a bevételek között a vagyon megőrzésére és bővítésérefordítható források jelennek meg. A 4

5 felhalmozási vagy tőketételek módosítjáka vagyon nagyságát. A privatizációs bevétel csökkenti a vagyont, a fizikaiberuházás, pénzügyi befektetés növeli. A nettó működési jövedelmet a tőketörlesztés levonásával a folyó költségvetésegyenlegéből származtatjuk. 5

6 2. A MŰKÖDÉSI ÉS A FELHALMOZÁSI EGYENSÚLY VÁLTOZÁSA CLF módszer szerinti önkormányzati adatok (millió Ft-ban) Megnevezés * 2014** Folyó bevételek Folyó kiadások Működési jövedelem Nettó működési jövedelem (=működési jövedelem - tőketörlesztés) Felhalmozási bevételek Felhalmozási kiadások Felhalmozási költségvetés egyenlege Finanszírozási műveletek nélküli pozíció Finanszírozási műveletek egyenlege Tárgyévi pénzügyi pozíció Egyéb tájékoztató adatok Összes kötelezettség n/a - ebből rövid lejáratú n/a Folyószámlahitel napi átlagos állománya n/a Finanszírozásba vonható eszközök: Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok év végi állománya n/a Hosszú lejáratú bankbetétek év végi állománya 0 0 n/a Értékpapírok év végi állománya 0 0 n/a Pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkül) év végi állománya n/a * A évi adatok az önkormányzat előzetes pénzforgalmi jelentésein alapulnak **A évi adatok az önkormányzat költségvetés tervezetén alapulnak *** Az összes kötelezettséget a passzív elszámolások nélkül vettük figyelembe, mert a passzívák a pénzmaradvány elszámolás tételei közé tartoznak 6

7 A vizsgált időszakban az önkormányzat folyó költségvetési egyenlege, működési jövedelme minden évben pozitív egyenlegű volt. A működési jövedelem alakulását a következő ábra szemlélteti: Működési jövedelem (millió Ft) * 2014** Folyó bevételek Folyó kiadások Működési jövedelem Az önkormányzat folyó költségvetésének egyenlege (működési jövedelem) a teljes vizsgált időszak alatt összesen 3,129 millióft megtakarítást mutatott, azonban az egyes évek bevételi és kiadási szerkezetében jelentős eltérések tapasztalhatók, ezért az egyes évek működési jövedelme nehezen összehasonlítható. Az új önkormányzati törvény értelmében január 1-től jelentős átalakítások történtek az önkormányzatok finanszírozási modelljében. Az intézmények egy részénél (iskolák) a köznevelésről szóló évi CXC. törvény értelmében a bérköltségeket és a pedagógus alkalmazottakat a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK )vállalta át, miközben az önkormányzat maradt ezen intézmények fenntartója. A normatív támogatás rendszere ennek megfelelően átalakult, feladat alapúvá vált és jelentősen csökkent. Az önkormányzat bevételei közül szintén kikerültek a következő tételek: SZJA bevételek visszaosztott része (30%), gépjárműadó 60%-a. Mindezek eredményeképpen az önkormányzat bevételei és kiadásai is jelentősen csökkentek 2013-ban az előző évhez képest. A bevételek 53%-kal, a kiadások 47%- kal csökkentek, ennek megfelelően a működési jövedelem is csökkent, bár továbbra is pozitív maradt. 7

8 Az önkormányzat nettó működési jövedelmének alakulását az alábbi ábra szemlélteti: Nettó működési jövedelem (millió Ft) * 2014** Nettó működési jövedelem (=működési jövedelem - tőketörlesztés) A nettó működési jövedelem értéke a folyó költségvetési pozíció mellett az adott költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi. Az önkormányzat ben a Gyál jövője CHF alapú kötvény tőketörlesztésére 246 millió Ft-ot fordított, további 822 millió Ft-ot tett ki a rövid lejáratú hitel törlesztése. A magyar kormány döntése értelmében a magyar állam 2013 szeptemberében a CHF kötvény 60%-át átvállalta, ezért tárgyévben a CHF kötvény tőketörlesztésére 600 millió Ft-ot fordítottak, ami megegyezik az eredetileg 1 milliárd Ft-os tartós betétállomány 60%-os csökkentésével. A CHF hitel fennmaradó 40%-át a magyar állam február 28-ig vette át, ezáltal az önkormányzat adósságtörlesztési kiadásai jelentősen csökkentek, ami megmutatkozik a 2014-re tervezett nettó működési jövedelemben is. A pozitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadások fedezetét biztosíthatja, illetve folyamatosan, évenként képződő pozitív nettó működési jövedelemből meghatározható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszolgálat. 8

9 A felhalmozási költségvetés bevételeit, kiadásait és egyenlegét a következő ábra szemlélteti: Felhalmozási költségvetés egyenlege (millió Ft) * 2014** Felhalmozási bevételek Felhalmozási költségvetés egyenlege Felhalmozási kiadások Az önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege 2012-ben és ben negatív egyenleget mutat. Az előző években, valamint 2013-ban képződött nettó működési jövedelem fedezetet nyújt a felhalmozási forráshiányra, amelyet ebben az időszakban elsősorban a bölcsőde bővítés, városközpont rehabilitáció és járdaépítési munkák okoznak. A 2014-re tervezett nagyobb értékű projektek között az egészségügyi központ bővítése (155 millió Ft), járdaépítés (95 millió Ft), Gyál-Felső Vasútállomás felújítás (40 millió Ft) és bölcsőde bővítés (35 millió Ft) szerepelnek. A évekre vonatkozó felhalmozási költségvetési egyenleg minimálisan pozitív (26 millió Ft), ami a pozitív nettó működési jövedelemmel együtt felelősségteljes gazdálkodást jelez. 9

10 Az önkormányzat finanszírozási műveletei évekbeli egyenlegének alakulását a következő ábra szemlélteti: 300 Finanszírozási műveletek egyenlege * 2014** A finanszírozási műveletek egyenlegének változását jelentősen befolyásolta a magyar állam CHF kötvényátvállalása, amelynek következtében a finanszírozási műveletek egyenlege 2013-ban és 2014-ben pozitívvá vált. 10

11 3. BEVÉTELEK ELEMZÉSE Adatok EFt-ban Tény Előzetes évi terv Változás Várható változás Önkormányzat bevételei % % Működési célú bevételek % % Kapott támogatás % % Közhatalmi bevételek % % Intézményi működési bevétel % % Működési célú átvett n/a % pénzeszközök évi működési célú pénzmaradvány Felhalmozási célú bevételek % % Felhalmozási célú támogatás % % értékű bevétel Felhalmozási bevétel % % Felhalmozási célú átvett % % pénzeszközök évi felhalmozási célú pénzmaradvány Kölcsönök (munkáltatói % % kölcsön lakásépítésre) Egyensúlyteremtő hitel % % 2. Polgármesteri Hivatal bevételei % % Működési célú bevételek % % Intézményi működési bevétel % 312 1% 2011.évi pénzmaradvány % % Felhalmozási bevétel Intézmények bevételei % % Működési célú bevételek % % Működési célú támogatás % % értékű bevétel (OEP) Intézményi működési bevétel % % Működési célú átvett % % pénzeszközök 2011.évi pénzmaradvány % % B e v é t e l e k összesen: % % A Gyáli Önkormányzatműködési bevételeinek több mint feléta közhatalmi bevételek adják, arányuk az elmúlt 3 évben a következőképpen alakult: 2012-ben 55%, 2013-ban 50%, 2014-re tervezett arány 62%. Az önkormányzatok számára a központi költségvetésből származó források folyamatosan csökkennek, azért, hogy prudensebb gazdálkodásra késztesse az 11

12 önkormányzatokat, illetve azért is, mert több előzőleg önkormányzati feladatot átvett az állam, amelyek következményeként csökkentek azok kiadásai. Az önkormányzatok ezért kénytelenek a működési bevételeik egyre nagyobb részét a helyi adókbólelőteremteni. Ezek között a helyi adók között a legfontosabb a helyi iparűzési adó, ugyanis ebből származik a gyáli önkormányzatok bevételének legnagyobb része. A évre vonatkozó költségvetés a 2013-as tényszámokhoz hasonlítva csökkenést mutat, melynek oka egyrészt hogy az önkormányzat tervei csak a biztos bevételeket tartalmazzák, azonban nem tartalmazzák az évközben kapott egyszeri támogatásokat. További jelentős részt képviselnek a kapott támogatások (29%, 32% és 31%), valamint bár egyre csökkenő mértékben - az intézményi működési bevételek (16%, 10% és 6%) január 1-jétől az állam jelentős terhet vett le az önkormányzat válláról azzal, hogy a pedagógusok bérének finanszírozását átvállalta még akkor is ha az csökkentette az állami támogatás összegét (valamint a gépjárműadó 40%-át a személyi jövedelemadó megkapott részét is). 3.1 Közhatalmi bevételek (adójellegű bevételek) Adatok EFt-ban Tény Előzetes 2014.évi terv Változás Várható változás Helyi adók % % Építményadó % % Iparűzési adó % % Gépjárműadó % % Egyéb közhatalmi bevételek % % Átengedett központi adók SZJA % N/A N/A KÖZHATALMI BEVÉTELEK % % 2013-tól a közhatalmi bevételek elsősorban helyi adókból beszedett bevételek építményadó, iparűzési adó és a gépjármű adó 40 %-ának bevétele ben az önkormányzat még a teljes gépjárműadóval gazdálkodhatott, valamint az állam átengedte a személyi jövedelemadó egy részét,amely 2012-ben 349 millió Ft-ot tett ki, a közhatalmi bevételeken belül is jelentős arányt (19%) képviselve. 12

13 Közhatalmi bevételek megoszlása Átengedett központi adók (SZJA) Egyéb közhatalmi bevételek Gépjárműadó Iparűzési adó Tény Előzetes 2014.évi terv Építményadó Az adóbevételek nem növekedtek jelentősen az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy az iparűzési adó mértéke (1.8%) a nagyobb települések viszonylatában alacsonynak számít és ez vonzó letelepedési helyszínné tehetné Gyált. Az építményadó éves bevétele alig változott az elmúlt 3 évben, 2013-ban 3,5%- kal nőtt az előző évhez képest és 2014-re is további 1,5%-os növekedést terveztek. A hátralékok aránya én az éves adóbevételhez viszonyítva nem jelentős (4.6%) ebben az adónemben, ezért az építményadó továbbra is egy kiszámítható eleme marad a költségvetési bevételeknek. Az SZJA bevétel 2012 után már nem képezi részét az önkormányzati adó bevételeknek, ami jelentősen csökkentette az adójellegű bevételeket. A gépjárműadó tekintetében is tapasztalható volt központi átstrukturálás, 2013-tól a helyben kivetett gépjárműadó 40%-a marad csak az önkormányzatoknál, a fennmaradó 60%-ot tovább kell utalniuk a központi költségvetésbe. A gépjárműadónál figyelhető meg leginkább a gyenge fizetési fegyelem és az alacsony beszedési hatékonyság: a 2013-as éves adóbevételekhez viszonyítva a i adóhátralék ebben az adónemben meghaladta a 41%-ot. Az ellenőrzési tevékenység kiterjesztése mindenképp pozitív hatással lehet az adóbevételekre, az ezzel kapcsolatos észrevételeinket az5.2. pontban fogjuk kifejteni. A helyi adók közül a társaságok által fizetett iparűzési adóa legjelentősebb adóbevétel, amely az egyéb adónemekkel kapcsolatos változások miatt egyre nagyobb részarányt képvisel a közhatalmi bevételek között (2012: 57%, 2013 és 2014: 77%). Az alacsony adókulcs ellenére 2013-ban az iparűzési adóbevétel csökkent az előző évhez viszonyítva. A csökkenés oka egy egyszeri tételnek köszönhető, az egyik társaság 2012 végén 89 millió Ft-ot fizetett be az iparűzési adó 13

14 feltöltésre, majd 2013 májusában a tényleges adófizetési kötelezettséget látva. 55 millióft-ot visszakért ebből a befizetésből, ezért a évi bevételekben a túlfizetés növelő tételként, míg 2013-ban a visszautalás kérése csökkentő tételként hatott. Ezen egyszeri tétel nélkül a 2013-as korrigált adóbevétel 10% körüli emelkedést mutatna előző évhez képest. Az önkormányzat 2014-re is a 2013-as korrigált bevételhez hasonló összeget tervezett iparűzési adóbevételre, ami azt feltételezi, hogy ezen bevételek a következő évben nem fognak érdemben továbbnövekedni. Véleményünk szerint a város jó földrajzi elhelyezkedése (főváros közelsége, közlekedési csomópontok, logisztikai és ipari parkok közelsége) további lehetőséget nyújthat nagyobb potenciális adófizetők vonzására, amely összehasonlítva más hasonló elhelyezkedésű és lélekszámú városokkal még rejtenek kihasználatlan tartalékokat, lehetőségeket. Az Önkormányzatnak a kiadási megtakarítások mellett bevételt növelő intézkedéseket is tennie kellene. Az esetleges új befektetők nemcsak a helyi adófizetéshez nyújthatnának további forrásokat, hanem a helyi polgároknak életszínvonalát is javíthatnák. Egy nagyobb befektető befogadásánál fontos mérlegelni a negatív hatásokat is, azonban amennyiben a hatások összességében pozitívak, társadalmi elfogadottság mellett, javíthatja a gyáli polgárok elégedettségét az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan. Az ipari park lehetőségei csak korlátozottan vannak kihasználva és az Önkormányzat az elvárhatónál kevesebb energiát fordít az üzletfejlesztésre. Az egyik vonzóerő lehet, hogy az Önkormányzat az alkalmazható legmagasabb adókulcsnál alacsonyabb adókulcsot alkalmaz nagyon jó infrastruktúrával. Az Önkormányzat helyesen ismerte fel, hogy az adóbevételeket nem az adókulcs emelésével kell elsősorban emelni. Az ún. Laffer stratégia szerint, az adókulcs csökkentésével általában növekszik a gazdasági aktivitás, a versenyképesség, s az így előálló gazdasági növekedés majd kitermeli az adókulcsok csökkenése miatti költségvetési bevételkiesést, mert már pár ezrelékpont különbségért is a társaságok szívesebben helyezik át tevékenységüket a profit növelése érdekében. 14

15 3.2. Támogatások A bevételek másik jelentős részét teszik ki a támogatások, amelynek közötti alakulását a következő táblázat mutatja be: Adatok EFt-ban Tény Előzetes 2014.évi terv Változás Várható változás Önkormányzat működésének általános támogatása Köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása % % % % ebből: Óvoda % % ebből: Iskola % 0 N/A Szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása % % Egyéb (ÁROP stb) % % Támogatások összesen % % Az Önkormányzat a pedagógusok bérének finanszírozását január 1-jén átadta az államnak, azonban az iskolák épületeit megtartotta, ezáltal ezzel a közfeladattal kapcsolatosan nem kapott 2013-tól állami támogatást, mely köznevelési programra 2012-ben EFt-ot kapott az Önkormányzat. Az épületekkel kapcsolatos fenntartási és rezsiköltségeket továbbra is az Önkormányzat fizeti, melyre az Önkormányzat működési támogatást kap Intézményi működési bevételek A bevételeknek csak kis része származik intézményi működési bevételekből, amelynek fő tételei: vállalkozásoktól beszedett díjak (bérleti és egyéb), kamatbevétel, az egyéb sajátos bevételek (úgy, mint behajtási engedély, mezőőri járulék visszaigénylésének összege, közbeszerzési dokumentációk ellenértéke), valamint az ezekhez kapcsolódó áfa összege. Itt került továbbá elszámolásra az étkeztetés során beszedett térítési díj összege is. 15

16 3.4. Következtetés A bevételek struktúrája következtet arra, hogy az Önkormányzat a közfeladatok ellátásának finanszírozását továbbra is elsősorban adóbevételekből és támogatásokból oldja meg és kevésbé az önkormányzati vagyon hasznosításából vagy az intézmények hatékony működtetéséből. A városnak a közfeladatok ellátásában van elsősorban kiemelt szerepe, azonban hasznosnak tartanánk egyéb esetleges többletbevételek eredményező feladatok ellátását. A bevételek növelését elősegíthetné egy jól irányzott városmarketing és stratégia, melyre vonatkozó javaslatunkat az 5.1. tartalmazza. 4. KIADÁSOK ELEMZÉSE 4.1 Devizakötelezettségek A korábbi pénzügyi egyensúlyt megteremtő CHF devizahitel kockázatait az állam átvállalta, így ez kikerült az Önkormányzat felelőssége alól. A Gyál jövője kötvénnyel kapcsolatos kiadások 2012-ben a következő tételekkel terhelték az önkormányzati költségvetést: - éves kamat kiadások: 151 millió Ft - éves tőketörlesztés: 245 millió Ft 2013-ban az állam átvállalta szeptembertől a fennálló tőketartozás 60%-át, ezáltal az éves kamatkiadások és tőketörlesztési kötelezettségek jelentősen csökkentek február végén pedig a maradék 40% állami átvállalásáról is döntés született, így 2014-ben a költségvetést már nem terheli a CHF kötvénnyel kapcsolatos kamatkiadás és tőketörlesztési kötelezettség. Az állam által átvállalt kötelezettséggel kapcsolatos követelményeket még nem ismerjük, amely szerint az központi költségvetés korlátozni fogja az Önkormányzat mozgásterét, de ez vélhetően jóval kisebb lesz, mint a CHF kötelezettség miatti kitettség. Szigorodnak a kötelezettségvállalási szabályok: az adósságot keletkeztető ügyleteikhez a kormány hozzájárulása kell. Az engedélyeztetési folyamat vélhetően elősegíti majd a hosszabbtávú felelősségteljesebb gazdálkodást. 16

17 4.2. Rezsiköltségek alakulása Az önkormányzati finanszírozás átstrukturálásának egyik elemeként az oktatási intézmények egy része (általános és középiskolák, szakiskolák, művészeti iskolák) a Klebersberg Intézményfenntartó Központ ( KLIK ) felügyelete alá kerültek január 1-től. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a KLIK által átvett intézményekben dolgozó pedagógusok a KLIK fennhatósága alá kerültek, a hozzájuk kapcsolódó személyi jellegű kiadások kikerültek az önkormányzat költségvetéséből. Gyál esetében az Ady Endre, Zrínyi Miklós és Bartók Béla iskolák kerültek át a KLIK felügyelete alá, az iskolaépületek és a nem szakmai működtetés biztosítása azonban továbbra is az önkormányzat feladata maradt. Gyál önkormányzata december 29-én megbízási szerződést kötött a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft-vel a KLIK-nek átadott intézmények működtetéséről. A megállapodás lényegi elemei a következők voltak: a) A megbízottat a feladat ellátásáért havi megbízási díj illeti meg, ami az intézmény éves fenntartási költségvetésének 1/12-ed része b) A megbízási díj két fő elemből áll: havi rezsiköltségek, egyéb fenntartási (karbantartási, üzemeltetési) költségek c) A rezsiköltségeket a megbízó (azaz az önkormányzat) a tényleges számlák alapján utólag korrigálja, a többlet különbözetet rendezi A fenti megállapodás értelmében az önkormányzat tehát kifizette az intézmények tényleges rezsiköltségeit, valamint a költségvetésben meghatározott egyéb üzemeltetési költségeket. A fenti megállapodás a jelenlegi formában a következő kockázatokat hordozza magában: a) Mivel az intézmények vezetőire nincsen közvetlen ellenőrzési joga, ezért a rezsiköltségek alakulását sem tudja az önkormányzat megfelelően kontrollálni, a tényköltségeket teljes egészében meg kell térítenie az intézmények felé, ezért az intézmények vezetői, az üzemeltetésért felelős alkalmazottak nem érdekeltek a felelős költséghatékony gazdálkodásban, hiszen a felmerült költségeket az önkormányzat úgyis megtéríti. b) Mivel az egyéb üzemeltetési költségeket is az előzetes éves költségvetés alapján, fix havi összegben fizeti az önkormányzat, ezért az intézményt működtetők ezen költségek tekintetében sem érdekeltek a költségek csökkenésében, megtakarítások elérésében. Az éves költségvetésnél kevesebb költségre nincsen ösztönző beépítve a szerződésbe, ezért a rendelkezésre álló költségkeretet teljesen el is költik. 17

18 A rezsiköltségek alakulását az alábbi ábra szemlélteti a KLIK által átvett intézményeknél (adatok E Ft-ban): Megnevezés Ady Zrínyi Bartók változás % változás % változás % Víz % % % Gáz % % % Villany % % % Szemét % % % Egyéb % % % Dologi kiadások összesen % % % A fenti táblázatból is látható, hogy a dologi kiadások 2013-ban jelentősen nőttek 2012-höz képest, különösen a gáz költség és egyéb dologi kiadások emelkedtek jelentősen. A víz esetében is tapasztalható növekedés 2 iskola esetében, a Bartók iskolánál viszont azért látható jelentős csökkenés, mert a 2012-es bázis egy későn észlelt csőtörés miatti többletköltségek miatt a szokásos mértéknél nagyobb volt. A gáz költségének növekedése azért is érdekes, mert a gáz árának változása, valamint a hőmérsékleti adatok ezt nem indokolják. A pénzforgalmi szemlélet miatt a 2012-es költségekben a december november közötti időszak fűtési költségei találhatóak, míg a 2013-a költségek között a december és november közötti időszak költségei. A lenti hőmérsékleti adatok (forrás: OMSZ, Budapest Pestszentlőrinc mérőállomás) nem mutatnak jelentős változást a két év azonos időszakában: 25 Havi átlaghőmérsékletek alakulása átlag hőmérséklet C 2012 átlag hőmérséklet C

19 A fentiek alapján indokolt lenne a felelős költséggazdálkodás erősítése a KLIKnek átadott intézmények esetében. Részletes javaslatainkat az 5.3. pontban foglaltuk össze. 5. JAVASLATOK 5.1. Javaslatok további források bevonására / Új befektetők vonzása Gyál Városába Az Önkormányzat gazdálkodása akkor kiegyensúlyozott, ha hosszabb időszak alatt a bevételek és a kiadások összhangban vannak. Az Önkormányzat bevételeinek szerkezete jelentősen átrendeződött a 2012, 2013 években. A bevételeknek legmeghatározóbb része a helyi adó bevétel. További hatékonyság egyrészt a kiadások csökkentésével, másrészt a bevételek növelésével, újabb finanszírozási lehetőségek feltárásával érhető el ra megtorpant az adóbevételek növekedése, melyek okait szükséges kivizsgálni és a növelés érdekében lépéseket kell tenni. Gyál földrajzi helyzete és infrastruktúrája egyre kedvezőbbé vált az utóbbi években. Budapest és a Liszt Ferenc repülőtér közelsége már eddig is adott volt, azonban az MO autóút új része újabb lehetőségeket nyújthat a gazdasági továbbfejlődésben. A kedvező elhelyezkedésből származó előny csak korlátozottan van kihasználva. A helyi iparűzési adó mértéke 1,8 %, mely alacsonyabb a Helyi Adó Törvényben meghatározott maximális adómértéktől 2 %-tól. Az adó mértéke elsősorban a kis és középvállalkozások döntéseit határozzák meg, azonban a nagyobb potenciális befektetőkválasztási döntésében elsősorban nem a helyi iparűzési adó mértéke, hanem sokkal inkább a vállalkozóbarát körülmények, az Önkormányzat professzionális hozzáállása, az infrastruktúra fejlettsége, a kiszolgálás minősége és gyorsasága lesz a döntő tényező. További infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a hasonló adottságú településekkel összemérve a befektetők, cégek Gyál városát válasszák tevékenységük helyszínének. Az Önkormányzati szektorban is meg fog jelenni a verseny a települések között a jelentősebb potenciális befektetők megszerzésével kapcsolatosan, ezért az Önkormányzatnak tovább kell erősítenie a vállalkozásbarát és vállalkozás szellemű hozzáállást. A kis és középvállalkozások településre vonzása is fontos, de a bevétel növeléséhez új nagyvállalkozók, multinacionális befektetők kiszolgálása lenne fontos, mely potenciális befektetőkkel az Önkormányzat legmagasabb döntéshozói szintjének (akár a polgármesternek) kell tárgyalnia. 19

20 Gyál Városának a külső befektetők felé történő kommunikációt, a feléjük irányuló marketinget tovább kell fejlesztenie, hogy a döntéshozók jobban megismerhessék Gyál városa által nyújtott lehetőségeket. A társadalmi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat szükséges kifejleszteni, hogy azok folyamatosan megfeleljenek a várható elvárásoknak felhasználva a létező földrajzi adottságokat. Ehhez újra kell definiálni a célokat és megfelelő stratégiát, városmarketinget kell kialakítani. A gyáli belső marketing, amely elsősorban a gyáliak igényeinek kielégítésére szolgál a felmérések alapján nagyon jó. Fontos lenne azonban a külső marketinggel többet foglalkozni az eddigieknél, amely a városon kívüliek, elsősorban a befektetők elvárásait hivatott kielégíteni a város fejlődése érdekében. A belső és külső marketing igényrendszere szorosan összefügg egymással vagy gyakran egybeesik, de mindenképpen fontos hogy ne álljanak szemben egymással. A marketing egyik eleme a helyszínmarketing, például a belváros/központ/egyes alközpontok (pl. ipari park) vonzóvá tétele, újraélesztése. Javasoljuk egy tudatos átfogó elsősorban városmarketing stratégia létrehozását és annak hosszú távon történő megvalósítását, melynek első lépése lenne egy elemzés amely meghatározza a fejlesztések legfontosabb célcsoportjait és azok sorrendjét, egymásra épülését és ütemezését figyelembe véve a rendelkezésre álló vagy elérhető erőforrásokat. A stratégia bevezetéséhez kapcsolódó jól irányzott kommunikáció felkeltheti a lakosság és a külső potenciális befektetők érdeklődését, igy a kommunikáció során a stratégia megvalósításához akár privát befektetők is bevonhatók és részei lehetnének. A helyi esetleges konfliktusok megoldására törekedni kell a kompromisszumos megoldásokra Adóellenőrzés A bevételek egyre nagyobb hányadát teszik ki az adóbevételek, melyből az Önkormányzat kötelező feladatait is finanszírozza. Az adófizetők számának megoszlását a fő adónemek tekintetében a következő ábra mutatja be: Építményadó Gépjárműadó Magánszemély Jogi személy Magánszemély Jogi személy