h a t á r o z a t o t A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-FB-50075/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél képviseletében ( ) ügyvéd (címe: ( ), a továbbiakban: Képviselő) kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt , a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettséget előíró, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II. II/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettséget előíró, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt Ft, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

2 A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s A Képviselő május 27-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél a Biztosítónál kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést január 01-jei kockázatviselési kezdettel ( ) bónusz besorolás mellett, azonban a szerződés díjnemfizetés miatt megszűnt. Az Ügyfél nevében az Ügyfél meghatalmazásával április 20-án és július 01-jén az Ügyfél édesapja új gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyet az Ügyfél január 01-jei hatállyal fel kívánt mondani és másik biztosítónál kívánt új szerződést kötni. 1. Képviselő beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító az Ügyfél szerződésének megszűnése után fedezetlenségi díjat számolt fel az Ügyfélnek. 2. Képviselő beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a felmondás befogadásához az Ügyfél díjhátralékának megfizetését írta elő. 3. Képviselő kifogásolta továbbá az Ügyfél szerződésének díjnemfizetés miatti megszűnését. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során az alábbi tényállást állapította meg:

3 Ügyfél ( ) kötvényszámú gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése január 1-jei kockázatviselési kezdettel jött létre, az Ügyfél nyilatkozata alapján ( ) besorolásban, az eszerint megállapított évi ( ) Ft (( ) Ft/negyedév) díjjal. A Biztosító az első negyedév január 1. napján esedékes díjrészletéről a december 10-én kelt számlával küldött befizetési csekket. A Biztosító az Ügyfél korábbi felelősség biztosítójától ( ) kapott kárelőzményi igazolásnak megfelelően a bonus-malus besorolást a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal ( )-re módosította. A módosítás következtében az éves díj ( ) Ft-ra (( ) Ft/negyedév) emelkedett. Erről a Biztosító január 7-én kötvény küldésével értesítette Ügyfelet. A Biztosító a keletkezett díjkülönbözetről február 24-én állított ki számlát, március 11-ei határidejű fizetési felszólítással. A türelmi időszak eredménytelen elteltével a szerződés megszűnt. A biztosításra csupán a megszűnést követően, március 26-án történt befizetés. A gépjárműre április 20-i kockázatviselési kezdettel, ( ) számon új szerződés jött létre ( ) besorolással, melyen tulajdonosként Ügyfél volt feltüntetve, azonban a szerződő, üzembentartó adatainál tévesen a meghatalmazás alapján eljáró ( ) Ügyfél édesapjának adatai szerepeltek. Arra való tekintettel, hogy a biztosítás megkötésekor előzmény megjelölés nem történt, emiatt e szerződés vonatkozásában fedezetlenségi díjat sem állapított meg a Biztosító. A biztosításra díjfizetés a türelmi időn belül nem történt, így az június 20-i hatállyal törlésre került. Ezt követően ( ) július 1-jei kockázatviselési kezdettel, ( ) besorolással ( ) kötvényszámon ismét gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre. A biztosítás szerződőjeként, a tulajdonosként és a gépjármű üzemben tartójaként is ( ) került megjelölésre. A türelmi időszakon belül rendezésre került a díj november 1-jéig. A szerződés ellenőrzésekor azonban a ( ) besorolás beállítása miatt az éves díj módosult, így a befizetett összeg a biztosítás díját csupán szeptember 27-ig fedezte. A kialakult díjrendezetlenség miatt a szerződés október 1-jei hatállyal, díjnemfizetés miatt megszűnt. A Biztosító arra való tekintettel, hogy az ( ) számú szerződésre késedelmesen befizetett díjjal kapcsolatban csupán július 1-jén intézkedett, valamint a ( ) és a ( ) számú szerződések megkötésekor munkatársai nem jártak el kellő körültekintéssel, lehetőséget látott arra, hogy a január 1-jei kezdetű, ( ) kötvényszámú szerződés hatályát visszaállítsa, amennyiben Ügyfél a október 1-je és az elmaradt díj rendezésének időpontja közötti biztosítatlan időszakra vonatkozóan kármentességi nyilatkozatot tesz és rendezi a biztosítás elmaradt díját, ( ) Ft-ot. I. I/a. A Biztosító nyilatkozata szerint tekintettel arra, hogy az Ügyfél ( ) számú szerződésének negyedéves díját nem fizette meg, február 24-én díjfelszólító levelet küldött az Ügyfél részére, majd miután befizetés továbbra sem történt, március 22-i levelében a szerződés március 03-i megszűnéséről értesítette az Ügyfelet.

4 A Gfbt. 21. (4) bekezdése szerint Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdésében szerint a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló értesítést és a szerződés megszűnéséről szóló törlésértesítőt az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor igazolható, ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő a biztosítón kívül álló személynek minősülő szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről ( -visszaigazolás, fax OK jelzés, postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is. A Biztosítónak tehát az értesítést oly módon kell megküldenie az Ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. Mindezért nem felelhet meg a jogszabályi követelménynek az, ha a Biztosító csupán olyan feladójegyzékkel rendelkezik, amely a konkrét címzettek feltüntetése nélkül tartalmazza adott esetben több ezer levél kiküldését, hiszen ez minden kétséget kizárólag nem igazolhatja azt, hogy adott ügyfél küldeménye valóban megküldésre is került az ügyfél részére. Éppígy nem elégséges bizonyítása az elküldésnek az, amikor a Biztosító azt tudja csak igazolni, hogy a postázást végző szervezeti egységének a küldeményt átadta. A Felügyelet a Biztosító július 04-én kelt nyilatkozata és a csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél részére a díjfelszólító levelet a jogszabályi határidőn túl küldte meg, valamint a díjfelszólító és a törlésértesítő levél megküldését nem tudta az Ügyfélre vonatkozóan egyedileg igazolni, ezáltal a Gfbt. 21. (4)-(5) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget. Egyúttal a Felügyelet a fentiek szerinti jogszabálysértés megállapítása mellett az alábbiakat jegyzi meg. A Felügyelet a Biztosító által rendelkezésre bocsátott iratok így a december 9-ei ajánlat alapján észlelte, hogy Ügyfél ( ) számú szerződésének díja január 1-jén vált esedékessé. Erre való figyelemmel megállapítható, hogy a Gfbt. 21. (4) bekezdésének előírása szerint a díjelmaradással kapcsolatos felszólításnak a Biztosító ezen időponttól számított 30 napon belül lett volna köteles eleget tenni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Biztosító abban az esetben sem a Gfbt. bekezdésében foglaltak betartásával járt volna el, ha az ( ) számú szerződés tekintetében a

5 díjtartozás következményeire vonatkozó értesítő levelet a Felügyelet részére igazolható módon bocsátja rendelkezésre. I/b. A Biztosító július 25-i nyilatkozata szerint az Ügyfél képviseletében édesapja április 20-i kockázatviselési kezdettel ( ) számon új gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött, azonban a szerződésen üzembentartóként az Ügyfél helyett az Ügyfél édesapja került megjelölésre. A Biztosító nyilatkozata szerint május 08-án számlát és készpénzátutalási megbízást, majd június 10-én díjfelszólító levelet küldött az Ügyfél édesapja részére tekintettel arra, hogy a szerződésre befizetés nem történt. A befizetés további elmaradása miatt a szerződés június 20-án megszűnt, amiről június 28-án kelt törlésértesítő levelében értesítette a Biztosító az Ügyfél édesapját. Az Ügyfél édesapja július 01-jei kockázatviselési kezdettel ( ) számon új gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítónál ( ) bónusz besorolás mellett, a szerződésre augusztus 27-én díjfizetés történt, azonban a befizetett díj csak szeptember 27-ig fedezte a biztosítás díját tekintettel arra, hogy a Biztosító a szerződés ellenőrzése során a bónusz besorolást ( )-re módosította arra való tekintettel, hogy az Ügyfél díjnemfizetéssel megszűnt szerződésének bónusz besorolása ( ) volt. A Felügyelet a Biztosító július 25-én kelt nyilatkozata és a csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél édesapja részére postázott díjfelszólító és törlésértesítő levelek megküldését az I/a. pontban részletezettek szerint az Ügyfél édesapjára vonatkozóan szintén nem tudta egyedileg igazolni, ezáltal a Biztosító e szerződések vonatkozásában a Gfbt. 21. (4) és (5) bekezdéseiben foglaltaknak nem tett eleget. II. A Biztosító július 25-i nyilatkozata szerint a április 20-i és július 01-jei szerződéskötés alkalmával tévesen az Ügyfél édesapját jelölte meg üzembentartóként az ajánlaton és az Ügyfél által a szerződés megkötésére megadott meghatalmazást adásvételi szerződésként tüntette fel, így a ( ) és ( ) kötvényszámú szerződése tekintetében szerződő félként Ügyfél édesapja került megjelölésre. A Biztosító fenti magatartását a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseivel vetette össze. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

6 Az Fttv. 2. h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A Biztosító által a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának megvalósítása az Ügyfél ügyleti, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói döntését befolyásoló magatartásnak minősül. Az eljárásban az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet a jogsértés megállapíthatóságát abban látja, hogy a Biztosító nem megfelelő eljárásával Ügyfelet a szerződés helyzetéhez kapcsolódó joggyakorlását illetően akadályozta azzal, hogy magatartása miatt Ügyfél nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a szerződés valós állapotával és díjával tisztában legyen és a szerződésre a valóságnak megfelelő díjfizetést teljesíthessen. A Biztosító megfelelően gondos eljárása, tehát a helyes, Ügyfél által megadott adatok rögzítése esetén ugyanis lehetőség nyílt volna arra, hogy a későbbiekben ( ) és ( ) kötvényszámmal megkötésre került szerződések vonatkozásában a Biztosító a megfelelő személyt, azaz Ügyfelet értesíthesse arról, hogy kötelezően fenntartani rendelt biztosítási szerződésén díjtartozás mutatkozik, melynek befizetése szükséges, annak érdekében, hogy Ügyfél a szerződés megszűnésének hátrányos jogkövetkezményeit elkerülhesse. Egyúttal a megfelelő személy részére címzett, szerződés megszűnésével kapcsolatos értesítés alapján lett volna lehetőség arra, hogy Ügyfél a szerződés megszűnéséről mihamarabb információt kapjon, amelynek alapján Ügyfélnek lehetősége lett volna arra, hogy megfelelő időben abba a helyzetbe juthasson, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését újrakösse. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító eljárása tehát az Ügyfél, kötelező felelősségbiztosításának fenntartásához fűződő érdeke vonatkozásában ütközött az Fttv. tilalmi rendelkezésébe, hiszen amennyiben a Biztosító az Ügyfél szerződése tekintetében szakmailag megfelelő gondosságot tanúsít, úgy Ügyfél számára kiderülhetett volna az, hogy az általa üzemben tartott gépjármű vonatkozásában a kötelezően megkötni rendelt gépjárműfelelősségbiztosítási szerződések vonatkozásában nem rendelkezik érvényes szerződéssel. Fentiek alapján a Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító magatartása kimeríti az Fttv. 3. (2) bekezdésében foglalt tényállást, mely az Fttv. 3. (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A díjfelszólító és törlésértesítő levél igazolható módon történő kiküldésére vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a rendelkező rész I. pontjában foglaltak szerint határozott és a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetésre vonatkozó felszólítási, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettségének a

7 jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. A Felügyelet továbbá a díjfelszólító és a törlésértesítő levél igazolható módon történő kiküldésére vonatkozó rendelkezés megsértése miatt Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett döntött. E körben a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók megfelelő tájékozottságához fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a díjfelszólító és a törlésértesítő levél igazolható módon történő kiküldésére vonatkozóan szabályozza a Biztosító magatartását. A díjfelszólító és a törlésértesítő levél időben történő kiküldése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy szerződése díjrendezettségét, illetőleg állapotát illetően tájékozott legyen. A felszólító levél, és a szerződés megszűnésről való értesítés vonatkozásában a jogalkotó amiatt rendelkezik a megküldés igazolható módon való teljesítéséről, mert e tájékoztatási kötelezettségek célja az, hogy az Ügyfél tudomást szerezzen arról, hogy a jogszabályi rendelkezések által kötelezően előírt biztosítása vonatkozásában milyen szerződéses helyzetben van, és így a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodni tudjon. A jogszabály által előírt igazolható módon való értesítési kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek tájékoztatására szolgáló küldemények megküldésére úgy kerüljön sor, hogy utólag a megküldés ténye bizonyítható legyen, így ezen előírás betartására minden szerződő tekintetében megvalósuljon. Különösen fontos szerepe van ezen előírás szerinti magatartásnak akkor, amikor ehhez kapcsolódó jogvita során a kötelezettség betartásának bizonyítása, illetőleg a Felügyelet által folytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a megküldés tényét a Biztosítónak igazolnia szükséges. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Biztosító azzal, hogy az Ügyfelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésével kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a szerződéses ajánlatban rögzített adatok felvétele során a szakmai gondosság hiánya állt fenn, az Ügyfél számára nem tette lehetővé azt, hogy szerződése valós állapotával tisztában legyen. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal megvalósított jogsértés súlyát illetően figyelembe vette azt, hogy a Biztosító a tévedést elismerte, és felajánlotta Ügyfél számára azt, hogy a díjtartozás esetén szerződését reaktiválja.

8 A Felügyelet megjegyzi, hogy a kérelem fedezetlenségi díj felszámítását kifogásoló, illetőleg kártörténeti igazolás Ügyfél által megjelölt mód szerinti kiállítására vonatkozó része tekintetében fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel FK-II-70940/2011. számú végzésében az eljárás megszüntetéséről döntött. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdés i) és p) pontjaiban, 64. -ban, illetőleg a ban, továbbá az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, november 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója