A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI"

Átírás

1 NÉPSZÁMLÁLÁSOK KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak. Országos léptékben a lakosság száma volt a legnagyobb kérdés, a Statisztikai Hivatal ugyanis 2011 elejére 21,413 milliós lakosságszámot adott meg, miközben már nemcsak a szakértők számára volt nyilvánvaló, hogy legalább 2,5-3 millió román állampolgár él, dolgozik külföldön. A népszámlálást megelőzően a fő kérdés az volt, hogy a román Statisztikai Hivatal, illetve adminisztráció ezt a kérdést hogyan fogja kezelni. Nyilvánvaló volt, hogy a közel 21,5 milliós lakosságszámmal való kalkuláció teljesen ellehetetleníti a társadalmi tervezést, ugyanakkor mind helyi (önkormányzati), 1 mind országos 2 szinten léteztek olyan érdekek, amelyek a népességszám felduzzasztását valószínűsítették. 3 Az etnikai elitek számára természetesen az általuk képviselt csoportok száma és aránya jelentette a fő tétet. Az ország két legszámosabb kisebbségét, a romákat, illetve a magyarokat képviselő szervezetek egyaránt identitáskampányt folytattak. A mozgástér elvben a romák esetében volt tágabb, hisz miközben a 2002-es népszámlálás 535 ezer romát mutatott ki, addig a szakértők 1,8-2 millió, a roma szervezetek pedig 2-2,5 millió romániai cigányról beszéltek. A magyarok esetében a mozgástér jóval szűkebb volt. Esetükben a politikai elit egyöntetűen elfogadta 2002-es népszámlálás eredményeit, ami szerint 1,431 millió magyar élt az országban. A népesség-előreszámítások a magyarok jelentős számbeli csökkenését vetítették előre. A kérdés leginkább az volt, hogy ez a számbeli csökkenés milyen aránybeli változást fog jelenteni. A magyar politikai, szakmai és civil szervezetek által kezdeményezett népszámlálási kampány során a kitűzött cél az aránytartás volt, aminek érdekében a többes etnikai kötődésű, illetve egyéb szempontból kérdéses csoportokat célozták meg. 4 A népszámlálás előzetes nemzetiségi eredményeit a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében elemeztük és jelentettük meg egy hosszabb tanulmány formájában. 5 A továbbiakban ez alapján foglalom össze vázlatosan és szelektíven a népszámlálás legfontosabb eredményeit. Ezt követően a népszámlálási eredményekből következő, illetve ennek kapcsán felvetődő három erdélyi magyar etnopolitikai dilemmát vázolok. Ezek (1) a demográfiai szétfejlődős következményei; (2) a székelyföldi romák integrációjának a kérdése;

2 10 Kiss Tamás (3) a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgársággal kapcsolatos dilemmák. A népszámlálási eredményekről dióhéjban Országos viszonylatban a legfontosabb eredmény, hogy a népszámlálás a népesség több mint 2,6 milliós fogyását mutatta ki, ami az ország modernkori történelmében egyedülálló, de európai viszonylatban is gyakorlatilag példa nélküli népességszám-csökkenés. Az országos szinten 12,2%-os apadásnak két összetevője van, nevezetesen a negatív természetes népmozgalmi egyenleg, illetve a vándormozgalmi veszteség. A születések száma a két cenzus közötti periódusban 416 ezerrel múlta alul az elhalálozásokét. Ebből az következik, hogy a 2011-es népszámlálás ugyanerre a periódusra 2,221 milliós vándormozgalmi veszteséget mutatott ki, ami a 2002-es népességszám 10,2%-át jelenti. Régiók 1. táblázat A népességszám változása, Állandó lakosság Változás (abszolút szám) Változás (%) Változás Változás Változás Változás Regát ,2-13,1 Erdély ,5-10,3 Románia ,9-12,2 Forrás: INS Erdélyben 6 a népességfogyás szintén jelentős volt, ám az országos trendekhez viszonyítva mégis valamivel enyhébb. Itt a két cenzus között a népesség száma közel 746 ezerrel, 10,3%-kal csökkent. Történeti régiók szerint a fogyás Moldvában és Dobrudzsában volt a leghangsúlyosabb. Erdélyen belül pedig Dél-Erdély (Hunyad, Krassó-Szörény, Brassó, Fehér) áll a negatív, Kolozs és Temes megyék, illetve a többségében magyarlakta Hargita és Kovászna a pozitív póluson. Nemzetiségi szempontból a népességfejlődés szintén nem volt egyenletes. A románok száma 19,4 millióról 16,8 millióra csökkent. A románok számának 13%-os csökkenése egyben azt jelenti, hogy a román nemzetállam megalakulása óta első alkalommal történt meg, hogy az arányuk is visszaesett. A magyar nemzetiségűek száma a románokénál is nagyobb mértékben, 13,6%-kal csökkent, ami azzal járt, hogy országos arányuk 6,6%-ról, 6,5-re esett vissza.

3 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 11 Népességszám-növekedés a nagyobb lélekszámú etnikai csoportok közül egyedül a romák esetében volt tapasztalható, akiknek a száma 535 ezerről 619 ezerre, arányuk pedig 2,5%-ról 3,3%-ra emelkedett. 2. táblázat A Romániában élő nemzetiségek száma és aránya, Nemzetiség 1992 % 2002 % 2011 % román , , ,59 magyar , , ,50 roma , , ,25 ukrán , , ,27 német , , ,19 török , , ,15 lipován orosz , , ,13 tatár , , ,11 szerb , , ,10 szlovák , , ,07 bolgár , , ,04 horvát , , ,03 görög , , ,02 zsidó , , ,02 lengyel , , ,01 cseh , , ,01 örmény , , ,01 egyéb etnikum , , ,19 Nem nyilatkozott 766 0, , ,31 Teljes népesség , , ,00 Forrás: INS A nemzetiségek népességfejlődése természetesen nem pusztán a népességszámok (és etnikai arányok) alakulásában különbözik. Az egyes demográfiai folyamatok hatása is igen eltérő. A romák esetében a többségitől (nem romákétól) nagyban különböző reprodukciós modellel állunk szemben. Esetükben a termékenység jóval meghaladja az országos átlagot, és ma is jóval az egyszerű újratermeléshez szükséges szint feletti, amit a migrációs mozgásban való nagymértékű alulreprezentáltságuk egészít ki. Így szemben az országos trendekkel a roma népesség demográfiailag is bővül. A cenzusokban azonban a romák számát egy második elem, a roma identitásvállalás is nagymértékben befolyásolja. A későbbiekben a magyar roma reláció kapcsán kitérünk erre a kérdésre, most annyit érdemes megjegyezni, hogy szemben a korábbi népszámlálásokkal, 2011-ben nem volt tapasztalható a romániai cigányok fokozottabb azonosulása a roma kategóriával. 7

4 12 Kiss Tamás 3. táblázat A magyar népesség alakulását meghatározó tényezők, szám % Migrációs egyenleg ,4 Természetes népmozgalmi egyenleg ,3 Intergenerációs asszimiláció ,1 Nemzetiségváltás (román reláció) ,7 Nem nyilatkozók ,4 Nemzetiségváltás (roma és sváb reláció) ,2 A magyar népesség változása ( ) A magyarok esetében a természetes népmozgalmi folyamatok jóval kedvezőtlenebbek, míg a migrációs folyamatok jóval kedvezőbben alakultak az országos trendeknél. A két népszámlálás között az elhalálozások száma 60,7 ezerrel múlta felül a születésekét, ami azt jelenti, hogy Románia 416 ezres természetes népmozgalmi veszteségének közel 15%-a esik az ország 6,5%-át kitevő magyar közösségre. Ezzel kapcsolatban azt is ki kell emelni, hogy ez nem a magyar családok alacsonyabb gyermekvállalási hajlandósága (termékenység), vagy a rosszabb életesélyek (születéskor várható élettartam) miatt van így, hanem azért, mert az induló helyzetben (2002) a magyarok korösszetétele jóval kedvezőtlenebb volt. Az országos, illetve az erdélyi trendeknél kedvezőbben alakult viszont a magyarok migrációs egyenlege. Romániában a teljes népesség migrációs vesztesége éves átlagban 11,3, Erdélyben pedig 9,8 volt. Ezzel szemben a magyarok éves migrációs vesztesége csak 8,5 volt. Ez utóbbi természetesen maga is igen nagymértékű (az közötti periódust is meghaladó) elvándorlásra mutat rá, ami azonban még így is jóval alatta marad a románokat jellemző értéknek. A magyarok esetében (szemben az országossal) figyelembe kell vennünk az asszimilációs és nemzetiségváltási folyamatokat. Összességében mintegy 15 ezer főt tesz ki a nemzetiségváltásból, illetve a vegyes házasságokkal összefüggő intergenerációs asszimilációból származó vesztség. További 4,6 ezren lehetnek a nemzetiségükről nem nyilatkozók között olyanok, akik 2002-ben magukat magyarnak vallották és körülbelül 2,5 ezer lehet a magyar cigányok roma identitás irányába történő elmozdulásából származó statisztikai veszteség.

5 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei A magyar népességfejlődés belső különbségei és következményei 13 Összességében a 2011-es népszámlálás eredményei ha nem is mondhatók kedvezőnek semmiképpen nem utalnak az erdélyi magyar közösség drasztikus térvesztésére. Országosan a magyar nemzetiségűek aránya 6,6%-ról 6,5-re esett vissza, miközben a magyar anyanyelvűek esetében (ahol a Statisztikai Hivatal augusztus 24-i közleménye 1,68 ezres számot adott meg) országosan nagyon enyhe aránynövekedéssel számolhatunk. A viszonylag kedvező (vagy inkább nem katasztrofális) összkép azonban az erdélyi magyar népességfejlődés igen éles regionális különbségeit takarja. Az alapvető kiindulópont, hogy az erdélyi magyar közösség egy Magyarországnál nagyobb, 107 ezer km²-es területen, szétszórva él, az etnikai térszerkezet eltéréseiből adódóan jelentősen eltérő viszonyok között. Ebből a szempontból nehezen hasonlítható a többi Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösséghez. Az etnikai térszerkezet sajátosságai alapján legalább három egymástól elkülöníthető régiót különböztethetünk meg. (1) Az első régiónk a székelyföldi tömb, ahol az erdélyi magyarok 33-40%-a él. A székelyföldi régiónak ma nincsenek teljesen világos határai. Egyrészt a Székelyföld kifejezés arra a történelmi egységre vonatkozik, amely a modern magyar közigazgatási szerkezet megszületése előtt a vármegyék és a szász székek mellett Erdély harmadik rendi területi egységét képezte. Ebből eredően az itt élőknek annak ellenére, hogy a székelyek a reformkort, illetve 1848-at követően egyértelműen betagolódtak a modern magyar nemzetfejlődésbe van egyfajta regionális tudatuk. Másrészt azonban a Székelyföld ma Erdély egyetlen magyar többségű régiója. A történeti tudat mellett az itt élők identitásának is az a fő meghatározója, hogy szemben Erdély más vidékeivel, itt a magyarok nem szórványszerűen, hanem etnikai tömbként vannak jelen. A régió etnikai tömb jellegének a régióalakítási elképzelésekben is kulcsszerepük van: a székelyföldi elit (kimondott vagy kimondatlan) célja, hogy a magyar többségű területeket egy közös egységbe szervezze. Magyar szempontból ezen a területen egyedülálló lehetőséget teremtenek az egyértelműen magyar jellegű önkormányzatok, illetve az, hogy az önkormányzati és megyei intézmények jelentős része is a magyar identitás újratermelésének szolgálatában áll. (2) Második nagyrégiónk a partiumi határ menti sáv, amely az erdélyi magyarok közel egynegyedének ad otthon. Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a magyarok a teljes népesség 23-35%-át teszik ki. Amennyiben azonban a magyarok által (is) lakott területekre (Bihar északi, Szilágy észak-nyugati részeire, illetve Szatmár megye Avasságon kívüli részeire) számolnánk, akkor 50% körüli arányhoz jutnánk. Azt mondhatjuk, hogy a partiumi magyarság egyfajta paritásos kisebbség, ami azt jelenti, hogy a román magyar viszony a mindennapokban sokkal kevésbé aszimmetrikus, mint Erdély más terüle-

6 14 Kiss Tamás tein. Ez sok mindenben megnyilvánul, a kiegyensúlyozottabb nyelvhasználati normáktól egészen addig, hogy az önkormányzatok szintjén (egészen a legutóbbi választásokig) intézményesedni látszott egyfajta román magyar hatalommegosztás. (3) Végül a harmadik, igen tág régiónk egy széles interetnikus zóna, amely Máramarostól Kolozs megye és Maros megye nem székelyföldi részén keresztül Dél-Erdélyig és a Bánságig nyúlik. A régiót az köti össze, hogy ezen a területen a magyarok ténylegesen kisebbségi, illetve szórványhelyzetben élnek. Ezen belül azonban a skála igen széles. Marosvásárhelyt és vonzáskörzetét a demográfiai elemzésünkben nem tekintettük Székelyföldnek. A város 1989 után elveszítette magyar többségét, és a magyar érdekképviselet önkormányzati és intézményes súlya sem indokolja, hogy a várost a Székelyfölddel egy kategóriába soroljuk. Célravezetőbb felosztás, ha Maros megye nem székelyföldi részét (Marosvásárhellyel és vonzáskörzetével együtt) Kolozs megyével soroljuk egy alrégióba. Így Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Szeben és Hunyad megyék), Észak-Erdély (Máramaros és Beszterce-Naszód megyék), illetve a Bánság (Arad, Krassó-Szörény és Temes megyék) alkotnak egy negyedik, szórvány-régió kategóriát. Régió 4. táblázat A magyar népesség számának változása régiók szerint Magyarok száma Változás abszolút Változás aránya száma Változás Változás Változás Változás Székelyföld ,10% -6,60% Partium ,20% -11,60% Közép-Erdély ,70% -14,70% Szórvány ,05% -26,62% Erdély ,70% -13,50% Az így körülhatárolt térségek magyar népességfejlődése egymástól egyre inkább különböző pályán halad. Székelyföldön a magyar népesség száma jóval kisebb mértékben csökkent, mint az országos átlag, ami alapján kijelenthetjük, hogy egyike volt Románia azon régióinak, amelyek a leginkább meg tudták tartani a népességüket. A magyar nemzetiségűek aránya Hargita megyében növekedett, míg a magyar anyanyelvűek aránynövekedése nemcsak itt, hanem Kovászna megyében és Maros megye székelyföldi részén (Sóvidék, Nyárádmente) is megfigyelhető volt. A népességfejlődés belső különbségeit jól jellemző adat, hogy míg 1992-ben az erdélyi magyarok 33%-a élt Székely-

7 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 15 földön, addig 2011-ben már 38. Ez az arányeltolódás még hangsúlyosabb, ha a fiatal generációkat tekintjük. A 2010-ben született magyar gyermekek 49%- a székelyföldi, az iskolát magyar nyelven kezdő gyermekek többsége is ebből a régióból kerül ki. A partiumi régióban szintén viszonylag kiegyenlítettek a népesedési folyamatok. A magyar népesség 11,6%-os csökkenése még mindig kedvezőbb az országos trendeknél. A régióban a magyar nemzetiségűek aránya enyhén csökkent, míg a magyar anyanyelvűeké szinten maradt. A Partium és Székelyföld közötti sávban ezzel szemben mindenhol a magyar népesség jelentős arányvesztése figyelhető meg. Ez igaz a Marosvásárhely és Kolozsvár köré tömörülő közép-erdélyi régióban is, de még inkább hangsúlyos a szórványterületeken, ahol összességében a magyar népesség 26,6%-os csökkenését figyelhettük meg. Ez a csökkenés az ugyancsak jelentős fogyással számoló népesség-előreszámításokhoz viszonyítva is kedvezőtlen. 8 Az eltérést alapvetően két okra vezethetjük vissza. Egyrészt az itteni román lakosság jelentős elvándorlása a magyarok hasonló mértékű migrációját vonta magával. Másrészt az adatok alapján arra következtethetünk, hogy elsősorban Temes, Máramaros, Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben megyékben jelentős volt azok száma, akik a 2002-es népszámlálással szemben a magyar identitásvállalás helyett ezúttal románnak vallották magukat. 1. ábra A magyarok arányának változása, Magyarázat: az x tengely a 2002-es magyar arány szerinti kategóriákat jelöl, az y tengely a magyarok arányának változását között.

8 16 Kiss Tamás Az 1. ábra a magyarok össznépességen belüli arányának a változását mutatja, annak függvényében, hogy a kiinduló állapotban (2002-ben) milyen súlyt képviseltek a település népességén belül. Jól látható, hogy a töréspont a (2002-ben) 40-45%-ban magyarok által lakott településeknél található. Ahol a magyarok aránya ennél magasabb, ott az etnikai térfolyamatok viszonylag kiegyensúlyozottak voltak az utóbbi tíz évben. Ahol viszont a magyarok aránya ennél kisebb volt, ott jelentős mértékű (és a szórványjelleggel fokozódó) arányvesztéssel számolhatunk. A népszámlálási adatok kapcsán megfogalmazható első tézis, hogy a magyar népességfejlődés egyenetlensége, nem pusztán demográfiai vagy társadalom-statisztikai szempontból érdekes, hanem az erdélyi magyar intézményes és politikai szerkezetre is messzemenő hatással lesz. Folyamatban van (és a közeljövőben felgyorsulhat) a székelyföldi régió felértékelődése. A politikai szerkezeten belül ezt a folyamatot az elmúlt hónapok politikai eseményei is erősítették, leginkább azzal, hogy a júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZ miközben Székelyföldön nagymértékben erősödött a Székelyföldön kívüli fontosabb önkormányzati pozícióit elbukta. A Székelyföld intézményrendszeren és politikai szerkezeten belüli erősödése az erdélyi magyar etnopolitikai célrendszeren belüli hangsúlyeltolódást von(hat) maga után ben az RMDSZ-t megalapító erdélyi értelmiségiek a kisebbségi társadalom két világháború között kialakított koncepciójához nyúltak vissza. Ennek lényege, hogy a kisebbségi intézményrendszert oly módon kell megszervezni, hogy a magyarok a lehető legtöbb élethelyzetet a saját etnikai közösségükön belül tudják megélni, igényeiket lehetőleg ezen belül tudják kielégíteni. Az elmúlt húsz évben ez a koncepció több szempontból sikeres intézményes gyakorlattá vált. Kiépült például a magyar oktatási szerkezet, így a mai húszas, vagy harmincas generáción belül a korábbiakhoz képest többen vannak azok, akik a teljes oktatási vertikumot (illetve mobilitási pályájukat) egy magyar világon belül futották be. Hasonlóképpen a magyarok médiafogyasztási szokásai is fokozatosan a magyar nyelvűség irányába tolódtak el. Az egyik legjelentősebb teljesítmény pedig talán az volt, hogy az erdélyi magyarokat politikai közösségként sikerült egyben tartani, egyetlen politikai pillérként betagolni a kialakuló román parlamentáris demokráciába. A Székelyföld számára középtávon nem ez az etnikai keretprogram (vagyis egy nagyobb/többségi társadalmon belüli etnikai intézményrendszer fenntartása, megerősítése) a kézenfekvő program. Itt a cél immár a régiószervezés: pontosabban a Székelyföld régió magyar dominancia alatti megszervezése.

9 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei A székelyföldi romák integrációja 17 A népszámlálási eredmények kiértékelése jó alkalmat jelentett volna, hogy az erdélyi magyar elit tematizálja a székelyföldi romák integrációjának a kérdését. Ennek a népességnek a magyar kultúrkörön belül tartása kulcsfontosságú a régió demográfiai jövője szempontjából. A népszámlálást megelőző években a székelyföldi cigány magyar viszony több alkalommal a helyi etnikai (vagy etnikaiként érzékelt) konfliktusok kapcsán került az országos médianyilvánosság középpontjába. 9 Ebből következően a sajtóban, illetve szakértői körökben felvetődött a székelyföldi magyar-cigányok tömeges népszámlálási disszimilációjának a lehetősége. Bár ennek bekövetkeztét magunk sem tartottuk kizárnak, úgy véljük, hogy részben a cigány és a magyar etnicitás eltérő társadalmi jelentésére vezethető vissza, hogy nem ez történt. A román és a magyar identitás szerkezete amelyeket egyaránt a modern nemzeti ideológiák határoznak meg igen hasonló. Paradox módon éppen hasonló szerkezetük okozza, hogy egymással szemben kizárólagosak, vagylagosak, nem pusztán az ideológiák és elméletek síkján, hanem a mindennapi élethelyzetek és kontextusok meghatározó többségében is. Amellett, hogy a magyar és a román identitás a nemzeti ideológiák és intézmények köré épül, a mindennapokban mindkettőnek viszonylag egyértelmű markereik vannak. A magyarság, illetve a románság két legfontosabb kritériuma egyrészt az adott etnikumhoz tartozó nyelvi-kulturális készlet (elsősorban a nyelv) birtoklása és használata, másrészt pedig a nemzeti kategóriával való szubjektív azonosulás. 10 A népszámlálás nemzetiségre vonatkozó kérdése az adott etnikai kategóriával való szubjektív azonosulásra kérdez rá, a klasszikus nemzeti/ nemzetállami logikába illeszkedően kizárólagos formában. Az anyanyelvre vonatkozó népszámlálási kérdés valójában egyszerre több mindent mért, egy ténylegesen meglévő nyelvi kompetenciától az adott nyelvvel való azonosulásig. 11 Miután az erdélyi magyar a modern nemzeti identitás típusjegyeit viseli magán, a (szintén a klasszikus nemzeti ideológiákban gyökerező) romániai népszámlálási kategorizációs gyakorlat viszonylag adekvát módon ragadja meg azt. 12 A cigány etnicitás viszont nem, vagy csak kis mértékben ragadható meg a modern nemzeti identitásformákra (nemzetiségre, anyanyelvre) rákérdező kategorizációs gyakorlat segítségével. Azok a cigány szervezetek, amelyek a népszámlálási kampányban érdekeltek voltak, pontosan azt célozták meg, hogy a roma kategóriát a modern nemzetiséggel analóg módon építsék fel, illetve a vele való azonosulást a modern nemzettudathoz közelítsék. A mindennapokban az a cigányság nem a népszámlálás által mért társadalmi (nemzetiségi és anyanyelvi) kategóriákhoz kötődik. Abban, hogy valaki a mindennapokban roma vagy nem roma, a szubjektív azonosulásnál jóval

10 18 Kiss Tamás nagyobb szerepe van a mások által cigányként történő beazonosításnak. A mások általi kategorizáció ráadásul sok esetben (talán az esetek többségében) eltekint a nyelvi-kulturális készségektől vagy a szubjektív identitástól. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a cigány etnicitást jelentős részben a nem cigány többség külső tekintete konstruálja, mégpedig a vonatkozó szakirodalom alapján elsősorban rasszjegyek és életmódelemek alapján. Ladányi és Szelényi egy vizsgálat során a kérdezőbiztosokat kérték meg, hogy romaként (illetve nem romaként) kategorizálják, majd arra kérdeztek rá, hogy a kategorizálást milyen ismérvek alapján végezték el. 13 Romániában a kérdezőbiztosok 52%-a azt nyilatkozta, hogy a besorolás kapcsán a bőrszín nagyon fontos, további 32%-a pedig, hogy fontos volt a számára. Magyarországon ugyanezek az arányok 61 és 29% voltak. Ezek az adatok arra utalnak, hogy elsősorban az eltérő rasszjegyek a felelősek azért, hogy a romák származásukat nem tudják eltagadni, ha akarják sem. A második hasonlóan fontos szempont az életmód volt. A bőrszín mellett a kérdezők elsősorban arról ismerték fel a romákat, hogy azok cigány módjára élnek. Ezt a szempontot a romániai kérdezők 47%-os arányban mondták nagyon fontosnak és 33%-os arányban fontosnak. Magyarországon ezek az arányok 41 és 27% volt. Összehasonlításképpen a romániai kérdezők 47%-a egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az illető minek tartotta magát. Miután a magyar és a cigány kategória (legalábbis szerencsés esetben) más-más dimenzióban értelmezhető, valaki (elvben mindenképpen és szerencsés esetben a gyakorlatban is) lehet egyszerre magyar és cigány. Vagyis miközben egy sor olyan társadalmi kontextus van, amikor (a nem cigányokkal szemben) cigányként identifikálja magát (vagy azonosítják be mások), a népszámláláson anyanyelve és a magyar nemzeti(ségi) kategóriával való szubjektív azonosulása alapján magyarként kerül regisztrációra. Másrészt természetesen úgy is fogalmazhatunk, hogy a népszámlálás, amely a (ráadásul kizárólagos) nemzetiségi önbevallás alapján kategorizál, nagymértékben képtelen arra, hogy a roma etnicitást mint társadalmilag konstruált jelentéskomplexumot megragadja. A társadalomkutatói gyakorlatban éppen ezért viszonylag elterjedt a hetero-identifikációra alapozó kategorizáció. Tisztában vagyunk a különböző kategorizációs eljárások kapcsán felmerülő kételyekkel, azonban jelen tanulmánynak nem feladata, hogy a cigány népesség kategorizációja kapcsán kialakult álláspontokat felvázolja. 14 A továbbiak szempontjából az a lényeges, hogy a székelyföldi romák a népszámlálási adatokban nem tükröződő elhelyezkedésére és számára vonatkozóan az önkormányzatokat megcélzó kérdőíves adatfelvételeket összesítettünk és kombináltunk. 15 Ennek az alapját az úgynevezett szakértői besorolás képezte, amikor a romákkal adminisztratív kapcsolatban lévőket (rendőrök, közigazgatási alkalmazottak, orvosok, tanárok, postások) kértük meg arra, hogy becsüljék meg a romák számát. Szelényi és Ladányi 16

11 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 19 kiemelik, hogy a szakértői kategorizáció fokozottan felülbecsüli a problémás eseteket/családokat, hisz ezek sokkal nagyobb eséllyel kerülnek az illetékes hatóságok látókörébe. Fordítva pedig, a szociális előadó vagy a rendőr számára az integrálódott/asszimilálódott, középosztálybeli roma származású családok kisebb eséllyel jelennek meg cigányként. Ez a hatás fokozottan érvényesül a nagyobb lélekszámú településeken, ahol a személyes kontaktus és ismeretség nem magától értetődő. Az így összeálló statisztikák alapján a Székelyföld különböző területein a következőképpen alakult a romák száma, illetve népszámlálási nemzetiségi identifikációja. 5. táblázat A székelyföldi romák nemzetiségi bevallás szerinti megoszlása a 2002-es cenzuson Megye Hargita Nemzetiségi bevallás a 2002-es Romák Teljes cenzuson Szék népesség Roma Magyar Román száma aránya szám % szám % szám % Csík , , ,5 63 1,7 Gyergyó , , ,0 98 4,1 Udvarhely , , , ,5 Összes , , , ,9 Erdővidék , , , ,4 Kézdiszék , , ,7 0 0,0 Orbaiszék , , , ,8 Kovászna Sepsiszék , , ,7 0 0,0 Bodzaforduló ,6 32 2,7 0 0, ,3 Hidvég, Előpatak , ,3 0 0, ,7 Összes , , , ,3 Maros Marosszék* , , , ,8 Székelyföld , , , ,2 * Marosvásárhely nélkül Az önkormányzatok jelenbeli becsléseire alapozó számításaink 17 szerint Hargita, Kovászna megyében, illetve Maros megye egykori marosszéki részén (Marosvásárhelyt nem számítva) 2002-ben 60 ezer, 2011-ben pedig 72 ezer roma élt. Ez 2002-ben a népesség 8,9, 2011-ben pedig 11,3%-át tette ki. A hagyományos széki bontást alapul véve, a romák aránya Erdővidéken, Marosszéken, illetve Orbaiszéken a legmagasabb, és Csíkban, illetve Gyergyóban a legalacsonyabb. A magukat romának vallók számához viszonyítva

12 20 Kiss Tamás az önkormányzatok háromszor több cigányról számoltak be. Ennek alapján viszonylag egyszerűen kiszámítható a székelyföldi romák nemzetiségi bevallása a 2002-es, illetve 2011-es népszámlálásokon ben összességében 60, 2011-ben pedig 56%-uk vallotta magát magyarnak; 8, illetve 7%-uk pedig románnak. A magukat cigánynak vallók aránya 2002-ben 32, 2001-ben pedig 36%-os volt. A legnagyobb arányban 2011-ben Sepsi, Udvarhely, Kézdi- és Csíkszéken mondták magukat magyarnak a romák. A magukat magyarnak vallók az erdővidéki, marosszéki és gyergyói romák között voltak kisebbségben a teljes roma közösségen belül. 6. táblázat A székelyföldi romák nemzetiségi megoszlása a 2011-es cenzuson Nemzetiségi bevallás a 2011-es cenzuson Megye Szék Teljes népesség Romák Nem Roma Magyar Román nyilatkozott szám % szám % szám % szám % szám % Csík , , ,7 63 1,4 0 0 Hargita Gyergyó , , , ,7 0 0 Udvarhely , , , ,8 0 0 Összes , , , ,6 0 0 Erdővidék , , , ,2 0 0 Kézdiszék , , ,4 0 0,0 0 0 Orbaiszék , , , ,8 0 0 Kovászna Sepsiszék , , ,7 0 0,0 0 0 Bodzaforduló , ,4 0 0, ,6 0 0 Hidvég, Előpatak , ,7 0 0, ,3 0 0 Összes , , , ,2 0 0 Maros Marosszék* , , , , ,6 Székelyföld , , , , ,1 * Marosvásárhely nélkül Az adatok alapján azt érdemes kiemelni, hogy a székelyföldi cigányok (és különösképpen a magyar nyelvű romák) többsége mind 2002-ben, mind ben magyarnak vallotta magát. Ez pozitív olvasatban azt jelenti, hogy ezek az emberek 2011-ben is kifejezték a magyarsághoz való tartozásukat, illetve a magyarsághoz való tartozásuk igényét. Annyi kevésbé pozitív megfogalmazásban is elmondható, hogy nem álltak ellent a magyar szervezetek ál-

13 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 21 tal megnyilvánuló mobilizációnak és nyomásnak, ami a magyar nemzetségi és etnikai kategória fele tolta őket. A romák ilyen irányú választása azonban véleményünk szerint törékeny és korántsem magától értetődő. Ebből a szempontból az erdélyi magyar, illetve a székelyföldi identitáspolitikában érdekeltek számára mementóként szolgálhat Ozsdola példája. A 2002-es népszámlálás 75 romát mutatott ki az ekkor 93%-ban magyarlakta településen, miközben az önkormányzati nyilvántartások szerint a romák száma 870 volt ben a régióban egyedülálló módon 818-ra emelkedett a magukat cigánynak vallók száma. Amennyiben az erdélyi és a székelyföldi magyar elit a romákat a magyar kultúrkör és intézményrendszer vonzásában hosszútávon meg akarja tartani, az eddiginél jóval aktívabb identitáspolitikát kell folytatnia. A fő problémát természetesen azok a társadalmi folyamatok jelentik, amelyek a romák marginális helyzetének fokozódásához vezetnek. 18 Ezek a romák és nem romák közötti demográfiai arányeltolódással karöltve, az érintett területeken az etnikumközi viszonyok radikális romlásához, illetve a korábban létező egymásrautaltsági és kooperációs kapcsolatok erodálódásához vezetnek. A roma/nem roma törésvonal kiéleződésével természetesen a magyar nyelvű cigányok magyar kategóriába való inkorporációja is nehezebbé válik. Ennek ellenére az erdélyi elit működtethetne olyan folyamatokat, amelyek csökkentik a székelyföldi cigányok magyar intézményrendszertől és identitástól való teljes eltávolodásának valószínűségét. Elsősorban egy magyarkonform (a magyar politikai és intézményes szerkezetbe inkorporált) székelyföldi roma elit kinevelése tűnik sürgető feladatnak. Kettős állampolgárság, integráció, migráció A kettős állampolgárság egyszerűsített intézménye amely a népszámlálás évében, 2011 januárjában lépett hatályba középtávon több szempontból is alapjaiban befolyásolhatja az erdélyi magyar közösség demográfiai helyzetét. A továbbiakban két problémát fogunk érinteni, a Románián belüli integráció, illetve a migráció kérdéskörét. Az első kérdés, ami az erdélyi magyarok számára az elérhető magyar állampolgársággal kapcsolatban felvetődik, hogy az milyen mértékben keresztezi, teszi lehetetlenné azokat a kisebbségi stratégiákat, amelyeket az erdélyi magyarok a rendszerváltást követően kidolgoztak. Az erdélyi magyar elit 1989 után a fő problémát egy olyan etnokratikus román államban látta, amely a többség (címzetes etnikum) eszközeként jelent meg, amellyel saját demográfiai és társadalmi pozícióit a (magyar) kisebbség kárára javította. Ebben a szerkezetben a magyarok egyenlő társadalmi részvétele korántsem volt magától értetődő, még ha az formálisan jogilag biztosítva is volt. A hátrányos (hátrányos-

14 22 Kiss Tamás nak érzett) kisebbségi helyzet feloldására többfajta stratégia képzelhető el. 19 Ezek közül a kelet-európai régió szempontjából az asszimiláció, a szecesszió és a pluralista, közösségi integráció stratégiája egyaránt relevánsnak bizonyult. Az asszimilálódó kisebbségek a többséghez való nyelvi, kulturális hasonulás, illetve társadalmi keveredés révén kívánnak a mainstream társadalomba integrálódni. Az asszimiláció mint kollektív stratégia jellemezte a század fordulóján a magyarországi zsidókat és a svábokat, vagy a 20. században a romániai örményeket. Az erdélyi magyar kisebbség esetében is megfigyelhetők az asszimilációs folyamatok, mi több, ezek a dél-erdélyi, bánsági és máramarosi szórványterületeken alapjaiban befolyásolják a helyi magyar közösségek demográfiai jövőjét. Ennek ellenére az asszimiláció az erdélyi magyarok esetében nem jelenik meg kollektív stratégiaként és (ezzel összefüggésben) a közösség egészét tekintve nem tekinthető dominánsnak. A szecessziós stratégia az erdélyi magyarok vonatkozásában még annyira sem jellemző, mint az asszimilációra való törekvés. Ez a stratégia (amit például a koszovói albánok vagy a horvátországi és boszniai szerbek követtek) valójában a politikai status quo megkérdőjelezését jelenti. A szecessziós stratégiát követő kisebbségek nem az adott társadalmi keretbe történő integrációra, hanem a kiszakadásra törekszenek. A rendszerváltást követően az erdélyi magyar közösséget, illetve elitet a pluralista, közösségi integráció stratégiája jellemezte. Ennek lényege, hogy elfogadja a politikai status quót abban az értelemben, hogy a fennálló állami keretek között képzeli el az integrációt, azonban szemben az asszimilációs stratégiával ezt az integrációt kollektív terminusokban, a csoportszerűség megtartásával kívánja elérni. A pluralista stratégia azt feltételezi, hogy az adott kisebbség rendelkezik saját intézményhálózattal, birtokolja a (tágan értelmezett) kulturális autonómia valamilyen formáját. A pluralista stratégia nyomán a kilencvenes évek második felére kiépültek a kisebbségi politikai részvétel és hatalommegosztás sajátos formái. Ennek egyik fontos eleme, hogy az erdélyi magyarok saját etnikai pártjukon (pártjaikon) keresztül vettek részt a közéletben, az erdélyi magyar elit ezen keresztül volt részese a hatalomnak. A pluralista integrációs stratégia részleges sikerét mutatja, hogy a kilencvenes évek második felétől (szemben például a cigányellenességgel) jelentős mértékben csökkent a magyarokkal szembeni többségi intolerancia. 20 Az erdélyi magyar elitek (elsősorban a politikai elit) számára az elmúlt évtized fő tanulsága az volt, hogy társadalmi és politikai szempontból Románia jelenti a fő referenciát. Az anyaország és annak intézményei felhasználhatók kulturális és politikai erőforrásként, azonban a társadalmi és politikai integráció terepe Románia (vagyis az a társadalom, adott állam/társadalom), a fő politikai partner pedig ebben a folyamatban a többségi elit. Érdemes hozzátennünk, hogy a kulturális elit, illetve a humán és társadalomtudományos értelmiség tapasztalata egészen a közelmúltig ettől jelentős mértékben eltért.

15 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 23 Ennek oka amellett, hogy az általuk működtetett társadalmi mezők etnikailag voltak integrálva, hogy esetükben (egészen a közelmúltig) kiemelt szerepet játszott a magyarországi támogatási rendszer. A kettős állampolgárság intézményével (illetve az utóbbi években a köré épülő magyarországi közpolitikai felfogással) az a probléma, hogy a fent vázolt pluralista integrációs stratégia szükségességét kérdőjelezi meg. Az állampolgárság, illetve a magyarországi politikai retorika azt az illúziót táplálja, hogy a társadalmiság fő terepe immár nem Románia, hanem a virtuális magyar nemzet, aminek az erdélyiek immár állampolgárságuk szerint is tagjai lehetnek. Ez az elképzelés azonban gyakorlatilag egyáltalán nem vet számot a gazdasági és társadalmi realitásokkal. A magyarországi támogatáspolitika (illetve a térségbeli relatív pozícióit rontó anyaország) az állampolgárságot nemhogy tényleges társadalmi funkciókkal vagy gazdasági tartalommal nem tudja feltölteni, hanem jelentősége még a kulturális intézményrendszer fenntartása szempontjából is folyamatosan csökken. Az identitáspolitika és a társadalmi-gazdasági realitások ilyen mértékű szétfejlődése fokozhatja az erdélyi magyar közösség marginalizálódását, illetve elvándorlását. A migráció az a terület, ahol Magyarország (népesedés)politikája leginkább hatással lehet az erdélyi demográfiai folyamatok alakulására. Egyrészt nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy Magyarország az elmúlt két évtizedben a kisebbségi magyar közösségekre saját demográfiai reprodukciós bázisaként tekintett. A kilencvenes évektől kezdődően a magyar demográfusok, illetve döntéshozók számára nyilvánvaló volt, hogy a népességreprodukció pusztán belső erőforrásokra (születésekre) alapozó modellje fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy az ország népessége ne csökkenjen, hogy a korstruktúra ne torzuljon végletesen, illetve hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, bevándorlókra van szükség. Szemben a hetvenes nyolcvanas évekkel, Hablicsek László és Tóth Pál Péter tanulmánysorozatának (1996; 2000; 2001) nyomán minden normatív népesedésprojekció jelentős mértékű bevándorlással számolt. Más európai államokhoz képest Magyarország sajátos helyzetben van, hisz a bevándorló népesség döntő többsége a környező országból érkező magyar, ezen belül pedig erdélyi származású. A magyar állam és társadalom számára a határon túli bevándorlók integrálásának költségei jóval alacsonyabbak, mint bármely más csoport esetében lennének. A magyar népesedés- és migrációpolitika ezt az aspektust természetesen nem hagyta, és nem is fogja figyelmen kívül hagyni, így a kivándorlásban ellenérdekelt erdélyi politikai elit és a Budapest-központú magyar adminisztratív szerkezet érdekellentéte egyértelmű. Az alapvető kérdés, hogy a magyarországi döntéshozók ebben a kérdésben akarnak-e ténylegesen konzultálni a határon túli magyar elitekkel, milyen mértékben akarják migrációs politikájukat (és nem annak nyilvános megjelenítését) az ilyen típusú konzultáció függvényévé tenni. Gyakorlati szempontból ennél fontosabb azonban, hogy Magyarország migrációs rendszerben betöltött helye megváltozóban van. A 2002 és 2011

16 24 Kiss Tamás közötti magyar bevándorlási statisztikákból következtetve, az Erdélyből Magyarországra érkezők száma nem csökkent. A korábban említett 111 ezres migrációs veszteségnek mintegy 60-75%-a Magyarországra távozókat takarja. Ennek ellenére a szórványterületeken Magyarország mint migrációs cél-ország már nem élvez prioritást. Ugyanezt mutatják a migrációpotenciál-mérések, amelyekben Magyarország, az utóbbi évtized tényleges migrációs mozgásához viszonyítva, nagyobb mértékben szorult háttérbe. Amellett, hogy Magyarország az erdélyiek migrációs célországai között háttérbe szorult, az utóbbi években maga is kibocsátó országgá kezd válni. 21 A magyarországi migráció elsődleges célpontja (a romániaival szemben) Németország, Ausztria, illetve az Egyesült Királyság. A magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek migrációjáról kétfajta hipotézis állítható fel. Egyrészt elképzelhető, hogy (részben) ők pótolják a Magyarországról származó munkaerőt. Másrészt az is elképzelhető, hogy a magyar állampolgárságot egy harmadik országba irányuló migráció során használják majd fel. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet egy feldolgozás alatt lévő vizsgálata erre a második lehetőségre utal. Eszerint az állampolgárságot igénylő vagy igényelni szándékozó erdélyiek közel 40%-a esetében nagymértékében szerepet játszott a döntésben annak a lehetősége, hogy egy harmadik országban vállaljon munkát. A magyarországi munkavállalás ennél jóval kisebb hányad esetében jelentett vonzerőt. Konklúzió A 2011-es népszámlálás kapcsán a magyar szervezetek intenzív identitáskampányt folytattak. A cenzus eredményei szemben például a szlovákiai adatokkal nem voltak a magyarokra nézve különösen kedvezőtlenek. Ez egy jó alkalmat nyújthatott az erdélyi magyar közösség demográfiai jövőjét is meghatározó identitáspolitikai dilemmák felvetésére, megvitatására. Tanulmányomban három ilyen dilemmát vetettem fel, amelyek jellegüket tekintve igen különbözőek, de egyaránt meghatározóak lehetnek az erdélyi magyar közösség szempontjából. A demográfiai trendek regionális szétfejlődése középtávon a magyar intézményrendszer szerkezetében is drasztikus változásokat hozhat. A változások összességében a Székelyföld megerősödéséhez fognak vezetni, ami az erdélyi magyar identitás-politika szempontjából is magában hordja a változás lehetőségét. A székelyföldi identitás és régióépítés szempontjából a helyi magyar anyanyelvű romák integrálhatósága jelenti az egyik központi kérdést. Az ilyen típusú közpolitikák kezdeményezésében a népszámlálás különösen kedvező lélektani pont lehetett volna, hisz a magyar nyelvű romák többsége újra kifejezte a magyar közösséghez való tartozását, vagy ennek igényét.

17 A 2011-es romániai népszámlálás tanulságai és következményei 25 Végül a kettős állampolgárság és az ezzel összefüggő migrációs folyamatok nagyban befolyásolják az elkövetkező évtized demográfiai trendjeit. Az elmúlt évtizedet a románok, a magyarokhoz viszonyítva erőteljesebb elvándorlása jellemezte. A román migráció fő cél-országait jelentő mediterrán térség gazdasági visszaesése azonban a migrációs hálózatok Németország, Egyesült Királyság irányába történő áthelyeződését hozhatják. Ezek az államok az utóbbi években felgyorsult magyarországi migráció fő célpontjai is. A magyar állampolgárság az erdélyi magyarok románoknál nagyobb mértékű és gyorsabb elmozdulását eredményezheti. Jegyzetek 1 Az önkormányzatoknak, akik a számlálóbiztosokat kiválasztották és az adatfelvételt lebonyolították, a magasabb lakosságszámhoz fűződött érdekük, miután vannak olyan fejlesztési források, amelyek (részben) ettől függenek. 2 Romániának az Európai Unió viszonylatában állt érdekében a lehető legmagasabb népességszám kimutatása, hisz az európai parlamenti helyektől a forráselosztásig, egy sor kérdésben szerepet játszik a népességszám ben az államelnök leváltását célzó referendum az ellenkező (az alacsonyabb népességszámot célzó) politikai érdekeket hozta felszínre. 4 Ilyenek voltak (1) a szórványban, illetve vegyes házasságban élők; (2) a magyar kötődésű romák; (3) a 20%-os arány körüli magyarlakta települések (ahol a 20%-os arány átlépése volt a feltétele a nyelvi jogok hatálya alá való esésnek); (4) a csángók; (5) a Szatmár megyei svábok; (6) a migránsok hozzátartozói. 5 KISS Tamás BARNA Gergő: Népszámlálás Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Műhelytanulmányok 43/2012, Kolozsvár. A tanulmány rövidített változatát L. KISS Tamás BARNA Gergő: Porlik mint a szikla? Az erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében, Kommentár, 2012/3. 6 Erdély alatt azt a 16, Trianon előtt Magyarországhoz tartozó megyét értjük, ami a történelmi Erdély mellett magában foglalja a Partiumot, illetve a Bánság és Máramaros romániai részét. 7 Bővebben KISS BARNA: Népszámlálás 2011, p. 8 L. CSATA István KISS Tamás: Népesedési perspektívák. Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása, Kriterion, Kolozsvár, ben Apácán, 2009-ben Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon, 2011-ben Alsórákoson volt olyan cigány magyar konfliktus, amely napokig, hetekig az országos média figyelmének középpontjában állt. 10 L. BRUBAKER, Roger FEISCHMIDT, Margit FOX, John GRANCEA, Liana: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town, Princeton University Press, Princeton Oxford, 2006; HORVÁTH István: Nyelvi készségek, nyelvi viselkedés és

18 26 Kiss Tamás etnokulturális reprodukció az erdélyi magyar népesség vonatkozásában, In: SPÉDER Zsolt (szerk): Párhuzamok. Az anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón, KSH NKI Kutatási jelentések, Budapest, AREL, Dominique: Language categories in censuses: backward- or forward-looking? In: KERTZER, David AREL, Dominique (coord.): Census and Identity. The Politics of Race, Ethnicity, and Language in National Censuses, Cambridge University Press, Cambridge, 2002, p. 12 Itt hangsúlyos a viszonylag szócska, hisz az erdélyi magyar közösségen belül (vagy annak peremén) is vannak olyan élethelyzetek, kontextusok, ahol az egymást kizáró nemzeti kategorizáció segítségével már nem ragadhatók meg az etnikai identitások. L. ezzel kapcsolatban a népszámlálást megelőző vitát a Magyar Kisebbség 2010/3 4. számában (elsősorban KISS Tamás: Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok, Magyar Kisebbség, 2010/3 4., p.; illetve PAPP Z. Attila: Hozzászólás Kiss Tamás Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok c. írásához, Magyar Kisebbség, 2010/3 4., p.). 13 LADÁNYI János SZELÉNYI Iván: Patterns of Exclusion: Constructing Gypsy Ethnicity and the Making of an Underclass in Transitional Societies of Europe, Columbia University Press, New York, 2006, 40. p. 14 L. ezzel kapcsolatban: SZELÉNYI Iván LADÁNYI János: Ki a cigány?, Kritika, 1997/12., 3 6. p.; KERTESI Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetőségéről, Replika, március, p.; HAVAS Gábor KEMÉNY István KERTESI Gábor: A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren, Kritika, március, p. 15 A következő vizsgálatokat használtuk fel: a Human Dynamics által elvégzett Inclusion 2007 (L: FLECK Gábor RUGHINIŞ, Cosima: Vino mai aproape. Incluziunea şi excluziunea socială în societatea românească contemporană, Human Dynamics, Bucureşti, 2008), a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikai szegregációs modellek Romániában 2009-ben (Toma 2010), illetve a Soros által szintén 2009-ben végzett Strukturális alapok vizsgálatokat. Ezt saját tereptapasztalatainkkal egészítettük ki. Összességében úgy véljük, hogy a Székelyföld vonatkozásában viszonylag pontos képet kaptunk arról, hogy az önkormányzatok községenként hány romát tartanak számon. 16 SZELÉNYI LADÁNYI: i.m. 17 Az önkormányzatok becslései a 2007-es, illetve 2009-es évekből származtak. Ezek alapján becsültük a romák 2002-es és 2011-es számát. 18 L. LADÁNYI SZELÉNYI: i.m., 2006; illetve KISS Tamás FOSZTÓ László FLECK Gábor (ed.): Incluziune şi excluziune. Studii de caz asupra romilor din România [Befogadás és kirekesztés. Esettanulmányok a romániai romákról], ISPMN Kriterion, Cluj-Napoca, MARGER, Martin: Race and Ethnic Relation. American and Globan Perspectives. (Eighth Edition), Wadsworth, Belmont, L. HORVÁTH István LAZĂR, Marius: Dinamica relaţiilor interetnice din ultimul deceniu [Az interetnikus viszonyok alakulása az utóbbi évtizedben], Altera, 2001/16., p. 21 HÁRS Ágnes: Labour Market and Migration, Hungary in a comparative perspective, Presenation on SEEMIG Launching Conference, 19 september, Bratislava, 2009.

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,

Részletesebben

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * 53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség Kiss Tamás Drávaszögi mozaik. Nemzetiségi egyenlõtlenségek és kisebbségi stratégiák Horvátország magyarlakta településein A vizsgálatról Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség kutató

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére

A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére 12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában Erdélyi magyarok (N=1165)

Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában Erdélyi magyarok (N=1165) Az erdélyi magyarok médiafogyasztása Kiss Tamás zeti Kisebbségkutató Intézet Előadásomban elsősorban a zeti Kisebbségkutató Intézet két adatfelvételére támaszkodom. Az elsőre 2011. februárjában került

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből A népesség fejlődése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869 1920 között E tanulmány célja: eddig feltáratlan

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései Szarka László Lehet-e a nemzeti identitást, az identitás fejlõdését, alakulását, kialakult, átalakuló identitásszerkezeteket,

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Kiss Tamás Barna Gergő Deák Attila. Székelyföldi turisztikai régió?

Kiss Tamás Barna Gergő Deák Attila. Székelyföldi turisztikai régió? Kiss Tamás Barna Gergő Deák Attila Székelyföldi turisztikai régió? 1 Studia Terræ Siculorum, 1. Sorozatszerkesztő Horváth István Jakab Albert Zsolt 2 KISS TAMÁS BARNA GERGŐ DEÁK ATTILA SZÉKELYFÖLDI TURISZTIKAI

Részletesebben