A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében"

Átírás

1

2 A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Írta: Dinnyés Álmos Témavezetı: Dr. Kun Szabó Tibor, egyetemi docens Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Doktori Iskolája keretében Veszprém 2008.

3 A KOCKÁZATOK BECSLÉSÉNEK ÉS A VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK BEVEZETÉSÉNEK SZEREPE A KATASZTRÓFÁK EL- KERÜLÉSÉBEN EGY KÖZSZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉBEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Dinnyés Álmos Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Doktori iskolája keretében Témavezetı: Dr. Kun-Szabó Tibor, egyetemi docens Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton 67 % - ot ért el. aláírás Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem aláírás aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján % - ot ért el Veszprém, a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése Az EDT elnöke

4 Tartalom Kivonat... 1 Abstract... 2 Zusammenfassung... 3 I Bevezetés A kutatási feladatok... 5 A kutatásaimmal megoldandó feladatokat az alábbi körbe csoportosítottam:... 5 Nem tekintettem a kutatás tárgyának: Az értekezésemben a következı tudományos célokat tőztem ki A kitőzött célokat a következı módszerekkel kívánom elérni: Kutatásaim fı bázisát képezték: A vizsgálati módszer Alaki és formai követelmények:... 8 II. Jogszabályi és Szakirodalmi összefoglaló A villamos energia szolgáltatók tevékenységének szabályozása... 9 A villamos energiáról szóló törvény... 9 A villamos energia ellátás zavarai Az adatszolgáltatás A villamos energia ellátási szabályzat A biztonsági övezet Mőszaki biztonsági rendelkezések Az új villamosenergia piaci mőködési modell A közüzemi alapú, hatósági áron történı villamosenergia ellátás megszüntetése A hosszú távú megállapodások A versenyfeltételek A fogyasztóvédelem... 20

5 A javasolt piaci struktúra A Balanced ScoreCard keretrendszer A kockázat értékelések szabályozásai A kockázatok értékelésének EU szabályozásai A munkabiztonsági kockázat elemzés A veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzés A kémiai kockázat elemzés Az elektromágneses kockázat elemzés A kockázatértékelés Az informatikai kockázat elemzés A robbanási kockázat elemzés A kockázatok értékelésének magyar szabályozásai A kémiai kockázat elemzés A munkabiztonsági kockázat elemzés A robbanási kockázat elemzés Az elektromágneses kockázat elemzés Az informatikai kockázat elemzés A terrorizmus, a szabotázs kockázat elemzés A szabotázsnak való kitettség A minıségirányítási rendszerek alkalmazása A minıségirányítási rendszerek kialakulása Az ISO 9001 minıségirányítási rendszer A minıségközpontú irányítási rendszer bevezetése A minıségpolitika és a minıségcélok kinyilvánításának szerepe és elınyei A vezetıség szerepe a minıségmenedzsment rendszerben A dokumentáció értéke A minıségmenedzsment rendszeren belüli folyamatok értékelése... 48

6 A minıségmenedzsment rendszer auditja A minıségmenedzsment rendszer felülvizsgálata A kiválóság modell A minıségmenedzsment nyolc alapelve A munkabiztonsági irányítási rendszer A BS 8800: Az OHSAS rendszer Az MSZ rendszer (MEBIR) Az ISO környezetközpontú irányítási rendszer Az ISO információ biztonsági irányítási rendszer Az információvédelmi rendszer kialakítás fı lépései Az SA 8000 szociális irányítási rendszer Tiltott tevékenységek: Ajánlott tevékenységek Példa az iparági felelıs vállalkozói erıfeszítésekre Vállalatirányítási rendszer kialakítása A rendszer kiválasztása A rendszer integráció jelentısége III. Kísérleti rész Az E.ON csoport, mint magas környezeti és biztonságtechnikai kockázat mellett üzemelı vállalat Az E.ON csoport tevékenységében megjelenı kockázatok A kockázatok elkülönítése és elemzése A kockázatok elkülönítése A kockázatok elemzése Az E.ON csoport és a piaci kockázatai A szervezeti felépítés és adminisztráció... 65

7 A rejtett költségek megjelenése A kockázatok ellenırizetlensége A katasztrófa hatásainak való kitettség növekedése A katasztrófajelenségek fogalma és csoportosításuk A hazai vállalatok katasztrófa veszélyeztetettsége A katasztrófák hatásai elleni védekezés rendszere A szociális felelısség növekedése A szabotázsnak és a terrorizmusnak való kitettség növekedése A szabotázs feltételei A véletlenszerő baleseti helyzetek azonosítása A veszélyes anyag jelenlét értékelése Az alkalmas hibaforrások értékelése A nagytranszformátorok tőzvédelme A szükséges és elégséges emberi hiba értékelése A veszély hatásainak kulminációja A terror csapás feltételei A baleseti helyzetek azonosítása A terror csapás helyszínének (célpontjának) azonosítása Az idegen anyag jelenlét értékelése A kritikus infrastruktúra felelıssége Az E.ON csoport a Magyarországi kritikus infrastruktúra eleme Az üzemi szők keresztmetszet feltárása A kockázat elemzési módszer kiválasztása Az irisk módszer A megvalósíthatósági vizsgálat az irisk módszer második pillére A biztonsági költség szoftver hátterének, kontextusának, környezetének elemzése Összegzés: a biztonsági költség szoftver alkalmazásának megvalósíthatósága... 84

8 9. Az E.ON csoport irányítási rendszerének felmérése A munkavédelmi menedzsment A minıségirányítási menedzsment Integráló alrendszerek A kockázati menedzsment rendszer kialakítása A kockázatok azonosítása A munkahelyi kockázatértékelés A vállalati kockázati adatbázis Helyreállítási tervek és a kockázat finanszírozás Az alkalmazandó vállalatirányítási módszer A kockázati nézıponttal bıvített Balanced ScoreCard keretrendszer A kialakított vállalati stratégia A kockázati szempontok beépítése a pénzügyi nézıpontba A kockázati szempontok beépítése a vevıi nézıpontba A Balanced ScoreCard kockázati nézıpontja A kockázati szempontok beépítése a mőködési folyamatok nézıpontba A kockázati szempontok beépítése a tanulási és fejlıdési nézıpontba A vezetési rendszer kockázati szempontjai A kommunikáció és összhangteremtés Stratégiai visszacsatolás és tanulás A kockázati menedzsmentet támogató informatikai rendszer Az rendszer funkciói A kockázatértékelés és vezetıi információk A rendszer integráció A kommunikáció a meglévı informatikai rendszerekkel A vállalat kockázati adatbázisa A menedzsment funkciók hatékony informatikai támogatása

9 13. A rendszer kiépítés és bevezetés folyamata Tervezés Az igény megfogalmazása A rendszerterv kialakítása A rendszer bevezetése A felügyelet Alkalmazás és megszilárdítás A gyakorlati alkalmazás Az irisk az informatikai eszközökkel támogatott, kibıvített HAZOP elemzés A qrisk szoftver a receptorok vizsgálatának támogatására Tartalomkezelı rendszer Projekt menedzsment rendszer A bevezetési hatástanulmány A munkamódszer A feladat definiálása A helyzet felmérése A tervezendı szolgáltatások A rendszer elemei Az értéknövelt szolgáltató kialakítása A modellezhetı költség A termelıi/szolgáltatói költség A pótlólagos infrastruktúra kiépítése Az alkalmazott kutatások A modellezhetı haszon A modellezhetı veszélyek IV. Összefoglaló Kutatásaimmal az alábbi eredményeket értem el:

10 2. Az értekezés hasznosításának elehetıségei: V. Tézisek VI. Theses VII. Köszönetnyilvánítás VIII. Jegyzetek és hivatkozások IX. Mellékletek jegyzéke számú melléklet: Kockázatelemzı módszerek áttekintése számú melléklet: A Preliminary Hazard Analisys (a továbbiakban PHA) kockázat értékelés eljárása számú melléklet: Hazard and Operability Study (HAZOP) számú melléklet: Az E.ON csoport küldetésnyilatkozata és szervezeti felépítése számú melléklet: Biztonsági adatlap minta számú melléklet: A megvalósíthatósági terv - leírás számú melléklet: Az integrált vállalatirányítási rendszer elemei számú melléklet: A qrisk szoftver számú melléklet: Bíbor könyv minta számú melléklet: A kibıvített Balanced ScoreCard számú melléklet: Az irisk szoftver számú melléklet: A leggyarabban alkalmazott fejlesztési modellek számú melléklet: A PHP Fusion rendszer számú melléklet: A NetOffice rendszer

11 KIVONAT A kutatási célja egy közepes nagyságú közszolgáltató vállalkozás - az E.ON csoport - mőködtetésében a veszélyelemzésen alapuló biztonsági követelmények és annak költségei meghatározása, ennek szoftveres támogatása. A kutatás tárgya a felmérési szakaszban egy közszolgáltató vállalkozás biztonságos mőködését meghatározó jogszabályok, szabványok, belsı elıírások kereteinek felmérése, a szükséges kiegészítı megoldások kialakítása. A fejlesztési szakaszban a kutatás által feltárt körülményekhez és szakmai elvárásokhoz igazodó, a vállalat irányítási rendszer részét képezı biztonsági követelmények és feladatok azonosításának és a végrehajtott intézkedések adminisztrálási feladatait kielégítı szoftver kidolgozása és bevezetése. A kutatási módszerében az elérhetı szakmai elıírások között, a biztonsági kockázat elemzı rendszereket meghatározó jogszabályok összeállítását, követelményeik értelmezését adja a szerzı. A dolgozatban részletesen megtörtént a vállalkozások önkéntes vállalásain alapuló, vállalatés minıségirányítási rendszerek biztonsági elıírásainak értékelése, a témában dolgozó szakértık véleményeinek összevetése. A szerzı áttekintette, értékelte az ismert kockázat elemzı rendszereket, kiválasztotta a kutatásban alkalmazható módszert és elvégezte annak kiegészítı fejlesztését. Az eljárás újdonság jellegét elsı sorban a szerzı által választott kockázat elemzı rendszer - HAZOP elemzési eljárás továbbfejlesztése adja. A kutatás tárgyául választott elemzési eljárás alkalmas a közszolgáltató vállalkozás biztonságos mőködtetésének elemzésére, de nem alkalmas a biztonságos mőködtetés költségeinek elemzésére. A költség elemzı eljárások közül a szerzı által kiválasztott eljárás feasibility studies tovább fejlesztésében újdonság jellegő és a módosítás lényegét jelenti a biztonsági szakterület (munka-, tőz-, környezet és katasztrófa védelem) költségeinek (beruházás, karbantartás) elemzésére alkalmas szoftver rész. A dolgozat olyan modellt mutat be, amelyet a magas környezeti kockázat mellett mőködı kis és középvállalat alkalmazni tud stratégiai céljai megvalósításának támogatására. A modell három fı elemét a munkahelyei kockázatok kezelését, a minıség alapú irányítást, a katasztrófakezelést, stratégiai szinten egy keretrendszer fogja össze. Ennek a hatékony mőködését a gazdaságos - az elıírt kockázat elemzési kötelezettségeket és azok költség hatásait elemzı - megoldásokat támogató, integráló informatikai rendszer, biztosítja. A már megvalósult alkalmazások között kidolgozott rendszer egyes elemeit a QER Bt. sikerrel értékesítette, és a lehetséges alkalmazásokat fokozatosan bevezetik az E.ON csoport tagjai. 1

12 The role of the introduction of risk assessment and enterprise management systems in order to avoid catastrophes in case of a utility company ABSTRACT The purpose of this research is to define the hazard analysis based safety requirements, cost demands and its IT support in the operation of a medium-sized utility company, the E.ON Hungária Zrt. The objective of the research is the development and implementation of a software adjusted to the technical demands and integrated into the management system, suitable for the identification of security problems and for the administration of executed actions. The method of the research is the assessment of safety requirements, making comparison of the evaluations of experts working in the same field, selection of the method used for the security analysis and its additional development. The development of a software suitable for the assessment of the demands in the field of safety (safety at work, fire and environmental protection, disaster prevention) and its costs calculation (investment, maintenance) through the improvement of a risk assessment system the HAZOP analysis and a cost analysis method the feasibility studies are innovations. The three main pillars of the model, the management of safety at work, the quality management and risk management on strategic level - are integrated by a modified Balanced ScoreCard management framework. Certain parts of this system have already been implemented successfully by the QER Bt., and the applications are going to be implemented within the E.ON Group. 2

13 Die Rolle von der Einführung von Risikobewertung und von Management Systemen um Katastrophen zu vermeiden im Fall von einem Kommunalbetrieb Unternehmen ZUSAMMENFASSUNG Das Ziel dieser Forschung ist beim Betrieb eines mittelgroßen kommunalen Dienstleistungsunternehmens der Firma E ON Hungária Zrt die auf Gefahrenanalyse basierenden Sicherheitsanforderungen und ihre Kosten zu bestimmen, sowie ihre Softwareunterstützung. Gegenstand der Forschung ist die Ausarbeitung und die Einführung einer sich an die fachlichen Erwartungen anpassenden, Teil des Steuerungssystems der Gesellschaft bildenden, für die Identifizierung der Sicherheitsaufgaben und Administration der durchgeführten Maßnahmen geeigneten Software. Die Methode der Forschung ist die Bewertung der Sicherheitsvorschriften, Vergleich der Meinungen der im Themenbereich arbeitenden Experten, Auswahl der anwendbaren Methode der Sicherheitsanalyse und deren ergänzende Entwicklung. Bei der Weiterentwicklung des Risikoanalysesystems HAZOP Analysemethode und des Kostenanalyseverfahrens Feasibility Studies ist die Ausarbeitung eines für die Analyse der Erfordernisse und der Kosten (Investition, Watung) des Sicherheitsbereiches (Arbeits-, Feuer-, Umwelt- und Katastrophenschutz) geeigneten eine Innovation. Die drei Hauptelemente des Modells, die Behandlung der Risiken, das Qualitätsmanagement und die Katastrophenbehandlung werden auf strategischer Ebene von einem Rahmensystem zusammengefasst. Bestimmte Elemente des Systems wurden von der Firma OER Bt. mit Erfolg vermarktet, und die möglichen Anwendungen werden von den Unternehmen der E ON Gruppe eingeführt. 3

14 I BEVEZETÉS A PhD témakiírásnak [1] megfelelıen. Kutatásaim gyakorlati részét korábbi munkahelyeimen [2] a közepes nagyságú vállalkozásokra koncentrálva végeztem el oly módon, hogy eredményeim más magas kockázat mellett mőködı iparágakban is hasznosíthatóak legyenek. A kutatásaim során kidolgozott rendszer egyes elemeit a QER Bt. sikerrel értékesítette. [3] Az energia szektor privatizációja, a villamos ipar liberalizálása, a fogyasztók jobb kiszolgálásához szükséges verseny helyzet kialakítása során az a hazai árampiac legnagyobb szolgáltató vállalatcsoportja, az E.ON Hungária Zrt. és leányvállalataiból álló csoport [4] (a továbbiakban E.ON csoport) is átalakul. Az egységes irányítású nagyvállalat több önálló vállalkozássá alakul, amelyek a piac többi szereplıjével versenyben igyekeznek megnyerni a fogyasztók bizalmát. Az E.ON csoport együttmőködése a nagyvállalatból alakult önálló vállalkozásokkal a direkt irányítási rendszer elemeit nem alkalmazhatja, de az együttmőködés kialakulhat a minıség irányítási rendszerek követelményei mentén. Ennek a területnek azonban az egésze nem vizsgálható egy dolgozat keretében, ezért csak az együttmőködésnek és ezen belül az E.ON csoportnak a biztonságra kiható elemeit vizsgálom, és ebben a körben teszek megállapításokat, javaslatokat. A vállalati stratégia megalkotása, felülvizsgálata és megvalósítása során minden vállalati vezetésnek nem csak felügyelhetı és nyomon követhetı belsı és/vagy közvetlen hatásokat kell figyelembe vennie, hanem számos külsı, és/vagy közvetett tényezıvel is számításba kell vennie, mivel ezek lényegesen módosíthatják, akadályozhatják, szélsıséges esetben akár meg is hiúsíthatják a kitőzött célok elérését. Erre a kihívásra válaszul alakultak ki a különféle vállalatirányítási szabványok, módszertanok, filozófiák, melyek egy egy részterület problémáira kínálnak megoldást, vagy valamilyen nézıpontból adnak útmutatást a teljes szervezet mőködtetéséhez; például a teljes körő minıségirányítással rendelkezı szervezetek a minıséget, a vevıi elégedettséget helyezik a középpontba. Ezek a kísérletek bizonyos esetekben látványos sikereket eredményeztek. Az üzemek sorra vezették be a különbözı minıségirányítási [5] és katasztrófavédekezési rendszereiket [6], és elérték azok tanúsítását is. A rendszerek auditjai során fény derült e rendszerek és a kockázat elemzések [7] elemeiben, rendszereiben való átfedésekre, illetve arra a hiányosságra, hogy e rendszerek nem tanúsíthatóak integrált rendszerként. Az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég egy egy terület kezelése, hanem szükséges e rendszerek integrációja. Erre jelenleg nincs általánosan alkalmazható recept, ami bármily területen sikerrel alkalmazható lenne, ugyanakkor gazdaságosan nem tarthatók fenn a párhuzamos rendszerek. 4

15 Mára talán kialakult egy olyan menedzsment eszköztár, amelynek az elemeit megfelelın kombinálva testre szabott megoldásokat lehet kidolgozni szinte egy egy vállalat számára. E rendszereknek hatékony mőködtetése a hagyományos, papír alapú, vagy különálló informatikai kisrendszerekbıl álló adminisztrációs, informatikai háttérrel nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg. Az 1990 es évek informatikai fellendülése nyomán azonban számos olyan informatikai eszköz vált elérhetıvé a kisebb vállalkozások számára is, amelyekkel a kevésbé tıkeerıs vállalkozások is megteremthetik a bonyolult rendszerek informatikai hátterét. Az E.ON csoportnál végzett tevékenységem során a felmerülı üzemi adatok és információk elemzését, a minıségirányítás történetiségét, elemeit, szabályozottságát már munkába állásomtól elkezdtem tudatosan vizsgálni. Ezeken keresztül a megismert üzemi folyamatok elemzése révén felismertem az egységesítés problematikáját és feltártam annak az üzemi környezetre irányuló hatásait. Az információk, adatok és dokumentumok győjtését és rendszerezését nyarán fejeztem be, de szakirodalom és a felkutatott ismeretanyag feldolgozása során több esetben a legfrissebb kutatások és fejlesztések eredményeire is tekintettel voltam. A munkahelyem, az E.ON csoport az EU piaci és biztonsági kihívásainak való megfelelésre történı felkészülése során azt várja ettıl a dolgozattól, hogy minél teljesebb körben áttekintse a szolgáltatás biztonsággal kapcsolatos jogszabályi és minıség irányítási szabályokat és ezek alapján konkrét, megvalósítható üzemi modellt dolgozzon ki. Ezért ez a dolgozat olyan modellt mutat be, amelyet a magas környezeti kockázat mellett mőködı kis és középvállalat alkalmazni tud stratégiai céljai megvalósításának támogatására. A modell három fı elemét a munkahelyei kockázatok kezelését [8], a minıségirányítást [9], a katasztrófakezelést [10] stratégiai szinten egy keretrendszer fogja össze. Ennek a hatékony mőködését a gazdaságos megoldásokat támogató, integráló informatikai rendszer, biztosítja. 1. A kutatási feladatok A kutatásaimmal megoldandó feladatokat az alábbi körbe csoportosítottam: A kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek fejlıdésének rövid áttekintése és ennek alapján következtetések levonása azok üzemi alkalmazhatóságára; Az üzemi katasztrófák körének és azok elhárítási feladatainak megfogalmazása (meghatározása); A kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek bevezetésének gazdasági feltételeinek [11], a felkészítés és tájékoztatás rendjének vizsgálata; 5

16 Az EON csoport felkészültségének és a kockázat elemzések és a minıségirányítási és katasztrófa védekezési rendszerei bevezetési feladatai végrehajtására való alkalmasságának vizsgálata; Az EON csoport biztonságának értékelése a kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek bevezetésének végrehajtása után. Nem tekintettem a kutatás tárgyának: A vizsgált minıség irányítási rendszerek elemeinek és technikai paramétereinek mélyreható vizsgálatát; Az integráció bevezetésének konkrét akkreditálási vetületét, az akkreditáló szervezetek humán erıforrás igényét. 2. Az értekezésemben a következı tudományos célokat tőztem ki. Energiapiac, energiaipar, mint kritikus infrastruktúra [12] vizsgálata Vizsgálom a kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek bevezetésének történeti fejlıdését. Feltárom a meglévı kockázat elemzési és a minıségirányítási rendszereket a lehetséges adaptáció, a kompatibilitás elérése érdekében. Feltárom a katasztrófa körbe sorolt jelenségeket az egységes katasztrófa elhárítási, védelmi rendszerek kialakításához szükséges anyagi technikai háttér biztosításának lehetséges megoldásait. Feltárom a hatályos jogszabályok között az E.ON csoport anyagi technikai eszközrendszerének a kockázat elemzési a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási kapcsolatos fejlesztéseit, azok hiányosságait, további feladatait. Kidolgozom az E.ON csoport kockázatelemzési, minıségirányítási és katasztrófa elhárítási feladatrendszerét támogató szoftvert. Modellezem az E.ON csoport kockázat elemzési a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási rendszerének gazdaságosságát. 3. A kitőzött célokat a következı módszerekkel kívánom elérni: Az Európai Unió [13] és Magyarország [14] kockázat elemzési a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási rendszerével kapcsolatos kutatások, szabályozások elemzésével, a megfelelı következtetések levonásával; az üzemi kockázat elemzés a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási rendszer mőködtetésével kapcsolatos képzés, informatikai ellátottság kritikai elemzésével; az E.ON csoport üzemi belsı szabályzatai [15], elemzésével, a fogyasztói és a hatósági együttmőködés [16], tapasztalatainak bevonásával; az E.ON csoport katasztrófa jellegő eseményeirıl [17], készített tanulmányok elemzésével, a minıség irányítási szervezet mőködési gyakorlata tapasztalatainak levonásával; az E.ON csoport üzemi kockázat elemzési a minıségirányítási és a katasztrófa elhárítási rendszere saját elgondolásaim alapján történı kidolgozásával. 6

17 4. Kutatásaim fı bázisát képezték: A Pannon Egyetem és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában, irattárában fellelhetı, kutatható irattári anyagok; tudományos, tájékoztató és a dokumentációs könyvtárában fellelhetı szabályzatok, kandidátusi, PhD és egyetemi doktori értekezések, szakkönyvek, kiadványok, cikkek; Az E.ON csoport minıségirányítási rendszerérrıl kapott leírások, szabályzatok; Nemzetközi és országos elektronikus adatbázisok, elektronikus formátumú archívumok tartalma (CD k, mágneslemezek); és az Interneten található tudományos publikációk. 5. A vizsgálati módszer A téma speciális vonásai miatt a vizsgálódásokat a hadtudomány ebbe a körbe sorolják a biztonságtudományt [18], - módszertana alapján szükséges lefolytatni, mivel e tudományágban a kutatások döntı többsége az alkalmazott kutatás kategóriájába sorolható, amelynek ismérve, hogy egyes, gyakran tervezetben (projektben) meghatározott témákkal foglalkozik, korábbi kutatások eredményeinek alkalmazásával, kiterjesztésével. A kutatási célok megfogalmazását napjaink, illetve a prognosztizált biztonsági és tudományos technikai fejlıdés, kihívásai indokolják, amelyeknek való megfelelés és hazánk további dinamikus fejlıdésének igénye miatt minden közüzemi vállalkozás /3/ számára elsırendő feladatot jelent. A vevık biztonságos kiszolgálására törekvı vállalkozás sikerének egyik kulcsa lehet a tevékenységet kiszolgáló technikai és szervezeti erıforrások helyes megszervezése és irányítása. A választott téma kutatásának legfıbb célját és súlypontjait a minıség irányítási rendszerek elsı ízben történı, történetiségében átfogó tanulmányozásának és elemzésének megkezdése képezi, másodlagos célja az ezek integrációja területén jelenleg megfigyelhetı egységesítési törekvéseknek és a katasztrófa védekezési rendszerekre gyakorolt hatásainak tanulmányozása. Ennek alapján: tanulmányoztam és feldolgoztam a hozzáférhetı levél és irattári anyagokat, illetve a kapcsolható tudományos tanulmányokat, kandidátusi és egyetemi doktori értekezéseket; elemeztem és rendszereztem a minıség irányítással, katasztrófavédekezéssel összefüggı nyilvános, valamint azok üzemi rendszerek szabályozási hátterét; a fejlıdéstörténet vizsgálata során részkövetkeztetéseket vontam le a minıség irányítást megvalósító rendszerek adott idıszak veszély és védelem szabályozási rendszerei összetételérıl és jellemzıirıl; a rendszerezett ismeretekbıl, a részkövetkeztetésekbıl és a feltárt összefüggések alapján meghatároztam a minıség irányítás fejlıdési szakaszait, területeit bizonyítottam az integ- 7

18 ráció szükségességét és konkrét, modellt dolgoztam ki az egységes rendszer megszervezésének módjára. Megszerveztem e modell üzemi szintő mőködtetését. 6. Alaki és formai követelmények: A szakirodalomból felhasznált részeket az értekezés törzsrészében, elıfordulásuk sorrendjében [szögletes] zárójelben levı számmal jelöltem, és az értekezés végén a Jegyzetek és hivatkozások cím alatt soroltam fel. Szintén elıfordulásuk sorrendjében külön jegyzéket állítottam össze az értekezés elkészítése során a részletkérdéseket bemutató mellékletek számára. Az anyagban más forrásból felhasznált megnevezések, mértékegységek esetében ragaszkodtam az eredeti forrásban szereplı adatokhoz. Az értekezés témájához sok esetben idegen nyelvő kifejezés, szóösszetétel, betőszó vagy rövidítés kapcsolódik, ezért azokat lehetıleg elsı elıfordulásuk alkalmával kifejtettem és az értekezés végén mellékletben foglaltam össze. 8

19 II. JOGSZABÁLYI ÉS SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A villamos energia szolgáltatók tevékenységének szabályozása Azért tartottam fontosnak a jogszabályi környezet áttekintését, mert ebben az iparágban a mőködés szinte teljes körő jogi szabályozás alapján történik. Erre az iparágra számos európai uniós jogszabály vonatkozik, amelyek többségét már integrálták a magyar jogrendszerbe. Közel tíz évig tartó elıkészítést követıen fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia piac belsı szabályairól szóló irányelvet [19] (a továbbiakban: Irányelv). Az Európai Unió tagállamai legalább az Irányelv által meghatározott ütemő és mértékő fokozatos piacnyitást kötelesek végrehajtani. A rendszerhez való szabad hozzáférés mellett biztosítani kell az integrált villamos energia ipari vállalkozások tevékenységeinek szétválasztását és a kizárólagos jogosultsággal rendelkezı vállalkozások objektív, átlátható és diszkriminációmentes mőködését. Az Irányelv a piacnyitással nem érintett fogyasztók vonatkozásában lehetıséget ad a közüzemi szolgáltatási kötelezettség fenntartására. Az Európai Unió tagállamaiban a villamos energia piac elsı részének megnyitását február 27 én kellett végrehajtani. Az elmúlt idıszakban a tagállamok tapasztalatai rendkívül pozitívak, a villamos energia árak mind a nagyfogyasztók, mind a piacnyitással érintett háztartási fogyasztók esetében csökkentek. Az iparág hazai felgyorsult fejlıdése (privatizáció, az egységes európai piachoz történı csatlakozás igénye, piacnyitás) szétfeszíti a hatályos törvény kereteit, ezért módosítás helyett új törvény megalkotása vált szükségessé. Az 1990 es évtized nemzetközi tapasztalatai azt igazolják, hogy a korábbi nagy monopol ágazatokban (távközlés, vezetékes energiahordozók, légi közlekedés stb.) a verseny erısítése az árak jelentıs csökkenéséhez, a kínálati piac erısödéséhez, az ellátásbiztonság növekedéséhez, a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez, a fogyasztói választási lehetıségek szélesedéséhez és a nemzetgazdaságot terhelı költségek csökkenéséhez vezettek. A villamos energiáról szóló törvény Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásának küszöbén szükségessé vált a villamos energia piac mőködésének újragondolása. A Kormány elfogadta a magyar energiapolitika alapjairól és az energetika üzleti modelljérıl szóló határozatot [20] [21]. A dokumentum áttekinti azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az Európai Unióhoz történı csatlakozásáig meg kell valósítani. A modell kiemelt feladatként kezeli a villamos energia versenypiac létrehozását, az új 9

20 törvény elıkészítését. Az üzleti modellben a Kormány kijelöli az ágazat átalakulásának irányait, és ezen belül meghatározza az új villamos energia törvény sarokpontjait, fıbb elveit. A fogyasztók biztonságos, megfelelı minıségő és alacsony költségő villamos energia ellátása céljából, az objektív, átlátható és az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı szabályozás kialakítása, a villamos energia versenypiac kialakulásának elısegítése, a villamos energia hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése, valamint az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel hazánk is törvényt (továbbiakban: VET) alkotott [22]. A törvény az európai közösségi jogszabályokkal [23] összeegyeztethetı szabályozásokat tartalmazza. Az villamos energiáról szóló elsı törvény hatályba lépését követıen, június 26 án született meg a belsı villamos energia piacra vonatkozó közös szabályokról szóló Európa Tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) [24]. A VET az új irányelv alapvetı célkitőzéseivel összhangban álló szabályozást tartalmaz. Újdonságot jelent azonban az ellátás biztonságának, az egyenlı bánásmód követelményének, a fogyasztók védelmének, valamint a versenyt veszélyeztetı piaci magatartások megakadályozására vonatkozó rendelkezéseknek a hangsúlyos megjelenése az irányelvben. A törvény az irányelv új részletszabályainak való megfelelést szolgálja. Ennek megfelelıen a VET a fogyasztóvédelmi követelmények érvényesítése mellett alapvetı célkitőzésként továbbra is a villamos energia ellátás biztonságának fenntartását, a villamos energia piac hatékony mőködésének elısegítését, valamint a megfelelı minıségő és alacsony költségő villamos energia ellátás biztosítását jelöli meg. A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a VET tartalmazza a megújuló energiaforrásból, és a hulladékból nyert energiából származó villamos energia elıállítása támogatásának alapvetı szabályait. A törvény a hasznos hıigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsı energiapiacon való támogatásáról szóló Európa Tanácsi irányelv [25] rendelkezéseivel összhangban a szabályozást kiterjeszti a kapcsolt energiatermelésbıl származó villamos energia elıállításának elısegítésére. A VET a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvényben [26] meghatározott rendelkezéseknek a megfelelı adatkezelés elısegítése érdekében, a cél pontos meghatározásával, valamint a kezelt adatok körének kijelölésével felhatalmazást ad a fo- 10

21 gyasztókkal kapcsolatban álló engedélyes vállalkozásoknak a tevékenységük végzéséhez szükséges, személyes adatot tartalmazó iratok kezelésére. Emellett meghatározza a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban az engedélyesek és a rendszerhasználók villamos energia ipari tevékenységével, illetıleg villamos energia fogyasztásával kapcsolatos adatszolgáltatásának szabályait. Rögzíti továbbá a Magyar Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetıleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatásának rendjét, továbbá a Ptk. ban [27] meghatározott üzleti titoknak minısülı tények, információk, megoldások és adatok (üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat. Az Irányelv követelményeivel összhangban a Preambulumban alapvetı célként határozza meg a fogyasztók biztonságos, megfelelı minıségő és alacsony költségő ellátását, a környezetvédelmi követelmények betartását, a villamos energia versenypiac kiépítését és a hatékonyság növelését. A VET az Irányelv 2. cikkében rögzített fogalmakat az Értelmezı rendelkezések között szabályozza A VET célja, hogy keretet adjon a villamos energia piac mőködésének, és hosszú távon is rugalmasan alkalmazkodjon a bekövetkezı változásokhoz. Ennek érdekében a részletes szabályozás kormányrendeletekben (továbbiakban: Vhr) [28] történik. A VET sajátossága, hogy a jogi szabályozás párhuzamosan kezeli a fokozatosan bıvülı versenypiac és az ezzel arányosan visszaszoruló közüzemi szolgáltatás együttélését. A törvény a fogyasztókat két csoportra osztja. A fogyasztók azon köre, akik szabadon megválaszthatják, hogy melyik termelıtıl, kereskedıtıl vásárolják meg a villamos energiát az ún. feljogosított fogyasztók. Az ily módon vételezett villamos energia árában a felek szabadon megállapodhatnak. A feljogosított fogyasztók körét az éves fogyasztásuk mértéke alapján kormányrendelet határozza meg. Az elsı ütemben a nagyfogyasztók válnak feljogosítottá. A fogyasztók másik csoportjába (ún. közüzemi fogyasztók) tartoznak a lakossági, kommunális és a kisebb egyéb fogyasztók, akik még nem váltak a versenypiacon vásárlásra feljogosítottá, illetve akik nem kívánnak onnan beszerezni, tehát a lakossági, kommunális és egyéb kisebb fogyasztók. E fogyasztók érdekeit a közüzemi ellátási kötelezettség és a szabályozott végfelhasználói árak fenntartásával kell védeni. A villamos energia ellátás a villamos energia rendszerben történik. A rendszer üzemvitelének irányítása a független rendszerirányító hatáskörébe tartozik. A rendszeren belül két piaci mechanizmus jön létre, elkülönült szereplıkkel és szabályozással. A törvény szerint bárki szabadon létesíthet erımővet üzleti alapon. A ma már meglévı erımővek azonban a közüzemi fogyasztók 11

22 ellátása érdekében kötelesek a termelésük egy részét e célra felajánlani. Szabad kapacitásával az erımő a versenypiacon jelenik meg. A versenypiacon termelık, illetve kereskedık versenyeznek a feljogosított fogyasztók ellátásáért. A közüzemi ellátás láncolatában a közüzemi nagykereskedıt a közüzemi szolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatót pedig a közüzemi fogyasztóval szemben ellátási kötelezettség terheli. A VET szerkezetében új elemként jelennek meg a versenypiacot szabályozó fejezetek. A közüzemi szolgáltatásról szóló rendelkezéseket a jelenleg hatályos törvénybıl, a bekövetkezett változásoknak megfelelı kisebb módosításokkal vették át. Ez a kodifikációs megoldás a jogfolytonosság és a jogbiztonság érvényesülését szolgálja. A VET elıírásai szerint a villamos energia termelését, átvitelét, elosztását, kereskedelmét, felhasználását, a villamos energia rendszer irányítását az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelem, valamint a vagyon és üzembiztonság érvényesítésével, az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvényben és a mőszaki biztonsági elıírásokban meghatározott követelményeknek megfelelıen kell végezni. A VET korábbi változatának hatályon kívül helyezésére és új szabályozás megalkotására ben került sor. A szabályozások nagy része (I-XII fejezetek) január 1-jével lép hatályba. Az Országgyőlés a hatékonyan mőködı villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlıdés érdekében történı érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelı minıségő és átlátható költségszerkezető villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülı villamos energia piacaiba történı integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı szabályozás kialakítása érdekében alkotta meg az új villamos energiáról szóló törvényt (a továbbiakban Vitv) [29] és az annak egyes elemeinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletet [30]. A Vitv. céljai [31] és a Vitv. alkalmazási köre [32] érvényesítik az európai villamosenergia-piac mőködési követelményeit [33] és meghatározza alkalmazott fogalmait [34]. A Vitv szerint új termelıi kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlı bánásmód követelményét betartva, a következı szempontok érvényesítésével kell eljárni [35]. A Vitv. szerint az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlı bánásmód követelmé- 12

23 nyének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti [36]. Az elosztó megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti, elıre fizetı mérı felszereléséhez kötheti [37]. A villamos energia ellátás zavarai A Vitv szerint, abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítı engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét visszavonta [38], és ezáltal a felhasználók villamos energiával történı ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végsı menedékest jelöl ki. A végsı menedékest a Hivatal az e tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedık közül jelöli ki. Amennyiben végsı menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedı kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedıt kijelölni. A villamosenergia-rendszer jelentıs zavarának minısül a Vitv ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érı mértékő üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erımőveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentısen korlátozza, vagy megszünteti, illetıleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttmőködı képességét súlyosan veszélyezteti. A rendszerhasználók az általuk megkötött szerzıdésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektıl függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentıs zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebbıl fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni. Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek minısül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érı mértékő, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetıleg a felhasználók jelentıs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetı villamosenergia-ellátási zavar [38]. 13

24 Az adatszolgáltatás Az engedélyesek tevékenységük ellátása, a közcélú hálózatok zavartalan, megbízható mőködtetése, a villamos energia igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében külön célú távközlési rendszert létesíthetnek, tarthatnak fenn. A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan mőködését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban - és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban - meghatározottak részére az elıírt módon, idıben és csoportosításban megadni [39]. A villamos energia ellátási szabályzat A villamos energia ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minıségi követelményeinek, a versenysemlegesség, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni. A villamos energia ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, annak tényét külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri a rendszerirányító véleményét. A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történı egyeztetés mellett határidı kitőzésével, valamint az okok megjelölésével határozatban kötelezheti az érintett engedélyeseket a villamos energia ellátási szabályzatok módosítására, ha a szabályzatok akadályozzák a hatékony versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetıvé. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki. A villamos energia ellátási szabályzatokat [40] és azok módosításait az érdekeltek részére hozzáférhetıvé kell tenni. A gazdasági és közlekedési miniszter a VET alapján meghatározhatja a villamos mő mőszaki biztonsági követelményeit, a villamos mővet körülvevı biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, a csatlakozó, összekötı és fogyasztói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mőködı villamos berendezések és védelmi rendszerek mőszaki biztonsági minı- 14

25 sítésének és forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait, a mőszaki biztonsági szempontból jelentıs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot. A VET szerint a Hivatal villamos energia ellátással, a villamos energia ellátás biztonságának és a villamos energia piac hatékony mőködésének felügyeletével továbbá az egyenlı bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elısegítésével kapcsolatos feladatai körében a folyamatos és biztonságos villamos energia ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erımővek teljesítményében, illetve teljesítıképességében beálló jelentısebb változások indokoltságát. A Hivatal az engedélyesnek a villamos energia ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetıleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén köteles visszavonni az engedélyt, ha az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetıleg a villamos mővet, az ellátás biztonságát, az élet, egészség, üzem és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztetı módon üzemelteti. A fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a megfelelı minıségő villamos energia ellátás biztosítása érdekében a törvény lehetıvé teszi a Hivatalnak, hogy a villamos energia hálózatot üzemeltetı engedélyesek számára hálózat biztonságos mőködésére vonatkozó minimális követelményeket írjon elı. A Hivatal feladatai ellátásához a törvény biztosítja a rendszerirányítónak a szabad piaci szerzıdéseket villamos energia rendszer szabályozási, rendszerbiztonsági, hálózati szők keresztmetszeti szempontok miatt esetleg korlátozó magatartását kifogásoló kérdésekben azonnali (8 napon belüli) állásfoglalás lehetıségét. A biztonsági övezet A villamos mő és az azt körülvevı környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendı tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály vagy szabvány állapítja meg. A biztonsági övezeten belül tilos, illetıleg korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetıleg olyan tevékenységet folytatni, amely a villamos mő biztonságát, zavartalan mőködését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot 15

26 veszélyezteti. A biztonsági övezetre vonatkozó elıírásokat a vezetékjog és a használati jog engedélyezése és gyakorlása során figyelembe kell venni. A hálózati engedélyesek a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon földalatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést létesíthetnek, illetıleg helyezhetnek el; tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést létesíthetnek; az a fentiek szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltethetik, karbantarthatják, kijavíthatják, átalakíthatják és eltávolíthatják; a vezeték mentén lévı, a biztonsági övezetet sértı fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatják. A vezetékjogi engedélyben kell meghatározni a közcélú hálózat tartószerkezete által elfoglalható terület nagyságát, a tartószerkezetek közötti távolságot, a közcélú vezeték biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát úgy, hogy azok az ingatlan rendeltetésszerő használatát lényegesen ne akadályozzák. A villamos veszélyességi övezetek besorolása alapvetıen a jelenleg is érvényes szabványos elvek [41] alapján történt. Egyetértek Hankó Jánossal [42] abban, hogy nem bizonyult szerencsésnek viszont az övezetekre a villamos besorolás technicus terminus alkalmazása. Ez a megnevezés azt a hiedelmet sugallja, hogy a tőz- és robbanásveszélyes övezetekben a villamos berendezés az egyetlen potenciális gyújtóforrás. Sajnos ez a tévhit ma is meglehetısen uralkodó. Mőszaki biztonsági rendelkezések A fogyasztó a fogyasztói berendezések üzemeltetése során nem veszélyeztethetik az életet, az egészséget, az üzem és vagyonbiztonságot, és nem veszélyeztethetik, illetve nem zavarhatják a villamos mő üzemét és más fogyasztók villamos energia vételezését. A fogyasztó a villamos energia termelı berendezését (készülékét) csak a villamos energia ellátási szabályzatokban meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a villamos mővel. A villamos mő, a csatlakozó, összekötı és fogyasztói berendezés létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó részletes mőszaki biztonsági szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A nem lakossági fogyasztókkal kötött szerzıdésnek kell tartalmaznia a fogyasztó üzemének jellegébıl adódó, a közcélú villamos mő üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztetı hatások megszüntetésének módját. 16

27 Ha alapos gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a biztonságos szolgáltatásra vonatkozó elıírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenırzést nem teszi lehetıvé, illetve azt meggátolja, a szolgáltató a hálózati engedélyessel együttmőködve a hálózati engedélyes a fogyasztási helyre való bejutásáig és a biztonsági ellenırzés lefolytatásáig a rendelkezésre állást és a szolgáltatást a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással felfüggesztheti. Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabálytalanság nem történt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át, továbbá a fogyasztónak okozott kárt meg kell téríteni. 2. Az új villamosenergia piaci mőködési modell Az új villamosenergia piaci mőködési modell kialakítására javasolt [43] [44] új piaci struktúra egy tisztán versenypiaci modell, szemben a jelenlegi hibrid modellel, amelyben még egyidejőleg van jelen a közüzemi ellátás, és részlegesen a korszerő versenypiac. Az E.ON csoport megkezdte a felkészülést a versenypiaci modellbe való becsatlakozásra. Ennek elsı lépéseiként vizsgálta, értelmezte és adaptálta az E.ON csoport jövıbeli szerepére vonatkozó tervezetek javaslatait. A Magyar Energia Hivatalt javasolt modell legfontosabb jellemzıi a következık. A közüzemi alapú, hatósági áron történı villamosenergia ellátás megszüntetése A villamos energia kis és nagykereskedelmi piacán a közüzemet jellemzı értékesítési és beszerzési korlátozások, kapacitás felajánlási kötelezettség megszőnik, mind a fogyasztók, mind pedig a termelık és a kereskedık szabad piaci körülmények között szerezhetik be, illetve értékesíthetik a villamos energiát. A hatósági árszabályozás a javasolt új modellben erısen korlátozottan van jelen, legfeljebb a védelemre szoruló fogyasztók villamosenergia ellátása során javasolják fenntartani, amennyiben a fogyasztók e körének a többi fogyasztókkal szemben meglévı hátrányos helyzete, adottságai más módon nem kompenzálhatóak. A fogyasztók egyetemes villamos energia szolgáltatásra is jogosultak lesznek, amelynek keretében a versenypiaci vásárlás alternatívájaként az egyetemes szolgáltatóktól (a továbbiakban: ESZ) meghatározott minıségő villamos energiát vásárolhatnak méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árakon. A háztartási fogyasztók részére egyetemes villamos energia szolgáltatást az az engedélyes nyújthat, amely erre a jogszabály alapján kiírt és lefolytatott pályázat eredményeképpen jogot szerez. A pályázat eredményes lefolytatásáig, de legfeljebb 3 5 éves idıtartamra jogszabály jelöli ki ideiglenes jelleggel a jelenlegi közüzemi szolgáltatókat egyetemes szolgáltatás nyújtására azon háztartási fogyasztók részére, akik a villamos energiát nem versenypiaci körülmények kö- 17

28 zött kívánják megvásárolni. A villamos energia ellátás biztonsága érdekében a Javaslat bevezeti a végsı menedékes szolgáltató (a továbbiakban: VMSZ) hatóság általi kijelölésének lehetıségét arra az esetre, ha valamely ESZ vagyoni helyzetének olyan mértékő romlása következik be, amely az ESZ fizetésképtelenségét eredményezi, és ezáltal a fogyasztók ellátása veszélybe kerül. Alternatív javaslatként szerepel az anyagban annak a lehetısége, hogy bármely fogyasztót ellátó kereskedı fizetésképtelenné válása esetén VMSZ legyen kijelölhetı. A két javaslat között a lényegi különbséget az adja, hogy míg az elsı esetben a VMSZ kijelölése csupán az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult háztartási fogyasztók érdekeit védi, addig a második, ennél általánosabb esetben valamennyi fogyasztót védi az intézkedés. Ez utóbbi esetben a javaslat indokoltsága abból vezethetı le, hogy a villamos energiaszolgáltatás általános gazdasági érdekő szolgáltatás, amelynek a szolgáltató (kereskedı) csıdje esetén történı elmaradása ellehetetlenítheti az adott társaság fogyasztóinak ellátását. A hosszú távú megállapodások A hosszú távú villamos energia vásárlási és kapacitás lekötési megállapodások (a továbbiakban: HTM) és a hosszú távú villamos energia adásvételi szerzıdések (a továbbiakban: VEASZ) jelentısen módosulnak, vagy teljesen megszőnnek. A hosszú távú szerzıdések fennállása jelentıs versenyjogi gondokat okoz egyrészt a bárki számára elérhetı erımői kapacitások hiánya, másrészt az új szereplık piacra lépésének korlátozása miatt, továbbá azt az EU Bizottság Magyarországon és Lengyelországban lefolytatott elızetes vizsgálatainak eredményeképpen az EU jogszabályokkal ellentétesnek minısítette. E probléma feloldására más országok tapasztalatait is figyelembe véve két olyan megoldás kínálkozik, amely nem okoz tényleges hátrányt az erımői befektetıknek. Egyrészt a szerzıdések olyan újra tárgyalása, amelynek eredményeként a szerzıdéses rendszer alapvetıen változatlan struktúrában fennmarad, csak csökkentett volumenben és részleges, széthúzott kártalanítással (a lekötött kapacitás, a garantált átvételi mennyiség, a szerzıdéses idıtartam, a szerzıdéses ár csökkentése útján). Másrészt a HTM ek és VEASZ ok szerzıdéses rendszerének teljes törlése, a szerzıdések jogszabály erejével történı felbontása és az érintett befektetık korlátozott mértékő kártalanítása. Mindkét változatnak azt kell eredményeznie, hogy megszőnjön a jelenlegi egyvásárlós (single buyer) modell, s azzal egyidejőleg a közüzemi szolgáltatók jogszabályban rögzített beszerzési kötelezettsége a jelenlegi közüzemi nagykereskedıtıl. A HTM ek és a VEASZ ok átalakítása következtében felszabaduló kapacitások és energia értékesítésére és beszerzésére a villamos energia kis és nagykereskedelmi piacának következı szegmensein nyílik lehetıség: 18

29 Kétoldalú szerzıdések piaca: Az új modell keretében megszőnnek a jelenlegi rendszer értékesítési és beszerzési korlátai, és valamennyi piaci szereplı részére lehetıvé válik a villamos energia kétoldalú szerzıdések (beleértve az importot és az exportot is) keretei között történı értékesítése és vásárlása. Szervezett villamos energia piac: A versenypiaci modell bevezetésével egyidejőleg amennyiben a jelenlegi jogszabályok alapján továbbra sem nyújtanak be a Hivatalhoz szervezett piac üzemeltetıi engedély iránti kérelmet az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában kell a szervezett piacüzemeltetıt (a továbbiakban: SZPÜ) létrehozni. Az SZPÜ által létrehozott és mőködtetett szervezett piac legfontosabb feladata az indikatív, jelzés értékő nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése az összes piaci szereplı és az erımői befektetık felé és egyúttal transzparens értékesítési beszerzési helyszín biztosítása. Rendszer szintő szolgáltatások piaca: A rendszer szintő szolgáltatások piaca több szereplıs, a valós piaci folyamatokat tükrözı kereskedelmi formává válik, ahol a termelık közvetlenül tehetnek ajánlatot az átviteli rendszerirányítónak (a továbbiakban: TSO), a TSO beszerzi az átviteli hálózati veszteséget, és a kiegyenlítı energia árát a piaci viszonyok alakítják ki. A rendszer szintő szolgáltatások fedezetéül lehetıvé kell tenni, hogy kellı mértékő többletkínálat álljon rendelkezésre a tartalékpiacon akár a HTM ek újratárgyalásával, akár ennek sikertelensége esetén jogszabállyal történı módosítás útján. Határkeresztezı kapacitáspiac: Az új modell bevezetését megelızıen, de legkésıbb azzal egyidejőleg meg kell szüntetni az EU jogszabályai és a hosszú távú importszerzıdések, valamint a határkeresztezı kapacitások elosztására vonatkozó hatályos szabályozás közötti ellentmondást, és az új modellnek biztosítania kell a határkeresztezı kapacitásokhoz való egyenlı, megkülönböztetés mentes hozzáférést. A versenyfeltételek A hatékony verseny feltételeinek megteremtése és mőködésének biztosítása érdekében a Javaslat bevezeti a villamos energia iparági szabályozásban új, de a versenyjogban és más iparági jogszabályokban1 nem ismeretlen jogintézmény, a jelentıs piaci erıfölény (a továbbiakban: JPE) fogalmát és azon szabályrendszer legfıbb elemeit, amelyek biztosítják a garanciális feltételeit annak, hogy versenypiaci körülmények között az egyes piaci szereplık már meglévı vagy a késıbbiekben esetlegesen kialakuló piaci dominanciája ne korlátozza a szabad versenyt. A koncepció lényege, hogy a kis, illetıleg a nagykereskedelmi piacon jelentıs piaci erıvel rendelkezı 19

30 engedélyesekre a Hivatal, mint szabályozó hatóság speciális többletkötelezettségeket, illetve esetenként azok egy részét (pl. kapacitás aukció, árkontroll, ellátási kötelezettség az ESZ részére, stb.) állapíthat meg az erıfölénnyel való visszaélés megelızése, valamint a verseny hatékonyságának elısegítése érdekében [45]. Az átviteli rendszer irányítására a Javaslat olyan megoldást kínál, amely vertikálisan integrált villamosenergia ipari társaság keretei között mőködı átviteli rendszerirányító TSO esetén is biztosítja az átlátható, kiszámítható és megkülönböztetés-mentes mőködést a jelenlegi jogi, funkcionális és számviteli szétválasztási szabályok fenntartása mellett. A fogyasztóvédelem A Javaslat a fogyasztóvédelem keretében felvázolja azon intézkedések sorát, amelyek bevezetésével a védelemre szoruló, veszélyeztetett fogyasztók támogatása a jelenlegi szociális támogatáson túlmenıen valósul meg az Irányelv elıírásaival összhangban (pl. számlafizetéssel kapcsolatos tanácsadás, energiahatékonysági tanácsadás, megfelelı kommunikációs mód biztosítása a fogyatékkal élık részére, gyakoribb mérıleolvasás, stb.). A modell leírás javaslatot tesz a Hivatal hatáskörének és felépítésének, döntéshozatali mechanizmusának az Irányelv által meghatározott kompetenciák mentén történı újraszervezésére. A Hivatal hatáskörének bıvítésére elsısorban a nemzeti és a regionális energiapiac mőködésével kapcsolatban (pl. hozzáféréssel kapcsolatos hatáskörök, csatlakozási és hálózathasználati tarifák meghatározása, határkeresztezı kapacitások allokációjának felügyelete stb.), valamint a jelentıs piaci erıfölény megállapítása és az ezzel való visszaélés lehetıségének megakadályozása kapcsán van szükség. A Hivatal belsı felépítésének, döntéshozatali mechanizmusának átgondolására a külföldön már bevált és hazánkban is egyre inkább elterjedı testületi irányítás bevezetésének szempontjából van szükség, annak érdekében, hogy a Hivatal hatékonyabban tudja ellátni a versenyzı energiapiac felügyeletét, a ráruházott szakértıi és hatósági feladatokat. A közösségi szabályok megfelelı implementálása hazánknak a csatlakozás idıpontjától kötelezettsége. E szempontra tekintettel az új mőködési modell további szakmai konzultációkon történı véglegesítését, majd ezt követıen a koncepciónak új ágazati törvényben és a szükséges másodlagos jogszabályokban történı megfogalmazását és a részletszabályok átgondolt kidolgozását javasoljuk, annak érdekében, hogy a modell kellı felkészülést követıen minél hamarabb, azonban összhangban a GKM által képviselt állásponttal legkésıbb a teljes piacnyitás idıpontjáig (2008. január 1.) bevezetésre kerülhessen. 20

31 A javasolt piaci struktúra A javasolt piaci struktúra a következı piaci szegmensekbıl áll: Szervezett piac, Kétoldalú szerzıdések piaca, Rendszerszintő szolgáltatások piaca és Határkeresztezı kapacitáspiac. Jelenleg hat közüzemi szolgáltató látja el villamos energiával a teljes háztartási fogyasztói kört, ennek megfelelıen rendelkezik az ehhez szükséges mőszaki, szervezeti, gazdasági háttérrel. A modelljavaslat szerint a jelenlegi hat közüzemi szolgáltatót kötelezné a jogszabály ideiglenes jelleggel egyetemes szolgáltatás nyújtására (azaz ideiglenes egyetemes szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására és az engedély alapján a szolgáltatás nyújtására) a lakossági fogyasztók részére mindaddig, amíg az egyetemes szolgáltatás versenypiaci körülmények között mőködıképessé válik (pl. tenderen kiválasztásra kerülnek az egyetemes szolgáltatást nyújtó kereskedıi engedélyesek). A Javaslat új engedélytípusként bevezeti az egyetemes szolgáltató (ESZ) [46] [47] fogalmát és új mőködési engedélytípust javasol létrehozni az egyetemes szolgáltatás nyújtására. Az ESZ engedélyest illetékességi területén e fogyasztókkal szemben szerzıdéskötési és ellátási kötelezettség terheli. E szempontokra tekintettel az új mőködési modell részleteinek további szakmai konzultációkon történı kidolgozásával egyidejőleg a jelen Javaslat koncepciójának új ágazati törvényben és a szükséges másodlagos jogszabályokban történı megfogalmazását és a részletszabályok átgondolt kidolgozását javasolják, annak érdekében, hogy a modell kellı felkészülést követıen minél hamarabb, azonban összhangban a GKM által képviselt állásponttal [48] [49] legkésıbb a teljes piacnyitás idıpontjáig (2008. január 1.) bevezetésre kerülhessen. Az E.ON csoport az új piaci alapú modell szervezési intézkedéseit megtervezte (az egyes ágazati feladatok szétválasztása, mőködési feltételei meghatározása). Vizsgálja és alakítja a közvetlen alá és fölé rendeltségen, a közös tulajdonon és irányító szervezeten alapuló egységes vállalat felváltását együttmőködı és versenyzı vállalkozások körére. A vállalkozások önállóan alakítják profiljukat, biztonsági rendszerüket, de versenyeznek is más hasonló profilú vállalkozásokkal. Az E.ON csoport szerint az új piaci alapú együttmőködés alapja a minıség irányítási rendszerek által nyújtott lehetıségek és kötelezettségek érvényesítése. 21

32 3. A Balanced ScoreCard keretrendszer A Balanced ScoreCard [50] egy kontrolling eszköz a stratégiai menedzsment támogatására, alapelve, hogy a stratégiát egymással logikai kapcsolatban lévı nézıpontokba győjtött operatív célokká bontja le, így a Balanced ScoreCard átfogó képet ad a vállalat céljairól és azok teljesülésérıl. Erıssége a rendszernek, hogy rugalmasan alakítható a vállalat különleges tulajdonságainak megfelelıen, míg hátránya: a vállalatok közötti összehasonlító elemzésekhez korlátozottan használható. A Balanced ScoreCard ok okozati összefüggései lehetıvé teszik, hogy a pénzügyi mutatószámokkal le nem írható tényezık pénzügyi hatásait is ki lehessen mutatni. A Balanced ScoreCard mutató számrendszere tartalmaz visszatekintı (eredményleíró) és elırejelzı (teljesítményokozó) mutatókat. Lényeges tulajdonsága a Balanced ScoreCardon alapuló vállalatvezetésnek, hogy a stratégia megvalósítását célzó projektek finanszírozása nem a vállalat éves mőködési költségeinek terhére, hanem a stratégiai keretbıl történik. A Balanced ScoreCard alkalmas eszköz lehet arra, hogy a magas kockázati szint mellett mőködı vállalatok a kockázatok hatását az irányítás különbözı területein értelmezni tudja, azonban ahogy már Robert S. Kaplan és Peter D. Norton a Balanced ScoreCard rendszert leíró könyvében jelezte [51] a rendszerben, vannak esetek például a magas környezeti és biztonságtechnikai kockázat mellett mőködı cégek amikor a négy nézıpont már nem elegendı. A dolgozatom gyakorlati részében bemutatom, hogy a kockázati elemek miként építhetıek be a Balanced ScoreCard mutatószám rendszerébe, önálló nézıpontként. 4. A kockázat értékelések szabályozásai A kockázatok értékelésének EU szabályozásai Mivel az E.ON csoport nemzetközi konszern tagja, ezért a vállalatcsoportnak érdeke, hogy a nemzetközi jogi szabályozásnak a magyarországi vállalatok is a lehetı leginkább megfeleljenek. A munkabiztonsági kockázat elemzés A munkabiztonsági kockázat elemzés az Európai Unió alapvetı munkavédelmi jogforrásából [52], a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló irányelvben került be a munkavédelmi szabályozásba. A munkavédelmi követelmények érvényesítése kiterjed a gép, berendezés, szolgáltatás igénybe vevı biztonságára is. A munkabiztonsági kockázat elemzés már kialakult, szervezettel, követelményrendszerrel rendelkezik. Ez a terület a dolgozatban vizsgált E.ON csoport tevékenységi körében is alapvetı je- 22

33 lentıségő (a Zrt. dolgozói és a szolgáltatást igénybe vevık biztonságára is), ezért követelményei érvényesítését elemzem. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzés A veszélyes anyagokkal és a veszélyes üzemekben folytatott tevékenységet folytatók kockázat elemzési kötelezettségeire több nemzetközi szabályozás [53] rendelkezik. A szabályozások könnyítik az állampolgárok és a civil szervezetek részvételét a veszélyes anyagokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek ellenırzésében, növelik a veszélyes üzemek felelısségét (pl. a szennyezı fizet elve). Ezek a szabályozások a hazai szabályozásokban is megjelentek [54] [55]. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzés is kialakult, szervezettel, követelményrendszerrel rendelkezik a hazánkban [56]. Ez a terület a dolgozatban vizsgált E.ON csoport tevékenységi körében nem jelentıs, de a villamos rendszer biztonsága vizsgálható a robbantásos terrorizmus megjelenése miatt, mert a hálózat sérülése kihat a szolgáltatást igénybe vevık biztonságára is), ezért követelményei érvényesítését részletesen elemzem. A kémiai kockázat elemzés A kémiai anyagokkal folytatott tevékenységet folytatók kockázat elemzési kötelezettségeire több nemzetközi szabályozás [57] rendelkezik. A veszélyes anyagok körét, azok hatásainak azonosítását, az erre alkalmas szervezetek tevékenységét a jogszabályok meghatározzák és azok aktualizálása is folyamatos. A veszélyes anyagokkal dolgozók bejelentési kötelezettségei, a hatósági ellenırzési rendszer a veszélyes anyagokkal jelentkezı kockázatok azonosításában jelentıs lépések. Ezek a szabályozások a hazai szabályozásokban is megjelentek [58]. A kémiai kockázat elemzés is kialakult, szervezettel, követelményrendszerrel rendelkezik. Ez a terület a dolgozatban vizsgált E.ON csoport tevékenységi körében nem jelentıs (csak a javító mőhely tevékenységében vizsgálható, de annak tevékenységében nincsenek a szolgáltatást igénybe vevık biztonságára is kihatásai), ezért követelményei érvényesítését részletesen nem elemzem. Az elektromágneses kockázat elemzés Az elektromágneses kockázat elemzés még kialakulatlan, szervezete, követelményei megfogalmazás alatt állnak és a túlzásoktól sem mentesek. Ezért és azért, mert ez a terület a dolgozatban 23

34 vizsgált E.ON csoport tevékenységi körében alapvetı jelentıségő, megvizsgáltam követelményeit, összetevıit. Az EGK irányelv [59] értelmében a munkavállalók fizikai tényezık (elektromágneses terek) hatásából keletkezı kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló Európai Parlament és a Tanács Irányelve [60] április 29 én született meg. Ebben részletesen szabályozták az elektromágneses kockázat elemzési feladatokat. A tagállamoknak április 30. elıtt kell hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az irányelv nem vonatkozik a hosszú távú hatásokra, beleértve az idıben változó elektromos, mágneses és elektromágneses tereknek való expozíció lehetséges rákkeltı hatásait, amelyek esetében az okozati összefüggésre nincs meggyızı tudományos bizonyíték. A kockázatértékelés Az irányelv alapján a munkáltató gondoskodik arról, hogy az elektromágneses terek kockázatainak a munkavégzés során kitett munkavállalók és/vagy képviselıik a kockázatértékelés eredményére vonatkozó szükséges tájékoztatásban és oktatásban részesüljenek. A munkavállalókkal, illetve képviselıikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselıik részvételére az ezen irányelv elıírásainak megfelelıen kerül sor. Az informatikai kockázat elemzés Az információ erıforrásként való kezelése számtalan szervezetben kulcsfontosságú. Kétségtelenül így van ez a személyes adatokat is kezelım áramszolgáltató. esetében, ahol a mőködés alapfeltétele a megbízható információ rendelkezésre állása. Különösen fontossá válik ez a kérdés az elektronikus kereskedelem elterjedésével azon szervezetek számára is, amelyek szereplıi lesznek ennek a kereskedelmi formának. Az információ biztonsága azonban nemcsak ezen szervezetek, hanem szinte minden szervezet számára fontos kérdés, hiszen sok esetben rendelkeznek a vevı tulajdonát képezı információval, amelyet meg kell ırizniük, védeniük kell. A legfontosabb szabványok a bizalmi harmadik felek digitális aláírás alkalmazásának támogatására vonatkozó szolgáltatásaira [61], a bizalmi harmadik felek szolgáltatásainak használatára és irányítására [62], a hozzáférés ellenırzés biztonsági informatikai objektumaira [63], a rendszerek biztonságának fejlesztésére [64], az informatikai behatolások elleni védelemre [65], az idıbélyeg szolgáltatások [66], az elliptikus görbéken alapuló kriptográfiai technikák [67], digitális 24

35 aláírási szolgáltatásokkal kapcsolatos szabványra [68], az informatikai biztonság menedzsmentjére [69], az informatikai biztonságértékelés közös szempontjaira [70] és a biztonsági rendszerekre [71] vonatkozó szabályozásokat tartalmazzák. Mivel az E.ON Hungária Zrt. anyavállalata a német E.ON Ag. jelen van az amerikai tızsdén, eleget kell tennie a Sarbannes-Oxley Act elıírásainak [72]. Ezért a teljes konszernben alkalmazandó, rendkívül részletes szabályozást alakítottak az informatikai biztonság megerısítésére. Ezeknek az elıírásoknak a betartását a konszern belsı ellenırzı szervei és a külsı könyvvizsgálók félévente auditálják. Az információk védelmével kapcsolatos kockázat elemzés is kialakulatlan, szervezettel, követelményrendszerrel rendelkezik. Ez a terület a dolgozatban vizsgált E.ON csoport tevékenységi körében a rendszer vezérlése, az együttmőködı partnerek adatai és a fogyasztói adatok nyilvántartásaiban jelentıs és annak a szolgáltatást igénybe vevık biztonságára is lehetnek kihatásai), ezért követelményei érvényesítését részletesen nem elemzem. A robbanási kockázat elemzés Az Európai Parlament és Tanács a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munka során, a munkavállalók biztonságát és egészsége védelmét szolgáló minimális követelményekrıl szóló irányelvével [73] határozta meg robbanási kockázat elemzési feladatokat. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzés kialakult, de a gyújtóforrást is jelentı villamos rendszer kialakításának követelményrendszere a legtöbb vállalkozásnál kidolgozás alatt áll. Ez a terület a dolgozatban vizsgált E.ON csoport tevékenységi körében is jelentıs (bár csak a fogyasztói oldal berendezései tevékenységében vizsgálható, de annak tevékenységében jelentısek lehetnek a szolgáltatást igénybe vevık biztonságára is megvalósuló kihatásai), ezért követelményei érvényesítését részletesen elemzem. 5. A kockázatok értékelésének magyar szabályozásai A Magyarországi gyakorlatban,a kockázatértékelés [74], nem más, mint annak áttekintése, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvintézkedések szükségesek a balesetek megelızésére. Elvégzése a minıségi "becsléses" eljárástól a bonyolult esetekben laboratóriumi vizsgálatokkal, tudományos apparátussal, költséges szolgáltatásokkal végzendı elemzésekig terjed. 25

36 A kémiai kockázat elemzés A kémiai biztonságról szóló törvény (a továbbiakban: Kbtv.) [75], valamint a munkavédelemrıl szóló törvény (a továbbiakban: Mvt.) [76] és a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló rendelet [77] szerint a munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredı kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést dokumentálni kell, és újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentıs változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik, vagy foglalkozás egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá. Az egészségügyrıl szóló törvény [78], és a biológiai tényezık hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérıl szóló rendelet [79], szerint annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegetı kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak, valamint nem szervezett munkavégzés esetén a munkát elrendelınek (a továbbiakban együtt: munkáltató) minden olyan tevékenységnél, amely feltehetıen biológiai tényezık kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végzı személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érı expozíció jellegét, idıtartamát és amennyiben lehetséges mértékét. A különbözı csoportokba tartozó biológiai tényezık együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévı biológiai tényezıre meg kell becsülni. A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezıkkel történı expozícióját befolyásolhatja. A becslést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni: a biológiai tényezık csoportba sorolása; az ÁNTSZ ajánlásai [80]; a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információk; a munkavállaló munkahelyi tevékenységébıl adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatások; a munkavállaló tényleges foglalkozási, illetve foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedései. 26

37 A munkabiztonsági kockázat elemzés A munkavédelemrıl szóló törvény elıírja a veszélyes technológiák elızetes és idıszakos biztonsági felülvizsgálatát. Ezen elıírás gyakorlati végrehajtása az üzem számára igen jelentıs problémát jelent, mivel a veszélyes technológiai folyamatokra vonatkozó jogi és mőszaki szabályozás csak csekély támpontot ad a vizsgálatok elvégzéséhez. A munkaeszközök vizsgálatához vizsgálati módszer és tematika is rendelkezésre áll [81], és vannak gépvizsgálati követelményeket tartalmazó szabványok is (pl. emelıgépek, targoncák) [82]. A munkavédelemrıl szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a biztonságos mőszaki állapot megırzése érdekében idıszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát [83], továbbá a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt. A munkabiztonsági kockázat értékeléshez minden elemzı és szoftverkészítı adott ki útmutatót. Egy általánosan elfogadott [84] elemzési eljárás lépéseit alkalmazom Irányítás és szervezet Nem kötelezı eleme a veszélyes technológia biztonsági felülvizsgálatának, akkor célszerő elvégezni, ha a vezetés átfogó ismereteket kíván kapni a cég biztonsági irányításáról, illetve ki akarja építeni a korszerő biztonság irányítási rendszerét. Az E.ON csoport esetében méretébıl és tevékenységébıl adódóan ezt a területet is megvizsgáltam, mivel folyamatosan együtt kell mőködni az állami és önkormányzati hatóságokkal, illetve a katasztrófavédelem szerveivel. Az általam fejlesztett szoftverek az irányítási szervezet mőködtetéséhez térinformatikai segítséget nyújt A dokumentációk vizsgálata A hatósági engedélyek, vizsgálatok fejezet alatt kell vizsgálni a technológiához tartozó hatósági engedélyezés alá tartozó berendezéseket és az értékelésnek az engedély meglétére, és érvényesítésére kell vonatkoztatni (pl. nagy veszélyességő nyomástartó edény 3 év). Az éghetıfolyadékok és olvadékok tároló tartályai esetén szerkezeti vizsgálatot és tömörségi próbát kell végezni [85]. Az egyéb kötelezı vizsgálatok esetén a vizsgálat megtörténtét és vizsgálatok során esetleg feltárt hibák kijavítását kell értékelni. Ennek megfelelıen, ha a vizsgálatok során feltárt hibákat nem szüntették meg, megfelelı értékelés nem adható meg. A munkafolyamatok szabályozása értékelésénél a vizsgálónak arról kell meggyızıdnie, hogy a vizsgált technológiához valamennyi utasítás teljes körően rendelkezésre áll e. Fel kell sorolni az 27

38 utasítás azonosítóját megfelelt jelöléssel, illetve azokat a mőveleteket, gépeket, amelyre nincs utasítás nem felelt meg jelöléssel. A technológiai folyamatábrát meg kell vizsgálni, hogy az tükrözi e a technológia tényleges helyzetét, illetve az idıközben végrehajtott változásokat. (Mőszerek, szabályzók, csı átkötések, szerelvények, stb.). A mentési tervet olyan szempontból kell értékelni, hogy tartalmazza e a felsorolt témákat, valamint hogy a technológiai változások elsısorban a veszélyes anyagok mennyiségi és minıségi változásából adódó követelmények átvezetése megtörtént e? A munkafolyamatok szabályozásainak értékelését utasításonként kell elvégezni. Meg kell jelölni azokat az utasításokat, amelyek hiányosak voltak, a hiányosság feltüntetésével, és a várható üzemzavarokra és elhárításukra vonatkozó követelményekkel. A karbantartási ütemterveket és bizonylatokat a veszélyes technológia biztonsága szempontjából kell értékelnie, mégpedig úgy, hogy az egyes berendezésekre, vezetékekre, szerelvényekre, stb. indokolt e karbantartási ütemterv vagy nem szükséges, elegendı, ha a hibákat idıben elhárítják, mert a meghibásodás nem okoz veszélyt (pl. vizes mosó vezeték hálózata). Ugyan ez vonatkozik a (mő)bizonylatok [86] meglétére is. Értékelni kell, hogy a karbantartási ütemterv szerint idıszakosan ellenırzik és javítják e, illetve az elvégzett ellenırzés, javítás dokumentált (bizonylatozott) e A veszélyes tevékenység azonosítása A telephely földrajzi elhelyezése hatással lehet a biztonsági követelmények megítélése szempontjából is, (pl. a tevékenység hatókörében tartózkodók védelme miatt) ezért vizsgálandó. A technológiai folyamaton a vizsgálat tárgyát magában foglaló veszélyes technológiát kell érteni A veszélyes anyagok azonosítása A technológiai folyamatban használt (jelen lévı) anyagok illetve készítmények közül azok tekinthetık veszélyesnek, amelyek veszélyességi csoportokba [87] besorolhatók. A veszélyes anyag, készítmény besorolására vonatkozó adatokat a címke vagy Biztonsági Adatlap [88] alapján kell megadni. A tőz és robbanásveszélyes anyagok besorolásánál az OTSZ [89] szerinti besorolás is alkalmazható. Az anyagra és készítményre vonatkozóan fel kell tüntetni valamennyi veszélyességre utaló jelzést (pl. mérgezı, tőzveszélyes), a mennyiségnél pedig az üzem területén, a technológiai folyamatban (sarzs) valamint az üzemi tároló(k)ban és vezeték(ek)ben elıforduló legnagyobb mennyiséget. 28

39 A figyelembe vett anyagoknál az 500 m távolságon belül tárolt vagy felhasznált veszélyes anyagmennyiségeket kell megjelölni, amelyek a telephely területén találhatók, a legnagyobb tárolt, illetve felhasznált vagy gyártott mennyiségeket figyelembe véve. Becsülni kell a vezetékekben lévı anyagmennyiségeket is. A kémiai és fizikai folyamatok biztonságának értékelése során a technológiai folyamat veszélyeit mérlegelve a megfelelı védelmek megítélésénél figyelembe kell vennie, hogy ha egy egy védelem valamilyen okból kiesik (meghibásodik) mőködik e egyéb olyan védelem, amely a kiesı védelem hiba okától függetlenül is biztonságos állapotban tartja a folyamatot (pl. energia kimaradás) vagy a folyamatot biztonságosan leállítja. Az üzemeltetési mőveletek, veszélyes technológiák biztonsága kizárólag a mőszaki biztonsági állapot alapján nem értékelhetı ezért elsısorban az üzemeltetési mőveletek értékelések megítélése tartalmazhat bizonyos szubjektív elemeket. Ilyenek a személyzet felkészültsége, a mőveletekbe épített ellenırzés, a karbantartási mőveletek, stb., ezekre a választ általában a helyi ismeret, illetve a személyzet kikérdezése során lehet megadni. A vizsgálat tartalmaz olyan kérdéseket is, amelyek adott esetben csak mérési eredmények alapján értékelhetık (pl. elektrosztatikus feltöltıdés, üzemi légtér, szellızés), a vizsgálónak kell eldönteni a veszélyes anyagok tulajdonsága, mennyisége, a technológiai rendszer kialakítása, állapota alapján, hogy szükségesnek tartja a mérések elvégeztetését, vagy elfogadja a korábbi mérések eredményeit, illetve az állapotok figyelembe vételével mérés nélkül is értékelni tudja a megfelelıséget. Könnyen belátható, hogy a forró felület, a frikciós szikrák, vagy a robbanó- motorokból származó izzó koromrészecskék a villamos szikrával, ívvel, melegedéssel azonos súlyú veszélyforrást képeznek. Ad absurdum az is elmondható, hogy a modern vezérlési rendszerekben a villamos energia esetleges hiánya potenciálisan nagyobb veszélyforrás, mint a jelenlétébıl eredı rizikó. (Vegyi reakció megfutása.) A technológia szerepe Az MSZ 1600/8 a tőz- és robbanásveszélyt okozó anyagokat. A. vagy.b. tőzveszélyességi osztályokba sorolta be. Ez két kritérium alapján történik: az adott anyag lobbanáspontja, és az éghetıség (robbanás) alsó határa (ARH) alapján. A lobbanáspont egy lényeges jellemzı, és igen fontos a normál környezeti nyomáson tárolt, feldolgozott anyagok esetében. Az EON csoport létezı technológiáiban [90] a vegyi reakciók általában a környezeti hımérsékleti értéken és nyomáson mennek végbe, ezért a modern gáz-, és 29

40 olajiparban, vegyiparban, gyógyszeriparban stb. tapasztalt hibák nem igazán meghatározó tényezık. Egyetértek Hankó Jánossal [91] abban, hogy nem volt szerencsés az ARH 10%-ot választóvonalnak tekinteni. A gyakorlatban elıforduló mintegy 350 gáz, gız, köd 95 százalékának ARH értéke 10% alatt van. Ez soha nem volt és most sem reális választóvonal. Nem állta ki az idı próbáját az MSZ 1600/8 azon filozófiája sem, hogy a porok robbanása ellen a gázok elleni védekezés eszközeivel, védelmi módjaival lehetséges eljárni. Nem igazán vigasztaló, hogy az MSZ EN nem vonatkozik a porokra, ezért a porok esetében e problémát tovább görgetjük elıre. Ilyen értelemben a szabvány e vonatkozásban továbbra is érvényben marad. Az MSZ 1600/8 legmagasabb problémája az volt és jelenleg is az, hogy olyan archaikus védelmi módokat (jelöléseket) tüntet fel, melyek óta nincsenek érvényben. Az MSZ 1600/8 hosszú pályafutásának másrészrıl az az oka, hogy sem európai, sem nemzetközi vonatkozásban a legutóbbi idıkig (1997) a nemzetközi intézmények képtelenek voltak egységes zóna-besorolási, létesítési elıírásrendszert kidolgozni. Egyetértek Hankó Jánossal [92] abban, hogy az Európai Gazdasági Közösség (késıbb Európai Unió) is elkövette azt a mulasztást, hogy az áruk szabad áramlása céljából jogi mőszaki elıírásrendszerével lebontotta az akadályokat, azok gyakorlatilag szabadon áramolhattak a tagországok között, csak a létesítési elıírások eltérı volta miatt esetenként nem voltak üzembe helyezhetık. Az IEC megjelenésével sikerült a zónabesorolást egységesíteni és ezt változatlan formában az EU és hazánk is (gyakorlatilag egy idıben) átvette A technológiai rendszerek állapotának értékelése A berendezések biztonsága értékelésénél nem csak egy berendezést vagy gépet kell vizsgálni, hanem olyan vizsgálati egységekre kell bontani a technológiát, amelyben az egyes berendezések és a kapcsolódó gépek, berendezések közösen vesznek részt a technológiai funkcióban. Az egymással kapcsolatban álló berendezések hibája átterjedhet a kapcsolt berendezésre vagy egységre (pl. szivattyú, kompresszor és kapcsolódó leválasztó, tároló vagy autokláv), és a rendszer biztonságát veszélyezteti. A túlnyomás elleni védelemnél a hazai elıírásokból kell kiindulni, mivel ezekre a biztonsági szabályzatok és szabványok megfelelı értékeket, számítási módszereket adnak. Az értékelésnél a kérdésekben leírt meghibásodási lehetıségek, az együttes meghibásodások mérlegelésével együtt vizsgálandók. A túlzott hımérséklet elleni védelemnél az elızı fejezet a kémiai és fizikai fo- 30

41 lyamatok biztonságának vizsgálati tapasztalatait, pl. az anyagok exoterm reakcióira vonatkozó adataiból, kritikus hımérséklet, reakció sebesség, hı fejlıdés stb. elemzésébıl kell kiindulni. A vezetékek és szerelvények, technológiai rendszerek mőködtetésében gyakori, hogy a technológiai változásokat, elsısorban a vezetékek és szerelvények változásait nem követi a dokumentáció folyamat ábra, mőveleti utasítások változtatása. Ez súlyos zavart okozhat az üzemvitel során, súlyosbítja a veszélyeket üzemzavar, havária esetén, amikor az üzemi személyzeten kívül külsı beavatkozás is szükséges lehet, katasztrófához is vezethet. Ezért az azonosítás igen lényeges, amelyet idıszakonként el kell végezni különösen akkor, ha nagy mennyiségő veszélyes anyagot tárolnak és szállítanak a mennyiségek nagyságrendje kiszabadulás esetén elérhetik a katasztrofális méreteket. Ezért fontos a vezeték hálózat állapotának helyes megítélése, a szerelvények mőködıképességének értékelése, és annak mérlegelése, hogy csıtörés esetén az abban lévı anyagmennyiséget figyelembe véve egy egy érintett csıszakaszból ne kerülhessen veszélyes mennyiségő anyag a szabadba. A mőszerezés, irányítástechnika a veszélyes technológiai folyamatok biztonságának ellenırzése és irányítása szempontjából elemezendı. Ennek valamennyi eleme elsısorban a folyamatok biztonságát szolgálja, ezért az értékelés legfontosabb szempontja annak megítélése, hogy az ellenırzési irányítási rendszer egyes elemeinek kiesése, a folyamatban milyen veszélyhelyzetet idézhet elı. Lényeges az is, hogy a biztonságot szolgáló mőszerek esetében a válaszadási vagy kiesı holtidık miként befolyásolják a folyamat kézbenntarthatóságát, biztonságát A gépek vizsgálata A veszélyes technológiai folyamatokhoz és rendszerbe tartozó gépek biztonsági felülvizsgálatát alapvetıen két szempont alapján kell elvégezni. A gép biztonsága, állapota mennyiben befolyásolja, csökkenti az egész technológiai folyamat, illetve rendszer biztonságát, valamint a gép kialakítása, illetve állapota önmagában kielégíti e a reá vonatkozó biztonsági követelményeket. A gépek idıszakos biztonsági felülvizsgálatára vonatkozóan további részletes információkat is ad a szakirodalom [93] [94]. A gépek vizsgálata nem érinti a hatósági felügyelet alá tartozó berendezéseket, mivel azok vizsgálatát általában a hatóság végzi, és ennek megfelelıen csak arról kell meggyızıdnie a vizsgálónak, hogy ezek aktuálisan rendelkezésre állnak e. 31

42 Az E.ON csoport esetében különös jelentısége van a hibaelhárítás során használt jármővek folyamatos, megbízható rendelkezésre állásának Villamos vizsgálatok Az erısáramú az 1000 V nál nem nagyobb feszültségő villamos berendezések idıszakos felülvizsgálatára szabvány [95] rendelkezik, ennek gyakoriságát az OTSZ [96] határozza meg 3, 6 és 9 év amely eltér a veszélyes technológiák idıszakos vizsgálatának gyakoriságától, ami 5 év. A villamos berendezések felülvizsgálati eljárásában [97] elsısorban azt kell értékelni, hogy teljesülnek e a szabvány elıírásai közül az élet és vagyonbiztonságot érintı elıírások A kritikus üzemállapot feltárásának módja A biztonság értékelésére alkalmas több módszer ismert és az EU ban több mint 30 elemzési eljárást validáltak. A legfontosabb módszereket az 1. sz. melléklet ismerteti. A hazai munkabiztonsági kockázat elemzési hatósági útmutató [98] az elızetes veszélyelemzés" (Preliminary Hazard Analisys röviden PHA) módszert (2. sz. melléklet) ajánlja, amely lehetıséget nyújt már a tervezés és üzembe helyezési fázison túl az üzemeltetés során is kritikus területek folyamatok, rendszerek és alrendszerek és üzemállapotok feltárására, valamint támpontot ad a szükséges intézkedések kialakításához. Kiforrottabb és útmutatói alapján kevesebb szubjektív elemet tartalmaz a HAZOP elemzés (3. sz. melléklet) így dolgozatomban e módszer kialakításával és üzemi bevezetésével valósítottam meg a kockázat elemzési feladatokat. A robbanási kockázat elemzés Az Európai Uniós csatlakozásunkról szóló megállapodás [99], tárgykörében, hazánk a Megállapodást kihirdetı törvény [100], elıírásával összhangban, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munka során, a munkavállalók biztonságát és egészsége védelmét szolgáló minimális követelményekrıl szóló irányelvvel, összeegyeztethetı szabályozások kiadását vállalta. A szabályozási kötelezettség keretében kiadott rendelet [101], (továbbiakban: Rendelet) elıírja a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levı munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeirıl szóló robbanásvédelmi dokumentáció készítését január 1 tıl. 32

43 A robbanásvédelmi dokumentációban meg kell vizsgálni: az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés érdekében szükséges mőszaki, illetve szervezési intézkedéseket, amelyek a robbanóképes légtér kialakulását megelızik, ha erre nincs lehetıség, akkor a robbanást elhárítják, illetve az esetleges robbanás hatásait csökkentik; azt, hogy a robbanóképes légtérben milyen módon és feltételek mellett lehet azokat biztonságosan mőködtetni; azokat az intézkedéseket, amelyekkel a munkavállalók rendelkezésére bocsátott munkahelyet, munkaeszközt és a hozzá tartozó csatlakozó berendezést, úgy tervezhetik meg, alakíthatják ki, építhetik össze és alkalmazhatják, továbbá tarthatják karban és üzemeltethetik, hogy a robbanás kockázata a lehetı legalacsonyabb legyen. Ha a robbanás mégis bekövetkezne, a robbanás üzemen belüli továbbterjedésének munkahelyeket, illetve munkaeszközöket érintı hatása a lehetı legkisebb mértékő lesz, és ellenırzött módon következik be A veszélyes anyag azonosítása A szakértı a veszélyes anyagot annak jellemzıi (pl. kereskedelmi neve, képlete, színe, szaga, stb.) alapján azonosítja. A szakértı értékeli az anyagok veszélyeit ( R mondatok) és a védelmi intézkedések ( S mondatok) körét. A veszélyes anyagok azonosítása a Biztonsági Adatlapok értékelése, az R mondatok, illetve S mondatok értelmezése szoftver nélkül nem lehetséges. A Magyarországon használt veszélyes anyagok adatainak megszerzése, létrehozása, az anyagok illetve azok használatának hatósági engedélyeztetése meghaladja a vállalkozók készültségét, ezért több kevesebb részfeladat ellátására független szakértıi testületeket vonnak be A veszélyes anyag üzemen belüli terjedése A veszélyes anyagok baleseteibıl szükségszerően következik az, hogy a kiszabaduló veszélyes anyag valamely területen elterjed. A területek modellezésére az Európai Unióban több számítógépes rendszert is kifejlesztettek [102], és ezek magyarországi alkalmazására is van példa. Ezen rendszerek alapelemeinek algoritmusainak felhasználásával a Magyar Biztonságtudományi Társaság [103] is kifejlesztett veszélyes anyag terjedést modellezı rendszert, amelyet a közelmúltban Magyarországon történt vegyi balesetek során ténylegesen mért adatok alapján pontosított. Ezzel lehetıvé vált magyar adatoknak a kockázatelemzésekben való felhasználása. 33

44 A robbanóképes légtér A vizsgálat tárgya a robbanóképes légtérben a gyújtóhatás bekövetkezésének valószínősége, (ideértve az elektrosztatikus kisüléseket is). A gyújtóhatás bekövetkezésének valószínősége robbanásveszélyes terekben nem vizsgálható valószínőségi alapon végzett kockázat elemzésekkel, mert a gyújtóforrások csekély energiája, illetve a robbanások mértéktelenül nagy energiája megengedhetetlen pontatlanságot okozhat. A gyújtóhatások bekövetkezésének valószínőségének meghatározására alkalmazható módszer a hibafa szerkesztés A robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértékei. A vizsgálat meghatározza a robbanási hatásokkal veszélyeztetett (dominóhatás) [104], üzemek körét. A szoftveres megoldások a veszélyes anyag ismérvei alapján az üzemi térképen megjelenítik a veszélyeztetett üzemrészeket (a meg nem jelenített üzemrészeket a robbanási hatások nem veszélyeztetik). Azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolása, amelyek a kockázatok kezelésére vállalt kötelezettségek teljesítését szolgálják. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben munka csak a munkáltató által kiadott írásbeli utasítás alapján végezhetı. Ehhez a munkáltatói rendelkezésben kell meghatározni a munkavégzési engedély kiadására jogosult személy(eke)t, a munkavégzés feltételeit (helyszíni szemle, munkakezdés bejelentése, stb. ), a szükséges védıerıket, eszközöket. A munkavégzés elrendelésének feltételeiben vizsgálni kell a robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínőségét, illetve annak idıtartamát, szükséges a veszélyes anyag azonosítása, a terjedés, stb. értékelése A veszélyességi zónák meghatározása 0. zóna: az a munkatér, ahol az éghetı gázok, gızök vagy ködök (aeroszolok) levegıvel alkotott keverékébıl álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú idıtartamban vagy gyakran van jelen; 1. zóna: az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghetı gázok, gızök vagy ködök (aeroszolok) levegıvel alkotott keverékébıl álló robbanóképes légtér fordulhat elı; 2 zóna: az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghetı gázok, gızök vagy ködök (aeroszolok) levegıvel alkotott keverékébıl álló robbanóképes légtér ritkán és rövid idıtartamban van jelen; 20. zóna: az a munkatér, ahol lebegı éghetı porok levegıvel alkotott keverékébıl álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú idıtartamban vagy gyakran van jelen; 34

45 21. zóna: az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegı éghetı porok levegıvel alkotott keverékébıl álló robbanóképes légtér fordulhat elı; 22. zóna: az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegı éghetı porok levegıvel alkotott keverékébıl álló robbanóképes légtér ritkán és csak rövid idıtartamban van jelen. A besorolásnál a következıket kell figyelembe venni az éghetı porok rétegeit, lerakódásait, felhalmozódásait, mint minden más okot, amely robbanóképes légtér kialakulásához vezethet, figyelembe kell venni. Normál üzem alatt azt az állapotot értjük, amelyben a berendezéseket az üzembe helyezési paraméterei között használjuk. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedések. Az elemzésben a munkaterületek a veszélyességi zónákba történı besorolását el kell végezni, és meg kell határozni azon területek felsorolását, amelyekre a szabályozási, védıeszköz biztosítási követelmények vonatkoznak. Robbanóképes légtérben a következı kategóriájú készülékek alkalmazhatók: 0. vagy 20. zóna: 1. kategóriájú készülék; 1. vagy 21. zóna: 1. vagy 2. kategóriájú készülék; 2. vagy 22. zóna: 1., 2. vagy 3. kategóriájú készülék. Az elektromágneses kockázat elemzés A munkahelyen dolgozókat érı elektromágneses sugárterhelés [105] kockázatai kezelésére jelenleg nincs hatályos magyar szabályozás. Amíg a Cenelec [106] harmonizált európai szabványai nem terjednek ki minden érintett kockázati terület becslésre, mérésre és számításra, a tagállamok egyéb, tudományosan megalapozott szabványokat vagy iránymutatásokat alkalmazhatnak a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozíciójának becslésére, mérésére, illetve kiszámítására Az expozíció mérés feladatai Az igazoló méréseket a berendezés, létesítmény tulajdonosától, beruházójától, üzemeltetıjétıl független, külön jogszabály szerint erre a feladatra akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni. A lakosság expozíciójának várható mértékét, a vonatkoztatási határértékek betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes sugár egészségügyi centrumai ellenırzik. Abban az esetben, amennyiben elızetes számítások alapján a vonatkoztatási szint túllépése valószínősíthetı, külön jogszabály elıírja, 35

46 az elıvigyázatossági elv alapján indokolt, vagy az közegészségügyi szempontból szükséges, a vonatkoztatási szint teljesülését méréssel kell igazolni. Az expozíció értékelésénél a mért mennyiséget a vonatkoztatási határértékkel kell összehasonlítani. A vonatkoztatási határértéknek való megfelelés egyúttal biztosítja az alapkorlátnak való megfelelést is. Amennyiben a mért adatok elérik a beavatkozási értéket, azonnali intézkedéseket kell kezdeményezni (az expozíciót meg kell szüntetni, vagy az elıírt érték alá kell csökkenteni). Minden olyan esetben, amikor az expozíciós határértékek túllépését állapítják meg, orvosi vizsgálatot kell lehetıvé tenni az érintett munkavállalók számára. Amennyiben az expozícióból eredı egészségkárosodást fedeznek fel, a munkáltató köteles újraértékelni a kockázatokat A veszélyes helyek azonosítása Az Irányelv szerint "elektromágneses tér körébe tartoznak a statikus mágneses és idıben változó elektromos, mágneses és elektromágneses terek, 300 GHz frekvenciáig A lakosságot érı elektromágneses sugárterhelés Az USA ban és az EU ban is az állam, önkormányzat, vagy az elektromos hálózatot üzemeltetı vállalatok kedvezményesen értékesítették az elektromos hálózatok alatti fölötti építési területeket. Így sok helyen idısek otthona, gyermek intézmény is létesült ilyen területeken és az ezek képviseletében eljáró ügyvédek, jogvédı szervezetek kikényszerítették a kockázat elemzések elvégzését. Azokon a területeken a becslést, mérést és/vagy számítást nem szükséges elvégezni, amelyeken a nyilvánosan hozzáférhetı munkahelyek miatt azt már elvégezték, vagyis a kockázat becslésre már sor került a lakosságot érı elektromágneses sugárterhelés [107] korlátozásáról szóló ajánlás rendelkezéseivel összhangban, és az abban meghatározott, munkavállalókra vonatkozó korlátozásokat érvényesítik és a biztonsági kockázatokat kezelték. Az E.ON csoport által üzemeltetett elektromos hálózatok is érintenek lakott településeket. A 0 Hz 300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeirıl van hatályos hazai szabályozás is. Ez a rendelet a lakosságot érı elektromágneses sugárterhelés (0 Hz 300 GHz) korlátozásáról szóló EK tanácsi ajánlásnak való megfelelést szolgálja. A 0 Hz 300 GHz frekvenciájú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeit ennek a rendeletnek az 1. számú melléklete tartalmazza. Az elektromos, mágneses, illetve elektromágneses teret kibo- 36

47 csátó, már meglevı berendezéseknek, létesítményeknek augusztus 31 ig kell megfelelniük az új elıírásoknak Dózis/hatás elemzése Az 1 Hz ig terjedı, az idıben változó tereknél az expozíciós határértékek az áramsőrőségre vonatkoznak, és céljuk a szív és érrendszerre és a központi idegrendszerre gyakorolt hatások megelızése, az 1 Hz és 10 MHz között az expozíciós határértékek az áramsőrőségre vonatkoznak, és céljuk a központi idegrendszer mőködésére gyakorolt hatások megelızése. A 100 khz és 10 GHz között az expozíciós határértékek a célja a teljes testre vonatkozó hı terhelés, és a szövetek túlzott helyi felmelegedésének megelızése. A 10 GHz és 300 GHz között az expozíciós határértékek a teljesítménysőrőségre vonatkoznak, és céljuk a testfelülethez közeli vagy a testfelületen történı túlzott szövet felmelegedés megelızése Az expozíció mérése Az Irányelv szerint "elektromágneses tér hatásainak mérését akkreditált laboratórium igazolhatja. Hazánkban az ilyen mérésekre feljogosított laboratórium az ÁNTSZ laboratóriuma. A kitettséget a helyi adatokkal (frekvencia, mőveleti távolság, idı, stb.) lehet jellemezni. Az adatok létrehozásához fel lehet használni a becsléseket, méréseket és számításokat, és adott esetben figyelembe kell venni a berendezés gyártói által megadott kibocsátási szinteket Az elektromágneses sugárterhelés kockázatainak vizsgálata Az EGK irányelvvel [108] összhangban a munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, és meg kell határoznia, hogy milyen intézkedéseket kell tenni ennek az irányelvnek az 5., és 6. cikkével összhangban. A kockázatértékelést a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelı adathordozón rögzítik; a kockázatértékelés magában foglalhatja a munkáltató igazolását arra vonatkozóan, hogy az elektromágneses terekkel kapcsolatos kockázatok jellege és mértéke szükségtelenné teszi a további részletes kockázatértékelést. A kockázatértékelést rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen akkor, ha olyan jelentıs változások történtek, amelyek azt elavulttá tehetik, vagy ha az egészségi állapot folyamatos ellenırzésének eredményei alapján a naprakésszé tétel szükségesnek bizonyul. 37

48 A mőködési kockázatok meghatározása Amennyiben az expozíciós határértékek alatti mérési eredmények születnek, meg kell kezdeni lehetséges expozíciók vizsgálatait valamely, az Európai Unióban validált szoftver használatával, hogy meghatározhatók legyenek az elektromágneses sugárzások gyakoriságai, súlyosságai A meghibásodási kockázatok felmérése A technológiai elemzések során meg kellett vizsgálni azon lehetséges expozíciós helyszíneket, amelyeken jelentıs mennyiségő terheléssel lehet számolni. Ezekrıl többnyire megállapítható azt, hogy értékhatáron túli expozíciókat egy forrás egyedül nem képes kiváltani, ahhoz ilyen expozíciós források mőködésének egyidejő bekövetkezése (az üzembiztosság jelentıs romlása, a munkaköri elıírások megsértése, beleset) szükséges. A lehetséges súlyos expozíció kialakulásához szükséges feltételeket tehát az expozíciós források egyidejő mőködésének elemzésére képes hibafa vizsgálattal tárhatók fel A kockázat megelızését vagy csökkentését célzó rendelkezések A mőszaki fejlıdés és a kockázat forrásánál történı csökkentésére irányuló intézkedések lehetıségének figyelembevételével, az elektromágneses tereknek való expozícióból eredı kockázatokat a forrásnál kell megszüntetni, vagy a lehetı legkisebbre csökkenteni Az érintettek tájékoztatása és oktatása A tájékoztatásnak célszerő kitérni arra, hogy az emberi test felületén engedhetı energiasőrőségre vonatkozó magyar szabvány [109] az EU normánál 45 ször kevesebb terhelést engedélyez abban a tartományban, amelyben a rádiótelefonok is mőködnek. Egy lakott terület fölött áthaladó távvezeték alatt, a földtıl 180 cm magasságban körülbelül 3,5 T (mikrotesla) elektromágneses térerı mérhetı. E térerı a valóságban nem elıforduló 7 8 nagyságrenddel nagyobb mértékénél a kísérleti patkányokban megindult a daganat képzıdés. Ez ahhoz hasonlítható, mintha a közönséges konyhasó napi szokásos adagját ilyen mértékben megnövelnénk: halálos méreggé válna az egyébként létfontosságú anyag. A lakosság által használt villanyborotva a vezetéke alatt mérhetı elektromágneses térerı mintegy ezerszerese a távvezeték alattinak ( T) és a vezeték közvetlenül a bırünk mellett, jelenik meg, de használatától mégsem óv egyetlen szaklap sem. 38

49 Az informatikai kockázat elemzés Az információ erıforrásként való kezelése számtalan szervezetben kulcsfontosságú. Kétségtelenül így van ez a bankok, biztosítótársaságok, kormányzati szervek, önkormányzatok, stb. esetében, ahol a mőködés alapfeltétele a megbízható információrendelkezésre állása. Különösen fontossá válik ez a kérdés az elektronikus adat nyilvántartás elterjedésével azon szervezetek számára is, amelyek szereplıi lesznek ennek a formának. Az információ biztonsága azonban nemcsak ezen szervezetek, hanem szinte minden szervezet számára fontos kérdés, hiszen sok esetben rendelkeznek a vevı tulajdonát képezı információval, amelyet meg kell ırizniük, védeniük kell. Ilyen információ az E.ON csoport SAP alapú integrált vállalatirányítási (ERP) rendszere különös tekintettel ennek számlázási és ügyfélinformációs moduljára az SAP IS-U-ra. A kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendrıl szóló rendelet [110] hatálya nem terjed ki közvetlenül az E.ON csoport re, de célkitőzéseivel összhangban tevékenykedhet. Az E.ON csoport a Kormány által elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégia és elektronikus kormányzati stratégia célkitőzéseivel összhangban, a kormányzati informatika koordinációjára létrehozott tárcaközi bizottság által elfogadott célkitőzéseknek megfelelıen, a célszerőség és az egységesség, harmonizáltság elvével összhangban, a költséghatékonyság elvére tekintettel, az átláthatóságot és ellenırizhetıséget, valamint az informatikai biztonság elérhetı legmagasabb szintjét és a kormányzati informatikai rendszerek együttmőködtetését lehetıvé téve, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok és az információs önrendelkezési jog érvényre juttatását köteles biztosítani A Nemzeti Biztonsági Felügyelet A Nemzeti Biztonsági Felügyelet [111] részletes feladatairól és mőködési rendjérıl, valamint az iparbiztonsági ellenırzések részletes szabályairól szóló rendelet hatálya kiterjed az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben [112] (a továbbiakban: Ttv.) meghatározott adatokra (a továbbiakban együtt: külföldi minısítéssel és jelöléssel ellátott adatok), az ilyen adatokat kezelı, valamint az e rendelet keretei között feladatokat ellátó szervekre, továbbá azon gazdálkodó szervezetekre, melyek iparbiztonsági ellenırzését e rendelet szerint kezdeményezték. A rendelet hatálya a Ttv. ben meghatározott adatokra és az ilyen adatokat kezelı szervekre akkor terjed ki, ha a nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény biztonsági hatóságként a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet (a továbbiakban: Felügyelet) jelöli ki. A törvény és a rendelet hatálya 39

50 jelenleg nem terjed ki közvetlenül az E.ON csoport re, de figyelembe véve európai ügyfelei körét elıírásaikkal összhangban tevékenykedhet. Minden olyan szervnél, ahol külföldi minısítéssel és jelöléssel ellátott adatokat kezelnek, a nemzetközi szerzıdés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minısített adat védelmének eljárási szabályairól szóló rendeletben [113], meghatározottak szerint I., illetve II. osztályú biztonsági területet kell, illetve adminisztratív zónát lehet kialakítani Az információs rendszerek fenyegetettsége A szervezetek, az információs rendszerek biztonsága fenyegetések széles körének (erıszakos, véletlen, külsı, belsı stb.) van kitéve, példaként említve számítógépes csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tőz, víz, és egyéb katasztrófák, vagy például szoftver, hardver, kezelési hibák, meghibásodások, számítógépes vírusok, behatolások, szerviz nélkül maradás. A veszélyforrások az alkalmazások bıvülésével, a rendszerek bonyolultságának növekedésével folyamatosan bıvülnek. Az információs rendszerektıl és szolgáltatásoktól való függıség növekedésével a szervezetek sebezhetısége is nı. Ugyancsak növeli a kockázatokat a magán és nyílt hálózatok összekapcsolódása, az információs erıforrások megosztása. Ezek csökkentik a központi szakembergárda általi felügyelet hatásosságát is. A közvetlen károk mellett jelentısek lehetnek a közvetett károk is, például a rendszer helyreállítás költségei, az esemény kivizsgálás költségei, bírságok, bírósági eljárások, alkalmazotti morálra hatás, a cég imázs romlása miatti üzletek vesztése, és így tovább. Ma a legtöbb információs rendszer nincs megfelelıen megtervezve a biztonság szempontjából. A biztonság megvalósítása technikai eszközökkel csak korlátozott, szükséges mellette az irányítás funkciók és a kapcsolódó eljárások megfelelı mőködése. Az információ biztonsága, védelme megteremtése, megırzése egy olyan szabályozással teremthetı meg, mely kiterjed például a célok, politikák, eljárások, gyakorlat, szervezet, szoftver funkciók kialakítására illetve mőködtetésére Az információ biztonsági rendszer létrehozása A szabályozás kialakítása gondos és a részletekre is kiterjedı tervezést [114] igényel. A rendszernek vonatkoznia kell a szervezet minden alkalmazottjára, de igény lehet a szállítók, vevık, 40

51 tulajdonosok, részvényesek részvételére is. A szabályozási költségek lényegesen alacsonyabbak, ha a védelmi lépések a követelmény meghatározás és a tervezés fázisába épülnek bele. A rendszer kiépítésénél a szabványt kiinduló alapként célszerő használni. Elıfordulhatnak egy adott szervezetnél nem értelmezhetı követelmények, és lehetnek további, a szabványban nem rögzített, de a megfelelı védelemhez szükséges szabályozandó elemek Informatikai katasztrófaterv A vészhelyzet megelızés alapvetı követelménye a részletes Katasztrófaterv [115] elkészítése, tesztelése és a végrehajtás rendszeres gyakorlása. A Katasztrófaterv eljárás vagy tevékenység lépések sorozata annak biztosítására, hogy a szervezet kritikus információ feldolgozó képességeit helyre lehessen állítani elfogadhatóan rövid idı alatt a szükséges aktuális adatokkal katasztrófa után. A számítógép katasztrófa egy olyan esemény, amely az adatfeldolgozó képesség elvesztését okozza hosszabb idıre [116]. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes üzemekben folytatott tevékenységet folytatók feladatai meghatározására több magyar szabályozás is rendelkezik. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló törvény (a továbbiakban: Kat.) [117] szabályozza, Az üzemi feladatokat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl rendelet [118] szabályozza. A felsı küszöbértékő veszélyes ipari üzem üzemeltetıje a rendelet mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelı biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékő veszélyes ipari üzem üzemeltetıje a rendelet mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelı biztonsági elemzést készít. A veszélyes ipari üzem üzemeltetıje a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben szereplı veszélyek következményeinek elhárítására meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelı belsı védelmi tervet készít. A veszélyes üzem gondoskodik az érintettek megfelelı tájékoztatásáról. A szabályozások alapja az üzem területén tárolt anyagok mennyisége, ezért a rendelet hatálya arra a veszélyes ipari üzemre terjed ki, ahol a veszélyes anyagok a rendelet melléklete alapján azonosítható, legalább alsó küszöbértéket elérı mennyiségben jelen vannak. Az E.ON csoport területén nincs a rendelet melléklete alapján azonosítható, legalább alsó küszöbértéket elérı mennyiségben jelen veszélyes anyag, így a vonatkozó jogszabályokat csak ab- 41

52 ban a tekintetben vizsgálom, hogy abban találhatók e olyan elemek amelyek önkéntes bevezetésével az üzemi biztonság növelhetı. A terrorizmus, a szabotázs kockázat elemzés A terrorizmus lényegi ismertetıjegyévé vált az a félelmet és rettegést keltı hatás kiváltása, amelyet az ismétlıdı és a tömegkommunikáció által nagy nyilvánosságot kapó erıszakos cselekményekkel (robbantások, emberek válogatás nélküli megölése, emberrablások, repülıgép eltérítések, szabotázsakciók, stb.) keltenek az adott ország, de akár az egész világ közvéleményében is. A terrorizmus új ismertetıjegyévé válhat a közszolgáltatásokat nyújtó üzemek [119] megtámadása. A technológiából, vagy a szállító jármővekrıl szándékoltan, illetve véletlenszerően szabadba kerülı éghetı gázok, gızök, ködök vagy porok amelyek önállóan is robbanóképes légtér kialakulását eredményezhetik. Az esetleges cselekmény hatásait növelheti az, ha hatása ki nem váltható folyamatot, rendszer elemet (kritikus infrastruktúra) [120] érint. A kiváltott baleset, robbanás hatásait fokozó szennyezés (sugárzó anyag társítása) tovább növelheti a károsodás módjait. Az E.ON csoport közszolgáltató voltát és a kritikus infrastruktúra körébe tartozását e szabályozások megalapozzák. A közszolgáltatók kritikus infrastruktúra elleni támadások kialakult formáit mutatták az elektromos hálózat távvezetékei elleni a Dél Amerikai gerillatámadások, melyek során az Interneten elérhetı gyújtóforrás készítési recepteket (Molotov koktél) is felhasználtak. A terrorizmus veszélye ma Magyarországon nem fikció, hanem realitás. Már évvel ezelıtt is éltek nálunk pihentek, kaptak kiképzést, pl. a Palesztin Felszabadítási Szervezet, a Hamasz szervezet tagjai, itt végezték el a különbözı egyetemeket, fıiskolákat, és azóta beépültek az ország életébe. Most is itt vannak, látszólag békés családi életet élnek. A robbantásos terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezményhez Magyarország is csatlakozott [121]. Ennek kihirdetésérıl a törvény is rendelkezett. Magyarországon még 2003 novemberében az Isztambulban végrehajtott terrortámadást követıen megalakult a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendırség és a Határırség részvételével a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB), 42

53 A kormányhatározat [122], törvényi felhatalmazás [123], alapján meghatározta az államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos intézmények és létesítmények körét, melyek biztonsági védelmét a nyílt és titkos információgyőjtés módszereinek felhasználásával az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat végzi. Az Európai Unió Tanácsa november 28 án határozott arról, hogy a tagállamok terrorizmus elleni intézményrendszerét értékelı vizsgálatnak veti alá. Az új tagállamok közül elsıként Magyarországon járt helyszíni értékelı misszió október 5 8. között [124]. A szabotázsnak való kitettség Az Üzemeltetınél eddig alkalmazott gyakorlat átvilágítása az Üzemeltetı által készített dokumentációk felhasználásának lehetıségei megalapozzák a munkahelyi szabotázs feltárásának eljárásait. A mőszaki baleset elıidézésének célja lehet: bosszú, zsarolás; bekerülni a médiába; felhívni a figyelmet az üzemi jelenségre; nemzetközi utasítás teljesítése A véletlenszerő baleseti helyzetek azonosítása Üzemeltetı által készített kockázat elemzési dokumentációk [125], megalapozzák a munkahelyi mőszaki baleset keletkezésének körülményei vizsgálatát. A vizsgálat eszköze a mőszaki baleset szándékos elıidézésének bizonyítékai a többszörös meghibásodás megállapíthatóságának megteremtése. Az E.ON csoport tevékenységében nincsenek jelentıs nagyságrendő személy befogadásra alkalmas terek, nincsenek ilyen jellegő rendezvények, így üzemi területe a szabotázs kiváltásához nem használható fel. Távvezeték oszlopai, az azokon elhelyezett berendezései (pl. transzformátorok, kapcsoló rendszerek) azonban szabad területeken, vagy irányítása, ellenırzése alatt nem álló személyeknél, szervezeteknél vannak elhelyezve. Ezek területe a szabotázs kiváltásához felhasználható veszélyes anyag jelenlét értékelése A technológiából, vagy a szállító jármővekrıl szándékoltan, illetve véletlenszerően szabadba kerülı éghetı gázok, gızök, ködök vagy porok amelyek önállóan is robbanóképes légtér kialaku- 43

54 lását eredményezhetik, alapanyagai lehetnek egy üzemi szabotázs elkövetésének. Az elemzési feladat: a veszélyes anyag koncentráció kockázati görbe kidolgozása, meghatározása, ezen anyagok biztonságos módon való elvezetésének értékelése; a veszélyes környezetben lévı munkahelyek kialakítási szabályainak meghatározása; a folyamatos felügyeletet (ideértve a monitorozást) is igénylı tér értékelése; a munkáltató által kiadandó dokumentumok, írásbeli utasítások értékelése. A jelen lévı veszélytelen anyagok együtthatásai értékelése is feladat lehet, hiszen lehetnek olyan anyagok amelyek együttes megjelenése robbanóképes légtér kialakulását eredményezhetik. A bináris robbantó és gyújtó anyagok [126] kifejlesztése és a recepteknek a gerilla mozgalmakkal való megismertetése egy egy háborús térségben már megtörtént. Internet robbanóanyag készítési recepteket is ad. Az E.ON csoport tevékenységéhez nincs szükség veszélyes anyagokra, sem egyéb anyagok jelentıs mennyiségő tárolására, így anyagai a szabotázs kiváltásához nem használhatók fel Az alkalmas baleseti források értékelése A szándékoltan, illetve véletlenszerően létrejövı baleseti források (beleértve az elektrosztatikus feltöltıdést is) amelyek hatóképes kapcsolat kialakulását eredményezhetik olyan anyagokkal, amelyek a köznapi technológiai használat szerint nem veszélyesek kifejlesztése. Az E.ON csoport tevékenységében veszélyes maga az elektromos áram (hı termelés, szikrázás, stb.), amely elterjedésével (nincs ma olyan helyiség, amelyben ne lenne villamos berendezés) a gyúlékony anyagokban jelentıs veszélyt jelent, így berendezései a szabotázs kiváltásához felhasználhatók. A szándékos tőzokozás, a késleltetett gyújtású gyújtóforrás kialakítását több krimi szerzı is felhasználta A veszély hatásainak kulminációja Az esetleges robbanás más üzemrészeket érintı hatásai (dominóhatás) [104] elemzésének kidolgozása meghatározhatja: a veszélyes környezetben lévı munkahelyek kialakítási szabályait; a folyamatos felügyeletet (ideértve a monitorozást) is igénylı terek körét; a kialakult robbanás hatásai biztonságos módon való elvezetésének helyét. 44

55 Az üzemi szők keresztmetszet feltárása Az esetleges anyag kiszabadulás, robbanás hatásait növelheti az, ha ki nem váltható folyamatot, rendszer elemet (Kritikus infrastruktúra) [120], érint. Az esetleges anyag kiszabadulás, robbanás hatásait növelheti az, ha a káros hatással érintettek értesítése hiányos, a menekülés szervezetlen, vagy a védekezésre kijelöltek eszközrendszere hiányos, a bevetés szervezetlen. 6. A minıségirányítási rendszerek alkalmazása Ebben az irányítási rendszereket bemutató fejezetben megvizsgálom azt, hogy a tudatos viselkedés, gazdálkodás és vállalatirányítás mára mennyire a nagy multinacionális cégek és gazdag országok kiváltsága, valamint kötelessége. A minıség irányítási rendszerek [127] kiépítésének folyamatán túl rávilágítok arra is, hogy milyen biztonsági együttmőködési elınyökkel jár egy egységes irányítási szemlélet elsajátítása és, hogy nemcsak kötelességünk, nemcsak elıírás, de megtakarítási lehetıség, vagy jövedelemforrás is lehet új piacokon, termékeken keresztül. A minıségirányítási rendszerek kialakulása A minıségre vonatkozó követelményeket egységesítı szervezet [128], nem egy éppen hatályos jogszabály rendeli el kötelezı alkalmazásukat, és nem szorítkoznak egyetlen korszakra vagy kultúrára. Ezekben megtalálhatjuk a célnak és a követelményeknek való megfelelést, a gazdaságosságot, a megbízhatóságot és a vevı megelégedettségét. Ha ezen elvek érvényesítését vizsgáljuk a szabványosítás folyamata követhetı. Az ISO 9001 minıségirányítási rendszer Amint azt a szabvány [129], meghatározza, a minıség a termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzıinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kifejezett, vagy elvárható igényeket kielégítsen ben a szolgáltatási tevékenységben érdekelt partnerek és ügyfelek elégedettségének növelésére az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek megfelelıen felülvizsgálatra és átalakításra került az E.ON csoport minıségirányítási rendszere. A rendszert április utolsó hetében tanúsította az ÖQS, azaz az Osztrák Tanúsító Intézet. A tanúsítvány az E.ON Hungária Zrt-nek és áramszolgáltatóinak teljes tevékenységét lefedi, így a közüzemi- és az elosztói szolgáltatói tevékenységet is. A minısítés megszerzésével az E.ON Hungária csoport egyben megfelelt a Magyar Energia Hivatal vonatkozó elıírásainak is. 45

56 A minıségközpontú irányítási rendszer bevezetése A minıségközpontú irányítási rendszer, a minıségmenedzsment rendszer építésének és bevezetésének modellje az alábbi lépésekbıl áll: 1. az ügyfelek és más érdekelt felek igényeinek és elvárásainak meghatározása; 2. a szervezet minıségpolitikájának és minıségcéljainak kinyilvánítása; 3. a minıségcélok eléréséhez szükséges folyamatok és felelısségek meghatározása; 4. a minıségcélok eléréséhez szükséges erıforrások meghatározása; 5. módszerek bevezetése minden egyes folyamat eredményességének és hatékonyságának mérésére; 6. ezen mérések alkalmazása minden egyes folyamat eredményességének és hatékonyságának megállapítására; 7. az eltéréseket megelızı, és okaikat megszüntetı módszerek és eszközök meghatározása; 8. a minıségmenedzsment rendszer folyamatos fejlesztését szolgáló folyamatoknak a bevezetése és alkalmazása. A minıségpolitika és a minıségcélok kinyilvánításának szerepe és elınyei A minıségpolitika és a minıség célok kinyilvánítása megadja a szervezet irányításának hangsúlyos elemeit. A kettı együtt meghatározza a szándékolt eredményt és hozzásegíti a szervezetet ahhoz, hogy erıforrásait ezen eredmények elérésére használja. A minıségpolitika keretet teremt a minıségcélok kinyilvánításához és felülvizsgálatához. A minıségcéloknak összhangban kell lenniük a minıségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel, elérésük mértékének pedig mérhetı kell lennie. A minıségcélok elérése elınyösen befolyásolja a termék minıségét, az üzemvitel eredményességét és a gazdasági teljesítményt, ezáltal az érdekelt felek elégedettségét és bizalmát. A vezetıség szerepe a minıségmenedzsment rendszerben A vezetıség hozzáállása és tevékenysége következtében olyan környezetet teremt, melybe a munkatársakat teljes mértékben bevonták, és amelyben a minıségmenedzsment rendszer ered- 46

57 ményesen tud mőködni. A minıségmenedzsment alapelveket a vezetıség a saját szerepének megalapozására használja, hogy: kinyilvánítsa és fenntartsa a szervezet minıségpolitikáját és minıségcéljait; kiálljon a minıségpolitika és a minıségcélok mellett, hogy a szervezet egészében fokozza a tudatosságot, a motivációt és a munkatársak bevonását; gondoskodjon az ügyfélkövetelményekre irányultság feltételeinek megteremtésérıl az egész szervezeten belül; gondoskodjon alkalmas folyamatok bevezetésérıl, az ügyfelek és más érdekelt felek követelményeinek kielégítéséhez és a minıségcélok eléréséhez szükséges feltételek teljesítésére; gondoskodjon arról, hogy a minıségcélok elérése érdekében eredményes és hatékony minıség menedzsment rendszer szülessék, legyen bevezetve és fenntartva; gondoskodjon a szükséges erıforrások rendelkezésre állásáról; idıszakonként vizsgálja felül a minıségmenedzsment rendszert; döntsön a minıségpolitikát és a minıségcélokat szolgáló intézkedésekrıl; döntsön a minıségmenedzsment rendszer fejlesztését szolgáló intézkedésekrıl. Az E.ON csoport meghatározta a minıségmenedzsment alapelveit és a vezetıség a saját szerepét (4. számú melléklet). A szabályozás megfelel a szabványos feltételeknek. A dokumentáció értéke A minıség irányítási dokumentáció teszi lehetıvé a kommunikációt a tevékenységek szándékáról és összhangjáról. Ezért a dokumentáció a minıségmenedzsment rendszer nélkülözhetetlen eleme. Hozzájárul: az ügyfélkövetelményeknek való megfelelés eléréséhez és a minıség fejlesztéséhez; a megfelelı képzéshez; a megismételhetıséghez és a nyomon követhetıséghez; objektív bizonyítékok teremtéséhez; a minıségmenedzsment rendszer eredményességének és folyamatos alkalmasságának értékeléséhez. A dokumentáció elıállításának nem önmaga a célja, hanem értékteremtı tevékenységnek kell lennie. 47

58 A minıségmenedzsment rendszeren belüli folyamatok értékelése A minıségmenedzsment rendszerek értékelése során, négy alapkérdést az E.ON csoport esetében kellett megválaszolni minden egyes kiértékelendı folyamattal kapcsolatban. Ennek alapján az alábbiakat vettem a szoftverkészítés alapjának. azonosítottak a folyamatok a rendszerben, és alkalmas volt a leírásuk; megfelelı részletezettséggel leosztottak a felelısségek; a minıségbiztosítási eljárásokat bevezették, fenntartják, és folyamatosan fejlesztik; az elérendı eredmények szempontjából a vezetési beszámoltatás szintjén a folyamatok hatásosak. A fenti kérdésekre adott válaszok együttesen határozzák meg a kiértékelés eredményét. Egy minıségmenedzsment rendszer értékelési módszere a céljától függıen változhat, és többféle tevékenységet foglalhat magába, pl.: a minıségmenedzsment rendszer auditját, a felülvizsgálatát, vagy az önértékelést. A minıségmenedzsment rendszer auditja Az auditok arra szolgálnak, hogy meghatározzák, milyen mértékben teljesülnek a minıségmenedzsment rendszer követelmények. A belsı audit leletek szolgálnak a minıségmenedzsment rendszer eredményességének értékelésére és a fejlesztés lehetıségeinek a kijelölésére. Az elsı fél általi auditot maga a szervezet végzi, vagy az ı megbízásából végzik, belsı célok érdekében azért, hogy a szervezet megalapozza a megfelelıség saját maga általi deklarálását. A második fél általi auditot a szervezet ügyfele, vagy az érdekében és képviseletében eljáró más személyek vezetik le. A harmadik fél általi külsı auditot külsı, független szervezet folytatja le. Az ilyen szervezetek általában akkreditáltak, és tanúsítvánnyal vagy regisztrációval igazolják a követelményeknek, mint pl.: az ISO 9001 nek való megfelelést. A megrendelıi auditok a beszállítók minıségirányítási rendszerével való együttmőködés alappillérei. A megrendelı kinyilvánítja igényeit, ellenırzi a termék gyártási folyamatát, minıségét annak ellenırzési rendszerét stb. A beszállító bemutatja minıség irányítási eljárásait és igazolja a megrendelıvel való együttmőködés megvalósítását szolgáló intézkedései mőködıképességét. Ezek az auditok tehát kiválthatják a termékre, szolgáltatásra vonatkozó alá és fölé rendeltségen alapuló direkt irányítási rendszert. 48

59 A vásárlói auditok a minıségirányítási rendszernek a fogyasztóval való együttmőködése alappillérei. A fogyasztó kontrollálja a termék, szolgáltatás által ígért minıséget, kinyilvánítja további, vagy eltérı igényeit, igénybe veszi a vásárlói elégedettség mérés rendszerét, stb. A minıség irányítási eljárás igazolja a vevıvel való együttmőködés megvalósítását szolgáló intézkedések mőködıképességét. Ezek az auditok helyettesítik (megelızik) a termékre, szolgáltatásra vonatkozó panaszok kezelésének hatósági rendszerét. A minıségmenedzsment rendszer felülvizsgálata A vezetıség egyik szerepköre a minıségmenedzsment rendszer alkalmasságának, helytállóságának, eredményességének és hatékonyságának rendszeres és módszeres értékelése a minıségpolitika és a minıségcélok tükrében. Ez a felülvizsgálat magába foglalja annak számbavételét is, hogy szükséges e a minıségpolitika és a minıségcélok átdolgozása az érdekelt felek megváltozott igényei és elvárásai miatt. A felülvizsgálat tartalmazza a szükséges intézkedések meghatározását is. A minıségmenedzsment rendszer felülvizsgálatához, egyéb információforrások mellett az auditok jelentéseit is felhasználják. Egy szervezet önértékelése a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek átfogó, módszeres és rendszeres felülvizsgálata a minıségmenedzsment rendszerrel vagy a kiválóság modellel való összehasonlítás útján. Az önértékelés általános képet ad a szervezet teljesítményérıl és a minıségmenedzsment rendszer érettségi fokáról. Segít továbbá a szervezet fejlesztésre szoruló tevékenységi területeinek kijelölésében, és a prioritások meghatározásában is. A minıségmenedzsment rendszer folyamatos fejlesztésének célja a valószínőség növelése arról, hogy az ügyfelek és más érdekelt felek elégedettsége fokozódik. A fejlesztést szolgáló intézkedések az alábbiakat tartalmazzák: a pillanatnyi állapot elemzése és értékelése, a fejlesztendı területek meghatározása céljából; a fejlesztési célok kinyilvánítása; a lehetséges megoldások kutatása a célok elérésére; a megoldások értékelése és kiválasztás; a kiválasztott megoldás bevezetése; a bevezetés eredményeinek mérése, igazolása, elemzése és értékelése a célok elérésének meghatározása céljából; a változtatás véglegesítése. 49

60 Az eredmények szükség szerint felülvizsgálandók a további fejlesztési lehetıségek meghatározása céljából. A fejlesztés, tökéletesítés folyamatos tevékenység. Az ügyfelek és más érdekelt felek észrevételeinek, az auditoknak és a minıségmenedzsment rendszer felülvizsgálatának a visszacsatolása is alkalmasak a fejlesztés lehetıségeinek meghatározására. A statisztikai módszerek alkalmazása segít a változékonyság megértésében, és ezzel támogatja a szervezetet a problémáinak megoldásában, az eredményesség és a hatékonyság növelésében. A kiválóság modell A szervezeti kiválóság modell és az ISO 9000 szabványcsaládban megfogalmazott minıségmenedzsment rendszer szemlélete azonos alapelvekre épül. Mindkettı: lehetıvé teszi a szervezet erısségeinek és gyengeségeinek feltárását; elıkészületi intézkedés az általános modell szerinti értékeléshez; megteremti a folyamatos fejlesztés, tökéletesítés alapfeltételeit; elıkészületi intézkedés a külsı elismertetéshez. A minıségmenedzsment nyolc alapelve Egy szervezet sikeres vezetéséhez és mőködtetéséhez rendszerezett és áttekinthetı irányítás és felügyelet szükséges. Sikert egy olyan minıségmenedzsment rendszer bevezetése és fenntartása eredményezhet, melyet az érdekelt felek igényeinek kielégítésére alkalmas teljesítıképesség folyamatos fejlesztése céljából terveztek meg. Egy szervezet vezetése a minıségmenedzsmentet is tartalmazza a többi menedzsment diszciplína között. Nyolc menedzsment alapelvet azonosítottak a vezetıség számára, a szervezet teljesítıképességének fokozása irányába történı vezetésre. 1. vevıközpontúság: A szervezetek függnek ügyfeleiktıl, ezért ismerniük kell ügyfeleik jelenlegi és jövıbeli igényeit, teljesíteniük kell ügyfeleik követelményeit, és törekedniük kell felülmúlni az elvárásaikat. 2. vezetıi hozzáállás: A vezetık teremtik meg a szervezet céljainak és irányításának egységét. Olyan belsı mőködési környezetet kell létrehozniuk és fenntartaniuk, melyben a munkatársaikat teljes mértékig bevonják a szervezeti célok elérésébe. 3. a munkatársak bevonása: Egy szervezet lényegét annak minden szintjén az emberek jelentik. Az ı teljes mértékő bevonásuk teszi lehetıvé képességeik hasznosítását a szervezet legnagyobb haszna érdekében. 50

61 4. folyamatszemlélet: A kívánt eredményt akkor lehet a leghatékonyabban elérni, ha a tevékenységeket és a hozzájuk rendelt erıforrásokat folyamatokként irányítják. 5. rendszerszemlélető vezetés: Az egymással kölcsönös kapcsolatban lévı folyamatok rendszerének azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul a szervezet eredményességéhez és hatékonyságához céljainak eléréséhez. 6. folyamatos fejlesztés: A szervezet általános teljesítıképességének folyamatos fejlesztése a szervezet állandó célja. 7. tényekre alapozott döntéshozatal: Az eredményes döntések adatok és információk elemzésén alapszanak. 8. kölcsönös elınyök a beszállítókkal: A szervezet és beszállítója egymástól függetlenek, de egy kölcsönös elınyökre épülı kapcsolat mindkettıjük értékteremtı képességét fokozza. 7. A munkabiztonsági irányítási rendszer A munkabiztonsági szabványosítási törekvések elıször az Egyesült Királyságban vezettek eredményre, ez volt a világ elsı munkabiztonsági irányítási szabványa és ennek munkaváltozatai váltak alapjává világszerte a munkabiztonsági menedzsment rendszerek kifejlesztésének. A BS 8800:1996 A BS 8800:1996 célja volt, hogy az ISO 9000 es minıségirányítási rendszer szabványsorozatát egészítse ki. A rendszer fejlesztésére1996 ban megindult az ISO OH and S irányítási kísérleti BS 7750 program. A cél az volt, hogy egy vállalaton, vagy szervezeten belül a munkabiztonsági tevékenységek teljes körére alkalmazható legyen, így egyfajta vállalati szemléletrıl tehetett tanúságot. A szabvány közelebbrıl meghatározta az irányítási rendszer elmeit, és iránymutatást adott a magvalósításához. A BS Szabványok technikai bizottsága a BS 8800 at 1996 ban elıterjesztette a CEN nek, amelyet azonban nem hagytak jóvá. Emiatt sok különbözı rendszer volt egy idıben jelen. Gyakorlatilag az összes tanúsító szervezet elkészítette a saját házi szabványát és sok ország is elkészítette saját szabvány rendszerét Az OHSAS rendszer Az ISO/TMB döntés alapján az OHSAS rendszert 13 szervezet, köztük a BSI együtt úgy alakították ki az OHSAS 18001:1999 szabványt, hogy az illeszkedjen az ISO 9001 és az ISO szabványokhoz. Kidolgozták a sorozat többi tagját is. Az OHSAS alapján egy szervezet 51

62 auditálható, de az OHSAS útmutató csak támpontokat ad ahhoz, hogy hogyan valósítható meg a rendszer így az OHSAS alapján a szervezet nem auditálható. Az MSZ rendszer (MEBIR) Magyarország is kiadta a MEBIR szabványait, amelyek ötvözik a kockázatkezelést, a környezetirányítást és a minıségirányítást a PDCA ciklusban. Sok közös vonást mutatnak az ISO 9001, és az ISO szabványokkal, megkönnyítve a rendszerek integrálását. A bevezetésre kerülı MEBIR jelentısége az, hogy általa javul a munkabiztonság; csökken a cég munkavédelmi felelısségi kockázata; a munkabiztonság költsége, javul a bevételek felhasználásának hatékonysága; javulnak a társadalmi kapcsolatok; nı a vállalt elfogadottsága. Az ISO 9001 Minıség irányítási rendszer hazánkban a legelterjedtebb, hiszen a vállalkozók elsısorban ügyfeleik bizalmát akarják megnyerni és fenntartani. A Magyar szakértık sikeresen építik be a rendszerbe a biztonsággal (munkavédelemmel) kapcsolatos követelmény rendszert. A fogyasztói igényesség megjelenési formájaként a vásárló nem vásárol olyan terméket, szolgáltatást, amelyeket munkabalesetek, halálesetek is jellemeznek. 8. Az ISO környezetközpontú irányítási rendszer Egy vállalat, vagy vállalkozás azon tevékenységeinek kezelését, irányítását és javítását, amelyek hatással vannak, vagy lehetnek a környezetre, környezettudatos vállalatirányításnak nevezzük. A környezettudatos vállalatirányításnak nemcsak a dolgozók és a környéken lakók egészségének megóvása, megırzése a célja, hanem kidolgozott eljárásokon keresztül hivatott megóvni a természeti erıforrásokat, csökkenteni a szennyezéseket, káros kibocsátásokat és a környezeti kockázatokat is. Vegyük sorra azokat a jelentıs hatásokat, melyeket egy gazdasági tevékenység gyakorolhat a környezetre: gyártó tevékenység nem végezhetı anélkül, hogy nyersanyagokat vonnánk ki a természetbıl, vagy vizet, energiát használnánk fel; a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, a beszállítás, a karbantartó tevékenységek, a szállítás, vagy a csomagolás mind befolyásolja környezetünk állapotát; termékeinek nagyobb része hasznos élettartamuk végén hulladékként végzi, de használatuk és az ahhoz szükséges energiafogyasztás is gyakran hulladéktermeléssel, vagy szenynyezés kibocsátással jár. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (továbbiakban KIR) több, egymásra épülı, konkrét lépés sorozata, melyek segítségével elérhetjük azt az elıre megfogalmazott célunkat, mely sze- 52

63 rint megóvjuk azt a környezetet, ahol vállalatunk, vállalkozásunk tevékenykedik, amire hatással van, vagy lehet tevékenységünk. A KIR alkalmazásával a cég úgy alakítja megszokott életét, hogy egyre kisebb terhelést jelentsen környezetére, garantálja a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Ma Magyarországon a környezetközpontú irányítási rendszer és a többi feljebb felsorolt környezetközpontú vállalat irányítási rendszer alkalmazása önkéntes, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alapján kijelenthetı, hogy kötelezıvé váltak. A fogyasztói igényesség hazai megjelenési formájaként ez határozza meg a legerısebben azt a vásárlói magatartást, hogy nem vásárolnak olyan terméket, szolgáltatást, amelyeket környezet szennyezés, állat kísérletek, stb. is jellemeznek. 9. Az ISO információ biztonsági irányítási rendszer Az információ sokféle formában létezhet, lehet papíron (nyomtatásban, kézírással), tárolható elektronikusan, filmen, átadható postázva, elektronikus eszközökön, filmen, megbeszéléseken. A védelemnek minden formára ki kell terjednie. Az információvédelem esetében legalább három szempontot figyelembe kell vennünk, úgymint: bizalmasságot, ami annak biztosítása, hogy az információ csak azok számára hozzáférhetı, akik rendelkeznek a megfelelı jogosultsággal; sértetlenséget (integritás), ami az információk és a feldolgozási módszerek pontosságának és teljességének megırzését jelenti, valamint rendelkezésre állást, ami annak biztosítása, hogy a jogosult felhasználók, amikor szükséges, hozzáférjenek az információkhoz és a kapcsolódó értékekhez. A fent említett követelmények biztosítására szolgálnak az információvédelemre összpontosító irányítási rendszerek, melyeknek elterjedt formája az ISO 17799:2000 szabványokon alapuló információvédelmi irányítási rendszerek, de emellett újonnan megjelent szabványok [130] is elérhetıek. Az információvédelmi rendszer kialakítás fı lépései 1. Védelmi követelmények meghatározása 2. Biztonsági kockázatok vizsgálata 3. Információ biztonsági kiindulási helyzet értékelése, rögzítése 4. Célok kitőzése 53

64 5. Eszközök, felelısségek, feladatok meghatározása, szabályozás kialakítása 6. Folyamatos figyelés, továbbfejlesztés 7. A sikeres megvalósítás kritikus tényezıi általában a következık 8. A biztonságpolitika, a célok és a tevékenységek az üzleti célokon alapuljanak 9. A megközelítés összhangja a szervezeti kultúrával 10. A vezetés elkötelezettsége és támogatása 11. A védelmi követelmények, a kockázatelemzés és menedzselés jó megértése 12. Minden vezetı és alkalmazott bevonása 13. Az útmutatók eljuttatása minden alkalmazotthoz és partnerhez, alvállalkozóhoz 14. Megfelelı képzés és oktatás 15. Átfogó és kiegyensúlyozott mérési rendszer a végrehajtás kiértékelésére és a fejlesztési javaslatok jelzésére Az információ hatalom, a verseny elıfeltétele, az ellenırzés eszköze. Az információ biztonság követelmény rendszere kiemelt szerepet kap akkor, ha több vállalkozás együttesen is szolgáltat és ehhez adatok nyilvántartását, kezelését is végzi. Az állampolgár és az Adatvédelmi Biztos adatvédelmi értelmezései mellett kell a szolgáltatóknak meghatározniuk a védendı adatok körét (fogyasztási, díjfizetési adatok), az azok kezelésére kijelölt szervezet tevékenységét, stb. Az információ biztonság szabványosított követelmény rendszere alkalmas arra, hogy az érintettek közötti együttmőködés e területét szabályozza, helyettesítve ezzel az alá és fölé rendeltségen, az adatok visszatartásán alapuló rendszereket. 10. Az SA 8000 szociális irányítási rendszer A magyarországi vállalkozások munkavállalóinak érdekérvényesítı képessége gyenge, ezért többnyire a nemzetközi vállalatoknál, az uniós telephelyeken kiharcolt szociális biztonságot kapják. Egy nemzetközi szintő, egységes rendszer. Háttere a nemzetközi munkajogi egyezmények. Vannak benne általános követelmények is (politika, vezetıségi átvizsgálás, stb.) és egyedi (a vállalat tevékenységébıl, helyzetébıl, dolgozói kultúrájából adódó) követelmények. A szociális irányítá- 54

65 si rendszer az elégedett munkás által nyújtott biztonság (és teljesítménynövekedés) kialakításának eszköze. A rendszer a fejlett társadalmakban (és a létezı szocializmusban is) elfogadott és betartott munkaügyi és személyiség védelmi szabályok győjteményének minimuma. A kevésbé fejlett országokban és a "vad kapitalizmusban" átalakuló országokban (így hazánkban is) nincs megfelelı színvonalú szociális védıháló (nem elég a munkanélküliek, hajléktalanok ügyét figyelni). A hazai mezıgazdaságban, kiskereskedelemben már megjelent a gyermekmunka, az illegálisan dolgozó külföldiek foglalkoztatása, stb. A szociális gondoskodás szervezetei a fejlett országokban a szakszervezetek, egyesületek, alapítványok munkájával és a munkáltató együttmőködésével valósul meg. Hazánkban a szakszervezetekbe a dolgozók nem mernek belépni, nem választják meg a munkajogi képviselıiket, stb., mert ezeket a politika és a vállalkozások elítélendınek minısítették. Az elmúlt 15 évben a megfélemlített dolgozók önálló kezdeményezéseibıl a szociális védelem eszköz és szervezeti rendszer nem is alakulhat ki. Meg kell tehát állapítani azt, hogy csak a munkáltató intézkedései a vásárlókért folytatott versenyben való pozitív megítélés, vagy a tényleges termelésnövekedés alapozhatják meg a dolgozók szociális biztonságát. Ehhez jó eszköz a minıség irányítási rendszerbe illeszkedı, auditálható SA 8000 szabvány. Tiltott tevékenységek: A gyermekmunka elfogadása: ha mégis van, akkor meg kell szüntetni, és ezt kommunikálni kell. Közvetlen támogatást kell adni ahhoz, hogy látogassa az iskolát és maradjon ott. A Kényszermunka kialakítása: nem szabad pénzbeli letétet vagy azonosító okmányokat letétbe kérni a munkavállaláshoz. Diszkrimináció tilalma: felvételt, fizetést, oktatást, elıléptetést, elbocsátást vagy nyugdíjazást nem befolyásolhatja fajhoz, kaszthoz, nemzetiséghez, valláshoz, nemhez, szakszervezeti tagsághoz tartozás, sem politikai irányultság, szexuális beállítottság, rokkantság vagy a kor. [131] Kényszerítés tilalma: nem megengedhetı az a gesztus, nyelv és fizikai érintkezés, amely szexuálisan kényszerítı, fenyegetı, gyalázkodó vagy kizsákmányoló jellegő. Tilos továbbá az érzelmi vagy fizikai kényszerítés, és a szóbeli gyalázás. Ajánlott tevékenységek A biztonság megteremtése. Ennek kötelezı elemei: 55

66 Veszélyek ismerete, ismertetése Megfelelı munkakörnyezet biztosítása Balesetek és sérülések megelızése Munkavédelmi megbízott kijelölése Munka és tőzvédelmi oktatások megtartása Kockázatértékelés elfogadtatása Ivóvíz, tiszta fürdı, higiénikus élelmiszer tárolás biztosítása Szervezkedési szabadság, kollektív szerzıdési jog biztosítása: Elismerni a szakszervezethez csatlakozást és a kollektív szerzıdést. Ha jogszabály tiltja, akkor az egyéb megoldások támogatása. A munkavállalók képviselıi hátrányos megkülönböztetésben nem részesülhetnek, tagokhoz bemehetnek. Munkaórák szabályozása: a jogilag elıírt munkaóra, de nem lehet több mint 48 óra/hét, kötelezı egy nap szünnap legalább hetenként, a túlmunka nem lehet több mint 12 óra/hét, és önkéntes, hacsak nincs ezzel ellentétes kollektív szerzıdés. Fizetés megállapítása: a jogi minimum garantált legyen, elég legyen az alapvetı szükségletek kielégítéséhez, Világos, áttekinthetı legyen a bér meghatározása, a dolgozók ezt ismerjék. Fegyelmi eljárási szabályok megalkotása: Kollektív büntetés tilos Minıség irányító rendszer kialakítása, Politika kihirdetése Vezetıségi átvizsgálás megtartása Képviselık megválasztása Felelısségek, hatáskörök meghatározása Oktatások megtartása Belsı audit megszervezése Beszállítók és alvállalkozók minısítése Helyesbítı tevékenységek bevezetése Külsı kommunikáció kialakítása Feljegyzések vezetése 56

67 Példa az iparági felelıs vállalkozói erıfeszítésekre Az általam ismert villamos szolgáltatók között az opolei erımőben egy, a privatizáció szempontjából jelentıs projektet készítettek elı, az 1999 es Davos i elvekre épülı humánpolitikai, szociális tanúsítási folyamat elıkészítése fejezıdött be. Ennek vizsgálatát, elbírálását egy nemzetközileg ismert angol cég lengyel képviselete fogja elvégezni. A megszerzett tanúsítás birtokában a leendı befektetı már egy ENSZ kívánalmakra épülı gazdasági, környezetvédelmi és szociális feltételrendszer megtartására kötelezhetı. 11. Vállalatirányítási rendszer kialakítása A választott vállalatirányítási rendszernek az EU ban és Magyarországon a kis és középvállalatok egy vállalatirányítási rendszer használatával kísérleteznek. Megvizsgálom és meghatározom a leggyakoribb választási kritériumokat, amelyekkel a vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett dönthetünk. A vevık hőségének növelésének, a vállalkozás jövedelmezıbbé tételének egyik eszköze olyan informatikai háttér teremtése, amely elvégzi a dolgozók munkájának egy részét, lehetıvé téve, hogy a munkatársak a vevık és igényeiknek pontosabb megismerésével, a termelési, készletezési hatékonyság növelésével, a vállalat valós helyzetének feltérképezésével és a felmerülı problémák kezelésével foglalkozhassanak. A magyar vállalatok nagy része ma még nem használ ehhez hasonló rendszert. Sok vállalatvezetı (különösen a kisvállalatok vezetıi) nem tartják indokoltnak egy komplex, átfogó rendszer bevezetését, mert vállalatuk egyszerőbb folyamatai nem igényelnek nagy, robosztus megoldásokat. Ugyanakkor a kisvállalatok esetében is érdemes megfontolni, hogy egy kisebb, standard folyamatokra épülı rendszer bevezetése elınyhöz juttathatja e a vállalatot. Amikor egy vállalat vezetése eldöntötte, hogy vállalatirányítási rendszert fog bevezetni, több döntést is meg kell hozni: Mire szeretnék használni a rendszert, milyen összeg áll rendelkezésre a bevezetéssel kapcsolatos költségek finanszírozására, mikor akarják bevezetni a rendszert. A rendszer kiválasztása Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása után lehet rátérni a rendszer kiválasztására. A rendszer kiválasztási kritériumai többfélék lehetnek: lehet e a rendszert a vállalat üzleti folyamatainak megfelelıen testre szabni, megtanulása és használata milyen informatikai képzettséget igényel, 57

68 milyen szolgáltatásokat lehet a rendszer bevezetésével és használatával kapcsolatban igénybe venni, képes e a rendszer más vállalatirányítási megoldásokkal együttmőködni, képes e az internet adta lehetıségeket kihasználni [132] Mivel ilyen sok kritérium merül fel, nagyon ritkán teljesít egy vállalatirányítási minden feltételt, tehát mielıtt elkezdenénk a rendszerek vizsgálatát fontos a vállalat aktuális helyzete és céljai függvényében rangsorolni azokat: mi az, ami a legfontosabb, mi az, amibıl engedni tudunk. Az egyik legfontosabb kritérium általában az, hogy a rendszert lehessen a vállalat egyedi üzleti folyamataihoz igazítani, azaz "testre szabni". A testre szabás mindig az ügyfél és a rendszert bevezetı cég közös munkájának eredménye. Alapja az ügyféltıl kapott információ, az alkalmazott folyamatok modellje, amire fel kell építeni a szükséges testre szabásokat. Ez nagyon fontos lépés egy vállalatirányítási rendszer bevezetésekor, hiszen egyik vállalat sem szereti, ha saját, bevált módszereit fel kell adnia, és mindenben egy rendszerhez kell igazodnia. A cél az, hogy a rendszert lehessen felkészíteni a vállalatnál alkalmazott folyamatokra. Ezt nem mindig lehet teljesen megoldani, néha kisebb kompromisszumokat kell kötni, teljesen azonban nem szabad egy rendszer kıbe vésett folyamatainak alárendelni a vállalat mőködését. Másik fontos szempont egy vállalatirányítási rendszer kiválasztásakor, hogy nemzetközi vagy magyar rendszert akarunk e használni. Köztes megoldásként jelennek meg azok a nagy, nemzetközi szoftverfejlesztık által készített rendszerek, amelyeket az egyes országok igényeinek és törvényi elıírásainak megfelelıen továbbfejlesztenek, "lokalizálnak". Az ilyen rendszerek képesek nemzetközi sztenderdeket is kezelni [133]. A megfontolandó kérdések közé tartozik a rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások köre is. A verziófrissítések, a szükséges testre szabások feltérképezése és megvalósítása, a bevezetéssel kapcsolatos tanácsadás, az új felhasználók oktatása, a telefonos és / vagy helyszíni segítségnyújtás mind mind olyan szolgáltatás, ami növeli egy vállalatirányítási rendszer értékét. Érdemes tehát olyan rendszert választani, amelyikhez tartoznak ilyen és ehhez hasonló szolgáltatások is. Az ERP rendszerek (Enterprise Resource Planning integrált vállalatirányítás) használatával a vállalatok adataikat egy helyen tárolhatják, és bármikor elérhetik azokat, a különbözı vállalati folyamatok pontosabb nyomon követése, és a megalapozottabb döntéshozatal érdekében. Az integráltság több szempontból is fontos. Egyrészt, az adatokat csak egyszer kell rögzíteni a rendszerben, csökkentve ezzel az ismételt adatbevitel igényét, valamint az adatok manuális rögzítésével járó hibalehetıséget. Másrészt, egy adat módosításakor az integrált rendszer automatikusan 58

69 frissíti a kapcsolódó adatokat is. Így például, egy vevıi rendelés teljesítésekor, nemcsak a rendelés státusza és a vevı adatai módosulnak, hanem a készlet is csökken a kiszállított mennyiség függvényében, sıt termelı vállalat esetében a termelést befolyásoló alapanyagok rendelkezésre állása is módosulhat. Ez lehetıvé teszi, hogy a különbözı területeken dolgozó munkatársak öszszehangolják tevékenységüket és döntéseiket. A rendszer integráció jelentısége A vállalatirányítási rendszerek elsısorban azon vállalatok számára elınyösek, akik integrálni akarják a különbözı részlegek munkáját, naprakész adatokat kívánnak kinyerni rendszerükbıl a pénzügy, kereskedelem, termelés és más területeken, jobban akarják kiszolgálni vevıiket növelve ezzel a vevık lojalitását, és az üzleti tervezést is pontos adatokra akarják alapozni. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen rendszert ki lehessen építeni, és hatékonyan használni, szükség van arra is, hogy a szervezet munkatársai is integráltan gondolkodjanak. Minden dolgozónak meg kell értenie, hogy a vállalat egyes részlegei akkor lesznek hatékonyak, ha együttmőködnek, ha megosztják egymással az információkat. Ha ez a gondolkodásmód megvalósul, akkor a vállalatirányítási rendszert valóban arra lehet használni, amire tervezték: hogy növelje a hatékonyságot. Az integrált rendszer együttesen biztosítja azt a minimumot, amelyben az együttmőködı vállalkozások és fogyasztók biztonsága egyaránt garantálható. A szabványosított rendszerek nem politikai és nem uralmi jellegő normákat akarna rákényszeríteni a másikra, de szervezett formában, mérhetıen szolgálják az együttmőködést. Az auditok rendszere folyamatosan kialakítja az együttmőködık közötti minıség irányítási követelmények közeledését. A tanácsadó és auditáló cégek többsége azonban még nem készült fel arra, hogy egyszerre végezze el több menedzsment rendszer auditját [134]. 59

70 III. KÍSÉRLETI RÉSZ 1. Az E.ON csoport, mint magas környezeti és biztonságtechnikai kockázat mellett üzemelı vállalat A magas környezeti és biztonságtechnikai kockázat mellett üzemelı vállalatok körére jellemzı, hogy a vállalatok mőködésében fellépı üzemszünet megengedhetetlen, vagy helyrehozhatatlan károsodásokat okoz. Ilyen tevékenységet végez az EON Csoport is, amely az elektromos áram kimaradást nem engedheti meg, de nem tudja fedezni egy napi áram kimaradás kártérítési értékeit sem. Az ilyen üzem irányítása abban tér el más vállalatoktól, hogy a napi mőködés, és a hosszabb távú tervezés során számos olyan külsı eseményt (természeti katasztrófa, terrorcselekmény) és üzemeltetési biztonsági eseményt (munkabaleset, adatvesztés) kell figyelembe vennie, amelyeknek hatása katasztrófa nagyságrendő, a pénzügyi és biztonsági szempontból nehezen értékelhetı, és bekövetkezésük valószínősége csak becsülhetı. A veszélyeket és a védelmi tényezıket a vállalat vezetésének optimalizálnia kell oly módon, hogy a kockázat vállalásából eredı haszon magasabb legyen, mint a várható káresemények negatív hatása és a megelızésre fordított erıforrások mértéke együttesen. Ennek a kihívásnak a vállalat vezetése úgy tud megfelelni, ha mőködtet egy olyan irányítási rendszert, amely alkalmas a bizonytalanságok kezelésére, a kockázati mutatószámok elemzése révén feltárja a kockázatok pénzügyi és egyéb hatásait, módszert ad azok kezelésére, ugyanakkor nem növeli feleslegesen az adminisztrációt, a szervezeti felépítés bonyolultságát. 2. Az E.ON csoport tevékenységében megjelenı kockázatok A kockázatok elkülönítése és elemzése A kockázat az általánosan elfogadott definíció [135] szerint a vállalati kockázatok olyan események, amelyek bekövetkezése bizonytalan, és hatásuk negatívan a pénzügyi kockázatok esetében néha pozitívan befolyásolják a vállalat eredményességét. A vállalatoknak a kockázatok miatti bizonytalanság csökkentése érdekében kockázatkezelési technikákat kell alkalmazniuk. A megfelelı módszer kiválasztásához elsı lépésben ki kell választani, hogy milyen megközelítés szerint foglalkozik a vállalat a kockázatokkal. 60

71 A kockázatok elkülönítése A kockázatok a mértéke a kockázat definíciójából következıen függ a bekövetkezési valószínőségtıl és a várható káresemények nagyságától. Ebben a megközelítésben a kockázatok a következı kategóriákba sorolhatóak. Nagy valószínőséggel bekövetkezı, és nagy mértékő veszteséget okozó és emberi életet veszélyeztetı káresemények elfogadhatatlan kockázatot jelentenek. Az ilyen típusú kockázatot jelentı folyamatokat, technológiákat a lehetı legrövidebb idın belül fel kell számolni vagy radikálisan át kell alakítani. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentı tényezık hátterében tervezési hiba vagy mőszaki berendezések nem felügyelt, a vártnál gyorsabban történı elöregedése állhat. Ilyen kockázatot jelent például egy veszélyes vegyi anyagokat tároló raktár elhelyezése olyan helyen, ahol nem biztosított a szivárgó anyagok összegyőjtése, és a talaj szerkezete lehetıvé teszi, hogy ezek az anyagok az ivóvízbázisba kerüljenek. Az E.ON csoport, mint kritikus infrastruktúra üzemeltetıje, esetében a fı tevékenységébıl adódóan ilyen típusú kockázatnak van ki téve. A kis valószínőséggel bekövetkezı, de nagy mértékő veszteséget okozó, ugyanakkor emberi életet nem veszélyeztetı káresemények, vagy a nagy valószínőséggel bekövetkezı, de viszonylag kis mértékő veszteséget okozó káresemények a kezelendı kockázatok. Ezeknél a kockázatoknál kétféle kockázatkezelési stratégia a javasolt. Egyrészt folyamatos felügyelet és gyakori, rendszeres ellenırzések elvégzése az érintett folyamatoknál, valamint megelızı intézkedések foganatosítása. Másrészt biztosítások révén anyagi fedezetet lehet képezni az esetleges károk csökkentésére. A kockázatok többségének a hátterében alacsony valószínőséggel bekövetkezı és elhanyagolható kárt okozó események vannak. Ezek az események rövidtávon elhanyagolható hatással vannak a vállalat mőködésére, hosszú távon azonban kellı odafigyelés hiányában komolyabb problémákat is okozhatnak. A káresemények eredhetnek a mőködéshez kapcsolódó folyamatos terhelésbıl vagy balesetek esetén bekövetkezı rendkívüli kibocsátásokból. Az E.ON csoport esetében a fı tevékenységét támogató operatív tevékenységek esetében fordul elı ilyen típusú kockázat. A veszélyeztetett értékek típusa szerint az alábbi kockázatokat különböztetjük meg. Pénzügyi kockázatnak tekinthetı minden olyan esemény, amely befolyásolja a vállalat mőködıképességéhez szükséges pénzügyi forrásokat, de nincs közvetlen hatása az emberi egészségre és a környezetre. Ilyen kockázatot jelentenek a hitelfelvételek, kintlévıség kezelése, a befektetések, a vállalat részvényeinek árfolyamváltozása, vagy külsı gazdasági hatások (pl. adórendszer változása). Bár a magyarországi E.ON csoport világ- és európai viszonylatban kis- vagy közép- 61

72 méretőnek számít, azonban a teljes E.ON konszern már meghatározó szerepet tölt be a világgazdaságban, ezért is vonatkoznak rá a SOX elıírásai. Környezeti kockázatot azok a káresemények jelentenek, amelyeket a vállalat által a normál mőködés során vagy katasztrófahelyzetben kibocsátott anyag és energiaáramok okoznak, és negatív hatással vannak a vállalat természetes talaj, víz, levegı és mesterséges épületek, mezıgazdasági területek, stb. környezetére, de közvetlenül az emberi egészséget nem veszélyeztetik. Az érintett terület nagyságától függıen ez a kockázat lehet lokális (a gyár területe), regionális vagy globális. A kockázatkezelésbe számos vállalaton kívüli szereplıt (hatóságok, lakosság) is be kell vonni. Az E.ON csoporton belül az erımőveknek van jelentıs, közvetlen környezeti hatása, ugyanakkor az energiaszolgáltató cégek közvetett módon hatással vannak a környezetre. A káresemények hatásait tekintve az alábbi kockázatokat lehet meghatározni [136]: Tiszta kockázatot azok a káresemények jelentenek, amelyek következményei negatív hatással vannak a vállalatra és az egyéb érintettekre, vagy a hatásuk elhanyagolható. Ide sorolhatóak a környezeti, a munkahelyi és az egészségügyi kockázatok. A kockázatkezelés célja az ilyen típusú kockázatok esetében elsısorban a megelızés, a felkészülés a károk minimalizálására és a helyreállításra. Az E.ON csoport környezeti kockázatai jellegükbıl adódóan tiszta kockázatot jelentenek. Spekulatív kockázatot olyan események jelentenek, amelyek következményei pozitívak hatással is lehetnek a vállalatra és az egyéb érintettekre. Mivel spekulatív kockázatok jellemzıen a pénzügyi területen fordulnak elı, a szakirodalomban üzleti kockázatoknak is nevezik. A kockázatkezelés célja a várható hatások és a bekövetkezési valószínőségek elemzése révén a legkedvezıbb helyzet elérése. A magyarországi E.ON csoport esetében ilyen típusú kockázatot nem jellemzı, ugyanakkor az E.ON konszern a világ számos tızsdéjén jelen van, így a vállalatot érintı események kiválthatnak pozitív és negatív pénzügyi hatást is. A kockázatok elemzése A fogalom az Európai Unió alapvetı munkavédelmi jogforrásaiból, került át a magyar munkavédelmi szabályozásba,. Ez a fogalom bizonyos mértékben összefügg a korábban használt "veszély", veszélyforrás", "ártalom", "kóroki tényezı" fogalmakkal. A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvetı tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsısorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét. A munkáltatónak eddig is: értékelnie kellett a veszélyeket, illetve azt, hogy a munkakörülmények megfelelnek e a tételes elıírásoknak, különben nem hozhatta volna meg a munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedéseket; kötelezettsége volt, hogy áttekintse, milyen veszélyek fenyegethetik a munkavállalóit, mennyire súlyosak a veszélylehetıségek, és hány munkavállalót fenyegethetnek; 62

73 kötelezettsége volt, hogy felmérje, milyen intézkedésekkel lehet a veszélyeket elhárítani vagy minimálisra csökkenteni, és kötelezettsége volt megtenni ezeket az intézkedéseket; szüksége volt az ésszerő munkához arra, hogy megállapítsa az intézkedések fontossági sorrendjét, ellenırizze a megtett intézkedések eredményességét, és dokumentálni, bizonyítani tudja, hogy eleget tett ilyen irányú kötelezettségeinek. A kockázatértékelés nem más, mint annak a gondos áttekintése, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvintézkedések szükségesek a baj megelızésére. Elvégzéséhez csak ritkán, bonyolult esetekben kell laboratóriumi vizsgálatokat, tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevı munkavédelmi követelmények szisztematikus teljesítését jelenti, amelyben a legfıbb eszköz a józan ész. A kémiai biztonság területén bevezetett "kockázatanalízis" (kockázatbecslés, kezelés, kommunikáció) fogalma ezzel nagyrészt átfedésben van. A "kockázatanalízis" akkor egyenértékő a kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti, és fordítva. Ennek mérlegelése a munkáltató felelıssége, és ehhez kíván segítséget nyújtani ez az útmutatás is. A munkáltató akkor jár el ésszerően, ha a kockázatértékelést és a kockázatanalízist egységben vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenırzı hatóságok által számon kért követelményeket is. Ezek: a veszélyek azonosítása a veszélyek csoportosítása a kockázatok értékelése intézkedések a kockázatok megszüntetése, megelızése vagy csökkentése érdekében a kockázatértékelés dokumentálása az eredményesség ellenırzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata A kockázatértékelés során az alkalmazott módszertantól függetlenül kell a következı lépéseket elvégezni: veszélyazonosítás; kibocsátások elıfordulási gyakoriságának meghatározása; következményértékelés (pl. terjedési modellek, hatástanulmányok); kockázati mérıszámok elıállítása. 63

74 Az E.ON csoport és a piaci kockázatai Az E.ON csoport és a jelenlegi partnerei kapcsolati rendszereit a piaci szabályok átformálják. Ha csak az E.ON csoport és a lehetséges partnerei biztonsági kapcsolati rendszereit vizsgáljuk, akkor is megállapítható az, hogy azt a hatályos jogszabályokban és a minıségirányítási rendszerekben meglévı jogosítványok alkalmazásával az együttmőködést a biztonsági területeken lehet koordinálni. Az együttmőködés lehet bedolgozó, munkavégzés, lehet beszállítói munkavégzés, illetve lehet távmunkát végzıi viszonyban. A munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvény [137] szerint munkahelyen a munkavédelemrıl szóló törvényben foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végzı munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget, továbbá a magánszemély munkáltató egyéni vállalkozó székhelyének nem minısülı lakóhelyét. A bedolgozók foglalkoztatásáról szóló rendelet [138] szerint a foglalkoztató a bedolgozót a végzendı munkával kapcsolatban köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni és az elıírt egyéni védıeszközökkel ellátni. A foglalkoztató, az általa adott anyag, termék, eszköz tekintetében köteles biztosítani, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfeleljen és azok kezelésére, tárolására elıírásokat adhat. A munkavégzés során az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeirıl a bedolgozó köteles gondoskodni. A foglalkoztató a munkát, a felhasználásra kerülı anyagot, valamint a kezelési elıírások és a munkavédelmi szabályok betartását idıszakonként ellenırizheti. A kereskedelemrıl szóló törvény [139] alkalmazásában beszállító az, aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti. A munkavédelemrıl szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet [140] (továbbiakban: MüM rendelet.) szerint az E.ON csoport kialakíthatja az együttmőködést a távmunka végzés szabályait szerint. Az Mtv, 2. (2) bekezdése harmadik mondatában, illetve az 54. (7) bekezdése c) pontjában foglaltakhoz képest a távmunka végzés a munkáltatóval kötött megállapodás alapján a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálatot követıen engedélyezi. A vizsgálat elvégzésére megfelelıen irányadók a 21. (3) (4) bekezdéseiben elıírtak. Távmunka végzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból elızetesen megfelelınek minısített munka- 64

75 helyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket. Az Mt. alkalmazásában indokolt esetnek minısül a munkáltató vagy megbízottjának ellenırzése, ha az az 54. (7) bekezdése b) pontjában leírt feladatok végrehajtása érdekében történik. Az ellenırzésen túlmenıen a munkáltató vagy megbízottja így különösen a 8. ban, illetve ban megjelölt személy a szükséges munkavédelmi feladatok elvégzése, a munkavédelmi eljárások lefolytatása így különösen az üzembe helyezés, kockázatértékelés, felülvizsgálat, balesetvizsgálat céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselı a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat. A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetıségekrıl és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggı feladatot ellátó felelıs személyekrıl, elérhetıségük adatairól. A fogyasztóvédelemrıl szóló törvény [141] szerint a vállalkozó (a villamos áram szolgáltató) az alvállalkozással (a villamos áram termelıvel) való együttmőködéshez célszerően minıség biztosítási kérdéseket felvethet. A minıség irányítási rendszerek beszállítói, illetve megrendelıi auditjai is biztosítanak hasonló jogokat. A szervezeti felépítés és adminisztráció A környezetükre veszélyes vállalatok versenyképességük javítása érdekében egyre gyakrabban alkalmaznak egyidejőleg környezetvédelmi, minıségbiztosítási és balesetvédelmi menedzsment rendszereket. A rendszerek alkalmazásától várt pozitív hatások azonban elmaradhatnak, mert az alkalmazott rendszerek nem alkotnak szerves egységet, hanem párhuzamosan mőködnek. A menedzsment rendszerek párhuzamos alkalmazása miatt bonyolulttá válik a vállalatok szervezeti felépítése, és a funkciókra épülı, hagyományos szervezeti felépítés mellett új irányítási és információs hierarchiák jelennek meg. Ettıl az alsóbb irányítási szinteken az alkalmazottaknak egyszerre több vezetı felé is lehet beszámolási kötelezettsége, illetve több vezetınek van bizonyos szabályok szerinti utasítási joga. Ugyanakkor tényleges utasítási és a beszámolási kötelezettségek felhígulnak, ellenırizhetetlenekké válnak. Ez a helyzet a katasztrófa kialakulásához és az eredményekre nem vezetı kár vizsgálatok melegágya. A menedzsment rendszerek párhuzamos alkalmazásának és a bonyolult szervezeti felépítésnek és adminisztrációnak oka az is, hogy a minıségirányítási rendszerek csak külön külön 65

76 auditálhatóak és tanúsíthatóak. A dokumentációs rendszerben redundanciák többszörösen tárolt információk jelenhetnek meg, pl. egy munkafolyamatra vonatkozóan, egyidejőleg több eltérı szemlélető utasítás is érvényben lehet, vagy ugyanazt az információt több bizonylaton is rögzíteni kell. Egységes vállalati kommunikációs szabványok nélkül pedig a visszacsatolási folyamatok is öszszetetté válnak, hiszen az egyes rendszer eltérı visszajelzést követelhetnek meg. A tanúsított rendszerek esetében komoly terhet jelentenek az üzem számára az eltérı célú auditok is. A tanácsadó és auditáló cégek többsége még nem készült fel arra, hogy egyszerre végezze el több menedzsment rendszer auditját, pedig erre vonatkozó szabvány már elkészült és használható. Az E.ON csoport esetében a piacnyitásra való felkészülés során letisztult, és nagy mértékben egyszerősödött a szervezeti felépítés. Az azonos folyamatokért felelıs területeket önálló vállalatokba szervezték. A rejtett költségek megjelenése A rejtett költségeknek azok a költségek tekinthetıek, amelyek közvetettek, tehát az idıben és a szervezeti hierarchiában nem ott és nem akkor jelentkeznek, amikor és ahol a káresemény bekövetkezik, illetve termelést közvetlenül jellemzı pénzügyi mutatószámokkal nem írhatóak le. Ilyen közvetett pénzügyi hatások lehetnek a munkahelyi és az egészségügyi kockázatok esetében az alábbiak, pl. termelés kiesés költségei, újraindulás költsége, új munkaerı betanítása vagy túlóra költségei, biztosítási díjak növekedése, bírságok, kártérítés. A rejtett költségeket többnyire a káresemények utólagos értékelésénél határozzák meg, azonban a technológia tervezésénél, az átfogó kockázat elemzéssel, például az általam kidolgozott, a HAZOP elemzésre épülı irisk módszertannal, meg lehet az azokhoz vezetı hiányosságokat becsülni, így azok költségbecslése is elvégezhetı. A mőködésben rejtett költségek kimutatásának és csökkentésének eszköze a minıségirányítási rendszerek bevezetése és mőködtetése. A minıség irányítási rendszerek beszállítói, illetve megrendelıi auditjai is biztosítanak jogokat a termelésbe való betekintésre. 66

77 A kockázatok ellenırizetlensége A közszolgálati mőködésben lévı magas környezeti kockázatok kimutatásának és csökkentésének eszköze kockázat elemzések bevezetése és mőködtetése. A minıségirányítási rendszerek a kockázat elemzések szakszerőségét biztosíthatják. A vállalkozások mőködése során folyamatosan szükség van a biztonsági szint külsı és belsı kontrolljára, az elıírások és ellenırzések módszere szerint. A külsı kontroll szorítkozhat csak a hatósági ellenırzésekre, amely alapját a tőzvédelemben az Országos Tőzvédelmi Szabályzat adja, és szigorúan csak a minimum szint betartását vizsgálják felül. A tulajdonosok körében el kell, hogy terjedjen vállalkozásuk kockázatainak átfogó kezelése és finanszírozása. A tőzoltóságok megelızı és tőzvizsgálati, szakértıi tevékenységét a hatósági tevékenységek erısítésével és egyes tevékenységek szolgáltatás jellegővé átalakításával lenne célszerő javítani. Egyetértek Sváb Attila biztosítási szakértı megállapításával [142], miszerint a biztosítók esetében a tőzmegelızésére és a kockázat csökkentésére irányuló beruházásokat hangsúlyozottabban kellene támogatni beruházási kölcsönökkel és díjcsökkentéssel. 3. A katasztrófa hatásainak való kitettség növekedése A nemzetközi törekvések az 1970 es évekig alapvetıen háború centrikusan, katonai szempontból közelítették meg a biztonságot. A Genfi Konvenció még nem foglalkozott a környezetbiztonság, a katasztrófamenedzsment, a veszélyelemzés fogalmaival. Az ENSZ felkarolva és támogatva a környezetbiztonság katasztrófavédelmi feladatainak megoldását, a XX. század utolsó évtizedét a katasztrófák elleni védelem évtizedének nyilvánította. A Riói Konferencián 1992 ben, több fontos elv hangsúlyozásával együtt elfogadásra került a "fenntartható fejlıdés" elve. Az európai államok integrációs törekvései és a világ más országainak erıfeszítései teljes mértékben harmonizálnak a fenti elvvel. A katasztrófajelenségek fogalma és csoportosításuk Köznapi értelemben katasztrófának tekintjük az olyan átfogó súlyos körülményekkel járó eseményeket, melyek hatására a környezetben, az élıvilágban és az anyagi javakban jelentıs mértékő pusztulás, károsodás következik be, leküzdése szervezett erık és anyagi technikai eszközök alkalmazását teszi szükségessé. Tudományosan többféle fogalom is létezik [143] és a katasztró- 67

78 fákat többféleképpen csoportosíthatjuk [144]. Jelen elemzésben a Kat. fogalmát alkalmazzuk [145]. A hazai vállalatok katasztrófa veszélyeztetettsége Magyarország területének közel egynegyede az árvizek által veszélyeztetett terület. Hasonló nagyságrendő veszélyt jelentenek a belvizek is. Az árvízzel és belvízzel kapcsolatos védekezési feladatokban 5 6 évenként kisebb jelentıségő veszélyekkel, míg évenként rendkívüli mértékő elöntési veszéllyel lehet számolni. (Ezt a következtetést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a 2005 os dunai és tiszai árvizet követıen éppen a kutatás idıtartama alatt kezdıdött meg és tart 2006 ban is az országot sújtó egyik legnagyobb áradás. Az évszázad áradásának nevezett természeti katasztrófa következményeként a megáradt folyók (Tisza, Körösök, stb.) vízhozama tízszeresére növekedett az ilyenkor szokásosnak, nyílt ártéri területek alakultak ki sok településen. Jelentıs területek kerültek belvíz alá, amely miatt mintegy hektáron a tavaszi elıkészítı mezıgazdasági munkák elmaradtak.) A hazánkban regisztrált földrengésekrıl 100 év vizsgálati adatai alapján elmondható, ezek egyike sem érte el a Richter skála szerinti 6 os erısséget. Ennek ellenére 7 10 évenként kisebb jelentıségő, míg évenként jelentısebb mértékő földmozgással kell számolni. A veszélyeztetett terület elsısorban a Dunántúli hegyvidék, ahol kb. 150 ezer, illetve az Észak Magyarországi hegyvidék, ahol kb. 250 ezer fıs lakosság él. Magyarország a mérsékelt égövi elhelyezkedése alapján szélsıséges idıjárási veszélyeknek (pl. tornádó, hurrikán, ciklon, stb.) nincs kitéve. Az átlagosnál nagyobb csapadék 6 7 évenként többnyire kis területen jelent problémát. Az esı által keletkezett vízelöntések, illetve természeti károsodások (pl. erózió) a helyi erıkkel kezelhetıek (pl és 1993 között Pécelen, Szegeden, Torvajon, stb.). A havazással, illetve hóviharokkal együtt jelentkezı katasztrófa veszélyt az érintett településnek a külvilágtól való elzárása és a lakosság elektromos energiával való ellátásának nehézsége jelenti. Ilyen jellegő védekezést 1983 ban kellett folytatni a Békés megyei hóvihar idıszakában, amikor négy település közlekedési útjait vágta el és elektromos rendszereit károsította a havazás. Az E.ON csoport központi telephelye nem katasztrófa veszélyes helyen került kialakításra, de hálózatának elemei minden katasztrófa veszélynek ki vannak téve. Ezek között már a berendezés létesítésénél lehetett védekezni az árvíz, belvíz hatásai ellen (alapozás, indokolt magasság kialakítása, stb.), míg az idıjárás szélsıséges hatásai (pl. tornádó, hurrikán, ciklon, stb.), vagy a föld- 68

79 rengés ellen nincs kialakított mőszaki védekezési rendszer. Ezek a hatások olyan ritkák, hogy a védekezést a káreset utáni operatív beavatkozások és a biztosítás megfelelıen rendezik. Az E.ON csoport hatáskörét és illetékességét meghaladó katasztrófa veszélyes helyzeteket a katasztrófa védelem szervezetei kezelik. A katasztrófák hatásai elleni védekezés rendszere A katasztrófák elhárításának jogi és szervezeti rendszerét kialakító kormányrendelet [146] szerint mőködı szervezeteket napjainkban az alábbiak jellemzik. Alapvetıen megfelelıen felkészült szolgálatok állnak rendelkezésre az alaphelyzetek (pl. árvíz, tőzeset) kezelésére. A szervezeti struktúrák átrendezıdnek, a polgári védelem feladatai a közvetlen élet és anyagi javak mentésén túl jelentısen kibıvülnek. A közszolgálatok rendelkeznek mőködésükre, tevékenységükre vonatkozó jogszabályokkal, azonban ezek a jogszabályok nem minden esetben megfelelı szintőek. A nemzetközi egyezményeket, illetve kétoldalú megoldásokat kihirdetı jogszabályok (pl. törvényerejő rendelet, kormányrendelet) szabályozási szintje elégtelen ahhoz, hogy állampolgárokra, gazdálkodó szervezetekre vonatkozó kötelezettségeket lehessen meghatározni. Területi, megyei szinten napjainkra már rendezıdött a rendkívüli helyzetek kezelésére kiadott döntés elıkészítési és intézkedési szervezeti rendszer, nevezetesen a védelmi igazgatás rendszerén belül mőködı Védelmi Bizottságok, illetve a helyi önkormányzatok esetében a helyi védelmi bizottságok mőködésével. Ez nagyon lényeges, hiszen a legtöbb rendkívüli helyzet kezelése e szinten kell, hogy történjen. Az "átfogó", vagy "komplex" védelem fogalmába nemcsak a gazdasági jellegő eseményekre történı reagálás, hanem az olyan egyéb veszélyek megelızése és elhárítása is beletartozik, amely kiterjed az E.ON csoport vagyon és dolgozói életbiztonságát veszélyeztetı helyzetekre is. Így többek között magába foglalja az ipari, vagy természeti katasztrófák elhárításának, a kezelésének kérdéseit is. 4. A szociális felelısség növekedése Az ipari technológiákban legalább annyira fontos tényezı az ember, mint egy varrodában, ahol közvetlenül az emberi kéz befolyásolja a minıséget. Minden biztonsági tényezıt ugyanis az ember definiál, így beleviszi önmagát is. Ha mégoly tökéletes is a biztonsági elemzés (kockázatértékelés), akkor is minden hiába, ha a dolgozó trehány, oda nem figyelı, vagy akár szándékosan technológiai fegyelem sértı. Ahol a munka körülmények sem a jog, sem az etika követelményei vagy szempontjai alapján nem megfelelıek, ott a termelékenység csökkenése ennél a 10 % nál 69

80 is magasabb lehet, hozzátéve azt, hogy ez természetesen a technológia jellegétıl is függ. A szabvány szerint vizsgálandó hiányosságok: Gyerekmunka: Magyarországot kevésbé érinti, de pl. a mezıgazdasági és egyéb családi vállalkozásokban ezer gyerekre becsülik a legrosszabb munkaviszony formában dolgozókat. Kényszermunka: Magyarországot is jellemzi. Tipikusan nem a kıfejtırıl van szó, hanem olyan munkáltatói magatartásokról, ami a munkahelyen kényszeríti maradni a munkavállalót. Ilyenek: kölcsönt kap valamire, amit nem tud kitermelni a magas kamatok miatt, a munkáltató visszatartja a dolgozó fizetését vagy annak egy részét az év végéig, vagy a határozott munkaidı lejártáig Migráció: Nyilvánvalóan nem az exponált elektromos iparban jellemzı. A mezıgazdasági területek az E.ON csoport elektromos hálózata telepítési helyei az, ahol a migrációban legjobban érintett munkavállalók olyan könnyen mozognak. Egészség és biztonság: Ami fontos lenne az egészséges munkahely, munkás lakás. Ezt a komplex kockázat elemzés vizsgálhatja, ami magában foglalhatja a dolgozói akciók lehetıségének vizsgálatát. Szervezkedési szabadság: Magyarországon sok helyen nem teljesül. A szakszervezet és a Munka Törvénykönyvében elıírt Üzemi Tanács nem csak az állami tulajdonú vállalatoknál mőködik, hanem az E.ON Csoportnál is. Ahol ez a munkavállalói képviselet hiányzik, ott a dolgozói elégedetlenség kimutatása torz, erıszakos formákat ölthet. Diszkrimináció: Kor alapján vagy nemi megkülönböztetés. Például a nıknek kevesebb a fizetése ugyanazon munkakörben. Magyarországon végzett elemzés mutatta ki, hogy több külföldi tulajdonú vállalkozásnál a nık azért kaptak kevesebb fizetést, mert nem alapanyagokat, hanem segédanyagokat szereznek be. Ez bújtatott diszkrimináció. Tipikus a terhes nıkkel szembeni diszkrimináció, mint pl. elbocsátás, vagy felvétel esetén. Szexuális zaklatás: Elıfordul a szexuális zaklatás is, oda vissza. Meztelen nık képei a falakon, szıke nıs viccek, stb. kimerítik a szexuális zaklatás fogalmát. Fegyelmi gyakorlat: Leginkább a fegyelmi gyakorlatra vonatkozó szabályrendszer és a fokozatossági szabályok hiányával van probléma. Nem egyértelmő, hogy miért jár figyelmeztetés vagy súlyos fegyelmi és mi a sorrendje (szóbeli, írásbeli, stb.). Egyik ismerıs kolléganıt egyik pilla- 70

81 natról a másikra lefokozták egy multinál, mert állítólag nem azonosult a vezetés célkitőzésével ; ott ahol a vezetık több milliókat szórtak el olyan tanácsadásra, amelyekben a tanácsadó azt mondta el, amit a dolgozóktól hallott. Munkaidı: Ez az egyik legnagyobb gond és sokszor vezetnek balesethez is a munkaidıvel kapcsolatos tényezık. Fıleg a vezetés, az ún. "menedzserek" túlterheltsége, a jogilag rögzített munkaidı be nem tartása a probléma. Sokszor a távmunkásoknál és a kiszervezett alvállalkozóknál sincs betartva a munkaidı (pont azért, mert ezt a hatóság nehezebben tudja ellenırizni). A túlóra elrendelésre azt mondják a dolgozók, hogy csinálni kell és kész, különben a dolgozó ki van rúgva ez már kényszermunkának tekinthetı. Elıfordul, hogy nem fizetik magasabb rátával a túlórát. Fizetés: A fizetések nem átláthatóak. Nem tudja sokszor a dolgozó, hogy miért kap annyi bért és mit és miért vontak le a fizetésébıl. A fizetések közötti különbsége elkerülésére hivatkozva a multik nem vesznek fel magasan képzett munkaerıt, vagy le kell tagadnia a dolgozóknak végzettségüket. A dolgozókkal való bánásmód így a humán faktor alapvetıen meghatározza a biztonságot. Nem csak a természettudományokon alapuló vizsgálatok segítségével, és ezek alapján rögzített eljárásokkal lehet ahol jogilag elıírt kell a biztonságot elemezni, és fokozni. Az elégedett dolgozó, aki jól érzi magát ott ahol van, mert leülnek vele tárgyalni, meghallgatják a véleményét és panaszait, az jobban termel, nem követ el szabálytalanságokat vagy legalábbis sokkal kisebb a valószínősége. 5. A szabotázsnak és a terrorizmusnak való kitettség növekedése A szabotázs feltételei Az E.ON csoport szabotázsnak való kitettségét a HAZOP eljárásban vizsgáltam Ennek megállapításai alapján az E.ON csoport üzemvitele biztonságának megteremtésében a külsı emberi beavatkozásokból eredı meghibásodások elleni védelemre is fel kell készülni. A véletlenszerő baleseti helyzetek azonosítása Az üzemeltetı által készített kockázat elemzési dokumentációk megalapozzák a munkahelyi mőszaki baleset keletkezésének körülményeinek vizsgálatát. A vizsgálat eszköze a mőszaki baleset szándékos elıidézésének bizonyítékai a többszörös meghibásodás megállapíthatóságának megteremtése. 71

82 A Kat. alapján az E.ON csoport nem tartozik a veszélyes üzemek körébe, így nem készített súlyos baleseti kockázatelemzéseket. A lehetséges technológiai hibákkal kijutó veszélyes anyag baleseti kockázatait az elızıekben megállapított kockázatok elemzései körében vizsgáltam. Az Mtv. alapján készített munkabiztonsági kockázatelemzések dokumentumai feltárták a dolgozó fáradtságából lehetséges technológiai hibákat. A kémiai biztosságról szóló törvény alapján készített kémiai kockázatelemzések dokumentumai feltárják a veszélyes anyag üzemszerő szivárgásából lehetséges technológiai hibákat: Az FMM SZCSM rendelet szerinti "robbanásvédelmi dokumentáció feltárja az üzemi anyagok és technológiák robbanás veszélyességét. Az üzemben is általános a villamos jelenségek (hı fejlıdés, szikrázás) gyújtóforrásként való megjelenése. A veszélyes anyag jelenlét értékelése A technológiából, vagy a szállító jármővekrıl szándékoltan, illetve véletlenszerően szabadba kerülı éghetı gázok, gızök, ködök vagy porok amelyek önállóan is robbanóképes légtér kialakulását eredményezhetik, alapanyagai lehetnek egy üzemi szabotázs elkövetésének. Az elemzési feladat: a veszélyes anyag koncentráció kockázati görbe kidolgozása, meghatározása, ezen anyagok biztonságos módon való elvezetésének értékelése. a veszélyes környezetben lévı munkahelyek kialakítási szabályainak meghatározása a folyamatos felügyeletet (ideértve a monitorozást) is igénylı tér értékelése, a munkáltató által kiadandó dokumentumok, írásbeli utasítások értékelése A jelen lévı veszélyes anyagok (5. számú melléklet) közül az E.ON csoport elemzései szerint csak a transzformátor olaj lehet az üzem által a fogyasztóhoz telepített anyagok között tőzveszélyes, illetve annak túlmelegedése okozhat fizikai robbanást. Ennek védelmére az E.ON csoport a szükséges védelmi intézkedéseket (védıtávolság, védıterület létesítése, rendszeres hı kamerás ellenırzés, stb.) megteszi. A jelen lévı veszélytelen anyagok együtthatásai értékelése is feladat lehet, hiszen lehetnek olyan anyagok amelyek együttes megjelenése robbanóképes légtér kialakulását eredményezhetik. A bináris robbantó és gyújtó anyagok [147] kifejlesztése és a recepteknek a gerilla mozgalmakkal való megismertetése egy egy háborús térségben már megtörtént. A robbantó és gyújtó anyagok kifejlesztéséhez alkalmas anyagok között az E.ON csoport elemzései szerint a transzformátor olajat nem lehet bináris robbantó és gyújtó anyagok kifejlesztésére használni. 72

83 Megjegyzés: Az E.ON csoport Vezeték rendszere zömében erdıs területeken vezetett, így az erdıtüzektıl veszélyeztetett. Az erdıtüzek egyre gyakoribbá válásának természeti és társadalmi okai is vannak. A természetes eredető, Földünk távoli pontjain keletkezı tüzekrıl eddig sokszor nem voltak ismereteink. Ma, a távérzékelés, fıként a mőholdak segítségével ezeket az eseményeket is ismerjük, nyomon követjük. Az erdıtüzek kialakulásának azonban nemcsak a társadalmi feltételei javulnak, hanem a természetiek is. Szalai Sándor szerint [148] ennek oka az, hogy a Földünk hımérséklete emelkedik. A XX. században ez az emelkedés mintegy 0,6 C±0,2 C átlagosan, amelytıl jelentıs eltérések alakultak ki. Vizsgálataik szerint Magyarországon nagyjából a globális értéknek megfelelı, valamivel magasabb melegedés következett be az elmúlt 100 évben. Az alkalmas hibaforrások értékelése A vizsgálat tárgya a szándékoltan, illetve véletlenszerően létrejövı mőszaki hibaforrások (beleértve az elektrosztatikus feltöltıdést is) amelyek olyan kapcsolat kialakulását eredményezhetik a szolgáltatás eszközeiben, amelyek a köznapi technológiai használat szerint veszélyesek, vagy a szolgáltatás sérülését, átszervezését vonják maguk után. Az E.ON csoport által villamos árammal kiszolgált fogyasztók által készített robbanásvédelmi dokumentációk általában feltárják a villamos jelenségek (hı fejlıdés, szikrázás) gyújtóforrásként való megjelenéseit. Ezen a veszélyek elleni védekezés azonban csak az E.ON csoport által telepített villamos rendszer elemei körében tartoznak az E.ON csoport hatáskörébe, a további rendszerek a fogyasztók által telepítettek, így azok hatáskörébe tartoznak. Az E.ON csoport a vásárlói auditokon szakmai segítséget ad az általa kiszolgált üzemeknek a villamos jelenségek (hı fejlıdés, szikrázás) gyújtóforrásként való azonosításához. A nagytranszformátorok tőzvédelme Nagytranszformátorok tőzvédelmi helyzetét Takács László és Kimpián Aladár mérte fel [149]. A nagyfeszültségő alaphálózat 23 db alállomásában kereken 80 db nagytranszformátor üzemel. Beépített hab-vízágyúk csupán az Albertirsai 750/400 kv-os, a Martonvásári 400/220 kv-os és a Toponári 400/120 kv-os alállomáson vannak. A többi alállomáson a tőzoltáshoz szükséges víz részben erre a célra épített medencékbıl, részben városi hálózatból vehetı. Az elmúlt 40 évben a martonvásári tőzeseten kívül három tőzeset fordult elı, mindháromszor szovjet gyártmányú 750 kv-os söntfojtó gyulladt ki az Albertirsai alállomáson. A tüzet két esetben a beépített oltóberendezés, egy esetben a tőzoltóság oltotta el. A transzformátorok tőzvédel- 73

84 mi helyzetének értékeléséhez nemcsak az oltási feltételek megteremtését kell figyelembe venni, hanem azon korszerő transzformátor-diagnosztikai eljárásokat is, amelyek segítségével nyomonkövethetı a transzformátorok szigetelési állapota és még üzemzavar, belsı zárlat fellépése elıtt gyári felújításra lehet vinni a transzformátort. Ugyancsak idetartozik a korszerő védelmek alkalmazása, amelyek zárlat eset én ms zárlathárítási idıvel csökkentik a tőz kialakulásának valószínőségét. A szükséges és elégséges emberi hiba értékelése A vizsgálat tárgya azon emberi, kezelıi kör feltárása, amely olyan helyzetben van, vagy lehet, hogy a szándékoltan, illetve véletlenszerően létrejövı veszélyhelyzetekben tett reagálásával balesetet okozhat. Az E.ON csoport mőködését zavaró mőszaki hiba elıidézésében potencionálisan veszélyes emberi, kezelıi kör a villanyszerelık köre, mert a villamos rendszer biztonsági elemei közül többnek egyidejő meghibásodása szükséges ahhoz, hogy a villamos berendezés balesetet idézzen elı. Ilyen jellegő hiba csak bizonyos szakértelemmel generálható. Az emberi hiba értékelésére az E.ON csoport program elindítását tervezi. Az E.ON csoport által villamos árammal kiszolgált fogyasztók mőködését zavaró mőszaki hiba elıidézésében potencionálisan veszélyes emberi, kezelıi kör a veszélyes technológiát üzemeltetı technológusok köre, mert a villamos rendszer biztonsági elemei közül többnek egyidejő meghibásodása szükséges ahhoz, hogy az a technológiai vezérlı berendezés intézkedésének kimaradását és ezzel balesetet idézzen elı. A technológiák vezérlésének alapelve az, hogy ha nincs vezérlı jel, a rendszer a biztonságos irányban (leállás, leürítés, stb.) irányában mozdul el. Ezek mellett belépnek a mechanikus biztonsági elemek (biztonsági szelep, hasadó tárcsa, stb.), így ezek kiiktatása is szükséges a jelentıs baleset elıidézéséhez. Ilyen jellegő hiba tehát csak bizonyos szakértelemmel generálható. A veszély hatásainak kulminációja Az üzemben bekövetkezı balesetek az általános biztonsági szabályok betartása mellett nem okozhatják az üzem leállását, a nemzetközi közvélemény figyelmének felkeltését. Ilyen esemény csak akkor valószínősíthetı, ha az a baleset hatásait jelentısen megnövelı további baleseti hatásokkal fokozódik. A jelenség neve a dominóhatás. Az esetleges beleset következményeként, más területeken bekövetkezı robbanás további üzemrészeket, esetleg az üzem környezetét érintı hatásai elemzésének kidolgozása meghatározhatja a veszélyes környezetben lévı munkahelyek 74

85 kialakítási szabályait, a folyamatos felügyeletet (ideértve a monitorozást) is igénylı terek körét, a kialakult robbanás hatásai biztonságos módon való elvezetésének helyét. 6. A terror csapás feltételei A baleseti helyzetek azonosítása A terror csapás körébe sorolt baleseti helyzetek azonosítása a hatályos Btk. szerint lehetséges. A Btk. szerinti cselekmények elkövetése alapozza meg a terror csapás körébe sorolást, illetve a körülmények azonosítását. A külsı beavatkozásokat az üzemeltetık általában a Vis Maior kategóriába sorolják, és nem készítenek kockázat elemzési dokumentációkat, nem modellezik a mőszaki baleset keletkezésének körülményeit. A vizsgálat eszköze a mőszaki baleset helyszínének (célpontjának), illetve a szándékos elıidézés bizonyítékai az idegen anyag, a berendezés rongálásának megjelenése megállapíthatóságának megteremtése. A terror csapás helyszínének (célpontjának) azonosítása A terror csapás helyszínének (célpontjának) azonosítása során meghatározó az, hogy az az E.ON csoport által telepített villamos rendszer elemei, vagy a további rendszerek a fogyasztók által telepítettek körébe tartozik. Fogalmilag az E.ON csoport által telepített villamos rendszer elemei (tényleges valószínőséggel a távvezeték hálózat elemei) elleni támadás lehet terror csapás célpontja, mert más tagja a rendszernek (pl. lakossági fogyasztó) nem lehet a nevesített bőncselekmények tárgya. Más közüzemi szolgáltató elleni támadásnál nem annak villamos rendszere a támadás célpontja (akkor sem, ha ezt érte a támadás), hanem a megtámadott által nyújtott szolgáltatás. Az E.ON csoport az általa telepített villamos távvezeték hálózat elemei elleni támadás célponttá válásának megelızésére nem képes, mivel a rendészeti feladatok ellátására nincs hatásköre. A védekezés robbantásos terrorizmus elleni védekezés szabályai szerint, a vonatkozó jogszabályokban megnevezett szervek vezetésével folyhat. Az idegen anyag jelenlét értékelése A technológiából, vagy a szállító jármővekrıl szabadba kerülı éghetı gázok, gızök, ködök vagy porok közül ki kell zárni azokat, amelyek önállóan nem képesek mérgezı, vagy robbanóképes légtér kialakulását eredményezni. A terror csapás alapanyagai nem lehetnek azonosak az üzemi 75

86 szabotázs elkövetésének anyagaival. A terror csapás alapanyagai azok az anyagok lehetnek, amelyekre katonai felhasználhatóságuk kiadott rendelet [150] rendelkezik, hiszen ezek alkalmazása szankcionálható. Az esetleges anyag kiszabadulás, robbanás hatásait a további szennyezés kiváltása (sugárzó anyag társítása) tovább növelheti (piszkos bomba) [151]. Ilyen esetben szükséges minden idegen anyag azonosítása és szerepének feltárása, mert nehezítheti a helyreállítási munkákat. Az E.ON csoport az általa telepített villamos távvezeték hálózat elemei elleni támadáshoz használható anyagok korlátozására nem képes, mivel a rendészeti feladatok ellátására nincs hatásköre. A védekezés robbantásos terrorizmus elleni védekezés szabályai [152] szerint, a vonatkozó jogszabályokban megnevezett szervek vezetésével folyhat. 7. A kritikus infrastruktúra felelıssége Az E.ON csoport a Magyarországi kritikus infrastruktúra eleme A kritikus infrastruktúra meghatározásában a Somogy Megyei Védelmi Bizottság az E.ON csoport területét és tevékenységét érintı állásfoglalást tett. A Somogy Megyei Védelmi Bizottság szerint kritikus infrastruktúra elemei: víz kutak; gázfogadó állomások; E-ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltatói telepek; elektromos és gázvezetékek; élelmiszer, iparállattartó telepek. A támadásokat és azok Somogy Megyei hatásait, illetve a védekezés feladatait a Somogy Megyei Védelmi Bizottság azonosította, abban az E.ON csoport feladatait a védelemvezetı határozza meg. Az üzemi szők keresztmetszet feltárása Fentiek alapján az E.ON csoport üzemvitele biztonságának megteremtésében a külsı emberi beavatkozásokból eredı meghibásodások elleni védelemre is fel kell készülni. Az elemzés során az erımő szabotázs és az elektromos vezetékek és oszlopok, valamint ezek tartozékai (transzformátorok) elleni terrortámadások lehetıségeit és hatásait azonosítottam. 76

87 Az esetleges anyag kiszabadulás, robbanás hatásait növelheti az, ha ki nem váltható folyamatot, rendszer elemet érint. Az esetleges anyag kiszabadulás, robbanás hatásait növelheti az, ha a káros hatással érintettek értesítése hiányos, a menekülés szervezetlen és a védekezésre kijelöltek eszközrendszere hiányos, a bevetése szervezetlen. Az E.ON csoport mőködését zavaró mőszaki hiba elıidézésében, a technológiai baleset kiváltása, helyreállítása során üzemi szők keresztmetszetet jelenthetik az erımő, vagy a hálózati elosztó technológiai vezérlı rendszerek ellátását szolgáló villamos elemek sérülései. Az erımő vezérlés sérülése annak leállását váltja ki, míg hálózati elosztó technológia vezérlı rendszerének sérülése a megtermelhetı áramnak a hálózat felé való kiadását állítja le, így mindkét hiba csak pénzügyi károkat okoz. Az E.ON csoport által villamos árammal kiszolgált fogyasztók mőködését zavaró mőszaki hiba elıidézésében és helyreállítása során üzemi szők keresztmetszetet jelenthetik a technológiai vezérlı és védelmi rendszerek ellátását szolgáló villamos elemek sérülései. A veszélyes anyaggal dolgozó technológia vezérlı rendszerének sérülése az anyag kijutását, veszélyes terület kialakulását okozhatják. Ez közvetlen életveszélyt jelenthet a kezelı személyzetre és a védekezésbe beavatkozó személyekre is. Ezekre a veszélyekre az üzemnek saját intézkedéseket kell tenniük, beleértve az E.ON csoport által villamos árammal terhelt berendezések mentesítését is. Ahhoz, hogy az E.ON csoport által telepített berendezések ne legyenek a szők keresztmetszet elemei a szükséges védelmi intézkedéseket (védıtávolság, védıterület létesítése, kétirányú betáplálás, stb.) megteszi. A védelmi technológia (tőz érzékelı és oltórendszer) vezérlı rendszerének sérülése a védı anyag kijutásának elmaradását, nem kellıen védett terület kialakulását okozhatják. A védelmi beavatkozások elmaradása közvetlen életveszélyt jelenthet a kezelı személyzetre és a védekezésbe beavatkozó személyekre is. A védelmi rendszerek a fogyasztók által telepítettek, így azok hatáskörébe tartoznak, így azok védelmérıl is ık gondoskodnak (pl. tőzoltó rendszer vezérlı kábeleinek 1/2 órás tőz állóságú kialakítása). 8. A kockázat elemzési módszer kiválasztása A vállalati kockázatok meghatározására számos módszer létezik. A kvalitatív kockázatértékelési módszerek végeredménye leíró jellegő, míg a kvantitatív módszerek konkrét mutatószámokkal fejezik ki a kockázatok mértékét, és a káresemények várható hatásait. A módszerek eltérnek a vizsgálat irányában is. A következményalapú módszerek a várható káresemények okait vizsgál- 77

88 ják, az okalapú módszerek arra adnak választ, hogy az üzemszerő mőködéstıl való eltéréseknek milyen következményei lehetnek. A megfelelı módszer kiválasztásakor figyelembe kellett vennem az alábbiakat: milyen elızetes információk állnak rendelkezésre; mennyire összetett folyamatot kell vizsgálni; hogyan tervezik hasznosítani a vizsgálat eredményeit. Az 1. számú mellékletben bemutatott kockázatelemzı módszerek közös eleme, hogy alkalmazásuk csoportmunkát követel meg. A csoportmunka során szükség van egy vezetıre, aki következetesen irányítja a munkát. Célszerő a csoportot úgy összeállítani, hogy az érintett területek vezetıi mellett a felsı vezetés is képviseltesse magát. Ajánlatos külsı tanácsadót is bevonni a munkába lehetıleg csoportvezetıként, aki minden ülésen részt vesz, mivel külsı szemlélıként számos olyan kérdésre hívhatja fel a figyelmet, amelyet a vállalat alkalmazottai nem vesznek észre. A vállalati kockázat elemzési módszer meghatározására a megismert módszerek mellet szükség van a tartalom szempontjainak megjelenítésére (ötletek, lehetséges veszélyek felismerése, stb.), ezért megvizsgáltam a kiegészítı módszerek szükségességét. Az irisk módszer A Péti Nitrogénmővek Zrt. ammóniaüzemében elvégzett vizsgálataim alapján készítettem el az irisk elemzési módszer elsı változatát, amelynek célja a technológiai kockázatok feltárásán túl a kockázatok pénzügyi hatásainak elemzése és a szóba jöhetı a kockázatcsökkentési alternatívák értékelése. Ezt a módszert az E.ON csoportnál végzett munkám során fejlesztettem tovább. Az irisk elnevezés az integrált kockázatkezelés (angolul integrated risk assesment) kifejezés rövidítésébıl származik. Az integrált jelzı jelentése kettıs: egyrészt utal arra, hogy az összes kockázatot egy integrált módszer szerint kell kezelni, másrészt arra utal, hogy a kockázatkezelést integrálni kell a vállalat irányítási rendszerébe. Az irisk módszer a HAZOP elemzést bıvíti ki pénzügyi adatgyőjtéssel, elemzéssel oly módon, hogy az egyes mőveleti paraméterek esetében nem csak az eltéréseket, a közvetlen okokat és következményeket, valamint az alkalmazott védelmeket (folyamatirányítás) vizsgálja, hanem elemzi, hogy létezik e dokumentáció (folyamat és/vagy munkautasítás) a rendkívüli helyzet kezelésére, milyen dokumentációs rendszer biztosítja az adatok győjtését és tárolását. Ezen adatokkal feltölti a karbantartási folyamatok költségeit elemzı szoftver egységet (irisk szoftver), amely meghatározza a karbantartási folyamatok költségeit. 78

89 A HAZOP elemzés az irisk módszer egyik pillére A HAZOP elemzés, olyan folyamatorientált, csoportos, kvalitatív kockázatértékelési módszer, amelynek a célja, hogy feltárja az egyes folyamatokhoz kapcsolódó kockázatokat. A vizsgálat során javaslatokat dolgoznak ki a kockázatok csökkentésére. A vizsgálat során a vállalat minden mőködési folyamatához meghatároznak olyan paramétereket, amelyeknek az elıírttól való eltérése káreseményeket okozhat. A Brit Vegyipar Biztonsági Tanácsa meghatározása szerint: az eljárás alkalmas a létesítményben a technológiai eljárásra és a gépészeti kialakításra vonatkozó eljárások (szándékok/elképzelések) rendszerszemlélető bíráló vizsgálatára annak érdekében, hogy megítéljék egyes berendezések nem megfelelı rendeltetésébıl (rossz funkció) vagy nem megfelelı mőködésébıl (rossz mőködés) származó veszélyek lehetıségét és az ezeket követı hatásokat a létesítmény egészére. A nagy, folyamatos eljárásokat megvalósító üzemektıl kezdve a kis, néhány készülékkel dolgozó üzemekre is alkalmazható. A módszerben alkalmazott vezérszavak alkalmazásával minden egyes részre vonatkozóan számos kérdést tesznek fel. Ezzel a módszerrel ellenırizhetı a terv teljessége és felfedezhetı minden olyan lefolyás, amely a tervezettıl való eltérést jelenti. Elméletileg rendszerint sok eltérés lehetséges. Minden egyes eltérést megvizsgálva kell eldönteni, hogy az járhat-e veszélyes következményekkel. A terv egyes részeit megvizsgálva a lehetséges veszélyeket leírják és hozzárendelik a szükséges javító intézkedéseket. Ezt követıen lehet továbblépni egy másik rész vizsgálatára, mindaddig, amíg a teljes tervet átvizsgálása be nem fejezıdött. A vizsgálat eredménye döntések és továbbiakban megválaszolandó kérdések keveréke, közvetlen és azonnali lehetıség a feltárt hibák kijavítására. Az eljárás saját fogalom rendszerrel dolgozik. A módszer, bár mechanikus módon, vezérszavakkal tárgyal végig sok feltételezett eltérést is, az alkalmazás sikerét biztosítja: a tanulmányozás alapját képezı rajzok és egyéb adatok pontossága a csoport mőszaki szakértelme és képessége összefüggések felismerésére a csoport alkalmassága arra, hogy módszert képzelıerejét segítı eszköznek használja az eltérések okok és következmények megjelenítésében a csoport tagjainak érzéke az arányossághoz, különösen akkor, ha a veszély súlyosságát kellett meghatározni A HAZOP vizsgálatot a következı lépéseket követve folyattam: 1. Tárgy és célok meghatározása 79

90 2. A csoport tagjainak kiválasztása 3. A vizsgálat elıkészítése 4. A vizsgálat végrehajtása 5. Intézkedések 6. Eredmények rögzítése A vizsgálat tárgyának és céljainak meghatározásához a következı lépéseket alkalmaztam: A tervdokumentáció ellenırzése A döntés az elemzés helyérıl A döntés egy berendezés kiválasztásáról A szállítók/vállalkozók, üzemeltetık részére felteendı kérdések összeállítása A technológiai-mőveleti utasítások ellenırzése A cél definiálása, a meglévı létesítmény biztonságának javítása A lehetséges káreseményhez az alkalmazott biztonságtechnikai eljárások és védıeszközök listájának összeállítása. A megvalósíthatósági vizsgálat az irisk módszer második pillére A biztonsági költség szoftver elkészítésének célja, hogy megfelelı információt nyújtson a döntéshozók számára ahhoz, hogy azok megalapozott döntést tudjanak hozni a biztonsági (karbantartási) karbantartások finanszírozásra és megvalósításra javasolt terv elfogadásáról, módosításáról, illetve elvetésérıl (6. számú melléklet). A biztonsági költség szoftver feladata a kiválasztott terv megalapozottságának és életképességének vizsgálatához való adatgyőjtés és elemzés támogatása Az alkalmazott módszertan kialakítása Az, hogy a biztonsági költség szoftver az irisk módszer része alapvetıen meghatározta a konkrét módszereket és inputokat: A biztonsági költség szoftver elkészítéséhez felhasznált inputok, források között kiemelhetık a rendelkezésre álló karbantartási adatok és költség adatok [153]. A biztonsági költség szoftver elkészítése során több, az eredeti cél megvalósítását szolgáló alternatíva meghatározása, specifikációja, összehasonlítása történt meg, olyan információkat nyújtva, amelyek elısegítik a végsı döntést [154]. 80

91 A biztonsági költség szoftver bemutatja azon szükségleteket, amelyre a karbantartási terv reagál, illetve az ezekhez tartozó karbantartási alternatívák költség összehasonlítása is elkészíthetı A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) A biztonsági költség szoftver elemezi a jelenlegi helyzetet és az elérni kívánt állapotot, azért, hogy meghatározza mekkora az igény a karbantartási beavatkozások iránt, illetve mekkora pótlólagos szükségletre lehet számítani a kockázat csökkentésére tervezett beavatkozások elmaradása eredményeként. Az E.ON csoport szolgáltatási kötelezettségeit mindenkor jogszabályok határozzák meg, így a rendelkezésre állás érdekében a kiesı szolgáltatási kapacitásokat bér kapacitások igénybe vételével kell megoldania [155]. A biztonsági költség szoftver elemzései az E.ON csoport hivatalos (SAP rendszer adatai) és becsült adatai (karbantartási igények felmérése) felhasználásával valósulhatnak meg, úgy hogy a cél a lehetséges üzemi károknak a technológiai rendszerek alkatrészei beszállítóinak kártérítési (jótállás, szavatosság) felelısségi körében rendezhetık legyenek. Az E.ON csoport által mőködtetett villamos hálózat eszközei a gyártó által garantáltan is jelentıs üzemidıvel rendelkeznek [156], így az üzemidı lejárta utáni üzemeltetésük a mérlegelendı kockázatok körében elemezhetı A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása A biztonsági költség szoftver a karbantartási fejlesztési szükséglet ismeretében vizsgálja meg azt, hogy milyen megoldásokkal lehet a célokat kielégíteni. A jelenlegi helyzetben a karbantartások költsége tervezett (az elızı évi költségek bázis adatainak alapján), de a feladatok nincsenek meghatározva, az E.ON Csoport a hibák bekövetkezése alapján (hibaelhárítás) végez karbantartást. Kivételt csak a szabványossági és a hatósági vizsgálatok által feltárt hibák kijavítása tervezett, de ezek sem feladatra bontottak. A cél a karbantartásokat úgy szervezni, hogy az üzemi károknak a technológiai rendszerek alkatrészei beszállítóinak kártérítési (jótállás, szavatosság) felelısségi körében rendezhetık legyenek. Ehhez a biztonsági költség szoftver nyilván tartja a technológiai rendszerek alkatrészei beszállítóinak a jótállás, szavatossági idıszakait és ezek alapján folyamatosan javaslatokat ad azok karbantartására. A karbantartásra fordított költségek és az ún. beszerzési költségek összevetésével a biztonsági költség szoftver nyilvántartásokat és döntéstámogatást nyújt. 81

92 A biztonsági költség szoftver hátterének, kontextusának, környezetének elemzése Az érintettek bemutatása A biztonsági költség szoftver kidolgozási elızményeinek, hátterének, programozási környezetének, a szoftver tágabb környezetének, a szőkebb gazdasági-társadalmi környezetének, a szoftver közvetlen helyszínének felmérése során az E.ON csoport képviselıket jelölt ki, akik biztosították a szakmai és a pénzügyi feltételek helyes értékelését. Az elemzı csoportban nem szerepeltek az E.ON csoport beszállítóinak képviselıi az ı általuk közlendı adatokat a termékeik ismertetıibıl vettem figyelembe Környezeti hatások vizsgálata A biztonsági költség szoftver célja a környezeti hatások bemutatása és azok minimalizálási módjainak meghatározása. A biztonsági költség szoftver környezeti, környezetvédelmi hatásai kimutathatóak a bekövetkezett káresetek környezeti kárelhárítási programjai költségeinek elemzésével. Az E.ON csoport karbantartási tevékenységeiben megoldott a hulladékok és a veszélyes hulladékok kezelése, így ezek módszere nem fejleszthetı. Segíti a hulladékok és a veszélyes hulladékok kezelését az, ha azok megjelenése programozott, így költségekben tervezhetı. Az E.ON csoport karbantartási tevékenységeiben döntı hányadú azoknak a köre, amelyek egy már bekövetkezett baleset kárainak elhárításával foglalkoznak. Ezeken a helyeken a környezeti károk elkerülhetıekké válnak, azzal hogy a karbantartások megjelenése programozott (pl. a vegetációs idıszak figyelembe vétele alapján), így költségeiben tervezhetı Pénzügyi elemzés A biztonsági költség szoftver kialakítása során vizsgáltam a karbantartási beavatkozásokba való beavatkozás nélküli pénzügyi helyzetet, és megállapítottam azt, hogy abban éves szinten jelentıs eltérések vannak az átlagtól. A biztonsági költség szoftver kialakítása során vizsgáltam a tervezett beavatkozások esetén kialakuló pénzügyi helyzetet, és megállapítottam azt, hogy azzal az éves szinten kialakuló eltérések csökkenthetıek. Az eredmények összevetése azt jelenti, hogy a biztonsági költség szoftver pénzügyi jövedelmezıségének és megtérülésének elemzése évenként pozitív mérleget mutat. 82

93 A Cash-flow elemzés (egy karbantartási ciklus teljes futamideje alatt várható összes bevétel és összes karbantartás és a rendszeres jellegő költségek nagyságának meghatározása, likviditási elemzése) csak elméleti számításokkal végezhetı. A jövedelmezıség és megtérülés számítás pénzügyi elemzései (a befektetés megtérülési ideje az ún. payback period, nettó jelen értékeken) a karbantartási költségek és az egyéb költségek, pl. a kiesı szolgáltatási kapacitásokat pótló bér kapacitások igénybe vételének költségei arányaikban elemezhetıek voltak [157]. A pénzügyi megvalósíthatóság elemzésének nem volt része a biztonsági költség szoftver szerinti karbantartási terv finanszírozási forrásainak (saját forrás, támogatás, hitelek) elemzése és a pénzügyi finanszírozási terv összeállítása A kockázatok elemzése A biztonsági költség szoftver kialakításában követtük a kockázat elemzésnek általános gyakorlatban elfogadott 4 lépését. kockázat azonosítása, kockázat értékelése, kockázat kezelése, kockázat kommunikációja. A kockázat elemzési módszerek között a HAZOP elemzést választottam, így erre lehetett kifejleszteni a biztonsági költség szoftver részt. A kockázat elemzés azonban nem a biztonsági költség szoftver bevezetésének kockázatait elemezte, hanem az alap célként kitőzött állapot szerinti karbantartások kockázatait Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata A biztonsági költség szoftver megvalósítási mechanizmusának meghatározása (a megvalósítás szervezeti, intézményi háttere, felelısségek, költségvetés, finanszírozás, terv monitoring és értékelés, kockázatok és feltételezések), a végrehajtás ütemterve az E.ON csoportnál már kialakított vállalatirányítási rendszer részekén került megtervezésre, amelyet a következı fejezetben ismertetek. A gazdaság-társadalmi multiplikatív hatások, externáliák vizsgálata számszerősített értékekkel nem volt megvalósítható (részben az üzemi titok körébe sorolt adatok részben az elérhetetlen nemzetgazdasági adatok [158] miatt), így a várható hatásokat szövegesen tudom bemutatni. 83

94 Összegzés: a biztonsági költség szoftver alkalmazásának megvalósíthatósága A biztonsági költség szoftverre vonatkozó kutatások befejezéseként összegezni lehetett a szükséges és a megadott szempontok alapján elvégzett elemzések eredményét, ezáltal az a végsı következtetés vonható le, hogy az adott biztonsági költség szoftverre megvalósítható az üzemi megbízhatóság költségességének elemzése. A tervszerő karbantartási rendszer kialakítható a HAZOP elemzés által feltárt kockázatok figyelembe vételével és elızetes döntés hozható a vállalati kockázatviselésrıl (meghibásodás utáni karbantartás), vagy baleset, mőszaki hiba beszállítói kártérítési körbe való kezelésérıl (karbantartás az eszköz szavatossági, jótállási ideje alapján). A biztonsági költség szoftverrel utólag is elvégezhetı a kockázatviselésrıl (meghibásodás utáni karbantartás), vagy baleset, mőszaki hiba beszállítói kártérítési körbe való kezelésérıl (karbantartás az eszköz szavatossági, jótállási ideje alapján) hozott döntés gazdaságossága. A biztonsági költség szoftver az E.ON csoportnál a jelenlegi szervezeti mőködési és támogató információs rendszereihez lett leírva a jelenlegi helyzetet elemzi az elemzés alá vont területen (karbantartás). A biztonsági költség szoftver nem érinti a mőködési terület szervezeteit, a különbözı szerepeket és felelısségi köröket, illetve a kapcsolatokat más mőködési területekkel és szervezetekkel. A biztonsági költség szoftver figyelembe veszi a létezı információs rendszerek által nyújtott támogatásokat, a támogatott illetve nem támogatott funkciókat, erısségeket és gyengéket, a technológiai lehetıségeket és korlátokat. A biztonsági költség szoftver megelılegezi a jelenlegi biztonsági és gazdasági szervezet által igényelt jövıbeli információs rendszer támogatási igényeit, az információs rendszerekre vonatkozó stratégián belüli helyét, A biztonsági költség szoftver minden javasolt intézkedéshez, bevéve az erıforrás igényeket és a várható megvalósítási idıtávot is, javaslatokat tehet a fejlesztés és megvalósítás irányítási szerkezetére is. Az irisk szoftver egység (az SAP rendszer nyilvántartásai alapján) meghatározza azt is, hogy a káresemények milyen nagyságrendő és típusú veszteséget jelenthetnek a vállalat számára, illetve milyen közvetett hatások jelentkezhetnek, pl. bírság, kártérítés; 84

95 termelés kiesés; biztosítási díjak emelkedése, részvény árfolyam veszteség; baleset esetén helyettesítés vagy túlóra díja; bekövetkezési gyakoriság (korábbi adatok alapján); kockázatcsökkentı beruházások, a beruházás nagysága, a kockázatcsökkentı hatása. Ennek a módszernek az alkalmazása sokkal komolyabb elıkészületeket igényel, mint az eredeti HAZOP módszertan. A vizsgálandó folyamatok, a mőveleti paraméterek, és a várható eltérések meghatározása az eredeti HAZOP módszertan szerint történik. A kapcsolódó dokumentáció meghatározása: folyamatleírások, munkautasítások és egyéb bizonylatok (jegyzıkönyvek, feljegyzések), baleseti jegyzıkönyveket stb. Ezek az információk már elegendı információt nyújtanak az eredeti HAZOP vizsgálat elvégzéséhez, amely már lehetıvé teszi a káresemények tipizálását. Végül a felsı vezetés bevonásával, csoportmunkában lehetıség szerint külsı tanácsadó bevonásával el kell végezni a vizsgálatot. A kibıvített HAZOP elemzéshez során a káresemény típusokhoz kapcsolódó további adatokat kellett összegyőjteni a vállalti adatokból (az SAP rendszer nyilvántartásai alapján) és a szakirodalomból. Elsı lépésben minden káresemény típushoz meg kellett határozni az értékeléshez szükséges adatok forrását: papír alapú, rendezetlen, és rendszerezett elektronikus dokumentáció. Azokban az esetekben, ahol rendszerezett dokumentáció (kapcsolt adatbázisok, adattárház) áll rendelkezésre a vizsgálat gyorsan és olcsón a meglévı erıforrások felhasználásával elvégezhetı. A rendezetlen elektronikus dokumentáció (pl. dokumentumok, elektronikus levelezés) feldolgozása adatbányászati módszereket igényelhet, melynek költségei magasak, de az eredmények alapján rendszerezett és automatikusan feldolgozható információhalmaz hozható létre. A legkomolyabb munkát a papír alapú dokumentáció feldolgozása jelenti, mivel csak emberi beavatkozással végezhetı el. A második lépés az adatok hozzárendelése a kijelölt mőveleti paraméterekhez. 9. Az E.ON csoport irányítási rendszerének felmérése Az E.ON csoportnál elemzett szervezeti felépítés (1. számú melléklet) megmutatta, hogy a szoftver megalkotásánál milyen szempontokat kell figyelembe vennem: a szervezet nem döntéshozó, hanem döntés elıkészítı; a szervezetnek biztosítania kell a belsı és külsı érintettek felé az adatszolgáltatást; a szervezetnek képesnek kell lennie más vállalat vagy más iparág adatait is feldolgozni, amennyiben azok relevánsak a saját mőködésükkel. 85

96 A hatékonyan mőködı kockázati menedzsment rendszernek a következı feltételeknek kellett megfelelnie: Helyzetfüggı formában mőködik; megelızés: része a napi mőködésnek; kárelhárítás / kárenyhítés / üzletfolytonosság: havária esetén fontos; helyreállítás: káresemény után saját szervezésben; IT eszközökkel támogatható rendszer ad elégséges segítséget; integrálódni kell a meglévı irányítási rendszerbe. A mőködtetésért a kockázati szakértık a felelısök. A kockázati menedzsment célja, hogy a folyamatszabályozás, az oktatás és a kommunikáció eszközrendszerét felhasználva optimalizálja a vállalat által vállalt kockázatok kezelését, és felkészítse a vállalatot egy esetleges katasztrófa helyzet kezelésére. Havária esetén a kockázati menedzserek ideiglenesen átveszik a vállalat irányítását. Kiemelten kell kezelni a nemzetbiztonsági szempontból minısített eseteket, amikor az irányítás részben vagy egészben vállalaton kívüli szereplık pl. katasztrófavédelem veszi át az irányítást. A munkavédelmi menedzsment Azon túl, hogy jogszabályok írják elı munkavédelmi folyamatok alkalmazását, a vállalatnak érdeke, hogy biztosítsa alkalmazottai számára biztonságos munkavégzés feltételeit és az egészséges munkakörülményeket. A munkavédelmi menedzsment fı feladatai a következık: jogszabályoknak követése és azoknak való megfelelés; szabványoknak való megfelelés; egyéni védıeszközök biztosítása; kapcsolattartás a hatóságokkal. A minıségirányítási menedzsment Az E.ON csoport rendelkezik minıség irányítási rendszerekkel. Azon túl, hogy szabványok írják elı a termelési, fogyasztó védelmi folyamatok alkalmazását, a vállalatnak érdeke, hogy biztosítsa vevıi, beszállítói számára biztonságos megfelelı szolgáltatás feltételeit és a kiváló szolgáltatási paramétereket. A minıségirányítási menedzsment feladatai meghatározottak. 86

97 Integráló alrendszerek Ahhoz, hogy a fent bemutatott menedzsment alrendszerek integrált vállalatirányítási rendszert alkossanak, szükséges az integráló alrendszerek kialakítása, amelyeknek célja az alrendszerek közös elemeinek egységes irányítás alá rendelése. Az integrált rendszer modellt a 7. számú melléklet mutatja be Egységes képzési rendszer Az egységes képzési rendszer feladata, hogy kialakítsa és végrehajtsa a vállalat összehangolt képzési stratégiájára való felkészítést. A rendszernek olyan folyamatokat kell mőködtetnie, amelyek révén minden alkalmazott megkapja a munkája ellátásához szükséges ismereteket, és biztosítja a folyamatos továbbképzést. Különösen a veszélyes munkakörök esetében lényeges, hogy ne csak általános ismereteket, hanem egyedi, a vállalatra és munkakörre szabott képzési terveket is megvalósítsanak. Ezeknek a képzési terveknek a kidolgozásához a funkcionális irányítási rendszereknek kell a háttéranyagot biztosítaniuk: a munkahelyi baleset és egészségvédelemmel kapcsolatban a kockázati menedzsment, a környezetvédelemmel kapcsolatban a környezetmenedzsment rendszer. Az E.ON csoportban az E.ON Hungária Zrt. személyzeti osztálya felelıs ennek az alrendszernek a mőködtetéséért. A képzési rendszer szabályozza és felügyeli az összes külsı és belsı szervezéső képzést Az egységes dokumentációs rendszer A szabványok alapján kidolgozott irányítási alrendszerek mindegyike tartalmaz elıírásokat a dokumentáció kezelésére. A párhuzamosan, kellı koordináció nélkül mőködtetett dokumentációs rendszerek jelentıs adminisztrációs terheket és adathibákat redundanciát, adathiányt, vagy eltéréseket okozhatnak. Ezért az egységes dokumentációs rendszer céljai a következık: tartalmilag integrálnia kell a dokumentációt, ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni a redundáns információkat, és pótolni kell a hiányokat; a dokumentumkezelés, a helyesbítések és módosításoknak a felügyelete, valamint a felülvizsgálatok koordinálása. 87

98 A helyesbítés és módosítás felügyelet megköveteli a jóváhagyás ellenırzött folyamatának alkalmazását, a felelısségi körök egyértelmő meghatározását, valamint. Másik funkciója, hogy a vállalat mőködését szabályozó leírások rendszerét kialakítsa, és karban tartsa. A vállalatnál léteznek minıség irányítási dokumentumok, amelyek a vállalatcsoport egészére egységesen vonatkoznak ilyen a vállalat küldetés nyilatkozata, jövıképe, melyeket a felsı vezetés hoz létre, Vannak ugyanakkor egyes részterületekre vonatkozó leírások is, amelyeknek a fejlesztéséért szakosztályok vagy az egyes alrendszerek vezetıi felelısek: kézikönyvek folyamatleírások. Az alacsonyabb szintő dokumentációkat a munkautasítások és egyéb bizonylatok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ezeknek a használata az operatív szinteken dolgozók számára a lehetı legkevesebb többletterhet jelentse. Különösen a bizonylatok esetében fontos, hogy azok az egységes dokumentációs rendszerben meghatározott szabványos, egységes formátumú dokumentumok legyenek, amelyek információtartalma minden rendszer számára feldolgozható. Ki kell hangsúlyozni, hogy a dokumentációs rendszer nem feltétlenül papír alapú, hanem egyre inkább elektronikus dokumentáció. Az E.ON csoportban a dokumentációs menedzsment felügyeletéért az E.ON Hungária Zrt. minıségbiztosítási osztálya felelıs. A dolgozat készítésének idején ennek a területnek a legfıbb feladata az egyes E.ON tagvállalatok dokumentációs rendszereinek harmonizációja, és egy elektronikus dokumentumkezelı rendszer kialakítása Az egységes kommunikációs rendszer Míg az egységes dokumentációs rendszer célja a vállalati dokumentáció tartalmának egységesítése, az egységes kommunikációs rendszer feladata a formai egységesítés, a kommunikációs csatornák meghatározása és felügyelete vállalaton belüli és kívüli érintettekkel mind normál, mind rendkívüli helyzetekben. A fenti feladatok teljesítése érdekében az egységes kommunikációs rendszer a következı funkciókat látja el: rögzíti az írott és elektronikus kommunikáció formai szabályait, hogy azok szerkezetileg azonos felépítésőek és formailag egységes felépítésőek legyenek; egységes terminológia és kódrendszer alkalmazásának feltételeit teremti meg; szabályozza a dokumentumok és adatbázisok ırzésének rendszerét; szabályozza a külsı partnerekkel való kommunikációt; felügyeli az információhoz való hozzáférést. 88

99 Mivel a kommunikáció ma már nem csak emberek között történik, hanem ide tartozik gép (adatbázis) ember, illetve gép gép közötti információáramlás is, az egységes kommunikációs rendszernek meg kellett alkotni a gépekkel való kommunikáció kereteit is. Az egységes dokumentációs rendszernek biztosítania kellett minden alkalmazott számára a munkájuk ellátásához szükséges információkat az operatív adatbázisokból és egyéb külsı forrásokból. A rendszernek biztosítania kell az információkhoz való ellenırzött hozzáférést, azaz mindenki láthassa a munkája ellátásához szükséges összes információt, az egyéb információkhoz való hozzáférése pedig legyen ellenırzött és korlátozott, vagy tiltott. Külön figyelmet kellett fordítani a vészhelyzetben történı kommunikációra. Meg kellett határozni a kommunikáció irányát és információtartalmát, valamint annak eszközeit [159] is. Havária esetén sok esetben kötelezı a hatóságokkal mentık, tőzoltóság, katasztrófavédelem stb. való kapcsolattartás, sıt elıfordulhat, hogy a mentési munkálatok irányítását vállalaton kívüli személy végzi. Az E.ON csoporton belül ennek a területnek a felelısei az E.ON Hungária Zrt. Marketing és PR osztályai. A két osztály mőködése a vállalaton belüli kommunikációt és az ügyfélkommunikációt felügyeli, de a jövıben ki kell alakítania a katasztrófakommunikációra vonatkozó részéletes szabályozást, és a teljes területet egységes irányítás alá kell helyezni. A helyzetet nehezíti azonban, hogy az E.ON konszernen belül meg kell felelni a németországi anyavállalat elıírásainak is, így minden változtatás nemzetközi egyeztetést igényel. 10. A kockázati menedzsment rendszer kialakítása A kockázati menedzsment, mint integráló alrendszer támogató és összehangoló szerepet lát el a környezetmenedzsment és a biztonságtechnikai menedzsment rendszerek között. Olyan folyamatokat mőködtet, amelyek egységesítik az alkalmazott kockázatelemzési módszereket, a megelızı, kárenyhítı és helyreállító tevékenységeket és információt szolgáltatnak a stratégiai tervezés számára. A kockázati menedzsment eltérı funkciót tölt be normál mőködés során és katasztrófahelyzetben. Az elıbbi esetben nem szükséges utasítási jogkör, hiszen a fı feladatok az adatgyőjtés, elemzés, értékelés és szolgáltatás. Az utóbbi esetben viszont a fı feladat a károk minimalizálása érdekében összehangolt mentési munkálatok irányítása, amihez a vállalat minden szintjére kiterjedı utasítási jogkör szükséges. Ez a kettısség határozza meg, a kockázati menedzsment rendszert mőködtetık személyét és a szervezet helyét a vállalati struktúrában. 89

100 Az E.ON csoporton belül jelenleg nincs egységes kockázati menedzsment rendszer, a lehetséges káresemények típusától függıen más-más szervezetek felelısek a kockázatok kezeléséért. Így például az informatikai kockázatok kezeléséért az E.ON Hungária Zrt. CIO szervezete, a pénzügy kockázatok kezeléséért az E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft., a biztonságtechnikai kockázatok kezeléséért pedig az egyes leányvállalatok biztonságtechnikai megbízottjai felelısök. Bár az egyes részterületek kockázatkezelését a csoporton belül kijelölt sok esetben közös szervezetek végzik, a felelısség azonban mindig az érintett leányvállalat vezetését terheli. A kockázatok azonosítása A kockázati menedzsmentnek kell foglalkoznia, hanem a normális mőködés során a folyamatosan keletkezı szennyezés kezelésével. A folyamatos szennyezés alapvetı forrása a vezeték rendszer körül mérhetı elektromágneses sugárzás, de lehet a kiegészítı tevékenység (veszélyes anyagok tárolása, karbantartás), és bizonyos termelési folyamatok is. A környezetterhelés mindkét esetben a mind a három közeget érintheti, illetve közvetett módon veszélyeztetheti az emberi egészséget is. A vállalatnak az elsı lépésben fel kellett tárnia, hogy milyen közegbe, milyen szennyezést, milyen rendszerességgel bocsát ki. Meg kellett határozni azokat a receptorokat, amelyekre a vállalat által kibocsátott anyagok hatással vannak. Folyamatosan mérni kell a kibocsátott szennyezés mennyiségét, és ebbıl meg kell határozni azoknak a receptorokra gyakorolt hatását. A szennyezés hatása a receptorokra az idı függvényében lehet folyamatos, szezonális vagy eseti. A folyamatos elektromágneses szennyezést [160] [161] elszenvedı receptorok a vállalatnál dolgozók, és a vállalat közvetlen környezetében lakók [162] [163]. Szezonális a szennyezés hatása a vállalat környezetében lévı nyaralóövezetben élıkre, a vállalat környezetében lévı kiskertekben és egyéb mezıgazdasági területeken termesztett növényeket rendszeresen fogyasztókra. Eseti szennyezésrıl a kiszolgáló üzemek katasztrófái (veszélyes anyag kijutása) esetében van szó, amelynek hatásai nem csak esetiek, hanem a következmények miatt folyamatos vagy idıszaki is lehet. A szennyezés típusai hatása szerint széles skálán helyezhetıek el melynek egyik véglete az enyhe, amelyek inkább csak kellemetlenséget okozó (szagok, zajok) szennyezések, a másik véglet a rövid vagy hosszú távon maradandó egészségkárosodást okozó mérgezések (pl. karcinogén anyagok). A szennyezı anyagok az emberi szervezetbe bekerülhetnek injektálással, belégzéssel, bırön át vagy lenyeléssel. 90

101 Ezen hatások kockázatainak a meghatározására alkalmas a qrisk szoftver (8. számú melléklet). A szoftver lehetıvé teszi a receptorok és az ıket ért hatások nyilvántartását egy MS Access adatbázisban. Az emberi hibákból eredı kockázatok leghatékonyabb és leggazdaságosabb módszere olyan képzési rendszer kialakítása, amely biztosítja, hogy az alkalmazottak megszerezzék, és rendszeresen felfrissítsék a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket. A képzések szervezése, beillesztése a vállalati stratégiába és lebonyolítása megalkotása az egységes képzési rendszer feladata, a képzés háttéranyagának az egységes dokumentációs rendszer elvei szerint történı összeállításáért a kockázati menedzsmentnek felelıs. A munkahelyi kockázatértékelés A megelızés fı területe a veszélyek feltárása, a szükséges védıintézkedések meghatározása, érvényesítésének felügyelete. Ez nem csak a megfelelı védıeszközök kiválasztását, rendszeres tesztelését és a fejlesztését vagy cseréjét jelenti, hanem a használatra vonatkozó elıírások elkészítését, és azok betartásának ellenırzését is. A kockázati menedzsment rendszer akkor mőködik hatékonyan, ha a káresemények megelızést célzó beruházások költségei alacsonyabbak, mint a káresemények negatív hatásai. Ezen túl figyelembe kell venni azt is, hogy ha a szándékos károkozás veszélye áll fenn, akkor a károkozás költségei jelentısen magasabbak legyenek, mint a károk hatása. Az irisk módszer alkalmas arra, hogy a vállalat eldönthesse, az egyes kockázatok esetében milyen megelızési stratégiát kell alkalmazni: az adott kockázatot felvállalja, vagy csökkenti. A munkahelyi biztonság megteremtése két fı területre bontható: egészség és balesetvédelem. Az elıbbi a vállalat alkalmazottainak és a környéken élık egészségének védelmét jelenti a vállalat mőködésébıl eredı állandó környezeti terheléssel szemben. Az utóbbinak a célja a rendkívüli események megelızése, illetve azok negatív hatásainak mérséklése. Ezt a két funkciót megfelelı informatikai támogatás mellett elvégzett rendszeres ellenırzésekkel lehet teljesíteni. Ilyen eszköz az irisk szoftver [164]. A vállalatnak fel kellett készülnie arra, hogy a katasztrófák vagy balesetek esetén szükséges rendkívüli intézkedései hatékonyak legyenek. Ehhez szükséges volt, megteremteni azt, hogy a kárelhárító eszközök mőködıképesek legyenek, az alkalmazottak pedig ismerjék a teendıiket. 91

102 A vállalati kockázati adatbázis A magas környezeti kockázatok mellett mőködı vállalatok számára elengedhetetlen, hogy minden alkalmazott számára rendelkezésre álljanak azok az információk, amelyek szükségesek a kockázati események felismeréséhez, a károk minimalizálásához, ami egyben saját és munkatársaik testi épségének védelmét is jelenti. A kockázati menedzsment rendszernek olyan folyamatokat kell fenntartania, amelyek biztosítják a vállalati kockázati adatbázisának, az ún. Bíbor könyvnek (9. sz. melléklet) az ellenırzött használatát. Ezek a folyamatok szabályozzák azt, hogy ki, és milyen forrás alapján bıvítheti, vagy módosíthatja az adatbázist, illetve szabályozza az abban tárolt információkhoz való hozzáférést. A Bíbor könyv kisebb vállalatok esetében lehet egyszerő, papír alapú dokumentáció, amely illeszkedve a vállalat dokumentációs rendszeréhez egy általános elveket leíró kézikönyvbıl, folyamatleírásokból, munkautasításokból, valamint egyéb dokumentumokból épül fel. Nagyobb, bonyolult technológiai folyamatokat üzemeltetı vállalatok esetében a Bíbor könyvnek már adatbázis alapú elektronikus dokumentációnak kell lennie, amely összekapcsolható a vállalat egyéb adatbázisaival. Ennek az adatbázisnak a leírása a következı fejezetben található meg. Helyreállítási tervek és a kockázat finanszírozás A vállalatnak a várható káreseményekhez, az üzemi katasztrófavédekezési rendszer [165] mőködtetéséhez ki kellet dolgoznia a helyreállítási terveket, és rendelkeznie kell a szükséges eszközökkel és anyagi forrásokkal. Az anyagi források lehetnek jogszabályban elıírtak (pl. gépjármővek kötelezı felelısségbiztosítása; atomerımő létesítéseknél kötelezı alap képezése a létesítmény bezárása után az eredeti állapot helyreállításra) vagy lehetnek önként kötött biztosítások is. A helyreállítási tervek kidolgozásához szorosan kapcsolódik a kockázatfinanszírozás, melynek célja, hogy biztosítsa a megelızı beruházások, katasztrófa elhárítás és helyreállítás anyagi fedezetét. Ez a terület felelıs a kockázatkezelés stratégiai és operatív költségeinek szétválasztásáért is. Az operatív kockázatkezelési költségek beépülnek az egyes szervezeti egységek mőködési költségeibe. Ilyen költséget jelent az egyéni védıfelszerelések beszerzése és cserélje, valamint a biztosítások. Ezzel szemben a stratégiai kockázatfinanszírozás az egész vállalat stratégiai költségvetését befolyásolja. Ide sorolhatók a hosszú távú megtérülési idıvel tervezett beruházások, vagy a káresemények kezelésére képzett céltartalékok. Bizonyos esetekben operatív jellegő költségek megjelenhetnek a stratégiai költségvetésben is. Például, ha az egyéni védıfelszerelések 92

103 beszerzési rendszere (gyakorisága, értéke) megváltozik, és az átállás költségei csak hosszú távon térülnek meg. A vállalat vezetésének a helyreállítási és kockázatcsökkentı tervek részeként ki kellett dolgoznia a kommunikációs stratégiáját is, ami azt jelenti, hogy rögzíteni kellett, hogy ki milyen körben adhat nyilatkozatot. Ennek az oka az, hogy a nem megfelelı kommunikáció komoly veszteségeket okozhat. Ez az E.ON csoport esetében lehet a vállalati részvények árfolyamának zuhanása vagy a vállalat termékei iránti kereslet radikális csökkenése. A nem megfelelı kommunikáció következménye lehet az is, hogy a helyreállításhoz szükséges hiteleket a hitelintézetek kedvezıtlenebb feltételekkel adják. Az E.ON csoport esetében a konszernre vonatkozó SOX elıírások miatt számos a mindennapi mőködést biztosító területekre készültek az üzletfolytonossági és helyreállítási tervek, ezeket a konszern belsı ellenırei és a külsı könyvvizsgálók rendszeresen felülvizsgálják. 11. Az alkalmazandó vállalatirányítási módszer A II/3 fejezetben ismertetett Balanced ScoreCard modell környezetvédelmi, biztonságtechnikai kockázati szempontokkal bıvíthetı így alkalmassá tehetı arra, hogy a vállalat ezeket a szempontokat a stratégiai és az operatív irányítás és controlling szerves részévé tegye. Mivel az E.ON csoport is alkalmazza a vállalati controlling rendszerében a Balanced ScoreCardot, a következı fejezetekben bemutatom, hogy milyen módon lehet kockázati elemekkel kibıvíteni a rendszert. A kockázati nézıponttal bıvített Balanced ScoreCard keretrendszer A rövidebb távú tervezés és a funkcionális alrendszerek feladata, hogy az egyes nézıpontok [166] mutatószámait feltöltsék. A Balanced ScoreCard módszertant használó, alacsony környezeti kockázat mellett mőködı vállalatok a környezeti kockázatok hatásait ki tudják mutatni a nézıpontok mutatószámai között. A magas környezeti és munkavédelmi kockázatok mellett mőködı vállalatok számára azonban célszerőnek tartottam a Balanced ScoreCardot egy ötödik, kockázati nézıponttal is kibıvíteni. A Balanced ScoreCard jellegébıl adódóan nem elegendı egy új nézıpontot bevezetni, hanem elengedhetetlenül szükséges a meglévı nézıpontokkal való összefüggésrendszer kialakítása. A kockázati nézıponttal bıvített Balanced ScoreCard modellt 10. számú melléklet mutatja be. 93

104 A kialakított vállalati stratégia A kockázati nézıpontot azért lehetett a Balanced ScoreCardba integrálni, ha a vállalat felsı vezetése felismerte a környezetvédelem és a biztonságtechnika fontosságát és elkötelezte magát, hogy stratégiában ezen a területen is elérendı célokat tőz ki. Az alacsony kockázat mellett mőködı vállalatok esetében a kockázati mutatószámok beépülnek az eredeti nézıpontokba, de a kockázatok csökkentése célként itt is megjelenik a vállalati célstruktúra minden szintjén A küldetésnyilatkozat Meghatározza a vállalat létezésének általános célját (a biztonságos és felhasználóbarát szolgáltatást), amelyet elsısorban az ügyfelek felé kommunikálnak. Ennek részéve kell tenni a vállalat mőködése által jelentett kockázatoknak a csökkentésére való elkötelezettséget is A jövıkép Körülírja a vállalat külsı és belsı környezetét a távlati stratégia megvalósulása esetén. A jövıképben meg kell határozni, hogy mely területeken tervez a vállalat jelentıs eredményeket ideértve a vállalat külsı megítélését is a kockázatok csökkentése érdekében, milyen eredményekre számít A stratégiai célok A vállalati stratégiájának tartalmazni kell a konkrét céljukat, határidıket és célok elérését célzó projektek definícióit. A stratégiának olyan kockázati célokat kell kitőznie, amelyek a Balanced ScoreCard kockázati nézıpontjának mutatószámaival leírhatóak, pontosan mérhetıek Az operatív célok Mivel a Balanced ScoreCard rendszer központi eleme az, hogy az operatív célokat a stratégiai célokból kell levezetni, hogy az operatív szinten a kockázatok kezelésére és a biztonság növelésére vonatkozó célok egyrészt a kockázati nézıpontban, másrészt a többi nézıpontban is megjelennek. A kockázati szempontok beépítése a pénzügyi nézıpontba Ez az a nézıpont, amely a vállalat tulajdonosainak és hitelezıinek a leglényegesebb információkat nyújtja. A leggyakrabban használt mutatók az árbevétel és a költségek változását határozzák meg, illetve írják le. Ezekben a mutatókban a kockázatok hatása csak közvetett módon jelenik 94

105 meg. E nézıpont eredményleíró mutatói a költségek (bírságok, termékdíj, biztosítási díj stb.) változásait, a teljesítményokozó mutatók pedig azokat befektetéseket (pl. új jelzırendszer), extra költségeket (pl. a védıfelszerelések gyakoribb cseréje) írják le, amelyek a kockázatok csökkentését okozták. A kockázati szempontok beépítése a vevıi nézıpontba A legáltalánosabb mutatószámok ügyfelek megtartása, új ügyfelek megszerzése, az ügyféli elégedettség növelése mellett a vevık fogalom kitágítása szükséges, hiszen a hatóságok és a vállalat környezetében élık is befolyásolják a vállalat stratégiájának megvalósítását. Ilyen mutató a vállalat elfogadottsága (pozitív és negatív vélemények aránya a sajtóban), vevık elégedettsége, a hatóságok kötelezı ellenırzésein való megfelelés (bírságok aránya), a környezettudatos (pl. ISO vagy EMAS tanúsítvánnyal rendelkezı) vevık és partnerek aránya (megrendelı vállalatok, szállítmányozók, beszállítók). A Balanced ScoreCard kockázati nézıpontja A vállalati kockázatok egy mutatóval nem írhatóak le, ezért olyan mutató számrendszert kell alkalmazni, amely az egyes kockázattípusokról nyújt információkat. Ezek: környezeti kockázatok (talajszennyezés, vízszennyezés, levegıszennyezés), energia felhasználás, hulladékképzıdés, hulladékhasznosítás, munkahelyi kockázatok (folyamatos terhelés, balesetek száma, egészségügyi kockázatok) A Balanced ScoreCard kockázati nézıpontjának [167] a kockázat finanszírozás eredményeirıl kell információt adnia: a kockázat kezelési intézkedések hatása a mőködési költségekre; a megelızésre fordított költségek változásának aránya a káresemények költségeinek változásához képest; a kockázat csökkentı beruházások és biztosítási költségek aránya; a kockázat csökkentı beruházások megtérülése; a biztosítási költségek és a kapott kártérítések aránya; a káresemények hatása a vállalat falain belül és a vállalat falain kívül. Az általam kialakított nézıpont mutatószámai a Balanced ScoreCard logikai láncában a mőködési folyamatok és a vevık nézıpont között helyezkednek el. A fentiek alapján a Balanced ScoreCard kockázati nézıpontjába a következı mutatószámokat érdemes felvenni: 95

106 szennyezıanyag kibocsátás összesítve vagy talaj-víz-levegı bontásban, súlyozva vagy anyagonként, egy évre vetítve vagy egy termékre vetítve; balesetek száma pl fıre, baleseti kategóriák (pl. enyhe, súlyos, halálos) aránya; a kockázat csökkentı beruházások. A kockázati szempontok beépítése a mőködési folyamatok nézıpontba Az általam kialakított nézıpont [168] mutatószámai a Balanced ScoreCard logikai láncában a mőködési folyamatok és a hatóságok nézıpont között helyezkednek el. A fentiek alapján a Balanced ScoreCard kockázati nézıpontjába a következı mutatószámokat érdemes felvenni: szennyezıanyagok kibocsátásának változása (közegenként, termékenként) baleset menetes idıszakok maximális és átlagos hossza munkahelyi balesetek száma (baleset miatti leállások, száma, hossza) megvalósult biztonságtechnikai kezdeményezések az alkalmazottak részérıl a vészhelyzetben való reagálás ( a baleset utáni helyreállítási idı maximális és átlagos hossza újraindulásig, a baleset után a kárenyhítési munkák megkezdéséig eltelt idı maximális és átlagos hossza értékesítés utáni szolgáltatások iránti igény, az újrafeldolgozásra/megsemmisítésre visszahozott hulladékok mennyisége az értékesítés alapján várható mennyiség arányában, a termékbıl használat után visszamaradt hulladék visszavétele és újrahasznosítása A kockázati szempontok beépítése a tanulási és fejlıdési nézıpontba Minden alkalmazottban a vállalati kultúra szerves részévé kell válnia a minıség iránti elkötelezettségnek, a környezet védelmének, valamint biztonságos munkahely fenntartása iránti felelısségnek. Ez a cél olyan mutatókkal írható le, amelyek arról adnak információt, hogy az alkalmazottak közül hányan érhetik el a vállalat kockázati adatbázisát (az alkalmazottak közül hányan és milyen rendszerességgel használják a vállalat kockázati adatbázisát) a vállalat képzési rendszerébe mekkora része épült be a kockázati adatbázisban elérhetı információknak, az alkalmazottak hány új megoldást adtak hozzá a kockázati adatbázishoz Ennek a nézıpontnak mutatószámokat [169] kell tartalmazni az alkalmazottak véleményérıl a belsı szolgáltatás minıségérıl és a biztonságérzetükrıl. 96

107 A vezetési rendszer kockázati szempontjai Ahhoz, hogy a kockázati menedzsment szempontjai kellı hangsúllyal jelenjenek meg a vállalati stratégiában, a vállalatvezetésnek a stratégia alkotás minden lépésében meg kell jelenítenie a kockázatkezelést. A vállalati kockázati stratégiának minden vezetıi szinten egységesen értelmezett és elfogadott célokat kell tartalmaznia, valamint meg kell határoznia a célok eléréséhez a szükséges erıforrásokat is. A kockázati menedzsment feladata ebben a fázisban az, hogy meghatározza a legmagasabb kockázatot jelentı folyamatokat, javaslatokat tegyen a stratégiai kockázatcsökkentı és/vagy kárenyhítı beruházásokra, és értékelje a különbözı alternatívákat. A javaslatoknak nem csak vállalati szintő célokat kell tartalmazni, hanem azokat le kell bontani az egyes szervezeti egységekre is [170]. A kommunikáció és összhangteremtés A vállalati stratégia nem nyilvános, teljes egészében csak a felsı vezetés számára érhetı el. A vállalat külsı környezete számára a vállalat marketing célokra is felhasználható küldetés nyilatkozata és az egyes részterületekre minıség, környezetvédelem, egészségvédelem és biztonság vonatkozó politikák jelennek meg. A vállalaton belül mindenki számára elérhetınek kell lennie a vállalat egészére vonatkozó, valamint az egyes alkalmazottak munkakörére vonatkozó és egyénre lebontott céloknak. A célokat a felülrıl, a stratégiából kell levezetni, és a felsı vezetésnek kell kommunikálnia az alsóbb vezetési szintek és az alkalmazottak felé [171]. A kockázati menedzsment feladata ebben a tekintetben az, hogy a vállalati kultúra szerves részéve tegye a biztonságos munkakörnyezet iránti elkötelezettséget, megismertesse az alkalmazottakkal a stratégiában megfogalmazott célokat, és az azok eléréshez szükséges feladatokat, valamint biztosítsa az eredményeket jelzı mutatók elérhetıségét. Stratégiai visszacsatolás és tanulás Lehetıvé kell tenni, azoknak a céloknak és folyamatoknak a rendszeres felülvizsgálatát, amelyeken a stratégia alapul. Ez úgy érhetı el, ha a vállalatvezetés olyan vezetési folyamatokat mőködtet, amelyek biztosítják a stratégiában kitőzött célok rendszeres felülvizsgálatát, ha szükséges a módosító intézkedések végrehajtását. Ehhez meg kell határozni azokat a tényezıket, amelyek a stratégia megváltoztatását okozzák. [172]. A tervezés feladata a stratégiai intézkedések egyértelmő meghatározása. Az éves keret és a hosszú távú tervek összekapcsolása. 97

108 12. A kockázati menedzsmentet támogató informatikai rendszer Az elızı fejezetben bemutatott menedzsment funkciók ellátása a hagyományos, papír alapú információs eszközökkel nem megoldható, hiszen azokkal nem biztosítható naprakész információk felügyelt hozzáférése, és az adatok feldolgozása különösen bonyolult technológiai folyamatokat üzemeltetı vállalatok esetében ésszerő idın belül és megfelelı pontossággal nem kivitelezhetı. Ez a fejezet egy kockázati menedzsmentet támogató információs rendszerrel (a továbbiakban RIS) szemben támasztható alapvetı funkciókat mutatja be, valamint tartalmaz egy általános specifikációt, amely felhasználható egy részletes rendszerterv megvalósításához, amennyiben biztosított a felügyelt technológia részletes leírása. Az rendszer funkciói A RIS mőködését úgy kell kialakítani, hogy a mért és összegyőjtött adatokat és információk értékét maximalizálja. Ez úgy valósítható meg, hogy minden irányítási szinten az alsóbb szinteken több forrásból győjtött adatokat rendszerezik, és az összefüggések feldolgozása révén az információ értékét növelik. Az operatív irányítási szinten az operatív adatbázisokba győjtött adatokat a funkcionális irányítás szintjén tisztítják, rendszerezik, összesítik, és a stratégiai irányítás támogatására adattárházban tárolt információhalmazzá alakítják. A közszolgáltatással foglalkozó vállalatok számára: a jogszabályi megfelelés;(megelızés; gyors reagálás katasztrófahelyzetben); a költségcsökkentés; a döntéstámogatás; érdekében szükséges adatokat győjteni A megelızési oktatások, ellenırzések megalapozása A megelızés két kiemelt területe a képzési rendszer számára tananyag fejlesztése, és az ellenırzési rendszer mőködtetése, kiemelten a védıeszközök használatának felügyelete. A tananyag kidolgozásának forrása: a vállalatnál elıfordult balesetekhez kapcsolódó mérési adatok és kiegészítı információk (pl. jegyzıkönyvek) amelyek relevánsak a balesetveszélyes helyzetek felismeréséhez; a védekezési tapasztalatok alapján a következmények elhárításának helyes módjai; beleértve az egyéni védıfelszerelések helyes alkalmazásait; a védekezési tapasztalatok alapján a menekülési útvonalak kijelölésének, az elsısegélynyújtás megszervezésének tapasztalatai. 98

109 Az oktatási segédanyagok elkészítése mellett a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon keresztül pl. vállalati intranetes portál biztosítani kellett az egyéni tanulást és ismeretszerzést. Az ellenırzési rendszer mőködtetéséhez a minıség irányítási rendszerek auditjai megfelelı szabályozásokat adnak és megteremtik annak szervezetét, feladat rendszerét is. A feladat rendszerben indokolt kiemelni azt, hogy az egyéni védıfelszerelésekrıl az alábbi információkat mindenképpen el kell tárolni, és hozzáférhetıvé kell tenni az érintett alkalmazottak és a kapcsolódó rendszerek számára. Nyilvántartási adatok között: a típus; a beszerzés ideje; a használati útmutató; a várható élettartam; a beszerzés és a használat során elıfordult problémák; a balesetek, foglalkozási megbetegedések hatásai csökkentésében játszott szerepük kell, hogy szerepeljen. Ezeknek az információknak az egyik lehetséges hasznosítási módja a beszerzés, a használat ellenırzése, hogy elkerülhetıek legyenek az elöregedett védıfelszerelések késıi cseréjébıl eredı balesetek. Fontos információs forrás a szakember által végzett baleseti, vagy megbetegedési vizsgálat is A monitoring információk győjtése A monitoring rendszer a minıség irányítási rendszer által meghatározott információkat győjti és elemzi. Amennyiben a vizsgált mérési eredmények átlépik az elıre definiált határértéket, akkor különféle folyamatokat kell elindítani [173]. Amennyiben a vizsgált határértékek elérik a riasztási szintet, a rendszer drasztikusabb lépéseket kezdeményez, amelyek jelenthetik egyes technológia folyamatok vagy akár a teljes üzem leállítását is. Az emberi közremőködést igénylı mőveletek ilyenkor már szélesebb kört érinthetnek. A rendszernek a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon pl. e mail el kell juttatnia a szükséges információkat az érintettekhez. Ezek az információknak egyrészt egy pontos helyzetértékelést kell adniuk mérési adatok, másrészt a kialakult szituációra vonatkozó leíró jellegő adatokat pl. a Bíbor könyvben tárolt elhárító intézkedések. A rendszert fel kell készíteni a vállalaton kívüli érintettekkel lakosság, hatóságok stb. való kommunikációra is. Az utólagos értékelés szempontjából lényeges, hogy a kárelhárítás alatti intézkedésekrıl a lehetı legtöbb információ győjtse össze a rendszer. 99

110 A helyreállítási intézkedések megtervezésének támogatása A helyreállítás során a kockázati információs rendszernek két feladata van. Információkat kell szolgáltatni a helyzetértékeléshez, a katasztrófa elıtti állapotról és a katasztrófa hatásairól, majd az elıre eltárolt helyreállítási forgatókönyvekre épített workflow [174] alkalmazása révén felügyelni kell az újra indulást. A kockázatfinanszírozás összetettsége miatt különösen fontos, hogy a helyreállításhoz szükséges anyagi fedezet forrását céltartalékok, biztosítások a lehetı leghamarabb megtalálják, és késedelem nélkül megkezdıdhessenek a szükséges munkálatok. A céltartalékokról a vállalat pénzügyi kontrolling funkciót ellátó szervezete tud információt szolgáltatni, míg a biztosítások esetében a szükséges információt a RIS nek kell szolgáltatnia. Ennek oka az, hogy az adott helyzetre érvényes biztosítás kiválasztásához szükséges háttér információk is itt érhetıek el. Az érintett biztosítási szerzıdés meghatározásához ismerni kell a katasztrófa okait, a károk nagyságát és típusát. Ezek a workflow folyamatok biztosítják, hogy a helyreállítás során az elıre megtervezett helyreállítási tervek megvalósuljanak. A rendszerben ehhez rögzíteni kell az elvégzendı feladatokat, azok sorrendjét és felelıseit, és a bizonylatolási rendszert. A rendszernek természetesen rugalmasnak kell lennie annyira, hogy a bekövetkezett események egyedi tulajdonságit biztosítani lehessen. Ez úgy érhetı el, ha a feladatok sorrendje a bizonylaton rögzített paraméterekkel befolyásolható. Egy ilyen rendszer alkalmazása nagymértékben megkönnyíti a helyreállítás után az elvégzett intézkedések elemzését, a hatékonyság vizsgálatát, és elısegíti a tapasztalatok alapján a fejlıdést. A kockázatértékelés és vezetıi információk A RIS nem csak egy átfogó adatbázis struktúra, hanem az összegyőjtött adatok elemzését is támogató eszköz. Az elemzések célja a különféle kockázatcsökkentési módszerek meghatározása és az alternatívák közötti döntés elıkészítése. Ezt a feladatot a RIS csak az operációs adatbázisokból származó tisztított adatok alapján nem képes ellátni, ezért más rendszerek adatbázisaihoz is kapcsolódik. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a funkció csak részleteiben automatizálható, azaz a megfelelıen elıkészített adatok szemléletes megjelenítése és összehasonlítása tárolt eljárások segítségével elvégezhetı, azonban az adatok több rendszerbıl történı összegyőjtése emberi beavatkozás nél- 100

111 kül nem végezhetı el. Nagyobb vállalatok esetében szükséges lehet adatbányászati módszerek alkalmazása is. A rendszer integráció A vállalat számos területen alkalmaz informatikai eszközöket, és napjainkban az a tendencia, hogy ezeket a rendszereket egy keretbe foglalják, és egységes, integrált rendszerré alakítsák. Az integrált rendszerek kialakítása, azonban komoly ráfordítást igényel, így csak több ütemben fokozatosan tudják azt bevezetni. [175] A RIS mőködése nem öncélú, hanem kölcsönös függıségi viszonyban van a vállalat többi informatikai rendszerével. Ez olyan kockázati menedzsment rendszer, amely illeszkedik a vállalat meglévı integrált irányítási rendszeréhez. Az integrációnak három területen kell megvalósulnia: közös szabványnyelvet kell kidolgozni a rendszerek közötti kommunikáció megvalósítására; az egységes dokumentációs rendszerben rögzített elvárásoknak megfelelı kezelıfelületet kell biztosítani a felhasználók számára; olyan adatbázis szerkezetet kell alkalmazni, amely nem tárol más rendszerekben rögzített adatokat, és az adatok minısége és biztonsága megfelel a más adatbázisoknál rögzített elveknek. A kommunikáció a meglévı informatikai rendszerekkel A más rendszerekkel való együttmőködés biztosítása érdekében a kockázati informatikai rendszernek megfelel az egységes kommunikációs rendszer által megalkotott szabályoknak is. A rendszer megalkotásakor külsı [176], belsı szabványoknak megfelelı szabványnyelvet, illetve ezek kombinációját kellett alkalmazni. Vállalati belsı szabvány a minıség irányítási rendszer, amely nemzetközi alapja miatt alkalmas a külsı szabványokkal való együttmőködés megteremtésére is. A vállalat kockázati adatbázisa A rendszer legfontosabb eleme a kockázati adatbázis, amely akkor tudja betölteni a funkcióját, ha minden körülmények között biztosítani tudja a tárolt információk megbízhatóságát és gyors elérését. Ezek a feltétek akkor teljesíthetıek, ha biztosított az adatbázisban [177] tárolt információk ellenırzött hozzáférése és az adatbázisszerver folyamatos elérhetısége. 101

112 A RIS adatbázisai nagyrészt leírhatóak relációs adatmodellekkel, azonban a leíró jellegő információk (pl. esettanulmányok, használati útmutatók) esetében olyan adatbázis struktúrát kell kialakítani, amely lehetıvé teszi formázott szöveges információk tárolását, a gyors keresést lehetıvé tevı indexelését, és az összefüggések kezelését. A menedzsment funkciók hatékony informatikai támogatása A menedzsment funkciók hatékony informatikai támogatása elemeit a rendszer normál mőködése és az operatív irányítás mőködtetése esetén is szükséges Normál mőködés esetén A normál mőködés szintjén a dokumentációs piramis legalsó szintjén található jegyzıkönyvekbıl és egyéb bizonylatokból összegyőjtött információk találhatóak. Az adatbázis töltése közvetlenül a mérımőszerekbıl származó, automatizált betöltéssel történik. A normál adatbázisok felhasználásnak elsıdleges célja a megelızés, a határértékektıl való eltérések vizsgálata, és a beavatkozási szintek meghatározása. Az adatgyőjtés történhet folyamatosan és idıszakosan és történhet a vállalat területén belül és azon kívül is. Az adatbázis elemei: leíró információk ( Bíbor könyv ); ellenırzési listák; jegyzıkönyvek (pl. mőszaki átadás átvétel, hitelesítés, mérési eredmények); a kommunikációs csatornák (intranet (e mail, web), telefon (hang, SMS, MMS) adatai Operatív irányítás mőködtetése esetén Ezen a szinten a dokumentációs piramisnak a helyszínen összegyőjtött információi találhatóak. Az adatbázis töltése történhet kézzel, elektronikus őrlapokon keresztüli betöltéssel. Az operatív adatbázisok felhasználásnak elsıdleges célja a megelızés, a határértékektıl való eltérések és a beavatkozási szintek meghatározása, illetve vészhelyzetben a gyors reagálás biztosítása. Az adatgyőjtés történhet folyamatosan és idıszakosan és történhet a vállalat területén belül és azon kívül is. Az adatbázis elemei: az automatikus beavatkozási interfészek (leállító, beavatkozó rendszer) adatai; a monitoring rendszer (szennyvízkibocsátás, zajszennyezés, balesetek száma) riasztási adatai; baleseti, vagy katasztrófa forgatókönyvekhez rendelt folyamatok (workflow); 102

113 a hangjelzés (sziréna, hangosbemondó), fényjelzés mőködtetés adatai A funkcionális irányítás szintjén Ezen a szinten az a feldolgozott mérési eredmények értékelése történik. Az adatbázisok információit egy közös adatbázisban összesítik, tisztítják. Ezen a szinten nem csak a határértékektıl való eltéréseket, hanem a folyamatok tökéletesítés megvalósítása érdekében vizsgálják a változásokat az elızı idıszakhoz, a versenytársakhoz és a tervezett értékekhez képest. Az adatbázisokban tárolt információkat ezen a szinten célszerő kiegészíteni leíró jellegő információk felhasználásával, pl. baleseti jegyzıkönyvek alapján. Ez a szint végzi el az adatok betöltését a vállalati adattárházba. Az adatok felhasználásának a célja a harmadik fél hatóságok, lakosság felé történı kötelezı vagy önkéntes adatszolgáltatás A stratégiai irányítás szintjén A vállalati stratégia megalkotásához nem a mőködésre vonatkozó napi információkra van szükség, hanem trendek és összefüggések meghatározására. Ezt az elemzı funkciót a vállalati controlling rendszer látja el az adatbázisokból táplált alkalmazásával. Az adattárház múltbeli eseményekhez kapcsolódó, összesített és rendezett adatokat tartalmaz, amelyekbıl több dimenziós lekérdezések adatkockák alkalmazásával feltárhatóak a látszólag egymástól távol esı összefüggések. Az adattárházban a RIS bıl származó információkat a folyamatokhoz, termékekhez vagy termékcsoportokhoz kell rendelni, kumulálni kell idıszakonként és termelési egységenként, a veszélyes anyagok esetében anyagonként is. 13. A rendszer kiépítés és bevezetés folyamata A kutatómunkám során kidolgozott rendszer bevezetése nem zajlott le az E.ON csoportnál, ez a fejezet az egyeztetett bevezetési módot mutatja be, mely a minıségmenedzsmentben is alkalmazott PDCA ciklusnak megfelelıen írja le az új informatikai rendszer kiépítésének folyamatát [178]. Tervezés A tervezés, amely magában foglalja az igény megfogalmazását, a megvalósíthatósági vizsgálatokat és a részletes rendszertervezést. A tervezési folyamat során folyamatosan tesztelni kell az addig elért eredményeket, és azt, hogy az igény megfogalmazásakor a rendszerrel szembeni elvárások megfelelnek e az idıközben esetleg megváltozott körülményeknek. A tervezési folyamat lényeges része a tesztelési folyamat megtervezése. Elsı lépésben az alkalmazott fejlesztési mód- 103

114 szerektıl függıen meg kell becsülni a várhatóan elıforduló hibák számát és jellegét. Második lépésben meg kell határozni azokat a tesztelési módszereket, amelyekkel a hibák legeredményesebben kiszőrhetıek. Az igény megfogalmazása Miután a vállalat felsı vezetése döntött a RIS bevezetésének szükségességérıl, az érintett területek munkavédelem, környezetvédelem felelıs vezetıinek meg kell fogalmaznia a kockázati információs rendszerrel szembeni elvárásokat. Ez a dokumentum lesz a részletes terv alapja. Ez az igény nem tartalmazza az alkalmazott informatikai megoldások pl. adatbázis szerkezet, felhasználói felület leírását, hanem azokat az elvárásokat fogalmazza meg, amelyekre a részletes tervnek választ kell adnia. A RIS esetében az igénynek mindenképpen foglalkoznia kell a következı kérdésekkel: a RIS funkciói; jelentések készítésével kapcsolatos elvárások; külsı fél (hatóságok) felé kötelezı adatszolgáltatás. A tervezési fázis elején el kell dönteni, hogy a vállalat kulcsrakész informatikai rendszert vásárol, és folyamatait igazítja hozzá, vagy elsı lépésben átalakítja üzleti folyamatait és egy egyedi fejlesztéső szoftvert alkalmaz. Ennek hátterében az áll, hogy az informatika fejlıdése olyan szintet ért el, hogy bizonyos esetekben a vállalat jobb eredményeket érhet el, ha üzleti folyamatait igazítják hozzá az alkalmazott informatikai rendszerek elvárásaihoz. Amennyiben az érintett iparágban rendelkezésre állnak a vállalat számára különleges igényeinek is megfelelı informatikai rendszerek a vállalatnak célszerő kulcsrakész rendszer bevezetése mellett dönteni. A fejlesztési módszereknek napjainkban a fejlesztett rendszer méretétıl függıen két gyakran használt típusa van a vízesés és a spirális modell. [179]. A vízesés modell esetében a tesztelés lépcsızetesen, az egyes fejlesztési fázisok lezárásakor kezdıdik meg, hiba esetén a tesztelést újra kell kezdeni az utolsó lezárt fázistól. A spirális modell esetében a tesztelés végigkíséri a teljes fejlesztési folyamatot: vizsgálja az igényt, a funkcionális specifikációkat és a technikai leírásokat, és természetesen magát a rendszert is. A RIS bevezetésénél a rendszer fontossága és összetettsége miatt ajánlott spirális modell alkalmazása. A vízesés és a spirális fejlesztési modelleket a 12. számú melléklet mutatja be. Saját fejlesztéső rendszerek esetében törekedni kell arra, hogy a mőködıképes rendszer a lehetı legkevesebb hibát tartalmazza. A fejlesztés során végig mérni kell a feltárt hibák számát, és a 104

115 bevezetést csak akkor lehet engedélyezni, ha a feltárt hibákat kijavították, és a statisztikák szerint már csak meghatározható számú hiba elıfordulására lehet számítani [180]. A RIS esetében a hibák felderítésének különösen nagy szerepe van, hiszen azok akár emberi életet is veszélyeztetnek. Lényeges szempontnak kell lennie a RIS tesztelésénél a tartalmi részek ellenırzésének. Az adattartalom hibái csökkenthetıek, ha a vállalat külsı, szakértık által kidolgozott és ellenırzött adatbázisokat vásárol. Ilyen módon hozható létre többek között a veszélyes anyagok jellemzıit tartalmazó adatbázis, a jogszabálygyőjtemény. A rendszer testreszabásakor szükséges az egyes elemek forráskódjának a módosítása. A változások ellenırzött nyomonkövetéséhez ún. source control rendszert szükséges alkalmazni. Ez a forráskód felügyelı rendszer a kockázati információs rendszer esetében a MS Source Safe. A rendszerterv kialakítása A rendszerterv kialakítása során figyelembe vettem a felhasználó igényeit (felhasználó barát rendszer, alapvetıen mőszaki képzettségő középvezetıknek), a rendelkezésre álló informatikai rendszert és adatbázisokat. Ezek alapján a közösen elfogadott rendszerterv az alábbiakat tartalmazza Felhasználói felület A rendszer elemeinek felhasználói felülete grafikus, az irisk és a qrisk esetében kliens alapú, míg a dokumentumkezelı és a projekt menedzsment rendszerek web alapúak, így bizonyos munkakörökben a rendszer használatához elegendı vékony kliens használata is. A rendszer elemeinek felhasználói felülete alapvetıen magyar nyelvő, de a grafikus felülete feliratait tartalmazó nyelvi fájlok cseréjével tetszıleges nyelvre átállítható. A rendszer elemeinek a magyar mellett az angol nyelvő változata is elkészült a külföldi konferenciákon tartott bemutatókhoz, illetve az E.ON csoport külföldi vezetıinek részére elıkészített prezentációhoz. A rendszer használata során felmerülı típushibák (pl. jelszó elírása) esetén a program a felhasználói felület nyelvi beállításainak megfelelı, az átlagos felhasználó számára is érthetı hibaüzenetet ad (pl. Hibás jelszó!, illetve Incorrect password! ), bonyolultabb, szakértıi beavatkozást igénylı esetekben a rendszer az adminisztrátorhoz irányítja a felhasználót. 105

116 A rendszer elemei A rendszert négy fı komponens alkotja: az irisk bıvített HAZOP elemzést támogató szoftver; a qrisk kockázatértékelı szoftver; dokumentummenedzsment rendszer; projekt portfolió menedzsment rendszer. A rendszer moduláris felépítése miatt az egyes elemek önálló adatbázist használnak, amelyek ODBC alapú interfészek segítségével kommunikálhatnak egymással, ugyanakkor az egyes elemek fel vannak készítve arra, hogy igény esetén közös, MySQL vagy MS SQL alapú adatbázis szervert használjanak IT biztonság A rendszer elemei a vállalat tőzfalán belül helyezkednek el, így csak azok a felhasználók férhetnek hozzájuk, akiknek erre jogosultságot állítottak be a vállalati active directory-ban. Ez természetesen mind az írási, mind az olvasási jogokra vonatkozik. A rendszer elemei önmagukban nem rendelkeznek archiváló funkcióval, ezért az adatbázisokat úgy kell elhelyezni, hogy a vállalat által használt archiválási rendszer rendszeres idıközönként biztonsági másolatot tudjon készíteni róluk. A rendszerben alkalmazott adatbázisok konzisztenciájának megırzésére az adatbázisokban aktívan mőködik a kaszkádolt frissítést és törlést kezelı funkció. A rendszer fontossága miatt rendszert kiszolgáló szerver folyamatos rendelkezésre állásáról gondoskodni kell. Ez egyrészt a hardverek folyamatos elérhetıségét jelenti, másrészt biztosítani kell, hogy a felhasználók kérdéseire, problémáira egy megfelelı tudással rendelkezı munkatárs rövid határidın belül válaszolni tudjon. A rendszer elemeinél kétszintő felhasználó jogosultság különböztethetı meg. A normál felhasználói jogosultság lehetıvé teszi az adatbázisban tárolt információk olvasását, valamint a szoftverrel támogatott adatbevitelt. Az adminisztrátori jogosultság emellett lehetıvé teszi az adatbázisok közvetlen elérését is például karbantartáshoz. 106

117 A rendszer bevezetése A rendszer kivitelezése, tesztelése és bevezetése. Ebben a fázisban kell elvégezni az esetleges szervezeti átalakításokat. A rendszer indulása elıtt meg kell történnie az alkalmazottak, vagyis a késıbbi felhasználók a betanításának is. [181]. Külsı és belsı fejlesztések esetében egyaránt szükséges a rendszer fejlesztéséért felelıs vezetı kontrollja. Lehetıség szerint a tesztelésnek a fejlesztéssel párhuzamosan kell folynia, hogy a lehetı legtöbb hibára még a fejlesztés során fény derüljön. Már a fejlesztés elsı fázisában meg kell teremteni a mőködés informatikai hátterét és meg kell kezdeni az alkalmazottak képzését. Az alkalmazottakat nem csak az információs rendszer használatára kell felkészíteni, hanem törekedni kell a kapcsolódó folyamatok és célok megismertetésére is. A tesztelés során következetesen végre kell hajtani a tesztelési tervet, természetesen a fejlesztés során történt esetleges módosítások figyelembe vételével. Automatikus regressziós tesztek elvégzésével az egyes módosítások után a korábbi eredmények viszonylag gyorsan ellenırizhetıek. A rendszert indulása elıtt fel kell tölteni adatokkal [182]. Ezeknek a forrása lehet belsı, meglévı rendszerekbıl származó információ (pl. emberi erıforrás nyilvántartás), lehet a korábbi papíros alapú dokumentáció (pl. baleseti jegyzıkönyvek) kézi vagy gépi feldolgozása, illetve külsı forrásból származó, vásárolt adatbázis (pl. veszélyes anyagok jegyzéke). Új informatikai rendszer bevezetésénél az egyik legkritikusabb pont a kezdeti állapot elıállítása. Ez azt jelenti, hogy a korábbi információs struktúrából ki kell nyerni, és az új rendszer számára feldolgozható formába kell önteni az induláshoz elengedhetetlen információkat 163. ]. A felügyelet A felügyeleti idıszakban el kell érni, hogy a rendszer mőködése ne térjen el a tervezésnél kidolgozott elvektıl. Ebben az idıszakban ki kell szőrni a rendszerben maradt esetleges hibákat is. Alkalmazás és megszilárdítás A rendszer használatának részévé kell válnia a mindennapi munkának. Az alkalmazottaknak meg kell érteniük, hogy a rendszer indulásánál tapasztalt kezdeti nehézségeket a késıbbiekben ellen- 107

118 tételezni fogják az elınyök. Ilyen elıny lehet a gyors keresés, a statisztikai elemzések készítése és az adminisztrációs terhet csökkenése. Komoly problémát okozhat, ha a változás nem csak egy informatikai rendszer bevezetését jelenti, hanem egyidejőleg szervezeti változások is történnek. Természetesen megfelelı elıkészítéssel ezek az akadályok csökkenthetık. Mivel a vállalatoknak folyamatosan változó környezetben kell mőködnie, a vállalati informatikai rendszereket is fel kell készíteni arra, hogy megváltozott körülmények között is el tudják látni feladatukat. 14. A gyakorlati alkalmazás Az E.ON Észak dunántúli Áramszolgáltató Zrt nél végzett munkám során, a Péti Nitrogénmővek Zrt nél eltöltött szakmai gyakorlaton, a QER Bt. munkatársaként szerzett tapasztalataim, és a szakirodalom tanulmányozása alapján dolgoztam ki az elızı fejezetekben bemutatott modellt, amelynek IT támogatásához a következı elemek készültek el: irisk: qrisk: PhPFusion: NetOffice: az informatikai eszközökkel támogatott, kibıvített HAZOP elemzés a receptorok terhelésének becslését elvégzı szoftver; dokumentumkezelı rendszer; projekt menedzsment rendszer. Az fenti szoftverek megvalósultak, és mőködıképesnek bizonyultak a gyakorlatban is, valamint a QER sikerrel értékesítette azokat. Az irisk és a qrisk szoftverek saját fejlesztésőek, a másik két rendszer nyílt forráskódú rendszer, amelyeket felkészítettem a kockázati menedzsment rendszerben való felhasználásra. A Vállalatnál egyaránt jelen vannak környezetvédelmi és egészségügyi kockázatok, amelyek magas számú alkalmazottat és külsı személyt érintenek, valamint földrajzilag nagy területen jelennek meg. A vállalatnál a környezetvédelmi kockázatot elsısorban az elektromágneses sugárzás, másodsoron a veszélyes anyagok például a transzformátoroknál felhasznált olaj vagy a favédı szerekkel kezelt villanyoszlopok felhasználása, magas munkabiztonsági kockázatot pedig a veszélyes környezetben (pl. nagy magasságban) elektromos árammal végzett, munka jelent. Mivel a Vállalat az E.ON csoport tagja, több irányítási funkció pl. controlling az E.ON Hungária Zrt. közvetlen irányítása alá tartozik, azonban a vállalatcsoporton belül minden tagvállalatnak lehetısége van olyan újítások bevezetésére, amelyeket a többi E.ON cég is át tud venni. 108

119 Az E.ON Észak dunántúli Áramszolgáltató Zrt. a környezetvédelem területén végez úttörı munkát, és a magyarországi E.ON áramszolgáltató cégek közül elsıként alakított ki és tanúsíttatott az ISO szabvány szerinti környezetirányítási rendszert. A vállalat rendelkezik process quality management (PQM) metodika alapján kialakított ISO 9000 minıségbiztosítási és ISO szerinti környezetmenedzsment tanúsítvánnyal. A vezetés során alkalmazzák a Balanced ScoreCard mutatószámrendszert. Az általam kidolgozott irisk módszertan és a RIS rendszer alkalmas a. E.ON Észak dunántúli Áramszolgáltató Zrt-nél történı bevezetésre. Az irisk az informatikai eszközökkel támogatott, kibıvített HAZOP elemzés A vizsgálat lépései Elıször üzemenként meg kell határozni a környezetvédelmi, minıségügyi és biztonságtechnikai szempontból is egységesen kezelhetı folyamatokat, és azok kockázati szempontból legfontosabb mőveleti paramétereit. Elıfordulhat, hogy ezeknek a folyamatoknak a határai eltérıek az egyes alrendszerekben, ilyenkor meg kell határozni az integrált menedzsment rendszer (tervezett) folyamati felépítését. Második lépésben ki kell alakítani az elemzı csoportokat a fent leírt szempontok figyelembe vételével. Ezzel egyidejőleg ki kell dolgozni az elemzések idırendjét, melynek célszerő követnie a folyamatok sorrendjét. Harmadik lépésben minden elemzı értekezlethez össze kell győjteni a vizsgálathoz szükséges adatokat és a kapcsolódó dokumentációt. Ezek általában a következık: a megvalósult és tervezett megelızı intézkedések leírása, költségvetése és (várható) hatásai; a KIR, MIR, (E)BIR dokumentációs rendszerének kapcsolódó elemei: kézikönyvek, folyamat leírások, munkautasítások, bizonylatok, egyéb; folyamat ábrák, a technológia és a mérımőszerek leírása, az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök leírása, a mérési jegyzıkönyvek, egyéb, a vállalat egyedi jellemzıi alapján szükségesnek ítélt dokumentáció; bírságok, környezetvédelemhez, minıségügyhöz és biztonságtechnikához kapcsolódó peres ügyek leírása; hatóságok számára készített jelentések, hatósági ellenırzések jegyzıkönyvei; biztosítási szerzıdések, káreseti jegyzıkönyvek; havária tervek; 109

120 a vizsgálatot megelızı legalább 10 év baleseti statisztikái, baleseti jegyzıkönyvek. A negyedik lépésben ki kell választani a vizsgálathoz szükséges elemzési eljárást. Az E.ON csoport dokumentációi alapján a HAZOP eljárás kiválasztása mutatkozott célszerőnek. Ez az eljárás alapvetıen alkalmas a feladat ellátására és informatikai eszközökkel való támogatását is ki tudtam alakítani A HAZOP elemzési eljárás A HAZOP elemzési eljárás a nagy, folyamatos eljárásokat megvalósító üzemektıl kezdve a kis, néhány készülékkel dolgozó (batch plant) üzemekre is alkalmazható. A módszerben alkalmazott vezérszavak (guide words) alkalmazásával minden egyes részre vonatkozóan számos kérdést tesznek fel. Ezzel a módszerrel ellenırizhetı a terv teljessége és felfedezhetı minden olyan lefolyás, amely a tervezettıl való eltérést jelenti. Minden lehetséges eltérést megvizsgálva kell eldönteni, hogy az járhat e veszélyes következményekkel. A berendezés egyes részeit megvizsgálva a lehetséges veszélyeket leírják és hozzárendelik a szükséges javító intézkedéseket. Ezt követıen lehet áttérni egy másik rész vizsgálatára, mindaddig, amíg a teljes tervet átvizsgálása be nem fejezıdik. A vizsgálat eredménye döntések és továbbiakban megválaszolandó kérdések keveréke, közvetlen és azonnali lehetıség a feltárt hibák kijavítására. A módszer, bár mechanikus módon tárgyal végig sok feltételezett eltérést, az alkalmazás sikerét biztosítja: a tanulmányozás alapját képezı rajzok és egyéb adatok pontossága a csoport mőszaki szakértelme és képessége összefüggések felismerésére a csoport alkalmassága arra, hogy módszert képzelıerejét segítı eszköznek használja az eltérések okok és következmények megjelenítésében; a csoport tagjainak érzéke az arányossághoz, különösen akkor, ha a veszély súlyosságát kellett meghatározni Az irisk szoftverrel támogatott HAZOP elemzés A Péti Nitrogénmővek Zrt. ammónia üzemének kockázatait és azok stratégiára gyakorolt hatásait vizsgálva dolgoztam ki a HAZOP elemzés kibıvített, a pénzügyi hatásokra is kiterjedı változatát, és egy ilyen elemzés elvégzését segítı irisk szoftvert. Az irisk egy öntanuló rendszer, ami azt jelenti, hogy a korábban rögzített információk új mőveleti paraméter vizsgálatakor elıhívhatóak jelentısen megkönnyítve az adatok rögzítését, valamint ez az adatbázis-struktúra lehetıvé teszi a többszempontú riportkészítést (11. számú melléklet). 110

121 A HAZOP adatbázis elızetes feltöltése Az értékelı munka meggyorsításához célszerő betölteni a szoftver adatbázisába az üzemenként vizsgált folyamatok nevét és azok sorrendjét. Folyamatonként definiálni kell a vizsgálandó mőveleti paramétereket és azok terv szerinti célértékeit. Ezeket az adatokat azonban az értékelı csoportoknak felül kell vizsgálniuk. A késıbbi munkát segíti az is, ha elıre megadják az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök típusát is A vizsgálat hagyományos HAZOP elemeinek alkalmazása A vizsgálat során az egyes elemzı csoportoknak mőveleti paraméterenként kulcsszavakkal (pl. magas, extra magas, alacsony vagy extra alacsony) meg kell határozniuk azt, hogy milyen eltérések fordultak vagy fordulhatnak elı. Minden kulcsszóhoz fel kell tárni az eltérés lehetséges okait és következményeit, a balesetek és katasztrófák megelızésére alkalmazott biztonságtechnikai eszközöket, valamint javaslatokat kell megfogalmazni a kockázatok csökkentésére A vizsgálat kibıvített HAZOP elemeik alkalmazása A feladat ellátásához kifejlesztett szoftver célja, hogy elısegítse egy integrált menedzsment rendszer kialakítását, ezért a hagyományos HAZOP vizsgálaton túl egyéb információk összegyőjtését és tárolását is támogatja. Ezek az információk egyrészt financiális mutatószámot jelent, hiszen ez az az adat, amely a vállalat legtöbb szintjén értelmezhetı. Természetesen vannak financiálisan nehezen értelmezhetı adatok pl. az emberi élet vagy egészség értéke ilyenkor megegyezés szerinti értékkel kell alkalmazni. Lényeges szempont, hogy nem csak a közvetlen költségeket, hanem az ún. rejtett költségeket is fel kell tárni. Például a következmények értékelésénél, a munkahelyi balesetek esetében közvetett költség lehet a megsérült és hosszabb rövidebb idıre munkaképtelenné vált dolgozó táppénze, a helyettesítı(k) extra munkabére és/vagy a kiesett termelés értéke. A fent említetteken túl a következményeknél meg kell határozni a bekövetkezési gyakoriságot vagy valószínőséget. Ehhez amennyiben gyakorlati tapasztalatok nem állnak rendelkezésre az érintett iparág szakirodalmát szükséges tanulmányozni. A szoftver adatbázisában rögzíteni kell az egyes mőveleti paraméterekre vonatkozó dokumentációs elıírásokat és egyéb kapcsolódó iratokat. Ezeket az adatokat a késıbbiekben az integrált dokumentációs rendszer kialakításánál lehet felhasználni, hiszen itt kiderülhet, hogy egy területet két vagy több helyen is szabályoznak (pl. létezik KIR és MIR munkautasítás is). 111

122 A szoftverben a legfontosabb eltérés a hagyományos HAZOP vizsgálatoktól a javaslatok összeállításánál van. Itt lehetıség van több alternatív javaslat megfogalmazására, melyek a késıbbi döntés megkönnyítésére a következıket tartalmazzák: a javaslat rövid leírása; a javaslat várható költségei; a javaslat várható hatása (szövegesen); a javaslat becsült költségcsökkentı hatása. Javaslat nem csak technológiai módosítás lehet, hanem akár az érintett terület biztosítása is (ebben az esetben viszonylag egyszerő a financiális mutatók meghatározása) A vizsgálat lefolytatása A vizsgálatot egy lehetıleg vállalaton kívüli tanácsadó vezeti. Az ı feladata a kérdések feltevésén és a válaszok rögzítésén túl az, hogy megakadályozza a tárgyalt témától való eltérést, kezelje az esetleges konfliktusokat, illetve elısegítse kompromisszumok kialakítását. A csoport értekezletek során a tanácsadónak kell biztosítania, hogy minden kockázati tényezı részleteiben a felszínre kerüljön, és a csoport közös álláspontot alakítson ki, és javaslatokat dolgozzon ki. Ebben az irisk program elınye az, hogy lehetıséget biztosít alternatív javaslatok rögzítésére is Az irisk szoftver segítségével összegyőjtött adatok felhasználása A szoftver segítségével összegyőjtött adatok alapján egy átfogó HAZOP kockázatértékelés készül. Ez alapján biztonságtechnikai szempontból kategorizálhatóak a vállalati folyamatok kritikus, elfogadható/fejlesztendı, megfelelı a vállalat biztonságtechnikai stratégiai tervezéséhez oly módon, hogy a kategóriák alapján az egyes feladatok, ill. azok prioritásai meghatározhatóak. Az összegyőjtött adatok másik felhasználási területe az integrált menedzsment rendszer kialakításának elıkészítése, különös tekintettel az integráló alrendszerek optimális kialakítására. Ez azt jelenti, hogy kiszőrhetıek azok az elıírások vagy folyamatok, illetve azok hiánya, melyek több alrendszert is érintenek, de nincs egységes felügyeletük. Mivel az irisk szoftver segítségével több üzem, illetve vállalat adatait lehet egyidejőleg győjteni, hosszabb távon összehasonlító elemzéseket lehet végezni, valamint új vagy újszerő megoldásokat lehet más területekrıl győjteni. 112

123 A qrisk szoftver a receptorok vizsgálatának támogatására A veszélyes anyagokhoz szakirodalomból meghatározhatóak azok a határértékek, amelyek túllépése egészségkárosodáshoz vezet. A vállalatok számára azonban komoly kihívást jelent annak a meghatározása, hogy a környéken élık szervezetébe milyen mennyiségő veszélyes anyag juthat be. A vizsgálathoz szükséges adatok feldolgozására készítettem a qrisk szoftvert (8. számú melléklet). A qrisk szoftverrel végzett vizsgálat megkezdése elıtt a rendszer veszélyes anyag adatbázisát fel kell tölteni a vizsgált telephelyen található anyagok tulajdonságaival. A qrisk rugalmas adatbázis szerkezete lehetıvé teszi tetszıleges számú anyag tetszıleges számú tulajdonságainak rögzítését. A vizsgálat megkezdéséhez minimálisan a mellékletben megadott anyagjellemzıket rögzíteni kell. A qrisk szoftverrel végzett vizsgálat helyszíni szemlével egybekötve történik. A felmérés során elsı lépésben azonosítani kell a receptortípusokat, majd a receptorokat egyedileg kell rögzíteni a rendszerben. A qrisk terminológiájában receptornak tekintek minden élılényt növények, állatokat és az emberek is, amelyre a telephelyrıl kibocsátott anyagok hatással vannak. Azonos receptortípusba azokat az egyedek tartoznak, amelyek azonos ideig (pl. állandó lakos, dolgozó, szezonálisan ott élı) vannak kitéve a kibocsátott anyagok hatásának, valamint ezek az anyagok azonos módon juthatnak a szervezetükbe (pl. azonos vízfogyasztási szokások, azonos a bırfelület nagysága). A vizsgálat második lépésében az azonosított receptorok környezetében mintavételezéssel kell meghatározni a veszélyes anyagok mennyiségét, amit receptor adatlapján rögzíteni kell a rendszerben. A program a rögzített adatok alapján meghatározza receptoronként az egyes veszélyes anyagoknak való kitettséget. A program lehetıséget biztosít arra is, hogy az egyes receptorok elhelyezkedésének koordinátáit rögzítsék, és azt további elemzésekhez például terjedési modellek vagy kockázati térképek készítésénél felhasználják. Ezen információkat kell felhasználnia a vállalat vezetésének a kockázatcsökkentı intézkedések kidolgozására, priorizálására. Tartalomkezelı rendszer A kereskedelmi forgalomban és a nyílt forráskódú rendszerek között számos tartalomkezelı rendszer létezik. A legismertebb, kereskedelmi forgalomban kapható rendszer a Microsoft által 113

124 fejlesztett SharePoint Portal technológia, mely professzionális eszköz a felhasználók számára, ennek a rendszernek a használata kísérleti jelleggel folyik az E.ON csoportnál. A vizsgálathoz azonban egy funkcionalitásában nagyon hasonló, de nyílt forráskódú rendszert választottam, mivel ez a kis és középvállalatok számára egy rendkívül költséghatékony megoldás. A PhP Fusion [183] egy php programozási nyelven írt, MySQL adatbázis szervert használó ún. tartalom-kezelı rendszer (angolul: content management system=cms). A kockázati menedzsment elsısorban a kockázati dokumentáció, a Bíbor könyv tárolására, és az ahhoz való ellenırzött hozzáférés biztosítására tudja használni ezt az eszközt. Mivel ez a rendszer moduláris felépítéső, az internetrıl letöltött, vagy a vállalat egyéni igényei szerint fejlesztett modulok segítségével további funkciókkal is bıvíthetı. A rendszer webes alapú alkalmazás, így felhasználható a külsı partnerekkel való kapcsolattartásra: nyilvános információk jeleníthetıek meg, illetve a fórum modulok alkalmazásával kétoldalú kommunikációra is lehetıséget nyílik. A rendszer legfontosabb alapelemei a következı modulok: dokumentumtár; enciklopédia; fórum. A rendszerben dokumentumok nem az általánosan használt, lineáris mappa struktúrában tárolhatóak, hanem többféle, különbözı szempontok szerint kialakított hierarchiák szerint is, így a dokumentáció áttekinthetı, jól strukturált lesz. A PhpFusion rendszerben is kialakítottam a kockázati tudásbázis anyagait. A kockázati tudásbázis anyagaira a 13. számú melléklet mutat be példát. Projekt menedzsment rendszer A kereskedelmi forgalomban és a nyílt forráskódú rendszerek között számos tartalomkezelı rendszer létezik. A legismertebb, kereskedelmi forgalomban kapható rendszer a Microsoft által fejlesztett Project Portal szerver-kliens alapú technológia, mely professzionális eszköz a nagyfelhasználók számára, az E.ON csoportnál egy pilot projekt keretében használták, de a rendszer bonyolultsága miatt ezt nem vezették be. A vizsgálathoz akárcsak a tartalomkezelı rendszer esetében egy funkcionalitásában nagyon hasonló, de nyílt forráskódú rendszert választottam, mivel ez a kis és középvállalatok számára is egy rendkívül költséghatékony megoldás. (14. számú melléklet) 114

125 A NetOffice [184] egy php programozási nyelven írt, MySQL adatbázis szervert használó projektmunkát támogató nyílt forráskódú rendszer. A projektek vagy forgatókönyvek rögzítésénél meg kell határozni a következıket: a végrehajtandó feladatok, a feladatok egymásra épülése, a végrehajtásért felelıs személyek, az érintett személyek adatait (elérhetıség), az alkalmazandó dokumentáció sablonjait. Katasztrófa esetén a megfelelı forgatókönyvet aktiválva a program hatékonyan támogatja a mentési és helyreállítási munkákat, és biztosítja az események dokumentálhatóságát is. A rendszer alapbeállításai az alapú kommunikációt támogatják, de igény készíthetı hozzá interface más pl. SMS alapú kommunikációs csatorna használatához. 15. A bevezetési hatástanulmány A munkamódszer Jelen tanulmányt az E.ON csoport összevont minıség irányítási rendszere bevezetése elemzéséhez készítettem. A tanulmány célja annak elızetes felmérése, hogy a program milyen feladatokat és azokból eredıen milyen elınyöket, hátrányokat jelent, milyen gazdasági, szociális hatásokkal lehet számolni. A tanulmány egy általános áttekintést kíván adni a témakör leglényegesebb elemeirıl és hatásmechanizmusairól, nem célja azonban e mechanizmusok és hatások tételes és számszerő elemzése. A munkamódszerem a következı pillérekre épült: a téma feldolgozásában, a rendelkezésre álló publikus nemzetközi és hazai jogszabályok, minıségirányítási rendszer leírások és szakirodalmi elemzések áttekintése; interjúk a szakterület vezetıkkel (minıségirányítás, SAP, biztonsági vezetı), hozzátéve, hogy a rendelkezésre álló idı alatt, illetve a piaci rendszerre való áttérés kezdetleges állapota miatt számos, az adott szakterületen jelentıs ismerettel és tapasztalattal rendelkezı szakembert és döntéshozót nem tudtam elérni vagy velük idıpontot egyeztetni; az E.ON csoport minıség irányítási projekt finanszírozási módjáról és megvalósíthatóságáról üzemi szakértık által elkészített pénzügyi elırejelzésekre, illetve költség haszon elemzésekre támaszkodtam. 115

126 A feladat definiálása Az E.ON csoportnak az összevont minıség irányítási rendszere bevezetési programjában, illetve az üzemeltetıi oldalon korlátozott a részvételi lehetısége. Az összevont minıség irányítási rendszere bevezetése jelentısége a résztvevık számára döntıen a kockázat elemzések és a minıség irányítási rendszerek bevezetése, illetve ezek alkalmazási területei fejlesztésében és a szolgáltatások kiépítésében rejlik. E rendszer alapvetı szereplıi az energia szolgáltatási rendszer piaci átalakítása során jelenleg is változik. Ezért a hatásokat a kormányzati és egyéb szereplık feladatait is a felhasználói az E.ON csoport, mint szolgáltatói szegmensre koncentrálva kellett megvizsgálni. Az E.ON csoport partnereivel való kapcsolatában megvizsgáltam: Az E.ON csoport, a vele együttmőködı szolgáltatók a meglévı infrastruktúrájukon, illetve annak szolgáltatásai milyen kiegészítı szolgáltatást fognak nyújtani. A különbözı szolgáltatók a felhasználási területeken a felhasználók számára milyen pótlólagos szolgáltatást nyújtó vállalkozást (flottamenedzsment, adatbázis kezelés, emeltszintő tartalom közvetítése) hozhatnak létre. Mivel e területet a multinacionális beszállító és eszközgyártó cégek is megpróbálják integrálni, ezért nagyon fontos modellezni, hogy a magyar kis és középvállalkozások térnyerése érdekében milyen lehet a megfelelı pozicionálásuk. Az E.ON csoport és a vele együttmőködı szolgáltatók a meglévı biztonsági rendszereiket, illetve annak szolgáltatásait milyen kiegészítı szolgáltatásokkal (pl. vásárlói audit) és milyen ütemezéssel (pl. a verseny elıny megszerzése, vagy a piaci kényszerek hatására) fogják bevezetni. A helyzet felmérése Feltételezve, hogy az E.ON csoport a hazai piac kb. 60% át képviseli, továbbá a piac GDP elıállításán belül részvétele arányosan jelentkezik Magyarországon, a magyar piaci részesedése 2008 ban is hasonló nagyságrendő lesz. A felhasználási területeket a továbbiakban is a már jellemzı három fı csoportra oszlanak : lakossági, üzleti és közcélú felhasználás. Az E.ON csoport alkalmazási területein általában nem szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítése. Az integrált minıségirányítási rendszer bevezetésének legfontosabb további szociális hasznai a következık: 116

127 A versenyképesség megırzése; A dolgozói és a vásárlói biztonságérzet javulása; A szolgáltatási biztonság javulása; Hatékonyabb vészhelyzeti reagálás, kevesebb téves riasztás. Az európai elektromos energia szektor piacosításával olyan infrastruktúra jelenik meg, amely már a közeljövıben át fogja szıni az üzleti mindennapjainkat, alapjaiban változtatja meg az üzleti logisztikát, illetve szolgáltatásai jelentısen meg fogják határozni az élet minıségét. Mivel az Európai Unió meghatározó fontosságúnak értékelte a programot, ezért erıfeszítéseket vár a tagországok kormányzatától a pici együttmőködésen alapuló szolgáltatások gyors elterjedésének elısegítésére. Az ehhez szükséges felmérések, megtörténtek, a jogalkotás folyamatban van [185]. Ebben a környezetben az E.ON csoportnak ki kell alakítani egy nagyon erıs szolgáltatási hátteret, amely lehetıvé teszi a felhasználók magas szintő kiszolgálását. Ennek eszközei jelenleg a minıség irányítási rendszerek bevezetése, illetve az ezt megalapozó kockázat elemzési módszerek alkalmazása. Az E.ON csoport szerepvállalása az általános gazdaságpolitikai prioritásokon (általános tıkevonzó képességének javítása, illetve a kutatási potenciál továbbá a kisvállalkozások általános támogatása) túl a következı csoportosításban vázolható: Szabályozás, törvényi megfelelés A villamos energiával való ellátást szakági törvény és végrehajtási jogszabályai szabályozzák. Ezekben a szolgáltatási biztonság kiemelt szerepet kapott, de eszközrendszerét nem definiálták. Ez a minıség irányítási rendszerek alkalmazását indokolja azzal együtt, hogy az iparág számos más iparággal, funkcióval fonódik össze (közlekedés, telekommunikáció, közszolgálatok, stb.), és a minıség irányítási rendszerek ezekhez kapcsolódnak. Koordináció, orientáció Támogatás A széles körő felhasználási területek illetve a várható növekedés szükségessé teszik a szolgáltatói kezdeményezések koordinálását, a szolgáltatási területek kiépülése fı irányainak megadását, orientálását. Ezt széles körő szektorális konszenzussal lehet megoldani, ennek elérésében a minıség irányítási rendszereknek nagy felelısségük van. A kisvállalkozások tıke hiányában nem képesek kellı gyorsasággal sem növekedni, sem új alkalmazásokat kifejleszteni. E területeken az E.ON csoportnak a minıség irányítási rendszerek bevezetéséhez szükséges támogatást kell lehetıvé tenni annak érdekében, hogy e vállalkozások megfelelı szerepkört tudjanak kivívni maguknak a szolgáltatások és azok biztonsága megteremtésének piacán. Közcélú alkalmazások fejlesztése 117

128 A biztonság elterjesztése egyrészt az állami vállalatok, közszolgáltatók, közigazgatás, stb. költséghatékonyságát javítja, és segíti az európai színvonalú infrastruktúra elterjedését. Ez egyben minta alkalmazásként is szolgál a magyar piacon, amely a magyar piaci szereplık tapasztalat szerzésében, megerısödésében jelentıs mértékő katalizátor szerepet jelent. E fejlesztések tesztelésére pilot projekteket is célszerő indítani. Ilyen kiemelt területek: vasúti közlekedés és eszközmenedzsment, információs és vészhelyzet hálózat mőködtetése, vagy a katasztrófavédelem (mentık, rendırség, tőzoltóság), stb. A tervezendı szolgáltatások Kereskedelmi szolgáltatás A kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének célja a számlázott fizetési díjért értéknövelt szolgáltatások biztosítása. Erre a célra a minıségirányítási rendszer vevıi visszajelzési rendszert bocsát rendelkezésre, melyek használatát elıfizetıi szerzıdésekkel népszerősítenek, és a díjszedési rendszerrel győjtenek be. Az alkalmazandó felhasználások körét a kereskedelmi szolgáltatók határozzák meg. Az E.ON csoport az elıfizetıi szerzıdésekkel rendelkezık belsı villamos hálózati rendszerei kialakításához, üzemeltetéséhez szakértıi szolgáltatásokat is nyújthat, elsısorban a villamos áram használatával kapcsolatos kockázat elemzések elvégeztetése, illetve az üzletmenet folyamatosság megtartása (katasztrófa védekezés megszervezése) területein Kutató és mentı szolgáltatás A szolgáltatás a ma mőködı rendszer hátrányait igyekszik áthidalni. Napjainkban a balesetet szenvedett dolgozó, vagy fogyasztó adatai több órás riasztási idıvel érkeznek a mentést koordinálókhoz. Az E.ON csoport, vagy partnerei fogadási helyére érkezı jelzései koordinált adatokkal és útvonalon érkeznek a vizsgáló és a mentést végzı szervezethez. Az E.ON csoport, ösztönözi partnereit arra, hogy azonos elvek alapján, esetleg azonos módszerekkel (kibıvített Hazop elemzés) végezzék el kockázat elemzéseiket, és tartsák napra készen a minıségirányítási adatbázisaikat. Az E.ON csoport partnerei bevonásával közös mentési gyakorlatokat szervez, elsısorban a riasztási és adatszolgáltatási feladatok begyakorlására Védelmi szolgáltatás E szolgáltatás felhasználói elsısorban a villamos rendszerek lakossági és vállalkozói eszközei használói, illetve a biztonsági szektor képviselıi (légi, folyami, tengeri és vasúti közlekedés és mentı szervezetei) lesznek. A szolgáltatás pontossága jobb lesz a monopol szolgáltatás pon- 118

129 tosságánál, ugyanakkor a nyilvános információknak köszönhetıen az alkalmazók folyamatosan tisztában lesznek a rendszer állapotával. Az áram lopás elleni védelmére már ma is léteznek korszerő rendszerek. A szolgáltató központ képes bármely, megfelelı mobil egységgel felszerelt ellenırzı egység pozícióját meghatározni, követni, így nagyobb biztonságot nyújtani mind a villamos berendezés tulajdonosának, mind az ellenırzéseket végzıknek. A technikai fejlettséget és a biztonságos alkalmazást állandóan biztosítani kell, pl. folyamatosan figyelni kell arra, hogy ne készíthessenek jogtalan célra a mérı egységek mőködését összezavaró készülékeket. A rendszer elemei Globális komponensek Az infrastruktúra minden komponense, amely tartalmazza az összes szükséges elemet a hálózati alapú szolgáltatások biztosításához (a tulajdon viszonyokat nem vizsgáljuk). Regionális komponensek A Globális komponensek kiegészítıi (pl. erımő, hálózat, karbantartó egység), amelyek a Zrt. üzemeltetésében vannak. Lokális komponensek A lokális komponensek (pl. kedvezményes, vagy vezérelt fogyasztók) telepítését teheti szükségessé néhány felhasználó helyi igénye, amelyek esetleg túlmutatnak a globális rendszer által biztosított szolgáltatáson. A tömeges alkalmazások elterjedése esetén a szolgáltatónak képesnek kell lenni jelentıs vevıszolgálati feladatok ellátására, akár több ezres ügyfélbázis kezelésére (eszközbiztosítás, regisztráció, számlázás, stb.), amely feladatok ellátását kisvállalkozások kevésbé lesznek képesek ellátni. Elfogadva azt az irányt, hogy a lakossági információ áramlás biztosítását döntıen a távközlési cégek fogják ellátni, és a lakossági piacot a mai magyarországi mobil és távközlési szolgáltatók fogják várhatóan lefedni. Az értéknövelt szolgáltató kialakítása A jövıbeli villamos energia szolgáltatási rendszer különbözı szintő, minıségő paraméterekkel (pontosság, rendelkezésre állás) jellemezhetı szolgáltatások nyújtására lesz alkalmas. A rendszer kialakításánál fontos szempont volt a fogyasztói szféra igényeinek teljes körő kielégítése, és ez a jelenlegi technológia által nyújtott minıségi paraméterekkel megegyezı nyílt hozzáférés (Open Access). A mai alapszintő szolgáltatásnak tekinthetı elemeken felül a speciális alkalmazási terü- 119

130 letek igényeit kielégítı, néhány mőködési, integritási adatokat és közel 100% os rendelkezésre állást biztosító értéknövelt szolgáltatást is nyújt. A növekedés és tömegtermékké válás az újabb és újabb szolgáltatások, alkalmazások megjelenését teszi lehetıvé. Fontos szerep hárul eddig még nem, vagy tömeges alkalmazásba nem vett szolgáltatások kifejlesztésére. Jelenleg felmérhetetlen az ilyen típusú alkalmazások köre. Amennyiben a villamos áram tömegtermékké válik a hálózat alkalmazása, az értéklánc minden eleme érdekeltté válik a nagyszámú, innovatív alkalmazások kifejlesztésében, bevezetésében. Az értéknövelt szolgáltatások sokrétőségét a következı fejezetekben mutatom be. A villamos szolgáltatások privatizációs programjában az E.ON csoport részvétele erısen korlátozott, azonban az Európai Uniót és Magyarországot érintı kedvezı hatásokból közvetve részesül. Ide értjük azokat az általános hatásokat, amelyek az iparág megnövekedett gazdasági ereje, szerepe, versenyképessége, illetve az európai szintő gazdaságélénkítı hatása, a felgyorsult technológiai fejlıdésbıl adódóan megnıtt gazdasági aktivitás okoz. A rendszer biztonságossá tétele nem igényel nagy fejlesztéseket, így ennek közvetlen gazdasági hatásai a programban közvetlenül részesedıknél áttételesen jelentkeznek (megnı a K+F potenciál, a versenyképesség, a programban résztvevık hosszú távú foglalkoztatottsága). 16. A modellezhetı költség A modellezhetı költség az alábbiak szerint osztályozható: A termelıi/szolgáltatói költség A villamos rendszer szereplıi (termelık és szolgáltatók) által kifizetett pénzmennyiség (a beruházás létesítési és üzemeltetési költségei, a munkavállalóknak kifizetett bér, illetve a tıke tulajdonosainak kamat és osztalék). A pótlólagos infrastruktúra kiépítése A villamos szolgáltatások biztonsága növeléséhez az alkalmazási terület 90% ához nem szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítése. A rendszer földi hálózata, illetve a meglévı mobil infrastruktúra megfelelı hátteret nyújt a személyes, üzleti és közszolgálati szolgáltatások széles skáláján a biztonság nyújtásához. E rendszereknek az egymáshoz való kapcsolódását megvalósító beruházások a teljes költséghez képest várhatóan minimálisak lesznek. 120

131 Az alkalmazott kutatások Alkalmazott kutatásokon alapuló szolgáltatások mőszaki megoldásainak fejlesztésére (KKV k, kutatóintézetek: vissza nem térítendı támogatások). A meglévı szolgáltatások számára új, kreatív tartalom fejlesztése (KKV k: vissza nem térítendı támogatások). Piaci szegmensek megtalálása, európai szintő szolgáltatás kiépítése (KKV k: támogatás tanácsadói szolgáltatások igénybevételére, piackutatások végeztetésére). Alkalmazott know how megteremtését segíti, ha fokozottan lehetıvé válik vállalkozások vagy egyéni szakemberek aktív részvétele különbözı EU s projektekben, kutatásokban és nemzetközi együttmőködésekben. Ennek elısegítésére számos lehetıség van, például ösztöndíjak meghirdetése, vagy egy olyan nemzetközi területeken helyismerettel rendelkezı szervezet kialakítása (megbízása), amely felkutatja és megszerzi, letárgyalja a lehetıségeket, itthon pedig megkeresi és kiközvetíti az érdeklıdı feleket 17. A modellezhetı haszon A termelıi/szolgáltatói haszon [186] az alábbiak szerint oszlik meg az upstream (infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése) és a downstream (felhasználói oldal) szegmensek között. A fogyasztói haszon a fogyasztóknál felhalmozódó nettó haszon, amely abból származik, hogy számukra a felhasznált termék/szolgáltatás többet ér, mint amennyiért megvásárolták. A szociális haszon alapvetı összetevıi: fogyasztói torlódások, ill. zsúfoltság csökkenése, csökkenı környezetszennyezés, növekvı biztonság, valamint a felszabaduló kapacitások. A termelıi (szolgáltatói) gazdasági haszon abból áll, hogy a rendszer kisebb költségekkel is nagyobb biztonsággal üzemel, a fogyasztók köre bıvíthetı és a szabad kapacitások értékesíthetık A biztonság javulása (mind a szolgáltató, mind az üzemeltetı és egyéb eszközök esetében) nemcsak EU irányelv, de komoly gazdasági és szociális tényezı is. A megmentett emberélet, a felszabaduló egészségügyi járulék költségek, illetve elkerült anyagi kár tetemes hasznot jelenthet. A környezeti károk elkerülésébıl (pl. a társdalom biztonságérzete) fakadó haszon védelmi szempontból mérhetetlen, de mérhetık azok elleni védekezésbıl származó társadalmi és gazdasági hasznok (pl. mentıcsoportok költségeinek megtakarítása). A környezetre nézve eleve veszélyes- 121

132 nek tartott szolgáltatások (pl. elektromágneses sugárzások, nyomvonal növény mentesítése, stb.) nyomkövetése kiemelt figyelmet fog kapni, hiszen az adatszolgáltatások során használt információs adatbázisok, helymeghatározó funkciók segítségével ez már könnyen megoldható, illetve elvárható lesz. A fogyasztói és szociális haszon 2010 és 2020 között ötévente megduplázódhat 169. E haszon mértékét és növekedési ütemét a magyar állam egy jól átgondolt energia politikával tudja befolyásolni. (Hangsúlyozni kell azonban, hogy e számokat a rendkívül nagy hibahatára, a részletes adatok hiánya, valamint a nagymértékő egyszerősítı feltételezések miatt csak szemléltetés céljából mutatom be, és semmiféle döntés megalapozására nem tekintem felhasználhatónak). 18. A modellezhetı veszélyek A piaci átalakulás tervezett ütemezés késik, 2008 ban nem tud elindulni a kereskedelmi üzemeltetési idıszak, valószínősíthetı 2 év csúszás. Közben az addig piacra lépı technológiák piacot vehetnek el, csökkentve ezáltal a szolgáltatás biztonság árbevétel generáló hatását. A szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat sok, eddig nem ismert alkalmazás (pl. bróker hálózat) bevezetésétıl függ. Ha az E.ON csoport nem lép idıben, akkor nem csak a termelık körében, hanem a szolgáltatók körében is a külföldi tıke és munka kerül elınybe [187[, mellyel az idıbeli elmaradottságuk miatt a hazai szolgáltatók már nem tudják felvenni a versenyt. Bizonytalan a szolgáltatás árazása és ez gátolhatja a széles körő felhasználást Jelenleg még nem ismert a piaci szolgáltatás és a biztonság a teljes üzleti modellje, a túlzott pénzügyi elvárások azonban gátolhatják a széles körő felhasználás elterjedését. Az új biztonsági rendszer idıben távoli bevezetés magában rejti azt a kockázatot, hogy az addig kiépített rendszerek és azok fejlesztett változatai a jelenleg becsültnél nagyobb versenyt fognak jelenteni [188] a változtatások bevezetésekor. Szükséges mielıbbi K+F feladatok elindítása. Az adatvédelmi szabályozások akadályai mind a szolgáltatás nyújtásával (felhasználó regisztrálása, számlázás, stb.), mind a helymeghatározás során megszerezett, egyénekkel kapcsolatos információk kezelésében szigorúan szabályozott, az egyének alapvetı jogait érintı területet jelentenek. Az érdekegyeztetı feladatok megszervezése során szükséges a szakma egyes szereplıcsoportjai érdekeinek összehangolása, esetleges ütköztetése, fórum biztosítása arra, hogy szakmai szervezetek és csoportok véleménye kellı módon kerüljön figyelembe vételre. 122

133 A siker a szolgáltatók közötti együttmőködésben jósolható, mert a villamos biztonságban nincs egységes szabványosítás [189]. A biztonsági területeken alapozhatja meg a szolgáltató a jó hírnevét. Nem csak a villamos szolgáltatás megszakadása (katasztrófa helyzetben), de a szolgáltatónál bekövetkezett munkabalesetek, környezeti károkozások, informatikai adatvesztések, stb. is veszélyeztetik a szolgáltató partneri kapcsolatait. Az ilyen veszélyekre való felkészülés bemutatásának a fogyasztó által is ismert eszköze a minıségirányítási rendszerek mőködtetése. 123

134 IV. ÖSSZEFOGLALÓ 1. Kutatásaimmal az alábbi eredményeket értem el: Feltártam az E.ON csoport vállalati tevékenységei szabályozottságát és ezzel annak biztonságosságát szolgáló minıségirányítási rendszerek körét és megállapítottam, hogy azokban sok közös elem található. Ennek alapján meghatároztam egy integrált minıség irányítási rendszer kialakításának lehetıségeit, lépéseit és kidolgoztam az E.ON csoport számára az integráció eljárását és dokumentumait. Feltártam, hogy az irodalmi minıség irányítási rendszerek alapvetıen a vállalat kockázat elemzésein alapulnak, de azok biztonsági elıírásai és annak költség vonzatai kidolgozatlanok, ezért meghatároztam a biztonsági szabályozási területek körét. Feltártam a vállalati kockázat elemzésre vonatkozó szabályozó rendszerek jellemzıit, megállapítottam, hogy azok között van olyan eljárás a HAZOP rendszer amely alkalmassá tehetı a célul kitőzött komplex biztonsági irányítási rendszer biztonsági fejezeti kidolgozására Kidolgoztam az E.ON csoport számára alkalmazható biztonsági és költségelemzési szoftvert (kibıvített Hazop elemzés) és elvégeztem ennek bevezetésére vonatkozó informatikai szoftverek próba üzemét. 2. Az értekezés hasznosításának elehetıségei: A közszolgáltatást végzı közép vállalkozások minıségirányítási és biztonsági rendszerei kialakítása során a további kutatásoknál, mint szakirodalom használható; Az egyetemi alapképzésben a szakirányú tárgyak oktatása során ajánlott irodalomként való felhasználásra is alkalmas, A minıség irányítási rendszerek biztonsági fejezetei kidolgozásában a szakirányú követelmények integrációja során ajánlott irodalomként való felhasználásra is alkalmas, A minıség irányítási rendszerek körében jelenleg folyamatban levı integrációs folyamatokhoz mind az ilyen rendszert tervezı vállalkozások, mind a rendszereket auditáló szervezetek részére ; mint kísérleti bázis használható. 124

135 V. TÉZISEK A dolgozat olyan modellt mutat be, amelyet a magas környezeti kockázat mellett mûködı kis és középvállalatok is alkalmazni tudnak stratégiai céljaik megvalósításának támogatására. A modell három fı elemét, a munkahelyi kockázatok kezelését, a minıségalapú irányítást és a katasztrófakezelést stratégiai szinten egy menedzsment keretrendszer, az ún. kibıvített Balanced ScoreCard fogja össze. Ennek a hatékony mûködését a gazdaságos megoldásokat támogató - az elıírt kockázatelemzési kötelezettségeket és azok költség hatásait elemzı - integráló informatikai rendszer biztosítja. 1. Feltártam a vállalati kockázatelemzésre vonatkozó szabályozó rendszerek jellemzıit: a) az Európai Unió és Magyarország kockázatelemzési, minıségirányítási és katasztrófaelhárítási rendszerével kapcsolatos kutatások, szabályozások elemzésével, a megfelelı következtetések levonásával; b) az üzemi kockázatelemzés, a minıségirányítási és a katasztrófaelhárítási rendszer mûködtetésével kapcsolatos képzés, informatikai ellátottság kritikai elemzésével; c) az E.ON csoport üzemi belsı szabályzatainak elemzésével, a fogyasztói és a hatósági együttmûködés tapasztalatainak bevonásával; d) az E.ON csoport katasztrófajellegû eseményeirıl készített tanulmányok elemzésével, a minıségirányítási szervezet gyakorlati mûködési tapasztalatainak levonásával; e) az E.ON csoport üzemi kockázatelemzési a minıségirányítási és katasztrófaelhárítási rendszerének saját elgondolásaim alapján történı kidolgozásával. 2. Feltártam az E.ON csoport vállalati tevékenységeinek szabályozottságát és ezzel annak biztonságosságát szolgáló minıségirányítási rendszerek körét, és megállapítottam, hogy azokban sok közös elem található. Ennek alapján meghatároztam egy integrált minıségirányítási rendszer kialakításának lehetıségeit, lépéseit és kidolgoztam az E.ON csoport számára az integráció eljárását és dokumentumait. 3. Feltártam a vállalati kockázatelemzésre vonatkozó szabályozó rendszerek jellemzıit, megállapítottam, hogy azok között van olyan eljárás a HAZOP rendszer, amely alkalmassá tehetı a célul kitûzött komplex biztonságirányítási rendszer kidolgozására. 125

136 4. Megállapítottam, hogy a szakirodalmakban eddig leírt minıségirányítási rendszerek alapvetıen a vállalati kockázatelemzésen alapulnak, de azok biztonsági elıírásai és költségvonzatai kidolgozatlanok, ezért meghatároztam a biztonsági szabályozási területek körét. 5. Megállapítottam, hogy a Balanced ScoreCard stratégiai menedzsmentet támogató vállalatirányítási módszertan csak korlátozottan alkalmazható azoknak a vállalatoknak az esetében, amelyeknél a mûködésükkel járó magas környezeti és/vagy biztonságtechnikai kockázatok jelentısen befolyásolják a vállalat eredményességét. Ezért kidolgoztam az ún. kibıvített Balanced ScoreCard modellt, amely az eddigi négy nézıponthoz integrál egy ötödik, kockázati nézıpontot. 6. Kidolgoztam az E.ON csoport számára alkalmazható, szoftverrel támogatott biztonsági és költségelemzési irisk módszert és szoftvert, és elvégeztem az ennek bevezetésére vonatkozó informatikai szoftverek próbaüzemét. A dolgozat a közszolgáltatást végzı középvállalkozások minıségirányítási és biztonsági rendszerei kialakítása során szakirodalomként is használható. Az értekezés alkalmas egyetemi alapképzésben a szakirányú tárgyak oktatásakor a minıségirányítási rendszerek biztonsági fejezeteinek kidolgozásában, a szakirányú követelmények integrációja során tankönyvként való felhasználásra is. A minıségirányítási rendszerek körében jelenleg folyamatban levı integrációs folyamatokhoz mind az ilyen rendszert tervezı vállalkozások, mind a rendszereket auditáló szervezetek részére kísérleti bázisként (kézikönyvként) használható. A kutatásaim során kidolgozott szoftvereket korábbi cégem a QER Bt. sikerrel értékesítette, így megvásárolta többek között Magyar Biztonságtudományi Társaság ajánlásával a Tûz&Védelem Bt., a SENEX Kft. a MOL Nyrt. alvállalkozója és a Pannon Egyetem. 126

137 VI. THESES The thesis introduces a model that can be applied by small and medium-sized enterprises operating under high risk level, to support the fulfilment of their strategic objectives. The three pilars of the model, the safety, the quality and the disaster management are connected on strategic level by the enhanced Balanced ScoreCard management framework. The effective operation is guaranteed by an integrating information system that supports the risk assessment requirements and their cost effect analysis. 1. I have discovered the characteristics of the corporate risk assessment regulation: a) by assessing the researches, regulations dealing with risk analysis systems, quality managements and disaster recovery of the European Union and Hungary, and by drawing the relevant conclusions; b) by the critical assessment of the trainings and IT support related to the safety-, quality- and disaster recovery management; c) by analysing the internal regulations of the E.ON Group, using the experiences of the consumer and authority cooperation; d) by analysing case studies of the E.ON Group on disaster-like events, and by drawing conclusions from the practical experiences of the operation of the quality management; e) by developing my own plans of the safety, quality and disaster recovery management system for the E.ON Group. 2. I have discovered the regulation of the corporate activities of the E.ON Group and the management systems that assure their reliability, I have identified a number of common elements within these systems. On the bases of this, I have specified the conditions and phases of the development an integrated quality management system and I have developed the method and documents of the integration for the E.ON Group. 3. I have discovered the characteristic of the corporate risk assessment regulation systems, and I have revealed that there is a method the HAZOP system that can be made suitable for the development of the targeted complex safety management system. 4. I have recognised that the quality management systems described in the literature are based on the corporate risk assessment, but their safety regulations and the cost demands are unexplored, therefore I have specified the fields of safety 127

138 regulations. 5. I have recognized that the Balanced ScoreCard strategy management method can be applied only with restriction in case of companies where the high environmental or operational risks influence significantly their effectiveness. Therefore I have developed the enhanced Balanced ScoreCard modell that integrates a fifth aspect, the corporate risks to the existing aspects. 6. I have developed for the E.ON Group the IT supported safety and cost assessment method, the irisk method, and I have accomplished test operation of the information software for the implementation. During the further researches of the development of a quality management and security systems of medium-sized public service supply companies, this thesis might be used as literature. This thesis might be referred to as selected bibliography in BSc stream subjects, as well as in the development of quality management system security phases in the integration of stream requirements. It might be used as research background to the quality management systems integration processes both for companies developing similar systems and for system audit associations - in progress. Certain elements of the system developed by my researches have been implemented successfully by QER Bt., and it was bought, for instance, by the SENEX Kft, the subcontractor of MOL Nyrt., by the Pannon University and with the recommendation of the Hungárian Society For Safety Sciences by the Tőz&Védelem Bt. 128

139 VII. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS PhD munkámmal kapcsolatban elsısorban családomnak köszönöm a kitartó támogatást, és azt, hogy az elvben közösen tölthetı szabadidınkbıl oly sokat áldozhattam a kutatásra. Köszönöm szakmai és baráti támogatásukat a Pannon Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszékének dolgozóinak, akik doktori munkám elkészítésében bármilyen módon segítségemre voltak. Külön köszönöm témavezetımnek, Dr. Kun-Szabó Tibornak, hogy kutatási éveim alatt és azokon túl is mindig és mindenben támogatott, segített. Köszönöm a Magyar Biztonságtudományi Társaságnak az általuk nyújtott szakmai támogatást. Köszönöm Bittmann Gábornénak, hogy a doktori képzéssel kapcsolatos ügyekben mindig számíthattam rá. 129

140 VIII. JEGYZETEK ÉS HIVATKOZÁSOK 1 PhD-témakiírás: Veszélyes vegyi anyagok gyártásának minıségbiztosítása, munkahelyi és környezeti kockázatelemzési módszerei a katasztrófák elkerülése végett Kidolgozás helye: Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Témavezetı(k): Dr. Kun-Szabó Tibor egyetemi docens Terület: Vegyészmérnöki Doktori Iskola Eredetileg: Kémia tudomány/környezettudomány Doktori Program Diszperz rendszerek tanulmányozása a környezet megismerése és védelme céljából alprogram Az utóbbi években egyre inkább elterjednek azok a szabványok, amelyek a minıség-biztosítási, könyezetirányítási rendszereket írják le, hogy a termelés-szolgáltatás teljesít-ménye javuljon. A nemzetközi szabványrendszerek a megfelelı nemzeti szabványokból fejlıdtek ki. Ma már nem kerülhetı el a BS 8800 Biztonságtechnikai, egészségvédelmi szabvány nemzetközi megfelelıjének kidolgozása sem. Mindez különösen erıteljesen jelentkezik a kémiai és környezettudomány területén a veszélyes anyagok és hulladékok problémakörében, amelyek kockázatának mérésére különbözı módszereket dolgoztak ki. Megjelentek pl. számítástechnikai módszerek (HAZOPS, HAZAN, Hibafa-elemzés, Hibaelemzı 0-módszer, Vizsgálati listák stb.), amelyek a munkahelyi és környezeti terhelések, veszélyek, lehetséges katasztrófák felismerését, ezzel a megelızést, a kellı idejő beavatkozást is segítik. A jelenleg nyilvántartott veszélyes vegyszerek száma eléri a et, ez a szám évente kb zal növekszik. Fel kell deríteni és meg kell szüntetni az ezek által okozott ve-szélyforrásokat, hogy a veszélyek ne realizálódjanak. Korunkban ez már nem elegendı, hanem ki kell építeni azokat a menedzsment rendszereket is, amelyek a minıségbiztosítást, munkavédelmet és környezetvédelmet integrálják és mőködésük révén a ve-szélyforrások már ki sem alakulhatnak. A jelöltnek a PhD-téma kidolgozása során meg kell ismerkednie a veszélyes anyagok és eljárások jellemzési módszereivel, a kockázatértékelés tudományos alapjaival és gya-korlati módszereivel, különös tekintettel az utóbbi idıben egyre nagyobb szerepet kapó adatbázisokra, demonstrációs és vészhelyzeti szimulációs, ill. katasztrófaelhárítási szoftverekre. A gyakorlati részben dolgoznia kell olyan rendszereken, amelyeket az eddig megjelentek integrálásával, fejlesztésével, az EU és a hazai kívánalmakhoz való illesztésével lesz képes kialakítani. Vizsgálni kell egy adott vállalatnál már kiépített ilyen integrált rendszert. A menedzseri tudás mellett tehát szüksége lesz a környezeti menedzsmentben való jártasságra és magasabb számítástechnikai (komputeralkalmazási) ismeretekre és gyakorlatra. Fontos ismernie a vegyi anyagok veszélyes tulajdonságait és a vegyipari gyártási folyamatok jellemzı veszélyforrásait is. A kockázatelemzés az EU-direktívák és szabályozások és az ezekkel harmonizált ma-gyar munkavédelmi törvények és rendeletek, szabványok szerint 1998-tól minden intézménynél kötelezı. A nagyvállalatok ezeket a kötelezettségeket könnyebben telje-sítik. A munka egyik fontos eredményeként ezeknek az értékelı módszereknek az egyszerősített változatával a kis- és középvállalkozások menedzsmentje is el tudja végezni a kockázatértékelést. Tovább fejleszthetıek és integrálhatóak az eddigi ismert rendszerek is a kémiai kockázatok elkerülése, a biztonság megteremtése, ezzel a környezetterhelés lehetséges mértékő csökkentése érdekében. Veszprém, február QER Bt. ügyvezetı ( ) E.ON Észak-dunántúli áramszolgáltató Zrt. Szabályozási és CIS osztályvezetı ( ) 3 A szoftvert megvásárolta a Pannon Egyetem és a SENEX Kft. a MOL alvállalkozója 4 E.ON - a név jelentése: az "E" betu" az energia és elektromosság szavakra egyaránt utal, akár a német, az angol, a francia vagy akár a magyar nyelvet nézzük is, az "on" szócska pedig nem csak a "bekapcsolt üzemmódot" jelzi, hanem jövo"be mutató lendületet, dinamizmust is hívatott kifejezni. 130

141 5 Minıségirányítási rendszerek, pl. ISO 9001 minıségirányítási rendszer, ISO környezetközpontú irányítási rendszer, ISO munkabiztonsági irányítási rendszer, OHSAS munkabiztonsági irányítási rendszer, ISO információ biztonsági irányítási rendszer, SA 8000 szociális irányítási rendszer 6 Üzemi katasztrófa védekezési rendszer: Belsı Védelmi Terv, Tőzriadó Terv, Vízminıségi Kárelhárítási Terv, Polgári Védelmi Veszélyelhárítási Terv. 7 Üzemi katasztrófa védekezési rendszer: Belsı Védelmi Terv, Tőzriadó Terv, Vízminıségi Kárelhárítási Terv, Polgári Védelmi Veszélyelhárítási Terv. 8 Az E.ON csoport magas környezeti kockázatát jelenti az, hogy villamos vezeték hálózata sok száz km hosszan üzemi területén kívül települt, és partnerei telephelyein bekövetkezı üzemzavarok egyes rész rendszerek üzemzavarait okozhatják. Magas kockázatot az alábbi területek jelentenek: a) a magas értékő mőszaki gépek és berendezések b) veszélyes anyagok szállítási útvonala, feldolgozási és tárolási helye c) természeti kincsek közelsége (pl. ivóvíz lelıhely) c) lakóövezet közelsége d) a termelés szempontjából kulcsfontosságú szerepet betöltı folyamatok e) energia és alapanyag áramlás útvonala f) szennyezı források 9 Az E.ON csoport rendelkezik az ISO 9001 minıségirányítási rendszer, ISO környezetközpontú irányítási rendszer, ISO munkabiztonsági irányítási rendszer, OHSAS munkabiztonsági irányítási rendszer, ISO információ biztonsági irányítási rendszer, SA 8000 szociális irányítási rendszer bevezetésével. Az egyes leányvállalatoknál tevékenységtıl függıen végezték el a tanúsításokat. 10 Az E.ON csoport tevékenységében a katasztrófa kezelés körét a munkabiztonsági kockázatok, a robbanási kockázat elemzés, az elektromágneses kockázat elemzés és az informatikai kockázat elemzés elvégzésével kell bemutatni. 11 A kockázat elemzések és a minıségirányítási rendszerek bevezetésének gazdasági feltételeinek megteremtésében megvizsgálom az E.ON csoportnál használt vállalatirányítási IT rendszer (SAP rendszer) alkalmazhatóságát és az átalakítás követelményeit. 12 A Kritikus infrastruktúra több elembıl álló megfogalmazását adja az EU CIP ad hoc munkacsoport hozta nyilvánosságra. A Kritikus infrastruktúrába tartoznak: "mindazon létesítményeket, szolgáltatásokat és információs rendszereket, amelyek olyan létfontosságúak a nemzet számára, hogy mőködésképtelenné válásuk, vagy megsemmisülésük gyengítı hatással lenne a nemzet biztonságára, a nemzetgazdaságra, a közegészségügyre és közbiztonságra, valamint a kormány hatékony mőködésére." A Kritikus infrastruktúra több elembıl álló megfogalmazását adja az EU Szolidaritási Program hazai alkalmazására, források elnyerésére való felkészülés feladatait meghatározó Kormányhatározat, amely szerint a Kritikus Infrastruktúra az alap szolgáltatások (víz, energia, távközlés), a termelési rendszerek (élelmiszer-ipar), feldolgozó üzemek, közlekedés. A Kritikus infrastruktúra több elembıl álló megfogalmazását adja a hazai szakirodalom (Belügyi Szemle),.amely szerint a Kritikus Infrastruktúra területeihez a következı elemeket sorolja: a folyamatos kormányzás feltételrendszere; a veszélyhelyzet kezelés szervei (orvosi, egészségügyi rendszer, rendırség, katasztrófa védelem, tőzoltó és egyéb szervezetek); telekommunikáció és információs rendszerek; elektromos hálózat, erımővek. 13 Az Európai Unió több, mint 40 kockázat elemzési eljárását szabványosította, és az ezek alkalmazásához kifejlesztett szoftvereket validálta. 14 Magyarország kockázat elemzési rendszereit szabványosította a Rendszerbiztonsági elemzések Msz 8300/ 1998 szabványban, de azt 2001-ben visszavonta. 131

142 15 Az E.ON csoport vállalati belsı szabályzatai, pl. Szervezeti Mőködési Szabályzat, Munka-, tőz-, Környezet-, Vagyon védelmi Szabályzatok rendelkezésemre állnak. 16 Az E.ON csoport területén tartott hatósági ellenırzések, egyeztetések dokumentumai rendelkezésemre állnak. 17 Az E.ON csoport katasztrófa jellegő eseményei (munkabalesetek, tőzesetek, környezet szennyezések és a szolgáltatás kimaradását okozó mőszaki balesetek dokumentumai rendelkezésemre állnak. 18 A biztonság tudomány szakterületei: munka-, tőz-, környezet és katasztrófa védelem 19 Az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia piac belsı szabályairól szóló 92/96/EK irányelv 20 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyarán felkérte a Magyar Energia Hivatalt, hogy dolgozza ki az Európai Uniós elıírásokkal harmonizáló és a jelenlegi magyar villamosenergia-rendszer mőködési hibáit kiküszöbölı új mőködési modell kereteit. A felkérés kapcsán a Hivatal a Barker, Dunn & Rossi Inc. (BDR) nemzetközi energetikai tanácsadó céggel együttmőködésben fejlesztette ki javaslatait egy új piaci és iparági struktúrára. A Javaslat elsı változata júniusában készült el, és miután azt a Hivatal a honlapján közzétette, széles körő szakmai egyeztetés keretében került megvitatásra az iparág és a fogyasztók szereplıivel. Az egyeztetés eredményeképpen készült el a jelenlegi Javaslat, amely az elsı verzió egyes kérdésekben kiegészített, pontosított változata. (http://www.eh.gov.hu) 21 A magyar energiapolitika alapjairól és az energetika üzleti modelljérıl szóló 2199/1999. (VIII 6.) Korm. határozat 22 A évi CX. Törvény a villamos energiáról (a továbbiakban: VET) az Irányelvnek megfelelıen az alábbi szabályozást tartalmazza: Az új termelı kapacitás létesítése engedélyezési eljárás alapján történik. Az eljárás általános elveit és feltételeit a törvény, részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza. A jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén a Magyar Energia Hivatal köteles az engedélyt kiadni. Az átviteli és elosztó hálózatok üzemeltetésére az ellátás biztonsága érdekében hálózattal rendelkezı vállalkozásokat kell kijelölni, amelyek tevékenységük végzésére mőködési engedélyt kapnak. A hálózati engedélyeseknek valamennyi rendszerhasználó számára diszkriminációmentes feltételek mellett kell biztosítani a hálózathoz való hozzáférést. A villamos energia ipari vállalkozásoknak a törvény szerint engedélyköteles tevékenységeiket jogilag szét kell választani. A fıszabálytól a törvény két irányban tér el; a rendszerirányító vonatkozásában szigorúbb, tulajdonosi szétválasztást, a közüzemi kereskedelmi és a hálózati tevékenységek vonatkozásában enyhébb, belsı számviteli szétválasztást ír elı. A rendszerirányítási engedélyes felel a rendszer technikai irányításáért. A rendszerhasználók az ártörvénnyel összhangban megállapított hatósági áron szabadon hozzáférhetnek a villamos energia hálózathoz. A villamosenergia piac fokozatos kiépítését a körülményekhez történı rugalmas alkalmazkodással a Kormány rendeletben szabályozza. 23 A villamos energia belsı piacának közös szabályairól szóló 96/92/EK irányelv, a szállítóhálózatokon keresztüli tranzitról szóló 90/547/EGK irányelv, az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamos energia díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló 90/377/EGK irányelv. 24 A 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 Az 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004/8/Európa Tanácsi irányelv 26 A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. Törvény IV. tv A Polgári Törvényekról 81. (2) bekezdés 81. (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történı megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerő 132

143 pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. 28 A 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról (a továbbiakban Vitv) /2007. (X. 19.) Korm. rendelet a Vitv egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (a továbbiakban Vhr) 31 A Vitv. céljai a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan mőködı villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül, b) a fenntartható fejlıdés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz - az objektív, átlátható és az egyenlı bánásmód követelményeinek megfelelı - hozzáférés biztosítása, d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelı minıségő és átlátható költségszerkezető villamosenergiaellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülı villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttmőködési képességének ösztönzésére, g) új termelı kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplıként belépık megjelenésének az elısegítése, h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elısegítése. 32 A Vitv. alkalmazási köre kiterjed a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására, b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintő szolgáltatásaira, c) a villamos mő, az összekötı és a felhasználói berendezés, valamint a termelıi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére, d) az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhetı villamosenergia-ipari tevékenységeket végzıkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzıkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergiaipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá esı személyek közötti jogviszonyokra. 33 Belsı európai villamosenergia-piac mőködési követelményei: a május 17-én, egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltetı vagy irányító társaságai által létrehozott Egyesített Villamosenergiarendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által meghatározott mőszaki követelményrendszer. 34 A Vitv. fogalmai Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötı vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezésekkel együtt; Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minıségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehetı; Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik; Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül elıállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelı létesítménybıl származó gáz, valamint a biogáz); 133

144 Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintő szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erımővek mőködtetésének biztonságát, szabályosságát, minıségét, környezetkímélı voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége; Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy - elosztás tervszerő üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez; Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer mőködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintő szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac mőködésére vonatkozó fıbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat mőködésére vonatkozó elosztói szabályzat; Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerő, nem saját felhasználási célra történı vásárlásából és értékesítésébıl áll; Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közremőködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erımővek és hálózatok öszszessége; Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elıállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat. 35 Az egyenlı bánásmód követelményét betartva, a következı szempontok érvényesítésével kell eljárni: a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága; b) a közegészség és a közbiztonság védelme; c) a környezet és természet védelme; d) helykiválasztás; e) energiahatékonyság javítása; f) megújuló energiaforrások elsıbbsége; g) fejlett mőszaki megoldások alkalmazása; h) a villamosenergia-ellátás biztonsága; i) a felhasználók védelme. 36 A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre elızetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben: a) rendkívüli hálózati állapotok, b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, c) a szükséges hálózati kapacitások, az erımővi teljesítmények, illetıleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya, d) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara, e) a rendszerszintő szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése, f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekbıl kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat, g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti, h) más módon el nem végezhetı karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében. 37 A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, elıre fizetı mérı felszereléséhez kötésre elızetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben: a) rendkívüli hálózati állapotok, b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya, c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén, e) más módon el nem végezhetı munkák és kapcsolások érdekében, 134

145 f) szerzıdés nélküli vételezés esetén, g) szerzıdésszegı vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott elızetes egyeztetést követıen, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történı kikapcsolására, valamint a tartozását rendezı lakossági fogyasztó ellátásba történı ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedı általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. (7)-(9) bekezdéseinek elıírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelıen alkalmazandók. 38 Visszavonhatja a Vitv 96. (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján 39 Az átadott adatokat az adatkezelı kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mőködésével kapcsolatos - engedélyes - tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja. 40 A Vhr. szerint az egyes villamos energia ellátási szabályzatok elıírásai az alábbiakra terjednek ki: az üzemi szabályzat a villamos energia rendszer együttmőködésében részt vevı termelık, az átviteli hálózat és a rendszerirányítás technikai és mőszaki mőködésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére, üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére, az üzemi események nyilvántartására, az elıbbiekkel összefüggı adat és információszolgáltatás rendjére, a villamos energia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a mőködéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is, valamint a hálózati engedélyesek által készítendı hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelezı tartalmi elemeire, a villamos energia rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttmőködésének szabályaira vonatkozó szabályozás, összhangban a kereskedelmi és az elosztói szabályzattal; a kereskedelmi szabályzat a villamos energia rendszer együttmőködésében részt vevı termelık, az átviteli hálózat, az elosztóhálózat, a rendszerirányítás, a kereskedelem, a közüzemi nagykereskedelem, a közüzemi szolgáltatás, a szervezett villamos energia piac és a villamos energia határon keresztül történı szállítása engedélyeseinek, valamint a kiserımővek kereskedelmi mőködésére vonatkozó szabályozás, összhangban az üzemi és az elosztói szabályzattal; az elosztói szabályzat az elosztó hálózati engedélyesek technikai és mőszaki mőködésére, továbbá az elosztó hálózathoz csatlakozó erımővekre vonatkozó szabályozás, összhangban az üzemi és a kereskedelmi szabályzattal. Mindhárom villamos energia ellátási szabályzatnak, a területre vonatkozó szakmai elıírások mellett, különálló pontokban kell szabályoznia a minıségre, minıségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat. 41 Az MSZ 1600/8 szabvány 1967-ben lépett hatályba és az 1977-ben végrehajtott nem igazán lényeges módosítások kivételével mind a mai napig elvben kötelezı, s csak most kerül sor a leváltására. A szabvány hosszú élettartama két dolgot is jelenthet. Egyrészrıl azt, hogy olyan sikeres elıírásról van szó, amely rászolgált a hosszú élet örömeire és viszontagságaira, másrészrıl viszont lehet ezt a körülmények szerencsés (vagy szerencsétlen) alakulásának is betudni. Mindkét állításban van igazság. Az övezetek besorolása alapvetıen a jelenleg is érvényes elv alapján történt. Az övezetet (zárt helyiséget, vagy szabad teret) a tőz-, illetve robbanásveszély elıfordulásának valószínősége szerint sorolta be. Ehhez rendelte a villamos berendezéseket. 42 Hankó János (igazgató Ex Vizsgáló Állomás) - Védelem 1999/1, 45 oldal 43 A Hivatal a Gazdasági Verseny Hivatallal együttmőködve piacelemzés alapján azonosítja a JPE engedélyeseket és írja elı számukra a piaci helyzetük által indokolt többlet kötelezettség(ek)et. A Javaslat bevezeti az elosztói rendszer üzemeltetı (a továbbiakban: DSO) fogalmát és a vertikálisan integrált DSO k esetében is felveti belsıirányítási és ellenırzési mechanizmusok szükségességét, hasonlóan a TSO kapcsán alkalmazandó évi CLXIV. törvény a kereskedelemrıl, évi C. törvény az elektronikus hírközlésrıl (a továbbiakban: Eht) intézkedésekhez, legfıképpen a tényleges és megkülönböztetéstıl mentes hálózati hozzáférés biztosítása érdekében. 44 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyarán felkérte a Magyar Energia Hivatalt, hogy dolgozza ki az Európai Uniós elıírásokkal harmonizáló és a jelenlegi magyar villamosenergia-rendszer mőködési hibáit kiküszöbölı új mőködési modell kereteit. A felkérés kapcsán a Hivatal a Barker, Dunn & Rossi Inc. (BDR) nemzetközi energetikai tanácsadó céggel együttmőködésben fejlesztette ki javaslatait egy új piaci és iparági struktúrára. A Javaslat elsı változata júniusában készült el, és miután azt a Hivatal a honlapján közzétette, széles körő szakmai egyeztetés keretében került megvitatásra az iparág és a fogyasztók szereplıivel. Az egyeztetés eredményeképpen készült el a jelenleg bemutatandó Javaslat. 135

146 45 e) Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetıleg a minısített helyzetek kihirdetését el nem érı mértékő olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredető, tőz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelızése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elıírt együttmőködési rendben történı védekezési lehetıségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. f) Katasztrófahelyzet: olyan mértékő katasztrófaveszély, illetıleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetıje a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. i) Katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja. k) Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredető, tőz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerően lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínőségével. l) Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elı. 46 Az ESZ engedélye alapján jogosult meghatározott mőködési területén egyetemes szolgáltatás nyújtására, azaz a háztartási fogyasztók és a kisvállalkozások késıbb meghatározandó köre részére meghatározott minıségő villamosenergia-ellátásra, piaci viszonyok alapján képzett, illetıleg politikai döntés függvényében hatóságilag ellenırzött, vagy maximált áron. 47 Dr. Szalai Sándor, Dr. Mika János Az új évezred környezeti kockázatai Védelem 1998/5, 45. oldal 48 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium júniusában javaslatokat kért a Magyar Energia Hivataltól azokban az alapvetı, az új piaci kapcsolat-rendszert meghatározó mőködési kérdésekben, amelyek hosszú távon meghatározzák a villamosenergia-iparág szereplıinek egymáshoz és a fogyasztóikhoz főzıdı intézményes kapcsolatait. Egyúttal kérte, hogy a javaslat elıkészítése során vizsgáljuk meg a változások ellátásbiztonságra, a lakossági árak változására, valamint a villamos energia-rendszer fejlıdésére vonatkozó hatásokat is. 49 Takáts László. Kimpián Aladár Védelem 1998/5 45. oldal 50 A Balanced ScoreCard egy vállalatirányítási módszertan, amely lehetıvé teszi, hogy a megfogalmazott stratégiai célokat nézıpontokba rendezett mutatószámrendszerré lebontsák. 51 Robert S. Kaplan és Peter D. Norton: Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát Balanced ScoreCard Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer, KJK Kerszöv, 2000 Budapest, oldal 52 A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló 89/391/EGK irányelv. Az egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló Európai Parlament és a Tanács 2004/40/Ek Irányelv. 53 Az Európa Tanács június 24-i 82/501/EGK irányelve az egyes ipari tevékenységek súlyos baleseti veszélyérıl az olyan súlyos balesetek megelızésével foglalkozik, amelyek bizonyos ipari tevékenységekbıl eredhetnek, és rendelkezik azok következményeinek a korlátozására az emberre és a környezetre nézve is. Az Európai Parlament és a Tanács december 16-i 2003/105/EK irányelve által beiktatott módosítások, illetve az Európai Parlament és a Tanács szeptember 29-i 1882/2003(EK) rendelete által beiktatott módosításokkal. 96/82/EK tanácsi irányelv, az Európai Bizottság 98/433/EK határozata (1998. június 26.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenırzésérıl szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeirıl. 136

147 a Tanács 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról, a Tanács 88/379/EGK irányelve a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról, a Tanács 76/769/EGK irányelve a tagállamoknak az egyes veszélyes anyagok és készítmények értékesítésével kapcsolatos korlátozásokról szóló jogi és igazgatási elıírásainak összehangolásáról, a Tanács 93/67/EGK irányelve a 67/548/EGK irányelvvel összhangban törzskönyvezett anyagok emberekre és környezetre való kockázatának megállapítására vonatkozó elvek meghatározásáról, 54 A munkavédelemrıl szóló évi XCIII. törvény 55 A kémiai biztonságról szóló évi XXV törvény 56 Az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló évi LXXIV. törvény (Kat.) alapján 57 A Tanács 87/18/EGK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) alkalmazására vonatkozó törvények, elıírások és adminisztratív rendelkezések egyeztetésérıl, továbbá azoknak a vegyi anyagokon végzett kísérleti alkalmazásának ellenırzésérıl, a Tanács 88/320/EGK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) felügyeletérıl és ellenırzésérıl, a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók munkahelyi kémiai kóroki tényezıkkel szembeni védelmérıl, a Tanács 80/1107/EGK irányelve a munkavállalóknak a vegyi, fizikai és biológiai károsító anyagok munkavégzés közbeni veszélye elleni védelmérıl, a Tanács 88/364/EGK irányelve a munkavállalók védelmére, egyes hatóanyagok, illetıleg tevékenységek betiltására. 58 A veszélyes technológiának a meghatározásához, az évi XCIII. törvény pontja ad némi támpontot amely szerint "Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelı védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve." Veszélyes technológiának az tekinthetı, ahol a gyártási folyamatban részben, vagy egészében veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt dolgoznak fel, illetve állítanak elı.(ld. 4/1997. (II. 21.) NM rendelet) vagy egyéb olyan energiák szabadulhatnak fel, illetve ki, amelyek súlyos sérülést vagy egészségkárosodást idézhetnek elı. A veszélyes anyagok, amelyek a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésébe foglalt csoportokba besorolhatók. A veszélyes készítmények besorolására a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet 2. számú melléklete ad útmutatást. A veszélyes vegyi reakciók I.-II. kötet OMIK - OMTKI veszélyes kémiai reakcióról ad áttekintést 59 A 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdés 60 A munkavállalók fizikai tényezık (elektromágneses terek) hatásából keletkezı kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló Európai Parlament és a Tanács 2004/40/Ek Irányelv A mágneses erıtér, a "láthatatlan ellenség 0,4 T (T=tesla, a mágneses erıtér mértékegysége) fölött akár rákot is okozhat. A munkahelyeken a felmérés a munkájuk során ténylegesen vagy vélhetıen az elektromágneses a (1 300 GHz) tartományba tartozó terek expozícióból keletkezı, és a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázatokra terjed ki. A károsító hatások felmérése az indukált áram keringése, az energiaelnyelés és az érintési áram által az emberi szervezetben okozott ismert, rövid távú káros hatások körét öleli fel. (Az Irányelv nem vonatkozik árammal töltött vezetık megérintésébıl eredı kockázatokra.) Az elektromágneses tereknek való expozícióból keletkezı kockázatok csökkentése az Irányelvben megfogalmazott általános megelızési elveken alapulhat. Az Irányelv meghatározza az expozíciós határértékeket, amelyek az elektromágneses tereknek való expozíció határértékei, amelyek közvetlenül bizonyított egészségügyi hatásokon és biológiai megfontolásokon alapulnak. A dolgozót érı expozíciót a határérték alatti szinten kell tartani ( mikrotesla). E határértékek betartása biztosítja, hogy az elektromágneses tereknek kitett munkavállalók minden is- 137

148 mert káros egészségügyi hatástól védettek legyenek. Az Irányelv meghatározza a beavatkozási értékeket, amelyeket a közvetlenül mérhetı paraméterek nagysága, amelyeket elektromos térerısségként (E), mágneses térerısségként (H), mágneses indukcióként (B) és teljesítménysőrőségként (S) adnak meg, és amelyek elérése esetén az ebben az irányelvben meghatározott egy vagy több intézkedést kell foganatosítani. Ezeknek az értékeknek a betartása biztosítja a megfelelı expozíciós határértékeknek való megfelelést. 61 Elıírás bizalmi harmadik felek digitális aláírás alkalmazásának támogatására vonatkozó szolgáltatásaira IS 15945: ( ITU-T X.843) Specification of TTP services to support the application of digital signatures 62 Útmutatás a bizalmi harmadik felek szolgáltatásainak használatára és irányítására TR 14516: ( ITU-T X.842) Guidelines for the use and management of Trusted Third Party services 63 A hozzáférés ellenırzés biztonsági informatikai objektumai IS 15816: ( ITU-T X.841), Security information objects for access control 64 Rendszerek biztonságának fejlesztése képesség érettségi modell alapján IS 21827: Systems Security Engineering - Capability Maturity Model (SSE-CMM) 65 Keretrendszer informatikai behatolások elleni védelemre TR 15947: IT intrusion detection framework 66 Idıbélyeg-szolgáltatások IS 18014: Time stamping services 67 Elliptikus görbéken alapuló kriptográfiai technikák IS 15946: Cryptographic techniques based on elliptic curves 68 A digitális aláírási szolgáltatásokkal kapcsolatos szabvány (IS 15945) 69 Az informatikai biztonság menedzsmentje IS 17799: Code of practice for the information security managment 70 Az informatikai biztonságértékelés közös szempontjai IS 15408: Evaluation criteria for IT security 71 ISO/IEC :2002 Part 3: Security assurance requirements 72 Sarbanes-Oxley Act of 2002 (Pub. L. No , 116 Stat. 745), más néven Public Company Accounting Reform and Investor Protection Act of 2002, az iparban általánosan használt rövidítése SOx vagy Sarbox 73 A munkavállalók biztonságát és egészsége védelmét szolgáló minimális követelményekrıl szóló 1999/92/EK irányelv 74 A kockázat definíciója: valamely káresemény nagyságának és bekövetkezési valószínőségének a kombinációja, a matematika nyelvén a szorzata (produktuma) 75 A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény 76 A munkavédelemrıl szóló évi XCIII. tv, és az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet.) 77 A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 78 Az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény 79 A biológiai tényezık hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérıl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 138

149 80 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ajánlásai a veszélyes anyag bejelentés adatain alapulnak 81 A vizsgálat módszereit az MSZ 63 szabványsorozat határozza meg 1.a Emelıgépek, targoncák vizsgálata, vonatkozó magyar szabványok 1.a.2. MSZ :1984: Villamos targoncák fı jellemzıi. 1.a.3. MSZ :1983: Targoncák teheremelı lapjának fı- és csatlakozó méretei 1.a.4. MSZ :1984: Targoncák emelıvillái 1.a.5. MSZ :1988: Gépjármővek hidraulikus krokodilemelıinek biztonságtechnikai követelményei 83 Veszélyes technológiának a meghatározásához, az évi XCIII. törvény pontja ad némi támpontot amely szerint Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelı védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes technológiának az tekinthetı, ahol a gyártási folyamatban részben, vagy egészében veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt dolgoznak fel, illetve állítanak elı.(ld. 4/1997. (II. 21.) NM rendelet) vagy egyéb olyan energiák szabadulhatnak fel, illetve ki, amelyek súlyos sérülést vagy egészségkárosodást idézhetnek elı. 84 A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Elemzési és Információs Osztály által kiadott útmutató elemzési lépéseit alkalmazom. 85 A szerkezeti vizsgálatot 10 évenként a tömörségi próbát 5 évenként kell elvégezni. (11/1994. (III. 25.) IKM rendelet) 86 A (mő)bizonylat a vizsgálatra és a tulajdonságok tanúsítására jogosult szervezet által kiadott irat 87 A veszélyes anyagok, amelyek a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésébe foglalt csoportokba besorolhatók 88 A Biztonsági Adatlap a veszélyes anyag tulajdonságait bemutató vizsgálati lap 89 A tőz- és robbanásveszélyes anyagok besorolásánál a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerinti besorolás is alkalmazható 90 Atmoszférikus rendszerekben az MSZ 1600/8 1. táblázata a jövıben is a gyakorlatban jóval egyszerőbb és használhatóbb zónahatárokat eredményez, mint az MSZ EN igen magas tudományos igénnyel kimunkált, ám a gyakorlatban alig (vagy egyáltalán nem) használható diffeerenciál egyenletei. A 0,8-nál nagyobb relatív sőrőségő gáz vagy gız veszélyességi övezetének vízszintes irányában mért határa elméletileg csak sík terepre vonatkozik. Különösen az 1-nél nagyobb relatív sőrőségő gáz vagy gız lejtıs terep esetén a megállapított vízszintes irányú övezethatáron túl is okozhat robbanásveszélyt. Ilyen esetben a veszélyességi övezethatár a táblázatban közölt értékeknél nagyobb lehet és külön megfontolás tárgyát képezheti. 91 Hankó János, igazgató Ex Vizsgáló Állomás Védelem 1999/ 1, 45 oldal 92 Hankó János, igazgató Ex Vizsgáló Állomás Védelem 1999/ 1, 46 oldal 93 Veszélyes vegyi reakciók I.-II. kötet OMIK - OMTKI veszélyes kémiai reakcióról ad áttekintést 139

150 94 Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány évben kiadott Veszélyes berendezések idıszakos felülvizsgálata címő kiadványa 95 Az MSZ 1600/8 szabvány 1967-ben lépett hatályba és az 1977-ben végrehajtott nem igazán lényeges módosítások kivételével mind a mai napig elvben kötelezı, s csak most kerül sor a leváltására. A szabvány hosszú élettartama két dolgot is jelenthet. Egyrészrıl azt, hogy olyan sikeres elıírásról van szó, amely rászolgált a hosszú élet örömeire és viszontagságaira, másrészrıl viszont lehet ezt a körülmények szerencsés (vagy szerencsétlen) alakulásának is betudni. Mindkét állításban van igazság. Az övezetek besorolása alapvetıen a jelenleg is érvényes elv alapján történt. Az övezetet (zárt helyiséget, vagy szabad teret) a tőz-, illetve robbanásveszély elıfordulásának valószínősége szerint sorolta be. Ehhez rendelte a villamos berendezéseket. 96 A tőz- és robbanásveszélyes anyagok besorolásánál a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerinti besorolás is alkalmazható. 97 A gépek vizsgálatánál az MSZ EN szabvány alkalmazandó 98 A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Elemzési és Információs Osztály által kiadott útmutató elemzési lépéseit alkalmazom. 99 A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüszszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás 100 A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüszszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdetı évi I. törvény /2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes terek elemzésérıl 102 Elemzésre alkalmas szoftverek, pl.: ARCHIE, ALOHA, SAFETY, stb.) 103 Veszély elemzésre alkalmas magyar szoftverek, pl.: Vakond, Terjedés, stb. 104 A dominóhatás kifejezést Kissinger az USA a Délkelet Ázsiai rendszerek összeomlási folyamatának szemléltetésére használta. Egy ország politikai rendszerének megbukása kiváltja a határos országok politikai rendszereinek bukását. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek vizsgálatánál az 1999 évi VXXIV. tv meghatározása alkalmazandó. 105 Az egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló Európai Parlament és a Tanács 2004/40/Ek Irányelve 106 Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) 107 A lakosságot érı elektromágneses sugárterhelés (0 Hz 300 GHz) korlátozásáról szóló, július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlás 108 A 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdés a) pontja 109 Az MSZ szabvány 110 A kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendrıl szóló 44/2005. (III. 11.) Korm. rendelet hatálya, a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével, a Kormány irányítása, felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervek és irányításuk, felügyeletük alatt mőködı közigazgatási szervek (2) bekezdésben rögzített tevékenységére terjed ki. 140

151 111 A Nemzeti Biztonsági Felügyelet részletes feladatairól és mőködési rendjérıl, valamint az iparbiztonsági ellenırzések részletes szabályairól szóló 180/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet 112 Az évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 5/B. -a (2)-(6) bekezdésében meghatározott adatokra (a továbbiakban együtt: külföldi minısítéssel és jelöléssel ellátott adatok) 113 A minısített adat védelmének eljárási szabályairól szóló 179/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 114 A Magyar Információs Társadalom Stratégia készítésérıl, a további feladatok ütemezésérıl és tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló 1214/2002. (XII. 28.) Korm. határozat 115 A vészhelyzet-megelızés alapvetı követelménye a részletes Katasztrófaterv elkészítése, tesztelése és a végrehajtás rendszeres gyakorlása. A Katasztrófaterv eljárás vagy tevékenység-lépések sorozata annak biztosítására, hogy a szervezet kritikus információ-feldolgozó képességeit helyre lehessen állítani elfogadhatóan rövid idı alatt a szükséges aktuális adatokkal katasztrófa után. 116 A mentési terv azon lépések sorozata, amelyeket azért hajtanak végre a katasztrófát megelızıen (a normál üzem során), hogy lehetıvé tegyék a szervezet számára a reagálást a katasztrófára. 117 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló évi LXXIV. törvény (Kat.) 118 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 119 A közszolgáltatásokat nyújtó üzemek körét az évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyv határozza meg 260. (1) Aki közérdekő üzem mőködését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentıs mértékben megzavarja, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. 300/C. (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetıleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 120 A Kritikus infrastruktúra több elembıl álló megfogalmazását adja az EU CIP ad hoc munkacsoport hozta nyilvánosságra - A Kritikus infrastruktúrába tartoznak: " mindazon létesítményeket, szolgáltatásokat és információs rendszereket, amelyek olyan létfontosságúak a nemzet számára, hogy mőködésképtelenné válásuk, vagy megsemmisülésük gyengítı hatással lenne a nemzet biztonságára, a nemzetgazdaságra, a közegészségügyre és közbiztonságra, valamint a kormány hatékony mőködésére." - A Kritikus infrastruktúra több elembıl álló megfogalmazását adja az EU Szolidaritási Program hazai alkalmazására, források elnyerésére való felkészülés feladatait meghatározó Kormányhatározat, amely szerint a Kritikus Infrastruktúra - az alap szolgáltatások (víz, energia, távközlés), a termelési rendszerek (élelmiszer-ipar), feldolgozó üzemek, közlekedés. - A Kritikus infrastruktúra több elembıl álló megfogalmazását adja a hazai szakirodalom (Belügyi Szemle),.amely szerint a Kritikus Infrastruktúra területeihez az alábbi elemeket sorolja: a folyamatos kormányzás feltételrendszere a veszélyhelyzet kezelés szervei (orvosi, egészségügyi rendszer, rendırség, katasztrófa védelem, tőzoltó és egyéb szervezetek) telekommunikáció és információs rendszerek elektromos hálózat, erımővek 121 A robbantásos terrorizmus visszaszorításáról New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyőlésének 52. ülésszakán, december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény 141

152 122 A 3002/2004. sz. kormányhatározat 123 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 77. (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján 124 A vizsgálat ún. "peer evaluation" rendszerben zajlott. Az értékelés alapját kérdıívek képezik, ennek megválaszolását követıen került sor a helyszíni értékelı látogatásra. A misszió tagjai a záró konferencián pozitívan nyilatkoztak benyomásaikról. 125 A munkahelyi kockázatok elemzéseit a munkabiztonsági kockázat elemzés, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzés, a kémiai kockázat elemzés, a robbanási kockázat elemzés, az elektromágneses kockázat elemzés és az informatikai kockázat elemzés elvégzésével kell bemutatni. 126 A "bináris robbantó és gyújtó anyagok" körébe soroljuk azokat a keverékeket, vegyületeket, amelyeknek összetevıi külön-külön nem robbanás veszélyesek, de keverékük, vegyületük robbanóképes. 127 Minıségirányítási rendszerek, pl. ISO 9001 minıségirányítási rendszer, ISO környezetközpontú irányítási rendszer, ISO munkabiztonsági irányítási rendszer, OHSAS munkabiztonsági irányítási rendszer, ISO információ biztonsági irányítási rendszer, SA 8000 szociális irányítási rendszer 128 A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 129 Ez egy sorozat az ISO 9000, amely felöleli az ISO 9001, 9002, 9003 és 9004 szabványokat. Ezt a sorozatot 1994-ben, majd 2000-ben is felülvizsgálták, hogy segítsék az értelmezést, és jobban hangsúlyozzák a minıségbiztosítás megelızési vonásait. ISO 9000: bemutatja a szabvány pilléreit a nyolc alapelvet és a rendszer modelljét, továbbá definiálja a szabványban használt fogalmakat. ISO 9001: leírja az ISO 9000-es minıségmenedzsment rendszerekkel szemben támasztott követelményeket, melyeket egy szervezetnek teljesítenie kell ahhoz, hogy bizonyítani tudja a képességét az ügyfél- és az alkalmazandó szabályozó követelményeket kielégítı, továbbá az ügyfelek elégedettségének fokozására alkalmas termék elıállítására. ISO 9004: a minıségmenedzsment rendszerek eredményessége és hatékonysága szempontjából egyaránt figyelembe veendı irányelveket ad. Ennek a szabványnak a célja a szervezet teljesítıképességének fejlesztése, valamint az ügyfelek és az érdekelt felek elégedettségének elérése. ISO 19011: irányelveket ad a minıség- és a környezetközpontú menedzsment rendszerek auditjához. A fentiek együtt egységes minıségmenedzsment rendszerszabványokat alkotnak, a nemzeti és a nemzetközi üzleti élet fejlesztésének megalapozására. 130 Elıírás bizalmi harmadik felek digitális aláírás alkalmazásának támogatására vonatkozó szolgáltatásaira IS 15945: ( ITU-T X.843) Specification of TTP services to support the application of digital signatures - Útmutatás a bizalmi harmadik felek szolgáltatásainak használatára és irányítására TR 14516: ( ITU-T X.842) Guidelines for the use and management of Trusted Third Party services - A hozzáférés ellenırzés biztonsági informatikai objektumai IS 15816: ( ITU-T X.841), Security information objects for access control - Rendszerek biztonságának fejlesztése képesség érettségi modell alapján IS 21827: Systems Security Engineering - Capability Maturity Model (SSE-CMM) - Keretrendszer informatikai behatolások elleni védelemre TR 15947: IT intrusion detection framework - Idıbélyeg-szolgáltatások IS 18014: Time stamping services 131 Az EU Leonardo programja által támogatott NoDiscorim projektben szerzett információk 132 Pl. a B2B (Business to Business - vállalatközi kommunikáció), B2E (Business to Employee- munkatársakkal történı kommunikáció) és B2C (Business to Customer- vevıkkel történı kommunikáció) területeken stb. 133 A nemzetközi számviteli standerdeket), általában több nyelven lehet futtatni ıket, és több pénznemet is képesek kezelni, alkalmasak tehát arra, hogy a nemzetközi piacon tevékenykedı vállalatok üzletmenetét segítsék. 142

153 Ugyanakkor, a lokalizáció következtében az adott ország nyelvét (is) képesek kezelni és az adott ország elıírásainak is megfelelnek. 134 A több menedzsment rendszer auditjára vonatkozó az MSZ EN ISO 19011:2003 szabvány már elkészült és használható. 135 A kockázat definíciója: valamely káresemény nagyságának és bekövetkezési valószínőségének a kombinációja, a matematika nyelvén a szorzata (produktuma). 136 Farkas Szilveszter Szabó József Kockázati menedzsment PMS, Budapest A munkaügyi ellenırzésrıl szóló évi LXXV. törvény 138 A bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet 139 A kereskedelemrıl szóló évi CLXIV. törvény 140 A munkavédelemrıl szóló évi XCIII. tv, és az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet.) 141 A fogyasztóvédelemrıl szóló évi CLV. törvény 142 Sváb Attila biztosítási szakértõ, Budapest Védelem 1998/6 27 oldal ben Genfben a Polgári Védelem Nemzetközi Szervezetének VI. Világkonferenciája fogalmazta meg a katasztrófa meghatározását: A katasztrófák általános jellemzıje, hogy az emberi életet és javakat, valamint az infrastruktúrát váratlanul vagy többé-kevésbé elıreláthatóan, tömeges és komplex módon veszélyeztetı különleges körülmények lépnek fel, amelyek különleges megoldási módokat követelnek. A következmények megelızése, illetve felszámolása rendszerint meghaladja az érintett község, város, sıt megye erejét. Ezért a katasztrófák elhárítása érdekében a helyi közigazgatási és társadalmi szervek erıi és eszközei mellett állami segítség, adott esetben több állam segítsége is szükséges. A katasztrófa szituációkra az a jellemzı, hogy a sérültek számához képest a rendelkezésre álló egészségügyi erık és eszközök elégtelenek. A kórházak befogadóképessége szők kapacitású. A katasztrófáknak súlyos egészségügyi és szociális következményei lehetnek (járványok, éhség, lakáshiány, munkanélküliség). Néhány fogalmi kísérlet: - Katasztrófa a váratlanul bekövetkezı végzetes esemény, tömegszerencsétlenség, vagy háború. - A katasztrófa az emberek életét, egészségét, életfeltételeit, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentıs mértékben és súlyosan károsító és azokat közvetlenül veszélyeztetı rendkívüli esemény (rendellenes állapot), amelynek károsító hatásai elleni védekezés az állami, az önkormányzati szervek, az állampolgárok és más szervek összehangolt együttmőködését és a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések megtételét igényli. A Magyarország által kötött egyezményekben szereplı fogalmak jelentése hasonló a már ismertetettekhez, pl. - természeti és civilizációs katasztrófa az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentıs mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztetı elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredető káresemény, amelynek bekövetkezte esetén az ellene való védekezésre rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani. A polgári védelemrıl szóló törvény szerint (már nem hatályos) - a katasztrófa olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentıs dologi értékeit, alapvetı ellátását, avagy a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttmőködése szükséges. A katasztrófavédelem egységes rendszerérıl és a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény a fogalmat tovább pontosítja: 143

154 - ".katasztrófa az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentıs mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztetı elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredető rendkívüli esemény - a fegyveres támadás kivételével -, amely ellen a védekezés az állami, az önkormányzati szervek, valamint az egyéb szervetek és a természetes személyek összehangolt együttmőködését és szükség esetén rendkívüli intézkedések megtételét igényli." 144 Az OIPC évi genfi tudományos világkonferenciája szerint megkülönböztetünk: - mesterséges katasztrófát (mely az ember szándékos cselekedeteibıl adódik pl. háború) és - természeti katasztrófát (pl. orkán, hóvihar, jég, földrengés, áradás, ipari-, közlekedési katasztrófa, légszennyezıdés, robbanás, nukleáris balesetek, hídbeomlás, stb.) (Ez a csoportosítás az USA egészségügyi, nevelésügyi és jóléti minisztériumának elıterjesztése szerint történt). Másik csoportosítás szerint: - relatív katasztrófa az olyan kisebb elemi csapás, amikor a helyi erık és eszközök alkalmazása elegendı a mentı munkák végrehajtására, - közepes katasztrófa a súlyosabb elemi csapás, amikor a helyi erık és eszközök alkalmazása mellett külsı erık, eszközök igénybevétele válik szükségessé a következmények teljes felszámolásához, - abszolút katasztrófa az igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi, erkölcsi helyzete megrendül, mint pl. atomháború esetén. Kanadai értékelés szerint: - közjóléti veszélyhelyzet: súlyos természeti csapás, nagyobb balesetek, amelyek a népjólétet befolyásolják, - közrendi veszélyhelyzetek: fenyegetést jelentenek az ország biztonságára, nemzetközi veszélyhelyzetek: fenyegetik az államiságot, a biztonságot, illetve a területi autonómiát. 145 Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetıleg a minısített helyzetek kihirdetését el nem érı mértékő olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredető, tőz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelızése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elıírt együttmőködési rendben történı védekezési lehetıségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófahelyzet: olyan mértékő katasztrófaveszély, illetıleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetıje a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. Katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredető, tőz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerően lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínőségével. Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elı. 146 A 168/ 2000 Korm rendelet 147 A "bináris robbantó és gyújtó anyagok" körébe soroljuk azokat a keverékeket, vegyületeket, amelyeknek összetevıi külön-külön nem robbanás veszélyesek, de keverékük, vegyületük robbanóképes. 148 Dr. Szalai Sándor, Dr. Mika János Az új évezred környezeti kockázatai Védelem 1998/5, 45. oldal 144

155 149 Takáts László. Kimpián Aladár Védelem 1998/5; 45. oldal 150 A védelem terén alapvetı biztonsági érdeket érintı, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetıleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. 151 A piszkos bomba. A robbanás hatásait fokozó szennyezés (sugárzó anyag társítása) tovább növelheti a károsodás módjait. 152 A robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyőlésének 52. ülésszakán, december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény évi XXV. törvény a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyőlésének 52. ülésszakán, december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetésérıl 153 A tényleges karbantartási költségek nagysága, a kapcsolódó tıkeköltségek (hitelek törlesztése, kamatok, adók), állandó és változó mőködési költségek tényleges számai üzemi titkot képeznek. 154 Példa a legegyszerőbb változatra: 1. alternatíva: baleset után valósul meg a karbantartás, 2. alternatíva: megvalósul a tervszerő karbantartás.) 155 Az E.ON csoport szolgáltatási kötelezettségei teljesítését elısegítik az EU területén és azon kívül is rendelkezésre álló villamos hálózat és a kiesı szolgáltatásokat pótló kapacitások bérletére vonatkozó elızetes megállapodások. Az igénybe vett kapacitások költségei egy leromlott állapotú villamos hálózaton jelentısek is lehetnek. 156 A villamos hálózat eszközeire a gyártók garantáltan éves üzemidıket garantálnak, szemben egy vegyi folyamatokban részt vevı eszköz 2-3 éves garantált üzemidejével. 157 A karbantartási költségek és az egyéb költségek, illetve a kiesı szolgáltatási kapacitásokat pótló bér kapacitások igénybe vételének költségei elemzéseit nem tekintettük a szoftver készítés részének, így a szoftver kialakítása során csak a szoftveres adatfeldolgozás rendszerét ismertethetem. 158 Az E.ON csoport által üzemeltetett villamos hálózat folyamatos rendelkezésre állásának gazdasági elınyei, a beruházás hátrányai bemutatása nemzetgazdasági szinten (pl. munkahelyteremtés / megszüntetés), illetve a társadalmi elınyök, hátrányok bemutatása (pl. esélyegyenlıség, környezetvédelem) meghaladta a kutatás és a szoftver fejlesztés célkitőzéseit. 159 Üzemi katasztrófa védekezési rendszer: Belsı Védelmi Terv, Tőzriadó Terv, Vízminıségi Kárelhárítási Terv, Polgári Védelmi Veszélyelhárítási Terv. 160 A 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdés a) pontja 161 Az MSZ szabvány 162 A QER Bt. által a MOL számára végzett kockázatelemzésekhez kifejlesztett qrisk szoftver, amely lehetıvé teszi, hogy a kis- és középvállalatok képet kapjanak a munkahely egészség- és balesetvédelmi állapotáról, és értékelni tudják az alkalmazható megelızı és kárenyhítı intézkedéseket. 163 A lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeirıl van hatályos hazai szabályozás (63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet) is A rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás egészségügyi határértékeirıl szóló 32/2000. (XI. 16.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 15/2003. (IV. 9.) ESzCsM rendelet hatályát vesztette 145

156 164 A Péti Nitrogénmővek Rt. nél elvégzett elemzések alapján kidolgozott, kibıvített HAZOP elemzés támogatására kifejlesztett irisk szoftver, amely lehetıvé teszi, hogy a kis- és középvállalatok képet kapjanak a munkahely egészség- és balesetvédelmi állapotáról, és értékelni tudják az alkalmazható megelızı és kárenyhítı intézkedéseket. 165 Tőzriadó terv. Mentési terv, Kárelhárítási Terv 166 A Balanced ScoreCard eredeti változata csak 4 nézıpontot alkalmaz: alkalmazottak, folyamatok, vevık, pénzügy. 167 A nézıpont mutatószámainak le kell írnia a vállalat környezeti teljesítményét. 168 A nézıpont mutatószámainak le kell írnia a vállalat termelési (baleset megelızési) teljesítményét. 169 A nézıpontnak mutatószámokat kell tartalmazni az alkalmazottak a belsı szolgáltatások minıségérıl és a biztonságérzetükrıl kialakított véleményérıl 170 Vállalati cél lehet, pl. az, hogy a vállalat teljes szennyvíz kibocsátása 10 %-kal csökkentendı 3 éven belül. Ez a cél úgy teljesíthetı, hogy a vállalat minden üzemében az elsı évben 4 %-kal, a következı években 2-2 %-kal kell csökkenteni a szennyvíz kibocsátást, és a vállalat telephelyén meg kell valósítani egy szennyvíztisztító létesítményt a tervezési idıszak második éve végéig. Ez utóbbi beruházás költségeit a vállalat a stratégiai keretbıl finanszírozza, míg az üzemeknek a kitőzött célok megvalósítását az operatív költségvetésük terhére folyamataik pl. karbantartás átalakításával vagy kisebb technológiai újításokkal kell elérniük. 171 Ki kell használni a rendelkezésre álló papír alapú pl. vállalati újság, hirdetıtábla és elektronikus pl. intranetes vállalati portál csatornákat. 172 Ilyen tényezı a jogi szabályozás, piaci környezet változása (új vevıi igények), új tudományos felfedezések. 173 Egyszerőbb esetben, a beavatkozási határérték elérésekor pl. egy tartályban a gáz nyomása emelkedik a rendszer automatikusan elindít korrekciós folyamatokat pl. a tartály szelepének megnyitása, vagy figyelmeztetı jelzést küld az érintett alkalmazottaknak pl. fény- vagy hangjelzés. 174 workflow: a katasztrófa-forgatókönyvekhez rendelt folyamatok, amelyek végrehajtását egy IT folyamat felügyeli és irányítja (pl. vagy SMS automatikus küldése a felelısöknek) 175 A piacon elérhetı ERP, vagy integrált informatikai rendszerek pl. az SAP elsısorban nagy és multinacionális cégek számára készültek, és így nem is alkalmasak arra, hogy egy kisebb vállalatot megfelelı hatékonysággal szolgáljanak ki. Ez az oka annak, hogy a kis- és középvállalatok egyedi fejlesztéső rendszereket használ, aminek a késıbbiekben részletezett hátrányai mellett elınye, hogy az egyedi, fıleg a belsı fejlesztéső rendszerek viszonylag kis költséggel alakíthatóak a vállalat igényei szerint. 176 Külsı szabvány, például egy elıre meghatározott szerkezető szöveges fájl, külsı szabvány az irodai szoftvercsomag (pl. az Open Office vagy esetleg Microsoft Office) által támogatott formátum (pl. MS Excel xls), amelybıl az egyes rendszerek képesek adatokat kiolvasni vagy írni. A legcélravezetıbb megoldás szöveges alapú (pl.tex) vagy XML alapú (pl. open xmlvagy docx) fájlformátum alkalmazása, melyek közül az open xml formátumhoz már elkészült a nemzetközi ISO/IEC szabvány. 177 A kockázati adatbázis a gyakorlatban nem egy darab bonyolult adatbázis, hanem adatbázisok hierarchikus rendszere, ahol a legalsó operatív szinten lévı állományokban a mérési adatok találhatóak, míg a felsıbb szintő adatbázisok leíró jellegő, valamint a mért adatokból képzett és összesített információkat tartalmaznak. 178 A tervezés (plan), a bevezetés (do) a felügyelet (check) és a rutinszerő alkalmazás (alc). Természetesen ezek a fázisok a rendszer folyamatos tökéletesítése során ciklikusan ismétlıdnek. 146

157 179 Korábbi munkahelymen a Generali Providencia Biztosító Zrt. által szervezett fejlesztés-módszertani képzés alapján. 180 Léteznek benchmark statisztikák, melyek segítségével megbecsülhetı a rendszer bonyolultságának, programnyelvének és az alkalmazott tesztelési módszerek függvényében a hibák száma. 181 A betanítási idıszakban a rendszer tesztverziójának használata során meg lehet találni és ki kell javítani a hibák 90%-át. 182 A kockázati adatbázis a gyakorlatban nem egy darab bonyolult adatbázis, hanem adatbázisok hierarchikus rendszere, ahol a legalsó operatív szinten lévı állományokban a mérési adatok találhatóak, míg a felsıbb szintő adatbázisok leíró jellegő, valamint a mért adatokból képzett és összesített információkat tartalmaznak. 183 A kismérető és alacsony költségvetéssel dolgozó vállalatok számára számos nyílt forráskódú, és ingyenes termék érhetı el az interneten, amelyeket önmagukban alkalmazva vagy kiegészítve vásárolt és/vagy saját fejlesztéső komponensekkel jelentısen csökkenthetıek az informatikai rendszer beszerzésének és üzemeltetésének költségei. Ezek a termékek általában operációs rendszertıl függetlenül mőködnek és olyan adatbázis szerverekre épülnek, amelyek képesek más rendszerekkel történı együttmőködésre. A rendszer letölthetı a honlapról. 184 Ezt az eszközt eredetileg a csoportos projekt munka támogatására fejlesztették, alkalmas arra, hogy a káresemények kezelésére és a helyreállításra kidolgozott forgatókönyveket projektként értelmezve tárolja. A rendszer képes a folyamatok állapotát vizuálisan, Gannt diagramokon megjeleníteni. A rendszer letölthetı a honlapról. 185 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium júniusában javaslatokat kért a Magyar Energia Hivataltól azokban az alapvetı, az új piaci kapcsolat-rendszert meghatározó mőködési kérdésekben, amelyek hosszú távon meghatározzák a villamosenergia-iparág szereplıinek egymáshoz és a fogyasztóikhoz főzıdı intézményes kapcsolatait. Egyúttal kérte, hogy a javaslat elıkészítése során vizsgáljuk meg a változások ellátásbiztonságra, a lakossági árak változására, valamint a villamos energia-rendszer fejlıdésére vonatkozó hatásokat is. 186 A termelıi/szolgáltatói haszon az értéklánc szereplıi (termelık és szolgáltatók) által létrehozott értéknövekmény (amelyet részben visszaforgatnak, részben kifizetnek a munkavállalóknak, illetve a tıke tulajdonosainak kamat és osztalék formájában). E haszon tehát nem üzleti bevétel, vagy számviteli eredmény. 187 Más EU országok elıbbre tartanak a K+F és pilot programok tesztelésében, alkalmazás fejlesztésben, amely növeli velünk szembeni elınyüket. Ha az ágazatban nem alakul meg egy koordináló csoport, akkor a programban aktív szereplık nem tudnak közösen fellépni, csak egyéni kezdeményezéseket tudnak végrehajtani, ami nem lesz kellıen hatékony és eredményes. 188 A jelenlegi - bevezetésig alkalmazott - rendszerek térnyerése is látható. 189 Az alkalmazásához szükséges szabványosításokra még nincsenek kötelezve az országok, több országban párhuzamosan történik a fejlesztés, nem ismert, melyik lesz a széles körően elfogadott. 147

158 IX. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. Kockázatelemzı módszerek áttekintése 2. A Preliminary Hazard Analisys (a továbbiakban PHA) kockázat értékelés eljárása 3. Hazard and Operability Study (HAZOP) 4. Az E.ON csoport küldetésnyilatkozata és szervezeti felépítése 5. Biztonsági adatlap minta 6. A megvalósíthatósági terv - leírás 7. Az integrált vállalatirányítási rendszer elemei 8. A qrisk szoftver 9. Bíbor könyv minta 10. A kibıvített Balanced ScoreCard 11. Az irisk szoftver 12. A leggyakrabban alkalmazott fejlesztési modellek 13. A PHP Fusion rendszer 14. A NetOffice rendszer 148

159 1. számú melléklet:kockázatelemzı módszerek áttekintése 1. Kockázati térkép A kockázati térképen a vállalat területén belül a megismert kockázatok szemléletesen ábrázolhatóak. A földrajzi kockázati térkép térinformatikai módszerek segítségével megjeleníti a vizsgált létesítmény kockázattal kapcsolatos jellemzıit: a kockázati értéket, a tőz- és robbanásveszélyes területeket, a veszélyes anyag tároló helyek és a várható terjedési irányok stb. A folyamatorientált kockázati térkép a vállalat folyamataihoz rendeli a kockázati információkat: az érintett alkalmazottak száma. A két módszer együttes alkalmazásával tervezhetıek a kockázatcsökkentı beruházások és az elhárító tervek. A vállalati kockázat elemzési módszer meghatározására a megismert módszerek (1. sz. melléklet) mellet szükség van a tartalom szempontjainak megjelenítésére (ötletek, lehetséges veszélyek felismerése, stb.), ezért megvizsgáltam a kiegészítı módszerek szükségességét. 2. Agyviharzás (Brainstorming) Célja: szakemberek, vagy laikusok által elképzelt, vagy feltételezett veszélyhelyzetek feltárása és bevethetı intézkedések felsorolása Módszere: A módszert eredetileg a csoportmunka támogatására alkották meg, ezért alkalmas önmagában vagy más módszerekkel kombinálva alkalmas csoportos kockázatelemzés elvégzésére vagy elıkészítésére. A módszer alkalmazása különösen a HAZOP (2. sz. melléklet) elemzések elıkészítésénél javallott, amikor meghatározzák a vizsgálandó folyamatszakaszok határait, a mőködési paramétereket és a kulcsszavakat. Értékelése: Látványos módszer, amely csak akkor eredményes, ha az üzemi technológiákban és a veszélyhelyzetek értékelésében, illetve az elemzési eljárások alkalmazásában jártas személyek végzik. Alkalmazásához helyes adatok, nagy szakértelem kell. 3. Elızetes meghatározás (Preliminarly risks assesment) Célja a létesítmény / üzem "veszélyes"- nek nyilvánítása. Módszere a létesítmény / üzem területén lévı, felhasznált, keletkezı veszélyes anyagok fajtájának és legnagyobb mennyiségének alapján a létesítmény / üzem besorolása a Seveso II. Direktíva ill. az adott ország belsı elıírásai szerint. A veszélyes anyag fajtáit és mennyiségeit a veszé- 149

160 lyes anyagleltárból használja. A minısítéshez a létesítmény / üzem belsı elıírásai technológia, feltételei, körülményei ismerete és értékelése szükséges. Értékelése: Egyszerő és gyors módszer, de csak a cél szerint alkalmazható. 4. Gyors meghatározás módszere Angol neve: Rapid Ranking Methods for the Classification of Units or Plants DOW Hazard Index Célja az üzem / üzemrész veszélyességi fokozatának megállapítása. Módszere : - az üzem felosztása funkciókra - meghatározandó általános technológiai veszély: exoterm / endoterm reakciók, anyagátadás és szállítás, technológia épületben, egyéb, pl. göngyöleg, centrifugálás, keverés stb., hımérséklet lobbanáspont felett, magas hımérséklet, mővelet láng közelében, üzemi nyomás, alacsony hımérséklet, gyúlékony anyag mennyisége, anyagveszteség korrózió miatt, elfolyás, összekötéseknél és csomagolásoknál csöpögés. Kritériumok: tőz és robbanás veszély- F, mérgezı hatás - T, anyag tényezı - R. Üzemek, üzemrészek összehasonlíthatók, az anyagi kár és valószínőség is számítható. Értékelése: Egyszerő és gyors módszer, számítható eredményekkel. 5. Rövidre zárás Angolul: Short Cut (Dow and Mond) Analysis Célja: a kockázat mennyiségi meghatározása, a kockázat minıségi megítélése (mátrix) alapján. Módszere: a részletesebb elemzés elıtt / helyett alkalmazható. Kockázati cél: 0 vagy (-) Elemei: log L + log S = L+S L valószínőség (gyakoriság megítélése tapasztalat alapján nyilvánosságra hozott adatokból. (1-5 fokozatban) S súlyosság mértéke megítélése tapasztalat alapján nyilvánosságra hozott adatokból. (1-5 fokozatban) 150

161 Értékelése: Nagyon idıigényes, szakértıi módszer, alkalmazásában jártas személyek végzik. Alkalmazásához helyes adatok, nagy szakértelem kell. 6. Elképzelés biztonsági vizsgálata Angolul: Concept Safety Review Célja: a veszély azonosítása, ismerni kell a megtörtént balesetek vizsgálat adatait. Módszere: A folyamatábra kidolgozása elıtt, a szervezés során a lehetséges megoldási változatokat vizsgálja. Változatok: különbözı technológiák - veszélyes anyagok. Csak tervezési fázisban alkalmazható, beépíti a biztonságot, amely a kevésbé veszélyes anyag és technológia kiválasztása. Értékelése: Kizárólag a balesetek vizsgálatában jártas személyek végezhetik, szakértıi tapasztalatokon alapuló módszerrel. Alkalmazásához nagy számú, helyes adat feldolgozása szükséges, nagy szakértelem kell. 7. Elképzelés veszélyelemzése Angolul: Concept Analysis Célja: a nagyobb baleset kialakulás veszélyének azonosítása. Módszere: elızetes vizsgálat a veszélyek okai és a lehetséges biztonsági intézkedések részletes elemzésére, üzemrészenként, vezérszavak és részleteik alapján. Hasznos módszer, sok elıfeltétellel, vezérszavak, őrlap kidolgozása, példa alkalmazása szükségesek. Értékelése: A technológiák vizsgálatában jártas személyek végezhetik, szakértıi tapasztalatokon alapuló elızetesen kidolgozott kérdıíves módszerrel. Alkalmazásához nagy számú, helyes adat feldolgozása szükséges, nagy csoport (üzemi, elemzı személyzet) kell. 8. Biztonsági rendszer kritikája Angolul: Critical Examination of System Safety Cél: a fennmaradó veszélyek meghatározása. Módszere: Kérdések, feltételezések alapján: mit tud a biztonsági rendszer? Mit tudjon még? 151

162 Minıségi elemzés HAZOP elıtt, a tervezéskor, csoportmunkával végezhetı. Nagyon fontos az alkalmazásában jártas személyek bevonása. A teljes rendszer, termékek és biztonsági berendezések együtthatása kimutatható. Értékelése: A technológiák balesetei vizsgálatában jártas személyek végezhetik, szakértıi tapasztalatokon alapuló "ötletroham" módszerrel. Alkalmazásához nagy számú, helyes kérdés felvetése szükséges, nagy csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 9. Ellenırzı jegyzék használata Angolul: Check List Cél: veszély, szükséges védelem, jogszabályi megfelelıség, stb. meghatározása. Módszer: A rendszert, a lehetséges veszélyeket, védelmeket, jogszabályi megfelelıséget, stb. tapasztalat, szabvány, elıírás és irodalom alapján készült jegyzék szerint vizsgálják. A kérdés jegyzéket szakértık készítik. Megbízható, részletes kérdésekre, megbízható, részletes választ célszerő kérni. Értékelése: Általában a munkahelyi kockázatok meghatározásához alkalmazzák a jogszabályi megfelelıség kimutatására. Hiteles megítélést ad, gyorsan jelzi a tervek megfelelısségét és a biztonsági követelmények érvényesülését. Üzemi szakember is végezheti. 10. Összehasonlítás szabványokkal Angolul: Comparison of designs with known standards Cél: veszély, szükséges védelem, jogszabályi megfelelıség, stb. meghatározása. Módszere: a részletterveket a nemzetközi / nemzeti / ipari / üzemi szabványok követelményeivel (Check List) hasonlítják össze. A jegyzéket szakértık készítik. Megbízható, részletes kérdésekre, megbízható, részletes választ célszerő kérni. Értékelése: Hiteles megítélést ad, gyorsan jelzi a terveknek a szabványokkal, szokványokkal szembeni megfelelısségét és a biztonsági követelmények érvényesülését. Üzemi szakember is végezheti. 11. Nem tervezett események vizsgálata Angolul: Sneak Analysis 152

163 Célja: a lehetséges veszélyeztetés feltárása Módszere: a vegyi üzem elrendezését veszi tekintetbe, de az egyes technológiai elemek között az anyag vagy az energia nem a tervezett úton áramlik. A veszélyes helyeket az összekötı - nem tervezett utak (elektromos áram, folyadék-áramlás, információ, számító-gépes vezérlés.) - jegyzéke szerint vizsgálják. Csoportmunka, kiegészíti a HAZOP-ot. Nagyon fontos az alkalmazásában jártas személyek bevonása. Értékelése: A lehetséges veszélyek feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett belsı szabályozói teljes körének ismerete miatt nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. Szakaszos üzemekben jól alkalmazható tervezési /gépi/ emberi hibák kimutatására. 12. Célkitőzés elemzése Angolul: Task Analysis Célja : a kitőzött cél elérhetıségének vizsgálata, a mőveleti elıíráshoz, kiképzéshez képest. Módszere: a célkitőzésbıl indul, a célkitőzésekhez viszonyítva vizsgálja a tervet és tevékenységet és az emberi hibákat. Értékelése: Csak az emberi tévedés elemzésére alkalmazzák. A lehetséges tévedések feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett techhnológiai szabályozói teljes körének ismerete miatt nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 13. Veszélyes emberi tévedés azonosítása Angolul: Hazardous Human Error Analysis Cél az ember - gép együttmőködésébıl származó veszély azonosítása. Módszere: a célkitőzés és a tevékenység összetett elemzését 3-8 fıs csoport végzi. Kulcskérdések megalkotása után a hozzátartozó emberi tévedések vizsgálata. A csoport megvitatja, rögzíti a megállapításokat. Jól kell ismerni, hogyan kezelik a berendezést, az elemzést a szakértıi módszer, alkalmazásában jártas személyek végzik. Értékelése: A lehetséges tévedések feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett technológiai szabályozói teljes körének ismerete miatt nagy számú csoport 153

164 (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. Alkalmazásához hibátlan logika, helyes adatok, nagy szakértelem kell. Gépi berendezések, emberek és biztonsági berendezések együtthatása kimutatható. 14. Emberi megbízhatóság Angolul: Human Reliability Analysis Cél: az emberi hiba gyakoriságának elızetes becslése. Módszer: kezdı lépés a célkitőzés majd a cselekvési hiba elemzése. Vizsgálni kell, hogy az emberi hiba okoz-e veszélyt vagy sem. A veszélyt okozó hiba kijavítható? Megállapítandó minden hiba valószínősége a korábbi események adatai alapján. A valószínőséget a környezeti és ergonómiai tényezık befolyásolják. Értékelése: A korábbi események adatai alapján, általában gépi berendezések tervezésnél alkalmazzák. A lehetséges tevékenység feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett technológiai szabályozói teljes körének ismerete miatt nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 15. Mi van ha? Elemzés Angolul: What if? Analysis Cél: Az emberi hiba gyakoriságának csökkentése Módszere: a csoportmunkában elıre elképzelt helyzetekben (eltömıdés, lyukadás, korrózió, rezgés, alkatrész hiba, külsı esemény) várható emberi magatartás vizsgálata, ellenırzı jegyzék alapján, minden részegységre vonatkozóan. Értékelése: A korábbi események adatai alapján, általában gépi berendezések tervezésnél alkalmazzák. A lehetséges meghibásodások feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett technológiai szabályozói és megtörtént balesetei teljes körének ismerete miatt nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. Jól alkalmazható, ha következetes, rendszerezett ellenırzı jegyzék (technológiai utasítások) van és gyakorlott résztvevık vannak. 16. Megbízhatósági folyamatábra Angolul: Reliability Block Diagram 154

165 Célja: a veszélyes helyek és folyamatok meghatározása Módszere: alapja az olyan folyamatábra, amely a rendszer összetevıit mutatja és jelzi, hogy mely más összetevı szükséges a rendszer mőködéséhez. Feltárja, ha valahol kettızés van, vagy az hiányzik. Hasonló az okfához, de elsısorban a rendszer megbízhatóságát lehet vele megállapítani. Értékelése: A feltételezhetı események alapján, általában gépi berendezések karbantartásai tervezésnél alkalmazzák. A lehetséges meghibásodások feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett technológiai szabályozói és megtörtént balesetei teljes körének ismerete miatt nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. Jól alkalmazható, ha következetes, rendszerezett ellenırzı jegyzék (technológiai utasítások) van és gyakorlott résztvevık vannak. 17. Nulla módszer Célja: A Dr. Nagy Tibor által kidolgozott módszer célja a biztonság komplex értékelése. Módszere: A vizsgálat csoportmunkát igényel, amelynek során a közösen meghatározott szakterületeket szemrevételezéssel átvizsgálják, áttekintik a dokumentumokat, majd 0 és 1 közötti pontozással az együttesen értékelik az egyes ágazatokat. Értékelése: A módszer nehézsége, hogy csak a vizsgálatot csak szakértıi támogatással lehet elvégezni. A módszerben alkalmazott pontozás matematikája szubjektív, ezért vitákat vált ki. 18. Hibamód és hatás elemzés Angolul: Failure Mode and Effect Analysis Célja: a meghibásodás meghatározása és a következmény elızetes jelzése. Módszere: a rendszer minden lehetséges hibáját és hatásukat vizsgálják. Kiindulás a technológiai folyamatábra, az elemzı csoport minden összetevınél rákérdez a hiba okára és hatására (gyújtóforrások keletkezése, védelem hibái, zártság megszőnése okainak feltárása). Értékelése: Jól ismert módszer, lehet csak egy feladatra koncentrálni. A feltételezhetı események alapján, általában gépi berendezések üzemidejének tervezésnél alkalmazzák. A lehetséges meghibásodások feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett technológiai szabályozói és megtörtént balesetei teljes körének ismerete mellett lehetséges iro- 155

166 dalmi meghibásodási adatok bedolgozása, így nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. Jól alkalmazható, ha következetes, rendszerezett ellenırzı jegyzék (technológiai utasítások), irodalmi meghibásodási adatok és gyakorlott résztvevık vannak. 19. Hibamód és hatás kritikai elemzése (Failure Mode and Effect Critically Analysis) Célja: a veszély meghatározás és a következmény elızetes jelzés rangsorolása Módszere: azonos FMEA-val, de a következményeket rangsorolja fogalmakkal vagy osztályozással (valószínőség, kockázati prioritás, hiba/súlyosság) minısítve. Értékelése: Elıfeltétele az FMEA elkészítése, aminek a lehetséges meghibásodásait és a következményeit minıségi elemzéssel, speciális szakemberek értékelik. A prioritási sorrend a védelmi intézkedések alapja lehet. 20. A szerkezetek megbízhatósági elemzése Angolul: Structural Reliability Anaslysis Célja: a technológiai veszélyek és következményeik azonosítása Módszere: A technológiai szerkezeteknél (acél szerkezetekhez, pl. a tengeren vagy mostoha idıjárási viszonyok között) vizsgálja azt a tőrést, amelynél az egyes részek törése esetén a szerkezet biztonsága még fennáll. Értékelése: Nagy szakértelmet igénylı módszer, csak egy feladatra kell koncentrálni. A feltételezhetı események alapján, általában gépi berendezések üzemidejének tervezésnél alkalmazzák. A lehetséges tőrési küszöbök feltárása minıségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Az elemzett technológiai szabályozói és megtörtént balesetei teljes körének ismerete mellett lehetséges irodalmi meghibásodási adatok bedolgozása, így nagy számú csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 21. Rendezetlen eszközök és hamis logika használata Angolul: Technioques based on Fuzzy Sets and Fuzzy Logic Célja a technológiai meghibásodási gyakoriság és a következmények mennyiségi meghatározása Módszere: A nem hozzáértık szóbeli értékelését szakértık fejezik ki számjegyekkel 156

167 Értékelése: Nagy szakértelmet igénylı módszer, a probléma észlelésére nem kell koncentrálni. A laikusok által feltételezett események alapján lehetséges tőrési küszöbök meghatározása mennyiségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Kis számú szakértı csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 22. DEFI módszer Angolul: DEFI Method Célja a technológiai meghibásodási gyakoriság és a következmények mennyiségi meghatározása Módszere: a számítógépes rendszerbe hibát generálnak, a veszélyt okozó hibák arányának meghatározására. Értékelése: Nagy szakértelmet igénylı módszer, a probléma felvetésére nem kell koncentrálni. A bekövetkezett események alapján lehetséges tőrési küszöbök és szükséges védelmi intézkedések meghatározása mennyiségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Kis számú szakértı csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 23. Delphi technika Angolul: Delphi Technique Célja a technológiai meghibásodási gyakoriság és a következmények mennyiségi meghatározása Módszere: a szakértık széles körét kérdezik meg többször. A korábbi becsléseket és véleményeket összefoglalva visszatáplálják az elemzési rendszerbe, mindaddig, amíg azok meg nem egyeznek. A szakérık csak arról adnak becslést és véleményt, amihez értenek. Értékelése: Nagy szakértelmet igényel, csak a nukleáris iparban használják. 24. Rendszerszemlélető, céltudatos kockázatelemzés Angolul: Method Organised Systematic Analysis of Risks) Célja a technológiai veszély meghatározása és a következmény elızetes jelzése Módszere: Összetett, biztonsági berendezésekkel ellátott rendszerek vizsgálata, rendszer szemlélető megközelítéssel, egyeztetett lépések sorozatából áll a biztonsági rendszer felülvizsgálatára. A rendszert egymást befolyásoló alrendszereknek tekinti. Igen sok táblázatot tölt ki a vizsgálatot végzı szakértıi csoport. Ebben figyelembe veszik a védelmi berendezések beavatkozásait is. 157

168 Értékelése: Nagy szakértelmet igénylı módszer, a probléma felvetésében a védelmi intézkedésekre is kell koncentrálni. A bekövetkezett események alapján lehetséges tőrési küszöbök és szükséges védelmi intézkedések meghatározása mennyiségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Kis számú szakértı csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 25. Céltudatos hiba elemzés Angolul: Goal Oriented Failure Analysis Célja a technológiai veszély meghatározása és a következmény elızetes jelzése Módszere: csak a kitőzött célra vonatkozóan a rendszerszerő elemzés. A csúcseseménybıl indul ki, az FMA és a hibafa keveréke. A diagramot a jellegzetes célt meghatározva szakértı csoport készíti. Értékelése: Nagy szakértelmet igénylı módszer, a meghibásodás felvetésében a következményekre is kell koncentrálni. A bekövetkezett események alapján lehetséges következmény sorokk és szükséges védelmi intézkedések meghatározása mennyiségi elemzéssel, speciális szakemberekkel történik. Kis számú szakértı csoport (üzemi, elemzı személyzet) közös értékelése kell. 26. Veszély elemzés Angolul: Hazard Analysis HAZAN Célja az események és veszélyt hozó összefüggések azonosítása, majd ezt követıen az intézkedések hatékonyságának és anyagi vonzatának megállapítása. Módszere: Általában a HAZOP kiegészítése. veszteség >< költség (pénzben nem fejezhetı ki? ) gyakoriság, hatás (személyzet, lakosság, üzemeltetés, nyereség) H = kockázat mértéke F = hiba gyakorisága T = ellenırzési idıköz D = mőködés gyakorisága Fdt = nem mőködés gyakorisága 158

169 Az induló adatok megbízhatósága elengedhetetlen. Az elfogadható kockázatot szabályban kell rögzíteni, a mőszaki megoldásokat ehhez igazítják. Nulla kockázat nem érhetı el. Az elfogadtató egyéni kockázat társadalmi szinten nem elfogadható. Értékelése: Nagyon részletes, idıigényes, szakértıi módszer, alkalmazásában jártas személyek végzik. Védıberendezések nem rendeltetésszerő használatát nem veszi figyelembe. 27. Hibafa Angolul: Fault Tree Analysis Célja az események és veszélyt hozó összefüggések azonosítása, ha számszerő adat van, a gyakoriság elızetes megállapítása. Módszere az, hogy a rendszer hibáit az összetevık hibás mőködésén és a kezelı téves cselekedetein keresztül vizsgálja. A hibafa történések lehetséges lefolyását jelzi. Elemei: Kapu: ÉS, VAGY, MÁS; Esemény: csúcs/top (veszélyt hozó) esemény gyakorisága számítható. Berendezési: adatok, Emberi hiba: feltételezés alapján. Matematikai alapja a Boole algebra: VAGY = +, ÉS = X gyakoriság >< = / valószínőség Értékelése: Alkalmas a rendszer, vagy részei, a biztonsági berendezések megbízhatóságának értékelésére. Nagyon részletes, idıigényes, szakértıi módszer, alkalmazásában jártas személyek végzik. Alkalmazásához hibátlan logika, helyes adatok, nagy szakértelem kell. Nagyon egyszerő, vagy nagyon összetett rendszerekben elemeit minıségi meghatározással egyszerősíteni is lehet, ekkor szakszerősége az alkalmazó tapasztaltságától függ. 28. Eseményfa Angolul: Event Tree Analysis Célja a következmények elemzése és gyakoriságuk elızetes megállapítása. A hibafa csúcs eseményei következményeinek meghatározása. 159

170 Módszere: Kezdete a hibafa csúcs eseménye. A lefolyásokat (scenáriókat) és valószínőségüket mutatja. Az elágazások: igen / nem vagy 10% / 90% minısítésőek. Értékelése: Nagyon egyszerő, vagy nagyon összetett rendszerekben elemeit minıségi meghatározással egyszerősíteni is lehet, ekkor szakszerősége az alkalmazó tapasztaltságától függ. A lehetséges következmények valószínősége egyszerő értékeléssel számítható. Megjegyzés: A biztonsági elemzésekben eredményes folyamatot adott a hibafa kidolgozásban a Holló Elıd [1] által alkalmazott módszer. Az eseménylogikai modellek kidolgozása, amely során elıször fel kell mérni azokat a veszélyhelyzeteket (kezdeti eseményeket), amelyek következményei zónakárosodáshoz, illetve aktivitás-kibocsátáshoz vezethetnek. Determinisztikus folyamat szimulációval meg kell határozni a kezdeti eseményt követıen a biztonságvédelmi rendszerek meghibásodása esetén kialakulható üzemzavari és baleseti folyamatokat (eseményláncokat). A folyamat szimuláció során be kell azonosítani a rendszerek sikeres beavatkozásának szükséges és elégséges feltételeit (sikerkritériumokat). Rendszerelemzéssel fel kell tárni a sikeres beavatkozásokat megakadályozni képes meghibásodásokat (hibaeseményeket) és azokat a logikai feltételeket, amelyek fennállása esetén a funkcióvesztés fellép (hibafák). Az eseménylogikai modellt a kezdeti eseményekhez tartozó eseményláncok összességét grafikus formában tartalmazó eseményfák és hibafák képezik. Az eseménylogikai modellek kidolgozása hatalmas munka volt. A Paksi Atomerımő technológiai eredető kezdeti eseményeihez tartozó 1. szintő eseménylogikai modellje mintegy 53 db eseményfát, 600 db eseményláncot, logikai kapuból és 5000 hibaeseménybıl álló hibafa rendszert tartalmaz. A Hibafa és az Eseményfa módszer tetszett az üzem képviselıinek a legjobban, mert ez ad a legnagyobb kitöltési szabadságot. De végül egyetértettem az OAH fıigazgatójával [2] abban, hogy a legelterjedtebb valószínőségi biztonsági elemzés, a kis eseményfa nagy hibafa módszer, és a számítógépes kódok nagy része is ezt támogatja. A másik megközelítést a nagy eseményfa és kis hibafa módszert sok elınye ellenére ma már kevésbé alkalmas. Az eseményfa szerkesztéssel 1 Holló Elıd: Atomerımővek kockázatának értékelése Magyar Tudomány oldal 2 Valószínıségi biztonsági elemzés Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH fıigazgatója Budapest, szeptember 160

171 kapcsolatos legfontosabb szempont mindkét megközelítés esetén az átláthatóság, értelmezhetıség és elemezhetıség. 29. Elızetes veszély és következményelemzés Angolul: Preliminarly Hazard and Consequence Analysis Célja a hibafa (okfa) csúcsesemény okainak meghatározása. Módszere: 1. A jellegzetes lefolyás közvetlen oka levezetése, ezek különbözı okai bemutatása - okfa (hibafa) szerkesztéssel. 2. Egyes lefolyások következményei bemutatása - eseményfa szerkesztéssel. 3. Őrlap kidolgozása az adatok feldolgozásához Feltételezés: a zárt állapot megszőnik Értékelése: Nagyon részletes, idıigényes, szakértıi módszer, alkalmazásában jártas személyek végzik. Alkalmazásához hibátlan logika, helyes adatok, nagy szakértelem kell. Gépi berendezések, termékek és biztonsági berendezések együtthatása kimutatható. 161

172 2. számú melléklet:a Preliminary Hazard Analisys (a továbbiakban PHA) kockázat értékelés eljárása 1. A kockázat értékelés szakaszai A munkabiztonsági kockázat értékeléshez minden elemzı és szoftver készítı adott ki útmutatót. Egy általánosan elfogadott eljárás lépéseit alkalmazom. Az 1. fejezet az irányítás és szervezet értékelését tartalmazza. (Ez általában nem tárgya a veszélyes technológiák biztonsági felülvizsgálatának, bár az irányítás és egy adott szervezet mőködése jelentıs mértékben kihatással van egy üzemi, technológiai rendszer biztonságára, a kockázat mértékére.) A 2. fejezet a dokumentációk vizsgálatát, a hatósági engedélyek és vizsgálatok valamint az egyéb kötelezı vizsgálatok meglétét, valamint a munkafolyamatok szabályozásának utasítások rendelkezésre állását valamint tartalmát, továbbá a karbantartási ütemterveket, bizonylatokat és a veszélyes anyagokra vonatkozó dokumentációt tartalmazza. A 3. fejezet a technológiai folyamatok biztonságára vonatkozó kérdéseket tartalmazza, ezen belül a veszélyes anyagok felhasználását, a kémiai és fizikai folyamatokat és az üzemeltetési mőveleteket. A 4. fejezet a technológiai folyamtokban alkalmazott berendezések, csıvezetékek és szerelvények valamint a mőszerezés és irányítástechnika biztonsági kérdéseit foglalja magában. Az 5. fejezet a veszélyes technológiai rendszerekben, folyamatokban alkalmazható gépek biztonsági állapota. A gépek vizsgálata kiterjed a mechanikai veszélyek elleni védelem, az anyag és energiaellátó rendszerek, az üzemelés, a kezelhetıség biztonsága, a karbantarthatóság, a feliratok, szín és alakjelek, a gépek elhelyezésének, és az üzemeltetési dokumentációk értékelésére. A 6. fejezet a villamos rendszer és gépek vizsgálatára, a vezérlés és védelem, a készülékek, a vezetékek és huzalozás valamint az üzemeltetés, karbantartás és ellenırzés értékelésére. A 7. fejezet az összefoglaló értékelés, amelyen a vizsgáló(k) összesítik az egyes fejezet értékeléseinek megállapításait. A 8. fejezet az intézkedések összefoglalása, amely egyben a veszélyes technológia biztonsági felülvizsgálat lezárása is. 162

173 Ha az értékelés nem vonatkozik a kérdés az adott technológiai folyamatra rovatban ezt 0 val jelzik. A vonatkozó kérdések megválaszolásában, csak "megfelelt" és nem "nem felelet meg" válasz adható, amelyet 1 és 2 számmal kell jelölni. Abban az esetben ha az adott kérdés elıírás alapján megválaszolható, nem adható "megfelelı" értékelés az esetben ha a vizsgált állapot eltér az elıírástól illetve a jövıbeni teljesítés reményében (pl. hiányos dokumentáció, védelem hiánya). 2. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni: a veszély azonosítása; az expozíció hatás (koncentráció / dózis hatás) összefüggés elemzése; az expozíció becslése; a kockázat minıségi, illetve mennyiségi jellemzése. A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelıssége legalább a következık dokumentálása: a kockázatértékelés idıpontja, helye és tárgya, az értékelést végzı azonosító adatai; a veszélyek azonosítása; a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; a kockázatot súlyosbító tényezık; a kockázatok minıségi, illetıleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított e a kockázatok megfelelıen alacsony szinten tartása; a szükséges megelızı intézkedések, a határidı és a felelısök megjelölése; a tervezett felülvizsgálat idıpontja; az elızı kockázatértékelés idıpontja. 3. A kockázatokat kezelı megelızı és védı intézkedések lehetnek a következık: kisebb elektromágneses tereknek való expozícióval járó más munkamódszerek bevezetése; az elvégzendı munka figyelembevételével kisebb elektromágneses teret kibocsátó berendezések választása; mőszaki intézkedések az elektromágneses terek kibocsátásának csökkentésére, beleértve megfelelı esetben elzáró, árnyékoló, vagy hasonló egészségvédelmi mechanizmusok alkalmazását; a munkaeszközökre, munkahelyre és munkaállomás rendszerekre vonatkozó megfelelı karbantartási programok kidolgozása; biztonságos munkahelyek és munkaállomások tervezése és kialakítása; 163

174 az expozíció idıtartamának és intenzitásának korlátozása; megfelelı egyéni védıeszközök rendelkezésre bocsátása. Az elektromágneses kockázatértékelés során kiemelt figyelmet fordít a következıkre: az expozíció szintje, frekvenciaspektruma, idıtartama és típusa; az ezen irányelv 3. cikkében említett expozíciós határértékek és beavatkozási határértékek; a különösen veszélyeztetett munkavállalók egészségét és biztonságát érintı hatások; közvetett hatások, úgymint: o interferencia orvostechnikai elektronikus berendezésekkel és eszközökkel (beleértve a szívritmus szabályozót és egyéb implantátumokat); o a 3 mt nél nagyobb mágneses indukciójú statikus mágneses térben lévı ferromágneses tárgyak kilövésének kockázata; o elektromos robbanószerkezetek (detonátorok) indítása; o tüzek és robbanások, amelyeket a gyúlékony anyagok indukciós terek, érintési áram vagy elektromos kisülés okozta szikra miatti meggyulladása eredményez; az elektromágneses tereknek való expozíció szintjének csökkentésére kifejlesztett alternatív eszközök megléte; az egészségügyi állapot folyamatos ellenırzése során kapott megfelelı információk, beleértve a lehetséges mértékben nyilvánosságra hozott információkat; több expozíciós forrás; több frekvenciás tereknek való egyidejő expozíció. 164

175 3. számú melléklet:hazard and Operability Study (HAZOP) 1. A legfontosabb fogalmak meghatározása a következı: Szándék Eltérések felfedeztek az, amely meghatározza a rész elvárt mőködését (tervezett mőködés) azok a szándékoktól való eltávolodások, amelyeket a vezérszavak alkalmazásával Okok azok, amelyek következtében az eltérések létrejönnek. Amikor az eltérésnek lehetséges és valóságos oka van, akkor azok a jelentıs okok Következmények azok az események, amelyek az eltérések okoznak Veszélyek azok a következmények, amelyek rombolást, sérülést és veszteséget okoznak Vezérszavak egyszerő szavak, amelyeket azért használnak, hogy a szándékot minısítsék azért, hogy ösztönözze az alkotó gondolkodási folyamatot és az eltérések felfedezhetık legyenek. 2. Vezérszavak jegyzéke Vezérszó Jelentése Megjegyzések NEM vagy NINCS A szándékot figyelmen kívül hagyták, nem teljesíti a szándéknak még részben sem tesz eleget, de semmi nem történik TÖBB KEVESEBB mennyiség növekszik mennyiség csökken mennyiségekre és tulajdonságokra vonatkozik, mint az áramlás mértéke és a hımérséklet, valamint a változásokra, pl.: felmelegedik, reakcióba lép ANNYIRA minıségi növekedés minden tervezési és üzemeltetési szándékot csak valamely kiegészítı tevékenységgel együtt teljesít RÉSZBEN minıségi csökkenés egyes szándékok teljesülnek, mások nem ELLENKEZİLEG a szándék logikai ellentéte leginkább mozgásokra alkalmazható, pl.> ellenirányú áramlás vagy kémiai reakció. Anyagokra is al- 165

176 kalmazható, pl mérgezı, antidótum helyett, vagy a 'D' az 'L' optikai izomer helyett MÁSKÉPPEN teljesen kiváltja Az eredeti szándék egyetlen része sem teljesül, de valami egészen más történik 3. A HAZOP vizsgálatot a következı lépéseket követve ke lefolyatni: 1. Tárgy és célok meghatározása 2. A csoport tagjainak kiválasztása 3. A vizsgálat elıkészítése 4. A vizsgálat végrehajtása 5. Intézkedések 6. Eredmények rögzítése 4. A vizsgálat tárgyának és céljainak meghatározásához alkalmazandó: tervdokumentáció ellenırzése döntés az építésrıl és az építés helyérıl döntés egy berendezés megvételérıl szállítók/vállalkozók részére felteendı kérdések összeállítása technológiai-mőveleti utasítások ellenırzése meglévı létesítmény biztonságának javítása A reálisan bekövetkezı ipari balesetek megelızése és a hatások korlátok között tartása a Seveso II direktíva elıírásainak megfelelıen azt is meg kellett elızetesen határozni, hogy milyen jellegő veszélyekre kell a vizsgálat során összpontosítani. A veszélyek érinthetik: az üzemi személyzetet az üzemet és berendezéseit a lakosságot és a környezetet a szomszédos egységeket. 166

177 5. A HAZOP vizsgálat végrehajtásának rendje 1. egy készülék kiválasztása 2. kifejti a készülék és részeinek általános rendeltetését 3. kiválaszt egy részt 4. kifejti az adott rész rendeltetését 5. alkalmazza az elsı vezérszót 6. kiválasztja az egyik jelentıs eltérést 7. megvizsgálja a lehetséges okokat 8. megvizsgálja a következményeket 9. felfedi a veszélyeket 10. megfelelı feljegyzéseket készít megismétlése az elsı vezérszóból adódó mindegyik jelentıs eltérésnél megismétlése minden egyes vezérszó alkalmazásával 13. megjelöli a már megvizsgált részt megismétlése minden egyes résznél 15. kiválaszt egy kiszolgáló rendszert 16. kifejti az adott kiszolgáló rendszer rendeltetését megismétlése a kiszolgáló rendszernél 18. megjelöli s már megvizsgált kiszolgáló rendszert megismétlése minden egyes kiszolgáló rendszernél 20. kifejti a készülék rendeltetését megismétlése 167

178 22. megjelöli a már megvizsgált készüléket megismétlése a folyamatábrán lévı minden készüléknél 24. megjelöli a már megvizsgált folyamatábrát megismétlése minden egyes folyamatábránál 26. A reálisan bekövetkezı súlyos baleset kiválasztása 6. Kockázati mátrix becslési eljáráshoz Megtörtént Szokásos Elviselhetı Mérsékelt Lényeges Elfogadhatat- kockázat kockázat kockázat kockázat lan kockázat <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07-1,00E-06 - > 1,00E-05 1,00E-07 1,00E-06 1,00E-05 Megtörténhet Szokásos Elviselhetı Mérsékelt Lényeges kockázat kockázat kockázat kockázat <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07-1,00E-06-1,00E-07 1,00E-06 1,00E-05 Valószínőt- Szokásos Elviselhetı Mérsékelt len kockázat kockázat kockázat <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07-1,00E-07 1,00E-06 Nagyon va- Szokásos Elviselhetı lószínőtlen kockázat kockázat <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07 Hihetetlen Szokásos 168

179 kockázat <1,00E-08 Következmény x Gyakoriság Elhanyagolható Enyhe Közepes Súlyos Rendkívül súlyos 7. Kockázati mátrix becslési eljáráshoz mért adatok alapján Rendszeres Szokásos Elviselhetı Mérsékelt Lényeges Elfogadhatat- egyszer elı- kockázat kockázat kockázat kockázat lan kockázat fordul <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07-1,00E-06 - > 1,00E-05 1 év alatt 1,00E-07 1,00E-06 1,00E-05 Gyakori Kb. Szokásos Elviselhetı Mérsékelt Lényeges egyszer for- kockázat kockázat kockázat kockázat dul elı 1-10 év alatt <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07-1,00E-06-1,00E-07 1,00E-06 1,00E-05 Alkalmi Kb. Szokásos Elviselhetı Mérsékelt egyszer for- kockázat kockázat kockázat dul elı év alatt <1,00E-08 1,00E-08-1,00E-07-1,00E-07 1,00E-06 Ritka Kb. Szokásos Elviselhetı egyszer for- kockázat kockázat dul elı év <1,00E-08 1,00E-08 - alatt 1,00E-07 Nagyon rit- Szokásos ka Keve- kockázat 169

180 sebb, mint <1,00E-08 egyszer fordul elı 1000 év alatt Gyakoriság Technoló- Veszélyhely- Sérülések a Halálesetek a Halálesetek a / giai zet, nincs sé- helyszínen helyszínen helyszínen és Következmény eltérés rülés a helyszínen kívül 170

181 4. számú melléklet:az E.ON csoport küldetésnyilatkozata és szervezeti felépítése 1. Az E.ON csoport küldetésnyilatkozata Az E.ON Hungária Csoport vállalatai és munkatársai számára a Társadalmi Felelısségvállalás (CSR) arról a szerepvállalásról szól, amit vállalatként és egyénként egyaránt a társadalomért teszünk az alapvetı üzleti tevékenységünkön, szociális befektetéseinken, jótékonysági programjainkon és a közérdeken való elkötelezettségén keresztül. Az E.ON számára a "társadalmi felelısségvállalás" olyan érték, ami minden cselekedetünket áthatja. Vállalatunk nem titkolt célja, hogy üzleti teljesítményünk kimagasló legyen. Ennek a célnak azonban összhangban kell állnia alkalmazottaink, ügyfeleink és beszállítóink érdekeivel és környezetünk, társadalmunk szükségleteivel. Sikereinket csak ebben az esetben tekinthetjük valóban sikernek, s csak így tarthatóak fent hosszútávon. Szilárd meggyızıdésünk, hogy csak úgy válhatunk a világ piacvezetıjévé, ha gondolkodásunkban és tetteinkben szem elıtt tartjuk társadalmunk hosszú távú érdekeit. Felismertük, hogy a karitatív tevékenység számunkra nem elég. Tevékenységünk minden színterén arra törekszünk, hogy javítsuk az életminıséget egy egészséges, biztonságos és fenntartható környezet érdekében. Figyelembe vesszük a jelen generációjának igényeit, és ezzel összhangban felkészülünk a jövı generációinak szükségleteire is. A társadalmi felelısségvállalás vállalati kultúránk szerves részét képezi. A CSR-t cégünk minden munkafolyamatába és üzleti tevékenységébe integráljuk. 2. Az E.ON csoport szervezeti felépítése Az piacnyitásra való felkészülés során kialkított mátrix jellegő vállalati felépítés, ahol egyes funkciókat (pl. ügyfélszolgálat) önálló céghez rendeltek, amely a cégcsoport többi tagja számára belsı szolgáltatóként jelenik meg. 171

182 Az egyes vállalatok szervezeti felépítését az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató példáján mutatom be. Ezen az ábrán látható, hogy a mely funkciók vannak helyben, és melyekért felelısek a cégcsoport feladatspecifikus vállalatai. 172

183 3. A munkavédelmi szervezet az E.ON csoportban Az E.ON csoportban jelenleg központosítják az egyes szakterületeket. A munkavédelem a HR szakterülethez tartozik, ami az E.ON Hungária Zrt. szervezete, és a minden leányvállalatnál így az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt-nél is kihelyezett irodával rendelkezik. 173

184 A biztonságért felelıs vagyonvédelmi céggel az E.ON Szolgáltató Kft. köt szerzıdést az aktuális telephely tulajdonosával (pl. Gyırben az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt-vel). A minıségbiztosítási és a környezetvédelmi rendszerért helyi szinten az ún. PQM irodák felelnek, amik irányítás szempontjából alárendeltek az E.ON Hungária Zrt.-nek 174

185 5. számú melléklet:biztonsági adatlap minta Az E.ON csoportnál alkalmazott egyik transzformátorolaj biztonsági adatlapja: 175

186 176

187 177

188 178

189 179

190 6. számú melléklet:a megvalósíthatósági terv - leírás A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének célja, hogy megfelelı információt nyújtson a döntéshozók számára ahhoz, hogy azok megalapozott döntést tudjanak hozni a további finanszírozásra és megvalósításra javasolt projekt elfogadásáról, módosításáról, illetve elvetésérıl. A megvalósíthatósági tanulmány feladata a kiválasztott projekt megalapozottságának és életképességének vizsgálata. A tanulmány elkészítésének eredménye a javasolt projekt relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során két vagy több, az eredeti cél megvalósítását szolgáló alternatíva meghatározása, specifikációja, összehasonlítása történik meg, olyan információkat nyújtva, amelyek elısegítik a végsı döntést. (Pl. legegyszerőbb változat: 1. alternatíva: nem valósul meg a beruházás, 2. alternatíva: megvalósul a beruházás.) 1. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének lépései A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az alábbi lépéseket foglalja magában. 8. lépés: A projekt megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése 7. lépés: Gazdasági-társadalmi hatások elemzése 6. lépés: Környezeti, környezetvédelmi hatások elemzése 5. lépés: Folyamatos konzultáció az érintett partnerekkel Pénzügyi elemzés 4. lépés: A projekt megvalósításának elemzése 3. lépés: Alternatív megoldások elemzése 180

191 2. lépés: A szükséglet vizsgálata, amelyre a projekt reagál 1. lépés: Jelenlegi helyzet vizsgálata 0. lépés: Projektötletek kidolgozása 2. A megvalósíthatósági tanulmány egy lehetséges felépítése 2.1 Fıbb projekt adatok projekt adatlap projekt címe, megvalósulás helye, projekt gazda adatai, projekt céljai, tevékenységek, outputok, eredmények, költségvetés, finanszírozás, idıbeli ütemezés. 2.2 Vezetıi összefoglaló A vezetıi összefoglaló nem részletezi a megvalósíthatósági tanulmány egyes fejezeteit, hanem annak fı céljait, fıbb elemeit és eredményeit emeli ki, továbbá tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmány fıbb megállapításait és következtetéseit. 2.3 Az alkalmazott módszertan bemutatása Bemutatja a tanulmány kidolgozása során alkalmazott konkrét módszereket és inputokat. A fejezet fıbb elemei: A megvalósíthatósági tanulmány célja, szerepe; A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez felhasznált inputok, források; A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során alkalmazott módszerek. 181

192 2.4 Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák Bemutatja azon szükségleteket, amelyre a projekt reagál, valamint a lehetséges alternatívák öszszehasonlítását tartalmazza. 2.5 A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) Elemezni szükséges a jelenlegi helyzetet és az elérni kívánt állapotot, azt, hogy mekkora a kereslet a beavatkozás iránt, illetve mekkora pótlólagos keresletre lehet számítani a beavatkozás eredményeként. Az elemzés hivatalos és becsült adatok felhasználásával valósul meg. 2.6 A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása A fejlesztési szükséglet, probléma ismeretében meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldásokkal lehet azokat kielégíteni. Csak egy összefoglaló, nem túl részletes elemzés szükséges. 2.7 A projekt általános bemutatása A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése, a projekt elızményeinek, hátterének, és a projekt programozási környezetének, a projekt tágabb környezetének, a projekt szőkebb gazdasági-társadalmi környezetének bemutatása. 2.8 A projekt megvalósítás részletes bemutatása érintettek bemutatása, partnerség és együttmőködés bemutatása, a projekt célrendszere (átfogó, konkrét és operatív célok bemutatása), a projekt elemei, a projekt keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek, indikátorok, a projekt megvalósítási mechanizmusa (a megvalósítás szervezeti, intézményi háttere, felelısségek, költségvetés, finanszírozás, projekt monitoring és értékelés, kockázatok és feltételezések), a végrehajtás ütemterve 2.9 Környezeti hatások vizsgálata A megvalósítandó projekt környezeti, környezetvédelmi hatásai. Csak egy összefoglaló jellegő, nem túl mély elemzésre van szükség. Cél a hatások bemutatása és azok minimalizálási módjainak meghatározása. 182

193 2.10 Pénzügyi elemzés Vizsgálni szükséges egyrészt a beavatkozás nélküli pénzügyi helyzetet, másrészt a beavatkozás esetén kialakuló pénzügyi helyzetet, az eredmények összevetése jelenti a projekt pénzügyi jövedelmezıségének és megtérülésének elemzését Költségek elemzése beruházási költségek nagysága kapcsolódó tıkeköltségek (hitelek törlesztése, kamatok, adók) állandó és változó mőködési költségek Bevételek elemzése alkalmazott egységárak várható bevétel nagysága 2.11 Költség-haszon elemzése Cash-flow elemzés (a projekt teljes futamideje alatt várható összes bevétel és összes beruházás és a rendszeres jellegő költségek nagyságának meghatározása, likviditási elemzés) Jövedelmezıség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések (a befektetés megtérülési ideje (payback period), nettó jelenérték) Szervezetek pénzügyi elemzése (pénzforgalmi kimutatás, eredménykimutatás, mérleg) 2.12 Finanszírozási források meghatározása A pénzügyi megvalósíthatóság elemzésének fontos része a projekt finanszírozási forrásainak (saját forrás, támogatás, hitelek) elemzése és a pénzügyi finanszírozási terv összeállítása Kockázatelemzés Kockázatelemzés 4 lépése: kockázat azonosítása, kockázat értékelése, kockázat kezelése, kockázat kommunikációja. 183

194 2.14 Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata A gazdaság-társadalmi multiplikatív hatások, externáliák vizsgálata számszerősítve történik, ha erre nincs lehetıség, akkor a várható hatásokat szövegesen kell bemutatni. Elemei: elméleti háttér bemutatása gazdasági elınyök, hátrányok bemutatása (pl. munkahelyteremtés / megszüntetés) társadalmi elınyök, hátrányok bemutatása (pl. esélyegyenlıség, környezetvédelem) 2.15 Összegzés: a projekt megvalósíthatósága A megvalósíthatósági tanulmány befejezéseként összegezni szükséges a megadott szempontok alapján elvégzett elemzések eredményét, ezáltal végsı következtetés vonható le az adott projekt megvalósíthatóságáról. 184

195 7. számú melléklet:az integrált vállalatirányítási rendszer elemei Párhuzamosan mőködtetett menedzsment alrendszere: minıségmenezsment (pl. ISO 9000); környezetvédelem (pl. ISO 14000, EMAS); biztonságtechnika (pl. MS 28800). Integráló alrendszerek: kockázati menedzsment; képzés; kommunikáció; dokumentáció kezelés. Minıségmenedzsment Biztonságtechnika Környezetmenedzsment Képzési rendszer Kockázati menedzsment rendszer Dokumentációs rendszer Kommunikációs rendszer 185

196 8. számú melléklet:a qrisk szoftver 1. Adatbázis struktúra A qrisk adatbázisstruktúrája, amely lehetıvé teszi, hogy bármely szintre vonatkozóan riportot állítsanak elı vele: például receptortípusonként és expozíciós utanként az egyes anyagok hatása. A lenti ábra nem jelöli azokat a kiegészítı táblázatokat, amelyek lehetıvé teszik a program felhasználói felületének idegen nyelvre történı fordítását. A szoftver jelenleg magyar és angol nyelvő változattal rendelkezik. 186

197 2. Receptortípusok adatai A receptortípusok meghatározzák, hogy a vizsgált terülten és annak környezetében élı és dolgozó emberek, állatok és növények milyen a veszélyes anyagoknak való kitettséget meghatározó tulajdonságokkal rendelkeznek. 187

198 3. Az anyagok adatai A program adatbázisa lehetıvé teszi, hogy minden anyaghoz tetszıleges számú tulajdonságot tároljanak. A szoftver kockázatbecslı funkciójának használatához minimálisan a következı anyagjellemzıket kell megadni: Megengedhetı orális napi dózis (mg/kg/nap) Megengedhetı belégzési koncentráció (mg/m3) Orális meredekségi tényezı Dermális meredekségi tényezı Egységkockázat 4. A receptorok adatai Az egyes receptoroknál lehet specifikus adatokat megadni. Ilyen adat a receptor jellemzı földrajzi koordinátája, amely adatok felhasználhatóak geoinformációs rendszerben való rögzítésre. A szoftver rugalmas adatbázisa lehetıvé teszi azt is, hogy tetszıleges számú specifikus tulajddonságot rögzítsenek. 188

199 5. Kockázatszámítás A qrisk program jelenverziója minden receptorhoz anyagonként az RCR értékét, azaz kockázati hányadost határozza meg.ez a károsító hatás számszerő jellemzésére használt hányados, a becsült expozíció mértékét és a toxicitás szempontjából elviselhetı dózist vagy koncentrációt jellemzı mérıszámok aránya. Természetesen, a program adatbázisában tárolt információk alapján további értékelések is készíthetıek, illetve a program forráskódjába is beépíthetıek további elgoritmusok. 189

200 9. számú melléklet: Bíbor könyv minta 190

201 10. számú melléklet:a kibıvített Balanced ScoreCard 191

202 11. számú melléklet:az irisk szoftver 1. Technikai háttér és adatbázisstruktúra A szoftver Visual Basic 6.0 fejlesztıi környezetben készült és a futtatásához win32 alapú operációs rendszer szükséges. Az adatokat MS Access adatbázisban tárolja, amely a késıbbiekben további értékeléset és elemzések elvégzését teszi lehetıvé. A szoftver adatbázisa alkalmas több vállalat és/vagy üzem adatainak tárolására is. Az integrált vállalatirányítási rendszerek folyamatorientáltak, ezért az irisk szoftver üzemenként tárolja a folyamatokat a megfelelı sorrendben. A lenti ábra nem jelöli azokat a kiegészítı táblázatokat, amelyek lehetıvé teszik a program felhasználói felületének idegen nyelvre történı fordítását. A szoftver jelenleg magyar és angol nyelvő változattal rendelkezik. 192

203 2. Adatbevitel 2.1 A vizsgált vállalat, üzem és folyamatszakasz kiválasztása 193

204 2.2 Mőveleti paraméterek Az alábbi képernyın lehet megtekinteni a kiválasztott folyamatszakaszhoz tartozó mőveleti paramétereket az elvárt érttékükkel. 2.3 A kiválasztott mőveleti paraméterz tulajdonságai A lenti összefoglaló képernyı mutatja be a kiválasztott mőveleti paraméternél elıfordulı eltéréseket leíró kulcsszavakat, valamint az eltérést kiváltó okokat, illetve az eltérés következményeit. 194

205 Az okok, illetve a következmények listán felsorolt leírások mögötti tartalom a lenti képernyıkön érhetı el. Az irisk módszertanban kiemelt jelentısége van annak, hogy a következmények részletes adatainál kötelezı megadni a bekövetkezés gyakoriságát (valószínőségét), valamint várható károk mértékét. A képernyı alján található vezérlıgombokkal érhetıek el azok az kiegészítı táblázatok, ahol rögzíteni lehet az adott mőveleti paraméterekhez kapcsolódó mérımőszerek, biztonságtechnikai eszközök és szabályzatok valamint egyéb kapcsolódó dokumentációk adatait. 195

206 2.4 Javaslatok A szoftverben a legfontosabb eltérés a hagyományos HAZOP vizsgálatoktól a javaslatok összeállításánál van. Itt lehetıség van több alternatív javaslat megfogalmazására, melyek a késıbbi döntés megkönnyítésére a következıket tartalmazzák: a javaslat rövid leírása, a javaslat várható költségei, a javaslat várható hatása (szövegesen), a javaslat becsült költségcsökkentı hatása. Javaslat nemcsak technológiai módosítás lehet, hanem akár az érintett terület biztosítása is (ebben az esetben viszonylag egyszerő a pénzügyi mutatók meghatározása). 196

207 3. Riportolás Az irisk rugalmas adatbázisstruktúrája lehetıvé teszi, hogy bármely tárolt szintre vonatkozóan riportot állítsanak elı vele. A szoftver alapértelmezésben OpenCalc vagy MS Excel segítségével megjeleníthetı összefoglaló listát állít elı az adatbázisban tárolt információk alapján. Ez a lista ad segítséget a kockázatcsökkentı intézkedések priorizálásához. 197

A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében

A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében A kockázatok becslésének és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének szerepe a katasztrófák elkerülésében egy közszolgáltató tevékenységében DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezet : Dr. Kun-Szabó

Részletesebben

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK Bogya Zoltán szakmai tanácsadó Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály bogyaz@eh.gov.hu Az önellátó energiagazdálkodás feladat vagy lehetıség? Önkormányzati konferencia Német - Magyar

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER

KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER FÜGGELÉK KIEMELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA RENDSZER TÖRVÉNYI SZABÁLOYOZÁSÁT, MŐKÖDÉSÉT ELİSEGÍTİ VDSZSZ ÁLLÁSFOGLAKÁSOKBÓL, JAVASLATOKBÓL, SZAKÉRTİI ANYAGOKBÓL. 2005-2008. 2008. augusztus 1 2005 január

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László Az alakuló földgázpiaci modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László 1 Alapelvek A közüzem mint szabályozott piaci elem megszűnik Minden fogyasztó feljogosított Minden kereskedő feljogosított Kapacitás

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek IV. számú módosításának kivonata 2010. március 15. Általános szerzıdési

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-4078/1/2007 ÜGYINTÉZİ: SLENKER ENDRE TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1- 459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság A VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA Budapest, 2012. január 31. TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-3575/1/2007 ÜGYINTÉZİ: MATLÁK ZSUZSANNA TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7772 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1- 459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; matlakzs@eh.gov.hu

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A bioenergia hasznosítás lehetıségei konferencia Budapest, 2010. november 8. Dr. Lengyel Attila Magyar Biogáz Egyesület

Részletesebben

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség... 2 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 2. Vendégelvárások Vendégelvárások... 3 2.1. Vendégelégedettség...

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

Háztartási mérető kiserımővek csatlakoztatása a közcélú hálózatra

Háztartási mérető kiserımővek csatlakoztatása a közcélú hálózatra Háztartási mérető kiserımővek csatlakoztatása a közcélú hálózatra Pénzes László ELMŐ Hálózati Kft. Tervezési osztály. Regisztrált villanyszerelı konferencia 2009.06.22-23. 1 Elıadás témája: Kiserımővek,

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Szakmérnöki továbbképzés. Épületgépészeti szabályozástechnika. Dr. Magyar Zoltán

Szakmérnöki továbbképzés. Épületgépészeti szabályozástechnika. Dr. Magyar Zoltán Szakmérnöki továbbképzés Épületgépészeti szabályozástechnika Dr. Magyar Zoltán Tartalom 1. Épületgépészeti rendszerek üzemeltetése Beüzemelés, commissioning tevékenység Épületek belsı légállapotának kritériumai

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma Debrıdy István Németh Ákos 2013. évi L. törvény Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2012. március 01.-tıl A szabályzat hatálybalépésével egyidejőleg, a 2009. 04. 01.-i Közbeszerzési szabályzat a 2010. 01. 01.-i Közbeszerzési szabályzat 1. sz. kiegészítése

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége

Részletesebben

HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT

HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT 2011/2012. MENETRENDI ÉVRE VONATKOZÓ HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT ADVANCED WORLD TRANSPORT RAIL HU Zrt. HATÁLYOS: 2011. DECEMBER 11-TİL 2012. DECEMBER 8-IG 1 Módosítások jegyzéke Módosítás sorszáma tárgya

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 17/2014. (II. 27.) ÖH. A Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos

Részletesebben

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 29-i ülésére

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 29-i ülésére 2. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 29-i ülésére Tárgy: I. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2015. (.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Beruházás-szervezés projektkoordináció

Beruházás-szervezés projektkoordináció Beruházás-szervezés projektkoordináció Projektciklus: Építési kivitelezés résztvevıi: Projekt menedzsment Beruházó (építtetı): 1. szerzıdések (építési, tervezési) megkötése 2. a tervezı kiválasztása, jogszabályban

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

26/2004. (VI. 11.) BM rendelet

26/2004. (VI. 11.) BM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes mőszaki termékek tőzvédelmi megfelelıségét vizsgáló, ellenırzı és tanúsító szervezetek kijelölésérıl A mőszaki

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató

Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató 1 Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató [ a tagja ] Elıfizetıi tájékoztatója az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény 138. (2) bekezdése alapján vezetékes mősorjel-elosztási (nyilvános

Részletesebben

Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete. 2011. április 28. napján tartandó. ü l é s é r e

Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete. 2011. április 28. napján tartandó. ü l é s é r e Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-4/2011. Sorszám: 26. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. április 28.

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett 7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Építı közösségek Közmővelıdési intézmények az élethosszig tartó tanulásért címő pályázathoz

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó Informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Általános Szerzıdési Feltételek Internet Protokoll alapú szolgáltatásokhoz A jelő melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak

Általános Szerzıdési Feltételek Internet Protokoll alapú szolgáltatásokhoz A jelő melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak 1.Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

V. sz. melléklet 22. pontja APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

V. sz. melléklet 22. pontja APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA V. sz. melléklet 22. pontja APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola (Fıiskola) kezelésében lévı felesleges

Részletesebben

2007. évi LXXXVI. törvény. a villamos energiáról. I. Fejezet. A törvény célja

2007. évi LXXXVI. törvény. a villamos energiáról. I. Fejezet. A törvény célja Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Az Országgyőlés a hatékonyan mőködı villamosenergia-versenypiac

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl

Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl 5. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2008. november 26-i ülésére Tárgy: Pályázat benyújtása játszótér felújítására az ÚMVP Falumegújítás és fejlesztés keretébıl Az elıterjesztést

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben Cseh Róbert (Richter Gedeon NyRt.) Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben 1 A robbanásveszélyes iparágak működésének-működtetésének alapdokumentumai - Munkavédelmi-, - Környezetvédelmi-,

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7.

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. Az Állami Számvevıszék küldetése 2 Szilárd szakmai alapon

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben