FEJÉR MEGYEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJÉR MEGYEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV"

Átírás

1 Mőszaki és Számítástechnikai Tanácsadó Szolgáltató Bt. FEJÉR MEGYEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Budapest augusztus Felülvizsgálva: Készítette: VarSoft Bt. Ügyvezetı: Várkonyi Sándorné környezetvédelmi szakmérnök hulladékágazatos felülvizsgálati szakértı Cím: H-1117, Budapest, Fehérvári út 28. Tel.: (361) Fax: ISO 9002 Tanúsítva

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 4 II. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 6 II.1 A hulladékgazdálkodás célrendszere 6 II.2 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete [1] 7 II.3 A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása és célkitőzései 9 II.3.1 Szennyezett területek, régi lerakók 10 III. MEGYEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 19 III.1 Általános jellemzık, fogalmak 19 III.2 A térség hulladékgazdálkodási rendszere 21 III.3 A jelenlegi helyzet miatt felmerülı konkrét problémák 28 III.4 Célok 29 III.4.1 Általános célok 29 III.4.2 Konkrét célok 29 A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései 32 III.5 Kapcsolódás a hatályos EU szabályozáshoz 32 III.6 A nem veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó jogi szabályozások és nemzeti stratégia a hulladékgazdálkodás terén 35 III.7 Hazai szabályozás 37 III.8 Kapcsolódás az országos és regionális célokhoz 43 IV. A TÉRSÉG JELENLEGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETE 45 IV.1 Települési szilárd hulladékkezelés 45 IV.2 Keletkezı hulladék mennyisége és összetétele 51 IV.3 Javaslat a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésére 52 IV.4 A győjtés-szállítás rendszere 58 IV.5 Célgépek, tulajdonviszonyok 58 IV.6 Települési folyékony hulladék 64 Varsoft Bt. 2

3 IV.6.1 A szennyvíziszap kezelési gyakorlat 68 IV.6.2 A szennyvíziszapok elhelyezésének módozatai 68 IV.6.3 Termelési folyékony hulladék 69 IV.7 Ipari hulladékok 74 IV.8 Inert, vagy építési, bontási hulladékok 91 IV.9 Égetés 98 IV.10 Programok a kiemelt anyag- és hulladékáramok területén 99 V. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER STRATÉGIÁJA 117 V.1 Beruházási költségek összesítése: 134 V.2 Megjegyzések az egyes változatokhoz 137 V.3 Összefoglaló pénzügyi táblázat 137 VI. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK 138 VII. A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS TUDATOSSÁG ERİSÍTÉSE 140 VIII. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK 142 IX. VESZÉLYES HULLADÉKOK 159 X. TÁMOGATÁSI RENDSZER 165 XI. NEMZETI KÖRNYEZEGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM 169 XII. SWOT MÓDSZER SZERINTI HELYZETÉRTÉKELÉS 170 XIII. FELHASZNÁLT IRODALOM 172 XIV. ÁBRAJEGYZÉK 256 XV. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 256 Varsoft Bt. 3

4 I. BEVEZETÉS Fejér Megyei Önkormányzat Közgyőlése 176/2001. (XI.22.) K.h. számú határozatában megbízást adott a VarSoft Mőszaki és Számítástechnikai Tanácsadó, Szolgáltató Bt. nek Fejér megye Hulladékgazdálkodási tervének elkészítésére. A tanulmányterv célkitőzése megyei szintő integrált hulladékgazdálodási rendszer kialakítása a évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény, (továbbiakban Hgt.) az EU jogszabályok és a Nemzeti Környezetvédelmi Program iránymutatásával, amely szervesen kapcsolódik a Közép-Duna-Vidéki Régió hulladékgazdálkodási rendszeréhez. A Hgt sa rendelkezik a hulladékgazdálkodási terv készítésérıl és meghatározza tartalmi elemeit. A Hulladékgazdálkodási tanulmányterv bemutatja az Országos Hulladékgazdálkodási Terv vitára bocsátott tervezetének azon részeit, amely irányt mutat a régió és a megyei hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez. Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer irányelvei: a keletkezı hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése a környezetkímélı újrahasznosítás és újrafelhasználás, a környezetkímélı hulladéklerakás és kezelés Az egyes területek súlya a helyi társadalmi, gazdasági, ipari, mezıgazdasági hulladéktermelés mértékétıl és a hulladék összetevıitıl függ. A terv fıbb fejezetei Bemutatjuk a Közép Duna Vidéki Régió hulladékgazdálkodási rendszerét, -amelybe Fejér megye is beletartozik,- mivel a térségi lerakók használata és a szolgáltatók mőködési területe túlnyúlik a megyehatáron ezért komplex módon kívántuk a tervet kezelni. A jelenlég még tervezetként kezelendı Országos Hulladékgazdálkodási Terv régiókra javasolja kidolgozni a rendszert. Az EU által támogatott ISPA program is régiókra kidolgozott tervekhez nyújt támogatást. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének stratégiájához három változatot dolgoztunk ki. A szelektív hulladékgyőjtés jelenlegi kezdeményezéseit táblázatos formában ismertetjük. A hulladékgazdálkodási terv a rendszerhez tartozó települések adatait, a hulladékok mennyiségét, a régióban mőködı lerakók jellemzıit, a szolgáltatást végzı cégeket és eszközállományát mutatja be. A folyékony hulladékkezelést a rendelkezésünkre álló adatok alapján ismertetjük. A csomagolási, termelési, veszélyes hulladékkezelés jelenlegi helyzetére és feladataira is kitérünk. Javaslatot teszünk a környezettudatos szemlélet további fejlesztésére. Bemutatjuk a közgazdasági eszközöket, amelyek a kitőzött célt segítik megvalósítani. Varsoft Bt. 4

5 A SWOT módszer segítségével jellemezzük a megye hulladékgazdálkodását. Adatforrások A feldolgozásra került adatok: a kérdıíves önkormányzati adatokból, a szolgáltatók adatközléseibıl, helyszíni szemrevételezésbıl valamint a felhasznált irodalomjegyzékben feltüntetett anyagok alapján lettek összesítve. Varsoft Bt. 5

6 II. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A hosszú távon fenntartható fejlıdés biztosításának alapvetı feltétele a természeti erıforrásokkal való takarékos bánásmód, ami magában foglalja a nem megújuló erıforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékő terhelését. A magyar környezet-politika fenntartható fejlıdést elısegítı, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben rögzített elveit és céljait a hulladékokkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) határozza meg. Így a természeti erıforrások fenntartható használata érdekében támogatja a hulladékképzıdés megelızését biztosító anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentı hulladékot eredményezı anyagfelhasználást, másodsorban a képzıdı hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítását, végül a nem hasznosuló hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelı, hasznos területeket igénybe vevı hulladéklerakás minimalizálását. II.1 A hulladékgazdálkodás célrendszere Hulladékképzıdés megelızése, keletkezı hulladékok veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás Biztonságos ártalmatlanítás 1. ábra A hulladékgazdálkodás célrendszere A célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodási törvény 33. -a összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozását írja elı. Az OHT-t a törvény 55. (6) bekezdése értelmében elfogadásra az Országgyőlés elé kell terjeszteni. Az OHT elfogadását 270 nappal követıen a Környezetvédelmi Felügyelıségek irányításával a területi tervezési statisztikai régiókra kiterjedı területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket KvVM rendelet hirdet ki. A területi tervek kihirdetését 270 nappal követıen a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási terveiket elkészíteni és helyi rendeletben kihirdetni, a megyei önkormányzatok az országos, területi és települési szintő hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban készíthetnek megyei szintő tervet. Az átfogó tervezési rendszert megalapozó elsı Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelıen elemzi a magyarországi hulladékképzıdés és kezelés mai helyzetét. Meghatározza az NKP tervezési periódusához igazodóan a Varsoft Bt. 6

7 2008. között elérendı célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Kijelöli a feladatokat mind a különbözı hulladék típusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, beleértve a hatósági, közigazgatási szervezetek, valamint az ipar a kereskedelem, mezıgazdaság és a szolgáltatások területén mőködök között. Az OHT célkitőzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van a tervezési idıszak alatt nagy valószínőséggel megvalósuló Európai Unióhoz történı csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történı igazodásra, a már harmonizált vagy késıbb harmonizálandó vonatkozó közösségi jogi szabályozás tartalmára, illetıleg a Környezet 2010: A jövınk a mi választásunk címő Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára. Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendı fıbb problémák: o magas hulladékképzıdési arány, ismét növekvı kezelendı mennyiség; o a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási szint, pazarló anyag- és energiagazdálkodás; o igen nagy a lerakás mértéke; o számos esetben nem megfelelı a hulladékkezelés, ebbıl következıen jelentıs az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat; o az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövetı magatartásnak a hiánya; o hiányos szabályozási rendszer, a hatékony szemlélet-formálási és szakmai útmutatási eszközök hiánya; o gyenge hatósági jogérvényesítés; o nem kielégítı hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenırzés hiányosságai). II.2 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete [1] Magyarországon évente közel 75 millió tonna hulladék képzıdik, amely magában foglalja a termelésbıl és elosztásból, valamint a fogyasztásból származó minden hulladékot, beleértve a mezıgazdaságból származó, többnyire a mezıgazdaságban felhasznált, visszaforgatott növényi maradványokat is. E mennyiség közel 5%-a veszélyes hulladék, míg a 95%-nyi nemveszélyes hulladékból közel 10%-ot tesznek ki az inert hulladékok (építési-bontási hulladékok egy része, valamint az építıanyag célú kitermelés hulladékai). Az ipari hulladékok közel 90%-át az erımővi és kohászati salakok, bányászati meddık és ipari szennyvíz- illetve vízkezelési iszapok adják. A fennmaradó mennyiség magában foglalja az ipari termelési hulladékokhoz hasonló jellegő, elosztásból (kereskedelem, szolgáltatások) származó hulladékokat is. A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok mintegy 85%-át a növénytermesztésben és erdıgazdálkodásban képzıdı növényi maradványok és az állattartásból származó trágyák teszik ki, amelyek a közel 100%-os mezıgazdasági visszaforgatás következtében a mezıgazdaság számára lényegében nem jelentenek hulladékot. A növényi maradványok és trágyák minél hatékonyabb visszaforgatását, mezıgazdasági felhasználását az agrárkörnyezetvédelmi program támogatja. A maradék 15%-nyi élelmiszeripari hulladék döntı hányadában szintén szerves hulladék, amelyek kezelését már a hagyományos hulladékkezelési módszerekkel kell megoldani. Varsoft Bt. 7

8 A települési hulladékok magukban foglalják a kb. 4,6 millió t települési szilárd hulladékot, amelynek mintegy 2/3-a származik a háztartásokból, míg 1/3-át az intézményekben, szolgáltatásokban és iparban keletkezı, a háztartási hulladékhoz hasonló, azzal együtt kezelt hulladékok adják. Mintegy 15 millió tonnára becsülhetı a települési folyékony hulladékok mennyisége, amely a csatornával és szennyvíztisztítóval nem rendelkezı települések csatornapótló, győjtı és ülepítı létesítményeibıl kerül összegyőjtésre. E mennyiséghez járul a települési szennyvizek tisztításából származó 0,5-0,6 millió tonna szennyvíziszap.[1., ] A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok illetve biomassza mintegy 85%-át a növénytermesztésben és az erdıgazdálkodásban képzıdı növényi maradványok és az állattartásból származó trágyák teszik ki. A növényi maradványok felhasználását a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program támogatja. A 15%-nyi élelmiszeripari szerves hulladék kezeléséhez az FVM irányításával induló Élelmiszeripari Környezetvédelmi Programnak kell segítséget nyújtania. A képzıdı évi 3,5-4,0 millió tonna veszélyes hulladék 1/5-ét a timföldgyártásból származó vörösiszap adja. Közel 1,5 millió tonna veszélyes hulladék a feldolgozóiparból származik, amelyen belül a legnagyobb mennyiséget a fémkohászati és fémfeldolgozási salakok és iszapok, valamint az ásványolaj-termékek feldolgozásából és felhasználásából származó hulladékok képviselik. További közel 1 millió tonnát tesznek ki az erımővek és a hulladékégetık égetési maradékai. Veszélyes hulladékok képzıdnek természetesen a mezıgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint a lakosságnál, illetve a szolgáltatásokban is. Növényi és állati eredető a veszélyes hulladékok mintegy10%-a, a települési szilárd hulladékoknak pedig 0,7-1,0%-a veszélyes. A hulladékok képzıdı mennyisége, millió t Hulladék típusa Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem-veszélyes 50,0 45,0 35,0 5,0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes 34,6 27,1 23,2 21,5 Települési szilárd 4,9 4,5 4,5 4,6 Települési folyékony 11,7 9,6 6,3 5,5 Települési szennyvíz iszap 0,3 0,4 0,5 0,7 Veszélyes 4,5 3,4 3,7 3,4 Összesen 106,0 90,0 73,2 40,7 Biomassza ** 37,0 41,0 28,0 Mezıgazdasági növényi maradványok nélkül 69,0 49,0 43,2 68,7 ** A biológiai körforgásba megközelítıleg teljes egészében visszakerülı mezı- és erdıgazdasági maradványok Varsoft Bt. 8

9 Veszélyes Települési szennyvíziszap 80 Települési folyékony Települési szilárd Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes A hulladéktípusok arányának változása millió t/év II.3 A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása és célkitőzései A hulladék kezeléséért, - (a Hgt. elıírásai alapján) a további kezelésnek megfelelı győjtéséért, hasznosításának és ártalmatlanításának megoldásáért - alapvetıen a hulladék termelıje, illetıleg mindenkori birtokosa felelıs. E felelısségének a jogszabályokban elıírt feltételek betartásával, a szennyezı fizet elvnek megfelelıen vagy maga elvégezte kezeléssel, vagy a maga elvégezte kezeléssel, vagy a kezelésre engedéllyel bíró kezelınek történı átadással egyben a kezelés költségeinek megfizetésével tesz eleget. Külön jogszabályokban meghatározott esetekben a hulladékkezelési felelısség illetıleg a költségek viselése a hulladékot eredményezı termék gyártóját terheli. A települési hulladékok esetében a lakosságot terhelı felelısség érvényesíthetısége érdekében a települési önkormányzatoknak a települési hulladékok kezelését biztosító közszolgáltatást kell szervezniük. A hulladékot begyőjtı, hasznosító és ártalmatlanító szervezetek tevékenységüket csak a környezetvédelmi hatóságok engedélyével kezdhetik meg és folytathatják, tevékenységükrıl és az általuk kezelt hulladékok mennyiségérıl és minıségérıl nyilvántartást kell vezetniük, és évente bejelentést tenniük a hatóságok számára. A Hgt. fıbb irányelvei Megelızés A hulladékok képzıdésének, illetve veszélyességének megelızése a képzıdı hulladékmennyiség csökkenésével jellemezhetı. Ez a csökkenés különösen a 90-es évek elsı felében inkább a gazdasági-termelési visszaesés következménye volt, mint a tudatos megelızési intézkedéseknek. Az ipari hulladékok esetében azonban a folyamatos iparszerkezet váltás, illetve az ezzel együtt járó termék- és technológiafejlesztés egyúttal kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék képzıdésével jár. A képzıdı települési szilárd hulladékok tömege a fogyasztás folyamatos bıvülése ellenére az utóbbi években alig változik, ami egyrészt a szilárd főtıanyag használat visszaszorulásának, másrészt a kis sőrőségő, de nagy térfogatú könnyőfrakció térnyerésének következménye. A Varsoft Bt. 9

10 települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkenése a bıvülı csatornázásnak és szennyvíztisztításnak, illetve a vízfogyasztás csökkenésének köszönhetı. A szennyvíziszap mennyisége ezzel párhuzamosan természetesen növekszik. Hasznosítás A képzıdı hulladékok hasznosítása nemzetközi összehasonlításban meglehetısen alacsony. Az ipari nem veszélyes hulladékok hasznosítása nem éri el a 30%-ot, a veszélyes hulladékoké a 20%-ot, míg a települési szilárd hulladékoknak csak közel 3%-a, a települési folyékony hulladékoknak és a szennyvíziszapoknak közel 40%-a kerül hasznosításra. Így összességében - a mezıgazdasági növényi maradványok visszaforgatását nem számítva - a hasznosítás mértéke a 30%-ot sem éri el. E teljesítmény elérését is csak a termékdíj-rendszer bevezetése tette lehetıvé, amelynek eredményeként a csomagolási hulladékok közel 35%-a, a hulladék akkumulátorok mintegy 95%-a (igaz, külföldön), a hulladék olajok 40%-a hasznosul. A termékdíj-rendszeren keresztül elkülönítetten kerülnek összegyőjtésre és kezelésre a gumiabroncs hulladékok, valamint a kiselejtezett hőtıgépek, illetve a hőtıfolyadékok döntı hányada. Ártalmatlanítás A képzıdı hulladékok jellemzı kezelése az ártalmatlanítás, ezen belül is a lerakás. Utóbbi aránya - a mezıgazdasági hulladékokat nem számítva - mintegy 57%. A hulladékok fizikokémiai, biológiai vagy termikus ártalmatlanítása (ez utóbbiba beleértve az energetikai hasznosítást is) együttesen alatta marad a 10%-nak, és ennek is több mint 1/3-át a szennyvíztisztítóban kezelt vagy csatornába eresztett folyékony települési hulladék adja. A veszélyes hulladékok kb. 75%-a, az ipari hulladékok mintegy 60%-a, a települési szilárd hulladékok több mint 4/5-e, a szennyvíziszapok több mint fele lerakóra kerül. A mintegy 10%-ot képviselı egyéb ártalmatlanítási módokon belül a termikus ártalmatlanítás mintegy 6%-ot képvisel. A közel 4% fizikai-kémiai ártalmatlanítás többnyire a vegyianyag-hulladékok kezelését jelenti. A települési szilárd hulladék ártalmatlanítása 665 regisztrált, a közszolgáltatás kereteiben mőködı lerakón történik, amelyeknek csak mintegy 10%-a tekinthetı megfelelı mőszaki védelemmel kiépített lerakónak (1998-as adat szerint). Az egyetlen települési hulladékot égetı fıvárosi hulladékhasznosító mő évi 360 ezer tonna települési hulladékot ártalmatlanít, azonban ennek füstgáztisztító rendszerét mielıbb fel kell újítani. Az ipari hulladékok közül elsısorban a nagy mennyiségben képzıdı erımővi, kohászati és bányászati hulladékok kerülnek lerakásra többnyire a képzıdés helyén illetve környékén kialakított hányókon. A veszélyes hulladékok termikus ártalmatlanítására összesen kb. 85 ezer tonna éves égetési kapacitás áll rendelkezésre, amelynek kb. 1/3-át kis kapacitású kórházi égetık és hulladék olajat égetı berendezések adják. II.3.1 Szennyezett területek, régi lerakók Az elmúlt évtizedek során számos területen alakultak ki szennyezett területek, többek között a gondatlanul végzett hulladékkezelés, illetve a mainál jóval enyhébb szabályozás, esetenként illegálisan történt hulladék-elhelyezés következtében. A régi, ma már lezárt, többnyire rekultivált lerakókban mintegy 500 millió tonna ipari hulladékot halmoztak fel, amelynek 99%-át a bányaipar, a vaskohászat, a villamosenergia-ipar és az építıipar adják. A lerakott mennyiség mintegy 10%-a ma is veszélyezteti, vagy szennyezi a környezetet. A teljes lerakott Varsoft Bt. 10

11 mennyiségnek ma már 30-50%-a hasznosítható lenne, azonban csak 0,3%-át hasznosítják évente. A lerakókban felhalmozott hulladékok 7%-a (35 millió t) minısül ma veszélyesnek, amelynek több mint 90%-a a vörösiszap, a maradék nagy része pedig fúrási iszap. A mai lerakási követelményeket ki nem elégítı módon lerakott, közvetlen veszélyeztetést jelentı veszélyes hulladék mennyisége mintegy 270 ezer tonnára becsülhetı, amelynek felszámolása folyamatban van. A települési szilárd hulladékok lerakására ma is üzemszerően használt, nem kielégítı szigeteléső, közel 650 lerakó mellett becslések szerint további 2000 felhagyott, bezárt, illetve illegálisan használt lerakó és vadlerakó létezik az országban, amelyek mintegy 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet. A régi, nem megfelelı biztonságot adó lerakók felszámolására egyrészt az Országos Környezeti Kármentesítési Programon belül -33/2000. (III.17.) Korm rendelet szerinti felelısség érvényesítésévelmásrészt a települési hulladék lerakók rekultiválási programja mőködik, amelyek eredményeként évente lerakó kerül felszámolásra, illetve rekultiválásra. A képzıdı hulladékok kezelése, 1999., % [16.KSH ] Hulladék típusa Hasznosítás Lerakás Égetés, egyéb ártalmatlanítás Mezıgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes Települési szilárd Települési folyékony Települési szennyvíz iszap Veszélyes Összesen 54,7 36,2 9,1 Mezıgazdasági növényi maradványok nélkül 27,0 57,4 15,6 Szabályozás és követelmények A hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon alapvetıen a jogi szabályozáson keresztül történik. A jogszabályok határozzák meg a hulladékgazdálkodási tevékenységek mőszaki követelményeit, az alkalmazható gazdasági ösztönzıket és szankciókat, a hulladékokkal kapcsolatos termelıi és kezelıi kötelezettséget és a hatósági engedélyezési és ellenırzési feladatokat egyaránt. A jogi szabályozás mellett elkülönített programok és támogatási keretek adnak lehetıséget a hulladékgazdálkodás fejlesztését szolgáló oktatási, szemléletformálási, kutatási tevékenységek, önkéntes vállalások (tanusítási, öko-címkézési és öko-menedzsment rendszerek) teljesítéséhez, valamint hulladékgazdálkodási fejlesztési beruházások megvalósításához. Ezek mellett lehetıség van szakmai végrehajtási útmutatók kiadására az egyes hulladék típusok kezelésének elısegítése érdekében. A hulladékgazdálkodási jogi szabályozás kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényre alapozva a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény határozza meg. E törvény ad felhatalmazást az egyes hulladék típusokra, valamint hulladékkezelési tevékenységekre, illetve hulladékkezelı létesítményekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására. Ennek megfelelıen kerültek meghatározásra, illetve Varsoft Bt. 11

12 lesznek kialakítva a veszélyes hulladékok és a települési hulladékok kezelésének szabályai, a hulladékok országhatárokat átlépı szállításának szabályai, a hulladékok égetésének, illetve lerakásának, a szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának szabályai, valamint az egyes, kiemelten kezelendı hulladékfajtákra vonatkozó speciális szabályok. Szintén a törvény végrehajtását szolgálják a hulladékgazdálkodási bírságra, a hulladékok nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok. Intézményrendszer A hulladékgazdálkodási szakmai politika és stratégia meghatározása, a jogi, gazdasági és mőszaki szabályozó rendszer kialakítása illetve elıkészítése, a más ágazatokkal és szabályozókkal való összhang biztosítása, a végrehajtás tervezése, irányítása és ellenırzése, illetve az ezt megvalósító apparátus és adminisztráció kialakítása, irányítása és ellenırzése, a szakterületi kutatás-fejlesztés, oktatás-nevelés irányainak meghatározása, a társadalmi és gazdasági szervezetekkel történı érdekegyeztetés megvalósítása a környezetvédelmi minisztérium feladata. A hulladékgazdálkodás hatósági feladatait engedélyezés, ellenırzés és végrehajtatás - a minisztérium 12 területi környezetvédelmi felügyelısége, illetve többnyire másod fokon - a környezet- és természetvédelmi fıfelügyelıség látja el. Helyi szinten elsısorban a települési hulladékok vonatkozásában, illetve az építési, a tevékenységi és a telepengedélyezési eljárásokban a települési önkormányzatok jegyzıi járnak el (241/2001. (XII.10. Korm. rend. alapján). Alapvetıen e szervezeti rendszeren keresztül történik a hulladékgazdálkodási adatok és információk összegyőjtése és feldolgozása, és erre alapozva hulladékgazdálkodás tervezése, illetve az információk terjesztése, a nyilvánosság biztosítása is. Emellett azonban gyakorlatilag minden más tárcának és hatósági szerveinek vannak hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladataik, amelyek közül ellenırzési szempontból kiemelendık a közegészségügyi, az állategészségügyi, a vízügyi, a talajvédelmi, a fogyasztóvédelmi és a vámhatóságok. Ágazati irányítási, valamint végrehajtási-felügyeleti, adatgyőjtési szempontból a GKM, az FVM, a BM, az EÜM, a KvVM, valamint a KSH, illetve oktatási-nevelési-tájékoztatási szempontból az OM és a KvVM. Nyilvántartás és adatszolgáltatás A hulladékgazdálkodás megfelelı, reális tervezéséhez, a hulladékok sorsának, kezelésének nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladékok mennyiségének, minıségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Ennek biztosítása érdekében a hulladék termelıinek és kezelıinek pontos, méréseken alapuló nyilvántartást kell vezetniük hulladékaikról, a hulladékok forgalmáról és kezelésérıl, illetıleg a kezelı létesítmények mőködésérıl. A nyilvántartások alapján külön rendeletekben meghatározott adattartalommal statisztikai és hatósági bejelentéseket kell tenniük a hatóságok részére. A nyilvántartások és a bejelentett adatok egyrészt alapját képezik a rendszeres hatósági ellenırzéseknek, másrészt az adatok értékelése és elemzése alapján készíthetık el a megfelelı tervek. Az adatok nyilvántartására és feldolgozására ma különbözı, egymással csak részlegesen összehangolt, esetenként hiányos információ-rendszerek mőködnek. A legteljesebb információ-rendszert a veszélyes hulladékokról a KvVm mőködteti, amely a veszélyes hulladék termelık és kezelık teljes körő bejelentési kötelezettségén alapul. Ugyancsak jól értékelhetı adatbázist mőködtet a KSH a települési szilárd és folyékony hulladékok begyőjtésérıl, amely a közszolgáltatók bejelentésein alapul. Varsoft Bt. 12

13 E rendszerben azonban nem eléggé részletesek az információk a hulladékok kezelésérıl és összetételérıl, illetve a kezelılétesítmények mőködésérıl. Az ipari hulladékok területén a GKM mőködtet kötelezı, de nem teljes körő adatszolgáltatási rendszert, amelyben a bejelentési hányad a megkérdezettek körében is alacsony. E rendszer a képzıdı hulladékokra és hasznosítására koncentrál, a hulladékok tényleges forgalmára és a kezelés módjára kevés információt ad. A mezı- és erdıgazdaságban képzıdı növényi maradványokra vonatkozóan minimális információk állnak rendelkezésre, egyrészt a kistermelık igen nagy száma következtében, másrészt a megközelítıleg teljes körő visszaforgatás miatt. Az állati eredető hulladékokat és kezelésüket a veszélyes hulladék információ-rendszer kezeli, az élelmiszeripar nem-veszélyes hulladékairól az ipari adatbázis győjt adatokat. ( A hulladékok nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeirıl kormányrendelet szakmai elıkészítése megtörtént, kiadásuk folyamatban van.) A rendszerek egységesítésére és teljessé tételére PHARE program keretében került kidolgozásra az átfogó hulladékgazdálkodási információs rendszer rendszerterve, amely alapján végéig a program segítségével a rendszernek üzembe kell lépnie. Gazdasági eszközök 1998-ban a hulladékgazdálkodási beruházások megközelítették a GDP 0,1%-át, értékben 9669,3 millió Ft-ot tettek ki ben a közel 10 milliárd forintnyi beruházás több mint 40%- át (4364 millió Ft) az ipar hulladékgazdálkodási beruházásai adták. Emellett a kommunális beruházások dominálnak, de a veszélyes hulladék kezelését szolgáló beruházások is jelentıs súlyt képviselnek. A beruházások mellett nagy mértékőek a szervezeten belüli folyó ráfordítások is (az iparban 4780 millió Ft), míg a hulladékkezelı szolgáltatóknak több mint 15,5 milliárd Ft-ot fizettek ki az iparvállalatok. Az összes környezetvédelmi beruházás értékébıl 37%-ot képviselt az építési, és 51%-ot a gépberuházás. A beruházásokat 89%-ban saját forrásból és hitelbıl, 8%-ban állami támogatásból, 3%-ban egyéb forrásokból finanszírozták. Jelenleg a hulladékokat érintı legfontosabb gazdasági szabályozó a környezetvédelmi termékdíjak rendszere. Az egyes, hulladékként kezelési gondot okozó termékek (csomagolóeszköz, hőtıberendezés, hőtıközeg, akkumulátor, gumiabroncs, ásványolajtermékek) forgalomba hozatala alapján fizetendı termékdíjakból származó bevételek a bevezetés óta dinamikusan növekednek, 1999-ben megközelítették a 7 milliárd forintot. Központi támogatásként mőködik a települési hulladékok kezelı létesítményeinek kialakítását segítı céltámogatási rendszer, amelynek keretében az közötti idıszakra 48 települési szilárd hulladék lerakó kiépítéséhez kaptak összesen 5812 millió Ft támogatást az önkormányzatok, amely a teljes beruházási érték 45%-át tette ki. A Környezetvédelmi Alap Célelıirányzat éves fejlesztési keretének kb. 25%-át fordítják hulladékgazdálkodási beruházások támogatására. A támogatási célok között szerepel a regionális települési hulladék kezelési rendszerek kialakítása, a régi, elavult lerakók bezárása és rekultiválása, a termelési hulladékok keletkezésének csökkentését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását megvalósító beruházások létesítése (beleértve a veszélyes hulladékokat is), a fertızı vagy potenciálisan fertızı (egészségügyi és állati eredető) hulladékok kezelési rendszereinek kialakítása. Varsoft Bt. 13

14 A hulladékgazdálkodási feladatok finanszírozásában alapvetıen a szennyezı fizet elvet kell alkalmazni. Ennek keretében lehetséges a gyártói felelısség érvényesítése is, amely alapján a hulladékot eredményezı termék elıállítója, illetıleg forgalmazója köteles a kezelési költségeket megfizetni. Gyakorlatilag ilyen típusú szabályozás a termékdíj-rendszer, amelyben a forgalmazó közvetetten, az állami újraelosztáson keresztül járul hozzá a hulladékkezelési költségekhez. A települési hulladékok kezelése terén alapvetıen a lakossági hulladékkezelési díjnak kell fedeznie a kezelés költségeit. A települési önkormányzatok egy része azonban a szolgáltatás költségeinél alacsonyabb díjat állapít meg, a különbözetet egyéb forrásaikból fedezik. A végzett hulladékkezelés valós költségei átlagban 40%-kal magasabbak, mint az átlagos díjak. A veszélyes és a települési hulladékkal együtt nem kezelhetı nem-veszélyes hulladékok esetében gyakorlatilag érvényesül a szennyezı fizet elv, a hulladékkezelési költségeket a hulladék termelıi viselik. A háztartási hulladékhoz hasonló, azzal együtt kezelt, intézményekbıl és gazdasági tevékenységbıl származó hulladékok után általában a lakosságival azonos mértékő díjat fizetnek.[1] 2. ábra A fenntartható fejlıdés [8] Varsoft Bt. 14

15 Az ábra a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet -OECD- politikája a fenntartható fejlıdés érdekében. Az OECD a legmagasabb szintő fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése és az életszínvonal emelése mellett a környezetvédelmet elıtérbe helyezi. Programot dolgoztak ki a környezetvédelem és a fenntartható fejlıdés új stratégiájára. A különbözı politikai területek, az erıforrások és az ágazatok egymástól való kölcsönös függıségét mutatja be a 2. ábra. Varsoft Bt. 15

16 3. ábra Az OECD stratégiai útmutatója a veszélyes és egyéb hulladékokkal kapcsolatos Közösségi irányítási politikához Varsoft Bt. 16

17 A KÖZÖTTI IDİSZAKBAN ELÉRENDİ CÉLOK ÉS A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK A 2008-ig prognosztizálható hulladékképzıdés: Hulladék típusa Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem - 5,0 5,0 3,0 veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 21,5 20,0 18,0 Települési szilárd 4,6 4,8 5,2 Települési folyékony * (szennyvíz iszap nélkül) 5,5 5,2 4,6 Szennyvíz iszap 0,7 1,1 1,5 Veszélyes 3,4 4,0 4,1 Összesen 40,7 40,1 36,4 Biomassza ** 28,0 30,0 32,0 Mindösszesen 68,7 70,1 68,4 A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladék és biomassza képzıdés területén növekedés várható. Az ipari hulladékoknál a korszerőbb technológiák, a hulladék megelızést támogató programok kidolgozása következtében folytatódik a hulladékcsökkenés. A települési hulladékon belül a szilárd hulladékképzıdés csak kismértékő növekedés várható. A települési folyékony hulladék mennyisége a szennyvízelvezetési és tisztítási program elırehaladása miatt 15%-kal fog csökkenni. A települési szennyvíziszap több mint kétszeresére fog növekedni. A veszélyes hulladék várhatóan 3,5-4,0 millió tonna közötti sávban marad. Általános célok: Szabályozás és követelmények rögzítése: Teljessé kell tenni a hulladékgazdálkodási szabályozó rendszert. Az OHT elfogadását követı 9 hónapon belül a környezetvédelmi felügyelıségeknek a helyi önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok, a társadalmi és a gazdasági szervezetek bevonásával ki kell dolgozni a statisztikai nagyrégiókra vonatkozó területi, majd további 9 hónapon belül a települési önkormányzatoknak a helyi hulladékgazdálkodási terveket. Fokozni kell a hatósági intézkedéseket, Ki kell alakítani a hulladék anyagok hasznosításhoz az EU-konform mőszaki követelmény rendszert. Intézményfejlesztés: Ki kell alakítani a folyamatos területi és helyi tervezési feladatok ellátására, illetve segítésére alkalmas szervezeti, személyi, pénzügyi kereteket. Biztosítani kell a gyártói felelısség elvén mőködı hasznosító, koordináló szervezetek létrejöttének és mőködésének feltételeit. Ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás: Biztosítani kell a tájékoztatást az írott és elektronikus sajtóban és tájékoztatási eszközökben a hulladékgazdálkodási programokat, a környezettudatos vállalatirányítási rendszer bemutatását, a tisztább termelés módozatait. Varsoft Bt. 17

18 A civil szervezetek támogatását növelni kell. Oktatás, képzés: Környezetvédelmi szakemberek továbbképzése, NAT fejlesztése. Kutatás-fejlesztésben támogatni kell a költséghatékony hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását, hasznosítható hulladékot eredményezı termékek kifejlesztését, a hulladék anyagában történı, illetve energetikai hasznosítási eljárását, hulladékhasznosítással elıállított termékek kifejlesztése, hulladék vizsgálati eszközök fejlesztését, a hulladékok környezeti és egészségügyi hatásaink vizsgálatát. Hulladékkezelés Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának megfelelıen biztosítani kell, hogy a megújuló erıforrások fogyasztása ne haladja meg a környezet eltartóképességét. Megelızési intézkedéssel biztosítani kell, hogy a képzı hulladék mennyisége ne haladja meg a évi szintet. A hasznosítás terén az EU elıírásoknak megfelelıen a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát 2004-ig 50%-ra (2014-ig 35%-ára) kell lecsökkenteni. A gumiabroncs hulladék 2003-tól a gumiırlemény 2006-tól életbe lépı lerakási tartalmára tekintettel ezek elkülönített begyőjtését és hasznosítását meg kell oldani. Ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra. A hulladéklerakók felülvizsgálatát 2003-ig el kell végezni és ütemtervet kell kidolgozni azok korszerősítésére vagy bezárására és rekultiválására. A veszélyes hulladékok megelızése és a veszélyesség csökkentése a fı cél. A biológiailag lebontható növényi és állati hulladékok lerakását meg kell szüntetni és komposztálni kell. A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát 55%-ra kell növelni 2008-ig. Települési hulladék: A települési szilárd hulladék-kezelési program Magyarországon mintegy 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik. Jelenleg a közszolgáltatás keretében begyőjtött települési szilárd hulladéknak 3%-át hasznosítják. Az ártalmatlanítás lerakással történik. A program végére el kell érni, hogy az EK lerakásról szóló irányelvének megfelelı hazai miniszteri rendeletnek megfelelı környezetvédelmi követelményeket ki nem elégítı lerakó ne mőködjön. Ehhez folytatni kell az NKP települési hulladékkezelési és régi lerakók rekultiválási programját. A program rendelkezik a begyőjtı szállító rendszer kialakításáról, a kezelési költségrıl, a lakossági díjtételrıl. a komplex regionális begyőjtı-kezelı rendszerek kialakításáról-az ISPA program által finanszírozott régiós komplex rendszerek kialakításáról, az elkülönített győjtési rendszerek bevezetésérıl. A programnak figyelemmel kell lenni az országban lévı környezetszennyezı lerakónak a környezetre gyakorolt hatására, valamint a hatóság által kijelölt teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezett lerakókra. Varsoft Bt. 18

19 III. MEGYEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III.1 Általános jellemzık, fogalmak Az elmúlt évtizedekben világszerte a hulladékkezelés-, illetve a feldolgozás lehetıségeit meghaladó mértékben nıtt a hulladék mennyisége. A fıbb okok a következık: a végtermék centrikus, pazarló ipari növekedés; a gyors technológiai váltás (pl.: számítógépek, gépkocsik); a termékek használati idejének mesterséges csökkentése (újbóli piacteremtés céljából); az urbanizáció, népességnövekedés; a megváltozott fogyasztói magatartás (pl.: csomagolás, divat). Mivel a felhalmozódó hulladékok károsítják a környezetet, rontják az ember életfeltételeit, megoldandó problémájuk a környezetvédelem központi részévé vált. A hulladékkérdés ugyanakkor egyre nagyobb gazdasági jelentıséggel is bír. Egyrészt azért, mert a hatalmas mennyiségő veszélyes anyag elhelyezése, megsemmisítése egyre nehezebben megoldható gondot jelent és jelentıs költséget okoz, miközben a hulladékok részletes vizsgálata gyakran azt mutatja, hogy azoknak döntı többsége értékes anyag. Ezért a hulladék mennyiségének növekedése a társadalom anyag- és energiaveszteségének növekedését is jelenti. (Abban a pillanatban, amikor egy hulladékként kezelt anyagnak megoldódik a további hasznosítása, az már nem tekinthetı hulladéknak, hanem nyersanyagnak vagy segédanyagnak.) Ezek után tisztázni kell, mit is nevezünk valójában hulladéknak: A hulladék fogalma, a hulladékok csoportosítása hulladék minden olyan gáznemő, folyékony, vagy szilárd anyag, amely keletkezése helyén haszontalan, vagy felesleges, zavarja az emberi tevékenységet, esetleg veszélyezteti, vagy károsítja az ember egészségét és környezetét, ezért kezelésérıl külön gondoskodni kell. (Kerényi E.) Az emberi tevékenység sokfélesége miatt a hulladékok is rendkívül sokfélék. Jelen esetben az eredet szerinti csoportosítás a legcélravezetıbb: 1. Települési hulladék 2. Termelési hulladék ( 3. Veszélyes hulladék ) Szilárd települési hulladék Ipari hulladék Ezzel itt nem foglalkozunk. Folyékony települési hulladék Mezıgazdasági hulladék A hulladékok fajtái A települési hulladékok az elosztási és fogyasztási tevékenységbıl származnak. A szilárd települési hulladék fı alkotórésze a lakóépületek, közintézmények, közforgalmi és zöldterületek szemete, az elhasznált tartós fogyasztási cikkek (tv, boiler, bútor stb.), közlekedési eszközök (pl.: autóroncsok) és azok részegységei (gumiabroncsok, akkumulátorok), valamint építkezés, bontás során képzıdı törmelék. Varsoft Bt. 19

20 A folyékony települési hulladékokon az ember szervezete által kiválasztott anyagokat (fekália) és az ember élete, tevékenysége (mosás, mosogatás, fürdés stb.) során a vízfelhasználásból származó hulladékokat értjük, amelyeket legtöbbször közösen győjtenek össze. A folyékony hulladékok közé soroljuk ezért a csatornázatlan lakóházak és intézmények árnyékszék-őrgödreiben, szikkasztómedencéiben összegyőlı magas szervesanyag-tartalmú, többnyire már berothadt állapotban levı iszapokat, valamint a szennyvíz telepeken a kezelés során összegyőlı magas víztartalmú iszapokat. Nem soroljuk ide a csatornahálózatban elvezetett szennyvizeket. A termelési hulladékok a termelı és szolgáltató tevékenységbıl származnak. Az ipari hulladék, az egyes iparágak területein képzıdı, rendkívül eltérı mennyiségő és összetételő hulladékok győjtıneve. Ezen hulladékok 95%-a nem veszélyes, 5%-a veszélyes kategóriába sorolható. A nem veszélyes hulladékok elsısorban helyfoglalásukkal, tájképrontó hatásukkal és diffúz légszennyezı forrásként ( por ) fejtik ki a környezetre káros hatásukat. A termelési hulladékok többsége mezıgazdasági hulladék, de ez nagyrészt olyan szerves anyag, amely az ágazatban takarmányozásra, trágyázásra, esetleg energiatermelésre felhasználható, csak a hasznosítás elmulasztása esetén okoz környezeti kárt. [2] Települési szilárd hulladékok győjtése, kezelése A hulladékgazdálkodási, környezet- és egészségvédelmi szempontok megkövetelik a települési szilárd hulladékok szervezett győjtését és megfelelı ártalmatlanítását. A gazdaságossági szempontok (és az EU irányelveknek történı megfelelés igénye) azonban hosszútávon nem engedik meg, hogy az újrahasznosítható hulladékokat lerakással ártalmatlanítsuk, tehát szükséges a hulladékok szelektív győjtésével, utóválogatásával és az újrahasznosítható anyagok felhasználásával kiegészíteni a rendezett elhelyezést. A megyei hulladékgazdálkodási tervnek (továbbiakban MHT) tartalmaznia kell a jelenlegi helyzet bemutatását, ill. a hulladékok szelektív győjtésére, hasznosítására (hulladékkezelı és feldolgozó telep létrehozásával), valamint a tovább már nem hasznosítható frakciók ellenırzött és rendezett körülmények közötti ártalmatlanítására vonatkozó elképzeléseket a jövıt illetıen. Fejér megye településein a keletkezı kommunális hulladékok nagy része többnyire az e célra kijelölt regionális hulladéklerakókra kerül, melyek mőszaki védelemmel ellátottak. A kistérségi és helyi lerakók nagy része engedély nélküli és mőszaki védelemmel nem rendelkezik. (lásd 13.sz. melléklet 8.táblázatot) A hulladéklerakóknak alapvetıen két típusát különböztetjük meg: A nyitott hulladéktelepek (gödrök): ahol mindenféle kezelés, elıkészítés nélkül halmozzák fel a hulladékot, a lerakó helyét elızetesen nem vizsgálják. A szakszerően elıkészített, szigetelt hulladéktelepek: melyek tervezésénél figyelembe veszik a földtani- és hidrogeológiai vizsgálatokat. Varsoft Bt. 20

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7. A jogszabály 2010. április 2.napon hatályos állapota 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: 1. A területi hulladékgazdálkodási terveket e rendelet 1-7.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Koordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010

Koordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 Koordináló szervezet EKO-PUNKT ÜDVİZLI ÖNT az Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 A TERMÉKDÍJ Mint adó fajta Mi is a termékdíj? A termékdíj, mint környezetvédelmi célból mőködı gazdasági

Részletesebben

A Csomagolási hulladékokról

A Csomagolási hulladékokról A Csomagolási hulladékokról Fıbb elıírásai: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Alapfogalmak (hulladék, gyártó újrahasználat stb.) Hulladékgazdálkodási alapelvek (gyártói felelısség, szennyezı

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás amely létrejött, egyrészrıl Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) képviselıje: Horváth István, másrészrıl

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon

Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon 1. Bevezetés A 90-es években gyakran hallhattuk azt - a napjainkban is

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. 2004. Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. 2004. Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004. Budapest

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl Letenye Város Önkormányzatának 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl ( módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A bioenergia hasznosítás lehetıségei konferencia Budapest, 2010. november 8. Dr. Lengyel Attila Magyar Biogáz Egyesület

Részletesebben

Zalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL.

Zalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. Zalaszántó település MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELİZMÉNYEK... 5 1. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a Esztergom Város Önkormányzata Képviselı- testületének 14/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi önkormányzati

Részletesebben

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl. Tisztelt Képviselı-testület!

Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl. Tisztelt Képviselı-testület! Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl /2009. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS A hulladéktelep bezárása következtében beállt változásról, illetve a helyi környezet védelmérıl, a közterületek

Részletesebben

110/2002. (XII. 12.) OGY határozat. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről

110/2002. (XII. 12.) OGY határozat. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 1. A Magyar Köztársaság Országgyűlése - figyelemmel a hulladék környezetre gyakorolt hatására, valamint a hulladékkal való gazdálkodás

Részletesebben

Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete

Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete Szekszárd és környéke közös helyi hulladékgazdálkodási tervrıl a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Mûszaki infrastruktúra a POP-ok ártalmatlanítására. I. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv POP-okat érintõ célkitûzései

Mûszaki infrastruktúra a POP-ok ártalmatlanítására. I. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv POP-okat érintõ célkitûzései Mûszaki infrastruktúra a POP-ok ártalmatlanítására Összeállította: Kelemen József (KvVM), Dr Kovács László (Környezettechnológiai Kft.), Lotz Tamás (KGI) I. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv POP-okat

Részletesebben

Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben

Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben Sajószöged község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA

A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA 1 Tartalomjegyzék Települési szilárd hulladék kezelése... 4 1 Összefoglalás... 4 2 A támogatási stratégia célja... 10 3 Háttér (A stratégiát

Részletesebben

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Idén száznál több lerakót be kell zárni, de sok helyen még nincs kész az új. Sorban dılnek be a begyőjtı cégek,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGALAPOZÁSA 3

TARTALOMJEGYZÉK I. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGALAPOZÁSA 3 TARTALOMJEGYZÉK I. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGALAPOZÁSA 3 Bevezetés...4 1. A tervkészítés általános adatai. 5 1.1. A tervezési szint és a település bemutatása 5 1.1.1. A tervezési szint és a bázis

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról.

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról. Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E a talajterhelési díjról. Egységes szerkezetbe foglalta Berta Sándorné körjegyzı Zalaszántó község Önkormányzatának

Részletesebben

21/2004. (VIII.17.) Nagyszénási Önkormányzati rendelet. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

21/2004. (VIII.17.) Nagyszénási Önkormányzati rendelet. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl 21/2004. (VIII.17.) Nagyszénási Önkormányzati rendelet A helyi gazdálkodási tervrıl Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl. A rendelet hatálya

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl. A rendelet hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Az ellenırzések helyszínei:

Az ellenırzések helyszínei: Az ellenırzések helyszínei: I. Általános területi ellenırzések ÚTMUTATÓ a NAPSUGÁR 2008 akció Élelmiszerlánc-felügyeleti nyári kiemelt ellenőrzés végrehajtásához I./1. Élelmiszerforgalmazó és vendéglátóhelyek,

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

g) a kötelezett a jegyzı által hozott hatósági határozat elıírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelıen

g) a kötelezett a jegyzı által hozott hatósági határozat elıírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelıen 271/2001. (XII. 21. Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. 4. modul

Hulladékgazdálkodás. 4. modul 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Hulladékgazdálkodás 4. modul készítette: Fekete István 1 Tartalomjegyzék 4.1 Alapfogalmak 4.2. A környezetvédelem

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.:22-236/2011. Tárgy: A települési szilárd hulladékkezelés 2012. évi közszolgáltatási

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL.

Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL. Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL. Vászoly Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata A II/A. új depónia építési munkálata, háttérben az I. ütem K-i oldala Új építés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata  A II/A. új depónia építési munkálata, háttérben az I. ütem K-i oldala Új építés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2014 A II/A. új depónia építési munkálata, háttérben az

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben)

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben) Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl (módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG HATÁROZAT

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG HATÁROZAT KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: KTVF: 2185-2/2012. Tárgy: INEST Nonprofit Kft. (1108 Budapest, Kozma

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Elhangzott: A MTESZ Veszprémi Megyei Szervezete által szervezett Országos Környezetvédelmi

Részletesebben

Gyomaendrıd Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2009-2014

Gyomaendrıd Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2009-2014 Gyomaendrıd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrıd, Szabadság tér 1. sz. GYOMAENDRİD VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2009 A Gyomaendrıdi Regionális Hulladékkezelı Mő bejárata A kompaktor Megbízó:

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

Egészséges, tiszta települések Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.2. A prioritások

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/2009. (IX. 25.) RENDELETE a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Adony Város Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1 2009-2010 2010 Környezetvédelmi termékd kdíj 2009.10.07 Samling 1 A termékdíj mentesség szempontjából a EU kifogásának megfelelıen megszőnik az italcsomagolásoknál a részleges újratöltéssel elnyerhetı

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 17/2009. (XI. 5.) RENDELETE a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Alap Község Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben