A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton IX. 16.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton 2013. IX. 16."

Átírás

1 A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton IX. 16. és IX.23-án; a levelező tagozaton IX. 14. és IX.28-án; a Jogalkotástan és jogpolitika kurzuson 2013.X. 4-én rövidebben, az elmélettörténeti részletek nélkül. Az előzmények messzire nyúlnak, de szétszórtak, nem koherensek és egyoldalúak. A jogpolitika mint tudomány kialakulásához (és a továbbiakban most itt kizárólag ebben az értelemben lesz szó a jogpolitikáról), sőt a problematika elkülönüléséhez (ami már bizonyos önállóságot jelent, de nem föltétlenül általánosan elismert diszciplináris önállóságot) tehát bizonyos szemléleti előföltételekre is szükség van. Ezek közül (a teljesség igénye nélkül) a leglényegesebbek a következők: (1) a helyes jog igénye és értékmérőinek megfogalmazása (2) a jog viszonylagos önállósodása (vallástól, napi pártpolitikától) (3) a jog változtathatóságának, alakíthatóságának a tudatosodása és a későbbiekben (4) a kodifikáció iránti igény megjelenése valamint (5) a korviszonyokhoz való igazodás szükségességének, azaz a jog társadalmi kötöttségeinek a fölismerése. Ezeknek a szemléleti előfeltételeknek a megteremtéséhez a jogbölcselet mindhárom nagy átfogó irányzata, azaz a természetjogtan, a jogpozitivizmus és a jogszociológiai irányzat is hozzájárult. (A jog- és államállambölcselet három nagy irányzatáról Jogi Alaptan 2011-es kiadás old., részletesebben Samu-Szilágyi Jogbölcselet old.) Ennek megfelelően a jogpolitika nem egyszerűen a természetjogtan gyermeke, mint a de lege ferenda szemléletből ez első pillantásra látszik, a jogpolitika a természetjogtan és jogpozitivizmus között jelenik meg: a helyes jogot kívánja kidolgozni és megalkotni, ezért a helyesség kérdése a természetjogtanhoz, a tételezés igénye a jogpozitivizmushoz köti, a sui generis jogpolitikai mozzanat közelebbről ez a bizonyos kidolgozni. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy mind a radikális következetes természetjogtan, mind pedig a radikális jogpozitivizmus kizárja elvileg a jogpolitikát mint tudományt. A következetes természetjogtan szerint a helyes jog, a tökéletes jog készen van, az örök és föltétlen érvényességre tart igényt, ezért nem további elmélkedésre van szükség, hanem meg kell csinálni, ami pusztán logika és fogalmazás kérdése. Moór Gyula szerint: Másrészt az a probléma is, hogy milyen viszonyban áll a jog a végső értékekkel, vagyis a jog helyességének a kérdése, csak egy olyan jogfogalom alapján merülhet fel, amely nem lát magában a jogban végső értéket, amely szerint a tartalmi helyesség nem tartozik a jog fogalmi alkatelemei közé. A természetjogi iskola felfogása alapján, amely a jogban örökérvényű, abszolúte helyes szabályokat látott, a helyes jog keresésének nem volna jogosultsága. A következetes természetjogtan problémája, hogy a gyakorlatban jogpolitikailag abszurd következtetésekhez vezet, ezért ritkán marad következetes és radikális, ezért aztán a természetjogtan keretei között is megjelennek jogpolitikai jellegű eszmefuttatások, az előzőekben jelzett elvi álláspontok ellenére, hiszen a következetlenség, a kompromisszum, az elvileg egyaránt igazságtalan jogon belüli és tartalmilag jogpolitikai alapú differenciálás megalapozása ezt is igényli. A radikális jogpozitivizmus voluntarizmusa miatt elvileg szintén a jogpolitika elutasításához vezet, ez mutatkozik meg a törvénypozitivizmus és Kelsen fölfogásában. A radikális következetlenség azonban itt is ritkán érvényesül, az ún. mérsékelt jogpozitivizmus teret enged bizonyos jogpolitikai eszmefuttatásoknak is. Vagyis: a sajátosan jogpolitikai vizsgálódásoknak annál nagyobb a tere, lehetősége, esélye, valószínűsége, minél kevésbé doktrinér, merev a két nagy átfogó irányzat, minél jobban közelednek egymáshoz: relativizálódó természetjogtan és mérsékelt

2 jogpozitivizmus. A jogpolitika kiteljesedése pedig a természetjogtan és a jogpozitivizmus ellentétének a meghaladása alapján mehet végbe, aminek egyik jellemzője a metodológiai kérdések előtérbe kerülése a szubsztanciális kérdések helyett. Elmélettörténeti frissítő visszapillantás. Kb. a XVIII. század közepéig gyönge előzmények, attól a 19/20. sz. fordulójáig erős előzmények, azt követően már saját fejlődés. A jogpolitika mint tudomány fejlődésének csomópontjai: - szofisták, Szókratész: az első csírák, korai előzmények, ezt követően gyönge előzmények - XVIII. sz.végétől: erős előzmények, törvényhozástan - XIX-XX. sz. fordulójától sui generis jogpolitika a jogbölcseleten belül es évektől diszciplináris önállósodás. Ez a fejlődés a szempontok, mozzanatok differenciálódásában, bővülésében és integrálódásában fejeződik ki. A feudalizmus fölbomlása és a polgári átalakulás kezdetén a kor, a fejlődés, a szituáció az alapvető társadalmi kérdéseket, konfliktusokat tűzte napirendre, vallásos formájukban is, ami nem kedvezett részletező és kompromiszumokra kényszerülő jogpolitikai megközelítésnek: sem a forradalom, sem a hitbéli igazság nem lehet (vagy csak nagyon nehezen, fölhígítva) lehet jogpolitikai mérlegelések tárgya. Ez nagymértékben megszabta, hogy az újkori természetjogtan milyen szerepet játszhatott a jogpolitika eszmei elméleti előzményei között. Az újkori naturalista természetjogtan jogpolitikai jelentőségét erősen mérsékli annak ún. forradalmi jellege, vagyis hogy a társadalmi - politikai berendezkedés alapvető kérdéseire koncentrált, az alapvető elvek részleteit általában nem bontotta ki, másrészt pedig naturalista determinizmusa. A racionalista természetjogtan mint a felvilágosult abszolutizmus jogbölcselete ezzel szemben igen lényeges, kiemelendő előzménye a jogpolitikának. Már önmagában a racionalista fordulat, a naturalista determinizmus kritikája, a politikai radikalizmus elutasítása és az ebben is kifejeződő kompromisszumkészség, valamint az egyetemi oktatásból következő szisztematizálási és részletezési igény megteremtette a jogpolitika legfontosabb szemléleti előföltéteit, összhangban felvilágosodás eszméivel általában, amihez aztán a felvilágosult abszolutizmus kodifikációs igényei társultak. Az jogpolitika erős elméleti előzményei A XVIII. sz. második felében a későfelvilágosodás természetjogtanát egy sajátos természetjogi fölfogás jellemzi: relativizálódás és historizálódás. A jog és politika viszonya új hangsúlyt kapott. A jog változtatható renddé vált, amelyik más társadalmi normáktól mindenekelôtt intézményesíthetô szankcionálhatósága és pozitivitása révén különbözik. Büntetéselméletek: Beccaria, Filangieri, Anselm Feuerbach A jogpolitika mint elmélet, mint diszciplina a de lege ferenda szemlélet keretei között jelent meg, a jogpolitikai szemléletmód csírái, mozzanatai a törvényhozás javításának a szándékával a XVIII. századi korai, kezdetleges törvényhozástan keretei között kezdtek rendszeres formát ölteni, egymásra vonatkozni. Ennek elméleti előzményét a klasszikus, mindenekelőtt a racionalista természetjogtan relativizálódása és historizálódása; társadalmi-

3 politikai hátterét pedig a felvilágosult abszolutizmus kodifikációi és azok körül lefolytatott viták képezték. A jogpolitika iránti igény a reform-időszakokban jelenik meg, forradalmi időszakokban a részletkérdések jelentéktelenné válnak, a közvetítésre nincs sem igény, sem idő. Ezért is 1789 után a jogpolitika a kontinensen időlegesen háttérbe szorul, de más a helyzet Angliában, ahol az utilitarista jogbölcselet (Hume, Bentham, Austin) a jogpolitika igenfontos elméleti előzményeit hozta létre, egyrészt a lehető szám legnagyobb boldogsága elvével mint értékmérővel és a kauzális vizsgálódás igényével. A természetjog fölbomlása, visszaszorulása, a törvényhozástani kezdeményezések visszaszorulása. A történeti jogi iskola: Kauzalitás mint kötöttség. A történeti jogi iskola paradox hatása: jogpolitika-ellenes jogpolitika. Kodifikációellenesség a jog társadalmi kötöttségeire és sajátosságaira tekintettel. A jog sajátszerűsége mint új elem. A radikális jogpozitivizmus álláspontja. A törvénypozitivizmus és Kelsen. A törvénypozitivizmus fölbomlása: a) belső problémák: joghézag értékmentesség illetőleg a politikamentesség föladása. Jhering. b) Társadalmi változások, századforduló, BGB A politikamentes, szubszumpció-automata bíró helyett a következményekkel számoló, szociálisan/politikailag érzékeny bíró a bíró politikailag is mérlegel a jogbölcselet feladata hogy ezt megalapozza, tudatosítsa, szempontokat szolgáltasson. Következmény: különbözô elméleti válaszok: A szociológiai jogelméletek szerepe. Pragmatista jogszociológia Pound: társadalmi ellenőrzés a jog útján; az egyes kérdések, műveletek rendszere; a relatív természetjog jog kísérlet az értékelő döntés racionalizálására. Az újkantiánusok: Stammler, Somló Moór Radbruch. Kelsen. Újkanti fölfogás jelentősége: módszertani dualizmus elválasztás, ugyanakkor a jogpolitika helyének kijelölése: jogpolitika mint tudomány helye a jogtudományok rendszerében + módszerei Kelsen: több helyes döntés lehetősége mérlegelés, jogpolitika A több jogilag helyes döntések problémája a jogalkalmazási jogpolitika lehetősége Radbruch 1. Nem lett természetjogász: érték-immanencia és nem transzcendencia; relativizmusa. 2. Életéből a jogpolitikához vezető mozzanatok: - büntetőjog, büntetőjogi reformok kora - szociáldemokrácia, igazságügyminiszter - pozitivizmus kritika: a jogfilozófia euthanáziája - jogfilozófia és pártpolitika - a kor politikai eseményei 3. A jogfilozófia mit tehet: eszközök céladekvátsága és következményeik végső értékek fölmutatása,, implicit értéktartalmak, explikálása, értékkolliziók explitálása a lehetséges jogfilozófiák (jogfilozófiai piac, szupermarket): individualizmus, kollektivizmus, transzperszonalizmus

4 4. A jogeszme összetevői és viszonyaik. A dolog természete. 5. Az ún. Radbruch formula: az elviselhetetlenségi és a megtagadási formula. A jogpolitika szükségessége többek között abból is adódik, hogy nemcsak egy jogszerű döntés lehetséges számos esetben; továbbá hogy a hatékony jogérvényesülést magát is szervezni kell, jogpropaganda, stb; továbbá a szelekció szükségessége. Az eddigiek összefoglalása: A jogpolitika tudományos megalapozásának azaz a jogpolitika mint tudomány kifejlődésének szemléleti előföltételei minek kellett tudatosodni: - a jogpolitika mint tudomány alapelvei 1. a tételes jogtól különböző értékmérő tételezése ill. tételezhetősége, föltételezése, elismerése, az objektív értékelhetőség elve, a helyes jog problémája; 2. a jog önállósága, önállósodása, sui generis kategóriáinak kimunkálása, ennek elismerése; a jog viszonylagos önállóságának elve 3. a jog változtathatósága, szociális alakíthatósága; a jog pozitivitásának az elve 4. a jog alakíthatósága korlátainak a tudatosulása (tört. jogi iskola); a jog társadalmi kötöttségeinek az elve 5. az alakíthatóság kauzális összefüggéseinek a vizsgálata, a várható következmények előrejelzése és mérlegelése; a kauzalitás elve 6. a kodifikáció iránti igény; kodifikáció és koherencia elve, jogrendszer egységének az elve 7. a korviszonyokhoz való igazodás szükségessége; aktualitás elve 8. mindezek tudományelméleti és módszertani reflektálása, ezen belül az elméletek operacionalizálhatósága és technicizáltsága; elméleti és módszertani megalapozottság elve Ezek az előföltételek mikor, hogyan teremtődnek meg: ad.1. természetjog; de az tiszta, abszolutizált formájában egyben ki is zárja a jogpolitikát mint tudományt; relativizáló formájában pedig túlhangsúlyozza, sőt abszolutizálja a dedukció mozzanatát; más megközelítésnek csak reflektálatlan módon, spontán, ösztönös módon (és ennyiben a mindennapi gondolkodásra jellemző módon) enged teret. ad.2. XIX. sz. jogpozitivizmus, törvénypozitivizmus de egyben a jogpolitika elutasítása; a jogalkotás, különösen a törvényhozás tiszta politika, a jogalkalmazás pedig tisztán jog, a jogpolitikának egyikben sincs helye; a jog és a politika merev elválasztásával tagadja a jogpolitika lehetőségét. ad.3. felvilágosodás, racionalista természetjoghoz kapcsolódó törvényhozástan ad.4. történeti jogi iskola, majd később a szociológiai jogelméletek ad.5. jogszociológiai jogelméletek. ad.6. törvénypozitivizmus + felvilágosodás politikai filozófiája ad.7. törvények szelleme + történeti jogi iskola + ad.8. újkanti jogelmélet majd a mérsékelt pozitivizimus talaján kibontakozó módszertani fölfogások (topika, hermeneutika, argumentációelmélet). Tanulságok A természetjogi és a jogpozitivista fölfogások különbségéhez: A természetjogi fölfogás szerint a jogot megtaláljuk, levezetjük, a jogpozitivizmus szerint viszont a jogot megcsináljuk, megalkotjuk, méghozzá a radikális pozitivisták szerint tetszés szerint bármilyen jogot, a mérsékelt pozitivisták viszont elismerik a jog társadalmi és/vagy morális

5 kötöttségeit, tehát a jogalkotó nem csinálhat bármit tetszés szerint. Ez utóbbi esetben a jogalkotás korlátait elismerik, bizonyos magatartások illetőleg viszonyok jogi szabályozásának szükségességét is, de a jogpozitivista fölfogás alapján a pozitív jog adekvátságának a szempontjai, mércéje nem fogalmazható meg, azt kívülről kell behozni. A szociológiai jogelméletek szerint pedig a jog képződik. Az egyes szociológiai jogelméletek eltérnek abban, hogy a jogképződés során milyen jelentőséget tulajdonítanak a spontán illetőleg a tudatos mozzanatoknak. Minél inkább a spontán mozzanatokat hangsúlyozzál, annál több a közös vonásuk a közös vonásuk a természetjogtanokkal, és minél inkább a tudatos mozzanatokat annál inkább közelebb állnak a jogászi vagy etatista pozitivizmusokhoz. A természetjogi és a szociológiai jogbölcseletek közös vonása tehát az, hogy a jognak kötöttségei vannak; a jogpozitivizmus válasza viszont az, hogy ilyenek vannak vagy lehetnek, de ezek vizsgálata nem a mi feladatunk. A szociológiai megalapozottságú jogbölcseletekre (mindenekelőtt Ehrlich, Pound) az jellemző, hogy az egész jogbölcseletet lényegében de lege ferenda szellemben orientálták át, ezért aztán a jogpolitikai kérdéseket magába a jogbölcseletbe telepítik, ott esetenként konkrét jogpolitikai problémákat fogalmaznak meg és fejtenek ki, de általában nem reflektálják a tudományelméleti módszertani kérdéseket, a jogbölcselet jogszociológia jogdogmatika (tételes jogtudományok, jurisprudencia) jogpolitika különbségét ebből a szempontból. Napjainkban: elméleti oldalról: túl a természetjogtanon és jogpozitivizmuson - természetjogi örökség procedurális igazságosság-elmélete - jogpozitivista örökség racionalizálás strukturális logikai eszközei - jogszociológiai örökség empirikus vizsgálatok és középszintű elméletek diszciplináris oldalról: elismertség, intézményesülés De: új és újtípusú kihívások ellentmondásos hatás: - kihívások léte fokozott igény a megalapozott válaszok iránt - gyakran hiányoznak az adekvát válaszok - lerövidül az elviselhető reakcióidő a politika nem tud várni.

JOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA *

JOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * SÓLYOM PÉTER A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * Az az ember, akinek az igazság kell, tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani, író; mit tegyen viszont az az ember, aki két

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog

ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog 2015.04.14. ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog 1/28 ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog (Elhangzott a 2014 és 2015 tavaszi ZV szemináriumokon valamint 2014 és 2015 tavaszán a levelező

Részletesebben

Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében

Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében 2015.05.16. Az elválasztási tétel Hart-Radbruchnál 1/17 Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében Az elválasztási tétel Austin és Hart jogelméletében A kortárs

Részletesebben

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI dr. Antal Attila ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tanársegéd http://antalattila.blogspot.com/ Témakörök 2 I. Bevezetés II. A politikai rendszer funkcionális

Részletesebben

JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT KALENDÁRIUM 2013/2014. tanév I. félévére Levelező tagozatos jogász mesterképzés (I-II-III-IV. évfolyam részére) A félév beosztása: Szorgalmi időszak: 37 50. hét: szeptember

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik

Részletesebben

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó 2011.12.14. AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1/18 AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1. Az államok rendszerezése mint tudományos probléma. Az államformatan. Az államok rendszerezésének (csoportosításának, osztályozásának)

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN Dr. Zoványi Nikolett Témavezető: Dr. Szikora Veronika, Ph.D egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Jogi alaptan Szilágyi, Péter

Jogi alaptan Szilágyi, Péter Jogi alaptan Szilágyi, Péter Jogi alaptan Szilágyi, Péter Publication date 2014 Szerzői jog 2014 ELTE Eötvös Kiadó Tartalom 1. I. TUDOMÁNYELMÉLETI ALAPVETÉS... 1 1. 1. A tudomány általános jellemzése...

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XX1II/1. (2005), pp. 125-140

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XX1II/1. (2005), pp. 125-140 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XX1II/1. (2005), pp. 125-140 SZÉLJEGYZETEK HANS KELSEN MAGYARORSZÁGI RECEPCIÓJÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ: LOSONCZY ISTVÁN KELSEN-INTERPRETÁCIÓJA SZABADFALVI JÓZSEF* Az

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

www.ssoar.info Jogszociológiai vizsgálódások Pokol, Béla Postprint / Postprint Monographie / monograph

www.ssoar.info Jogszociológiai vizsgálódások Pokol, Béla Postprint / Postprint Monographie / monograph www.ssoar.info Jogszociológiai vizsgálódások Pokol, Béla Postprint / Postprint Monographie / monograph Empfohlene Zitierung / Suggested Citation: Pokol, Béla : Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest :

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései.

Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Javaslat a vagyonelemek értékelésével összefüggő tevékenységek egységes szerkezetű, koherens jogi

Részletesebben

Hart visszatérő kérdései és a francia jogbölcseleti hagyomány

Hart visszatérő kérdései és a francia jogbölcseleti hagyomány Hart visszatérő kérdései és a francia jogbölcseleti hagyomány doktori értekezés dr. Paksy Máté Témavezető: Dr. Takács Péter egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék 2013.09.02. Doktori 20130817 1/303 Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet. Államelmélet a Weimari Köztársaság időszakában II. fejezet. Heller élet- és pályarajza III. fejezet. Heller munkásságának első szakasza:

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pedagógiai tanácskozáson elhangzott előadás alapján.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pedagógiai tanácskozáson elhangzott előadás alapján. GONDOLATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁRÓL A 60. ÉVFORDULÓ UTÁN * DR. KELEMEN ELEMÉR A kerek évforduló köszöntése, sajnos, elmaradt. Elsősorban önkritikus, s csak másodjára kritikai ez a megjegyezés, ám tény: 2005-ben

Részletesebben

AZ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ERKÖLCSI NEVELÉS KONSTRUKTÍV RENDSZERE

AZ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ERKÖLCSI NEVELÉS KONSTRUKTÍV RENDSZERE Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ERKÖLCSI NEVELÉS KONSTRUKTÍV RENDSZERE A szociomorális fejlesztés új szemléletű pedagógiai koncepciója Második rész 1 SZEMÉLYISÉGMODELL VAGY PEDAGÓGIAI EMBERKÉP? E

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

Az angolszász társadalom- és jogelmélet recepciója Magyarországon a 20. század közepéig

Az angolszász társadalom- és jogelmélet recepciója Magyarországon a 20. század közepéig szabadfalvi józsef Az angolszász társadalom- és jogelmélet recepciója Magyarországon a 20. század közepéig A magyar elméleti jogi gondolkodás önállósulási törekvésének egyik markáns iránya az osztrák és

Részletesebben

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás

V. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT TÁJÉKOZTATÁS AZ ALAPPANELRE VONATKOZÓ TANTERVI KÖVETELMÉNY ALÓLI ÁLTALÁNOS MENTESÍTÉSRŐL A Kari Tanács 12/2010. (III. 30.) KT. sz. határozatával módosította

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

REPÜLÉSMETEOROLÓGIAI KLÍMA ADATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES ASPEKTUSAI PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐESZKÖZÖK (UAV-K) METEOROLÓGIAI TÁMOGATÁSÁBAN

REPÜLÉSMETEOROLÓGIAI KLÍMA ADATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES ASPEKTUSAI PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐESZKÖZÖK (UAV-K) METEOROLÓGIAI TÁMOGATÁSÁBAN REPÜLÉSMETEOROLÓGIAI KLÍMA ADATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES ASPEKTUSAI PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐESZKÖZÖK (UAV-K) METEOROLÓGIAI TÁMOGATÁSÁBAN TÁMOP-4.2.1.B- 11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra védelmi

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA 1 euro-atlanti nemzetközi szervezetekhez. A közösségi intézmények működése és összetétele azonban 6 országra volt méretezve, és az Európai Közösségek jelenleg 15 tagállamot 3 számlálnak, anélkül, hogy

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban

A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban KURUNCZI GÁBOR PhD hallgató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 1. Bevezetés Az elmúlt év jogalkotási

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Szellem és szellemesség. Emlékezés Lontai Endrére

Szellem és szellemesség. Emlékezés Lontai Endrére Szellem és szellemesség Emlékezés Lontai Endrére (A referátum kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözi és kizárólag a Lontai Endre Emlékülés illetve az arról szóló kiadvány számára készült.) Dr.

Részletesebben

A mulasztásos alkotmánysértés

A mulasztásos alkotmánysértés KARSAI Dániel A mulasztásos alkotmánysértés I. fejezet: Az Alkotmánybíróság szerepe a jogállamban Az egyik legérdekesebb alkotmánybírósági jogosítvány a mulasztásos alkotmánysértés vizsgálata és orvoslása.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Jogpolitika idézetgyűjtemény (D)WM 1

Jogpolitika idézetgyűjtemény (D)WM 1 Jogpolitika idézetgyűjtemény (D)WM 1 1 Dead White Males, azaz halott fehér férfiak amerikai eredetű feminista-polgárjogi rövidítés, mely arra mutat rá, hogy az eszmetörténeti művek jelentős része közel

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához 1. Büntetés-végrehajtási jog a büntetés-végrehajtás tudománya 1.1. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban 1.2. A büntetés-végrehajtási

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

MAGYAR JOGBÖLCSELET. Amagyar jogbölcseleti tradíció a XX. század közepéig SZABADFALVI JÓZSEF

MAGYAR JOGBÖLCSELET. Amagyar jogbölcseleti tradíció a XX. század közepéig SZABADFALVI JÓZSEF MAGYAR JOGBÖLCSELET SZABADFALVI JÓZSEF Felix Somló: Schriften zur Rechtsphilosophie Ausgewählt und eingeleitet von Csaba Varga Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. xx + 114 old., 4480 Ft István Losonczy: Abriß

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Rixer Ádám. A köz természete

Rixer Ádám. A köz természete Rixer Ádám A köz természete Rixer Ádám A köz természete Új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban Patrocinium Kiadó Budapest, 2013 Feleségemnek, Juditnak és gyermekeimnek, Enikőnek,

Részletesebben

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA.

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. október Szerkesztő: Duruc József Megjegyzés: A szövegben pirossal kiemelt

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Számvitel szabályozása

Számvitel szabályozása Számvitel szabályozása 1. A számvitel szabályozása Magyarországon (Törvények és Kormány rendeletek) előzmények és a jelen a szabályozás váltás (a számviteli tv.) indoka, céljai, jelentősége a tv. hatálya

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben