Jakab András. A hang a fenomenológiában
|
|
- József Nemes
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jakab András A hang a fenomenológiában Kulcsszavak: tér, idő, tartam, szukcesszivitás, mennyiség, minőség, intencionalitás, világban-való-benne-lét, fokalitás, pozicionáltság, hallás, odahallgatás A hangfenomén tárgyalását fenomenológiai szempontok szerint, illetve annak egy fenomenológiai leírásban való bemutatását meg kell előznie egy olyan történeti bevezetőnek, mely rámutat annak az iránynak a választására, amelynek követőjeként ez megmutatkozik, ugyanakkor amellyel szemben ellenvetéseket fogalmazhat meg és lényegi változásokra adhat lehetőséget éppen az elődöktől különböző kiindulópontja és a figyelmét lekötő kérdések mivoltából adódóan. Úgy gondolom, egy ilyen történeti felvezetésnek magába kell foglalnia Kant, Bergson és Brentano problémával kapcsolatos gondolatait, továbbá már a fenomenológia terepén a Husserl által használt fogalmak szummatív számbavételét ahhoz, hogy a Don Ihde felvetette kérdéseket és lehetséges mezőket beláthatóvá tegyem, amely szöveg, vagyis a Hang és odahallgatás ennek a dolgozatnak az alapját képezi. Ezzel nem akarom egyértelműen kijelenteni, hogy szövegszerűen megtalálhatjuk az idézeteket adott szerzőtől a különböző munkákban (habár legtöbb esetben igen), hanem azt szeretném hangsúlyozni, hogy egy észlelhető fogalmi vonulattal állunk szemben a hang, illetve hallás kapcsán kialakuló vitában. Tartam és szukcesszivitás Az itt következő részben Bergson tartamfogalmát tárgyalom Kant időfogalmával összevetve. A társítást indokolja a Bergson Idő és szabadság szövegében megtalálható egyértelmű utalás Kantra, és felvezetésében is látható a pálya, mely az említett szerző szemléletfogalmának a kritikáját is jelenti. De nem csak, ugyanis a filozófiatörténet általános problémájáról beszél Bergson, amely problémát a természet és állapotbeli különbözőségek megfogalmazása helyett fokozatok állításában látja. E részen belül Kant jelenségfogalmát fontosnak tartom részletesebben tárgyalni, és a gondolatok taglalásában ebből fogok kiindulni, mert a nála használt fenoménfogalom első lépcsőfokát képezheti a fenomenológiai koncepcióban kialakult fenoménfogalom felé vezető útnak. Ugyanakkor az itt felvetettek meghatározzák
2 234 Fogalom és kép IV. a vitát, amely az idő és a hang kapcsán kialakul a későbbiekben, az utóbbit leginkább az előbbire alapozott problémaként vagy az időt a hang, hangzás által kifejezettként értve. Kant jelenségfogalmának a tárgyalásában elsősorban azt kell megemlítenem, hogy ez fogalomváltozást jelent az elődökhöz képest. A homályos látszattá alakított jelenségfogalom helyett ezt mint a lehetséges megjelenés feltételének kiteljesítőjét határozza meg a TÉK 95. oldalán. A jelenség akkor és csakis akkor lenne látszat, mondja Kant annak a metafizikában használt alaptételnek a bírálataként, miszerint az érzékek megcsalják az értelmet, ezért csakis tőlük elvonatkoztatva kereshető az igazság, ha a magában való dolognak tulajdonítanám azt, ami a saját szubjektív feltételeimmel egybekötött szemlélet keretén belül a tárggyal egyetemben jelenik meg. Ezek a szubjektív feltételek azok, melyeken keresztül szemlélem az érzet adta tárgyakat. Az említett a priori feltételek közül, melyek nélkül nem lenne lehetséges az érzet adta tárgyak értelemmel történő felfogása, Kant kettőt nevez meg, és a következőképpen vezeti be a prekritikai írásokban: A mindenségnek mint megjelenő tárgynak ilyen feltétlenül első, maradéktalanul általános és az emberi megismerésben minden érzékinek sémájául és feltételéül szolgáló formaelve kettő van, mégpedig az idő és a tér A teret és az időt a szemlélet a priori feltételeiként, mint a külső és belső érzék szemléleti formáit határozza meg Kant, amelyek formaadó jellegükkel elérhetővé teszik az értelem számára a megjelenő tárgyakat, a további megformálásra alkalmassá alakítva azokat. Mindkét előfeltétel természete kapcsán a következőket hangsúlyozza Kant: minden szemlélet extenzív mennyiség. 2 Itt tehát a teret és az időt egyaránt mint mennyiséget tárgyalja, méghozzá számszerű, egyrészt diszkrét, másrészt szukcesszív mennyiségként. Tehát az extenzív jelleg a szemléletre vonatkozik, a tiszta szemléletre, ezzel szemben az intenzív mennyiség meghatározottsága az érzetre, vagyis az észlelés minden tárgyára, amennyiben anyagot (értve ezalatt az észlelés anyagát, husserli értelemben vonatkozást a tárgyra) foglal magában, és ez a mennyiség fokozati különbséget hordoz. Az idő kérdéskörével tovább haladva Bergson azt mondja, hogy extenzív és intenzív mennyiségek megkülönböztetése nem segít a kérdés megoldásában, mert attól, hogy az intenzívet nem nevezi Kant mérhetőnek, mégis a nagyságbeli különbség meghatározottságát állítja róla, így pedig növekedésre és csökkenésre képesnek tartja, azaz ugyancsak a mérhetőség kereteibe sorolja a magyarázat tehát körben forgó. 1 Kant: Az érzékelhető és az értelemmel felfogható világ formájáról és elveiről. In: Prekritikai írások. Osiris/Gond-Cura Alapítvány, Budapest 2003, Kant: A tiszta ész kritikája. Iktusz Kiadó, Budapest , 189.
3 Jakab András / A hang a fenomenológiában 235 Bergson a következőképpen mutatja be a problémát: a megfontoló eszmélet a mennyiség meghatározottságát kiterjeszti a minőségi változások magyarázatára is, mert szereti az éles megkülönböztetéseket. Viszont azt láttatja a szövegben, hogy az éles számbeli különbségek helyett inkább természetbeli és állapotbeli különbségek jelennek meg a lélek tekintetében, mind az esztétikai tapasztalatra, mind a bájra gondolva, mondja Bergson. Ezeket az arányosság és a ritmus andalító, hipnotizáló hatásával magyarázza, vagyis az elszakadással a fent említett szigorú mennyiségre és megkülönböztetésre irányuló figyeléstől. A finom átmenetek véget nem érő áradataként tartja számon. Deleuze 3 a Bergsonról írott szövegében említi a Matter and memoryban írott kritikáját Bergsonnak, amelyben a hagyományos metafizika szemére veti, hogy csak fokozatokat határoznak meg a tökéletes létező és a semmi közé helyezve a világmindenséget. Holott ezek helyett a fokozatok helyett inkább természet és állapotbeli különbözőségekről van szó az olyan problémák esetében, mint például az idő. Bergson számára nem az magyarázandó, hogy miképp lehetséges, hogy észreveszünk valamit [ez a kanti kérdésfeltevés kiindulópontja], vagy emlékezünk valamire, hanem hogy miért nem veszünk észre mindent A tartam eszméjéről szóló fejezet első soraiban benne foglaltatik a különbségtétel, amelyet fenntartva az értelem soraiba rendezhető mértéktől elkülönülő lélektani struktúra természetbeli különbsége megragadható. A kérdésben, mely magába foglalja a különbséget a számosság egymástól elkülönülő, jól tagolható tételével szemben, a lélek folyamatainak egymásba csúszása jelenti a fogódzót. Azt mondja Bergson, hogy ahhoz, hogy elkülönítsük a kettőt, az időt és a teret, nem elegendő a szimultán komplexitásra hivatkozni, mert ez még magában foglalja a számosság diszkrét jellegét. Meg kell jegyezni, hogy azért látja lehetségesnek az eddigi időkoncepciókban kifejtett elsődlegesen tér általi meghatározottság felismerését az elődök által, mert, ahogy ő is megjegyzi, van egy olyan, vagy lehetséges egy olyan időről beszélni, ami térben játszódik le, vagy a térhez köthető. Ez a gondolat majd az Ihde által felvezetett hangfenomén elemzésénél kap fontos szerepet. Vagyis a bergsoni időelemzésben vagy kritikában foglaltak tulajdonképpen finomítanak a kanti képzet fogalmán, elsősorban hangsúlyáthelyezésről van szó, ami nem marad következmény nélkül, de nem számolja fel az elődök eredményeit. Sohasem fog senki egy maga szerkesztette egységből olyat kivonni, amit bele nem tett, és ha az egység, mellyel a számot alakítjuk, aktusnak és nem tárgynak egysége, semmiféle elemző érdeklődés nem fog kihozni belő- 3 Deleuze: Bergsonism. Angolra ford.: Hugh Tomlinson és Barbara Habberjam. Zone Books, New York Bergson: Idő és szabadság. Ford. Dr. Dienes Valéria. Franklin-Társulat, Budapest 1923, 13.
4 236 Fogalom és kép IV. le mást, mint a puszta és egyszerű egységet. 5 Így, amennyiben a 12-t az egyesek összegének tekintem, ahogy azt Kant tette, és analitikus tételként kezelem, annyiban Bergson érvelése szerint kiterjedésként kezelem az aktust. Ettől maga a mennyiség lehet folyamatos, de térben tartó folyamatról van szó. Egyszóval különbséget kell tenni a gondolt egység (azaz aktus) és a gondolt és azután dologgá emelt egység (kiterjedés) között, s épp így az alakulóban levő szám s a már megalakult szám között. 6 Az elgondolt, majd dologgá tett egységbe, vagyis a kiterjedésbe az idő nem sorolható bele. Ugyanis, mondja Bergson: De az időnek egy pillanata, ismételjük, nem tud megmaradni, hogy a többihez adódjék. Ha a hangok szétszedődnek, üres távolságokat kell egymás között hagyniuk. 7 Ehhez a bergsoni gondolathoz hasonlót fogalmaz meg Husserl az Előadások az időről 8 című szövegében, Brentanót nevezve meg származtatási pontként. A fentiek alapján Bergson számára a tartam két fogalma adódik: az egyik tiszta minden keveredéstől, a másikba belép a tér. Az egészen tiszta tartam az a forma, melyet akkor ölt eszméleti állapotaink egymásutánja, amikor énünk elhagyja magát, mikor tartózkodik attól, hogy a jelen állapotot az előtte valóktól elválassza. 9 Vagyis egyrészt ez a tiszta tartam az elemek olyan szerveződését jelenti, ahol a részek pont úgy, mint az egész, függenek egymástól, méghozzá oly módon, hogy elválasztásuk vagy feldarabolásuk által elveszne emez aktusnak az egysége, amely pedig tartamosságához épp úgy hozzátarozik, mint az elemei vagy mint az egész. Másrészt ennek a tiszta tartamnak a megjelenése, ahogy ő kijelenti énünk [...] tartózkodása, azaz maga az aktus. Bergson hangsúlyozza, hogy a tartamjelleg magában hordozza a megfordíthatóság lehetetlenségét, mert ez csak akkor áll fenn, ha feldarabolva a tartamot térré alakítom, így a sorozat pontjait elkülönítve diszkrét jegyekkel ellátva a megfordítás esetén is azonosítani vagyok képes. Ugyanakkor a fentiekben már említett térbeni tartamosság létét Bergson így magyarázza:...s ez minden bizonnyal onnan ered, hogy nem csupán mi tartunk, 10 ami nehezebbé teszi a tiszta tartamba való belebocsátkozást. Az eszméleti életben megjelenő homogén térképzetet és annak mértékadó jellegét, melyet szembehelyez a tartammal, az endozmózis fizikai jelenségével hozza analógiába. 5 Uo Uo Uo Husserl: Előadások az időről. Atlantisz, Budapest Uo Uo. 116.
5 Jakab András / A hang a fenomenológiában 237 Összefoglalásként azt kell elmondanom, hogy amit még Kant mennyiségi különbségként határoz meg a logikai fonalon haladó tudat rendszerező munkássága nyomán, és elkülönülő egységek sokaságaként fog fel, az Bergsonnál a tiszta tartam fogalmában átalakul valami egészen feldarabolhatatlan összekapcsolódássá, ami a lelki folyamatokat illeti. Az említett átalakulásnak a következménye, hogy a dallam elhangzása nyomán nem kottát látok magam előtt, vagy nem hangról hangra hallom a darabot, hanem egymáshoz viszonyuló és meghatározó rész és egész viszonyokban. Következésképp míg a dallamot Kant esetében egy, a hangok egymásutánjának sorban való összekapcsolódása, vagyis szukcesszív egymásutánjának a képzete jelenti, addig Bergsonnál az élmény, vagy pontosabban a tartam fogalmának a bevezetésével és annak aktusként való értelmezésével ez egy egésszé kovácsolódik, amely egységben nincsenek különálló hangok, hanem ezek egymásba csúszása mutatkozik meg. Az intencionalitás irányába Az intencionalitás brentanói (Psychologie vom empirischen Standpunkte 11 című művében leírt) fogalmában megjelenik az aktusegység kérdésköre, amelyről Bergson is beszél. A mentális fenoménként értelmezett aktusok egyik összefoglaló jellegzetességeként elgondolt intencionális inexisztencia fogalmának problémájára összpontosít Brentano, legalábbis ebben az írásban. Ugyanis a lábjegyzetben a fordító hozzáteszi, hogy Brentano a későbbiekben az intencionális inexisztencia leírást nem tartja megfelelőnek a probléma kapcsán, és inkább úgy fogalmaz, hogy az immanens tárgyiság, amelyről beszél, úgy értendő, mint annak a ténynek a meghatározatlan leírása, hogy mentálisan érdeklődöm egy tárgy iránt, arra utalok. 12 Fontos kiemelni, hogy Brentano számára nem az intencionalitás kérdése képezi a figyelem középpontját, hanem a később deskriptív pszichológiának nevezett tudomány megalapozása. Brentano az intencionális inexisztencia fogalom meglapozó jellegének leírása fele haladva, első megkülönböztető törekvéseiben a mentális életet két részre osztja. Az egyik elem a mentális fenomén, amelyet szembehelyez a másikkal, a fizikai fenoménnel. Az utóbbit érzetként kezeli (fizikai feno- 11 Brentano: Psychology from an empirical standpoint. Angolra ford.: Antos C Rancurello, D.B. Terrell és Linda L. McAlister. Routledge, New York & Canada Brentano later acknowledged that the way he attempted to describe consciousness here, adhering to the Aristotelian tradition which asserts the mental inexistence of the object, was imperfect. The so-called inexistence of the object, the immanent objectivity, is not to be interpreted as a mode of being the thing has in consciousness, but as an imprecise description of the fact that I have something (a thing, real entity, substance) as an object, am mentally concerned with it, refer to it. Uo. 68.
6 238 Fogalom és kép IV. ménekként színeket, hangokat, szagokat stb. tárgyal), sőt érzetadatként írja le, melyek összekapcsolása a mentális fenoménben válik adottá. Hozzá kell tenni, hogy Brentano számára a lét kérdése nem válik fontossá, azaz ahogy a későbbiekben ez még hangsúlyosabbá válik, az itt olvasható szövegben a megjelenő van a kérdés középpontjába helyezve. A mentális fenomént vagy mint prezentációt, vagy mint prezentáción alapulót határozza meg a figyelembe vett szöveg 65. oldalán, de mint hangsúlyozza, nem a megjelenítettet magát érti a prezentáción, hanem a megjelenítés aktusát és még inkább a megjelenőt. Ugyanakkor a mentális fenomént mentális aktivitásként tárgyalja a szövegben, melyet mint valamire mint tárgyra való vonatkozást, 13 azaz valamire való irányultságot ért. Az aktivitás fogalma itt, mint a lábjegyzetből kiderül, az arisztotelészi passio, azaz elszenvedés fogalmához köthető. Ha közelebbről tekintek a referencia fogalmára, illetve ennek az aktivitásfogalomnak a magyarázatára, a szöveghez csatolt kiegészítő esszében több jelentős ponton magyarázatot találok. Az elsődleges objektum tekintetében eseményszerűségről beszél, a másodlagos referenciát mint aktivitást, méghozzá a szubjektum aktivitását határozza meg. Ahogy ezt Brentano megfogalmazza: A másodlagos tárgy nem egy referencia [mint az első], hanem egy mentális aktivitás, vagy pontosabban a mentálisan aktív szubjektum, amelyben a másodlagos referencia ugyanúgy jelen van, mint az elsődleges. 14 Mindkét esetben tárgyként szerepel a referenciapont, azaz ugyanaz a viszony határozható meg az elsődleges tárgy és az önreferencia tekintetében. Továbbá a mentális fenomén fogalmát a tudatosság fogalmával szinonimként használja, mert mint mondja, a tudatosság fogalma, mivel egy tárgyra utal, amelynek a tudatosság tudatában van [a fordító megjegyzi, hogy a német Bewusstsein fogalom ebben a tekintetben több segítséget nyújt, lévén, hogy a jelentése tudatában levést vagy tudatban levést hordoz magában], megfelelőnek tűnik a mentális fenomének jegyeként felismert, a tárgyiság megkülönböztető jegyeként meghatározott mentális inexisztencia értelmében való használatra. 15 Ugyanakkor ehhez a szövegrészhez kapcsolódik az a tény, hogy Brentano különbséget tesz elsődleges és másodlagos objektum között, az elsőt a megjelenőre vonatkoztatva (amelybe a fizikai fenomén is tartozik), a 13 reference to something as object, uo The secondary object is not a reference but a mental activity, or, more strictly speaking, the mentally active subject, in which the secondary reference is included along with the primary one. Uo the term consciousness, since it refers to an object which consciousness is conscious of, seems to be appropriate to characterize mental phenomena precisely in terms of its distinguishing characteristic, i.e., the property of the intentional in-existence of an object, for which we lack a word in common usage. Uo. 79.
7 Jakab András / A hang a fenomenológiában 239 másodikat a mentális fenoménre, az aktusra értve, Brentano példáival élve az elsőt a hangra, a másodikat a hallás aktusára vonatkoztatva. Husserl Brentanóval szemben az intencionalitást a filozófia és egy, a tudományos gondolkodásra vonatkozó filozófiai gondolatmenet alapstruktúrájaként kezeli, azaz a fenomenológiában központi szerepet kap a fogalom és a bennefoglalt struktúra. Husserl egyrészt az intencionalitást a tudati aktusok (és itt visszautalok a bergsoni különbségre aktus és kiterjedés között) elsődleges jellegzetességeként tárgyalja, ami a gondolatmenetben a noematikus, illetve noetikus aktusok irányelveként szolgál. Itt a fent említett brentanói elsődleges és másodlagos tárgyiságra gondolva a husserli kritikában használt noesis és noema megkülönböztetésében a viszonytisztázás az elsődleges cél, ami az intencionalitás vonatkozásában noetikus és noematikus aktusok megkülönböztetését hozza létre. A kritika mint ahogy Dermot Moran Heidegger's Critique Of Husserl's And Brentano's Accounts Of Intentionality 16 című szövegéből kiderül Husserl számára Kasimir Twadorwski és Meinong tartalom és tárgy megkülönböztetéséből származik. Tehát Husserl esetében nem úgy kell érteni az intencionalitást, mint Brentano gondolatmenetében, amelyben arisztoteliánus gyökerekre nyúl vissza, vagyis a forma megléte a mentális fenoménben. Hanem inkább úgy kell érteni, mint tudati direkcionalitást, ráirányultságot, abban az értelemben, hogy az mindig önmagán túllépő a noetikus és noematikus aktus kettősségének tudatában, mely folytonos lehetőségeket tart fenn a képes vagyok rá módozatában. Másképp fogalmazva az intencionalitás részét képezi a transzcendencia, nem úgy, mint a Brentanónál megtalálható immanencia egyedülálló volta. Másrészt ezen intencionalitás keretén belül a tartam, vagyis az időkérdés a jelen kitágításában mutatkozik meg, mint a protenció, retenció és ősbenyomás hármassága, és elsősorban mint hallástapasztalat, azaz mint hangzás és hallás jelentkezik, nem mint hang. Pontosabban a test fenomenológiai kezelése nyomán, vagy annak meghatározottságaként, én hallom az elhangzást, ami a későbbiekben mint lehetséges fenomén leírhatóvá válik. Ez is mutatja a bevezetőben már említett gondolat megalapozottságát, vagyis a hang idői kezelését. Ami a fent említett túllépésre az idő keretében vonatkozik, vagy vonatkoztatható, az a percepció önmeghaladása a protencióban és a retencióban, ami azt jelenti, hogy a percepció soha nem csak jelenkorrelátumokkal rendelkezik. Ugyanis a tudat belső szerkezetének alappillérét képezi a retencionális módosulásokban megvalósuló ahogy Husserl az Előadások az időről címen közreadott szövegében Brentano kapcsán mondja, időileg módosult képzeteknek az adotthoz való folyto- 16 Moran: Heidegger's Critique of Husserl's and Brentano's Accounts of Intentionality. In: Inquiry: An Interdisciplinary Journal of Philosophy, Volume 43, Issue 1, 2000.
8 240 Fogalom és kép IV. nos hozzákapcsolódása 17 révén létrejövő tartamérzékelés. Szintén ebben a szövegben jelenik meg a kritika, amiről már korábban beszéltem, aktus, felfogástartalom és tárgy megkülönböztetését illetően, amely különbségtételt Husserl szerint Brentano nem tesz meg. Husserl mondata, miszerint az érzékelés tartama és a tartam érzékelése két különböző dolog, 18 mivel a tartam maga tudati aktus eredményeként áll elő, nem magából az érzékelésből származik, és a bergsoni idézet:...a gondolt egység (azaz aktus) és a gondolt és azután dologgá emelt egység(kiterjedés) között[i] különbségtételről ugyanabba az irányba mutatnak, mely irány az idő pszichikai értelmezésének elvetését vagy átgondolását jelenti. A fent már idézett Dermot Moran szövegében Heidegger kritikáját fogalmazza meg Husserlel szemben, és megjegyzi, hogy lényegében ez a kritika ugyanazt foglalja magában, mint amit az utóbbi szerzőé Brentanóval szemben. Az intencionális aktus és tárgy közötti viszony tisztázatlanságára vagy nem kellőképpen végiggondolt voltára utal itt a szerző. Heidegger szerint a létezés/lét tekintetében újragondolva az intencionalitás mibenlétét, ennek egzisztenciális karakterét feltérképezve arra a kérdésre is választ lehet kapni Heidegger számára az egyetlen kérdés, amely a filozófiatörténetben elcsendesült, amely Husserlnél a konstitúció gondolatával elsiklik, a világban-való-benne-lét kérdésére. Itt jelezni kell, hogy Husserl az Ideas pertaining to a pure phenomenology and to a phenomenological philosophy (I) 20 című szövegében kihangsúlyozza, hogy a fenomenológiai kutatások irányának pont abban leledzik a lényege, hogy a világadódás e gondolatának az újragondolását nyújtsa, azáltal, hogy felfüggeszti az ítéletet annak igazsága/hamissága, léte/nem léte tekintetében. Ezáltal azonban nem válik a heideggeri kritika érdemtelenné, mert miután a fenomenológiai mező feltárását vagy felmutatását Husserl elvégezte, illetve, ahogy Ihde fogalmaz, egy nyelvi használat megteremtése és bejáratása megtörtént, ennek továbbgondolása a módosulások és új terepek bejárásban kiteljesedhet. Ami az intencionalitás újragondolására vonatkozó heideggeri kritikát illeti, a transzcendenciának való kitettség megfogalmazódása a világban-való-benne-lét fogalmában, a Dasein e világgal való kapcsolatának az adódását hangsúlyozó gondolattá válik. Ez az intencionális aktushoz tartozó transzcendenciafogalom kitágítását vagy radikalizálását jelenti. És az irány, amelyet ez a heideggeri gondolatmenet felvesz, az a cél fele történő cselekvés betöltődé- 17 Husserl, Edmund: Előadások az időről. Atlantisz, Budapest, 2002, Uo Bergson: Idő és szabadság. Ford. Dr. Dienes Valéria. Franklin-Társulat, Budapest 1923, Husserl: Ideas pertaining to a pure phenomenology and to a phenomenological philosophy (I). Angolra ford.: F. Kersten. Mrtinus nijhoff publishers, The Hague / Boston / Lancaster 1983.
9 Jakab András / A hang a fenomenológiában 241 sévé válik, a valamire valóság azonnaliságának, már adódásának értelmében. Az itt említett két elmélet tekintetében először is az aktus, amelyről már Bergson esetében beszéltem, irányított. Az első esetben a hangtárgy formája azaz ekként is érthetjük a tartamot, második esetben a fenomén noematikus leírásában a tárgy-korrelátum, noetikus leírásában pedig e tartam létrejövetelében, a retencionális módosulások és protencionális elvárások, amelyek az intencionális aktusban felmutatottá válnak. Amit Husserl kiemel Brentanót illetően a már említett idő kérdését elemző írásában, hogy általa vált lehetségessé egy, az azonnaliságtól elemelt időkoncepció kialakítása az eredendő asszociáció fogalmának bevezetésével. Fontosnak tartom még egyszer megjegyezni, hogy a husserli gondolatkörben a hang átváltozik hallott hanggá és specifikus hallott hanggá, azaz adott hanggá, legalábbis a noematikus leírásban. Ez pedig elgondolásom szerint azzal jár együtt, hogy megnyílik a lehetőség egyrészt ennek az adott hangnak a leírására, másrészt pedig az adott hanghoz tartozó tapasztalatréteg és annak sajátosságai tekintetében való felmutatására, amit a következőkben Ihde gondolatmenete alapján mutatok be. Hang vs. vizualitás, a hangzás jelentősége Don Ihde saját bevallása szerint és a szövegben is láthatóan (ahogy már fent is említettem) Husserl és Heidegger nyomán indul el, az előbbit a tapasztalat gazdagságának újrafelfedezéséért, az utóbbit az exisztenciális tapasztalatszerkezetekre vonatkozó kérdésfelvetése miatt vonva be a problematizálásba. Két lépcsőfokát határozza meg a saját bejárandó útjának: első fenomenológiának és második fenomenológiának nevezve ezeket rendre Husserlhez és Heideggerhez kapcsolva azokat. Ihde kiemeli, hogy Husserl az epoché ítéletfelfüggesztésének tézisével önmaga számára nemcsak a tapasztalás mikéntjét, illetve leírásának lehetőségeit helyezi új megvilágításba, hanem a nyelv, illetve a különböző álláspontok által használt nyelvi apparátusok, és itt Ihdet idézem, heurisztikus használatát is lehetővé teszi. Ihde példája a Karteziánus elmélkedések, ahol egy karteziánus fogalomhasználatot alkalmazva próbál túljutni magán a kertezianizmuson. Miután az epochéval kapcsolatos kérdéseket letárgyalja az első fenomenológia tekintetében, és letisztázza, hogy jelenlétfilozófiaként kell érteni, ha nem is a husserli értelemben vett fenomenológiát, de a Merleau-Ponty által gyakoroltat, bevezeti a képzeleti variációk 21 mellé amely irányába 21 Ihde: Listening and Voice: Phenomenologies of Sound (second edition). State of New York University Press, Albany 2007, 30.
10 242 Fogalom és kép IV. véleménye szerint Husserl tart Merleau-Pontyval a perceptuális variációk 22 fogalmát, amelyeknek első és legfontosabb próbaköveként a tapasztalati ellenőrzést határozza meg. Vagyis ez annyit jelent a fenomenológia tekintetében, hogy a logika által termelt összes lehetőségek köre leszűkül, és a korlát a lehetségesen tapasztalható lesz a lényegek felfedésében, illetve ennek a fogalomnak a hatókörét, még inkább régióját mint exisztenciális lehetőséget 23 vezeti be, mint a logikaival szemben állót. Ez a lehetőségfogalom magának a területnek az elhatárolását vagy fokális kiválasztását írja le, és ahogy már említettem, elsősorban a tapasztalatilag lehetségest hozza magával. Vagyis egyrészt az egzisztenciális lehetőség elsődleges követelménye, hogy az intencionálisan adott fenomén tapasztalatilag betölthető legyen. Másrészt a konkrétumok kerülnek előtérbe, ami a logikai dimenzióra jellemző általánosítások korlátozását jelenti, vagyis a közvetlenül adottban megtalálható tartalmi különbözőségek figyelembe vétele az elsődleges szempont. Ez egyben a fantázia által nyújtott variációk korlátját is magával hozza, amely lehetőséget ad a Husserl által üres tételezésnek nevezett tapasztalatilag és itt elsősorban perceptuális betöltődésről van szó soha be nem tölthető fantáziavariációk kiszűrésére, mint például a négyzetes kör képzete. Az állítmány pontos logikai szerkezetével szemben az intencionalitás kérdés kapcsán a fenomenológia a formára vagy a lényegek adekvát kidomborodására helyezi át a hangsúlyt vagy ismét, hogy a nyelvhasználatban elkerüljük a vizuális metaforákat, kialakuló szerkezetek modifikációs felcsendülésére és lecsengésére, és ezeknek a fenoméneknek a határfenoméneként előálló belső szerkezet alakító és folyton alakuló lényegiségére mutat rá. Továbbá, ahogy azt már az előző szakaszban említettem, ennek az intencionalitásfogalomnak a kapcsán, amely Ihde megfogalmazásában az első fenomenológia kereteiben egyirányúnak mutatkozik habár azt is hozzá kell tenni, amit előbb ismét csak megjegyeztem, hogy a transzcendencia megmutatja magát ebben a szakaszban is, a világban-való-bennelét fogalmában és a hozzá tartozó fogalmiságban ez megkettőződik, azaz ami Heidegger és Merleau-Ponty gondolataiban hozzákapcsolódik az intencionalitáshoz, az a már mindig is benne lét tételéből kibontható önvonatkozás világ általi közvetítettsége, és ez a második fenomenológia. Az exisztenciális fenomenológiában a megtestesült létező a noetikus korrelátum, és mint horizont által meghatározott áll elő a heideggeri gondolatmenetben. 22 Uo Uo. 30.
11 Jakab András / A hang a fenomenológiában 243 Ihde a heideggeri világban-való-benne-lét fogalmával összekapcsolt fenomenológiai elemzéseiben a fokalitás kérdésének feltevésével ami végül a vizuális és az auditív szféra kölcsönös korlátozásaként alapul szolgál a zene, illetve a hallgatás elemzéséhez egyrészt a testet globálisként azaz érzékleteiben nem feltagoltként értve, másrészt az ily módon felfogott testtel összefonódó tapasztalat fokális dimenzióinak összevetése nyomán előáll nála az a különbség, amelyet ő a hallásra jellemző omnidirekcionalitásnak nevez. Így a hallás fenomenológiai jelentősége abban mutatkozik meg, hogy az Ihde által vizualizmusnak nevezett és a filozófiatörténetben centrálisnak tartott látás előtérbe helyezésének a kritikájául szolgál. Ez sokkal inkább a fenomenológia mint módszer hozományaként jelenik meg, nem pedig a hallás fenomenológiai jelentőségeként. Ami fontos ennek a lehetőségnek felmutatásában, hogy megnyitva az utat, például Ihde számára, az instrumentalizáció kérdésének irányába, ami által a zene megtestesülésként felboncolhatóvá válik, annak extatikus jellege, másrészt a hallás bidimenzionalitásának kérdéskörén belül a beszéd aura jellegének leírására is lehetőséget ad. Ugyanakkor ezek a vizsgálódások felhívják a figyelmet egy olyan régióra (és ez jelenti a fenomenológiai erőt), amelynek noha megkülönböztetései nem annyira élesek, mint a látáséi a proprioceptív aktusok meghatározottságaiban annál nagyobb szerepet játszanak, lévén, hogy terepük szélesebb körű. Egy ilyen fenomenológiai gondolatmenet egyrészt felmutathatóvá teszi azt, hogy nemcsak a fül által szerzett adatok (az érzéki atomizmus tétele) játszik bele a hallástapasztalatba, hanem a teljes test, annak minden rezgése hozzátartozik. Másrészt a már említett predikátum mellé az ige szerepének az újragondolására is lehetőséget ad, ahogy Ihde felteszi a kérdést: Kik a légy metafizikusai?, 24 vagyis a tapasztalatot meghatározó és benne lényegi szerepet játszó egymásba kulcsolódások és differenciálódások sokaságát adja a kezébe. Abból kifolyólag, hogy a hallás csendbe vesző horizontja tágabb, mint a látás láthatatlannal összekulcsolódó horizontja. Ezek után visszatérek a dolgozat tulajdonképpeni kérdéséhez, vagyis a hang és ezáltal az idő térképzet által történő megragadásához. Hogy felidézzem és összefoglaljam a kezdetben mondottakat, három lépést tudok megkülönböztetni. Először is Kant tekintetében az derült ki, hogy a számosság elkülönülő egymásutánjában írható le az idő, vagyis szukcesszív szintézisként, ahogy Kant fogalmaz. Második lépésként ennek kritikáját a bergsoni a zene és ezáltal a hallásban is megalapozottként talált különbségben mutattam fel, ami magába foglalta annak lehetőségét, hogy az idő valami ettől a számosságtól különbözőt jelent abban az értelemben, hogy ennek 24 Uo. 50.
12 244 Fogalom és kép IV. feldarabolása esetén már nem idő áll előttünk, hanem éppen egy matematikai számsor, és itt az idő természete elsiklik. De nem csak az időé, hanem a hallásé, illetve a zene megkapó jellege is. Harmadik lépcsőfokként az intencionalitás fogalma kapcsán olyan eszközhöz juttatott a fenomenológia, amelyben pont ezek a meghatározottságok kérdőjellel mutathatók fel, és ezáltal lehetőséget nyújt az újrapozicionáláshoz, amelyek most az ihdei gondolatok kapcsán aki ezen az úton halad kifejthetőek. Legjobbnak látom a bergsoni idézetből kiindulni, parafrazálva azt, miszerint az idő tériségének a meghatározottsága onnan fakad, hogy nemcsak mi tartunk, hanem a dolgok is tartanak. Ezt a kijelentést az itt adott kontextusban tovább bonthatónak látom a hallás kapcsán már megfogalmazottak által. Mivel a testileg globálisan létező az intencionális korrelátum a fenomenológia kereteiben, és ugyanakkor a fokalitás lehetőségében láthatóvá válik a hallás dimenziója által felmutatott különbség a vizuális dimenzióval szemben hozzá kell tenni, hogy ez a különbség nem az éles határok mentén mozog, előáll a kérdés, hogy ebben a globalitásban megmutatkozó tapasztalatszerkezetben az idői horizont hogyan határozódik meg az először említett dimenzió tekintetében. Kihangsúlyoztam, hogy az Ihde felvezetésében a hangfenomén tekintetében felmutathatóvá válik egy irány jelleg és ugyanakkor egy formafelismerési jelleg, amely, noha nem hordoz olyan éles különbségeket, mint a látásé, mégis utalásszerűen magába foglal bizonyos, a térre mint bejárható térre vonatkozó fenoméneket. Ihde három fogalom köré csoportosítja a hangfenoménben adódó térvonatkozásokat: belső terek, formaaspektus és felületaspektus. Ezen aspektusoknak a vonatkozásjellege nem a vizualitásban talált egyszerre levésben mutatkozik meg, hanem lényegükhöz tartozik, hogy adódásuk tartamos. A hangzás eme tartamosságának két különböző aspektusára mutat rá amelyet a hallás dimenziójának kettős aspektusaként határoz meg, az egyiket dramatikusként, a másikat irányjelleggel ellátottként leírva. Az elsőre jellemző a bennfoglaltság általi alámerültség, azaz az irányjelleg elfedése, míg a másodikra pont azok a térvonatkozások, amelyekről már beszéltem. Az utóbbit az idő husserli leírásában értelmezve és azt a fokalitás aktusjellegében tárgyalva arra a következtetésre jut Ihde, hogy az adódásban először is a husserli lecsengésekkel ellentétben a fokális figyelemirányítás lehetőségének köszönhetően képes vagyok az eljövendőre is figyelni vagy az éppen adottat élformaként kezelni. Tehát attól függően, hogy az adott aktusban mi képezi a fokális középpontot a háttérrel szemben amely ugyanúgy jelen van az intencionális aktusban a felcsendülésben, lecsengésben és a hangzásban, alakzatok sokasága rajzolódik ki, amely sokaság betölti az auditív dimenzió mezejét. Ugyanakkor ennek a mezőnek az egészére figyelve vagy másképp egy megnyíló hallgatásban, amelyben hiány-
13 Jakab András / A hang a fenomenológiában 245 zik ez a középpont, pontosabban fogalmazva, ha maga a mező az egészében képezi ezt a középpontot, a horizont kérdése kerül előtérbe. Ebben a horizontban válik elsődlegessé, bukkan fel az időiségbe való kivetettség tulajdonképpenisége. Ennek a horizontnak a jellegzetessége, hogy soha nem válik a figyelem tulajdonképpeni fokális részévé, amennyiben azzá lesz, megszűnik horizontjellege. Ez a horizont a maga hiányában mutatkozik meg, és ez a hiány a hang esetében a csend, ami soha nem jön el, vagyis Husserl fogalomhasználatával élve üres tételezés. Tehát Ihde itt egy kettős pozicionáltságról beszél: egyrészt a fokális középpont és a hozzá tartozó periféria jelenlevősége tekintetében talált pozicionáltságról, másrészt ennek egy, a horizont általi elhelyezéséről, amely horizont a maga hiányában a várakozás jeleneként mutatkozik meg, amely kivetül az idő eljövetelére. Utolsó gondolatként az idő és hang kapcsán tehát azt fogalmazhatom meg, hogy az előbb említett két pozicionáltság tekintetében különíthető el a Bergson által felvetett két tartamfogalom. Egyrészt amíg a fokális központ és periféria kettősségében a hangra vonatkoztatva téri jelleg csempészi be magát az idő konstitúciójába, és itt beszélhetünk csak konstitúcióról, addig a második pozicionáltság a hangzásnak azt a jellegét emeli ki, amelyben ez már mindig is tart, és belekerülünk, vagyis ez egy nem konstituált idő, éppen a kitettség által nem az. Irodalom Bergson, Henri: Idő és szabadság. Ford. Dr. Dienes Valéria. Franklin-Társulat, Budapest Brentano, Franz: Psychology from an Epirical Standpoint. Angolra ford.: Antos C. Rancurello, D. B. Terrell és Linda L. McAlister. Routledge, New York & Canada Deleuze, Gilles: Bergsonism. Angolra ford.: Hugh Tomlinson és Barbara Habberjam. Zone Books, New York Husserl, Edmund: Előadások az időről. Atlantisz, Budapest Husserl, Edmund: Karteziánus Elmélkedések. Atlantisz, Budapest Husserl, Edmund: Ides pertaining to a pure phenomenology and to a phenomenolpgical philosophy (I). Angolra ford.: F. Kersten. Mrtinus nijhoff publishers, The Hague / Boston / Lancaster Ihde, Don: Listening and Voice: Phenomenologies of sound (second edition). State of New York University Press, Albany Kant, Immanuel: Az érzékelhető és az értelemmel felfogható világ formájáról és elveiről. In: Uő: Prekritikai írások. Osiris/Gond-Cura Alapítvány, Budapest Kant, Immanuel: A tiszta ész kritikája. Iktusz Kiadó, Budapest Moran, Dermot: Heidegger's Critique Of Husserl's And Brentano's Accounts Of Intentionality. Inquiry: An Interdisciplinary Journal of Philosophy. Volume 43, Issue 1, 2000.
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
Vecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban
Vecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban A 19. század második felében a pszichológia fokozatosan elszakadt a filozófiától és az empirikus természettudományok mintáját
Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL
BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus
Fogalom- és tárgymutató
Fogalom- és tárgymutató A, Á ábra, 78 ábrázolás kép~ 32 verbális~ 66 általános, 309, 310, 315, 316 analógia közvetlen~ 226 személyes~ 226 szimbolikus~ 226 aspektus, 91, 92 ~látás autokinésis, 60 azonosítás,
A nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása. Előadó: Horváth Judit
A nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása Előadó: Horváth Judit A matematikatanuláshoz szükséges fogalmak kialakulása és kialakítása kisgyermekkorban Tárgyfogalom
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
Csiki Huba. Hang és idő A husserli időanalízisek problémái. Kulcsszavak: időtudat, folyam, retenció, protenció, Husserl
Csiki Huba Hang és idő A husserli időanalízisek problémái Kulcsszavak: időtudat, folyam, retenció, protenció, Husserl Látszólag minden tapasztalat a látás elsődlegességét hangsúlyozza, mintha az értelmesség
Doktori tézisek. Marosán Bence Az apodikticitás élete. Adalékok az igazság fenomenológiájához
Doktori tézisek Marosán Bence Az apodikticitás élete. Adalékok az igazság fenomenológiájához A disszertáció általános témája a filozófiai igazság problémája. Ezt a problémát speciálisan a fenomenológia,
1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOMBIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI ÉRVEK * AMBRUS GERGELY
Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 7 14. GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOMBIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4
Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően
Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően 2008. nov. 17. Varga Péter Bevezető folyamatban lévő munka Varga
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus
GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOM BIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI ÉRVEK *
Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica XVII. kötet, 1. szám (2012), pp. 129 137. GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOM BIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Arisztotelész (ie 4. sz) Leibniz (1646-1716) oole (1815-1864) Gödel (1906-1978) Neumann János (1903-1957) Kalmár László (1905-1976) Péter Rózsa (1905-1977) Kijelentés,
SZEMLE. Folyamatos kezdet. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp oldal
SZEMLE Folyamatos kezdet Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp. 2013. 270 oldal A jelenkor francia és angolszász nyelvterületein eleven fenomenológiai diskurzusának száz
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - Tézisek - Sematizmus és költői fenomenológia (Értelemadás és értelemrögzítés Kant, Husserl és Richir filozófiájában) Prahovean Vasile 2007. Értekezésem az értelem kalandjáról fog
Biztos, hogy a narratíva közös téma?
VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
Egyebek (A világ működése - Ember)
Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
Előszó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához
Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások szemelvényeinek fordításához In: Különbség 2007 (9) 1. szám 7-16. old. A megjelent
Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,
Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1
Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Ullmann Tamás munkásságának egyik irányadó témája a tapasztalatban zajló értelemképződés és sematizálás. Ez határozza
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon
Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív normalizáció Husserlnél *
Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:53 Page 99 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / fenomenológia, hermeneutika Toronyai Gábor Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív
Tanulói feladatok értékelése
Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek
Tudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban
Szécsi Gábor Ha lelked, logikád Tudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban Tudat és egyéniség problémája különös helyet kap József Attila 1920-as és 30-as években születetett bölcseleti
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
Varga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához
Varga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához Egy olyan filozófiai m szemelvényei állnak el ttünk, amellyel kapcsolatban aligha hiányoznak a szuperlatívuszok: jelent sége Heidegger
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori (PhD.) értekezés tézisei
Tézisek Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori (PhD.) értekezés tézisei Váradi Péter Nietzsche és az esztétika Az ideál fogalmának esztétikai vonatkozásai Nietzsche gondolkodásában
Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.
BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba
A közlekedésben résztvevők viselkedése. Siska Tamás szakpszichológus
A közlekedésben résztvevők viselkedése Siska Tamás szakpszichológus (tsiska@egyuttbt.hu) A veszélyes magatartás két formája Hibázás: gyakran az információ feldolgozás sikertelensége okozza. Nem tudatos.
A kimondott és a kimondatlan 1
Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 191 8/27/08 12:24:28 PM VILÁGOSSÁG 2008/7 8. Recenzió Molnár Kristóf A kimondott és a kimondatlan 1 Sutyák Tibor: A Freud-elv A pszichoanalízis mint lélekfi lozófi a.
A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében
G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum
Műhely. FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje
Műhely FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Nagyon nehéz megragadnunk a töredékességet mondhatnánk Maurice Blanchot nyomán anélkül, hogy meg ne másítanánk.
Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI
FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentés, ítélet: olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis Logikai értékek: igaz, hamis zürke I: 52-53, 61-62, 88, 95 Logikai műveletek
Patandzsali Jóga szútrái
Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu
Az emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
A Present Perfect Tense magyar megfelelői
- 105 - Donga György A Present Perfect Tense magyar megfelelői Szövegelemzés közben egyik hallgatómnak szeget ütött a fejében, hogy egyik olvasmányunk két mondatát, egy jelen idejű és egy múlt idejű mondatot
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
Fogalmi modellezés. Ontológiák Alkalmazott modellező módszertan (UML)
Fogalmi modellezés Ontológiák Alkalmazott modellező módszertan (UML) Fogalom képzés / kialakítás Cél: Példák: A fogalom képzés segít minket abban, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, ami lényegtelen idealizált
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika
A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA
A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális
MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE
MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44
A médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
pszichológiai háttere
Matematikai módszertani műhely az Eszterházy Károly Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetében 3. Dienes-nap - Dienes módszer megjelenése a Komplex Alapprogramban 2017. Szeptember 29. Eger A Dienesmódszer
A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Mittelholcz Iván A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról Meglehet, igaza van Altrichter Ferencnek, amikor azt írja, a kategóriák levezetése
Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális?
Tóth Ádám Szabad bölcsészet BA, filozófia szakirány 4. évfolyam Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? E dolgozat célja
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.
Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia
Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a
KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ Kémia A művelődési anyag tematikájának összeállítása
A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik
30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan
EMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék
Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.
Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási
4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére
90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
Átlag (standard hiba)
Képességpont A képességpont valószínűségi modellel számított érték, amely a tanuló teszten elért eredményét egy mesterséges, a matematikai eszköztudást, illetve szövegértési képességet jelképező skálára
Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
A környezetismeret könyvekr l
A környezetismeret könyvekr l Készítette: Demeter László El szó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás helyzete. Miközben a technikai civilizáció újabb és
SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1
SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás: A sztereotípiákról sokszor sokféleképpen hallunk és beszélünk, jelentőségükkel, a viselkedésünkre gyakorolt hatásukkal azonban sok esetben nem vagyunk
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE EGY ÖNÁLLÓBB ÉLET FELÉ: TÁGULÓ HORIZONTOK ÉS KÖZÖS TAPASZTALÁSOK
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE EGY ÖNÁLLÓBB ÉLET FELÉ: TÁGULÓ HORIZONTOK ÉS KÖZÖS TAPASZTALÁSOK INGER C. BERNDTSSON PH.D., DOCENS GÖTEBORGI EGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, SVÉDORSZÁG A megélt tapasztalattól
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Knoch László: Információelmélet LOGIKA
Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke
Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor
A rész Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz? A. hédoné B. apatheia C. epokhé 2. Ki írta a következő gondolatokat: az ész nyilvános használatának
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan