A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítése

Átírás

1 A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítése A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti keresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat ideértve a köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat (Mt. Harmadik rész XII. fejezet) is a évben két alkalommal illeti meg keresetkiegészítés, ha a kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek. Nem illeti meg kereset-kiegészítés: a prémiumévek programban foglalkoztatottakat, továbbá a költségvetési szerveknél munkaviszonyban álló közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat. A kereset-kiegészítés kifizetésére először a január havi illetménnyel, másodszor pedig a március havi illetménnyel egyidejűleg kerül sor. Teljes összegű kereset-kiegészítés Teljes összegű, azaz bruttó Ft kereset-kiegészítésre akkor jogosult a foglalkoztatott, ha havi bruttó illetménye január 1-jén és március 1-jén nem haladja meg a forintot, továbbá január 1-jén és március 1-jén a költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá jogviszonya folyamatosan több költségvetési szerv esetén egymást követően megszakítás nélkül fennáll: október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között, továbbá ha a jogviszony október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével (külön-külön) 45 napnál hosszabb ideig nem szünetelt.

2 A munkaviszony szünetelése Az Mt a értelmében a rendes szabadságon és a szülési szabadságon kívül szünetel a foglalkoztatott jogviszonya a keresőképtelenséget okozó betegség tartama, a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság tartama, a 30 napot meghaladó egyéb ok miatti fizetés nélküli szabadság, minden olyan munkában nem töltött időtartam alatt, amikor a foglalkoztatott távolléti díjban vagy átlagkeresetben részesült (idetartozik például a jogviszony megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés időtartama). Ha az ezen okok miatti távollétek tartama október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között meghaladja a 45 napot, akkor már a dolgozót nem illeti meg a teljes összegű kereset-kiegészítés (például, ha táppénzen volt november 1-jétől december 31-éig). Arányos összegű kereset-kiegészítés Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya egy vagy több költségvetési szervnél október 1-jét, illetve december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, akkor az arányszámot a következők szerint kell megállapítani: a október 1-jétől január 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 93-mal, a december 1-jétől március 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 91-gyel. Például, ha jogviszony november 1-jén keletkezett, akkor a dolgozót 49000:(62:93) = Ft kereset-kiegészítés illeti meg a január havi illetményének kifizetésekor. Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével (külön-külön) 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a

3 dolgozó a munkavégzés időtartamával arányos kereset-kiegészítésre jogosult. Az arányszámot az előző pontban meghatározottak szerint kell megállapítani. Például, ha a dolgozó december 10-étől január 31-éig táppénzen volt, akkor 49000:(38:91) = , Ft kereset-kiegészítés illeti meg a március havi illetményének kifizetésekor. (A tényleges munkaviszonyban töltött napok száma decemberben 9 nap, februárban 28 nap, márciusban 1 nap öszszesen 38 nap.) Ha az egyéb feltételeknek megfelelő dolgozó jogviszonya a költségvetési szervnél október 1-jét vagy december 1-jét követően létesült, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, és a jogviszony alatt 45 napot meghaladóan szünetelt is, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapításánál a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Például: ha a dolgozó jogviszonya október 12-én keletkezett, akkor a jogosultság megállapításánál 45 x (82:93) = 40 nap, azaz kereset-kiegészítésre februárban csak akkor lesz jogosult, ha október 12-e és 2009.december 31-e között a jogviszonya nem szünetelt 40 napot meghaladóan. Például, ha a dolgozó az október 12-ei munkába lépését követően november 20-ától december 31-éig 42 napra táppénzes állományba került, akkor a kereset-kiegészítés csak a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg a következők szerint x (40:93)= , Ft. (Októberben 20 nap, novemberben 19 nap, januárban 1 nap, összesen 40 nap a szüneteléssel nem érintett munkanapok száma.) Például, ha a dolgozó az október 12-i munkába lépését követően táppénzes állományban csak november 23-ától december 31-éig, összesen 39 napig volt, akkor: x (82:93) = Ft kereset-kiegészítést fizetnek részére februárban. (Októberben 20 nap, novemberben 30 nap, decemberben 31 nap, januárban 1 nap, összesen 82 napra illeti meg a kereset-kiegészítés.) A részmunkaidőben foglalkoztatottat a fentiek szerint kiszámított kereset-kiegészítés munkaidejével arányos része illeti meg, feltéve, hogy a tel-

4 jes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye január 1-jén, illetve március 1-jén a Ft-ot nem haladja meg. Például, ha a dolgozó az október 12-ei munkába lépését követően november 20-ától december 31-éig 42 napra táppénzes állományba került, akkor a kereset-kiegészítés csak a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg a következők szerint x (40:93)= , Ft. (Októberben 20 nap, novemberben 19 nap, januárban 1 nap, összesen 40 nap a szüneteléssel nem érintett munkanapok száma.) Például, ha a dolgozó az október 12-i munkába lépését követően táppénzes állományban csak november 23-ától december 31-éig, összesen 39 napig volt, akkor: x (82:93) = Ft kereset-kiegészítést fizetnek részére februárban. (Októberben 20 nap, novemberben 30 nap, decemberben 31 nap, januárban 1 nap, összesen 82 napra illeti meg a kereset-kiegészítés.) A részmunkaidőben foglalkoztatottat a fentiek szerint kiszámított kereset-kiegészítés munkaidejével arányos része illeti meg, feltéve, hogy a teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye január 1-jén, illetve március 1-jén a Ft-ot nem haladja meg. Például, ha a heti 20 órára foglalkoztatott dolgozó havi munkabére Ft, akkor kereset-kiegészítés nem illeti meg. Ha pedig ugyanezen dolgozónak a havi bruttó keresete nem haladja meg a Ft-ot és az 1. pontban ismertetett feltételeknek is megfelel, akkor a január havi illetmény kifizetésekor , Ft, és a március havi illetmény kifizetésekor szintén Ft kereset-kiegészítésre lesz jogosult. minden olyan munkában nem töltött időtartam alatt, amikor a foglalkoztatott távolléti díjban vagy átlagkeresetben részesült (idetartozik például a jogviszony megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés időtartama).

5 Ha az ezen okok miatti távollétek tartama október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között meghaladja a 45 napot, akkor már a dolgozót nem illeti meg a teljes összegű kereset-kiegészítés (például, ha táppénzen volt november 1-jétől december 31-éig). Arányos összegű kereset-kiegészítés Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya egy vagy több költségvetési szervnél október 1-jét, illetve december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, akkor az arányszámot a következők szerint kell megállapítani: a október 1-jétől január 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 93-mal, a december 1-jétől március 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 91-gyel. Például, ha jogviszony november 1-jén keletkezett, akkor a dolgozót 49000:(62:93) = Ft kereset-kiegészítés illeti meg a január havi illetményének kifizetésekor. Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével (külön-külön) 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a dolgozó a munkavégzés időtartamával arányos kereset-kiegészítésre jogosult. Az arányszámot az előző pontban meghatározottak szerint kell megállapítani. Például, ha a dolgozó december 10-étől január 31-éig táppénzen volt, akkor 49000:(38:91) = ,- Ft kereset-kiegészítés illeti meg a március havi illetményének kifizetésekor. (A tényleges munkaviszonyban töltött napok száma decemberben 9 nap, februárban 28 nap, márciusban 1 nap öszszesen 38 nap.)

6 Ha az egyéb feltételeknek megfelelő dolgozó jogviszonya a költségvetési szervnél október 1-jét vagy december 1-jét követően létesült, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, és a jogviszony alatt 45 napot meghaladóan szünetelt is, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapításánál a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Például: ha a dolgozó jogviszonya október 12-én keletkezett, akkor a jogosultság megállapításánál 45 x (82:93) = 40 nap, azaz kereset-kiegészítésre februárban csak akkor lesz jogosult, ha október 12-e és 2009.december 31-e között a jogviszonya nem szünetelt 40 napot meghaladóan. Például, ha a dolgozó az október 12-ei munkába lépését követően november 20-ától december 31-éig 42 napra táppénzes állományba került, akkor a kereset-kiegészítés csak a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg a következők szerint x (40:93)= ,- Ft. (Októberben 20 nap, novemberben 19 nap, januárban 1 nap, összesen 40 nap a szüneteléssel nem érintett munkanapok száma.) Például, ha a dolgozó az október 12-i munkába lépését követően táppénzes állományban csak november 23-ától december 31-éig, összesen 39 napig volt, akkor: x (82:93) = Ft kereset-kiegészítést fizetnek részére februárban. (Októberben 20 nap, novemberben 30 nap, decemberben 31 nap, januárban 1 nap, összesen 82 napra illeti meg a kereset-kiegészítés.) A részmunkaidőben foglalkoztatottat a fentiek szerint kiszámított kereset-kiegészítés munkaidejével arányos része illeti meg, feltéve, hogy a teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye január 1-jén, illetve március 1-jén a Ft-ot nem haladja meg. Például, ha a heti 20 órára foglalkoztatott dolgozó havi munkabére Ft, akkor kereset-kiegészítés nem illeti meg. Ha pedig ugyanezen dolgozónak a havi bruttó keresete nem haladja meg a Ft-ot és az 1. pontban ismertetett feltételeknek is megfelel, akkor a január havi illetmény kifizetésekor ,- Ft, és a március havi illetmény kifizetésekor szintén Ft kereset-kiegészítésre lesz jogosult.

7 A cafetéria-rendszer A jóléti célú pénzeszközök és az ilyen jellegű intézmények A Munka Törvénykönyve ának (1) bekezdése értelmében: A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. A kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg. Az annak hiányában hozott munkáltatói intézkedés érvénytelen. Nincs akadálya azonban annak, hogy a munkáltató a kollektív szerződésben meghatározottakon felül dolgozóinak további juttatásban, támogatásban való részesítéséről az üzemi tanács nélkül döntsön. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a jóléti célú intézmények, ingatlanok (pl.: munkásszálló, óvoda, vendégház) hasznosításáról a munkáltató akkor is csak az üzemi tanáccsal együtt jogosult dönteni, ha azokról a kollektív szerződés nem rendelkezik. Például a korábban munkásszállóként is hasznosított ingatlannak, a továbbiakban kizárólag kereskedelmi szálláshelyként történő működtetéséről érvényesen az üzemi tanács nélkül nem dönthet. Valamely ingatlanának jóléti célú jellegét egyoldalú döntésével nem változtathatja meg! 1 Tessék választani! A cafetéria-rendszer Az utóbbi években a béren kívüli juttatások széles köre igen hamar népszerűvé vált hazánkban, mivel egyrészről a munkáltatók érdeke is azt kívánja, hogy minél több, anyagilag is elégedett munkatársa legyen, másrészt a jutta- 1 EBH A jóléti célra rendelt, illetve ténylegesen ilyen célt szolgáló intézmények, ingatlanok hasznosítása tekintetében az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési joga akkor is fennáll, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik [1992. évi XXII. törvény 65. (1) bekezdés].

8 tások bizonyos korlátokig való adómentessége jelentős köztehermegtakarítást eredményezett mind a munkáltatóknál, mind a munkavállalóknál. Ezért egyre több munkáltató élt az adómentesen adható béren kívüli és természetbeni juttatások lehetőségével. A hétköznapi szóhasználatban cafetéria-rendszernek nevezett, béren kívüli juttatásokat magába foglaló komplex juttatási csomagok munkáltató általi összeállításakor fontos szempont, hogy a juttatásokban részesítendők valamennyien, azonos feltételek mellett hozzájuthassanak azokhoz, továbbá világosan láthatóak legyenek számukra a rendszer elemei, illetve az, hogy a munkavállalók saját maguk, élethelyzetüknek megfelelően dönthessék el, hogy mely elemből milyen mennyiségben kívánnak igénybe venni a rendelkezésükre bocsátott keretből. Éppen ezért, amikor bevezetésre kerül az előbb említett juttatási rendszer, a munkáltatónak célszerű egységesen szabályoznia azt ez egyébként kötelezettsége is, történjen az akár kollektív szerződésben, szervezeti és működési szabályzatban, vagy akár az erre vonatkozó belső szabályzatban. A szabályozás történhet egységes formában, minden munkavállalóra kiterjedően, vagy csak a munkavállalók bizonyos körére kiterjedően, de mindenképpen szabályozott formában. Az adott munkavállalói körökre vonatkozó cafetéria-rendszer lehet csak az egyes adott munkakörökre kiterjedő például a vezetők esetében, vagy a munkáltató működési érdekkörében fontos, kiemelt munkaköröket ellátó munkavállalóknak adott juttatások rendszerbe foglalása is. Ilyen lehet például a munkakör, a beosztás, vagy akár a munkaviszonyban eltöltött idő, életkor stb. alapján igénybe vehető juttatások közös ismérv alapján történő szabályozása. Fontos, hogy amennyiben cafetéria-rendszer kerül bevezetésre, az adott juttatások igénybevétele sosem függhet az egyén teljesítményétől; ellenkező esetben megsértené az Mt.-ben és az Szja-törvényben ban foglalt esélyegyenlőségi és a mindenkire azonos feltételek melletti juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket. Arra vonatkozóan az említett jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat, hogy bizonyos körülmények hatására a juttatások összeghatára miként vál-

9 tozhat. Példaként említhető az, hogy a cafetéria-szabályzat kitérhet arra az esetre, amikor a munkavállaló hosszabb ideig nem tud munkát végezni (például keresőképtelenség vagy fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt). Ilyenkor a munkáltató által meghatározott belső szabályzat rendelkezhet úgy is, miszerint bizonyos ideig tartó, munkában nem töltött idő után a munkavállaló rendelkezésére álló keretösszeg a munkával nem töltött napok arányában változik (a belső cafetéria-szabályzat alapján meghatározott időn túli fizetés nélküli szabadság csökkentheti a munkavállaló cafetéria-keretösszegét.) Célszerű a szabályzatban ezen kívül még külön kitérni a munkaviszony megszűnésekor irányadó eljárásra is, tehát arra, hogyan rendezzék a munkavállaló részére járó juttatásokat. A gyakorlatban ez általában a következőképpen néz ki: a még ki nem fizetett juttatásokat időarányosítják a munkaviszony megszűnésének napjáig, és a még ki nem fizetett juttatásokat pénzben kifizetik, illetve az esetleges túlfizetéseket a nettó bérből levonják január 1-jétől a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozik, vagyis átalakul a nem pénzben történő juttatások adózása. A cafetéria rendszerben adható juttatásokat is ebbe a szabályozási körbe értjük. A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások köre szűkül, a természetbeni juttatás elnevezés 2011-től megszűnik. A 2010-ben kedvezményes adózású, természetben biztosított juttatások 2011-től béren kívüli juttatásnak minősülnek. A 2011-től egységesen béren kívüli juttatásként nevezett bevételek továbbra is kedvezményes adókövetkezményekkel nyújthatók (pl. üdülési csekk, étkeztetés, helyi utazási bérlet). E juttatások köre a kedvezményezett béren kívüli juttatások, és 2011-től ebbe a juttatási körbe kerül a korábban adómentes nternet használat, valamint az újonnan bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenő Kártya. A 2010-ben alkalmazott háromféle mértékű adókötelezettségből, ha szűkebb körben csak az új tartalommal felruházott béren kívüli juttatások elemeit vizsgáljuk, akkor egyféle adókötelezettség terheli 2011-ben a kifizetőt, ám ha a cafetéria rendszer tágabban értelmezett juttatásait is alapul vesszük, úgy há-

10 romféle adókötelezettséget különböztetünk meg, de jelentősen új tartalommal. Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek és a juttatást terhelő személyi jövedelemadó a magánszemélyt, míg a járulék illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt (foglalkoztatót) terheli. A későbbiekben részletesen kifejtésre kerülő juttatások közül az alábbiakat kell tudnunk a béren kívüli juttatások (cafetéria rendszer) adózásával kapcsolatban: 1. Az adómentes bevételekről az Szja-törvény 1. számú melléklete rendelkezik. (Pl től ismét adómentes bizonyos korlátozó feltételekkel a lakáscélú munkáltatói támogatás, miután az egy kulccsal történő adózás bevezetése miatt nincs szükség az adóterhet nem viselő járandóság megkülönböztetésre. 2. Kedvezményesen adózó juttatások köre, a leggyakrabban adott béren kívüli juttatások kifizető által fizetendő adója 16 százalék. A juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16 százalékos adót a kifizetőnek megfizetni. Járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. (A kedvezmény jelen esetben a járulékmentesség, hasonlóan a 2010-ben 25 százalékkal adózott juttatásoknál.) 3. Kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesített juttatások az általános szabályok szerint adóznak. A juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszony határozza meg az adózási kötelezettséget, tehát az összevont adóalap részeként adókötelesek. Amennyiben a juttató a munkáltató, úgy az itt meghatározott jövedelem a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint adózik. Ide tartozik 2011-től pl. a 2010-ben adóköteles sportcélú természetbeni juttatás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás stb.

11 Az előbbiekben háromféle adózási szabályt soroltunk fel, azonban a béren kívüli juttatások adózása tárgyalásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Szja tv. 69. új szabályozását a régi természetbeni juttatások címen említett bevételekre tekintettel, új néven: az egyes meghatározott juttatások között. Ilyen lehet többek között a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés is. A cafetéria rendszer 2010-ben megszokott elemei kibővülhetnek a 2011-es törvényi változások eredményeként új elemmel, a kedvezőbb adózási feltételek miatt pedig visszatérhetnek régi elemek. Alábbiakban felsoroljuk, és későbbiekben részletesebben bemutatjuk a lehetséges cafetéria elemeket: üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, meleg étkeztetés, illetőleg fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány, meleg-, és hideg-étkezési utalvány, Internet-utalvány, kulturális- és sporttevékenység körében adott juttatások, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári hozzájárulások (egészség-, önsegélyező-, nyugdíjpénztárba, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a munkáltató által befizetett összeg), magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, helyi utazásra szolgáló bérlettámogatás, helyi közlekedési bérlet támogatás, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, lakásvásárlási- lakásépítési munkáltatói hozzájárulás. ajándék utalvány (csekély értékű ajándék) Széchenyi Pihenő Kártya, A 2011-es törvényi változások fő jellemzője az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése. A nem pénzbeli juttatások adózása átalakult, ugyanakkor a törvény továbbra is meghatároz egy kedvezményesen adózó kört és e juttatások korlátai változatlanok. A korábban megszokott módon, minden elem csak meghatározott értékhatárig tartozik a kedvezményes körbe.

12 A változások ellenére is kijelenthetjük, hogy a cafetéria 2011-ben is vonzó lehet. A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után a évi szabályok alapján a kifizetőnek 25 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetni, azonban a juttatást járulék nem terhelte től a kedvezményes adózású juttatások úgyis, mint béren kívüli juttatás után a kifizetőt terhelő adó, a juttatás értékének 1,19-szerese után számított 16 százalék. Járulékfizetési kötelezettsége szintén nem keletkezik a kifizetőnek. Amennyiben a juttatás összege a kedvezményes adózásúként meghatározott korlátot meghaladja, vagyis a juttatás formája megfelel ugyan a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az értékhatárt a juttatás összege meghaladja, úgy a limit határ feletti összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő összeg 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt/juttatót. Fontos megjegyezni, hogy ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az Szja törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül a 69. (3) bekezdése szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja törvény rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy a bármire, korlátozás nélkül adott utalvány nem sorolható a 2010-ig természetbeni juttatásként általánosított, 2011-től új elnevezéssel egyes meghatározott juttatás vagy béren kívüli juttatás körébe. Az indok egyértelmű: a mindenre felhasználható utalvány nem felel meg a törvényben megfogalmazott kritériumoknak. 2008/29. Adózási kérdés multi-kategóriás ajándékutalványok juttatása [a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 69. (11) bekezdése] A többször módosított a Szja- törvény 69. (11) bekezdése alapján: Utalvány e törvény külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha az utalványra vonatkozóan a juttatási feltételek alapján

13 megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire felhasználható utalvány, valamint a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. A multi-kategóriás ajándékutalványok, amelyek az utalványon felsorolásra kerülő többféle termékcsoporton belül felhasználhatóak (pl. szépségápolás, sport, vegyi áru, ruházat, bútor, háztartás, elektronika, élelmiszer stb.), ugyanúgy kielégítik a fenti rendelkezést, ahogyan a kizárólag egy termékcsoporton belül felhasználható utalványok. A természetbeni juttatásnak minősülés feltétele - az egyéb, a juttatás körülményeire vonatkozó szabályozás kielégítése mellett -, hogy megállapítható legyen az utalvány felhasználhatóságának köre, akár egy, akár több termékcsoport nevesítésével, és az utalvány kizárólag ezen termék-, illetve szolgáltatáscsoportokon belül legyen elkölthető. (PM Jövedelemadók főosztálya 3425/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2008.; AEÉ 2008/4-5.) A jogalkalmazók részére az alábbi Bírósági határozat a természetbeni juttatás adójogi megközelítésében nyújt segítséget: BH A természetbeni juttatás adójogi megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy magánszemélyt foglalkoztató munkáltató profiljába milyen tevékenységek pl. a kihordási. Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások Ételfogyasztás, fogyasztásra készétel igénybevételére jogosító utalvány, készpénz helyettesítő A évben havi Ft-os értékhatárig adómentesen adható, melegétkeztetésre fordítható utalványok értékhatára 2010-ben havi Ft-ra emelkedett 1, azonban ezen összeghatárig nyújtott támogatás már nem adómentes juttatás, hanem 25%-os személyi jövedelemadó-terhet viselő juttatásként jelenik meg a cafetéria-elemek között. Természetesen a juttatónak lehetősége van arra, hogy ennél magasabb összegű melegétkeztetési utalványt is adjon, azonban ekkor az e fölötti rész után természetbeni juttatásként 54%-os személyi jövedelemadót, illetve az így 1 Szja.tv. 70. (2) bek. b) pontja

14 megnövelt összeg után 27% társadalombiztosítási járulékot, illetve biztosítási jogviszony hiánya esetén ugyanekkora mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. A cafetéria rendszer keretein belül legnépszerűbb, a munkavállalók által leggyakrabban választott juttatási forma, az étkezés valamely formáját biztosító utalvány. A kedvezményesen választható juttatás értékének összege 2011-ben is változatlan, így e jogcímen választható maximális érték forint. A juttatás maximális értéke, az alapul szolgáló jogviszony (munkaviszony) minden megkezdett hónapjára adható e kedvezmény. Fontos, hogy ez az adóéven belül utólagosan is igaz, vagyis akár decemberben is adható12 x forint, feltéve, hogy a munkaviszony egész évben fennállt. A juttatásban részesülők lehetőségei, előbbiekben leírtak szerint már 2010-ben kibővültek. Ami viszont további bővülést eredményezhet, hogy a megszokott felhasználási területei étkezdék, ételkiszállítók mellett a megújult étkezési utalványokkal (csekkel) fizethetnek a juttatásban részesülők, pl. húsboltokban, hipermarketekben hivatalosan. étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatáskeretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra készétel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz - helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is). 1 A juttatásban részesíthetők köre a évi módosítást megtartva, 2011-ben is változatlan. Ennek megfelelően a munkavállalókon kívül, a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemélynek is adható. Az összeg korlátok természetesen érvényesek az utóbbi személyekre is. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a munkáltató ennél magasabb értékben juttassa bevételhez a dolgozókat, azonban ekkor számolni kell a többlet terhekkel ben az alábbiak szerint alakul a kifizető kötelezettsége: 1 Módosított Szja törvény 71. (1) b., valamint a (2) b)

15 Kedvezményes értékhatárig adott juttatás esetén: 1. étkezésre szóló utalvány értéke: Ft közterhek a kifizetőnél, juttatónál: 2. személyi jövedelemadó (16%) ( x 1,19) x 0, Ft 3. összes kötelezettség: Ft Kedvezményes értékhatárt meghaladóan adott juttatás esetén: 1. étkezésre szóló utalvány értéke: Ft közterhek a kifizetőnél, juttatónál: 2. személyi jövedelemadó (16%) ( x 1,19) x 0, Ft 3. személyi jövedelemadó (16%) (2 000 x 1,19) x 0, Ft 4. egészségügyi hozzájárulás (27%) (2 000 x 1,19) x 0, Ft 5. összes kötelezettség: Ft Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás mind a munkavállaló, mind a gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagjának adható kedvezményes adózás mellett az adóévre érvényes minimálbér 30%-át meg nem haladó mértékben. 1 (Ez az érték a minimálbér január 1.-től várható forintra történő emelése következtében Ft összegben adható.) Iskolakezdési támogatásnak az a juttatás minősül, amelyet a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a közoktatásban résztvevő gyermekre tanulóra tekintettel juttat. A juttatás kedvezményes adózásának további feltétele, hogy azt a juttató a tanév első napját megelőző vagy azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, vagy akár ruházat formájában juttassa. 2 1 Szja törvény 71. (1) e) pontja 2 Szja.tv. 70. (4) bek. f) pontja

16 A jogalkotó ugyanakkor figyelembe vette, hogy a munkáltatók jellemzően nem tárgyiasult formában nyújtják ezt a fajta támogatást. Sok esetben ez szinte megvalósíthatatlan is lenne, gondoljunk csak például egy nagyvállalatra, ahol akár több száz, több ezer munkavállalót érinthet maga a juttatás. Ezért a jogalkotó beiktatta a jogszabályba, hogy a megfogalmazott célt szolgálja az is, ha az előzőekben felsorolt javak (tankönyv, taneszköz, ruházat) beszerzését, megvásárlását a munkavállaló a munkáltató nevére kiállított számlával tudja igazolni. A munkáltató azonban dönthet úgy is, hogy a fentiek közül egyiket sem biztosítja a munkavállalói számára, hanem kifejezetten az erre nevesített, illetve csak az erre a célra felhasználható utalványt juttatja ( sulicsekk ). Iskolakezdési támogatásban akkor részesítheti a munkáltató munkavállalóját, illetve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, ha az olyan munkavállaló, illetve tag, aki az előbbiekben említett gyermekre, tanulóra tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársának minősül. 1 A fent hivatkozott jogszabályhely azonban nem zárja ki azt, hogy akár mindkét szülő is részesülhessen munkáltatójától iskolakezdési támogatásban, még akkor is, ha történetesen ugyanazon munkáltatónál dolgoznak is. Ha az egyik szülőnek több munkáltatója is van, mindegyik munkáltatójától kaphat ilyen jogcímen támogatást, azonban az adókötelezettséget mindegyik munkáltatónál külön kell vizsgálni. Egy családban nevelt több gyermek esetén mindegyik gyermekre tekintettel adható ez a támogatás. 1 Szja törvény 71. (6) g) pontjának utolsó fordulata

17 Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége Iskolai rendszerű képzés 1 alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát a szakképzésről szóló törvény tartalmazza értelmező rendelkezései között. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. A felnőttképzésről szóló évi CI. törvény pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés közötti különbségtétel alapja tehát a tanulói, hallgatói jogviszony megléte. A 2011-től hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény cafetériával kapcsolatos módosításával összefüggő változás, hogy az előzetes tervekkel szemben, amelyek alapján megszűnt volna az iskolarendszerű képzés kedvezményes adózása, mégis visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést. Az iskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben, 2011-ben továbbra is fizethető ilyen jellegű juttatás. A kedvezményes adózás feltétele, hogy az iskolarendszerű képzést a munkáltató rendelje el és az a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését szolgálja (akkor is, ha a képzés költségét nem az azt elrendelő munkáltató viseli), valamint a juttatóval munkaviszonyban álló személy, illetve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében az iskolarendszerű képzésben megszerezhető képzettség a kifizető, illetve a társas vál- 1 Jogforrás: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény, a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény.

18 lalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzésére, bővítésére irányuljon. 1 A hivatkozott jogszabályhely nem zárja ki, hogy ugyanazon munkáltatónál/kifizetőnél több személy is részesüljön iskolarendszerű képzésben, mivel az említett kedvezményes adózás melletti képzés átvállalt költségei személyenként értendők és nem munkáltatónként/kifizetőnként. Tehát, a munkáltató által akár több munkavállaló képzési költségei is átvállalhatók, azonban figyelemmel kell lenni az említett feltételekre, összeghatárra. Amennyiben azonban a munkáltató a minimálbér két és félszeresénél nagyobb összegben vállalja át munkavállalója képzési költségeit, abban az esetben az említett összeghatár 2011-ben várható minimálbér Ft szerinti figyelembe vételével, forint) feletti átvállalt képzési költség a munkáltatónál egyes meghatározott juttatásnak minősül, és e jogcímen kell majd a személyi jövedelemadót (16%) és az egészségügyi hozzájárulást (27%) az 1,19-szeres mértékkel növelt összegre tekintettel megfizetni. Az átmeneti rendelkezéseket a 2011-től szabályozott módon kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés, hogy a már folyamatban lévő képzések esetén az adókötelezettséget a képzés megkezdésekor hatályos, adókötelezettséget érintő rendelkezések alapján kell megítélni, ezekre tehát a módosított Szja-tv. nem vonatkozhat, vagyis kizárólag a december 31-ét követően, munkáltató által átvállalt képzési költségek tekintetében alkalmazhatóak a fent tárgyalt, módosított rendelkezések. 2 Felhívjuk figyelmüket az állami adóhatóság által, december 9-én kiadott tájékoztatójára, amely az átvállalt képzési költségek adókötelezettségére ad iránymutatást az említett átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan: a január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni; 1 Szja-tv. 70. (4) bek. e) pontjának ea) és eb) alpontjai 2 Krtv (2)-(4) bekezdése

19 a december 31-e után, de február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni; a január 31-ét követően, de január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni. Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg A helyi utazási bérlet Amennyiben juttató a munkáltató, a társas vállalkozás a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatást ad, akkor ezen juttatás 2011-től béren kívüli azaz kedvezményes adózó jövedelemnek kell tekinteni, és a kifizető/juttató a jövedelem 1,19-szerese után fizeti meg a 16 százalékos személyi jövedelemadót. 1 E juttatási formánál mivel a szolgáltató által számlázott bérlet ára a meghatározó fel sem merülhet többlet kifizetés, vagy értékhatárnál magasabb öszszegben történő jövedelem juttatás. Ha nem az előzőekben leírtak szerint történik a helyi utazásra szóló összeg megfizetése, bérlet vásárlása, úgy a kedvezményes adózás kérdése szóba sem jöhet. (Pl. bérlet összegének pontosan megfelelő nagyságú jövedelem elszámolása.) A gyakorlatban a helyi utazási bérlet biztosítása általában a következő módokon történik: 1) A munkavállaló saját maga vásárolja meg a helyi utazási bérletet, és a munkáltató nevére kiállított számla alapján történik az utazási bérlet munkáltató általi utólagos megtérítése. Ekkor a munkáltató a nevére 1 Szja törvény 71. (1) f) pontja

20 kiállított számla alapján teljesíti a Szja-törvényben foglalt adókötelezettségét. 2) A munkáltató egyszerre, az ezen juttatást igénybevevő munkavállalók számára megrendeli a közlekedési társaságtól a bérleteket, saját nevére kiállíttatja a számlát, majd az utazási bérletek kiosztásra kerülnek az érintett munkavállalók között jellemzően előre, a következő hónapra érvényes bérletek még az érvényesség kezdete előtt átadásra kerülnek. Fontos, hogy a bérletek átadását megfelelően dokumentálják a munkaadók. A munkáltató (juttató) kedvezményes adózású juttatásainak nyilvántartásvezetési kötelezettségét írja elő az Szja-törvény 71. (3) bekezdése. 1 Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás A január 1.-től módosított Szja törvény az üdülési csekk/csekkek vagy üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem meghatározására nem tartalmaz az előző évhez képest jelentős változást. A változás, módosítás az összes béren kívüli juttatás jellemzőjére azonosan, az adózás tartalmában van. Ennek megfelelően kedvezményesen adózik e jogcímen adott juttatás, kizárólag egyik, vagy másik formája, amennyiben az üdülési csekk, vagy üdülési szolgáltatás összege az adóévben érvényes minimálbér összegét nem haladja meg. (2011-ben várható minimálbér összege Ft.) Így adózik a kifizető az üdülés céljából nyújtott valamelyik forma után, ha pl. a juttatás értéke a kedvezményesen adható maximális összeget eléri ben: - ( x 1,19) x 0,16 = forint lesz a kifizető közterhe Amennyiben több juttatótól származóan is részesül például a munkavállaló üdülési csekkben, üdülési szolgáltatásban, akkor a juttatások összege együttesen sem haladhatja meg a minimálbér összegét a kedvezményes adózásra való tekintettel. A kifizető részére előírás, hogy az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó feltételek, általa nem ismert fennállását a magánszemély által adott nyilatkozat alapján vegye figyelembe. Mind a munkálta- 1 A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.