A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítése"

Átírás

1 A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítése A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti keresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat ideértve a köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat (Mt. Harmadik rész XII. fejezet) is a évben két alkalommal illeti meg keresetkiegészítés, ha a kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek. Nem illeti meg kereset-kiegészítés: a prémiumévek programban foglalkoztatottakat, továbbá a költségvetési szerveknél munkaviszonyban álló közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat. A kereset-kiegészítés kifizetésére először a január havi illetménnyel, másodszor pedig a március havi illetménnyel egyidejűleg kerül sor. Teljes összegű kereset-kiegészítés Teljes összegű, azaz bruttó Ft kereset-kiegészítésre akkor jogosult a foglalkoztatott, ha havi bruttó illetménye január 1-jén és március 1-jén nem haladja meg a forintot, továbbá január 1-jén és március 1-jén a költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá jogviszonya folyamatosan több költségvetési szerv esetén egymást követően megszakítás nélkül fennáll: október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között, továbbá ha a jogviszony október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével (külön-külön) 45 napnál hosszabb ideig nem szünetelt.

2 A munkaviszony szünetelése Az Mt a értelmében a rendes szabadságon és a szülési szabadságon kívül szünetel a foglalkoztatott jogviszonya a keresőképtelenséget okozó betegség tartama, a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság tartama, a 30 napot meghaladó egyéb ok miatti fizetés nélküli szabadság, minden olyan munkában nem töltött időtartam alatt, amikor a foglalkoztatott távolléti díjban vagy átlagkeresetben részesült (idetartozik például a jogviszony megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés időtartama). Ha az ezen okok miatti távollétek tartama október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között meghaladja a 45 napot, akkor már a dolgozót nem illeti meg a teljes összegű kereset-kiegészítés (például, ha táppénzen volt november 1-jétől december 31-éig). Arányos összegű kereset-kiegészítés Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya egy vagy több költségvetési szervnél október 1-jét, illetve december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, akkor az arányszámot a következők szerint kell megállapítani: a október 1-jétől január 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 93-mal, a december 1-jétől március 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 91-gyel. Például, ha jogviszony november 1-jén keletkezett, akkor a dolgozót 49000:(62:93) = Ft kereset-kiegészítés illeti meg a január havi illetményének kifizetésekor. Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével (külön-külön) 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a

3 dolgozó a munkavégzés időtartamával arányos kereset-kiegészítésre jogosult. Az arányszámot az előző pontban meghatározottak szerint kell megállapítani. Például, ha a dolgozó december 10-étől január 31-éig táppénzen volt, akkor 49000:(38:91) = , Ft kereset-kiegészítés illeti meg a március havi illetményének kifizetésekor. (A tényleges munkaviszonyban töltött napok száma decemberben 9 nap, februárban 28 nap, márciusban 1 nap öszszesen 38 nap.) Ha az egyéb feltételeknek megfelelő dolgozó jogviszonya a költségvetési szervnél október 1-jét vagy december 1-jét követően létesült, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, és a jogviszony alatt 45 napot meghaladóan szünetelt is, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapításánál a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Például: ha a dolgozó jogviszonya október 12-én keletkezett, akkor a jogosultság megállapításánál 45 x (82:93) = 40 nap, azaz kereset-kiegészítésre februárban csak akkor lesz jogosult, ha október 12-e és 2009.december 31-e között a jogviszonya nem szünetelt 40 napot meghaladóan. Például, ha a dolgozó az október 12-ei munkába lépését követően november 20-ától december 31-éig 42 napra táppénzes állományba került, akkor a kereset-kiegészítés csak a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg a következők szerint x (40:93)= , Ft. (Októberben 20 nap, novemberben 19 nap, januárban 1 nap, összesen 40 nap a szüneteléssel nem érintett munkanapok száma.) Például, ha a dolgozó az október 12-i munkába lépését követően táppénzes állományban csak november 23-ától december 31-éig, összesen 39 napig volt, akkor: x (82:93) = Ft kereset-kiegészítést fizetnek részére februárban. (Októberben 20 nap, novemberben 30 nap, decemberben 31 nap, januárban 1 nap, összesen 82 napra illeti meg a kereset-kiegészítés.) A részmunkaidőben foglalkoztatottat a fentiek szerint kiszámított kereset-kiegészítés munkaidejével arányos része illeti meg, feltéve, hogy a tel-

4 jes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye január 1-jén, illetve március 1-jén a Ft-ot nem haladja meg. Például, ha a dolgozó az október 12-ei munkába lépését követően november 20-ától december 31-éig 42 napra táppénzes állományba került, akkor a kereset-kiegészítés csak a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg a következők szerint x (40:93)= , Ft. (Októberben 20 nap, novemberben 19 nap, januárban 1 nap, összesen 40 nap a szüneteléssel nem érintett munkanapok száma.) Például, ha a dolgozó az október 12-i munkába lépését követően táppénzes állományban csak november 23-ától december 31-éig, összesen 39 napig volt, akkor: x (82:93) = Ft kereset-kiegészítést fizetnek részére februárban. (Októberben 20 nap, novemberben 30 nap, decemberben 31 nap, januárban 1 nap, összesen 82 napra illeti meg a kereset-kiegészítés.) A részmunkaidőben foglalkoztatottat a fentiek szerint kiszámított kereset-kiegészítés munkaidejével arányos része illeti meg, feltéve, hogy a teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye január 1-jén, illetve március 1-jén a Ft-ot nem haladja meg. Például, ha a heti 20 órára foglalkoztatott dolgozó havi munkabére Ft, akkor kereset-kiegészítés nem illeti meg. Ha pedig ugyanezen dolgozónak a havi bruttó keresete nem haladja meg a Ft-ot és az 1. pontban ismertetett feltételeknek is megfelel, akkor a január havi illetmény kifizetésekor , Ft, és a március havi illetmény kifizetésekor szintén Ft kereset-kiegészítésre lesz jogosult. minden olyan munkában nem töltött időtartam alatt, amikor a foglalkoztatott távolléti díjban vagy átlagkeresetben részesült (idetartozik például a jogviszony megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés időtartama).

5 Ha az ezen okok miatti távollétek tartama október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között meghaladja a 45 napot, akkor már a dolgozót nem illeti meg a teljes összegű kereset-kiegészítés (például, ha táppénzen volt november 1-jétől december 31-éig). Arányos összegű kereset-kiegészítés Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya egy vagy több költségvetési szervnél október 1-jét, illetve december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, akkor az arányszámot a következők szerint kell megállapítani: a október 1-jétől január 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 93-mal, a december 1-jétől március 1-jéig jogviszonyban töltött naptári napok számát osztani kell 91-gyel. Például, ha jogviszony november 1-jén keletkezett, akkor a dolgozót 49000:(62:93) = Ft kereset-kiegészítés illeti meg a január havi illetményének kifizetésekor. Ha az egyéb feltételeknek megfelelő foglalkoztatott jogviszonya október 1-je és január 1-je, illetve december 1-je és március 1-je között a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével (külön-külön) 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a dolgozó a munkavégzés időtartamával arányos kereset-kiegészítésre jogosult. Az arányszámot az előző pontban meghatározottak szerint kell megállapítani. Például, ha a dolgozó december 10-étől január 31-éig táppénzen volt, akkor 49000:(38:91) = ,- Ft kereset-kiegészítés illeti meg a március havi illetményének kifizetésekor. (A tényleges munkaviszonyban töltött napok száma decemberben 9 nap, februárban 28 nap, márciusban 1 nap öszszesen 38 nap.)

6 Ha az egyéb feltételeknek megfelelő dolgozó jogviszonya a költségvetési szervnél október 1-jét vagy december 1-jét követően létesült, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül, és a jogviszony alatt 45 napot meghaladóan szünetelt is, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapításánál a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Például: ha a dolgozó jogviszonya október 12-én keletkezett, akkor a jogosultság megállapításánál 45 x (82:93) = 40 nap, azaz kereset-kiegészítésre februárban csak akkor lesz jogosult, ha október 12-e és 2009.december 31-e között a jogviszonya nem szünetelt 40 napot meghaladóan. Például, ha a dolgozó az október 12-ei munkába lépését követően november 20-ától december 31-éig 42 napra táppénzes állományba került, akkor a kereset-kiegészítés csak a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg a következők szerint x (40:93)= ,- Ft. (Októberben 20 nap, novemberben 19 nap, januárban 1 nap, összesen 40 nap a szüneteléssel nem érintett munkanapok száma.) Például, ha a dolgozó az október 12-i munkába lépését követően táppénzes állományban csak november 23-ától december 31-éig, összesen 39 napig volt, akkor: x (82:93) = Ft kereset-kiegészítést fizetnek részére februárban. (Októberben 20 nap, novemberben 30 nap, decemberben 31 nap, januárban 1 nap, összesen 82 napra illeti meg a kereset-kiegészítés.) A részmunkaidőben foglalkoztatottat a fentiek szerint kiszámított kereset-kiegészítés munkaidejével arányos része illeti meg, feltéve, hogy a teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye január 1-jén, illetve március 1-jén a Ft-ot nem haladja meg. Például, ha a heti 20 órára foglalkoztatott dolgozó havi munkabére Ft, akkor kereset-kiegészítés nem illeti meg. Ha pedig ugyanezen dolgozónak a havi bruttó keresete nem haladja meg a Ft-ot és az 1. pontban ismertetett feltételeknek is megfelel, akkor a január havi illetmény kifizetésekor ,- Ft, és a március havi illetmény kifizetésekor szintén Ft kereset-kiegészítésre lesz jogosult.

7 A cafetéria-rendszer A jóléti célú pénzeszközök és az ilyen jellegű intézmények A Munka Törvénykönyve ának (1) bekezdése értelmében: A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. A kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg. Az annak hiányában hozott munkáltatói intézkedés érvénytelen. Nincs akadálya azonban annak, hogy a munkáltató a kollektív szerződésben meghatározottakon felül dolgozóinak további juttatásban, támogatásban való részesítéséről az üzemi tanács nélkül döntsön. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a jóléti célú intézmények, ingatlanok (pl.: munkásszálló, óvoda, vendégház) hasznosításáról a munkáltató akkor is csak az üzemi tanáccsal együtt jogosult dönteni, ha azokról a kollektív szerződés nem rendelkezik. Például a korábban munkásszállóként is hasznosított ingatlannak, a továbbiakban kizárólag kereskedelmi szálláshelyként történő működtetéséről érvényesen az üzemi tanács nélkül nem dönthet. Valamely ingatlanának jóléti célú jellegét egyoldalú döntésével nem változtathatja meg! 1 Tessék választani! A cafetéria-rendszer Az utóbbi években a béren kívüli juttatások széles köre igen hamar népszerűvé vált hazánkban, mivel egyrészről a munkáltatók érdeke is azt kívánja, hogy minél több, anyagilag is elégedett munkatársa legyen, másrészt a jutta- 1 EBH A jóléti célra rendelt, illetve ténylegesen ilyen célt szolgáló intézmények, ingatlanok hasznosítása tekintetében az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési joga akkor is fennáll, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik [1992. évi XXII. törvény 65. (1) bekezdés].

8 tások bizonyos korlátokig való adómentessége jelentős köztehermegtakarítást eredményezett mind a munkáltatóknál, mind a munkavállalóknál. Ezért egyre több munkáltató élt az adómentesen adható béren kívüli és természetbeni juttatások lehetőségével. A hétköznapi szóhasználatban cafetéria-rendszernek nevezett, béren kívüli juttatásokat magába foglaló komplex juttatási csomagok munkáltató általi összeállításakor fontos szempont, hogy a juttatásokban részesítendők valamennyien, azonos feltételek mellett hozzájuthassanak azokhoz, továbbá világosan láthatóak legyenek számukra a rendszer elemei, illetve az, hogy a munkavállalók saját maguk, élethelyzetüknek megfelelően dönthessék el, hogy mely elemből milyen mennyiségben kívánnak igénybe venni a rendelkezésükre bocsátott keretből. Éppen ezért, amikor bevezetésre kerül az előbb említett juttatási rendszer, a munkáltatónak célszerű egységesen szabályoznia azt ez egyébként kötelezettsége is, történjen az akár kollektív szerződésben, szervezeti és működési szabályzatban, vagy akár az erre vonatkozó belső szabályzatban. A szabályozás történhet egységes formában, minden munkavállalóra kiterjedően, vagy csak a munkavállalók bizonyos körére kiterjedően, de mindenképpen szabályozott formában. Az adott munkavállalói körökre vonatkozó cafetéria-rendszer lehet csak az egyes adott munkakörökre kiterjedő például a vezetők esetében, vagy a munkáltató működési érdekkörében fontos, kiemelt munkaköröket ellátó munkavállalóknak adott juttatások rendszerbe foglalása is. Ilyen lehet például a munkakör, a beosztás, vagy akár a munkaviszonyban eltöltött idő, életkor stb. alapján igénybe vehető juttatások közös ismérv alapján történő szabályozása. Fontos, hogy amennyiben cafetéria-rendszer kerül bevezetésre, az adott juttatások igénybevétele sosem függhet az egyén teljesítményétől; ellenkező esetben megsértené az Mt.-ben és az Szja-törvényben ban foglalt esélyegyenlőségi és a mindenkire azonos feltételek melletti juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket. Arra vonatkozóan az említett jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat, hogy bizonyos körülmények hatására a juttatások összeghatára miként vál-

9 tozhat. Példaként említhető az, hogy a cafetéria-szabályzat kitérhet arra az esetre, amikor a munkavállaló hosszabb ideig nem tud munkát végezni (például keresőképtelenség vagy fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt). Ilyenkor a munkáltató által meghatározott belső szabályzat rendelkezhet úgy is, miszerint bizonyos ideig tartó, munkában nem töltött idő után a munkavállaló rendelkezésére álló keretösszeg a munkával nem töltött napok arányában változik (a belső cafetéria-szabályzat alapján meghatározott időn túli fizetés nélküli szabadság csökkentheti a munkavállaló cafetéria-keretösszegét.) Célszerű a szabályzatban ezen kívül még külön kitérni a munkaviszony megszűnésekor irányadó eljárásra is, tehát arra, hogyan rendezzék a munkavállaló részére járó juttatásokat. A gyakorlatban ez általában a következőképpen néz ki: a még ki nem fizetett juttatásokat időarányosítják a munkaviszony megszűnésének napjáig, és a még ki nem fizetett juttatásokat pénzben kifizetik, illetve az esetleges túlfizetéseket a nettó bérből levonják január 1-jétől a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozik, vagyis átalakul a nem pénzben történő juttatások adózása. A cafetéria rendszerben adható juttatásokat is ebbe a szabályozási körbe értjük. A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások köre szűkül, a természetbeni juttatás elnevezés 2011-től megszűnik. A 2010-ben kedvezményes adózású, természetben biztosított juttatások 2011-től béren kívüli juttatásnak minősülnek. A 2011-től egységesen béren kívüli juttatásként nevezett bevételek továbbra is kedvezményes adókövetkezményekkel nyújthatók (pl. üdülési csekk, étkeztetés, helyi utazási bérlet). E juttatások köre a kedvezményezett béren kívüli juttatások, és 2011-től ebbe a juttatási körbe kerül a korábban adómentes nternet használat, valamint az újonnan bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenő Kártya. A 2010-ben alkalmazott háromféle mértékű adókötelezettségből, ha szűkebb körben csak az új tartalommal felruházott béren kívüli juttatások elemeit vizsgáljuk, akkor egyféle adókötelezettség terheli 2011-ben a kifizetőt, ám ha a cafetéria rendszer tágabban értelmezett juttatásait is alapul vesszük, úgy há-

10 romféle adókötelezettséget különböztetünk meg, de jelentősen új tartalommal. Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek és a juttatást terhelő személyi jövedelemadó a magánszemélyt, míg a járulék illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt (foglalkoztatót) terheli. A későbbiekben részletesen kifejtésre kerülő juttatások közül az alábbiakat kell tudnunk a béren kívüli juttatások (cafetéria rendszer) adózásával kapcsolatban: 1. Az adómentes bevételekről az Szja-törvény 1. számú melléklete rendelkezik. (Pl től ismét adómentes bizonyos korlátozó feltételekkel a lakáscélú munkáltatói támogatás, miután az egy kulccsal történő adózás bevezetése miatt nincs szükség az adóterhet nem viselő járandóság megkülönböztetésre. 2. Kedvezményesen adózó juttatások köre, a leggyakrabban adott béren kívüli juttatások kifizető által fizetendő adója 16 százalék. A juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16 százalékos adót a kifizetőnek megfizetni. Járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. (A kedvezmény jelen esetben a járulékmentesség, hasonlóan a 2010-ben 25 százalékkal adózott juttatásoknál.) 3. Kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesített juttatások az általános szabályok szerint adóznak. A juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszony határozza meg az adózási kötelezettséget, tehát az összevont adóalap részeként adókötelesek. Amennyiben a juttató a munkáltató, úgy az itt meghatározott jövedelem a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint adózik. Ide tartozik 2011-től pl. a 2010-ben adóköteles sportcélú természetbeni juttatás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás stb.

11 Az előbbiekben háromféle adózási szabályt soroltunk fel, azonban a béren kívüli juttatások adózása tárgyalásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Szja tv. 69. új szabályozását a régi természetbeni juttatások címen említett bevételekre tekintettel, új néven: az egyes meghatározott juttatások között. Ilyen lehet többek között a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés is. A cafetéria rendszer 2010-ben megszokott elemei kibővülhetnek a 2011-es törvényi változások eredményeként új elemmel, a kedvezőbb adózási feltételek miatt pedig visszatérhetnek régi elemek. Alábbiakban felsoroljuk, és későbbiekben részletesebben bemutatjuk a lehetséges cafetéria elemeket: üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, meleg étkeztetés, illetőleg fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány, meleg-, és hideg-étkezési utalvány, Internet-utalvány, kulturális- és sporttevékenység körében adott juttatások, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári hozzájárulások (egészség-, önsegélyező-, nyugdíjpénztárba, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a munkáltató által befizetett összeg), magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, helyi utazásra szolgáló bérlettámogatás, helyi közlekedési bérlet támogatás, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, lakásvásárlási- lakásépítési munkáltatói hozzájárulás. ajándék utalvány (csekély értékű ajándék) Széchenyi Pihenő Kártya, A 2011-es törvényi változások fő jellemzője az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése. A nem pénzbeli juttatások adózása átalakult, ugyanakkor a törvény továbbra is meghatároz egy kedvezményesen adózó kört és e juttatások korlátai változatlanok. A korábban megszokott módon, minden elem csak meghatározott értékhatárig tartozik a kedvezményes körbe.

12 A változások ellenére is kijelenthetjük, hogy a cafetéria 2011-ben is vonzó lehet. A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után a évi szabályok alapján a kifizetőnek 25 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetni, azonban a juttatást járulék nem terhelte től a kedvezményes adózású juttatások úgyis, mint béren kívüli juttatás után a kifizetőt terhelő adó, a juttatás értékének 1,19-szerese után számított 16 százalék. Járulékfizetési kötelezettsége szintén nem keletkezik a kifizetőnek. Amennyiben a juttatás összege a kedvezményes adózásúként meghatározott korlátot meghaladja, vagyis a juttatás formája megfelel ugyan a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az értékhatárt a juttatás összege meghaladja, úgy a limit határ feletti összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő összeg 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt/juttatót. Fontos megjegyezni, hogy ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az Szja törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül a 69. (3) bekezdése szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja törvény rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy a bármire, korlátozás nélkül adott utalvány nem sorolható a 2010-ig természetbeni juttatásként általánosított, 2011-től új elnevezéssel egyes meghatározott juttatás vagy béren kívüli juttatás körébe. Az indok egyértelmű: a mindenre felhasználható utalvány nem felel meg a törvényben megfogalmazott kritériumoknak. 2008/29. Adózási kérdés multi-kategóriás ajándékutalványok juttatása [a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 69. (11) bekezdése] A többször módosított a Szja- törvény 69. (11) bekezdése alapján: Utalvány e törvény külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha az utalványra vonatkozóan a juttatási feltételek alapján

13 megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire felhasználható utalvány, valamint a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. A multi-kategóriás ajándékutalványok, amelyek az utalványon felsorolásra kerülő többféle termékcsoporton belül felhasználhatóak (pl. szépségápolás, sport, vegyi áru, ruházat, bútor, háztartás, elektronika, élelmiszer stb.), ugyanúgy kielégítik a fenti rendelkezést, ahogyan a kizárólag egy termékcsoporton belül felhasználható utalványok. A természetbeni juttatásnak minősülés feltétele - az egyéb, a juttatás körülményeire vonatkozó szabályozás kielégítése mellett -, hogy megállapítható legyen az utalvány felhasználhatóságának köre, akár egy, akár több termékcsoport nevesítésével, és az utalvány kizárólag ezen termék-, illetve szolgáltatáscsoportokon belül legyen elkölthető. (PM Jövedelemadók főosztálya 3425/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2008.; AEÉ 2008/4-5.) A jogalkalmazók részére az alábbi Bírósági határozat a természetbeni juttatás adójogi megközelítésében nyújt segítséget: BH A természetbeni juttatás adójogi megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy magánszemélyt foglalkoztató munkáltató profiljába milyen tevékenységek pl. a kihordási. Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások Ételfogyasztás, fogyasztásra készétel igénybevételére jogosító utalvány, készpénz helyettesítő A évben havi Ft-os értékhatárig adómentesen adható, melegétkeztetésre fordítható utalványok értékhatára 2010-ben havi Ft-ra emelkedett 1, azonban ezen összeghatárig nyújtott támogatás már nem adómentes juttatás, hanem 25%-os személyi jövedelemadó-terhet viselő juttatásként jelenik meg a cafetéria-elemek között. Természetesen a juttatónak lehetősége van arra, hogy ennél magasabb összegű melegétkeztetési utalványt is adjon, azonban ekkor az e fölötti rész után természetbeni juttatásként 54%-os személyi jövedelemadót, illetve az így 1 Szja.tv. 70. (2) bek. b) pontja

14 megnövelt összeg után 27% társadalombiztosítási járulékot, illetve biztosítási jogviszony hiánya esetén ugyanekkora mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. A cafetéria rendszer keretein belül legnépszerűbb, a munkavállalók által leggyakrabban választott juttatási forma, az étkezés valamely formáját biztosító utalvány. A kedvezményesen választható juttatás értékének összege 2011-ben is változatlan, így e jogcímen választható maximális érték forint. A juttatás maximális értéke, az alapul szolgáló jogviszony (munkaviszony) minden megkezdett hónapjára adható e kedvezmény. Fontos, hogy ez az adóéven belül utólagosan is igaz, vagyis akár decemberben is adható12 x forint, feltéve, hogy a munkaviszony egész évben fennállt. A juttatásban részesülők lehetőségei, előbbiekben leírtak szerint már 2010-ben kibővültek. Ami viszont további bővülést eredményezhet, hogy a megszokott felhasználási területei étkezdék, ételkiszállítók mellett a megújult étkezési utalványokkal (csekkel) fizethetnek a juttatásban részesülők, pl. húsboltokban, hipermarketekben hivatalosan. étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatáskeretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra készétel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz - helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is). 1 A juttatásban részesíthetők köre a évi módosítást megtartva, 2011-ben is változatlan. Ennek megfelelően a munkavállalókon kívül, a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemélynek is adható. Az összeg korlátok természetesen érvényesek az utóbbi személyekre is. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a munkáltató ennél magasabb értékben juttassa bevételhez a dolgozókat, azonban ekkor számolni kell a többlet terhekkel ben az alábbiak szerint alakul a kifizető kötelezettsége: 1 Módosított Szja törvény 71. (1) b., valamint a (2) b)

15 Kedvezményes értékhatárig adott juttatás esetén: 1. étkezésre szóló utalvány értéke: Ft közterhek a kifizetőnél, juttatónál: 2. személyi jövedelemadó (16%) ( x 1,19) x 0, Ft 3. összes kötelezettség: Ft Kedvezményes értékhatárt meghaladóan adott juttatás esetén: 1. étkezésre szóló utalvány értéke: Ft közterhek a kifizetőnél, juttatónál: 2. személyi jövedelemadó (16%) ( x 1,19) x 0, Ft 3. személyi jövedelemadó (16%) (2 000 x 1,19) x 0, Ft 4. egészségügyi hozzájárulás (27%) (2 000 x 1,19) x 0, Ft 5. összes kötelezettség: Ft Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás mind a munkavállaló, mind a gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagjának adható kedvezményes adózás mellett az adóévre érvényes minimálbér 30%-át meg nem haladó mértékben. 1 (Ez az érték a minimálbér január 1.-től várható forintra történő emelése következtében Ft összegben adható.) Iskolakezdési támogatásnak az a juttatás minősül, amelyet a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a közoktatásban résztvevő gyermekre tanulóra tekintettel juttat. A juttatás kedvezményes adózásának további feltétele, hogy azt a juttató a tanév első napját megelőző vagy azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, vagy akár ruházat formájában juttassa. 2 1 Szja törvény 71. (1) e) pontja 2 Szja.tv. 70. (4) bek. f) pontja

16 A jogalkotó ugyanakkor figyelembe vette, hogy a munkáltatók jellemzően nem tárgyiasult formában nyújtják ezt a fajta támogatást. Sok esetben ez szinte megvalósíthatatlan is lenne, gondoljunk csak például egy nagyvállalatra, ahol akár több száz, több ezer munkavállalót érinthet maga a juttatás. Ezért a jogalkotó beiktatta a jogszabályba, hogy a megfogalmazott célt szolgálja az is, ha az előzőekben felsorolt javak (tankönyv, taneszköz, ruházat) beszerzését, megvásárlását a munkavállaló a munkáltató nevére kiállított számlával tudja igazolni. A munkáltató azonban dönthet úgy is, hogy a fentiek közül egyiket sem biztosítja a munkavállalói számára, hanem kifejezetten az erre nevesített, illetve csak az erre a célra felhasználható utalványt juttatja ( sulicsekk ). Iskolakezdési támogatásban akkor részesítheti a munkáltató munkavállalóját, illetve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, ha az olyan munkavállaló, illetve tag, aki az előbbiekben említett gyermekre, tanulóra tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársának minősül. 1 A fent hivatkozott jogszabályhely azonban nem zárja ki azt, hogy akár mindkét szülő is részesülhessen munkáltatójától iskolakezdési támogatásban, még akkor is, ha történetesen ugyanazon munkáltatónál dolgoznak is. Ha az egyik szülőnek több munkáltatója is van, mindegyik munkáltatójától kaphat ilyen jogcímen támogatást, azonban az adókötelezettséget mindegyik munkáltatónál külön kell vizsgálni. Egy családban nevelt több gyermek esetén mindegyik gyermekre tekintettel adható ez a támogatás. 1 Szja törvény 71. (6) g) pontjának utolsó fordulata

17 Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége Iskolai rendszerű képzés 1 alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát a szakképzésről szóló törvény tartalmazza értelmező rendelkezései között. E szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. A felnőttképzésről szóló évi CI. törvény pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés közötti különbségtétel alapja tehát a tanulói, hallgatói jogviszony megléte. A 2011-től hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény cafetériával kapcsolatos módosításával összefüggő változás, hogy az előzetes tervekkel szemben, amelyek alapján megszűnt volna az iskolarendszerű képzés kedvezményes adózása, mégis visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést. Az iskolarendszerű képzés költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben, 2011-ben továbbra is fizethető ilyen jellegű juttatás. A kedvezményes adózás feltétele, hogy az iskolarendszerű képzést a munkáltató rendelje el és az a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését szolgálja (akkor is, ha a képzés költségét nem az azt elrendelő munkáltató viseli), valamint a juttatóval munkaviszonyban álló személy, illetve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében az iskolarendszerű képzésben megszerezhető képzettség a kifizető, illetve a társas vál- 1 Jogforrás: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény, a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény.

18 lalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzésére, bővítésére irányuljon. 1 A hivatkozott jogszabályhely nem zárja ki, hogy ugyanazon munkáltatónál/kifizetőnél több személy is részesüljön iskolarendszerű képzésben, mivel az említett kedvezményes adózás melletti képzés átvállalt költségei személyenként értendők és nem munkáltatónként/kifizetőnként. Tehát, a munkáltató által akár több munkavállaló képzési költségei is átvállalhatók, azonban figyelemmel kell lenni az említett feltételekre, összeghatárra. Amennyiben azonban a munkáltató a minimálbér két és félszeresénél nagyobb összegben vállalja át munkavállalója képzési költségeit, abban az esetben az említett összeghatár 2011-ben várható minimálbér Ft szerinti figyelembe vételével, forint) feletti átvállalt képzési költség a munkáltatónál egyes meghatározott juttatásnak minősül, és e jogcímen kell majd a személyi jövedelemadót (16%) és az egészségügyi hozzájárulást (27%) az 1,19-szeres mértékkel növelt összegre tekintettel megfizetni. Az átmeneti rendelkezéseket a 2011-től szabályozott módon kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés, hogy a már folyamatban lévő képzések esetén az adókötelezettséget a képzés megkezdésekor hatályos, adókötelezettséget érintő rendelkezések alapján kell megítélni, ezekre tehát a módosított Szja-tv. nem vonatkozhat, vagyis kizárólag a december 31-ét követően, munkáltató által átvállalt képzési költségek tekintetében alkalmazhatóak a fent tárgyalt, módosított rendelkezések. 2 Felhívjuk figyelmüket az állami adóhatóság által, december 9-én kiadott tájékoztatójára, amely az átvállalt képzési költségek adókötelezettségére ad iránymutatást az említett átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan: a január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni; 1 Szja-tv. 70. (4) bek. e) pontjának ea) és eb) alpontjai 2 Krtv (2)-(4) bekezdése

19 a december 31-e után, de február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni; a január 31-ét követően, de január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni. Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg A helyi utazási bérlet Amennyiben juttató a munkáltató, a társas vállalkozás a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatást ad, akkor ezen juttatás 2011-től béren kívüli azaz kedvezményes adózó jövedelemnek kell tekinteni, és a kifizető/juttató a jövedelem 1,19-szerese után fizeti meg a 16 százalékos személyi jövedelemadót. 1 E juttatási formánál mivel a szolgáltató által számlázott bérlet ára a meghatározó fel sem merülhet többlet kifizetés, vagy értékhatárnál magasabb öszszegben történő jövedelem juttatás. Ha nem az előzőekben leírtak szerint történik a helyi utazásra szóló összeg megfizetése, bérlet vásárlása, úgy a kedvezményes adózás kérdése szóba sem jöhet. (Pl. bérlet összegének pontosan megfelelő nagyságú jövedelem elszámolása.) A gyakorlatban a helyi utazási bérlet biztosítása általában a következő módokon történik: 1) A munkavállaló saját maga vásárolja meg a helyi utazási bérletet, és a munkáltató nevére kiállított számla alapján történik az utazási bérlet munkáltató általi utólagos megtérítése. Ekkor a munkáltató a nevére 1 Szja törvény 71. (1) f) pontja

20 kiállított számla alapján teljesíti a Szja-törvényben foglalt adókötelezettségét. 2) A munkáltató egyszerre, az ezen juttatást igénybevevő munkavállalók számára megrendeli a közlekedési társaságtól a bérleteket, saját nevére kiállíttatja a számlát, majd az utazási bérletek kiosztásra kerülnek az érintett munkavállalók között jellemzően előre, a következő hónapra érvényes bérletek még az érvényesség kezdete előtt átadásra kerülnek. Fontos, hogy a bérletek átadását megfelelően dokumentálják a munkaadók. A munkáltató (juttató) kedvezményes adózású juttatásainak nyilvántartásvezetési kötelezettségét írja elő az Szja-törvény 71. (3) bekezdése. 1 Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás A január 1.-től módosított Szja törvény az üdülési csekk/csekkek vagy üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem meghatározására nem tartalmaz az előző évhez képest jelentős változást. A változás, módosítás az összes béren kívüli juttatás jellemzőjére azonosan, az adózás tartalmában van. Ennek megfelelően kedvezményesen adózik e jogcímen adott juttatás, kizárólag egyik, vagy másik formája, amennyiben az üdülési csekk, vagy üdülési szolgáltatás összege az adóévben érvényes minimálbér összegét nem haladja meg. (2011-ben várható minimálbér összege Ft.) Így adózik a kifizető az üdülés céljából nyújtott valamelyik forma után, ha pl. a juttatás értéke a kedvezményesen adható maximális összeget eléri ben: - ( x 1,19) x 0,16 = forint lesz a kifizető közterhe Amennyiben több juttatótól származóan is részesül például a munkavállaló üdülési csekkben, üdülési szolgáltatásban, akkor a juttatások összege együttesen sem haladhatja meg a minimálbér összegét a kedvezményes adózásra való tekintettel. A kifizető részére előírás, hogy az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó feltételek, általa nem ismert fennállását a magánszemély által adott nyilatkozat alapján vegye figyelembe. Mind a munkálta- 1 A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Cafeteria szabályzat elfogadása Előadó: Fiskál János polgármester Előterjesztés tartalma: határozat

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó

Részletesebben

A juttatás adhatóságának esetei:

A juttatás adhatóságának esetei: Cafetéria rendszer juttatási szabályzat ((Minta) A cafetéria rendszer a jelen szabályzatban meghatározott feltételekkel a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza: a) Erzsébet-utalvány (meleg

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011.

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. 2010 2011 A kedvezményezett kategóriába tartozó pénzbeni és természetbeni juttatások után 25 %-os adót kellett (járulékot

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 17-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat

Részletesebben

A belügyminiszter. /2011. (..) BM rendelete

A belügyminiszter. /2011. (..) BM rendelete A belügyminiszter /2011. (..) BM rendelete a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hivatásos állománya választható béren kívüli juttatásainak éves összegéről, fajtáiról, mértékéről, kifizetésének rendjéről

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai 2005. évben ismét bővült az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások köre, és emellett néhány esetben emelkedtek azok az értékhatárok, ameddig bizonyos

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA

VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 14/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. A Testnevelési Egyetem Szenátusa a Testnevelési

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

A cafetéria juttatások 2015. évi változásai

A cafetéria juttatások 2015. évi változásai H - 1 0 3 7 B u d a p e s t M o n t e v i d e o u. 3 / A T e l. : + 3 6 1 4 3 0-3 4 0 0 F a x : + 3 6 1 4 3 0-3 4 0 2 a b t @ a b t. h u w w w. a b t. h u Budapest, 2014. november 25. A cafetéria juttatások

Részletesebben

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult.

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult. A Tolna Megyei Önkormányzat 6/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek díjazásáról és egyéb juttatásairól szóló 16/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére,

TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére, TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére, a 2014. évi adó változásokról, a szakszervezet, és a munkahelyi szervezetek által nyújtható juttatásokról. A szakszervezetek létrejöttét, működését, a 2011.évi

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. választható béren kívüli juttatások. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. választható béren kívüli juttatások. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem választható béren kívüli juttatások szabályzata Pécs 2009. 2015. január 1. napjától hatályos A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a közalkalmazottak jogállásáról

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások

A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások H-1037 Budapest Montevideo u. 3/A Tel.: +36 1 430-3400 Fax: +36 1 430-3402 abt@abt.hu www.abt.hu Budapest, 2012. december A munkavállalókat, munkáltatókat érintő 2013. évi adóváltozások Tisztelt Ügyfeleink!

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. február 18-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. február 18-ai ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200. Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: 88/545-011, Fax: 88/545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALÁNAK FŐJEGYZŐJE 8200.

Részletesebben

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013.

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. Biztosítás típusok Cég által fizetett díj Biztosító szolgáltatása, kifizetése Kockázati biztosítások (nincs lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték) Kockázati (halál esetére)

Részletesebben

Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete

Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete A köztisztviselők által választható, béren kívüli juttatások rendszeréről A köztisztviselők jogállásáról szóló

Részletesebben

1. Bevezetés... 3 2. A szabályzat személyi hatálya... 3 3. A szabályzat tárgyi hatálya... 3 4. Cafetéria juttatás... 4

1. Bevezetés... 3 2. A szabályzat személyi hatálya... 3 3. A szabályzat tárgyi hatálya... 3 4. Cafetéria juttatás... 4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A szabályzat személyi hatálya... 3 3. A szabályzat tárgyi hatálya... 3 4. Cafetéria juttatás... 4 4.1. A cafetéria keret mértéke... 4 4.2. Választható cafetéria elemek...

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

Tájékoztató a kompenzációs rendszer keretében választható juttatások köréről Forrás: ORFK intranet (2009.01.28. szerda 14:12) 1. Melegétkezési utalvány Étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkezés, közétkeztetés

Részletesebben

Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről

Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Drávatamási Önkormányzatának Képviselőtestülete a köztisztviselők

Részletesebben

Összefoglaló a 2015. évi béren kívüli juttatásokról

Összefoglaló a 2015. évi béren kívüli juttatásokról Összefoglaló a 2015. évi béren kívüli juttatásokról A Magyar Közlönyben kihirdették az egyes adótörvényekkel kapcsolatos törvények módosítását, amely érintette a béren kívüli juttatások és más munkavállalói

Részletesebben

1/2011. évi Rektori Utasítás a 2011 évben igénybe vehető béren kívüli juttatásokról. I. fejezet A 2011. évben választható béren kívüli juttatások köre

1/2011. évi Rektori Utasítás a 2011 évben igénybe vehető béren kívüli juttatásokról. I. fejezet A 2011. évben választható béren kívüli juttatások köre 1/2011. évi Rektori Utasítás a 2011 évben igénybe vehető béren kívüli juttatásokról A Pécsi Tudományegyetem választható béren kívüli juttatások szabályzat (továbbiakban: Cafeteria szabályzat) 1. (2) bekezdése

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított 45/2003. (XII.16.) r e n d e l e t e a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális,

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

VONATKOZÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

VONATKOZÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK VONATKOZÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Adómentesen adható természetbeni juttatások köre lehet: 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. Törvényhez Az adómentes bevételekrõl 8. A természetbeni juttatások közül adómentes:

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2011. január 1-tıl

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2011. január 1-tıl VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2011. január 1-tıl Adótábla: Egykulcsos adó bevezetése, valamennyi összevont adóalapba tartozó, valamint

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Szociális, jóléti és egészségügyi szabályzat a módosítással egységes szerkezetbe foglalva (hatályos: 2015. január 5-től)

Szociális, jóléti és egészségügyi szabályzat a módosítással egységes szerkezetbe foglalva (hatályos: 2015. január 5-től) Szociális, jóléti és egészségügyi szabályzat a módosítással egységes szerkezetbe foglalva (hatályos: 2015. január 5-től) XXV-1/618-1/2015. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. (5) bekezdés

Részletesebben

Sodexo Motivációs Rendszerek: Új név, új szolgáltatások Törvényi változások 2011. MELEGÉTEL utalvány helye a béren kívüli juttatások palettáján

Sodexo Motivációs Rendszerek: Új név, új szolgáltatások Törvényi változások 2011. MELEGÉTEL utalvány helye a béren kívüli juttatások palettáján S o d e x o A k aé dm i a 2 0 1 0 B é r e n ív k ü l i m o tá ic vió B u k o l y i T aá ms, ájn o s s y G y u l a Témák: Sodexo Motivációs Rendszerek: Új név, új szolgáltatások Törvényi változások 2011.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2012. január 1-tıl

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2012. január 1-tıl VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2012. január 1-tıl SZJA kulcs 16% Adójóváírás megszőnik Szuperbruttósítás 202.000 Ft/hó kereset felett

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Ellátó és. Szolgáltató Szervezet juttatásai

Polgármesteri Hivatal Ellátó és. Szolgáltató Szervezet juttatásai Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezet juttatásai 1./ A SZABÁLYOZÁS CÉLJA Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezet intézmény vezető részéről elismeri és támogatja az intézmény

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011 3.sz. melléklet KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB ADÓKÖTELES JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2011 Névszerinti nyilvántartást azokról a juttatásokról kell vezetni: a) amelyről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ JUTTATÁSOK, ADÓKÖTELES TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2010

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ JUTTATÁSOK, ADÓKÖTELES TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2010 4.sz. melléklet KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ JUTTATÁSOK, ADÓKÖTELES TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK, EGYÉB KIFIZETÉSEK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 2010 Névszerinti nyilvántartást csak azokról a juttatásokról kell vezetni: a)

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 44.205/2012. Javaslat fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány biztosítására egyes önkormányzati intézmények dolgozói részére Tisztelt

Részletesebben

Kiegészítő tájékoztatás a 2012. évi nem pénzbeli juttatások közterheihez

Kiegészítő tájékoztatás a 2012. évi nem pénzbeli juttatások közterheihez Kiegészítő tájékoztatás a 2012. évi nem pénzbeli juttatások közterheihez 2011. december Kiegészítő tájékoztatás a 2012. évi nem pénzbeli juttatások közterheihez Auditing and Consulting Phone: +36.1.375.4921

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez. Tisztelt Közgyűlés!

ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez. Tisztelt Közgyűlés! Egyesület Elnökétől Vásárosnamény, Tamási Áron u. 1. sz. Száma: 3/2013. ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez Tisztelt Közgyűlés! Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület 2013. évi cafetériaszabályzatának

Részletesebben

Munkáltató által béren kívül adható juttatások köre 2006.

Munkáltató által béren kívül adható juttatások köre 2006. Munkáltató által béren kívül adható juttatások köre 2006. Munkáltató által béren kívül adható juttatás Étkezési hozzájárulás (adómentesen adható) Csekély összegű ajándék (6.250.- forint/alkalomig adómentes)

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA

MISKOLCI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA Miskolc, 2012 6.2. sz. Egyetemi Szabályzat MISKOLCI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 131/2012. SZ. HATÁROZATA Készült 8 példányban.

Részletesebben

A köztisztviselők cafetéria-juttatásának szabályzata /A közszolgálati szabályzat melléklete/

A köztisztviselők cafetéria-juttatásának szabályzata /A közszolgálati szabályzat melléklete/ Apátfalva Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala A köztisztviselők cafetéria-juttatásának szabályzata /A közszolgálati szabályzat melléklete/ A szabályzattal az önkormányzati hivatal a közszolgálati

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem Szenátusának 30/2012. (III. 29.) számú H A T Á R O Z A T A

A Semmelweis Egyetem Szenátusának 30/2012. (III. 29.) számú H A T Á R O Z A T A A Semmelweis Egyetem Szenátusának 30/2012. (III. 29.) számú H A T Á R O Z A T A a Semmelweis Egyetem által foglalkoztatottak Választható Béren Kívüli Juttatásainak rendszeréről szóló Szabályzat elfogadásáról

Részletesebben

Béremelés Bérkorrekció 13. havi bér Jelenléti pénz Egyéb jövedelmek legalizálása Mozgó bér Jutalom jellegű kifizetések

Béremelés Bérkorrekció 13. havi bér Jelenléti pénz Egyéb jövedelmek legalizálása Mozgó bér Jutalom jellegű kifizetések Cafeteria rendszer lehetséges forrásai Béremelés Bérkorrekció 13. havi bér Jelenléti pénz Egyéb jövedelmek legalizálása Mozgó bér Jutalom jellegű kifizetések Év végi pénz, vagy Cafeteria? Bruttó bér 150.000,-

Részletesebben

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki:

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 22/2010. (VI.22.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata

Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata Martonvásár, 2012. augusztus 31. Bedő Zoltán főigazgató 0 A

Részletesebben

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/konferencia HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások 2012. január 25. dr. Lukács Marianna A magyar szociális állam 60/1991. (X.29.) országgyűlési

Részletesebben

A munkabér bruttó-nettóegyebek

A munkabér bruttó-nettóegyebek A munkabér bruttó-nettóegyebek Személyi jövedelemadó Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék (régen munkavállalói járulék) Szociális hozzájárulási adó (régen 2011

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról (A 2015.01.1. és 2015. 12. 31. között hatályos szöveg)

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról (A 2015.01.1. és 2015. 12. 31. között hatályos szöveg) AZ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAKKAL KAPCSOLATOS (IDEÉRTVE AZ ADOMÁNYT IS) 2015. ÉVRE ÉRVÉNYES FONTOSABB JOGSZABÁLYOK KIVONATA (Fontosabb szövegrészek kiemelésekkel, készült 2014. 12. 31-én) 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

1. A Kollektív Szerződés hatálya. 4. A Kollektív Szerződés felmondása. 64. A munkavállaló nem munkabalesetből eredő halála esetén járó juttatás

1. A Kollektív Szerződés hatálya. 4. A Kollektív Szerződés felmondása. 64. A munkavállaló nem munkabalesetből eredő halála esetén járó juttatás A MÁV-GÉPÉSZET ZRT. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE EGYES PONTJAINAK VÉGLEGESÍTÉSE A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. mint munkáltató, valamint az aláíró szakszervezetek a 2009. december 21-én aláírt Kollektív Szerződésben az 1.

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő Módosító javasla t

Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő Módosító javasla t Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő Módosító javasla t Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése, valamint a 102. (1) bekezdése alapján

Részletesebben