A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14"

Átírás

1 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ GONDOLATOK, A BUDAI VÁRRÓLBudai Vár a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, identitásának szerves része. A magyar államiság sorsdöntõ eseményeinek színtere, nemzeti, kulturális, valamint polgári intézményeknek helyet adó terület. A Várhegy a magyar kultúra fellegvára, mûvészettörténeti, régészeti, építészeti szempontból az ország egyik legjelentõsebb együttese, az egyetemes kultúra egyedi értéke, a Világörökség része. A fejlesztések alapelveinek és a konkrét beavatkozások kidolgozásánál megkerülhetetlen az elõzmények a hagyomány ismerete és a jelenlegi állapot vizsgálata. A Jelenlegi Állapot VIZSGÁLAta és problémái A Várhegyen a mûemlék épületek összefüggõ struktúrát alkotnak, lefedve a falakon belüli területet, õrizve a középkori városszövetet. A korszakonkénti beépítések kronológiájából és vizsgálatából fontos fejlesztési következtetések származnak. A jelenlegi beépítést meghatározó korszak az 1945 elõtti állapot. A háborús pusztulás a Polgárváros területén jelentõs, a Palota-negyed területén szinte teljes volt. A pusztítás hozadéka a középkori palota és erõdítményrendszer felszínre kerülése. A beépítetlen területek egy része bontások következménye, melyek a jövõbeni fejlesztések célterületei. Beépítésükkel az utcák és terek esztétikai térfal hiányosságai megszüntethetõk, hasznosításukkal a vári funkciók gazdagíthatók. A meglévõ épületállomány építészeti - esztétikai értékeinek vizsgálata szükséges, hogy a mai állapotról képet alkothassunk. Jelentõs épületek alulhasznosítottak, (pl. a Karmelita kolostor, a régi Budai Városháza épülete). A volt Honvédelmi Fõparancsnokság romja a Polgárváros és a Palota-negyed érintkezési pontján áll, akadálya a terület hagyományõrzõ kialakításának. A Szent György tér a Budai Vár egyik legproblematikusabb pontja. Nyugati térfalának teljes hiánya, északi romkulisszája, délrõl a palotaszárny zártsága karakter nélküliségét hordoz. Északi és nyugati térfalainak visszaépítése, azok funkciói és a szimbolikus tér karakterológiáját meghatározó döntés, az elkövetkezõ idõszak egyik legizgalmasabb és egyben legfelelõsségteljesebb feladata. A Királyi Palota a nemzeti közgyûjteményeket befogadva kulturális negyeddé vált, a folyamatosan növekvõ állomány elhelyezése nem megoldható a területen. A Várnegyed jelenlegi építészeti problémái az 1945 elõtti szerves egység megbomlásának a következményei. Az 1950-es években a középkori erõdrendszer rekonstrukciója elvágta a legtöbb feljutási útvonalat.

2 A Várnegyed területén általában megoldatlan a közlekedés és a parkolás. Problémát jelent a közterek parkolóként való használata. Hiányoznak a személygépkocsi és turistabusz parkolók. Általános probléma a gyalogos kapcsolatok - liftek, lépcsõk, mozgólépcsõk - hiánya. Megoldatlan a védmûvek felújítása, a várfalak körbejárhatósága. Az idegenforgalmi célterületek és a közgyûjtemények koncentráltsága fokozott terhelést jelent elsõsorban a Királyi Palotától a Szentháromság térig. Probléma a közterületek, a közmûhálózatok, pincék-várbarlangok rossz állapota. Hiányoznak az ivókutak, és a nyilvános illemhelyek. Hiányos az információs rendszer, amely a feljutást és a tájékozódást segítené a Várnegyedben és környékén. Egy hely szellemi és épített hagyományainak ismerete, adottságainak és korlátainak feltárása szükséges ahhoz, hogy helyes következtetésekre jussunk és megfelelõ fejlesztéseket javasoljunk. A VÁRNEGYED VÁROSFEJLESZTÉSI, ÉPÍTÉSZETI ELVEI A Várnegyed és a Várlejtõk fejlesztése megköveteli a nagy ívû stratégiai szemléletet. A városfejlesztési és építészeti koncepciónk kialakítását a Várhegy komplex történeti folyamatába illesztettük, összhangban az I. kerület integrált városfejlesztési stratégiájával - hagyomány és megújulás. Városfejlesztési szemléletünkben meghatározó az értékalapúság. Értékalapú városfejlesztés alatt a természeti és épített környezetben, a szellemi- kulturális, közösségi és gazdasági életben megjelenõ értékeket, mint erõforrásokat érvényesíteni kívánó, szemléletet értjük. Az értékalapú városfejlesztés növeli a gazdálkodási mozgásteret, hozzájárul a beavatkozások anyagi hátterének megteremtéséhez. Szempont: a jövedelmek visszacsatolása, értékalapú ingatlan- gazdálkodás a további fejlesztések finanszírozhatósága érdekében. A fejlesztési javaslatok tanulmánytervének célja a városrendezési, közlekedési, építészeti, régészeti szempontok integrálása, az urbanisztikai és közgazdasági értékszemlélettel. A fejlesztési koncepció kidolgozása során a Várnegyedet egységes egészként kezeltük. Koncepcionális Alapkérdések: Mi a BUDAI VÁR szerepe, funkciója, küldetése? Szükség van-e olyan jelentõségû változtatásokra a Várnegyed funkcionális használatában, mint 1848, 1867, 1920, 1945, 1990 idején? Ha igen, akkor elkerülhetetlen a történelmi léptékben való tervezés. Ha nem, akkor is hosszú távú döntéseket kell meghozni az elmúlt évtizedek megoldatlan ügyeinek felszámolására, egyben nyitva hagyva a lehetõséget a történelmi kérdések késõbbi megoldása elõtt. Tervezõi szempontok: - Értékmegõrzés, - feltárás és - bemutatás elsõdlegessége. - Funkciórendszer kialakítása a területhasználatban. - Ütemezhetõség és finanszírozhatóság a megvalósításban.

3 - Hagyományõrzõ megújítás elvének alárendelt idegenforgalmi fejlesztés. - Egyeztetés, együttmûködés, monitoring, visszacsatolás. funkciórendszer felépítése: Nemzeti szint: identitástudat, nemzeti szakralitás" színterei. államiság: közjogi és nemzeti intézmények helyszínei. A Vár: Palota-negyed, polgárváros, várlejtõk, Várkertbazár. Önkormányzat: közintézmények, közszolgáltatások helyszínei. Polgári szint: városlakó- és használó, közcélú funkciók helyei. Munkahelyek: intézmények, szolgáltatások, gazdasági szervezetek. Turizmus: mûemléki, mûvészeti, szakrális, vendéglátási helyszínek. A városfejlesztési Koncepció alapképlete Fõ koncepcionális cél: Élõ Vár elv érvényesítése, a Várnegyed és a várlejtõk történelmi szerepének rehabilitációja, és egységes kezelése. A hagyomány és megújulás jegyében, az Élõ Vár elv a lakó-, az üzleti, a kulturális, a közéleti, a közjogi, a vendéglátó funkciók kiegyensúlyozott együttesét és gazdagítását jelenti. A történelmi rehabilitáció nem a turisztikai ipar igényeire épít (pl. üdülés, szórakoztatás, skanzen-jelleg, folklór), mert az önmagában is óriási vonzerõt képez. A rehabilitációnak azonban szerves része a lakók és látogatók teljes és igényes kiszolgálása. A Palota-negyed tradicionálisan a nemzeti politikai intézmények és közgyûjtemények helyszíne. A Palota-negyed és a magyarság Fõtere: a Szent György tér. A teret övezõ ingatlanok: Királyi Palota, Sándor-palota, a Karmelita-kolostor és a Várszínház épületegyüttese, a volt Teleki palota és Királyi Istállók telkei, a volt HM és Honvéd Fõparancsnokság romterülete. A Polgárváros az ország elsõ számú, történelmi polgári városa. A Polgárváros történelmi Fõtere: a Szentháromság tér. A tér fõ ingatlanai: egykori Városháza, Mátyás-templom, volt Pénzügy- minisztérium épülete, az ún. jezsuita telek, Hilton-szálló, Halászbástya. A téren futnak össze a Polgárváros legfontosabb utcái. A Várnegyed egyedülálló adottsága, hogy a két Fõteret a Várnegyed Fõutcája: a Tárnok utca köti össze a Dísz térrel együtt. A Tárnok utca klasszikus fõutca, melyet iskola, üzletek, gyógyszertár, posta, rendõrség, vendéglátóhelyek, irodák, lakóházak szegélyeznek. A fõterek és a fõutca köteléke alkotja azt az alapszerkezetet, amelyhez kapcsolódnak az egyes városrészek, zónák, utcák, intézmények hálózata. koncepcionális részcélok megközelíthetõség javítása, parkolók építése, parkoló autók kivonása; körbejárhatóság a várfal mentén; a barlangrendszer hasznosítása; a polgári életmód, a közösségi élet, a lokálpatriotizmus fenntartása;

4 intézmények létrehozása közterület- és ingatlangazdálkodási célból. stratégiai irányelvek a fõ célok alapján Célunk: az értéknövelt, többrétegû örökség továbbadása. A Várnegyed kulturális értéke mellett, közigazgatási, vendéglátási funkciókat befogadó helyszín, egyúttal a polgári életmód színtere. Ennek megfelelõen a fejlesztés stratégiai irányelvei: Általános: a történeti összetettség megõrzése, a mûemléki és kulturális értékek, hagyományok védelme, tovább éltetése; Konkrét: az élõ Vár felfogás érvényesítése, a Palota-negyed és a Polgárváros önálló karakterû, de összehangolt fejlesztési tervezése. A fejlesztési javaslatok a vár kiemelt területeire koncentrálódnak. A Polgárvárosban a Szentháromság tér polgári fõtér karakterének erõsítése, az Erdélyi bástyán a terület történeti hagyományához illõ funkciók telepítése, a Kapisztrán tér revitalizációja a legmeghatározóbb. A Palota-negyedben a Szent György tér karakterének kialakítása, a Királyi Palota részleges rekonstrukciója közjogi, kulturális és idegenforgalmi funkciók telepítése, a Várkert bazár teljes rekonstrukciója kulturális - szolgáltató funkciókkal. Nagyobb épületegyütteseknél a multifunkcionális használat javasolt, ilyen, pl. a Szentháromság téri volt Pénzügyminisztérium épülete, és a Királyi Palota. Megvalósításuk egyik feltétele a jelenlegi közgyûjtemények, megfelelõ elhelyezése. A fejlesztések ütemezése, egyidejûsége figyelembe veszi az érintett intézmények elhelyezhetõségét, a folyamat finanszírozhatóságát, a terület környezetének mûködõképességét. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KÖZLEKEDÉS A Budai Vár és környéke közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztései közül a gyorsvasúti hálózatra vonatkozó javaslatok (pl. a földalatti vasútvonal budai meghosszabbítása) távlati elképzelések, a villamos-hálózati tervek elõkészítése folyamatban van. A dunai vízi közlekedés fejlesztése keretében a Várkertnél személyforgalmú kikötõ létesítése szükséges. A Vár környéki közúti fejlesztések csak hosszútávon várhatók. A Vár és Várlejtõk közútjainak kialakításainál az átmenõ forgalom korlátozása, a gyalogos forgalom elsõbbségének biztosítása érdekében a burkolatok vegyes használatú átépítése javasolt. A parkolás tekintetében a várfalon belül a közterületi parkolás fokozatos csökkentését javasoljuk (I. ütemben a nagyobb forgalmú tereken), ezzel egyidejûleg a vár környezetében térszín alatti garázsok építése szükséges. A turistabuszok forgalmát a Dísz tér közelében fel- leszállóhelyek kialakításával, a buszok parkolását a Palota út Dózsa György tér térségében garázsok építésével, illetve távolabb kell megoldani. A gyalogos kapcsolatokat a legfontosabb forgalmi irányokból: Batthyányi tér Erdély bástya, Várkert, Szarvas tér, Dózsa György tér-, Vérmezõ Déli pu. akadálymentes közlekedést biztosító mozgólépcsõk, liftek építésével javasoljuk fejleszteni. VÁROSFEJLESZTÉSI, ÉPÍTÉSZETI JAVASLATOK Városfejlesztési és építészeti javaslatunk a helyi adottságokból, sajátosságokból indul ki. Célunk a Várnegyed revitalizációja, mely egyben visszatérés a vár egykori szerves egységéhez.

5 A fejlesztés fõ rendezõelvei: A Budai Vár Polgárvárosa lakóterület, amely számos kulturális, intézményi funkció befogadását teszi lehetõvé. A Budai Vár Palota-negyede történelmi helyszín, amely közjogi, kulturális és idegenforgalmi funkciók befogadására alkalmas. A Várhegy szerkezete megkívánja, hogy mindkét területi egységnek legyen valóságos - egyben szimbolikus - fõtere. Ez a Polgárvárosban a Szentháromság tér, a Palota negyedben a Szent György tér. Palota-negyed: Javasoljuk a Királyi Palota reprezentatív térsorainak visszaépítését, az épület külsõ, autentikus helyreállítását. Az A épület eredeti tömegének újraépítését igazgatási funkció céljára. A B épületben a Bálterem és a Büféterem rekonstrukcióját. A C és D épületszárnyakban a Hauszmann-féle kupola újraépítését a Trónterem és a Várkápolna helyreállítását, a Habsburg-terem rekonstrukcióját Nemzeti Kincstár létrehozását. Az E épületben a Szent István terem visszaállítását - a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) korszerû, Vármúzeummá alakítását. Az F épületben a Corvin-terem visszaállítását szálloda kialakítását konferenciatermekkel. Javasoljuk a Királyi Palota északi része-az egykori fõbejárat- nyugati térfalának újraépítését. A Hunyadi-udvarban új kolonnád sort vizuális zárásként, a Testõrségi épület, a Csikós udvarban a Lovarda újraépítését. A Szent György tér történetisége, hagyományai szerint közjogi és kulturális funkciók helyszínéül szolgál. A Szent György tér a magyarság Nemzeti Fõtere. A teret északról új épülettömb határolná, amely a Várnegyed szimbolikus szellemi és logisztikai kapuja. A tér felé a hagyományõrzõ Szent György Ház, a Dísz tér felé igényes vári fogadó - szolgáltató ház. A Szent György tér nyugati oldalán újraépülne a Teleki palota, mellette a Magyarság Háza kapna helyet. A volt Karmelita templom jelenleg Táncszínház enteriõrjében a barokk kõszínház rekonstrukcióját, a Karmelita kolostort a XXI. sz.-i Magyarok Hagyatéka Házának, rendszerezõ - kutató - kiállító helyként javasoljuk kialakítani. Opciós javaslatként lehet vendégház, vagy közintézmény. Polgárváros: Az újjáépített Vízikapu mellett a Külügyminisztériumi telek új épületébe szolgáltatások, üzletek, lakások kerülnének. A Dísz tér a Polgárváros heti piac tere - gyümölcs és virágpiac, szolgáltató és vendéglátóhelyekkel. A Szentháromság tér a Polgárváros fõtere, ahol rehabilitálhatók a klasszikus fõbb polgári intézmények együttese: templom, városháza, szálloda, és ahol vári intézmények, új szolgáltató és kulturális funkciók kapnának helyet. A Régi Városháza épületében vendéglátóhely, polgárságtörténeti gyûjtemény elhelyezését javasoljuk. Az emeleti díszterem közösségi rendezvények házasságkötés, sajtófogadás-tájékoztató megtartására alkalmas. A tér déli részén az új beépítés, turista és információs pont barlanglejárattal, vendéglátóhelyekkel. A volt Pénzügyminisztérium épületegyüttesében vendéglõk, borozók, térre nézõ rendezvénytermek, vári intézmények kapnak helyet: Várgondnokság, Mûemléki Hivatal, Városfejlesztõ Társaság stb& Â A Polgárváros emblematikus helye a Táncsics utca 9. - Erdélyi bástya, amely a 48-as idõszak szereplõinek kultusz kutató - és kiállítóhelye. Bemutatásra kerülnek az elsõ királyi székhely fragmentumai. A nemzeti emlékhely a reformkori ételeket kínáló étteremmel egészülne ki. A Polgárváros fejlesztésének kivételes lehetõsége a Kapisztrán tér és az MTA tömb összekapcsolása. Az átjárhatóvá tett épületegyüttes kutatóintézeteket-mûhelyeket, az új Budavári Ifjúsági és Zenei Központot fogadná magába. Az együttes szárnyait a Kapisztrán tér felõl oszlopfolyosóval kötnénk össze. A Mária - Magdolna templom újraépített szentélye, elõadótérként szolgálna. A déli várlejtõn,a Szarvas téren beépülne a kapuzatot képezõ foghíj, felette a Várkert visszakapja régi karakterét,

6 tengelyében a kertet záró gloriettel. A Várkert Bazár rekonstrukciója már nem halasztható. Javasoljuk az együttes teljes rekonstrukcióját az Ybl-féle kerttel. A térszín alatti bõvítés új funkcionális elemeivel biztosítja a bazár egészséges mûködését. Ebben többcélú, kulturális eseményeket befogadó térsor és annak kiszolgáló zónája alakítható ki. Elhelyezésre kerülne az Ifjúsági park történetét bemutató interaktív retro kiállítás. Felette az újraépített Ybl-féle grotta mögött kávézó és egy kerti étterem kapna helyet. A végpontokon lévõ épületekben bürotel, magas színvonalú szolgáltatások, a budai Gundel éterem kerülhetne kialakításra. A bazárok térsora étterem, és kereskedelmi szolgáltatások, kis üzletek és galériák befogadására alkalmas. A lépcsõpavilon a várba való feljutás fontos nyomvonala. A Clark Ádám térnél a hosszú távú közlekedésfejlesztési terv a Lánchidat közösségi közlekedési használatra javasolja, így a tér régi beépítési karakterét rekonstruáltuk. A Krisztina városban beépülne a Váralja utca Palota út alatti oldala. A földszint szövetébõl az egykori villabeépítést idézõ épületek állnak ki. A terület alkalmas a Nemzeti Könyvtár, vagy kutatómûhelyek befogadására. KÖZ ÉS ZÖLDTERÜLETEK A környezetrendezési program célja a Vár egységes közterületi arculatának megteremtése, a gyalogosan megismerhetõ Vár. Cél a közterületi burkolatok egységes jellegének és minõségégének megteremtése, faltól-falig burkolattal, az úttestek szintbeli és szegélyezéssel való megkülönböztetése nélkül. A kiemelt helyszíneken egyedi burkolatarchitektúrával. A Déli kertnél a Hauszmann-féle tájképi kert minél több elemének visszaállításával, utalással a reneszánsz kertekre. Javasoljuk Várkertészethez hasonló intézmény létrehozását. A FEJLESZTÉS RÉGÉSZETI VONATKOZÁSAI Az erõdrendszer A XIV. sz.-i városfalból alakították ki az erõdrendszert, ez a várfal magja, rossz állapota miatt megerõsítése nem halasztható. Az erõdrendszer látványos elemei a rondellák. Az Esztergomi rondella a török hadiépítészet jelentõs budai emléke, feltárása és bemutatása indokolt. A Polgárváros régészeti feladatai A Dísz tér északi végén állt a Szent György kápolna, a tér rendezése során feltárása és burkolatban történõ bemutatására indokolt. Táncsics Mihály utca 7-9. régi királyi ház vagy Kammerhof. A terület régészeti feltárása alapvetõ fontosságú, összetett feladat. A Táncsics Mihály utca szám alatti zsinagóga feltárása és bemutatása a sétányról történhet meg. A Palotanegyed régészeti feladatai A palota alatti feltárások, körüljárható földalatti bemutató térsort eredményezhetnek, amelyek a BTM meglévõ tereihez csatlakoznak. Ezzel a középkori palota földalatti bemutatóterei megduplázhatók. A Karmelita kolostor mögötti terület a Pasapalota maradványait rejti bemutatása a kolostor új funkciójával összehangolható. A nyugati oldalon, az Újvilág kertben az egykori királyi kertek területén elõkerült kerti építmény reneszánsz kertrekonstrukciót tesz lehetõvé.

7 barlang hasznosítás Város a Vár alatt A Budapest szívében lévõ barlangpince-rendszer jellemzõen kétszintes. Az 1930-as években a különálló üregeket egybenyitották, bõvítették, falakkal erõsítették. A rendszer kb m2, hossza 10 kmnél is több. A hasznosítás elõfeltétele a várbarlangok jogi státuszának rendezése, ehhez elengedhetetlen az üregek geodéziai felmérése. A földalatti rendszer a budai vár egyik fõ vonzereje lehet, ha hasznosítanák, és látogathatóvá tennék. Koncepciónk szerint a Kapisztrán tértõl a Dísz térig végigjárható barlangrendszer alakulna ki, mely több helyrõl megközelíthetõ. Javasolt funkciók: kereskedelmi, vendéglátási, kulturális, és közlekedési hasznosítások. A Megvalósítás feltételrendszere Város- és Ingatlanfejlesztési zónák kialakítása KAPISZTRÁN ZÓNA: Prioritások: Multifunkcionalitás, ifjúsági funkciók. ERDÉLYI BÁSTYA - 48-AS ZÓNA: Prioritások: 1848-as emlékek, életképek bemutatása. BUDAI FÕTÉR - SZENTHÁROMSÁG ZÓNA: Prioritás: Fõtér rehabilitáció. BUDAI FÕUTCA ZÓNA: Prioritások: fõutca funkciók erõsítése. VÁRKAPUK ZÓNA: Prioritások: a Vízi- és Fehérvári kapuk, ill. környezetük helyreállítása. SZENT GYÖRGY ZÓNA: Prioritások: Nemzet Fõtere, kulturális, történeti és közjogi funkciók. KIRÁLYI PALOTA ZÓNA: Prioritások: rekonstrukció, nemzeti kincsek elhelyezése, állami reprezentáció, szállás és konferencia helyszín VÁRKERT BAZÁR ZÓNA: Prioritások: rekonstrukció, kapcsolat a Duna, a város és a Vár között. CLARK ÁDÁM TÉR ZÓNA: Prioritások: kapcsolat a Duna, a város és a Vár között, közterületi rekonstrukció. POLGÁRI ZÓNÁK: Prioritások: polgári életmód fenntartása, erõsítése. Az ÜTEMEZÉS szempontjai épületrekonstrukciók szükségessége mûszaki, közjogi, egyéb okokból, zónák közötti, ill. zónákon belüli prioritások tisztázása, intézmények elhelyezésének sürgõssége, mindegyik ütem tartalmaz bevételteremtõ beruházást az ingatlanok tulajdonosai, a vállalkozói és a közszféra bevonásával, építkezések összefüggõ területen legyenek, ne szétszórtan, rekonstrukció esetén épület biztosítása a kiköltözõ intézmény számára. Értékalalpú városfejlesztés gazdasági vonatkozásai A várkerületi mûemlék ingatlanok védettsége garantált, ezzel értékük stabilitása beláthatatlan ideig adott. Ez gazdasági potenciált hordoz. A Várnegyed és a Várlejtõk funkcionális városrehabilitációja, mûemléki rekonstrukciója tovább növeli a terület különleges értékét. A területfelértékelõdés kiszámítható folyamata alacsony kockázatú jövedelem- és vagyonképzõ jellemzõkkel rendelkezik, amely kedvezõ (biztonságos) ingatlanfejlesztési lehetõségeket kínál. Megfelelõ szervezeti és pénzügyi feltételek esetén, lehetõvé válik nemcsak a magán-, hanem a közszféra számára is önfinanszírozó, önfenntartó projektek beindítása, amihez alapvetõ közérdek fûzõdik.

8 Szervezeti és pénzügyi javaslatok Az Élõ Vár koncepció megvalósítása különbözõ gazdasági formációk alkalmazását igényli, a Várnegyed történelmi szerepe rehabilitációjának sokoldalúsága és az érdekeltek eltérõ motivációi szerint. A Palota-negyed épület-, köztér- és kertrekonstrukcióinak, a közintézmények elhelyezésének megterveztetése, a hatékony lebonyolítás érdekében Kormánybiztosság vagy hasonló állami szervezet felállítása javasolt. A szervezet pénzügyi megalapozása egyedi szabályozást igényel. A Polgárvárosban vegyes szervezeti és pénzügyi intézmények felállítása indokolt állami, uniós, önkormányzati és magánforrások részvételével. Javasolt gazdasági szervezetek: városfejlesztõ társaság, önkormányzati ingatlangazdálkodási szervezet, projektcég. A szervezetek gazdasági motivációját az üzleti normák határozzák meg: hatékonyság, megtérülés, jövedelmezõség, vagyonképzés, stb. A közszféra bevételi forrásai: parkolási, közterülethasználati, belépõ- és bérleti díjak, üzletrész hozamok, program bevételek, kiadványok, helyi termékek értékesítése, jogdíjak, stb. Szükséges szakmai intézkedések: stratégiai (tervezõ) csoport felállítása, térinformatikai alapú értékkataszter, pénzalapok létrehozása (fejlesztések, támogatások érdekében), lakó- és utca- (zóna) közösségek szervezése, közvagyon növelõ program kidolgozása. Kapisztrán tér történeti áttekintés A teret a középkorban Szombathelynek nevezték, déli részén a 13. sz.-ban épült fel a budai magyar polgárság plébániája, a Mária Magdolna-templom. A Vár északnyugati sarkán álló Esztergomi rondellát között Musza budai pasa építette ban itt törtek be elsõként az ostromlók. Buda visszafoglalása után a Mária Magdolna templomot a ferencesek kapták meg, tõlük délre a klarisszák építkeztek között átépült az együttes a királyi tábla és az országgyûlés számára. Az alsó tábla nagytermében táncmulatságokat tartottak, ez volt a Polgárváros elsõ elegáns bálterme. A tér északi oldalát az 1847-ben épült Ferdinánd (Nándor) - laktanya klasszicista tömbjével zárták le, errõl kapta a tér is a nevét. Nyugati szárnyában 1926-ban Hadimúzeumot és Levéltárat alakítottak ki.1817-tõl a Mária Magdolna templom Helyõrségi templomként mûködött. A tér északnyugati részén 1922-ben állították fel Kapisztrán János szobrát, a terület azóta viseli a nevét. Â A II. világháború súlyos károkat okozott a Mária Magdolna templomnak, csupán a tornyát állították helyre ben a középkori alapfalait feltárták és bemutatták. A volt kolostorok épületegyüttesét között állították helyre, a Magyar Tudományos Akadémia intézetei részére. Az egykori Állami Nyomda épülete a Budavári Önkormányzatnak ad otthont. Â A jelenlegi állapot problémái a tér északnyugati térfalán zárt, a térrel nem kommunikáló Hadtörténeti Múzeum introvertált épülete helyezkedik el a déli oldalon a teret határoló térfal hiányzik, nem jön létre térérzet szervetlen a templomapszis egy ablakának mûemléki bemutatása hiányzik a gyalogoskapcsolat nyugaton a Korlát utcai lépcsõ folytatásában - a Lovas út és a Tóth Árpád sétány között a téren lévõ parkoló nem teszi lehetõvé városi események megrendezését - hiányzó parkoló kapacitás a közelben túl magas az Országház u 30. utólagosan ráépített szintjével az MTA együttes nagy udvarai el vannak zárva a közönség elõl

9 fejlesztési javaslatok Az MTA épületeiben a Polgárváros és Bp - kulturális életének kivételes együttesét képzeltük el. Tereiben és intézményeiben nyitott együttest, amely együttmûködik a Kapisztrán térrel. Így a tér újra élettel telítõdik. A szükséges nyitásba bevonandó a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is. A tér alkalmassá tétele katonai játékok, hagyományõrzõ események megrendezésére, rendszeres antikvár és bolhapiacok helyszínének. A volt Mária Magdolna templom gótikus szentélyének újraépítésével nyitott-fedett elõadótér létrehozása. Az MTA tér felöli szabadvégû épületszárnyait egy emeletes, oszlopfolyosóval kötnénk össze, mely térfalat képez, egybekapcsolja a szárnyakat, és rálátást biztosít a térre. Az MTA - volt ferences és klarissza kolostor, majd régi Országgyûlés - épületegyüttesében a Budavári Zenei és Ifjúsági Központot helyeznénk el. A következõ funkciókkal: Országház utca 28.: Koncert és bálterem-rendezvényterem a jelenlegi MTA Kongresszusi teremben, (Alsó Tábla Terem) Országház utca : Földszintjén étterem-sörözõ, az emeleteken alkotóház Úri utca 51.: Földszintjén és emeletén ifjúsági szálló (Hostel), a süllyesztett udvarhoz tartózó földszintjén kávézó-reggelizõ. Úri utca 49.: Szakrális zenei Koncerthely a volt Klarissza templomban. Az Uri utcai szárnyra és a keresztszárnyakba az MTA Zenetudományi Intézete és a Telefónia Múzeum kerül. A déli udvarban az egykori kolostorkertet rekonstruálnánk, mellette, udvari koncerttér kerülne kialakításra. erdélyi bástya történeti áttekintés A Polgárváros legkeletibb kiszögellésében, a Táncsics Mihály utca kanyarulatában található, régészetileg szinte érintetlen terület. A mai Táncsics Mihály utca 7-9. területén helyezkedett el a korai királyi szálláshely, a Régi királyi ház épülete. Az 1541-es Schön - féle metszet pártázattal lezárt tornyot ábrázolt a területre. Az épület a 16. sz végén még állt. Az 1530-as években, Szapolyai János hadmérnökei a telek északkeleti sarkába egy különleges formájú ágyúállást építettek, az Erdélyi bástyát. Az 1686-os visszafoglalás után a terület déli részén 1720 körül emelték rendkívül vastag falakkal a lõporraktárnak használt építményt. A Táncsics utcai, kétemeletes, késõ barokk - korai klasszicizáló épületet 1810 körül emelték katonai célokra, József kaszárnya néven. Ekkortól mûködött börtönként az udvaron álló lõportár épülete. A 19. század folyamán itt raboskodott Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály. Az épületegyüttes a 20. század elsõ felében a Pénzügyminisztérium egyik hivatali épülete volt. A II. világháború után az amerikai nagykövetség tulajdonában van a terület. Az ettõl délre található 7. sz. telken álló palotát gr. Erdõdy György építtette 1750-ben. Az épület mai neobarokk alakját 1913-ban nyerte el br. Hatvany József megrendelésére. Jelenleg az MTA Zenetudományi Intézete található az egykori palotában. Udvarában az Árpád-kori Szent Márton-kápolna romjait tárták fel, amelyet 1750-ben bontottak le. a jelenlegi állapot problémái

10 a Táncsics börtön, történelmünk jelentõs helyszíne nem látogatható a lezárt telek blokkolja a Babits bástyasétány átjárhatóságát a Dominikánus udvar (Hilton szálló) és a Bécsi kapu között hiányzik a gyalogos kapcsolat az Ilona lépcsõ (Batthyány tér felõl a fõ csapás) és az Erdélyi bástya között a terület lakókörnyezetének nem biztosított a személygépkocsi parkolása a terület régészeti feltártsága csupán 8 % a Táncsics u. 9 szám alatti, volt József laktanya fafödémei gombafertõzöttek, teljes födémcserét igényel fejlesztési javaslatok A funkcionális javaslat integrálná a területhez köthetõ szellemi - tárgyi elõzményeket és hagyományokat, visszakapcsolva a területet a vár és a város vérkeringésébe. A volt József kaszárnya és a lõportár épületében az 1848-as események, illetve a korszak vezéregyéniségeinek - Wesselényi Miklós, Czuczor Gergely, Kossuth Lajos - kultuszhelyét alakítanánk ki, mely a Táncsics utca mellett az újonnan megnyitott Babits bástyasétányról is megközelíthetõ. A régészeti feltárás és helyreállítást követõen, a bástya területén bemutatásra kerülne a budai elsõ királyi székhely és pénzverde épülete, a Schön metszeten látható lakótoronnyal együtt. A föld alatt bemutatott torony maradványai felett fa kilátótorony idézi az egykor tornyokkal zsúfolt Budavárat. A területnek történetileg szerves része volt a mai Táncsics u 7. - volt Erdõdy palota - melynek udvarán feltárták az egykori Szent Márton kápolna falait. A palotát összekapcsolnánk az 1848-as nemzeti emlék és kutatóhellyel, növelve a terület komplexitását - földszintjén reformkori vendéglõt, a felsõbb szintjén egy vendéglátóipari múzeumot képzeltünk el. A történeti sokszínûséget fokozza a közelben lévõ Mendel zsinagóga fragmentumainak bemutatása, amely a Táncsics utca 23. sz. ház sétány felõli kertjében rejtõzik. Az említett funkciókkal, a történeti és eseménytörténeti bemutatókkal, melyek párosulva a terület páratlan adottságaival és vendéglátói kínálatával, az Erdélyi-bástya egy komplex történeti-kulturális-kulináris kultuszhellyé válhat. szentháromság tér történeti áttekintés A helyszín a kezdetektõl a Polgárváros szakrális központja, itt épült fel Buda legfontosabb egyházi intézménye, a Nagyboldogasszony-templom. A tér Buda visszafoglalása után keletkezett, középpontját az között elkészült Szentháromság-szobor jelölte ki. A délnyugati sarkon a régi Budai Városháza három utcára tekintõ, egyemeletes barokk tömege épült fel a 18. század folyamán. Â A millenniumi idõszakban a tér átalakuláson ment keresztül: a Nagyboldogasszony templomot között teljesen átépítették neogótikus formában. Ekkor építették ki a Halászbástya neoromán együttesét ( ). Szent István szobrát 1906-ban állították fel. A tér északi oldalán épült fel között a Pénzügyminisztérium háromemeletes tömbje, neogótikus architektúrával. Az új beépítés megtörte a térfalak léptékét és a városkép egységét. A II. világháború után között egy emelettel visszabontották és, egyszerûbb tetõidomokkal állították helyre ra készült a Hilton Szálló, a domonkos kolostor feltárt romjainak integrálásával. A Szentháromság tér északnyugati sarkán álló foghíj között épült be diplomata lakóháznak jelenlegi állapot problémák a Szentháromság tér nem hagyományainak és jelentõségének megfelelõen funkcionál

11 a térre a parkoló autók dominanciája jellemzõ, ellehetetlenítve a tér méltó használatát a Régi Városháza nem a hagyományához méltón használt. a volt Pénzügyminisztérium épületének használata, ad -hoc szerû. hiányzik a tér déli térfala, az itt beépítetlen telken a fõterhez méltatlan funkciók és építészetileg nívótlan pavilonok vannak.. a teret a vendéglátó teraszok kitelepedésének teljes hiánya, jellemzi. fejlesztési javaslatok A Szentháromság tér a Polgárváros fõtere fontos szakrális és profán funkciókkal: templom, Városháza, intézményközpont, szálloda, vendéglátóhelyek. A tér egységes burkolattal alkalmassá válik ünnepi játékok, passiójátékok, polgári események megtartására. A vendéglátóhelyek kitelepedésével igazi fõtér hangulatúvá válik. Régi Városháza A régi városháza épületében a földszinten a polgártörténeti gyûjtemény, turista és információs központ, a pinceszinten barlanglejárat, vendéglátóhely kerülne kialakításra. Az emeleten a díszterem közösségi teremnek, házasságkötõ teremnek, sajtótájékoztatók és sajtófogadások részére lenne kialakítva, a Régi Városháza polgármesteri szobája korhûen berendezve, ünnepélyes eseményeknek, aláírásoknak lenne színhelye, egyúttal a polgártörténeti gyûjtemény része. Volt Pénzügyminisztérium Az épületegyüttes a Polgárváros intézményközpontja, szállodával, rendezvénytermekkel, vendéglõkkel. Az alagsori szint kiválóan alkalmas borozók, sörözõk, vendéglõk kialakítására, valamint szállodai kiszolgáló funkciók elhelyezésére. Az emeleten a térre nézõ szárnyon rendezvénytermek, a kapcsolódó oldal és keresztszárnyakon szálloda mûködtethetõ. A Fortuna közzel szomszédos udvar körüli szárnyak a vári intézmények elhelyezésére szolgálna. Itt kaphatna helyet a Várgondnokság, a Mûemléki Hivatal, a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Városfejlesztõ Társaság, a Polgármesteri Hivatal. A Hess András tér felõli mûemléképületben maradnának a vendéglõk. Volt Jezsuita telek beépítése A beépítés céljaegyúttal olyan minõségi térfal létrehozása, mely újradefiniálja a tér déli részét. A mai park vonalához képest visszahúzva, bekapcsolja a térbe a Régi Városháza sarokhomlokzatát, egyúttal lezárja a Tárnok utcai házak tömbjét. Így a Mátyás templom elõtt egy tágasabb, méltóbb tér alakul ki. Földszintjén és udvarán - mely három irányban nyitott - szolgáltató és vendéglátó egységek találhatóak, mely a turisták kulturált kiszolgálását hivatott szolgálni. Emeletén üzletek, felette lakások kerülnek kialakításra. Innen közelíthetõ meg a vár alatt kanyargó barlangrendszer is. Az új épülettömbtõl keletre, a várfal felé teraszos pihenõparkot alakítottunk ki. dísz tér történeti áttekintés A Szent György piac a mai Dísz térnek és Tárnok utcának megfelelõ középkori elnevezés, amely a Nagy Lajos király által alapított Szent György kápolnától eredt. A 13. század közepén széles háromszögletû térség volt a mai Szentháromság utca és a városkapuk között. Északi végén, a tér közepén emelkedett a tanácsháza. A tanácsháza és a Szent György kápolna közötti területet a 15. század elejére beépítették. Az 1686-os visszafoglalás utáni elsõ telek összeírás Fõ térnek nevezte a kapuktól a plébániatemplomig terjedõ területet, a Dísz tér elnevezés csak 1728-ban tûnt fel. A mai arculatot meghatározó barokk házsorok Buda visszafoglalását követõen születtek meg. Közülük kiemelkedõ a 3. sz. alatti Batthyány-palota (1744), valamint a 15. sz. alatti De la Motte-Beer-ház (1723, 1760), amelynek emeleti termeiben késõ barokk falfestmények találhatók.

12 A terület déli része a Polgárváros és a Palotanegyed fontos kapcsolódási pontja, amelyet kelet-nyugati átvezetõ útvonal is hangsúlyoz. A keleti oldalon középkori elõzmények után 1858-ban épült fel a Ferenc József-kapu (korábban Szent János-, vagy Vízi-kapu), a nyugati oldalon pedig a Fehérvári-kapu (korábban Zsidó-kapu). A terület mai elnevezése 1849 után állandósult, korábbi neve Fõ, ill. Parádé tér (Paradeplatz) volt. A Zala György tervezte Honvéd-szoboremléket 1893-ban állították fel a tér északi végén, a Szent György-kápolna helyén. A század fordulóján a tér egysége megbomlott, a Vár léptékétõl idegen, többemeletes házak épültek.â Északon a korábbi egyemeletes klasszicizáló Marczibányi-palota helyére 1910-ben négyemeletes, neobarokk háztömböt emeltek. A keleti oldalon, az 1-2. sz. alatti saroktelken között épült fel a Külügyminisztérium háromemeletes székháza.  A legjelentõsebb változás a tér déli végén történt, amelyet között a Kallina Mór tervezte Honvéd Fõparancsnokság hatalmas együttesével zártak le. A II. világháború pusztítása után a Vár karakterébe nem illõ épületeket lebontották, egyedül a Honvéd Fõparancsnokság torzója maradt meg. A Dísz tér északi végét az új foghíjbeépítés az 1960-as években készült.  A jelenlegi állapot problémái a Dísz tér nem adottságainak és hagyományainak megfelelõen használt, a tér mai uralkodó funkciója: közlekedési terület  túlterhelt a tér déli része az átmenõ forgalomtól, ugyanakkor a feljutási lehetõségek hiányában ide érkezik szinte valamennyi turistacsoport a közlekedõfelületek és parkolók elfoglalják az egész teret délrõl egy funkció nélküli lábazati épülettorzó - a HM romja - zárja a teret keleti oldalán a volt Külügyminisztérium telke beépítetlen, benne vitatható nívótlan vásári kavalkád. hiányzik a Vízi-kapu, valamint a kapu túloldalán a Püspökkerti beépítés a Fehérvári kapu kialakítása nincs összhangbanâ a rondellával a teret kiemelt járdaszigetek szabdalják szét fejlesztési javaslatok A Polgárváros piactere. Szolgáltató, vendéglátó egységekkel kiegészülve. Egységes burkolatával újra az emberé a fõszerep az autók helyett. Történelmi nevére való utalásként itt kerülhet megrendezésre a heti rendszerességû, szombat délelõtti Szent György piac, melyen kitelepült sátrakból árulják a minõségi magyar portékát.â Egyenletes lejtése ideális nagyobb rendezvények megtartására, úgy, mint 48-as megemlékezések, polgári gyûlések. További funkciók: Déli záró épülete - a volt Honvéd Fõparancsnokság helyén - magas színvonalú, állandóan nyitva tartó vendéglátó és szolgáltatóház, az itt lakók és a várba látogatók részére, információs irodával. Délkeleti végén a volt Külügyminisztérium telkén új szolgáltató, üzlet és lakóház épül. A földszintjén a térre és az udvarra nyitott vendéglátó és üzlet helyek mellett lejárat mûködik a barlangrendszerbe. Emeletein exkluzív lakások kerülhetnek kialakításra. A tér délkeleti sarkán a Püspökkert beépítése a Vízikapuval kapcsolódik a Külügyminisztérium telkén lévõ beépítéshez, mint hídház kapuház, földszintjén vendéglátó funkcióval. szent györgy tér történeti áttekintés A mai Szent György tér helyén a középkorban piactér volt. A tér közepén a Szent Zsigmond-templom állt, a keleti oldalon a ferencesek 1260 körül épült Evangélista Szent János temploma és kolostora helyezkedett el. Itt temették el az

13 utolsó Árpád-házi királyt, III. Endrét. A török korban a terület keleti oldalán a budai pasa palotája állt a Basa-dzsámival. Buda visszafoglalása után a tér délkeleti részén között épült fel a Zeughaus (Fegyvertár) egyemeletes barokk épülete. A ferences templom romjaira a karmeliták új szakrális központot emeltek között. A karmelita templomot Kempelen Farkas 1787-ben színházzá alakította, amely egészen a II. világháborúig fennmaradt. Ebbõl az idõszakból származik a Teleki-féle bérpalota klasszicizáló késõ barokk épülete. A ferences kolostor romjain épült kaszárnyák felhasználásával, a tér keleti oldalán között készült el gróf Sándor Vince palotája Pollack Mihály közremûködésével. A 19. század elejétõl nevezték a helyet Szent György térnek. A tér délnyugati sarkán között készült el a Királyi Istállók hosszan elnyúló, klasszicizáló együttese tõl terület megközelítését nagyban javította a keleti oldalra érkezõ Sikló.  A tér elnevezése 1879-tõl lett újra Szent György tér, amely a század második felétõl az állami reprezentáció helyszínévé vált, a királyi palota átépítésével és bõvítésével párhuzamosan, amely Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos nevéhez kötõdött.â Elsõként az egykori Sándor-palotába költözött be 1867-ben a Miniszterelnökség, majd a tér északi végén között felépült a HM monumentális, tömbje. A Teleki-palota 1902-ben József fõherceg birtokába került, aki jelentõsen átalakíttatta azt. A tér déli végét a Zeughaus lebontása ( ) után a kibõvült palota északi szárnya foglalta el, ünnepélyes bejárattal és kocsiáthajtóval. A századfordulóra kialakult a tér reprezentatív épületegyüttese, amely egészen a II. világháborúig meghatározta a hely arculatát. A háború óriási pusztítást okozott a területen. A Budai Vár újjáépítésével párhuzamosan lebontották a romba dõlt istállóépületet (1955 körül), a Hadügyminisztériumot, késõbb pedig a viszonylag épen maradt fõhercegi palotát (1966 után) és a Honvéd Fõparancsnokság nagy részét is. A súlyosan megsérült Sándor-palota megmenekült. A Budavári Palota északi szárnya, az A épület teljesen átalakult és tömege megnövekedett. A tér nyugati oldalának beépítésére és a terület rendezésére az elmúlt évtizedek alatt számos elképzelés született, a közelmúltban a középkori lakóházak és pincék feltárt maradványait konzerválták a bástyasétány egy szakaszának helyreállításával. A Sándor Palota között született újjá, és a Köztársasági Elnöki Hivatalnak ad otthont. A tér északi végét a Honvéd Fõparancsnokság torzója zárja le. A jelenlegi állapot problémái a tér funkció és identitáshiányos, karakter nélküli, a térfalak jelentõs hiánya miatt diffúz tér alakult ki, inkább térségként definiálható a beépítést erõsen korlátozó régészeti bemutató az egykori nyugati beépítés területén, az egykori pinceszinten kialakított utcával. a területtel érintkezõ félbe maradt mélygarázs építkezés. az északi térfal hiányában a provizórikus HM rom bontási vonala vált a tér határává. a teret délrõl a Királyi palota A épületâ bejárat nélküli zárt, túlépített tömbje határolja, amely a középkori összefüggéseket és a délre lévõ Hunyadi udvar kompozícióját sem veszi figyelembe valódi térként való használatot akadályozó téves burkolati és zöldterületi megosztás. a térnek nincs nyugat felé kapcsolata a várossal egykori Lovarda utcai lépcsõ fejlesztési javaslatok A Szent György teret történetisége és hagyományai, valamint topográfiai és morfológiai adottságai alkalmassá teszik állami, közjogi, valamint a nemzet történetét és törekvéseit kifejezõ funkciók befogadására. A tér északi oldalán - Honvédelmi Minisztérium egykori helyén - a Szent György Ház állna, mely a szent kultuszához köthetõ államok kapcsolatát, ezek kulturális hagyományát, a magyarsággal való kapcsolatát, a dinasztikus kapcsolatok általi történelmi hagyományokat ápolná.â Kulturális programokkal, kiállításokkal és konferenciákkal egy élõ Európa Házként lenne jelen a Nemzet fõterén. Az épület homlokzatán, vagy elõtte helyeznénk el Kisfaludy Stróbl Zsigmond Sárkányölõ Szent György szoborplasztikáját (ma a HM elbontott részének helyén, a

14 földmezõben látható). A nyugati oldalon, egykori helyén - a Sándor Palotával szemben - újra építjük a Teleki Palotát, melyben az Alkotmánybíróság elhelyezését javasoljuk. (Ez a Sándor Palotában a Miniszterelnökséget feltételezi, a hagyománynak megfelelõen.) A Teleki Palotától délre - az egykori Királyi istállók helyén a Magyarság Háza állna, amely a világ összmagyarságának hivatott teret adni kulturális kínálatával, programjaival, egyben otthona lehetne a Magyar Állandó Értekezletnek. A Teleki Palotától északra a Fehérvári bástyáig érõ, hosszanti telek beépítésének funkciói opciósak. Ezt a már eldöntött Szent György téri funkciókat követõ hatástanulmány vagy pályázat döntheti el. A beépítés a környezõ fejlesztések finanszírozhatóságát segítheti. (A mai kialakítás véleményünk szerint tévedés.) A Szent György teret délrõl a Királyi Palota határolja. Az A épület eredeti tömegének és áthajthatóságának visszaállításával a Palota bekapcsolhatóvá válikâ a tér funkcionális kánonjába. Javasoljuk a Köztársasági Elnöki Hivatal /KEH/ elhelyezését a Palota északi A épületszárnyában, így közvetlen szomszédságba kerülne a Királyi Palota B épületében visszaállítandó, az állami reprezentációt is szolgáló bál és büfé terekkel. A tér északkeleti térfalát a volt karmelita templom, a mai Várszínház épülete adja. Javasoljuk a Kempelen Farkas-féle késõbarokk kõszínház rekonstrukcióját, amely a budai oldal egyetlen kõszínháza lehetne, és befogadó színházként vendégjátékok, elõadóestek, ünnepélyek otthona lehet. A kapcsolódó Karmelita kolostor épületének funkciója nagymértékben függ a tér funkcionális kánonjától, így opciósan nyitott. Javaslatunk: legyen a XXI századi Magyarok Hagyatékának Háza, ahol a világban elszórt értékes hagyatékokat õrzi, gondozza, rendszerezi és kutathatóvá teszi az erre hivatott vagy létrehozott alapítvány. Ezek ismertetések, kiállítások és emlékestek által kulturális közkinccsé válhatnak. Az épülethez kapcsolható a régészeti bemutatásra méltó Pasapalota feltárt fragmentumai, az Elypse sétány feletti várfal mellett kialakítható egy új bemutató tér, amely a Karmelita Kolostor alatti pincerendszerrel összeköthetõ. királyi palota történeti áttekintés A budai Várhegy déli részén IV. Béla a tatárjárás után új várost alapított, amelyet Pest Újhegyi Várnak neveztek. Az Anjou-korból származó István-torony a terület legkorábbi ismert emléke. A Zsigmond alatt épült, európai hírû gótikus palotaegyüttes Mátyás korában reneszánsz részletekkel gazdagodott. Buda visszafoglalása után a Várban évtizedekig a katonai jelleg volt a meghatározó, az erõdítések újjáépítése és korszerûsítése mellett fegyvertárat (Zeughaus) és kaszárnyákat építettek. Az új barokk királyi palota Mária Terézia uralkodása alatt, és között készül el között az északi udvarban Szent Jobb-kápolna épült, a dunai oldal középtengelyébe csillagvizsgáló tornyot építettek.. A 19. század elsõ felében a palota nádori lakhely volt ben hivatalosan is megszüntették a Vár erõd jellegét. A városegyesítés után sor került a barokk együttes bõvítésére,â Ybl Miklós elképzelései szerint, között, már Hauszmann Alajos irányításával. Ekkor épült a, krisztinavárosi szárny (a mai F épület), illetve a kisebb kupolával hangsúlyozott, kibõvített trónterem (a mai D szárnyban). A reprezentáció további építkezéseket igényelt, amelyeket, Hauszmann Alajosnak, a palota különbözõ részeit egységbe foglaló, koncepciója alapján végeztek. A legjelentõsebb a mai A és B épületszárny létrehozása volt. A dunai homlokzat középtengelyét szecessziós hatású kupola jelölte ki, mögötte új Várkápolna épült. A Hunyadi-udvar nyugati oldalára, a várfalak mellé az udvarlaki õrség épülete került, a Csikós udvarban a Lovarda épült fel. Az erõdrendszer falai sétányokká, az angolkert támfalaivá váltak. A II. világháború óriási pusztítást végzett az épületegyüttesben. Ennek ellenére a palota tömege és belsõ terei helyreállíthatóak lettek volna. Funkcióját illetõen számos elképzelés látott napvilágot, végül kulturális intézmények és közgyûjtemények költöztek ide. A munkák régészeti feltárásokkal és a középkori erõdrendszer rekonstrukciójával kezdõdtek.â A keleti oldalon a hegyoldalban új felvezetõ utat építettek, a Várba korábban felvezetõ gyalogos közlekedési kapcsolatokat megszüntették. Az együttes újjáépítése az 1960-as évek elejétõl kezdve több mint két évtizeden át tartott. A belsõ terek modern szellemben, a külsõ az eredeti purizált formáiban születtet újjá. A Szent György tér nyugati épületeit és a Lovardát 1955 körül, az Õrség épületét 1971 után bontották le. A jelenlegi állapot problémái

15 a Királyi Palota megközelítése korlátozott: keletrõl az Ellipsz sétányról, az Alagút felett (a déli Kortinafalon kiépített lépcsõ a Várbazáron át nem mûködik) - délrõl a megközelítése a BTM elõcsarnokába többnyire lezárt. a Dózsa György tér felõl van az egyetlen liftes megközelítése, fõ megközelítése a Dísz tér felõl a Szent György tér érintésével lehetséges, aránytalanul terhelve e területet. a palota körüljárhatóságát lehetõvé tevõ várfalkoronák nincsenek kiépítve a Palotától délre lévõ zárt udvarok el vannak zárva a publikumtól a délre lévõ Várkert karakterhiányos, nem zárható. nyugatrólâ a Királyi Palota északi részének vizuálisâ zárása teljesen hiányzik, az A épület és Hunyadi udvar tartományában a közgyûjtemények mûködése és a raktári kapacitása nem biztosított a Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállítása amortizált a Nemzeti Könyvtár raktárai megteltek, a további tárolás nem biztosított Nemzeti Galériának nem alkalmas az épület és elérhetõsége a szállítmányokat tekintve A Palota épülete: Â királyi Palotát a helyreállítások során megfosztották tagozataitól és lépcsõitõl, ma egy purizált homlokzati és tetõidom kialakítás látható mai térrendszere tükrözi a háború utáni, belsõ történelmi tereinek helyreállítást nélkülözõ szemléletét a Palota Tabán felõli F szárnyában az udvarok tömören beépítettek A Palota északi, az A épületét, a Hauszmanni Kompozíció tömegénél nagyobbra építették újjá, a Mátyás kút takarásba került. a Hunyadi udvar alatti Csikós udvar kaotikus állapotú, a félbemaradt garázsépítkezés miatt fejlesztési javaslatok A Királyi palota és környezete nyerje vissza a Hauszmann kori szerves funkcionális és mûvészi összefüggéseit, amely a Palota részleges építészeti, belsõépítészeti és funkcionális rekonstrukcióját feltételezi. Az egységes megjelenés megkívánja a palota közvetlen környezetében egyes speciális funkciójú önálló épületek újraépítését. A Királyi palota épületegyüttesének funkcionális javaslata a multifunkcionális jelleg, mint prioritás, összhangba hozható a palota történeti hagyományaival, a rekonstrukciós törekvésekkel. A budavári Királyi Palota külsõ építészeti és enteriõr rekonstrukciójának javaslata az elképzelt funkciókkal: A épület: A Hauszmann féle épületszárny épülne újra, a Szent György tér felõli fõbejárattal, a kocsiáthajtóval és a belsõ udvarral. Az újraépülõ A palotaszárnyban -Â a Szent György térrõl nyílóan kerülne elhelyezésre a Köztársasági Elnöki Hivatal /KEH/, kilátással a városra, Elnöki dolgozóvalâ és reprezentációs térsorral az emeleten. B épület: A belsõben újjáépül a Büfécsarnok, és a Bálterem (Márványterem), a Hunyadi-udvari középrizalit visszanyeri eredeti neobarokk formáját. A Bálterem és Büfé olyan téregyüttes, amely nemzeti, állami és kiemelt polgári és szakmai reprezentációk tere lehet. C és D épület: A C épületszárny dunai oldal középtengelyében visszaépülne a Habsburg lépcsõ, a középrész a Habsburg teremmel, felette a kupolával. Helyreállításra kerülne a Mátyás-kút mögötti Várkápolna. A D épületszárny Oroszlános udvar felé nézõ oldalán újjáépülne a Nagy Trónterem enteriõrje és a Dunai oldal reprezentatív teremsora.

16 A C és D épületszárnyakban, a Nemzeti Ereklyék és Nemzeti Kincsek Tárát kívánjuk létrehozni. Itt a magyar nemzet legszentebb szakrális és profán emblematikus tárgyait, ereklyéit mutatják be. Egyedi nemzeti dokumentumok, alkotások és mûkincsek lennének láthatóak. Ezáltal a nemzeti öntudat erõsítése, az önismeret, a nemzetismeret és az ismeretterjesztésen keresztül. A magyarság és a külföldi látogatók számára tartalmas gyûjtemény összeállítása. E épület: A belsõ terek újjáépítve, egy korszerû Vármúzeum céljait szolgálnák, a pinceszinten újabb, régészetileg értékes földalatti terekkel bõvítve. Az elõcsarnok felett helyreállításra kerülne a Szent István - terem enteriõrje. (Az eredeti kialakítás jól dokumentálva fennmaradt, ezért - javaslatunk szerint ez lehetne az elsõ enteriõr-helyreállítás a Palotán belül.) Az E épület megtartaná eredeti funkcióját. Erre predesztinálja a palota szûkebb környezetének, valamint az épületszárny alatti terek régészeti, építészeti összefüggései, amelyek bemutatása leginkább egy Vármúzeum keretein belül történhet. A múzeum bemutatóterei túlnõnek a királyi palotán és kiterjednek a környezõ udvarokba, kazamatákba. A cél egy jól megközelíthetõ, modern Vármúzeum létrehozása, amely a kor színvonalán áll. F épület: Megújulásának legfontosabb eleme az Ybl-féle díszlépcsõház visszaépítése, a belsõ udvarokkal és a nyugati oldal középrizalitjában a Mátyás-teremmel. Az F épület a palota legnagyobb, szárnya, az egyetlen, amelynek várplató alatt közvetlen megközelíthetõsége van. A palotaszárnyban magas színvonalú szálloda mûködne, a történeti lakosztályok részleges visszaépítésével, konferenciatermekkel. A szálloda személygépkocsi és szervizforgalma függetleníthetõ a várplatótól (megoldható a Csikós udvar, illetve az Újvilág kert alatt). A Palota együttesének szervessége a közeli épületekkel együtt volt biztosított, ezért foglalkozni kell a Hunyadi udvar nyugati térfalával, az egyes udvarszintek kapcsolatával. Javasoljuk a Csikós udvarban a Hauszmann féle Lovarda újraépítését a készülõ garázs tetején. Fent a Hunyadi udvar szintjén egy elegáns kolonnád sor kialakítását, amely az udvart vizuálisan lezárja.â Az A épület keskenyebb tömegével újra szabaddá válik a Mátyás kút tengelye a Szt. György tér felé. Javasoljuk az Õrség épületének újraépítését a Palota természetes bejáratánál az A épület mellettâ a Szent György tér nyugati beépítésének folytatásaként.â Â Összességében a Királyi Palota az államigazgatásnak, az állami és nemzetközi reprezentációnak, a nemzet fõ kincseinek, valamint egy exkluzív konferencia-szállodának helyet adó együttes. Az Oroszlános udvart zártsága alkalmassá teszi várjátékok, vártörténeti rendezvények elõadására, nemzeti fesztiválok megtartására. várkert bazár történeti áttekintés A budai Várhegy délkeleti lejtõje a Vár erõdrendszerének fontos részét képezte, ennek meghatározó elemei az egykor a Dunáig lefutó kortinafalak és az azokat összekötõ zárófalak, amelyek a Zsigmond-korban, valószínûleg a 15. század elején épültek. A török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, a Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella (Ali pasa bástyája), amely a Szapolyai-korban, 1530 körül kiépített Vízhordó folyosóhoz és kazamata-rendszerhez csatlakozott. Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár elvesztette hadi jelentõségét, a várfalak a kialakuló várkertek támfalaivá váltak körül lebontották a Vízi-rondellát. A palota fontossága szükségessé tette a Duna-part rendezését között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese, amely méltó keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ybl a középkori elõzményeket is belefoglalta nagyívû kompozíciójába (kortinafalak, Vízhordó lépcsõ, várfalak), kialakítva ezzel a palotába történõ feljutás útvonalait. Az együttes északi végét a Testõrségi Palota, déli végét pedig bérházak zárták le. Ezek az építkezések a Palota, a Duna-part és a kertek egyedülállóan koherens, bejárható egységét teremtették meg. A folyópart ezen szakasza a rakparti villamos vonalának kiépítéséig sétatér és park volt, amely a Várkert Bazárról kapta a nevét. A gépháznak épült Várkert Kioszk elõtt 1896-ban állították fel Ybl Miklós szobrát, a tér, azóta viseli a

17 nevét. A II. világháború után az erõdrendszer rekonstrukciója érdekében elbontották a kortinafalak környezetében álló, lépcsõtornyokat és pavilonokat, megszüntetve ezzel a közlekedési útvonalakat. A Várkert Bazár együttesét között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülõfülkés szakaszát ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain, amely 1981-es bezárásáig mûködött. Az épületegyüttes akkorra már életveszélyessé vált, azóta is pusztul. A jelenlegi állapot problémái A városképben kiemelt helyzetû Várkertbazár épületegyüttese pusztulásának végsõ stádiumához érkezett! Az együttes évtizedek óta tartó használaton kívülisége a háborús pusztításhoz mérhetõ állapotromlást eredményezet. Megoldatlan az együttes elõtti-alatti Ybl Miklós tér rendezése és a város vérkeringésébe való kapcsolása, amelynek közlekedésfejlesztési elõfeltételei vannak (vízi közlekedés!). Az együttesnek szerves gyalogos közlekedési kapcsolata volt a Palotával, amelytõl a II. világháborút követõ középkori erõdrendszer rekonstrukciót követõen elszigetelõdött. A középkori erõdrendszer rekonstrukciója lényeges - fõként - közlekedési elemeiben csonkolta a Várbazár pavilonjait. A környezet elszigetelése a Királyi Palotától hatással volt a Várbazár használatára, vitalitására. Az Ifjúsági parkká alakítás intenzív, nem tervezett használatnak tette ki, amelyre nem volt alkalmas. A Várbazár mûemléki helyreállítása a teraszon a kerti kompozícióval együtt indokolt, de önmagában nem finanszírozható, csak bevételt hozó új, méltó funkciók telepítésével. fejlesztési javaslatok A Várkert Bazár épületegyüttesének fontos szerepe van abban, hogy élettel telítõdjön a várlejtõ Ybl Miklós tér által határolt délnyugati része. A Bazár kulcs a Duna és a Királyi Palota egykori kapcsolatainak újjáélesztéséhez. Alapvetõ célunk a Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülõ kertnek korhû rekonstrukciója, kiegészítve olyan rejtett, földalatti beépítéssel, mely biztosítani tudja az ide települõ igényes szolgáltatások infrastrukturális hátterét és egyben alapot ad a környezõ terület egészséges mûködéséhez. Az együttest délrõl záró két bérpalotába bürotelt, luxus apartmanokat és exkluzív szolgáltatásokat képzeltünk el, tehát üzleti alapú ingatlan hasznosítást. A déli pavilonsor és a gloriettet övezõ rámparendszer mögött húzódik a már említett földalatti beépítés. Az Ybl Miklós tér szintje alatt egy 280 férõhelyes parkolót alakítunk ki, amely nem csak az együttes, de a Palota igényeit is szolgálja. Felette nagy belmagasságú térben találhatók azok a multifunkcionális terek, melyek koncertek, kulturális programok befogadására alkalmasak. Ennek fõbejárata az Ybl térrõl, a Fülke pavilonból történik, de a fölötte lévõ kerttel is kapcsolata van. Ez a nagyvonalú tér hegy felõli zónájában 2 kiszolgáló szintre oszlik, mely nem csak a rendezvények infrastrukturális és esetleges gasztronómiai igényeit, de az elegáns, kertben rejtõzködõ Pavilon Étteremet is kiszolgálja, mely a Hauszmann féle kert-rekonstrukció egyetlen új, szervesen illeszkedõ eleme. Az utcaszintrõl nyíló déli pavilonsorba is vendéglátó funkciókat helyeztünk el mert hisszük, a Bazárnak megvannak azok az egyedi tulajdonságai mellyel Budapest új kulináris szigete lehet. A kert rekonstrukcióban két új funkció kapott helyet. A már említett pergolasor mögött rejtõzködõ Pavilon étterem mellett, a gloriett tengelyébe visszaépített grotta mögé egy kávézót képzeltünk el. A kert korhû hangulata és az Ybl féle architektúra keretezte panoráma biztosítja az egyedülálló atmoszférát. A kert és a mellette lévõ Öntõház udvar melyek újra átjárhatóak lesznek egymásból a befalazott Ybl-féle átjáró kibontásával természetesen akadálymentesen is megközelíthetõ, a Lépcsõ pavilon mellõl. A háború után megcsonkított Lépcsõ pavilon a Bazár legfontosabb közlekedési csomópontja. Innen gyalogolhatunk fel a Bazár kertjébe vagy az Öntõház udvarba, de innen érhetõ el a kazamatákba vezetõ Vízhordó folyosó, a felette lévõ mozgólépcsõ és Déli Kortinafal fedett lépcsõsora, melyek már a Királyi Palotához visznek közelebb. Innen közelíthetjük meg az Öntõház udvar alatti kiállító teret is, mely az együttest északról határoló Testõrségi Palota udvarával áll

18 kapcsolatban. Az északi pavilonsorban exkluzív kereskedelmi egységeket képzeltünk el, mellyel folytatjuk a Lánchíd utcában már fellelhetõ tendenciát. Az üzleteket hátulról szolgáljuk ki, tehermentesítve a nagyvonalú tereket. Ennek a földalatti beépítésnek a második szintjén található a már említett kiállító tér, ahol a Vármúzeum gazdag kõanyagát állíthatja ki. Az Öntõház udvar egy teraszos kialakítású zárt kert. A Palota felõli magas támfalának árnyékában könnyed, fa pavilonsort helyeztünk el, mely szélesebb közönség kultúrált vendéglátására alkalmas, terasza ideális pihenõhely, egyben feljáró a fölötte lévõ Palotába vezetõ úthoz. Az északi Testõrségi Palotába a budai Gundel-t helyeztük el, mely az északi pavilonsor feletti zárt teraszra is kitelepülhet, erõsítve az együttes kulináris jellegét. A Várkert Bazárhoz tartozik a sokáig kaszinóként mûködõ Várkert Kioszk az együttes egykori kazánháza melyben kávézó reggelizõ helyet, információs pontot és jegyirodát képzeltünk el. Az Ybl Miklós tér forgalomcsillapításának és gyalogos barát kialakításának sok közlekedési következménye és eleme van, ebbõl mi egy újfajta kapcsolatot emelnénk ki, a vízi közlekedést. A Bazárnak fontos a pesti Vígadó tér felöli megközelítés. Innen hajóval tudunk átkötni az új Erzsébet királyné kikötõbe, mely a Várkert Kioszk alatt várja a polgárokat és a turistákat. Letölthetõ dokumentumok: - Történeti elõzmények-ábrák, (Tömörített állomány, Mb) - Terv elõzmények-ábrák, (Tömörített állomány, Mb) - Jelenlegi állapot-ábrák, (Tömörített állomány, Mb) - Fejlesztési koncepció-ábrák, (Tömörített állomány, Mb) - Részletes stáblista, (pdf, PDF Dokumentum, Kb) - Resztvevõk bemutása, (pdf, PDF Dokumentum, Kb)

FÜGGELÉKEK. a KÉSZ-hez

FÜGGELÉKEK. a KÉSZ-hez 1 FÜGGELÉKEK a KÉSZ-hez Figyelem: a mellékelt anyag nem része a 16/2000. (VIII. 15.) Kt. sz. rendelettel megalkotott Kerületi Építési Szabályzatnak. Adatai más jogszabályokon, ill. intézkedéseken alapulnak.

Részletesebben

TARTALO M J E GYZ É K

TARTALO M J E GYZ É K TARTALO M J E GYZ É K 1. sz. melléklet Térképvázlat az akcióterület elhelyezkedéséről a településen belül 1 2. sz. melléklet Az akcióterületre vonatkozó településszerkezeti és a szabályozási terv vonatkozó

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMEGHALLGATÁS 2015

BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMEGHALLGATÁS 2015 BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMEGHALLGATÁS 2015 I. BEVEZETŐ A Budavári Önkormányzat az éves közmeghallgatások során is bemutatja az előző években elért eredményeket, illetve a közeljövő terveit. Az összefoglaló

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS. BUDAPEST SZÍVE VÁROSHÁZA FÓRUM a budapesti Városháza tömb és térségének fejlesztésére vonatkozó építészeti tervpályázat

MŰSZAKI LEÍRÁS. BUDAPEST SZÍVE VÁROSHÁZA FÓRUM a budapesti Városháza tömb és térségének fejlesztésére vonatkozó építészeti tervpályázat MŰSZAKI LEÍRÁS BUDAPEST SZÍVE VÁROSHÁZA FÓRUM a budapesti Városháza tömb és térségének fejlesztésére vonatkozó építészeti tervpályázat 2008. szeptember 1 I.1. ÉPÍTÉSZETI MŰLEÍRÁS I.1.1. Előzmények, tervezési

Részletesebben

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján 1 Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonosító. cím hrsz. cím műemléki műemléki megjegyzés javítás véd.kat.

Részletesebben

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE

TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 1. BEVEZETŐ Jelen dokumentáció Tihany község Önkormányzat kezdeményezésével készülő, a település területére jelenleg hatályos Tihany

Részletesebben

beruházásának köszönhetõen az aláírások mostantól gránitba foglalva üzenik az utókornak, hogy hajdan kik kaptak vacsorameghívást,

beruházásának köszönhetõen az aláírások mostantól gránitba foglalva üzenik az utókornak, hogy hajdan kik kaptak vacsorameghívást, V I Z I V Á R O S t V Á R t K R I S Z T I N A V Á R O S t N A P H E G Y t T A B Á N t G E L L É R T H E G Y A BUDAPEST I. KERÜLET BUDAVÁRI Ö NKORMÁNYZAT LAPJA l WWW. BUDAVAR. HU l XXI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM,

Részletesebben

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának GÉCZY NÓRA Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának rekonstrukciós terve Az ICOMOS, az UNESCO mûemlékvédelmi világszervezete 2001-ben a legjobb nemzetközi diplomáért

Részletesebben

Szempontok a budapesti Várkert-bazár együttese felújítási terveinek elkészítéséhez

Szempontok a budapesti Várkert-bazár együttese felújítási terveinek elkészítéséhez Szempontok a budapesti Várkert-bazár együttese felújítási terveinek elkészítéséhez 1.) Örökségvédelmi szempontok A Várkert-bazár együttese a Királyi Palotához tartozó királyi kertek reprezentatív, Duna-parti

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009.

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. Tartalomjegyzék Tervlapok 1/6 BEÉPÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV M=1:250, VÁROSÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS M=1:1000 2/6 BEJÁRATI SZINT

Részletesebben

Szempontok a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztése stratégiai terveinek elkészítéséhez

Szempontok a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztése stratégiai terveinek elkészítéséhez Szempontok a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztése stratégiai terveinek elkészítéséhez 1.) Örökségvédelmi szempontok A terület teljes egésze a budapesti műemléki jelentőségű terület részeként területi

Részletesebben

Mûszaki leírás. MNM Komplex fejlesztése 2010 c. tervpályázat. Tartalomjegyzék: 1. Építészeti gondolatok. 2. Építészeti megoldások

Mûszaki leírás. MNM Komplex fejlesztése 2010 c. tervpályázat. Tartalomjegyzék: 1. Építészeti gondolatok. 2. Építészeti megoldások Mûszaki leírás MNM Komplex fejlesztése 2010 c. tervpályázat Tartalomjegyzék: 1. Építészeti gondolatok 2. Építészeti megoldások 3. Táj- és kertépítészeti megoldások 4. Épületgépészeti megoldások 5. Összefoglaló

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Gazdasági osztály Az előterjesztés véleményezi:

Részletesebben

Ahol új élet kezdődik...

Ahol új élet kezdődik... Prémium kategóriás üzleti- és lakónegyed Győr város szívében Ahol új élet kezdődik... 8 Az egykori Frigyes Laktanya Győr A Riegler Ervin tervei alapján, 1897-ben elkészült historizáló stílusú laktanya

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010-ben döntött arról, hogy a településrendezési eszközök (településszerkezeti

Részletesebben

BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS:

BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS: BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS: A VÁROSHÁZA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1728-1692 Invalídusház alapítása (Széchényi György esztergomi érsek) -1716 Hadirokkant katonák hadikórház

Részletesebben

Garai Péter Séta a Korányin

Garai Péter Séta a Korányin 2008 / Nyár G y a l o g g a l o p p A v á r o s s z ö v e t r e j t e l m e i I I. Garai Péter Séta a Korányin Az elôzô számban bemutatott helyszíntôl, a Jósavárostól csak pár lépést kell tennünk észak

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

A Királyi Palota egykor és ma 1241-2010

A Királyi Palota egykor és ma 1241-2010 A Királyi Palota egykor és ma 1241-2010 A Budai királyi palota története 1241-es Tatárdúlás után kezdi építeni IV.Béla védelmi funkcióval Zsigmond (1387-1437) alatt válik igazi királyi székhellyé Mátyás

Részletesebben

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához 1.sz. melléklet Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 147/2006. (Vlll.29.), 253/2009.(Xll.22.), 149/2011.(Xll.15.)

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ. 2012. június 21.

KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ. 2012. június 21. KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ 2012. június 21. A Budavári Önkormányzat éves közmeghallgatásán bemutatjuk az elmúlt egy évben elért eredményeinket, gazdasági, pénzügyi és jogi környezetünket, áttekintjük a

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

1. Egy nemzeti intézmény szerepkörei

1. Egy nemzeti intézmény szerepkörei MNM komplex fejlesztése tervpályázat 2010 ADI Studio Kádár Bálint Miklós Balázs Rab Judit Szemerey Samu építész munkatárs: Darab Írisz kertépítészet: Németh Eszter látványtervek: Gyulai Attila 1. Egy nemzeti

Részletesebben

Kollégiumok - Szombathelyi kollégium

Kollégiumok - Szombathelyi kollégium Kollégiumok - Szombathelyi kollégium Bemutatkozás A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kar Szombathelyi Képzési Központjának kollégiuma Szombathely, Jókai u. 14. szám alatt található. A kollégium összesen

Részletesebben

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET

TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: FI-1/2015 Ügyiratszám: TERV- 392/2014.

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: FI-1/2015 Ügyiratszám: TERV- 392/2014. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac utca 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda@ph.debrecen.hu Debrecen 53. számú vrk.

Részletesebben

100 90 jeles (5) 89 78 jó (4) 77 65 közepes (3) 64 51 elégséges (2) 50 0 elégtelen (1)

100 90 jeles (5) 89 78 jó (4) 77 65 közepes (3) 64 51 elégséges (2) 50 0 elégtelen (1) BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék A tárgy neve: Városépítészet 2 A tárgy angol neve: Ellenőrzési forma: Tankörvezetők: Urban Design 2 félévközi jegy Kreditpont: 01 Szabó Árpád DLA 02 Szabó Julianna

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT Szerzõ: Domiporta Építész Stúdió Kft. Farkas Mária okl. építészmérnök, mûemlékvédelmi szakmérnök Józsa Ágota okl. építészmérnök Józsa Dávid okl. építészmérnök BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT MÛLEÍRÁS Az elbûvölõ

Részletesebben

A visegrádi királyi palotakertek

A visegrádi királyi palotakertek A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ A PÉCS, ZSOLNAY VILMOS U. 46. (40513/4 HRSZ), EGYKORI BALOKÁNY FÜDRŐ

Részletesebben

Elfogadták a költségvetést

Elfogadták a költségvetést V I Z I V Á R O S t V Á R t K R I S Z T I N A V Á R O S t N A P H E G Y t T A B Á N t G E L L É R T H E G Y A BUDAPEST I. KERÜLET BUDAVÁRI Ö NKORMÁNYZAT LAPJA l WWW. BUDAVAR. HU l XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM,

Részletesebben

Budapest, 2010. szeptember

Budapest, 2010. szeptember A Budapesti Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciójára és bővítésére kiírt tervpályázat Zárójelentés és összefoglaló értékelés Budapest, 2010. szeptember 1. Összefoglaló eredmény B u d

Részletesebben

Közlekedés. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok

Közlekedés. 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Közlekedés A település közlekedési javaslatainak ismertetése, hálózatok, csomópontok, keresztmetszetek, a magasabb rendű szakági úthálózati elemek integrálása, területbiztosítás 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok

Részletesebben

STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ

STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ 1 A település középtávú tematikus célkitűzései Átfogó cél: népességét megtartó, jelentős turisztikai és közösségi funkcióval rendelkező település Kondó kb. 600 fős népességgel

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

polgármester városi főépítész

polgármester városi főépítész Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XXI. KER. CSEPEL VÁROSKÖZPONT BF jelű Főtér és környezete Akcióterület Megbízó: CSEVAK Csepeli Vagyonkezelő Zrt. Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest,

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #29 KARCAG PÜSPÖKLADÁNYI ÚT 19. SZ. ALATTI INGATLAN Hrsz.: 6903, 6904 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan elhelyezkedése, környezete, megközelíthetősége Az értékelt ingatlan Karcag központjától

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 26/2013. (I. 30.) számú. h a t á r o z a t a. Újfehértó Város közterületi parkolási koncepciójáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 26/2013. (I. 30.) számú. h a t á r o z a t a. Újfehértó Város közterületi parkolási koncepciójáról ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

Lelkünkben gyujts pici gyertyát, sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. (Babits Mihály: Karácsonyi ének)

Lelkünkben gyujts pici gyertyát, sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. (Babits Mihály: Karácsonyi ének) V I Z I V Á R O S t V Á R t K R I S Z T I N A V Á R O S t N A P H E G Y t T A B Á N t G E L L É R T H E G Y A BUDAPEST I. KERÜLET BUDAVÁRI Ö NKORMÁNYZAT LAPJA l WWW. BUDAVAR. HU l XVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM,

Részletesebben

Pannonhalma városközpont előzetes akcióterületi terve

Pannonhalma városközpont előzetes akcióterületi terve Pannonhalma városközpont előzetes akcióterületi terve 2009.10.30. Tartalomjegyzék 1.Vezetői összefoglaló...3 2.Akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...8 Az akcióterület kijelölése...8 Az akcióterület

Részletesebben

BUDAPEST, III. KER. ÓBUDAI FŐ TÉR ÉS KÖRNYEZETE VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS

BUDAPEST, III. KER. ÓBUDAI FŐ TÉR ÉS KÖRNYEZETE VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS BUDAPEST, III. KER. ÓBUDAI FŐ TÉR ÉS KÖRNYEZETE VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS tartalom műszaki leírás 1. helyszín adottságai 2. funkciók 3. koncepció 3.1 elrendezés

Részletesebben

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. az országos településrendezési és építési követelményekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. az országos településrendezési és építési követelményekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai

Részletesebben

Műszaki leírás. A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata. 2009. szeptember 7.

Műszaki leírás. A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata. 2009. szeptember 7. Műszaki leírás A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata 2009. szeptember 7. 2. / 7 oldal Rajzjegyzék és tartalom 01 A város egy duzsungel

Részletesebben

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések 1. 15 Ady u. 1. 5240/5 H2 Strand, régi bejárati pavilonok,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.116-18 H E G Y E S H A L O M TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Budakeszi Városközpont ÖTLETPÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉS. Budakeszi, 2016. február 23.

Budakeszi Városközpont ÖTLETPÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉS. Budakeszi, 2016. február 23. Budakeszi Városközpont ÖTLETPÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉS Budakeszi, 2016. február 23. 1 Az ötletpályázat címe: Budakeszi Városközpont Ötletpályázat Az ötletpályázat tárgya, célja: - hogy a döntéshozókat rávilágítsa

Részletesebben

SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 7. melléklet 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja Tájékoztató a szerződés módosításáról I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) Az ajánlatkérőként

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK /TSZT ÉS HÉSZ/ MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK /TSZT ÉS HÉSZ/ MÓDOSÍTÁSA BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK /TSZT ÉS HÉSZ/ MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. szerinti teljes eljáráshoz kapcsolódó, a 38. -ban megjelölt véleményezési

Részletesebben

Az útügyi szakhatósági közreműködés sajátos szempontjai

Az útügyi szakhatósági közreműködés sajátos szempontjai Az útügyi szakhatósági közreműködés sajátos szempontjai II. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2014. április 15. Kovácsné Németh Klára főosztályvezető 1 Jogszabályi alap A sajátos építményfajták

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

PADA DOKTORI ISKOLA / az Óvárosháza épületének megújítása

PADA DOKTORI ISKOLA / az Óvárosháza épületének megújítása PADA DOKTORI ISKOLA / az Óvárosháza épületének megújítása PALLAS ATHÉNÉ DOMUS ANIMAE ALAPÍTVÁNY BUDAPEST I. KERÜLET, ÚRI U. 21. 2016. ÁPRILIS Az épület, a 13. század második felétől, a budai polgárváros

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA BARLANGFÜRDŐ ÉPÜLETEGYÜTTESÉHEZ CSATLAKOZÓ SZÁLLODAÉPÜLET ÖTLETPÁLYÁZATÁHOZ

MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA BARLANGFÜRDŐ ÉPÜLETEGYÜTTESÉHEZ CSATLAKOZÓ SZÁLLODAÉPÜLET ÖTLETPÁLYÁZATÁHOZ MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA BARLANGFÜRDŐ ÉPÜLETEGYÜTTESÉHEZ CSATLAKOZÓ SZÁLLODAÉPÜLET ÖTLETPÁLYÁZATÁHOZ A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ELEMZÉSE, TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEK Épített környezet Barlangfürdő A barlangfürdő

Részletesebben

Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl

Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl 1. oldal Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl Sopron Megyei

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3

BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ SZEGED, 2011.

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor

Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Biatorbágy 2051-01-260. Bia. Pincesor. Napóra van a fehér mészkõfalba mélyített egyik borospince lejárata felett 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje

Részletesebben

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról Budapest főváros díszvilágításáról Jelenleg hatályos szöveg Melléklet a 67/2012. (IX. 28.)

Részletesebben

HELYSZÍNEK HELYSZÍNEK

HELYSZÍNEK HELYSZÍNEK SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található.

Részletesebben

Budapest XII. kerület,

Budapest XII. kerület, Budapest XII. kerület, Istenhegyi út (hrsz.: 9814/1) Szendrő utca (hrsz.: 9725) 9716/23 hrsz. ú közterület 9716/20 hrsz. ú közterület által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve Tsz.: I 597 1/2011.

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Budapest, XIII. ker. Váci út Huba utca Angyalföldi út Dózsa György út által határolt terület beépítése, építészeti megfogalmazása. 2009.

Budapest, XIII. ker. Váci út Huba utca Angyalföldi út Dózsa György út által határolt terület beépítése, építészeti megfogalmazása. 2009. É P Í T É S Z E T I M Ő L E Í R Á S Budapest, XIII. ker. Váci út Huba utca Angyalföldi út Dózsa György út által határolt terület beépítése, építészeti megfogalmazása 2009. november TARTALOM- ÉS RAJZJEGYZÉK

Részletesebben

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Jelmagyarázat gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztés környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Márkó Község Önkormányzat Képviselő testületének 4/2011. (VI.8) önkormányzati rendelete Márkó Község Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervéről Egységes szerkezetbe foglalva a 7/2011.(XI.16.)

Részletesebben

3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsényi Városfejlesztı Kft. ÜZLETI TERVE 2012. Készítette: Haralambeasz Zsuzsanna

3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsényi Városfejlesztı Kft. ÜZLETI TERVE 2012. Készítette: Haralambeasz Zsuzsanna 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Szécsényi Városfejlesztı Kft. ÜZLETI TERVE 2012. Készítette: Haralambeasz Zsuzsanna I. A vállalkozás leírása A Szécsényi Városfejlesztı Kft-t Szécsény Város Önkormányzata

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával

Részletesebben

S Z E M B E N É Z É S É S I R Á N Y V Á L T Á S

S Z E M B E N É Z É S É S I R Á N Y V Á L T Á S S Z E M B E N É Z É S É S I R Á N Y V Á L T Á S BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAMJA 2010 2014 1 I./ A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI, CÉLJAI,

Részletesebben

A bíróságok története

A bíróságok története A bíróságok története Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy utca 1.) 1871-ben Heves megyében a Törvényszék székhelye Eger, a járásbíróságok székhelye pedig Eger, Heves, Pétervására, Hatvan Gyöngyös és Tiszafüred

Részletesebben

2008. szeptember 12. el tt 2008. szeptember 12. után (a változott vagy új szövegrészek kékkel jelölve)

2008. szeptember 12. el tt 2008. szeptember 12. után (a változott vagy új szövegrészek kékkel jelölve) Összehasonlító táblázat az OTÉK 2008. szeptember 12-ei módosításáról 2008. szeptember 12. el tt 2008. szeptember 12. után (a változott vagy új szövegrészek kékkel jelölve) TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK A

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

KONTEMPLATÍV ÉPÍTÉSZET

KONTEMPLATÍV ÉPÍTÉSZET FENES TAMÁS KONTEMPLATÍV ÉPÍTÉSZET A REDUKCIÓ HATÁRHELYZETEI /AZ AVULÁS TERMÉSZETE TÉZISFÜZET MESTERMŰ: CELLDÖMÖLK VÁROSHÁZA TÉMAVEZETŐ: PÁLFY SÁNDOR DLA BME URBANISZTIKA TANSZÉK / BUDAPEST / 2014 TÉZISFÜZET

Részletesebben

A 2006-2010. választási ciklus gazdasági programjának végrehajtása

A 2006-2010. választási ciklus gazdasági programjának végrehajtása A 2006-2010. választási ciklus gazdasági programjának végrehajtása Gazdasági, pénzügyi helyzet A Képvisel -testület a választásokat követ en elfogadta a ciklus gazdasági programját. Sajnos annak ellenére,

Részletesebben