BUDAPESTI NEVELİ. A Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet szakmai folyóirata. XLIV. évfolyam 3. szám év 3.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI NEVELİ. A Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet szakmai folyóirata. XLIV. évfolyam 3. szám 2008. év 3."

Átírás

1 1 BUDAPESTI NEVELİ A Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet szakmai folyóirata XLIV. évfolyam 3. szám év 3. szám

2 2 Szerkesztıbizottság: Sárik Zoltán, igazgató (a szerkesztıbizottság elnöke), Bíró Ferencné, Foki Tamás, Germánné dr. Vastag Györgyi, Ifi István, dr. Kovácsné dr. Papp Mária, dr. Majoros Anna, Felelıs szerkesztı: Csillag Ferenc Mőszaki szerkesztı: Fábry Gabriella Kiadja a Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFFPPTI) A kiadásért felel: Sárik Zoltán az MFFPPTI igazgatója A folyóirat negyedévenként jelenik meg Szerkeszti és terjeszti a Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (1088 Budapest, vas u Telefon: ) A lapban megjelent írások a szerzık véleményét tükrözik. A 2008/3. szám lezárásának idıpontja: október 20. ISSN E számunk szerzıi: Barna Gyöngyi pszichológus, MFFPPTI, Budapest, Béky Gyuláné pedagógiai szakértı, MFFPPTI, Budapest, Csillag Ferenc pedagógiai szakértı, MFFPPTI, Budapest, Makai Adrienn pszichológus, MFFPPTI, Budapest, Orosz Anna pszichológus, MFFPPTI, Budapest, Pázsikné Szilágyi Gabriella közoktatási szakértı, Budapest, Pleyerné Lobogós Judit pedagógiai szakértı, MFFPPTI, Budapest, Sipos Endre tanár, Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, Szittnerné Gudor Mária pedagógiai szakértı, Budapest, Takács Gábor ny. középiskolai tanár, Budapest, Takács Tímea középiskolai tanár, Budapest, Tóth Péter fıiskolai tanár, BMF TMPK, Budapest, Vopaleczky György pedagógiai szakértı, MFFPPTI, Budapest, ZSEBE ANDREA PhD Intézetigazgató docens, Humántudományi Intézet, Mozgássérültek Petı András Nevelıképzı és Nevelıintézete

3 3 T A R T A L O M MÉRÉSI EREDMÉNYEK, ELEMZÉSEK Tóth Péter Béky Gyuláné: Középiskolás tanulók tanulási stílusának vizsgálata PEDAGÓGIAI ANTROPOLÓGIA Sipos Endre: Szorongás félelem kívüllét MÓDSZEREK, GYAKORLATOK, ÚJ UTAK Takács Gábor Takács Tímea: Idıpontok konkretizálása, valamint idıtartamok szakaszolása, arányosítása Szittnerné Gudor Mária: Rendhagyó témaválasztás egy francia nyelvi bemutató órán Az önismeret fontossága, az elismerés szerepe és összefüggései a motivációval és az erıszakkal ÓVODAI ÉLET, ÓVODAI NEVELÉS Pázsikné Szilágyi Gabriella: Az egészséges életmódra nevelés néhány kérdése a Nemzeti Alapdokumentumok tükrében, különös tekintettel az óvodáskorban INKLUZÍV NEVELÉS Zsebe Andrea: Mozgássérült gyermekek inkluzív nevelését elısegítı pedagógiai program hatékonyságának vizsgálata 6-10 éves gyermekek körében PSZICHOLÓGIA, PÁLYAVÁLASZTÁS Orosz Anna, Barna Gyöngyi, Makai Adrienn: Tanulók és szülık a pályaválasztásról GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Pleyerné Lobogós Judit - Vopaleczky György Gyermekvédelem a fıvárosi középfokú kollégiumokban KÜLHON,TAPASZTALATOK,BESZÁMOLÓK, ÉRDEKESSÉGEK Csillag Ferenc: A sajátos neveléső igényő diákok ellátása, gondozása, képzése és munkába állítása Hamburg Tartományban

4 4 MÉRÉSI EREDMÉNYEK, ELEMZÉSEK Tóth Péter Béky Gyuláné Középiskolás tanulók tanulási stílusának vizsgálata Bevezetés A Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFFPPTI) és a Budapesti Mőszaki Fıiskola Tanárképzı és Mérnökpedagógiai Központ (BMF TMPK) együttmőködés keretében a 9. évfolyamra kiterjedı reprezentatív vizsgálatot végzett a szakmai alapozó oktatás szakmacsoportjaiban és a gimnáziumokban. A 2007 decemberében végrehajtott mérés irányítója és fıkoordinátora Béky Gyuláné pedagógiai szakértı (MFFPPTI), tudományos vezetıje és a mérıeszközök kidolgozója Dr. Tóth Péter fıiskolai tanár (BMF TMPK) voltak. Az adatrögzítés koordinátora Török József pedagógiai szakértı (MFFPPTI) volt, míg a tesztek javításában és számítógépre vitelében az MFFPPTI szaktanácsadói mőködtek közre. A mérés fı célkitőzése az volt, hogy a tanulók mélyrehatóbb megismerése révén segítsük elı hatékonyabb tanulásukat. Úgy gondoljuk, az eredményes tanulás meghatározó komponensei közé tartoznak a tanulási stílus, a tanulási motívumok és attitődök, a pályaorientáció erıssége, valamint a gondolkodási képesség jellemzıi, fejlettségi szintje. Így jelen vizsgálatunk középpontjába a személyiség ez irányú jellemzıinek minél alaposabb feltérképezését állítottuk. Vizsgálatunk mérıeszközének A változata (tanulási stílus, tanulási szokások, pályaorientáció) éppen ezt a célt szolgálta. E tanulmányunkban most a tanulási stílus vizsgálatunk eredményeit mutatjuk be. Természetesen a vizsgálathoz kifejlesztett kérdıív és teszt sem varázsszer, így a kapott eredmények mélyreható elemzésével sem tudjuk maradéktalanul leírni a tanuló tanulási képességének, attitődjének minden jellemzıjét, jellegzetességét. Abban viszont bizonyosak vagyunk, hogy a vizsgálatunk során kapott eredmények sikerrel hasznosíthatók az oktatónevelı munkában. A kapott eredményeket és azok értékelését osztályra, ill. tanulóra lebontottan megküldtük a vizsgálatban közremőködı 42 budapesti középfokú oktatási intézménynek, 35 szakközépiskolának és 7 gimnáziumnak. Az iskolai munka hatékonyságát, eredményességét elımozdító segédeszközt kívántunk adni az osztályban tanító tanárok, az osztályfınök és maga a tanuló kezébe. Vagyis eredményeink és megállapításaink haszonélvezıi nemcsak a tanárok, hanem a tanulók is. Egyetlen tantárgy oktatása sem lehet teljes körően eredményes, ha nem találjuk meg azokat az egyénre szabott tanítási, tanulási módszereket, amelyek a tananyag megértését, elsajátítását és elsısorban gyakorlati

5 5 alkalmazását segítik elı. Napi tapasztalatunk a tanuló érdektelensége, motiválatlansága, melynek hátterében gyakran áll a tanulási eredménytelenség, a kudarc élménye. Ennek leküzdésében segít, ha tanulóinkban kialakítjuk és fejlesztjük a helyes önértékelésre való készséget, hiszen Márai Sándor szavaival élve önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. A vizsgálat a maga szerény módján ehhez kívánt hozzájárulni. Terveink között szerepel a vizsgálatok folytatása, így nyomon követhetjük a tanulók fent említett személyiségjegyeinek alakulását a középiskolai tanulmányok során (longitudinális vizsgálat). 1. A vizsgálat elméleti háttere Felmerül a kérdés, miért is fontos, hogy mi, tanárok megismerjük tanulóink tanulási stílusát, ill. ık is felismerjék azt? Látszólag tanítani a leghatékonyabban egyetlen tanulót lehet. Ennek a megfordítottja is igaznak tőnhet, vagyis tanulni eredményesen csak önállóan lehet. Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról sem, hogy az elsajátítandó tudás (újabban inkább a kompetencia kifejezést használjuk) nem szőkíthetı le a szakmai ismeretekre, jártasságokra, készségekre (szakmai kompetenciákra). Pedagógiai munkánk során ezek mellett egyenrangúan fontos szerepet kell, hogy játsszon olyan kompetenciák fejlesztése is, mint amilyen például a szociális kompetenciák köre. (Nagy, 2000) Ezek közé olyan képességek tartoznak, mint például a társakkal való együttmőködés, a segítés, a társas kommunikáció, a vezetés és alkalmazkodni tudás stb. A munka világára való felkészítéshez pedig ez is alapvetıen hozzátartozik. Éppen ezért a tanulás olyan individuális tevékenység, amely egyúttal közösségi is. Persze ez megfordítva is igaz. Az osztályközösségben folyó tanulás jellemzıje pedig az, hogy tagjai eltérı motivációval, meglévı tudással és képességekkel, tanulási sajátosságokkal rendelkeznek. Ez persze a munkahelyi közösségben sincs másként. A heterogén struktúra pedig látszólag jelentıs mértékben megnehezíti a tanár, és nem utolsó sorban a tanulók munkáját. Fıleg ha csak a frontális munkaformában módszerekben gondolkodunk, akkor minden bizonnyal igen. Sıt a tömeges képzés miatt az egy osztályközösségben tanuló diákok fent említett jellemzıi még nagyobb skálán mozognak, mint mondjuk évvel ezelıtt. A nemzetközi szakirodalom már a 70-es, 80-as évek óta kiemelten foglalkozik a tanulók tanulási sajátosságainak kutatásával. Nálunk az ezzel való behatóbb foglalkozás az 1990-es évek elsı felében gyorsult fel, elsısorban Balogh László munkássága nyomán. (Balogh, 1993) A téma elméleti hátterének elmélyültebb áttekintéséhez most már kiváló magyar irodalom is hozzáférhetı Balogh László mellett Mezı Ferenc és Mezı Katalin, ill. Szitó Imre tollából (Mezı, 2004; Mezı-Mezı, 2005; Szitó, 2003).

6 6 Jelen munkának nem célja, hogy széleskörő áttekintést adjon a tanulás fogalomrendszerének sokrétő értelmezésérıl. Ez az elıbb említett irodalmakban megtalálható. Kiemelendık azonban a tanulásváltozók mint tanulásjellemzık közül például a tanulásra fordított idı, a megszerzett érdemjegy, a tananyag szerkezete, az információfeldolgozás jellege stb. Számos ilyen jellemzıt említhetünk, ezért célszerőnek tőnt ezek csoportosítása a tanuláselméletek, a tanulásmodellek, a tanulási stratégiák, a tanulási stílusok valamint a tanulási módszerek tanulásváltozói alapján. (Mezı-Mezı, 2005) Tanulási stratégia alatt a tanulás megtervezésével kapcsolatos tevékenységeket értjük. (Tóth L., 2003) E tevékenységek között említendı a tanulnivalóval kapcsolatba hozható meglévı tudás felidézése, az ismeretszerzés legkülönbözıbb formái, a tanulnivaló megértése, a tanultak alkalmazása, az ismeretek rendszerezése és rögzítése valamint az elsajátítás mértékének ellenırzése és értékelése. A legjobb persze az lenne, ha a tanulók képesek lennének felismerni, majd irányítani saját értelmi folyamataikat (metakognitív tudás). Ez azonban nem minden középiskolás diáknak adatik meg. Éppen ezért fontos lenne az olyan tanulásmódszertani foglalkozás, amikor az adott tárgyat oktató tanár felhívja a figyelmet, hogy a saját tárgya kapcsán milyen sajátosságai vannak a megértésnek, a tanultak alkalmazásának stb. Az elıbb említett másik fogalom a tanulási stílus. Das szerint a tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság, beállítódás (attitőd) egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására. (Das, 1988) Ez a kognitív stílus a tanuló sajátosságait igyekszik megfogni az észlelés, az emlékezés, a gondolkodás valamint problémamegoldás nézıpontjából. Az elmúlt két évtizedben számos értelmezése és típusa keletkezett a tanulási stílusnak, melyekrıl többet a korábban említett irodalmakban olvashatunk. (Mezı-Mezı, 2005; Tóth L., 2003) Itt most kissé részletesebben a kutatás szempontjából meghatározó jelentıséggel bíró Kolb-féle elmélettel foglalkozunk. David Kolb már több mint 20 éve foglalkozik a tanulási stílus vizsgálatával. Az általa kifejlesztett Learning Style Inventory (KLSI 3.1) az egyik legelterjedtebb mérıeszköze a tanulási stílus vizsgálatának. Munkásságáról és az általa kifejlesztett mérıeszközökrıl bıvebben a honlapon olvashatunk. Experimentális tanuláselmélete a XX. században meghatározó jelentıséggel bíró tanuláselméleti irányzatokat (John Dewey, Kurt Lewin, Jean Piaget, William James, Carl Jung, Paulo Freire, Carl Rogers stb.) ötvözi, sikerrel. (Kolb, 1984) Kolb a tanulási stílust az észlelés és a feldolgozás dimenziójában értelmezte. Tanuláselmélete szerint a tanulás egy ciklikusan ismétlıdı körfolyamat, melyben jól elkülöníthetı egymástól a tapasztalatszerzés, a megfigyelés, a gondolkodás és az alkalmazás. E tanulási folyamat négy szakaszra bontható. A tanulás konkrét tapasztalatok szerzésével kezdıdik (Ez lehet egy tevékenységsor észlelése, a tanári elıadás, vagy magyarázat nyomon követése, ill. a tanulnivaló elolvasása a füzetben

7 7 vagy pedig a tankönyvben stb.), majd ezt követi ezek megfigyelése, elemzése, vagyis a tanulnivaló megértése. Ezután a logikai következtetések révén a súlypont a gondolkodáson van, melynek eredményeképpen fogalmak jönnek létre. A tanulási folyamat negyedik szakasza a tanultak új szituációban való kipróbálása, alkalmazása. Majd ezután ismét áttekintésre kerül a cselekvésének eredményei (konkrét tapasztalatok szerzése), vagyis a tanulási körfolyamat kezdıdik elölrıl, persze egy magasabb tudásszinten. Éppen ezért az 1. ábrán látható körfolyamatot inkább egy térbeli, magassági irányban folyamatosan növekvı átmérıjő spirálvonalként lehetne ábrázolni. Konkrét tapasztalatok szerzése Tapasztalás Alkalmazás A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Alkalmazkodó tanulási stílus Divergens tanulási stílus Megfigyelés és a tapasztalatok visszatükrözıdése Konvergens tanulási stílus Asszimiláló tanulási stílus Megfigyelés, megértés Gondolkodás Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) 1. ábra A Kolb-féle tanulási ciklus Az 1. ábrán látható tanulási ciklus alapvetıen két dimenzióra épül, az információ felvételére, az észlelésre (függıleges tengely) és annak feldolgozására (vízszintes tengely). E két dimenziónak két-két szélsıértéke, végpontja van. Az információ jellegét tekintve lehet konkrét, gyakorlatias és elvont, absztrakt, elméleti jellegő. Ebbıl kifolyólag az információ felvétele alapulhat a megtapasztaláson, vagy pedig a gondolkodáson. Az információfeldolgozás során a tanuló lehet aktív alkalmazó, de lehet megfigyelı szemlélıdı, megértésre törekvı is. E két dimenzió mentén Kolb négyféle tanulási stílust különít el (1. ábra), melyekhez igen eltérı tanulási módszerek és attitődök tartoznak. E tanulási stílusok az alkalmazkodó (konkrét információk aktív alkalmazó jellegő feldolgozása), vagy más szóval cselekvésorientált (bal felsı síknegyed), divergens (konkrét információk alapos megfigyelésen és megértésen nyugvó feldolgozása), vagy másként érzékelésorientált (jobb felsı síknegyed), asszimiláló (absztrakt információk megfigyelésen és

8 8 megértésen alapuló feldolgozása), vagy gondolkodás centrikus (jobb alsó síknegyed) és végül konvergens (absztrakt információk aktív alkalmazó jellegő feldolgozása), másként kifejezve tervezés centrikus. Most pedig lássuk ezek legfontosabb jellemzıit. 1. Alkalmazkodó tanulási stílus E tanulási stílussal rendelkezı tanuló fı erıssége a váratlan szituációkban meghozott, többnyire jó döntés. Ilyenkor könnyen átlátja a megoldandó problémát, képes mozgósítani a már korábban megszerzett tudását. A bizonytalan feladatmegoldási szituációkban szeret kockáztatni. Próbálkozásai, kísérletezgetései során szereti a korábban megszerzett és megértett feladatmegoldási terveket továbbfejleszteni, tökéletesíteni (fejlett kritikai gondolkodással rendelkezik), ezek alapján próbál új feladatokat megoldani. Az asszimiláló tanulóval ellentétben, ha az elmélet és a gyakorlat ellentmond egymásnak, akkor ı inkább az utóbbiban bízik, és az elméletben keresi a hibát. Igazi tevékenység-orientált ember. A problémamegoldás során az ösztönös, megérzésen alapuló módszereket (intuíció) részesíti elınyben, ez sokszor a próba-szerencse módszer (próbálkozás, találgatás) alkalmazását jelenti. Jó kapcsolatokat ápol az osztálytársaival, ha nem tud megoldani egy feladatot, vagy nem ért egy tananyagrészt, akkor inkább elfogadja a témában jártasabb társa véleményét, mint a sajátját. Gyakori kérdése a Felvéve, Feltéve hogy?. 2. Divergens tanulási stílus E tanulási stílussal rendelkezı tanulóra az igen erıs képzelıerı, újítószándék és ötletgazdagság a jellemezı. A rugalmas gondolkodás révén képes új elméletek kidolgozására, továbbá a problémaszituáció különbözı nézıpontokból való vizsgálatára, ami nagyban elısegíti azok eredményes megoldását. Igazi kultúrlény, aki érdeklıdik az emberi kapcsolatok és a mővészetek iránt, szereti a társakkal való együttmunkálkodást, együttmőködést. Leginkább a tanári elıadást, és a magyarázatot preferálja, továbbá könnyen tanul az osztálytársaival való együttmunkálkodásból is. Az induktív gondolkodás jellemzı rá, amikor is több feladat megoldása által ill. kísérletek révén szerzett tapasztalatokból jut el az általános törvényszerőségek felismeréséhez. Leginkább a saját tapasztalataiban bízik, és jól tudja összekapcsolni azokat a már korábban megszerzett tudásával. Kedvenc kérdése a Miért? 3. Asszimiláló tanulási stílus Az asszimiláló tanulási stílussal rendelkezı tanuló erıssége az elvont, elméleti feltételezések, teóriák, modellek felállítása, azonban azok gyakorlati megvalósítása, kipróbálása már nem igazán tartozik az erısségei közé. Fontos számára, hogy az általa kigondolt elképzelés

9 9 logikus és több oldalról nézve is bizonyított legyen. Abban az esetben viszont, ha ez az elképzelés nincs összhangban a gyakorlattal, a tapasztaltakkal, akkor a hibát az utóbbiban keresi. Igazi elméleti ember, gyakori kérdése a Milyen?, Micsoda?. Szereti az induktív gondolkodás és a megfigyelés tapasztalatait, eredményeit egységes rendszerbe foglalni. Induktív gondolkodás az, amikor több feladat megoldásából, a kísérletek, kísérletezgetések során szerzett tapasztalatokból jutunk el az általános törvényszerőségek felismeréséhez, a következtetések levonásához. Értékeli a lépésrıllépésre elırehaladó logikus gondolkodást, melynek során felhasználja a legapróbb részleteket is. Szereti az osztályközösségben való munkát, tanulást. Igazi elméleti ember, gyakori kérdése a Milyen?, Micsoda?. 4. Konvergens tanulási stílus E tanulási stílussal rendelkezı tanuló igazi mőszaki ember, aki mindig a realitások talaján állva vizsgálja a dolgok (berendezések, gépek, eszközök stb.) mőködésének okait. Kedvenc kérdése a Hogyan mőködik?. Elınyben részesíti a logikus gondolkodást, melyet a gyakorlati tevékenységek végzése során bontakoztat ki leginkább. Gyakorlati, kézzel fogható tapasztalatokon nyugvó adatokat használ ahhoz, hogy kiépítse saját tudásrendszerét. Az ítéletalkotás során csak a konkrét dolgokra koncentrál, míg a pontatlan, bizonytalan ismereteket nem igazán szereti. Élvezi a problémaszituációkat, igazi döntéshozó. Képes a problémák megoldására koncentrálni, végiggondolja, majd meg is oldja azokat. A deduktív gondolkodás jellemzı rá, vagyis az órán megfogalmazott általános ismereteket, törvényeket, szabályokat könnyen alkalmazza konkrét szituációkban, feladatmegoldások során. Pragmatista, érdeklıdési köre szők, gondolkodása kevésbe rugalmas, mint divergens társáé. Az emberekkel, osztálytársakkal való kapcsolatok nem igazán tartoznak az erısségei közé. Kedvenc kérdése a Hogyan mőködik?. A Kolb-féle modell értelmében csak viselkedésünk bizonyos szempontból elfogulatlan megfigyelése révén tudjuk legpontosabban megítélni saját tanulási attitődünk sajátosságait. Vagyis a modell a tanulási folyamatoknak csak leíró sémáját adja, nem foglalkozik azzal, hogy a tapasztalatok értékelése végül is milyen jelleget ad a tanulási folyamatnak. Éppen ezért a tanulási stílus vizsgálatot ki kell egészíteni a tanulás más dimenzióinak mérésével is. Vizsgálatunk során mi erre is kitértünk. 2. A mérıeszköz A tanulási stílus vizsgálat során használt mérıeszköz A változat: tanulási stílus, tanulási szokások, pályaorientáció - a Kolb McCarthy teszt alapján készült (Kolb, 1984; McCarthy, 1996), de messzemenıen

10 10 figyelembe veszi a magyar középiskolában tanuló diákok tanulási sajátosságait is. Éppen ezért a kérdıív kidolgozásába bevontuk az FPPTIben dolgozó szaktanácsadókat és pedagógiai szakértıket is. A kérdıív kitöltése során a tanulóknak rangsorolniuk kellett (2. ábra) az egyes feladatokban (összesen kilenc feladat volt, A-I.) szereplı négy állítást: Adj magas minısítést (4) annak a válasznak, amelyik a legjobban, és alacsony minısítést (1) annak, amelyik a legkevésbé jellemzı a tanulásodra!. Jó néhány tanuló a kiemelés és az aláhúzás ellenére nem olvasta el kellı figyelemmel az útmutatót, és nem nézte meg a mintapéldát, mert ugyanazt a minısítést ( ) többször is szerepeltette az adott feladaton belül, holott csak egyszer lett volna szabad. Így e tanulók tanulási stílusát nem tudtuk meghatározni. A kérdıívek kiértékelése során kigyőjtöttük az egyes tanulási szakaszokhoz, részfolyamatokhoz (konkrét tapasztalatok szerzése - KT, elmélkedı megfigyelés, megértés - EM, absztrakt fogalmak létrehozása - EF, aktív kísérletezés, alkalmazás új szituációban - AK) tartozó minısítési értékeket. Mindegyik részfolyamathoz csak hat meghatározás tartozik, így az ezekre adott tanulói minısítési értékeket összegeztük. Például a KT értéke úgy adódik, hogy a B, C, D, E, G, H feladatok a) meghatározásainál szereplı minısítési értékeket összegezzük. A rangskála elméletileg 6 és 24 közötti értéket vehet fel (terjedelem). E skálát a közel ezer tanuló eredményét figyelembe véve, mind a négy részfolyamat esetében három nem azonos nagyságú tartományra osztottuk fel. (Az egyes tartományokba esı tanulók száma megegyezik.) Ennek alapján értékeltük az egyes tanulási részfolyamatok fejlettségi szintjét: alacsony (6-hoz közeli érték), közepes, magas (24-hez közeli érték). A. feladat (részlet a kérdıívbıl) Az általad adott minısítések a. Alaposan meggondolom, hogy mi az, amit megtanulok és mi az, amit nem. b Tanuláskor megfontoltan közelítek a leckéhez. Vigyázok, nehogy túlságosan elmélyedjek benne. c Szeretek elmélyedni, belemerülni a tanulásba. Mindent alaposan átnézek, tanulmányozok. d Akkor tanulok a legeredményesebben, ha a tananyagnak van a gyakorlati életben is hasznosítható, kézzel fogható eredménye. 2. ábra Részlet a Kolb-McCarthy féle tanulási teszt magyar változatából Mindezek után lássuk az egyes tanulási szakaszokhoz tartozó pontszámok jelentését! 1. A konkrét tapasztalatok szerzésének részfolyama (KT) Amennyiben ez a minısítés magas (a 3. ábrán kétpont-vonallal jelölve), akkor a tanuló könnyebben tanul a konkrét tapasztalatai alapján, ugyanakkor megbízik a mások véleményében is. Minden egyes dolgot szeret elkülönülten kezelni, viszont nehezen ismer fel olyan elméletet, törvényszerőséget, összefüggést stb., amely által az adott feladat, probléma vagy kérdés megoldható, ill. megválaszolható lenne. Az ilyen

11 11 helyzetekben inkább a saját megérzéseire (intuícióira) támaszkodik, mint sem a logikus gondolkodásra. A korábban sikeresen megoldott feladatok, gyakorlatok során szerzett tapasztalatai alapján már ı is eredményesen old meg újabb feladatokat. Kevésbé erıssége a problémák lépésrıl-lépésre történı, alapos megközelítése, a fogalomalkotás, a dolgok elmélet útján való leírása. Kevésbé fogadja meg a témában jártas barátai, osztálytársai ill. felnıttek tanácsait, javaslatait, ellenben jól tud tapasztalatot cserélni olyan tanulókkal, akiknek ugyanez a tanulási fázisa a domináns. Jó empatikus képességgel rendelkezik. 2. Megfigyelési, megértési részfolyamat (EM) Amennyiben ez a minısítési érték magas (a 3. ábrán szaggatott vonallal jelölve), akkor a tanuló a tanulás során nagy súlyt fektet a problémamegoldás során felmerült ötletek alapos megvizsgálására és megértésére. Elıfordul, hogy ösztönszerően jön rá bizonyos feladatok megoldására. Szereti a dolgokat többféle nézıpontból is megvizsgálni, valamint a dolgok értelmét keresni. Amikor véleményt formál inkább a saját gondolataira, megérzéseire támaszkodik, értékeli a megfontolt, elfogulatlan, alaposan kiértékelt ítéletalkotást. A tanuló számára a dolgok mélyreható megértése jóval fontosabb, mint azok gyakorlatban való kipróbálása. Sokkal inkább a dolgok mögötti törvényszerőséget keresi (szereti megérteni a dolgokat), mint sem az így feltárt elméletek, feltételezések gyakorlati kipróbálását. Inkább óvatos, tartózkodó, megfontolt személyiségnek tekinthetı.

12 12 25 KT AK 0 EM EF 3. ábra A tanulási folyamat szakaszainak dominanciája 3. Fogalomalkotási, gondolkodási részfolyamat (EF) Amennyiben a tanuló erre a komponensre magas minısítési pontszámokat adott (a 3. ábrán pontozott vonallal jelölve), akkor a tanulás során nagy hangsúlyt fektet a dolgok mélyreható elemzésére, a logikus ill. racionális gondolkodásra. Hangsúlyozza a gondolkodás fontosságát a megérzéssel, az intuícióval szemben; a kiérlelt, igényes, alapos megközelítés fontosságát a kreatív, újszerő megoldások keresésével szemben. Erıssége a rendszert alkotó szisztematikus tervezés, az elvont szimbólumrendszer, jelrendszer alkalmazása, továbbá a kvantitatív elemzés. Erıssége a precizitás, a pontosság és az alaposság. A problémamegoldás során elınyben részesíti a felmerült ötletek szigorú, fegyelmezett, részletekbe menı kiértékelését, a világos fogalomrendszert. A tanulás során a tanuló a jó tanulmányi eredménnyel rendelkezı társai tanácsát elfogadja, de a velük való tartósabb együttmőködést nem igazán erılteti. 4. Az új szituációkban való alkalmazás, a kísérletezés szakasza (AK) Amennyiben ez a minısítési érték magas (a 3. ábrán pontvonallal jelölve), akkor a tanuló a tanulás során nagy hangsúlyt fektet a tanultak gyakorlatban való kipróbálására, a kísérletezésre. Ilyen lehet például valaminek a megtervezése, gyakorlati megvalósítása, összeszerelése, kivitelezése, javítása. Vonzódik ahhoz, ami mőködik (háztartási gépek,

13 13 jármővek, mőszaki berendezések), jobban érdekli a tevékenykedés, a bütykölés (szerelés, javítás), mint a megfigyelés, az elmélkedı, elmélyült megértés. Egyszóval gyakorlatias, cselekvés-centrikus ember. Erıssége a dolgok aprólékos tökéletesítése, kimunkálása. Kész kockáztatni is azért, hogy elérje céljai megvalósítását. Szereti látni, hogy tevékenységének kézzel fogható gyakorlati eredménye van. Nem szereti a passzív tanulási szituációkat, amikor is sok elméleti tananyagot kell elsajátítani. Nem igazán szereti a bonyolult elméleti tananyagot. Inkább aktív, társaságkedvelı, fogékony személyiség. A 3. ábrán a vastag folytonos vonal olyan tanuló eredményeit mutatja, akinek két szakasz minısítési értékei is magasak, vagyis két tanulási részfolyamata is dominánsnak tekinthetı. A mind a négy szakaszra adott közepes minısítési érték egy csúcsán álló négyzettel ábrázolható (a 3. ábrán vékony folytonos vonallal ábrázolva). 3. Eredmények A vizsgálatban 42 budapesti középfokú oktatási intézmény vett részt, 35 szakközépiskola 19 szakmacsoportban, és 7 gimnázium. A vizsgálatban résztvevı 19 szakmacsoportot általában osztály, míg a 4, 6, ill. 8 évfolyamos gimnáziumokat 4, 2, ill. 1 osztály képviselte. A mérésben mindösszesen fı 9. évfolyamos tanuló vett részt, ebbıl sajnos 318 tanuló hibásan töltötte ki a kérdıívet. Kitöltetlen kérdıívet nem kaptunk. Alapvetı hiba volt, hogy a mintapélda és a kitöltési útmutató ellenére a tanulók közel 25%-a a kérdıív több meghatározására is ugyanazt a minısítési értéket adta, így az ı eredményeiket a kiértékelés során nem tudtuk figyelembe venni. Ez a viszonylag magas szám érdemben befolyásolta a kapott eredmények általánosíthatóság és a mérıeszköz standardizálását. E probléma kiküszöbölésére a es vizsgálatnál nagy hangsúlyt kell fektetni. Alkalmas megoldásnak tőnik az online mérés, ahol beállítható, hogy a tanuló egy minısítési értéket csak egyszer adhasson ki. Ezek elırebocsátása után térjünk rá a kapott eredmények bemutatására és értelmezésére, melyeket a közremőködı valamennyi iskolának osztályonként összesítve küldtünk meg. A 4. ábrán látható összefoglaló táblázatban megadtuk az egyes tanulók tanulási részfolyamatokra (KT, EM, EF, AK) adott rangskála-értékeinek összesített eredményeit, majd összevetettük a kétféle információtípus (konkrét, gyakorlatias, megtapasztaláshoz köthetı absztrakt, elméleti jellegő, gondolkodás általi) észlelése szempontjából meghatározó EF-KT, ill. a kétféle információfeldolgozási módhoz (aktív, alkalmazó, kísérletezı jellegő megfigyelı, megértésre törekvı) tartozó AK-EM értékeket. A különbségekre kapott pozitív érték a fogalomalkotás, a gondolkodás, ill. a megszerzett tudás új szituációkban való alkalmazásának dominanciáját,

14 14 míg a negatív érték a konkrét tapasztalatok szerzésének, ill. a megfigyelésnek, megértésnek az elsıdlegességét jelenti. Tanulási stílus megállapítása a David Kolb féle teszt alapján Iskola: Xyz Középfokú Oktatási Intézmény 9.o. Naplóbeli sorszám KT EM EF AK AK-EM EF-KT KT EM EF AK Tanulási stílus magas alacsony alacsony közepes Alk alacsony közepes magas magas Konv magas magas közepes alacsony Div magas alacsony alacsony magas Alk közepes magas alacsony közepes Div alacsony alacsony magas magas Konv közepes magas magas alacsony Assz. Átlag: 17,57 12,14 15,71 16,29 4,14-1,86 Max: Min: ábra A tanulási stílus vizsgálatra kapott eredmények numerikus megjelenítése (részlet) AK (Új szituációban való alkalmazás) Értékek Total Kommulatív Gyakoriság gyakoriság Gyakoriság [%] [%] 4,4,4 6,6 1,1 22 2,3 3,4 35 3,7 7,1 49 5,2 12,4 88 9,4 21, ,9 33, ,9 46, ,2 59, ,8 72, ,6 84,2 71 7,6 91,8 49 5,2 97,0 18 1,9 98,9 5,5 99,5 3,3 99,8 2,2 100, ,0 5. ábra Az AK mintaterjedelmének gyakoriság eloszlása Abszolút értékben minél nagyobb értékeket kapunk, annál meghatározóbbak, míg minél kisebb értéket annál kevésbé dominánsak a tanulási folyamatnak az adott szakaszai. E szakaszok fejlettségének jellemzésére használt alacsony, közepes, magas minısítést a 938 tanuló által helyesen kitöltött kérdıív eredményei alapján a mintaterjedelem harmadolása révén állapítottuk meg.

15 15 Az 5. ábra az AK mintaterjedelmének gyakoriság eloszlását mutatja numerikusan, míg a 6. ábra a KT eloszlását grafikusan. A harmadoló pontokat kiemelten jelöltük. Az ábrából leolvasható, hogy a tanulók egyharmada a mintaterjedelem egy szők tartományára esik. Mint azt a 7. ábrán látható leíró statisztikai adatok is jól mutatják ez gyakorlatilag mind a négy tanulási szakaszra igazak. 6. ábra A KT mintaterjedelem gyakoriság eloszlása A 8. ábra egy osztály esetében minden egyes tanulóra összesítve ábrázolja a tanulási folyamat egyes szakaszainak dominanciáját. Látható például, hogy a 19-es jelő tanuló erıssége a tapasztalatszerzés, míg a 14- es jelőé a gondolkodás, ugyanakkor a 19-es jelő gyengébb a gondolkodás, míg a 14-es jelő a tapasztalatszerzés terén. Nyilvánvaló, hogy e tanulók EF KT értékei elıjelben is eltérı értéket fognak mutatni. Mindkét tanuló a 2. pontban leírtak alapján értelmezni tudja a saját tanulási folyamatának domináns és kevésbé domináns szakaszához (KT, ill. EF) tartozó meghatározásokat. Az osztályban tanító pedagógusok pedig átfogó képet kaphatnak az egyes tanulók tanulási folyamatbeli erısségeirıl és

16 16 gyengeségeirıl, melyet a tananyag-feldolgozás során is figyelembe vehetnek. EF AK KT EM A vizsgálatban részt vettek száma Átlag 15,65 15,70 16,16 12,94 Medián Módusz Szórás 2,778 2,765 2,869 2,753 Ferdeség -0,133-0,094-0,299 0,342 A ferdeség hibája 0,080 0,080 0,080 0,080 Csúcsosság 0,016-0,253 0,104 0,173 A csúcsosság hibája 0,160 0,160 0,160 0,160 Terjedelem Minimum Maximum Százalékok 33,33% ,67% ábra A tanulási szakaszok adatainak leíró statisztikái Xyz Középfokú Oktatási Intézmény 9.o. KT A tanulási folyamat szakaszainak ábrázolása 25 Tapasztalatszerzés 20 A tanulók naplóbeli sorszáma: Cselekvés 5 Megfigyelés-megértés 16 AK 0 EM EF Fogalomalkotás-gondolkodás 26

17 17 8. ábra A tanulási folyamat szakaszainak ábrázolása a minısítési értékek összesítése alapján (részlet) A vizsgálat következı fázisában az egyes tanulási stílusok meghatározása következik az információ felvétele, észlelése (gondolkodás tapasztalás) és annak feldolgozása (alkalmazás megértés) dimenziójában. Ehhez pedig elı kell állítani az EF-KT és az AK-EM különbségeket (4. ábra). Valamennyi kísérleti személy ezen értékeinek figyelembevételével a gyakoriságértékek felezıpontjai kitőzik a tengelyek metszéspontját (9. ábra, 10. ábra). Ez a 9. évfolyamosoknál EF-KT=-1-re és AK-EM=+3-ra adódott. 9. ábra Az EF - KT mintaterjedelmének gyakoriság eloszlása Az EF-KT és AK-EM koordinátarendszer négy síknegyedet határoz meg, melyekhez különbözı tanulási stílusok tartoznak. E tanulási stílusok alapvetı jellemzıit korábban megadtuk. Az alkalmazkodó tanulási stílus az (AK-EM)>+3 és az (EF-KT)<-1, a divergens tanulási stílus az (AK- EM)<+3 és az (EF-KT)<-1, az asszimiláló tanulási stílus az (AK-EM)<+3

18 18 és az (EF-KT)>-1 és a konvergens tanulási stílus az (AK-EM)>+3 és az (EF-KT)>-1 síknegyedbe esik. Minden egyes tanulónál az összetartozó (AK-EM;EF-KT) pontokat a koordinátarendszerben ábrázoltuk (11. ábra). Az így kapott pont koordinátarendszerbeli helye adja a tanuló tanulási stílusát. Ez alapján jól látható az osztály domináns tanulási stílus szerinti megoszlása, ezáltal megkönnyítve a releváns oktatási módszerek megválasztását. Azon tanulóknál, akiknél bizonytalan a tanulási stílus besorolása (a 12. ábrában a pont valamelyik tengely közelébe esik, vagy éppen ráesik), ott célszerő fél év múlva a vizsgálatot megismételni. Ez általában a tanulók 15-20%-át érinti. 10. ábra Az AK - EM mintaterjedelmének gyakoriság eloszlása Nem gyızzük hangsúlyozni (és ezt tanulóikban is tudatosítsuk), itt nincs rossz tanulási stílus, persze jó sem. A tanulókat arról kell meggyıznünk, ha felismerik saját tanulásuk sajátosságait, akkor az kellı alapul szolgálhat a hiányosságok leküzdésében, az erısségek kiaknázásában, végeredményben eredményesebbek lesznek a tanulás során. A tanulási stílus kihat a majdani munkavégzésre is. David Kolb elmélete szerint egy bizonyos szakterület eredményes mővelését elısegíti, ha az

19 19 közel áll az adott tanulási stílushoz. Másként fogalmazva, a tanulási stílusból lehet következtetni az egyénnek leginkább megfelelı munkaterületre, szakmacsoportra. Éppen ezért használják a Kolb-féle kérdıívet mások mellett a pályaválasztási tanácsadás során. Éppen ezért elgondolkodtató az a hazai gyakorlat, hogy a pályaválasztás során a gyerekeket általában két szempont vezérli: a szülıi elképzelés, ill. elvárás és a divatszakmák köre. Sokszor olyan szakmát erıltetnek így a gyermekre, amelynek elsajátítása során a nem releváns tanulási stílus miatt már eleve hátrányos helyzetbıl indul, és a szakmai életút során gyakran változtat munkahelyet, munkakört. Tanulási stílus megállapítása Xyz Középfokú Oktatási Intézmény 9.o. Alkalmazkodó tanulási stílus 11; Divergens tanulási stílus 6; ; AK-EM ; ; ; 6 Konvergens tanulási stílus 5; 11 EF-KT Asszimiláló tanulási stílus 11. ábra A vizsgált osztály tanulási stílusának megállapítása A tanulási stílust illetıen bizonyosabbat csak azoknál a tanulóknál mondhatunk, akiknek az (AK-EM; EF-KT) pontértéke a tengelyektıl távolabbra esik, és a kérdıívet kellı körültekintéssel töltötték ki. 4. Elemzések, megállapítások A kapott eredményeket megvizsgáltuk a tanulók neme, szakmacsoportja és szakterülete szerint is. Megállapítható, hogy az egyes tanulási szakaszok gyakoriság eloszlása nem különbözik jelentısen a fiúk és a lányok esetében, vagyis megállapítható, hogy nincs alapvetı eltérés a két nem között a Kolb által definiált tanulási részfolyamatok dominanciájában. A legjelentısebb különbség az AK értékek viszonylatában mutatkozik. A 12. ábra az adott részfolyamat leíró statisztikai értékeit, míg a 13. ábra a mintaterjedelem

20 20 gyakoriság eloszlását mutatja. (Mind a fiúk, mind pedig a lányok esetében a színekhez tartozó sorszámok a diagramok alatt balról jobbra növekednek.) Megvizsgáltuk a kapott eredményeket a tanulók szakmacsoportja szerint is. A 14. és 15. ábrát összehasonlítva jól látható, hogy szinte valamennyi szakmacsoportnál a konkrét tapasztalatok szerzése dominánsabb információszerzési mód, mint a fogalomalkotás. Kivéve az elektrotechnika-elektronika (6) és a mezıgazdaság (20) szakmacsoportot, ahol pont ellentétes a dominancia. A konkrét tapasztalatszerzés részfolyamata az oktatás (3) és az élelmiszeripar (21) szakmacsoportban a legfejlettebb, míg az elektrotechnika-elektronika (6) szakmacsoportban a legfejletlenebb. Az oktatás (3) és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakmacsoportokban a tanulók KT részfolyamatra vonatkozó minısítési értéke a legszélesebb skálán mozog. Az AK értékek leíró statisztikái fiúk lányok A vizsgálatban részt vettek száma Átlag 15,42 16,02 Medián Módusz Szórás 2,808 2,683 Ferdeség -0,059-0,109 A ferdeség hibája 0,110 0,116 Csúcsosság -0,527 0,125 A csúcsosság hibája 0,219 0,232 Terjedelem Minimum 8 8 Maximum ábra Az AK értékek leíró statisztikái

A TANULÁS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉ- NYEZŐK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK KÖ- RÉBEN

A TANULÁS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉ- NYEZŐK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK KÖ- RÉBEN 130 TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A TANULÁS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉ- NYEZŐK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK KÖ- RÉBEN BEVEZETÉS A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

Részletesebben

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Szakmai alapozó mérések alkalmazási lehetıségei a szakképzésben tanító pedagógusok számára

Szakmai alapozó mérések alkalmazási lehetıségei a szakképzésben tanító pedagógusok számára Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. Budapesti Mőszaki Fıiskola Tanárképzı és Mérnökpedagógiai Központ 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tóth

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint 1.) Négyosztályos gimnázium (általános tantervő) Kód: 01 a) Oktatott idegen nyelvek:

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

1. Az érintettek köre:

1. Az érintettek köre: Tehetséggondozó mőhelyfoglalkozások tanulóknak Pesterzsébeti Tudorkák (humán) és Okostojások (reál) klubja Területek: nyelvi, logikai, mőszaki, téri, természeti, interperszonális A Pesterzsébeti Pedagógiai

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

FELNİTTOKTATÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

FELNİTTOKTATÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ nexonedu Oktatási és Vizsgaközpont 1138 Budapest, Váci út 186. Tel: 4655-135 Fax: 4655-103 E-mail: nexon@nexon.hu Nyilvántartási szám: 01-0260-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1065

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

késıbbi önértékelés forrása pedagógiai ars poetica, egyéni fejlesztési terv, kettéosztott napló: saját reflexiók 1. kettéosztott napló:

késıbbi önértékelés forrása pedagógiai ars poetica, egyéni fejlesztési terv, kettéosztott napló: saját reflexiók 1. kettéosztott napló: 1.számú melléklet: Bemeneti hallgatói térkép Személyes kompetenciák Pontos önértékelés: Legyen tisztában értékeivel és gyengeségeivel! Önkontroll: Legyen képes hátráltató érzelmeinek és impulzusainak kordában

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ:

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PEDAGÓGIAI TUDÁS FELTÁRÁSÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERE 1. INTERJÚ Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer.

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A modul programja. BA reflektív írásmő és gyakorlat modul. A modul részletes leírása

A modul programja. BA reflektív írásmő és gyakorlat modul. A modul részletes leírása 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (24) BA-RIM-GY BA reflektív írásmő és gyakorlat modul A modul a Szociális munka BA képzés komplex moduljának egyik modulja, mely

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet 1.4 Szakterület Kommunikációtudomány

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Gyógypedagógia szakterület programja. Fıvárosi Pedagógiai Napok. 2009. november 17. kedd

Gyógypedagógia szakterület programja. Fıvárosi Pedagógiai Napok. 2009. november 17. kedd Gyógypedagógia szakterület programja Fıvárosi Pedagógiai Napok 2009. november 17. kedd Idıpont -tól, -ig 14 00 14 15 Tantárgy/ terület Az EGYMI mőködése, a segítı szakemberek tevékenysége Tevékenységforma/

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás)

A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás) FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás) 1. Elızetes megjegyzések A 173 oldalas A középiskolai munka néhány mutatója

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010.

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. TANÉVBEN 1. Intézményi minıségirányítási munkacsoportunk 4+1 fıvel mőködik.

Részletesebben