Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél április VII. évfolyam, 4. szám

Átírás

1 VII. évfolyam, 4. szám KÖH MISKOLC Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi címekre: h.o.t.e.@fre .hu hil.di@fre .hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek. Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint felnőttkorba lépett. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a Műemléki beszélgetések című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2009-ben hatodik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:

2 VII. évfolyam, 4. szám KÖH MISKOLC A TARTALOMBÓL HÍREK Európai tagsági címet nyert a magyar-szlovák geopark 3 Retro múzeumot alakítanak ki Salgótarjánban 3 Rákóczi-ház nyílt Rodostóban 4 Mőemléki világnap díjazottjai 5 Beszámoló az edelényi munkákról 12 Európa közös örökség 12 Kulturális Örökség Napjai 14 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Középkori kolostorok és sorsuk a mai Szlovákia területén 15 A Miskolci Galéria áprilisi rendezvényei 15 Időszaki kiállítások a Herman Ottó Múzeumban 16 Kisépítészet, belsıépítészet, tárgytervezés 16 FELHÍVÁS Bódva-völgyi és Erchegységi képzımővészeti tárlat IMPRESSZUM 19 Forrás:

3 HÍREK EURÓPAI TAGSÁGI CÍMET NYERT A MAGYAR-SZLOVÁK GEOPARK A dél-szlovákiai és észak-magyarországi területen húzódó Novohrad-Nógrád Geopark elnyerte az Európai Geopark tagsági címet, ezzel Magyarország és Szlovákia első, nemzetközileg is elismert geoparkjává vált. A döntést március 27-én, Franciaországban hozta meg az Európai Geoparkok Hálózatának bizottsá- ga. A tagsági cím elnyerése egyben az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához történő csatlakozást is jelenti. A cím nem jár anyagi támogatással, de olyan geoturizmus indulhat meg a térségben, amilyenre eddig nem volt példa. A geopark a földtudományi értékek bemutatására építve és bemu-tatva a régészeti, néprajzi, kulturális és történelmi értékek kínálatát, a térség gazdasági felemelkedését szolgáló környezetbarát turizmus valósítható meg. A hátrányos helyzetű régióban hatvanhárom Nógrád megyei és huszonnyolc szlovákiai település tagja a nemzetközi geoparknak, amely most az európai hálózat 36. tagjává vált. Az UNESCO globális hálózat ának jelenleg 57 tagja van, s négy kontinens további 67 jelöltje vár döntésre. RETRO MÚZEUMOT ALAKÍTANAK KI SALGÓTARJÁNBAN Új látványosság-ként, retro múzeumot alakítanak ki a felújított salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban, ahol megjelenítik az államszocializmus hétköznapjait is. (MTI) - Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy a salgótarjáni bányamúzeum és a történeti múzeum felújítását, az országos jelen-tőségű kínálat kialakítását célzó 1 milliárd 229 millió forintos megyei pályázatot az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács akciótervvé nevesítette. A végső döntést a kormány hozza meg, a program 2012-re valósulhat meg. A részletekről az elnök közölte, hogy Salgótarján történelmi, ipartörténeti, építészeti és kulturális értékeinek jó színvonalú turisztikai termékké történő átalakítása a cél. A program része a József lejtősakna átfogó rekonstrukciója a földalatti bányamúzeumban, felújítják a hősi halottak emlékművét, az akna előtti területet tetőszerkezettel fedik be, és gondoskodnak harangjátékról is. Sor kerül a 40 éve épült történeti múzeum komplex felújítására is. Az alagsorban mutatják majd be az "átnevelés időszakát" és 1956 eseményeit, a Mihályfi gyűjtemény pedig megnövelt alapterületet kap. Lesz retro büfé, könyv és ajándékbolt. Az emeleti termek életmód-kiállítással idézik az 1960-as és '70-es évek világát, megjelennek az államszocializmus ellentmondásokkal teli hétköznapjai, valamint az 1945 utáni ipari világ. A két múzeumot a XX. század első felét idéző kisvonat, illetve alkalmanként Csepel típusú "fakarusz", vagyis korai Ikarusz autóóbusz köti majd össze. A retro éttermet a magánfejlesztés alatt álló belvárosi Karancs Hotelben tervezik. Becsó Zsolt a fejlesztés céljának nevezte a régión is túlmutató turisztikai látványosság kialakítását, a turisztikai szezon 365 napra való meghosszabbítását, és azt, hogy a két múzeum megtöbbszörözze a látogatók számát. Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere ezt azzal egészítette ki, hogy a Múzeum tér felújításával, a téren lévő filmszínháznak ifjúsági és szabadidőközponttá történő átalakításával, illetve a funkciók kifelé nyitásával - például kávézók, vendéglátóhelyek bevezetésével - életet kívánnak adni a térnek.

4 RÁKÓCZI-KIÁLLÍTÁS NYÍLT RODOSTÓBAN Hiller István oktatási és kulturális miniszter ma megnyitotta a Rákóczi-kiállítást a törökországi Tekirdağban, magyar nevén Rodostóban. Az eseményen a török fél részéről jelen volt mások között Ertuğrul Günay kulturális és idegenforgalmi miniszter, valamint Zübeyir Kemelek tekirdaği kormányzó. Székelyné Németh Mária isztambuli magyar főkonzul kezdeményezésére Hiller István oktatási és kulturális miniszter tavaly engedélyezte és az anyagiak rendelkezésre bocsátásával lehetővé tette, hogy a rodostói Rákóczi-házban található kiállítást koncepcionálisan és megjelenésében is 21. századi modern tárlattá alakítsák át. A történettudomány legújabb kutatásainak eredményét tükröző tárlat anyagát R. Várkonyi Ágnes történész és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével alakították ki. Az új koncepció részletesen felrajzolja az európai korképet, II. Rákóczi Ferenc diplomáciai munkásságát a szabadságharctól egészen az emigrációig, és mindezek bemutatásában fontos szerepet szán a multimédia mai eszközeinek is. Az Isztambultól mintegy 200 kilométerrel keletre, a török bolgár határtól nem messze, a mai Tekirdağban egykori nevén Rodostóban kialakított, mintegy nyolcvantagú magyar kolónián élt II. Rákóczi Ferenc 1720-tól egészen haláláig, április 8-ig, társaival, a többi között Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal, Csáky Mihállyal, Sibrik Miklóssal és a krónikás Mikes Kelemennel együtt. A szabadságharc leverését követően a nagyságos fejedelem először Lengyelországban, majd Franciaországban, 1717-től pedig a török szultán meghívására az Oszmán Birodalomban lelt menedékre. Először Edirnében, majd Isztambul Yeniköy nevű községében élt. Bécs tiltakozása miatt 1720-ban a szultán a magyar politikai emigráció lakhelyéül Tekirdağot jelölte ki. III. Ahmed szultán az ottani görög és örmény tulajdonosoktól mintegy 25 házat vásárolt meg és bocsájtott a menekültek rendelkezésére. A mai Rákóczi Múzeumnak otthont adó épület egykor a vezérlő fejedelem ebédlő házaként szolgált. A kuruc fejedelem és bujdosótársainak törökországi történetét a 19. század második felében kezdték elmélyülten kutatni. Akkor még élt néhány magyar a városban. Egyikük, az akkor százéves Horváth István adta át 1875-ben Magyarországnak Mikes Kelemen leveleit. Magyarországon II. Rákóczi Ferenc és kora, valamint a bujdosók rodostói emlékhelyei, így a Rákóczi-ház sorsa is a fejedelem hamvainak 1906-i hazaszállítása, majd születésének 250. évfordulója alkalmából ban rendezett ünnepségek idején került az érdeklődés középpontjába. Az akkori isztambuli magyar követ, a tapasztalt diplomata, Tahy László a Külügyminisztérium megbízásából elkezdte felkutatni a már nagyon rossz állapotban lévő házakat. Az eredetileg görög tulajdonú faházakban akkor, az évi török görög lakosságcsere következtében elmenekült görögök helyén a görögországi Trákiából oda telepített törökök laktak. A házak mindegyike összedőlés előtt álló rom, minden műérték, vagy a bujdosókra utaló nyom nélkül. A magyar követ a Külügyminisztérium utasítására és a török kormány engedélyével 1927-ben 500 török fontért (1500 pengő) megvásárolta Rákóczi ebédlőházát. Az életveszélyesen romos házat ben lebontották és annak pontos másolatát Möller István műegyetemi tanár tervei alapján, pengős költségvetéssel újjáépítették. Az 1932 őszére elkészült felújított Rákóczi-házat, immár múzeumként az akkori magyar miniszterelnök vezette delegáció 1933-ban avatta fel. Az ebédlőház mását Rodostói Ház néven, Kassán építették fel az 1940-es években. A kassai ház berendezésének egy részét az eredeti rodostói épületből szállították oda. A rodostói Rákóczi-házban található kiállítást, ami a Nemzeti Múzeum tervei alapján készült, 1968-ban avatták fel. Az épületet többször felújították, így 1982-ben, majd 2007-ben (immár a magyar Külügyminisztérium költségén). A Rákóczi-ház és a hozzátartozó kis kert a Magyar Köztársaság tulajdona. Fenntartásáról a magyar Külügyminisztérium gondoskodik az isztambuli főkonzulátuson keresztül.

5 Az épület az évtizedek során magyar történelmi zarándokhellyé vált. Magyar államelnökök, kormányfők, miniszterek látogatták meg a helyet, és ma is tömegesen érkeznek diákok, tanárok, egyesületek, turisták egyénileg és csoportosan, utazók Magyarországról és határon túli magyarok lakta területekről. Utóbbiak kötődésének bizonyítéka a Rákóczi-ház bejárata előtt felépített székely kapu, és a közelben 2007-ben felavatott Müteferrika-szobor. Mikes Kelemen és Ibrahim Müteferrika, II. Rákóczi Ferenc tolmácsa, a törökországi könyvnyomtatás atyja is erdélyi származásúak volt. A Rákóczi-ház kulturális központ is, évente több kiállításnak, és más magyar vonatkozású rendezvénynek ad helyet. Az ott élt magyarok emlékét őrzi a háznál kezdődő utca neve is, Macar Sokak (Magyar utca), valamint a vízkifolyó, amit Magyarok kútjának neveznek. A többi bujdosó, így Bercsényi Miklós Macar utcában található házainak megmentésére több terv is készült, ám az anyagi feltételek hiánya, és az épületek hasznosításának korlátai nem tették lehetővé, hogy az épületeket Magyarország megvásárolja, felújíttassa és működtesse. Tavaly májusban a Rákóczi Múzeum előtti, a Márvány-tenger felé néző front utcáját Rakoczi Caddesivé, vagyis Rákóczi sugárúttá nevezte át a helyi önkormányzat. A Magyar Nemzeti Múzeum létrehozott egy magyar, török, angol nyelvű honlapot,hogy tájékoztasson a törökországi magyar emlékhelyekről; a szövegek egy része mp3-formátumban, ingyen letölthetők. (Forrás: MŐEMLÉKI VILÁGNAP DÍJAZOTTJAI Az oktatási és kulturális miniszter A MŰEMLÉKVÉDELEMÉRT FORSTER GYULA- DÍJAT adományoz: DR. CZÉTÉNYI PIROSKA okl. építészmérnöknek, műemlékvédelmi szakmérnöknek a hazai műemlékvédelem érdekében végzett fél évszázados meghatározó jelentőségű szakmapolitikai, oktatói és publikációs tevékenységének elismerésére. Korai rövid tervezői és kivitelezői tevékenységét követően elkötelezte magát a műemlékek védelmének ügye mellett. A Budapesti Műemléki Felügyelőségnél eltöltött hosszú évek során, 1972 és 1979 között annak vezetőjeként, tevékeny szerepet vállat a főváros értékeinek megőrzésében és megmentésében. Jelentős szerepe volt a Nyugati pályaudvar épülete lebontásának elhárításában, az óbudai műemléki együttes (Fő tér, Dugovich tér, Mókus utca) megőrzésében, a Flórián téri Thermae Maiores és a Szentendre úti római kori aquaeductus bemutatásában, a főváros műemlékjegyzékének átfogó felülvizsgálatában és kiterjesztésében, elsősorban a Bauhaus-korszak épületeire, vagy a budai hegyvidék jeles villaépületeinek diplomáciai célra történő hasznosításában. Emellett igen jelentős a BME keretében végzett oktatói, hazai és külföldi publikációs, illetve a Magyar Építész Kamara keretében végzett szakmai tevékenysége is. SZEBENI NÁNDOR díszítőszobrásznak, díszítőfestő restaurátor művésznek, műemlékvédelmi szakmérnöknek a hazai műemlékek ornamentális festésének kutatásában, magas szintű felújításában, illetve a felújítások irányításában, valamint a jövő díszítőfestő nemzedéke szakmai színvonalának emelése terén kifejtett több évtizedes tevékenységéért. Műemléki posztgraduális képzését követően tevékenységének meghatározó részét az iparművészeti gimnáziumban tanult szakmájának, a díszítőfestés mesterségének a gyakorlása, pontosabban a műemlékeinkben nagyszámban előforduló ornamentális díszítőfestések restaurálása és kutatása képezte. Se szeri, se száma azoknak a műemlékeknek, amelyek felújításában közreműködött. Nevéhez fűződik számos olyan emblematikus épületünk díszítőfestésének az újjávarázsolása, mint a Parlament, a Mátyás templom, a New York kávéház, az Operaház, az Újvárosháza ülésterme, az Uránia Filmszínház, a Szent István Bazilika kupolabelseje, a Royal Szálló, a Grassalkovich-kastély. Fő tevékenysége mellett mindig is nagy figyelmet fordított a szakemberképzésre. Több évtizede vesz részt a szobafestő, mázoló,

6 tapétázó, illetve 1998-tól a díszítőfestő szakmákat tanuló jövendőbeli szakemberek vizsgáztatásában. MÓDY PÉTER kőszobrász-restaurátor művésznek a hazai műemlékek hiteles megóvása és kiemelkedő színvonalú helyreállítása érdekében kifejtett szakmai, oktatói valamint a műemlékvédelmet népszerűsítő közéleti tevékenységéért. Pályájának a Budapesti Történeti Múzeumban eltöltött első pár éve során elkötelezte magát a műtárgyvédelem tudományos-kutató szemlélete mellett, s ez azóta is restaurátori tevékenységének legfontosabb ismérve. Munkásságának magas színvonalát jelzi, hogy nem egészen húsz éves pályafutása során a római kortól a középkoron át számos, az ország kiemelkedő emlékének számító kőszobrászati alkotás helyreállításában vett részt. Nevéhez fűződik többek közt az Aquincumi Múzeum síremlékeinek, szoborleleteinek, a budavári gótikus szobroknak, több város közterén álló emlék vagy középület kőemlékeinek, valamint védett síremlékeknek a helyreállítása. Jelentős e- mellett szakmai és oktatói munkássága is. Az oktatási és kulturális miniszter A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉRT SCHÖNVISNER ISTVÁN-DÍJAT adományoz: DR. GABLER DÉNES régésznek, az MTA doktorának, az ókorkutatás meghatározó személyiségének, nemzetközi hírű tudósnak a Pannoniakutatás szempontjából egyedülálló jelentőségű közel félévszázados kutatói és publikációs tevékenységért, valamint a hazai régész nemzedékek szakavatott oktatásában vállalt kiemelkedő szerepéért A Xantus János Múzeum, majd az MTA Régészeti Intézete munkatársaként számos, Pannonia története szempontjából alapvetően fontos ásatást vezetett és dolgozott fel. Tudományos munkássága nemzetközi szinten is kiemelkedő, őt tartják a római tárgyemlékek, a terra sigillaták kutatása legkiemelkedőbb alakjának. Érdeklődésének egyik meghatározó területe a pannoniai bennszülött telepek kutatása, a szakályi feltárásokról készült monográfiája korszakos jelentőségű. Barátföldpuszta, Ács-Vaspuszta, Arrabona tábora és vicusa feltárásával és feldolgozásával jelentősen járult hozzá a pannoniai limes nyugati szakaszának kutatásához. Részt vett a pannoniai úthálózat kutatásában, villaásatásokon. E területen szerzett tapasztalatait a közép-itáliai San Potito di Ovidoliban található koracsászárkori villa 1983 óta végzett feltárásában kamatoztatta. Kutatói tevékenységének eredményességét jelzi 12 oldalt kitevő bibliográfiája is. DR. TORMA ISTVÁN régész kandidátusnak, a magyarországi régészeti kutatás, különösen a régészeti topográfia területén elért egyedülálló eredményeiért, valamint kutatói, szervezői és publikációs tevékenységért Életműve szinte egyenlő azzal a heroikus munkával (szervezés, előkészítés, terepmunka, a kötetek írása, szerkesztése), amely a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozatban testesül meg, s az ország 12%-át térképezi fel. Ez a régészeti lelőhelyeket felkutató munka végigkísérte egész pályafutását, egyetemi szakdolgozatától az MTA Régészeti Intézete különböző beosztású munkatársaként, majd a Topográfiai Osztály és Adattár osztályvezetőjeként, illetve nyugdíjba vonulását követően is mindmáig. A gyakran fellépő szakmai vagy anyagi nehézségek soha nem tudták megingatni hitét e feladat fontosságában. Konok kitartással, vasfegyelemmel és páratlan szorgalommal végzett munkájának köszönhető, hogy a topográfiai sorozat eljutott a 10 kötetig. A késő rézkori bolerázi csoport magyarországi lelőhelyeinek összegyűjtése és feldolgozása területén is korszakos munkát alkotott. Mintegy 40 tudományos publikációval gazdagította a szakirodalmat. Az oktatási és kulturális miniszter A MŰEMLÉKVÉDELEMÉRT FORSTER GYULA- EMLÉKÉRMET adományoz: Dr. Czoma Lászlónak, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatójának az intézmény élén eltöltött több mint 25 év során elért kiemelkedő eredmények, vezetőként végzett példaértékű tevékenysége elismeréseként ben lett a Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Vezetése alatt fejeződött be a kastély rekonstrukciója; sikerült egyesíteni az egykori Festetics-kastélyt, ha-

7 zánk egyik legnagyobb műemlék-együttesét alkotó, különböző funkciójú és más-más tulajdonban levő ingatlanokat. A városi zeneiskola és könyvtár kiköltözése után helyreállított boltíves termekkel együtt a kastély 60%-a múzeum, Közép-Európa legnagyobb főúri magánkönyvtára pedig kutatóműhely lett. A közelmúltban avatták fel a vadászati múzeumot, és jelentősen bővült a 19. század elején épült istállóban és kocsi-házban kialakított hintógyűjtemény is, amely ma Közép-Európa legnagyobb ilyen témájú bemutatóhelye. Jelentős eredmény, hogy sikerült 10 hektáron visszaállítani az eredeti díszkertet, és újból egyesíteni az 1883-ban kialakított angol parkkal. EMŐDI TAMÁS okleveles építészmérnöknek a partiumi magyar vonatkozású műemlékek kutatása, feltárása és megőrzése érdekében kifejtett, páratlanul fontos tevékenységének elismeréseként. Az örökség védelmét családi környezetében gyerekkora óta ismerő és gyakorló szakember már egyetemi hallgató korában hozzáértően kapcsolódott be az erdélyi magyar műemlékek kutatásába, régészeti és műemléki feltárásába, felmérésébe. A Királyhágómelléki Református Püspökséggel és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel kötött szerződésének értelmében jelenleg elsősorban a partiumi műemlékek szakszerű kezelésével, karbantartásával foglalkozik. Minden munkáját a rendkívül jó érzékkel előkészített, megkutatott és szinte mindig új építészeti eredményeket nyújtó feltárás jellemzi. Kitűnő színvonalú, leleményes építészeti terveinek kivitelezését is végigkíséri, művezeti. GŐRINÉ ALBERTI LILLÁNAK egy budapesti m- űemlék lakóépület példaértékű felújítása érdekében egy évtizeden keresztül végzett, lehetetlent nem ismerő és megalkuvást nem tűrő kitartó munkájáért. A budapesti I. kerületben lévő Döbrentei utca 10. számú, Hauszmann Alajos által tervezett lakóépület közös képviselőjeként egy évtizeden át munkálkodott azon, hogy az épület a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően, magas színvonalon újulhasson meg. Kitartó szervező munkájának köszönhetően megerősítették a tető szerkezetét, újragyártott zsolnai mázas cserépfedést kapott a ház, megújult a lépcsőház, a dunai homlokzat pedig 2009-ben visszanyerte eredeti megjelenését. Fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy megteremtse a pénzügyi feltételeket, hogy a legmegfelelőbb tervezőket, szakértőket és kivitelezőket vonhassa be a munkába. Mindvégig kiváló kapcsolatot ápolt az önkormányzattal és a műemlékvédelmi hatósággal. KÚTVÖLGYI KATALIN filmrendezőnek a kulturális örökség szellemi, tárgyi, vallási emlékeinek szakmailag hiteles bemutatásáért, az értékek magas színvonalú közvetítéséért. A Magyar Televízió képzőművészeti osztályán, majd a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségében önálló rendezőként készített és készít kultúrtörténettel, képző- és iparművészettel, valamint építészettel foglalkozó, illetve kimondottan az örökségi értékeket feldolgozó műsorokat. Ezek forgatókönyvét maga írja, szinte tudományos igényességgel. Filmjeiben mindig az adott szakterület leghitelesebb személyiségeinek megszólaltatására és a helyszínek hiteles bemutatására törekszik. Személyiségét az elmélyült ismeretek, ugyanakkor a nemes szerénység jellemzi. Számos hazai örökségi helyszínt bemutató munkáinak sorában készítette el 2009-ben az esztergomi palota Studiolójában található erényalakos falképek kutatásáról és az új eredményekről szóló filmjét. SALAMON GÁBORNAK, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatójának a természeti és kulturális örökségi értékek integrált védelmének kialakításáért, számos épített és régészeti emlék megőrzésében játszott meghatározó szerepéért, az örökségvédelmi hatósággal kialakított példaértékű együttműködéséért. Igazgatóként tevékeny szerepet vállal a nemzeti park kezelésében, illetve területén található épületek, romok helyreállításában, ideiglenes állagmegóvásában, természetvédelmi hasznosításának megszervezésében. A kulturális örökség értékei iránti elkötelezettség jelentős szerepet játszott abban, hogy megmenekült a teljesen magára maradt bódvaszilasi magtár, sor kerülhetett a martonyi pálos kolostor, a Szögliget melletti Szádvár romjainak állagmegóvására, a Kelemér községben található népi lakóház helyreállítására és kiállítóhelyként való működtetésére, va-

8 lamint Jósvafő műemléki jellegű faluképének megőrzésére. Nagy hangsúlyt fektet a természeti és a kulturális örökségi értékek megőrzéséért tevékenykedő civil szervezetekkel való együttműködésre. A felső talajrétegek nagy szaktudással és tapasztalattal végzett műszeres vizsgálatával nagyban hozzájárult a humuszolással általában megsemmisülő leletek felderítéséhez, megmentéséhez. DR. ZSÍRAY FERENCNEK, a Tapolcai Városvédő Egyesület elnökének Tapolca város és környéke építészeti arculatának és értékeinek megőrzése érdekében kifejtett szervező tevékenységéért, az e téren elért eredményekért. A Városszépítő Egyesület alapító tagjaként és jelenlegi elnökeként nagy szerepe volt abban, hogy elindult a számos kiemelkedő eredményt hozó Virágos Városért Mozgalom, hogy emléktábla őrzi a városban Batsányi János, Keresztúri Dezső és Marton László emlékét, hogy a világháborús emlékmű mellett megújultak a katonai és polgári áldozatok táblái, hogy elkészült a város 1956-os áldozatainak emlékköve. Ugyancsak az ő hathatós közreműködésének köszönhető, hogy Tapolcán tábla jelzi a helyi értéket képviselő épületeket. Közreműködésével az egyesület és a város önkormányzata sikeresen pályázott a település értékeinek megőrzése és turisztikai vonzerejének növelése érdekében. Az oktatási és kulturális miniszter A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉRT SCHÖNVISNER ISTVÁN EMLÉKÉRMET adományoz: BACSKAI ISTVÁN rádió és tv-műszerésznek, a kulturális örökségvédelem elkötelezett hívének, hajdúnánási lakóhelye és környéke régészeti lelőhelyeinek bejelentése, valamint műszeres felderítése terén végzett jelentős és példamutató munkájáért. A Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumi Igazgatóságok, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat felkérésére évek óta jelenti és szolgáltatja be a két megye területén előkerült régészeti leleteket, részt vesz a lelőhelyek kiterjedésének és elhelyezkedésének pontosításában. Terepi munkája több, tudományos szempontból jelentős leletegyüttes előkerülését eredményezte. Rendszeresen segíti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkáját is, a Hajdúnánás határában korábban csak a helyiek által ismert leletek és lelőhelyek az ő közreműködésére kerültek a KÖH nyilvántartásába. BOCZ PÉTER műkedvelő helytörténésznek az északkelet-magyarországi régészeti lelőhelyek felfedezésében, megmentésében, ismertté válásában játszott szerepéért, illetve a régészek munkájának hathatós segítéséért. Kezdetben műkedvelő helytörténészként, később a nyíregyházi Jósa András Múzeum technikusaként elsősorban szülőföldje határát járva számos régészeti lelőhelyet fedezett fel. A fellelt leleteket, valamint a kapcsolódó adatokat minden esetben átadta az illetékes múzeumnak. Rendszeresen tájékoztatja a múzeumi szakembereket az aukciókon felbukkanó tárgyakról, nem ritkán maga is ajándékoz önzetlenül tárgyakat, így jelentős mértékben járul hozzá több múzeum gyűjteményének gyarapításához. Számos ásatáson vett részt, régészhallgatók nemzedékeit tanította meg a terepmunka fortélyaira, mutatott példát számukra kitartásból, munkabírásból és hozzáértésből DR. GABRIEL FUSEK régésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete munkatársának, a szlovákiai kora középkor régészeti kutatása során és a fellelt adatok értelmezésében tanúsított tárgyilagos és szemléletformáló magatartásáért. A pályája derekán járó szakember Szlovákia kora középkori régészetének kivételes egyénisége. Mindig érzékenyen, a mindenkori társadalmi hangulattól függetlenül kiegyensúlyozottan és tárgyilagosan kezelte a szláv emlékekkel, Magna Moraviával, és a honfoglaló magyaroknak a mai Szlovákia területén való megjelenésével kapcsolatos kutatási eredményeit. Azokon az ásatásokon, amelyeket vezetett vagy részt vett, a lelőhelyek temetőit és településeit elemezte, beleértve az egyes telepjelenségek bemutatását éppúgy, mint a századi temetők időrendi vizsgálatát. Munkásságát aktív publikációs tevékenység is jellemzi számos, nemzetközi szinten is jegyzett cikk és a korai szláv kerámiát feldolgozó monográfia szerzője, a Slovenská Archeologia főszerkesztője.

9 KOZMA SÁNDOR erdésznek, vállalkozónak a hazai régészeti feltárások előkészítése szentpontjából kiemelkedően fontos háttértevékenység, a humusz-eltávolítás rendkívüli precizitást igénylő munkálatainak magas színvonalon történő végzéséért. Az 1990-es évek elején került kapcsolatba a régészettel, amikor nehézgépeivel részt vett egy, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által végzett ásatás előkészítésében. Azóta mind a Pest, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megye területén végzett ásatások előkészítésében nélkülözhetetlen az a megbízható, nagy odafigyeléssel, jelentős szakmai elkötelezettséggel és tudással, erkölcsi megbízhatósággal és felelősségteljesen végzett tevékenység, amelyet a humusztakaró eltávolításában nehézgépeivel végez. A vezetésével dolgozó csapat által végzett ásatási földmunka több millió négyzetméter. Ezen a területen ő az ország legnagyobb tapasztalattal rendelkező, a tökéletes és megbízható munkát megtestesítő vállalkozója. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Dercsényi Dezső Sajtódíjat adományoz Csontos János szerkesztő-rendezőnek Újságíróként, szerkesztőként, rendezőként hosszú évek óta az építészettel, a műemlékvédelemmel. Napilapban megjelent írásai és televíziós műsorai egyaránt felhívják a figyelmet az épített örökség értékeire a város- és vidékfejlesztésben, miközben az érdeklődés fókuszába állítják a kortárs alkotókat, szakembereket. Az elmúlt esztendőben Hudec Lászlóról forgatott dokumentumfilmet. A Felvidékről származó magyar építész a két világháború között Sanghajban élt és dolgozott, s a mai napig több mint hatvan épület emlékeztet munkásságára. A kitüntetett az Egy magyar építész Sanghajból című kétrészes dokumentumfilmben ezt az életutat mutatta be, egyszerre adva kor- és építésztörténetet, egyúttal megidézve egy méltatlanul elfeledett magyar alkotó emlékét. ICOMOS Díjasok: évi ICOMOS-Díjat kapott a Balatonfüred-Balatonarács, Lóczy utca 51., A kiemelkedő és példamutató módon megvalósított történeti környezetbe harmonikusan illeszkedő, annak történeti és természeti értékeit tiszteletben tartó új épület építésének elismerésére, annak bizonyítékaként, hogy egy mai mértéktartó kereskedelmi épület megfelelő építészeti eszközökkel a műemléki környezetben is a történeti együttes harmonikus, arányosan illeszkedő színvonalasan részévé válhat. A Vér Péter építész tervezte CBA áruház és kávézó Balatonarácson feltűnés nélkül simul bele környezetébe, megőrizve a régi és új közötti harmóniát - a hajdan ott állt lakóépület reinkarnációjával újjáteremtve a kialakult kis főteret, megőrizve a település léptékét, a harmonikus utcakép arányait. Az egykori beépítés elrendezését az új épület megtartja, a funkcionális részek közötti hierarchikus tagolásával, anyaghasználatával is a hagyományos építési módot követi. A saroktelken álló ház tiszta, egyszerű formanyelve egységes építészeti karaktert mutat: rend, bölcsesség, nyugodtság és derű, egyensúly és életszeretet sugárzik át minden homlokzatán évi ICOMOS-Díjat kapott a Budapest, VI. kerület, Andrássy út 23., A kiemelkedő és példamutató módon megvalósított történeti épület felújításának és új rendeltetés céljára történő átépítésének-bővítésének elismerésére, az épület alapos helyreállításáért, új funkcióra való alkalmazásáért, valamint a történeti épület bővítéséért, kiegészítéséért, amely kortárs hangnemben készült, de gondos tervezéssel jól együttműködik a műemléképülettel. Az Andrássy út 23. számú Wahrmann-palota 1882 és 1884 közt épült Freund Vilmos tervei szerint. Az épület méltó helyéhez, a Sugárút egyik legrangosabb, az Operával szembeni telkéhez: eleganciája, részletei, anyagai a helyszín és a korszak legjobb épületei közé emelik. Az irodaházzá alakított egykori bérpalota a helyreállítás során megőrizte értékeit, eredeti pompájukat kapták vissza terei, az egykori tulajdonos reprezentatív lakása régi fényében ragyoghat. Külső és belső homlokzatain gondosan restaurálták díszeit, sgrafittóit. Az új részek kialakítása, az udvarlefedés és a bővítés eleganciájában, építészeti minőségében követi a régi épületet, de hangnemében, formálásában összetéveszthetetlenül kortárs megfogalmazású. A legfelső

10 szintre vezető lépcső a régi meghosszabbítása, mai megjelenésű, eszköztelenül képes összhangot teremteni az épület új és régi része közt. Az egykori zárófödém feletti bővítés az udvar felől visszafogott üveghomlokzat mögé, az utcák felé az eredeti homlokzatot záró balusztrád mögé húzódik, így az épület megjelenését nem zavarja. Tervező: König Tamás, Wagner Péter Megbízó: Leuven Kft évi ICOMOS-Díjat kapott a Liszt Ferenc Művelődési Ház volt altiszti és munkás Olvasó Egyleti székház, Ózd, A kiemelkedő és példamutató módon megvalósított új rendeltetés céljára történő átépítésének-bővítésének a műemléki értékek megőrzésével és felszínre hozásával megvalósult bemutatásának elismerésére, az Olvasó Egyleti Színház épület rekonstrukciójáért, hasznosításáért, a helyreállítás igényes, az eredeti terv és megvalósítás szellemében történő tervezéséért és kivitelezéséért. A Rimamurány Salgótarján Vasmű Részvénytársaság Ózdi Gyári Felvigyázó- és Munkásszemélyzet Olvasó Egylete (alapítva:1884) első székházát váltotta fel a Marschalkó Béla által magyar-szecessziós stílusban tervezett, a Rima művek költségén ben emelt, a 20. század során többször felújított reprezentatív színház-épület. A 2005 óta műemlékként védett épület színházi célú ismételt helyreállítását a Hadas Műterem - RUDOLF MIHÁLY DLA, Ybl-díjas építész és munkatársai - tervei szerint Ózd városa, mint tulajdonos megrendelésére végzeték el. A helyreállítás magába foglalja a színházi nézőterem felújítását, a földszinti és emeleti foyer, valamint az emeleti táncterem rekonstrukcióját. Megújult a mennyezeti üvegmunka, a belső téri díszítő festés és a berendezések (köztük a díszes csillárok és falikarok) nagy része; valamint 2009-ben elkészült a két színpadközeli falpillér rekonstrukciós művészi festése, a főhomlokzati sgrafitto restaurálása és a bejárati terazzo burkolat művészi rekonstrukciója. Az épület külső környezetének a tervekben szintén szereplő megújítása ezután fog elkészülni. A tudományos kutatási eredményeken alapuló igényes és komplex, az eredeti alkotás szellemében megvalósított tervezés és helyreállítás példásan szolgálja egyszerre az értékőrzést és a mai igényeket kielégítő funkciókat. Citrom-díjasok: évi Műemlékvédelmi Citrom-díjat kapott A Budapest, V. kerület, Pesti Városfal az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elhanyagolása nyomán kialakult méltatlan állapotáért, a Budapest építéstörténete szempontjából meghatározó pesti városfal utóbbi évtizedekben való elhanyagolásáért, a kapcsolódó telkek, területek mai fejlesztésekor adódó lehetőségek elmulasztásáért. Pest egyes részeiben ma is meglévő városfala zömmel a 15. században épült körülfogva a mai belvárost, egészen a Dunáig. A több ostromot megélt falak utolsó teljes felújítására a Rákóczi szabadságharc idején került sor. Az 1780-as években kezdték meg a falak lebontását, utolsóként a Hatvani kapu tűnt el 1808-ban. A megmaradt 2.2 km hosszú fal jelentős része a későbbi ráépülések miatt ma a rajta álló házak udvarán található, kevés helyen látható, a városszerkezet kialakulásában betöltött szerepe nem érzékelhető, ami pedig a város lakóinak tudatában, és öntudatában, idegenforgalmi látványosságként, egyaránt fontos lenne. Korábban voltak kezdeményezések a jelzésére: táblák, feliratok; a fal egy szakaszának (a Királyi Pál utcában 6o-as években kialakított, mára bezárt múzeumudvarral) bemutatásra. A pesti városfal ma gyakorlatilag megközelíthetetlen, közterületről láthatatlan, állapota rohamosan romlik, kulturális programok helyett, lom és szemét tölti meg; helyzete rosszabb, mint ötven éve. Jelentős szakaszok méltó keretbe foglalására van szándék, de nyilatkozatoktól eltekintve semmi nem mutat a megvalósítás irányába évi Műemlékvédelmi Citrom-díjat kapott A Miskolci Kis-Avas Pincesor az együttes pusztulását előidéző elhanyagolásáért. Annak ellenére, hogy Miskolc városa várostörténeti szempontból kiemelt jelentőségű területnek nyilvánította, olyan folyamatok indultak el, amelyek alapvetően megváltoztatják a beépítési rendet és az építészeti világot vagyis visszafordíthatatlanul károsítják az értékes együttest. Miskolci város életében a többségükben évesnél idősebb, de legalább 200 éves Avasi pincék mindig nagy gazdasági jelentőséggel, amellett lakó-, pihenő és szórakozó funkcióval is bírtak. A pincesorok

11 településszerkezeti szerepe jelentős volt a régen, és ma is az, mivel az avasi terület közvetlenül kapcsolódik a városközponthoz; az egymás fölött 3-4 sorban elhelyezkedő avasi pincék szerves részei a város történeti-műemléki látványának. A Kisavas és a Mélyvölgy területén találhatók az Avas legszebb, sok esetben emeletes borházai. A város mintegy borházának döntő többsége, található az ideális fekvésű és mikro-klímájú Avason. A terület védelméről Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzata a város településrendezési tervében gondoskodott, a TÖRTÉNELMI AVAS városrészre külön tervet készíttetett. Ennek ellenére sajnálatos módon olyan - minden bizonnyal engedély nélküli - építési, átépítési folyamatok indultak be, amelyek jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan változtatásaikkal méltatlanok az értékes avasi pince-együtteshez, maradandó károkat, pótolhatatlan veszteségeket okozva annak értékeiben évi Műemlékvédelmi Citrom-díjat kapott A Budapesti Közraktárak a jelentős történeti értéket képviselő épületek fejlesztés ürügyén bekövetkezett részbeni bontásáért és hamis bemutatásáért. A zsűri Citrom-díjban részesíti a közraktárakkal való bánásmódot, melynek során a terület fejlesztésének ürügyén a jelentős építészeti értéket képviselő, más célra is felhasználható épületeket részben lebontották. A Közraktárak Budapest múltjának jelentős emlékei, hiszen fontos szerepet töltöttek be a főváros ellátásában, az 1880-as évek eleje óta fogadva a Dunán érkező árutömeget. A budapesti világörökségi ütköző zónában álló, mára funkcióját vesztő épületegyütteshez kapcsolódóan új szórakoztató központ építését határozták el. A helyeállítás, bővítés, hozzáépítés helyett, a raktárak egy jó része eltűnt, más részét bontás után rekonstruálták. Az ingatlanfejlesztésnek, az új építészet megjelenésének, akár bálna-alakú épületnek önmagában, műemléki szempontból akadálya nincs, a beruházásnak sok sikert kívánunk, építészeti értelemben is. A Citrom-díjat a Közraktárakkal való bánásmód, a róluk való gondolkodásmód érdemelte ki. Az a gondolkodásmód, - amely egy új, akár értékes, látványos épület emelését egy régi elpusztításával tudja elképzelni - amely több mint száz éves, más funkcióra igen jól felhasználható épületeket bontásra ítél, - amely úgy gondolja, hogy megőrzi az épületet, ha bontás után újraépíti, - amely nem nyilvánította védetté a nyilvánvalóan értékes épületet, - amely naivan feltételezte, hogy a világörökségi pufferzóna bontás ellen elegendő védelem, - amely nem érti, hogy egy történeti épület megtartása, bővítése, új elemmel való kiegészítése érdekesebb, értékesebb, mint új felépítése egy régi épület helyén. JUBILEUMI MÖLLER ISTVÁN EMLÉKÉRMEK Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság az idei Műemléki Világnapon, Möller István születésének 150. évfordulója alkalmából jubileumi Möller István emlékérmeket adományozott H. Nándori Klára Ybldíjas építésznek, Dávid Ferenc művészettörténésznek és Radványi György DLA építésznek, valamint Nemzetközi Möller István emlékéremmel ismerte el dr. Szabó Bálint építőmérnök, egyetemi tanár (Kolozsvár) munkásságát. Bogács, ref. templom.

12 BESZÁMOLÓ AZ EDELÉNYI MUNKÁKRÓL Edelény, L'Huillier-Coburg-kastély Az edelényi Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ kivitelezési munkálatai 2009 nyarán kezdődtek el. Jelenleg a kastélyépület tetőrekonstrukciója 90%-ban elkészült. A földszinten megtörtént a barokk szint visszaállítása, az emeleten a szerkezeti megerősítések, feltöltés cserék 60%-ban elkészültek. Az íves patkószárnyak és a pavilon épületek bontási munkái befejeződtek. A kápolna hiányzó boltozata visszaépítésre került. A geotermikus fűtéshez szükséges szondák fúrása a belső udvarban befejeződött. A parkban lévő életveszélyes fák engedélyezett kivágása megtörtént. A parkoló és fogadó épület szerkezetépítési, közműépítési munkái elkezdődtek. A kivitelezési munkák az elfogadott ütemtervnek megfelelően folynak. Az edelényi Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ csaknem 2 milliárd forintos kiemelt projektje az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Turisztikai Attrakciók Fejlesztése keretében valósul meg uniós támogatással. A beruházás során megvalósul a kastély épület rekonstrukciója, külsőbelső felújítása, a termeiben található művészeti értékek restaurálása, valamint felújításra kerül a teljes kastélypark területe csaknem 5 hektáron. EURÓPA KÖZÖS ÖRÖKSÉG A műemlékek emberekről mesélnek. Aki történeti épületekkel foglalkozik, sokat megtudhat elődeink életéről, szokásaikról, életszínvonalukról és hitükről. De az ódon falak mesélnek őseink műszaki tudományos ismereteiről is. Ezek a történetek visszavonhatatlanul eltűnnek, ha nem foglalkozunk az emlékek védelmével ben a Donauschwäbischen Zentralmuseum Ulm A kulturális örökség kötelez a Bánáti templomok megőrzése címmel rendezett ülést. A témát 2007-ben Nagyszebenben tárgyalták tovább, 2009-ben Temesvárott a romániai német települések helyzetének bemutatása után a környező országokból is elhangoztak referátumok. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán rendezendő ülés tovább bővíti a kört. Foglalkozik a szerb, a horvát, a román és a magyar valamint a német műemlékvédelmi törvénnyel, majd bemutat néhány kiválasztott helyszínt, épületet a Schwäbische Türkei területén. A lehetőségek és intézkedések felvázolásával, valamint az eddigi tapasztalatok és tervek konkretizálásával választ keresve a megőrzés módjára is. Az ülés nemcsak a szakemberekhez fordul. Fontosnak tartja a civil társadalom bevonását is. A német és magyar nyelvű előadásokon konszekutív tolmácsolás lesz. Rendező: A Német Szövetségi Köztársaság Délkelet- Európai Kulturális Referense a Donauschwäbisches Zentralmuseumban (Ulm), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Budapest), a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar, és a Magyarországról Kitelepített Németek Szövetsége További információ: edina.horvath@koh.hu címen vagy telefonszámon lehet május A rendezvény megnyitása Köszöntő Sabine Mayer-Dölle, Ulm város kultúra és szociális ügyeiért felelős polgármester asszonya; a Donauschwäbisches Zentralmuseum Alapítvány elnökasszonya Köszöntő Dr. Fejérdy Tamás DLA elnökhelyettes, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Budapest Köszöntő Dr. Bachmann Bálint DLA, dékán, Pécsi Tudományegyetem PMMK Köszöntő Heinek Ottó elnök, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

13 Köszöntő és bevezetés Európa közös örökség Dr. Swantje Volkmann és Dipl.-Ing. Klaus J. Loderer, Hochschule für Wirtschaft und Umwelt, Nürtingen (Gazdasági és Környezetvédelmi Főiskola) május 12. I. Téma: A pusztulás ellen - kulturális örökség és törvényi szabályozás A műemlék az emberiség történelmének és fejlődésének bizonyítéka, ennek megtartása közös érdek, mert minden esetben történelmi objektumról van szó. Egy emlék a múltra emlékeztet és mint olyan, védendő érték. Hogy egy objektum méltó-e arra, hogy műemléki védettséget élvezzen, erre a nemzetközi műemlékvédelmi irányvonalak adnak választ.1982-ben a Burrai karta definiálta először, hogy a kulturális jelentőség esztétikai, történeti, tudományos vagy szociális értékeket jelent a múlt, a jelen, és a jövő generációi számára. Az ülés első témakörében az előadók azt vizsgálják, hogy a műemlékeinkben manifesztálódott értéket hogyan kezelik a különböző országok. A téma lezárásaként a Faroi keretegyezményben (Európa Tanács október 27.) definiáltak szerint a társadalom kulturális örökségének kezelésére is választ kaphatunk Horváth Edina (KÖH, Budapest): Műemlékvédelem Magyarországon 9.30 Josef Kovacs (Műemlékvédelmi Hivatal, Románia): Műemlékvédelem Romániában Agnes Ozer (Vajdasági Múzeum, Novi-Sad): Műemlékvédelem Szerbiában és a vajdasági német épített örökség Kávészünet Dipl.Arch. Milko Puncer műemlékvédelmi szakember: Műemlékvédelem törvényi szabályozása Horvátországban Dipl.-Ing. Klaus J. Loderer (Hochschule für Wirtschaft und Umwelt, Nürtingen): Műemlékvédelem Németországban Kérdések, válaszok tól II. Téma: Sokszínűség, gondosság és hiányok a kutatásban A falusi templomok a kultúrtájak ékkövei. Mindegyik szívesen meséli el történetét, az emberek védőfalai mögé húzódtak, hogy erőt gyűjtsenek, vagy hogy megünnepeljék életük örömteli eseményeit. Számos ilyen falusi kőszépség található a dunai svábok lakta településeken. Ezek a tanúk az itt élt a dunai svábokról és életükről mesélnek. A helyszíni valóság ma már fájdalmas: a vakolat hullik, a fagerendák korhadnak, gomba szövi be a boltozatokat és tönkre teszi a falazatokat is. És a legveszélyez - tetettebbek az egyházi épületek. Meg kell-e egyáltalán menteni, s ha igen, hogy lehet ezeket az épületek a jövőben fenntartani? A vita folyamatos, az első eredmények is már kirajzolódnak. Sok egyházi épületet már helyreállítottak, de még mindig nagyon sok van veszélyben Dobosyné Antal Anna (KÖH, Budapest): Világi épületek kutatási eredményei a németek lakta településeken Dr. Krähling János Daragó László (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest): Majos (Bonyhád) felmérése Dr. Kondor Tamás (Pécsi Tudományegyetem, PMMK): A horvátok épített örökségének kutatása Magyarországon Szigetvári Krisztián (KÖH /Regionális iroda, Pécs): Világi épületek felújítása Tolnában és Baranyában Kérdések, válaszok Kávészünet tól II. Téma: Megtartás és megőrzés - gyakorlati tapasztalatok a restaurálás és konzerválás területén Az elképzelés arról, hogy milyen legyen helyreállítás, a restaurálás vagy elegendő az állagmegóvás is gyakran ellentétes véleményeket vált ki. A hatvanas-hetvenes évek gyakorlata után a szakemberek manapság sokkal visszafogottabban nyúlnak az épületekhez Dr. Huszár Zoltán, Dr. Bachmann Bálint DLA (Pécsi Tudományegyetem): A pécsi kora keresztény temetkezési helyek példáján a világörökségi helyszínek kezelése Mag.Sc. Renata Trischler (Horvátország, Német Közösség ügyvezetője): Kelet-Horvátország dunai-sváb öröksége Jaszmann Gabriella (Magyarországi Német Tájházak Szakmai és Információs Központja): Praxis versus Museum Megőrzés a helyszínen vagy múzeumban? Záró gondolatok május

14 Kirándulás a Schwäbische Türkei területén Zengővárkony, Nagypall, Feked, Himesháza, Máriakéménd, Szederkény útvonalon. Magyarország déli területén a Duna-Dráva határolta részen Tolna, Baranya és Somogy megye területén található a Schwäbische Türkei egy része. Ez a neve a németek által a XVIII. században benépesített területnek, ahol a szlovák, szerb és horvát telepesek mellett Pfalz-i, majnafranki, hesseni, westerwaldi, fuldai, keleti-frank és bajor telepesek is hazára leletek. A térség gazdagon termő lösz vidék, középpontjában a településekben szegény Mecsek hegységgel. A Schwäbische Türkei névben tükröződik a német telepesek jelenléte a XVII. században még Törökországként ismert terület elnevezésében. Ezt kifejezést először Haas Mihály használta 1845-ben megjelent Baranyáról szóló munkájában. A kiránduláson az épített örökséget és ez itt élő etnikumok életmódjáról lehet képet kapni. Az előadások német és magyar nyelvűek, tolmácsolás biztosításával. További információ: Horváth Edina (KÖH) , KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata: tárják ki a kapuikat a nagyközönség számára olyan épületek, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók. Franciaországot követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek től az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte. Ma már 49 ország épületeire kerül föl a kulturális örökség napjai zászlaja. Hiszen közös cél, hogy az európai államok fölhívják a figyelmet az épített örökség értékeire és megőrzésük fontosságára, fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására. Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetve 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség napjait. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak. Az eddigiek: Ipari emlékek (1999), Árpád-kori templomok (2000), Az oktatás épületei (2001), Múzeumok - előtérben a háttér (2002), Zsolnay házdísznéző (2003), Lélegző örökségünk (2004), Kő kövön marad - Várak, erődítmények, kastélyok (2005), A fél(t)múlt építészete - A szocreál Magyarországon (2006), Haza és haladás - A reformkor és a klasszicizmus építészete (2007), Újjászületés Reneszánsz év (2008), Szakrális terek (2009). A megnyitandó épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül egyedileg védett műemlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, s az is természetes, hogy ne csak a központi gondolatot képviselő épületek fogadják az érdeklődőket. Fontosnak, hogy a kortárs építészet, a tájépítészet, a népi- és ipari emlékek, feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetése is.

15 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK KÖZÉPKORI KOLOSTOROK ÉS SORSUK A MAI SZLOVÁKIA TERÜLETÉN (Szeged, Fekete-Ház - április 8. - május 14.) A tárlat anyaga eddig soha nem látott szempontból rendezi össze a középkori magyar kolostorokat. A rendek áttekintésén kívül települések szerinti bontásban is nyomon követhetik a látogatók a patinás épületek sorsát. A kiállítást megtekintők a pozsonyi ferences kolostor sorsát is megismerhetik. A ferences rendház a 13. században nem csak liturgikus célokat szolgált, hanem II. Ottokár cseh király támadása idején ide menekültek a városlakók is. A MISKOLCI GALÉRIA ÁPRILISI RENDEZVÉNYEI március 18 augusztus 29. AZ EMBERT AZ Ő KÉPÉRE Kondor Béla művek az Antal-Lusztig gyűjteményből Kondor Béla művészetének egyik fontos és egyben örökké kutatott témája volt az ember. A nő és a férfi. Hol a szerető, egymást támogató, kiegészítő, hol a gyűlölködő, egymást gyilkoló kettős isteni mércével vett Ember. Erre a sokszoros viszonyra keresi ez a tárlat Kondor Béla művei által a többszörös válaszokat. 29 szeptember 19. Iparvágány IV. Új város épül. Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamarával közös kiállítás Vajon mi történik, ha egy várost a politika kiforgat a sarkaiból és egy újat, nagyobbat, jobbat teremt helyette? És vajon visszatekintve tényleg újabb, nagyobb és jobb lett? május 7 június 6. BORGÓ Miskolci Galéria Petró-ház (3525 Miskolc, Hunyadi u. 12.) Nagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum Nyitva tartás: hétfőtől péntekig, 8-16 óráig T:30/ március 16 június 11. NEGYEDIK KUNSZT Para-frázisok Művészettörténeti utalások felbukkanása a kortárs képzőművészetben. A kiállításhoz kapcsolódó tematikus foglalkozásokra iskolai csoportok jelentkezhetnek a as telefonszámon, Borsos Máriánál.

16 IDİSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK A HERMAN OTTÓ MÚZEUMBAN A BORSOD-ABAÚJ-ZEPMLÉN MEGYEI MÚZEUMI IGAZGATÓSÁG TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES BARÁTAIT MÁJUS 12-ÉN, SZERDÁN, 17 ÓRÁRA A HERMAN OTTÓ MÚZEUM KIÁLLÍTÁSI ÉPÜLETÉBE (3530 MISKOLC, PAPSZER 1.) MAZSAROFF MIKLÓS FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁRA A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÉS MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUMA Tisztelettel meghívja Önt május 6-án, csütörtökön órakor rendezendő kiállítás megnyitójára A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE Budapest I. Táncsics M. u. 1. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székházának aulája, az ÖRÖKSÉG GALÉRIA KISÉPÍTÉSZET, BELSŐÉPÍTÉSZET, TÁRGYTERVEZÉS Királyi Rajziskola Müntzberger Antal eszéki professzori minta-rajzgyűjteménye A magyar építészeti múzeumból KÖSZÖNTŐT MOND Dr. MEZŐS TAMÁS DLA egyetemi tanár A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA TURÁNYI GÁBOR DLA okl. építészmérnök egyetemi tanár A Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem Építész Tanszékének tanára A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ június 19-ig 9 00 és között a hét minden napján, kivéve vasárnap A KIÁLLÍTÁST RENDEZTE ÉS BEMUTATJA BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY okl. építészmérnök A KÖH Magyar Építészeti Múzeum igazgatója Kisépítészet, belsőépítészet, tárgytervezés Az 1968-ban alapított Magyar Építészeti Múzeumnak, a barokk tervrajzgyűjteménye után, a jelen kiállítás anyaga régiségében a második legjelentősebb és különösen gyönyörű tervrajz-együttese, amely 150 tételből áll, és azt most mutatjuk be először kiállításon. A Magyar Királyi Tanügyi Törvény, az 1777-ben kiadott Ratio Educationis gondoskodott a szakképzésekről. Az építész, iparművész és iparosképzés alapját a legmagasabb szakmai

17 színvonalon rakta le, majd a Törvény évi módosított kiadásában korlátokat is megszabott (23.), azokban a kézműves-szakmákban és mesterségekben, amelyekben szükséges a rajztudás, az inas-időszakból senki sem bocsátható tovább a mesterfokozat megszerzésére, csak az, aki rajztudását érdemleges bizonyítványokkal igazolta. A Magyar Királyságban 1777 után, 25 év alatt mintegy 20 regionális központban alapítottak Királyi Rajziskolákat. Az általuk oktatásban felhasznált mintarajzokat évente a Királyi Magyar Országos Építészeti Igazgatóság pecsétjével (K. Hungar. Landes Baudirekzion) kellett hitelesíteni, és az oktatás körülményeiről jelentést beadni a Helytartótanácsnak ben Müntzberger Mária, az Eszéki Királyi Rajziskola professzorának, Müntzberger Antalnak (1770/ ) egyenes ági leszármazottja ajánlotta fel a Magyar Építészeti Múzeumnak megvételre ősének rendkívül magas színvonalú és az építészet, belsőépítészet és tárgytervezés széles skáláját átölelő, megőrzött rajzgyűjteményét. A szignált rajzok között található még Müntzberger Mathias neve is, aki Antal professzor Budán működő kortársa volt, és az ifjak, Ferenc (*1801) és Antal (*1802) rajzai is, kerek együttest alkotva a gyűjteményben. A Királyi Rajziskola mintarajzain látható épületek, bútorok, ötvöstárgyak királyi paloták berendezéséhez is méltó színvonalúak. Képet kaphatunk a magyar vizuális kultúra és oktatás országosan egyenletes színvonaláról. A rajzegyüttes kerti pavilonokkal kezdődik, a világi belsőépítészet legmagasabb színvonalú faburkolatai, stukkó, tükör-konzolasztal együtteseivel folytatódik. Míves cserépkályhákra és még mívesebb kályha feletti urnavázákra ad rajzmintákat. A konzolasztalok szobros óraházai után directoire romantikus írószekreter teljes műszaki rajza metszetekkel, titkos fiókok rugószerkezeteivel következik. A szekreterek több változata is szerepel. A királyi udvarba illő két, copf stílusú lovasszánkó tervén 1799-es évszám van. Külön fejezetet kap a rajzok között a kovácsmesterség, amelyhez vaskapuk zártakaró tagozata, kilincse és konzolos cégérek rajzai kapcsolódnak. Az asztali ötvösség is palotába illő ezüst gyertyatartóival, kancsóival, fedeles levesestálaival, cukortartóival, szószostálaival van jelen. Az egyházi belsőépítészet teljes skálája is szerepel a rajzegyüttesben: különböző funkciójú, titulusú oltártervek, hozzá tabernáculumok, gyóntatószékek, padsor, sekrestyeszekrény, felolvasó állvány (ambo) műszaki tervrajzai. A templomi ötvösség következik miséző kelyhekkel, cibóriummal, talpas kereszttel, tömjén naviculával és füstölővel, végül örökmécsessel. Az építészettudomány alapformatana is sok szerkesztett rajzzal remekel. Az oszloprendek tudománya kiegészül a különböző ívrendszerekben való szerepeltetésükkel. Ezek zömében az ifjú Müntzberger Ferenc művei. A rajzoktatás kiterjedt a textiltervezésre, ott is a szegélydíszek mellett a színes virágokkal díszítendő bútor- és falikárpitok, miseruhák vagy díszruhák ornamentikájának motívumelemei is felsorakoznak. Találkozunk porcelán emléktányérok terveivel is. Végül ékszerterveket is láthatunk aranyművesek tanítása céljából, és mind a legmagasabb művészeti színvonalat képviseli. Magyarországon az eszéki rajzegyüttesen kívül 4-5 hasonló rajzsorozatot ismerünk a Királyi Rajziskolákból közgyűjteményekben és a Rajziskolák máig létező jogutódjánál. A kiállítás ritka kincseket vonultat fel az összművészeti gondolkodás és megjelenítés bizonyságául a látogatók előtt. Bugár-Mészáros Károly

18 FELHÍVÁS BÓDVA-VÖLGYI ÉS ÉRCHEGYSÉGI KÉPZİMŐVÉSZETI TÁRLAT 2010 A verseny elsődleges célja teret és lehetőséget adni a Bódva-völgyében és az Érchegység területén élı és alkotó amatőr képzőművészek számára a széles közönség előtti bemutatkozásra, valamint a megmérettetésre. A verseny lehetőséget biztosít az alkotói folyamatok bemutatására különbözı képzőművészeti műfajokban, mint grafika, festészet, szobrászat, művészi tárgyalkotás (nem sorolandó ide az iparművészet, valamint a népi kézművesség tárgyalkotó művészete), installáció, intermediális és új média műfajok (számítógépes grafika, video-art stb.). Ilyen jellegű verseny a maga formájában újdonságnak számít régiónkban (a Bódva-völgyében és az Érchegységben), ezért a képzőművészeti verseny első évfolyamának célja a régióban élő és alkotó művészek megismerése, a kommunikáció megteremtése a művészek között, valamint a versenyen keresztül lehetőség megteremtése az amatőr művészek számára a művészeti jellegű továbbképzésben, workshopokon és művésztelepeken való részvételben. A Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ lehetőséget és teret szeretne biztosítani a régiónkban élı művészek számára a közös kiállításra, a művészi párbeszédre. A kulturális központ a verseny megszervezésén keresztül szeretné felmérni a régióban alkotó művészek tevékenységét, képet kapni mindennapi és a művészi alkotás folyamatával kapcsolatos problémáikról, és lehetőség szerint segíteni őket az alkotói munkában, amely fontos részét képezi a régió kulturális életének. Nem utolsó sorban a verseny célja lehetőséget adni az induló tehetségeknek, a fiataloknak is a bemutatkozásra, valamint hangsúlyozni korunkban a művészet, a kultúra nevelı és formáló szerepét, valamint a régió kulturális és művészi értékeinek megőrzését és további értékek teremtését ösztönözni. A képzőművészeti alkotások leadásának határideje: május 17. A kiállítás helyszíne: Vállalkozók háza, Szepsi, Iskola utca 10. A kiállítás megnyitójának időpontja: május 27, 17:00 A kiállítás megtekinthető: május június 24 A kiállított művészeti alkotások elbírálása: A kiállított alkotásokat művészeti szakmai zsűri értékeli. Mivel a művészet minden ágában a művészet szubjektivitásából fakadóan - nehéz bármilyen döntést hozni objektív értékelésre hagyatkozva, ezért a díjakat a szakmai zsűri a sorrend megállapítása nélkül osztja ki. Minden kategóriában maximum öt díj osztható ki. A díjazottak oklevélben és tárgyi jutalomban részesülnek. A verseny technikai feltételei: A képzőművészeti versenyre benevezett alkotásokat a művészeti alkotás hátoldalán meg kell jelölni egy szelvénnyel, amely a következı adatokat kell, hogy tartalmazza: kereszt és vezetéknév, az alkotó kora, az alkotó otthoni postai címe, az alkotás címe, képzőművészeti technika és kategória megjelölése. Az alkotásokat csak kiállításra kész állapotban tudjuk elfogadni (paszpartuval vagy kerettel ellátva, illetve üveg alatt, a grafikákat paszpartuval üveg alatt kérjük eljuttatni). A versenyben való részvételhez szükséges kitölteni egy jelentkezési ívet, mely tartalmazza a kiállítandó alkotások listáját. A kiállításra maximum három alkotás adható be. Versenykategóriák: - A Kategória: művészeti képzettséggel nem rendelkezı, 15 és 25 év közötti alkotók /nem rendelkeznek semmilyen művészeti képzettséggel, nem végeztek ez irányú tanulmányokat (főiskola, képzőművészeti akadémia, iparművészeti főiskola vagy középiskola)/

19 -B Kategória: művészeti képzettséggel rendelkezı, 15 és 25 év közötti alkotók /jelenleg művészeti irányzatú főiskola vagy középiskola hallgatói illetve diákjai/ - C Kategória: művészeti képzettséggel nem rendelkezı, 25 év fölötti alkotók /nem rendelkeznek semmilyen művészeti képzettséggel, nem végeztek ez irányú tanulmányokat (főiskola, képzőművészeti akadémia, iparművészeti főiskola vagy középiskola)/ A kiállításon való részvétel feltételei: A versenyt minden képzőművészeti műfajban meghirdettük: grafika, festészet, szobrászat, kisplasztika, művészi tárgyalkotó műfajok, újmédia. Beküldhetık képzőművészeti akciók fotódokumentációi is (land art, projekt art, installáció stb.). Nem tudjuk elfogadni azokat az alkotásokat, amelyek az iparművészet és népi kézművesség műfajaihoz tartoznak. Nem tudjuk elfogadni azokat az alkotásokat, amelyek diplomamunka vagy évfolyammunka részét képezik valamilyen közép- vagy felsőfokú művészeti intézményben. Nem tudjuk elfogadni azokat az alkotásokat, amelyek minőségileg nem felelnek meg (vázlatrajzok, megsérült alkotások, nem megfelelően előkészített művek). A versenyre azok az alkotók jelentkezhetnek, akik betöltötték a 15. életévüket, és a régióban van az állandó lakhelyük. A kiállításra csak 2009 és 2010 között készült alkotásokat tudunk elfogadni. A jelentkezési lapokat kérjük olvashatóan kitölteni. Azoknak az alkotóknak a munkáit, akik a felsorolt kritériumoknak nem felelnek meg, sajnos nem tudjuk elfogadni és kiállítani. Az alkotások eljuttatásának feltételei: Az alkotások eljuttathatók postai úton a megadott határidőig: május 17-ig a következő postai címre: Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ, Fı utca 58, Szepsi Az alkotások átadhatók személyesen is a megszabott határidőig, legkésőbb május :00 óráig, a következı címen: Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ, Fı utca 58, Szepsi Kapcsolat: A versenyért felelős személy: Bartók Katalin Telefonszám: 055/ katarina.bartokova@kcubar.sk IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodájának értesítője. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztők: Hajdú Ildikó (hil.di@fre .hu), Paszternák István (istvan.paszternak@koh.hu) és Szőke Kornélia (szokelia@gmail.com). Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: (KÖH). A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhető. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetről származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetőek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztőknek küldött lel lehet. A megrendelők címeit a Szerkesztőség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírleveléből származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a címen!