Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula

Átírás

1 Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula Rakományelhelyezés-és rögzítés 2014-ben az EN (2010) 1(2010) előírás tükrében

2 A kezdet

3 Intermodalitas 2014

4 Tehergépkocsi közlekedés szempontjai Borulási stabilitás Komfort Trakció Menet Rakomány stabilitás Biztonság? Környezetvédelem? Gazdaságosság?

5 Rakományrögzítés követelményei és fizikai összetevői

6

7 Súlyos közlekedési balesetek Rakomány elhelyezési és rögzítési hiányosságok következtében

8 Rakodástechnikai ellenőrzések tapasztalatai Hibátlan 24,0 % Kis hiba 36,0 % Meghatározott hiányosság 40,0 % Forrás: GDV/BGL, Németország 2006

9 Meghatározó balesettípusok: Rakomány elcsúszása a rakfelületen A szintenként elhelyezett rakomány elcsúszik ill. részben leesik a járműről A rakomány teljesen leesik a gépkocsi rakfelületéről Az elcsúszó-leeső rakománnyal együtt a jármű is felborul A kritikus oldalgyorsulás túllépése következtében a teljes jármű felborul

10 Rakomány leesés

11 Rakomány elmozdulás ívmenetben(trl)

12 A hibás gázpalack rögzítés miatti rakományleesés következményei ( IbB)

13 A rakfelületen elcsúszott deszka rakomány ( Forrás. U. Podzuweit

14

15 Rakodástechnikai hiányosságok Rakomány elmozdulása, leesése, Túlterhelés, Rakomány nem szimmetrikus elhelyezése a rakodó területen, Nem megfelelő tengelyterhelés Nem megfelelő rakomány rögzítés

16 A biztonságos rögzítő erők Rakomány rögzítés fizikai követelményei

17 Gyorsulás tényező,, C,, ( DIN EN ) 1) C= a/g ( dimenzió nélkül) Előre C= 0,8 Oldalra C= 0,5 ( billenés 0,7 ) Hátra C= 0,5

18

19

20

21

22 Tehergépkocsi szerelvény autóbusz ütközés Taszár

23

24

25

26

27

28

29

30

31 1. A rakományrögzítésre, balesetmegelőzésre vonatkozó hazai és nemzetközi előírások, szabványok, ajánlások Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula

32 EN-szabványok EN rész (1988) Rögzítő erők számítása DIN EN rész (2001) Műszálas hevederek DIN EN rész (2001) Rögzítő láncolás DIN EN rész Rögzítő drótozás DIN EN (2000) Rögzítő ékek DIN EN (2000) Csereszekrényekponyva

33 EN-szabványok DIN EN Csereszekrény- függönyponyva 12642XL Felépítmény Homlok-oldal-hátfal szilárdság DIN EN (ISO ) Haszongépjárművek DIN EN (ISO ) Félpótkocsi

34 Német nemzeti DIN Rakodólap DIN Konténer ISO 1496/1 ISO Konténer 1. Osztály, DIN Beton stb. DIN Dob DIN Jelölések DIN Csomagküldemény

35 Tengeri szállítás: IMO/ILO/UN/ECE Guidlines for Packing of cargo Transport Units(CTUs) IMO: International Maritime Organisation IMDG : International Maritime Dangerous Goods Code Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula

36 DIN EN Ro-Ro hajókon szállított közúti járművek rögzítési helyeinek és rögzítő berendezéseinek követelményei / azonos az ISO szabvánnyal / Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula

37

38 IMO A,B,C Area ajánlásai

39 DIN EN Rakományrögzítés közúti járműveken, Rögzítési pontok haszongépjárműveken, minimum követelmények DIN EN Rakományrögzítés közúti járműveken. Haszongépjármű felépítmények, minimum követelmények. DIN EN 284 Csereszekrény, ISO és belföldi konténerek, billenő és levehető szállító tartályok Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula

40 Magyar MSZ EN szabványok MSZ EN rakományrögzítő eszközök közúti járműveken- rögzítőerők számítása MSZ EN Mesterséges szálból készült rögzítőheveder MSZ EN Rögzítőláncok MSZ EN Rögzítő acélsodrony kötelek

41 European Best Practice Guidlines on Cargo Securing for Road Transport 2006 A-melléklete = Quick Lashing Quide az IMO/ILO/UNECE módszerei szerint, ahol IMO modell = CTU-Packlinie 1999 B-melléklete = EN ( 2003)

42 Előírás revízió 2005 végén 7 CEN tagállam előbbi( EN ) módosítását kérte Dánia, Finnország,Franciaország,Nagy- Britannia,Olaszország, Hollandia, Svédország Az EN módosítása 2010-ben lépett hatályba

43 A gépkocsi menetállapotai Elindulás, gyorsítás Haladás egyenletes sebességgel Kanyarodás Fékezés Ezek miatt a felépítményre hossz- kereszt- függőleges irányban gyorsulások hatnak

44 Függőleges gyorsulások 0,4 0,5 g Függőleges gyorsulások 0,8 1,0 g Oldal. gyorsulás 0,4 0,5 g 0,4 0,6 g Hossz ir. gyorsulás 0,5-0,8 g

45 Menet közben az útegyenetlenségek a gépkocsin függőleges lengéseket okoznak. Amelyek a jármű főbb egységeinél különböző gyorsulásokat és elmozdulásokat eredményeznek A szállítmányra ható függőleges tömegerők befolyásolják a rakomány és a rakfelület között kialakuló súrlódó erő nagyságát Előbbiek kedvezőtlen eseteiben a nem kellően rögzített rakomány elmozdulhat

46 Függőleges gyorsulások és elmozdulások a gerjesztő frekvencia függvényében Forrás: Daimler Benz Stuttgart

47 5 Hz 7 Hz közötti gerjesztő frekvencia a gépkocsivezetőt terheli 1,5 Hz felépítmény önlengésszáma 5 Hz az alváz hajlítási önlengésszáma 7 Hz motor függőleges önlengésszáma 12 Hz az első futómű önlengésszáma

48 Pályaelhagyás borulás

49 Anno.

50 Egyjárműves balesetek (n= 53) Svensson - VOLVO Pályaelhagyás Borulás Belengés Egyéb Ismeretlen

51 Gyakoriság [%] v [km/h] Borulási sebesség kumulált gyakorisága/kőfalvi

52 Haszongépjármű borulás típusok: Borulás az útpályán( ( 9,1 %) Ütközést követő borulás ( 5,45 %) Pályaelhagyás és borulás( ( 85,45 %) Quelle: IRU 2000/Kőfalvi

53 Teljes járműszerelvény borulása ívmenetben rakomány oldalcsúszás ( Forrás. U. Podzuweit

54

55

56

57

58 A borulási határ és a baleseti részesedés kapcsolata

59 Oldalgyorsulás a y = m/s 2 üres rakott Tehergépkocsi 4,4-5,2 3,6-4,2 Tgk.szerelvény 4,1-4,5 2,9-3,4 Nyerges szerelvény 4,5-5,5 3,9-5,0 Forrás: Szakirodalom

60 Magas súlypontu rakomány hatása a félpótkocsi borulására

61

62

63 Volvo borítási kísérlet

64 Volvo borítási kísérlet

65 Nyomaték kar A nyerges szerelvény tagjai szöget zárnak be A borulás ellen hat a rugó- és a gumiabroncs merevsége A billenési tengely a királycsapszeg és a külső íven futó hátsó kerekek középpontját összekötő egyenesbe esik.

66 Nyomaték kar Pótkocsis szerelvény tagjai szöget zárnak be Billenési tengely A borulás ellen hat a rugó- és a gumiabroncs merevsége Rosszul elhelyezett rakomány tömegközéppontja A billenési tengely a vonófej és a külső íven futó hátsó kerekek középpontját összekötő egyenes.

67 TOPAS 1986 Tankfahrzeug mit optimierten passiven und aktiven Sicherheitseinrichtungen

68 A szállító járműre vonatkozó szilárdsági Homlokfal Oldalfal Ponyva Rakfelület Rögzítő helyek követelmények

69 DIN EN 283 és ill X vagy XL Homlokfal 0,4 G statikus terhelés 5 percig deformáció nem megengedett Max dan G = rakomány súlyereje Dinamikus vizsgálatot is végeznek, ütközés 2g-vel

70 DIN EN XL előírás (megerősített homlokfal) DC 9.5 EN L EN XL Homlokfal dan dan dan Oldalfal Oldalfal boksz (több szint) Hátfal

71 Dinamikus vizsgálat EN XL körpálya a y = 0,5g ill. sávváltás

72

73 A rögzítő helyek száma rakodótér hosszúságtól függően: Távolság a homlok-és min. hátfaltól 500 mm Távolság az egyes rögzítő helyek között max mm

74 A rögzítő helyek szilárdsági követelményei DIN EN Homlokfalnál : min dn A plató szélén a Gö függvényében : 3, 5 t = 400 dan 3,5-5,0 t = 500 dan 7,5 t = 800 dan 12 t = 2000 dan

75 A rakomány rögzítés folyamata: 1: Logisztikai szolgáltatás 2: Rakományrögzítés előkészítése 3: Teherelosztás 4 : Rakomány stabilitása 5: Rakományrögzítési igény 6: Súrlódási viszonyok 7: Rakodótér kitöltése 8: Leszorítás, lekötözés, Kitámasztás stb.

76 Fizikai összefüggések : Eredő súlyerő Eredő súlypont Súrlódási erő Billentő nyomatékok

77 Erő : F = m x a F súly = m x g = 1000 kg x 9,81m/s 2 = 9810 N (kgm/s 2 vagy = 1000 kg x 10 m/s 2 = kgm/s 2 = N = dan 1 N = 1 kg m/s 2 1 dan = 10 N Nyomaték: M = F x h ( Nm)

78 Teher elosztási diagram tgk 4 x 2 I. III. II. IV.

79 I. határérték: A megengedett hasznos teherbírás értékét nem szabad túllépni( G hmax ) II. határérték: A megengedett mellsőtengely-terhelés terhelés nagyságát nem szabad túllépni. (G 1max ) III. határérték: A megengedett hátsótengely-terhelést terhelést nem szabad túllépni. ( G Bmax. = 11,5 t) IV. határérték: A minimális mellsőtengely-terhelés terhelés értéke alá nem szabad kerülni (G (G 1meg = 0,2-0,250,25.G Dr.-Ing. Kőfalvi ömeg ) Gyula

80 Eredő tömeg m ö = m 1 + m 2 + m 3 +m 4 b sered = b s1 x m 1 + b s2 x m 2 +b s3 x m 3 +b s4 xm 4 / m ö

81 Eredő súlypont Eredő súlypont meg. tartomány Meg.terh. 12 t Rak.tömeg 8 t

82

83 Alakzáró rögzítés Leszorításos rögzítés Kombinált rögzítés

84 Homlokfal Heveder Kitámasztás Különböző rakományrögzítési megoldások egyidejű alkalamazása

85

86 Sorozatok Leszorítás Átlós

87 Rakományok átlós lekötése

88 A-blokk vasúti szállítása

89 A biztonságos rögzítő erők Rakomány rögzítés fizikai követelményei

90 Gyorsulás tényező,, C,, ( DIN EN ) 1) C= a/g ( dimenzió nélkül) Előre C= 0,8 Oldalra C= 0,5 ( billenés 0,7 ) Hátra C= 0,5

91 Biztosító erők a rakomány súlyerő függvényében Ország Anglia Svéd- ország VDI 2702 Német- ország BG Német- ország ÖNORM Ausztria Menetirány 1,1G 1,0G 0,8G 1,0G 1,0G Hátrafelé 0,8G 0,5G 0,5G 0,5G 0,5G Oldalirány 0,8G 0,5G 0,5G 0,5G 0,5G Felfelé 1,1G - 1,1G 1,1G 1,1G Lefelé 1,1G - 1,1G 1,1G 1,1G

92 Tömegerő

93 Csúszásveszély F R F t Súrlódási erő Tömegerő μ x m x g m x a μ a/g μ c

94 Csúszásveszély Rakományrögzítés szükséges : Előre µ < 0,8 Oldalra µ < 0,5 Hátra µ < 0,5

95 K-tényező hatása - Feszítő erő Fz

96 Áthurkolási szög F1= Fx x e mű. gamma Forrás: Euler-Eytelwein nach Podzuweit

97 Teljes járműszerelvény borulása ívmenetben rakomány oldalcsúszás ( Forrás. U. Podzuweit

98

99 Meghatározások-definíciók (EN ) Rögzítő erő(blocking force) Feszítő erő ( tension force) Rögzítő képesség /teherbírás (lashing capacity) F B F T LC Kézi működtető erő(hand operating force) H F Névl.kézi erő ( standard hand force) S HF Névl.feszítő erő ( standard tension force) S TF

100 Elérhető feszítőerő (S TF etiketten) (Standard Tension Force) S HF kézi erővel 50 dan elérhető (Standard Hand Force) Feszítőerő max 50 % LC (Lashing Capacity)

101 Feszítőerő átadási tényező (k) MSZ EN (2004) k k=1,5 1,5<k<2 Súrlódási viszonyok ismeretlenek (heveder) Jó súrlódási viszonyok k=2 Mindkét oldalon van feszítő szerkezet

102 Ferde lekötözés

103 LC összetevői: Függőleges leszorító komponens LC v =LC sinα Vízszintes komponens LC h =LC cosα Vízszintes komponens hosszirányban LC hl =LC cosα cosβ Vízszintes komponens keresztirányban LC hq =LC cosα sinβ

104 Sarok-heveder

105 RH- matte

106 Az új EN (2010) előírás módosulásai

107 Az előírások főbb eltérései: Leszorításos rögzítés, oldal billenésre ay= 0,5g 0,7g 0,5 vagy 0,6g Leszorító erő= n x 2 S TF n x 1,5 x S TF n x 2 x S TF vagy nx2x LC Súrl. tényező nincs konkrét súrl.tény Súrl. tényező

108 Az előírások főbb eltérései: Leszorításos rögzítés, oldalcsúszás és billenésre ay= 0,5g csúszás= 0,5g billenés=0,7g 0,5 vagy 0,6g Leszorító erő= n x 2 STF n x 1,5 x STF n x 2 x STF vagy nx2x LC Stat.súrl.tényező= 0,4 µdin µ=0,7xµst=0,28 µ= 0,45

109 Az új EN (2010) előírás módosulásai 1. C-gyorsulás tényező előre= 0,8 hátra= 0,5 oldalra= 0,6 2. k-tényező Törölve 3. Biztonsági tényező x-irány(előre kivételével) fs = 1,1 előre fs= 1,25

110 4. Függőleges leszorító erő = n x 2 x S TF x 2 x 0,5 LC 5. Fµ- átszámítási tényező Fµ= µ csúszás / µ B melléklet Közvetlen lekötözésnél: µ x fµ= 0,75 Húzóerős meghatározás /µcs 0,75 = fµ = 1

111 6. Súrlódási tényező B-melléklet mért statikus tényező x 0,925 mért dinamikus tényező/0,925 Súrlódási tényező megállapításának alternatívái: - Billentő pad - -Húzóerős kísérlet

112 Ellenőrzés csúszásra leszorításos rögzítésnél: Jelölések: n- heverderszám Ft=Stf- feszítő erő Cx,y- gyorsulási tényező 0,8,0,5,Cz-1,0 Alfa, beta = heveder hajlásszög Fs-biztonsági tényező, előre=1,25, oldal/hátra=1,1

113 Ellenőrzés csúszásra ferde lekötözésnél: Jelölések: n- hevederszám FR=LC(Lashing Capacity) Cx,- gyorsulási tényező 0,8 Cz-1,0 fu-biztonsági tényező, előre=1,25, oldal/hátra=1,1 Alfa, beta = heveder hajlásszög

114 En (2010) B-melléklet