A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton IX. 16.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton 2013. IX. 16."

Átírás

1 A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton IX. 16. és IX.23-án; a levelező tagozaton IX. 14. és IX.28-án; a Jogalkotástan és jogpolitika kurzuson 2013.X. 4-én rövidebben, az elmélettörténeti részletek nélkül. Az előzmények messzire nyúlnak, de szétszórtak, nem koherensek és egyoldalúak. A jogpolitika mint tudomány kialakulásához (és a továbbiakban most itt kizárólag ebben az értelemben lesz szó a jogpolitikáról), sőt a problematika elkülönüléséhez (ami már bizonyos önállóságot jelent, de nem föltétlenül általánosan elismert diszciplináris önállóságot) tehát bizonyos szemléleti előföltételekre is szükség van. Ezek közül (a teljesség igénye nélkül) a leglényegesebbek a következők: (1) a helyes jog igénye és értékmérőinek megfogalmazása (2) a jog viszonylagos önállósodása (vallástól, napi pártpolitikától) (3) a jog változtathatóságának, alakíthatóságának a tudatosodása és a későbbiekben (4) a kodifikáció iránti igény megjelenése valamint (5) a korviszonyokhoz való igazodás szükségességének, azaz a jog társadalmi kötöttségeinek a fölismerése. Ezeknek a szemléleti előfeltételeknek a megteremtéséhez a jogbölcselet mindhárom nagy átfogó irányzata, azaz a természetjogtan, a jogpozitivizmus és a jogszociológiai irányzat is hozzájárult. (A jog- és államállambölcselet három nagy irányzatáról Jogi Alaptan 2011-es kiadás old., részletesebben Samu-Szilágyi Jogbölcselet old.) Ennek megfelelően a jogpolitika nem egyszerűen a természetjogtan gyermeke, mint a de lege ferenda szemléletből ez első pillantásra látszik, a jogpolitika a természetjogtan és jogpozitivizmus között jelenik meg: a helyes jogot kívánja kidolgozni és megalkotni, ezért a helyesség kérdése a természetjogtanhoz, a tételezés igénye a jogpozitivizmushoz köti, a sui generis jogpolitikai mozzanat közelebbről ez a bizonyos kidolgozni. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy mind a radikális következetes természetjogtan, mind pedig a radikális jogpozitivizmus kizárja elvileg a jogpolitikát mint tudományt. A következetes természetjogtan szerint a helyes jog, a tökéletes jog készen van, az örök és föltétlen érvényességre tart igényt, ezért nem további elmélkedésre van szükség, hanem meg kell csinálni, ami pusztán logika és fogalmazás kérdése. Moór Gyula szerint: Másrészt az a probléma is, hogy milyen viszonyban áll a jog a végső értékekkel, vagyis a jog helyességének a kérdése, csak egy olyan jogfogalom alapján merülhet fel, amely nem lát magában a jogban végső értéket, amely szerint a tartalmi helyesség nem tartozik a jog fogalmi alkatelemei közé. A természetjogi iskola felfogása alapján, amely a jogban örökérvényű, abszolúte helyes szabályokat látott, a helyes jog keresésének nem volna jogosultsága. A következetes természetjogtan problémája, hogy a gyakorlatban jogpolitikailag abszurd következtetésekhez vezet, ezért ritkán marad következetes és radikális, ezért aztán a természetjogtan keretei között is megjelennek jogpolitikai jellegű eszmefuttatások, az előzőekben jelzett elvi álláspontok ellenére, hiszen a következetlenség, a kompromisszum, az elvileg egyaránt igazságtalan jogon belüli és tartalmilag jogpolitikai alapú differenciálás megalapozása ezt is igényli. A radikális jogpozitivizmus voluntarizmusa miatt elvileg szintén a jogpolitika elutasításához vezet, ez mutatkozik meg a törvénypozitivizmus és Kelsen fölfogásában. A radikális következetlenség azonban itt is ritkán érvényesül, az ún. mérsékelt jogpozitivizmus teret enged bizonyos jogpolitikai eszmefuttatásoknak is. Vagyis: a sajátosan jogpolitikai vizsgálódásoknak annál nagyobb a tere, lehetősége, esélye, valószínűsége, minél kevésbé doktrinér, merev a két nagy átfogó irányzat, minél jobban közelednek egymáshoz: relativizálódó természetjogtan és mérsékelt

2 jogpozitivizmus. A jogpolitika kiteljesedése pedig a természetjogtan és a jogpozitivizmus ellentétének a meghaladása alapján mehet végbe, aminek egyik jellemzője a metodológiai kérdések előtérbe kerülése a szubsztanciális kérdések helyett. Elmélettörténeti frissítő visszapillantás. Kb. a XVIII. század közepéig gyönge előzmények, attól a 19/20. sz. fordulójáig erős előzmények, azt követően már saját fejlődés. A jogpolitika mint tudomány fejlődésének csomópontjai: - szofisták, Szókratész: az első csírák, korai előzmények, ezt követően gyönge előzmények - XVIII. sz.végétől: erős előzmények, törvényhozástan - XIX-XX. sz. fordulójától sui generis jogpolitika a jogbölcseleten belül es évektől diszciplináris önállósodás. Ez a fejlődés a szempontok, mozzanatok differenciálódásában, bővülésében és integrálódásában fejeződik ki. A feudalizmus fölbomlása és a polgári átalakulás kezdetén a kor, a fejlődés, a szituáció az alapvető társadalmi kérdéseket, konfliktusokat tűzte napirendre, vallásos formájukban is, ami nem kedvezett részletező és kompromiszumokra kényszerülő jogpolitikai megközelítésnek: sem a forradalom, sem a hitbéli igazság nem lehet (vagy csak nagyon nehezen, fölhígítva) lehet jogpolitikai mérlegelések tárgya. Ez nagymértékben megszabta, hogy az újkori természetjogtan milyen szerepet játszhatott a jogpolitika eszmei elméleti előzményei között. Az újkori naturalista természetjogtan jogpolitikai jelentőségét erősen mérsékli annak ún. forradalmi jellege, vagyis hogy a társadalmi - politikai berendezkedés alapvető kérdéseire koncentrált, az alapvető elvek részleteit általában nem bontotta ki, másrészt pedig naturalista determinizmusa. A racionalista természetjogtan mint a felvilágosult abszolutizmus jogbölcselete ezzel szemben igen lényeges, kiemelendő előzménye a jogpolitikának. Már önmagában a racionalista fordulat, a naturalista determinizmus kritikája, a politikai radikalizmus elutasítása és az ebben is kifejeződő kompromisszumkészség, valamint az egyetemi oktatásból következő szisztematizálási és részletezési igény megteremtette a jogpolitika legfontosabb szemléleti előföltéteit, összhangban felvilágosodás eszméivel általában, amihez aztán a felvilágosult abszolutizmus kodifikációs igényei társultak. Az jogpolitika erős elméleti előzményei A XVIII. sz. második felében a későfelvilágosodás természetjogtanát egy sajátos természetjogi fölfogás jellemzi: relativizálódás és historizálódás. A jog és politika viszonya új hangsúlyt kapott. A jog változtatható renddé vált, amelyik más társadalmi normáktól mindenekelôtt intézményesíthetô szankcionálhatósága és pozitivitása révén különbözik. Büntetéselméletek: Beccaria, Filangieri, Anselm Feuerbach A jogpolitika mint elmélet, mint diszciplina a de lege ferenda szemlélet keretei között jelent meg, a jogpolitikai szemléletmód csírái, mozzanatai a törvényhozás javításának a szándékával a XVIII. századi korai, kezdetleges törvényhozástan keretei között kezdtek rendszeres formát ölteni, egymásra vonatkozni. Ennek elméleti előzményét a klasszikus, mindenekelőtt a racionalista természetjogtan relativizálódása és historizálódása; társadalmi-

3 politikai hátterét pedig a felvilágosult abszolutizmus kodifikációi és azok körül lefolytatott viták képezték. A jogpolitika iránti igény a reform-időszakokban jelenik meg, forradalmi időszakokban a részletkérdések jelentéktelenné válnak, a közvetítésre nincs sem igény, sem idő. Ezért is 1789 után a jogpolitika a kontinensen időlegesen háttérbe szorul, de más a helyzet Angliában, ahol az utilitarista jogbölcselet (Hume, Bentham, Austin) a jogpolitika igenfontos elméleti előzményeit hozta létre, egyrészt a lehető szám legnagyobb boldogsága elvével mint értékmérővel és a kauzális vizsgálódás igényével. A természetjog fölbomlása, visszaszorulása, a törvényhozástani kezdeményezések visszaszorulása. A történeti jogi iskola: Kauzalitás mint kötöttség. A történeti jogi iskola paradox hatása: jogpolitika-ellenes jogpolitika. Kodifikációellenesség a jog társadalmi kötöttségeire és sajátosságaira tekintettel. A jog sajátszerűsége mint új elem. A radikális jogpozitivizmus álláspontja. A törvénypozitivizmus és Kelsen. A törvénypozitivizmus fölbomlása: a) belső problémák: joghézag értékmentesség illetőleg a politikamentesség föladása. Jhering. b) Társadalmi változások, századforduló, BGB A politikamentes, szubszumpció-automata bíró helyett a következményekkel számoló, szociálisan/politikailag érzékeny bíró a bíró politikailag is mérlegel a jogbölcselet feladata hogy ezt megalapozza, tudatosítsa, szempontokat szolgáltasson. Következmény: különbözô elméleti válaszok: A szociológiai jogelméletek szerepe. Pragmatista jogszociológia Pound: társadalmi ellenőrzés a jog útján; az egyes kérdések, műveletek rendszere; a relatív természetjog jog kísérlet az értékelő döntés racionalizálására. Az újkantiánusok: Stammler, Somló Moór Radbruch. Kelsen. Újkanti fölfogás jelentősége: módszertani dualizmus elválasztás, ugyanakkor a jogpolitika helyének kijelölése: jogpolitika mint tudomány helye a jogtudományok rendszerében + módszerei Kelsen: több helyes döntés lehetősége mérlegelés, jogpolitika A több jogilag helyes döntések problémája a jogalkalmazási jogpolitika lehetősége Radbruch 1. Nem lett természetjogász: érték-immanencia és nem transzcendencia; relativizmusa. 2. Életéből a jogpolitikához vezető mozzanatok: - büntetőjog, büntetőjogi reformok kora - szociáldemokrácia, igazságügyminiszter - pozitivizmus kritika: a jogfilozófia euthanáziája - jogfilozófia és pártpolitika - a kor politikai eseményei 3. A jogfilozófia mit tehet: eszközök céladekvátsága és következményeik végső értékek fölmutatása,, implicit értéktartalmak, explikálása, értékkolliziók explitálása a lehetséges jogfilozófiák (jogfilozófiai piac, szupermarket): individualizmus, kollektivizmus, transzperszonalizmus

4 4. A jogeszme összetevői és viszonyaik. A dolog természete. 5. Az ún. Radbruch formula: az elviselhetetlenségi és a megtagadási formula. A jogpolitika szükségessége többek között abból is adódik, hogy nemcsak egy jogszerű döntés lehetséges számos esetben; továbbá hogy a hatékony jogérvényesülést magát is szervezni kell, jogpropaganda, stb; továbbá a szelekció szükségessége. Az eddigiek összefoglalása: A jogpolitika tudományos megalapozásának azaz a jogpolitika mint tudomány kifejlődésének szemléleti előföltételei minek kellett tudatosodni: - a jogpolitika mint tudomány alapelvei 1. a tételes jogtól különböző értékmérő tételezése ill. tételezhetősége, föltételezése, elismerése, az objektív értékelhetőség elve, a helyes jog problémája; 2. a jog önállósága, önállósodása, sui generis kategóriáinak kimunkálása, ennek elismerése; a jog viszonylagos önállóságának elve 3. a jog változtathatósága, szociális alakíthatósága; a jog pozitivitásának az elve 4. a jog alakíthatósága korlátainak a tudatosulása (tört. jogi iskola); a jog társadalmi kötöttségeinek az elve 5. az alakíthatóság kauzális összefüggéseinek a vizsgálata, a várható következmények előrejelzése és mérlegelése; a kauzalitás elve 6. a kodifikáció iránti igény; kodifikáció és koherencia elve, jogrendszer egységének az elve 7. a korviszonyokhoz való igazodás szükségessége; aktualitás elve 8. mindezek tudományelméleti és módszertani reflektálása, ezen belül az elméletek operacionalizálhatósága és technicizáltsága; elméleti és módszertani megalapozottság elve Ezek az előföltételek mikor, hogyan teremtődnek meg: ad.1. természetjog; de az tiszta, abszolutizált formájában egyben ki is zárja a jogpolitikát mint tudományt; relativizáló formájában pedig túlhangsúlyozza, sőt abszolutizálja a dedukció mozzanatát; más megközelítésnek csak reflektálatlan módon, spontán, ösztönös módon (és ennyiben a mindennapi gondolkodásra jellemző módon) enged teret. ad.2. XIX. sz. jogpozitivizmus, törvénypozitivizmus de egyben a jogpolitika elutasítása; a jogalkotás, különösen a törvényhozás tiszta politika, a jogalkalmazás pedig tisztán jog, a jogpolitikának egyikben sincs helye; a jog és a politika merev elválasztásával tagadja a jogpolitika lehetőségét. ad.3. felvilágosodás, racionalista természetjoghoz kapcsolódó törvényhozástan ad.4. történeti jogi iskola, majd később a szociológiai jogelméletek ad.5. jogszociológiai jogelméletek. ad.6. törvénypozitivizmus + felvilágosodás politikai filozófiája ad.7. törvények szelleme + történeti jogi iskola + ad.8. újkanti jogelmélet majd a mérsékelt pozitivizimus talaján kibontakozó módszertani fölfogások (topika, hermeneutika, argumentációelmélet). Tanulságok A természetjogi és a jogpozitivista fölfogások különbségéhez: A természetjogi fölfogás szerint a jogot megtaláljuk, levezetjük, a jogpozitivizmus szerint viszont a jogot megcsináljuk, megalkotjuk, méghozzá a radikális pozitivisták szerint tetszés szerint bármilyen jogot, a mérsékelt pozitivisták viszont elismerik a jog társadalmi és/vagy morális

5 kötöttségeit, tehát a jogalkotó nem csinálhat bármit tetszés szerint. Ez utóbbi esetben a jogalkotás korlátait elismerik, bizonyos magatartások illetőleg viszonyok jogi szabályozásának szükségességét is, de a jogpozitivista fölfogás alapján a pozitív jog adekvátságának a szempontjai, mércéje nem fogalmazható meg, azt kívülről kell behozni. A szociológiai jogelméletek szerint pedig a jog képződik. Az egyes szociológiai jogelméletek eltérnek abban, hogy a jogképződés során milyen jelentőséget tulajdonítanak a spontán illetőleg a tudatos mozzanatoknak. Minél inkább a spontán mozzanatokat hangsúlyozzál, annál több a közös vonásuk a közös vonásuk a természetjogtanokkal, és minél inkább a tudatos mozzanatokat annál inkább közelebb állnak a jogászi vagy etatista pozitivizmusokhoz. A természetjogi és a szociológiai jogbölcseletek közös vonása tehát az, hogy a jognak kötöttségei vannak; a jogpozitivizmus válasza viszont az, hogy ilyenek vannak vagy lehetnek, de ezek vizsgálata nem a mi feladatunk. A szociológiai megalapozottságú jogbölcseletekre (mindenekelőtt Ehrlich, Pound) az jellemző, hogy az egész jogbölcseletet lényegében de lege ferenda szellemben orientálták át, ezért aztán a jogpolitikai kérdéseket magába a jogbölcseletbe telepítik, ott esetenként konkrét jogpolitikai problémákat fogalmaznak meg és fejtenek ki, de általában nem reflektálják a tudományelméleti módszertani kérdéseket, a jogbölcselet jogszociológia jogdogmatika (tételes jogtudományok, jurisprudencia) jogpolitika különbségét ebből a szempontból. Napjainkban: elméleti oldalról: túl a természetjogtanon és jogpozitivizmuson - természetjogi örökség procedurális igazságosság-elmélete - jogpozitivista örökség racionalizálás strukturális logikai eszközei - jogszociológiai örökség empirikus vizsgálatok és középszintű elméletek diszciplináris oldalról: elismertség, intézményesülés De: új és újtípusú kihívások ellentmondásos hatás: - kihívások léte fokozott igény a megalapozott válaszok iránt - gyakran hiányoznak az adekvát válaszok - lerövidül az elviselhető reakcióidő a politika nem tud várni.

Jogbölcselet 1. (levelező)

Jogbölcselet 1. (levelező) Jogbölcselet 1. (levelező) A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus

Részletesebben

JOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA *

JOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * SÓLYOM PÉTER A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * Az az ember, akinek az igazság kell, tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani, író; mit tegyen viszont az az ember, aki két

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. **

SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** 114 SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** A magyar jogbölcseleti gondolkodás tradícióinak összefoglaló elemezése

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján.

A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján. Jogbölcselet 1. A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus szempontokat

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve

A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve Általános ismeretek / képzési idő Kredit Százalék Általános szociológia 15 2 Politikaelmélet 15 2 Filozófia és jogi etika 30 5 Közgazdaságtan 30 5 Szaknyelv

Részletesebben

ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog

ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog 2015.04.14. ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog 1/28 ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog (Elhangzott a 2014 és 2015 tavaszi ZV szemináriumokon valamint 2014 és 2015 tavaszán a levelező

Részletesebben

A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI

A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI FRIVALDSZKY JÁNOS A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI Javított és bővített kiadás SZENT ISTVÁN TÁRSULAT AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA BUDAPEST 2013 LEKTORÁLTA PROF. DR. KARÁCSONY ANDRÁS (ELTE

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK

1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK 1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK 1. Tudományelméleti felvezetés. A jogszociológia viszonya a jogelméleti

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI dr. Antal Attila ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tanársegéd http://antalattila.blogspot.com/ Témakörök 2 I. Bevezetés II. A politikai rendszer funkcionális

Részletesebben

Szilágyi P: A m jogfilo 2

Szilágyi P: A m jogfilo 2 1 A magyar jogbölcselet a XX. században Megjelent: Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány és oktatás Szerk. Kollega Tarsoly István Szekszárd, Babits kiadó 2000. A jogbölcselet művelésének műhelyei

Részletesebben

JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT KALENDÁRIUM 2013/2014. tanév I. félévére Levelező tagozatos jogász mesterképzés (I-II-III-IV. évfolyam részére) A félév beosztása: Szorgalmi időszak: 37 50. hét: szeptember

Részletesebben

Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében

Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében 2015.05.16. Az elválasztási tétel Hart-Radbruchnál 1/17 Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében Az elválasztási tétel Austin és Hart jogelméletében A kortárs

Részletesebben

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó 2011.12.14. AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1/18 AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1. Az államok rendszerezése mint tudományos probléma. Az államformatan. Az államok rendszerezésének (csoportosításának, osztályozásának)

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

Moór Gyula axiológiája

Moór Gyula axiológiája PACZOLAY PÉTER Moór Gyula axiológiája Moór Gyula jogbölcselet-oktatói munkássága nyolc évig a szegedi (korábban kolozsvári) egyetemhez, ezt követően két évtizedig a budapesti tudományegyetemhez kötődött.

Részletesebben

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Szocio- lingvisztikai alapismeretek Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN Dr. Zoványi Nikolett Témavezető: Dr. Szikora Veronika, Ph.D egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A jogérvényesség kutatásának lehetséges elméleti és történeti keretei

A jogérvényesség kutatásának lehetséges elméleti és történeti keretei Bencze Mátyás A jogérvényesség kutatásának lehetséges elméleti és történeti keretei BEVEZETÉS Ezen írás célja, hogy felvázolja azt sajátos elméleti keretet és módszertani bázist, amelyek segítségével a

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Dr. Topár József (BME)

Dr. Topár József (BME) (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XXII. Magyar Minőség Hét 2013. november 6. 1 Projekt minőségbiztosítás?? minőségmenedzsment??? Projekt K+F+I Mit várunk e rendszerektől? Összehangolás-

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot)

Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) I. Tankönyv fejezetek, tansegédletek 1. A common law Anglián kívüli változatai, in: Badó Attila - Bencze Mátyás (szerk.): Betekintés a jogrendszerek

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

KÖZSZOLGÁLATI JOGI ÉS MÓDSZERTANI FÜZETEK. Dr. Hazafi Zoltán, BM december 9.

KÖZSZOLGÁLATI JOGI ÉS MÓDSZERTANI FÜZETEK. Dr. Hazafi Zoltán, BM december 9. KÖZSZOLGÁLATI JOGI ÉS MÓDSZERTANI FÜZETEK Dr. Hazafi Zoltán, BM 2015. december 9. Bibó: a közigazgatás alapvetően rossz, amit meg kell javítani Közigazgatási szakvizsga: a törvényhozás és a Kormány a jogszabályokban

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Opponensi vélemény Herke Csongor által benyújtott Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban c. doktori pályázati műről

Opponensi vélemény Herke Csongor által benyújtott Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban c. doktori pályázati műről 1 Opponensi vélemény Herke Csongor által benyújtott Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban c. doktori pályázati műről 1. A disszertáns témaválasztása teljes mértékben megalapozott. A súlyosítási tilalom

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság

Részletesebben

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések

Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések Jogelmélet 1. Általános kurzusleírás 2014/15 1. Szemeszter A tárgy előadások és szemináriumok formájában dolgozza fel a jogelmélet legfontosabb elemeit és problémáit. Szervesen épül a tanszék egyéb tantárgyaira,

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

AZ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ERKÖLCSI NEVELÉS KONSTRUKTÍV RENDSZERE

AZ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ERKÖLCSI NEVELÉS KONSTRUKTÍV RENDSZERE Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ERKÖLCSI NEVELÉS KONSTRUKTÍV RENDSZERE A szociomorális fejlesztés új szemléletű pedagógiai koncepciója Második rész 1 SZEMÉLYISÉGMODELL VAGY PEDAGÓGIAI EMBERKÉP? E

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

Eugen Ehrlich és a jogszociológia

Eugen Ehrlich és a jogszociológia BADÓ ATTILA Eugen Ehrlich és a jogszociológia Loss Sándorral hol kettesben, hol nagyobb társaságban beszélgettünk a jogszociológia helyéről, szerepéről az oktatásban, kutatásban. Általában mindketten egyetértettünk

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései.

Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Javaslat a vagyonelemek értékelésével összefüggő tevékenységek egységes szerkezetű, koherens jogi

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék 2013.09.02. Doktori 20130817 1/303 Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet. Államelmélet a Weimari Köztársaság időszakában II. fejezet. Heller élet- és pályarajza III. fejezet. Heller munkásságának első szakasza:

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Előzetes gondolatok az etika tantárgy tantervéhez

Előzetes gondolatok az etika tantárgy tantervéhez Etika a négy, öt és hat évfolyamos osztályok számára Készítette: P. Andrásfalvy János SDB tanár Heti óraszámok: 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Négy évfolyamos 1 1 1 1 Öt évfolyamos

Részletesebben

Jogi alaptan Szilágyi, Péter

Jogi alaptan Szilágyi, Péter Jogi alaptan Szilágyi, Péter Jogi alaptan Szilágyi, Péter Publication date 2014 Szerzői jog 2014 ELTE Eötvös Kiadó Tartalom 1. I. TUDOMÁNYELMÉLETI ALAPVETÉS... 1 1. 1. A tudomány általános jellemzése...

Részletesebben

A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban

A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban KURUNCZI GÁBOR PhD hallgató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 1. Bevezetés Az elmúlt év jogalkotási

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

www.ssoar.info Jogszociológiai vizsgálódások Pokol, Béla Postprint / Postprint Monographie / monograph

www.ssoar.info Jogszociológiai vizsgálódások Pokol, Béla Postprint / Postprint Monographie / monograph www.ssoar.info Jogszociológiai vizsgálódások Pokol, Béla Postprint / Postprint Monographie / monograph Empfohlene Zitierung / Suggested Citation: Pokol, Béla : Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest :

Részletesebben