TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1 I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1 A rendelet hatálya 1 Szabályozási eleek 1 Sajátos jogintézények 2 Fogalo eghatározás 2 Telekalakítás általános szabályai 3 Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 3 Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 4 A szabályozási terv területfelhasználási egységei 5 II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 5 Falusias lakóterület 5 Településközpont vegyes terület 7 Gazdasági terület 9 Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 10 Mezőgazdasági üzei terület 10 Különleges területek 11 Sportterület övezete 11 Rekreációs területek övezete 12 Teető területe 13 III.BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 13 Zöldterületek 13 Erdőterület 14 Mezőgazdasági területek 15 Korlátozott tájhasználatú ezőgazdasági övezet 16 Általános áruterelő ezőgazdasági övezet 16 Vízgazdálkodási terület 17 IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 17 Közlekedési és közű területek 17 Közűvek létesítényei 18 V. KÖRNYEZETVÉDELEM 19 Általános előírások 19 Levegőtisztaság-védele 19 Talaj- és földvédele 20 Felszíni és felszín alatti vizek védele 20 Hulladékkezelés 21 Környezeti zaj elleni védele 21 VI. ÉRTÉKVÉDELEM 22 Régészeti lelőhelyek védele 22 A település űeléki védele alatt álló területei, épületei 22 Építészeti örökség helyi védelének általános szabályai 22 A helyi egyedi védelere 23 Élővilág, táj, terészet védele 23 A település zöldfelületeinek védele 23 VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 24 Záró rendelkezések 24

2 BEZI Község Önkorányzata képviselő-testületének 19/2004 (XI. 3). sz. ökt. rendelete BEZI KÖZSÉG ÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Bezi Község Önkorányzat Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valaint az épített környezet alakításáról és védeléről szóló többször ódosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelényekről szóló Korányrendelet és ellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelebe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkorányzati rendeletet állapítja eg, és jóváhagyja a szabályozási tervet. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) Jelen előírások területi hatálya Bezi község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési unkát végezni területet felhasználni, továbbá telket alakítani, 1,00 szintet eghaladóan terepet rendezni, épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elozdítani, a rendeltetését egváltoztatni (továbbiakban együtt: építési unkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valaint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A jelen helyi építési szabályzatot és a ellékletét képező SZ-K és SZ-B jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalazni. Szabályozási eleek 2. (1) A szabályozási tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek az alábbiak: a) bel- és külterület határa, b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre ne szánt területek határa, c) eglévő és tervezett szabályozási vonal, d) területfelhasználási egység határa, e) építési övezet, övezet határa és előírásai, f) sajátos jogintézények határvonalai. (2) Az OTÉK által eghatározott és a tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek ódosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkorányzati rendelet ódosításával lehetséges, az ebben a paragrafusban szereplő esetek kivételével. (3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható. 1

3 (4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelebe vételével változtathatók, aennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak egfelelnek. (5) A terven jelölt inden egyéb szabályozási ele irányadónak tekintendő, aelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat ódosítása nélkül az önkorányzat véleénye alapján engedélyezhet. Sajátos jogintézények 3. A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalazott sajátos jogintézények a következők: a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 1 : új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe. b) Beültetési kötelezettség: A szabályozási terven jelölt helyen és értékben a telek egy részére növénytársulás telepítendő. A növénytelepítést háro szintű (gyep, cserje, lobkoronaszint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60-án cserjék, lobos és örökzöld fák telepítendők. Fogalo eghatározás 4. A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. ellékletében eghatározott fogalakon kívül az alábbi fogalak alkalazandók: a) Szintterületi utató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Építési hely: aelyet a indenkori telekhatárhoz képest kell értelezni. c) Rendezett telek: a szabályozási vonallal érintett telekalakításának végrehajtása az építési jog feltétele. d) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, aelyben eghatározandók a gyalogos, a gépjárű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, szeélybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés ódja és a rendezéssel kapcsolatos közűkiváltások és átépítések. e) Kertépítészeti terv: épület építési engedélyezési tervdokuentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokuentáció, elynek favédeli tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), fino tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építények terveit (M 1:100) és az e unkarészekhez tartozó űleírásokat kell tartalaznia. f) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokuentációja, elynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-űszaki tervdokuentációk tartali követelényeit eghatározó jogszabályban 2 foglalt tartali és forai követelényeknek kell egfelelni 3. g) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a ne szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, hook stb.) ellátott felület ne haladhatja eg a száított zöldfelület 1/5-ét. h) A főépület: a telek rendeltetése szepontjából eghatározó, utcaképet foráló épület, íg a elléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkció épület, építény. i) Házikert: lakótelek kerthasználatú része, aelyen se épület, se építény ne helyezhető el, hátsókertnek tekintendő. 1 Lásd: Étv /1997. (XII.29.) KTM rendelet ajánlott segédlet: a Magyar Építész Kaara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszáítási szabályzata II. rész 2.1. pontja 2

4 j) Kialakult, beépített terület: a telektöbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75-ban beépültek. Telekalakítás általános szabályai 4 5. (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek egfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekéret kialakításának eszközei. (3) A szabályozási terven ne szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési utatói (beépítettség értéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is egfelelnek az övezeti előírásoknak.. (4) A eglévő telkek éretei a ár kialakult töbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek éreteitől, de új telket alakítani, telket egosztani csak az építési övezetben előírt iniális telekéret figyelebevételével lehet. (5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb érete ne felel eg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok egváltoztatása az előírt éretekhez közelít, vagy azoknak jobban egfelel. (6) Az új közlekedési közterületek nyovonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 -es sávban elozdítható a rendezési terv ódosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajechanikai állapotok, vagy a forgalotechnikai egoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik. (7) Az építési telkek egközelítésére szolgáló agánutat kialakítani akkor lehet, ha a agánút az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi száal és űvelési ága út egjelöléssel. Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 6. (1) A területen az egyes övezetekben eghatározott rendeltetésű építények illetve az ennek egfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben eg ne határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján ne tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság a településrendezési szepontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza eg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítény környezetterhelési értékeit (pl.: zaj-, légszennyezés) is eg kell határozni. 5 (2) A belterületen, eglévő telkek esetén, a csatornahálózat kiépítéséig új épületet csak egfelelő zárt, vagy szakszerű közűpótló berendezés egléte vagy létesítése esetén lehet elhelyezni (szikkasztani tilos). (3) Az építési hely aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai ásként ne rendelkezik a beépítési ód figyelebevételével a következő: a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szoszédos épület figyelebe vételével a kialakult állapotnak egfelelően kell egállapítani és a helyszínrajzon igazolni, 4 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 5 A környezeti vizsgálat terjedele 4-5 oldal, elyeken a kérelező részletezi a tervezett létesítény hatásait a kialakult környezetre forgalo, környezetvédeli paraéterek stb.) 3

5 aennyiben ez egyértelűen ne állapítható eg, illetve új területek beépítése estén 5.0 -t kell eghatározni. b) Az oldalkert szélessége: - szabadonálló beépítési ódnál: az építési övezetben egengedett legnagyobb építényagasság fele, de legalább 3,0 éter, - oldalhatáron álló beépítési ódnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól ax. 1,0 -re lehet elhelyezni, új építés esetén 1,0 -re kell elhelyezni. A szoszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,5 éternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 -nél kisebb ne lehet. c) a hátsókert élysége: - a 40 telekélységet eg ne haladó telek esetén legalább 6,0, - a 40 -t eghaladó telekélység esetén legalább 10,0, nél élyebb telek esetén legalább 25 legyen, - 80 feletti telekélység esetén, a közterületi határtól ért 60 -en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert). (4) A terészetes terepfelszín holokzatsíkban történő 0,5 -t eghaladó feltöltését az építényagasságba be kell száítani. (5) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkorányzati rendeletben egfogalazott külön feltételrendszer eglétét is vizsgálni kell. (6) A nevelési, oktatási intézény telkétől, továbbá egészségügyi intézény, valaint éleliszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalazására szolgáló épülettől 50 -es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építény létesítése tilos. (7) A település lakó-, vegyes és rekreációs célú különleges területein ne engedélyezhető a telepengedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység 6. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 7. (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető: a) hirdető (reklá) berendezés, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építények (várakozóhelyek és tartozékaik), c) köztisztasággal kapcsolatos építények, d) szobor, díszkút, szakrális elék, e) kulturális épületek (közhasználatú épület), f) távbeszélőfülke. (2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalotechnikailag együtt kezelendő közterületekre. (3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani. 6 e tevékenységek körét a 80/1999. (VI.11.) Kor. rendelet tartalazza 4

6 A szabályozási terv területfelhasználási egységei 8. (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll: a) Lakóterületek: falusias lakóterület Lf-1 Lf-4, b) Vegyes területek: településközpont vegyes terület Vt-1, Vt-2, c) Gazdasági területek: kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület Gksz-1, Gksz-2 ezőgazdasági üzei területek G-1, G-2 d) Különleges területek: teető területe Kt rekreációs terület Kr sportterület Ks (2) A község beépítésre ne szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll: a) Közlekedési és közűterületek: Közút területe KÖu b) Zöldterületek Z c) Erdőterületek Védeli (védett és védő erdő) Ev-1, Ev-2 Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő Ee Gazdasági erdő Eg d) Mezőgazdasági területek: általános ezőgazdasági terület Má-1, Má-2, Má-3, Má-4 e) Vízgazdálkodási területek V II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető 7 : Falusias lakóterület 9. 7 OTÉK szigorítás: üzeanyagtöltő ne helyezhető el. 5

7 a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet agába foglaló) 1 db lakóépület, b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület, c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedeli-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, d) a lakófunkciót ne zavaró hatású ező- és erdőgazdasági (üzei) építény, (pl.: terénytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzei-, kisipari épület, kézűipari építény. (2) Minden építési telek és közforgalonak egnyitott út között általában csak egy járűközlekedésre alkalas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 szélességben. Abban az esetben ha több telekhatár érintkezik úttal, és a telek használata azt egköveteli, inden úthoz kapcsolódhat behajtó. (3) A lakótelkek érete a kialakult telekszerkezet függvénye, a kialakult telkek beépíthetők. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége ne lehet kevesebb 12,0 -nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon in. 16,0. Településkép védeli szepontok iatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szoszédos telek esetén legfeljebb 45,0 kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető. (4) A lakótelek beépítési százaléka száításánál a lakótelek összterülete ig teljes területtel, az e feletti, közötti terület fél területtel vehető figyelebe, a feletti terület ne vehető figyelebe. (5) Az övezeti előírások a beépítés jellegének egfelelően, határozzák eg a beépítési ódot. a) Ha a telek utcai telekhatára ne erőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai holokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kötelező előkert élysége az illeszkedés elve alapján határozandó eg. b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési ódot is egenged, akkor a 20 éternél szélesebb telkek szabadonállóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. Aennyiben az épület szabadonálló ódon is elhelyezhető, legalább 6 éteres az utcára jellező oldalkerti elhelyezkedést eg kell tartani. (6) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre eghatározott szabályok betartásával szabad. b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. c) Építési helyen belül a lakófunkciójú épületnek indig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet foráló ódon. (7) Az övezeti előírásnál agasabb, eglévő építények kialakult állapotnak tekintendők. A eglévő épület bővítése esetén az építény agassága ne nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítény építény agassága az övezeti előírás szerinti értékét ne haladhatja eg. (8) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) Az utcára orofalas egjelenésű épület-részek holokzati szélessége ax. 10,0 lehet. b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet foráló holokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas ne lehet). c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) A főépületek, illetve az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, trapézleez, felületkezelés nélküli féleezfedés ne alkalazható), terrakotta barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín ne alkalazható). 6

8 e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35 lehet. (9) A lakóterületen elvi építési engedély 8 alapján az övezeti előírástól nagyobb építényagasságú ező-, gazdasági, kereskedeli szolgáltató épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 építényagassággal elvi engedély alapján, aennyiben az ne holokvonalon, utcaképet foráló épületként valósul eg. Az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építényagassággal egegyező. (10) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a érvadók: a) Az utcafronton új töör kerítés ax. 1,8 agasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás), b) valaint áttört kerítés legfeljebb 2,5 agasságig (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással készülhet. A töör lábazat agassága legfeljebb 0,75 lehet. Anyaghasználatban és a töör felület agasságában a szoszédos 3-3 telekhez kell igazodni. c) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr féleez, aluíniu leez, hulláleez és ceentlap, nyers beton felületű töör fal, zsalukő ne lehet. (11) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a. Lf 1 jellezője szabálytalan alaprajzú, keskeny, ély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés. b. Lf 2 szabályos, az utcával szöget bezáró telekosztás, fűrészfogas oldalhatáron álló beépítés, c. Lf 3 szabályos telekosztás, nagyobb éretű telkek, oldalhatáron álló beépítés, d. Lf 4 tervezett lakóterület, oldalhatáron álló vagy szabadon álló beépítési óddal. (12) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalazza: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Lf legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód ut. Lf O ,5 0,5 Lf O I ,5 0,6 Lf O I ,5 0,5 Lf O,SZ ,5 0,6 Településközpont vegyes terület 10. (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet agába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézények elhelyezésére szolgál, aelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek. 8 Lásd: Étv. 35. és a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti űszaki tervdokuentációk tartali követelényeiről (3-4. ) 7

9 (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület 9, c) kereskedeli-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, sportépítények, f) önálló új üzei gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított. (3) A területen közforgalo száára egnyitott eglévő kereskedeli- szolgáltató- igazgatási-, intézényi létesítény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőséget közterületen kell biztosítani. (4) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) eglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. b) eglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön. (5) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) A holokzati nyílások ritusát, az alkalazott anyagokat, jellező építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó ódon kell egtervezni. Az építési engedély ellékleteként az utca szakaszon, a szoszédos 2-2 épület beutatásával együtt kell, az épület holokzatát ábrázolni. b) Az épületek kialakítása csak agas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szoszédos 2-2 telken álló épület tetőforájához igazodó legyen (az utcával párhuzaos gerincű nyeregtető, vagy orofalas kialakítású). c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) Az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, féleezfedés ne alkalazható), terrakotta barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín ne alkalazható). e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35 lehet. (6) Az építési övezetben utcafronton töör és áttört kerítés is egengedett. A töör kerítés ax. 2,0 agasságig (festett, vakolt tégla falazat), valaint ax. 2,5 agasságig áttört (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fé, aluíniu leez, hulláleez és nyers beton felületű töör fal ne lehet. (7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, elyeknek egvalósítását az építési engedélyben kell kikötni: a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét hároszintű (gyep- cserje- és lobkoronaszint együttesen), növényzet alkalazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) új közintézény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása esetén az intézénykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lobos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése iatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. d) a kötelező zöldfelület száításnál a zöldfelület értékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 9 OTÉK 16. (2) 4. pontjában eghatározott 8

10 100 értékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 értékig beszáítható. Egyéb ill. gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület száításnál ne vehető figyelebe. (8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) Vt 1 a Szabadság utca intézényei és központi részei b) Vt 2 a ajor felé eső, beépítetlen terület 10. (9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre * legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Vt terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Vt O, SZ K, 5,0 0,6 Vt-2* 800* SZ ,5 0,5 *önálló új üzei gazdasági létesítény esetén a iniális telekterület Gazdasági terület 11. (1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét hároszintű (gyep- cserje- és lobkoronaszint együttesen) növényzet alkalazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. b) A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok entén legalább 5 szélességben egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő. c) A gazdasági területeken az eltérő területfelhasználású területtel (kivéve a gazdasági területeket átszelő, ill. feltáró utakat) érintkező telekhatárok entén legalább 10,0 széles, többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn. d) A b) és c) pont szerinti telekhatár enti növényzet kialakításakor a ellékletben eghatározott honos növényfajok, ill. ezek neesített fajtái alkalazandók. e) Telken belül a parkolók és a burkolt anipulációs terek fásítva alakítandók ki: 3 parkolóhelyenként, illetve ezzel egyenértékben a burkolt felület/75 2 -ként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lobos fa telepítendő. A burkolt felületeket kieelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró ódon kell kialakítani. (2) A környezetre jelentős értékben hatást gyakorló tevékenység 11 egkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédeli Felügyelőségtől kapott környezetvédeli engedély birtokában folytatható /1 hrsz.-ú terület 11 e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Kor. rendelet tartalazza 9

11 Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 12. (1) A kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban: a) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, c) kereskedeli, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítényei, d) igazgatási, egyéb irodaépület, e) üzeanyagtöltő, f) sportépítény, g) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek 12. (2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Gksz terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Gksz SZ 15, ,0 0,5 Mezőgazdasági üzei terület 13. (1) A ezőgazdasági üzei terület (G) az üzei éretű áruterelő ezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növényteresztéssel kapcsolatos terékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló koncentrált hasznosítású terület. (2) A ezőgazdasági üzei területek az elhelyezhető épületek, építények, valaint a területek elhelyezkedése szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: a) G-1, b) G-2. (3) A G-1 övezetben: a) a ezőgazdasági tereléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építények, b) állattartó épületek, c) terénytárolók, d) szerszá- és géptárolók, e) vegyszertároló, f) terényfeldolgozó, g) ezőgazdasági gépjavító, h) biztonsági okokból szükséges őrházak, i) terékvezetékek és űtárgyaik, j) koposztáló telepek építényei, k) a ezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok áteneti tárolására szolgáló építények helyezhetők el. 12 OTÉK 31. (2) bekezdés alapján 10

12 (4) A G-2 övezet az ökológiai gazdálkodáshoz, a terészetközeli élőhelyek egőrzését (gyepterületek fenntartását), a kultúrtáj rehabilitációját célzó gazdálkodáshoz kapcsolódó üzei éretű ezőgazdasági terelés (állattenyésztéssel és növényteresztéssel kapcsolatos ezőgazdasági tevékenység) területe. (5) A G-2 övezet területén a (3) bekezdésben eghatározott épületek, építények kivéve az e), g) és k) pontokat valaint a ezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, az ökológiai gazdálkodás beutatását szolgáló épület helyezhetők el. (6) A ezőgazdasági üzei területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építények kizárólag tájba illő, hagyoányos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá agastetős, tető hajlásszögűek lehetnek. (7) A ezőgazdasági üzei területek övezeteinek részletes előírásai: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb G terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. G SZ ,5* 0,3 G-2 K K - SZ ,5 0,3 *technológiai építény (pl.: terényszárító, silótorony, víztorony) agassági korlátozás nélkül helyezhető el a telkeken belül (8) A ezőgazdasági telephelyek területén létesítények jelen rendelet környezetvédeli előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzeeltethetők: a) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - ás hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásentes) trágyakezelési ódszerrel történhet. b) a volt állattartó telepeken a talaj és talajvíz állapotát a terület hasznosítása, átalakítása esetén eg kell vizsgálni. Talajszennyeződés feltárása esetén a kárelhárítást a létesítények használatba vételi engedélyének egkéréséig el kell végezni. A használatba vételi engedély kizárólag abban az esetben adható eg, ha a feltárt talajszennyezés felszáolása egtörtént. c) a ezőgazdasági üzei területeken a lakóterületek közelsége iatt nagy-létszáú állattartás 13 ne folytatható. Különleges területek 14. (1) A különleges területek területfelhasználási egységbe a sportpálya területe, a rekreációs területek, valaint a teető területe tartoznak. Sportterület övezete 15. (1) Az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon sportterületként (Ks) lehatárolt területen a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár, konditere), vendéglátó létesítények, továbbá a terület fenntartását szolgáló építények helyezhetők el a terület legfeljebb 5 -os beépítettségével. 13 a nagy létszáú állattartásnak inősülő állatlétszáot az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X.19.) Kor. rendelet 1. sz. ellékletének 11. pontja, valaint a levegő védelével kapcsolatos egyes szabályokról szóló a 21/2001. (II. 14.) Kor. rendelet 2. száú elléklet 7.2 pontja tartalazza 11

13 (2) A sportterület övezet részletes előírásai: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Ks K K K SZ ,5 0,3 (3) A sportterület övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy hároszintű (gyep-, cserje- és lobkoronaszint együttesen) növényzet alkalazásával kell kialakítani. b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lobos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése iatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. c) a kötelező zöldfelület száításnál a zöldfelület értékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 értékig, a parkoló kivételével gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 értékig beszáítható. Egyéb szilárdított (pl. kavics), ill. gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület száításnál ne vehető figyelebe. Rekreációs területek övezete 16. (1) Az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon rekreációs területként (Kr) lehatárolt területek a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló területek. (2) A rekreációs terület övezeteinek részletes előírásai: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Kr SZ ,5 0,05 Kr SZ ,5 0,5 (3) A Kr-1 övezetben a pihenést, szabadtéri szórakozást szolgáló épületek, építények pl.: vendéglátó létesítények, szabadtéri színpad, zenepavilon, pihenőhely - alakíthatók ki az Sz-2 jelű szabályozási terven jelölt építési helyen belül. (4) A Kr-1 övezetben tó kialakítható, elynek egvalósítása vízjogi engedély alapján történhet. (5) A kialakítandó tó vízinőség-védele érdekében az alábbi környezeti feltételek tartandók be: a) a tó bárilyen jellegű szennyezése tilos. b) a tóba szennyvizek, összegyűjtött csapadékvizek ne vezethetők. c) a tóparti sávot a szennyezőanyagok beosódásának egakadályozására úgy kell kialakítani, hogy a környező területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be. (7) A Kr-2 övezetben elhelyezhető épületek, építények: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület 14, c) kereskedeli-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, 14 OTÉK 16. (2) 4. pontjában eghatározott 12

14 e) játszótéri berendezések, f) önálló üzei gazdasági funkció ne létesíthető. (8) A rekreációs területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét hároszintű (gyep-, cserje- és lobkoronaszint együttesen) növényzet alkalazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lobos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése iatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. c) a kötelező zöldfelület száításnál a zöldfelület értékébe a vízfelület 100 értékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 értékig egyszintű növényzetként beszáítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület száításnál ne vehető figyelebe. d) növénytelepítés során a terőhelyi adottságoknak egfelelő növényfajok alkalazandók. e) a Kr-1 övezetbe tartozó rekreációs terület zöldfelületének kialakítása, ill. átalakítása kertépítészeti engedélyezési terv, a Kr-2 övezetbe tartozó rekreációs területek zöldfelületeinek kialakítása az engedélyezési terv részét képező kertépítészeti terv alapján történhet. Teető területe 17. (1) Az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon teetőként (Kt) lehatárolt területen a teetkezés céljait szolgáló, valaint azt kiegészítő épületek, építények - ravatalozó, kápolna, a terület fenntartásához szükséges épületek, építények, szerszátároló, biztonsági okokból szükséges őrházak helyezhetők el. (2) A teető övezet részletes előírásai: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Kt K K K SZ ,5 0,1 (3) Az izraelita teető telkén 15 épület ne helyezhető el. (4) A teető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a eglévő növényzet védelét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségi állapota teszi szükségessé. A növényzet folyaatos karbantartásáról gondoskodni kell. b) a teetők telekhatára entén legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növénysáv létesítendő. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Zöldterületek /1 hrsz-ú terület 13

15 (1) A zöldterületek az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon Z szabályozási jellel jelölt közterületi zöldfelületek, közparkok, közkertek. (2) Az övezetben a kialakult telkek tovább ne oszthatók. (3) A zöldterületeken kizárólag a pihenést és testedzést szolgáló építények: sétaút, pihenőhely, játszótér, zenepavilon, valaint köztárgyak, űtárgyak: pl. szobor, elékű, díszkút helyezhetők el. A zöldterületeken épületek ne alakíthatók ki. (4) Az övezetben az egyes telkek legalább 80 -át zöldfelületként kell kialakítani. (5) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át hároszintű növényzet (gyep-, cserje- és lobkoronaszint együttesen) alkalazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja. (6) Új zöldterületek kialakítása, ill. eglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. Erdőterület 19. (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. elsődleges rendeltetésük szerint: a) Ev-1: védett b) Ev-2: védő c) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai és d) Eg: gazdasági rendeltetésűek. (2) A védeli rendeltetésű (védett és védő) erdőterületen kizárólag olyan vonalas létesítények (pl. nyovonal jellegű közű és távközlési létesítények, feltáró utak) helyezhetők el, aelyek az erdőt védeli rendeltetésének betöltésében ne akadályozzák. Épületek ne alakíthatók ki. (3) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a (2) bekezdésben felsorolt létesítényeken túlenően a szabadidő eltöltését szolgáló, ne épület jellegű létesítények - pihenőhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér stb. - helyezhetők el. Épületek ne helyezhetők el. (4) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen az OTÉK-ban eghatározott feltételekkel 16 kizárólag az erdő rendeltetésének egfelelő épületek, építények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, 0,5-os beépítési értékig, ha azt az erdőhasználat, az erdőűvelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. (5) Az erdőterületeken kialakításra kerülő épületek, építények kizárólag tájba illő, hagyoányos szerkezetűek, színezésűek lehetnek. (6) A védett erdőterületen a táji, terészeti értékek egőrzése, a terészetes, ill. terészetközeli ökoszisztéák egóvása biztosítandó. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során a terőhelyi adottságoknak egfelelő honos fafajok telepítendők, ill. terészet- és környezetkíélő gazdálkodási ódszerek alkalazandók. Védett erdőterületeken erdőfelújítás, gazdálkodás, építények kialakítása a terészetvédeli hatóság által eghatározott feltételekkel történhet. (7) Aennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen ás ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyeleel kell folytatni. 16 OTÉK 28.. (4) bekezdés 14

16 (8) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakiterelési unkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének inősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítény elhelyezése), erdőterületek egosztásához a terészetvédeli és az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. Mezőgazdasági területek 20. (1) Az Sz-1 jelű szabályozási tervlapon ezőgazdasági területként lehatárolt területek használatuk jellege szerint általános ezőgazdasági területek. (2) A ezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak: a) Az egyes övezetekben bárilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyoányoknak egfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, tető hajlásszögű agastetővel létesíthető. b) A gazdasági épületek egy ax es ideiglenes tartózkodásra alkalas részt is agukba foglalhatnak. c) Az egyes építények kizárólag az OTÉK 36. -ában előírt távolságok betartásával helyezhetők el. d) A vízfolyások entén es sávban épületek, építények ne helyezhetők el, a gyep űvelésű területhasználat egőrizendő e) A külterületi ezőgazdasági területeken elhelyezésre kerülő kerítések kizárólag áttört, lábazat nélküli, tájba illő építészeti kialakításúak, színezésűek és anyaghasználatúak lehetnek (pl. fa, cserjesávval takart drótfonat). Töör kerítések a ezőgazdasági területeken ne létesíthetők. (3) A kialakult jellegzetes településszerkezet egtartása, a hagyoányos tájhasználat és a táji, terészeti értékek egőrzése érdekében az általános ezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építények elhelyezése szepontjából az alábbi övezetekre tagolódik: a) Má-1: korlátozott tájhasználatú ezőgazdasági övezet, b) Má-2: általános áruterelő ezőgazdasági övezet, c) Má-3: általános áruterelő, kialakult tanyagazdasági övezet, d) Má-4: belterületi kertek ezőgazdasági övezet. építési övezet Má (4) Az egyes ezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak: telek beépíthetőségére építények elhelyezésére beépíthető legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség építési előkert zöldfelület beépítettség ód 2 építényekre ép.ag. Má-1 G (20ha) T: ne alakítható ki Má-2 G (5ha) 50 0,2 (ax 500 SZ 10 - ) T: (20ha) 100 0,2 (ax ) 5,5 - Má-3 G: (5ha) T: (5ha) 100 SZ ,5 - Má G: gazdasági épület: a növényteresztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás épületei, építényei 100 SZ 10-0,1 (ax ) 5,5 - szintter. ut. 15

17 T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is agába foglaló egyéni gazdaság területe *technológiai építény (pl.: terényszárító, silótorony) agassági korlátozás nélkül helyezhető el a telkeken belül Korlátozott tájhasználatú ezőgazdasági övezet 21. (1) Az övezetbe az SZ-1 jelű szabályozási tervlapon Má-1 szabályozási jellel jelölt, tájképi, terészetvédeli, kultúrtörténeti szepontból értékes ezőgazdasági területek tartoznak. (2) Az övezetben a kialakult tájhasználatot egváltoztatni kizárólag a hagyoányos, terészetkíélő tájhasználathoz közelítés, ill. a kultúrtáj-rehabilitáció egvalósítása érdekében szabad. (3) Az övezet területén extenzív jellegű, terészet-, ill. környezetkíélő gazdálkodás folytatható. Az övezetben a gyep űvelési ág egváltoztatása, ill. közű és közút építése a terészetvédeli hatóság által eghatározott feltételekkel engedélyezhető. (4) Az övezetben található fasorok, facsoportok egtartandók, további fásítás kizárólag az adott terőhely adottságainak egfelelő honos fafajokkal történhet. (5) Az övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartásával, továbbá a visszaállítandó folyógazdálkodással ártéri gyepgazdálkodás, tógazdaság kapcsolatos növényteresztés, állattenyésztés, halászat, valaint az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás épületei, építényei helyezhetők el. (6) Az övezetben halastavak a Tóköz térségére készülő folyógazdálkodási, ill. kultúrtáj-rehabilitációs tervnek egfelelően, a vízügyi és a terészetvédeli hatóság hozzájárulásával alakíthatók ki. Általános áruterelő ezőgazdasági övezet 22. (1) Általános áruterelő ezőgazdasági övezetbe tartoznak a szabályozási terven Má-2 jellel jelölt ezőgazdasági területek. (2) Az általános ezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága , szélessége in. 30. (3) Az övezetben a növényteresztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terényfeldolgozás és tárolás épületei (gazdasági épületek), építényei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el. (4) Tanyagazdaság épületei, építényei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert száára a telken belül területet kell elkülöníteni (udvar), aely nagysága ne haladhatja eg a t. (5) Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete a egengedett beépítési által elfoglalt terület felét, de legfeljebb t ne haladhatja eg. (6) A tájképi változatosság és a biodiverzitás védele iatt az övezetben található gyepterületek, fasorok, ezővédő erdősávok egtartandók. Általános áruterelő, kialakult tanyagazdasági övezet 23. (1) Az általános áruterelő, kialakult tanyagazdasági övezetbe a Szabályozási terven Má-3 jellel jelölt eglévő tanya és kapcsolódó területe tartoznak. 16

18 (2) Az övezetben telekalakítás, épületek, építények elhelyezése esetén az általános áruterelő ezőgazdasági övezet előírásait (22.. (2)-(6) bekezdések) kell figyelebe venni. (3) Az övezetben új épület építése, eglévő épület bővítése, átépítése kizárólag az övezetre eghatározott beépítési feltételek teljesülése esetén engedélyezhető, a feltételeknek ne egfelelő telken kizárólag a eglévő épületek felújítása, állagegóvása engedélyezhető. Belterületi kertek ezőgazdasági övezet 24. (1) Belterületi kertek ezőgazdasági övezetbe tartoznak a belterületen található, Má-4 szabályozási jellel jelölt kertek. (2) Az övezetben a kialakult telkek tovább ne oszthatók, a kialakult telekstruktúra egőrzendő. (3) Az övezetben építési tevékenység ne engedélyezhető, épületek, építények, kerítések ne létesíthetők. Vízgazdálkodási terület 25. (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák edre és parti sávja tartoznak. (2) A partélektől száítva a vízfolyások parti sávja 6-6, a csatornáké 3-3 élységben szabadon tartandó a vízinőség védele és karbantartás céljára. (3) A parti sávban kizárólag gyep vagy nádas űvelési ágú terület alakítható ki. (4) Az övezetben létesítények kizárólag a vízügyi hatóság és a terészetvédeli hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A parti sávban épületek ne létesíthetők. (5) A vízfolyások entén partrendezési unkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetők. IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közű területek 26. (1) A közlekedési területek a eglévő és tervezett (szabályozott) közút, a hozzá csatlakozó közlekedésüzei létesítény területével együtt. (2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési űszaki létesítények elhelyezésén túl csak a töegközlekedést kiszolgáló létesítények (pl.: várakozó helyiség, forgaloirányító helyiség) és legfeljebb A/2 éretű rekláépítények helyezhetők el a forgalo biztonságának figyelebevételével valaint az út kezelőjének hozzájárulásával. (3) A közúthálózat eleei száára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a) A tervezett M85 gyorsforgali út térségében 60, 17

19 b) A tervezett M85 gyorsforgali út csoópontjának térségében a csoópont által elzárt teljes terület, és a csoóponttól kifele eső 20 -es terület, c) Országos ellékút: 8417 és j. összekötő út: eglévő között változó, d) Külterületi feltáró út: 16, e) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 12-16, f) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek egtartandók. g) A beépítésre ne szánt területeken az utak védőterületén belül létesítényt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság: - gyorsforgali út esetén az úttengelytől ért , - országos ellékút esetén az úttengelytől ért h) A külterületi feltáró utak száára a jelenlegi területüket, valaint az úttengelytől száított t szabadon kell hagyni. (4) Járűvek elhelyezése - A eglévő közintézények (pl.: iskola, teplo, polgáresteri hivatal, teető) parkoló igénye közterületen alakítandó ki. - Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a teető ellett. (5) A Szabályozási terv -en jelölt útvonalak és lakóutcák entén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelebevételével kétoldali fasor telepítése, a eglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 10 tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki. (6) A tervezett M85 sz. elkerülő út engedélyezési tervének az út enti növénytelepítésre, az út környezetbe illesztésére vonatkozó kertészeti tervet kell tartalaznia. (7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalotechnika és a forgalobiztonság figyelebevételével. Közűvek létesítényei 27. (1) A eglévő közűvek, hírközlési létesítények egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közűvet fel kell bontani, felhagyott vezeték ne aradhat a földben. (2) A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket, ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő edencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat kiépítését követően építési engedély, csak a hálózatra való rákötés feltételével adható eg. (3) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak eg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a egengedett szennyezettség értékéig elő kell tisztítani. (4) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kieelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó űtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba. (5) Az egyes telkek gázellátása középnyoású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyoáscsökkentő elhelyezése szükséges, aelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel 18

20 takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyoáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb holokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.) (6) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 éteres egközelítési távolságok figyelebevételével. (7) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak egfelelően rendszert alkotóan, nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani. KÖRNYEZETVÉDELEM Általános előírások 28. (1) Valaennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédeli előírásokat. A beruházások ne okozhatnak olyan hatásokat, aelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati ódját jelentős értékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik. (2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly ódon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt. Levegőtisztaság-védele 29. (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédeli felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek egállapításra a kibocsátási határértékek 17. (2) A közigazgatási terület a 10. zónába (az ország 1-9 zónába és a kijelölt városok területébe ne tartozó területei) tartozik, elyben az egyes légszennyező anyagokra eghatározott zónacsoportok az alábbiak: a) kén-dioxid: F b) nitrogén-dioxid: F c) szénonoxid: F d) szilárd (PM 10 ): E e) benzol: F 18 Aennyiben a légszennyezettség értéke a zónában a egengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban eg kell őrizni a eglévő jó állapotot. (3) Levegőtisztaság-védeli szepontból védeli övezetet igénylő tevékenység 19 kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs célú területet ne érint. Védeli övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület ne helyezhetők el. (4) Diffúz légszennyezést, kelleetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen ne folytathatók. A külterületi gazdasági területeken diffúz légszennyezést, kelleetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy abban az esetben folytathatók, ha egfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése egakadályozható. 17 a levegő védelével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kor. rendelet előírásainak egfelelően (5.. (2) bek.) 18 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt ne haladja eg /2001. (II.14.) Kor. rendelet 2. sz. elléklete szerinti tevékenységek 19