KÖS)I Ó)D! Közösségi Szí terek fejlesztése Ózdo

Átírás

1 HAJÓ)D Hel i Ak ió soport KÖS)I Ó)D! Közösségi Szí terek fejlesztése Ózdo HELYI KÖ)ÖSSÉGI FEJLES)TÉSI STRATÉGIA szeptember

2 Tartalom Vezetői összefoglaló A stratégia elkészítésé ek ódja, az éri tettek e o ásá ak fol a ata A ter ezési fol a at átláthatósága Te éke ségek a stratégiaalkotás sorá A stratégiaalkotás a e o t szereplők Közösségi e o ás ered é ei A közös u ka fol a ata A Hel i Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság eghatározása Az ak ióterület fejlesztési szükségletei ek és lehetőségei ek ele zése Hel zetfeltárás A HKFS-t éri tő ter i előz é ek, progra ok, szolgáltatások A HKFS-t éri tő ter i előz é ek, progra ok, szolgáltatások SWOT a alízis Fejlesztési szükségletek azo osítása A stratégia jö őképe A stratégia élhierar hiája I dikátorok Cselek ési ter A ea atkozási területek/ ű eletek leírása A hel zetfeltárás, a szükségletek, a élok és a ter ezett ű eletek összefoglalás Eg ütt űködések A stratégia eg alósításá ak szer ezeti és eljárási keretei Ko u iká iós ter Mo itori g és értékelési ter Horizo tális élok A HKFS i o atí ele ei ek e utatása I dikatí pé züg i ter A HKFS teljes költség etése N ilatkozat a HKFS ódosításá ak elfogadásáról

3 Á rajeg zék. sz. á ra: Az i ter etes kérdőí et kitöltők életkora sz. á ra: Az i ter etes kérdőí et kitöltők szektor szeri ti egoszlása sz. á ra: A lehetséges fejlesztési progra ok priorizálása: sz. á ra: A HKFS ak ióterülete sz á ra: Regisztrált o profit szer ezetek ezer lakosra jutó szá a sz. á ra: Lakó épesség szá a az é égé Efő sz á ra: Ter észetes szaporodás/fog ás ezrelék sz. á ra: Öregedési utató sz. á ra: Vá dorlási ezrelék sz. á ra: Eg lakosra jutó összes ettó jö edele Ft sz. á ra: Magas- illet e ala so jö edel űek ará a fő sz. á ra: Mu ka élküliségi ráta sz. á ra: Tartós u ka élküliség apo túli il á tartott álláskeresők ezer lakosra etített szá a sz. á ra: Regisztrált gazdasági állalkozások szá a ezer lakosra, -től d sz. á ra: Pro lé afa sz. á ra: Célfa sz. á ra: Célre dszer sz á ra: A HACS szer ezete

4 Vezetői összefoglaló A Hel i Közösségi Fejlesztési Stratégia to á iak a : HKFS a HAJÓ)D Hel i Ak ió soport stratégiai ter ezési doku e tu a, el középtá ú, stratégiai sze léletű, eg alósítás e trikus és eghatározza Ózd áros területére, i t eg efüggő és ho ogé ak ióterületére o atkozó fejlesztési elképzeléseket a progra eg alósítási időszaka alatt szeptember. és. októ er. között. A HKFS elkészítésére és a ak égrehajtására - a helyi köz-, civil- és állalkozói szektor szereplői ek összefogásá al - jött létre. ájusá a a HAJÓ)D Hel i Közösség. A közösségi ter ezés fol a atá a a hel i közösségi- és kulturális élet aktí szereplői, ala i t a hel i lakosság is e o ásra került, a ak érdeké e, hog a HKFS a hel i szükségleteke alapuljo és igazodjo a hel i élkitűzésekhez. A közösségi ter ezés ered é eké t létrejött doku e tu átfogó képet ad az ak ióterület társadal i-, gazdasági- és kör ezeti hel zetéről, a hel i közösségek erőforrásairól, ala i t a hel zetértékelés összefoglalásaké t a feltárt pro lé ákról, és azokról az erőforrásokról, el ek a stratégia eg alósítását tudják szolgál i. A hel zetértékelésre alapoz a a HKFS részletese tartal azza a fejlesztés irá ait, élre dszerét, az azok elérése érdeké e ter ezett ű eleteket, ala i t az allokálható forrásokat a hel i közösség által elfogadott jö őképét a hosszú tá ú átfogó élok alapjá. A HKFS ak ióterületét képező Ózd árosa az ország északkeleti részé, az Észak- ag arországi régió a, Borsod-A aúj-)e plé eg é e található a szlo ák határ közelé e, a Bükk heg ség, a Mátra, a Gö ör-szepesi ér heg ség között lé ő do idéke, a Sajó fol ó a torkolló Ha go patak és Ózd patak találkozásá ál terül el. A áros fejlődése a. század a i dult eg, ekkor épült eg a asfi o ító és he gerlő g ár, ajd sorra eg íltak a kör éke a szé á ák. A település - e kapott árosi ra got, lakói ak szá a ekkor fő olt. Az -ban megindult társadal i- és gazdasági fol a atok a térséget is hátrá osa éri tette: egkezdődött a gazdaság teljesít é é ek, eltartó képességé ek, a települések egtartó erejé ek sökke ése. Ezek a ked ezőtle hatások eg részt a pia esztés, ásrészt a ter elő kapa itás leépülése iatt felerősödtek. A egatí gazdasági fol a atok ko ol társadal i pro lé ákat i dukáltak, el ek eheze leküzdhető kihí ások elé állítják közösségü ket. Íg a település elöregedésé el, a képzett fiatal u kaerő el á dorlásá al, a ag ará ú u ka élküliséggel, a hátrá os hel zetű társadal i soportok szá á ak ö ekedésé el kellett szá ol i, el ek jele tős feszültségeket ge erál ak. A áros a zajló egatí társadal i- és gazdasági fol a atok is hozzájárultak ahhoz, hog a hel i lakosság el eszítse ö értékelését, erodálódjon a árosi ide titás és sökke je a hel i közösségek összeko á soló ereje. A kialakult gazdasági-, és társadal i hel zet ől adódóa, a áros előrelépése sze po tjá ól tehát ele gedhetetle ül szükséges a árosi ide titás egerősítése, a hel i közösségek fejlesztése, és a hel i értékek egőrzése és g arapítása. A re delkezésre álló szűkös erőforrások pedig arra szoríta ak, hog a re delkezésre álló forrásokat opti álisa hasz áljuk fel, el érdeké e fo tos a élirá os és tudatos ter ezés. A egatí társadal i és gazdasági fol a atok elle ére a hel i tapasztalatok azo a azt utatják, hogy ha sak apró lépésekkel is, de lehet enyhíte i a egatí fol a atoko, á hosszú tá o sak kitartó, és a hel i közösségek összefogásá alapuló űködés a egfelelő egoldás. A HKFS átfogó élja íg a áros, és eg e az ak ióterület teki teté e, hog a városi ide titás és értékalapú kap solatok egerősödje ek a közösségi életterek kialakításá al. A stratégia alapja a hel i közösségek eg ütt űködésé alapszik, a közös felelősség állaláso és a közös eg alósításo. Ezért köszö jük a hel i lakosok ak és aktí soportok ak a u kájukat, köszö jük, i dazok ak, akik a árosra fig el ek, akik idelátogat ak, köszö jük a hel i gazdasági szereplők ek, hog tá ogatják a áros fejlődését. Mi dazt, a it a hel i szer ezetek a progra sorá eg kí á ak 4

5 alósíta i szí ől és szí ese teszik. A KÖzöse és SZIvesen nem csak szlogen, hanem magá ak a stratégiá ak a szelle iségét is jele ti. A HKFS a hel zetértékelés és a közösségi ter ezés ered é eké t egfogal azásra kerülő élkitűzések alapjá, mint a Városi ide titás újradefi iálása, az Él é közpo tok, kisközösségi hel ek kialakítása, a Közösségi és kulturális progra ok kí álatá ak ő ítése, és a Közösségi kezde é ezések árosi elérésé ek ja ítása, az alá i ű eleti területek kerültek kijelölésre fejlesztési prioritáso ké t a hel i közösségi és kulturális terek és közösségek fejlesztése érdeké e : 1. KÖS)I TÉR! ű eletek közpo tjá a a árosszerkezet új fókuszpo tjai ak kialakítása, i o atí és a közösségeket akti izáló hel szí ek fejlesztése áll. 2. KÖS)I ÉRTÉK! ű eletek fókuszá a a árosi últ egis erése, a eglé ő értékei k feltérképezése, ala i t az ö képzés, a ta ulás i t jö ő eli értékei k kultúrájá ak fejlesztése került. 3. KÖS)I FES)T! ű eletek a árosi feszti álok és kísérő progra jaik eg alósítását tá ogatja, és élja az, hog a hel i közösségek e dég ől házigazdá á álja ak a áros a. 4. KÖS)I FEJLŐDÉS! ű eletek területe az eg ás egsegítését élozza. A ű eleti területek ter ezett progra jai a pro lé ák egelőzésére és kezelésére, az akti izáló közösségek hatásá ak ultiplikálására ösztö öz. A stratégia élkitűzései ek eg alósítására ter ezett ű eletek eg üttese és eg ással szoros összefüggés e szolgálják a hel i közösség fejlesztését, alter atí a élküli, a élokat ár ö agá a eg alósító ű eletet kul s projektet ezért e került kijelölésre, íg ala e i ű eleti terület azo os ha gsúll al ér é esülhet a HKFS eg alósításá a. A HAJÓ)D Hel i Ak ió soport Tagg űlése által. jú ius -á elfogadott HKFS alapjá, a tá ogatási kérele pozití el írását kö etőe a re delkezésre álló TOP forrás ól tervezett i tézkedések eseté, az ak ióterülete székhell el/telephell el re delkező köz- és i il szféra szereplőit, o profit szer ezeteit kí á juk tá ogat i. A hel i szereplők tá ogatása a HKFS alapjá összeállított hel i felhí ások egjele tetésé el indul. A felhí ások szak ai tartal á ak eghatározásá a részt e ő szak ai ja aslatte ő szer ezet az Ak ió soport Felhí ás Előkészítő Mu ka soportja. A meghirdetett i tézkedésekre eérkezett pál ázatok értékelését a konzorcium Helyi Bíráló Bizottsága, íg az arról aló dö tést a HACS égzi. A ertes projektek ki álasztása jele stratégiá a eghatározott kritériu ok alapjá törté ik. A dö tések előkészítését, a tá ogatottak értesítését, a HKFS égrehajtásá al kap solatos ad i isztrá iós és ko u iká iós te éke séget a HAJÓ)D Hel i Ak ió soport Munkaszervezete látja el, el ek szer ezeti kereteit az Ózdi Polgár esteri Hi atal adja. A széles körű tájékoztatás és rész étel elősegítése érdeké e a i á iós te éke séggel is segíti a tá ogatást igé lőket a Munkaszervezet, ahog a az ered é ek o o kö etése, fol a atos elle őrzése és értékelése is feladatai közé tartozik. Az Ak ió soport űködésé el és a HKFS eg alósításá al összefüggő legfő dö téseket a Tagg űlés hozza, íg az operatí irá ítás az El ökség feladata. A Hel i Ak ió soport űködés ek elle őrzése a Felüg elő Bizottság hatásköré e tartozik. 4 A HKFS sikeres eg alósítása ele gedhetetle a áros fele elkedése, gazdasági pote iáljá ak ja ulása és egtartó erejé ek ö elése érdeké e. E ek gara iája a Hel i Ak ió soport u kájá a részt állaló tagság elkötelezettsége, a áros irá ti lokálpatriotiz usa. 1. A stratégia elkészítésé ek ódja, az éri tettek evo ásá ak folyamata Ózd áros területé egalakuló hel i ak ió soport élja, hog ol a hel i közösségi fejlesztési stratégia to á iak a : HKFS készüljö, el a kijelölt ak ióterület teljes egészére kiterjed, és i d a helyi közszféra, i d a hel i civil- és állalkozói szféra aktí közre űködésé el jö létre. Célja, hog a hel i szükségletekre és igé ekre reagál a a hel i lakosság élet i őségé ek ja ulását, a pozití társadal i 5

6 fol a atok erősítését szolgálja a árosi ide titás egerősítésé el és a hel i közösségek akti itásá ak ö elésé el. A ak érdeké e, hog a hel i igé ekre alapozó stratégia jöjjö létre a ter ezési fol a at a a hel i lakosságot és a hel i közösségeket a lehető legszélese kör e kí á tuk e o i, el ek fol a atát az alá iak a utatjuk e: 1.1 A tervezési fol a at átláthatósága A HAJÓ)D Hel i Közösség alakuló ülésé a HKFS elkészítésére a u kaszer ezeti feladatokat ellátó Ózdi Polgár esteri Hi atalt jelölte ki. A ak érdeké e, hog a ter ezési terület alós szükségleteire reagáló, eg alósítható és a fejlődést, előrelépést szolgáló stratégia kerüljö kidolgozásra, széles körű il á osságot iztosítottu k/ iztosítu k a ter ezés egésze fol a á, el ek eszközei az alá iak: a árosi honlapon aloldal űködtetése, fol a atos i for á iófrissítéssel, u kaszer ezet tagjai ak rész étele szak ai progra oko, ter ezői u ka soport létrehozása, stratégiai doku e tu ok összeg űjtése, ele zések, sze él es ko zultá iók, fókusz soportos i terjúk, űhel u kák, lakossági fóru ok, fejlesztési ja aslatok, projektötletek összeg űjtése, édiá a aló folyamatos egjele és. Elsődleges i for á iós forrásu k a ho lapo HAJÓ)D Hel i Közösség í e aloldal létrehozása olt, ahol a ter ezési időszakra, és azt kö etőe is a ter ezési fol a atról szóló rele áns híreket, eszá olókat, eghí ókat, kap solódó u kaa agokat fol a atosa közzétesszük. Itt olt elérhető to á á a projektötlet adatlap, illet e a HKFS ter ezet aktuális szö ege éle é ezés éljá ól, el et ég a Tagg űlés dö tése előtt egtekinthettek az érdeklődők. A il á osság iztosítására a hel i édia Ózdi Városi Tele ízió is segítségü kre olt, a el e külö híra ag foglalkozott a projekt éljá al, a ter ezés fol a atá al, ala i t a hel i szereplők e o ásá ak lehetőségé el is. A ter ezési fol a at a ekap solód i kí á ók, ala i t az érdeklődők szá ára külö kap solattartó került kijelölésre a Mu kaszer ezet részéről, akit telefo o, ag sze él ese is felkereshettek az érdeklődők a ter ezési időszak a. 1.2 Tevéke ségek a stratégiaalkotás sorá A közösségi ter ezéshez alkal azott aktí és passzí eszközök igé e ételé el a hel i köz-, civil- és állalkozói szektor, ala i t a hel i lakosság e o ásá al a HKFS elkészítése fol a á az alá i te éke ségek alósultak eg: 1. A u kaszer ezeti feladatot ellátó szer ezet a ter ezési u kálatok egkezdése előtt a hel i ö kor á zati adat ázisra tá aszkod a fel érte a ter ezési fol a at a e o ható szereplők szá át, elkészítette saját adat ázisát, el et fol a atosa frissített a jele léti í ek, és részt e ők ja aslatai alapjá. 2. A széles körű tájékoztatás első lépéseké t létrehozásra került a honlapon egy aloldal, el e a progra hoz kap solódó ala e i i for á ió eghí ók, doku e tu ok, kérdőí ek, elkészült HKFS ter ezet st. közzétételre került. 3. A HACS kijelölte a ter ezői u ka soportot, el e a u kaszer ezeti feladatot ellátó szervezet szakemberei mellett az éri tett szektorok ól ol a hel i szake ereket delegált, akik a közösségszer ezés és kulturális te éke ségek szer ezésé e szak ai jártassággal ír ak. 6

7 4. I ter etes kérdőí kereté e fel érés készült a HACS tagok köré e a lehetséges kulcsprojekt hel szí é ek és progra jai ak ja aslatai teré. 5. I ter etes kérdőí kereté e fel érés készült a lehetséges progra ja aslatok tá ogatottságáról, ala i t lehetőség olt saját projektötletek eküldésére is. A eérkezett ja aslatok kiértékelésre és eépítésre kerültek a stratégiá a. 6. Összeállításra és le o olításra kerültek a él i terjúk, sze él es ko zultá iók, fókusz soportos i terjúk a hel i köz-, civil- és állalkozói szektor szereplői el. 7. Megjele és a hel i elektro ikus édiá a hel i t, ahol a projekt éljai, a közösségi ter ezés fo tossága és a rész étel lehetősége került fókuszba. 8. Műhel u ka a HACS tagokkal ala i t a hel i köz-, civil- és állalkozói szektor szereplői el a hel zetértékelés és fejlesztési lehetőségek feltárására, a jö őkép és ter ezett ered é ek egfogal azására. 9. N il á os tájékoztató fóru a hel i köz-, civil- és állalkozói szektor szereplői ek a ter ezett projektről, ahol lehetőséget kaptak a részt e ők, hog kérdéseikre köz etle ül is álaszt kapja ak, ala i t ja aslataikkal segítsék a közösségi ter ezés fol a atát. 10. N il á os lakossági fóru a ter ezett HKFS fő fókuszpo tjai ak is ertetésére, a kialakított ter ek éle é ezésére, el ek fő élja olt a társadal i elfogadottság erősítése. A ter ezési fol a at koordi álása a u kaszer ezeti feladatokat ellátó Ózdi Polgár esteri Hi atal u katársai ak a feladata volt. A ter ezési fol a at elejé az üte ter felállítása és a ho lapo az aloldal létrehozása ellett, a hatéko a feladatellátás érdeké e a HACS. jú ius -i ülésé jelölte ki a ter ezői munkacsoportot is. A munkacsoport amellett, hogy aktí a részt ett a ter ezéshez kap solódó ese é eke, fol a atosa összegezte a egállapításokat, kijelölte a soro kö etkező ese é ek időpo tjait, segítette a HKFS elkészítését, és éle é ezte az elkészült rész u kaa agokat is. A HKFS elkészítését segítő u ka soport u káját egésze a HACS tá ogatási kérel é ek el írálásáig égzi, hisze a e i e szükséges a ak kiegészítését és ódosítását is koordi ál i tudja. Az i terjúkra, sze él es ko zultá iókra és fókusz soportos i terjúkra. jú ius. és jú ius -e között került sor. A sze él es i terjúko és ko zultá ióko a áros köz ű elődési i téz é é ek ezetőjé el, a hel i leg ag o foglalkoztatókkal közszféra és állalkozói szektor, a ro a közösség kép iselőjé el és ö kor á zati szake erekkel a áros társadal i, gazdasági, kör ezeti és közösségi hel zetét tártuk fel, ala i t a szükséges fejlesztések és a projekttel sze e tá asztott kö etel é ek kerültek eg eztetésre. A fókusz soportos i terjúko külö -külö a i il és állalkozói szektor hel i szereplői kerültek egkérdezésre a áros hel zeté el összefüggés e, a ár űködő közösségi progra ok feltérképezése érdeké e, ala i t kértük azo szükségletek egfogal azását, el éle é ük szeri t a hel i i il közösségek akti itását és a hel i gazdaság elő ozdítását szolgálhatják. A fókusz soportos i terjúko is té akör olt a lehetséges projektötletek egfogal azása, a lehetséges fejlesztési irá ok fókuszpo tjai ak kijelölése. Az i terjúko összese hel i szereplő került e o ásra a ter ezési u ká a, el ől fő a állalkozói szektort, fő a i il szektort és fő a közszféra szektort kép iselte. A űhel u kák sorá. jú ius. és jú ius. eg íz e a HACS tagjai al és álla dó eghí ottakkal került sor a hel zetértékelésre, a doku e tu ele zések ől és sze él es ko zultá iók ól fakadó tapasztalatok alapjá összeállított SWOT a alízis értékelésére, ala i t a fejlesztési szükségletek, projektötletek, fő fókuszpo tjai ak kialakítására, és a projektötletek priorizálására is. A ásodik űhel u ka sorá, az ak ióterülete űködő hel i köz-, civil- és állalkozói szféra szereplői ek e o ásá al a hel i szükségletek egfogal azása és a projektötletek kerültek a 7

8 fókuszpo t a. A űhel u ka sorá összese szer ezet kép iselője került e o ásra a ter ezési u ká a. A két alkalo al egtartott űhel u ká a összese hel i szereplő került e o ásra, el ől fő a állalkozói szektort, fő a i il szektort és fő a közszféra szektort kép iselték. A ter ezési időszak a két fóru ra került sor, az elsőre. jú ius -é, ahol a hel i köz-, i il és állalkozói szféra szereplői kaptak tájékoztatást a ter ezett progra ról, a ter ezés e aló ekap solódás lehetőségéről, ala i t a részt e ők egfogal azhatták el árásaikat, a projektja aslataikat, és kifejthették éle é üket a ter ezett progra ról. A il á os fóru eghí ója a ho lapo is egjele t, de elektro ikus úto is kiküldésre került a hel i adat ázis alapjá. A fóru o összese szer ezet kép iselője jele t eg, el ől fő a állalkozói szektort, fő a közszféra szektort, íg fő a i il szektort kép iselte. A ásodik fóru ra. jú ius -á került sor, ahol a HKFS ter ezet került is ertetésre, ahol a helyi köz-, i il és állalkozói szféra szereplői, ala i t a hel i lakosság fogal azhatta eg éle é ét a ter ezett fejlesztési élkitűzésekkel összefüggés e. A il á os fóru eghí ója a ho lapo is egjele t, de a hel i adat ázis alapjá is kiküldésre került i teg 60 szervezetnek. A fóru o összese 19 szervezet kép iselője jele t eg fő a állalkozói szektor, fő a közszféra szektor, fő a civil szektor kép iseleté e, ala i t fő a hel i lakosság részéről. Projektötletek g űjtésére két kör e is lehetőség ílt a ter ezési fol a at sorá, eg külö a HACS tagok ak, ahol a kul sprojekthez és fejlesztési területekhez lehetett ja aslatokat egfogal az i, ala i t a hel i lakosság ak és a hel i köz-, civil- és állalkozói szektor szereplői ek, ahol kifejezette a projektötletek, fejlesztési ja aslatok kerülhettek egfogal azásra. Az i ter etes felülete. jú ius -ig olt lehetőség a ja aslatok e újtására. A ak érdeké e, hog i él szélese kör e értesülje ek az éri tettek a ter ezés e aló rész ételről a hel i t - e is híra agké t szerepelt. jú ius -á a közösségi ter ezés e e o ás lehetősége. A kérdőí e a álaszadó korá ak, árosrészi lakóhel é ek egadásá túl arra is álaszolhatott, hog el szektor kép iselőjeké t, ag i t hel i lakos tölti ki a kérdőí et. A kérdőí e tö lehetséges fejlesztési terület fo tosságát is priorizálhatták a kérdőí kitöltők, ala i t saját aguk is fogal azhattak eg projektja aslatokat, az ötlet rö id tartal á ak, a eg alósulás hel szí é ek és a ja asolt projektele él soportjá ak megjelölésé el. Az i ter etes felülete összese közel kérdőí et töltöttek ki a lakossági és hel i szereplők, el ek e a hel i felhí ások alapjá képező ű eletekre érkeztek ja aslatok. A fel érés e részt e őkre o atkozó jelle zőket az alá i á ráko utatjuk be: 1. sz. á ra: Az i ter etes kérdőívet kitöltők életkora Forrás: saját szerkesztés 8

9 2. sz. á ra: Az i ter etes kérdőívet kitöltők szektor szeri ti egoszlása Forrás: saját szerkesztés 1.3 A stratégiaalkotás a evo t szereplők A ter ezés fol a atá a a tervezést segítő u ka soport a ol a szake erek kerültek e álasztásra, akik a hel i közösségi- és kulturális élet ozgatórugói, szakértel ük és g akorlati tapasztalataik alapjá jártasak a stratégiai go dolkodás a és a ak egalkotásá a. A u ka soport összeállításá ál fig ele el oltu k arra, hog i d a hel i köz-, mind a helyi civil- és állalkozói szektor szereplői részt eg e ek a ter ezési feladatok a. A ter ezői u ka soport tagjai és szak ai tapasztaltuk: Dr. Al ási Csa a az Ózdi Polgár esteri Hi atal jeg zője. Jogász, é es szak ai tapasztalat a közigazgatás a, felelős az ö kor á zati stratégiák elkészítésért, a árosfejlesztés elkötelezettje. Szaka Attila az Ózdi Polgár esteri Hi atal köz e elési és ű elődési refere se. Pedagógus, é es szak ai tapasztalat az oktatás a, közösségfejlesztés e és kulturális te éke ség en, tö hel i i il szer ezet tagja és ezetője, aga is előadó ű ész, a hel i közösségi re dez é ek eg ik szer ezője, agas szi tű jártassággal re delkezik pál ázatok előkészítésé e, le o olításá a. Dobos Eszter Ózd Város Ö kor á zatá ak u katársa. Szo iológus-közgazdász, é es banki-, pé züg i tapasztalattal, gazdasági területe ta á sadói segítséget újt a polgár ester ek, tö i il szer ezet tagja, a kultúra irá ti elhi atottságát az előadó ű észet e is eg utatja. Farkas Péter Bar a ás Ózd áros alpolgár estere, égzettségét teki t e et ográfus, uzeológus. é ezetői tapasztalattal, ala i t é szak ai tapasztalattal rendelkezik közg űjte é i, köz ű elődési és kulturális területe. Fő te éke ségek: űg űjtés, tudo á os feldolgozás, re dez é szer ezés és le o olítás, pál ázatírás. Tö hel i i il szer ezet tagja. Kó ziá Ta ás az Ózdi Vállalkozói Közpo t és I ku átorház Alapít á üg ezető igazgatója. é es állalkozásfejlesztési g akorlattal re delkezik, ag tapasztalata a pál ázati progra ok előkészítésé e, le o olításá a. Ci il szer ezet e égzett u ka, kuratóriu i tagság fűződik hozzá. Pető Já os állalkozó, pedagógus. é es szak ai tapasztalata van oktatás a, állalkozásfejlesztés e. Re dszerese szer ez közösségépítő, közösségfejlesztő tré i geket, tá orokat, sportprogra okat. A u ka soport fő feladata a ter ezés fol a atá ak eghatározása, az alkal aza dó u ka ódszerek eghatározása, a egfogal azott ja aslatok összegezése, re dszerezése olt. A ter ezői u ka soport a ter ezési időszak a a tá ogatási kérele e újtásig ülést tartott:. jú ius -é, ahol kijelölte a feladatokat, és ter ezési sze po tokat fogal azott eg, 9

10 . jú ius -á, ahol eg eztette a hel zetértékelést, a SWOT a alízist és a HKFS élre dszerét, jú ius -é, ahol eg eztette a HKFS ter ezetet, és ja asolta elfogadásra a HACS felé. A stratégiaalkotás a a fe t leírt te éke ségek részt e ői is e o ódtak a hel zetértékeléshez újtott i for á iókkal, projektja aslatokkal és az elkészült HKFS éle é ezése sorá. A sze él es jele léttel, az elektro ikus adatg űjtéssel széles kör e kerültek e o ásra a áros, és eg e az ak ióterülete élő ala e i éri tett kie elt él soport, i d a fiatalok, i d az idősek, a ők, a hátrá os hel zetűek, ag épp a fog atékkal élők is. 1.4 Közösségi evo ás ered é ei A közösségi ter ezés fol a ata e is eretle Ózd áros hel i szereplői szá ára, hisze tö ol a árosi szi tű stratégia is készült ár, el ek e e o ásra kerültek a hel i szereplők. A hel i közösségfejlesztési stratégia készítés azo a új feladat olt i de szereplő szá ára, de itotta és ko struktí a álltak a feladathoz. A ter ezési fol a at a legtö e passzí szereplőké t ettek részt a híra agok egteki tésé el és a ho lap eglátogatásá al. Az aktí rész étel a projektg űjtés e aló rész étellel és az i terjúko, űhel u ká a aló rész étellel, ala i t a fóru oko törté ő egjele éssel és észre ételek, ja aslatok egfogal azásá al alósult eg. A közösségi ter ezés sorá a hel zetértékelés SWOT a alízis, és élre dszer eghatározás a kerültek felhasz álásra az i terjúko és űhel u kák sorá elha gzott szak ai egállapítások, íg a ű eleti területek eghatározásához a projektg űjtés ered é eit és ter észetese a űhel u káko, fóru oko elha gzott ja aslatok kerültek eépítésre. A ter ezési fol a at a aló széles körű rész étel ered é eké t íg ol a stratégia jöhetett létre, el a hel i szereplők igé eire és szükségleteire alapoz, és iztosítja a eg alósítás a aló szerep állalást is. 1.5 A közös u ka fol a ata A HKFS elkészítését szolgáló közösségi rész ételt iztosító ese é eket az alá iak a foglaljuk össze:. tá lázat A ter ezési u ka ese é ei Tevéke ség Hel szí, időpo t eg evezése Műhel u ka Ózdi Mű elődési I téz é ek Ol asó Ózd, G ár út.. jú ius. Résztvevők szá a fő Ered é hel zetértékelés, SWOT felállítás, kul sprojekt alter atí ák eg itatása, fejlesztési élkitűzések eghatározása Műhel u ka Ózdi Mű elődési I téz é ek Ol asó Ózd, G ár út.. jú ius. fő hel zetértékelés, SWOT felállítás, lehetséges projektjavaslatok eg itatása, fejlesztési élkitűzések eghatározása 10

11 Tevéke ség eg evezése Hel szí, időpo t Résztvevők szá a Ered é Fóru a köz-, civilés vállalkozói szektor helyi szereplői ek Ózdi Mű elődési I téz é ek Ol asó Ózd, G ár út.. jú ius. fő tájékoztatás a CLLD re dszeréről a ekap solódási lehetőségekről, fejlesztési szükségletek és projektjavaslatok Fóru a lakosság, a köz-, civil- és vállalkozói szektor hel i szereplői ek Ózdi Mű elődési I téz é ek Ol asó Ózd, G ár út.. jú ius. fő tájékoztatás a HKFS ter ezetről, ala i t a ak éle é ezése A ter ezési időszak a Szaka Attila a ter ezői u ka soport tagja újtott i for á iót, ala i t fogadta a hel i szereplők ja aslatait. A kap solattartó elérhetősége a ho lapo is egjele t. A sze él es ko zultá ióko és a űhel u kák sorá ert i for á iók eépítésre kerültek a hel zetértékelés e, a SWOT a alízis e, ala i t az elha gzott fejlesztési ja aslatok a hel i felhí ásokat egalapozó ű eletek kijelölésé e. Az i ter etes projektg űjtés ered é eké t i for á iót kaptu k a lehetséges progra ok lakossági tá ogatottságáról, ahol a ter ezett progra ok szükségességét és tá ogatottságát -5-ig po tozhatták a kitöltők a legke és é tá ogatott, legjo a tá ogatott, melyet a 3. szá ú á rá a foglaltu k össze, ala i t a eérkezett progra ja aslat eépítésre került a ű eleti területek eghatározásá a, i t a hel i felhí ások a eghatározott ter ezett te éke ségek. 3. sz. á ra: A lehetséges fejlesztési progra ok priorizálása: Forrás: saját szerkesztés A közösségi ter ezés ered é ét összefoglal a el o dhatjuk, hog a hel i szereplők aktí közre űködésé ek ered é eké t a hel i igé ekre alapozó, az ak ióterületre sza ott stratégia készült el. 11

12 2. A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság eghatározása A stratégia ak ióterülete Ózd áros teljes közigazgatási határo elül elterülő területe. A KSH. évi közigazgatási hel évkö ve alapjá lakossága fő. A áros a a település fejlődése és a településszerkezet alakulása jól elkülö íthető településrészeket ered é ezett. A áros terjeszkedése sorá tö kör ező kise falut is agá a ol asztott, el ek a is külö álló településrészek. 4. sz. á ra: A HKFS ak ióterülete Forrás: i ter et A áros teljes elterületé ek ak ióterületké t aló kijelölését i dokolja, hog a áros egészé e kötődik ipari últjához, társadal i, gazdasági fol a atai e sak eg -egy adott árosrészre, ha e az egész közösségre jelle zőek. A tö településrész ől álló áros ak a leg ag o pro lé ája az eg séges ároside titás hiá a, el et to á él íte é k, ha e eg egész ak ióterületké t kezel ék. A áros ag ságá ól adódóa az egész áros lakosságá ak és hel i közösségei ek e o ásá al érhető el az a kritikus tö eg, el képes ol a társadal i fol a atokat eli díta i, el pozití hatással lesz a ároside titás erősítésére, a egatí társadal i fol a atok elle súl ozására, a á dorlási utatók pozití irá a fordítására. Földrajzi jelle zők Ózd az ország északkeleti részé, az Észak- ag arország régió a, Borsod-A aúj-)e plé eg é e található a szlo ák határ közelé e, a Bükk heg ség, a Mátra, a Gö ör-szepesi ér heg ség között lé ő do idéke, a Sajó fol ó a torkolló Ha go patak és Ózd patak találkozásá ál terül el. Ózd Budapesttől kilo éterre, a háro észak- ag arországi eg eszékhel től Miskol, Eger, Salgótarjá pedig közel azo os tá olságra, i dössze kilo éterre fekszik. Ózd közigazgatási határa, köz etle ül határos a szo szédos Szlo ákiá al. Társadal i jelle zők Ózd a Mag arország eg ik legsúl osa társadal i és gazdasági pro lé ákkal küzdő térségé ek a e tru a, ahol a hátrá os hel zet hal ozódását tö té ező idézte elő. Szi te i de tére az ország tö i részé él ked ezőtle e adottságokkal re delkezik, a el et a fokozódó elvá dorlás, elöregedés, társadal i erodálódás, a ter észetes és épített kör ezet erőteljes igé evétele jellemez. A áros álla dó épességé ek áltozásá a, %-os sökke és kö etkezett e és 12

13 között, a el re dkí ül drasztikus. Az el á dorlás súl os pro lé át jele t a áros szá ára, amely sajnos ár iskolás kor a elkezdődik. A jó ta uló gyerekek eg részét ár középiskolás kor a el iszik ás településre és a legtö eset e, ha el e ek, ár e is jö ek issza. Ez eg ko ol társadal i eszél t jele t a áros szá ára, e ől eredőe ár a g erekek él eg kell állíta i az el á dorlást és ezt az iskolá a kell kezde i. A fe ti fol a atok hatásra ge erá iók tű ek el Ózdról. Pozití ered é ké t utatható fel Ózd Város Ö kor á zatá ak ta ulást elősegítő re delete, el a agi ösztö díjat jele t a jól ta uló, Ózdo élő, ózdi középiskolá a járó diákok szá ára. Gazdasági jelle zők Ózd gazdasági szerkezetét dö tő érték e efol ásolja a áros ipari últja. E ek egfelelőe a áros a jele tős az ipari profilú te éke ségek részará a, re dkí ül ala so a ezőgazdasági ágazat részesedése az értékter elés ől. Ózdo to á ra is az ipari, építőipari ágazat foglalkoztatja a legtö e ert. Az ipar, eze elül is a kohászat, a élg ártás, gépg ártás ala i t a te tilipar ará a eghatározó a település gazdasági szerkezeté e. A kohászati alapa ag feldolgozást, fé eg u kálást égző égek ek ég i dig jele tős szerepük a a gazdasági struktúrá a. Jele leg a áros gazdasági szerkezet áltásá ak főirá a a kohászati álság utá az elektro ikaiösszeszerelő ipar felé tolódott, íg a űszer- és elektro ikai ipar játszik jele tős szerepet a áros életé e. 3. Az ak ióterület fejlesztési szükségletei ek és lehetőségei ek ele zése A hel zetértékelés sorá Ózd Város stratégiai doku e tu ait, tö ek között I tegrált Településfejlesztési Stratégiáját, Hel i Esél eg e lőségi Progra ját, szakágazati ko ep ióit, a KSH épszá lálási adat ázisát, a TEIR közpo ti adat ázist és a ter ezési fol a at a a sze él es i terak ióko alapuló i for á iókat hasz áltuk fel. 3.1 Hel zetfeltárás A ai Ózd ár az őskor a is lakott terület olt, ezt a kör éke talált régészei leletek izo ítják. A településről az első írásos feljeg zés azo a ől szár azik, törté el ét ekkortól szá ítják. A áros fejlődése a 19. század a i dult eg, ekkor épült eg a asfi o ító és he gerlő g ár, ajd sorra eg íltak a kör éke a szé á ák. -ra a áros a kör ék és eg e az ország eg ik leg ag o ipari közpo tja lett. A település - e kapott árosi ra got, lakói ak szá a ekkor. fő olt. Az Ózdo élő ro ák létszá a ekkor ár tö i t főre rúgott. A áros területe és épességszá a a ' -as és ' -es é ek e jele tőse g arapodott. Kezdet e az iparosítás ré é, ajd a közigazgatási határ ódosítása kö etkezté e őtt a épesség, a ikor ol kise települést is Ózdhoz satoltak. Ezáltal a áros az -es é ekre ár eg ezer lakosú közigazgatási eg séggé ált, s jele tős ehézipari közpo tké t tartották il á, i el a g ár a ekkor tö i t ezre dolgoztak. A etelepült lakosság élete ag a függött a g áraktól, az életük i dennapjait, élet ódjukat jele tőse eghatározta a u kás élet. E e az idő e a külö öző g árak dolgozói köré e jele tős közösségi élet fol t, el ek a g ár által épített és fi a szírozott korszerű u kástelepek, Ol asó Eg let, a Tiszti Kaszi ó, az Uszoda és Sporttelep adott ottho t. Az 1990-es é ek elejé ekö etkező gazdasági isszaesés az észak- ag arországi ipari árosokat éri tette legi ká. A as és a élipar álsága ár korá a éreztette hatását, de ez az álla i állalatok egszű ése utá lett igazá súl os pro lé a az éri tett árosok a. A áros ipari kultúrájára alapoz a kereste a ki o takozás útját. Ózdo a re dszer áltást kö etőe g ors üte e épültek ki a pia gazdaság hel i i téz é ei. A ehézipari ágazatok ak az -es é ek e egkezdődött tartós isszaesése kö etkezté e a áros kör ezeti állapotát eghatározó ehézipari üze ek leálltak, illet e sökke t kapa itással űköd ek. E ek kö etkezté e lé egese sökke tek Ózd fejlesztési forrásai adó e ételek, az üze ek fejlődésé el járó eruházási források, st.. Az Ózdi He ger ű Kft e zárt e. 13

14 A hajda i a élipari közpo t újjáélesztését, újjászer ezését szolgáló, reha ilitá iós jellegű ipari park kialakítására Ózdi Ipari Park - e került sor, jele leg közel ezer ember munkahelye éri tett űködésé el. A u ka élküliségi hel zet iatt jele tős el á dorlás törté t a áros ól. Az ö kor á zat az i téz é hálózatá al és a közösségi szolgáltatást égző égei el eg ütt a leg ag o foglalkoztató á lépett elő. Mára tö, koru k gazdálkodási körül é eihez agas foko alkal azkodó ag - és közép állalkozás honosodott meg (Johnson Electric Hungary Kft., General Electric Hungary Kft., ÓAM Ózdi A él ű ek Kft.. Ózdo apjai k a a űszer és elektro ikai ipar térhódítása fig elhető eg. A árosfejlesztési ered é ek ellett is Ózd a Mag arország eg ik legsúl osa társadal i és gazdasági pro lé ákkal küzdő térsége. E ek oka eg részt, hog Mag arország észak-keleti eg éi ek határtérségeire általá a jelle ző a külső perifériá á álás. 920-ban a trianoni ékediktátu hatására ezek ek a területek ek egszakadtak a kap solatai a hag o á os gazdasági, közigazgatási és kulturális közpo tjaikkal. A álsághel zet kialakulásá ak ásik eredője pedig, hog a szo ialista ipar árosok, i t például Ózd is, strukturális pro lé ákkal küzdő térségekké áltak a re dszer áltást kö etőe. Az ipari árosok eseté e, a el ek fő fu k iói az iparhoz kap solód ak, lakosságá ak tö sége az ipar a talált egélhetést. A áros a az ipar a foglalkoztatottak mind égig túlsúl a oltak, átlagosa % körüli ará a. Íg ke és é fejlett a szolgáltató szektor. A hel i társadalo túlzott ho oge itást utatott, a i rész e kö etkez é e, rész e oka is a gazdasági di erzifiká ió szi te teljes hiá á ak. Ózd és térsége tehát eg szerre teki thető külső perifériá ak, leszakadó ipari álságtérség ek, agas ará ú ro a épességgel re delkező térség ek és ko ple progra al segíte dő hátrá os hel zetű térség ek. A társadal i és gazdasági pro lé ák elle súl ozására a áros ezetése fol a atosa arra törekszik, hog a hel i lakosságot megtartsa, és az el á dorolt lakosságot issza o zza, el érdeké e ol a széles körű és agas szí o alú szolgáltatásokat iztosít, el hozzájárul a árosi lakosság és hel i közösségek élet i őségé ek ja ításához, sökke ti az el á dorlást és elősegíti a áros szellemi tőkéjé ek g arapodását Térszerkezet spe ifiku ai A áros térszerkezeti jelle zőit földrajzi elhel ezkedése, és a közigazgatási határai ak ódosításai jele tőse efol ásolják. A Mátra, a Bükk a Gö ör-szepesi ér heg ség között lé ő do idéke elhelyezkedő település a. századtól lakott, lakosságá ak egélhetése - a hag o á os ezőgazdasági for ák ellett - a térség asér - és szé ki sére alapozódott. A település fejlődését az iparosodás hozta eg, el a település szerkezetét is jele tőse eghatározta. Az erős tagoltság, a keske ölg ektől sza dalt, do okkal körülzárt idék eghatározta Ózd fejlődésé ek jellegét, hisze ellehetetle ítette az eg séges szerkezetű, összefüggő település-építést. A aga korá a század - e zetközi iszo lat a is sodálatra éltó, jól felszerelt ipari park a leg ag o ölg közepére települt, s aga köré o zotta a sorra épülő lakásokat, szolgáltató eg ségeket. A településszerkezetre hatással olt az is, hog - e Ózdhoz két községet Bol ok és Sajó árkony), íg - a to á i öt települést Ce ter, Hódos sépá, Susa, Sze tsi o és Uraj satoltak, mely árosi ra got -ja uár - el kapott. A áros földrajzi elhel ezkedése és közigazgatási területé ek áltozásai iatt se olt lehetséges, hog kialakításra kerüljö eg árosközpo t, el eghatározó jelleget adott ol a a áros ak. E hel ett azo a tö kise árosközpo t jött létre, el ek közül az eg ik ter észetese az ipari létesít é ek közelé e a, ala i t a áros fejlődése sorá az újo an épülő lakótelepekhez is kap solód ak kise közpo ti terek. Az el últ é ek e tö árosrész és árosi tér is egújult, azo a po t a tö közpo túság iatt ég i dig a ak ol a közösségi terek, el ek egújításra ár ak. 14

15 3.1.2 Kör ezeti adottságok Táji és ter észeti adottságok Ózd Város közigazgatási területe Mag arország ter észetföldrajzi felosztása szeri t háro kistájat is éri t. A áros a te gerszi t feletti m-es agasságo fekszik, körülötte i de irá a m szint- agasságú do ság terül el. A település közigazgatási területét átszelő, ag azt éri tő ízfol ások a Ha go -patak, Hódos-patak, Uraj-patak, Szenna-patak, Ózdi-patak, Sajó árko i-patak, Gál- ölg e-patak, Do ó-patak, So sál patak, Ír-patak. A terület kör ezete ta ak a jól ellátott, az álló izek legtö eset e a kő á ászat ered é eké t issza aradt esterséges ta ak, a ter észetes álló izek ritkák. A településhez tartozó kisebb tavak a Bolyoki horgásztó, Ha go -fő ölg i záportározó, Szentsimoni-záportározó. A település közigazgatási területé leg ag o ará a g ep legelő és erdőterületek foglal ak hel et. A település területé ek i teg eg ed ű elés alól ki ett, ag részt eépült terület. A áros kör éki do okat eg e lőtle területi eloszlás a orítja erdő. Ter észeti értékek Ózd áros területé található, kie elt oltalo alatt álló ter észeti területek közé tartozik a tör é erejé él fog a e lege édett forrás. Szi té a áros területé található a Natura hálózathoz tartozó Ózdi Harmaci-dombok el e ezésű kie elt jele tőségű külö leges ter észet- egőrzési rész KJTT, el a eszes alapkőzete, erdőirtással létrehozott, félszáraz g epterület a legeltető állattartás ak köszö hetőe aradt fe. A áros közigazgatási területére o atkozóa készített tájérték kataszter eddig d tájérték ek jelölt képződ é t/létesít é t tartalmaz. Ezek közé tö ségé e e lék ű ek, szo rok, feszületek, arla gok tartoz ak, de egtalálható szá os forrás, épület, pi e is. )öldterület A árosi zöldterületek összes területe tö i t.. 2, el ek k. a fele i te zí e go dozott, az új kialakítású, ag felújított parkok igé ese kerültek eg alósításra. A zöldterület re dszer szigetes elre deződést utat, el sá os, szalagszerű ele ekkel út e ti fasorok, zöldsá ok ízfol ásokat kísérő zöldsá ok egészül ki. Az új kialakítású, ag felújított parkok igé ese kerültek eg alósításra. A áros zöldterületé ek leg ag o, a elterület ikroklí áját alap etőe efol ásoló, összefüggő, rekreá iót, sportolási lehetőségeket iztosító zöldfelülete a Bol oki horgászta at, az Ifjúsági Parkot, a Városi Stadiont és a árosi tanuszodát agá a foglaló tö. A település zöldfelületi re dszeré ek fo tos ele eit képezik to á á a lakótelepes eépítettségű árosrészek első köz élú, közterületi tö jei, parkjai Bol ki főút, Árpád ezér út, Lehel ezér út, Géza út, Sze t Ist á út, Vas ár út, Kisa erika sor, Tá si stelep, st.. Idő e és tér e korlátozott közhasz álattal jelle ezhető területek közé tartoz ak a település fo tosa te etkezési hel ei, te etői, a kise - ag o parkkal, kerttel re delkező oktatási i téz é ek, a ű elődési i téz é ek és közi téz é ek, ala i t a ár e lített sportlétesít é ek, stra d- és ke pi gterületek. Épített kör ezet A árosképet a ter észeti ele ek ellett alap etőe az épített kör ezet határozza eg. Ózd árosképét alakító eghatározó településszerkezeti ele ek a település szerkezeté ek karakteré ől adód ak. Úthálózat a ölg ek e, eg ástól elszigetelőd e, az eg ut ás településekre jelle ző ut ás terekkel. Az ö álló fal ak összeépülése jellegzetese falusias eépítésükkel a is eghatározzák a árostesthez satlakozó településágak árosképét. A település ter észetes közpo ti hel é lé ő G ártelep e tette lehető é - sak részlegese - új településközpo t létrejöttét. A közpo ti terület árosképét - az általá a kül árosok a elhel ezkedő ipartelep olt Törzsg ár határozza eg, a i 15

16 ai lero lott állapotá a ijesztőe hat. A hat a as-het e es é ek e kiépített új árosközpo t szi té eg ut ás, i el a Sárli telep és a do ok közé szorul és főút o al halad át rajta. Eze ala it e hített az elkerülő út egépítése. Ked ező hatással ír to á á a Sárli telepi feltáró út egépítése Sárli út, a el elősegíti a terület eépítését és kap solódását a árosközpo thoz. A árosközpo t a a árosképet a het e es é ekre jelle ző pa eles építés határozza eg, el a jellegzetes építészeti stílusá al ridege hat, a tíze eletes eépítések a do ok lát á át eltakarják és el ágják a árosközpo tot a ter észeti kör ezettől. A Bol ok térségé e kialakított lakótelep a település eg etle szélese iszo lag sík területé épült, agá iseli az öt e es-hat a as é ek, illet e az úja eépítésű területeke a het e es- ol a as é ek építészeti ar ulatát. Sokat ja ít egjele ésé a telepített ö é zet eg ö ekedése, íg egjele ése is kelle ese, i t a árosközpo ti lakótelepé. Ózd áros közpo tja a Ha go patak ölg é e épült ki, a hajda i Gö öri főút o al e té az úg e ezett Vas ár pusztá, ter észetese e ai for ájá a. A árosközpo t a polip alakú árosszerkezet középső agja. Igazá szer es árosközpo ttá a széttagolt áros a e tudott ál i, jele állapotá a tulajdo képpe eg ut ás közpo t for áját utatja. Területét ehatárolja a Sárli telep, a déli oldalo húzódó do ság és a Törzsg ár területe. A G ártelep által előidézett fejlődés a háro falu ól össze o t Ózd község összeépülését o ta aga utá. A árossá il á ítás utá Ózd fejlődés ek i dult. A településközpo t az -es é ek e épült eg ai for ájá a, kereskedel i és igazgatási közpo tké t a hag o á os eépítési for ák sza álásá al. A árosközpo tot ai apig e fejezték e, a i lehetőséget ad arra, hog a ai - a hag o á os árosépítészeti értékekhez és településszerkezeti ele ekhez igazodó, új, kiegészített árosközpo t jöhesse létre. Ehhez szükség olt a satlakozó területek ipartelepek fu k iójá ak átértékelésére és új közlekedési ko ep ióra. A árosközpo t településszerkezeti fő jelle zője az eg ut ás közpo t, el et az i téz é területek előtt ut ai tér ő ületek egészíte ek ki. A árosközpo t i téz é területeit telepszerű tö szi tes lakóterület - pa eles építésű tíz szi tes lakóépületekkel - egészít ki keske területe, az út e té. A telepszerű tö szi tes tulajdo képpe lakótelep jellegű és i őségű területe felfedezhető ég eg eg rége ről ott aradt, a régi településkaraktert őrző épület. Az úthálózati re dszer eg ut ás, a árosközpo thoz éltó hag o á os értele e ett terekkel e re delkezik. Az egész árosközpo tra a ű iség jelle ző, ter észetes, hag o á os léptékű árosi terek - a i i de településközpo tra jelle ző - hiá a a legjelle ző. A tö telkes telepszerű tö szi tes lakóterület tulajdo képpe sor szi tes pa elház ól áll, el a do oldal a erős tá falazással kialakított teraszokon helyezkedik el. Kör ezeti pro lé ák A jele tős fejlesztések elle ére szá os kör ezet édel i pro lé a a jele a áros a. Mi el Ózd ipari fejlesztésre épült ezért e ek hatásai al, egatí hozo á ai al jele leg is küzd a áros. A település területé ag kiterjedés e találhatóak ipari eredetű hulladékot, dö tőe salakot depo áló felületek. Ezek a talaj állapotá, és a tájkép ro olásá túl ég diffúz légsze ezést is okozhatnak. Ózd a felszí alatti íz sze po tjá ól érzéke területe hel ezkedik el. A talaj ízre elsősor a a akteriológiai és itrit-tartalo szeri ti sze ezések a jelle zőek, a i a ko u ális sze íz talaj íz e aló eg értel ű egjele ésére utal. A áros kör ezeté ek légsze ezettségét jele tőse efol ásolja az a té, hog szűk kör ezeté e szá os, ag olu e ű ipari létesít é üze el, ag é tizedeke keresztül üze elt. A település területé és közigazgatási határai elül jele tős ipari te éke ség zajlik, összese telephel ejele tett po tforrása található. Lég i ősége a ár ör e detese ja uló te de iát mutat. A hulladékg űjtés területé is pro lé ákkal találkozu k: a lakosság ál keletkező ko u ális hulladék szelektí g űjtésére lehetőséget újtó hulladékg űjtő szigetek elle ére, az eddigi tapasztalatok alapjá a hulladékok szelektí g űjtésé ek hatéko sága a lakosság köré e e hatéko. A áros kül- és elterületei eg ará t található tö kise ag o illegális hulladéklerakó ezek felszá olása fol a atos, de saj álatos ódo azok re dszerese újrater előd ek. 16

17 3.1.3 Kulturális erőforrások A áros törté el i adottságá ól fakad, hog a áros erőse kötődik az ipari últjához, el e sak az ipari hag o á ok ápolásá a, ha e a a is eg utatkozik, hog szá os ol a i il szer ezet, ag kis hel i közösség a, a el ek ég a közös u kahel hez kap solód ak. Ahog a a re dszer áltás előtt a áros gazdasági élete az iparhoz kötődött, úg a áros kulturális és közösségi életét is a ag álla i állalat ok határozták eg, el hag o á okra á ászat, kohászat, as és a élter elés a hel i lakosság ag o üszke. A áros hag o á ai azo a e sak az iparhoz köthetők, ha e sokkal korá i épi hag o á okhoz, el ek azo a eg időre háttér e szorultak, és az idő sorá elhal á ultak. A Sajótól dél ugatra a )ag a forrás idékéig a Ri a, a Ha go és a Hodos patakok e té, ill. ezek köz etle kör éké fek ő Borsod, Nógrád, Gö ör és He es eg e határ idéké található i teg öt e település éprajzi soportja a arkók, el ek közpo tja a éprajzi kutatások alapjá Ózd. Az el últ é ek e eg re tö hel i törek és törté t a épi hag o á ok felélesztésére, el i d a képző ű észet, a gasztro ó ia területé, el ek e a hel i lakosság g ökereik új ágát fedezhették fel, és a hag o á őrzés területé új közösségek is létrejöttek. Mi d az ipari i d a épi hag o á ok ápolása azo a fo tos a árosi ide titás kialakításá a, ezért ezeket felele e íte i, ápol i és a jö ő e zedék szá ára átad i fo tos feladat. A áros jele legi kulturális életét az Ózdi Mű elődési I téz é ek határozza eg legi ká. Az ö kor á zat fe tartásá a űködő tö élú köz ű elődési i téz é ellátja a il á os kö tári szolgáltatási, a úzeu i, és a köz ű elődési feladatokat. Az I téz é közpo tja az Ózdi Mű elődési I téz é ek Ol asó, íg telephel ei az ÓMI Városi Kö tár, az Ózdi Muzeális G űjte é, a Ci il Ház, ala i t az alá i árosrészek e űködő közösségi házak: Uraj, Ce ter, Susa, Szentsimon, Szenna. Az i téz é közel i il szer ezet ek ad ottho t a közpo ti hel é ag a Ci il Ház a. A legkie elkedő il e szer ezetek az ÓMI )e és Szí ház, Ba a-mama Klub, SINOSZ Ózdi szer ezete, Mozgáskorlátozottak Országos Eg esületé ek Ózdi Szer ezete, Ózdi Kohászati Dolgozók Érdek édel i Szö etsége, Ózdi Néptá eg üttes, Szabad Szombat Tá eg üttes, Ter észet arátok Köre. A áros sportéleté ek szí terei a árosi stadio, a Marosi Ist á Városi Sportcsarnok, a tanuszoda, a városi stra dfürdő és ter észetese az oktatási i téz é ek tor ater ei is. A áros a szi te ala e i sportág jele a, akár közösségi, ag sporteg esületi szi te. Ózdo jele leg tö sporteg esület is űködik, el ek közül a leg ag o ak az Ózdi Foot all Clu, az ÓAM Ózdi Kézila da Club, a Fiedler Ottó Sporteg esület úszás, az Ózdi Városi Sport Eg esület, az Ózdi Kerékpáros Eg esület, az Ózdi Súl e elő és Fitt ess Club, a Ló i Diáksport Eg esület, de a áros a ag hag o á a van a atőr és erse szi te az alá i sportágak ak is: autó erse zés, lö észet, har ű észetek, teke, te isz, atlétika, sakk, st. A áros ter észeti adottságá ól adódik, hog a i d a sporthorgászat, i t a adászat jele a a közösségi programok között és e területeke a pote iális fejlesztési lehetőség. A áros kulturális és közösségi erőforrásai között kie elt szerepet kaphat a jö ő e Ne zeti Fil törté eti Él é park, el eruházásról a Kor á. é e dö tött, és -ban nyitotta meg kapuit a ag közö ség előtt. Az Ózdi Ipari Park területé eg alósuló eruházás kereté e felújításra került az ipari űe lék ek i ősülő Fú ógépház közel ég zet éteres épülete, ahol a ag ar és a kelet-európai fil törté etet e utató i teraktí fil es kiállítás árja az érdeklődőket. Szi té e területe található a Fil törté eti Él é parkkal párhuza osa felújított úg e ezett Digitális Erő ű épülete, el izgal as kiállítótér, digitalizálási- és oktatási e tru is eg e. A áros legkie elkedő kulturális és közösségi ese é ei a Hét ölg Feszti ál korá a Ózdi Napok), az é e te egre dezésre kerülő Ózdi Jazz Parádé - el ek az ország a eg edülálló Ro szí pad adott helyet, valamint az E tré Sport apok, a VARETAL Vadász Re dőr Találkozó, a Bolyoki Vigadalom, az Ut aszí házi Zenei Napok, stb. A áros közösségi és kulturális életé ek fő otorja ug a aga az Ö kor á zat, el eg utatkozik i d az i frastruktúra iztosításá a, az i téz é hálózat fe tartásá a, ala i t a progra szer ezés e, de a i il szektor is közre űködik a hel i közösségi élet szer ezésé e. Ezt utatja az is, hog a áros a - e összese regisztrált i il szer ezet olt, el sökke ő 17

18 te de iát utat az előző é hez képest, ahol ég olt a regisztrált szer ezetek szá a. E ek élhetőleg a i il szer ezetekre o atkozó jogsza ál i áltozás az oka, el et a űhel u káko a jele le ők is egerősítettek, és szükséges ek tartják a i il szer ezetek szak ai tá ogatását. A hel i közösségi akti itást utatja a regisztrált o profit szer ezetek szá a is el a eg ei szi thez ér e e is rossz utató, de jól látható, hog az országos átlaghoz képest jele tőse el arad, el eg értel űe izo ítja, hog a hel i közösségek fejlesztéshez szükséges alapok eg a ak, de i d szá uk a, i d akti itásuk a fejlesztésre szorul ak. 5. sz á ra: Regisztrált o profit szervezetek ezer lakosra jutó szá a Forrás: TEIR Hel zet-tér-kép Közszolgáltatások Ózd árosa i dig is közpo ti szerepet töltött e a térség e, el eg utatkozik a közszolgáltatások széles köré e is. A közszolgáltatásokat elsősor a saját lakossága szá ára újtja Ózd Város Ö kor á zata, de ter észetese itott i téz é ei ré é a térség lakosságát is fogadja. A hatéko a feladatellátás érdeké e pedig főleg a szo iális, egészségüg i és g er ekjóléti területe a térség ö kor á zatai al összefog a ö kor á zati társulási for á a is újt szolgáltatást. A hel i ö kor á zat kép iselő-testülete az ö kor á zat űködésé el, ala i t a polgár ester ag a jeg ző feladat- és hatásköré e tartozó üg ek dö tésre aló előkészítésé el és égrehajtásá al kap solatos feladatok ellátására alapította az Ózdi Polgár esteri Hi atalt, el ellátja az Ö kor á zat fe tartásá a űködő költség etési szer ek gazdálkodási feladatait is és szer ezeti kereteket iztosít jele projekt kereté e a HACS Mu kaszer ezeté ek is. Ózd árosá a az Ö kor á zat fe tartásá a űködik feladat ellátási hel e ó odai e elést iztosító költség etési szer, el ek ö állóa űködő össze o t i téz é i szerkezet e közpo ti ó oda, tagó oda te éke ked ek. Az ózdi ó odák a összese férőhel áll re delkezésre. Ózd áros általá os iskoláit a Kazi ar ikai Ta kerületi Közpo t tartja fe és űködteti, de tulajdonosa Ózd Város Ö kor á zata. Az általá os iskolai oktatás Ózdo jele leg 9 feladatellátási helyen zajlik, álla i fe tartású és 1 eg házi fe tartású és űködtetésű általá os iskola található a áros a. Az alapfokú oktatás a részt e ő, appali oktatás a részesülő általá os iskolai ta ulók 18

19 szá a é ről-é re sökke ő te de iát utat, 2015-ben 3506 fő olt, a i 2%-kal alacsonyabb a é ihez képest. A középfokú oktatási i téz é ek fe tartói ak áltozását kö etőe Ózdo jelenleg 4 oktatási i téz é e - feladat ellátási hel e - fol ik középfokú oktatás, e ől eg eg házi, ég pedig álla i fe tartású. A áros a űködik eg ol a spe iális oktatási e elési i téz é is álla i fe tartás a, el a hal ozotta súl os fog atékos g er ekek oktatását iztosítja az ó odai e eléstől a spe iális szakiskolai képzésig. A áros a tö i téz é e fol ik ű észeti oktatás, és eg ö álló ze eiskola is űködik, melyet szi té az álla tart fe. Felsőfokú képzési for á a a Ne zeti Közszolgálati Eg ete ózdi kihel ezett tagozatá a édel i igazgatási alapszako törté t képzés, a el -től új é fol a ot e i dít. A áros a ak érdeké e, hog i él tö hu á tőkét o zzo a áros a, a Miskolci Egyetemmel eg ütt űködési egállapodást kötött, és 7. szeptember 1-től két szakon indította meg a kihelyezett, nappali tagozatos képzést Ózdo, a ag ér ök és szo iális u ka alapszakokon. Az első szakirá a hel i ag állalatok űszaki szake erei ek utá pótlását hi atott rész e iztosíta i, íg a ásodik szak a áros és térségé ek hátrá os hel zeté ől fakadó széles körű szo iális ágazat szake erhiá át sökke theti. Ózd az egészségüg területé is közpo ti szerepet lát el. Az egészségüg i i téz é ek teré is gazdag ak e ezhető a áros, kórháza és szakre delő-i tézete a, fejlett házior osi ellátó hálózattal is re delkezik. A lakosság egészségüg i ellátása háro, eg ástól jól elkülö íthető szi te törté ik. júliusától a áros szo iális ellátását az Ózd és Térsége Szo iális, Egészségüg i és G er ekjóléti I tegrált I téz é ÓTS)EGYII iztosítja. Az i téz é ellátási területe tö településre terjed ki. A közpo t a áros a telephel e űködik, a i egfelelő hozzáférhetőséget iztosít az ellátásokhoz. Az i téz é által újtott szolgáltatások és ellátások: az étkeztetés, a házi segítség újtás, a jelzőre dszeres házi segítség újtás, a sze edél etegek közösségi ellátása, a tá ogató szolgáltatás, a nappali ellátás idősek klubja, sze edél etegek appali i téz é e, appali elegedő, hajléktala ok éjjeli e edékhel e és át e eti szállása. Az i téz é ár a kezdetektől ellátta a saládsegítés, g er ekjóléti szolgáltatás feladatait, el ek új járási szi tű feladatkörei ek iztosítását. ja uár -től a Család és G er ekjóléti Közpo to keresztül iztosítja. A öl sődei ellátást a kistérség települése eheti igé e -től. A Kato a József Úti Böl sőde férőhell el, az Új áros téri telephel férőhell el áll a é e aluli g er ekek re delkezésére. Ózdo a szo iális és g er ekjóléti ellátás a eg házi és i il szer ezetek is szerepet állal ak. A széles körű közszolgáltatási re dszer fe tartásá a látható, hog az Ö kor á zat ellett mind az álla, i d az eg ház, és a i il szer ezetek is ki eszik részüket. Az eg es szolgáltatók között jó a szak ai kap solat, és eg üttese dolgoz ak a szolgáltatások agas szak ai szí o alá ak egtartásá a, a rászorulók tá ogatásá a és társadal i felzárkóztatásá a Társadal i jelle zők Ózd lakó épességé ek szá a - e. fő olt, a -es épszá lálás adatai alapjá. főre sökke t, - között ég to á sökke t. főre. íg el o dható, hog a áros lakó épességé ek áltozásában 22,15%-os sökke és kö etkezett e és között, a el re dkí ül drasztikus. Ózd területe, k 2, épsűrűsége ala i el tö, i t fő/k 2, a tö i eg ei árossal össze et e agas épsűrűségű áros ak teki thető. 19

20 6. sz. á ra: Lakó épesség szá a az év végé Efő Forrás: TEIR saját szerkesztés A épesség áltozás okait a ép ozgal i utatókkal ter észetes szaporodás, fog ás illet e az el á dorlások és oda á dorlások alakulása lehet a legjo a sze léltet i. Ahog a országos és térségi szi te is egfig elhető Ózdo is agasa a halálozási utató, i t az él e születések szá a, el jele tős érték e járul hozzá a épességfog áshoz. Az el últ é tized e lassa, de fokozatosa ílt az olló az él e születések és a halálozások tre d o alai között. Az él e születések szá a sökke t -ig, majd o a tól kezd e -ig ugrásszerű ö ekedés tapasztalható. A halálozások szá a is sökke ő te de iát utat. Összességé e a halálozások szá a i de é e agasa olt, i t az él e születések szá a. 7. sz á ra: Ter észetes szaporodás/fog ás ezrelék Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép A társadalo fog ásá ak ásik fo tos utatója az öregedési i de, a el a é e felüliek és a é e aluliak ará szá át repreze tálja. Mi él agasa a utató a ál agasa az idős e erek ará a az adott izsgált területe, el előre utatja a halálozási utatók fol a atos ö ekedését, ala i t az idősödő társadalo reproduk iós akti itása is sökke. Elöregedésé ek értékét legjo a az öregedési utató fejezi ki, Ózd árosá a az öregedési utató ala so a az országos érték él, de a eg ei érték él agasa. Borsod-A aúj-)e plé eg e járásai közül az ózdi járás ég a ked ező korösszetételű járások közé tartozik, a fol a atos ö ekedés egatí társadal i jele ségekre hí ja fel a fig el et. Ózdo az öregedési utató fol a atosa őtt az el últ tíz é e, el jelzi, hog a áros fokozatosa öregszik. 20

21 8. sz. á ra: Öregedési utató Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép A lakosság szá át e sak a ter észetes fol a atok határozzák eg, ha e a első igrá ió is. A áros épességszá á ak alakításá a tehát a ásik legfo tosa utatóre dszert a á dorlási adatok újtják. A á dorlási eg e leg, a településre aló á dorlás és az o a aló el á dorlás külö sége. Borsod-A aúj-)e plé eg é e tö járás is á dorlási ereséget utat fel, azo a ez Ózdra e jelle ző, hisze jó al az országos átlagot eghaladó az el á dorlások szá a, i t a eköltözők szá a, íg fol a atosa egatí a á dorlási eg e leg, el et az el á dorlások és oda á dorlások közötti külö özeté ől szá oljuk ki, itt ezer lakosra etít e. Az országos, térségi és hel i adatokat összehaso lít a egállapítható, hog a. é i él po tot kö etőe az el últ é ek e az el á dorlások szá a fol a atosa sökke t, és a dö téshozók által hozott, épesség egtartásra tett i tézkedések jó irá a halad ak, el ek azo a to á i erősítésre szorulnak. 9. sz. á ra: Vá dorlási ezrelék Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép Összességé e el o dható, hog Ózd épességé ek sökke ésé ek fő oka, hog a áros ól elköltözők szá a kifejezette agas, ala i t a ter észetes fog ás is tartós ak izo ul. Ked ezőtle de ográfiai fol a atok zajla ak le a épesség korstruktúrájá a, a el ár eg összetett európai de ográfiai jele ség. A áros a a - é es korosztál ará a a eg ei és az országos átlag feletti. Az időse ge erá iók ará a é feletti kor soportok azo a agasa, i t a eg ei ag az országos átlag külö öse a é felettiek ará a. A áros és eg e az ak ióterület társadal i ele zésé él e hag ható fig el e kí ül, hog jele tős szá a a ak jele a e zeti, ag et ikai közösséghez tartozók. A agukat ro a e zetiségű ek allók lélekszá a ár -ben eghaladta a főt, szá uk azóta is fol a atosa ö ekszik. Ózd e zetiségi összetétele az el últ é e jele tőse eg áltozott, el et a épszá lálási adatok is eg utat ak. Mag arország területé a -es 21

22 épszá lálás adatai szeri t Ózdo élt a har adik leg ag o ro a közösség, íg a -es épszá lálási statisztika i dössze %-os igá kise séget határozott eg. A két épszá lálás között, íg is, %-kal ö ekedett a agát ro a e zetiségű ek alló lakosság ará a,. főről 3. főre. A hel i e slések alapjá azo a ez az ará, i teg 35%. A ro a közösség hel i kép iselete első sor a a e zetiségi ö kor á zato keresztül alósul eg. A ro a közösségek saját hag o á aik ápolását kis közösségeik e és i il szer ezeteike keresztül is pró álják egőriz i. A áros lakosságá ak élet i őségét jele tős érték e efol ásolja a foglalkoztatottság, és a jö edele ter elő képesség is. A foglalkoztatottságra a gazdasági jelle zők között térü k ki részletese, de a i ár itt is egállapítható, hog az országos foglalkoztatottsági utatóktól jele tős le aradással küzd Ózd, el a lakosság jö edel i hel zetére is rá o ja él egét. Ezt tá asztja alá az eg lakosra jutó ettó jö edele értéke is, el ek összegét az S)JA alapot képező ettó jö edele ek száz álla dó lakosra etített összege adja, el ek értéke a. é i eg i saklást kö etőe ug a fol a atosa ö ekszik, de jele tős érték e el arad az országos, a regio ális és eg ei adatoktól. Az ala so jö edel i hel zet hatással a a kultúra fog asztásra és a közösségi akti itásra is, de a i il szer ezetek tá ogatói körét is egatí irá a efol ásolja, i el a lakosság jö edel ét a létfe tartási szükségletekre fordítja i ká, ahog a ezt a hel i szereplők is egerősítették. 10. sz. á ra: Eg lakosra jutó összes ettó jövedele Ft Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép A áros to á i társadal i pro lé ája, hog i s eg erős középréteg, általá a el o dható, hog ala so jö edel i körül é ek között él ek az e erek, el et eg utat a agas és ala so jö edel űek ará á ak utatója is. 11. sz. á ra: Magas- illetve ala so jövedel űek ará a fő Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép 22

23 A áros lakosságá ak ag része tö házas ö ezet e él, új lakások a áros a szi te alig épül ek. A lakások ko fortosságát izsgál a a TEIR adatforrások ól egállapítható, hog Ózdo a lakások %- a összko fortos, % a lakásállo á o elül a ko fort élkül lakások szá a, % a félko fortos lakások ará a és %-a ko fortos lakás. A szükség- és eg é lakások ará a ele észő, sak %. A lakosság ala so jö edel i hel zete ke és é teszi lehető é, hog saját i gatla uk felújítására, korszerűsítésére forrásokat iztosítsa ak Gazdasági jelle zők A gazdaság ö ekedése, a tőke letelepedési igé e, azaz eg adott térség gazdasági fejlettsége, erse képessége ag érték e függ az adott terület i frastrukturális állapotától. Az elérhetőség iszo ai eghatározzák a kialakítható külső kap solatok olu e ét, i d a településre érkező efektetések, i d az áruk és sze él ek ozgása teki teté e. Az Észak-Mag arországi régió és Borsod-A aúj-)e plé eg e gazdaságát alap etőe az ipari te éke ségek jele tős súl a jelle zi. A legjele tőse iparágak a eg ipar, az e ergiaipar, az élel iszeripar és a kohászat. A eg e gazdaságá ak fejlődése erőse függ az e lített ágak ko ju kturális áltozásaitól. A állalkozások egoszlásá a sze etű ő, hog re dkí ül ala so, k. % a ezőgazdaság, adgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat ágazat a űködő állalkozások szá a, illet e az összes űködő állalkozáshoz iszo ított ará a. A á ászati és kohászati últjára éltá üszke Ózd a re dszer áltásig di a ikusa fejlődő áros olt. Ózd és térsége gazdasági fejlődésé ek katalizátorát a ehézipar jele tette, a térségre ter észeti adottságai iatt a ezőgazdasági te éke ség ke és é olt jelle ző. -es é ek elejé ekö etkező gazdasági szerkezet áltás, a ehézipar leépülése Ózdot és a térségét is érzékenyen éri tette. Mára az ala so gazdasági erse képesség és a agas u ka élküliségi ráta jelle zi a térséget, a el elsősor a a ól ered, hog az el últ húsz é e Ózd fokozatosa eszített gazdasági súl á ól. Ezt legi ká az repreze tálja, hog húsz é alatt. e er hag ta el a árost. A áros gazdaságát eghatározó iparágak leépültek és a település fokozatosa eg depresszí ö ezetté alakult. Az é ek közötti időszak a trau a időszaka olt, ekkor olt a leg ag o az el á dorlás a településről. A áros és kör ezete ke és turisztikai attrak ió al, lát á ossággal re delkezik, el ek hiá a a térség ala so e dégforgal á a utatkozik eg. A szolgáltató szektoro elül a turiz us Ózdo és o záskörzeté e ige ala so szi tet utat, azo a az Ózdo fol ó kulturális és turisztikai jellegű eruházások, i t az Ózdi G ártörté eti E lékpark és Él é ko ple u ag a Ne zeti Fil törté eti E lékpark kialakítása alapot adhat ak a turiz usfejlesztéshez az elkö etkező é ek e. A u ka élküliségi ráta essze felül úlja az országos átlagot, a el ag terhet ró a áros ezetésre. Az aktí korú e foglalkoztatott u kaképes korú lakosság elhel ezkedési esél eit to á ehezíti, hog ige agas az ala so iskolai égzettségűek szá a, épszá lálási adatok ól látható, hog a é feletti lakosság sak e felé ek i s szakképzettsége. Az ala so iskolai égzettséggel re delkező álláskeresőkre jelle ző, hog eg e tartós u ka élküliek is, hisze a szakképzettség hiá a jele tőse sökke ti a u ka állalási esél eiket. Eze u ka állalói réteg i tegrálása a u ka ilágá a képzés élkül szi te lehetetlen, a el azo a ag szak ai kihí ást jele t a fel őttképzés szá ára. 23

24 12. sz. á ra: Mu ka élküliségi ráta Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép 13. sz. á ra: Tartós u ka élküliség apo túli ilvá tartott álláskeresők ezer lakosra vetített szá a Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép 14. sz. á ra: Regisztrált gazdasági vállalkozások szá a ezer lakosra, -től d Forrás: TEIR Helyzet-Tér-Kép Az ala so iskolai égzettségű aktí korú e foglalkoztatottak u ka állalási lehetőségei Ózdo szi te teljes egészé e ki erül ek azzal, hog a közfoglalkoztatási progra ok a ehet ek részt. A közfoglalkoztatás kereté e é es szi te közel, ezer u ka élküli ek iztosíta ak rö ide hossza időre u kalehetőséget. A hag o á os közfoglalkoztatási progra ok ellett. é től a start i taprogra ok eg alósításá a is aktí szerepet állal az ö kor á zat. Kie elkedő ered é eket értek el az e ergia-ület é ek telepítésé e, az erdőgazdálkodás és ö é ter esztés területé is, a ellett, hog a közfoglalkoztatottak részt esz ek a településtisztasági feladatok ellátás a is. É es szi te az álla i és közfoglalkoztatási progra ok a ajd. aktí korú e foglalkoztatott sze él kerül e o ásra. 24

25 3.2 A HKFS-t éri tő tervi előz é ek, progra ok, szolgáltatások Ózd áros fejlesztési törek ései ek és az elhi atott áros ezetés ek köszö hetőe szá os fel érés, ta ul á és stratégia készült a településről: Ózd áros I tegrált Településfejlesztési Stratégiája, Gazdaságfejlesztési stratégia, Turiz usfejlesztési stratégia, Szo iális és egészségüg i stratégia, Oktatási stratégia, Közlekedésfejlesztési stratégia, Kör ezet édel i progra, Hel i Esél eg e lőségi Program, Ózd áros köz ű elődési ko ep iója. A fe ti doku e tu ok alapos izsgálata ag a egkö ítette a HKFS hel zetele zési részé ek kidolgozását és lehetőséget adott eg egalapozott élre dszer kialakítására. 3.3 A HKFS-t éri tő tervi előz é ek, programok, szolgáltatások Koherencia a közötti Operatív Progra okkal A as Operatí Progra ok fejlesztési lehetőségeit a áros szeret é a lehető legjobban kihasz ál i. E ek érdeké e az alá i tá ogatási kérel eket újtja ag újtotta be:. tá lázat 1. TOP TOP Ózd Város Ö kor á zatá ak tervezett pál ázati programjai Szá Po tos í Tevéke sége Kerékpárutak és eg é közlekedésfejlesztési eruházások Ózd városá a Ózd: Kör ezetvédel i i frastruktúra fejlesztési eruházások-csapadékvíz elvezetés Kerékpárút fejlesztése, kerékpárút hálózat kialakítása, közútfejlesztés, st. Belterület édel ét szolgáló ítel ezető árok fejlesztése, ízkár elhárítási és íz isszatartási tározók fejlesztése. Belterület édel ét szolgáló sapadékel ezető re dszerek. Alap etőe kistelepülések, sapadék íz visszatartó, egtartó fejlesztések tá ogatottak, fő él ag o település eseté szi ulá iós ter ezés szükséges. Fo tos az igazolt kárese é ek egléte. Ö kor á zati tá ogatási igé illetve elnyert tá ogatási összege (MFt) Státusza 440 Elnyert 111 El írálás alatt 3. TOP Ko ple turisztikai él é szerzés Ózdo A térség e jele tős kulturális és örökségi hel szí ek turisztikai fejlesztése, ökoturisztkai fejlesztések, aktí turiz ushoz kap solódó fejlesztések kerékpáros turiz us. 500 Elutasított 4. TOP Az ózdi városi pia felújítása és agrárlogisztikai fejlesztése Meglé ő pia i terület feflújítása, ő ítése, korszerűsítése. Ö kor á zat saját közétkeztetési élokat szolgáló fejlesztés. Hel i ter ékek pia ra jutását segítő agrár logisztikai fejlesztések tárolás, hűtés, álogatás, osás, so agolás, pl. raktár, hűtőház kialakítása. 400 Elnyert 5. TOP Szo iális alapszolgáltatások i frstruktúrájá ak ővítése, fejlesztése Ózd városá a Szo iális szolgáltatások i frastrukturális fejlesztése, eszköz eszerzés. 91 Elnyert 25

26 6. TOP Ózd Újtelep-Kiserdőalja városrész szo iális reha ilitá ióját kísérő hel i szi tű ko ple progra ok Társadal i i tegrá ió feltételei ek egtere tése, fol a atos szo iális u ka egtere tése, törek és a foglalkoztatás elősegítésére, g er ekkori oktatáso kí üli fejlesztés, törek és az egészség fejlesztésére, szolgáltatásokhoz aló hozzáférés ja ítása, ű egelőzést, a köz izto ság ja ítását elősegítő programok. 156 Elnyert 7. TOP Ózd, Ne zetőr út -. szá alatti orvosi re delők és védő ői szolgálatok hel iségei ek felújítása Egészségüg i alapellátás, i frastruktúra alapfejlesztés, hel ségfelújítás, átépítés, ő ítés, szolgálati lakás ő ítés. 60 El írálás alatt 8. TOP Ózd, Kato a József úti öl sőde felújítása és korszerűsítése I téz é /szolgáltatás i frastrukturális fejlesztése, eszköz eszerzés. 220 El írálás alatt 9. TOP )öld ezős ipari terület kialakítása Ózd város a )öld ezős iparterület fejlesztése feltáró út kiépítés, i ó íz, sze íz köz űkiépítés, területfeltöltés és terepre dezés. 374 Elnyert 10. TOP A Polgár esteri Hivatal és a Sportcsarnok energetikai korszerűsítése Ózdo A Polgár esteri Hi atal és a Marosi Ist á Városi Sport sar ok tteljes körű épülete ergetikai korszerűsítése. 300 El írálás alatt 11. TOP Az eg kori o igé g ár ar a ezős területé ek reha ilitá iója Bar a ezős terület és épületállo á reha ilitá iója. Épületállo á o tása, kár e tesítés. 787 El írálás alatt 12. TOP Ózd Újtelep-Kiserdőalja városreha ilitá iója az ak ióterület társadal i i tegrá ióját élzó ko ple progra hoz kap solódóa Szegregá iós területeke szo iális érlakások kialakítása, ko fortosítása, épület o tás. 450 El írálás alatt 13. TOP )ÖLDLIGET - Sport és sza adidős fejlesztések az ózdi rekreá iós területe Városi zöld i frastruktúra reko struk iója. Ö kor á zati tulajdo ú épületek egújítása. Szolgáltató épület kialakítása/ egújítása. Köz élú sport és sza adidő létesít é egújítás. Feltétel: alulhasz osított, ag e hasz osított i gatla. 500 Elutasít a 14. TOP Hel i foglalkoztatási eg ütt űködés Foglalkoztatási paktu ok kialakítása TOP BA) Meg e területé eglévő SEAPok felülvizsgálata és átdolgozása SECAP-pá. 9 Elnyert, konzorciumi partner Meg alósítás alatt Eg értel űe látható, hog a HKSF-t erősítő, de azzal átfedés e e le ő, ko ple e ter fejlesztések kerültek eazo osításra. Mi deg ik ter köz etett ódo hozzájárulhat a közösségi akti itás ö ekedéséhez, és íg segítheti a jele stratégiá a egfogal azott élokat. 26

27 3.3.2 Területi ko ep iók és stratégiákkal való kohere ia A Borsod-A aúj-)e plé Meg ei Területfejlesztési Progra A stratégiai prioritás közül a Társadalo alkal azkodó képességé ek ja ítása stratégiai él a legrele á sa a hel i fejlesztési stratégia sze po tjá ól. Eze prioritáso elül az alá i élterületekre kell kie elt fig el et fordíta i: 1. hátrá os hel zetűek ko ple társadalo -fejlesztési progra ja Közösségfejlesztési p og a ok sze ezése, el ek szo iális ellátáshoz, kultu ális p og a okhoz, illet e oktatáshoz kap solódhat ak Az oktatási-, a szo iális-, az egészségüg i- és eg é i téz é ek, i il segítő sze ezetek összeha golt selek ése és eg ütt űködési fó u ai tá ogatása a él ól, hog az állástala ság ól fakadó hát á ok é séklődje ek, a él szegé ség to á ö öklődése egakadál ozható leg e 2. kulturális progra ok A á kialakított IKS) te ek űködtetése é deké e ol a a i áto képzések eg alósítása, a el a szolgáltatásfejlesztéshez újt aktuális is e eteket, felkészíti őket a a, hog a települések aktí közösségé el eg ütt úg alakíthassák ki az i teg ált közösségi és szolgáltató te ei ek feladatait, szolgáltatásait és té sze kezetét, hog az a hel i igé ek e, szükségletek e eagál a fe tartható ódo szolgálja a szolgáltatást igé e e ők el á ásait, szükségleteit Települési ide titást e ősítő, i ázs-ja ító p og a ok eg alósítása az eg edi é téke alapulva Közösségi te ek és közpo tok i őségi fejlesztése a hel i közösség e o ásá al Hel i kultu ális p og a ok, ese é ek tá ogatása, o fo ális képzési p og a ok, ö te éke szakkö ök űködésé ek ösztö zése I o atí egoldások, ak iók alkal azása a hel i tá sadalo egújulásá ak, fejlődésé ek szolgálatá a tá sadal i i o á ió, illet e a hel i kötődés, lokálpat iotiz us e ősítése. A kultu ális ja akhoz és é tékekhez aló hozzáfé és ja ítása, e ek észeké t a digitalizá ió tá ogatása a közösségi ű elődés i téz é e dsze é e A hatá o át úló tá sadal i és kultu ális kap solatok e ősítése, a e zeti hag o á ok ápolása a hatá két oldalá élők közötti köl sö ös egé tés e ősítése é deké e. Ózd Város I tegrált Területfejlesztési Stratégiája Az I tegrált Településfejlesztési Stratégia Ózd árosá ak - időszakra o atkozó középtá ú fejlesztési éljait határozza eg. A stratégiai élok közül az alá iakra alapoz a érde es a hel i közösségi fejlesztéseket egter ez i: 1. Városi közszolgáltatások és közösségi életterek fejlesztése Ózd kie elt árosfejlesztési éljai között szerepel a árosi közszolgáltatások és a közösségi életterek fejlesztése, a el eg közösségi szolgáltató árosi odell egtere tését tá ogatja. Kie elt élterület a közösségfejlesztés, a el et a terek, szer ezetek és progra ok összeha golt fejlesztésé el lehetséges eg alósíta i. A közösségfejlesztés legfo tosa szí terei és te éke ségei a köz ű elődési terek, a sport te éke ség, a allási, szakrális terek illet e a i il szer ezetek te éke ségéhez kötődik. Ózd árosfejlesztési stratégiájá a az alá i életterek és hozzájuk kap solódó társadal i soportok aktí e o ásá al jele ik eg a közösségfejlesztés elő ozdítása: köz ű elődési, kultu ális te ek és kultu ális p og a ok fejlesztése, el elsőso a a kultu ális p og a kí álat ő ítése, i őségi fejlesztése é deké e i dokolt sport- és sza adidős te ek és p og a ok fejlesztése 27

28 i il sze ezetek közösségi szolgáltató sze epé ek fejlesztése, ug a is a i il szervezetek akti izálódása a közösségi élet sze ezésé e ég e i te zí. A p io itás a i il szfé a tá sadal i súl á ak ö elése é deké e az alá iak tá ogatása: i il sze ezetek űködési feltételei ek ja ítása, i il szolgáltató te ek fejlesztése, i il kezde é ezésű közösségi p og a ok ge e álása 2. Leszakadt és leszakadó árosrészek fizikai, közösségi rege erálása, szo iálisa hátrá os hel zetű társadal i soportok segítése A áros a a re dszer áltás, a áros életét eghatározó askohászat kö etkezté e radikális társadal i-gazdasági áltozások e tek ég e. A ag szá ú és tartós u ka élküliség jele sége elszegé edési fol a atot i dított el, illet e jele tőse átalakult a áros lakó épességé ek összetétele. A fiatal, k alifikált u kaerő a u kalehetőség hiá a iatt el á dorolt, ö ekedett az idős korosztál szá a, illet e a u ka élkül aradt, ala so képzettségű ro a lakosság, a hátrá os hel zetű saládok szá a. Ezeke a területeke a felzárkózás érdeké e tö hatéko ea atkozásokra a szükség tö e között a szo ializá iót elősegítő közösségi szolgáltatások iztosítása teré is. ala so p esztízsű lakóte ületek fejlesztése, a szeg egátu ok a élők élet i őségé ek ja ítása: kie elt fejlesztési te ület a k itikus hel eke közösségi szolgáltató po tok kialakítása ala so státuszú lakosság u kae őpia i i teg á iójá ak és tá sadal i eg üttélésé ek elősegítése: tá sadal i felzá kóztatási p og a ok i dítása a szeg egátu a élő lakosság észé e A árosfejlesztési stratégia külö fejezete az A ti-szegregá iós progra el ek a élja a szegregá iós fol a atok érséklése és hosszú tá o a egszü tetése. A progra. fejezete alapjá kie elt él a közösségfejlesztés, és ea atkozási ja aslatké t fogal azódik eg a közösségi szolgáltatások i frastruktúrájá ak fejlesztése ű elődési házak felújítása ala i t ifjúsági és sza adidős progra ok szer ezése, kie elte a sportte éke ség területé Gazdasági és kör ezeti fejlesztést élzó progra okkal való kohere ia A hel i fejlesztési stratégia irá át efol ásolja a terület turisztikai és foglalkoztatási stratégiája ala i t az a a egfogal azott élok égrehajtása is. Ahog ár korá a e lítettük, az ózdi kistérség az ország legel aradotta térségei közé tartozik, el a turiz us sze po tjá ól is hátrá t jele thet, hisze az idege forgalo fejlesztésé ek előfeltétele a fejlett i frastruktúra, a áltozatos szolgáltatások, ala i t a fizetőképes kereslet egléte. A terület turisztikai i frastruktúrája gyenge i őségű ek o dható, a ihez hozzájárul a turisztikai szolgáltatások ala so szí o ala, a efektetések ala so olu e e és a turisztikai pote iál i d külföldi, i d elföldi épszerűsítésé ek hiá a. E ől adódóa a kistérség stratégiai éljai a kö etkezők: A kistérség e látogató turisták szá á ak ö elése A kistérség e érkező turisták által eltöltött e dégéjszakák szá á ak ö elése A hel i közösségi fejlesztési stratégia által eg alósuló i frastrukturális és szo iális fejlesztések, progra ok tá aszt jele te ek a turisztikai fejlesztésekhez, hisze ő ül a progra kí álat, a el o zó élpo ttá teheti a árost a pihe i, kikap solód i ág ók szá ára. A terület atúrpark kap sá e éri tett, a legközele i terület a serhát Natúrpark. A település a Szil ás áradi Idege forgal i Eg esület TDM szer ezeté ek tagja, aktí szerepet azo a e ek űködésé e e állal. A áros a foglalkoztatási paktu pál ázato ko zor iu i part erké t állal szerepet, a projekt a eg alósítás kezdeti lépései él tart, íg a eg alósítás sorá külö ös fig el et fordítu k a kap solódási po tok ál a lehatárolásokra. 28

29 3.3.4 Közösségi, kulturális sza ál ozással való kohere ia Ózd Város Ö kor á zatá ak Kép iselő-testülete a / VI. szá ú re deleté e sza ál ozza a hel i köz ű elődés űködését. A áros eze felül re delkezik Köz ű elődési Ko ep ió al is. Ózd áros kistérségi közpo ti szerepköré ek egfelelőe kulturális szolgáltatásait teki t e e trális pozí iót tölt e. Feladatellátásá a igé ességre és i őségre törekszik. E ek érdeké e a kulturális ágazat eg ütt űködik a e ö kor á zati fe tartású köz ű elődési i téz é ekkel, az auto ó és spe iális te éke ségű i il szer ezetekkel, a test ér- és part er árosok közg űjte é i és köz ű elődési szereplői el. A áros kiépült közg űjte é i és köz ű elődési i téz é hálózattal re delkezik, el ek progra jaikkal, szolgáltatásaikkal kiszolgálják a áros és o záskörzete kulturális igé eit. Az ö kor á zat kötelező feladatait elsősor a saját fe tartású közg űjte é i és köz ű elődési i téz é ei keresztül látja el. Ezek az i téz é ek kultúraköz etítő feladatellátásuko felül a áros közéleti e tru ai is. Ottho t ad ak a külö öző közösségi összejö etelek ek, a társasági élet áltozatos for ái ak. Ózd ag últú kulturális életet tudhat aga ögött, el kötelezettségeket hordoz. Ezt a szelle i örökséget ápol a az ö kor á zat ak a jö ő e is gara iát kell állal ia a tör é i sza ál ozás ak egfelelőe a áros kulturális i téz é eiért, a el ek a polgárok legszélese körét képesek kiszolgál i és a legjo lehetőséget iztosítják a kulturális értékekhez aló hozzájutás a. A köz ű elődési re delet alá i paragrafusai szolgálják azt, hog a hel i közösségi fejlesztési stratégia által létrejö ő kezde é ezések hossza tá o is fe tartható á álja ak Ózd árosá a : 6. Ózd Vá os Ö ko á zata elis e i és segíti a á os a űködő i il közösségek, sze ezetek, alapít á ok u káját. A köz ű elődés te ületé to á a is szá ít eg ütt űködésük e. Be o ásukkal a kö etkező köz ű elődési feladatokat kí á ja ellát i és tá ogat i: A á os hag o á ai ak, te észeti, ű észeti, allási é tékei ek, jeles sze él iségei ek, spe iális közösségei ek, új kezde é ezéseik ek e utatása, é tékelése. A lokálpat iotiz us ö elése. A sza adidő hasz os eltöltését szolgáló kezde é ezések, el ek a fizikai e ő lét fejlesztésé e, a e tális egészség ko di io álásá a, a spo t és kultú a kap solatá ak go dozásá a i á ul ak. Az a atő ű észeti alkotóked et, tehetséget go dozó te éke ségi fo ákat, ű észeti közösségek űködtetését. 7. Ózd Vá os Kép iselő-testülete a köz ű elődés feladatai e ed é es ég ehajtását a á os a űködő eg házi sze ezetek, állalkozók, ko u iká iós, tájékoztatási i téz é ek, alapít á ok gazdasági szervezetek, e déglátóipa i eg ségek segítségé el és eg ütt űködésé el kí á ja eg alósíta i. 3.4 SWOT a alízis A SWOT ele zés az eg ik legg akra a hasz ált hel zetértékelési ódszer, mely megalapozza a stratégiai élkitűzéseket. Lé egé e ez szolgál kii dulópo tké t ahhoz, hog tudjuk, ire kell ko e trál i, it kell prioritássá te i és il e te éke ségekre kell ko e trál i. Jele stratégia elkészítésé él ég fő területre ko e tráltu k a társadal i, a gazdasági, a kör ezeti és a közszolgáltatási jelle zőkre. A kö etkezők e e utatásra kerülő SWOT a alízis a hel zetértékelés, a rele á s doku e tu ok átteki tése, az éri tettekkel fol tatott i terjúk ala i t a űhel u káko összeállított SWOT ele zés tapasztalata alapjá jött létre. 29

30 . tá lázat SWOT Terület Erősségek Gye geségek Társadal i jelle zők Gazdasági jelle zők Tö árosrész ö álló ide titással is rendelkezik. Erősödő i il szféra és a ak ö kor á zati tá ogatása, valamint a i il szféra szerep állalása a közösségfejlesztés e. Városi ide titás erősödése, áros i ázs fejlesztése, országos szi tű újrapozí io álása. A áros a aktí diák- és erse sport zajlik. A áros a tehetségpo t és tö tehetséggo dozó progra űködik. Jele tős szá a űköd ek e eri erőforrás, gazdaság és állalkozásfejlesztő szer ezetek a árosban. Az értékes et ikai kultúra felkarolása, tá ogatása. Ipari örökség édele. Ózdo az ipari últ ak jele tős az ide titásfor áló ereje, a ároslakók üszkék kohászati últjukra. I ku átorház űködése a áros a. A jele legi ép ozgal i fol a atok előrehaladása eseté a áros épességszá á ak to á i sökke ése prog osztizálható. A áros ól el á dorolt az értel iség és képzett u kaerő ag része. A kulturális szí terekről az ottho ok falai közé szorul issza a kultúra fog asztás. A tö egkultúra egatí hatásai érőse érződ ek a fiatala korosztál teki teté e. Pál ázati g akorlat és oti á ió főké t a közszféra és a állalkozói szektorra jelle ző. Városhoz ragasztott egatí kép. A i il szereplők között ke és az aktí szereplő. Városide titás erodálódása. Ala so szakképzettség, szűk értel iségi réteg. A hel i épi hag o á ok ápolása háttér e szorult pl. a területre jelle ző arkóság A ter elő szektor g e ge, to á i erősítésre szorul KKV A közfoglalkoztatási progra ól a ílt u kaerő pia ra lépők szá a nem jele tős. A gazdaság és oktatás közti kap solatok, köl sö hatás hiá a. A állalkozói, i il és közszféra szektor eg ütt űködése esetleges. 30

31 Terület Erősségek Gye geségek Kör ezeti jelle zők Közszolgáltatási jelle zők Jele tős kiterjedésűek azok a rekreá iós területek, a el ek a áros zöldfelületi re dszeré ek leg ag o ele ei, jele tős hasz álati értékkel ír ak és a elterület ikroklí áját is alap etőe efol ásolják. A áros a a sport g akorlásához szükséges i frastrukturális alapfeltételek adottak. E erléptékű áros Ózd. Stratégiai go dolkodás a árosfejlesztés e, közép és hosszú tá ú árosfejlesztési ter ek egléte, és pál ázati akti itás a forrásallokálásra. Város kiterjedt és i téz é esült e zetközi kap solatokkal re delkezik, alapító tagja a Sajó-Rima EGTC-nek. Város kiterjedt köz ű elődési és közösségi i téz é re dszerrel re delkezik, ezek a közszolgáltatások árosrészi szi te is iztosítottak. A áros a szí es progra kí álat érhető el. Re dez é szer ezői tapasztalat, települési progra ok egléte a áros a. Az egész árosközpo tra a ű iség jelle ző, ter észetes, hag o á os léptékű árosi terek nincsenek. Ózd árosközpo tjára a lakótelepi és az ipartelepi ha gulat o ja rá a él egét, a el et ráadásul ég a kopára, sza ado re dezetle ül hag ott zöldterületek jelle ez ek. A közösségi és kulturális szolgáltatások ak hel et adó épületek eg része korszerűsítésre szorul. Ke és a fu k io álisa jól űködő közösségi tér, a sza adidő hasz os eltöltésére a egfelelő alter atí a. Ala so fokú a épesség kör ezeti tudata. A argi ális soportok, leszakadó rétegek kies ek a közösségi és kulturális fog asztás ól. Viszo lag kis látogatottságú, sekél idege forgal i o zerő el író ag re dez é ek, feszti álok. G e ge turizmus. Terület Lehetőségek Veszélyek Társadal i jelle zők Ózd tö település összeol adásá ól alakult ki, a el ek kö etkezté e a áros tö törté eti település agja a Ózd, Bol ok, Sze tsi o, Sajó árko, Uraj, Csépá, Susa, Ce ter. A áros korszerkezete fol a atosa öregszik. Ózd a Mag arország eg ik legsúl osa társadal i és gazdasági pro lé ákkal küzdő térsége, ahol a hátrá os hel zet hal ozódik. Ala so a jö edele ter elő képessége a lakosság ak. Ala so szakképzettség, szűk értel iségi réteg. 31

32 Terület Lehetőségek Veszélyek Gazdasági jelle zők Kör ezeti jelle zők Közszolgáltatási jelle zők Ja ultak a lakosság képzettségi utatói a két legutó i épszá lálás között. Ózdo jele a ak a ag állalkozások, a el ek a legjele tőse foglalkoztatói a térség ek. A áros a fejlett üzleti i frastruktúra található. Jele tős a közfoglalkoztatási progra ok hatása a u ka erőpia i fol a atok a. A áros fo tos értéktere tő közfoglalkoztatási progra okat alósít meg. A áros részeit képező eg kori aprófal ak ég őrzik hag o á os településszerkezeti o ásaikat, ezek hel i éde dő ut akép ek lettek il á ít a. Ózd áros zöldfelületi, do orzati, kör ezeti adottságai allergé ektől e tes, páratla ul tiszta le egője ko ol fejlesztési lehetőségeket hordoz ak aguk a szél édett, ter észeti sapásoktól e tes. A áros területé sok a tö házas ö ezet. Széles körű a közszolgáltatások iztosítása. Jól űködő i tegrált kulturális i téz é űködik a települése. A hu á közszolgáltatások iztosításá a eg házi és i il szer ezetek is szerepet állal ak. Közszolgáltatás szer ezés ra io alizálása, ö fe tartás eg élzása. Bár ö ekedett a foglalkoztatottak szá a az utó i é ek e, Ózd to á ra is a agas u ka élküliséggel sújtott térségek közé tartozik. Ala so a térség e a állalkozói sűrűség. A árosban fo tosa gazdasági iparágak fejlődése erőse függ a ko ju kturális áltozásaitól. Korá i ag ipari területek tartós lero lása. A áros térszerkezetileg széttagozódott. A terület kör ezete ta ak a szegé, a ter észetes álló izek ritkák. A áros körül e ő táj egetá iója mozaikos, melynek oka a nagy területekre kiterjedő erdőirtások, a kör ezet ar ulatát legi ká a ag kiterjedésű fátla egetá iófoltok adják. Az ö kor á zati e ételek sökke ek az adó e ételek sökke ése hatására és az új ö kor á zati odell kialakítását kö etőe. 32

33 3.5 Fejlesztési szükségletek azo osítása 15. sz. á ra: Pro lé afa 4. A stratégia jövőképe Ózd a saját lehetőségeire új ól rá sodálkozó közösséggé álik, a ter ezett új közösség fejlesztési progra ok erőt és forrást adnak ahhoz, hogy egerősödjö a társadal i szolidaritás, iköz e a ter észeti, épített és kulturális ered é ek eg e sülése és to á go dolása, a árosrészek eg ütt űködése pozití gazdasági kör ezet hátteré é álik. 33

34 5. A stratégia élhierar hiája 16. sz. á ra: Célfa 34

35 A élfa alapjá kialakított átfogó él Városi ide titás és értékalapú kap solatok erősítése közösségi életterek kialakításá al és spe ifikus élok, i t a: Városi ide titás újradefi iálása, Él é közpo tok, kisközösségi hel ek kialakítása, Közösségi és kulturális progra ok kí álatá ak ő ítése, Közösségi kezde é ezések árosi elérésé ek ja ítása közötti összefüggést az alá iak a utatjuk e: 17. sz. á ra: Célre dszer A élok eghatározását és priorizálását az alá i i dokok tá asztják alá, el ek a hel zetele zés, a közösségi ter ezés sorá eg alósult sze él es ko zultá iók és űhel u kákon kialakult fókuszpo tokon alapul: Ez volt, de ez legyen: a helyi értékek ellett a fókusz a jövőképe paradig a áltás segítése. A árost egre gető áltozás - hisze az a ak idejé eg g ár köré szer ezték a települést - el ől a g ár eltű t, hosszú ideje depri álja a települése élőket. Kritikus el ozdíta i e ől az apátiá ól őket: ez egtehető úg, ha újra eszélik és sze él essé, egfogható á teszik a últat, de ug a akkor i de területe az ö szer eződést, a progresszí űhel ek, oktatási progra ok elterjesztését tá ogatjuk. Befogadó és ö segítő közösségek odelljé ek elterjedése azért ag o fo tos, hog a társadal i szolidaritás erősöd i tudjo. Külö öse fo tos, hog a hag o á osa passzí, kiszolgáltatott szerep e ké szerítettek jo a tisztá a leg e ek lehetőségeikkel, az őket tá ogató és édő hálózatokkal fol a atosa éri tkezés e leg e ek. Az i tegrált, sokszí ű, sok hel ütt egjele ő kezde é ezések eli dítása egfelelő álasz Ózd területi és társadal i széttagoltságá ak elle súl ozására. 35

36 A közösségi izalo erősítését azért tarjuk kie elte fo tos ak, ert az el últ két é tized e ez sökke t a legjele tőse érték e. Ez ö elte a társadal i izolá iót, ezért húzódtak hátra kisközösségek és esztették el kezde é ező készségük. Tájékozott és eg ást egis erő ózdiak lehet ek eg edül azok, akik a közösségfejlesztési progra ot legi ká elfogad i tudják, e ek alapfeltétele. Hisszük, hog az ózdiak új találkozása Ózddal kelle es eglepetéseket tartogat ég szá ukra.. tá lázat Spe ifikus élok és ter ezett i tézkedések közti összefüggések 1. KÖS)I TÉR! 2. KÖS)I ÉRTÉK! 3. KÖS)I FES)T! 4. KÖS)I FEJLŐDÉS! I tézkedések ea atkozási területek Mel ik spe ifikus élhoz járul hozzá? I dikátorok Program- és prioritás specifikus kimeneti- és ered é i dikátorok. tá lázat I dikátorok Azo osító 1 Mutató Me. Bázisérték (2016) Célérték ( ) Célérték (2023) CO38 Városfejlesztés: városi területeke létrehozott ag hel reállított itott terek m CO39 PO16 Városfejlesztés: városi területeke épített ag re o ált köz- ag kereskedel i épületek Közösségi szi te irá ított árosi hel i fejlesztési stratégiá al éri tett települések lakosságszá a m fő PO23 A kor á zati, ö kor á zati, ill. társadal i part erek ag e ö kor á zati szer ezetek által a HFS kereté e ter ezett és égrehajtott progra ok szá a db PR23 I téz é ek szá a, a el ek e őtt a látogatottság a progra előtti időszakhoz képest db 0 Ak ióter készül IH irá utatás alapjá PR15 A HFS égrehajtás kereté e egújított közösségi tereket re dszerese igé e e ő lakosság ará a % 0 Progra i dulását kö etőe eghatározott érték a projektek i dulásakor el égzett kutatások összegzéseké t, ak ióter elléklet e 1 A P, PO, PR az ES)A; íg a PR, PR, CO és CO az ERFA- ól fi a szírozott ele ekre o atkozik 36

37 Azo osító 1 Mutató Me. PR16 A közösségi, sza adidős, közszolgáltatást újtó terekkel és létesít é ekkel aló lakossági elégedettség pontérték Bázisérték (2016) 0 Célérték ( ) Program i dulását kö etőe eghatározott érték a projektek i dulásakor el égzett kutatások összegzéseké t, ak ióter elléklet e Célérték (2023) A spe ifikus élokhoz tartozó ered é utatók. tá lázat Spe iális élok teljesülésé ek ered é utatói Spe ifikus él Mutató Me. Városi ide titás újradefi iálása Él é közpo tok, kisközösségi hel ek kialakítása Közösségi és kulturális programok kí álatá ak ővítése Közösségi kezde é ezések városi elérésé ek javítása Városi ide titást, hag o á őrzést erősítő progra ok szá a Tá orok a ; él é pedagógiai programokon; vagy erse eke részt e ők szá a Programokban, re dez é eke és ak iók a részt e ő fiatal é él fiatala ö ké tesek szá a Aktí életet tá ogató, közösségi, kulturális te éke séget tá ogató új eszközök szá a Közösségi és kulturális re dez é ek szá a Közösségi és kulturális re dez é eke részt e ők szá a Új digitális tartalo fejlesztést telefo és ta let alkal azás letöltései ek szá a N o tatott ag digitális for á a közki sé áló közösségi törté etek szá a Tré i ge ag ta fol a o részt e ők szá a Bázisérték (2016) Célérték ( ) Célérték (2023) db fő fő db db fő db db fő

38 6. Cselekvési terv Progra u k kul sa: közöse és szí ese eg ütt dolgoz i, kí á si ak le i saját lehetőségei kre, arra, hog ások ak it adhatunk, és tőlük it árhatu k. Közöse, szí ese, KÖS)I dolgoz i a közösségért és él ez i, hálás ak le i azért, hog ózdiak agyunk. 6.1 A eavatkozási területek/ űveletek leírása 38