Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
|
|
- Margit Kisné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
2 1. AZ IMMUNSEJTEK RECEPTORAI ÉS SEJTFELSZÍNI MOLEKULÁI 2. CITOKINEK
3 Sejtmembránreceptorok Intracelluláris receptorok Az immunrendszer sejtjeinek plazmamembránját hasonlóan egyéb sejtekhez lipid kettősrétegbe beépülő fehérjék építik fel, melyek esetenként szénhidrát molekulákkal is kombinálódnak. A 6-8 nm vastagságú, vízben oldódó molekulák és ionok számára átjárhatatlan sejthártya főbb lipid alkotóelemei közé tartoznak a glicerofoszfolipidek és a szfingolipidek. Ezek a glicerin-foszfát-, illetve szfingozinvázra épülő, konzervált kémiai struktúrák poláros fejcsoportjaik, valamint az ezekhez kapcsolódó zsírsavláncok hossza és telítettségi indexe révén igen változatosak. A fluid és dinamikus plazmamembrán nem homogén, benne változatos lipid-lipid és lipid-fehérje kölcsönhatások következtében kialakuló, membránmikrodomének találhatók ( lipid tutajoknak (raft), együtt úsznak a fluid lipid kettősrétegben).
4 Sejtmembránreceptorok Az immunsejtek plazmamembránjában számos, különböző molekulák felismerésére alkalmas fehérjét, ún. jelfogókat, receptorokat találhatunk. Ezen fehérjék közös tulajdonsága, hogy nagy fajlagossággal és változó affinitással képesek különféle ligandumokat felismerni és megkötni. A kötődés jellegét a ligandum tulajdonságai (pl. szekvencia, térszerkezet, adott molekuláris mintázat) jelentősen befolyásolják. A sejtfelszíni jelfogók egy része egyetlen polipeptidláncból áll (pl. növekedési faktor receptorok), míg mások több polipeptidlánc (alegység) komplexeként jelennek meg. A sejtmembránreceptorokat háromféle domén alkotja: az extracelluláris (EC), a membránt átívelő, transzmembrán (TM) és az intracelluláris (IC) domén. Azok a receptorok, melyek N-terminális vége a sejten kívül található, az I-es, amelyeké intracellulárisan, a II-es típusú TM-receptorok közé sorolhatók. A sejtmembránreceptorok olyan fehérjék, melyek a ligandumot felismerő domént az extracelluláris szakaszukon hordozzák.
5 Működésük alapján a sejtfelszíni receptorokat három kategóriába sorolhatjuk 1. Saját enzimaktivitással rendelkező receptorok, melyek esetében a ligandum kötődése közvetlenül aktiválja a kináz-, foszfatáz- vagy cikláz-enzimaktivitást. Többek között ide sorolhatók a receptor tirozinkinázok családjába tartozó epidermális vagy vérlemezke eredetű növekedési faktor receptorok (EGF-R, PDGF-R) vagy az immunsejtek jelátvitelének szabályozásában résztvevő CD45 tirozin-foszfatáz fehérje. 2. Saját enzimaktivitással nem rendelkező receptorok, melyek a környezetből érkező ingert a ligandum megkötését követően egy kapcsolódó, és ez által aktiválódó molekula (pl. G-protein vagy tirozin-kináz) révén továbbítják (idegrendszer sejtjeinek adrenalin vagy szerotonin receptorai, a limfociták antigénkötő receptorai (BCR, TCR), a hízósejtek IgE-kötő receptora). 3. Ioncsatorna-aktivitású receptorok, amelyek transzmembrán ioncsatorna-doménje a ligandumkötést követően aktiválódik, és ez a membránon keresztüli ionfluxust eredményez (izomsejtek acetilkolin receptora, B-limfocitákon megjelenő, CD20- tetraspan fehérje, mely Ca 2+ -csatornaként működik).
6 Intracelluláris receptorok Endoszómában található (pl. TLR 7, 8, 9), Nem nukleáris citoplazmatikus (NLR, RLR) Citoplazmában inaktív állapotban van jelen, és aktiváció hatására jut a sejtmagba (transzlokáció). A citoplazmában a receptorfehérjét általában egy gátló fehérjekomplex tartja inaktív állapotban, ami a ligandum kötését követően leválik a receptorról (szteroid hormonok (glukokortikoid, ösztrogén, progeszteron) receptorai, valamint a retinoid-, tiroxin- és D- vitamin-receptorok).
7 A veleszületett immunrendszer receptorainak jellegzetességei A saját és a nem saját elkülönítésére képesek, konzervált, patogénekre jellemző molekuláris mintázatok (Pathogen Associated Molecular Pattern PAMP) alapján; mintázat felismerő receptorok (PRR). Ezek a receptorok nem klonálisak, minden sejtben azonos gén kódolja őket. Toll-szerű receptorok (TLR) családja A NOD-receptorcsalád (NLR), citoplazmatikus mikrobaérzékelő molekulák NOD (Nucleotide binding Oligomerization Domain), doménnel, mely NTPáz-aktivitással rendelkezik, és a molekulák oligomerizációjáért felelős. Nukleinsav felismerő helikázok (RIG-Like Receptors, RLR) intarcelluláris patogénérzékelő család, virális nukleinsavakat ismernek fel. C-típusú lektinreceptorok (CLR), amelyek oldott formában vérben keringő fehérjék vagy membránkötött receptorok (Carbohydrate Recognition Domain CRD). Pentraxinok öt szerkezeti alegységből összeálló szolúbilis receptorok (CRP, SAP). Scavenger receptorokra cisztein gazdag (Scavenger Receptor Cystein Rich SRCR) domén jellemző. Jellegzetes ligandumaik anionos polimerek és módosult lipidek, amelyeket endocitózis révén a sejtbe juttatnak. Integrinek képesek kórokozók megkötésére.
8
9 Leucingazdag régiókat (Leucin- Rich Repeat LRR) tartalmazó transzmembrán fehérjék családja. A Drosophila Toll fehérje a sejtek feszínén található, és szerepe a veszélyszignált jelentő Spätzle ligandum megkötése és az antimikrobiális válasz génjeinek aktiválása. Intracelluláris szakaszuk egy Toll/IL-1 receptor interakciódomént (TIR) tartalmaznak, amely TIR-domén tartalmú adapter fehérjékhez kapcsolódik. A receptorok dimereket alkotnak a sejteken. Közös célpont az NF- B.
10 LRR (Leucin Rich Repeat) tartalmú receptorok A TLR-ok hetero- és homodimerek formájában fejeződnek ki, részben a sejtfelszínen, részben az endocitotikus vezikulumokkal társulva. A NLR-ok (Nod-Like Receptor; NOD1, NOD2) a citoplazmába került idegen vagy veszélyes molekulákat ismerik fel.
11 C-típusú lektin receptorok A C-típusú lektinreceptorok tágabb értelemben, az azonos nevű domént, a a szénhidrát-felismerő domént (Carbohydrate Recognition Domain CRD) tartalmazó fehérjék. Ezeknek egy része mintázatfelismerő receptorként működik, melyek között találunk oldott formában a vérben keringő fehérjéket, valamint membránkötött receptorokat is. Az MBL oldékony molekula, míg a mannózkötő receptor (MR), a DC-SIGN és a dectin-1 membránkötött receptor.
12 Pentraxinok A pentraxinok öt szerkezeti alegységből összeálló szolúbilis receptorok. A rövid pentraxinok közé tartozó C-reaktív protein (CRP) és a szérumamiloid protein (SAP) a májban termelődő akut fázisfehérje (a CRP emberben, a SAP egérben), azaz gyulladásos citokinek hatására koncentrációjuk sokszorosára nő a szérumban A pentraxinok közös jellemzője, hogy apoptotikus sejtekhez és kórokozók különböző komponenseihez (zimozán, LPS) kötődnek, és elősegítik azok opszonikus fagocitózisát. Képesek a C1qmolekula megkötésére is, ezáltal elindítják a komplementaktiváció klasszikus útját. Scavenger receptorok Erre a molekulacsaládra a scavenger receptor cisztein gazdag (Scavenger Receptor Cystein Rich SRCR) domén jellemző. Jellegzetes ligandumaik anionos polimerek és módosult lipidek, amelyeket endocitózis révén a sejtbe juttatnak. E receptorok szerepe, a patogének felismerése mellett, az elöregedett vörösvérsejtek keringésből való eltávolítása is. Integrinek Az integrincsalád fehérjéi amellett, hogy nagyon fontos szerepet játszanak a sejtek adhéziós folyamataiban, egyes integrinek kórokozókat is képesek megkötni. A β2- integrinek közé tartozó CR3 és CR4 komplement fragmentumokkal opszonizált és opszonizálatlan kórokozókat is képes megkötni.
13 Limfociták antigén-felismerő molekulái A sejtek membránjában számos, az adott sejt típusára, érettségi és aktiváltsági állapotára jellemző glikoprotein biztosítja a sejt folyamatos kommunikációját a környezetével. Számuk sejtenként néhány száztól egy-két millióig terjedhet. Ezek a molekulák jellegzetes szerkezeti elemeik alapján különböző molekulacsaládokba sorolhatók. A sejtek érése, aktivációja és differenciációja során különböző molekulák kerülhetnek egymással kapcsolatba. A limfociták nagyfokú fajlagos felismerő képességgel rendelkeznek, amit a BCR, illetve TCR variábilis immunglobulin doménjeinek hipervariábilis régiói biztosítanak. Az intracelluláris jelsorozatot a membránban az antigén-felismerő egységgel együttesen kifejeződő jeltovábbító láncok indítják el (a T-sejtek esetében a CD3-molekulakomplex, ill. a ζ-dimer, a B-sejteknél pedig az Igα- és Igβ-láncok. Az ilyen, szerkezetileg és funkcionálisan többféle polipeptidláncból álló receptorkomplexek alkotják a MIRRcsaládot (Multichain Immune Recognition Receptors). A limfociták aktivációjához vezető sikeres jelsorozat megindulásához az esetek többségében nem elegendő az antigén kapcsolódása a specifikus receptorhoz, további molekulakapcsolatokra van szükség. Ezt a feladatot látják el a koreceptorok, melyek közvetlen kapcsolatban vannak az antigén-felismerő receptorral és az általa kötött antigénnel, ill. az antigént prezentáló molekulával.
14 A T- és a B-limfociták között kialakuló molekula-kapcsolatok
15 A BCR (B Cell Receptor) komplex A B-limfociták receptora (BCR) antigénfelismerő alegységből és jeltovábbító polipeptidláncokból álló molekulakomplex. A felismerő egység a sejtmembránban kötött állapotban lévő ellenanyagmolekula (membrán Ig), melynek intracelluláris szakasza rövid, így nem alkalmas a sejtmag felé irányuló jelsorozat elindítására a ligandumkötést követően. Ezt a funkciót látják el az Igα és az Igβ alegységek, melyek sejten belüli szakaszukon Immunreceptor Tirozin alapu Aktivációs Motívumokat (ITAM) tartalmaznak.
16 A B-sejtek működésében fontos szerepet töltenek be a szabályozó koreceptorok. Ezek közül az alábbi kettő, az ellenanyaggal és komplementfehérjékkel komplexben lévő antigének megkötésével járulnak hozzá a B-sejt aktiválás regulációjához. A CD19/CD21/CD81 aktiváló koreceptor komplex A CD21-molekula mint ligandumkötő alegység két másik fehérjével a jeltovábbító CD19- cel és a lipidraftokhoz társuló, tetraspan CD81-molekulával együttesen alkotja a BCRaktiválást fokozó koreceptorkomplexet. A CD21-komplementreceptor (CR2) az antigénhez kötődő komplementfragmentumokat köti meg, miközben a komplexben levő antigén ugyanazon sejt BCR-ével regál. Ez a kölcsönhatás jelentősen csökkenti a BCR-en keresztüli aktiváláshoz szükséges antigén mennyiségét. Az FcγRIIb (CD32) gátló koreceptor Az IgG-t tartalmazó immunkomplexek az ellenanyag-molekula Fc-részével a B-sejt felszíni FcγRIIb-hoz kötődnek, miközben a komplexben lévő antigén ugyanazon limfocita BCR-jével reagál. Mivel a B-sejteken megjelenő FcγRIIb gátló hatású receptormolekula, a membránközeli jelátviteli lépések blokkolása következtében ez a kölcsönhatás a B-sejtaktiváció drasztikus csökkenéséhez vezet.
17 A BCR működését fokozó és gátló receptor-kölcsönhatások Immunreceptor Tirozin alapu Aktivációs Motívum (ITAM) Immunreceptor Tirozin alapu Inhibiciós Motívum (ITIM)
18 A TCR (T Cell Receptor) komplex A T-limfociták szemben a B-sejtekkel antigén-bemutató sejtek (APC-k) közreműködését igénylik a nem saját struktúrák felismeréséhez. A TCR egységében ismeri fel az APC-n kifejeződő MHC-molekulákat és az ezek peptidkötő árkában bemutatott peptidet. A TCR a BCR-hez hasonlóan a MIRR-családba tartozik; a több polipeptidláncból álló receptorkomplex α/β, ill. γ/δ láncai ismerik fel az MHC-peptid komplexet, míg a többi alegység (a CD3 γ-, δ-, ε-láncai, valamint a ξ-dimer) a jelátviteli folyamatokat indítja el. A TCR-CD3 komplexet transzmembrán domének közötti, nem kovalens kölcsönhatások tartják össze..
19 A T-limfociták CD4- és CD8-koreceptorai Az MHCII-peptidkomplexet felismerő, α/β-láncot kifejező T-sejtek a segítő vagy helper T-sejtek (Th). Ezek koreceptora a CD4-molekula (CD4 + T-sejtek). A CD4 egyetlen polipeptidláncból álló, 55 kda molekulatömegű glikoprotein, amely kapcsolódik a peptidet prezentáló MHCII-molekulához. Az MHCI-peptidkomplexet felismerő, α/β-láncot kifejező T-sejtek a pusztító vagy citotoxikus T-sejtek (Tc). Ezek jellemző koreceptora a CD8-molekula (CD8 + -sejtek). A CD8 két polipeptidláncból áll, melyek egy-egy Ig-homológ extracelluláris domént tartalmaznak, a CD8α az MHCI-hez kapcsolódik.
20 Az immunsejtek receptorai, koreceptorai, adhéziós és kostimulációs molekulái Sejtadhéziós molekulák (Integrinek, szénhidrátkötő molekulák, Ig-szuperfamíliába tartozó adhéziós molekulák, glikoproteinek/mucinok, sejtmembrán enzimek) Az aktiválódásban és differenciálódásban szerepet játszó járulékos molekulák (Az immunsejtek aktivációjában résztvevő plazmamembrán ioncsatorna- és transzporterfehérjék, a B7-CD28 kostimulációs molekulacsalád, a CD2-molekulacsalád) Sejthalálreceptorok (A TNF-receptorcsalád, sejthalálreceptor-antagonisták) Fc-receptorok (Fcγ-receptorok (FcγR), Fcε-receptorok (FcεR), Polimer Ig-receptor (poli-igr), Neonatális Fcreceptor (FcRn))
21 Az adhéziós molekulák antigéntől független kapcsolatokat hoznak létre a különböző sejtek, valamint a sejtek és az extracelluláris mátrix molekulái között. Adhéziós molekulák főbb családjai Az Ig-családba tartozók extracelluláris doménjei az Ig-domének szerkezeti homológjai. A szelektinek jellegzetes építőeleme a változó számú, a komplementreceptorokra is jellemző SCR (Short Consensus Repeat) motívum C-típusú lektinek szénhidrátok megkötésére képesek. Az integrinek α- és β-láncokból felépülő heterodimer molekulák. A mucinok erősen O-glikozilált, elágazó láncú sejtmembránfehérjék. Tetraspanmolekulák négyszer keresztezik a membránt.
22 A sejtek érfalon átjutásában (extravazáció) szerepet játszó adhéziós kapcsolatok A vérerekben keringő sejtek először lelassulnak, majd gördülni kezdenek az érendotélen a kis affinitású szelektin-mucin kapcsolat hatására. A kemokinreceptorokon keresztül érkező jelekre kialakul az integrinek aktív konformációja, és ez nagy affinitású integrin-icam kapcsolat létrejöttéhez vezet. A sejt polarizálódik, szorosan az érfalra tapad, majd áthalad két endotélsejt között. Az extravazáció folyamatában az extracelluláris mátrixhoz adszorbeált kemokinek is részt vesznek.
23 Az immunsejtek aktivációjában résztvevő plazmamembrán ioncsatorna- és transzporterfehérjék Az immunrendszer aktiválódásakor főként a T- és a B-limfociták, de számos egyéb sejt (pl. bazofil, neutrofil granulociták, hízósejtek) intracelluláris szabad Ca 2+ -ionszintje is jelentősen megnő. Ez a Ca 2+ -jel különböző Ca 2+ -kötő fehérjékhez kapcsolt enzimatikus aktivitás (pl. a kalmodulin és a kalcineurin által szabályozott foszforilációs, ill. defoszforilációs folyamatok) révén dekódolódik a sejt számára, és végül transzkripciós faktorokon (pl. NFAT) keresztül vezet. A másodlagos hírvivő Ca 2+ -ionok, melyek szervezetünk leggyakoribb kationjai (kb g/testsúly kg), azonban passzív módon nem jutnak át a plazmamembránon, illetve az intracelluláris kalciumraktárakat (pl. endoplazmatikus retikulum, ER, mitokondrium) körülvevő membránokon. Ennek következtében az immunsejtekben nyugalmi állapotban igen nagy Ca 2+ -koncentráció gradiensek léteznek. Az extracelluláris térben, az ER-ben és a mitokondrium belsejében ~ 1 mm a szabad Ca 2+ -ionok koncentrációja, míg a citoplazma nyugalmi Ca 2+ -szintje ~ nm. Aktiváció hatására ez a szint akár öt-tízszeresére is emelkedhet, melynek mértéke és időbeli kinetikája (hossza) érzékenyen befolyásolja a sejtek válaszát a dekódolást követően.
24 A sejtválaszt alapvetően meghatározó kalciumjel két fő fázisra osztható. Először a belső kalciumraktár aktiválódik a sejtfelszíni receptor ligandumkötését követő jelátviteli folyamat során képződő inozitol-1, 4, 5 trifoszfát (IP3) hatására. Ez a hírvivő molekula az ER membránjának ioncsatorna aktivitású receptorához (IP3- R) kötődik, ami gyors kalciumkiáramlást eredményez az ER lumenéből a citoplazmába. A második fázis az ún. raktár vezérelt kalciuminflux (Store Operated Calcium-influx SOC), melyet gyakran kalciumfelszabadulás-aktivált kalciuminfluxnak (Calcium Release Activated Calcium -influx CRAC) is neveznek.
25 A B7 CD28 kostimulációs molekulacsalád Mind a receptorok, mind a ligandumok többsége az Ig szuperfamília tagja. A receptorok extracellulárisan egy IgV-, a ligandumok pedig egy IgV- és egy IgCdomént tartalmaznak. A CD28-at az 1980-as évek végén írták le, mint a naiv, nyugvó T-limfociták legfontosabb kostimulációs receptorát. Ligandumaként először a B7-1-et, majd később a B7-2-t azonosították. Később kiderült, hogy a citotoxikus T- sejteken már régebben ismert CTLA-4 (Cytotoxic T Lymphocyte Antigen-4) ugyanehhez a két ligandumhoz kötődik. Ma már a molekulacsalád számos további tagját ismerjük: így az ICOS (Inducible Co- Stimulator), a PD-1 (Programmed Death-1) és a BTLA (B and T Lymphocyte Attenuator) receptorokat, valamint ezek ligandumait.
26 A TNF-receptorcsalád A TNFR-családba tartozó receptorok és ligandumaik nagy része oldékony és membránhoz kötött formában is megjelenik. A receptorok a membránban többnyire trimer formában vannak jelen, vagy a trimer ligandum kötődésének hatására trimerizálódnak. Egyes receptorok, így pl. a TNFRI és a Fas citoplazmatikus részén haláldomének ( death domain ) vannak, amelyek apoptotikus jeleket indukálnak. A család tagjai az immunrendszer működésének több pontján töltenek be jelentős funkciót. Szekretált citokinként a TNF gyulladási folyamatok és az intracelluláris kórokozókkal szembeni védelem szereplője. Számos tagja vesz részt az adaptív immunválasz szabályozásában. Fontos szerepet játszanak az antigén-bemutató sejtek (pl. DC-k) érésében, aktiválódásában (elsősorban a CD40-CD40L kapcsolat révén), másrészt befolyásolják mind a T-, mind a B-limfociták aktivációját és differenciációját, az effektor és memóriasejtek kialakulását és működését.
27 Fc-receptorok A magasabb rendű szervezetek számos sejtjén fejeződnek ki Fcreceptorok (FcR), amelyek az Igmolekulák H-láncainak Fc-részét ismerik fel. Ezek szerkezeti sajátságaik alapján (az IgE-kötő FcεRII kivételével) valamennyien az Ig-szuperfamíliába tartoznak. Funkciójuk alapján két FcγRosztály különböztethető meg: az aktiváló és gátló FcγR (ITAM vs. ITIM) Fagocitózist fokozó hatás Az ellenanyag-követített sejtpusztitó hatás (ADCC) Az ellenanyag-termelés gátlása
28 A poli-ig-receptor szerepe az IgA-szekrécióban A poli-igr transzmembrán glikoprotein, amelynek legfontosabb funkciója a polimer ellenanyagok (dimer/trimer IgA és pentamer IgM) transzportja a szekrétumokba. A plazmasejtek által termelt IgAmolekulákat a J-lánc kapcsolja dimerré. A dimer IgA az epitélsejtek poli-ig-receptorához kötődik, majd a komplexet a sejt endocitózis útján bekebelezi. Az intracelluláris emésztés során az IgA-hoz kovalensen kötött poli-ig-receptor egy darabja a dimerhez kapcsoltan marad, és szerves részét képezi a sejtet transzcitózis útján elhagyó szekretoros IgA-nak. A receptorhoz kötődött IgA transzcitózisa során intracelluláris kórokozókat neutralizálhat, és ezáltal is részt vesz a nyálkahártyák által biztosított immunvédelemben.
29 Az FcRn funkciója Az FcRn az MHCI-szerű molekulák családjába tartozik. Emberben az egyik fontos szerepe, hogy a placenta szinciciotrofoblasztokban kifejeződő receptor az anyai IgG-t a magzat vérkeringésébe jutatja (a). Másik fontos szerepe az IgG-molekulák megmentése az endotélsejtekben zajló lebomlásától (b). Az endotélsejtek nem specifikus pinocitózissal veszik fel a vérplazma alkotóit, amelyek közül az IgG (az albuminnal együtt) a sejt endoszómájában kifejeződő FcRn-hez kötődik, majd ezt követően e receptor a plazmafehérjét visszajuttatja a keringésbe. Az FcRn-IgG kapcsolat ph-függő folyamat, amelynek lényege, hogy az endoszóma enyhén savas közegében kapcsolódás, míg a vérplazma semleges ph-ján disszociáció következik be.
30 Fc -receptorok előfordulása, szerepe
31 IgG- és IgE-közvetített ADCC Az ellenanyagfüggő, sejtközvetített citotoxicitást IgG-, ill. IgE-osztályba tartozó ellenanyagok közvetíthetik. Az ellenanyaggal opszonizált célsejt (pl. tumorsejt, vírussal fertőzött sejt) vagy többsejtű parazita az NK-sejt, illetve az eozinofil granulocita FcγRIII, illetve FcεRII receptorához kötődik. Az ily módon aktivált effektor sejtek granulumaiból felszabaduló citotoxikus anyagok elpusztítják a targetet.
32 2. CITOKINEK A citokinek általános jellemzői és funkciói A citokinek sejtek közötti kapcsolatokat létrehozó, kis molekulatömegű (10 40 kda-os) glikoproteidek, amelyek a különböző sejtek membránján megjelenő citokin receptorokhoz nagy affinitással kötődve fejtik ki hatásukat. Az immunválasz során egyebek között az információ továbbításban és az immunválasz szabályozásában játszanak fontos szerepet, a sejtek aktiválására, proliferációjára és/vagy differenciálódására kifejtett hatásuk révén. Az első citokineket az 1950-es években írták le, ma már több mint 100 különböző citokint ismerünk, melyek többségét leukociták termelik. A limfocitákból származó citokineket limfokineknek is nevezik, míg a monociták által termelteket monokineknek.
33
34 Az IL-1 autocrin, parakrin és endokrin hatása Az IL-1 család citokinjei fontos szerepet töltenek be a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezésében és a fertőzést követő gyulladás létrehozásában. Az IL-1β-t az akut fázis reakció során főként monociták és makrofágok termelik különböző stimulusok (pl. endotoxin, TNFα) hatására. Emellett számos egyéb sejt (T- és B-limfociták, NK-sejtek, neutrofil granulociták, valamint epitél- és endotélsejtek, asztrociták, gliasejtek stb.) termékei között is megtaláljuk. Az IL-1β pleiotrop citokin, szisztémásan és lokálisan egyaránt hat.
35 Az IFN pleiotrop hatása
36
37
38
39 Az IL-10 család és a regulátor limfociták Az IL-10-et eredetileg Th-sejtek termékeként írták le, amely gátolja egyes citokinek (közöttük az IFN) képződését. Az IL-10-et főként aktivált Th2- és szabályozó funkciójú Th-sejtek, CD5 + B-limfociták, monociták és keratinociták termelik. Az IL-10 gátolja a makrofágok citotoxikus aktivitását és a gyulladás kialakulását. E mellett az antigén-prezentáló sejtekre gyakorolt hatásán keresztül gátolja a T-sejtek aktivációját, és anergiát, ill. Treg-sejtek képződését indukálja. Ugyanakkor stimulálja a B-sejtek proliferációját és ellenanyag-termelését és anti-apoptotikus hatású. Tregs Bregs
40 A kemokinek és receptoraik A kemokinek (kemoattraktáns citokinek) családjába kis molekulatömegű, szerkezetileg rokon molekulák tartoznak, melyek funkciója kemotaxis indukálása, a sejtek adhéziójának fokozása és effektor leukociták aktiválása. Az első kemokineket az 1970-es, 80-as években írták le, majd a 90-es évek elején hozták létre az azonosításukat megkönnyítő nómenklatúrát. A kemokinek iránti érdeklődést nagyban fellendítette a CXCR4- és CCR5-receptorok HIV-fertőzésben betöltött szerepének felfedezése. Ezek alkotják az eddig megismert legnagyobb citokincsaládot: emberben eddig több mint 40 kemokint és 18 kemokinreceptort azonosítottak. A kemokineknek jelentős szerepük van a makrofágoknak és neutrofil granulocitáknak a gyulladás helyszínére történő vonzásában (gyulladási kemokinek), továbbá az effektor limfociták homing folyamataiban, a sebgyógyulásban, az érképződésben, valamint a tumorok metasztázisának kialakulásában.
41 A kemokinek biológiai hatásai
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenTermészetes immunitás
Természetes immunitás Ősi: Gyors szaporodású mikroorganizmusok ellen azonnali védelem kell Elterjedés megakadályozása különben lehetetlen Azonnali reakciónak köszönhetően a fertőzést sokszor észre sem
RészletesebbenSejtfelszíni markerek és antigén csoportok
Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok Markerek A sejthártya aszimmetrikus: extracellulárisan oligoszacharidokban gazdag (glikoprotein és glikolipid oldalláncai révén) Sejteket jelölő anyagok markerek
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenA veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése
A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2018/2019 Immunológia 1. 2018. XI.12. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@ttk.elte.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenKLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.
Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenA veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése
A veleszületett (természetes) immunrendszer PAMPs = pathogen-associated molecular patterns PRRs = pattern recognition receptors A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése Eukariota sejtmembrán Az
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése
A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2017. január
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
Részletesebben2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa
6. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválasz során 2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa A komplementrendszer - Vérben, testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő - egymást láncreakcióban aktiváló faktorok
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
Részletesebben3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika
3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus
RészletesebbenIrányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA
Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/
RészletesebbenTÁMOP /1/A
Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenElőadók: Dr.Bajtay Zsuzsa, Dr. Erdei Anna, Dr.Józsi Mihály, Dr. Prechl József, Dr. Papp Krisztián
VELESZÜLETETT IMMUNITÁS, AZ IMMUNRENDSZER EVOLÚCIÓJA Keddenként 14.00-16.00-ig (5-202-es szeminárium szoba) Előadók: Dr.Bajtay Zsuzsa, Dr. Erdei Anna, Dr.Józsi Mihály, Dr. Prechl József, Dr. Papp Krisztián
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév) 1. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése 2. Patogének, antigének, haptének Az immunrendszer kétélű kard Az immunrendszer legfontosabb
RészletesebbenImmunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea
Immunológia alapjai 8. előadás Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek Dr. Berki Timea Az immunválasz sejtjeinek párbeszéde 2 mechanizmussal zajlik: 1. Közvetlen sejt-sejt kapcsolódás útján:
RészletesebbenImmunológia alapjai
Immunológia alapjai 2011.11.03. A sejt-mediálta immunválasz effektor mechanizmusai (CMI): 1. Citotoxicitás 2. T H sejt mediálta makrofág aktiváció (Késői típusú hyperszenzitivitás = DTH.) Az adaptív immunválasz
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
RészletesebbenEXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
RészletesebbenImmunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK
II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenAz immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév)
Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév) A CELLULÁRIS IMMUNVÁLASZ ÉS EFFEKTOR FOLYAMATAI http://www.nobelprize.org/ Az adaptív immunválasz során a B- limfocitákból plazmasejtek keletkeznek, melyek
RészletesebbenKórokozók elleni adaptiv mechanizmusok
Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
Részletesebben1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban
Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban Doktori tézisek Dr. Jakus Zoltán Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenKomplementrendszer, fagociták, opszonizáció
Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2017. január 31. Az immunválasz
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenAZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet
AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet A méhnyak rák előfordulása / év / 100 000 nő WHO 2005 A KÓROKOZÓK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KÉTIRÁNYÚ
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenAllergológia Kurzus 2011
Allergológia Kurzus 2011 Kedd, 14.00-15.30 1 kreditpont Hepreszenzitivitás A normális immunrendszer által adott nemkívánatos reakció Ezek a reakciók szövetkárosodást, kellemetlen tüneteket okoznak, ritkán
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenJELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK
JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenJELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
Részletesebbendc_818_13 Komplementfehérjék szabályozó szerepe monociták, makrofágok és dendritikus sejtek funkcióiban MTA doktori értekezés Dr.
Komplementfehérjék szabályozó szerepe monociták, makrofágok és dendritikus sejtek funkcióiban MTA doktori értekezés Dr. Bajtay Zsuzsanna ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2014. Tartalomjegyzék
Részletesebben16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)
16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció) 2016. február 25. Lippai Mónika lippai@elte.hu Minden sejt érzékel többféle, más sejtek által kibocsájtott jelmolekulát. - A jeleket
RészletesebbenImmunológia alapjai (Fogász)
Immunológia alapjai (Fogász) 3-4. előadás Az immunrendszer molekuláris komponensei: 1. An6gén felismerő molekulák: immunglobulinok, T sejt receptor 2. MHC és an6gén bemutatás Dr. Boldizsár Ferenc Immunrendszer
RészletesebbenAz immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére
Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére Az immunrendszer stratégiái a "veszélyes idegen" felismerésére A természetes (velünk született) immunrendszer
Részletesebben