Összefoglaló A kutatás körülményei Módszertani megjegyzések... 12

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló... 3. A kutatás körülményei... 9. Módszertani megjegyzések... 12"

Átírás

1 KUTATÁSI JELENTÉS Munkahelyi adatvédelem on és Németországban A projekt az Európai Unió "Fundamental Rights and Citizenship" programjának társfinanszírozásával valósul meg február

2 2 TARTALOM Összefoglaló... 3 A kutatás körülményei... 9 Módszertani megjegyzések A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használata A munkahelyi eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkahelyeken Társadalmi-demográfiai összefüggések A munkahelyi eszközök magáncélú használatának munkáltatói értékelése A munkáltatók képviselői által indokoltnak tartott jogkövetkezmények a munkahelyi eszközök jogosulatlan használata esetén Adatkezelési gyakorlat a munkahelyeken A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök ellenőrzésének gyakorlata A munkahelyek jellemzői adatvédelmi szempontból Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkahelyeken Az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatos munkahelyi tájékoztatás Jogorvoslati lehetőségek Adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök Ábrák és táblázatok jegyzéke... 61

3 3 ÖSSZEFOGLALÓ on a munkavállalók többsége használja az internetet munkaidőben nem a munkájához szükséges tartalmak keresésére, és a A munkahelyi eszközök magáncélú használatának gyakorisága többi kommunikációs és informatikai lehetőséget is több, mint harmaduk használja magáncélra. A válaszadók kevesebb, mint ötöde állította azt, hogy a felsoroltak közül egyik eszközt sem használja. A német munkavállalók kevésbé használják a munkahelyi informatikai eszközöket magáncélokra, de ugyanolyan arányban telefonálnak, illetve fogadnak magánjellegű postai küldeményeket, mint a magyar munkavállalók. Náluk 28% azok aránya, akik saját bevallásuk szerint egyetlen munkahelyi kommunikációs eszközt sem használnak magáncélra. A két ország munkavállalói közötti különbség valószínűleg arra vezethető vissza, hogy Németországban jellemzőbb a munkahelyeken az informatikai eszközök használatának korlátozása és a számítógépek ellenőrzése. A munkáltatók jóval nagyobb mértékű magáncélú használatot feltételeznek, mint amilyen mértékűt a munkavállalók bevallanak mind on, mind Németországban, de minden eszköznél kisebbségben vannak azok, akik szerint a munkavállalók rendszeresen visszaélnek a kommunikációs eszközökkel. A legnagyobb mértékű használatot az internet esetében feltételezik és ez egybe is cseng azzal, hogy ennek korlátozását tartják mindkét országban a legcélravezetőbbnek a munkahelyi hatékonyság növelése érdekében.

4 4 A magyar munkaadók nagyobb jelentőséget és nagyobb pozitív hatást tulajdonítanak az adatvédelmi problémákat érintő korlátozásoknak a munka hatékonysága szempontjából, mint a német munkaadók annak ellenére, hogy az utóbbiak súlyosabbnak értékelik a munkahelyi eszközök magáncélú használatát a munkáltató szempontjából. A magyar munkáltatók fele azt gondolja, hogy érdemes korlátozni az internethasználatot, és többségben vannak közöttük azok, akik szerint a kamerás megfigyelés és az elektronikus beléptető rendszer kedvezően hat a munkavégzés hatékonyságára. Mindkét országban kisebbségben vannak azok, akik szerint a A munkahelyi eszközök magáncélú használatának munkáltatói értékelése kommunikációs és informatikai eszközök használata a munkavállalók által jelentős károkat okoz, de a német munkáltatók a magyaroknál súlyosabbnak értékelik a problémát. Például a magyar munkáltatók 11%-a szerint okoz jelentős kárt a közösségi oldalakra való belépés munkaidőben, a német munkáltatók 29%-a így gondolkodik. Az eszközök magáncélú használatának legnagyobb kockázataként mindkét ország vezető beosztású dolgozói a munkaidő-kiesést említették, további jelentős problémaként értékelik, hogy a magáncélú internethasználat révén nő az esélye annak, hogy illetéktelenek férnek hozzá vállalati adatokhoz, illetve nő a vírusveszély. A magyar munkáltatók 26%, a német munkáltatók 23%-a szerint nincs kockázat ebben, vagy csak elenyésző. Annak ellenére, hogy a munkáltatók többsége nem értékeli súlyosnak a problémát, a legtöbben szankcionálnák a jogosulatlan használatot. A legjellemzőbb indokoltnak tartott jogkövetkezmény a felmerült költségek megtérítése, ezt követi a fegyelmi eljárás és csak 14-15% gondolja ezt megfelelő oknak a felmondásra. 3 illetve 4%-ban adták a munkáltatók képviselői azt a választ, hogy nem indokolt semmilyen jogkövetkezmény.

5 5 A munkavállalók állításai alapján mind a magyarországi, mind a németországi gyakorlatban kisebbségben vannak azok a munkahelyek, amelyeken a munkavállalók magánszférához való jogát oly módon korlátozza a munkaadó, hogy ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközökön áramló információk tartalmát vagy figyeli a munkavállalók tartózkodási helyét. A német munkavállalók tudomása szerint a munkáltatóik kevésbé sértik meg a magánszférájukat, mint a magyar munkavállalók szerint (kevésbé jellemző, hogy ellenőrzik a postai küldemények tartalmát, az eket, nem jellemző a kamerás megfigyelés), viszont erősebb megelőző rendszerek működnek: nagyobb valószínűséggel korlátozzák az internethasználatot, mint on, jobban ellenőrzik a munkahelyi számítógépek tartalmát és jellemzőbb az elektronikus beléptető rendszer használata is. Adatkezelési gyakorlat a munkahelyeken A személyes kommunikáció megfigyelése jellemzően nem függ a foglalkoztató munkahely méretétől; az internethasználat korlátozása, a számítógépen tárolt adatok ellenőrzése és a kamerás megfigyelés viszont mind on, mind Németországban a nagyobb munkahelyekre jellemző. A munkavállalói minta alapján on jobban szabályozott, intézményesített adatvédelem feltételezhető, mint a munkáltatói minta alapján: a munkavállalók szerint a munkahelyek negyedében, a munkáltatók szerint 13%-ában működik adatvédelmi felelős; a munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat is nagyobb valószínűséggel tartják jól dokumentáltnak és hozzáférhetőnek a munkavállalók, mint a munkáltatók. Az adatvédelem szervezettsége mind on, mind Németországban függ a munkahely méretétől, a nagyobb vállalatoknál jellemzőbb adatvédelmi felelős működése, a jól dokumentált és hozzáférhető szabályozás és a szigorú ellenőrzés, mint a kisebb cégeknél.

6 6 on a munkavállalók szerint a munkahelyek többségén szabályozva van az adatkezelés legtöbb vizsgált aspektusa, csak az e- mail ellenőrzése, a közösségi oldalak használata és a kamerák által Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága rögzített felvételek esetében vannak kisebbségben azok, akik ezeket a kérdéseket tisztázó belső szabályzatról tudnak. A munkáltatók válaszai alapján viszont csak a postai küldemények felbontása és a telefon magáncélú használata van a munkahelyek szűk többségében szabályozva. Néhány esetben Németországban is nagyobb arányban feltételeznek a munkavállalók szabályozottságot, mint amiről a munkáltatók beszámolnak. A két országban tapasztalható helyzetet összehasonlítva összességében elmondható, hogy a német munkahelyeken nagyobb valószínűséggel vannak szabályozva az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések, mint a magyar munkahelyeken. Mind on, mind Németországban igaz, hogy a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyeken nagyobb valószínűséggel van szabályozva a munkavállalók adatainak kezelése. A magyar munkavállalók 30, a német munkavállalók 14%-a állítja, hogy nem ismertették vele semmilyen formában a munkahelyén az adatvédelmi szabályokat. A munkáltatók mindkét országban 30% körüli arányban számolnak be arról, hogy nincsenek ilyen szabályok. Az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatos munkahelyi tájékoztatás Az adatkezeléssel kapcsolatos belső szabályozásról a munkavállalók leggyakrabban szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás révén szereznek információt mindkét országban; a második leggyakoribb mód az adatvédelmi nyilatkozat aláírása, ezt pedig az adatvédelmi felelős felől érkező tájékoztatás követi. Jellemzőbb a szabályok valamilyen formában történő rögzítése, illetve ismertetése a nagyobb munkahelyeken mind on, mind Németországban.

7 7 A magyarországi munkavállalók a munkahelyi adatvédelmi visszaélésekkel szemben hatékony jogorvoslatért tudomásuk szerint elsősorban a munkahelyi felettesükhöz fordulhatnak (harmaduk ilyen Jogorvoslati lehetőségek választ adott), jelentős szerepe van még szerintük az adatvédelmi biztosnak és a munkaügyi bíróságnak. Munkahelyen belül létező, a kérdésben kompetens intézményhez (üzemi tanács, adatvédelmi felelős) összességében a munkavállalók tizede fordulna. Németországban ezzel szemben a legfontosabb fórum, ahova jogorvoslatért fordulhat a munkavállaló az üzemi tanács (30% választotta) és a munkavállalók több, mint ötöde fordulhat tudomása szerint ilyen esetben az adatvédelmi felelőshöz. A magyar munkavállalók összességében több jogot tulajdonítanak a munkaadónak, mint a német munkavállalók: csaknem minden vizsgált adattípus esetében jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a munkáltató kezelheti az adataikat. Az, hogy a munkavállalók mit gondolnak a munkaadó jogairól rendszerint összefügg azzal, hogy Adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek mennyire szabályozott az adatvédelem a munkahelyen, illetve hogy milyen formában tájékoztatják a szabályokról a munkaadókat. on a munkavállalók rendre nagyobb valószínűséggel vélik úgy, hogy a munkáltatójuknak jogában áll a különböző adataikat kezelni, ha szabályozva van az adatkezelés, adatvédelem a munkahelyen. A szabályozás hatása az adatok kezelésével kapcsolatos tudásra/vélelemre különösen erősen kimutatható, ha egy adott médiumra vonatkozó szabályok léteznek: azokon a magyarországi munkahelyeken, amelyek szabályozzák az internethasználatot a munkahelyen az átlagos 45%-hoz képest a megkérdezettek 73%-a gondolja úgy, hogy a munkáltató kezelheti a munkahelyen meglátogatott honlapok címét.

8 8 Ennek megfelelően a nagyobb vállalatoknál, amelyeknél nagyobb mértékű a szabályozottság és jellemzőbb az ellenőrzés inkább gondolják úgy a válaszadók, hogy a munkáltató kezelheti a kamerák által készített mozgókép-felvételeket, a meglátogatott honlapok címét és a közösségi oldalakon tett hozzászólások tartalmát. A magyarországi munkavállalók az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben nagyobb mozgásteret érzékelnek, mint amekkorát a munkaadók tulajdonítanak nekik és mint a német munkavállalók. A problémaérzékenységük viszont alacsonyabb szintű, mint a német munkavállalóké, miközben jobban egyetértenek a munkáltatói kontroll szükségességével és jogosságával. A magyar munkaadók nem csak a magyar munkavállalóknál Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök tulajdonítanak jóval kisebb önrendelkezést a munkavállalóknak, hanem a német mintával összehasonlítva is. A kisebb munkavállalói kontroll mellett kisebb problémaérzékenységet is látnak, mint amit a német mintában tapasztalhatunk. Azt láthatjuk tehát, hogy a magyar munkáltatók nem tartanak adatvédelmi kérdésekben a munkavállalóktól, illetve azok érdekérvényesítő képességétől, míg Németországban igen. Erre utal az is, hogy a németeknél a munkáltatók nagyobb problémaérzékenységet is feltételeznek a munkaadókról, mint ők maguk.

9 9 A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI Megbízó Pécsi Tudományegyetem Kutatóhely Ipsos Zrt. Adatfelvétel ideje február Adatfelvétel módja Online adatfelvétel Alapsokaság i és németországi munkavállalók és munkáltatók Mintavétel A minta reprezentálja a magyarországi és németországi munkahelyeket a vállalat mérete szerint. Mintanagyság Munkavállalók on és Németországban: fő Munkáltatók on és Németországban: fő

10 10 1. ábra: A minta eloszlása munkavállalók (%) Németország FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT 50 fő alatti fő fő felett RÉGIÓ SZERINT Közép- 47 Baden-Württemberg 8 Közép-Dunántúl 9 Freistaat Bayern 20 Nyugat-Dunántúl 8 Berlin 4 Dél-Dunántúl 7 Brandenburg 2 Észak- 8 Bremen 1 Észak-Alföld 11 Hamburg 4 Dél-Alföld 10 Hessen 9 Mecklenburg-Vorpommern 1 Niedersachsen 7 Nordrhein-Westfalen 18 Rheinland Pfalz 7 Saarland 1 Freistaat Sachsen 9 Sachsen-Anhalt 1 Schleswig-Holstein 4 Freistaat Thüringen 4 NEM SZERINT férfi nő ÉLETKOR SZERINT éves éves éves vagy idősebb ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT alapfokú 7 5 középfokú felsőfokú SZEKTOR SZERINT ipar szolgáltatás mezőgazdaság 2 0 közigazgatás, közszolgálat egyéb 20 21

11 11 2. ábra: A minta eloszlása munkáltatók (%) Németország FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINT 50 fő alatti fő fő felett 3 4 RÉGIÓ SZERINT Közép- 56 Baden-Württemberg 9 Közép-Dunántúl 8 Freistaat Bayern 13 Nyugat-Dunántúl 8 Berlin 5 Dél-Dunántúl 6 Brandenburg 3 Észak- 8 Bremen 1 Észak-Alföld 5 Hamburg 3 Dél-Alföld 8 Hessen 6 Mecklenburg-Vorpommern 2 Niedersachsen 10 Nordrhein-Westfalen 26 Rheinland Pfalz 5 Saarland 3 Freistaat Sachsen 4 Sachsen-Anhalt 4 Schleswig-Holstein 4 Freistaat Thüringen 4 VÁLASZADÓ BEOSZTÁSA SZERINT legmagasabb szint 68 második szint 32 alacsonyabb szint - SZEKTOR SZERINT ipar szolgáltatás mezőgazdaság 4 1 közigazgatás, közszolgálat 4 19 egyéb 17 19

12 12 Módszertani megjegyzések A kutatás mintája mind a munkavállalók, mind a munkaadók esetében reprezentálja a munkahelyeket a foglalkoztatottak száma szerint a következő csoportosításban: 50 fő alatti, fős és 250 vagy több fős vállalatok. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok alacsony valós aránya a 200 fős mintában nagyon alacsony elemszámot eredményez a munkáltatók esetében; ennek a problémának a kezelésére a valós arányuknál nagyobb arányban szerepelnek a mintában, a reprezentativitást pedig súlyozással biztosítottuk. Annak érdekében, hogy ne a súlyozott alacsony elemszám alapján vonjunk le következtetéseket a kutatásban a legnagyobb méretű vállalatok gyakorlatáról, a cégméret szerinti bontásokat a reprezentativitást biztosító súly nélkül vizsgáljuk. A mintavétel statisztikai hibahatára a munkavállalók esetében maximum +/-4,5 százalékpont, ami azt jelenti, hogy az 50%-hoz közelítő eloszlások esetén két eredmény között akkor van különbség a valóságban is, ha legalább 9 százalékpont a mintában megfigyelt különbség. A munkáltatók esetében az alacsonyabb elemszámból következően ez a maximális hibahatár nagyobb: +/-7 százalékpont. Az adatok ismertetésénél a szignifikáns összefüggésekre minden esetben felhívjuk a figyelmet. A kérdések közötti összefüggések elemzésénél százalékos értékek esetén chi-négyzet próbán alapuló szignifikanciavizsgálat alapján közöljük az erre vonatkozó eredményeket, egyes esetekben a kereszttábla egy-egy cellájának az átlagtól való eltérése esetén adjusztált reziduálisokból indulunk ki. Átlagoknál t-próba alapján állapítjuk meg, hogy szignifikáns-e az adott összefüggés. Szignifikáns összefüggésről az elemzés során akkor beszélünk, ha egy mért összefüggés 95 százalékosnál nagyobb valószínűséggel igaz az ország felnőtt népességére, tehát nem tekinthetjük véletlennek. A kutatási jelentésben a százalékok egész számra kerekítve, az átlagok egy tizedes jegyre kerekítve jelennek meg. A százalékok összege a kerekítés miatt ±1 százalékponttal eltérhet a 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget egyetlen kérdezett sem választott, az adat helyén a táblázatokban jel szerepel. Ha a megkérdezettek kevesebb, mint egy százaléka élt egy adott

13 válaszlehetőséggel, azt a táblázatokban ugyancsak a kerekítés szabályait alkalmazva nullával jelöljük. Azokban a táblázatokban és ábrákon, amelyekben az adatokat sorba rendezve közöljük, az azonos adattal (azonos százalékos értékkel vagy azonos átlaggal) szereplő tételek a fel nem tüntetett tizedes értéknek megfelelő sorrendben következnek egymás után. A táblázatokban és az ábrákon helyhiány miatt egyes kérdések és válaszlehetőségek szövegét értelemszerűen lerövidítettük. Az adatokat, amennyiben releváns, cégméret, szektor, illetve szocio-demográfiai bontások szerint is közöljük. A táblázatokban a nem szignifikáns összefüggéseket bemutató számokat szürke számok jelölik. Ha egy kérdés egyetlen összetevője sem szignifikáns valamely háttérváltozó csoportjaiban azt a szövegben jelezzük, a táblázatot pedig nem közöljük. Egy adott cellának az átlagtól (reziduálisoktól) való eltérését a cellák színezésével jelöljük a következő módon: Az átlagosnál szignifikánsan magasabb érték Az átlagosnál szignifikánsan alacsonyabb érték Az alacsony elemszámok miatt a szektoronkénti bontások során a mezőgazdaságot az egyéb kategóriába soroltuk. 13

14 14 A MUNKAHELYI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI ESZKÖZÖK MAGÁNCÉLÚ HASZNÁLATA A munkahelyi eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkahelyeken A kutatásban megkérdezett magyar munkavállalók több, mint fele látogat meg munkaidőben internetes oldalakat nem a munkahelyi feladatokhoz kapcsolódóan; kisebbségben vannak azok, akik valamely közösségi hálózatra is belépnek; csaknem 50%- ban folytatnak magánbeszélgetést a munkahelyi telefonjukon, fogadnak magán jellegű postai küldeményeket a munkahelyükön és tárolnak a munkához nem kapcsolódó fájlokat a számítógépükön. Mindössze a munkavállalók 19%-a állítja magáról, hogy egyiket sem teszi a felsoroltak közül. A kutatás során nem szereztünk információt arról, hogy az adott munkavállalónak munkaidőben van-e lehetősége számítógépet használni, így ezek az arányok az irodai munkát végzők között még nagyobbak lehetnek. Erre utal az, hogy például a nagyobb valószínűséggel számítógép előtt, illetve irodában dolgozó, diplomások minden vizsgált kommunikációs és informatikai eszköz esetében az átlagosnál magasabb magánjellegű használatról számolnak be. Az internetet (a közösségi hálózatokat is beleértve) kisebb mértékben használják a német munkavállalók a magyaroknál; a számítógépükön is kisebb valószínűséggel tárolnak a munkájukhoz nem használt fájlokat, viszont postai küldeményeket ugyanolyan arányban fogadnak, a munkahelyi telefont pedig valamivel nagyobb mértékben használják. Németországban 28% azon munkavállalók aránya, akik állításuk szerint egyik eszközt sem használják. Később látni fogjuk, hogy a németországi munkahelyeken az internethasználat nagyobb mértékű korlátozása jellemző, tehát a különbségek valószínűleg erre vezethetők vissza (16. ábra). A munkáltatók mind on, mind Németországban rendre nagyobb mértékű munkahelyi magánjellegű eszköz-használatról számolnak be a beosztottak részéről, mint maguk a munkavállalók. Németországban a legtöbb kérdésnél még valamivel a magyarországinál is nagyobb a különbség aközött, amit a munkáltatók feltételeznek és amit a munkavállalók állítanak. on az eltérést a munkavállalók és a munkáltatók

15 15 percepciója között részben magyarázhatja, hogy a két minta szektor szerinti megoszlása különbözik (a megkérdezett munkáltatók jóval kisebb valószínűséggel dolgoznak például a közigazgatás területén, mint a megkérdezett munkavállalók), ám Németországban ezek az arányok jóval kiegyenlítettebbek a két minta között, tehát az eltérés mögött más okokat feltételezhetünk. 3. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók és a munkáltatók szerint Ön a munkahelyén / Az Ön által képviselt munkáltató munkavállalói (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat(nak) olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatok ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik (bejelentkeznek) valamely közösségi hálózatba magyar munkáltató magyar munkavállaló fogad(nak) magánjellegű postai küldeményeket német munkáltató német munkavállaló folytat(nak) a munkahelyi telefonon magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol(nak) a számítógépen a munkához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat A munkáltatóknak feltett kérdés arra is lehetőséget ad, hogy lássuk, milyen mértékűnek gondolják a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök használatát. A válaszokból az derül ki, hogy összhangban a probléma mértékére utaló kérdésekkel, amelyeket később látni fogunk (11. ábra) egyik eszköznél sincsenek többségben azok, akik szerint a munkavállalók rendszeresen használják azt magáncélokra. A legnagyobb használatot az internet esetében feltételezik, és ez is egybecseng azzal, hogy az internet-használat korlátozását gondolják mindkét országban a munkavégzés hatékonyságát leginkább növelő beavatkozásnak (9. ábra).

16 4. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkáltatók szerint Álláspontja szerint az Ön által képviselt munkáltató munkavállalói: (%) 16 MAGYARORSZÁG (munkaidőben) meglátogatnak olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladataik ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkeznek valamely közösségi hálózatba fogadnak magánjellegű postai küldeményeket folytatnak a munkahelyi telefonjukon magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárolnak-e a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat NÉMETORSZÁG (munkaidőben) meglátogatnak olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladataik ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkeznek valamely közösségi hálózatba fogadnak magánjellegű postai küldeményeket folytatnak a munkahelyi telefonjukon magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárolnak-e a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat rendszeresen időnként soha A munkavállalók válaszai alapján egyik országban sincs szignifikáns hatása sem a szektornak, amelyben a munkahely működik, sem a munkahely méretének arra, hogy a dolgozók használják-e magáncélokra a kommunikációs és informatikai eszközöket (5. és 6. táblázat). A munkavállalók válaszai szerint on nincs egyik eszköz használatra sem hatása a cég méretének, Németországban pedig azt láthatjuk, hogy a kisebb (50 fő alatti) vállalkozások dolgozói az átlagnál alacsonyabb, a legnagyobb (250 fős vagy nagyobb) vállalatok munkatársai pedig az átlagnál magasabb valószínűséggel tárolnak magánjellegű adatokat a munkahelyi számítógépükön. A gazdasági szektorok között egyes esetekben láthatunk különbséget ebben a tekintetben, bár ezt valószínűleg befolyásolja a munka irodai vagy fizikai jellege is, például on a közigazgatás, közszolgáltatás területén dolgozók az átlagnál nagyobb, az iparban dolgozók pedig az áltagnál kisebb valószínűséggel interneteznek munkaidőben.

17 5. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint a vállalat mérete szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 17 Németország fő 250 fő vagy több fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint szektor szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat

18 18 Társadalmi-demográfiai összefüggések Az iskolai végzettség növekedése mentén mind a magyar, mind a német munkavállalóknál nő annak a valószínűsége, hogy a megkérdezettek használják magáncélokra az internetet a munkahelyükön és tárolnak a számítógépükön olyan adatokat, amelyek nem kapcsolódnak a munkájukhoz; on a magasabb végzettség a közösségi oldalak munkahelyi használatát is valószínűsíti. Az összefüggés valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a magas végzettségűek nagyobb arányban végeznek irodai munkát, tehát lehetőségük van használni a munkahelyi informatikai és kommunikációs eszközöket. A közösségi hálózatok esetében az életkor is befolyásoló: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel lép be valamelyik hálózatba a munkahelyén, ami viszont a közösségi hálózatok használóinak az átlagosnál alacsonyabb életkorára vezethető vissza. 7. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint a válaszadó iskolai végzettsége szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat Németország alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú

19 8. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának gyakorisága a munkavállalók szerint a válaszadó életkora szerinti bontásban (%, az igennel válaszolók aránya) (munkaidőben) meglátogat olyan internetes oldalakat, amelyek nem a munkahelyi feladatai ellátásához szükségesek (munkaidőben) bejelentkezik valamely közösségi hálózatba fogad magánjellegű postai küldeményeket folytat a munkahelyi telefonján magánjellegű telefonbeszélgetéseket tárol a számítógépén a munkájához nem kapcsolódó adatokat, fájlokat vagy több Németország vagy több A munkahelyi eszközök magáncélú használatának munkáltatói értékelése A magyar munkaadók nagyobb jelentőséget és nagyobb pozitív hatást tulajdonítanak az adatvédelmi problémákat érintő korlátozásoknak a munka hatékonysága szempontjából, mint a német munkaadók. Mindkét ország munkáltatói között többségben vannak azok, akik szerint a postai küldemények és ek tartalmának ellenőrzése inkább rontja a munka hatékonyságát, mint javítja, de így is a magyar válaszadók negyede gondolja azt, hogy ez hatékony eszköz a munkavégzés hatékonyságának növelésére. Németországban a kamerás megfigyelés is az inkább káros eszközök közé sorolható, on ennél a kérdésnél már nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint hasznos lehet. A magyar munkáltatók között minden más korlátozásnál (adatvédelmi szabályzat, elektronikus beléptető rendszer, az internet-használat szabályozása) többségben vannak azok, akik szerint eredményesen lehet használni a munkahelyeken; a német munkáltatók között ezek a kérdések csak a relatív többség egyetértését tudják elérni, magas arányban nyilatkoznak úgy, hogy nincs hatásuk a korlátozásoknak.

20 20 9. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának korlátozása Álláspontja szerint egy magyarországi/németországi munkahelyen általában véve hogyan hat a munkavállalók munkavégzésének hatékonyságára: (%) MAGYARORSZÁG átlag postai küldemények és ek ellenőrzése ,6 adatvédelmi szabályzat alkalmazása ,5 elektronikus beléptető rendszer ,7 kamerás megfigyelés ,2 internet-használat szabályozása ,4 NÉMETORSZÁG postai küldemények és ek ellenőrzése ,4 adatvédelmi szabályzat alkalmazása ,0 elektronikus beléptető rendszer ,0 kamerás megfigyelés ,4 internet-használat szabályozása ,2 jelentősen rontja csekély mértékben rontja nem hat csekély mértékben javítja jelentősen javítja A munkahely mérete általában nincs hatással arra, hogy mennyire tartják eredményesnek ezeket az eszközöket a munkáltatók a munkavégzés hatékonyságának növelésében; egyedül az adatvédelmi szabályzat alkalmazásánál látjuk, hogy a magyarországi nagyobb vállalatok erősebb pozitív hatást tulajdonítanak neki, mint a kisebb cégek. A szektorok között sem on, sem Németországban nincs különbség abban, hogy mennyire tartják a munkáltatók károsnak vagy hasznosnak ezeket az eszközöket. Az internet-használat korlátozásának megítélésére az sincs hatással, hogy a munkáltató mennyire tartja jellemzőnek a munkavállalók között a magáncélú használatot vagy a közösségi hálózatokba való belépést.

21 10. táblázat: Adatvédelmi szabályzat alkalmazásának hatása a munkáltatók szerint a vállalat mérete szerinti bontásban (%) Németország fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt fő 250 fő vagy több adatvédelmi szabályzat alkalmazása inkább rontja nem hat inkább javítja összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% átlag 3,5 3,7 3,8 3,0 3,1 3,1 Összhangban a használat gyakoriságára vonatkozó kérdéssel és azzal, hogy milyen hatást tulajdonítanak a korlátozásnak, a munkáltatók többsége szerint nem okoz jelentős kárt a kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használata a munkahelyeken. A magyar munkáltatók képviselői kérdéstől (eszköztől) függően 3 és 11% között gondolják úgy, hogy a munkavállalók ilyen magatartása jelentős kárt okoz; Németországban valamivel nagyobb arányban: 6 és 29% között. Mindkét ország munkáltatói a közösségi hálózatok használatát tartják a legveszélyesebbnek, de ennek az aggodalomnak a mértéke jóval nagyobb a német vezetőknél, mint a magyaroknál. Kimagasló még a számítógépen tárolt magánjellegű adatok és szoftverek miatti aggodalom, különösen a német munkáltatóknál.

22 ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának hatása a munkahelyeken Tapasztalatai szerint az Ön által képviselt munkáltatónál mekkora kárt okoz: (%) MAGYARORSZÁG a jogosulatlan magáncélú internethasználat jogosulatlan magáncélú telefonhasználat közösségi hálózatok használata munkaidőben magánjellegű postai küldemények küldése a számítógépen tárolt magánjellegű adatok, szoftverek NÉMETORSZÁG a jogosulatlan magáncélú internethasználat jogosulatlan magáncélú telefonhasználat közösségi hálózatok használata munkaidőben magánjellegű postai küldemények küldése a számítógépen tárolt magánjellegű adatok, szoftverek nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz Nagyobb mértékűnek gondolják a károkozást azok a vezetők, akik úgy tudják, hogy az általuk képviselt munkáltatónál dolgozó munkavállalók rendszeresen használják az eszközöket magáncélokra, mint azok, akik szerint ez csak alkalmi. Annak megítélésére, hogy a kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használata mekkora károkat okoz nincs hatással a munkahely mérete és a szektor sem.

23 12. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának hatása a munkahelyeken a használat vezetők által feltételezett gyakorisága szerint (%) Németország 23 rendszeresen időnként soha rendszeresen időnként soha a jogosulatlan magáncélú internet-használat nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% jogosulatlan magáncélú telefonhasználat nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% közösségi hálózatok használata munkaidőben nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% magánjellegű postai küldemények küldése nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% a számítógépen tárolt magánjellegű adatok, szoftverek nem okoz kárt csekély mértékű kárt okoz jelentős kárt okoz összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100%

24 A magyar munkáltatók 90, a németek 84%-a válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokkal jár a munkáltató eszközeinek magáncélú használata a munkahelyeken. A vezetők a legnagyobb kockázatot a munkaidő-kiesésben, a figyelem elterelődésében látják, különösen igaz ez a németországi megkérdezettekre, ők, több, mint 50%-ban adtak ilyen választ. A második legnagyobb probléma a magyar vezetők szerint az esetleges adatszivárgás, az, hogy a magánhasználat révén nő annak a kockázata, hogy illetéktelenek hozzáférnek vállalati adatokhoz; hasonló mértékű, ettől nem teljesen független lehetőség a vírusok bekerülése a rendszerbe. A költségek növekedése lényegében csak a magyarországi munkáltatóknál jelenik meg kockázatként, a megkérdezettek 15%-a említette. Mindkét országban viszonylag magas (on 26%, Németországban 23%) azok aránya, akik szerint a munkahelyi eszközök használata nem jelent valós veszélyt a munkahelyeken. 13. ábra: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának kockázata a munkahelyeken Álláspontja szerint milyen kockázatokkal jár a munkáltató eszközeinek jogosulatlan magáncélú használata? (%, nyitott kérdés, több válasz lehetséges, így a százalékok összege nagyobb lehet 100%-nál) 24 figyelem elterelődése, hatékonyság csökkenése nincs kockázata vagy elenyésző adatszivárgás, vállalati adatok szándékos vagy szándékolatlan megosztása vírusveszély költségnövekedés (pl. telefonhasználat esetén) illegális szoftverek, illegális tartalmak kerülhetnek a gépekre magyar német eszközök meghibásodása, amortizáció, a rendszer túlterhelése 2 3 egyéb nem jellemző az ilyen használat, jól van szabályozva a cégnél A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök használata által jelentett kockázat megítélését csak nagyon kis mértékben befolyásolja a vállalat mérete. A céges adatokhoz

25 való illetéktelen hozzáférés valamivel jobban érinti a nagy cégeket; a kieső munkaidő pedig Németországban a kisebb vállalkozások számára fontosabb érv. 14. táblázat: Kommunikációs és informatikai eszközök magáncélú használatának kockázata a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország fő a figyelem elterelődése, a hatékonyság csökkenése nincs kockázata vagy elenyésző adatszivárgás, vállalati adatok szándékos vagy szándékolatlan megosztása vírusveszély költségnövekedés illegális szoftverek vagy tartalmak kerülhetnek a gépekre eszközök meghibásodása, amortizáció, a rendszer túlterhelése egyéb fő vagy több Láthattuk, hogy a válaszok körülbelül negyede mindkét országban az volt, hogy nincs, vagy csak elenyésző kockázata van annak, ha a munkavállalók használják a munkahelyi kommunikációs eszközöket. A részletesebben kifejtett válaszok között két jellemző érvet találunk erre: 1. a munkahelyi együttműködés fontos feltétele a bizalom; 2. életszerűtlen lenne teljesen korlátozni a magánhasználatot és ez rontaná a hangulatot. Idézetek: A bizalmat fontos dolognak tartom,nem kívánom erővel korlátozni a kollégákat. Eddig ez a hozzáállás bevált. Ha nem tudom őket másképp megfelelően motiválni, hogy a cég érdekében teamként dolgozzanak, a tiltással sem fogok jobb eredményt elérni. Jár némi kockázattal, de szeretnék bízni a munkavállalókban. Ha ezt nem tehetem attól inkább megválok, nem szeretném hogy a többiek érdeke csorbuljon 1 valaki miatt aki rosszul él a kapott szabadsággal. Alapvetően az eszközök használata csekély kárt okoz, általában megtérül a jobb hangulatú munkahelyi légkörben végzett hatékonyabb munka miatt. Megfelelően képzett személyek esetén nincs ilyen kockázat. Normál használat esetén nincs ilyen kockázat. A munkahely az élet része, a személyiség korlátozása negatívan hat a hatékonyságra és motiválatlansághoz vezet.

26 A munkáltatók képviselői által indokoltnak tartott jogkövetkezmények a munkahelyi eszközök jogosulatlan használata esetén 26 A legjellemzőbb indokoltnak tartott jogkövetkezmény, ha a munkavállalók jogosulatlanul magáncélból használják a munkahelyi eszközöket a munkáltatók szerint a felmerült költségek megtérítése, ezt követi a fegyelmi eljárás és csak 14-15% gondolja ezt megfelelő oknak a felmondásra. Az egyéb válaszok között 3-4%-ban találunk olyan választ, hogy nem indokolt semmilyen jogkövetkezmény, tehát a jogosulatlan használatot a munkáltatók kimagasló többsége valamilyen módon szankcionálná. Sem a vállalat mérete, sem a szektor nincs hatással arra, hogy milyen következményeket tartanak indokoltnak a munkáltatók ilyen esetekben. 15. ábra: A munkahelyi eszközök használatának jogkövetkezményei Általánosságban milyen jogkövetkezményeket tart indokoltnak a munkáltató eszközeinek jogosulatlan magáncélú használatával szemben? (Több válasz lehetséges, így az arányok összessége meghaladhatja a 100%-ot) felmerült költségek megtérítése fegyelmi eljárás felmondás figyelmeztetés a mértékétől függ szabályozni és ellenőrizni kell, nem büntetni kiesett munkaidő ledolgozása semmilyen jogkövetkezmény nem indokolt magyar német

27 27 ADATKEZELÉSI GYAKORLAT A MUNKAHELYEKEN A munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközök ellenőrzésének gyakorlata A munkavállalók állításai alapján mind a magyarországi, mind a németországi gyakorlatban kisebbségben vannak azok a munkahelyek, amelyeken a munkavállalók magánszférához való jogát oly módon korlátozza a munkaadó, hogy ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközökön áramló információk tartalmát vagy figyeli a munkavállalók tartózkodási helyét. A német munkavállalók tudomása szerint a munkáltatóik kevésbé sértik meg a magánszférájukat, mint a magyar munkavállalók szerint (kevésbé jellemző, hogy ellenőrzik a postai küldemények tartalmát, az eket, nem jellemző a kamerás megfigyelés), viszont erősebb megelőző rendszerek működnek: nagyobb valószínűséggel korlátozzák az internethasználatot, mint on, jobban ellenőrzik a munkahelyi számítógépek tartalmát és jellemzőbb az elektronikus beléptető rendszer használata is. Annak ellenére, hogy a beléptető rendszer jellemzőbb Németországban, mint on, a magyar munkavállalók jóval nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy a munkáltató nyomon követi a tartózkodási helyüket. Összességben tehát a német munkahelyeken az infrastruktúra szintjén jelenik meg nagyobb fegyelem, de a magánszférájukat kevésbé érzik sértve az érintettek. A felsoroltak közül egyik sem jellemző on a megkérdezettek 19%-ának a munkahelyére; Németországban ez az arány 28%. on a munkavállalók többségének (59%) megfigyelik saját benyomása szerint a munkahelyén vagy a kommunikációját, vagy a mozgását; Németországban ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 20%. A magyar munkavállalók 12%-ának mind a postáját, mind az e- mailjét, mind a tartózkodási helyét ellenőrzik állítása szerint, 19%-nak a háromból kettőt, 28%-nak pedig egyet. Amennyiben csak egyet, az legjellemzőbben a tartózkodási hely, majd a posta és legkevésbé az ek ellenőrzése valószínű. A kérdések értelmezésének a két ország válaszadói között eltérő módjára utal az, hogy mindezek ellenére összességében a

28 magyar munkavállalók kisebb arányban gondolják úgy, hogy a munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát (28%), mint a német válaszadók (35%) (19. ábra). 16. ábra: A munkavállalók tapasztalatai az adatforgalom és a tartózkodási hely megfigyeléséről a munkáltató által Tudomása szerint az Ön munkahelyén (%) 28 a munkáltató ellenőrzi-e a postai küldemények tartalmát 7 37 a munkáltató ellenőrzi-e az ek tartalmát a munkáltató ellenőrzi-e a munkavállalók számítógépén tárolt adatokat magyar munkavállaló a munkáltató korlátozza-e a munkavállalók internet-használatát működik-e kamerás megfigyelés német munkavállaló működik-e elektronikus beléptető rendszer a munkáltató nyomon követi-e a munkavállalók tartózkodási helyét A személyes kommunikáció megfigyelése jellemzően nem függ a foglalkoztató munkahely méretétől; az internethasználat korlátozása, a számítógépen tárolt adatok ellenőrzése és a kamerás megfigyelés viszont mind on, mind Németországban a nagyobb munkahelyekre jellemző. on a szektor is befolyásoló tényező néhány ponton: az internethasználat korlátozása jellemzőbb az ipari munkahelyeken, mint a szolgatatás vagy közigazgatás területén működőkön; a kamerás megfigyelés és az elektronikus beléptető rendszer valószínűsége jóval kisebb a közigazgatásban, mint bármely más szektorban. A német munkahelyek esetében a szektor nem befolyásolja ezt a tényezőt.

29 17. táblázat: A munkavállalók tapasztalatai az adatforgalom és a tartózkodási hely megfigyeléséről a munkáltatók által a vállalat mérete szerinti bontásban (%) a munkáltató ellenőrzi-e a postai küldemények tartalmát a munkáltató ellenőrzi-e az ek tartalmát 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 29 Németország fő 250 fő vagy több a munkáltató ellenőrzi-e a munkavállalók számítógépén tárolt adatokat a munkáltató korlátozza-e a munkavállalók internethasználatát működik-e kamerás megfigyelés működik-e elektronikus beléptető rendszer a munkáltató nyomon követi-e a munkavállalók tartózkodási helyét táblázat: A munkavállalók tapasztalatai az adatforgalom és a tartózkodási hely megfigyeléséről a munkáltatók által szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkáltató ellenőrzi-e a postai küldemények tartalmát a munkáltató ellenőrzi-e az ek tartalmát a munkáltató ellenőrzi-e a munkavállalók számítógépén tárolt adatokat a munkáltató korlátozza-e a munkavállalók internethasználatát működik-e kamerás megfigyelés működik-e elektronikus beléptető rendszer a munkáltató nyomon követi-e a munkavállalók tartózkodási helyét

30 30 A munkahelyek jellemzői adatvédelmi szempontból A munkavállalói minta alapján on jobban szabályozott, intézményesített adatvédelem feltételezhető, mint a munkáltatói minta alapján: a munkavállalói minta szerint a munkahelyek negyedében, a munkáltatói minta szerint 13%-ában működik adatvédelmi felelős; a munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat is nagyobb valószínűséggel tartják jól dokumentáltnak és hozzáférhetőnek a munkavállalók, mint a munkáltatók. Ugyanezt láthatjuk az egyes adatvédelmi kérdések szabályozottságánál is (24. ábra). A munkáltatói és a munkavállalói válaszok közötti különbséget a szektor nem magyarázza, vagyis az egyes szektorokban is láthatjuk ezeket az eltéréseket. A német mintákban ilyen jellegű tendenciaszerű eltérést a munkavállalók és a munkáltatók között nem látunk; valamivel nagyobb arányban állítják a munkavállalók, hogy működik adatvédelmi felelős, de az adatkezelésre vonatkozó szabályozásnál jól dokumentáltsága és hozzáférhetősége esetén a munkáltatók látják kedvezőbbnek a helyzetet a két csoport közül. Bár egy németországi munkahelyen sokkal nagyobb valószínűséggel létezik adatvédelmi felelős, mint egy magyarországi vállalatnál, összességében nincs jelentős különbség abban, ahogy a két ország dolgozói a munkahelyi adatvédelem szabályozottságát látják. A munkahelyi adatvédelmi konfliktus valamivel gyakoribb Németországban, mint on, de mindkét országban igen ritka. Ahogy azt már korábban láttuk, az informatikai és kommunikációs eszközök használatát mind a munkavállalói, mind a munkáltatói percepciók szerint szigorúbban ellenőrzik Németországban, mint on annak ellenére, hogy a magánszférát esetleg sértő ellenőrzések ( , posta ellenőrzése) a munkáltatók benyomása alapján jellemzőbbek hazánkban (16. ábra).

31 ábra: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból Az alábbi állítások közül melyek igazak az Ön munkahelyére / az Ön által képviselt munkáltatóra? (%) A munkahelyemen / a munkáltatónál működik adatvédelmi felelős A munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető magyar munkáltató magyar munkavállaló német munkáltató német munkavállaló A munkahelyemen / a munkáltatónál volt már konfliktus a munkavállalói adatok kezelésével kapcsolatban A munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát Az adatvédelem szervezettsége mind on, mind Németországban függ a munkahely méretétől, bár más léptékekben jelennek meg a különbségek: például Németországban egy nagy (250 fős vagy nagyobb) vállalat 80%-os valószínűséggel foglalkoztat adatvédelmi felelőst, míg on ebben a csoportban is kisebbségben vannak azok, akiknél van ilyen. A kommunikációs és informatikai eszközök használata is a nagyobb munkahelyekre jellemző inkább ahogy azt egy korábbi kérdés vizsgálatánál már láttuk (17. ábra). on a munkáltatók válaszai alapján az adatvédelmi felelős intézménye jelentősen nagyobb valószínűséggel fordul elő a közigazgatás területén; a munkavállalók válaszai alapján nincs különbség az egyes szektorok szerint ezekben a kérdésekben, Németországban az adatvédelmi felelős intézménye és a jól dokumentált szabályozás egyaránt az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző a közigazgatásra, mint a többi szektorra.

32 20. táblázat: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból a munkavállalók által a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 32 Németország fő A munkahelyemen működik adatvédelmi felelős A munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető A munkahelyemen volt már konfliktus a munkavállalói adatok kezelésével kapcsolatban A munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát 250 fő vagy több táblázat: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból a munkáltatók által a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország fő a munkáltatónál működik adatvédelmi felelős a munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető a munkáltatónál volt már konfliktus a munkavállalói adatok kezelésével kapcsolatban a munkáltató szigorúan ellenőrzi a kommunikációs és informatikai eszközök használatát 250 fő vagy több táblázat: A munkahelyek jellemzése adatvédelmi szempontból a munkavállalók által szektor szerinti bontásban (%) Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb A munkahelyemen működik adatvédelmi felelős A munkavállalók adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás jól dokumentált és hozzáférhető táblázat: Adatvédelmi felelős a munkahelyeken on a munkáltatók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigaz-gatás egyéb a munkáltatónál működik adatvédelmi felelős

33 33 Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkahelyeken on a munkavállalók szerint a munkahelyek többségén szabályozva van az adatkezelés legtöbb vizsgált aspektusa, csak az ellenőrzése, a közösségi oldalak használata és a kamerák által rögzített felvételek esetében vannak kisebbségben azok, akik ezeket a kérdéseket tisztázó belső szabályzatról tudnak. A munkáltatók válaszai alapján viszont csak a postai küldemények felbontása és a telefon magáncélú használata van a munkahelyek szűk többségében szabályozva. Néhány esetben Németországban is nagyobb arányban feltételeznek a munkavállalók szabályozottságot, mint amiről a munkáltatók beszámolnak: a telefon és az internet magáncélú használatánál. A két országban tapasztalható helyzetet összehasonlítva összességében elmondható, hogy a német munkahelyeken nagyobb valószínűséggel vannak szabályozva az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések, mint a magyar munkahelyeken. A német és a magyar munkáltatóknak feltett kérdések alapján a németországi munkahelyeken nagyobb valószínűséggel szabályozzák a személyes adatok és az adatvédelmi panaszok kezelését, az ek ellenőrzését, a munkahelyi magán célú internethasználatot és a közösségi oldalak használatát, mint a magyarországi munkahelyeken. A különbség több esetben jelentős: például a közösségi oldalak használatára a magyar munkaadók 20%-a szerint áll rendelkezésre szabály az általuk képviselt munkahelyen, míg ez az arány a német munkáltatók válaszai alapján Németországban 45%. Nincs érdemi (szignifikáns) különbség a két ország munkahelyei között a postai küldemények felbontásának, a telefon magáncélú használatának és a kamerák által rögzített felvételek kezelésének szabályozottsága között. A munkavállalók információit hasonlítva össze, kevesebb területen van különbség a két ország között a szabályozottság mértékében: az ek ellenőrzésénél, az internethasználatnál és a közösségi oldalak használatánál tudnak a német munkavállalók nagyobb mértékű szabályozottságról, a kamerák által rögzített felvételeknél pedig a magyar munkavállalók. Azok között, akiknek a munkahelyén van kamerás megfigyelés, a magyar munkavállalók 73, a német munkavállalók 61% tudja úgy, hogy szabályozva van a felvételek kezelésének kérdése.

34 ábra: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága Tudomása szerint van a munkahelyén belső szabályozás /Van az Ön által képviselt munkáltatónál belső szabályozás (%) munkavállaló személyes adatainak kezeléséről a munkavállaló munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről a postai küldemények felbontásáról a telefon magáncélú használatáról az ek ellenőrzéséről az internet magáncélú használatáról a közösségi oldalak használatáról a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről magyar munkáltató magyar munkavállaló német munkáltató német munkavállaló Mind on, mind Németországban igaz, hogy a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyeken nagyobb valószínűséggel van szabályozva a munkavállalók adatainak kezelése és néhány esetben minél nagyobb a munkahely, annál inkább szabályozzák ezeket a kérdéseket.

35 25. táblázat: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkavállalók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 35 Németország fő a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 250 fő vagy több a postai küldemények felbontásáról a telefon magáncélú használatáról az ek ellenőrzéséréről az internet magáncélú használatáról a közösségi oldalak használatáról a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről táblázat: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkáltatók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország fő a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 250 fő vagy több a postai küldemények felbontásáról a telefon magáncélú használatáról az ek ellenőrzéséréről az internet magáncélú használatáról a közösségi oldalak használatáról a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről

36 36 A munkahelyi adatvédelem és adatkezelés szabályozottsága szempontjából az átlagostól on a közszféra tér el, a többi szektor között nincs statisztikai különbség. Egy, a közszférához tartozó munkahely a többi szektor munkahelyeinél nagyobb valószínűséggel szabályozza a munkavállaló személyes adatainak kezelésével kapcsolatos kérdést, a munkáltató adatvédelmi panaszainak ügyét és a postai küldemények felbontását; miközben az átlagosnál kevésbé szabályozott ebben a közegben az internethasználat, a közösségi oldalak látogatása és a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezelése. Németországban is a közszféra munkahelyein a leginkább szabályozott az adatkezelés, itt ez az internethasználatra és az ek tartalmának kérdésére is igaz. Észrevehető még a szolgáltató szektor munkahelyeinek az átlagosnál kisebb valószínűségű szabályozottsága. 27. táblázat: Az adatvédelmi kérdések szabályozottsága a munkavállalók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről a postai küldemények felbontásáról a telefon magáncélú használatáról az ek ellenőrzéséréről az internet magáncélú használatáról a közösségi oldalak használatáról a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 42/71* 47/76 22/70 38/69 Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről a postai küldemények felbontásáról a telefon magáncélú használatáról az ek ellenőrzéséréről az internet magáncélú használatáról a közösségi oldalak használatáról a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről 35/100 20/42 37/100 23/75 *Az első szám az összes megkérdezett közötti arányt, a második a kamerás megfigyeléssel rendelkező munkahelyeken dolgozók körében mért arányt mutatja be.

37 37 Az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatos munkahelyi tájékoztatás A magyar munkavállalók 30, a német munkavállalók 14%-a állítja, hogy nem ismertették vele semmilyen formában a munkahelyén az adatvédelmi szabályokat. A munkáltatók mindkét országban 30% körüli arányban számolnak be arról, hogy nincsenek ilyen szabályok. Az adatkezeléssel kapcsolatos belső szabályozásról a munkavállalók leggyakrabban szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás révén szereznek információt mindkét országban; a második leggyakoribb mód az adatvédelmi nyilatkozat aláírása, ezt pedig az adatvédelmi felelős felől érkező tájékoztatás követi. A felsorolt lehetőségek közül (munkaszerződésben rögzítés, szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi felelős) legalább kettő igaz egyszerre a magyar munkáltatók 53%-a szerint az általuk képviselt munkahelyen. A munkavállalóknál csak 35% állította, hogy legalább két formában találkozhatott a kérdés szabályozásával. A német munkáltatók és munkavállalók azonos arányban tudják úgy, hogy a felsoroltak közül legalább két módja létezik a tájékoztatásnak a munkahelyeken (62 és 60%). A magyar munkavállalók és munkáltatók körülbelül ugyanolyan arányban állítják, hogy nincsenek, illetve nem lettek ismertetve a munkavállalókkal adatkezeléssel kapcsolatos szabályok. A munkáltatók képviselői nagyobb arányban állítják, hogy a munkaszerződések tartalmazzák az ilyen kérdések tisztázást, vagy hogy közölték szóban vagy írásban a munkavállalókkal a szabályokat, vagy hogy adatvédelmi nyilatkozatot írattak alá, mint a munkavállalók. A két csoport lényegében ugyanolyan (22 és 24%) arányban állítja, hogy adatvédelmi felelős van a munkahelyen. A német munkáltatók is nagyobb arányban állítják, hogy a kérdést tartalmazza a munkaszerződés, illetve, hogy ismertették a szabályokat a munkavállalókkal, mint a munkavállalók. Hasonló arányban állítja a két csoport, hogy adatvédelmi nyilatkozatot írtak alá, illetve, hogy működik adatvédelmi felelős a munkahelyen. Az adatvédelmi nyilatkozat és az adatvédelmi felelős tájékoztatása kevésbé jellemző a magyar munkahelyekre, mint a németekre.

38 28. ábra: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról Az Ön által képviselt munkáltatónál a munkavállalókkal milyen módon ismertetik az elektronikus eszközök ellenőrzésére vonatkozó, illetve adatvédelmi szabályokat? / Milyen módon ismertették Önnel a munkahelyi elektronikus eszközök ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, illetve a munkáltatónál alkalmazott adatvédelmi szabályokat? (%) 38 a munkaszerződés rendelkezik erről a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot magyar munkáltató magyar munkavállaló német munkáltató a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról német munkavállaló Nem ismertették e szabályokat / nincsenek ilyen szabályok Összességében jellemzőbb a szabályok valamilyen formában történő rögzítése, illetve ismertetése a nagyobb munkahelyeken mind on, mind Németországban; jellemzőbb az adatvédelmi nyilatkozat és az adatvédelmi felelős által nyújtott tájékoztatás is. 29. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkavállalók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt Németország fő A munkaszerződés rendelkezett erről A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatott az adatvédelmi szabályokról 250 fő vagy több Nem ismertették e szabályokat

39 30. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkáltatók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 1. táblázat Németország 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt fő a munkaszerződés rendelkezik erről a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról fő vagy több nincsenek ilyen szabályok Németországban nem függ a gazdasági szektortól, hogy milyen formában tájékoztatják a munkavállalókat az adatvédelmi szabályokról. on az ipar és a szolgáltatás területén nagyobb valószínűséggel tartalmaz ilyen szabályokat a munkaszerződés; a szóbeli vagy írásbeli közlés egyéb formája, illetve az adatvédelmi nyilatkozat legnagyobb mértékben a szolgáltatási szektorra jellemző. A munkáltatók válaszai alapján a különböző szektorokban működő munkahelyek között alig vannak különbségek: on a közigazgatásban az átlagosnál jellemzőbb az adatvédelmi felelős által adott tájékoztatás; Németországban pedig a közigazgatásban a legkevésbé jellemző, hogy a munkaszerződés rendelkezne az adatvédelmi kérdésekről. 31. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkavállalók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) ipar szolgáltatás közigazgatás A munkaszerződés rendelkezett erről A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatott az adatvédelmi szabályokról egyéb Nem ismertették e szabályokat

40 32. táblázat: Munkahelyi tájékoztatás a szabályokról a munkáltatók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) 40 ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb a munkaszerződés rendelkezik erről a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról nincsenek ilyen szabályok Németország ipar szolgáltatás közigazgatás a munkaszerződés rendelkezik erről a munkáltató szóban vagy írásban ismerteti, illetve közzéteszi a vonatkozó szabályokat a munkavállaló aláír egy adatvédelmi nyilatkozatot a munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatja a munkavállalókat a vonatkozó szabályokról nincsenek ilyen szabályok Jogorvoslati lehetőségek A magyarországi munkavállalók a munkahelyi adatvédelmi visszaélésekkel szemben hatékony jogorvoslatért tudomásuk szerint elsősorban a munkahelyi felettesükhöz fordulhatnak (harmaduk ilyen választ adott), jelentős szerepe van még szerintük az adatvédelmi biztosnak és a munkaügyi bíróságnak. Munkahelyen belül létező, a kérdésben kompetens intézményhez (üzemi tanács, adatvédelmi felelős) összességében a munkavállalók tizede fordulna. Németországban ezzel szemben a legfontosabb fórum, ahova jogorvoslatért fordulhat a munkavállaló az üzemi tanács (30% választotta) és a munkavállalók több, mint ötöde fordulhat tudomása szerint ilyen esetben az adatvédelmi felelőshöz. A szakszervezetnek is jóval kisebb szerepe van on ebben a kérdésben, mint Németországban; a rendőrséghez mindkét országban rendkívül alacsony arányban fordulnának adatvédelmi visszaélés miatt. Azon munkavállalók, akik olyan munkahelyen dolgoznak ahol van adatvédelmi felelős (on 25%,

41 Németországban 59%) a magyar válaszadók esetében 24%-ban fordulnának hozzá jogorvoslati lehetőségért, a német munkavállalóknak pedig a 32%-a tenné ezt. A kérdésre adott válaszok alapján feltételezhető, hogy az adatvédelmi felelős intézménye mellett az üzemi tanács is jóval elterjedtebb Németországban, mint on. 33. ábra: Jogorvoslati lehetőségek - munkavállalók Álláspontja szerint kihez fordulhat hatékony jogorvoslatért a munkahelyi adatvédelmi visszaélésekkel szemben? (%) 41 német munkavállalók magyar munkavállalók munkahelyi felettes szakszervezet üzemi tanács munkahelyi adatvédelmi felelős adatvédelmi biztos munkaügyi bíróság rendőrség A munkahelyi felettesnek mindkét országban a kisebb munkahelyeken van kiemelkedő szerepe, hiszen ezek többségénél nem léteznek intézményesített lehetőségei az adatvédelmi problémák kezelésének. on például a legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalatok dolgozóinak 1%-a jelölte meg az üzemi tanácsot és 9%-a a munkahelyi adatvédelmi felelőst, mint lehetséges megoldást. Az összefüggés Németországban is igaz, csak más arányokkal, itt a legnagyobb vállalatok dolgozóinak kétharmada választotta az üzemi tanácsot vagy az adatvédelmi felelőst, és a mintába került legkisebb vállalkozások alkalmazottai is 24, illetve 14%-ban jelölték meg ezeket az intézményeket.

42 34. táblázat: Jogorvoslati lehetőségek a munkavállalók válaszai alapján a vállalat mérete szerinti bontásban (%) 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 42 Németország fő Munkahelyi felettes Szakszervezet Üzemi tanács Munkahelyi adatvédelmi felelős Adatvédelmi biztos / Bundesbeauftragter für den Datenschutz und die Informationsfreiheit 250 fő vagy több Munkaügyi bíróság / Gericht Rendőrség Összesen A szolgáltatás területén dolgozó magyar munkavállalók az átlagosnál alacsonyabb arányban említették az üzemi tanácsot a jogorvoslati lehetőségek között, a közigazgatásban dolgozók pedig a munkaügyi bíróságot. A munkaügyi bíróság a szolgáltatás területén dolgozók szemében jelenik meg a legfontosabb fórumként. Németországban a közigazgatásban leginkább jellemző az adatvédelmi felelős intézménye a munkavállalók válaszai alapján, az adatvédelmi biztost pedig az átlagosnál alacsonyabb valószínűséggel említették az iparban dolgozók.

43 35. táblázat: Jogorvoslati lehetőségek a munkavállalók válaszai alapján szektor szerinti bontásban (%) 43 ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb Munkahelyi felettes Szakszervezet Üzemi tanács Munkahelyi adatvédelmi felelős Adatvédelmi biztos / Bundesbeauftragter für den Datenschutz und die Informationsfreiheit Munkaügyi bíróság / Gericht Rendőrség Összesen 100% 100% 100% 100% Németország ipar szolgáltatás közigazgatás egyéb Munkahelyi felettes Szakszervezet Üzemi tanács Munkahelyi adatvédelmi felelős Adatvédelmi biztos / Bundesbeauftragter für den Datenschutz und die Informationsfreiheit Munkaügyi bíróság / Gericht Rendőrség Összesen 100% 100% 100% 100% Némileg eltérően megfogalmazott és más struktúrájú kérdéssel vizsgálta a kutatás a munkáltatók véleményét arról, hogy hova fordulhatnak a munkavállalók adatvédelemmel kapcsolatos problémák esetén, de összességében így is látható, hogy van eltérés a munkavállalók és a munkáltatók percepciójában: a munkáltatók mindkét országban kimagasló arányban a munkahelyi felettest jelölték meg olyanként, akihez ilyen kérdésekben a munkavállaló fordulhat. Jelentős szerepe ezen kívül csak Németországban van az üzemi tanácsnak (19%) és a munkahelyi adatvédelmi felelősnek (39%). A munkahelyen kívüli jogintézményeket (adatvédelmi biztos, munkaügyi bíróság) a munkáltatóknak feltett kérdés válaszkategóriái nem tartalmazták. A munkáltatók válaszaiban nincs szignifikáns különbség a különböző méretű vállalatok és a különböző szektorok képviselői között.

44 ábra: Jogorvoslati lehetőségek - munkáltatók Az Ön által képviselt munkáltatónál a munkavállalók kihez fordulhatnak a munkahelyi adatvédelmet érintő kérdéseikkel? (Több válasz lehetséges, így az arányok összessége meghaladhatja a 100%- ot) munkahelyi felettes szakszervezet 4 4 magyar munkáltató német munkáltató üzemi tanács 4 19 munkahelyi adatvédelmi felelős

45 45 ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISMERETEK A munkavállalók többsége mindkét országban úgy gondolja, hogy a munkáltató kezelheti a személyes adatait, a többi adattípusnál összetettebb a kép. Megfigyelhető, hogy a magyar munkavállalók összességében több jogot tulajdonítanak a munkaadónak, mint a német munkavállalók: csaknem minden vizsgált adattípus esetében jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a munkáltató kezelheti az adataikat. Az egyetlen adattípus, amelyről mind a magyar, mind a német munkavállalók kimagasló többsége úgy gondolja, hogy nem kezelheti a munkahely, az a munkavállaló tartózkodási helye munkaidőn kívül. on a munkavállalók mindössze 5, Németországban pedig 3%-a szerint kezelheti a munkáltató ezt az adatot. A kérdésre adott válaszok jelentős részben feltehetően a jogérzetből és nem a szabályok ismeretéből erednek. Ha elfogadjuk ezt a feltételezést, akkor azt láthatjuk, hogy mind on, mind Németországban elfogadhatónak tartja a többség a felismerhető személyes adatainak kezelését a munkáltató által, hasonlóan gondolkodnak a magyar munkavállalók a tartózkodási helyükről munkaidőben, de erre a kérdésre a németek többsége elutasító választ ad.

46 ábra: A munkavállalók ismeretei arról, hogy mely adatukat kezelheti a munkáltató Véleménye szerint a munkáltató kezelheti-e Önre vonatkozóan a következő adatokat? (%) személyes adatok mozgókép-felvétel 6 37 tartózkodási hely munkaidőben tartózkodási hely munkaidőn kívül magyar munkavállaló munkaidőben meglátogatott honlapok címe német munkavállaló munkahelyi levelezőrendszerből küldött e- mailek tartalma munkahelyi levelezőrendszerben fogadott e- mailek tartalma közösségi hálózatokon tett hozzászólások tartalma Az, hogy a munkavállalók mit gondolnak a munkaadó jogairól az egyes esetekben rendszerint összefügg azzal, hogy mennyire szabályozott az adatvédelem a munkahelyen, illetve hogy milyen formában tájékoztatják a szabályokról a munkaadókat. on a munkavállalók rendre nagyobb valószínűséggel vélik úgy, hogy a munkáltatójuknak jogában áll a különböző adataikat kezelni, ha szabályozva van az adatkezelés, adatvédelem a munkahelyen. Az összefüggést még a munkaidőn kívüli tartózkodási hely esetében is láthatjuk (amely adatot pedig a megkérdezettek kimagasló többsége szerint nem kezelhet a munkáltató): azokon a munkahelyeken, amelyeken a munkáltató aláíratott adatvédelmi nyilatkozatot, a dolgozók szignifikánsan nagyobb arányban (10% az átlagos 5%-hoz képest) gondolják úgy, hogy az erre vonatkozó adataikat is kezelheti a munkáltató (41. ábra). A szabályozás hatása az adatok kezelésével kapcsolatos tudásra / vélelemre különösen erősen kimutatható, ha egy adott médiumra vonatkozó szabályok léteznek: azokon a magyarországi munkahelyeken, amelyek szabályozzák az internethasználatot a munkahelyen az átlagos 45%-hoz képest a megkérdezettek 73%-a gondolja úgy, hogy a munkáltató kezelheti a munkahelyen meglátogatott honlapok címét. A munkahelyi levelezőrendszerben fogadott ek tartalmát pedig az ek ellenőrzéséről belső szabállyal rendelkező munkahelyek

47 dolgozóinak 75%-a szerint megnézheti a munkaadó, miközben az átlagos arány mindössze 44%. Mindebből egyrészt következtethetünk, hogy a vállalatoknál érvényben lévő adatkezelési szabályok legfontosabb szerepe, hogy a munkavállalók lemondjanak bizonyos a személyes adataikhoz fűződő jogaikról. Az is kiolvasható viszont belőle, hogy a munkavállalók jogérzete kevesebbet engedne meg rendszerint a munkáltatónak, mint a munkahelyeken érvényben lévő szabályok. Az összefüggés a szabályozottság és a munkáltatónak tulajdonított jogok között a németországi munkavállalók esetében is kimutatható, de náluk egyes esetekben előfordul, hogy a szabályok ismerete csökkenti annak valószínűségét, hogy a munkavállaló azt gondolja, a munkaadójának jogában áll kezelnie az adatait. 38. táblázat: Vélemények a munkavállalók azonosítható adatainak kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Azonosítható adatok (név, azonosító számok) 47 Németország ÖSSZES Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az Nem ismertették e szabályokat

48 39. táblázat: Vélemények a munkahelyi kamerák által rögzített mozgókép-felvételek kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Kamerák által rögzített mozgókép-felvételek 48 Németország ÖSSZES 37 6 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 40 8 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkahelyi kamerák által rögzített felvételek kezeléséről Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 43 7 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 44 4 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 46 4 Nem ismertették e szabályokat Speciálisan működik on a munkavállaló munkaidő alatti tartózkodási helyére vonatkozó adatok kezeléséről alkotott kép. Az ezzel kapcsolatos vélemények nincsenek összefüggésben azzal, hogy milyen a munkahelyen az adatvédelem szabályozottsága, illetve, hogy megosztották-e és milyen formában ezeket a szabályokat a munkavállalókkal. Németországban más a helyzet, a belső szabályozás hatást gyakorol a véleményekre. A különbség lehetséges oka, hogy szigorúbban szabályozott, vagy legalábbis a munkahelyeken jobban kommunikált kérdés a munkavállaló tartózkodási helyének adatvédelmi érintettségű problémája Németországban, de az is elképzelhető, hogy on ez a kérdés nem tudatosult a közvéleményben adatkezelési problémaként.

49 40. táblázat: Vélemények a munkavállaló munkaidő alatti tartózkodási helyére vonatkozó információk kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Tartózkodási hely munkaidőben 49 Németország ÖSSZES Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az Nem ismertették e szabályokat táblázat: Vélemények a munkavállaló munkaidőn kívüli tartózkodási helyére vonatkozó információk kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) Tartózkodási hely munkaidőn kívül Németország ÖSSZES 5 3 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről 7 4 Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről 8 3 Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza 8 3 A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 6 2 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot 10 1 A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az 11 2 Nem ismertették e szabályokat 4 11

50 42. táblázat: Vélemények a munkavállaló által meglátogatott honlapok címének kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkavállaló által meglátogatott honlapok címe 50 Németország ÖSSZES Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Van belső szabályozás az internet magáncélú használatáról Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az Nem ismertették e szabályokat táblázat: Vélemények a munkahelyi levelezőrendszerből küldött ek tartalmának kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkahelyi levelezőrendszerből küldött ek tartalma Németország ÖSSZES Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Van belső szabályozás az ek ellenőrzéséről Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az Nem ismertették e szabályokat 44 28

51 táblázat: Vélemények a munkahelyi levelezőrendszerben fogadott ek tartalmának kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkahelyi levelezőrendszerben fogadott ek tartalma Németország ÖSSZES Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Van belső szabályozás az ek ellenőrzéséről Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az Nem ismertették e szabályokat táblázat: Vélemények a munkavállaló által közösségi oldalon tett hozzászólások tartalmának kezeléséről a szabályozottság és a tájékoztatás módja szerint (%, azok aránya, akik szerint a munkavállaló kezelheti ezeket az adatokat) A munkavállaló által a közösségi hálózatokon tett hozzászólás tartalma Németország ÖSSZES 24 9 Van belső szabályozás a munkáltató személyes adatainak kezeléséről Van belső szabályozás a munkáltató munkahelyi adatvédelmi panaszainak kezeléséről Van belső szabályozás a közösségi oldalak használatáról Az adatvédelmi szabályokat a munkaszerződés tartalmazza A munkáltató szóban vagy írásban ismertette, illetve közzétette a szabályokat 24 9 A munkáltató aláíratott egy adatvédelmi nyilatkozatot A munkahelyi adatvédelmi felelős tájékoztatta a munkavállalókat adatvédelmi szabályokról az Nem ismertették e szabályokat A vállalat mérete több adattípusnál is befolyásolja azt, hogy mit gondolnak a munkavállalók a jogaikról: a nagyobb vállalatoknál, amelyeknél nagyobb mértékű a szabályozottság és jellemzőbb az ellenőrzés inkább úgy gondolják a válaszadók, hogy a munkáltató kezelheti a

52 kamerák által készített mozgókép-felvételeket, a meglátogatott honlapok címét és a közösségi oldalakon tett hozzászólások tartalmát. Mind a magyarországi, mind a németországi mintából az derül ki, hogy nincs hatással a szektor az azzal kapcsolatos véleményekre, hogy a munkáltató milyen adatát kezelheti a munkavállalónak. 46. táblázat: A munkavállalók ismeretei arról, hogy mely adatukat kezelheti a munkáltató a vállalat mérete szerinti bontásban (%) Az Ön azonosító adatai (neve, különböző azonosító számok, stb) Mozgókép-felvétel az Ön munkahelyi tevékenységéről 50 fő alatt fő 250 fő vagy több 50 fő alatt 52 Németország fő 250 fő vagy több Az Ön tartózkodási helye munkaidőben Az Ön tartózkodási helye munkaidőn kívül Az Ön által munkaidőben meglátogatott honlapok címe Az Ön által a munkahelyi levelezőrendszerből küldött ek tartalma Az Ön által a munkahelyi levelezőrendszerben fogadott ek tartalma Az Ön által a közösségi hálózatokon (Facebook, iwiw/linkedin, stb.) tett hozzászólások tartalma

53 53 ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK A részben az attitűdöket, hozzáállást vizsgáló, részben a mindennapi gyakorlatot is tükröző skálakérdésekre adott válaszok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy on a munkáltatók és a munkavállalók véleménye a legtöbb, az munkahelyi adatvédelmet érinti kérdésben egybeesik. A különbségek a következők: a munkavállalók kevésbé értenek egyet azzal, hogy a munkahelyükön tiszteletben tartják a magánszférájukat, viszont a munkáltatóknál nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a személyes adatok kezelése a munkahelyükön szervezett és tudatos tevékenység, valamint hogy a munkahely megválasztásánál a magánszféra tiszteletben tartása fontos szempont, és hogy élnének jogorvoslati lehetőséggel. 47. ábra: Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök - Mennyiben tartja igaznak a következő állításokat? (átlagok 1-től 10-ig terjedő skálán) A munkáltatónak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ellenőrizze a munkahelyi kommunikációs eszközök használatát 4,4 4,4 Nem helyes, ha a munkavállaló a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközöket magáncélokra is felhasználja A munkavállaló tényleges döntési helyzetben van azzal kapcsolatban, hogy mely személyes adatainak kezelését engedi meg a munkáltató részére A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kamerás megfigyelés A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kommunikációs eszközök használatának ellenőrzése Tiszteletben tartják a munkavállalók magánszféráját A személyes adtok kezelése szervezett, tudatos tevékenység A munkahely megválasztásánál a magánszféra tiszteletben tartása fontos szempont Hatékony eszközök állnak rendelkezésre az adatvédelmi panaszok kezelésére 6,3 5,9 5,4 5,9 7,0 7,2 6,4 6,7 7,3 8,2 6,6 5,9 7,1 6,6 5,0 5,0 A munkavállalók élnének jogorvoslati lehetőséggel 4,6 7,0 magyar munkavállaló magyar munkáltató

54 ábra: Adatvédelemmel kapcsolatos attitűdök - Németország Mennyiben tartja igaznak a következő állításokat? (átlagok 1-től 10-ig terjedő skálán) A munkáltatónak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ellenőrizze a munkahelyi kommunikációs eszközök használatát 4,2 4,3 Nem helyes, ha a munkavállaló a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközöket magáncélokra is felhasználja A munkavállaló tényleges döntési helyzetben van azzal kapcsolatban, hogy mely személyes adatainak kezelését engedi meg a munkáltató részére 5,4 5,2 4,9 5,4 A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kamerás megfigyelés A munkavállalók többségét zavarja/zavarná a kommunikációs eszközök használatának ellenőrzése Tiszteletben tartják a munkavállalók magánszféráját A személyes adtok kezelése szervezett, tudatos tevékenység A munkahely megválasztásánál a magánszféra tiszteletben tartása fontos szempont Hatékony eszközök állnak rendelkezésre az adatvédelmi panaszok kezelésére A munkavállalók élnének jogorvoslati lehetőséggel 7,7 8,2 6,8 7,2 6,8 6,9 6,8 6,9 5,6 6,3 6,1 6,0 6,3 6, német munkavállaló német munkáltató A munkahelyi eszközök magáncélú használatának értékelése összességében ambivalens: azzal az állítással, hogy nem helyes, ha a munkavállaló a munkahelyi kommunikációs és informatikai eszközöket magáncélokra is felhasználja mindkét országban közepeshez közeli mértékben értettek egyet a munkáltatók (1-től 10-ig terjedő skálán a magyar vezetők 5,9-es, a németek pedig 5,2-es átlagos értéket értek el). A munkavállalók on a közepesnél nagyobb mértékben értenek ezzel egyet (6,3 ez magasabb érték, mint a magyar munkáltatók osztályzata) a német munkavállalók pedig közepesen (5,4). A két ország munkaadóinak a véleménye eltér továbbá a kamerás megfigyelés és a kommunikációs eszközök megfigyelésének zavaró voltát tekintve. A német munkáltatók szerint jobban zavarja/zavarná a munkavállalókat a kamerás megfigyelés (8,2), mint a

MUNKAVÁLLALÓK ÉS MUNKÁLTATÓK

MUNKAVÁLLALÓK ÉS MUNKÁLTATÓK A projekt az Európai Unió "Fundamental Rights and Citizenship" programjának társfinanszírozásával valósul meg. MUNKAVÁLLALÓK ÉS MUNKÁLTATÓK Közvélemény-kutatás a munkahelyi adatvédelemről on és ban 2012.

Részletesebben

A MUNKAHELYI ELLENŐRZÉSSEL ÉS MEGFIGYELÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYEI

A MUNKAHELYI ELLENŐRZÉSSEL ÉS MEGFIGYELÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYEI A MUNKAHELYI ELLENŐRZÉSSEL ÉS MEGFIGYELÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYEI Dr. Kiss Attila PTE ÁJK Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék PhD hallgató Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Felmérése

Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Felmérése Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Felmérése Vállalati csalások és az etikai forródrót Hogyan látják a helyzetet a multinacionális vállalatok európai alkalmazottai? Magyarországi eredmények Bevezetés

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

ADATVÉDELEM 1. Az adatkezelő megnevezése: 2. A kezelt személyes adatok köre:

ADATVÉDELEM 1. Az adatkezelő megnevezése: 2. A kezelt személyes adatok köre: ADATVÉDELEM A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB), tiszteletben tartja az internetes oldalt felkereső személyek személyes

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények -

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - 203. 2 Bevezetés Kitöltési időszak: 203.08.2. 5:00 óra és 203.08.27. 2:30 között Az eredetileg tervezett határidőt (203.08.25. 24:00)

Részletesebben

ELŐZETES ADATOK. A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból. Budapest, január 21.

ELŐZETES ADATOK. A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból. Budapest, január 21. ELŐZETES ADATOK A BOM Alapítvány számára készített közvélemény-kutatásból Budapest, Az Ipsos Zrt. 2012-ben is elnyerte a Business Superbrands díjat. 1./ Bizonyára hallott róla, hogy Budapest megpályázta

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat

Részletesebben

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása A korrupciós veszélyeztetettség Minden költségvetési intézménynél

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Jelszavak 2011-ben Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Összefoglaló A legjellemzőbb jelszótípus e-mail fiókok esetében a betűk és számok (például: gabi34, ilrw12) kombinációjának

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Spórolunk@kiloWattal - Munkahelyi EnergiaKözösségek enerigamegtakarítási program célja, hogy a közszféra dolgozói energiatudatosabban

Részletesebben

Általános adatkezelési tájékoztató és nyilatkozat I. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Általános adatkezelési tájékoztató és nyilatkozat I. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ Általános adatkezelési tájékoztató és nyilatkozat I. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Tagunk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy mind az adatkezelésre vonatkozó hozzájárulás megadása, mind az ezt követő

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében

Részletesebben

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

A Kisteleki Általános Iskola székhelyén működtetett. elektronikus térfigyelő rendszer adatkezelési szabályzata

A Kisteleki Általános Iskola székhelyén működtetett. elektronikus térfigyelő rendszer adatkezelési szabályzata A Kisteleki Általános Iskola székhelyén működtetett elektronikus térfigyelő rendszer adatkezelési szabályzata 1.) A kezelt adatok köre A Kisteleki Általános Iskola (továbbiakban: Iskola) székhelyén a Petőfi

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 1) AZ ADATVÉDELMI NYILATKOZAT HATÁLYA Jelen internetes oldalt és a hozzá tartozó webes alkalmazásokat és adatbázisrendszert az Ecologic Consulting Kft. (székhely: 1132 Budapest

Részletesebben

Összefoglaló a Jogpont+ Mini ügyfélforgalom-elemzésről (2013. június 1 2014. november 30.)

Összefoglaló a Jogpont+ Mini ügyfélforgalom-elemzésről (2013. június 1 2014. november 30.) Összefoglaló a Jogpont+ Mini ügyfélforgalom-elemzésről (2013. június 1 2014. november 30.) JOGPONT+ Mini Zárórendezvény 2015. március 12. Danubius Hotel Astoria City Center Előadó: Kővágó Zsófia Szakmai

Részletesebben

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai

Részletesebben

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October Biostatisztika VIII Mátyus László 19 October 2010 1 Ha σ nem ismert A gyakorlatban ritkán ismerjük σ-t. Ha kiszámítjuk s-t a minta alapján, akkor becsülhetjük σ-t. Ez további bizonytalanságot okoz a becslésben.

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola székhelyén működtetett elektronikus térfigyelő rendszer adatkezelési szabályzata

A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola székhelyén működtetett elektronikus térfigyelő rendszer adatkezelési szabályzata A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola székhelyén működtetett elektronikus térfigyelő rendszer adatkezelési szabályzata 1.) A kezelt adatok köre A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola (továbbiakban:

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Előzmény... 2 A kutatás célja és módszertana... 3 Közvélemény-kutatás eredményei... 3 Közvélemény-kutatás ábrái...

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 A mintaválasztás célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi nyilatkozat A személyes adatok védelme az interneten különösen fontos jelentőséggel bír a jövőbeni internetes szerződéskötések, egy valódi internet-gazdaság kialakítása szempontjából. A www.zpr.hu

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében Érintett területek Az adatkezeléssel érintett területek: A munkavállalók személyes adatainak kezelése Üzleti partnerek

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben