B. Talyigás Katali Hegyesi Gá or Ho a i dult a szo iális u ka oktatása és gyakorlata idehaza, és hol tart ost? Szu jektív átteki tő és köszö tő

Átírás

1 B. Talyigás Katali Hegyesi Gá or Ho a i dult a szo iális u ka oktatása és gyakorlata idehaza, és hol tart ost? Szu jektív átteki tő és köszö tő Megtisztelő a felkérés, hog a Pár eszéd első szá á a írhatu k ikket, hisze ag o régóta ártuk ezt a pilla atot i is! Bár a í ég i dig agá hordozza eg efejezetle pár eszéd fel e oldott pro lé áját, és ezért e Szo iális Mu ka é e jele ik eg újra, fol tat a eg ag o fo tos és sikeres periodikát az alapító szerkesztők ag o öl se elfogadták, hog e i de pro lé a oldható eg, íg ez se! Göllesz Viktor ta ár úr, az e lített szak ai fol óirat alapító főszerkesztője sír a itte a op rightot! Az utódok pedig tisztelet e tartják akaratát, ha ez olt az, és ezzel tulajdo képpe, ha il e sajátos ódo is, az e lékét ápolják, a ire eg é ké t élete teljesít é é el teljese rá is szolgált! Ezzel a e ezető el ár e e is ag u k a szo iális u ka hazai törté eté ek felidézésé e. S ez az ö agá a is o olult törté eti pilla at, a i ek részletei e i is e e lehettü k, adta az ötletet, hog e e az ü epi szá a e a szokásos for á a pró áljuk eg a felkérés e egfogal azott kérdésekre egad i a álaszt, ha e i ká a részt e ő egfig elő szu jektí e, oral histor jellegű egközelítésé ől, eljut a a áig. Ezért is a sze él es stílus szerzők hel ett i o djuk el a go dolatai kat, e lékei ket, ér ei ket. S talá az ille dő él tö ször idézzük a té á a egjele t saját írásai kat is. Re éljük, elfogadják az ol asók, hogy ezúttal e a hű öse tárg ilagos egfig elők ír ak ikket, ha e ege gedjük agu k ak, hog ezúttal az életü k törté etét jele tő tö é tizedről azzal az izgalo al és átéléssel írju k, ahog a azt egéltük! Csak iztat i tudjuk ked es kollégái kat, hog teg ék ug a ezt szere sére sok agas feszültsége dolgozó pál atársu k a, íg szá ítu k is az Ő egértésükre és jö ő e i írásaikra! Megtehetjük ezt a kifejezés ódot ug a akkor talá azért is biztattuk magunkat, mert tulajdo képpe elég sok írás foglalkozott ár a kérdéses időszakkal, és az Esély, a Kézikö szo iális u kások ak. kötete, a Kapo s, eg es Hils her-kö ek, eg sor kiad á ki áló szerzőktől, külö öző eg ete i-főiskolai kiad á ok szo iális ta székekről, PhD-dolgozatok szerzői és i ilszer ezetek kiad á ai, illet e ko fere iaelőadások, ag éppe a Digitális Ar kép sar ok tiszteletet para soló élet ű ei e foglalt i for á iók st. leírták és ele ezték a fo tosa lépéseket, fol a atokat. Mi itt hitelese szeret é k el o da i a saját érzései ket és go dolatai kat arról, hog i hog a láttuk, éltük át és talá alakítottuk azt, AHONNAN JÖTTÜNK, és ahhoz képest, hog it ártu k, re éltü k, HOVÁ ÉRKE)TÜNK. Mi alósult eg a ter ek ől, és i e? S ahol a erről tudásu k, kicsit ki-ki ézü k, e zetközi ko te tus a ág az a a ho i szo iális u kát. S íru k arról is, hog i lett, a it e ter eztü k? Ter észetese té edhetü k is eszélgessü k! 1

2 Kezdjük rögtö azzal, a it e ter eztü k, a á al. Ez utó i iatt él salódást érzü k! A iatt, hog huszo öt é utá e lett jo a ilág, sőt sok teki tet e ég rossza, i t akkor volt, amikor indultunk s ezt eg általá e ter eztük!!! Ma pl. tö e él ek szegé ség e Ferge, az előítéletekkel kap solatos fel érések pedig azt utatják, hog szá uk e sökke, sőt 2012-től ég ö ekszik is E edi Fá iá Sík,. S hol a a ége a pro lé ák sorá ak?! Köz e eg ás ak idézzük közös e lékei ket, s talá a leg él e e e ü k lé ő él é a igány g erekekről szóló Sala o A drás-fil képei és dalla a, Cseh Ta ás sorai al, ár a jö őre o atkozó félel ei ket és re é ei ket foglalja össze: Csak é úl a e íg leg e é el ezelőtt hittü k e e, hog jo lesz körülöttü k a ilág Ne lett. Kudar ai k, té edései k, útkeresései k, dile ái k törté ete éppe ol a fo tos, i t az ered é ek és a sikerek felsorolása. Szó al főleg a kezdetekről és a áról íru k. Meg eg ki sit a jö őről! A kezdetek A szo iológia tudo á a hosszú ideig éppe úg tiltott terület olt a ásodik ilághá orú utá, i t a pszi hológia tudo á a, de a -as é ek e ár eg ete i szi te oltak oktathatóak, és akadé iai szi te is, korlátok között ug a, de jele tős ű ek születtek. A szegé ség fogal át azo a ég i dig e lehetett ki o da i, fogalo ké t hasz ál i. L. a S)ETA törté etét utá, A szo iálpolitika jele e és a szo iális u ka jö ője sze po tjá ól jele tett áttörést, ert két nag akadé iai kutatás, a Társadal i beilleszkedési za arok Pataki Fere ezetésé el és a Társadal i eg e lőtle ségek, rétegződés izsgálat Ferge )suzsa ezetésé el is arra utatott rá, hog hiá zott a társadalo politikát egalapozó el életi és g akorlati tudás ahhoz, hog tö egek leszakadása egakadál ozható leg e. Hiá zott az ehhez szükséges oktatás is, és a eglé ő sze él es szolgáltatások s az általuk űködtetett szo iális háló se fu k io ált egfelelőe. A Kádár-re dszerre ol jelle ző kettősség ugyanakkor itt is megmutatkozott: hivatalosan nem voltak szo iális pro lé ák, hisze ez ideológiai okok iatt elfogadhatatla olt, de a prag atikus politikai ezetés ár a hat a as é ek elejétől fog a tá ogatta izo os szo iális szolgáltatások e ezetését. Íg lett alkoholgo dozó, Ne elési Ta á sadó, s dolgoztak e e saládgo dozók, a szo iális u kások előfutárai Heg esi Gá or is íg kezdte, ajd egalakultak a családsegítő közpo tok köztük az Esély, amelyet i t eg ik alapító, Tal igás Katali ezetett é ekig ; s olt területi idősgo dozás, klu okkal és házi segítség újtással, és oltak e tlakásos i téz é ek idősek ek, fog atékkal élők ek. A -es é ek égétől szo iálisszer ező-képzés i dult a Bár zi Gusztá G óg pedagógiai Ta árképző Főiskolá a e tlakásos i téz é ek addig diplo á al e re delkező ezetői, u katársai részére. Mi dez azo a kiáltott eg arká s refor utá, hog kilép e a szég e lős korszak ól, eg agas szí o alú szo iálpolitika professzio ális sze él es szolgáltatást újtó ágazatá á áljo a szo iális u ka, illet e a szo iális u kásokat alkal azó hu á szolgáltató-i téz é ek. Ez az e lített két ag kutatás a eg élzott progra politikailag il á ag g őzel e olt a refor értel iséggel összefogott, párto elüli refor szár ak, hisze eg részt to á ásta alá azt a re dszert legiti izáló ideológiai tételt, iszeri t a szo ialista re dszer 2

3 ö agá a úg a egalkot a, hog az egelőzi és egakadál ozza a túl ag társadal i eg e lőtle ségeket ert i s kapitaliz us, ert i de ki dolgozik, ert általá os társadalo iztosítás a, ert ter ezés a st.. Másrészt elérhető közelség e hozta a re dszer a teljes ideje alatt fol a atosa elsza otált társadal i refor ot, a it a gazdasági refor al, a pia lassú és korlátozott e gedél ezésé el ig ekezett a párt ezetés elle súl oz i. Úg éreztük, jó idő e ag u k fiatalok, ert a értel es élu k, hasz os te i aló k, e sak u ká k, hi atásu k a : ár a hi atalos politika ég e fogadta el az ele zések kö etkeztetéseit, ilágos olt, hog áltozásokra lesz szükség. E e az időszak a a szak apolitikai érdeklődés áig értékes ű eket hozott létre, a el eket repülő eg ete eke ta ítottak, sza izdat a ol astu k tö ek között Ke é Ist á, Ha as Gá or, Szelé i I á, Ko rád G örg ű eit. Voltak ug a akkor ol a kutatóhel ek, ta székek és álla i szi te dolgozó űhel ek is, ahol a refor go dolkodás ert teret, a legalitás határai elül. Il e olt az ELTE Szo iológiai Ta széke is, ahol Huszár Ti or efogadta Ferge )suzsa szo iálpolitikai soportját, s aki elkezdte előkészíte i ag ter é ek a eg alósítását. E ek érdeké e létrehozott eg, a szo iálpolitikai képzéshez szükséges szak ai kört ég - e. Heti, sokszor api re dszerességgel készültek az ele zések, tervek, ta a agok, iköz e ez a kör ig ekezett egtere te i az i téz é es hátteret az eg ete eke és a g akorlat a is. E e Heg esi Gá or ég értele szerűe e ett részt, sak -ben, Ausztráliá ól isszatér e kap solódott e a u ká a és a ta ítás a Ferge )suzsa egtisztelő eghí ása utá. Először Ferge )suzsa lakásá fol t a u ka, ajd kaptu k eg kis szo át a Vár a űködő Vezetőképző I tézet e, késő ár két hel iséget is a Ludo iká, és sak é ekkel késő a Múzeu körúto. A szo iális munkacsoport ott is az alagsorban kezdte. Mindez nem zavarta a lelkes, elhi atott soportot, állalta a képzés kezdeti ehézségeit, ert él egg őződésü kké ált, hog a társadalo szer ező, segítő szak ák között a szo iálpolitiká ak és a szo iális u ká ak is helye van. A szo iálpolitikai oktatáshoz közgazdászok i t Se jé A drás, szo iológusok Léderer Pál, Szalai Júlia, Tausz Katali, So lai Péter, Dá id Já os, Kré er Balázs, Gáti Ti or, Bá lak Pál, Ada ik Mária, jogászok Gö zöl Katali, Nag E dre, Fazekas Maria, Kerezsi Klára, Szü s László satlakoztak. Részt ettek ég pszi hológusok A zél A a, Csepeli G örg és Erdél i Ildikó, Ritoók Magda, Török I á, Gere i h József, Luszt I á, Bar zi Magda és szo iális területe dolgozók Her zog Mária, Go dos A a, Tá zos É a, Pik Katali, a lege dás. é fol a, i t Ohl É a, Al ási Judit, késő Ro ald Woods is ben elindul az ELTE- az első szo iálpolitikai le elező osztál a. é fol a!, és újra előkerül a Szalai Júlia által ár é ekkel korá a felfedezett szo iális u ka ko ep iója Szalai, szaktárg ak for ájá a. Az el e ezés azo a ekkor ag itát áltott ki. A szo iális szó ak és a u kás szó ak is rossz az at oszférája, hallottuk az erről szóló kutatásu k a B. Tal igás Heg esi. Ezzel eg ütt, a refor kutatás kereté e, il e eg e ezéssel tettü k ja aslatot a képzés e ezetésére Heg esi Tal igás, Heg esi Tal igás, és óriási előrelépés ek teki tettük, hog ár é e e ezett tárg akat ta íthattu k a szo iálpolitikai képzése elül. Már sak eg lépésre oltu k az ö álló szo iális u kás-képzés egalapításától. Ez jött el -ban. A fe ti sapat azutá fo tos szerepet játszott az eg ete i szo iális u ka ta ter éért felelős gré iu u kájá a is, a ire ha arosa lehetőség ílott. 3

4 A Szo iális Szakképzési Bizottság Ma ár tudjuk, hog ez a re dszer áltás előtti utolsó szo ialista kor á időszaka olt. és között ilágpolitikai átre deződések zajlottak le, de az ég sokáig eg általá e olt ilágos, hog a re dszer egszű ése a küszö ö áll. A Né eth Miklós i iszterel ök ezette kor á ég a re dszer refor ját kí á ta elér i. A szo iális u kás-képzés e ezetésé ek tá ogatása e e a ko te tus a érte dő de ez eg e lehetőséget tere tett a lehető leg agasa szí o alú ta a agok összeg űjtésére és kidolgozására. S itt kell ege líte i újra a sze él ek szerepét. Mi d a politika, i d pedig a szak a oldaláról kitű ő e erek sora ett részt a u ká a. A tá latos ko ep iójú Szo iális és Egészségüg i Mi isztériu ezetője, Csehák Judit és álla titkára, Bá fal i Ist á, áig e lékezetese agas szí o alo ezették a szak i isztériu ot, és i de politikai, szak ai, és pé züg i tá ogatást egadtak az általuk létrehozott hár as gré iu ak, hog jó u kát tudja ak égez i. Megg őződésü k, hog az ország szo iális u kás-képzés e ezetésé e érdekelt egészségüg i, ta ár- és ta ítóképző főiskolái, ala i t az eg ete i szo iológiai ta székeket kép iselők jól éltek a lehetőséggel. Sokszí ű, sokféle tudást kép iselő kollégák igazi sapat u ká a dolgoztak. Nekü k agu k ak is ez eg rége árt lehetőség olt, hog hozzájárulhattu k a ag ar szo iális szak a régóta esedékes refor jához. A Szo iális Szakképzési Bizottság el öke Ferge )suzsa, titkára pedig Nemes Judit lett. Ferge Zsuzsa eg e ezette a szo iálpolitika és szo iális u ka összeha golt egyete i szi tű ta tervé ek kidolgozásáért felelős izottságot is, a el e a ikk szerzői is dolgoztak. E ellett ég két ásik izottság is alakult: a főiskolai Veresh Judit, Bár zi Gusztá GYPTF ezetésé el és a szo iálisassziszte s-képzések ta ter ei ek kidolgozására Kristóf Ág es és Pő ze Gá or ezetésé el és eg ásra épülésük iztosítására. Nag él é olt az 89- e űködő Szo iális Szakképzési Bizottság u kájá a részt e ü k, a it szak aiság, de okratikus légkör, újat alkotási ha gulat, erős u ka orál jelle zett! Részletese e l. Heg esi. A tisztázó iták sorá lé egé e az összes fo tos szak ai és képzési dile a fel erült, a elyekre újra és újra álaszokat kell talál u k. Akik átélhettük, e lékezü k rá, a fiatalok szá ára azo a talá érdekes lehet összefoglal i a legfo tosa akat. Az a úg is eglé ő dile ákat el él ítették az eltérő szak ai hátterek, érdekek, szak ai egg őződések. Általá os versus spe iális? Szo iális u kás versus szo iális szervező? Hadd i dulju k itt eg rö id, isszafelé tee dő időutazásra. Ez a é hasz álat ár Göllesz Viktornak is gondot okozott e, a ikor az áttörést jele tő szo iálisszer ező-képzést eli dította a Bár zi Gusztá G óg pedagógiai Ta árképző Főiskolá, de ás ok ól, i t a iről fe te írtu k. Akkor politikai okok ól e e gedték a é hasz álatát, a it pedig Göllesz Viktor szeretett ol a az általa i dított képzés ek ad i de a u kás szót e lehetett összefüggés e hoz i szo iális pro lé ákkal, a elyek eg é ké t se léteztek! A i t erre ód ílt a -as é ek égé, lefoglalta a e et a fol óirata szá ára s ez eg e azt is ki akarta fejez i, hog a szo iálisszer ezőképzés és a szo iális u kás-képzés eg és ug a az! Fol tatódjo tehát a szer ező é hasz álat a szo iális u kás-képzés széles körű újrai dításakor, ja asolta, ráadásul a a a for á a, ahog a akkor ár sok é e fol t a főiskolá! A tö i ár törté ele ne ez törté t, s e e Ill és Sá dor 4

5 főigazgató ak ag o fo tos szerepe olt, sőt a szer ezőképzés eg is szű t, a képzési ko ep ió átalakult, a ta szék pedig Általá os Szo iális u kás-képző Ta szék é e alakult újjá! A zél A a lett a ta szék ezető, de az előző ta széke dolgozó kollégák is fol tatták u kájukat az új ta széke, új u katársakkal kiegészül e. A ai apig fájlaljuk ug a akkor, hog e sikerült Göllesz Viktorral és szak ai ko ep iójá al ékése egoldást talál i és e ek a kö etkez é e a Pár eszéd é! El kell ismernü k, hog a fe te ele zett, el e ezésről szóló itá a ekü k is ko ol szerepü k olt ég ha a i elképzelései k soha e sze él ese Göllesz Viktor elle irá ultak! Vitá k ko ep io ális jellegű olt. Mi ug a is úg go doltuk, hog éppe a szo iális u kás szó al kap solódhatu k az éppe akkor egis ert e zetközi szte derdekhez és szak ai eg e ezéshez, e zetközi szer ezetekhez és szak ai ko ep iókhoz! Az akkor alakuló elle zék ár g akorlat a felmutatta a szo iális u ka jele tőségét. Solt Ottilia létrehozta társai al a S)ETA-t, Ga er A ikó, Go dos A a és társai a Lares Hu á Szolgáltató Kisszö etkezetet Ga er et al. Szo iális szö etkezetek e go dolkodtu k, űködött a Szo iálpedagógiai Műhel Va kó Ildikó, B. Gele sér Katali, Tal igás Katali ezetésé el, a Családgo dozók Eg esülete Ga er A ikó, Go dos A a, Ohl É a, )á Mária és ég soka ások rész ételé el. Az eg házak te éke sége is egerősödött, szo iális területe a Máltai Szeretetszolgálat a 80-as é ek égé ár kiterjedt szo iális u kát égzett a legszegé e ek között. A Soros Alapít á ro a progra okat i dított. Világossá áltak a gazdasági és politikai zsákut ás fol a atok, a de okratikus i téz é ek hiá a, a szo iálpolitikai i téz é re dszer g e geségei. Göllesz ta ár úr ak azt ajá lottuk egoldáské t, hog a szo iális szer ezők képzése az alapozást e gedje át az újo a kidolgozott általá os szo iális u kásképzés ek, és a szo iális szer ezők képzése leg e az, a i eg é ké t addig is volt eg ezetésre felkészítő szakosító képzés. Saj os, e sikerült elfogadtat i ezt a szak ailag eg é ké t a szo iális szer ezők által is tá ogatott ko ep iót. Fo tos olt ezért saját lelkiis eretü k sze po tjá ól is, hogy a 90-es é ek közepé eg alósítottuk a szo iális e edzser-képzés szakirá ú to á képzési szakot a Bár zi Gusztá G óg pedagógiai Ta árképző Főiskola szakta széké dolgozó ki áló kollégák, Ke é Fere és Sza ó Lajos és tö külsős kolléga aktí rész ételé el de a sebet ez sem tudta teljese ehegeszte i! Miutá az élet úg hozta, hog i d az ELTE-, i d a Bár zi, ajd az eg esült ELTE-ta széke is sok é e keresztül dolgozhatta HG, egtapasztalhatta, hog il e ehéz éké é olda i a fájdal as hel zeteket! E ek a egközelítés ek olt azo a köszö hető a ár e lített általá os vs. spe iális képzési dilemma feloldása is. A tudás, is eretek készségek értékek szak ára felkészített sze él iség általá os szo iális u kás oktatási ko ep ió kereté e i de szak ai területre alapszi te felkészítő képzés egfelelő g akorlati el él ülés utá eg előszakosítót, ajd a égzés utá spe ializá iót iztosító, tehát el él ülő, spe ializálódó tudást újtó szakirá ú to á képzést ter eztü k. Sikerké t éltük eg, hog a ag ar felsőoktatási pia o szi te eg edüli képzéské t, ekerült a ta ter e a szak ára felkészített sze él iség szak ai él elérésére hi atott ö is ereti kurzus. Meg alósulása e pro lé átla, ezt látjuk de égis re dkí ül fo tos szak ai és pedagógiai él! E ől fakadt a leg él e elle tét: egyé i segítség yújtás vs. a társadal i struktúra változtatása a szo iális u kás fő feladata? Ez a felszí e legfőképpe eg úja ELTE Bár zi 5

6 elle tét ek látszott, hisze az eg é i segítség il á a pszi hológiai-egészségüg i-g óg pedagógiaipedagógiai egközelítés ek felelt eg, íg a társadal i összefüggések ha gsúl ozása a szo iológiai egközelítés sajátja. A korá i é ek e ug a is a szerzők által se elfogadott casework egyé i esetkezelés típusú, a hetvenes é ek radikális és fe i ista szo iális u kásai által sak a daid so ial ork - ek, ag is ragtapasz szo iális u ká ak e ezett irá zat olt is ert idehaza, és áltotta ki joggal a szo iális kérdések irá t érzéke szake erek írálatát. A ita részt e ői ek aga az általá os szo iális u kás-ko ep ió újtott egoldást, i el a ak éppe az az eg ik erőssége, hog e két, látszólag eg ást kizáró egközelítést eg ütt képes kezel i a hu á ökológiai re dszer e Woods. A ko ep ió miszerint a pro lé a szi tjétől ag szi tjeitől függ a ea atkozás irá a és ódszere e álasztást, ha e kötelező szi tetizáló go dolkodást és selek ést ár el a szo iális u kástól. Ne zetközi versus magyar tanterv Úg adódott az életü k, hog hazai érdeklődésü k ellett hossza ideig epilla tást erhettü k ás országok szo iális re dszerei ek a űködésé e is. Tal igás Katali : Eg olí iai, a La Paz-i San Andres Eg ete e dolgozta é ekig a -es é ek égé. Szo iális projektek ter ezése és eg alósítása olt a feladato, és e e a közre űködők között i dig ott oltak az e erek életét legjo a értő és is erő szo iális u kások. Ezt a tapasztalatot a i e ter észetese e e oltak ég a u ká sorá egis ert legjo e zetközi szake erek és kö ek is hozta haza, és elő a Szo iálpedagógiai Műhel e Tal igás, késő pedig ár a ta ter ek kidolgozásá a, ajd az ELTE szo iálpolitikai és szo iális u kás-képzések el életi és g akorlati oktatásá a tudta ezeket a tudásokat és tapasztalatokat felhasz ál i. Heg esi Gá or: Élete szere sés fordulópo tja olt, hog el erte eg szo iális u kás ta ul á i ösztö díjat Mel our e- e, a Mo ash Eg ete e, aho á ag ehézségek árá el is tudta égül utaz i. E ek kereté e között a esterszako ta ulta és készítette el szakdolgozatomat, amely lé egé e eg ajda e ezete dő ag ar szo iális u kás-képzés el életi és g akorlati ta ter ét ázolta fel Heg esi. Szi te hihetetle, hog hazatérése ará lé egé e eg eesett a szo iálisszake er-képzés fe te ázolt előkészítő u kájá ak a kezdeté el, és hó o alatt ott olt a e ezete dő szo iális u ka szak ai ta ter ko ep iója. Ez tartal azta azt az akkor e zetközileg elfogadott és hasz ált általá os szo iális u kás el életi és gyakorlati tantervet, amely éppe eghaladta a spe ialistaképzési ko ep iót, a ely a szo iálisszer ező-képzést jelle ezte. A háro gré iu elfogadta, hog az általá os képzési ko ep ió leg e a ta ter alap ető el életi ázisa. Tö ikk e írtuk le akkor és késő is a ko ep ió lé egét Heg esi, Tal igás Heg esi. Ezzel a ag ar szo iális u kás-képzés ott kezdte, ahol akkor a ilág legjo képzései tartottak. Mag arországi pro lé ákra reagált, hisze g akorlat a is dolgozó el életi szake erek alakították ki a re dszert, de ol a el életek és fogal ak felhasz álásá al, a elyek lehető é tették, hog hitelese kap solják a e zetközi fol a atokhoz és kutatásokhoz. A szake erek felis erték, hog eg széles, általá os alapozású képzés jo a szolgálja a szak a és eg ízóik érdekét is. Bár a a is a ra io alitás, hog a 6

7 űködő i téz é ek, a terület, a g akorlat i él jo a szakosodott szake ereket ár, ahog a azt a is lehet érzékel i, és pé züg i eggo dolások is tá ogatják ezt a korai spe ializá iós egközelítést, de szere sére akkor a tá latosa sze po tot fogadta el a Szo iális Szakképzési Bizottság. Re éljük, eg is arad ez a szake erek hossza tá ú érdekeit is jo a szolgáló képzési ko ep ió. Belső ará yok kérdésköre A ta ter ek készítésé ek eg ik leg ag o ehézsége a szakterületek, s azoko elül az egyes tárgyak első ará yá ak, súlyá ak a egtalálása. Ez eg szerre szak ai és egziszte iális érdekeket és egg őződéseket is éri tő kérdéskör. Ne olt eg szerű ki u kál i és egállapod i a szo iális u ka, a szo iálpolitika-társadalo politika, a szo iológia, a jog, a pszi hológia, az egészségüg és pedagógia százalékos súl áról. A urri ulu ok első építkezési dile ái ak a égső egoldása pl. az alapozó tárg ak ki álasztása, elhel ezése, a g akorlat egkezdése, tartal a, a kötelező és álasztható tárg ak ki álasztása st. ár a szakta székek dolga lett. Az el életi és gyakorlati képzés ará yát azo a az S)KB szake erei dö tötték el. Eze a po to is ag o fo tosak oltak a külföldi oktatási tapasztalatok. A ag ar pedagógiai hag o á el élet- e trikus, a i teljese elle t o d a szo iális u ka pedagógiai igé é ek. Végül eg ég elfogadható, legalá 65 %-os gyakorlat-el élet ará a eg eztü k eg, a i az eg es iskolák dö tésétől függőe akár 50% is lehet. A képzés szere séjére ár oltak terepek, aho á elhel ezhettük a hallgatói kat. Tö kelet-európai ország, elsősor a az akkor ég létező Szo jetu ió, Ro á ia és Bulgária szi te eg általá e re delkezett szo iális ellátói téz é ekkel. A ikor ta á sadóké t eghí tak e ü ket ezek e az országok a, Mag arországot fejlett hu á szolgáltató-hálózattal re delkező jóléti álla ak láttuk o a! Kik ta ítsa ak? Azt a dile át azo a, hogy kik fogják a szo iális u ka szaktárgyakat ta íta i és i ől, nem olt eg szerű felolda i! A tö i tárg hoz ter észetese re delkezésre álltak szake erek. Az eg ásik, a ai apig eg e oldott, sőt az ideális hel zettől tá olodó pro lé a, hog opti ális a kettős égzettséggel és g akorlattal re delkező ta ár le e, aki pl. e jogot, ha e szo iális u kások ak szóló jogot ta ít. A BA re dszer e azo a szi te egoldhatatla a e szakos el életi tárg ak kis soportos oktatása. Az oktatási feladat egoldását eg részt az segítette, hog főleg a e elési ta á sadók óta ki e eltek eg sor ki áló g akorlati szake ert, akik kötelező ta ári diplo ájuk, a agas szí o alú első to á képzések és az -as é ektől eli dult el életalkotási u ka ré é készültek a feladatra. A szo iális u ka el életi oktatásá ak eg alósítását ag a elősegítette a Ferge )suzsa által eli dított szo iálpolitikai képzés, ahol átadhattuk az ide jele tkezett, eg é ké t e sak a ne elési ta á sadók ól, ha e ás szo iális területről, karitatí és eg házi szer ezetektől, de politikai állás ól és a kato aságtól st. érkezett, és ala il e g akorlattal re delkező kollégák ak a szo iális u ka el életi is ereteit, ko ep ióit, illet e közöse eg itathattuk a e ü k is eglé ő dile ákat. Az itt égzettek közül soka lettek a külö öző szo iális u kás-képzések szakta árai. 7

8 A i ől fogu k ta íta i kérdés is égető é ált. Hisze szakkö ek, szakfol óiratok ekkor ég alig oltak. Ezért is olt a ira fo tos az Esély és a Szo iális Mu ka fol óiratok egi dítása. Mi pedig el állaltuk, hog eli dítu k szerkesztőké t eg kötetesre ter ezett kö sorozatot a szo iális u ka külföldi irodal á ak a egis ertetésére. Kollégák segítségé el sokkal lassabban, mint ahogyan terveztük, de egjele t a sak sárgá ak e ezett kötetek ől. Szere sére jele tős szá ú alkotás is egjele t köz e a ag ar kö pia o. A ai itái k erre ég isszatérü k szá u kra po t azt utatják, hog a eg áltozott társadal i hel zet e újra kiéleződtek eg es, i dig is eglé ő dile ák. Ma új álaszokra a szükség! SOPRON Az átfogó, háro szi tű ta ter et eg példás, eg hetes eg eztetéses u ka utá. fe ruár elejé fogadta el a szakma Sopronban (Hegyesi Tal igás. Mi de jele le ő kolléga hozzájárult eg re dkí ül fo tos ű elkészültéhez. Ne üket felsorol i itt ost e tudjuk, de a u ká a részt e ők é sorát eg fogjuk örökíte i a Szo iális Szak a Digitális Ar kép sar oká a, ol a fo tos és arada dó, a it alkottak: digitalis_archivuma), és eli dult a szo iális u kások felsőfokú képzése Ezt egelőzőe, szepte eré e, kísérleti jelleggel, de a ár lé egé e elfogadott oktatási el ek ek egfelelőe, i dult el Szekszárdo Já osi G örg ja aslatára az első általá os szo iális u kás-képzés. szepte ere pedig a ag áttörést hozta: úja felsőoktatási i téz é e eli dult az eg ete i é es és a főiskolai é es appali szo iális u kás-, illetve az eg ete eke arra épülő szo iálpolitikai képzés. A szakalapítás a háttér e e olt i de hol egyszerű, első érdekelle téteket kellett sok hel e leküzde i. E lékezetes, hog Szegede, Pé sett, Szo athel e, De re e e, N íreg házá il e küzdel et kellett fol tat i az i dításáért de égül eli dultak a képzések! Köszö et érte tö ek között Széll É á ak, Nag E dré ek, Hor áth Izidor é ak, Béres Csa á ak és a íreg házi sapat ak, Luká skó )solt ak és Hor áth László ak.) A sopro i or a ereje és szerepe ekkor látszott eg igazá, hisze az a ai tézetek ig ekeztek az ott dolgozó oktatók ak órákat iztosíta i, a i eg részt érthető, ásrészt azo a, ha ez eg alósul teljes érték e, eltorzíthatta ol a a képzéseket az egészségüg, a pedagógia, ag a szo iológia irá á a ezt azo a egakadál ozta a or a elég szigorúa kidolgozott első ará re dszere. Néhá y szó az akkor és ost közötti időről A szo iális u ka azo a e - sak tárg ak re dszere, ha e filozófia és értékre d is. Ezért a i sze po tu k ól is re dkí ül fo tosak oltak a re dszer áltozást köz etle ül egelőző és kö ető időszak éles itái a sza adságról, a de okrá iáról, e eri jogokról, a pia gazdaság kö etkez é eiről. Az eg ik il e egatí kö etkez é t g orsa egtapasztalhattuk: e ü ket elsősor a az érdekelt, i fog törté i a pri atizá ió iatt u kájukat el eszítő e erekkel, a 8

9 hajléktala á álókkal, a tö egessé szélesedő addig rejtőzködő szegé séggel, látható á áló o or eg edekkel. Új Társadal i szerződést írtak alá az alakuló S)DS)-tagok. Népfőiskolát hoztak létre Lakiheg e az MDF-alapítók. Mi pedig oktattu k, és dolgoztunk egésze eg áltozott politikai körül é ek között a szo iálpolitikai refor kö etkező lépésé, a ely tör é e iktat á a szo iális u kát i t sze él es szolgáltatást ra született eg ez a tör é, -ben a g er ek édel i tör é, ajd 1998-ban a fog atékossággal élőkre o atkozó esél eg e lőségi tör é, a el ek az utá létrejött gazdasági, társadal i hel zetre reflektáltak. Ezek e a tör é ek e azo a ár e e oltak azok az elle t o dások, a el ek alapjául szolgáltak a áig húzódó szo iálpolitikai egosztottság ak. Mégis örültü k, ert az a fogal i re dszer, a el et fo tos ak tartottu k, és az eze alapuló i téz é re dszer is létrejött. Kezdet e e a gazdasági ra io alitás ól kii dul a fogal aztuk eg a szak ai kö etel é eket, ha e elsősor a e erjogi sze po tok ól. Ez a egközelítés a ira új olt, hog elsődleges jele tőséget adtu k az egyetemes emberi jogoknak, a gyermekek jogainak, az esél ek eg e lőségére aló törek és ek. Ez a jogalapú, ö tudatos felelősséget állaló polgári e talitás, a elyet a elü k dolgozó külföldi kollégák is allottak Ri hard Stei a és Margaret Yeakel, Jo War i k, Ro ald Woods, Charles Guzzetta, a Case Wester U i ersit ta árai, tá ol állt attól, a i e a i korosztál u k szo ializálódott. He es iták zajlottak, kit, il e segítség illet eg, alkal azható-e a rászorultság el e, és előkerült az érde es érde tele ita, de ekerült a szak ai köz eszéd e az e po er e t = egerősítés, hatalo al aló felruházás de okratikus ko ep iója is. Mi ég a a a hit e, egg őződés e éltü k, hog az adók és járulékok efizetése alapjá az álla ajd egyre jobban gondoskodik eg ütt űköd e a i il, a pia i és az i for ális szektorral álla polgárai szo iális szükségletei ek a kielégítéséről. Mi a a hittü k idealisták ag u k ég a is, hog i de e er ek joga a a ta uláshoz, az egészséghez, a u kához, a hajlékhoz, az alap ető jö edele hez, i de g erek ek joga a saládjá a fel ő i, [ ]. S ahhoz, hog ezek a jogok ér é esülje ek, az álla ak i téz é re dszert kell űködtet ie: saládsegítő közpo tokat, falugo d oki hálózatot, g er ek- és ifjúság édel i alap- és szakszolgálatokat, a fog atékossággal élők részére alap- és szakszolgáltató hálózatot, az idősek részére ő ülő szolgáltatásokat: appali e tlakásos szolgáltatásokat, házi go dozást, a el szolgáltatásokat szake erek segítségé el újtja. Végül is eg, a területi ellátás el e szeri t, az ö kor á zatok, az eg házak és civilszer ezetek fe tartásá a űködő eg es re dszerű jóléti társadalo olt az ideá k, a ely, ha e is s éd, de talá a é et szo iális pia gazdaságot e é példaképül s e e ag já ól a politika és a szak a is eg etértett! Mindez az 1990-es é ek e kiépült, ár ár ekkor látható olt, hog az i téz é hálózat e elég erős háló! A tör é ek, külö öse a g er ek édel i tör é európai szí o alúak oltak, de a 9

10 égrehajtása sokszor forráshiá okra hi atkoz a, sokszor e eri, szak ai hiá osságok iatt em teljesült. E ek elle ére sok i de született, s örö el ettü k részt az újo a létrejött szolgáltatások szake erei ek képzésé e. Csak éhá példa a re é re és a ár látható pro lé ákra. Eg re tö el életi és g akorlati tudás segítette a szak át és az oktatást. De a társadal i feszültségek is őttek, s a szak a áig i s felkészül e e feszültségek kezelésére, oldására. A szo iális u kások szerepkészlete diffúz, eheze rajzolhatók fel a szak a határai, a szak ai é e édett, a szak izsgare dszer e ezetése is, de ég i ká a jele for ájá a aló fe tartása zsákut a között, az első Or á -kor á időszaká a az eg házi szolgáltatások jele tősége eg őtt. Ez a képzői téz é ek körét is ő ítette, a képzés pedig e sak felsőfoko, hanem középfoko is eli dult, sőt kiegészült az OKJ-s képzés lehetőségé el. Íg a szo iális szférá a dolgozók szá a egközelítette a százezres létszá ot. Köz e szak ai fóru ok alakultak, létrejöttek külö öző eg esületek, szö etségek. Nekü k először a Hils her Rezső Szo iálpolitikai Eg esület alakulása olt re dkí ül fo tos, ert el életi álaszokat kerestü k a hazai és e zetközi szakirodalo a a társadal i dile ákra. Íg az eg esület eli dította az Esély í ű fol óiratot Lé ai Katali főszerkesztésé e. Eg ást kö etőe szer eződtek az eg esületek, tö ek között a Mag arországi Szo iális Mu kások Eg esülete, a Mag arországi Szo iális Mu kásokat és Assziszte seket Képző Iskolák Szö etsége, a Mag ar Családsegítők Országos Eg esülete. Ezek és ás ágazati eg esületek és szö etségek arra az elhatározásra jutottak, hog - e létrehozzák a Szo iális Szak ai Szö etséget, a Sz-t, amely szö etség i teg a szak ai ide titás ak, sze léletfor álásnak, az etikai kóde elfogadásá ak és re dszeres felül izsgálójá ak, ala i t a szak ai érdekér é esítés ek a letéte é ese lett. Az Európai U ióhoz aló satlakozás fol a atá a -től a képzés és a g akorlat is itotta lett, európai part erek a gol, fra ia, é et és ás európai és ilágszer ezetek jele tős segítséget újtottak a szak ai profil alakításá a. Már a i őség kérdésköré el kezdtü k foglalkoz i, is erked i. Nekü k ige sokat jele tett tö ek között a sta dardizáláshoz az a gol NISW és sze él ese Joh War i k Lo do hosszú é eke át újtott szak ai eg ütt űködése, de ug a íg fo tos olt Suza e Sta isiere Stras ourg és Dag ar Hose a, ala i t Wi fried Seelis h Dar stadt eg ütt űködése a szo iális e edzser-képzés ta ter é ek kidolgozásá a, és eg európai képzési i őség iztosítási re dszer ek, az EURODIR diplo á ak a e zetközi elfogadtatásá a. A PHARE-progra ok hozzájárultak a forrásközpo tok egalakulásához, a el ek szi té sok új ele el gazdagították a szo iális szak át, tö ek között a közösségi szo iális u ka egerősítésével. Az ezredforduló re é t adott, ag i ká a isszateki t e, illúziót é resztett e ü k: hittük, hog rö id idő elül felzárkózhatu k az EU-országokhoz, hog u ká k haso lóa alakulhat a 10

11 nyugat-európai országok i téz é re dszeré e fol tatott u kához, és az alapel ek e, etikai or ák a is haso ló ódo selekszü k. -ben a Medgyessy-kor á ég eg jóléti refor ígéreté el erte eg a álasztásokat, esél eg e lőségi politikát hirdetett. Azo a az első és ásodik G ur sá -kor á ár e állalta a jóléti álla ko ep ióját ezzel e olt eg edül Európá a. -ben EU-tagország lettü k, de i el a szo iálpolitika tagországi hatáskörű, a fol a atok ag o elle t o dásosak oltak. Biztató olt azo a, hog pl. az Országg űlés megalkotta az eg e lő á ás ódra o atkozó tör é t, és eghirdette a Ro a I tegrá ió É tizede Progra ot. A ro ló gazdasági fol a atok kö etkezté e azo a szi te i de területe a rászorultsági el került előtér e, s e ek az el ek az alkal azása a gazdasági álságtól, -tól kezdődőe, szá tala ol a egszorítással járt eg ütt, a el alapjai a áltoztatta eg a szo iális u kások feladatait. Előtér e kerültek a hatósági u kát szolgáló, ad i isztrá iós feladatok, a segél ezés feltételekhez kötése, a sza k io álás, -től pedig a szegé ség és a szegé ek eg él egzése, eg es klie s soportok pro lé ái ak a kri i alizálása és főleg e soportok ko trollja, az előítéletes go dolkodás általá os politikai szi tre e elkedése. Re é teljes kezdés, gyors fejlődési fázis utá a szak a zuha órepülés e kezdett! A ai helyzet Sajátos hel zet e írjuk ezt a ikket a Pár eszéd szá ára ug a is éhá héttel ezelőtt jele t meg az Esély idei,. szá a, a ely lé egé e eg te atikus kiad á ug a erről a té áról, ag is a szo iális u ka ai hel zetéről. Bugarszki )solt ke é itai dítója A ag arországi szo iális u ka álsága í e elgo dolkodtató reflektáló ikkek egírására serke tette G őri Pétert, Kré er Balázst, Szo oszlai Katali t és Né eth Lászlót. Miutá azo a e szá ol asói e iztos, hog ár is erik ezeket a ikkeket, itt és ost elteki tü k a rájuk aló részletes refle iótól. Ehel ett ikkü k ek e e a részé e ig ekszü k leír i saját eglátásai kat, érzései ket, a elyek azo a il á e tud ak teljese ások le i, i t a iről kollégái k írtak. Való a álság a a a szo iális u ka? Ige, az a szak ai ko ep ió, a elyről i azt go doljuk, hog az a szo iális u ka, ag is a it a szak a ilágszerte a ak tart, s a it i és a i ge erá ió k elfogadott és ehozott Mag arországra é el ezelőtt, az ige is álság a a. E ek fő okai azo a e elsősor a a szak á elül, ha e azo kí ül kerese dők, de a szak a első pro lé ái, g e ge érdekér é esítő képessége is hozzájárultak a ai ag o ehéz hel zet kialakulásához. Ezt ig ekszü k ki o ta i az alá iak a. Mo da dó k kifejtésére Bugarszki )solt ikké ek eg ekezdését fogjuk felhasz ál i. Át esszük a ikk ől az IFSW idézett új szo iális u ka defi í ióját, égpedig azért, ert azt azóta a júliusá a, Mel our e- e egtartott ilágko fere ia egtárg alta, és ol a záradékkal fogadta el, hog az eg es országok szak ai közegé ek ódja a azo áltoztat i, saját hel zeté ek egfelelőe kiegészíte i. Ha ki o takoz a eg il e ita idehaza a defi í ióról, az po tosa eg utat á a törés o alakat de lehetőséget ad a legalá a szak ai pro lé ákról szak ai ódo itáz i, esetleg tisztáz i a félreértéseket, és ahol lehet, új ko sze zusokat alkot i. E e a 11

12 ikk e i elkezdjük ezt az ele zést a defi í ió eg es állításai ak e té, és ig ekszü k egfogal az i a létező pro lé ákat ahog a i látjuk! Íg szól tehát a defi í ió: A szo iális u ka egy gyakorlato alapuló szak a és tudo á yos disz iplí a, ely a társadal i változás és fejlődés, vala i t a szo iális kohézió elő ozdításá fáradozik, elősegíti e erek sza adságát és hatalo al való felruházását. A szo iális u ká a közpo ti jele tőségű a társadal i igazságosság, az e eri jogok alapelve, a közösségi felelősség és tisztelet a külö özőségek irá t. A hu á - és társadalo tudo á yok el életeivel, vala i t az ősi tudással felvértezve a szo iális u ka e ereket és re dszereket aktivizál, hogy választ adjo az élet kihívásaira és elő ozdítsa a jólétet." (IFSW 2014, In Bugarszki 2014, 65; szerző ford. 1. állítás: A szo iális u ka egy gyakorlato alapuló szak a és tudo á yos disz iplí a. Azóta jogos kérdés, a ióta a ester elletti ta ulás re dszerét fel áltotta a felsőoktatás a törté ő el életi oktatás ellett egszer ezett terepg akorlatok re dszere, ag is ag já ól é e, hog hog a iztosítható a két oktatási for a i tegrá iója. A a ter észetese i de ki eg etért, hog a szo iális u ka értel e és élja a g akorlati ered é esség és hatásosság, haso lóa az összes tö i g akorlati szak ához. Sokat e ér a sak szó a g óg ító or os, az el életi üg éd. A szo iális u ka diszkrét ája, hog az el élet és g akorlat i tegrá iójá ak a pro lé ája sokkal o olulta, i t ás g akorlatorie tált szak ák eseté e Heg esi. Ne supá szer ezésileg kell egolda i a e t és ki t ta ultak összeha golását, ha e eg részt az el életi tárg ak i tegrá ióját is eg kell alósíta i eg szolgáltatástudo á i sze po t ól egalapozott szak ai törzsa ag egalkotása érdeké e, ásrészt az egész szak a értékorie táltsága iatt az el életi törzsa ag és aga a g akorlat is ki a té e i de érdekelt oktatók, álla i egre delők, szo iális u kások, klie sek, politikusok st. értékprefere iái ak, adott eset e értékko fliktusá ak. Az utó i é ek e, főleg óta érzékeljük e ek a eépített lehetőség ek a ko ol drá áját! A it a hallgatók egta ul ak az el életi tárg ak a, elsősor a talá a szo iológiá a, jog a, szo iálpolitiká a és a szo iális u ka el életeké t, sokszoros elle t o dás a a azzal a társadal i g akorlattal, a ely a szo iális u kásokat körül eszi. Ahhoz, hog esküjükhöz és a szak a küldetéséhez hí e te őlegese is áltozást ge erálja ak u kájuk sorá, ás feltételek kelle ek, i t a it a tapasztal ak! Szükség a a de okratikus érdekeg eztetésekre, a sza adságot, esél eg e lőséget, szolidaritást tisztelet e tartó értékközösségekre, a klie s elletti elkötelezettséget és de o rati age t típusú szak ai u kát átorító u kaadói agatartásra, itottságra és álla dó késze létre a áltoztatások kezde é ezésére, képességre az il e kor elkerülhetetle ko fliktusok fel állalásához és szak ai egoldásához st. Ol a társadal i közeg e, a elyet az el últ é ek e tapasztalu k, a szo iális u kások g akra kerül ek 12

13 feloldhatatla ko fliktus a ezekkel az értékekkel. A klie sek elletti kiállásukkal eszél eztethetik az állásukat, e kiállásukkal pedig szak ai i tegritásukat. 2. állítás: A szo iális u ka a társadal i változás és fejlődés, vala i t a szo iális kohézió elő ozdításá fáradozik, elősegíti e erek sza adságát és hatalo al való felruházását. A defi í ió eze po tja azt a szo iális u kást izio álja, aki eg szo iálisa érzéke li erális de okrá iá a társadal i eg ízatásá ál és szak ai tudásá ál fogva a társadal i ko fliktusok kereszteződésé e, eg ol a re dszer erősödését szolgálja, a it talá jóléti társadalo ak e ezhet é k Heg esi! Li erális a de okrá ia, ha a tö séggel re delkezők ezt a pozí iót e hasz álják fel a kise ség feletti teljes uralo legiti álására, ha e fol to os eg eztetésekkel i él tö et eg alósíta ak a ja aslataik ól, s i él i ká ig ekez ek fig ele e e i sze po tjaikat azért, hog ők is sza ad ak és sajátjuk ak érezzék a fe álló eg álasztott kor á t, illet e ö kor á zatot. A jóléti társadalo pedig felhasz ál i ig ekszik az el ileg re delkezésre álló álla i, i il, pia i, i for ális források i deg ikét az álla polgárok és kitü tetette a rossza hel zetűek jólété ek a iztosítására ol ódo, hog folyamatosan keresi a szűkös források szi ergikus felhasz álási ódját. E e a re dszer e értel ezhető a hatalo al aló felruházás, a i a leg o olulta ko ep iók eg ike. Jele ti eg részt a saját élet feletti re delkezés képességét és lehetőségét, ásrészt a saját társadal i feltételek feletti re delkezés képességét és lehetőségét. Úg érezzük azo a, hog a osta i é ek ettől a go dolkodástól tá olodó pál ára iszik a ag ar társadal at és a szak á kat is! 3. állítás: A szo iális u ká a közpo ti jele tőségű a társadal i igazságosság, az e eri jogok alapelve, a közösségi felelősség és tisztelet a külö özőségek irá t. A ikk írásá ak idejé zajlik a szo iális le elezőlistá eg ag ita. E ek kereté e írta )ol a Já os a kö etkező hozzászólást. Ol a tö öre foglalta össze az idetartozó té eket, hog áltoztatás élkül idézzük hozzájárulásá al a le él eg részletét: É azt ta ulta az»iskolá a «, hog a jóléti álla fogal a orálfilozófiai és praktikus értele e is el álaszthatatla a jogálla iságtól és az alap ető sza adságjogoktól. Ter észetese, létez ek autoriter jóléti re dszerek is, hog e létez é ek pl. apjai k iszla ista ré ural ai is kiterjedt jóléti te éke ségük ek köszö hetik társadal i eág azottságukat de az általu k etalo ak teki tett jóléti re dszerek elképzelhetetle ek jogálla i kör ezet élkül. Éppe ezért szá o ra é ek óta isszás, hog a szo iális szer ezetek, ko u iká iós fóru ok pl. ez a lista is úg tesz ek, i tha a köztársaság ukása, a jogálla leépítése, az alap ető sza adságjogok, a szólássza adság, a lelkiis ereti és allássza adság, st. részleges felszá olása, a ta sza adság totális felszá olása, st. e tartoz a rájuk, és i de ol a kezde é ezést feszél ezettség ag elle sze kísér, a i eg es szakpro lé ákat a jogálla iság kérdésé el kí á összekap sol i. Pedig il á aló hog a hajléktala ok elle i hajsza, a józsef árosi, g ö g öspatai, érpataki ré ségek, az ózdi ízel o ás, a ü tető segél ezés, az éh éres, kiszolgáltatottságra épülő köz unka, vagy a or ég alap és ked ez é ezettjei elle i jogtipró hajsza i d- i d a jogálla iság issza o ulásáról is ta úskod ak. A közoktatás a az iskolák álla osítása, a or atí fi a szírozás felszá olása, a 13

14 keretszá ok közpo ti eghatározása és a ta kötelezettség redukálása eg üttese azzal fe eget, hog ezer diákot szoríthat ak ki a középiskolák ól to á i tízezreket a szakképzés ől a biztos u ka élküliség e. És il á aló, hog i dez el álaszthatatla a ta sza adság felszá olásától, tehát a jogálla iság szétzúzásától. (szocialis.szakma@lev-lista.hu, augusztus 25) Na ost akkor i a tee dő? Ezek azok a agy társadal i pro lé ák, a elyek politikailag érzéke yé teszik a szo iális u ka helyzetét. Nyil á aló, hogy a szo iális u kás köz etle politikai te éke ységet e égezhet, de it tehet akkor pl. a felsorolt agy go dok áltoztatása érdeké e? Ter észetese i de szo iális u kás ak eg é ileg is a felelőssége, és sokuk sokkal tö et is egtehet e, i t a it egtesz, sőt, s itt a rossz példákra, a saj os létező előítéletes szo iális u kásokra go dolu k, akik jo le e, ha e te ék, a it tesz ek! A kö ete dő talá az le e, ha a szak a egésze szer ez é eg sokkal jo a ö agát, és az éri tettekkel eg ütt küzde e eg igazságosa és de okratikusa társadalo ért a legkise közösségtől kezd e a szélese társadal i szi tig. Ehhez jo szer ezettség és a szak a értékközössége kell, hog ug a azt értsük rassziz us, igá elle esség, kirekesztő agatartás alatt, hog értsük az elszegé edés és a kialakult szegé ség okait. Ez kell pl. ahhoz, hog a eglé ő o ore hítő eszközökö túllép e e sak saját kör ezetük e kapja ak segítséget a szegé ség e, szegregátu ok a élő g erekek, hanem i tegrálódhassa ak a társadalo ás soportjai a, hog e sak a köz u ka leg e a u ka élküliség elle szere, hog a szo iális érlakásre dszer kiépítése e sak éhá elszá t radikális szo iális u kás üg e leg e, hog a fog atékkal élő, egészségkárosodott e erek aló a eg e ra gú e erké t élhesse ek st.! To á á az kell, hog a szak a erős hálózatké t űködjö, és hatéko érdek édel et iztosítso i dazok ak, akikkel foglalkozik, i d pedig a szake erek szá ára. Látható á kell te i, hog ered é es u kájukkal hozzá tud á ak járul i eg összetartó, de okratikus értékeket alló. századi társadalo és eg a ak egfelelő szak a építéséhez! Szég e, hog a itt tartu k, és az aggódás is jogos: Európá a ár törté tek ol a ese é ek, a el ek felhí ják a fig el et arra, hog eg ségese európai szo iálpolitikára, e e a szo iális háló, a szo iális izto ság erősítésére le e szükség. Az u iós tagság arra kötelez, hog újrago doljuk, a agát ko zer atí ak, e zeti ek e ező jo oldali kor á szo iálpolitikájára a fe ti defi í iót elfogadó hu á szolgáltató szo iális u kás szak a il e álaszt adhat!? Azt e fogadhatjuk el, hog a szélsőjo előretörését úg o d úg akadál ozza eg, hog a ak retorikáját, társadalo képét, de okrá iaelle es felfogását és rasszista szo iálpolitikáját is rész e eépíti saját kor á zati eszköztárá a!!! Világossá szeret é k azo a te i: se a ko zer atí, se a e zeti, se pedig a jo oldali jelzőkkel i se ö agá a pro lé á k, hisze eg jól űködő de okratikus re dszer e sokféle értéket kép iselő párt szerez kor á zati pozí iót. A álasztott szo iális ko ep ió al a ak ige ag pro lé ái k, a el ek e kö etkez ek a jelzők ől!!! Mi áltozatla ul hisszük: a sza adságról, a szolidaritásról és az esél ek eg e lőségéről, a de okrá iáról szóljo a u ká k eg ol a álla a, a el felelősséget állal a szo iális hátrá ok 14

15 leküzdésé e! Ol a politiká a hiszü k, a el küzd a kirekesztés i de for ája elle, ol a pia i viszonyokban, ahol a szereplők is erik a társadal i felelősség fogal át, ol a i il szer eződések e, a el ek az e eri jogokért képesek seleked i. Vag is a szo iális u kás ige is so ial a d de o rati age t ag is szo iális és de okratikus köz etítő! 4. állítás: A hu á - és társadalo tudo á yok el életeivel, vala i t az ősi tudással felvértezve a szo iális u ka e ereket és re dszereket aktivizál, hogy választ adjo az élet kihívásaira és elő ozdítsa a jólétet." Ezt írja elő a defi í ió efejező része. Úg érezzük, hog a szo iális u kások alaptudása eg a az akti izáló szak ai te éke ségre. Saj os azo a a szo iális pro lé ák ol a ag tö egé el kell eg irkóz iuk, hog az eghaladja a szo iális u ka ko pete iáját. Hisze é ek óta i de reggel tapasztalható, hog pl. Budapeste, a Széll Kál á tére hosszú sor áll ke érért a Máltai Szeretetszolgálat előtt, a illa oso és a egállók a re dszerese koldusok ár ak. Megérkez e a u kaidőkezdésre az eg ik udapesti ö kor á zati szolgálat elé, a lát á ug a az: tö száz e er áll sor a köz u káért. Kistelepülése ruhaosztás ál össze ereked ek az e erek, a szo iális u kások fél ek az ado á osztástól. Itt e társadal i iszo okat áltoztató, fejlesztő, o ilitást elősegítő szo iális u ka zajlik, ha e jó eset e szegé go dozás, a o or e hítése, az élet e tése, krízisi ter e ió, a klie sek segítése a egetálás szi tjé s ezt se ítélhetjük el, ert látjuk a érhetetle kiszolgáltatottságot, és ez a u ka is tö a se i él, hisze életeket e t! A szo iális u kások re geteget tud ak ad i a klie seik ek saját erejük ől, e ergiájuk ól, első forrásaik ól de tudjuk, hog külső források élkül ez sokat segít él i, de általá a e teszi lehető é ég a pro lé ák szi te tartását se, e hog egoldásukat!!! A e tlakásos i téz é ek eg része az idősek édel é e, elfek ői téz é ek lettek, a g er ek édele a har i as é ekre e lékeztető Ár á skák e előszülői hálózatá á silá odott. Az alapszolgáltatások túlterhelt u katársai elsősor a ad i isztratí, hatósági feladatokat lát ak el, tudatosa és eg etért e, ag sak satlakoz a az el árthoz, sokuk isszatért az érde es és érde tele rászorult kategorizáláshoz. Elég sak újra utal i a szo iális le elezőlistá zajló itákra, ahol a szo iális u kások íg példálóz ak: A i hel zetü k e sokkal jo, i t azoké, akikkel foglalkozu k. Eg sztrájk e alósul a eg, ert i de ki félti ég azt a ke eset is, a it keres. Jelle ző az a ti-szolidaritás, hisze pl. a rokka tak tü tetésé alig ettek részt szo iális u kások, a ikor a ugdíjjogosultságuk egszű t, ag a ikor arról olt szó, hog diákok ol assák fel az Eg ete es E eri N ilatkozatot, akkor a ta ár féltette őket, hog il á osa e teg ék, ert ajuk lehet! A radikális szo iális u ka A Város Mi de kié soport szer ezésé e jó példa arra, hog az éri tettekkel eg ütt kell és lehet küzde i, de igazá akkor sikerül ez, ha a részt e ők kí ül a ak a rendszeren. A jog- és érdek édő i ilszer ezetek, a el ek küzde ek a rassziz us és a kri i alizáló szo iális re deletek elle, e tudják egszerez i a fe aradásukhoz szükséges forrásokat! Itt lehet egérte i a Nor ég Alap elle i tá adás lé egét! Törté el ileg A gliá a éppe eg il e hel zet e o ult ki a közösségi u ka a szo iális u ka fogalo köré ől az -es é ek e, és a 15

16 eg függetle szak a, a ely i ilszer ezetek e tö örül e űködik amely ek eltartója e az álla!! Ez a ai Mag arországo saj os eheze képzelhető el, de izo ára ez az eg ik kitörési pont!) A hi atalos gazdaság- és társadalo politika a társadal i külö ségeket e sökke ti, a o ilizá iót e ösztö zi, a jo életfeltételek egtere tését a társadalo középosztál a kie elt rétegei ek kí álja fel. Íg a szo iális u kások ko krét api feladata a ak a háro illió ag talá a ál is tö e er i i ális szi te aló tá ogatása a túlélésért, akik előtt jele leg i s perspektí a: i s lehetőség itt és ost kitör i a efag ott társadal i iszo ok ól. Ha a szo iális u kások égis a áltozásokat teki tik fő feladatuk ak, akkor ár e sak szak ai, ha e politikai ko kázatot is állal ak. A egoldás azo a e sak a szo iális u kásoko, ha e a de okratikus társadal i erők eglété is úlik. A kudar ok és re dkí üli ehézségek elle ére égis azt látjuk, hog létezik eg időse, ég aktí, és eg köz e fel őtt, fiatal szakképzett ge erá ió is, akik ilágos hel zetfelis erő képességgel re delkez ek, képesek álláspo tjuk ilágos közlésére, kö etkezetesség és kitartó u ka jelle zi őket. Miköz e küzde ek eg tö forrássai re delkező és ás elosztást kö ető szo iálpolitikáért, aguk is ig ekez ek új típusú forrásokat tere te i, a elyeket új ódo hasz ál ak! A szo iális u kások akár sak a függetle ek arad i akaró i ilek új ódokat kell hog kitalálja ak, ki u kálja ak, ha eg akarják őriz i a szo iális u ka fe tiek e ele zett ko ep ióját! Íg api u kájuk a töreked iük kell arra, hog függetle e é álja ak az álla i szo iálpolitika által iztosított egoldásoktól, ég azok ak a szo iális u kások ak is, akik to á ra is az álla i re dszer e dolgoz ak! Á eg pilla atra se feled e és felad a azt a kötelezettségüket, hog kép iseljék a klie sek érdekeit a hatalo al re delkezők él, és ig ekezze ek efol ásol i a hel i és közpo ti szo iális re delet- és tör é alkotást! E e a szak ai u ká a ag szerepe a az ol a fóru ok ak, i t az Esély és a Pár eszéd szerkesztőségei, hisze ott jele het ek eg a szak a jö őjét is alap etőe efol ásoló szak ai iták! Ezek a fóru ok a társadal i igazságosság, a szolidaritás és szak aiság fóru ai, s íg hozzájárulhat ak a szak a fejlődéséhez, az értékek őrzéséhez, a áltozások ki u kálásához, s ezeke keresztül talá a fe tiek e ő e kifejtett kí á atos társadal i áltozásokhoz is! S ugyanakkor igazi paradoxon saját, lassa tarthatatla hel zetük eg áltoztatásáért is küzde ie kell a szo iális szak á ak, hisze az álla i szférá a dolgozók fizetése ö agá a is otrá osa és de oralizálóa ala so, és ráadásul a társ hu á szak ák eg é ké t fo tos ére elése lejtőre állította a szo iális szak át. Ne lesz kö ű kitörési stratégiát talál i e ől a tö oldalú szorítás ól! Ez a hel zet ag arázatot adhat, de fel e tést e arra, hog a g akra a klie sek szí o alá élő, frusztrált kollégák között a ak saj os kiégett, akár a klie sek elle forduló ag i ikussá áló szo iális u kások is, és a ak ol a ok is, akik akár eg et is érte ek a klie sek ko trollálását és eg ü tetését élzó i tézkedésekkel. Nag feladat előtt áll a szak a eg idejű érték e tés és megújulás a feladata, rö ide! 16