hozom: 5. A Felügyelet a K&H Biztosító vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg.

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-B/878/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt., a K&H Biztosító Zrt. és a Biztosítók.hu Alkusz Kft. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1091 Budapest, Üllői út 1., továbbiakban: AEGON Biztosító), a K&H Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 47., továbbiakban: K&H Biztosító), valamint a Biztosítók.hu Alkusz Kft.-nél (székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Könyves utca 1., továbbiakban: Alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t 1. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt az AEGON Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz nyolcszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi, hogy tartózkodjon a megtévesztő tájékoztatás nyújtásától. 2. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az AEGON Biztosítóval szemben ,- Ft, azaz ötszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását és kötelezi a jogszabályban foglalt előírások betartására. 3. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt Alkusszal szemben Ft, azaz háromszázezer fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi, hogy tartózkodjon a megtévesztő tájékoztatás nyújtásától. 4. A Felügyelet a biztosításszakmai szabályokra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt az Alkusszal szemben ,- Ft, azaz kétszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a biztosításszakmai szabályokat betartására. 5. A Felügyelet a K&H Biztosító vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a

2 felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél június 29-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél az Alkusz közvetítésével január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött az AEGON Biztosítónál, korábbi, a K&H Biztosítónál fennálló biztosítását azonban az Alkusz nem mondta fel. Az AEGON Biztosító április 28-án az Ügyfelet szerződése megszűnéséről értesítette, majd telefonon tájékoztatta annak indokáról is, miszerint előzménybiztosítását nem mondta fel. Az Alkusz az Ügyfelet arról tájékoztatta, hogy előzményszerződését azért nem mondta fel, mert az alkuszi megbízás hozzá későn érkezett be, azonban az Ügyfél állítása szerint őt az előzménybiztosítás felmondásának elmaradásáról nem tájékoztatta. Az Ügyfél fentiek alapján kifogásolja a pénzügyi szervezetek eljárását. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

3 1. Az Ügyfél az Alkuszt bízta meg kötelező gépjármű felelősségbiztosításának megkötésével november 19-én. Az Alkusztól az ajánlat február 11-én érkezett meg az AEGON Biztosítóhoz. Az ajánlatot az Ügyfél által megadott adatokkal ( ) besorolás szerint rögzítette nyilvántartásában az AEGON Biztosító. Az előzményszerződés adatait a ( ) rendszeren keresztül több alkalommal (2010. február 11-én, február 27-én és április 20-án) is lekérték tekintettel arra, hogy az év végi biztosítóváltásnál a feldolgozási idők mértéke társaságonként eltérő volt. Az Ügyfél szerződése az első két lekérés alkalmával még élőként volt nyilvántartva a K&H Biztosítónál. A K&H Biztosítótól február 12-én, március 1- jén, valamint április 21-én kapott adatok továbbá azt igazolták vissza, hogy a megadott ( ) sz. szerződés 2009-ben ( ) besorolásban volt, azonban a biztosítás március 1-jén szűnt meg díj nemfizetés miatt. A kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló évi LXII. tv.(a továbbiakban: Gfbtv.) 5. -a szerint: (2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. Fentiekre tekintettel az Ügyfél csak a K&H Biztosítónál köthette volna meg szerződését. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy az AEGON Biztosító az eljárás során feltárt magatartásával megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 7. (1) bekezdését. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerinti jelentős információk körét az Fttv. 7. (3) bekezdése a következők szerint határozza meg: E alkalmazásában

4 a) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve c) az 1. (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős. Az Fttv. 1. (4) bekezdése szerint külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében. A fentiek alapján a Gfbtv. szerinti tájékoztatási követelményekben foglaltak az Fttv. vonatkozásában jelentős információnak tekintendőek. Az AEGON Biztosító már február 11-i lekérdezéskor tudomást szerzett arról, hogy az Ügyfél nála nem köthetett volna szerződést, mivel a K&H Biztosító érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződést tart nyilván. Az AEGON Biztosító nem lett volna jogosult és köteles elfogadni Ügyfél ajánlatát tekintettel arra, hogy a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. Azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél szerződéses ajánlatát elfogadta az AEGON Biztosító, megsértette a Gfbtv. 5. (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. Az AEGON Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet tévedésben tartotta, nem tájékoztatta a gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, azaz arról, hogy a szerződés megkötésére irányuló ajánlatát nem fogadhatja el, megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben a fogyasztó a valós információkról kap tájékoztatás az AEGON Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, s előzményi biztosítójához fordulhatott volna kötelező biztosítási ajánlatával. Az Fttv. 2. h) pontja szerint ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval (szolgáltatással) kapcsolatban. Az idézett rendelkezés alapján az, hogy az Ügyfél az AEGON Biztosítónál, avagy a K&H Biztosítónál kössön-e szerződést, nyilvánvalóan az Fttv. hatálya alá tartozó ügyleti döntésnek minősül. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet vizsgálta az AEGON Biztosító bónusz-malusz besorolással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét is Az AEGON Biztosító Ügyfél ajánlatán megjelölt ( ) besorolást az előzménybiztosító visszaigazolásának hiányában nem fogadhatta el, szerződését ( ) kategóriába sorolta. Erről levelet és kötvényt küldött a részére április 29-én. Az Ügyfél az AEGON Biztosítónál a ( ) besorolás szerinti díjat fizette be az I-II. negyedévre, így a szerződése díjhátralékos lett, és ezért díj nemfizetés miatt megszűnt. Erről április 28-i levelében tájékoztatta az Ügyfelet az AEGON Biztosító. Az AEGON

5 Biztosító a ( ) adatokat ismételten lekérte a pontosítás érdekében, azonban a korábbi információt erősítették meg, ekkor derült ki, hogy az Ügyfél korábbi szerződése nem került felmondásra, ezért az Ügyfél által kötött biztosítást az AEGON Biztosítónak érvénytelenítenie kellett. Az érvénytelenítéssel egyidejűleg a befizetett díjak visszautalásáról intézkedtek. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy az AEGON Biztosító az Ügyfél gépjármű felelősségbiztosításának fennállásáról és bónusz besorolásáról való téves tájékoztatása során megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 7. (1) bekezdését pontját. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy az AEGON Biztosító a gépjármű bónusz besorolásáról való, továbbá a szerződés megszűnéséről való egy időben történt tájékoztatásokkal olyan helyzetet teremtett, amelyben az Ügyfél nem tájékozódhatott egyértelműen arról, hogy az AEGON Biztosítónál rendelkezik-e egyáltalán szerződéssel, avagy az megszűnt volna, hiszen a szerződés megszűnése mellett bónusz besorolásának módosításáról is tájékoztatást kapott. Mindennek alapján a közölt tájékoztatások alkalmasak voltak arra, hogy az Fttv. 2. h) pontjára való tekintettel Ügyfél a félreérthető tájékoztatások miatt ne ismerhesse fel valós szerződéses helyzetét, s döntsön arról, hogy valójában szerződése megszűnése miatt intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy kötelező felelősségbiztosításáról megfelelő módon gondoskodjon. E körben a Felügyelet figyelembe vette azt, hogy az AEGON Biztosító a szerződés megszűnéséről szóló tájékoztatójában az Ügyfél figyelmét felhívta arra is, hogy új szerződés megkötésére az AEGON Biztosítónál van az Ügyfélnek lehetősége és kötelezettsége, amely nyilvánvalóan nem valós, hiszen az Ügyfélnek a K&H Biztosítónál lett volna csak módja az új szerződés megkötésére. 2. A fentiekben megállapította a Felügyelet, hogy az AEGON Biztosító az Ügyfél szerződéses ajánlatát nem volt jogosult és köteles elfogadni, tekintettel arra, hogy az Ügyfél szerződése díjnemfizetéssel a K&H Biztosítónál szűnt meg március 1. napjával. Azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél szerződéses ajánlatát az AEGON Biztosító elfogadta, megsértette az Fttv. mellett a Gfbtv. 5. (2) bekezdését is. A Gfbtv. 5. -a szerint:

6 (2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A Felügyelet a vizsgálata során megállapította továbbá, hogy az AEGON Biztosító az Ügyfél ajánlatán megjelölt ( ) besorolást az előzménybiztosító visszaigazolásának hiányában nem fogadhatta el, és a szerződését ( ) kategóriába sorolta. Erről levelet és kötvényt küldött a részére április 29-én. Ugyanakkor az AEGON Biztosító nem hívta fel Ügyfél figyelmét az ajánlat módosításával kapcsolatosan a korábbi ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Továbbá az AEGON Biztosító nem tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy az ajánlat módosítását 15 napon belül megkifogásolhatja. A Felügyelet megállapította, hogy az AEGON Biztosító a fentiekkel megsértette a Gfbtv. 6. (6) és (7) bekezdéseit, amelyek szerint: (6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön. (7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A Felügyelet vizsgálata során megállapította, hogy az AEGON Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél részére február 19-én küldött díjfelszólító levelet, azonban a Felügyelet felhívására nem tudta igazolásra alkalmas módon bizonyítani annak az Ügyfél részére történő megküldését. Az AEGON Biztosító az igazolás érdekében csatolta ugyan belső nyilvántartásának képernyőképét, azonban az a kiküldés igazolására ez nem alkalmas, hiszen a jogszabályi követelmény csak akkor teljesül, ha az igazolás az Ügyfél felé történő kiküldést egyértelműen, tényszerűen, és közvetlenül bizonyítja. A Felügyelet megállapította, hogy az AEGON Biztosító ezzel megsértette a Gfbtv. 21. (4) bekezdését, amely szerint: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. 3. A K&H Biztosítóhoz az Ügyfél felmondása nem érkezett be, így szerződését 2010-ben élőként tartotta nyilván. A K&H Biztosító január 30-án és február 14-én díjfelszólító levelet küldött az Ügyfélnek kötelező gépjármű felelősségbiztosítása tekintetében, így az Ügyfélnek tudomása lehetett arról, hogy élő szerződéssel rendelkezik. A

7 fenti szerződés március 1-jén szűnt meg díj nemfizetés miatt, így az Ügyfélnek új szerződését a K&H Biztosítónál kellett megkötnie, mivel a Gfbtv 5. szerint: (2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A fentiekre tekintettel a K&H Biztosító vonatkozásában a Felügyelet jogsértést nem állapított meg. 4. A biztosítás felmondását az Alkusz csak az alkuszi megbízás beérkezése után teheti meg: mivel erre csak a felmondási határidő után, december 2-án került sor, a korábbi biztosítást felmondani nem tudták. Az AEGON Biztosítónak ugyanakkor leadták az ajánlatot, miután az ajánlatgenerálás időpontjában rendszerükben már rögzítve volt az alkuszi megbízás. Az Alkusz nyilatkozata szerint a 2010-es ajánlatok generálásánál minden ajánlatra, melyhez alkuszi megbízással rendelkeztek, elkészítették az ajánlatot, nem csak azokra, melyeket ők mondtak fel, hisz maguk az ügyfelek is felmondhatták előzménybiztosításukat, közvetlenül a biztosítónál. Az Ügyfél az Alkuszi megbízáson tájékoztatást kapott arról, hogy csak a november 27-ig beérkezett alkuszi megbízásokat fogadja el az Alkusz felmondások elintézéséhez. Az Alkuszi megbízáson szerepel továbbá az is, hogy Jelen alkuszi megbízás akkor tekinthető létrejöttnek, ha arra az Alkusz a megbízás kézhezvételét követő 48 órán belül a Portálon keresztül kezdeményezett biztosítási ajánlattétel során megadott címre elfogadó nyilatkozatot tesz. A Felügyelet ugyanakkor a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy az Alkusz az alkuszi megbízás beérkezéséről való december 3-án kelt elektronikus értesítő levelében, valamint december 11-én kelt levelében az Ügyfelet tévesen tájékoztatta arról, hogy korábbi szerződésének felmondását ők végzik, továbbá tévedésben tartotta az Ügyfelet új szerződésének létrejötte tekintetében. A fentiek alapján az Alkusz megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése e) és i) pontjai szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: e) az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége,

8 i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy az Alkusz munkatársa az alkuszi megbízás beérkezéséről és az Ügyfél szerződésének felmondásáról való december 03-án, valamint december 11-én kelt téves tájékoztatásokkal az Ügyfelet tévedésben tartotta kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének felmondását, valamint új szerződésének létrejöttét illetően. A Felügyelet megállapította, hogy az alkusz az alkuszi megbízás teljesítése során téves tájékoztatást nyújtott az Ügyfélnek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozóan azzal kapcsolatosan, hogy a kötelező-felelősségbiztosítás megkötését teljeskörűen intézi, illetőleg a megtett ajánlatot a biztosító részére megfelelő határidőben továbbítja. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Megállapítható továbbá, hogy a tisztességtelen kereskedelmi magatartás az Ügyfél ügyleti döntésére kiható jelentőséggel bírt, tekintettel arra, hogy amennyiben az ügyfél tudomással rendelkezett volna arról, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megkötését az Alkusz nem intézi el határidőben, továbbá ajánlata a megfelelő határidőben nem jut el az AEGON Biztosítóhoz, a szükséges intézkedéseket megtehette volna annak érdekében, hogy érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezzen, figyelemmel arra, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések a biztosítás megkötését kötelezővé teszik, annak hiányát jogkövetkezményekkel sújtják. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy az Alkusz a feltárt magatartásával az Fttv. fenti rendelkezéseiben foglalt előírások sérelmét követte el. 5. Az Alkusz december 23-án kelt nyilatkozatában elismerte továbbá, hogy az Ügyfél november 11-i ajánlatát csak január 14-én készítette el és még aznap továbbította a Biztosító felé. Az Alkusz munkatársának hibájából azonban az ajánlat nem tudott automatikusan kötvényesedni, így az ajánlatot február 11-én újra elküldték a Biztosítónak. Az Alkusz fenti magatartásával megsértette a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 42. (1) bekezdését, amely szerint a független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz nem a biztosítás szakmai szabályai szerint járt el, amikor Ügyfél november 11-i ajánlatát csak január 14-én készítette el és ügyintézői hiba következtében február 11-én került sikeresen

9 továbbításra a Biztosító részére, mely magatartásával megsértette a Bit. 42. (1) bekezdésében foglaltakat. A biztosítási alkusznak rendelkeznie kell a piac megfelelő ismeretével, tevékenysége magas színvonalú szakmai hozzáértésen, a jó gazda és kereskedő gondosságán, az átláthatóság és a függetlenség elvén, valamint eljárása felelős működésen kell, hogy alapuljon. Megállapítható tehát, hogy azon magatartás, miszerint az Alkusz az Ügyfél november 11-i ajánlatát csak február 11-én továbbította megfelelő módon a Biztosító részére, sérti a szakmai gondosság betartásával történő eljárás szabályait, amely végett Alkusz felelőssége megállapítható. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Az AEGON Biztosítóval szemben a Felügyelet, a fentiek szerint megállapított jogszabálysértések miatt a következő jogkövetkezményeket alkalmazza. A fentiek szerint az AEGON Biztosító két cselekményével is megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését. A Felügyelet egyrészt megtiltotta a számára jogsértő magatartás további folytatását, emellett e jogsértések miatt Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy az AEGON Biztosító azon mulasztásával, hogy nem értesítette az Ügyfelet a szerződéskötés akadályáról, Ügyfelet megtévesztette és tévedésben tartotta. Ennek alapján Ügyfél a Gfbtv.-ben foglalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni, hogy biztosítás év közben díjnemfizetéssel megszűnt szerződésére az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést a K&H Biztosítónál kösse meg érvényesen. A jogsértés súlya szempontjából figyelembe kell venni továbbá, hogy az AEGON Biztosító Ügyfél szerződését annak ellenére is élőként tartotta nyilván, hogy a K&H Biztosítónál élő statusú szerződés visszajelzést kapott. Az AEGON Biztosító az Ügyfél megfelelő tájékozódásához fűződő jogát mulasztás megvalósításával sértette meg, amellyel alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. Ennek alapján a jogsértés az Ügyfél vagyoni érdekeit is sértette. A Felügyelet a bírság mértéke kapcsán figyelembe vette, hogy az AEGON Biztosító Ügyfelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének díjrendezettségét illetően, a bónusz besorolásáról való téves tájékoztatással is megtévesztette. A Felügyelet mérlegelése szerint az Ügyfél megtévesztése e körben is jelentős volt, ugyanis a közölt tájékoztatások alkalmasak voltak arra, hogy az Ügyfél a félreérthető tájékoztatások miatt ne ismerhesse fel valós szerződéses helyzetét, s döntsön arról, hogy valójában szerződése megszűnése miatt intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy kötelező felelősségbiztosításáról megfelelő módon gondoskodjon. E körben a Felügyelet figyelembe vette azt, hogy az AEGON Biztosító a szerződés megszűnéséről szóló tájékoztatójában az Ügyfél figyelmét felhívta arra is, hogy új szerződés megkötésére az AEGON Biztosítónál van az Ügyfélnek lehetősége és kötelezettsége, amely nyilvánvalóan nem valós, hiszen az Ügyfélnek a K&H Biztosítónál lett volna csak módja az új szerződés megkötésére. A Felügyelet megállapítása szerint a megtévesztés e tartalmi

10 elemeinél fogva az Ügyfél ügyleti döntésének, szerződéses helyzete rendezésének kérdésében nem tette lehetővé Ügyfél számára a szükséges intézkedések megtételét. A fentiek szerint az AEGON Biztosító a Gfbtv. három rendelkezését is megsértette, mely miatt a Felügyelet egyrészt megtiltotta a számára jogsértő magatartás további folytatását, emellett vele szemben további Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a szerződéskötési joggal kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor érvényes kötelező felelősségbiztosítás szerződés hatálya alatt további szerződés megkötését ugyanarra a biztosítási időszakra kizárja. E rendelkezés garanciális szabályt fogalmaz meg, amikor egy adott biztosítási évben az Ügyfél szerződését egy biztosító társasághoz köti. A Felügyelet figyelembe vette továbbá, hogy az AEGON Biztosító nem hívta fel Ügyfél figyelmét az ajánlat módosításával kapcsolatosan a korábbi ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Továbbá az AEGON Biztosító nem tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy az ajánlat módosítását 15 napon belül megkifogásolhatja. E mulasztásaival az AEGON Biztosító az Ügyfél szerződéses szándékával kapcsolatos nyilatkozattételi lehetőségét akadályozta meg, így a jogsértés az Ügyfél megfelelő tájékozódáshoz fűződő jogát érintette. A bírság kiszabását megalapozta továbbá, hogy az AEGON Biztosító nem tudta hitelt érdemlő módon igazolni, hogy az Ügyfél részére díjfelszólító levelet küldött, mellyel a biztosítási tevékenység folytatásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségét mulasztotta el, amely abban a lényeges kérdésben nyújtana megfelelő tájékoztatást, hogy az Ügyfél számára az előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e. Az Alkusszal szemben a Felügyelet, a fentiek szerint megállapított jogszabálysértések miatt a következő jogkövetkezményeket alkalmazza. A Felügyelet a fentiekben megállapította, hogy az Alkusz tevékenysége során megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, melynek vonatkozásában a Felügyelet megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A Felügyelet az eset összes körülményei között értékelte, hogy az Alkusz tisztességtelen kereskedelmi magatartása jelentőséggel bírt Ügyfél ügyleti döntésére, tekintettel arra, hogy amennyiben az ügyfél tudomással rendelkezett volna arról, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megkötését az Alkusz nem intézi el határidőben, továbbá ajánlata a megfelelő határidőben nem jut el az AEGON Biztosítóhoz, a szükséges intézkedéseket megtehette volna annak érdekében, hogy érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezzen, figyelemmel arra, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések a biztosítás megkötését kötelezővé teszik, annak hiányát jogkövetkezményekkel sújtják. A Felügyelet megállapította, hogy Alkusz megsértette a biztosításszakmai szabályokat is, melynek vonatkozásában a Felügyelet megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A jogsértés körülményei között a Felügyelet azt vette figyelembe, hogy a szakma szabályainak megsértésével az Alkusz nem az Ügyfél biztosítási érdeknek megfelelően járt el, késedelmes ügyintézésével nem tette lehetővé, hogy az Ügyfél az őt terhelő kötelező felelősségbiztosítási kötelezettségének mihamarabb, megfelelő módon tegyen eleget. Nyilvánvaló, hogy a felelősségbiztosítás megléte jogszabályban meghatározott kötelezettsége az üzembentartónak, melynek hiányában a közúti közlekedésben való részvétel tilalmazott, továbbá meglétének hiánya súlyos kockázatot rejt magában az üzembentartó, illetőleg a közlekedésben részt vevő egyéb személyek számára is.

11 A Felügyelet továbbá a K&H Biztosító vonatkozásában jogszabálysértést nem állapított meg. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. - 48/J. -aiban, továbbá az Fttv. 10. (2) és (4) bekezdésében, 7. (3) bekezdésében és 1. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, február 10. Dr. Szász Károly a PSZÁF elnöke