A magyar-román konfliktus megítélése a szocialista országokban az 1980-as évek végén

Átírás

1 Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. Kaszás Veronika A magyar-román konfliktus megítélése a szocialista országokban az 1980-as évek végén Az 1980-as é ek közepétől eg re ö ek ő szá a kerestek e edéket Mag arországo Ro á iát elhag ó, tö ségé e ag ar e zetiségű, alap ető e eri és kise ségi jogaik súl os sor ulását elsze edő ro á álla polgárok, akik ek a szá a a hi atalos statisztikák szeri t - a átlépte a ezer, e pedig ár a főt. 1 E fol a attal párhuza osa a ag ar külüg i ezetés szá ára eg re i ká il á aló á ált, hog a két szo ialista ország iszo át terhelő pro lé ák e re dezhetőek ilaterális keretek között. E ta ul á azt kí á ja eg izsgál i, iké t iszo ultak a Szo jetu ió, illetve a szo ialista országok az -as é ek égé általá osság a a e zetiségi kérdéshez és a e zeti kise ségek kezeléséhez, és ez a sze lélet ód hog a jele t eg a agyar-ro á iszo és a ag szá ú el á dorlást ki áltó ro á iai kise ségpolitika egítélésé e. A kérdés a iatt is lé eges, i el a Moszk a által el árt szo ialista értékre dszer alakította a ag ar politikai ezetés ek i d a köz éle é, i d a külföld felé i tézett retorikáját és a egte i kí á t diplo á iai lépéseit is. Ne zetfelfogás az álla szo ialista re dszer e A szo ialista országoknak az i ter a io alista testvériség jeg é e ég a ol a as é ek ásodik felé e is szívélyes és aráti kapcsolatot kellett ápol iuk eg ással, a tá or eg ségé ek kifelé törté ő de o strálása kul sfo tosságú olt a Szo jetu ió szá ára. A szo ialista országok a élő e zeti kise ségekre a épek közötti arátság építőköveiké t hi atkoztak a kétoldalú eg ez ényekben, magyar-ro á iszo lat a is. 2 A létező pro lé ákról, el ek e illettek ele e e az ideologizált ilágkép e, eg szerűe e eszéltek, ag ha égis, legfelje sak körülírásokkal, utalásokkal. A de okratikus i téz é ek hiá a ag legalá is torzultsága tö országban íg Ro á iá a is - lehető é tette a kise ségeket radikálisa el o ó politika ér é esülését, el ráadásul a párt ezetés g e ge legiti á iójá ak erősítését is szolgálta. A szovjet és általá a a ko u ista re dszerek e tudták érvé yre juttat i azt a ha gsúlyozott ideológiai éljukat, hogy a e zeti és e zeti kise ségi kérdésre végleges» egoldást«találja ak. Azo kívül, hogy a él ö a- 1 TÓTH, Pál Péter: Népesség ozgások Magyarországo a XIX. és a XX. század a, IN: LUKÁCS, É a KIRÁLY, Miklós szerk. : Migrá ió és Európai U ió. Szociális és Mu kaüg i Mi isztériu, Budapest, , JOÓ, Rudolf : Ne zeti és e zetiségi ö re delkezés, ö kor á yzat, egye jogúság. Kossuth Kiadó, Budapest,

2 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé gá a is yilvá valóa egvalósíthatatla ugya is a egoldás fogal a értelmezhetetlen -, a i de api társadal i és politikai gyakorlat súlyos hiá yosságokat és torzulásokat ered é yezett eze a területe - fogalmaz Balogh A drás. 3 A ko u ista diplo á iai retorika kul sele e olt to á á a elügyek e való e e avatkozás és a területi i tegritás el é ek túlha gsúl ozása. A ílt ko fliktusok és eg e es állásfoglalások elkerülésére érdeké e erre az el re i dig lehetett hi atkoz i. A szo jet külpolitika g akorlatá a ug a e ér é esülő agasztos el eket az. októ er -i késő se issza o t szovjet deklará ió íg fogal azta eg: a szo jet országok köl sö ös kap solataikat sakis a teljes egye jogúság ak, a területi i tegritás tisztelet e tartásá ak, az álla i függetlenség ek és szuvere itás ak, az egy ás elügyei e való e e avatkozás ak elveire építhetik. 4 A nyolcva as é ek égé is ér é esült azo a Joó Rudolf ak az a korá i egállapítása, el szeri t a e e a atkozás el é el issza is lehet él i, az álla ok ug a is g akra erre hi atkoz a ig ekez ek leplez i első asszi ilá iós irá yzatukat, a e zetiségi egye jogúság ódszeres egsértését. 5 Eg féle fejlődés ek teki thető ug a akkor a ol a as é ek ásodik felétől, hog íg korá a a szo ialista álla ok az e eri jogi kérdések fel etését is a elüg ek e aló ea atkozás ak i ősítették, ekkorra ár Moszk a is tudo ásul ette, hog a N ugattal fol tatott pár eszéd e a feg erzet sökke tés és a kereskedel i kérdések ellett az e eri jogok tisztelete is fo tos szerepet kap, i t izalo erősítő té ező. 6 Íg fokozatosa a szo ialista retoriká a is egjelenik a hu a itárius és e eri jogok kérdésköre, és e e a csomagban akár ég a e zeti kise ségeket érő jogsértésekre is lehetett utalni. A igrá iós politika sze po tjá ól is fig el et érde el to á á a szocialista országok e tralizált szervezési-irá yítási odellje, melynek fontos eleme volt a határok szerepé ek túldi e zio álása és eheze átjárható á tétele. Ezt a élt szolgálták a ki- és eutazási lehetőségek erőteljes korlátozása és túlsza ál ozása, illet e a sokszor i dokolatla ul szigorú határátkelési elle őrzések is. 7 Torz szomszédi kap solatokhoz és kap solathálóhoz ezetett, hog e sak az eg es országok, de az egész szo ialista térség is e tralizálta, Moszk a koordi álásá al űködött. Íg a KGST eg es tagországai tö ire külö -külö szorosa kap solatokat ápoltak a Szo jetu ió al, i t eg ással, ég ha éppe földrajzilag szo szédosa is hel ezkedtek el, és közös országhatár álasztotta el őket. Ez e sak a politika, de a gazdaság területére is igaz olt: ágazati eg ütt űködések se erősíthették a kellő érték e a regio ális és határ e ti kap solatokat. 8 3 BALOGH, A drás: I tegrá ió és e zeti érdek, Kossuth Kiadó, Budapest, Idézi BÉKÉS, Csa a: Vissza Európá a. A agyarországi re dszerváltás e zetközi háttere, IN: BÉKÉS, Csa a: Európá ól Európá a. Magyarország ko fliktusok kereszttüzé e, Gondolat Kiadó, Budapest, JOÓ: Lásd: Földgyalu. Mag ar Ne zet,. jú ius.. 7 TÓTH, József : Régiók kialakulása a Kárpát- ede é e. IN: BÁRDI, Ná dor szerk. : Glo alizá ió és e zetépítés. Teleki László Alapít á, Budapest, Uo. 288

3 Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. A magyar-ro á ko fliktus egítélése: kor á yzati és társadal i reak iók vala i t sajtóvisszha g E fe ti ko te tus határozta eg tehát i d Moszk a, i d Budapest, i d a tö i szo ialista ország eg il á ulásait a ro á iai ag ar e zeti kise ség sorsá ak és a Mag arországra érkező ag szá ú e ekült hel zeté ek egítélése sorá. Ter észetese e ekültkérdésről két szo ialista ország iszo latá a e is lehetett eszél i, hisze e képzelhető el, hog eg aráti ország politikája tö egeket ké szerítse az ország elhag ására. A ko u ista kor á ok szi tjé a legáltalá osa reak ió az olt, hog i el kétoldalú üg ről a szó, a két éri tett ország ak aguk között kell egolda iuk a pro lé ás kérdéseket, kí ülállóké t e e e kí ánnak beavatkozni. Szovjetu ió Moszkva a magyar-ro á itá a ezt a e e a atkozást sajátos ódo alósította eg. For álisa tá ol tartotta agát ár iféle hi atalos állásfoglalástól, dö tő íráskodástól ag o ásg akorlástól a pro lé ák o atkozásá a, ha gsúl oz a, hog kétoldalú üg ről a szó. Mi dezt a ak elle ére tette íg, hog Gor a so ár júliusá a egosztotta Grósz Károll al Moszk á a, hog a szo jet ezetés eg értel űe a ag ar fél ek ad igazat, á a Szovjetu ió első sta ilitására aló teki tettel ez e álhat hi atalos álláspo ttá. A ko fliktustól aló tá ol aradás hel ett azo a a szovjet pártfőtitkár aki ár Grósz. évi hi atal a lépésekor a ro á ag ar- iszo ja ítását kérte ag ar kollegájától - rá eszélte Grószt, hog tize eg é szü et utá is ét kerüljö sor kétoldalú pártfőtitkári találkozóra. 9 Íg jöhetett létre a i d Grósz Károl, i d az MS)MP teki tél ét egtépázó aradi találkozóra, el et té leges ered é tele sége elle- ére is pozití a értékelt a szo jet külüg i isztérium. 10 A pro lé ák kétoldalú keret e tartására irá uló szo jet ig ekezet ögött il á alóa ott álltak a sok e zetiségű Szo jetu ió saját érdekei. Alap ető fontosságú olt szá ára elkerül i a e zetiségi kérdéshez kap solódó feszültség kiro a ását, el ek egjósolhatatla kö etkez é ei lehettek ol a a térség egészé ek sta ilitására éz e. 11 Ahogyan egy szeptemberi genfi jelentés fogalmaz: A szo ialista országok tö sége e zetiségi pro lé ákkal küszködik, a e zetiségi kérdés yílt felvetésé e a io aliz ust lát, a szo ialista világre dszer ko fliktus e tességé ek ha gsúlyozását tartja elsődleges ek. 12 A Szo jetu ió szá ára eg é első pro lé ái ellett alószí űleg argi ális je- 9 BÉKÉS: -. ROMSICS, Ig á : Volt egyszer egy re dszerváltás. Ru i o Kiadó, Budapest,.. 10 Magyar Nemzet, szeptember BÉKÉS: A Kise ség édel i Al izottság. ülésé ek fo tosa tapasztalatai, szeptember 16. MS)MP KB Külüg i Osztál iratai, MNL, M-KS. f.. s.. ő.e. 289

4 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé le ség ek szá ított, hog a Moszk á a ei dult társadal i-politikai reformok hatására a Ro á iá ól e ekülők eg része a Szo jetu iót álasztotta élországnak. 13 Gor a so a kétoldalú eg eszélések sorá Ceauşes u ak is ig ekezett jelezni a pro lé ákat, ár sak urkolt élzásokkal és ár iféle té leges ea atkozást kerül e.. októ er -i eg eszélésükö a ikor is Gor a so álla fő é álasztását kö etőe elsőké t a ro á pártfőtitkárt fogadta Moszk á a - a szo jet ezető arra fig el eztette ro á kollegáját, hog országa külö utas politikája i d a szo ializ us üg ét, i d a kelet-európai országok hel zetét g e gítheti. 14 Kijele tését azzal elle súl ozta, hog i de ellett azt is elis erte, hog i de szo ialista álla aga alakítja kül- és elpolitikáját, országa sajátosságait és hag o á ait sze előtt tartva. 15 Jelle ző a korszak szo ialista ko u iká iójára, hog Gor a so a tárg alás sorá e e ezte e é a ag ar-ro á pro lé ákat, supá általá osság a ha gsúl ozta, hog az álla ok közötti kap solatok ak az általá os e eri erköl s világos or ái kell alapul iuk, a Helsi ki )áróok á a rögzítettekkel összha g- a, eleért e az álla polgárok jogai ak és sza adságá ak tisztelet e tartását és az e eri lét kör ezeté ek egkí élését. 16 Szi té a szo ialista retorika kötelező ele e olt a kétoldalú eg eszélések- ek a két ország gyü öl söző és aráti kap solatai ak pozití értékelése, fig el e kí ül hag a a i dkét fél szá ára is ert ko ol első feszültségeket. Íg haso ló olt a égki se gése Gro iko szo jet külüg i iszter. ájus közepi ukaresti látogatásá ak, Ceauşes u és Mihail Szolo e e, S)KP PB-tag szeptember 23-i ro á iai tárg alásá ak és a fe t e lített pártfőtitkári találkozó- ak is. Az értékelések egelégedéssel szóltak az S)KP és az RKP, vala int a Szovjetu ió és Ro á ia közötti kap solatok töretle fejlődéséről, síkraszálltak az együtt űködés tová i erősítése ellett, és egerősítették, hog a két párt kész együtt űköd i a ko u ista- és u káspártokkal a teljes egye lőség, a függetle ség, az egy ás elügyei e való e e avatkozás, az i ter a io alista szolidaritás alapjá. 17 Ceauşes u oszk ai tá ogatásá ak szi olikus gesztusa olt a ro á diktátor Le i -re ddel aló kitü tetése is. születés apja alkal á ól, ja uárjá a. 18 Érdekes té, hog a politikai ezetés elhatárolódása elle ére a Szo jetu ió a is szer eződött társadal i tiltakozás a ro á iai faluro olási progra al szem- 13 Magyar Nemzet, szeptember Népsza adság,. októ er.. 15 Ceauşes u ug a akkor a kezdetektől kritikusa állt a Gor a so -féle refor sze léletethez és az új szo jet laissez-faire politikához. Lásd: BROWN, Ja es Fra kli : Surge to Freedom. The End of Communist Rule in Eastern Europe. Adamantine Press, Népsza adság,. októ er.. és Mag ar Ne zet,. októ er Mag ar Ne zet,. októ er... ájus..,. szepte er..; Gro iko sajtóértekezlete, Bukarest,. ájus. Megtekintve: szeptember A Szo jetu ió Legfelső Ta á sa. szá ú re delete alapjá. ja uár -é Le i re ddel tü tette ki Ceauses ut. Ceausescu szovjet kitü tetés, MTI,. ja uár szeptember 8. Ro á ia-dosszié. A De okratikus Peresztrojka Moszkvai Klu tagjai- ak és ve dégei ek felhívása, Beszélő. szá, /., IN: Beszélő Összkiadás III. kötet. AB Beszélő Kiadó, Budapest,.. 290

5 Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. e. Il e olt a De okratikus Peresztrojka e ű szo jet, úg e ezett e formális politikai klub felhí ása, el ha gsúl ozza, hog a progra e sak a ro- á iai kise ségek ek, de az egész európai i ilizá ió ak okozhat jó átehetetle károkat, és kéri a szo jet álla polgárok és a ezetés fellépését a jele séggel szem- e. Ér elésé e éppe azt a té ezőt e eli ki a felhí ás, a i iatt Moszk a jó- ak látta e feszeget i ezt az érzéke kérdést: Mi, akik a létező szo ializ us hatal as sok e zetiségű álla á a élü k, aligha e elsőké t éreztük át a emzetiségi talajo létrejött torzulás teljes tragédiáját és ro a ásveszélyességét, a ely ől őségese kijutott ekü k a» épek atyja«örökségeké t. És a i a egyszerű ad i isztratív átszervezés ek tű ik, hol apra véres szu gaitokká válhat, eláthatatla következ é yekkel. 19 A szo jet sajtó a közpo ti irá o al ak egfelelőe, értékkel és tá olságtartással kezeli a ag ar-ro á iszo t éri tő kérdést. A szo jet külüg i szó i ő. augusztusi ilatkozata szeri t ekkorra sokat lazultak a szo ialista országokról szóló újság ikkekre o atkozó előírások, supá a egalapozott, felelősségteljes té feltárás olt az alap ető el árás, és az, hog e jele je ek eg ol a írások, el ek diplo á iai o odal akhoz ezethet ek. 20 Ez utó i kritériu azo a il á alóa erőteljese eghatározta a té á al foglalkozó ikkek hangvételét.. jú ius ásodik feléig szélese il á osságot egszólító édiu eg általá e foglalkozott a ro á iai kise ségek hel zeté el, 21 és ezt kö etőe se szület ek átfogó ikkek, supá a kialakult hel zet eg -eg ele ét ragadják ki a hírek e. Bár a jú ius 27-i ag udapesti tü tetés isszha gja ár a Moszkovszkije Novosztyi szovjet hetilapot is elérte, a faluro olással sze e i eg ozdulást kö ető ro á álaszreak- iók közül e szól a kolozs ári ag ar főko zulátus ezárásáról, ha e ékítő ha g e et egüt e azt a szo jet ideológiá a jo a illeszkedő argi ális hírt e eli ki, hogy a bukaresti magyar nemzetiségű dolgozók ta á sa elítélt i de, a ro á elügyek e való eavatkozást élzó kísérletet. 22 NDK Míg az egész európai sajtót tekintve a e zeti kise ségi kérdés e szi té éri tett - NS)K foglalkozott a legrészletese e a ro á iai politiká al, a ag arro á iszo al, az el á dorlásokkal és a ak okai al, addig az NDK sajtóter ékei igen visszafogottan kezelték ezeket a té ákat. Első alkalo al a faluro olás elle i Magyar Nemzet, november ; Ro á ia-dosszié. A Demokratikus Peresztrojka Moszkvai Klu tagjai ak és ve dégei ek felhívása, Beszélő. szá, /. IN: Beszélő Összkiadás III. kötet. AB Beszélő Kiadó,, A szo jet külüg i szó i ő a ag ar-ro á tárg alások fo tosságáról, Mag ar Ne zet,. augusztus A ro á településre dezési ter ekről és az áttelepültekről ezt egelőzőe sak a ezer példá szá a egjele ő Eho Planyeti í ű hetilap írt két alkalo al, to á á a Lityeraturnaja Gazeta át ette a The Sunday Times rit lap e té át éri tő rö id hírét. Mag ar-ro á szo jet sajtó, Moszkva,. jú ius., szeptember Népsza adság,. július.. 291

6 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé udapesti tü tetést és a kolozs ári ag ar főko zulátus ezárását kö etőe e lítette meg a Neues Deutschland közpo ti pártlap, hog pro lé ák erültek fel Mag arország és Ro á ia kétoldalú iszo á a. A se legességre törek ő, rö id, té szerű tudósítás e élkülözi a szo ialista aráti országok között el árt kötelező ele eket: az írás e a ko fliktus okait firtatja, ha e azt ha gsúl ozza, hog a ro á i tézkedés se tá torítja el a Magyar Népköztársaságot a két ép közötti arátság el élyítésétől, az országaik a élő e zetiségek összekötő szerepé ek erősítésétől, a agyar ro á együtt űködés sokoldalú fejlesztésére irá yuló politikájától. 23 Az NSZK- al elle tét e az NDK- a kirí ó jele ség ek szá ított, hog a sajtó- a fig el et sze teltek az erdél i szászok sorsá ak. Ezt tette eg ará eg drezdai lap, a el a ro á településre dezési ter ek e utatása sorá ege lítette azt is, il e törté el i és kulturális eszteséget jele te e a ak égrehajtása az erdél i szász és ag ar fal ak ak. 24 Csehszlovákia Csehszlo ákia szá ára tö sze po t ól se lehetett se leges kérdés az erdél i ag ar kise ség hel zete. Elsősor a a saját országterületé élő ag ar kisebbség kö etkezté e, aki el sze e i politikája iatt Csehszlo ákiát is érték írálatok. Igaz, ukaresti összehaso lítás a Prága e zetiségpolitikája e e az időszak a pozití a ko te tus a került Mag arországo is. A pozso i ag ar főko zul erről a kö etkezőképpe szá ol e: A hivatalos szervek álla, párt, hadsereg, elügy képviselői ige érzéke ye sze lélik a agyar-ro á viszo y alakulását, úgy tű ik, hogy izo yos értékig tarta ak attól, hogy a agyar vezetés a ro á iai e zetiségi kérdést, ezzel kap solatos állásfoglalását egpró álja ajd a Csehszlovákiá a élő tö százezres agyar e zetiség vo atkozásá a is alkal az i. A politikai és álla i vezetés ehhez pró álja igazíta i e zetiségi politikáját. 25 Másrészt ha jó al kise ará a is a pusztulásra ítélt ro á iai fal ak a szlo ák e zetiségű soportok is éltek, akiket éppúg sújtottak a ro á politikai i tézkedések, i t ag ar sorstársaikat. A politikai ezetés ug a akkor hi atalosa e foglalt állást a ag ar-ro á iszo t éri tő kérdések e, éle é e szeri t azokat a két ország ak tárg alások útjá kell egolda ia. 26 A sehszlo ák sajtó a íg a prágai Rudé Právo és a pozso i Pravda pártlapokban - tö ikk is foglalkozott a faluro olási ter ekkel, ege lít e, hog az a arok i erdél i szlo ák kise séget is éri ti, és izsgálták az erdél i ag arság 23 Népsza adság,. július.. 24 Erdélyi agyarok a kelet-európai sajtó a. SZER, Kelet-Európa Sze le,. augusztus., szeptember A magyar-ro á iszo al kap solatos szlo ákiai értékelések, Pozso,. o e er., MS)MP KB Agitá iós és Propaga da Osztál iratai, MNL, M-KS-288.f. 22.cs. 26 Szlo ák állásfoglalások a ag ar-ro á kap solatok alakulásáról, Pozso,. szepte er. MS)MP KB Agitá iós és Propaga da Osztál iratai, MNL, M-KS-288.f. 22.cs. 292

7 Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. kulturális is oktatásüg i lehetőségeit is. Megértő ha g e e írtak a ag arországi tiltakozó eg ozdulásokról, ag részt ag ar forrásokra tá aszkod a, ege lít e, hog a tiltakozások az európai kultúra édel ét is szolgálják. 27 A sajtó azo a itt is ig ekezett egfelel i a se legesség közpo tilag el árt kö etel é é ek: A Pravda egyik főszerkesztő-helyettese elmondta: a lapok for- álisa ügyel ek arra, hogy se legesek legye ek, se iképpe e akarják azt a látszatot kelte i, hogy két aráti szo ialista ország között dö tő íróké t lép ek fel. Figyele el kell le iük arra is, hogy Csehszlovákia kap solatai Ro á iával rendezettek. Ugya akkor va ak olya kérdések, a elyek előtt értetle ül áll ak s külö öse a faluro olás kérdésé e i dokolatla ak tartják a ro á vezetés elhatározását. Ezt a egjele t a yagok a is kifejezésre kívá ják juttat i, ár for- ailag e foglal ak állást. 28 Az aradi találkozó al a Csehszlo ák Ko u ista Párt CSKP közpo ti lapja, a Rudé Právo ag terjedele e foglalkozott, és a ikk jele tősége, hog először il- á ított ki ala iféle hi atalos prágai álláspo tot a magyar-ro á iszál kap sá ég ha az kerülte is az eg ik fél elletti állásfoglalást. Csehszlo ákiát a két ép közeli arátjaké t defi iálta, aki agy figyele el követte a találkozót és örö el fogadta, hogy a felek készek i de t egte i a kap solatok javításáért. 29 A szlo ákiai ag ar kise ség tö fig ele felkeltő ak ió al is kifejezte eg üttérzését az erdél i sorstársai al. Il e kezde é ezés olt háro száz szlo ákiai magyar fiatal augusztus 14-i ilatkozata, el et az MTI prágai tudósítójá ak is eljuttattak. E e a ro á iai fal ak egse isítése elle tiltakoztak, á első hel e e a e zetiségi jogok fo tosságára, ha e az i ter a io alista értékekre hivatkozva. 30 Ke é e ha got üt eg o e eré e szlo ákiai ag ar falurom- olás elle i felhí ása. A u kások, diákok, pedagógusok, tudo á yos dolgozók és hivatal okok által jeg zett felhí ás él séges egdö e éssel és aggodalo al szól a ro á politika és a faluro olási ter ek árható kö etkez é eiről: A ulldózerek yo á egy sapásra egse isül é ek a ro á ok, agyarok, szászok, svá ok, szer ek, ukrá ok, szlovákok, zsidók és ás e zetiségek tö évszázados ékés unkájá ak e lékei és ered é yei, kultúrájuk ak és törté el ük ek féltve őrzött ta úi és föl e sülhetetle értékei. A felhí ás ala e i kor á hoz, szer ezethez és agánsze él hez szól, kér e tiltakozásuk kifejezését a ro á i tézkedésekkel sze e, és fellépésüket a károsultak a agi és erköl si kártala ítása és az e eri és e zetiségi jogok iztosítása érdeké e. 31 Egy szi té emzeti kise ség e élő soport eseté sajátos politikai felha got hordoztak ezek a kö etelések. 27 Erdélyi agyarok a kelet-európai sajtó a. SZER, Kelet-Európa Sze le,. augusztus., szeptember Szlo ák állásfoglalások a ag ar-ro á kap solatok alakulásáról, Pozso,. szepte er. MS)MP KB Agitá iós és Propaga da Osztál iratai, MNL, M-KS-288.f. 22.cs. 29 Grósz - Arad - visszhang, MTI, augusztus 31., szeptember Népsza adság,. augusztus.. 31 Uo. 293

8 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé A sehszlo ákiai első elle zéki ozgalo, a Charta ezetése is kiadott eg tiltakozó ilatkozatot a ro á falure dezési ter el kap solat a, ha gsúl ozva, hog a ro á iai él gazdasági és politikai álságot sakis a társadal i és politikai élet teljes de okratizálása oldhatja eg. 32 Csehszlo ákiá a a ag arok és a szlo ákok közös fellépésére is találu k példákat. Il e olt har i hét sehszlo ákiai ag ar és szlo ák író. augusztusi ilatkozata, el e elítélték Bukarest intézkedéseit, az e eri és e zetiségi jogok eg sor ítását: Mi de olya terv és szá dék, a ely az e er létrehozta értékeket károsítja, egse isíti, szo ialistaelle es, e erelle es - allják az aláírók. 33 Le gyelország A le g el hi atalos szer ek ig ekeztek a legke és é tudo ást e i a ag arro á feszültségekről, ég akkor is, ha idő ké t e zetközi sajtóértekezlete ké tele ek oltak reagál i a le g el álláspo tot firtató kérdésekre. Jól érzékelteti e agatartást a le g el külüg i szó i ő ek eg. jú ius égi sajtótájékoztató a ugat é- et DPA hírüg ökség kérdésére adott álasza, el e a két ország elle tétét nem komolynak értékelte, el et íg e érde es a Varsói Szerződés Politikai Ta á skozó Testületé ek. júliusi, Varsó a tartott ülése elé terjeszte i. Majd a té át le is zárta azzal, hog a kérdés elsősor a Mag arországot és Ro á iát éri ti, ezért ekik kell azt a testvériség és a arátság szelle é e re dez iük. 34 Varsó tehát e alakított ki hi atalos álláspo tot a pro lé ás üg ekről, az úja fejle é eket e ko entálta. A ikor fe ruárjá a tü tetést ter eztek tarta i a arsói ro á ag kö etség előtt a ro á iai e zeti kise ség édel é e, a le g el re dőrség a kor á yszó i ő ilatkozata szeri t azzal az ér el tiltotta eg a eg ozdulást, hog határozotta egakadályoz ak i de olya provoká iót, a ely egzavarhat á két aráti szo ialista ország viszo yát. 35 A rassói felkelés eg é es é fordulójá ug a akkor leng el elle zéki szer ezetek kise tü tetést szer eztek Wro la a a ro á iai faluro olás elle, és aláírásokat g űjtöttek eg petí ióhoz, el e kö etelték, hog Varsó állítsa le a Ro á iá ól szár azó áru ehozatalt. 36 A lengyel sajtó a a ag ar-ro á hírek él feltű ő a kieg e súl ozottságra aló törek és: a szigorúa té ekre szorítkozó i for á iók tö ire ará os terjedele e, ag ar és ro á források ól haso ló érték e erít e, eg ás ellett utatják e a ag ar ese é eket és a ro á elle lépéseket, elkerül e az ese é ek hátteré ek ele zését. 37 A udapesti ag Erdél -tü tetést és a kolozs ári ag ar főko zulátus ezárását kö etőe jele ik eg első alkalo al ter- 32 Charta ro á elle es ak iója, Prága,. július., MS)MP KB Agitá iós és Propaga da Osztál iratai, MNL, M-KS-288.f. 22.cs. 33 Magyar Nemzet, augusztus Népsza adság,. július.. 35 Mag ar Ne zet,. július.. 36 Faluro olás tiltakozások, MTI, november 15., szeptember Mag ar Ne zet,. július.. 294

9 Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. jedel ese írás a le g el jogászszö etség hetilapjá a Prawo i Zycie), bemutat- a i dkét fél ér eit, kerül e ug a akkor az állásfoglalást. 38 A Sza ad Európa Rádió űsorá ak sajtóele zése szeri t azo a eg es leng el írások ól ég íg is kiérezhető a roko sze a ag ar álláspo t irá t és az eg üttérzés a e zeti kise ségekkel. Ezt jelzi például, hog izo os le g el újság ikkek a e zetközi feszültséget szélese ko te tus a hel ez e a refor ot tá ogatók és az azt elle zők küzdel eké t ig ekez ek e utat i. 39 Ezen cikkek megjelenésé ek hátteré e a arsói ag ar ag kö et jele tése szeri t aga a ag ar ag kö etség állt, a el tö le g el újságírót re dszerese ellátott a agokkal és off the re ord háttér eszélgetések sorá értesítette őket a legfrisse i for á iókról. Bár az eze i for á ióko alapuló írások ár e zúrázott for á a jutottak el a le g el ol asókhoz, azok égis le g el-ro á diplo á iai bonyodal akhoz ezettek: íg például a le g el külüg i isztériu ál tett ro á tiltakozáshoz, illet e a ro á iai átrepülési e gedél ek eg o ásához a le g el charter-járatok, köztük a kor á gépek esetében. 40 Jugoszlávia Az NSZK-hoz haso lóa Jugoszlá iá a is saját e zeti éri tettsége iatt kaptak ag o fig el et a ro á elpolitikai és e zetpolitikai folyamatok, illetve az a ól fakadó el á dorlások. Mi el a falufelszá olási ter ek á áti délszlá településeket is éri tettek, Jugoszlá iá a is tö fóru o kezde é ezték a ro- á iai e eri és e zetiségi jogok elletti fellépést. Íg például a Jugoszlá Népfro t E eri Jogi Fóru ot hozott létre, akik feladatul kapták a ro á faluro olással sze e i tiltakozást. 41 A Szo ialista Szö etség e ű jugoszlá tö egszer et el ökségi tagja is ílt írálatot fogal azott eg a ro á ezetőséggel sze e, akik e oltak hajla dóak tárg al i a ro á iai délszlá ok pro lé áiról, és sikerese és végleg egoldott ak e ezték a e zetiségi kérdést. 42 Jugoszlá ia hel zete e zetiségi éri tettségé túl a iatt is sajátos, ert az ország ekkor ár részese olt az ENS). é i Ge fi e ekültüg i ko e iójá ak. Íg a jugoszlá re dőrsége jele tkezők e ekült státuszért fol a odhattak, és a ak el erése eseté a hatóságok to á segítették az éri tettet ala el efogadásra kész ugat-európai ország a. A elüg i isztériu adatai szeri t Jugoszlá iá a is elsősor a Ro á iá ól érkez ek illegális határátlépők, a szo szédos országok ól útle él élkül átszökők szá át é i i teg háro ezer főre tették Le gyel lapvéle é y: Fájdal as operá ió a falure dezés. Mag ar Ne zet,. július.. 39 Erdélyi agyarok a kelet-európai sajtóban. SZER, Kelet-Európa Sze le, augusztus 30., szeptember A ro á iai faluro olási ter ek fogadtatása Le g elország a, Varsó,. szepte er., MS)MP KB Agitá iós és Propaga da Osztál iratai, MNL, M-KS-288.f. 22.cs. 41 Népsza adság,. július. 42 Erdélyi agyarok a kelet-európai sajtó a. SZER, Kelet-Európa Sze le, augusztus szeptember Magyar Nemzet, augusztus

10 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé A elgrádi sajtó a tö i szo ialista országgal összehaso lít a ílta a és erőteljese, kritikus ha got egüt e ír a ro á iai kise ségeket sújtó i tézkedésekről, a ro á iai politikai és gazdasági hel zetről. Be sléseik szeri t a faluro olási ter ek összese i teg ezer hor át- ag szer lakta fal akat lakót éri tettek. 44 Az aradi magyar-ro á találkozó al a elgrádi sajtó részletese foglalkozik, a tö i szo ialista országhoz képest él e és kritikusa szelle e. Megjelenik a magyar fél irá ti szi pátia is, íg Ro á iá al kap solat a a N ugat sajtójá ak egfogal azásai köszö ek issza az újság ikkek e : e szeri t Bukarest eg e ek ellett e zetiségi politikája iatt egyre inká elszigetelődött i d Kelete, i d Nyugato. 45 Külö fig el et érde el a jugoszlá iai ag ar el ű sajtó, el érthető ódo ég i ká fogéko az erdél i ag arságot éri tő ese é ekre. A ag ar lapok, első hel e az új idéki Mag ar Szó í ű apilap re dszerese és részletese ele zi az erdél i ag arság hel zetét, eg üttérzésé ek is ha got ad a. 46 A közpo ti kor á zati ko u iká ió a édiához képest isszafogotta, á a tö i szo ialista országhoz képest ég i dig ílta a fogal az. Az aradi sú stalálkozó létrejöttét például üd özölte a jugoszlá külüg i szó i ő, azo egg őződés e, hog az álla ok közötti együtt űködés és aráti kap solatok fejlesztésé ek és a fel- erülő pro lé ák re dezésé ek útja a yílt, közvetle és ko struktív pár eszéd. 47 A ro á iai e zeti kise ségek hel zete kap sá azt is el o dta, hog a Tito-Ceauşes u tárg alások ak eg ik fo tos üze ete, hog e soportok ak az együtt űködés és a egértés hídja szerepét kell etölte iük, egtere t e a e zeti érzések kifejezésre juttatásához, a kulturális örökség, a yelv és a tö i e zeti vo ás egőrzéséhez szükséges feltételeket, a e zetközi or ák fig ele e ételé el. 48 A elgrádi külüg i szó i ő szepte eré e a ro á területre dezési ter- ekhez kap solódó aggodal akról is ilatkozott. A ro á iai délszlá e zetiséget sújtó ro á i tézkedések között e lítette a szerkezetátalakítási ter eke kí ül azt a korá i előírást, el ek értel é e a szer és a hor át e zetiség lakta árosok ak és fal ak ak sak a ro á e üket hasz álhatják, ég a ro á iai szer el ű sajtó a is. A jugoszlá diplo á ia a e zeti kise ségek jogai ak ér é esítésére töreked e fogal azta eg, hog e aradhat közö ös az üg irá t, ezért a korá iakhoz haso lóa kétoldalú tárg alások útjá hozzák a ro á fél tudo ására álláspo tjukat, i el a aráti kap solatok és az álla közi együtt- űködés szelle é e ez a pro lé ák egoldásá ak útja. 49 A ro á iai délszlá e zetiség hel zete, el hasz álatá ak és kultúrájá ak édel e Ralf Dizdare i s jugoszlá álla fő. de e eri ukaresti útjá ak is eg ik té ája olt Csehszlovák és jugoszláv lap a ro á iai településre dezési terv éljairól. Népsza adság,. szeptember Grósz - Arad - visszhang, MTI, augusztus szeptember Erdél i ag arok a kelet-európai sajtó a, SZER, Kelet-Európa Sze le, augusztus szeptember Magyar Nemzet, szeptember Uo. 49 Magyar Nemzet, szeptember Magyar Nemzet, december

11 Bulgária Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. A olgár sajtó a ke és és ke eset o dó a izsgált időszak a a ro á iai ag ar kise séggel foglalkozó híradás. A közölt híra agok a szo jet hírüg ökség TAS)S) a agait eszi át, el ek a szo jet hírszolgálati iroda udapesti és ukaresti jele tései alapjá i dkét ország álláspo tját e utatják. A isszafogottság oka rész e a a rejlik, hog a török kise ségi pro lé ákkal küzdő Szófia e kí á t állást foglal i Ro á ia kise ségpolitikáját illetőe, sokkal i ká arra épített, hog a Bé s e tartott helsi ki utóértekezlete Ro á iá al közöse tartsák a fro tot a kise ségek eg é i és kollektí jogai ak iztosításáról fol tatott iták sorá, A kara elle etései elle ére is. 51 Az e eri jogok védel é ek kérdése a keleti lokk a Az alá iak a arra tér ki a ta ul á, hog a iszo ultak a szo ialista országok a ol a as é ek égé eg re ag o szerepet erő e eri jogok gara tálásá ak kérdéséhez. E ek izsgálata a iatt szükséges, i el az erdél i ag ar kise ség illet e az erdél i e ekültek üg e is tö ire e té akör alatt kerülhetett terítékre, és az eg es országok e eri jogi kérdések e allott ézetei sokszor a e zeti kise ségi politikához kap solódó érdekekről és álláspo tokról árulkodnak. A Szo jetu ió az Eg esült Álla okkal fol tatott feg erzet sökke tési tárg alások sorá sze esült azzal, hog a N ugat a hu a itárius jogok kérdéskörét aduké t hasz álja, előrelépést ár a el Moszk ától eze a területe a pár eszéd folytatásá ak előfeltételeké t. Hi atkozási alapot jele tett az Európai Bizto sági Eg ütt űködési Értekezlet EBEÉ kereté e a szo ialista országok által is aláírt. é i Helsi ki záróok á t. Az EBEÉ Alapok á har adik kosará a tartozó e eri jogok tisztelet e tartásá ak kötelezettsége tehát papír szeri t eze országokra is o atkozott. Gor a so e is építette refor politikájá a az e eri jogok biztosításá ak üg ét, el íg a szo ialista országok de legalá is a refor ra nyitottak retorikájá ak is részé é ált. Valós tartalo al azo a ke és é sikerült egtölte i az új szloge eket, el ek a szo ialista lokk tö álla a szá ára kí os e zeti kise ségi kérdés él ke és é egfogható ak, ezért elfogadható b- ak tű tek: az e eri jogok nemzetek feletti, internacionalista mivolta ilyen módo akár összeeg eztethető ek is tű hetett a agasztos szo ialista esz ékkel. Eg úttal a ugati országok jói dulata el erésé ek is eszközé é ált a hu a itárius esz ék elletti elkötelezettség izo gatása. Moszk a szá ára e té a azon- a eg aradt eg for ailag teljesíte dő, elsősor a izto ságpolitikai kérdés- ek, elfogadta, hog az e eri jogi és a kato ai kérdéskör kap solt áruk. A Varsói Szerződés országai aguk is létrehoztak eg u ka soportot, mely kifejezette az e eri jogi és hu a itárius kérdéskörre fókuszált. Ülései ek szak a- 51 Erdélyi agyarok a kelet-európai sajtó a SZER, Kelet-Európa Sze le, augusztus 30., szeptember

12 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé iságát ug a akkor jól i ősíti a kö etkező idézet a fe t e lített. ja uári szófiai ülésről: Az e eri jogi u ka soport ülésére a résztvevők tö sége felkészületle ül, érde i o da ivaló hiá yá a érkezett, s az összejövetelt lé yegé e sak for ális kötelezettségké t kezelte. E agatartás ögött az is áll, hogy egyelőre e várható részükről lé yegi változás az e eri di e zió té aköreivel kapcsolatos állásfoglalásaik a. 52 A ag arok e ek elle ére kísérletet tettek arra, hog eze a fóru o is fellépje- ek a kise ségi jogok édel é e. Az. ja uár 14-i ülésre, el ek apire djé a é si EBEÉ-találkozó e eri jogi és hu a itárius kérdései szerepeltek, a magyarok azzal a a dátu al érkeztek, hog az EBEÉ é si találkozójára eg tartal as záródoku e tu készüljö, el az e eri közösségek alapjogait is iztosítja. A él a e zeti kise ségek jogai ak ee elése olt a Helsi ki Eg ez é har adik kosarába. 53 A kezde é ezés a VS) tagálla ok köré e azért se szá íthatott tá ogatásra, ert ezek ek az országok ak is eg olt a aguk oka arra, hog a lehető leg ag o érték e kerüljék a kise ségek jogai ak kérdését, ahog a azt eg ge fi jele tés is illusztrálja: A Szovjetu ió jele leg is tö e zetiségi pro lé ával küzd ezek a problé ák a közeljövő e várhatóa e sökke ek. Csehszlovákia szá ára éppe elég go dot jele t az ott élő agyar kise ség»kezelése«. Jugoszláviá a a e zetiségi pro lé a tere élyesedése óvatosságra i ti a politikai vezetést, e ellett fogéko yak azokra a rágal akra, a elyek a agyar revíziós törekvéseket ha goztatják. Bulgária a török kise ség»átkeresztelése«iatti tá adások kivédésével foglalkozik. Az NDK nem foglalkozik a e zetiségi kérdéssel, úgy tű ik, i ká e sukják a sze üket az ilye jellegű pro lé ák előtt. 54 Eze túl a le g elek kétoldalú eg eszélése szi té elmondták, hog ár teljese egértik a té a irá ti ag ar érdeklődést, és tisztá a vannak azzal, milye szég e teljes dolgok törté ek Ro á iá a, de a le g el NSZK kap solatok e zetiségi o atkozásai eg ehezíti szá ukra az eg értel ű állásfoglalást. 55 Mi dezek elle ére a Szo jetu ió eg il á ulásait kettősség jelle ezte: egyrészt ahog azt korá a emutattuk - é i egértést ta úsított a ag arországi pro lé ák irá á a, és e elle ezte a ag arok é si fellépését. De aráti országokról olt szó, íg ílta se Mag arország se Ro á ia ellett e tört lá dzsát. A legfo tosa a keleti lokk eg ségé ek a fe tartása olt, és e iatt írt szá ára jele tős súll al a ag ar ro á hel zet kiéleződése. Az eg ség egőrzése érdeké e e kí á t ag o o ást g akorol i ala el országra, i ká a külö öző érdekek ek a lehetséges értékig törté ő kielégítése olt a szo jet diplo á ia élja A VS) e eri jogi u ka soportjá ak. ja uár 13-i szófiai ülése,. ja uár, MNL, XIX-J-1-k/ VI A VS) szófiai e eri jogi-hu a itárius u ka soport ülésére utazó ag ar küldöttség a dátu a,. ja uár., MNL XIX-J-1-k/ VI A Külüg i isztériu szigorúa titkos iratai, MNL XIX-J-1-j. 55 A VS) fóru á azo a ter észetese e erre hi atkoz ak, ha e for ai elle etéssel áll ak elő, i szeri t a e zeti kise ségek kérdése e szerepel a Helsi ki )áróok á a, íg a ak re íziójához ezet e eg úja té a ee elése. 56 Le g el és szo jet fel etések a e zeti kise ségek kérdésé e,. ja uár., MNL, XIX-J-1- k/ VI

13 Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,. A legerőteljese elle állást a kise ségi jogokra o atkozó ag ar fel etéssel sze e pedig érthető ódo Ro á ia fejtette ki, ha gsúl oz a, hog az emberek közötti kap solatok e alapozódhat ak faji, e zetiségi vagy ás alapokra, ert ez egkülö öztetést, kiváltságokat tere t. 57 Fo tos ak tartották ég ege líte i a VS) eze ülésé, hog az EBEÉ záródoku e tu e ösztö özheti az e igrá iót, a el et a ro á köz éle é se tá ogat. Ro á ia álla polgárai otthon keresik és találják eg a lehetőségeiket, ivel ők a jólétet az országo elül iztosítják. 58 Haso lóa értékeli a ag ar diplo á ia az. ájus -i szo ialista szakértői ko zultá iót is, el et az ENS) e eri jogi kérdésekről tartottak, ár a szo jet és a le g el hozzáállást pozití a a ítéli eg: A ko zultá ió hasz os volt, ert a szövetségesek előtt is de o strálta, hogy Ro á ia e képes és e hajla dó az együtt űködésre eze a területe. eg utatta, hogy a hu a itárius szféra egészét illetőe elsősor a szovjet és le gyel tá ogatásra szá íthatu k, íg az NDK egatív agatartást ta úsít az e eri di e ziós e ha iz ussal sze e, Bulgária és Csehszlovákia pedig egyelőre i ká a kifogásokat keresi e vo atkozás a. 59 Az EBEÉ é si utótalálkozó tárg alásai sorá Bukarest ke é ha go elutasította a ja asolt záródoku e tu ala e i e eri jogi területet éri tő po tját, és az jú iusá a e újtott ro á ja aslat általá os ilatkozatai az e eri jog területé e e tek essze, i t az. é i helsi ki illet e az. é i adridi záróok á a ár leírtak. 60 Az általu k izsgált időszak a lé egi előrelépés a késő iek e se törté t. Az. április 27-e között a szo ialista országok által Kije e egre dezett emberi jogi konzultá ióról Ro á ia ár tá ol aradt, és az arról készült jele tés alapjá a tö i ország közötti ézetkülö ségek is to á őttek. 61 Szo jet egítélés szeri t Ro á ia e zetközi politikájá a átértékelte és lefokozta a nemzetközi szer ezetek jele tőségét. Ezt izo ítja, hog a e zetközi szer ezetek ellett űködő diplo atái és szakértői létszá át Bukarest drasztikusa le sökke tette. 62 A Varsói Szerződés tagálla ai ak e eri jogi te éke sége kap sá érde es ég ege líte ü k, hog júliusá a Mag arország azzal a ja aslattal állt elő a VS) PTT ülésé Varsó a, hog a Varsói Szerződés szer ezeti keretei elül állítsa ak fel eg i iszterhel ettesi szi tű álla dó izottságot, el az e eri jogok területé elül kifejezette a kise ségek jogai ak iztosítása felett őrködik. A ja- aslat e eglepő ódo élese sze e állt a ro á VS)-refor elképzelésekkel, el eg e ese a Politikai Ta á skozó Testület egszü tetéséig e t ol- 57 A VSZ em eri jogi u ka soportjá ak. ja uár 13-i szófiai ülése,. ja uár, MNL, XIX-J-1-k/ VI Uo. 59 Szo ialista szakértői ko zultá ió ENS) e eri jogi kérdésekről, Külüg i isztériu. é i ad- i isztratí üg iratai, XIX-J-1-k/ Mag ar Ne zet,. jú ius.. 61 A Külüg i isztériu ad i isztratí üg iratai, MNL XIX-J-1-k/ V A Kise ség édel i Al izottság. ülésé ek fo tosa tapasztalatai,. szepte er., MS)MP KB Külüg i Osztál iratai, MNL, M-KS. f.. s./. ő.e. 299

14 Kaszás Vero ika: A magyar-ro á ko fliktus egítélése a szo ialista országok a az -as évek végé a el, kizárólag kato ai szö etséggé alakít a át a szer ezetet. Realitása eg ik elképzelés ek se olt: a kise ségi jogi kérdések e tö szöröse éri tett Szo jetu ió jelezte, hog e tá ogatja a ag ar ja aslatot. Ug a akkor Moszk a késő azt a ro á kezde é ezést is ele gedte a füle ellett, el a VS) PTT. júliusi ukaresti ülésé a szo ializ us le g el és ag ar eszél eztetésé ek kérdését tűzte volna napirendre. 63 E ek elle ére a Bukarest e tartott ülése júliusá a ár ílta felszí re kerültek az elle tétek a első refor ok tá ogatói és elle zői között. A iták ól eg re i ká az az álláspo t rajzolódott ki, hog a szocializmusnak nem létezik eg etle útja, ha e az eg es álla ok sajátságaik fig ele e ételé el törekedhet ek társadal i és politikai döntéseik eghozatalára. A tárg alást kö etőe a ag ar és a ro á delegá ió közt he es ita alakult ki a falure dezési terv kap- sá. A iszo el érgesedése iatt a ag ar párt ezetés e is fel erült a ro á kato ai ea atkozás lehetősége, el az eg értel ű ro á fölé iatt súl os eszél t jele tett ol a Budapestnek BÉKÉS: -, ROMSICS:. Ro á iá ak ár eg é el korá a is olt haso ló jellegű pró- álkozása: akkor a VS) PTT arsói ülésé. július -. kí á ta ol a a Varsói Szerződés de okratizálása jeg é e a refor ok útjára lépett országokat el arasztal i. 64 DEÁK, Er ő : Magyarország a külpolitikai változások szövevé yé e. IN: GYARMATI, G örg szerk. : A Pá európai Pik ik és a határáttörés húsz év távlatá ól. Sopro Meg ei Város Ö kor- á zata L Har atta Kiadó, Sopron Budapest, ,