Hulladékgazdálkodás. 4. modul

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hulladékgazdálkodás. 4. modul"

Átírás

1 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/ , Hulladékgazdálkodás 4. modul készítette: Fekete István 1

2 Tartalomjegyzék 4.1 Alapfogalmak 4.2. A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata 4.3. A hulladékgazdálkodás stratégiai elemei A hulladékkeletkezés megelızése, illetve a keletkezı hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A keletkezı hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történı hasznosítása A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítı ártalmatlanítása 4.4. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény A törvény célja A törvény hatálya A hulladékgazdálkodás alapelvei Követelmények és kötelezettségek A hulladékgazdálkodás általános szabályai A gyártó kötelezettségei A forgalmazó kötelezettségei A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok A hulladék termelıjének, birtokosának kötelezettségei Hulladékkezelés és hasznosítás Hulladékkezelés általános szabályai Hulladékgyőjtés és begyőjtés Hulladékszállítás A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása Hulladékhasznosítás Hulladékártalmatlanítás A települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok Az ingatlantulajdonos kötelezettségei A települési önkormányzat kötelezettségei A hulladékkezelési közszolgáltatási díj Hulladékkezelési közszolgáltatás Elhagyott hulladék A közterület tisztán tartása Veszélyes hulladék A hulladékgazdálkodás szervezése Hulladékgazdálkodási terv A megyei önkormányzat feladatai A hulladékgazdálkodás gazdasági eszközei Hulladékgazdálkodási igazgatás A hulladékgazdálkodási igazgatás Hatósági hatáskörök A hulladékgazdálkodás hatósági felügyeletének és ellenırzésének eljárásai Felelısség a hulladékgazdálkodás szabályainak megtartásáért Általános jogi felelısség Biztosíték és biztosítás Hulladékgazdálkodási bírság 2

3 A hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség Tájékoztatási kötelezettség Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség Hulladékgazdálkodási információs rendszer Részvétel a hulladékgazdálkodásban A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés és nevelés Jelentéstétel az Európai Bizottság felé Záró rendelkezések Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések Felhatalmazó rendelkezések Mellékletek 4.5. A települési hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladék mennyisége, jellemzıi, változási tendenciái A települési szilárd hulladék begyőjtése, szállítása A szelektív hulladékgyőjtés alkalmazási feltételei és módszerei A szelektív hulladékgyőjtést és kezelést szolgáló egyes létesítmények A hulladékgyőjtı sziget A hulladékgyőjtı udvar Az átrakóállomás Válogatómő A települési szilárd hulladék hasznosítása Biohulladék komposztálása A biohulladék anaerob lebontása A települési szilárd hulladék termikus hasznosítása A települési szilárd hulladék ártalmatlanítása Új lerakók létesítése A régi lerakók rekultiválása A települési folyékony hulladék kezelése A települési folyékony hulladék hasznosítása A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása 4.6. A veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékkal kapcsolatos általános szabályok A veszélyes hulladék termelıjének kötelezettségei Nyilvántartás Adatszolgáltatás A szabályozás hatálya, a hulladék veszélyességének megállapítása A hulladékok jegyzékének használata A hulladék minısítése A veszélyes hulladék kezelése Veszélyes hulladék győjtése, begyőjtése A veszélyes hulladék elıkezelése A veszélyes hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása 4.7. Egyes speciális kezelést igénylı hulladékok szabályozása 4.8. Építési és bontási hulladékok kezelése 4.9. A gyártói felelısség elvére épülı visszavételi kötelezettségek szabályozása A hulladékgazdálkodást segítı gazdasági eszközök A termékdíj Betétdíj Hulladékgazdálkodási bírság Az országhatáron átnyúló hulladékszállítás szabályozása A jegyzı hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 3

4 4.1. Alapfogalmak Hulladék Bármely, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Veszélyes hulladék A Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezı, illetve ilyen anyagokat vagy összetevıket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentı hulladék. Települési hulladék A háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetıleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegő és összetételő, azzal együtt kezelhetı más hulladék. Folyékony hulladék Az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. Gyártó A termék elıállítója, nem a Magyar Köztársaság területén történı elıállítás esetén az, aki a terméket gazdasági tevékenysége keretében a Magyar Köztársaság területére behozza. Termelı Akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik. Hulladékkezelı Aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli. Hulladékgazdálkodás A hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelızését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. Újrahasználat A terméknek az eredeti célra történı ismételt felhasználása, a többször felhasználható, újra tölthetı termék a forgási ciklusból történı kilépéskor válik hulladékká. Hasznosítás A hulladéknak vagy valamely összetevıjének a termelésben vagy a szolgáltatásban a Hgt. 4. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával történı felhasználása. Ártalmatlanítás A hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztetı, szennyezı, károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitıl történı elszigeteléssel vagy anyagi minıségének megváltoztatásával a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával. Kezelés A hulladék veszélyeztetı hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelızésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történı visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelılétesítmények utógondozását is. Győjtés A hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történı elszállítás érdekében. 4

5 Begyőjtés A hulladéknak a hulladék birtokosaitól történı átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyőjtı telephelyén, továbbá a begyőjtıhelyen (győjtıpontokon, hulladékgyőjtı udvaron, tároló-, kezelıtelepen) és a további kezelés érdekében történı összegyőjtés, válogatás a begyőjtı telephelyén. Szállítás A hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is. Elıkezelés A hulladék begyőjtését, tárolását, hasznosítását, illetıleg ártalmatlanítását elısegítı, azok biztonságát növelı, a környezetterhelést csökkentı tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Tárolás A hulladéknak termelıje által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése. Forgalmazó Terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítı, gazdálkodó szervezet A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata A fenntartható fejlıdés elveire épülı környezetvédelem céljai: - az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása, - az emberi beavatkozás hátrányaitól a levegı, a víz, a talaj és a növény- és állatvilág megvédése, - az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése. A fenntartható fejlıdés szempontjából domináns szerepe van a megelızést szolgáló környezetvédelmi szemléletnek, amely a termelésbe integrált környezetvédelmi tevékenységet jelent. A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési, fogyasztási technológia teljes vertikumába szorosan beépült, annak tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenırzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese, amely alapvetıen a technológia és az ennek révén elıállított termék környezetszennyezı hatásainak megelızésére szolgál. Az ember tevékenysége szükségletei kielégítésére irányul, amely a termelés és a fogyasztás folyamatában valósul meg. A termelési folyamatba nyersanyagokat vagy alapanyagokat, energiát, segédanyagokat és közegként levegıt és vizet viszünk be. A termelés eredménye a termék. A termelés gyakran melléktermékek keletkezésével jár. A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás szempontjából a melléktermékekre kellı figyelmet kell fordítani, mivel azok adott körülmények között pl. piaci okok miatt hulladékká válhatnak. A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkezı maradékanyagokat termelési hulladéknak nevezik. A termelési hulladék lehet technológiai (pl. a vasgyártási salak) és amortizációs (pl. leselejtezett berendezések) termelésspecifikus, valamint nem termelésspecifikus (pl. irodai hulladékok). A termelési hulladékok csökkentése alapvetıen gyártástechnológiai kérdés. A termelésintegrált környezetvédelem célja a piacképes termékek gyártási folyamatának olyan kialakítása, hogy a folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges minimális mértékben keletkezzen hulladék. A termelési folyamat másik jelentıs közvetlen hatását a környezetre emissziók formájában (szennyezett levegı, stb.) fejti ki. Az emisszió döntı része a folyamatba vitt vízzel és levegıvel van kapcsolatban, ezért a technológiai folyamat anyagigényének csökkentése az emisszió csökkentésének a lehetıségét hordozza. 5

6 Az elhasználódott termékek (fogyasztási eszközök, tárgyak és csomagolóanyagaik) képezik a fogyasztási hulladékot, amelynek legnagyobb hányadát a települési hulladékok teszik ki. A termékintegrált környezetvédelem célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után és a szükséges elıkezelést követıen összetevıiket (pl. fémek, üveg, fa, stb.) a termelési folyamatba vissza lehessen vezetni (hasznosítás). A nem megfelelıen kezelt hulladék mennyiségével és veszélyességével arányos környezeti kockázatot jelent. A környezet tudatos védelme tehát az emissziók és a hatásaik elemzésén alapul, hiszen elıször is azt kell tudnunk, hogy mi ellen védekezzünk és a védelem elmulasztásának mi a kockázata, amelynek ismerete teszi lehetıvé a kockázat elfogadható mértékének meghatározását és a védelem költségének optimálását mind a termelés- és termékorientált környezetvédelemben és az additív (a hatások mőszaki eszközökkel és módszerekkel történı redukálása) környezetvédelemben, mind pedig az ember okozta károk felszámolásakor. A termelınek felelısséget kell viselnie nemcsak a termelési hulladéka, hanem terméke elhasználódásával keletkezı hulladékáért, annak hasznosításakor és ártalmatlanításakor felmerülı környezeti kockázatért és védelmi költségekért. A környezetvédelem legaktívabb része a termelés- és termékintegrált környezetvédelem, amely a végleges lerakásra kerülı hulladék csökkentését célozza meg. E két tevékenységre épül a hulladékgazdálkodás, amely az elıbbieken kívül magában foglalja a hulladékok elıkezelését, fizikai úton hasznosításra való elıkészítését és termikus, biológiai, kémiai úton történı hasznosítását vagy ártalmatlanítását, valamint az ezeket szolgáló jogi, gazdasági, infrastrukturális feltételeket is. A hulladékgazdálkodás lényeges szempontja a hulladékokkal való zárt körforgalmú anyaggazdálkodás, azaz a hulladék összetevıinek hasznosítása a termelési- fogyasztási folyamatba való ismételt visszaforgatása. Ez a megoldás biztosítja ugyanis a természeti erıforrások kímélését, s egyúttal az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének elfogadható szinten tartását a termelési-fogyasztási folyamat bıvülésének korlátozása nélkül A hulladékgazdálkodás stratégiai elemei A környezetkímélı hulladékgazdálkodás az alábbi, egymásra épülı stratégiai elemekbıl áll: - a hulladékkeletkezés megelızése, illetve a keletkezı hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, - a keletkezı hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történı hasznosítása, - a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítı ártalmatlanítása, - a hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja A hulladékkeletkezés megelızése, illetve a keletkezı hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A hulladékképzıdés megelızése, valamint a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében elınyben kell részesíteni: - az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, - az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását, - a legkisebb tömegő és veszélyességő hulladékot eredményezı termékek elıállítását, - a hulladékként kockázatot jelentı anyagok kiváltását. A megelızés két stratégiai részbıl tevıdik össze: - a termék útján való megelızés, 6

7 - a technológiák révén történı megelızés. A megelızés összefügg a termékek tulajdonságaival. A hulladéknak a termelés szintjén történı minimalizálása magában foglalja a termék környezeti hatásainak figyelembe vételét a teljes életciklusa alatt. A cél az, hogy a termékek gyártásukkal, használatukkal és felhasználásuk után hulladékként a lehetı legkisebb mértékben járuljanak hozzá a környezet terheléséhez, illetıleg szennyezéséhez. Ez a folyamat kiterjed a fogyasztási szférára, mint hulladékokat elıállítókra is, annak ellenére, hogy a hulladék keletkezésének megelızése elsısorban termelıi feladat. A hulladékképzıdés megelızését szolgálják a környezetbarát, illetve a hosszú élettartamú termékek alkalmazása, a termékek használati értékét megırzı javító-karbantartó tevékenységek erısítése, a csomagolóanyag-felhasználás redukálása. A technológia keretében megvalósuló hulladékkeletkezés-megelızés a hulladékszegény vagy tiszta technológiák kifejlesztését és alkalmazását takarja, de magában foglalja mindazokat az üzem- és termelésszervezési módszerek is, amelyek anyag-, illetve energiamegtakarítást, valamint kevesebb, kevésbé veszélyes hulladékok kibocsátását eredményezik. A megelızési jellegő hulladékgazdálkodás az elıbbiek alapján szoros kapcsolatban van a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel, valamint a korszerő termelésszervezéssel és termelésirányítással. Itt utalni kell a környezetvédelmi és a minıségbiztosítási rendszerek fontosságára. A hulladékkeletkezés megelızése a termelı szervezeteken túl feladatot jelent a fogyasztók és az államigazgatás számára is. A megelızéssel kapcsolatos feladatok az alábbiak szerint foglalhatók össze. A termelés és értékesítés folyamatában Termelés-integrált környezetvédelem: - hulladékszegény eljárások alkalmazása, - üzemen belüli visszaforgatás megvalósítása. Termék-integrált környezetvédelem: - a hasznosítható anyagok beépítése a termékekbe, - a termékek élettartamának növelése, - több célra hasznosítható termékek elıállítása, - többféle csomagolóanyag alkalmazásának elkerülése. A fogyasztási folyamatban az értékesítı, vásárló, felhasználó részérıl szükséges magatartás és feladatok: - kritikus elárusító (értékesített termékkel szemben), - környezettudatos fogyasztó, vásárló, - visszavitel az eladónak, - vásárlás helyett csere, - részvétel az elhasznált anyagok, eszközök győjtésében. Az állam feladatai: - jogi, mőszaki szabályozás, - koordináció, - a termelés, értékesítés, fogyasztás, hulladékkezelés ellenırzése: - termelési technológiák és - termékek engedélyezése, szabványosítása, - pénzügyi feltételek megteremtése, - külföldi államokkal való egyeztetés. Az állami szabályozásnak kulcsszerepe van a megelızésben, az azt elısegítı megoldások ösztönzésében. Az ösztönzés eszközeként különbözı kedvezmények adását kell megemlíteni. 7

8 A környezetet fokozottan terhelı technológiát és terméket a visszaszorításuk érdekében és a fellépı többlet környezetvédelmi költségek fedezésére megemelt mértékő környezetterhelési díjjal és/vagy termékdíjjal célszerő súlytani A keletkezı hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történı hasznosítása A hulladékhasznosítás az a tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követıen) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A hasznosítást követıen a hulladék mint másodnyersanyag, illetve energiahordozó vagy mint félkész-, illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra. A hasznosításnál preferálni kell a nemzetgazdaság számára értékes anyagokat tartalmazó, valamint jelentıs energiatartalommal rendelkezı hulladékok feldolgozását. Továbbá az olyan hulladékok hasznosítását kell elıtérbe helyezni, amelyek ártalmatlanítandó mennyiségét az ártalmatlanítás magas költségei miatt vagy éppen az alkalmazott ártalmatlanítási módszerek környezetvédelmi szempontból kedvezıtlen hatásai miatt célszerő csökkenteni. Fontos szempont, hogy a hulladék hasznosítható anyag-, illetve energiatartalma minél nagyobb hatásfokkal, a lehetı legegyszerőbb módszerekkel és elviselhetı gazdasági ráfordításokkal legyen kinyerhetı. A hasznosítás teljes vertikumában (győjtés, szállítás, feldolgozás és értékesítés) következetesen biztosítani kell a végrehajtásban résztvevık gazdasági érdekeltségét. A hulladékok egy része mőszaki, technológiai okokból nem vagy csak nagy költségráfordítással hasznosítható. Ezek környezetvédelmi szempontból megfelelıen történı ártalmatlanításáról kell gondoskodni A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítı ártalmatlanítása A hulladékártalmatlanítás a hulladék anyagi minıségének megváltoztatásával, illetve a hulladéknak a környezettıl való elszigetelésével akadályozza meg a környezetszennyezést, a környezetkárosítást. A hulladék anyagi minıségének megváltoztatását eredményezik a különbözı kémiai, termikus és biológiai kezelési eljárások. Ezek rendszerint valamilyen hasznosítási elemet is tartalmaznak (pl. hıhasznosítás hulladékégetésnél). Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történı hasznosítására vagy energiakénti felhasználására a mőszaki vagy gazdasági lehetıségek nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak. A hulladéklerakás az anyagi minıség változásával nem járó, a környezet elemeitıl való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás. Célja a hulladék és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása, amely a talajban vagy a talaj felszínén rendezett lerakás formájában valósítható meg. Nem tekinthetı ártalmatlanításnak a környezetvédelmi és a közegészségügyi elıírásoknak nem vagy nem teljes körően megfelelı, hatósági engedély nélküli lerakás A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény A hulladékgazdálkodás hazai jogi szabályozásában kiemelkedı jelentıséggel bír a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény. Az ipari és mezıgazdasági termelésbıl, a szolgáltatásból eredıen és a lakossági fogyasztás következtébe folyamatosan növekszik a keletkezı hulladékok mennyisége és azok veszélyessége. A folyamata a környezet fokozódó terheléséhez, illetve a természeti erıforrások kimerüléséhez vezethet, 8

9 végsı esetben maga után vonja a környezeti ártalmak és az ezzel járó egészségkárosodás növekedését is. A törvény megalkotását indokolta továbbá az e területen fennállt nem egységes és nem átfogó jogi szabályozási viszonyok, az ebbıl adódóan kialakult környezetet veszélyeztetı hulladék elhelyezési, kezelési gyakorlat, a természeti erıforrásokkal való takarékosság hiánya, az aránytalanul nagy hulladékkeletkezési hányad, a hulladékhasznosítás alacsony mértéke és a környezetkímélı hulladékártalmatlanítási kapacitások szőkössége. A törvény megalkotásának a szükségességét az elıbbiekre, valamint az Európai Unió jogrendjéhez való igazodás biztosítására tekintettel a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) írta elı. A törvény keretet ad a hulladékgazdálkodás rendszerének, meghatározza a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szereplık fıbb kötelezettségeit, jogait, szabályozza a hulladékokkal kapcsolatos magatartásokat, elıírja a felelısségvállalás normáit, megteremti a hulladékgazdálkodás speciális igazgatási szabályait. A törvény meghatározza a speciális végrehajtási jogszabályok tartalmi követelményeit és felhatalmazást is ad a megalkotásukra. A törvény biztosítja a benne foglalt normák bevezetésének a fokozatosságát annak érdekében, hogy a hatálybalépéssel okozott jogi, gazdasági változások ne rójanak elviselhetetlen terheket az érintettekre. A törvény az alábbi uniós jogszabályokban foglalt elıírásokkal harmonizál: - a Tanács (91/156/EGK irányelvével módosított) 75/442/EGK irányelve a hulladékokról, a Bizottság 96/350/EK határozata a IIA és a IIB melléklet elfogadásáról, valamint a Bizottság 94/3/EK határozata a hulladék-lista létrehozásáról, - a Tanács 97/C-76/01 határozata a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról. Megjegyzés: a 75/442/EGK irányelv helyett május 17-tıl az Európai Parlament és a Tanács április 5-i 2006/12/EK irányelve hatályos, amelyben található - az általa hatálytalanított irányelvhez viszonyított - eltéréseket még át kell vezetni a hazai jogba A törvény célja A törvény célként fogalmazza meg az emberi egészség védelmét, a természeti és az épített környezet megóvását, a fenntartható fejlıdés biztosítását és a környezettudatos magatartás kialakítását a hulladékgazdálkodás eszközeivel. Az elıbbieken túlmenıen célként szerepel a természeti erıforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelızése (a természettıl elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képzıdı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkezı hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélı ártalmatlanítása. A törvény céljaként meghatározottak azonosak az európai közösségi jogszabályokban elıírtakkal. A célok egyben megadják az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjét is, amely szerint a hulladékgazdálkodási módszerek közül mindig a sorrendben elıbbre állót kell elıször alkalmazni, és csak akkor lehet a következı megoldáshoz folyamodni, ha a sorrendben elıbbre álló módszer alkalmazási feltételei társadalmi és gazdasági szempontból kimerültek A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. A törvény hatálya az ásványi nyersanyagok kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt, azoktól fizikai módszerekkel leválasztott anyagokra, az állati hulladékra, valamint más természetes, a mezıgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra, a szennyvizekre (kivéve a folyékony hulladékot), a hatástalanított robbanóanyagokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másként nem rendelkezik. 9

10 Nem terjed ki a törvény hatálya a levegı tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegıbe kibocsátott anyagokra, és a radioaktív hulladékokra. A hatály megfogalmazásánál utalás történt arra, hogy a hulladékgazdálkodást érintı, a Hgt.- ben nem szabályozott kérdésekben a Ktv. elıírásait kell alkalmazni A hulladékgazdálkodás alapelvei A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következı, a közösségi jogszabályokban megtalálható alapelveket kell érvényesíteni: a megelızés, ezen belül az integrált szennyezésmegelızés elve alapján legkisebb mértékőre kell szorítani a képzıdı hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében, az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének, a gyártói felelısség elve alapján a termék elıállítója felelıs a termék és a technológia jellemzıinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezı megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsı behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék elıállításából és felhasználásából származó, illetve a termékbıl keletkezı hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez való hozzájárulást is, a megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük, az elvárható felelıs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetıségeinek megfelelıen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelı hatása a legkisebb mértékő legyen, az elérhetı legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mőszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentı folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentı anyagok kiváltására, illetıleg a környezetkímélı hulladékkezelı technológiák bevezetésére, a szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is, a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor, a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelı létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelı területi győjtıkörő létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni, az önellátás elve alapján országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével a képzıdı hulladékok teljes körő ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelı ártalmatlanító hálózatot célszerő kialakítani és üzemeltetni, a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülı lépésekben, az érintettek lehetıségeinek és teherviselı képességének figyelembevételével kell elérni, a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit, 10

11 a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendı költségek a lehetı legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. A fenti alapelvek közül a magyar jogalkotásban szokatlan a példamutatás elvének deklarálása, de ez is jogharmonizációs célokat szolgál, tekintettel arra, hogy ezen elv a közösségi környezetvédelmi jog egyik alapját jelenti, mely a közigazgatás példamutatásával próbája meg ösztönözni a lakosság környezeti tudatosságát Követelmények és kötelezettségek A hulladékgazdálkodás általános szabályai A törvény ezen szakaszában megfogalmazott általános követelmények lényegében már a 4.3. pontban ismertetésre kerültek (pl. hulladékkeletkezés megelızése, a mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelés prioritási sorrendje). Az elıbbiek mellett további fontos elıírásként a törvény megtiltja a hulladékok elhagyását, a győjtés, begyőjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérı módon való felhalmozását, ellenırizetlen körülmények közötti elhelyezését, kezelését A gyártó kötelezettségei Mivel a gyártó magatartása, döntése meghatározza a keletkezı hulladék tulajdonságait és befolyásolja a késıbbi felhasználás körülményeit, ezért a törvény fontos kötelezettségeket állapított meg a részükre. Ilyen a termékek és azok csomagolásának, a gyártástechnológiának a környezetvédelmi szempontból elınyös kialakítása. Az elınyösség szempontjait a 4.3. pont tartalmazza. A termék és csomagolása környezetvédelmi szempontú tulajdonságairól tájékoztatást kell adni a forgalmazó és a fogyasztó részére. A gyártói felelısség elve alapján egyre bıvülı termékkörre kiterjedıen a hulladékká vált termék visszavételének kötelezettsége jelenik meg. Jelen összeállítás idıpontjában az elemekre és az akkumulátorokra, a gépjármővekre, a termékek csomagolására, a növényvédı szerekkel szennyezıdı csomagolásra, az elektromos és elektronikai berendezésekre, valamint a humán gyógyszerekre és csomagolásukra áll fenn visszavételi kötelezettség. A törvény lehetıséget az elıbbiektıl eltérı termékek esetében a visszavétel önkéntes vállalására. A gyártó terméke forgalmazását betétdíj, vagy letéti díj alkalmazásához kötheti A forgalmazó kötelezettségei A termék gyártójával kötött szerzıdés alapján a termék hulladékát a fogyasztótól vissza kell fogadnia, és betétdíjas termék esetén a betétdíjat a fogyasztónak vissza kell fizetni. Termék hulladékának visszavételét önként is vállalhatja, ha megfelelıen gondoskodik a kezelésérıl. Betétdíjat, vagy letéti díjat önként is alkalmazhat. A gyártókkal és a hulladékkezelıkkel megállapodhat a hulladékok győjtésének módjában. A termék hulladékának visszavétele környezetvédelmi hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység. A forgalmazó, mint a gyártó mellett a termékkel szintén kapcsolatba kerülı gazdasági szereplı részére megállapított kötelezettségeket indokolja az, hogy a hulladékok egy része nála keletkezik, továbbá az alkalmazott betétdíj fogyasztónak történı visszafizetését ı végzi A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok A gyártók és a forgalmazók a törvényben meghatározott kötelezettségeik teljesítésére önálló szervezeteket, un. hasznosítást koordináló közhasznú társaságokat hozhatnak létre. 11

12 A fogyasztó kötelezettségei A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyőjtést, mint szolgáltatást igénybe venni, Ha önkormányzati rendelet szelektív győjtési rendszert ír elı, akkor abban részt kell venni. A gazdálkodó szervezet mentesül a szolgáltatás igénybevétele alól, ha maga gondoskodik a fogyasztási hulladéka kezelésérıl. A fogyasztó meghatározott esetekben köteles a hulladékát a visszavételre kötelezettnek visszaszolgáltatni. A fogyasztót az elıbbiek teljesítésére célszerő gazdasági eszközökkel (pl. betétdíj) ösztönözni, továbbá fontos a megfelelı tájékoztatás, tudatformálás, amelyben szerepet kell vállalni a gyártónak, a forgalmazónak és az önkormányzatnak is A hulladék termelıjének, birtokosának kötelezettségei A hulladék termelıje, birtokosa a tevékenysége során keletkezı, vagy más módon a birtokába került hulladékot köteles győjteni és a hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosítást vagy ártalmatlanítást vagy saját maga elvégzi, vagy e célból feljogosított kezelınek átadja a hulladékot és megfizeti a szolgáltatás díját. A gyártó, a forgalmazó, a fogyasztó a tevékenységébıl származó hulladékát a termelıre vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni. A hulladék szállítója (mint a szállítás idıtartama alatt a hulladék birtokosa) a szállítmány rendeltetési helyére történı biztonságos eljuttatásáért felelıs. E törvényi szakasz jelentısége kiemelkedı, mivel generális szabályt ad minden szereplı vonatkozásában Hulladékkezelés és hasznosítás Hulladékkezelés általános szabályai A törvény értelmében hulladékkezelésnek minısül a győjtés, begyőjtés, szállítás, elıkezelés, tárolás, hasznosítás és az ártalmatlanítás. Ezen mőveletek végzése, ha kormány vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött. A hulladék kezelésébıl származó hulladékkal kapcsolatban a termelıre vonatkozó elıírások az irányadók. Fontos megállapítása e fejezetnek az, hogy a technológiákból származó, oda visszavezetett maradék anyag, illetve a már használt, de eredeti célra ismételten felhasználható termék a forgási ciklusból történı kilépéskor válik hulladékká Hulladékgyőjtés és begyőjtés A termelı és a birtokos számára a további kezelésnek megfelelı győjtés olyan kötelezettsége, amely engedély nélkül végezhetı. A begyőjtés a pontban megfogalmazott, engedélyhez kötött tevékenység. Gazdálkodó szervezet hulladékkereskedelmi tevékenységet nem veszélyes hulladékokkal amennyiben azt változatlan formában adja tovább a kereskedelmi szabályoknak megfelelıen végezheti Hulladékszállítás A pontban leírt tevékenység, amelyet környezetszennyezést kizáróan kell végezni. Szennyezıdés esetén a szállító köteles a hulladék eltakarításáról, a szennyezıdésmentesítésrıl, az eredeti állapot helyreállításáról gondoskodni. Gazdasági tevékenység körében végzett rendszeres hulladékszállítás engedélyhez kötött tevékenység A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása 12

13 Az ország területére beleértve a vámszabad területeket is - hulladékot csak hasznosítás céljából, bizonyos hulladékok esetében engedéllyel lehet behozni a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével Hulladékhasznosítás A törvény szerint a hulladékok hasznosítására három különbözı eljárást lehet alkalmazni, amelyek az alábbiak: - a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történı ismételt felhasználása (újrafeldolgozás), - a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevıjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés), - a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás). A biohulladékok aerob vagy anaerob lebontása (komposztálás, illetve anaerob biológiai lebontás) is hasznosítás. A hasznosítási tevékenység környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött. Fontos szempont az, hogy a hulladék felhasználásával készített termék ne jelentsen nagyobb kockázatot a környezetre, mint a hulladék felhasználása nélküli termék. A hasznosítás során a gyártóra, a hulladék birtokosára és a kezelıre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Hulladékártalmatlanítás A hulladékok ártalmatlaníthatók a következı módokon: - hulladéklerakóban történı lerakással, - termikus ártalmatlanítással, - más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. Az ártalmatlanítási tevékenység környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött A települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok E témakör megfelelı részletességgel való törvényi szabályozása szükséges ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult, a környezetvédelem érdekeit döntıen sértı állapotok belátható idın belül rendezhetık legyenek Az ingatlantulajdonos kötelezettségei Az ingatlantulajdonos (aki lehet az ingatlan tényleges tulajdonosa vagy csak a birtokosa, használója) az ingatlanon keletkezı és ott a vonatkozó külön elıírások szerint győjtött települési szilárd és folyékony hulladékát át kell, hogy adja a begyőjtésére engedéllyel rendelkezınek. A települési szilárd hulladékot az ingatlantulajdonos külön engedély nélkül saját maga is elszállíthatja az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel az abban megjelölt kezelı telepre. Amennyiben az adott településen szelektív győjtési rendszert ír elı az önkormányzat rendelete, az abban foglaltak szerint kell a hulladékok győjtésérıl és átadásáról gondoskodni. Az a gazdálkodó szervezet, amely engedélyezett módon maga képes a települési hulladékát kezelni mentesül az átadási kötelezettségtıl A települési önkormányzat kötelezettségei A törvény az önkormányzatok részére kötelezıen ellátandó közszolgáltatásként írja elı a települési hulladékok kezelésének a biztosítását. 13

14 Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatást igénybe venni, ha a települési hulladékáról a termelıre vonatkozó elıírások szerint nem gondoskodik, illetve ha a településen biztosított közszolgáltatás a környezetvédelmi hatóság által igazoltan lényegesen kedvezıbb megoldással történik, mint a termelıként végzett kezelés. A törvény meghatározza a közszolgáltatás tartalmát is, amelynek ki kell terjednie a hulladékok összeszedésére, elszállítására, valamint az ártalmatlanító létesítmény létesítésére és üzemeltetésére. A közszolgáltatás kiterjedhet begyőjtıhelyek (hulladékgyőjtı udvarok, átrakóállomás), elıkezelı és hasznosító (válogató, komposztáló) telepek létesítésére, üzemeltetésére. Az önkormányzat rendeletében elıírhatja a települési hulladék bizonyos összetevıinek szelektív győjtését és a közszolgáltatás körében való begyőjtését. Az önkormányzat vagy önállóan szervezi meg a közszolgáltatást vagy más önkormányzattal közösen. A közszolgáltatásról szóló rendelet tervezetét véleményezésre meg kell küldeni az illetékes környezetvédelmi felügyelıségnek, az elfogadottat tájékoztatásul a szomszédos, az ügyben érintett és a megyei önkormányzatnak A hulladékkezelési közszolgáltatási díj Az ingatlantulajdonosok által fizetendı közszolgáltatási díjat a közszolgáltatással arányosan az önkormányzat állapítja meg A díjnak fedezni kell a közszolgáltatást ellátó szolgáltató hatékony mőködéséhez szükséges folyamatos ráfordításokat, a fejlesztések költségeit, beleértve a szolgáltatás megkezdését megelızıen felmerülı, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit, a begyőjtés és ártalmatlanítás költségeit. Az utóbbi esetben a kezelıtelep bezárásának, lerakó esetében a bezárást követı utógondozásnak, a 30 évig tartó monitorozásnak a költségeit. A szolgáltató költségelemzést végez és javaslatot tesz a díj nagyságára. A meg nem fizetett díj, annak késedelmi kamata, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minısül Hulladékkezelési közszolgáltatás A közszolgáltatást ellátó feladata a települési hulladékok begyőjtése, elszállítása az ingatlanokról, valamint a kezelı telep üzemeltetése. A szolgáltatást folyamatosan biztosítani kell. A szolgáltatás ellátásnak a feltételei: - a vonatkozó elıírások szerint rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják a szolgáltatás környezetszennyezést kizáró, folyamatos végzését, - a tevékenységhez rendelkezik környezetvédelmi hatósági engedéllyel, - megfelelı mértékő biztosítékkal rendelkezik - az önkormányzattal közszolgáltatási szerzıdést köt. Szükség esetén a szolgáltató kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik Elhagyott hulladék A hulladékgazdálkodás általános szabályai között már szerepelt azon fontos törvényi elıírás, hogy tilos a hulladékot elhagyni. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, az elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg ellenkezı bizonyításig az ingatlan tulajdonosát terheli. A települési önkormányzat közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közterület tisztántartását szolgáló közszolgáltatási feladata körében gondoskodik. 14

15 A környezetvédelmi hatóság (magántulajdonú ingatlan esetén a jegyzı, közterület esetén a környezetvédelmi felügyelıség) az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, az ingatlan tulajdonosát abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg, közterületen elhagyott hulladék esetében az önkormányzatot, ha az elhagyott hulladékot önként nem szállítják el ártalmatlanításra. Az elıbbi rendelkezések az ingatlantulajdonossal kapcsolatos tulajdonvédelmi ösztönzést kívánják megcélozni, emellett az illegális lerakók, erdıszéli szemétkupacok megszőnését segítik elı A közterület tisztán tartása A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. Az ingatlantulajdonos és az önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével rendeletekkel szabályozhatja Veszélyes hulladék A törvény megjelenésekor már érvényben volt a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet, ezért e törvényi szakasz csak a közösségi követelményeknek megfelelı módosításokat tartalmazza. A Kormányrendelet legfontosabb elıírásainak ismertetésére a késıbbiekben kerül sor A hulladékgazdálkodás szervezése Hulladékgazdálkodási terv A törvény elıírása szerint a Hgt. stratégiai célkitőzéseinek elérése érdekében a Parlament a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (továbbiakban: OHT) fogad el. Ez megtörtént a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT figyelembe vételével az ország 7 statisztikai régiójára a környezetvédelmi felügyelıségek regionális terveket készítettek, amelyeket a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet hirdetett ki. A Környezetvédelmi Minisztérium területi szerveinek átszervezése miatt a regionális hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos feladatokat január 1-tıl a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok látják el. A települési önkormányzatoknak a regionális tervek kihirdetésétıl számított 270 napon belől az adott településre helyi hulladékgazdálkodási tervet kellett készíteni. A tevékenységük alapján jelentısnek minısülı környezethasználó gazdálkodó szervezeteknek egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni. Valamennyi tervet 2 évente felül kell vizsgálni és a szükséges változtatásokat el kell végezni. A helyi tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki, míg az egyedi terveket az illetékes felügyelıség hagyja jóvá. A törvény utalást tesz a tervek tartalmi követelményeire is, amelyek a következık: - a keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete, - a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények, - az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések, - a hulladékok kezelésére alkalmas kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások, - az elérendı hulladékgazdálkodási célok, - a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program (a hulladékok kezelésének (begyőjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elısegítı intézkedések maghatározása, végrehajtásuk sorrendje és határideje, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelı elıkezelı, 15

16 ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása, valamint ezek becsült költségei). A csomagolási hulladékokra és a veszélyes hulladékokra vonatkozó feladatokat önálló tervrészként vagy külön tervként kell megjeleníteni A megyei önkormányzat feladatai Arra való tekintettel, hogy a hulladékgazdálkodás átfogó feladatot jelent és a regionalitás elvét is figyelembe véve a megyei önkormányzatokra is hárulnak tennivalók, elsısorban a megye területén a hulladékok környezetkímélı kezelésének elısegítése. A települési önkormányzatokkal együttmőködve megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet (a készítése nem kötelezı). A települési önkormányzatokkal közösen meghatározza a megye hulladékkezelı telepek létesítésére alkalmas területeit. Összegyőjti a helyi terveket, javaslatot tesz azok összehangolására. Elısegíti és támogatja a településeket közös hulladékkezelı telepek létrehozásában A hulladékgazdálkodás gazdasági eszközei Hulladékkezelı létesítmények megvalósítását címzett és céltámogatásokkal segíti az állam. A támogatások konkrét módja és mértéke az ország éves költségvetési törvényében jelenik meg. A hulladékkezelı létesítmények üzemeltetéséhez támogatás az EU szabályok értelmében nem adható. Állami támogatásban részesíthetı a térségi feladatokat ellátó hulladékkezelési létesítmények beruházásai, a betelt lerakók felülvizsgálatot követı rekultivációja Hulladékgazdálkodási igazgatás A hulladékgazdálkodási igazgatás A hulladékgazdálkodási igazgatás körébe tartozik: - a hulladékgazdálkodás irányítása, az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, szervezése, ellenırzése, - a hulladékgazdálkodási hatósági tevékenység ellátása (engedélyezés, ellenırzés, közigazgatási jogi felelısség érvényesítése), - a hulladékgazdálkodással összefüggı adatok, információk kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az igazgatási feladatokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség, a felügyelıségek, illetve a települési önkormányzatok és szervei, valamint a jegyzık látják el Hatósági hatáskörök Hulladékgazdálkodási ügyekben ha törvény vagy kormányrendelet másképpen nem rendelkezik az elsıfokú hatósági hatáskört a felügyelıség gyakorolja. A Fıfelügyelıség jár el: - hulladék behozatalának, kivitelének és az ország területén való átszállításának engedélyezése során, - a gyártó és a forgalmazó, illetve az általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti, visszavételre vonatkozó megállapodás jóváhagyása során, - abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedı tevékenységre irányul. Ha hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több felügyelıség illetékességi területét érinti, az eljáró felügyelıséget a Fıfelügyelıség 15 napon belül jelöli ki. 16

17 A települési önkormányzat jegyzıje gyakorolja az elsıfokú hatósági hatáskört: - a hulladékkezelési közszolgáltatási díj behajtása során, - a magánterületen elhagyott hulladékkal kapcsolatos ügyekben. Azokban a hulladékgazdálkodási hatósági ügyekben, amelyekben külön jogszabály (241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet) alapján a jegyzı jár el, de a hatósági eljárás tárgyát képezı vagyontárgy a települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi önkormányzati tulajdonban van, a felügyelıség jár el A hulladékgazdálkodás hatósági felügyeletének és ellenırzésének eljárási szabályai E törvény szerinti hatósági eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény elıírásait a Hgt.-ben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eljárási határidı az engedélyezési eljárásokban ha jogszabály másként nem rendelkezik 90 nap. A szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap áll rendelkezésre. A jogszabályok és hatósági elıírások megtartását a hatóság rendszeresen ellenırzi. A hatóság a jogszabályban elıírt adatszolgáltatáson felül további tájékoztatást, összefoglaló jelentést kérhet a hulladék termelıjétıl, birtokosától, kezelıjétıl. A hatóság rendszeres ellenırzések mellett rendkívüli ellenırzéseket tarthat, sıt elıre be nem jelentettet is. A hatóság a jogszabályi elıírások betartására az ügyfeleket kötelezheti. A hatóság a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztetı tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja Felelısség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért Általános jogi felelısség A Ktv. vonatkozó elıírásait a hulladékgazdálkodás területén is alkalmazni kell. Az elıbbieken túlmenıen hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítménnyel, illetıleg a lerakott hulladékkal okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény lezárásától számított 30 év Biztosíték és biztosítás Az a gazdálkodó szervezet, amelynek a tevékenysége során a külön kormányrendeletben (a rendelet még nem létezik) meghatározott mennyiségő veszélyes hulladék keletkezik, valamint a hulladékkezelı külön jogszabályban meghatározott biztosíték adására köteles, a tevékenységével okozott elıre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozás érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhetı (a külön jogszabály még nem létezik) Hulladékgazdálkodási bírság A környezetvédelmi hatóság az alábbi esetekben hulladékgazdálkodási bírságot alkalmaz: - a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a hatósági határozatok megsértése, illetve az azokban foglalt elıírások nem vagy nem megfelelı teljesítése esetén, - hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött tevékenység engedély, hozzájárulás, bejelentés nélkül történı végzése esetén, - a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésével a környezet veszélyeztetése, károsítása esetén. A bírság kiszabására a jogellenes cselekményrıl való tudomásszerzéstıl számított egy éven túl nincs lehetıség. 17

18 A cselekmény elkövetésétıl számított öt éven túl a birság nem vethetı ki, kivéve, ha a cselekmény jogszerőtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdıdik meg, amíg a jogszerőtlen állapot fennáll A hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség Tájékoztatási kötelezettség A Kormány az OHT-t hatévente és minden felülvizsgálatakor közzéteszi. A megyei és a települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási terveikben foglaltak végrehajtását beszámolókban teszik közzé Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség A hulladék termelıje, birtokosa és kezelıje köteles a tevékenysége során képzıdı, a más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésrıl, a kezelt és a kezelés eredményébıl származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelılétesítmények mőködésérıl üzemnaplót vezetni, és ezekrıl a hatóságoknak bejelentést tenni. Az elıbbi kötelezettség nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerzıdés alapján átadják. Ezen hulladékok nyilvántartásáról és bejelentésérıl a közszolgáltató gondoskodik. A gyártói felelısség alapján a visszavételi kötelezettségek alá tartozó termékek forgalmáról, a visszavett használt termékekrıl, csomagolásokról, hulladékokról a forgalomba hozatallal és a visszavétellel érintett gyártók, forgalmazók, hulladékkereskedık és kezelık kötelesek a külön jogszabályok szerint nyilvántartást vezetni és bejelentést tenni. Az elıbbi kötelezettségeket a hasznosítást koordináló szervezet együttesen is teljesítheti Hulladékgazdálkodási információs rendszer Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként kell kialakítani, amelynek a környezetvédelmi miniszter a felelıse Részvétel a hulladékgazdálkodásban A Ktv elıírásai az irányadók A hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati döntés elıtt közmeghallgatás tartható. A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítésérıl, a szelektív győjtés bevezetésérıl szóló döntés elıtt A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés A Nemzeti Alaptanterv részét képezik a hulladékgazdálkodási ismeretek Az ismeretek népszerősítése elsısorban az államigazgatási szervezetek, a települési önkormányzatok, a hulladékgazdálkodásban érdekelt gazdálkodó és társadalmi szervezetek feladata Jelentéstétel az Európai Bizottság felé A környezetvédelmi miniszter feladata Záró rendelkezések Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések A törvény január 1-tıl hatályos. Az alábbi három fontos rendelkezés emelhetı ki: - A települési hulladék (szilárd és folyékony egyaránt) közszolgáltatást valamennyi hazai településen január 1-ig létre kellett hozni. 18

19 - A törvény hatályba lépésekor már üzemelı hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatát január 1-ig el kellett végezni. - A települési szilárd hulladéklerakókba elhelyezésre kerülı hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmát július 1-ig 75 %-ra, július 1-ig 50 %-ra, július 1-ig 35 %-ra kell csökkenteni Felhatalmazó rendelkezések A törvény a végrehajtás érdekében 34 témakörben ad feljogosítást a Kormánynak és a minisztereknek végrehajtási rendeletek megalkotására, amelyek néhány kivételével már kiadásra kerültek Mellékletek A törvényhez az alábbi mellékletek tartoznak 1. Hulladékkategóriák 2. A veszélyességi jellemzık jegyzéke 3. Hulladékártalmatlanítást szolgáló mőveletek 4. Hulladékhasznosítást szolgáló mőveletek 4.5. A települési hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladék mennyisége, jellemzıi, változási tendenciái A települési hulladékok vonatkozásában a Hgt. végrehajtási rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet, amely meghatározza a települési szilárd hulladék fogalmát az alábbiak szerint: - háztartási hulladék: az ember mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkezı, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkezı, - háztartási hulladékhoz hasonló jellegő és összetételő hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkezı külön jogszabályban meghatározott (a hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) veszélyesnek nem minısülı szilárd hulladék. A nem veszélyes kategóriába tartozó termelési hulladékok (pl. csomagolási hulladékok) akkor kezelhetık a települési szilárd hulladékokkal együtt, ha a települési hulladékok hasznosítására vagy ártalmatlanítására alkalmazott eljárást az ilyen hulladékok rendszerbe vitele kedvezıtlen irányba nem befolyásolja. Ez azonban mindig csak esetenként, a hulladék jellemzıi és az alkalmazandó eljárás ismeretében dönthetı el. A nem veszélyes termelési és települési hulladékok környezetre gyakorolt hatása a környezet szennyezésén túl döntıen a környezet terhelésében és igénybevételében nyilvánul meg (nem megfelelıen elhelyezett hulladékok tájromboló és esztétikai hatása, a lerakás okozta szükségtelen termıföld-igénybevétel, fertızésveszély, stb.). A helytelenül kezelt nem veszélyes hulladékok ugyanakkor hosszútávon jelentkezı, maradandó környezetszennyezést, környezetkárosítást eredményeznek (talaj, talajvíz, illetve felszíni vízszennyezések). Az életmódtól és az életszínvonaltól, a fogyasztói szokásoktól függı települési szilárd hulladék mennyisége jelenleg Magyarországon évente kb. 21 millió m 3 (kb. 4,3 millió tonna). Ennek mintegy 62 %-a a lakossági eredető hulladék, a többi az intézményeknél, szolgáltatóknál és gazdálkodó szervezetéknél jelentkezik mint a háztartási hulladékkal együtt kezelhetı hulladék. A tapasztalatok szerint a települési szilárd hulladékok mennyisége éves átlagban 2-3 %-kal nı, és ez a tendencia hosszútávra is várható. Átlagosan 1,2-1,4 m 3 /fı/év lakossági háztartási 19

20 hulladék fajlagossal lehet számolni városokban és nagyobb településeken. Kisebb településeken ez 0,9-1,0 m 3 /fı/év mértékre redukálódik. A hulladék térfogatsőrősége döntıen a csomagolóanyagok arányának növekedése és a főtési módok változása miatt, fokozatosan csökken. Jelenleg az átlagos térfogatsőrőség 2,2-2,25 t/m 3, ami a városokban 0,15-0,2 t/m 3 -re módosul. A települési szilárd hulladék jellemzı összetétele Magyarországon (m/m %-ban) Hulladékalkotó Fıváros és nagyobb városok Országos átlag Papír Mőanyag Textil Üveg Fém Szerves (bomló) Szervetlen A veszélyesnek minısülı összetevık elhasznált vegyi anyagok, gyógyszermaradékok, kémiai áramforrások, stb részaránya átlagosan 0,7-1 m/m %, ami a hulladék kezelésénél különös gondosságot igényel. A másodnyersanyagként potenciálisan hasznosítható alkotók (papír, mőanyag, fém, üveg, textil) jelenlegi részaránya a fıvárosban és a nagyobb városokban %, országos átlagban %. A biológiailag bontható szervesanyag-tartalom országos átlagértéke relatíve magas, ami tekintettel a lerakással történı ártalmatlanítás hazai dominanciájára (a kezelt hulladék kb. 83 %-a lerakásra kerül) és a Hgt-ben rögzített, a lerakandó szervesanyag-tartalom fokozatos redukálására vonatkozó kötelezés betarthatóságára igen komoly feladatot jelent a települési hulladékgazdálkodással foglalkozó szakvállalkozások számára. A tapasztalatok alapján egyértelmően megállapítható, hogy ha lassan is, de folyamatosan növekszik a hulladékban a hasznosítható összetevık és az energetikailag kedvezıbb alkotók, illetve tulajdonságok aránya. A hulladék összetételét tekintve, 2010-ig az alábbi változások várhatók: - erıteljesen növekszik a papír éa a mőanyag részaránya, - enyhébben nı az üveg és a fém részaránya, - csökken a szervetlen maradékok és a biológiailag bontható szerves összetevık részaránya, - a hulladék főtıértéke a jelenlegi kj/kg-ról kj/kg-ra növekszik (ennek különös jelentısége van hosszú távon a termikus hasznosítási módszerek alkalmazásánál) A települési szilárd hulladék begyőjtése, szállítása A hulladékok begyőjtése és szállítása egymással szoros kölcsönhatásban van, egységes rendszert képez. A hulladékok begyőjtésére-szállítására különbözı módszerek alakultak ki, attól függıen, hogy: - milyenek a hulladék tulajdonságai, - a keletkezési helyrıl milyen mennyiséget, milyen gyakran kell elszállítani, - melyek a győjtési és szállítási feladattal kapcsolatos közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények, - milyen gazdaságossági szempontok merülnek fel. A hulladék begyőjtési rendszer lehet egy- és kétütemő. 20

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL

2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL Az Országgyûlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. Bevezetés

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. Bevezetés 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyőlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. Bevezetés

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. Bevezetés 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyőlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyőlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A Csomagolási hulladékokról

A Csomagolási hulladékokról A Csomagolási hulladékokról Fıbb elıírásai: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Alapfogalmak (hulladék, gyártó újrahasználat stb.) Hulladékgazdálkodási alapelvek (gyártói felelısség, szennyezı

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl Letenye Város Önkormányzatának 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl ( módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

T/5538. számú. törvényjavaslat. a hulladékról

T/5538. számú. törvényjavaslat. a hulladékról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/5538. számú törvényjavaslat a hulladékról Elıadó: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapest, 2011. december 2012. évi törvény a hulladékról Az Országgyőlés a

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának

Részletesebben

A rendelet célja. Általános rendelkezések

A rendelet célja. Általános rendelkezések Apátfalva Község Önkormányzat Képviselı-testülete 17/2008.(X.01.)Ör a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl Apátfalva Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 32/2008.(XII.15.) ÖR-el módosított 14/2004.(VII.1.) RENDELETE A talajterhelési díjról I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Sátoraljaújhely Város

Sátoraljaújhely Város (A 43/2007/4721/II.28./számú határozat melléklete) Sátoraljaújhely Város és városrészeire (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint a külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Elıterjesztés a december 13-án tartandó Képviselı-testületi ülésére

Elıterjesztés a december 13-án tartandó Képviselı-testületi ülésére Elıterjesztés a 2012. december 13-án tartandó Képviselı-testületi ülésére Tárgy: A települési szilárdhulladék, hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételi díjának megállapításáról Tisztelt Képviselı-testület!

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Pécsely Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII.15. ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pécsely

Részletesebben

Iklanberény község Önkormányzat Képviselıtestületének. 8 / 2004./ X II. 29. / számú rendelete

Iklanberény község Önkormányzat Képviselıtestületének. 8 / 2004./ X II. 29. / számú rendelete Iklanberény község Önkormányzat Képviselıtestületének 8 / 2004./ X II. 29. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Iklanberény község

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Tárgy: A települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról, közszolgáltatás biztosításáról és közszolgáltatás díjáról. Előterjesztő:

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzatának 2/1997 (I.6. ) rendelete a kéményseprı-ipari közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Dunabogdány Község Önkormányzatának 2/1997 (I.6. ) rendelete a kéményseprı-ipari közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl Dunabogdány Község Önkormányzatának 2/1997 (I.6. ) rendelete a kéményseprı-ipari közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl (Egységes szerkezetben a 3/1998. (II. 9.), 18/2005. (XII 9.), 15/2007. (XII.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK INTEGRÁLT SZENNYEZÉS-MEGELİZÉS ÉS -CSÖKKENTÉS (IPPC) A környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl (IPPC) szóló 96/61/EK

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

/Egységes szerkezetben a 14/2009.(X.15.) sz. Ök. módosításaival/

/Egységes szerkezetben a 14/2009.(X.15.) sz. Ök. módosításaival/ 1 Kismaros Község Önkormányzat Képviselı-testületének 17/2008.(XII.11.) sz. Ök. rendelete a települési szilárdhulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és közszolgáltatási díj megállapításáról

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart Környezetügyért Felelős Államtitkárság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok 1 Vidékfejlesztési

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

2/2014. (II.17) önkormányzati rendelete

2/2014. (II.17) önkormányzati rendelete Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2014. (II.17) önkormányzati rendelete a nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz begyőjtésére vonatkozó közszolgáltatásról A vízgazdálkodásról

Részletesebben

Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL.

Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL. Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL. Vászoly Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/2009. (IX. 25.) RENDELETE a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Adony Város Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben)

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben) Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl (módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl. A rendelet hatálya

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl. A rendelet hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a Esztergom Város Önkormányzata Képviselı- testületének 14/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi önkormányzati

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL SOPRONHORPÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2004. (XII.16) RENDELETE A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Sopronhorpács Község Önkormányzatának

Részletesebben

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója.

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója. 12. A hulladékgazdálkodás alapjai, alapfogalmak A törvény célja: Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, hulladékok minimalizálása,

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás amely létrejött, egyrészrıl Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) képviselıje: Horváth István, másrészrıl

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 17/2009. (XI. 5.) RENDELETE a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Alap Község Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 1 / 4 2016. 05. 02. 13:00 Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete közszolgáltatásról Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének 10/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról Nyirád 2010 Nyirád Község Önkormányzata

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az épített

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében 10.9.2013 A7-0277/84 84 23 a preambulumbekezdés (új) (23a) A I. mellékletében a hagyományos energiaforrásokból származó kıolaj és földgáz vonatkozásában elıírt termelési küszöbértékek nem veszik figyelembe

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag zacskóról szóló

Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag zacskóról szóló törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Szili Katalin az Országgyőlés elnöke részére H e l y b e n Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtom a bevásárló-reklám táskáról és a mőanyag

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Elhangzott: A MTESZ Veszprémi Megyei Szervezete által szervezett Országos Környezetvédelmi

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2740-09 Környezetvédelmi termékdíj feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A környezetvédelmi

Részletesebben

Győrtelek Község Önkormányzatának. 12/2005. (VIII. 10.) rendelete. a szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Győrtelek Község Önkormányzatának. 12/2005. (VIII. 10.) rendelete. a szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Győrtelek Község Önkormányzatának 12/2005. (VIII. 10.) rendelete a szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Győrtelek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselıtestületének. Dr. Kovács Beáta jegyzı

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselıtestületének. Dr. Kovács Beáta jegyzı ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Dr. Kovács Beáta jegyzı Tárgy: Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselıtestületének önkormányzati rendelet-tervezete a szilárd és folyékony

Részletesebben

NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL

NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 22/2000. (XII.19.), 4/2000. (III.28.), 15/1999. (XII.21.) rendelettel módosított 10/1996. (IV.30.) rendelet az egyes helyi közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya Tiszatenyő községi önkormányzat képviselőtestületének 26/2004 (XI. 1.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 25/2004 (IX. 20.) rendeletének módosítására, és

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény. a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14 /2015. (VI.15.) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Tiszasas Község Önkormányzatának

Részletesebben

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1 2009-2010 2010 Környezetvédelmi termékd kdíj 2009.10.07 Samling 1 A termékdíj mentesség szempontjából a EU kifogásának megfelelıen megszőnik az italcsomagolásoknál a részleges újratöltéssel elnyerhetı

Részletesebben

Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl. Tisztelt Képviselı-testület!

Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl. Tisztelt Képviselı-testület! Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl /2009. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS A hulladéktelep bezárása következtében beállt változásról, illetve a helyi környezet védelmérıl, a közterületek

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS 1..

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS 1.. PAPKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 13/2003.(X.03) ÖR. SZÁMÚ RENDELETE A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL, IGÉNYBEVÉTELÉRİL. Papkeszi Községi

Részletesebben

Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének

Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1 Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének 21/2010.(XII.23) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma

1. A közszolgáltatás tartalma Dörgicse Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Dörgicse

Részletesebben

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató Körforgásos gazdaság A csomagoláshasznosítás eredményessége 2003-2013 között Hotel Benczúr, 2014. április 1. Viszkei György ügyvezető igazgató Miért van szükség körforgásos gazdaságra? Környezetgazdasági

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Csetény Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2015 (VI.8..) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásokról Csetény Község

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja Tiszaigar Község Önkormányzat Képviselı testületének 3 / 2008. (II. 21.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról. Tiszaigar Község Önkormányzat Képviselı - testülete

Részletesebben

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról és annak díjáról szóló 2/2014. (II. 05.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2013. (XI. 27.)

Részletesebben

3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu. - a Képviselı-testületnek -

3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu. - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - a települési szilárdhulladékokkal

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Elıterjesztés. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére

Elıterjesztés. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére Elıterjesztés 1. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére Tárgy: Települési szilárd hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanító helyen történı elhelyezésére

Részletesebben

2007. augusztus 23. Kihirdetve. Józan Judit jegyző 23/2012.(VI.21.)

2007. augusztus 23. Kihirdetve. Józan Judit jegyző 23/2012.(VI.21.) Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2007. (VIII. 23.) rendelete a települési folyékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 2007. augusztus 23. Kihirdetve

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben