A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI"

Átírás

1 NÉPSZÁMLÁLÁSOK KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak. Országos léptékben a lakosság száma volt a legnagyobb kérdés, a Statisztikai Hivatal ugyanis 2011 elejére 21,413 milliós lakosságszámot adott meg, miközben már nemcsak a szakértők számára volt nyilvánvaló, hogy legalább 2,5-3 millió román állampolgár él, dolgozik külföldön. A népszámlálást megelőzően a fő kérdés az volt, hogy a román Statisztikai Hivatal, illetve adminisztráció ezt a kérdést hogyan fogja kezelni. Nyilvánvaló volt, hogy a közel 21,5 milliós lakosságszámmal való kalkuláció teljesen ellehetetleníti a társadalmi tervezést, ugyanakkor mind helyi (önkormányzati), 1 mind országos 2 szinten léteztek olyan érdekek, amelyek a népességszám felduzzasztását valószínűsítették. 3 Az etnikai elitek számára természetesen az általuk képviselt csoportok száma és aránya jelentette a fő tétet. Az ország két legszámosabb kisebbségét, a romákat, illetve a magyarokat képviselő szervezetek egyaránt identitáskampányt folytattak. A mozgástér elvben a romák esetében volt tágabb, hisz miközben a 2002-es népszámlálás 535 ezer romát mutatott ki, addig a szakértők 1,8-2 millió, a roma szervezetek pedig 2-2,5 millió romániai cigányról beszéltek. A magyarok esetében a mozgástér jóval szűkebb volt. Esetükben a politikai elit egyöntetűen elfogadta 2002-es népszámlálás eredményeit, ami szerint 1,431 millió magyar élt az országban. A népesség-előreszámítások a magyarok jelentős számbeli csökkenését vetítették előre. A kérdés leginkább az volt, hogy ez a számbeli csökkenés milyen aránybeli változást fog jelenteni. A magyar politikai, szakmai és civil szervezetek által kezdeményezett népszámlálási kampány során a kitűzött cél az aránytartás volt, aminek érdekében a többes etnikai kötődésű, illetve egyéb szempontból kérdéses csoportokat célozták meg. 4 A népszámlálás előzetes nemzetiségi eredményeit a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében elemeztük és jelentettük meg egy hosszabb tanulmány formájában. 5 A továbbiakban ez alapján foglalom össze vázlatosan és szelektíven a népszámlálás legfontosabb eredményeit. Ezt követően a népszámlálási eredményekből következő, illetve ennek kapcsán felvetődő három erdélyi magyar etnopolitikai dilemmát vázolok. Ezek (1) a demográfiai szétfejlődős következményei; (2) a székelyföldi romák integrációjának a kérdése;

2 10 Kiss Tamás (3) a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgársággal kapcsolatos dilemmák. A népszámlálási eredményekről dióhéjban Országos viszonylatban a legfontosabb eredmény, hogy a népszámlálás a népesség több mint 2,6 milliós fogyását mutatta ki, ami az ország modernkori történelmében egyedülálló, de európai viszonylatban is gyakorlatilag példa nélküli népességszám-csökkenés. Az országos szinten 12,2%-os apadásnak két összetevője van, nevezetesen a negatív természetes népmozgalmi egyenleg, illetve a vándormozgalmi veszteség. A születések száma a két cenzus közötti periódusban 416 ezerrel múlta alul az elhalálozásokét. Ebből az következik, hogy a 2011-es népszámlálás ugyanerre a periódusra 2,221 milliós vándormozgalmi veszteséget mutatott ki, ami a 2002-es népességszám 10,2%-át jelenti. Régiók 1. táblázat A népességszám változása, Állandó lakosság Változás (abszolút szám) Változás (%) Változás Változás Változás Változás Regát ,2-13,1 Erdély ,5-10,3 Románia ,9-12,2 Forrás: INS Erdélyben 6 a népességfogyás szintén jelentős volt, ám az országos trendekhez viszonyítva mégis valamivel enyhébb. Itt a két cenzus között a népesség száma közel 746 ezerrel, 10,3%-kal csökkent. Történeti régiók szerint a fogyás Moldvában és Dobrudzsában volt a leghangsúlyosabb. Erdélyen belül pedig Dél-Erdély (Hunyad, Krassó-Szörény, Brassó, Fehér) áll a negatív, Kolozs és Temes megyék, illetve a többségében magyarlakta Hargita és Kovászna a pozitív póluson. Nemzetiségi szempontból a népességfejlődés szintén nem volt egyenletes. A románok száma 19,4 millióról 16,8 millióra csökkent. A románok számának 13%-os csökkenése egyben azt jelenti, hogy a román nemzetállam megalakulása óta első alkalommal történt meg, hogy az arányuk is visszaesett. A magyar nemzetiségűek száma a románokénál is nagyobb mértékben, 13,6%-kal csökkent, ami azzal járt, hogy országos arányuk 6,6%-ról, 6,5-re esett vissza.

3 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 11 Népességszám-növekedés a nagyobb lélekszámú etnikai csoportok közül egyedül a romák esetében volt tapasztalható, akiknek a száma 535 ezerről 619 ezerre, arányuk pedig 2,5%-ról 3,3%-ra emelkedett. 2. táblázat A Romániában élő nemzetiségek száma és aránya, Nemzetiség 1992 % 2002 % 2011 % román , , ,59 magyar , , ,50 roma , , ,25 ukrán , , ,27 német , , ,19 török , , ,15 lipován orosz , , ,13 tatár , , ,11 szerb , , ,10 szlovák , , ,07 bolgár , , ,04 horvát , , ,03 görög , , ,02 zsidó , , ,02 lengyel , , ,01 cseh , , ,01 örmény , , ,01 egyéb etnikum , , ,19 Nem nyilatkozott 766 0, , ,31 Teljes népesség , , ,00 Forrás: INS A nemzetiségek népességfejlődése természetesen nem pusztán a népességszámok (és etnikai arányok) alakulásában különbözik. Az egyes demográfiai folyamatok hatása is igen eltérő. A romák esetében a többségitől (nem romákétól) nagyban különböző reprodukciós modellel állunk szemben. Esetükben a termékenység jóval meghaladja az országos átlagot, és ma is jóval az egyszerű újratermeléshez szükséges szint feletti, amit a migrációs mozgásban való nagymértékű alulreprezentáltságuk egészít ki. Így szemben az országos trendekkel a roma népesség demográfiailag is bővül. A cenzusokban azonban a romák számát egy második elem, a roma identitásvállalás is nagymértékben befolyásolja. A későbbiekben a magyar roma reláció kapcsán kitérünk erre a kérdésre, most annyit érdemes megjegyezni, hogy szemben a korábbi népszámlálásokkal, 2011-ben nem volt tapasztalható a romániai cigányok fokozottabb azonosulása a roma kategóriával. 7

4 12 Kiss Tamás 3. táblázat A magyar népesség alakulását meghatározó tényezők, szám % Migrációs egyenleg ,4 Természetes népmozgalmi egyenleg ,3 Intergenerációs asszimiláció ,1 Nemzetiségváltás (román reláció) ,7 Nem nyilatkozók ,4 Nemzetiségváltás (roma és sváb reláció) ,2 A magyar népesség változása ( ) A magyarok esetében a természetes népmozgalmi folyamatok jóval kedvezőtlenebbek, míg a migrációs folyamatok jóval kedvezőbben alakultak az országos trendeknél. A két népszámlálás között az elhalálozások száma 60,7 ezerrel múlta felül a születésekét, ami azt jelenti, hogy Románia 416 ezres természetes népmozgalmi veszteségének közel 15%-a esik az ország 6,5%-át kitevő magyar közösségre. Ezzel kapcsolatban azt is ki kell emelni, hogy ez nem a magyar családok alacsonyabb gyermekvállalási hajlandósága (termékenység), vagy a rosszabb életesélyek (születéskor várható élettartam) miatt van így, hanem azért, mert az induló helyzetben (2002) a magyarok korösszetétele jóval kedvezőtlenebb volt. Az országos, illetve az erdélyi trendeknél kedvezőbben alakult viszont a magyarok migrációs egyenlege. Romániában a teljes népesség migrációs vesztesége éves átlagban 11,3, Erdélyben pedig 9,8 volt. Ezzel szemben a magyarok éves migrációs vesztesége csak 8,5 volt. Ez utóbbi természetesen maga is igen nagymértékű (az közötti periódust is meghaladó) elvándorlásra mutat rá, ami azonban még így is jóval alatta marad a románokat jellemző értéknek. A magyarok esetében (szemben az országossal) figyelembe kell vennünk az asszimilációs és nemzetiségváltási folyamatokat. Összességében mintegy 15 ezer főt tesz ki a nemzetiségváltásból, illetve a vegyes házasságokkal összefüggő intergenerációs asszimilációból származó vesztség. További 4,6 ezren lehetnek a nemzetiségükről nem nyilatkozók között olyanok, akik 2002-ben magukat magyarnak vallották és körülbelül 2,5 ezer lehet a magyar cigányok roma identitás irányába történő elmozdulásából származó statisztikai veszteség.

5 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei A magyar népességfejlődés belső különbségei és következményei 13 Összességében a 2011-es népszámlálás eredményei ha nem is mondhatók kedvezőnek semmiképpen nem utalnak az erdélyi magyar közösség drasztikus térvesztésére. Országosan a magyar nemzetiségűek aránya 6,6%-ról 6,5-re esett vissza, miközben a magyar anyanyelvűek esetében (ahol a Statisztikai Hivatal augusztus 24-i közleménye 1,68 ezres számot adott meg) országosan nagyon enyhe aránynövekedéssel számolhatunk. A viszonylag kedvező (vagy inkább nem katasztrofális) összkép azonban az erdélyi magyar népességfejlődés igen éles regionális különbségeit takarja. Az alapvető kiindulópont, hogy az erdélyi magyar közösség egy Magyarországnál nagyobb, 107 ezer km²-es területen, szétszórva él, az etnikai térszerkezet eltéréseiből adódóan jelentősen eltérő viszonyok között. Ebből a szempontból nehezen hasonlítható a többi Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösséghez. Az etnikai térszerkezet sajátosságai alapján legalább három egymástól elkülöníthető régiót különböztethetünk meg. (1) Az első régiónk a székelyföldi tömb, ahol az erdélyi magyarok 33-40%-a él. A székelyföldi régiónak ma nincsenek teljesen világos határai. Egyrészt a Székelyföld kifejezés arra a történelmi egységre vonatkozik, amely a modern magyar közigazgatási szerkezet megszületése előtt a vármegyék és a szász székek mellett Erdély harmadik rendi területi egységét képezte. Ebből eredően az itt élőknek annak ellenére, hogy a székelyek a reformkort, illetve 1848-at követően egyértelműen betagolódtak a modern magyar nemzetfejlődésbe van egyfajta regionális tudatuk. Másrészt azonban a Székelyföld ma Erdély egyetlen magyar többségű régiója. A történeti tudat mellett az itt élők identitásának is az a fő meghatározója, hogy szemben Erdély más vidékeivel, itt a magyarok nem szórványszerűen, hanem etnikai tömbként vannak jelen. A régió etnikai tömb jellegének a régióalakítási elképzelésekben is kulcsszerepük van: a székelyföldi elit (kimondott vagy kimondatlan) célja, hogy a magyar többségű területeket egy közös egységbe szervezze. Magyar szempontból ezen a területen egyedülálló lehetőséget teremtenek az egyértelműen magyar jellegű önkormányzatok, illetve az, hogy az önkormányzati és megyei intézmények jelentős része is a magyar identitás újratermelésének szolgálatában áll. (2) Második nagyrégiónk a partiumi határ menti sáv, amely az erdélyi magyarok közel egynegyedének ad otthon. Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a magyarok a teljes népesség 23-35%-át teszik ki. Amennyiben azonban a magyarok által (is) lakott területekre (Bihar északi, Szilágy észak-nyugati részeire, illetve Szatmár megye Avasságon kívüli részeire) számolnánk, akkor 50% körüli arányhoz jutnánk. Azt mondhatjuk, hogy a partiumi magyarság egyfajta paritásos kisebbség, ami azt jelenti, hogy a román magyar viszony a mindennapokban sokkal kevésbé aszimmetrikus, mint Erdély más terüle-

6 14 Kiss Tamás tein. Ez sok mindenben megnyilvánul, a kiegyensúlyozottabb nyelvhasználati normáktól egészen addig, hogy az önkormányzatok szintjén (egészen a legutóbbi választásokig) intézményesedni látszott egyfajta román magyar hatalommegosztás. (3) Végül a harmadik, igen tág régiónk egy széles interetnikus zóna, amely Máramarostól Kolozs megye és Maros megye nem székelyföldi részén keresztül Dél-Erdélyig és a Bánságig nyúlik. A régiót az köti össze, hogy ezen a területen a magyarok ténylegesen kisebbségi, illetve szórványhelyzetben élnek. Ezen belül azonban a skála igen széles. Marosvásárhelyt és vonzáskörzetét a demográfiai elemzésünkben nem tekintettük Székelyföldnek. A város 1989 után elveszítette magyar többségét, és a magyar érdekképviselet önkormányzati és intézményes súlya sem indokolja, hogy a várost a Székelyfölddel egy kategóriába soroljuk. Célravezetőbb felosztás, ha Maros megye nem székelyföldi részét (Marosvásárhellyel és vonzáskörzetével együtt) Kolozs megyével soroljuk egy alrégióba. Így Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Szeben és Hunyad megyék), Észak-Erdély (Máramaros és Beszterce-Naszód megyék), illetve a Bánság (Arad, Krassó-Szörény és Temes megyék) alkotnak egy negyedik, szórvány-régió kategóriát. Régió 4. táblázat A magyar népesség számának változása régiók szerint Magyarok száma Változás abszolút Változás aránya száma Változás Változás Változás Változás Székelyföld ,10% -6,60% Partium ,20% -11,60% Közép-Erdély ,70% -14,70% Szórvány ,05% -26,62% Erdély ,70% -13,50% Az így körülhatárolt térségek magyar népességfejlődése egymástól egyre inkább különböző pályán halad. Székelyföldön a magyar népesség száma jóval kisebb mértékben csökkent, mint az országos átlag, ami alapján kijelenthetjük, hogy egyike volt Románia azon régióinak, amelyek a leginkább meg tudták tartani a népességüket. A magyar nemzetiségűek aránya Hargita megyében növekedett, míg a magyar anyanyelvűek aránynövekedése nemcsak itt, hanem Kovászna megyében és Maros megye székelyföldi részén (Sóvidék, Nyárádmente) is megfigyelhető volt. A népességfejlődés belső különbségeit jól jellemző adat, hogy míg 1992-ben az erdélyi magyarok 33%-a élt Székely-

7 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 15 földön, addig 2011-ben már 38. Ez az arányeltolódás még hangsúlyosabb, ha a fiatal generációkat tekintjük. A 2010-ben született magyar gyermekek 49%- a székelyföldi, az iskolát magyar nyelven kezdő gyermekek többsége is ebből a régióból kerül ki. A partiumi régióban szintén viszonylag kiegyenlítettek a népesedési folyamatok. A magyar népesség 11,6%-os csökkenése még mindig kedvezőbb az országos trendeknél. A régióban a magyar nemzetiségűek aránya enyhén csökkent, míg a magyar anyanyelvűeké szinten maradt. A Partium és Székelyföld közötti sávban ezzel szemben mindenhol a magyar népesség jelentős arányvesztése figyelhető meg. Ez igaz a Marosvásárhely és Kolozsvár köré tömörülő közép-erdélyi régióban is, de még inkább hangsúlyos a szórványterületeken, ahol összességében a magyar népesség 26,6%-os csökkenését figyelhettük meg. Ez a csökkenés az ugyancsak jelentős fogyással számoló népesség-előreszámításokhoz viszonyítva is kedvezőtlen. 8 Az eltérést alapvetően két okra vezethetjük vissza. Egyrészt az itteni román lakosság jelentős elvándorlása a magyarok hasonló mértékű migrációját vonta magával. Másrészt az adatok alapján arra következtethetünk, hogy elsősorban Temes, Máramaros, Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben megyékben jelentős volt azok száma, akik a 2002-es népszámlálással szemben a magyar identitásvállalás helyett ezúttal románnak vallották magukat. 1. ábra A magyarok arányának változása, Magyarázat: az x tengely a 2002-es magyar arány szerinti kategóriákat jelöl, az y tengely a magyarok arányának változását között.

8 16 Kiss Tamás Az 1. ábra a magyarok össznépességen belüli arányának a változását mutatja, annak függvényében, hogy a kiinduló állapotban (2002-ben) milyen súlyt képviseltek a település népességén belül. Jól látható, hogy a töréspont a (2002-ben) 40-45%-ban magyarok által lakott településeknél található. Ahol a magyarok aránya ennél magasabb, ott az etnikai térfolyamatok viszonylag kiegyensúlyozottak voltak az utóbbi tíz évben. Ahol viszont a magyarok aránya ennél kisebb volt, ott jelentős mértékű (és a szórványjelleggel fokozódó) arányvesztéssel számolhatunk. A népszámlálási adatok kapcsán megfogalmazható első tézis, hogy a magyar népességfejlődés egyenetlensége, nem pusztán demográfiai vagy társadalom-statisztikai szempontból érdekes, hanem az erdélyi magyar intézményes és politikai szerkezetre is messzemenő hatással lesz. Folyamatban van (és a közeljövőben felgyorsulhat) a székelyföldi régió felértékelődése. A politikai szerkezeten belül ezt a folyamatot az elmúlt hónapok politikai eseményei is erősítették, leginkább azzal, hogy a júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZ miközben Székelyföldön nagymértékben erősödött a Székelyföldön kívüli fontosabb önkormányzati pozícióit elbukta. A Székelyföld intézményrendszeren és politikai szerkezeten belüli erősödése az erdélyi magyar etnopolitikai célrendszeren belüli hangsúlyeltolódást von(hat) maga után ben az RMDSZ-t megalapító erdélyi értelmiségiek a kisebbségi társadalom két világháború között kialakított koncepciójához nyúltak vissza. Ennek lényege, hogy a kisebbségi intézményrendszert oly módon kell megszervezni, hogy a magyarok a lehető legtöbb élethelyzetet a saját etnikai közösségükön belül tudják megélni, igényeiket lehetőleg ezen belül tudják kielégíteni. Az elmúlt húsz évben ez a koncepció több szempontból sikeres intézményes gyakorlattá vált. Kiépült például a magyar oktatási szerkezet, így a mai húszas, vagy harmincas generáción belül a korábbiakhoz képest többen vannak azok, akik a teljes oktatási vertikumot (illetve mobilitási pályájukat) egy magyar világon belül futották be. Hasonlóképpen a magyarok médiafogyasztási szokásai is fokozatosan a magyar nyelvűség irányába tolódtak el. Az egyik legjelentősebb teljesítmény pedig talán az volt, hogy az erdélyi magyarokat politikai közösségként sikerült egyben tartani, egyetlen politikai pillérként betagolni a kialakuló román parlamentáris demokráciába. A Székelyföld számára középtávon nem ez az etnikai keretprogram (vagyis egy nagyobb/többségi társadalmon belüli etnikai intézményrendszer fenntartása, megerősítése) a kézenfekvő program. Itt a cél immár a régiószervezés: pontosabban a Székelyföld régió magyar dominancia alatti megszervezése.

9 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei A székelyföldi romák integrációja 17 A népszámlálási eredmények kiértékelése jó alkalmat jelentett volna, hogy az erdélyi magyar elit tematizálja a székelyföldi romák integrációjának a kérdését. Ennek a népességnek a magyar kultúrkörön belül tartása kulcsfontosságú a régió demográfiai jövője szempontjából. A népszámlálást megelőző években a székelyföldi cigány magyar viszony több alkalommal a helyi etnikai (vagy etnikaiként érzékelt) konfliktusok kapcsán került az országos médianyilvánosság középpontjába. 9 Ebből következően a sajtóban, illetve szakértői körökben felvetődött a székelyföldi magyar-cigányok tömeges népszámlálási disszimilációjának a lehetősége. Bár ennek bekövetkeztét magunk sem tartottuk kizárnak, úgy véljük, hogy részben a cigány és a magyar etnicitás eltérő társadalmi jelentésére vezethető vissza, hogy nem ez történt. A román és a magyar identitás szerkezete amelyeket egyaránt a modern nemzeti ideológiák határoznak meg igen hasonló. Paradox módon éppen hasonló szerkezetük okozza, hogy egymással szemben kizárólagosak, vagylagosak, nem pusztán az ideológiák és elméletek síkján, hanem a mindennapi élethelyzetek és kontextusok meghatározó többségében is. Amellett, hogy a magyar és a román identitás a nemzeti ideológiák és intézmények köré épül, a mindennapokban mindkettőnek viszonylag egyértelmű markereik vannak. A magyarság, illetve a románság két legfontosabb kritériuma egyrészt az adott etnikumhoz tartozó nyelvi-kulturális készlet (elsősorban a nyelv) birtoklása és használata, másrészt pedig a nemzeti kategóriával való szubjektív azonosulás. 10 A népszámlálás nemzetiségre vonatkozó kérdése az adott etnikai kategóriával való szubjektív azonosulásra kérdez rá, a klasszikus nemzeti/ nemzetállami logikába illeszkedően kizárólagos formában. Az anyanyelvre vonatkozó népszámlálási kérdés valójában egyszerre több mindent mért, egy ténylegesen meglévő nyelvi kompetenciától az adott nyelvvel való azonosulásig. 11 Miután az erdélyi magyar a modern nemzeti identitás típusjegyeit viseli magán, a (szintén a klasszikus nemzeti ideológiákban gyökerező) romániai népszámlálási kategorizációs gyakorlat viszonylag adekvát módon ragadja meg azt. 12 A cigány etnicitás viszont nem, vagy csak kis mértékben ragadható meg a modern nemzeti identitásformákra (nemzetiségre, anyanyelvre) rákérdező kategorizációs gyakorlat segítségével. Azok a cigány szervezetek, amelyek a népszámlálási kampányban érdekeltek voltak, pontosan azt célozták meg, hogy a roma kategóriát a modern nemzetiséggel analóg módon építsék fel, illetve a vele való azonosulást a modern nemzettudathoz közelítsék. A mindennapokban az a cigányság nem a népszámlálás által mért társadalmi (nemzetiségi és anyanyelvi) kategóriákhoz kötődik. Abban, hogy valaki a mindennapokban roma vagy nem roma, a szubjektív azonosulásnál jóval

10 18 Kiss Tamás nagyobb szerepe van a mások által cigányként történő beazonosításnak. A mások általi kategorizáció ráadásul sok esetben (talán az esetek többségében) eltekint a nyelvi-kulturális készségektől vagy a szubjektív identitástól. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a cigány etnicitást jelentős részben a nem cigány többség külső tekintete konstruálja, mégpedig a vonatkozó szakirodalom alapján elsősorban rasszjegyek és életmódelemek alapján. Ladányi és Szelényi egy vizsgálat során a kérdezőbiztosokat kérték meg, hogy romaként (illetve nem romaként) kategorizálják, majd arra kérdeztek rá, hogy a kategorizálást milyen ismérvek alapján végezték el. 13 Romániában a kérdezőbiztosok 52%-a azt nyilatkozta, hogy a besorolás kapcsán a bőrszín nagyon fontos, további 32%-a pedig, hogy fontos volt a számára. Magyarországon ugyanezek az arányok 61 és 29% voltak. Ezek az adatok arra utalnak, hogy elsősorban az eltérő rasszjegyek a felelősek azért, hogy a romák származásukat nem tudják eltagadni, ha akarják sem. A második hasonlóan fontos szempont az életmód volt. A bőrszín mellett a kérdezők elsősorban arról ismerték fel a romákat, hogy azok cigány módjára élnek. Ezt a szempontot a romániai kérdezők 47%-os arányban mondták nagyon fontosnak és 33%-os arányban fontosnak. Magyarországon ezek az arányok 41 és 27% volt. Összehasonlításképpen a romániai kérdezők 47%-a egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az illető minek tartotta magát. Miután a magyar és a cigány kategória (legalábbis szerencsés esetben) más-más dimenzióban értelmezhető, valaki (elvben mindenképpen és szerencsés esetben a gyakorlatban is) lehet egyszerre magyar és cigány. Vagyis miközben egy sor olyan társadalmi kontextus van, amikor (a nem cigányokkal szemben) cigányként identifikálja magát (vagy azonosítják be mások), a népszámláláson anyanyelve és a magyar nemzeti(ségi) kategóriával való szubjektív azonosulása alapján magyarként kerül regisztrációra. Másrészt természetesen úgy is fogalmazhatunk, hogy a népszámlálás, amely a (ráadásul kizárólagos) nemzetiségi önbevallás alapján kategorizál, nagymértékben képtelen arra, hogy a roma etnicitást mint társadalmilag konstruált jelentéskomplexumot megragadja. A társadalomkutatói gyakorlatban éppen ezért viszonylag elterjedt a hetero-identifikációra alapozó kategorizáció. Tisztában vagyunk a különböző kategorizációs eljárások kapcsán felmerülő kételyekkel, azonban jelen tanulmánynak nem feladata, hogy a cigány népesség kategorizációja kapcsán kialakult álláspontokat felvázolja. 14 A továbbiak szempontjából az a lényeges, hogy a székelyföldi romák a népszámlálási adatokban nem tükröződő elhelyezkedésére és számára vonatkozóan az önkormányzatokat megcélzó kérdőíves adatfelvételeket összesítettünk és kombináltunk. 15 Ennek az alapját az úgynevezett szakértői besorolás képezte, amikor a romákkal adminisztratív kapcsolatban lévőket (rendőrök, közigazgatási alkalmazottak, orvosok, tanárok, postások) kértük meg arra, hogy becsüljék meg a romák számát. Szelényi és Ladányi 16

11 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 19 kiemelik, hogy a szakértői kategorizáció fokozottan felülbecsüli a problémás eseteket/családokat, hisz ezek sokkal nagyobb eséllyel kerülnek az illetékes hatóságok látókörébe. Fordítva pedig, a szociális előadó vagy a rendőr számára az integrálódott/asszimilálódott, középosztálybeli roma származású családok kisebb eséllyel jelennek meg cigányként. Ez a hatás fokozottan érvényesül a nagyobb lélekszámú településeken, ahol a személyes kontaktus és ismeretség nem magától értetődő. Az így összeálló statisztikák alapján a Székelyföld különböző területein a következőképpen alakult a romák száma, illetve népszámlálási nemzetiségi identifikációja. 5. táblázat A székelyföldi romák nemzetiségi bevallás szerinti megoszlása a 2002-es cenzuson Megye Hargita Nemzetiségi bevallás a 2002-es Romák Teljes cenzuson Szék népesség Roma Magyar Román száma aránya szám % szám % szám % Csík , , ,5 63 1,7 Gyergyó , , ,0 98 4,1 Udvarhely , , , ,5 Összes , , , ,9 Erdővidék , , , ,4 Kézdiszék , , ,7 0 0,0 Orbaiszék , , , ,8 Kovászna Sepsiszék , , ,7 0 0,0 Bodzaforduló ,6 32 2,7 0 0, ,3 Hidvég, Előpatak , ,3 0 0, ,7 Összes , , , ,3 Maros Marosszék* , , , ,8 Székelyföld , , , ,2 * Marosvásárhely nélkül Az önkormányzatok jelenbeli becsléseire alapozó számításaink 17 szerint Hargita, Kovászna megyében, illetve Maros megye egykori marosszéki részén (Marosvásárhelyt nem számítva) 2002-ben 60 ezer, 2011-ben pedig 72 ezer roma élt. Ez 2002-ben a népesség 8,9, 2011-ben pedig 11,3%-át tette ki. A hagyományos széki bontást alapul véve, a romák aránya Erdővidéken, Marosszéken, illetve Orbaiszéken a legmagasabb, és Csíkban, illetve Gyergyóban a legalacsonyabb. A magukat romának vallók számához viszonyítva

12 20 Kiss Tamás az önkormányzatok háromszor több cigányról számoltak be. Ennek alapján viszonylag egyszerűen kiszámítható a székelyföldi romák nemzetiségi bevallása a 2002-es, illetve 2011-es népszámlálásokon ben összességében 60, 2011-ben pedig 56%-uk vallotta magát magyarnak; 8, illetve 7%-uk pedig románnak. A magukat cigánynak vallók aránya 2002-ben 32, 2001-ben pedig 36%-os volt. A legnagyobb arányban 2011-ben Sepsi, Udvarhely, Kézdi- és Csíkszéken mondták magukat magyarnak a romák. A magukat magyarnak vallók az erdővidéki, marosszéki és gyergyói romák között voltak kisebbségben a teljes roma közösségen belül. 6. táblázat A székelyföldi romák nemzetiségi megoszlása a 2011-es cenzuson Nemzetiségi bevallás a 2011-es cenzuson Megye Szék Teljes népesség Romák Nem Roma Magyar Román nyilatkozott szám % szám % szám % szám % szám % Csík , , ,7 63 1,4 0 0 Hargita Gyergyó , , , ,7 0 0 Udvarhely , , , ,8 0 0 Összes , , , ,6 0 0 Erdővidék , , , ,2 0 0 Kézdiszék , , ,4 0 0,0 0 0 Orbaiszék , , , ,8 0 0 Kovászna Sepsiszék , , ,7 0 0,0 0 0 Bodzaforduló , ,4 0 0, ,6 0 0 Hidvég, Előpatak , ,7 0 0, ,3 0 0 Összes , , , ,2 0 0 Maros Marosszék* , , , , ,6 Székelyföld , , , , ,1 * Marosvásárhely nélkül Az adatok alapján azt érdemes kiemelni, hogy a székelyföldi cigányok (és különösképpen a magyar nyelvű romák) többsége mind 2002-ben, mind ben magyarnak vallotta magát. Ez pozitív olvasatban azt jelenti, hogy ezek az emberek 2011-ben is kifejezték a magyarsághoz való tartozásukat, illetve a magyarsághoz való tartozásuk igényét. Annyi kevésbé pozitív megfogalmazásban is elmondható, hogy nem álltak ellent a magyar szervezetek ál-

13 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 21 tal megnyilvánuló mobilizációnak és nyomásnak, ami a magyar nemzetségi és etnikai kategória fele tolta őket. A romák ilyen irányú választása azonban véleményünk szerint törékeny és korántsem magától értetődő. Ebből a szempontból az erdélyi magyar, illetve a székelyföldi identitáspolitikában érdekeltek számára mementóként szolgálhat Ozsdola példája. A 2002-es népszámlálás 75 romát mutatott ki az ekkor 93%-ban magyarlakta településen, miközben az önkormányzati nyilvántartások szerint a romák száma 870 volt ben a régióban egyedülálló módon 818-ra emelkedett a magukat cigánynak vallók száma. Amennyiben az erdélyi és a székelyföldi magyar elit a romákat a magyar kultúrkör és intézményrendszer vonzásában hosszútávon meg akarja tartani, az eddiginél jóval aktívabb identitáspolitikát kell folytatnia. A fő problémát természetesen azok a társadalmi folyamatok jelentik, amelyek a romák marginális helyzetének fokozódásához vezetnek. 18 Ezek a romák és nem romák közötti demográfiai arányeltolódással karöltve, az érintett területeken az etnikumközi viszonyok radikális romlásához, illetve a korábban létező egymásrautaltsági és kooperációs kapcsolatok erodálódásához vezetnek. A roma/nem roma törésvonal kiéleződésével természetesen a magyar nyelvű cigányok magyar kategóriába való inkorporációja is nehezebbé válik. Ennek ellenére az erdélyi elit működtethetne olyan folyamatokat, amelyek csökkentik a székelyföldi cigányok magyar intézményrendszertől és identitástól való teljes eltávolodásának valószínűségét. Elsősorban egy magyarkonform (a magyar politikai és intézményes szerkezetbe inkorporált) székelyföldi roma elit kinevelése tűnik sürgető feladatnak. Kettős állampolgárság, integráció, migráció A kettős állampolgárság egyszerűsített intézménye amely a népszámlálás évében, 2011 januárjában lépett hatályba középtávon több szempontból is alapjaiban befolyásolhatja az erdélyi magyar közösség demográfiai helyzetét. A továbbiakban két problémát fogunk érinteni, a Románián belüli integráció, illetve a migráció kérdéskörét. Az első kérdés, ami az erdélyi magyarok számára az elérhető magyar állampolgársággal kapcsolatban felvetődik, hogy az milyen mértékben keresztezi, teszi lehetetlenné azokat a kisebbségi stratégiákat, amelyeket az erdélyi magyarok a rendszerváltást követően kidolgoztak. Az erdélyi magyar elit 1989 után a fő problémát egy olyan etnokratikus román államban látta, amely a többség (címzetes etnikum) eszközeként jelent meg, amellyel saját demográfiai és társadalmi pozícióit a (magyar) kisebbség kárára javította. Ebben a szerkezetben a magyarok egyenlő társadalmi részvétele korántsem volt magától értetődő, még ha az formálisan jogilag biztosítva is volt. A hátrányos (hátrányos-

14 22 Kiss Tamás nak érzett) kisebbségi helyzet feloldására többfajta stratégia képzelhető el. 19 Ezek közül a kelet-európai régió szempontjából az asszimiláció, a szecesszió és a pluralista, közösségi integráció stratégiája egyaránt relevánsnak bizonyult. Az asszimilálódó kisebbségek a többséghez való nyelvi, kulturális hasonulás, illetve társadalmi keveredés révén kívánnak a mainstream társadalomba integrálódni. Az asszimiláció mint kollektív stratégia jellemezte a század fordulóján a magyarországi zsidókat és a svábokat, vagy a 20. században a romániai örményeket. Az erdélyi magyar kisebbség esetében is megfigyelhetők az asszimilációs folyamatok, mi több, ezek a dél-erdélyi, bánsági és máramarosi szórványterületeken alapjaiban befolyásolják a helyi magyar közösségek demográfiai jövőjét. Ennek ellenére az asszimiláció az erdélyi magyarok esetében nem jelenik meg kollektív stratégiaként és (ezzel összefüggésben) a közösség egészét tekintve nem tekinthető dominánsnak. A szecessziós stratégia az erdélyi magyarok vonatkozásában még annyira sem jellemző, mint az asszimilációra való törekvés. Ez a stratégia (amit például a koszovói albánok vagy a horvátországi és boszniai szerbek követtek) valójában a politikai status quo megkérdőjelezését jelenti. A szecessziós stratégiát követő kisebbségek nem az adott társadalmi keretbe történő integrációra, hanem a kiszakadásra törekszenek. A rendszerváltást követően az erdélyi magyar közösséget, illetve elitet a pluralista, közösségi integráció stratégiája jellemezte. Ennek lényege, hogy elfogadja a politikai status quót abban az értelemben, hogy a fennálló állami keretek között képzeli el az integrációt, azonban szemben az asszimilációs stratégiával ezt az integrációt kollektív terminusokban, a csoportszerűség megtartásával kívánja elérni. A pluralista stratégia azt feltételezi, hogy az adott kisebbség rendelkezik saját intézményhálózattal, birtokolja a (tágan értelmezett) kulturális autonómia valamilyen formáját. A pluralista stratégia nyomán a kilencvenes évek második felére kiépültek a kisebbségi politikai részvétel és hatalommegosztás sajátos formái. Ennek egyik fontos eleme, hogy az erdélyi magyarok saját etnikai pártjukon (pártjaikon) keresztül vettek részt a közéletben, az erdélyi magyar elit ezen keresztül volt részese a hatalomnak. A pluralista integrációs stratégia részleges sikerét mutatja, hogy a kilencvenes évek második felétől (szemben például a cigányellenességgel) jelentős mértékben csökkent a magyarokkal szembeni többségi intolerancia. 20 Az erdélyi magyar elitek (elsősorban a politikai elit) számára az elmúlt évtized fő tanulsága az volt, hogy társadalmi és politikai szempontból Románia jelenti a fő referenciát. Az anyaország és annak intézményei felhasználhatók kulturális és politikai erőforrásként, azonban a társadalmi és politikai integráció terepe Románia (vagyis az a társadalom, adott állam/társadalom), a fő politikai partner pedig ebben a folyamatban a többségi elit. Érdemes hozzátennünk, hogy a kulturális elit, illetve a humán és társadalomtudományos értelmiség tapasztalata egészen a közelmúltig ettől jelentős mértékben eltért.

15 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 23 Ennek oka amellett, hogy az általuk működtetett társadalmi mezők etnikailag voltak integrálva, hogy esetükben (egészen a közelmúltig) kiemelt szerepet játszott a magyarországi támogatási rendszer. A kettős állampolgárság intézményével (illetve az utóbbi években a köré épülő magyarországi közpolitikai felfogással) az a probléma, hogy a fent vázolt pluralista integrációs stratégia szükségességét kérdőjelezi meg. Az állampolgárság, illetve a magyarországi politikai retorika azt az illúziót táplálja, hogy a társadalmiság fő terepe immár nem Románia, hanem a virtuális magyar nemzet, aminek az erdélyiek immár állampolgárságuk szerint is tagjai lehetnek. Ez az elképzelés azonban gyakorlatilag egyáltalán nem vet számot a gazdasági és társadalmi realitásokkal. A magyarországi támogatáspolitika (illetve a térségbeli relatív pozícióit rontó anyaország) az állampolgárságot nemhogy tényleges társadalmi funkciókkal vagy gazdasági tartalommal nem tudja feltölteni, hanem jelentősége még a kulturális intézményrendszer fenntartása szempontjából is folyamatosan csökken. Az identitáspolitika és a társadalmi-gazdasági realitások ilyen mértékű szétfejlődése fokozhatja az erdélyi magyar közösség marginalizálódását, illetve elvándorlását. A migráció az a terület, ahol Magyarország (népesedés)politikája leginkább hatással lehet az erdélyi demográfiai folyamatok alakulására. Egyrészt nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy Magyarország az elmúlt két évtizedben a kisebbségi magyar közösségekre saját demográfiai reprodukciós bázisaként tekintett. A kilencvenes évektől kezdődően a magyar demográfusok, illetve döntéshozók számára nyilvánvaló volt, hogy a népességreprodukció pusztán belső erőforrásokra (születésekre) alapozó modellje fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy az ország népessége ne csökkenjen, hogy a korstruktúra ne torzuljon végletesen, illetve hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, bevándorlókra van szükség. Szemben a hetvenes nyolcvanas évekkel, Hablicsek László és Tóth Pál Péter tanulmánysorozatának (1996; 2000; 2001) nyomán minden normatív népesedésprojekció jelentős mértékű bevándorlással számolt. Más európai államokhoz képest Magyarország sajátos helyzetben van, hisz a bevándorló népesség döntő többsége a környező országból érkező magyar, ezen belül pedig erdélyi származású. A magyar állam és társadalom számára a határon túli bevándorlók integrálásának költségei jóval alacsonyabbak, mint bármely más csoport esetében lennének. A magyar népesedés- és migrációpolitika ezt az aspektust természetesen nem hagyta, és nem is fogja figyelmen kívül hagyni, így a kivándorlásban ellenérdekelt erdélyi politikai elit és a Budapest-központú magyar adminisztratív szerkezet érdekellentéte egyértelmű. Az alapvető kérdés, hogy a magyarországi döntéshozók ebben a kérdésben akarnak-e ténylegesen konzultálni a határon túli magyar elitekkel, milyen mértékben akarják migrációs politikájukat (és nem annak nyilvános megjelenítését) az ilyen típusú konzultáció függvényévé tenni. Gyakorlati szempontból ennél fontosabb azonban, hogy Magyarország migrációs rendszerben betöltött helye megváltozóban van. A 2002 és 2011

16 24 Kiss Tamás közötti magyar bevándorlási statisztikákból következtetve, az Erdélyből Magyarországra érkezők száma nem csökkent. A korábban említett 111 ezres migrációs veszteségnek mintegy 60-75%-a Magyarországra távozókat takarja. Ennek ellenére a szórványterületeken Magyarország mint migrációs cél-ország már nem élvez prioritást. Ugyanezt mutatják a migrációpotenciál-mérések, amelyekben Magyarország, az utóbbi évtized tényleges migrációs mozgásához viszonyítva, nagyobb mértékben szorult háttérbe. Amellett, hogy Magyarország az erdélyiek migrációs célországai között háttérbe szorult, az utóbbi években maga is kibocsátó országgá kezd válni. 21 A magyarországi migráció elsődleges célpontja (a romániaival szemben) Németország, Ausztria, illetve az Egyesült Királyság. A magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek migrációjáról kétfajta hipotézis állítható fel. Egyrészt elképzelhető, hogy (részben) ők pótolják a Magyarországról származó munkaerőt. Másrészt az is elképzelhető, hogy a magyar állampolgárságot egy harmadik országba irányuló migráció során használják majd fel. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet egy feldolgozás alatt lévő vizsgálata erre a második lehetőségre utal. Eszerint az állampolgárságot igénylő vagy igényelni szándékozó erdélyiek közel 40%-a esetében nagymértékében szerepet játszott a döntésben annak a lehetősége, hogy egy harmadik országban vállaljon munkát. A magyarországi munkavállalás ennél jóval kisebb hányad esetében jelentett vonzerőt. Konklúzió A 2011-es népszámlálás kapcsán a magyar szervezetek intenzív identitáskampányt folytattak. A cenzus eredményei szemben például a szlovákiai adatokkal nem voltak a magyarokra nézve különösen kedvezőtlenek. Ez egy jó alkalmat nyújthatott az erdélyi magyar közösség demográfiai jövőjét is meghatározó identitáspolitikai dilemmák felvetésére, megvitatására. Tanulmányomban három ilyen dilemmát vetettem fel, amelyek jellegüket tekintve igen különbözőek, de egyaránt meghatározóak lehetnek az erdélyi magyar közösség szempontjából. A demográfiai trendek regionális szétfejlődése középtávon a magyar intézményrendszer szerkezetében is drasztikus változásokat hozhat. A változások összességében a Székelyföld megerősödéséhez fognak vezetni, ami az erdélyi magyar identitás-politika szempontjából is magában hordja a változás lehetőségét. A székelyföldi identitás és régióépítés szempontjából a helyi magyar anyanyelvű romák integrálhatósága jelenti az egyik központi kérdést. Az ilyen típusú közpolitikák kezdeményezésében a népszámlálás különösen kedvező lélektani pont lehetett volna, hisz a magyar nyelvű romák többsége újra kifejezte a magyar közösséghez való tartozását, vagy ennek igényét.

17 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 25 Végül a kettős állampolgárság és az ezzel összefüggő migrációs folyamatok nagyban befolyásolják az elkövetkező évtized demográfiai trendjeit. Az elmúlt évtizedet a románok, a magyarokhoz viszonyítva erőteljesebb elvándorlása jellemezte. A román migráció fő cél-országait jelentő mediterrán térség gazdasági visszaesése azonban a migrációs hálózatok Németország, Egyesült Királyság irányába történő áthelyeződését hozhatják. Ezek az államok az utóbbi években felgyorsult magyarországi migráció fő célpontjai is. A magyar állampolgárság az erdélyi magyarok románoknál nagyobb mértékű és gyorsabb elmozdulását eredményezheti. Jegyzetek 1 Az önkormányzatoknak, akik a számlálóbiztosokat kiválasztották és az adatfelvételt lebonyolították, a magasabb lakosságszámhoz fűződött érdekük, miután vannak olyan fejlesztési források, amelyek (részben) ettől függenek. 2 Romániának az Európai Unió viszonylatában állt érdekében a lehető legmagasabb népességszám kimutatása, hisz az európai parlamenti helyektől a forráselosztásig, egy sor kérdésben szerepet játszik a népességszám ben az államelnök leváltását célzó referendum az ellenkező (az alacsonyabb népességszámot célzó) politikai érdekeket hozta felszínre. 4 Ilyenek voltak (1) a szórványban, illetve vegyes házasságban élők; (2) a magyar kötődésű romák; (3) a 20%-os arány körüli magyarlakta települések (ahol a 20%-os arány átlépése volt a feltétele a nyelvi jogok hatálya alá való esésnek); (4) a csángók; (5) a Szatmár megyei svábok; (6) a migránsok hozzátartozói. 5 KISS Tamás BARNA Gergő: Népszámlálás Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Műhelytanulmányok 43/2012, Kolozsvár. A tanulmány rövidített változatát L. KISS Tamás BARNA Gergő: Porlik mint a szikla? Az erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében, Kommentár, 2012/3. 6 Erdély alatt azt a 16, Trianon előtt Magyarországhoz tartozó megyét értjük, ami a történelmi Erdély mellett magában foglalja a Partiumot, illetve a Bánság és Máramaros romániai részét. 7 Bővebben KISS BARNA: Népszámlálás 2011, p. 8 L. CSATA István KISS Tamás: Népesedési perspektívák. Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása, Kriterion, Kolozsvár, ben Apácán, 2009-ben Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon, 2011-ben Alsórákoson volt olyan cigány magyar konfliktus, amely napokig, hetekig az országos média figyelmének középpontjában állt. 10 L. BRUBAKER, Roger FEISCHMIDT, Margit FOX, John GRANCEA, Liana: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town, Princeton University Press, Princeton Oxford, 2006; HORVÁTH István: Nyelvi készségek, nyelvi viselkedés és

18 26 Kiss Tamás etnokulturális reprodukció az erdélyi magyar népesség vonatkozásában, In: SPÉDER Zsolt (szerk): Párhuzamok. Az anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón, KSH NKI Kutatási jelentések, Budapest, AREL, Dominique: Language categories in censuses: backward- or forward-looking? In: KERTZER, David AREL, Dominique (coord.): Census and Identity. The Politics of Race, Ethnicity, and Language in National Censuses, Cambridge University Press, Cambridge, 2002, p. 12 Itt hangsúlyos a viszonylag szócska, hisz az erdélyi magyar közösségen belül (vagy annak peremén) is vannak olyan élethelyzetek, kontextusok, ahol az egymást kizáró nemzeti kategorizáció segítségével már nem ragadhatók meg az etnikai identitások. L. ezzel kapcsolatban a népszámlálást megelőző vitát a Magyar Kisebbség 2010/3 4. számában (elsősorban KISS Tamás: Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok, Magyar Kisebbség, 2010/3 4., p.; illetve PAPP Z. Attila: Hozzászólás Kiss Tamás Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok c. írásához, Magyar Kisebbség, 2010/3 4., p.). 13 LADÁNYI János SZELÉNYI Iván: Patterns of Exclusion: Constructing Gypsy Ethnicity and the Making of an Underclass in Transitional Societies of Europe, Columbia University Press, New York, 2006, 40. p. 14 L. ezzel kapcsolatban: SZELÉNYI Iván LADÁNYI János: Ki a cigány?, Kritika, 1997/12., 3 6. p.; KERTESI Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetőségéről, Replika, március, p.; HAVAS Gábor KEMÉNY István KERTESI Gábor: A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren, Kritika, március, p. 15 A következő vizsgálatokat használtuk fel: a Human Dynamics által elvégzett Inclusion 2007 (L: FLECK Gábor RUGHINIŞ, Cosima: Vino mai aproape. Incluziunea şi excluziunea socială în societatea românească contemporană, Human Dynamics, Bucureşti, 2008), a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikai szegregációs modellek Romániában 2009-ben (Toma 2010), illetve a Soros által szintén 2009-ben végzett Strukturális alapok vizsgálatokat. Ezt saját tereptapasztalatainkkal egészítettük ki. Összességében úgy véljük, hogy a Székelyföld vonatkozásában viszonylag pontos képet kaptunk arról, hogy az önkormányzatok községenként hány romát tartanak számon. 16 SZELÉNYI LADÁNYI: i.m. 17 Az önkormányzatok becslései a 2007-es, illetve 2009-es évekből származtak. Ezek alapján becsültük a romák 2002-es és 2011-es számát. 18 L. LADÁNYI SZELÉNYI: i.m., 2006; illetve KISS Tamás FOSZTÓ László FLECK Gábor (ed.): Incluziune şi excluziune. Studii de caz asupra romilor din România [Befogadás és kirekesztés. Esettanulmányok a romániai romákról], ISPMN Kriterion, Cluj-Napoca, MARGER, Martin: Race and Ethnic Relation. American and Globan Perspectives. (Eighth Edition), Wadsworth, Belmont, L. HORVÁTH István LAZĂR, Marius: Dinamica relaţiilor interetnice din ultimul deceniu [Az interetnikus viszonyok alakulása az utóbbi évtizedben], Altera, 2001/16., p. 21 HÁRS Ágnes: Labour Market and Migration, Hungary in a comparative perspective, Presenation on SEEMIG Launching Conference, 19 september, Bratislava, 2009.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25.

Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25. A marosvásárhelyi repülőtér igazgatója részére Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25. Referenciaszám: 2011-0011 Múlt héten a marosvásárhelyi repülőtérről utaztam vissza Németországba, Weezebe,

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

KULTÚRA ÉS TÁRSADALOMSZERVEZÉS

KULTÚRA ÉS TÁRSADALOMSZERVEZÉS Minden magyar számít az RMDSZ szórvány cselekvési terve KULTÚRA ÉS TÁRSADALOMSZERVEZÉS 1. Magyar Napok A Magyar Napok eseménysorozat célja a szórványban élő magyar emberek összetartozásának erősítése,

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2 Puczkó László ügyvezető igazgató 1 133 szálloda napi adatai 29 településről 2 2010 2011 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 3*, 3* Superior - Bp 3*, 3* Superior - Nem

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

ZÁRÓBESZÁMOLÓ. OTKA nyilvántartási szám: F 020234 Témavezetõ: Tardos Katalin Téma címe: Az emberi erõforrás gazdálkodás új vállalati stratégiái.

ZÁRÓBESZÁMOLÓ. OTKA nyilvántartási szám: F 020234 Témavezetõ: Tardos Katalin Téma címe: Az emberi erõforrás gazdálkodás új vállalati stratégiái. 1 ZÁRÓBESZÁMOLÓ OTKA nyilvántartási szám: F 020234 Témavezetõ: Tardos Katalin Téma címe: Az emberi erõforrás gazdálkodás új vállalati stratégiái. A kutatás célja A kutatás célja az volt, hogy rendszerezett

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Lakossági Földgázhasználati Felmérés

Lakossági Földgázhasználati Felmérés Lakossági Földgázhasználati Felmérés 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás - 2009. október 28. A kutatás módszertana 2 Elemszám: Minta jellege: Kvótázási szempontok: Az adatok reprezentativitása:

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló Fontosabb makroadatok hiányában az enyhülni látszó geopolitikai hírek határozták meg a nemzetközi tőzsdei kereskedést, így komoly emelkedést könyveltek el

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Ausztria Országúton, lakott területen kívül 100 km/h Éjjel (22-05 óra között) az A10, az A13 és az A14 autópályán azonban csak max. 110 km/h Vannak továbbá

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014

Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014 Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014 Az előző két év gyakorlatához hasonlóan a Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága

Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 2013. július 24-i soron következő ülésének jegyzőkönyve 43/2013. (VII.24.) sz. Városfejlesztési, Környezetvédelmi

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

2009/2010. üzleti év 4. negyedév Konszolidált adatok

2009/2010. üzleti év 4. negyedév Konszolidált adatok . üzleti Konszolidált adatok EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Két elszámolási változás a bázishoz képest Kikerült a Medimpex UK UK Változott a számviteli politika Az Az EGIS EGIS

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket!

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! Van megoldás! Jövőkép: 400 éves lakások Magyarországon? 2012-ben 10 560 lakás épült hazánkban. Ez az elmúlt 90 év legalacsonyabb lakásépítési száma.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Az egészségügyi magánszféra várakozásai

Az egészségügyi magánszféra várakozásai Az egészségügyi magánszféra várakozásai Skultéty László, Udvardi Attila, GKI-Egészségügy-kutató Intézet A GKI-Egészségügy-kutató Intézet Kft. 2002 óta méri fel az egészségügyben mûködô vállalkozások gazdasági

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Duna House Barométer. 45. szám. 2015. február

Duna House Barométer. 45. szám. 2015. február Duna House Barométer 45. szám 2015. február Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám Becslés, Keresletindex Lakásár adatok Érdeklődés, alku Ügyfélprofil: Vevők Ügyfélprofil: Eladók Tranzakció

Részletesebben

TALÁLJON KI AZ EU-LABIRINTUSBÓL SZEPTEMBER 9-ÉN A WESTEND ELŐTT

TALÁLJON KI AZ EU-LABIRINTUSBÓL SZEPTEMBER 9-ÉN A WESTEND ELŐTT Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2012. szeptember 3. - 11. évfolyam 12. szám A. Meghívó - EU-labirintus szeptember 9-én a WestEnd-nél B. Hírek C. A hírlevélről

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. B E S Z Á M O L Ó A 2 0 1 1. É V I Ü Z L E T I T E R V T E L J E S Í T É S É R Ő

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

341-10/2013. Püspökladány Város Önkormányzata Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága. 2013. július 24-i soron kívüli ülésének jegyzőkönyve

341-10/2013. Püspökladány Város Önkormányzata Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága. 2013. július 24-i soron kívüli ülésének jegyzőkönyve 341-10/2013. Püspökladány Város Önkormányzata Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága 2013. július 24-i soron kívüli ülésének jegyzőkönyve 49/2013. (VII. 24.) pénzügyi és ügyrendi bizottsági határozat Püspökladány,

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Szigethalom Önkormányzat 2315 Szigethalom, Négyszínvirág Óvoda Rákóczi u. 145. KIVONAT. 2009. szeptember 24 i ülésének jegyzőkönyvéből

Szigethalom Önkormányzat 2315 Szigethalom, Négyszínvirág Óvoda Rákóczi u. 145. KIVONAT. 2009. szeptember 24 i ülésének jegyzőkönyvéből KIVONAT Szigethalom Képviselő-testületének 2009. szeptember 24 i ülésének jegyzőkönyvéből HATÁROZAT 298/2009. (IX.24.) Kt. Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete Négyszínvirág Óvoda Intézményi

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Van-e összefüggés a közúti közlekedés biztonsága és a termékhamisítás között?

Van-e összefüggés a közúti közlekedés biztonsága és a termékhamisítás között? Berzai Zsolt r. alezredes ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály kiemelt főreferens Tel.: +36-1443-5690 E-mail.: berzaizs@orfk.police.hu Van-e összefüggés

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben