BARLAHIDA Község Önkormányzata Képviselőtestületének. 5/2006 (III. 21.). sz. ökt. Rendelete

Átírás

1 BARLAHIDA Község Önkorányzata Képviselőtestületének 5/2006 (III. 21.). sz. ökt. Rendelete BARLAHIDA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Barlahida Község Önkorányzat Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valaint az épített környezet alakításáról és védeléről szóló többször ódosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Etv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelényekről szóló Korányrendelet és ellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelebe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkorányzati rendeletet állapítja eg, és jóváhagyja a szabályozási tervet. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1 (1) Jelen előírások területi hatálya Barlahida község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által eghatározott építési unkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valaint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A jelen helyi építési szabályzatot és a ellékletét képező SZ-1 és SZ-21jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalazni. Szabályozási eleek (1) A szabályozási tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek az alábbiak: a) bel- és külterület határa, b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre ne szánt területek határa, c) eg lévő és tervezett szabályozási vonal, d) területfelhasználási egység határa, e) építési övezet, övezet határa és előírásai, f) sajátos jogintézények határvonalai. 2- (2) Az OTÉK által eghatározott és a tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek ódosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkorányzati rendelet ódosításával lehetséges, a (3) (5) bekezdésben szereplő eset kivételével.2 1A TÉR-t-REND Kft. által 2005-ben készített szabályozási tervlapjai 2 Aennyiben a ódosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelebevételével a szerkezeti tervet is ódosítani kell. TÉR-t-r e n d Kft. 1

2 ÉpItési szabályzat (3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkorányzati határozat alapján. (4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelebe vételével változtathatók, aennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak egfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesités után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkaloal. (5) Az új közlekedési közterületek nyovonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 -es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elozdítható a rendezési terv ódosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajechanikai állapotok, vagy a forgalotechnikai egoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik. (6) A terven jelölt inden egyéb szabályozási ele irányadónak tekintendő, aelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat ódosítása nélkül az önkorányzat véleénye alapján engedélyezhet. Sajátos jogintézények 3. A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalazott sajátos jogintézények a következők: a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés3: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe. b) Elővásárlás' jog: a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében, a helyi önkorányzatot a szabályozási terven jelölt területeken elővásárlási jog illeti eg,4 c) Beépítési kötelezettség: A szabályozási terven jelölt helyen az építési engedélyt egszerezni és az építkezést 5 éven belül kell egkezdeni. Az építkezést befejezni és a használatba vételi engedélyt egkérni legkésőbb 8 év elteltével kell.5 d) Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és értékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani, A beültetési kötelezettségű zöldfelületet hároszintű (gyep-, cserje- és lobkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani, A beültetési kötelezettségű zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lobos- és örökzöld fák telepítendők. Fogalo eghatározás 4 A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. ellékletében eghatározott fogalakon kívül az alábbi fogalak alkalazandók: a) Szintterületi utató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Építési hely: aelyet a indenkori telekhatárhoz képest kell értelezni. c) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valaint szükség szerint kertépítészeti terv, aelyben eghatározandók a gyalogos, a gépjárű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, szeélybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás 3 Lásd: Étv Lásd.: Étv Lásd. Étv TÉR-t-RENDK'. 2

3 eszközei és a felszíni vízelvezetés ódja és a rendezéssel kapcsolatos közűkiváltások és átépítések. d) A településképi követelények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési6 tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell eg határozni: - az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek szeély és gépjárűvel való egközelíthetőségének lehetőségeit, ódját, az esetleges külső közterületi kapcsolatokat (a szeély- és/vagy teherforgali bejáratok) és belső gépjárű-forgalo rendszerét, környezetre gyakorolt hatását, - a lehetséges telekalakítást, - az alkalazott/ódosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait, - az ingatlanon elhelyezhető építények száát, - az építények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes eghatározását, - környezethez történő illeszkedés, vagy alkalazkodás ódját, be kell utatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelebe vételével, - az épület/ek építészeti egforálását, az építény töeg- és holokzatképzését, színezését, jellező holokzati és tetőfedési anyaghasználatát, - a szintek száát, az átlagos építényagasságot, annak a telken belüli differenciálását, - az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalát, egosztását, - a közűellátás ódját, - a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását, - felszíni vízelvezetés rendszerét. e) Kertépítészeti terv: az épület építési engedélyezési tervdokuentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokuentáció, elynek favédeli tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), fino tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építények terveit (M 1:100) és az e unkarészekhez tartozó űleírásokat kell tartalaznia. f) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokuentációja, elynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-űszaki tervdokuentációk tartali követelényeit eghatározó jogszabályban/ foglalt tartali és forai követelényeknek kell egfelelni8. g) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a ne szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, hook) ellátott felület és/vagy vízfelület ne haladhatja eg a száított zöldfelület 1/5-ét. h) A főépület: a telek rendeltetése szepontjából eghatározó, utcaképet foráló épület, íg a elléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építény. i) Építési vonal: a kötelező élőkért éretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzaos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken a főépületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni. Ahol az övezeti előírás kötelező élőkért határt ír elő, ott a határvonalat építési vonalként kell értelezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában iniális élőkért éretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet iniális előkertet határoz eg, ott az előírt szélesség egtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület. 6 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-űszaki tervdokuentációk tartali követelényekről, 4. (1)-(2) bekezdés 7 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet ajánlott segédlet: a Magyar Építész Kaara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszáítási szabályzata" II. rész 2.1. pontja TÉR-t-REND Kft. 3

4 ÉP TÉSI SZABÁLYZAT j) Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektöbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek, Telekalakítás általános szabályai9 5- (1 ) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telekalakítás elrendelhető az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek egfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó egszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekéret kialakításának eszközei. Az építési övezeti határ entén a telekalakítás kötelező, az építési engedély egadásának feltétele. (3) A szabályozási terven ne szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési utatói (beépítettség értéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is egfelelnek az övezeti előírásoknak. (4) A eglévő telkek éretei a ár kialakult töbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek éreteitől, de új telket alakítani, telket egosztani csak az építési övezetben előírt iniális telekéret figyelebevételével lehet. (5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb érete ne felel eg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok egváltoztatása az előirt éretekhez közelít, vagy azoknak jobban egfelel. (6) Az építési telkek egközelítésére szolgáló agánutat kialakítani akkor lehet, ha a agánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között -a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi száal és földhivatali besorolásban út" egjelöléssel. Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások & (1) A területen az egyes övezetekben eghatározott rendeltetésű építények illetve az ennek egfelelő funkciók helyezhetők el, Az övezetben eg ne határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján ne tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság - a települési önkorányzat egyetértésével - a településrendezési szepontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza eg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni az építés által befolyásolt környezet vizsgálatára, a tervezett létesítény zavaró környezeti hatások nélküli egvalósításához szükséges környezetvédeli követelények, feltételek eghatározására. (2) Az építési hely beépítésre szánt területeken - aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai ásként ne rendelkezik - a beépítési ód figyelebevételével a következő: a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szoszédos telken álló főépület figyelebe vételével a kialakult állapotnak egfelelően kell egállapítani és a helyszínrajzon igazolni, aennyiben ez egyértelűen ne állapítható eg, illetve új területek beépítése esetén a terepviszonyok és a vízelvezetés egoldásának figyelebevételével határozandó eg, ha ilyen korlát ne áll fenn 5 -ben kell eghatározni. b) Az oldalkert szélessége: - Szabadon álló beépítési ódnál: az építési övezetben egengedett legnagyobb építényagasság fele, de legalább 3 éter, 9 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valaint Étv. 23, 24. TÉR-t-REND Kft. 4

5 - oldalhatáron álló beépítési ódnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól ax. 1 -re lehet elhelyezni. A szoszédos épületek közötti távolságnak legalább 6 éternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tüzfalképzés esetén, 4,5 -nél kisebb ne lehet. c) a hátsókért élysége: - az övezeti előírásokban egállapított iniális telekélységet el ne érő telkek esetén legalább 4,0, - a 40 telekélységet eg ne haladó telek esetén legalább 6,0, - a 40 -t eghaladó telekélység esetén legalább 10, nél élyebb telek esetén legalább 25. (3) A beépítésre szánt területeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig és a beépítésre ne szánt területeken bárely szennyvizet eredényező létesítényt építeni kizárólag a környezetvédeli és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, III. egyedi korszerű, szakszerű szennyvíz-tisztító kisberendezés létesítése esetén lehet. A szennyvizek szikkasztása ég átenetileg se végezhető. (4) Az építési hely beépítésre ne szánt területeken - aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai ásként ne rendelkezik - az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásainak egfelelően határozandó eg. (5) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak iniálisan 6 éternek, illetve az övezetben egengedett legnagyobb építényagasság értékének kell egfelelnie. Melléképület a tényleges legnagyobb építényagasság egtartásával helyezhető el. (6) A terészetes terepfelszín holokzatsíkban történő 1,00 -t eghaladó feltöltését az építényagasságba be kell száítani. (7) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 -nél nagyobb értékben ne eelhető ki, kivéve ha a közterület és az építési telek közterülettel érintkező határvonalán eglévő jelentős szintkülönbség (2-3 ) van. Ebben az esetében a közterületről közvetlenül is egközelíthető alagsori, pince beépítés létesíthető. Az épület utcai alagsori szintjének holokzatképzését a lakószint holokzatképzésétől határozottan eltérő anyaggal, lábazatszerű felületképzéssel kell egoldani (pl.: kő, tégla burkolat). (5) A beépítésre ne szánt területeken történő építések építési engedélyezési eljárása során10 az építési engedélyezési tervben külön unkarészben kell foglalkozni a területen található huuszvagyon védelével, a leterelés, a deponálás és a felhasználás ódjával. A terőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédeli hatóságot is be kell vonni. (6) A beépítésre ne szánt területeken csak környezetbarát, terészet közeli tájképi egjelenésű területeken kialakult agyar építészeti hagyoányoknak egfelelő, vagy azokhoz településképi szepontból esztétikusán illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, vakolat, cserép, fa,) alkalazhatók. A terészetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni. (8) A beépítésre ne szánt területeken lévő kialakult lakóépületek felújíthatok, egy esetben 25 2-el bővíthetők, újraépíteni csak legalább telekterület egléte esetén lehet. (9) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásnál az állattartásról szóló országos jogszabályok11 és önkorányzati rendeletben egfogalazott külön feltételrendszer eglétét is vizsgálni kell. (10) Az építési telek kötelező zöldfelületének inden 1502-én 1 db lobos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 agasra növő) cserje elültetése szükséges. 10 szakhatóság a növény és talajvédeli szolgálat és a nezeti park u 41/1997. (V.28.) FM rendelet állat-egészségügyi szabályzatról, 21/2001. (II. 14.) Kor. rendelet a levegővédelével kapcsolatos egyes szabályokról TÉR-r-REND Kft. 5

6 (11) Az építési telken belüli 5 db gépjárűnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területét csak fásítva lehet kialakítani. Parkoló építése esetén egyoldali típusú parkolónál 3-3 gépjárű-állásonként, kétoldali típusú parkolónál 6-6 gépjárű-állásonként egy nagynövekedésű fát kell ültetni. A környezeti levegő egfelelő kondicionálása érdekében a parkolók fásításához többször iskolázott, legalább 5 c törzsátérőjű faegyedeket, egységes faiskolai anyagot kell felhasználni. (12) Az építési telek kötelező zöldfelület száításnál a zöldfelület értékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % értékig, a gyephézagos burkolat közül a űanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % értékig beszáítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület száításnál ne vehető figyelebe. Kialakult állapot esetén kötelező zöldfelület egy része.zöldtető, zöldfai" adott értékű figyelebe vételével is biztosítható. A függőleges épületfalak befuttatásával a falfelület 25 %-át, valaint az építények tetőkerti területének 50 %-át lehet figyelebe venni, aennyiben a tetőkertet legalább 50 c földfeltöltésen alakították ki. Tilalak és korlátozások 7- (1 ) A nevelési, oktatási intézény telkétől, továbbá egészségügyi intézény, valaint éleliszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalazására szolgáló épülettől 50 -es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építény létesítése tilos. (2) A űködő teetők, teetkezési elékhelyek bővítése során 30 széles, fásitott védőterületet kell kialakítani, ahol teetkezési hely (sír, kolobáriu, stb.) ne helyezhető el. (3) Légszennyező források és létesítények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védeléről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A nagylétszáú, állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valaint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építények, berendezések, területek a belterület határától ért legalább 500 -en belül ne létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 éteres távolságon belül ne helyezhetők el (a védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalazása esetén, környezetvédeli engedélyben eghatározott értékben kisebb lehet). (4) A terészetközeli állapotú felszíni vizek partja enti védőtávolság, védőövezet külterületen a következő: A vízfolyások terészet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás indkét partján, a telekhatártól ért széles, A tavak, tározók terészetközeli állapotú külterületi partján a telekhatártól ért 100 széles terészetvédeli célú, vízvédeli védőövezet, ahol az építés terészetvédeli, vízvédeli érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építények építése egengedett (pl. stég, zsilip, gát, út). (5) A vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől ért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó: a) A tavak entén 6 széles fenntartósávot kell biztosítani, a sávban épület, kerítés elhelyezése ne engedélyezett. b) A vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől ért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó: - a VÍZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6, - a társulások és az önkorányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3, külterületen 3-3. (6) Az kőolajterelő kutak körüli biztonsági övezet A biztonsági övezetben az országos jogszabályok szerinti tevékenységek folytathatók, illetve létesítények helyezhetők el. (7) Közlekedési és közű nyovonalak és létesítények védőtávolsága, védőterülete: 12 6/1982IPM rendelet a gáz- és kőolajüzeú létesítények biztonsági övezetéről 2-4. TÉR-t-REND Kft. 6

7 a) országos közutak (7401. j. és 74123J.) külterületi szakasza entén az út tengelyétől ért 50-50, ahol inden építési unkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges. b) 20 kv-os elektroos légvezetéké külterületen 5, belterületen 2.5, c) kisfelszültségü föld feletti légvezeték esetén 1, d) 35 kv-nál ne nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 13, e) A vízükút belső védöövezete a vízkivételtől ért 10 sugarú kör, a külső védőövezet, annak lehatárolásáig, eghatározásáig illetve kijelöléséig 100 sugarú körgyűrű.14 Az érintett területen a beépítés feltételhez kötött, ahol a beépíthetőség érdekében a védőterület határát az illetékes szakhatóságokkal közreűködve felül kell vizsgálni. Aennyiben a védőterület határai csökkenthetők, vagy egszüntethetek, az érintett terület az építési övezetre szerint beépíthető a szabályozási terv és jelen rendelet ódosítása nélkül. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető: 8 a) hirdető (reklá) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása ellett, legfeljebb 12 nagyságban, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építények (várakozóhelyek és tartozékaik), c) köztisztasággal kapcsolatos építények, d) szobor, díszkút, szakrális elék, e) távbeszélőfülke. (2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalotechnikailag együtt kezelendő közterületekre. (3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani. A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei a (1)A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll: a) Lakóterületek: falusias lakó övezet b) Vegyes területek: településközpont övezet c) Gazdasági területek: kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezet ezőgazdasági üzei övezet d) Különleges területek: teető területének övezete Lf-1 - Lf-2, Vt Gksz Gü 13 a 11/1984 (Vili. 22.) IpM rendelet 14 az elhelyezhető létesítények köre: 123/1997 (VII. 18.) kor. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valaint az ivóvízellátást szolgáló védőterület vizilétesitények védeléről 4. sz. elléklet TÉR-t-RENDK. 7 Kt

8 ÉP TÉSI SZABÁLYZAT kegyeletei park övezet sportterület övezete intézényi területek övezete Kke K-sp K-i (2) A község beépítésre ne szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll: a) Közlekedési és közűterületek: közút övezete b) Zöldterületek Z c) Erdőterületek gazdasági célú erdő védeli (védett és védő erdő) célú d) Mezőgazdasági területek: általános ezőgazdasági övezete terészeti területek általános ezőgazdasági övezete biofar általános ezőgazdasági övezete e) Vízgazdálkodási területek: vizedrek övezete vízű üzei területek övezete KÖu Eg Ev Má-á Má-t Má-b V Vü II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Falusias lakóterület 10. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető15: a) Az Lf-1 építési övezetben telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet agába foglaló) 1 db lakóépület, az Lf-2 építési övezetben legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet agába foglaló) lakóépület a telekterülettől függően 800 J-ként egy lakó- illetve főépület helyezhető el, b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület, c) kézűipari építény, d) a lakosság ellátását szolgáló kereskedeli-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, e) a lakófunkciót ne zavaró hatású ező- és erdőgazdasági (üzei) építény, (pl.: terénytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzei-, kisipari épület, kézűipari építény, (2) A lakótelkek érete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak egfelelő16 kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 szélességet el ne érő kialakult, de be ne épített telkeket. (3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége ne lehet kevesebb 14,0 -nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon in. 16,0. Településkép védeli szepontok iatt, telekösszevonás, szoszédos telek esetén az Lf-1 építési övezetben legfeljebb 45,0 kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető, (4) Az övezeti előírások a beépítés jellegének egfelelően határozzák eg a beépítési ódot. 15 OTÉK szigorítás: üzeanyagtöltő ne helyezhető el. 16 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, ill. Étv. vonatkozó rendelkezéseit t é R-t-REND Kft. 8

9 a) Ha a telek utcai telekhatára ne erőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai holokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező élőkért határához. Az élőkért élysége az illeszkedés elve alapján határozandó eg. b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési ódot is egenged, akkor a 20 éternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szoszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 éternek kell lennie, így a szabadonállóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 éteres az utcára jellező oldalkerti elhelyezkedést eg kell tartani. c) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: - Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre eghatározott szabályok betartásával szabad. - Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. - Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalat bonyolító épületnek, indig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet foráló ódon. (5) Az övezeti előírásnál agasabb, eglévő építények kialakult állapotnak tekintendők. A eglévő épület bővítése esetén az építény agassága ne nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítény/építény agassága az övezeti előírás szerinti értékét ne haladhatja eg. (6) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) Az utcára orofalas egjelenésű épület-részek holokzati szélessége ax. 8,5 lehet, ennél szélesebb holokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzaos nyeregtetővel épülhet. b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet foráló holokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas ne lehet). c) Tetőtér-beépités esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) A főépületek, illetve az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, trapézleez, felületkezelés nélküli és a terészetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű féleezfedés ne alkalazható). e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (7) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építényagasságú ezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 építényagassággal, aennyiben az a szoszédos telket hátrányosan ne korlátozza és ne holokvonalon, utcaképet foráló épületként valósul eg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építényagassággal egegyező. (8) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a érvadók: a) jellezően áttört kerítés legfeljebb 2,0 agasságig (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással készülhet. A töör lábazat agassága legfeljebb 0,75 lehet. Anyaghasználatban és a töör felület agasságában a szoszédos 3-3 telekhez kell igazodni. b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr féleez, aluíniu leez, hulláleez és ceentlap, felületkezelés nélküli zsalukő ne lehet. (9) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: TÉR-t-REND Kft. 9

10 ÉpItéSI SZABÁLYZAT Lf- 1 - jellezője szabálytalan alaprajzú, keskeny, ély telekosztás, jellezően oldalhatáron álló beépítés, Lf az életódközponthoz kapcsolódó, kiszolgáló lakóépületek övezete. (10) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalazza: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Lf terület 2 szélesség élység építési ód élőkért zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. űt. LM o,sz i ,5 0,5 Lf SZ in. 5, ,5 0,5 i= illeszkedés a kialakult szoszédos épületekhez (11) A lakóterületekre vonatkozó általános köyezetinőségi előírások, környezeti határértékek: a) Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan területhasználathoz szükséges építények építése engedélyezhető, aelynél az engedélyező hatóság, illetve a szakhatóságok eg tudják ítélni a következőket: - a létesítény pontforrásainak eissziója a levegőtisztaság-védeli övezeti besoroláshoz rendelt levegőtisztaság-védeli határértékeknek egfeleltethető, - az új építénybe telepített funkcióból, területhasználatból eredően zavaró értékű diffúz légszennyezés a környezetet, lakóterületet ne terheli, - a funkcióból, a területhasználatból eredően a környezetet, lakóterületet zavaró értékű bűzhatás ne éri, - az üzei tevékenységből eredő környezeti zajterhelés értéke ne haladja eg a létesítény telekhatárán a lakóövezetre vonatkozó 50/40 dba nappal/éjjel értékeket, - a funkcióból, a területhasználatból eredően keletkező kounális hulladék, a kounális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék - együttesen települési hulladék - a környezet terhelése nélkül ártalatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás), - a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, érgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket ne veszélyezteti, - a közterület terhére - saját telken belül ne kielégíthető értékű parkolási igényt - új gépjárűforgalat ne vonz, - a funkcióból, a területhasználatból eredően szennyezett vizet a közcsatornába vezetés előtt a jogszabályokban előírt inőségnek egfelelően a telkén belül előtisztítható, ill. előkezelhető, - a funkcióból, a területhasználatból eredően keletkező veszélyes hulladékok az ártalatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt ódon, a telkén belül a környezetszennyezés veszélye nélkül hulladék-fajtánként elkülönítetten gyűjthető és átenetileg tárolható, b) a terület közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke lakóutca entén 55/45 dba, gyűjtő- és forgali utak entén 65/55 dba nappal/éjjel értékek. Településközpont vegyes terület 11 s (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet agába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézények elhelyezésére szolgál, aelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a TÉR-t-REND Kft. 10

11 lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak egfelelően. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók17: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület18, c) kereskedeli-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, sportépítények, f) önálló új üzei gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított. (3) A területen közforgalo száára egnyitott, eglévő kereskedeli- szolgáltató- igazgatási-, intézényi létesítény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható. (4) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) eglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. b) eglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön. (5) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. b) Az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, féleezfedés ne alkalazható). c) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (6) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a érvadók: a) jellezően áttört kerítés legfeljebb 2,0 agasságig (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással készülhet. A töör lábazat agassága legfeljebb 0,75 lehet. Anyaghasználatban és a töör felület agasságában a szoszédos 3-3 telekhez kell igazodni. b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr féleez, aluíniu leez, hulláleez és ceentlap, felületkezelés nélküli zsalukő ne lehet. (7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, elyeknek egvalósítását az építési engedélyben kell kikötni: a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább %-ét hároszintű (gyep- cserje- és lobkoronaszint együttesen), növényzet alkalazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) új közintézény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon,) kialakítása esetén az intézénykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. c) Az övezetben az építési telkek zöldfelületeit csak az építési engedélyezési tervdokuentáció részét képező kertészeti terv alapján, vagy csak az építési telek zöldfelületét érintő építés, kertépítészeti beavatkozás esetén kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet kialakítani, felújítani. 17 OTÉK 16. (2) szűkítése 18 OTÉK 16. (2) 4. pontjában eghatározott TÉR-'-REND Kft. 11

12 (8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetbe soroltak: a) Vt oktatási, kulturális, igazgatási intézényi és lakó területek vegyes övezete, ahol: (9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra * építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb V t terület 2 szélesség élység építési ód élőkért zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. űt. vt SZ i ,5 0,6 i= illeszkedés a kialakult szoszédos épületekhez Gazdasági terület 12. (1) A gazdasági területeken a következő környezetalakítási követelényeknek kell egfelelni: a) Telken belüli út burkolatának széle a szoszédos telekhatártól legalább 2 távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell egvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédele érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén a kötelező zöldfelület területének legfeljebb egynegyedét kötelező fásítani. b) A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell létesíteni, A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, űagyag gyeprácsos is lehet. Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület (1) A kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban elhelyezhető funkciók: a) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 13. b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, c) kereskedeli, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítényei, d) igazgatási, egyéb irodaépület, e) sportépítény, f) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek19' (2) Aennyiben az övezetben telekalakítás válik szükségessé a töb egészére kell telekalakítási tervet készíteni, ely tartalazza az egyes telkek egközelítését biztosító agánúthálózat kialakítását is. A agánutaknak legalább 12 szélességűnek kell lennie. (3) Az épületeket legalább 50 éterenként tagolni kell, a holokzati síkban való ozgatással. Az esetleges irodafunkciót, az építési hely közterület felé eső részén kell elhelyezni. (4) Az építési övezetre : 13 OTÉK 31. (2) bekezdés alapján TÉR-t-REND Kft. 12

13 építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb G k s z terület 2 szélesség élység építési ód élőkért zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. űt. Gksz SZ ,5* 0,5 'Technológiailag indokolt esetben az épitényagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takaránytároló) Mezőgazdasági üzei terület (állattartásra is hasznosítható gazdasági terület) 14. (1) A Gü jelű ezőgazdasági üzei terület az üzei éretű áruterelő ezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növényteresztéssel kapcsolatos terékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület. (2) Az állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban: a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építények, b) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, d) irodaépület, e) ezőgazdasági gépek száára, űhelyépületek és ne közforgalú üzeanyagtöltő álloás, f) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a szeélyzete száára sportépítény létesíthető. (3) A védendő területhasználatú belterület körüli in. 500 éteres, de legfeljebb 1000 éteres védőtávolságon belül nagylétszáú állattartás és egyéb védőtávolságot igénylő légszennyező tevékenység ne folytatható. A területhasználat az elérhető legjobb technológiával az országos hatáskörű jogszabályok alapján engedélyezhető. A védőterületen belül a beépítettségi érték 30%-án lehet csak állattartó épület. Aennyiben a kialakult állapot ezt eghaladja, új állattartó épület ne létesíthető. (4) A ezőgazdasági üzei területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építények kizárólag tájba illő, hagyoányos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, lehetnek. (5) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: épitési telekalakításra építények elhelyezésére építényekre övezet legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Gü terület szélesség élység építési élőkért zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód % % űt. Gü 1 ha 50 - SZ ,5* 0,3 * Technológiailag indokolt esetben az épitényagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takaránytároló) Különleges területek (1) A különleges területek a következő építési övezetekre tagolódnak: 1. K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek, 2. K-te jelű teetkezési célú, és K-ke jelű kegyeleti park különleges területek, 3. K-i jelű intézényi célú különleges területek 15. TER-i-RENDKft. 13

14 (2) A K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre : a) övezetében elhelyezhetők: - kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építények, - sportpályák, de technikai sportok pályája ne lehet, - a terület használatához szükséges fásított parkolók. b) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb ígnagyobb K-sp terület szélesség élység építési élőkért zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód % % űt. K-sp SZ 5 70* 10 5,5 - burkolt sportpályák kialakítása esetén elvi építési engedély alapján 50 %-ra csökkenthető. (3) A K-t és K-ke jelű teetők területeinek övezeteire : a) Az építési övezetben elhelyezhetők: a teetkezés céljait szolgáló, valaint az azok kiegészítő építényei (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszátároló, őrzés építényei). b) Az építési övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló ódon, legalább 3 -es élőkért egtartásával helyezendők el. Az építényagasságtól csak kápolna létesítése esetén lehet eltérni. c) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési telekalakításra építények elhelyezésére építényekre övezet legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K-t terület 2 szélesség élység építési ód élőkért zöldfelület % beépítettség % ép. ag. szintter. űt. K-t SZ ,0. K-ke K d) A teető új bővítési területén belül, a telekhatár entén széles, sírhelyek száára ne igénybe vehető zöldsávot kell kialakítani. (4) A K-i jelű különleges intézényi területekre : a) Az övezetben elhelyezhetők: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - kutatás fejlesztéshez kapcsolódó épületek, - kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó épület, - szálláshely-szolgáltató épület, - terelő kertészeti építény, - a terület rendeltetésszerű használatát ne zavaró hatású kézűipari, gazdasági célú épület (pl. állattartó épület), - a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények, továbbá a terület fenntartását szolgáló építények, - szolgálati lakás, - a terület használatához szükséges fásitott parkolók. TéR-t-REND Kft. 14

15 b) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési telekalakításra építények elhelyezésére építényekre övezet legkisebb telek- kötelező legkisebb egnaqyobb K-i terület 2 szélesség élység építési ód élőkért zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. űt. K-i SZ ,0 0,6 K-i SZ ,5 0,02 Ili. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Zöldterületek (1) A zöldterületek a Szabályozási terven Z" jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közkertek. (2) Az övezetben a kialakult telkek tovább ne oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető. (3) Az övezetben kizárólag a) a pihenést és játékot szolgáló építények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér), b) köztárgyak, űtárgyak (pl.: szobor, elékű, díszkőt, szökőkút), valaint c) kerti építények (pl. pergola) helyezhetők el. d) A zöldterületeken épületek ne alakíthatók ki. 16. (4) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építények fából, felületkezelt fé (pl., öntöttvas) teréskő és tégla felhasználásával készülhetnek. (5) Az övezetben az egyes telkek legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani. (6) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-át hároszintű növényzet (gyep-, cserjeés lobkoronaszint együttesen) alkalazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (7) Új zöldterületek kialakítása, ill. eglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. Erdőterület 17. (1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyaatos fenntartásának céljára szolgáló erdő űvelési ágú területek tartoznak, valaint azok a ne erdő űvelési ágban nyilvántartott területek, aelyek beerdősültek20, illetve aelyek az erdőűveléshez, az erdőhasználathoz, valaint a vadgazdálkodáshoz szükséges építények, létesítények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzetervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Ég és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védeléről szóló törvényben21 eghatározottak a érvadóak: a) az Eg jelű övezet területei a védeli célú erdőterületeken kívüli inden ás céllal (pl. gazdaságifaterelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított eglévő és létesíthető új erdőterületek évi LIV. Tv. Előírásai alapján t eghaladó beerdősült területek 21 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9,10 szakaszai TÉR-t-RENDK. 15

16 b) az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek, (3) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építények: a) az erdő rendeltetésének egfelelő terelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építények (pl. farakodó építényei, erdészház, vadászház, állatetetők), b) az erdei turizust szolgáló építények (jellezően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó). (4) Az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védeli célú erdők övezetében elhelyezhető építények a áshol és ásként ne létesíthető: a) nyovonal jellegű építények és űtárgyak, b) a kutatást és az iseretterjesztést szolgáló, épületnek ne inősülő építények, c) a honvédelet és belbiztonságot szolgáló űtárgyak, (5) Az erdőgazdasági övezetben inden engedélyköteles építési unka, területhasználat-ódosítás csak az erdők védelével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok22 és elvi építési engedély alapján történhet. (6) Az üzetervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzeterv rendelkezik. (7) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: övezet jele A kialakítható telek érete*» legkisebb (2) legnagyobb (2) Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* területe (2) (ha) szélessége () Beépítettség % alatt** terepszint felett Szintterületi utató Legkisebb zöldfelület (%) Beültetési kötelezettség (%) A egengedett legnagyobb építény agasság () Eg ,3 0, ,5 Ev * az Elvi Építési Engedélyben eghatározható **a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a egengedett beépítési százaléknak egfelelően, egy szintben létesülhet Mezőgazdasági területek 18. (1) A ezőgazdasági területen a növényteresztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: ezőgazdasági hasznosítás) építényei helyezhetők el. (2) A ezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások: a) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. b) A szabályozási tervben ezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőűvelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó t eghaladó 22 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó Vhr. 7,8,9,10 szakaszai TÉR-t-REND Kft. 16

17 területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védeli célú erdőövezetre szerint hasznosítható. (3) A ezőgazdasági terület az SZ-1 jelölteknek egfelelően az alábbi övezetekre tagolódik: a) az Má-á jelű általános ezőgazdasági övezet, ahol az Üzeszerű szántóföldi űvelés a jellező, b) az Má-t a terészeti területek általános ezőgazdasági övezete, ahol a eglévő terészeti értékek védele érdekében az építés a terészetszerű gazdálkodás folytatása ellett egengedett c) az Má-b jelű általános ezőgazdasági övezete, ahol a biofar ezőgazdasági létesítényei helyezhetők el. (4) Az Má-á jelű övezetben jellezően elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (pl. jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), b) a ezőgazdasági terelés iatt indokolt kint-lakáshoz szükséges lakóépület. (5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, trágyatárolók). (6) Az Má-b jelű övezetben jellezően elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (pi. jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), terelő kertészeti építények b) a ezőgazdasági terelés iatt indokolt kint-lakáshoz" szükséges lakóépület. (7) A ezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: TÉR-:-REND Kft. 17

18 Barlahioa településrendezési terv építési szabályzat Az övezet A telek Az épület Sajátos területhasznál; t Övezeti jel A beép! és je lezó nxd a A kialakítható új telek érete legkisebb (2) legnagyobb Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb gazdasági épület területe (2) lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági épület szélesség () 8 2 V, I 2.8 gazdasági épület A egengedett legnagyobb beépítettség terepszint* felett (%) lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági.épület alatt (%) f 15 O M i2 c ca C- O O gazdasági épület Megengedett legnagyobb építényagassága () lakó+gazdasági épület (tanya) Általános g-i övezet Má-á SZ ,3 0, ,5 4,5+ 5,5 ^ * f i 1 ^ M á-t SZ ,1-0,1-4,5-4? _ S í 'Cü 8 i $ «s '? i W < Má-b SZ ,5 4,5+ 5,5 (8) A ezőgazdasági övezetekben inden építésügyi hatósági engedélyhez kötött épitési unka csak településrendezési elvi építési engedély alapján történhet. (9) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el. (10) A ezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület ax, alapterülete lehet, kivéve, ha a területhasználatnak egfelelő technológia ennél nagyobb szintterületű építény létesítését indokolja és az előírásoktól való eltérést az elvi épitési engedély, a környezet- és a látványvédele érdekeit biztosítva egengedi. Vízgazdálkodási terület 19. (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: TÉR-t-REND Kft. 18

19 a) a felszíni vízelvezető rendszer fő eleei, a közcélú nyílt csatornák edre, b) a vizedrek parti sávja a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben c) vízű-létesítények (kút, víztároló edence) és azok körülkerített belső védőövezetei. (2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízedrek és a Vü jelű vízűkutak és víztárolók üzei területének övezetébe tartoznak. (3) A vízgazdálkodási övezetekben a eder partja entén a karbantartási unkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat, a Cserta-patak és a Salofai-patak partélétől száított 6-6 -t, szabadon, kerítés, burkolt út és egyéb építénytől entesen kell hagyni. (4) A területen építényt elhelyezni, jelentős földunkát végezni, űvelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak egfelelően, valaint az alábbiak figyelebe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a eglévő élőhelyek védelét és újak kialakulását23. IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közű területek 20. (1) A közlekedési területek a eglévő és tervezett (szabályozott) közút területek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzei létesítény területével együtt. (2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési űszaki létesítények elhelyezésén túl csak a töegközlekedést kiszolgáló létesítények (pl.: várakozó helyiség, forgaloirányító helyiség) és legfeljebb A/2 éretű rekláépítények helyezhetők el a forgalo biztonságának figyelebevételével valaint az út kezelőjének hozzájárulásával. (3) A közúthálózat eleei száára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a) Országos ellékút: 7401 j, összekötő út: eglévő között változó, j. bekötő út: között változó. b) Külterületi feltáró út: Új építés (épület, kerítés, táfal) esetén külterületi feltáró útnál az út tengelyétől ért legalább távolságot szabadon kell hagyni. c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12-16, beépítési kötöttségek esetén in 10. d) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek egtartandók. 23 Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek terészetes folyaatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a terészeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A felszíni vizek ederrendezésénél a terészetes vízparti vegetációt, a terészetes élőhelyek védelét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A ederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal egalapozott vízjogi engedély szerint történhet. TÉR-t-REND Kft. 19

20 e) A beépítésre ne szánt területeken az utak védőterületén belül létesítényt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság: - országos ellékút esetén az úttengelytől ért (4) A külterületi feltáró utak száára a jelenlegi területüket, valaint az úttengelytől száított t szabadon kell hagyni. f) A beépítésre ne szánt területeken az országos közutak védőterületén belül létesítényt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. (5) Járűvek elhelyezése a) A eglévő közintézények parkoló igénye közterületen alakítandó ki, aennyiben ne biztosíthatók telken belül a szükséges parkolók. b) Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a teető ellett. (6) A Szabályozási terv -en jelölt útvonalak és lakóutcák entén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelebevételével kétoldali fasor telepítése, a eglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki. (7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalotechnika és a forgalobiztonság figyelebevételével. (8) Közterületi parkoló építése esetén egyoldali típusú parkolónál 3-3 gépjárű-állásonként, kétoldali típusú parkolónál 6-6 gépjárű-állásonként egy nagynövekedésű fát kell ültetni. A környezeti levegő egfelelő kondicionálása érdekében a parkolók fásításához többször iskolázott, legalább 5 c törzsátérőjű faegyedekét, egysége s faiskolai anyagot kell felhasználni. Közűvek létesítényei (1) A eglévő közűvek, hírközlési létesítények egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közüvet fel kell bontani, felhagyott vezeték ne aradhat a földben. (2) A közcsatorna hálózat egépülése után vállalkozási, gazdasági területről, lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak eg kell felelni. Az előírt inőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítény telkén) a egengedett szennyezettség értékéig elő kell tisztítani. (3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kieelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó űtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba (egépülte esetén), illetve a nyílt árkokba. (4) Az egyes telkek gázellátása középnyoású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyoáscsökkentő elhelyezése szükséges, aelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbteivezés során a nyoáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb holokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.) 24 OTÉK és az ágazati szabványok betartandók TÉR-1-REND Kft. 20

21 (5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 éteres egközelítési távolságok figyelebevételével. (6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak egfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani. (7) A kisfeszültségű villaos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat eglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni. (8) Közszolgálati (6 -t eghaladó agasságban elhelyezendő) hírközlési építény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 -en belül egközelítő obil rádiótelefon bázisálloás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szepontból ne engedélyezhető. V. KÖRNYEZETVÉDELEM * Föld- és talajvédele 22. (1 ) A bárely építési unka során a terőföld védeléről, a talaj felső, huuszos terőrétegének összegyűjtéséről, egfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (2) A földozgatással járó unkavégzések során: a) A felső huuszos réteget külön kell leterelni és deponálni. b) A földozgatás, ajd a végleges elhelyezés során a külön tárolt huuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). c) Az építési tevékenység befejezésekor a huuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni. d) A feleslegben aradó huuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédeli hatóság nyilatkozata alapján szabad. (3) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kárentesítést követően szabad. (4) Építési unkát csak úgy lehet végezni, építényt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban eghatározott büntetőeljárást von aga után. (5) A ezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, ne talajidegen anyag használható. (6) A telkek terepfelszíne kizárólag oly ódon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédele, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (7) A területen 1,5 -nél agasabb táfal csak a látványvédele biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető. (8) A vízedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízedrek terészetes állapotát vagy funkcionális űködését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység ne folytatható. TÉR-'-REND Kft. 21

22 Levegőtisztaság-védele 23. (1) Barlahida a 10. száú légszennyezettségi zónába tartozik25. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védeli zóna előírásainak, illetve határértékeinek egfelelően történhet. (2) A levegő tisztaságának védele érdekében seilyen, a hatályos határértéket eghaladó szennyezéssel járó ajterülethasználatot folytatni, b)új építényt elhelyezni, illetve eglévő rendeltetési ódot kedvezőtlenül egváltoztatni ne szabad. (3) A területen, eglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagylétszáú állattartás) ne folytatható. Meglévő létesítény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, aennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan szárazó bűzt a lakosság száára zavarónak inősíti. (4) A területen olyan anyagot, aely légozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (egfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (ozgatni). { ) A zavaró értékű légszennyező környezeti eisszióval járó, szagos-bűzös létesítények körül a szennyező építénytől a közegészségügyi-, a környezetvédeli hatóság előírásai szerint eghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalas, vagy éleliszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítény, valaint egészségügyi-, szociális- és oktatási létesítény ne helyezhető el. (6) A védőtávolságok értéke a zavaró környezeti hatások érséklését eredényező technológiai változtatások' esetén, *a környezetterhelés csökkenését dokuentáló környezeti hatáselezést tartalazó szakértői véleényre alapozva, a szakhatóságok véleényét is figyelebe véve, az elsőfokú környezetvédeli hatóság határozata, környezetvédeli engedélye alapján ódosulhat. Felszíni- és felszín alatti vizek védele 24. (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szebeni érzékenység alapján az B", érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védele érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízedrek ne kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredényező építési unka a területen ne folytatható. (2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre ne szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédeli előírásoknak egfelelően kell egvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének ódját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valaint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell eghatározni. (3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt inőségben kerülhet. A szennyeződésentes csapadékvíz a létesítények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (4) A kialakult beépítésű, szennyvízközű-hálózattal ég el ne látott területen a közűhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásentes közűpótló használata kötelező. A területen közűpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által eghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés egvalósíthatóságáig alakítható ki. 25 A légszennyezettségi aggloerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet eghatározása szerint TÉR-t-REND Kft 22

23 (5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése ellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítények szennyvízbekötése esetén engedélyezhető. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben eghatározott kialakítású közűpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalazható a szennyvizek környezetkíélő ártalatlanítására. (6) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (7) Terepszint alatti építények, építényrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek ozgása ne akadályozható, illetve a kialakult terészetes viszonyok károsan ne befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell. (8) A terészetes vizek védele érdekében folyaatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.26 A terészetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra eghatározására, az ökológiai értékek védelét is szolgáló rendezésükre tájrendezési/tájrehabilitációs tervet kell készíteni. (9) A felszíni vízfolyások edrének egváltoztatása, vizének hasznosítása agánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel egalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges. Zaj- és rezgés elleni védele Egyéb környezetvédeli követelények 25. (1) Bárely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben egengedett, ha az általa okozott üzei eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés értéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédeli rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítények körére egállapított határértékeket ne haladja eg. (2) A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias lakóterületek" és vegyes területek egengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átenő forgalo nélküli kiszolgáló út ellett 55/45 dba nappal/éjjel értékek, gyűjtőút, bekötőút ellett 65/55 dba nappal/éjjel értékek. (3) Az üzei eredetű zaj egengedett zajterhelési határértékei laza beépítésű falusias lakóterületek és vegyes területek esetén 50/40 dba nappal/éjjel értékek. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalatlanitás (4) A területen keletkező kounális hulladékot és azzal együtt kezelhető terelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalatlanítani. A szervezett szeétszállításhoz ne kapcsolódó területeken a hulladék környezetkíélő ártalatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (5) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézényekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről - kijelölt hulladékgyűjtő szigetek - a helyi rendelkezéseknek egfelelően kell gondoskodni (6) Az ellenőrzött összetételű és inőségű építési (inért) törelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédeli engedéllyel rendelkező, inért hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el. 26 A terészetvédeleről szóló törvény vonatkozó előírásai TÉR-t-REND Kft. 23

24 ÉpItési szabályzat (7) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos áteneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalatlanításáról a hulladékterelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. (8) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a hulladékgazdálkodási társulás keretében kialakított lakossági hulladékudvar területén történhet. (9) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalatlanítani. A zöldhulladékot a koposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak egfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalatlanítása a háztartásokban koposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalatlanítás keretei között oldható eg.2627 (10) A területen érintett inden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A agánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalo nélküli felszáolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak egfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. (A közterületen lévő illegális hulladéklerakás kárentes felszáolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkorányzat gondoskodik.) VI. ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti lelőhelyek védele28 * 26. (1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 c-nél élyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális örökségvédeli Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges. (2) A régészeti érdekű területeken tervezett unkálatok esetében az építési engedélyezési eljárás során, illetve a földunkák egkezdésekor a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt értesíteni kell. (véleényező szervként be kell vonni ég a tervezés fázisában.) (3) Minden olyan esetben, aikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes úzeuot és a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt értesíteni kell. (4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt értesíteni kell, aely hatásvizsgálat készítését írhatja elő. Építészeti örökség helyi védelének általános szabályai 27. (1) Helyi védele alatt álló épületek azok, aelyek a község épített elékei között eghatározó arculatterető erejű értékek, aelyeket önkorányzati rendelettel védetté nyilvánítottak. (2) A védetté nyilvánítást, vagy annak egszűntetését az önkorányzatnál bárki kezdeényezheti, ennek tartalaznia kell: a) a védendő érték egnevezését, pontos cíét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos). b) A védetté nyilvánítás, illetve egszűntetés indoklását. 27 A száraz zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik. 28 Régészeti érintettség esetén a évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulányban foglaltak az irányadók. TÉR-t-REND Kft. 24

25 (3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkorányzat külön rendeletben dönt, aelyben eghatározza a védendő területeket és egyedi létesítényeket és a tulajdonosra, illetve az önkorányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkorányzat jegyzője nyilvántartást29 vezet. (4) A helyi védettség elrendeléséről és egszűnéséről, e rendelet alapján a Képviselő-testület dönt. A döntésről értesíteni kell: a) az érdekelteket (tulajdonos, kezelő) tudoásulvételre; b) az illetékes földhivatalt30, c) az illetékes építésügyi hatóságot, d) az érdekelt szakhatóságokat.31 (5) A helyi védele alá helyezés tényét illetve annak egszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A védettség fennállásának tényét --a tulajdoni lapon kívül - a hivatalos térképásolaton is fel kell tüntetni a védelet rögzítő rendelet száának egjelölésével. (6) A helyi védele elrendelésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzések hiánya a védettség tényét ne érinti. (7) A védett értékekről törzskönyvet kell kiállítani. A törzskönyv tartalazza: a) védett érték egnevezését (köznyelvi és űszaki nyilvántartási elnevezés), b) pontos helyét (utca, házszá, helyrajzi szá), c) helyszínrajzot, d) tulajdonosát, tulajdonosait - a tulajdonlásban bekövetkezett változásokat, kezelői, bérlői vagy szívességi használat esetén ezen adatokat is, e) a védele indoklását, f) rajzi vagy fotó-dokuentációt, g) a védele elrendelésének időpontját, h) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószáát) A helyi egyedi védelere 28. (1) A védett érték jókarbantartása, időszakonkénti felülvizsgálata és állapotának egóvása a tulajdonos kötelessége. A védett értékek egfelelő fenntartását és egőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek egfelelő használattal kell biztosítani. Aennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának rolásához vagy egseisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve egtiltja. (2) A helyi építészeti értékek állaga egóvandó, holokzati egjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő. (3) Az egyedi védele alatt álló épületekre : a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti foravilágának egfelelően lehet engedélyezni. b) A helyi védele alatt álló épületek töeg- és holokzatalakítása az épület jellegének egfelelően egtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. 29 a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. -a szerint. 30 a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 7.. (3) bekezdése alapján, 1997 évi CXU. tv f) szerint 31 Kulturális Őrökségvédeli Hivatal TÉR-t-REND Kft. 25

26 c) Épületben tetőablak csak síkban fekvőén helyezhető el, az utcai holokzaton a tetőtéri ablak ne létesíthető. d) Az utcai holokzaton ne helyezhető el zavaró létesítény (pl.: parabola, klía). e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklá ne helyezhető el, f) A holokzaton a kialakult építészeti hagyoányokkal összhangban lévő párkány, tagozat egtartandó. (4) Védett építény bontása csak a védele egszüntetése után, a eglévő épület dokuentálása esetén engedélyezhető. Táj- és terészetvédele 29. (1) A terészetközeli állapotú területeken (terészeti terület) - az eber által csekély értékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat ódosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak, a terészetvédeli szakhatóság hozzájárulásával végezhető.32 (2) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és védett állatok terészetvédeli törvény előírásai értelében ex lege védett élőhelyeinek egaradását, az élőhelyek kapcsolatát, továbbá az ökológiai hálózat védett és ne védett területeinek egaradását, területi hiányának pótlását, kapcsolatát az országos hálózathoz..33 (3) A területen különös gonddal kell óvni a terészetet, kieelten a terészet közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és edrek). A eglévő növényzet védele érdekében a 8 ces törzsátérőt eghaladó - az üzetervezett erdőterületeken kívüli - fát kivágni csak a fák védeléről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló egállapodást követően, a jegyző előzetes engedélyével szabad. (4) Az építés, illetve területhasználat során a környezetinőség szepontjából értékes, eglévő növényzet egóvásáról gondoskodni kell. (5) A területen a egseisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelebevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet egseisítette, illetve ha annak szeélye ne isert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége. a) A visszapótlásra szánt növényálloány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az önkorányzat környezetvédeli tanácsadójának véleénye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával - eghatározza. b) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. c) A pótlandó növényzetálloány értéke engedély alapján kivágott, vagy terészetes ódon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátérő egyenérték kétszerese, ait faiskolai előnevelt, legalább 5 c törzsátérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi eghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényálloány értékét értékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. d) A eglevő értékes növényzet védele érdekében az építési engedélyben a geodéziaiig beért helyszínrajz alapján az építési hely ódosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő 32 A terészet védeléről szóló törvény előírásai szerint. 33 Az Országos ökológiai Hálózathoz tartozó területek helyrajzi száos jegyzékét a III, száú függelék tartalazza. TÉR-t-REND Kft. 26

27 ÉpItési szabályzat növényzet gyökérzónáját figyelebe kell venni, a gyökérzóna által érintet területen terepszint alatti építény ne engedélyezhető. (6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közűvezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennaradásának is. (7) A zavaró értékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására - egfelelő hely rendelkezésre állása esetén - többszintes telepítésű védő zöldsávot, bíofalat" kell létesíteni. Biofal" létesítése csak tájrendezési-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet. VII. EGYEB RENDELKEZÉSEK Záró rendelkezések 30. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalazni. TÉR---REND Kft. 27

28 BARLAHIDA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉP TÉSI SZABÁLYZAT Vili. FÜGGELÉK I. Régészeti terület nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete: az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi száok): 1. 03/ / / ; 0 5 3/2-6, 26, 28; /9-12, /1-2, /10,23-25: / /1 1. régészeti érdekű terület: Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen volt egállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett inforációk alapján jelenleg iseretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. A barlahidai lelőhelyek a Cserta és a Salofai-patak völgyéből kieelkedő területeken helyezkednek el. A hasonló adottságú területek, a patakvölgyeket határoló dobok enyhébb lejtőjű oldala és teteje a régészeti korokban alkalas volt egtelepedésre. Ezért ezek a ár isert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon is a két patak, továbbá a Kuti-árok ellett széles sávban régészeti érdekű területnek tekintendők. II. Építészeti értékek Helyi védelere javasolt űvi értékek: egnevezés cí hrsz teplo Béke u harangláb Rákóczi u lakóház Rákóczi u lakóház Petőfi u lakóház Kossuth u. 3, 118 lakóház Kossuth u, lakóház Rákóczi F- u III. Táj- és terészetvédeli területek Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek Országos ökológiai hálózat található a településen a két patak (Salofai és Cserta patak) entén az alábbi helyrajzi száokon: 072/1, 067/5,6, 064/6,7, 066, 057/11, 047, 046, 045, 040, 038, 039, 017/5, 019, 021/1,2, 023/1, 024/1,2, 025/1,4, 026,026/3,5,6,7, 035/3,4,12,18,19, 037/3,5,7-13,15,16. Egyedi táji érték, terészeti elékek Helyi jelentőségű terészeti területi védettségre javasolt területek és faegyedek: TÉR-t-REND Kft. 28

29 Barlah da településrendezési terv Barlahidai legelő és kaszáló: a községtől keletre a Cserta-patak entén, a 040, 045, 069, 072 hrsz-en lévő legelő és kaszáló, Barlahidai Horváth Kert: 93 hrsz-on nyilvántartott, a Dózsa Gy. u. 19 szá alatt található, 1,6 ha kiterjedésű változatos örökzöld fákkal (pl: autfenyő) betelepített kert. Javasolt az aljnövényzet kaszálása, a gyérítés elaradásának pótlása a szükséges helyeken. Barlahidai Tölgy: 6/4/I. jelű Kocsánytalan tölgy (Quercus robur) a 072 hrsz-en. Különleges kezelést ne igényel. IV. A közúthálózat eleeinek a tervezési osztály besorolása: Országos ellékút: 7401 j. összekötő út (eglévő) K.V.B, és a j. bekötőút K.VI.B, belterületi szakaszon B.V.c.B Feltáró kiszolgáló utak: K.VIII.C Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. (eglévő) B.VI.d.D Kerékpárút K.IX. Gyalogút B.X. TÉR-t-REND Kft. 29