TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA-HATÁROZATI JAVASLAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV - RENDELETTERVEZET I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1 A rendelet hatálya 1 Szabályozási eleek 1 Sajátos jogintézények 2 Fogalo eghatározás 2 Telekalakítás általános szabályai 4 Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 4 Tilalak és korlátozások 5 Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 6 A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei 6 II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI 7 Falusias lakóterület 7 Településközpont vegyes terület 9 Gazdasági terület 11 Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 11 Mezőgazdasági üzei terület (állattartásra is hasznosítható ipari gazdasági terület) 12 Különleges területek 13 III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 14 Zöldterületek 14 Erdőterület 15 Mezőgazdasági területek 16 Vízgazdálkodási terület 17 IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 18 Közlekedési és közű területek 18 Közűvek létesítényei 19 V. KÖRNYEZETVÉDELEM 20 Föld- és talajvédele 20 Levegőtisztaság-védele 20 Felszíni- és felszín alatti vizek védele 21 Egyéb környezetvédeli követelények 21 VI. ÉRTÉKVÉDELEM 23 Régészeti lelőhelyek védele 23 A település űeléki védele alatt álló területei, épületei 23 Építészeti örökség helyi védelének általános szabályai 24 A helyi egyedi védelere 24 Táj- és terészetvédele 25 VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 26 Záró rendelkezések 26

2 LÁZI Község Önkorányzata Képviselőtestületének 12/2005. (VIII.26) rendelete LÁZI KÖZSÉG ÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Lázi Község Önkorányzat Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valaint az épített környezet alakításáról és védeléről szóló többször ódosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelényekről szóló Korányrendelet és ellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelebe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkorányzati rendeletet állapítja eg, és jóváhagyja a szabályozási tervet. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya (1) Jelen előírások területi hatálya Lázi község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki. 1. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által eghatározott építési unkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valaint a jelen rendelet (építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A jelen építési szabályzatot valaint a ellékleteit képező, alábbi szabályozási tervlapokat 1 együtt kell alkalazni: a) Külterületi szabályozási terv (Sz-1) =1: , b) Belterületi szabályozási terv (Sz-2) =1: Szabályozási eleek, előírások alkalazása (1) A szabályozási tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek az alábbiak: a) bel- és külterület határa, b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre ne szánt területek határa, c) eglévő és tervezett szabályozási vonal, d) területfelhasználási egység határa, e) építési övezet, övezet határa és előírásai, f) sajátos jogintézények határvonalai, g) építési korlátozás területe tervi ellékletek eredeti példányait Lázi község településrendezési terve elnevezésű, a TÉR-t-REND Kft által kidolgozott tervdokuentáció tartalazza 1

3 (2) Az OTÉK által eghatározott és a tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek ódosítása kizárólag a szabályozási terv és jelen rendelet ódosításával lehetséges, a (3) (5) bekezdésben szereplő eset kivételével. 2 (3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkorányzati határozat alapján. (4) Az új közlekedési közterületek nyovonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 -es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elozdítható a rendezési terv ódosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajechanikai állapotok, vagy a forgalotechnikai egoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik, és a változtatás ne teszi lehetetlenné az övezetre előírt iniális telekéretek betartását. (5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelebe vételével változtathatók, aennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak egfelelnek. (6) A terven jelölt inden egyéb szabályozási ele irányadónak tekintendő, aelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat ódosítása nélkül az önkorányzat véleénye alapján engedélyezhet. Sajátos jogintézények 3. A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalazott sajátos jogintézények a következők: a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 3 : új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe. b) Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és értékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet hároszintű (gyep-, cserje- és lobkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lobos- és örökzöld fák telepítendők. c) építési korlátozás: korlátozott funkciójú építési helyen nagylétszáú állattartásra alkalas állattartó épület ne helyezhető el. Fogalo eghatározás 4. A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. ellékletében eghatározott fogalakon kívül az alábbi fogalak alkalazandók: a) Szintterületi utató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Építési hely: aelyet a indenkori telekhatárhoz képest kell értelezni, kivéve ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelezni az építési hely eghatározásánál. 2 Aennyiben a ódosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelebevételével a szerkezeti tervet is ódosítani kell. 3 Lásd: Étv

4 c) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valaint szükség szerint kertépítészeti terv, aelyben eghatározandók a gyalogos, a gépjárű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, szeélybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés ódja és a rendezéssel kapcsolatos közűkiváltások és átépítések. d) Településrendezési elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell eg határozni: - az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek szeély és gépjárűvel való egközelíthetőségének lehetőségeit, ódját, az esetleges külső közterületi kapcsolatokat (a szeély- és/vagy teherforgali bejáratok) és belső gépjárű-forgalo rendszerét, környezetre gyakorolt hatását, - a lehetséges telekalakítást, - az alkalazott/ódosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait, - az ingatlanon elhelyezhető építények száát, - az építények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes eghatározását, - környezethez történő illeszkedés, vagy alkalazkodás ódját, be kell utatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelebe vételével, - az épület/ek építészeti egforálását, az építény töeg- és holokzatképzését, színezését, jellező holokzati és tetőfedési anyaghasználatát, - a szintek száát, az átlagos építényagasságot, annak a telken belüli differenciálását, - az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalát, egosztását, - a közűellátás ódját, - a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását, - felszíni vízelvezetés rendszerét. e) Kertépítészeti terv: az épület építési engedélyezési tervdokuentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokuentáció, elynek favédeli tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), fino tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építények terveit (M 1:100) és az e unkarészekhez tartozó űleírásokat kell tartalaznia. f) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokuentációja, elynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészetiűszaki tervdokuentációk tartali követelényeit eghatározó jogszabályban 4 foglalt tartali és forai követelényeknek kell egfelelni 5. g) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a ne szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, hook ) ellátott felület és/vagy vízfelület ne haladhatja eg a száított zöldfelület 1/5-ét. h) A főépület: a telek rendeltetése szepontjából eghatározó, utcaképet foráló épület, íg a elléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építény. i) Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektöbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek. 4 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet ajánlott segédlet: a Magyar Építész Kaara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszáítási szabályzata II. rész 2.1. pontja 3

5 Telekalakítás általános szabályai 6 5. (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében a kisajátításig, illetve a helyi közút céljára történő lejegyzéséig a szabályozási vonalat közterületi telekhatárként kell figyelebe venni az építési hely eghatározásánál. Az érintett ingatlanok esetén kötelező telekalakítás elrendelhető az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek egfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó egszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekéret kialakításának eszközei. (3) A szabályozási terven ne szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési utatói (beépítettség értéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is egfelelnek az övezeti előírásoknak. (4) A eglévő telkek éretei a ár kialakult töbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek éreteitől, de új telket alakítani, telket egosztani csak az építési övezetben előírt iniális telekéret figyelebevételével lehet. (5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb érete ne felel eg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok egváltoztatása az előírt éretekhez közelít, vagy azoknak jobban egfelel. (6) Az építési telkek egközelítésére szolgáló agánutat kialakítani akkor lehet, ha a agánút az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi száal és földhivatali besorolásban út egjelöléssel. Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 6. (1) A területen az egyes övezetekben eghatározott rendeltetésű építények illetve az ennek egfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben eg ne határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján ne tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság a települési önkorányzat egyetértésével a településrendezési szepontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza eg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítény környezetterhelési értékeit (pl.: zaj-, légszennyezés) is eg kell határozni. 7 (2) Az építési hely a beépítésre szánt területeken aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai ásként ne rendelkezik a beépítési ód figyelebevételével a következő: a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szoszédos telken álló főépület figyelebe vételével a kialakult állapotnak egfelelően kell egállapítani és a helyszínrajzon igazolni, aennyiben ez egyértelűen ne állapítható eg, illetve új területek beépítése esetén 5 és 10 között kell eghatározni. b) Az oldalkert szélessége: - Szabadon álló beépítési ódnál: az építési övezetben egengedett legnagyobb építényagasság fele, de legalább 3,0 éter, - oldalhatáron álló beépítési ódnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól ax. 1,0 -re lehet elhelyezni, új építés esetén 1,0 -re kell elhelyezni. A szoszédos 6 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valaint Étv. 23, A környezeti vizsgálat terjedele 4-5 oldal, elyeken a kérelező részletezi a tervezett létesítény hatásait a kialakult környezetre forgalo, környezetvédeli paraéterek stb.) 4

6 épületek közötti távolságnak legalább 4,5 éternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3 -nél kisebb ne lehet. c) a hátsókert élysége: - az övezeti előírásokban egállapított iniális telekélységet el ne érő telkek esetén legalább 4,0, - a 40 telekélységet eg ne haladó telek esetén legalább 6,0, - a 40 -t eghaladó telekélység esetén legalább 10,0, nél élyebb telek esetén legalább 25, (3) A terészetes terepfelszín holokzatsíkban történő 1,00 -t eghaladó feltöltését az építényagasságba be kell száítani. (4) A beépítésre ne szánt területeken inden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési unka csak településrendezési elvi építési engedély alapján történhet. (5) A beépítésre ne szánt területeken történő építések építési engedélyezési eljárása során 8 az építési engedélyezési tervben külön unkarészben kell foglalkozni a területen található huuszvagyon védelével, a leterelés, a deponálás és a felhasználás ódjával. (6) A beépítésre ne szánt területeken a egjelenésében a terészetes környezethez és a területen föllelhető, illetve jellező építési hagyoányokhoz esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, vakolat, cserép, fa,) alkalazhatók. A terészetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni. (7) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkorányzati rendeletben egfogalazott külön feltételrendszer eglétét is vizsgálni kell. (8) A zöldfelület inden 150²-én 1 db lobos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 agasra növő) cserje elültetése szükséges. Tilalak és korlátozások 7. (1) A nevelési, oktatási intézény telkétől, továbbá egészségügyi intézény, valaint éleliszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalazására szolgáló épülettől 50 -es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építény létesítése tilos. (2) Légszennyező források és létesítények védőtávolsága, védőterülete: a nagy állatlétszáú, üzei állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valaint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építények, területek a belterület védendő létesítényétől, tervezett területhasználatától ért 300 éteres távolságon belül ne helyezhetők el. A nagylétszáú állattartó telepek védőtávolsága 300, ahol állandó lakás céljára alkalas épület, lakóépület ne létesíthető. 9 (3) Felszíni vizek terészetközeli állapotú part enti védőtávolsága, védőövezetei külterületen: a) A vízfolyások terészet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás indkét partján, a telekhatártól ért széles vízvédeli védőövezet, ahol az építés terészetvédeli, vízvédeli érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építények építése egengedett (pl. stég, zsilip, gát). 8 szakhatóság a növény és talajvédeli szolgálat és a nezeti park 9 a 21/2001. (II. 14.) Kor. rendelet 2. sz ellékletének 7.2 pontjában eghatározott nagylétszáú álattartásra vonatkozó határértékek figyelebevételével 5

7 b) a tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől ért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó: - A VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6, - A társulások és az önkorányzat kezelésében lévő vizek partján belterületen legalább egy oldalt 3, külterületen 3-3, (4) Közlekedési és közű nyovonalak és létesítények védőtávolsága, védőterülete: a) országos közutak külterületi szakasza entén az út tengelyétől ért 50-50, ahol inden építési unkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges. b) a vasútvonal szélső vágányától ért 50 -es távolságon belül lakóépület ne helyezhető el. c) 1-35 kv-os elektroos légvezetéké külterületen 5, belterületen 2,5, d) kisfelszültségű föld feletti légvezeték esetén 1, e) 35 kv-nál ne nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 10, f) A vízűkút belső védőövezete a kút körüli 10 sugarú kör, külső védőövezet a belső védőövezet határától ért 100 szélességű körgyűrű. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 8. (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető: a) hirdető (reklá) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása ellett, legfeljebb 1 2 nagyságban, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építények (várakozóhelyek és tartozékaik), c) köztisztasággal kapcsolatos építények, d) szobor, díszkút, szakrális elék, e) távbeszélőfülke. (2) Közterületalakítási terv készítendő a szabályozási terven jelölt, településszerkezetileg, településképileg vagy forgalotechnikailag együtt kezelendő közterületekre. (3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani. A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei 9. (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll: a) Lakóterületek: falusias lakó övezet b) Vegyes területek: településközpont övezet c) Gazdasági területek: kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezet 10 a 11/1984 (VIII. 22.) IpM rendelet 6 Lf-1 Lf-3, Vt-1, Vt-2, Gksz,

8 ezőgazdasági üzei övezet d) Különleges területek: teető területének övezete sportterület övezete bányaterület övezete (2) A község beépítésre ne szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll: a) Közlekedési és közűterületek: közút övezete vasút övezete b) Zöldterületek Z c) Erdőterületek védeli (védett és védő erdő) célú gazdasági célú erdő d) Mezőgazdasági területek: kertes ezőgazdasági övezete általános ezőgazdasági övezete terészeti területek ezőgazdasági övezete e) Vízgazdálkodási területek övezete V G Kt Ks K-b KÖu KÖk Ev Eg Mk Má-á Má-t II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Falusias lakóterület 10. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető 11 : a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet agába foglaló) 1 db lakóépület, kivéve: - aennyiben a telek érete az építési övezetben eghatározott iniális telekterület többszörösét eghaladja, akkor annyi lakóépület építhető aennyi a telek jelen rendeletnek egfelelő felosztásával építhető lenne, - az Lf-2-es építési övezetben legfeljebb 4 lakásos (négy önálló rendeltetési egységet agába foglaló) 1 db lakóépület, - az Lf-3-as építési övezetben, ahol szociális lakó funkció esetén a lakóegységek száa ne haladhatja eg enkénti 8 lakó- illetve gondozói egységet. b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület, c) kézűipari építény, d) a lakosság ellátását szolgáló kereskedeli-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, e) a lakófunkciót ne zavaró hatású ező- és erdőgazdasági (üzei) építény, (pl.: terénytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzei-, kisipari épület, kézűipari építény, (2) Minden építési telek és közforgalonak egnyitott út között általában csak egy járűközlekedésre alkalas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 szélességben. (3) A lakótelkek érete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak egfelelő 12 kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 szélességet el ne érő kialakult, de be ne épített telkeket. 11 OTÉK szigorítás: üzeanyagtöltő ne helyezhető el. 7

9 (4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége ne lehet kevesebb 12,0 -nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon in. 16,0. (5) A lakótelek beépítési százalék száításánál a lakótelek összterülete ig teljes területtel, az e feletti, közötti terület fél területtel, a feletti terület ne vehető figyelebe. (6) Az övezeti előírások a beépítés jellegének egfelelően határozzák eg a beépítési ódot. a) Ha a telek utcai telekhatára ne erőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai holokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert élysége az illeszkedés elve alapján határozandó eg. b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési ódot is egenged, akkor a 20 éternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szoszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 éternek kell lennie, így a szabadonállóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 éteres az utcára jellező oldalkerti elhelyezkedést eg kell tartani. c) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: - Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre eghatározott szabályok betartásával szabad. - Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. - Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalat bonyolító épületnek, (főépületnek) indig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet foráló ódon. (7) Az övezeti előírásnál agasabb, eglévő építények kialakult állapotnak tekintendők. A eglévő épület bővítése esetén az építény agassága ne nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítény/építény agassága az övezeti előírás szerinti értékét ne haladhatja eg. (8) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) Az utcára orofalas egjelenésű épület-részek holokzati szélessége ax. 10,0 lehet, ennél szélesebb holokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzaos nyeregtetővel épülhet. b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet foráló holokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas ne lehet). c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) A főépületek, illetve az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, trapézleez, felületkezelés nélküli és a terészetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű féleezfedés ne alkalazható). e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (9) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építényagasságú ezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 építényagassággal, aennyiben az a szoszédos telket hátrányosan ne korlátozza és ne holokvonalon, utcaképet foráló épületként valósul eg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építényagassággal egegyező. (10) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a érvadók: 12 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, Étv. 8

10 a) Az utcafronton új töör kerítés ax. 1,8 agasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás), b) jellezően áttört kerítés legfeljebb 2,5 agasságig (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással készülhet. A töör lábazat agassága legfeljebb 0,75 lehet. Anyaghasználatban és a töör felület agasságában a szoszédos 3-3 telekhez kell igazodni. c) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr féleez, aluíniu leez, hulláleez és ceentlap, nyers beton felületű töör fal, felületkezelés nélküli zsalukő ne lehet. (11) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: Lf 1 jellezője szabálytalan alaprajzú, keskeny, ély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés, A fenti előírásokon túl az építési övezetben településkép védeli szepontok iatt, telekösszevonás, szoszédos telek esetén legfeljebb 45,0 kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető. Lf 2 szabályos telekosztás, szélesebb, nagyobb éretű telkek, oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés, Lf 3 nagyobb telket és kiszolgáló létesítényeket is igénylő, lakó és egészségügyi-szociális funkciójú területre vonatkozott beépítés, ahol, (12) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalazza: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Lf legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód % % ut. Lf O i, ax ,5 0,5 Lf O,SZ i, ,5 0,5 Lf O,SZ ,5 0,7 i=illeszkedés a szoszédos épületekhez Településközpont vegyes terület 11. (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet agába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézények elhelyezésére szolgál, aelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak egfelelően. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók 13 : a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület 14, c) kereskedeli-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, sportépítények, f) önálló új üzei gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított. 13 OTÉK 16. (2) szűkítése 14 OTÉK 16. (2) 4. pontjában eghatározott 9

11 (3) A területen közforgalo száára egnyitott, eglévő kereskedeli- szolgáltató- igazgatási-, intézényi létesítény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható, ahol az övezeti előírások erre lehetőséget adnak. (4) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) eglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. b) eglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön. (5) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) A holokzati nyílások ritusát, az alkalazott anyagokat, jellező építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó ódon kell egtervezni. Az építési engedély ellékleteként az utca szakaszon, a szoszédos 2-2 épület beutatásával együtt kell, az épület holokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó ontázs). b) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. c) Az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, féleezfedés ne alkalazható). d) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet. (6) Az építési övezetben utcafronton töör és áttört kerítés is egengedett. A töör kerítés ax. 2,0 agasságig (festett, vakolt tégla falazat), valaint ax. 2,5 agasságig áttört (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fé, aluíniu leez, hulláleez és nyers beton felületű töör fal ne lehet. A kerítés színezésére a terészetes építő anyagok színeivel egegyező színeket lehet használni, féháló kitöltő ezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalazható. (7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, elyeknek egvalósítását az építési engedélyben kell kikötni: a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét hároszintű (gyep- cserje- és lobkoronaszint együttesen), növényzet alkalazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) új közintézény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon,) kialakítása esetén az intézénykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lobos fa telepítendő. d) Az övezetben csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani. e) a kötelező zöldfelület száításnál a zöldfelület értékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % értékig, a gyephézagos burkolat közül a űanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % értékig beszáítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület száításnál ne vehető figyelebe. (8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) Vt 1 oktatási, kulturális, igazgatási intézények övezete, ahol: Az övezetben lakóépület ne létesíthető, a szükséges parkoló szá közterületen is biztosítható. 10

12 b) Vt 2 lakó, kereskedeli és intézényi területek vegyes övezete, ahol: Nagy helyigényű intézények ne helyezhetők el, a parkolást telken belül kell egoldani. (9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre * Vt legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód % % ut. Vt SZ ,0 0,9 Vt O,SZ I ,0 0,8 Gazdasági terület 12. (1) A környezetre jelentős értékben hatást gyakorló tevékenység 15 egkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenységhez szükséges területhasználat, építés kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédeli Felügyelőségtől kapott környezetvédeli engedély birtokában és a szükséges védőtávolságok betartásával folytatható. (2) Környezetalakítási követelények a) Telken belüli út burkolatának széle a szoszédos telekhatártól legalább 2 távolságra lehet. A közút és a telekhatár közötti az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (faés cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell egvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédele érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület entén kötelező fát telepíteni. b) Rekláhordozó csak épületholokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. A funkciónak egfelelő cégfelirat, rekláhordozó, inforációs tábla legfeljebb 1,0 2 nagyságú, káprázat entes kialakítású legyen. Óriásplakát elhelyezése ne engedélyezhető. c) A telken belüli 5 db gépjárűnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki. d) A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell létesíteni. A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, űagyag gyeprácsos is lehet. Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 13. (1) A kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban: a) Engedélyezhetők az alábbi funkciójú építények: - indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, - kereskedeli, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítényei, - a nagylétszáú állattartásnál kisebb kapacitású, idegenforgali célú állattartás épületei - igazgatási, egyéb irodaépület, 15 e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Kor. rendelet tartalazza 11

13 - üzeanyagtöltő, környezeti hatástanulány alapján, - sportépítény, - közösségi, szórakoztató, kulturális épületek 16. b) Ipari jellegű és ezőgazdasági tevékenységet szolgáló építények ne helyezhetők el. (2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Gksz legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód % % ut. Gksz SZ K, ,0 0,5 (1) Az ipari gazdasági övezetben elhelyezhető: a) bárilyen gazdasági tevékenységi célú épület, b) irodaépület, c) üzeanyagtöltő, d) sportépítény. Ipari gazdasági terület 14. (2) Az épületeket legalább 50 éterenként tagolni kell, a holokzati síkban való ozgatással. Az esetleges irodafunkciót, az építési hely közterület felé eső részén kell elhelyezni. (3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Gip legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód % % ut. Gip SZ ,5* 0,4 Technológiailag indokolt esetben az építényagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takaránytároló) (4) Az építési engedélyben kikötött ódon a létesítények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a terv szerinti növénytelepítés egtörtént. Mezőgazdasági üzei terület (állattartásra is hasznosítható gazdasági terület) 15. (1) A ezőgazdasági üzei terület (G) az üzei éretű áruterelő ezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növényteresztéssel kapcsolatos terékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület. (2) A nagylétszáú állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban: 16 OTÉK 31. (2) bekezdés alapján 12

14 a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építények, b) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, d) irodaépület, e) ezőgazdasági gépek száára, ne közforgalú üzeanyagtöltő álloás, f) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a szeélyzete száára sportépítény létesíthető. (3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Gü terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. ut. Gü SZ ,5* 0,3 Technológiailag indokolt esetben az építényagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takaránytároló) (4) A ezőgazdasági üzei területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építények kizárólag tájba illő, hagyoányos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá agastetős, középtengelyre szietrikus, közötti tető hajlásszögűek lehetnek. Különleges területek 16. (1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak: 1. K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek, 2. K-te jelű teetkezési célú különleges területek, 3. K-b jelű bányaterület, bányatelek. (3) A K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre : a) övezetében elhelyezhetők: - kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építények, - sportpályák, de technikai sportok pályája ne lehet, - területhasználatához szükséges fásított parkolók. b) Az övezetben az épületek szabadon álló ódon, legalább 3-es előkert egtartásával helyezendők el. c) Építészeti kialakításra, a 13. -ban, a gazdasági övezetben eghatározottak szerinti. építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K-sp terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. ut. K-sp SZ - 70* 10 5,5 - * burkolt sportpályák kialakítása esetén 50 %-ra csökkenthető. (6) A K-t jelű teető területének övezetére : 13

15 építési övezet a) A K-t jelű övezetben elhelyezhetők: a teetkezés céljait szolgáló, valaint az azok kiegészítő építényei (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszátároló, őrzés építényei). b) Az övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló ódon, legalább 3 -es előkert egtartásával helyezendők el. Az építényagasságtól csak kápolna létesítése esetén lehet eltérni. telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K-t terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület % beépítettség % ép.ag. K-t SZ,O ,0 - szintter. ut. c) A teető új bővítési területén belül, a telekhatár entén széles, sírhelyek száára ne igénybe vehető belső zöldsávot kell kialakítani. (7) A K-b jelű bányaterületek bányaűvelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület. a) Az építési övezetben elhelyezhető építények - a bányaüzeeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építények - porta és érleg épület - a kiterelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építények - szolgálati lakás - a terület, illetve egy része idényjellegű használatát (sport, szabadidő) biztosító épületek b) Az övezeti lehatárolás egegyezik a bányatelek határával. c) A bányatelek területe építési övezet előírásait az alábbi táblázat tartalazza: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K-b terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület % beépítettség % ép.ag. szintter. ut. K-b SZ ,0* 0,25 *technoló-giai építényax. 8,0 (c) Az építési övezetben az építés és akár részleges funkcióváltás csak az érintett teljes telekre készülő távlati fejlesztések lehetőségét is biztosító beépítési és funkciótervek alapján, elvi építési engedélyben eghatározott feltételekkel egengedett. III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Zöldterületek 17. (1) A zöldterületek a Szabályozási terven Z jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közkertek. (2) Az övezetben a kialakult telkek tovább ne oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető. (3) A zöldterületeken a beépítési érték 1%, (4) Az övezetben kizárólag 14

16 a) a pihenést és játékot szolgáló építények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér), b) köztárgyak, űtárgyak (pl.: szobor, elékű, díszkút, szökőkút), valaint c) kerti építények (pl. pergola) helyezhetők el. d) A zöldterületeken épületek ne alakíthatók ki. (5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építények fából, felületkezelt fé (pl.. öntöttvas) teréskő és tégla felhasználásával készülhetnek. (6) Az övezetben az egyes telkek legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani. (7) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át hároszintű növényzet (gyep-, cserjeés lobkoronaszint együttesen) alkalazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (8) Új zöldterületek kialakítása, ill. eglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. Erdőterület 18. (1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyaatos fenntartásának céljára szolgáló erdő űvelési ágú területek tartoznak, valaint azok a ne erdő űvelési ágban nyilvántartott területek, aelyek az erdőűveléshez, az erdőhasználathoz, valaint a vadgazdálkodáshoz szükséges építények, létesítények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzetervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védeléről szóló törvényben 17 eghatározottak a érvadóak: a) az Eg jelű övezet területei a védeli célú erdőterületeken kívüli inden ás céllal (pl. gazdaságifaterelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított eglévő és létesíthető új erdőterületek b) az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. (3) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építények: a) az erdő rendeltetésének egfelelő terelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építények (pl. farakodó építényei, erdészház, vadászház, állatetetők), b) az erdei turizust szolgáló építények (jellezően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó). (4) Az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védeli célú erdők övezetében elhelyezhető építények a áshol és ásként ne létesíthető: a) nyovonal jellegű építények és űtárgyak, b) a kutatást és az iseretterjesztést szolgáló, épületnek ne inősülő építények, c) a honvédelet és belbiztonságot szolgáló űtárgyak. (5) Az erdőgazdasági övezetben inden engedélyköteles építési unka, területhasználat-ódosítás csak az erdők védelével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok 18 és elvi építési engedély alapján történhet. (6) Az üzetervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzeterv rendelkezik. 17 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszai 18 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszai 15

17 (7) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: Övezet jele A kialakítható telek érete legkisebb ( 2 ) legnagyobb ( 2 ) Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek területe ( 2 ) (ha) szélessége () Beépítettség % terepszint alatt felett Szintterületi utató Legkisebb zöldfelület (%) Beültetési kötelezettség (%) A egengedett legnagyobb építény agasság () Eg ,3 0, ,5 Ev a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a egengedett beépítési százaléknak egfelelően, egy szintben létesülhet Mezőgazdasági területek 19. (1) A ezőgazdasági területen a növényteresztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: ezőgazdasági hasznosítás) építényei helyezhetők el. (2) A ezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások: a) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. b) A szabályozási tervben ezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőűvelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó t eghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védeli célú erdőövezetre szerint hasznosítható. (3) A ezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek egfelelően az alábbi övezetekre tagolódik: a) az Má-á jelű általános ezőgazdasági övezet, ahol az üzeszerű szántóföldi űvelés a jellező, b) az Má-t jelű terészeti területek ezőgazdasági övezete, ahol a terészeti értékek védele érdekében a kíélő gyepgazdálkodás a jellező, c) az Mk jelű kertövezet, ahol a szőlőűvelés a eghatározó, a terület további fölaprózódása a védendő szőlős tájhasználat, a táji/terészeti értékek védele iatt korlátozott. (4) Az Má-á jelű övezetben jellezően elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), b) a ezőgazdasági terelés iatt indokolt kint-lakáshoz szükséges lakóépület. (5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), 16

18 (6) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építények: a) a szőlő- és gyüölcsteresztéshez, kertűveléshez szükséges építények (jellezően pince, présház, gyüölcs- és szerszátárolók, egyéb terénytárolók), b) az övezetben lakóépület és állattartó épület ne helyezhető el. (7) A ezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: Az övezet A telek Az épület Sajátos területhasználat Övezeti jel A beépítés jellező ódja A kialakítható új telek érete legkisebb ( 2 ) legnagyobb Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb gazdasági épület területe ( 2 ) lakó+gazdasági épület (tanya) szélesség () gazdasági épület lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági épület A egengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági.épület alatt (%) lakó+gazdasági épület (tanya) Megengedett legnagyobb építényagassága () gazdasági épület lakó+gazdasági épület (tanya) Általános g-i övezet Má-á SZ ,3 0,3 0,3 0,3 5,5 4,5+ 5,5 Terészeti területek g-i övezete Má- t SZ ,1-0,1-5,5 - Kertövezet Mk SZ ax , (8) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el. (9) A ezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület ax. szintterülete lehet, kivéve, ha az ennél nagyobb szintterületű építény létesítése az elvi építési engedélyben a környezet- és a látványvédele érdekeit biztosítva indokolható. (10) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge között lehet. 17

19 Vízgazdálkodási terület 20. (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: a felszíni vízelvezető rendszer fő eleei, a közcélú nyílt csatornák, tavak edre és partja, szükség szerint szélesebben értelezve, a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben. (2) A vízgazdálkodási övezetekben a eder partja entén a karbantartási unkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építénytől entesen kell hagyni. (3) A területen építényt elhelyezni, jelentős földunkát végezni, űvelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak egfelelően, valaint az alábbiak figyelebe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a eglévő élőhelyek védelét és újak kialakulását 19. IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közű területek 21. (1) A közlekedési területek a eglévő és tervezett (szabályozott) közút és vasút, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzei létesítény területével együtt. (2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési űszaki létesítények elhelyezésén túl csak a töegközlekedést kiszolgáló létesítények (pl.: várakozó helyiség, forgaloirányító helyiség) és legfeljebb A/2 éretű rekláépítények helyezhetők el a forgalo biztonságának figyelebevételével valaint az út kezelőjének hozzájárulásával. (3) A közúthálózat eleei száára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a) Országos ellékút: 8218 j. összekötő út: eglévő között változó, b) Külterületi feltáró út: 14, c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 12-16, beépítési kötöttségek esetén in 5. d) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek egtartandók. e) A beépítésre ne szánt területeken az utak védőterületén belül létesítényt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság: 19 Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek terészetes folyaatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a terészeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A felszíni vizek ederrendezésénél a terészetes vízparti vegetációt, a terészetes élőhelyek védelét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A ederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal egalapozott vízjogi engedély szerint történhet. 18

20 f) A külterületi feltáró utak száára a jelenlegi területüket, valaint az úttengelytől száított t szabadon kell hagyni. (4) Járűvek elhelyezése - A eglévő közintézények (pl.: iskola, teplo, polgáresteri hivatal, teető stb.) parkoló igénye közterületen alakítandó ki. - Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a teető ellett.. (5) A Szabályozási terv -en jelölt útvonalak és lakóutcák entén egfelelő éretű szabályozási szélesség rendelkezésre állása esetén - a közlekedésbiztonsági szabályok figyelebevételével kétoldali fasor telepítése, a eglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki. (6) A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalotechnika és a forgalobiztonság figyelebevételével. Közűvek létesítényei (1) A eglévő közűvek, hírközlési létesítények egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közűvet fel kell bontani, felhagyott vezeték ne aradhat a földben. (2) A gazdasági területről, vagy a lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetében, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak eg kell felelni. Az előírt inőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítény telkén) a egengedett szennyezettség értékéig elő kell tisztítani. (3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kieelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó űtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba. (4) Az egyes telkek gázellátása középnyoású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyoáscsökkentő elhelyezése szükséges, aelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyoáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb holokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.) (5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 éteres egközelítési távolságok figyelebevételével. (6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak egfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani. (7) A kisfeszültségű villaos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat eglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni. 20 OTÉK és az ágazati szabványok betartandók 19