A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK- GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA 1

2 Tartalomjegyzék Települési szilárd hulladék kezelése Összefoglalás A támogatási stratégia célja Háttér (A stratégiát meghatározó tényezık, körülmények) Alapfogalmak Kapcsolódás stratégiákhoz, programokhoz Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Regionális Operatív Programok (ROP-ok) Célokra vonatkozó elıírások összefoglalása Helyzetelemzés A települési szilárd hulladék keletkezésének jelenlegi helyzete és elırejelzése A települési szilárd hulladék begyőjtésének és további kezelésének jelenlegi helyzete és elırejelzése Kezelendı mennyiségek az EU elıírások teljesítéséhez Kezelési kapacitások kezelési módonként és frakciónként A települési szilárd hulladékgazdálkodás intézményi helyzete A települési önkormányzat feladatai, a közszolgáltatás ellátása A gyártó feladatai Fontosabb hatósági feladatok A hulladékgazdálkodási fejlesztési változatok elemzése Elızetes vizsgálatok a változatok megfogalmazásához A csomagolási hulladékok és a nem csomagolási papír hulladék szelektív győjtési lehetıségeinek modellezése Biohulladék elkülönített begyőjtése és újrafeldolgozása Maradék települési szilárd hulladékkal győjtött szerves hulladék hasznosítása Maradék települési szilárd hulladék lerakása Vegyes települési szilárd hulladék égetése A fejlesztési változatok bemutatása A változatok meghatározása Az MBH változat bemutatása A fejlesztési stratégia változat bemutatása A támogatási stratégia változat bemutatása A változatok költségbecslése A költségbecslésben alkalmazott feltételezések A költségbecslés eredményei A változatok értékelése A változatok értékelésének módszere A változatok értékelésének eredményei A változatelemzés kritikus pontjai A célok meghatározása indikátorokkal A kiválasztott változat részletes bemutatása A szükséges fejlesztések meghatározása A fejlesztések létesítésének és mőködtetésének finanszírozása A pénzügyi elemzésben alkalmazott feltételezések

3 6.2.2 A projekt pénzügyi költségeinek becslése A projekt pénzügyi bevételeinek becslése A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata Szcenárió elemzés

4 Települési szilárd hulladék kezelése 1 Összefoglalás A települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiája a szakmai programok alapján, különösen az Országos Hulladékgazdálkodási Terv települési hulladék kezelési programja, valamint az ennek továbbfejlesztésével és idıbeli kiterjesztésével készült; a közötti idıszakra kidolgozott Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégia alapján készült, és alapvetıen az ennek megvalósításához igénybe vehetı, az Európai Unió biztosított támogatási források felhasználásának optimalizálását célozza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában a hulladékgazdálkodási célra felhasználható források szőkössége miatt a fejlesztési stratégiához képest a támogatási stratégia kifejezetten az EU kötelezettségek költség-hatékony teljesítésére helyezi a hangsúlyt. A támogatási stratégia az EU és magyar jogszabályokban meghatározott kötelezettségeknek, illetve célkitőzéseknek megfelelı fogalmi rendszerben, következetesen tárgyalja az egyes hulladékfrakciókat és csoportjaikat, valamint a lehetséges hulladékkezelési módokat a jelenlegi helyzet bemutatásában, mind a mennyiségekre, mind a hulladékkezelési kapacitások elırejelzésére vonatkozóan, a változatok meghatározását segítı elıvizsgálatokban, a változatok meghatározásában és költség-hatékonysági elemzésében, a kiválasztott változat közgazdasági költségbecslésében és pénzügyi elemzésében, a következtetések megfogalmazásában egyaránt. A támogatások felhasználásának következetességet biztosítja az is, hogy a támogatási stratégia egyértelmően elkülöníti a között rendelkezésre álló forrásokból megvalósítandó fejlesztéseket a már folyamatban lévı, hazai és 2007 elıtti EU forrásokból várhatóan 2009 végéig megépülı kapacitásoktól. A fenti elkülönítést is szem elıtt tartó helyzetelemzés során, a hulladékok képzıdésére és kezelésére vonatkozó elırejelzések, valamint a határidıhöz vagy teljesítményhez kötött kötelezettségek összehasonlítása alapján megállapítható volt, hogy a gyártói felelısség körébe tartozó települési hulladék összetevık esetében 2009-et követıen szükséges a lakossági begyőjtési kapacitás növelése, a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében már 2009-ig is szükséges a szerves hulladék kezelı kapacitásának fejlesztése, a megtelı, valamint a jogszabályi nem megfelelıség miatt bezárandó hulladéklerakók kapacitás-kiesése következtében 2010-ben már kapacitáshiány lép fel a lerakók esetében. A helyzetelemzés intézményi vizsgálata alapján egyértelmően levonható következtetések: A gyártói felelısség körébe tartozó hulladékokra vonatkozó, nemzeti szintő hasznosítási kötelezettségeket megállapító EU elıírások teljesítése jogszabályi elıírások alapján a gyártók kötelezettsége, aminek kikényszerítésére és ellenırzésére a hatósági intézményrendszer is létezik. Hiányzik viszont a végrehajtást segítı ösztönzés arra vonatkozóan, hogy a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevıinek begyőjtési rendszerei mellett ne egy elkülönült, csak az egyes, a gyártói felelısségi körre kiterjedı, kevésbé hatékony párhuzamos rendszerek jöjjenek létre. 4

5 A szerves hulladék lerakásának csökkentésére, így áttételesen elkülönített kezelésére vonatkozó, EU elıírások nemzeti szintő teljesítése jogi kötelezettségként nem biztosított, mivel a teljesítéshez szükséges feladatoknak csak egy része (begyőjtés és ártalmatlanítás) jelenik meg a települési önkormányzatok kötelezettségeként, a szelektív győjtés, illetve a hasznosítás egyre nagyobb arányú végzése nem kötelezettség, hanem csak lehetıség az önkormányzatok számára. Az önkormányzati feladatok ellátásának kikényszerítésére hatékony környezetvédelmi hatósági jellegő intézményrendszer nem alakult ki. Az EU elıírások teljesítéséhez szükséges, települési szinten túlmutató összefogást a jogszabályi, intézményi háttér nem támogatja megfelelıen. Az intézményi elemzésben kimutatott problémák jogi megoldása néhány éven belül nem reális, ezekkel az EU kötelezettségek teljesítése nem biztosítható. Az EU követelmények nemzeti teljesítéséhez olyan ösztönzı támogatásokra van szükség, ahol a támogatási szerzıdések keretében biztosítható, hogy egy-egy nagyobb térség települései együttesen vállalják a nemzeti kötelezettségek egy részének teljesítését. A támogatási feltételekkel lehet biztosítani, hogy az országos szinten teljesítendı, átlagos hatékonyság mértékéig a támogatottak teljesítsék a kötelezettségeket. Így ha a támogatásokból az ország területének egy kisebb része esetleg nem tud részesülni (pl. intézményi problémák miatt), az még nem veszélyezteti az EU elıírások teljesülését. A helyzetelemzést követıen elvégzett, a teljesítéshez szükséges, lehetséges változatok megfogalmazása érdekében folytatott elıvizsgálatok a következı eredményre vezettek: A képzıdı, illetve a lerakandó hulladékok mennyiségének csökkentése Folyamatos lakossági felvilágosító és szemléletformáló munkával kell ösztönözni az embereket a tudatos vásárlói szokások kialakítására, a háztartásbeli újrahasználatra, a szerves hulladékok házi komposztálására. Ez utóbbival mintegy 240 ezer tonna biohulladék külön győjtését és kezelését lehet megtakarítani. Az un. újrahasználati központok kialakításával szintén jelentısen csökkenthetı a kezelendı hulladék menynyisége. A szervezett hulladékkezelés igénybevételének díját úgy kell kialakítani, hogy az ösztönözzön a kevesebb hulladék termelésére, illetve a szelektív győjtés alkalmazására. Az egyes támogatott projektek támogatási forrásainak 3-5%-át ezen tevékenységekre, illetve fenntartható folytatásukhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítására célszerő fordítani. A hasznosítható és a veszélyes összetevık szelektív győjtési lehetıségei A csomagolási hulladékok és a (nem csomagolási) papírhulladék elkülönített begyőjtésére olyan szelektív begyőjtési rendszer kialakítása célszerő, amely alkalmas a gyártói felelısség körébe tartozó hulladékok, különösen a csomagolási hulladékok, a háztartási veszélyes hulladékok, valamint az egyéb, hasznosítható (nem csomagolási), különösen a papírhulladékok elkülönített begyőjtésére. A magyarországi településszerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a lakos feletti települések 20 km-es körzetén belüli területeken képzıdik a szelektíven győjthetı csomagolási frakciók 88 %-a (2006-ban 860 ezer tonnából 758 ezer tonna). Így ezekben a begyőjtési körzetekben a szelektíven győjthetı mennyiség, átlagos 75%-os hatékonyságot feltételezve (570 ezer tonna) az országosan összesen képzıdı szelektíven győjthetı frakciók kb. 65 %-át teszik ki, azaz kb. 10 %-kal nagyobb mértékő szelektív begyőjtést érnek el az országos kötelezettségekbıl következı átlagosan 55 %-os anyagában hasznosítandó arányhoz képest. A lakos feletti települések 20 km-es győjtıkörzetén kívüli területekrıl (az ország területének több mint a fele) az összes 5

6 képzıdı szelektíven győjthetı mennyiség (860 ezer tonna) kevesebb, mint 10 %-a győjthetı be (76 ezer tonna). Ez alapján megállapítható, hogy a lakos feletti települések 20 km-es körzetén belül történı begyőjtés költség-hatékony. Ilyen költség-hatékony begyőjtési körzetekkel a vonatkozó EU elıírások kb. 10%-kal túlteljesíthetık lennének, ha mindegyik körzetben teljesítik a 75%-os átlagos begyőjtési hatékonyságot. Az egyéb, győjtıszigeten nem győjthetı hulladékok esetében hatékony megoldást csak a házhoz menı győjtés, illetve a hulladék-udvarok építése jelenthet. A gyártói felelısség körébe tartozó, nem csomagolási hulladékok esetében azonban ezek inkább a lakosság jobb kiszolgálását, illetve a teljes begyőjtési rendszer hatékonyabb mőködését biztosíthatják. Biohulladék elkülönített begyőjtése és hasznosítása A papírhulladéknak mintegy kétszeresét kitevı egyéb lebomló szerves hulladékból (az un. biohulladékból) elsısorban a növényi zöldhulladék komposztálását célszerő megvalósítani mőszaki lehetıségek és költség-hatékonysági okok alapján. A közterületeken és a háztartásokban képzıdı, helyben fel nem használt (házilag komposztált, vagy pl. a parkokban visszaforgatott) zöldhulladék elkülönített begyőjtését és feldolgozását (komposztálását, fermentálását, esetleg biogáz-elıállításban történı felhasználását) 2016-ban mintegy 570 ezer tonnányi mennyiségre kell megoldani. A háztartási zöldhulladék évenként néhány alkalommal házhoz menı győjtéssel is hatékonyan begyőjthetı. Szerves hulladék hasznosítása maradék hulladékból A papír szelektív győjtése és a zöldhulladék komposztálása mellett a szerves hulladékok lerakási arányára vonatkozó korlátozó elıírások betartása érdekében 2010 után már szükség van a szelektív győjtés után maradó vegyes hulladék (a továbbiakban: maradék hulladék) mechanikai-biológiai elıkezelésére, a maradék hulladék bomló szerves anyag tartalmának stabilizálására (a továbbiakban: MBH). Az MBH elıkezelés biológiai folyamata eredményeként a bomló szervesanyag-tartalom lecsökken, illetve stabilizálódik. Az alkalmazott technológiától és a hulladék összetételétıl függıen a beszállított és aprított maradék hulladékból gázfázisú emisszió távozik, mechanikai elkülönítéssel egy része másodlagos tüzelıanyagként, kis hányada fémkohászatban hasznosítható, fennmaradó része lerakandó maradék. Az eljárás során nyert, az eljárás specializáltságától függıen magas főtıértékő, bálázott formában jól szállítható hulladék másodlagos tüzelıanyagként felhasználható pl. cementgyárban, széntüzeléső erımőben vagy un. MBH energiahasznosító mőben. Maradék települési szilárd hulladék égetése Jelenleg évi 420 ezer tonna maradék hulladék hulladékégetéssel történı ártalmatlanítását végzi Budapesten a rákospalotai hulladékégetı. A támogatási stratégia feltételezi, hogy ez kapacitás ilyen kezelt mennyiséggel fennmarad, a jelenlegi tervezés beruházási idıszakában ( ) további ilyen kapacitás nem épül ki a fajlagosan magasabb költségigény miatt. Maradék települési szilárd hulladék lerakása Az elkülönített győjtésre, hasznosításra vonatkozó célkitőzések teljesítését követıen is szükség van lerakó-kapacitásra, hiszen a szelektív győjtést követıen is van maradék hulladék. A lerakókon részben az elsıdleges hulladékok, részben az egyes (elı)kezelésekbıl (válogatás, MBH, égetés) származó másodlagos hulladékok ártalmatlanítása történik meg. 6

7 Az elıvizsgálatok alapján megfogalmazásra kerültek a vizsgálandó változatok: A fejlesztési változatok lényegében csak a szerves hulladékok, ezen belül is lényegében a biohulladékok vonatkozásában különböznek, eltérı kezelt mennyiségeket tőznek ki célul az egyes hulladékkezelési módokban. A többi frakció hulladékkezelési módjait alapvetıen determinálják a hasznosításra vonatkozó irányelvek, a meglévı kapacitások és a költséghatékonysági szempontok. A változatok közös elemei a következık: 2015-ig (tehát még a KEOP forrásaira támaszkodva) kiépül a 2016-os kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitás. Fejleszteni szükséges a szelektív győjtési rendszert, hogy az a lakosság számára rendelkezésre álljon. A szelektíven begyőjtött hulladékot hasznosítani kell. Az elızetes vizsgálatban bemutatott begyőjtési hatékonyság elérése esetén a rendszer biztosítani fogja a gyártói felelısség keretében teljesítendı hasznosítási arányok elérését o a csomagolási hulladékok 55%-ának, az egyéb gyártói felelısség alá tartozó hulladékok irányelvekben meghatározott hányadának hasznosításához szükséges lakossági begyőjtéssel, o a biológiailag lebomló összetevık lerakásának csökkentése érdekében a nem csomagolási papírhulladék 55%-ának szelektív győjtését. Az évi 420 ezer tonnás égetés fenntartása. A biohulladékok kezelésére a változatelemzés iteratív módon történt, a változatok folyamatosan finomodtak. Ezek alapján végül a következı fı változatok fogalmazódtak meg: Az EU kötelezettségek teljesítését elsıdlegesen MBH-val és a hulladékból kinyerhetı főtıanyag (RDF) energetikai hasznosításával elérı fejlesztés (a továbbiakban MBH változat). A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségek elérése az MBH kapacitás és a hozzá tartozó, a hulladékban rejlı energia hasznosítására szolgáló kezelıkapacitás olyan mértékő fejlesztésével, amely szükséges a lerakási irányelv teljesítéséhez, az eddig kiépült, illetve a 2009-ig EU és hazai forrásból kiépülı komposztálási kapacitások figyelembe vétele mellett; Az EU kötelezettségek teljesítését a Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégiában megfogalmazott más szakmai célokkal együtt elérı fejlesztés (a továbbiakban: fejlesztési stratégia változat). A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségeket kismértékben meghaladja a szerves hulladéklerakótól való eltérítése. Ezt a célkitőzést a tervezési idıszak végére a zöldhulladék mennyiségét meghaladó mértékő komposztálással, a házi komposztálás folyamatosan emelkedı mennyiségével; illetve MBH elıkezeléssel éri el, ahol az MBH után az égethetı frakció termikus hasznosítása megtörténik. Így összességében a hulladék lerakásra kerülı menynyisége a ciklus végére nem éri el a képzıdı hulladék 50 %-át. Az EU kötelezettségek teljesítését elsıdlegesen komposztálással elérı fejlesztés (a továbbiakban: támogatási stratégia változat): A változat célkitőzése az EU kötelezettségek elérése a komposztálási kapacitás olyan mértékő fejlesztésével, amely lehetıvé teszi a képzıdı zöldhulladék mennyiségének megfelelı komposztálást, a fejlesztési stratégiához hasonló mértékő házi komposztálást, majd a lerakási irányelv csökkentési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges mértékben MBH kapacitás kerül kiépítésre, az égethetı frakció termikus hasznosításával. A hulladék lerakásra kerülı mennyisége kismértékben nagyobb a fejlesztési stratégiához képest, de a kezelési maradékok nélkül ez sem haladja meg a képzıdı hulladék 50 %-át. 7

8 A változatok elemzése a fejlesztési különbözet módszerrel (incremental method) készült. Az alábbi táblázat mutatja be a közgazdasági költségbecslés eredményeit. 1. táblázat: Az egyes változatok közgazdasági költségeinek jelenértéke, millió Ft MBH változat straté- Fejlesztési gia változat 1 beruházási költség üzemeltetési és fenntartási költségek pótlási költségek maradványérték teljes költség ( ) Támogatási stratégia változat A változatok közül a Fejlesztési stratégia változat megvalósíthatóságát az elıvizsgálatok annyiban kérdıjelezik meg, hogy nem tartják reálisnak a zöldhulladék mennyiségén felüli komposztálást, sem a begyőjtés nehézségei, sem pedig a rosszabb minıségő komposzt értékesítési nehézségei miatt. A Fejlesztési stratégia változat ezen problémáját korrigálja a Támogatási stratégia változat, továbbá módosítja abban a vonatkozásban is, hogy csak az EU kötelezettségek teljesítését célozza meg, és inkább arra törekszik, hogy a valamivel kisebb célkitőzést nagyobb biztonsággal lehessen elérni. Mindezek alapján a változatelemzésben az MBH változat és a Támogatási stratégia változat összehasonlítása lehetséges. Ez a két változat azonos célkitőzés elérését szolgálja, ezért összevethetıkké váltak költség-hatékonyság elemzéssel is. Az elemzés eredménye szerint egyértelmően kedvezıbbnek tekinthetı a Támogatási stratégia változat. A kritikus feltételezések vizsgálata is megtörtént, amely alátámasztja, hogy a feltételezések jelentısebb változása sem módosítaná ezt a következtetést. A kiválasztott, támogatásra javasolt változat a Támogatási stratégia változat, célkitőzései meghatározzák a támogatási stratégia fejlesztéseit, amelyekkel minimálisan teljesíthetık az EU kötelezettségek. 2. táblázat: A javasolt változat eredményei évenként, a meglévı kapacitások figyelembevételével Szelektív győjtés Hasznosítandó, szelektíven győjtendı csomagolási hulladék, et Egyéb szelektíven győjtendı, hasznosítandó, et Szerves hulladék 3. Hasznosított papír, et Házi komposztálás, et Komposztált mennyiség, et MBH szerves kezelt része, et Égetésre kerülı szerves hulladék, et Le nem rakott szervesanyag, et Maradék hulladék 9. Égetésre kerülı maradék hulladék, et Elsıdleges lerakásra kerülı maradék hulladék, et Másodlagos lerakásra kerülı maradék hulladék, et

9 A kiválasztott változat eredményeit a következı fejlesztésekkel lehet elérni. A szükséges kapacitások meghatározása az elızetes vizsgálatok modellszámításaira alapozódtak, költséghatékony kapacitások kialakítását célozzák. 3. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Összesen Hulladékudvar db Győjtısziget db Válogató db Házi komposztálás edb Komposztáló kapacitás, et MBH elıkezelı kapacitás, et RDF energiahasznosító mő kapacitás, et Lerakó kapacitás, et Az adatok a javasolt üzembelépés idejét mutatják, a darabszámok nagyságrendi tájékoztató adatok. A 2. táblázatban foglalt mennyiségek kezelése a létesítmények és kapacitásuk más megosztásával is megvalósítható, amelyet a feltételeket vállaló projektek helyi szükségletei determinálnak. A kiválasztott változat pénzügyi elemzésében a támogatási arány számítása érdekében becslésre kerültek a változat pénzáramlásai, ezen belül a kiválasztott változat bevételei is, mivel a jövedelemtermelı projektek esetében a megtérülı rész után támogatás nem adható. A támogatási arány és a támogatás összegének becslését a következı táblázat foglalja össze. 4. táblázat: A finanszírozási hiány és EU társfinanszírozási ráta számítása áfa nélkül, millió Ft Finanszírozás összetétele Összesen Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC) 66,1% Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Támogatás (EU és hazai) Támogatás/ elszámolható költség 66,1% Saját forrás Saját forrás/elszámolható költség 33,9% A fenti táblázatban szereplı értékek az országos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges öszszes beruházást tartalmazzák. Várhatóan az összes beruházás nem fog KEOP projektként jelentkezni. Ennek okai lehetnek, hogy mőködı létesítményeknél bizonyos fejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, részben egyes projektek a támogatáshoz szükséges valamennyi feltételt nem tudják, esetleg nem akarják teljesíteni. A kiválasztott változat szintjén a legkritikusabb tényezı az MBH utáni, a hulladékban rejlı energia hasznosítására szolgáló mővek létesítése. A kiválasztott változat alátámasztására szcenárió elemzésben megvizsgálásra került, hogy akkor is javasolható-e a kiválasztott változat, ha szélsı esetben egyetlen RDF energiahasznosító mő sem létesülne. A teljes költség alapján történı összehasonlítás nem elégséges, mert a két változat hatásaiban jelentısen eltér egymástól. Mindkettı teljesíti a biológiailag lebomló szerves hulladék lerakás-csökkentési követelményeit, azonban a termikus hasznosítás változatban további társadalmi hatás, hogy hulladékból történı energiatermelés valósul meg a hagyományos energiatermelés kiváltásával, amely energiatermelés hozzájárul a klímaváltozás elkerülésére tett EU-s kötelezettségbıl 9

10 fakadó intézkedésekhez. A két változat összehasonlításánál figyelembe kell venni továbbá az uniós és ezzel párhuzamosan a magyar jogi szabályozásban megjelenı, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó prioritási sorrendet (1. megelızés, 2. hasznosítás, 3. ártalmatlanítás) is, mely egyértelmően elıtérbe helyezi a hulladék hasznosítását (anyagában vagy energetikailag) a hulladék ártalmatlanításával szemben. Ennek megfelelıen, ha a hulladék az MBH kezelést követıen energetikai hasznosításra kerül, akkor ez a prioritási sorrend szerint kedvezıbb megoldás, mint az MBH kezelést követı lerakás. Természetesen ez azzal a hatással is jár, hogy a meglévı lerakó-kapacitások hamarabb betelnek, és hamarabb kell újabb, a környezetre állandó kockázatot jelentı lerakót építeni. Mindezeket a társadalmi szinten jelentkezı pozitív hatásokat figyelembe véve a két változat között a 30 évre számított, valamennyi lényeges hatást és teljes költséget pénzben kifejezı, az ilyen típusú választásokban döntési kritériumot jelentı nettó társadalmi haszon szempontjából érdemi különbség nincs. Egyértelmő, hogy a termikus hasznosításhoz szükséges beruházások az azok nélküli változathoz képest jelentıs pluszköltséget jelentenek, tekintetbe kell azonban venni, hogy az RDF energiahasznosító mő környezeti terhelése csak az aktív mőködési szakaszban jelentkezik, míg az ennek hiányában szükséges lerakók bezárást követı utógondozási és monitorozási feladatai, illetve hosszú távú környezeti kockázatai az aktív szakaszt követıen, többnyire a vizsgált 30 éven túl jelentkeznek. A támogatási stratégia az Akciótervvel párhuzamosan készült, egy iteratív folyamat során így biztosítható volt, hogy az akciótervben és a pályázati felhívásokban olyan támogatási konstrukció kerüljön kialakításra a támogatási stratégia következtetéseire alapozódva, amely az EU kezelési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, költség-hatékony, jelenleg hiányzó települési szilárd hulladék kezelési rendszerek kialakítását (létesítése és bıvítése) segíti elı. 2 A támogatási stratégia célja A települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiája a szakmai programok alapján, különösen az Országos Hulladékgazdálkodási Terv települési hulladék kezelési programja, valamint az ennek továbbfejlesztésével és idıbeli kiterjesztésével készült, a közötti idıszakra a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztériumban kidolgozott Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégia alapján készült, és alapvetıen az ennek megvalósításához igénybe vehetı, az Európai Unió biztosított támogatási források felhasználásának optimalizálását célozza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában a hulladékgazdálkodási célra felhasználható források szőkössége miatt a fejlesztési stratégiához képest a támogatási stratégia kifejezetten az EU kötelezettségek költség-hatékony teljesítésére helyezi a hangsúlyt. A támogatási stratégia ezeket a célkitőzéseket a hulladékkezelési célok és a hulladékkezelési megoldások szintjén is törekszik elérni. Ennek érdekében a támogatási stratégia többlépcsıs változatelemzésre épül, amely alapján kiválasztható volt a megvalósításra javasolható változat. A támogatási stratégia a változatokat országos szinten elemzi, azonban törekszik a projektszintő következtetések megfogalmazására is. A támogatási stratégia elsısorban a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre koncentrál. A többi kapcsolódó hulladékgazdálkodási támogatási konstrukció jelen támogatási stratégiának nem tárgya. 10

11 3 Háttér (A stratégiát meghatározó tényezık, körülmények) 3.1 Alapfogalmak A támogatási stratégiában használt fontosabb alapfogalmak meghatározására a következıkben kerül sor. Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetıleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegő és összetételő, azzal együtt kezelhetı más hulladék. A célok teljesítése az alábbi hulladékfrakciók vizsgálatával került elvégzésre: biohulladék: minden olyan növényi és állati eredető szerves hulladék, ami anaerob vagy aerob módon biológiailag lebomlik vagy lebontható, zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertekbıl, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fő, lomb, főrészpor, faforgács stb.), maradék hulladék: a megelızési intézkedéseket követıen, valamint a hasznosítható és veszélyes összetevık elkülönítése után a települési szilárd hulladék megmaradt része; nem csomagolási papír hulladék: hulladéknak minısülı minden nem csomagolási papír csomagolási papír hulladék: hulladéknak minısülı minden papírcsomagolás, egyéb csomagolási hulladék: hulladéknak minısülı csomagolási mőanyag-, fém-, üveg-, fahulladék, gyártói felelısség: A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékbıl származó hulladékot, illetıleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetıleg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélı ártalmatlanítása érdekében. Ilyen gyártói felelısség terheli a csomagolási hulladékokat, a háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékait (HEEB), a gumiabroncs hulladékot, az ólomakkumulátorok hulladékait, a hordozható elemek és akkumulátorok hulladékait. egyéb szelektíven győjtött települési szilárd hulladék, pl. veszélyes anyagok: gyógyszerek, festékek, illetve más nem csomagolási hasznosítható anyagok A fentiek szerint meghatározott frakciók az alábbiak szerint csoportosíthatók: Csomagolási hulladék o csomagolási papírhulladék, o csomagolási mőanyag-hulladék, o csomagolási fémhulladék, o csomagolási üveghulladék, o csomagolási fahulladék Biológiailag lebomló hulladék (a továbbiakban szerves hulladék) o papírhulladék o biohulladék zöldhulladék egyéb biohulladék (konyhai maradék stb.) Egyéb elkülöníthetı összetevık o mőanyag-hulladék, o fémhulladék, o üveghulladék, 11

12 o hulladék elemek és akkumulátorok, o hulladék elektromos és elektronikai berendezések, o hulladék gumiabroncs, o háztartási veszélyes hulladékok stb. A hulladékok eredete szerint megkülönböztethetı a lakossági és a nem lakossági eredető (a továbbiakban: intézményi eredető), hasonló összetételő, a háztartási hulladékkal azonos rendszerben kezelt hulladék Az alábbi áttekintı ábra bemutatja a hulladékfrakciók rendszerét. LAKOSSÁGI EREDETŐ INTÉZMÉNYI EREDETŐ TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK Szelektíven győjtött Vegyesen győjtött Biohulladék Zöldhulladék, egyéb biohulladék Papírhulladék Csomagolási hulladék Nem csomagolási papír hulladék Csomagolási papír Egyéb csomagolási hulladék hulladék Egyéb gyártói felelısség Akkumulátor, elektromos berendezés, gumiabroncs, Egyéb hulladék Biológiailag lebomló szerves hulladék (szerves hulladék) Gyártói felelısség A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek a Hgt. szerinti értelemben, de egyszerősítetten megadott fogalmakkal hulladékgazdálkodás: hulladékok keletkezésének megelızése, a keletkezı hulladékok begyőjtése és kezelése, megelızés: a hulladék képzıdésének elkerülésére, csökkentésére, veszélyességének mérséklésére, a szervezett hulladékkezelési igények csökkentésére irányuló intézkedés (pl. szemléletformálás, újrahasználat, házi-komposztálás, tartósabb, kevesebb (veszélyes) anyagot tartalmazó termékek használata), hulladékkezelés: hasznosítás (anyagában történı hasznosítás, energetikai célú hasznosítás) és ártalmatlanítás (égetés és lerakás), valamint ezek elıkészítése (elıkezelés), beleértve a begyőjtést, illetve a szállítást is, hulladék begyőjtése: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történı átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyőjtı telephelyén, továbbá a begyőjtıhelyen (győjtıpontokon, hulladékgyőjtı udvaron, tároló-, kezelıtelepen) és a további kezelés érdekében történı összegyőjtés, válogatás a begyőjtı telephelyén. Lehet szelektív győjtés (más kifejezéssel: elkülönített begyőjtés), illetve vegyes begyőjtés. Támogatási stratégiában alkalmazott sajátos kifejezések: Hulladékkezelési cél: begyőjtésre és hulladékkezelésre vonatkozó, a képzıdı hulladékmennyiség %-ában, illetve tonnában meghatározott országos elıírások, amelyeket meghatározott idıpontra el kell érni. 12

13 Hulladékkezelési megoldás, mód: a képzıdı hulladékok begyőjtésének és további kezelésének gyakorlati alkalmazási megoldásai, amelyek segítségével a hulladékkezelési célok elérése megvalósítható. A hulladékkezelési módok alábbi ábrában bemutatott fı típusait alkalmazza a támogatási stratégia. A keletkezı hulladékot a megelızés csökkenti pl. újrahasználattal, a győjtendı hulladék csökkentésében a megelızésnek tekinthetı házi komposztálás játszik szerepet. A következı ábra bemutatja a hulladékkezelési módokat. 13

14 M e g e l ı z é s Biohulladék Zöldhulladék Egyéb biohulladék Házi komposz tálás Házi komp oszt Nem csomagolási papírhulladék Csomagolási papírhulladék Keletkezı hulladék Papírhulladék Csomagolási hulladék Egyéb gyártói felelısség Egyéb csomagolási hulladék Győjtendı hulladék Akkumulátor, elektromos berendezés, gumiabroncs stb. Egyéb hulladék Elkülönített győjtés Elkülönítetten győjtött hulladék Válogatás Maradék hulladék Maradék hulladék vegyes győjtése Hasznosít ható hulladék Ártalmatlanítandó hulladék Kezelendı hulladék Hasznosít ás (pl. szerves hulladéknál komposztálás) Lerakás K ö r n y e z et b e Anyagá ban hasznos ítható hulladé k MBH elıkezelés Termikusan hasznosítható hulladék Lerakható hulladék (másod -lagos) Környe zetbe Égetés Égetési maradék Anyag ában haszno sítás Termikus hasznosítás Lerakás Lera kás Ter mék (pl. komposzt) E g y é b T e r m é k E g y é b K ö r n y ez et b e E n e r g i a E g y é b L e r a k á s L e r a k á s L e r a k á s Lerakott hulladék 14

15 A hulladékgazdálkodási célok teljesítése a hulladékkeletkezés és a hulladékkezelés jellemzıitıl függıen különbözı térségi szinteken értelmezhetı. Az alábbi térségi szinteken célszerő a hulladékkezelési tevékenységeket és folyamatokat elemezni: térségi szintő települési hulladékgazdálkodási rendszer: társulások szerinti adminisztratív lehatárolás, begyőjtési körzetek összessége (égetı és lerakó esetében nem feltétlenül van társulás) begyőjtési körzet: az a terület, ahonnan egy hulladékgazdálkodási rendszer (közszolgáltató, illetve létesítmény alapján lehatárolva) a begyőjtést végzi. 3.2 Kapcsolódás stratégiákhoz, programokhoz Nemzeti Környezetvédelmi Program A hazai környezetpolitika fıbb irányait a környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. törvény által elıírt, és az Országgyőlés által elfogadott, közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) tartalmazza. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramban jelöli ki a terület specifikus és operatív céljait, amelyek egyike a Hulladékgazdálkodási Akcióprogram. Az NKP tervezéséhez kapcsolódnak a hat évre vonatkozó települési, illetve megyei önkormányzati környezetvédelmi programok, amelyek kötelezı részét képezi a hulladékgazdálkodási rész. Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) Az OHT közötti idıszakra a hulladékgazdálkodás teljes egészét felölelı, egységes szerkezető és áttekinthetı rendszerő, komplex cselekvési terv. Az OHT-ban megfogalmazott feladatok és programok meghatározása az NKP-II kidolgozásával összhangban történt, így az OHT a tervezett Hulladékgazdálkodási akcióprogram megvalósítási tervének szerepét is betölti. Az OHT-hoz kapcsolódnak a régiókra vonatkozóan, miniszteri rendeletben meghatározott területi hulladékgazdálkodási tervek (THT) és a települési önkormányzatok által készített települési hulladékgazdálkodási tervek. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT stratégiája a feltárt gondok és hiányosságok felszámolására irányul és a meglévı adottságok kiaknázásával az ország komplex környezeti, szellemi, kulturális, demográfiai és gazdasági fejlıdését és ezáltal a nemzetközi versenyképesség erısítését szolgálja a közti idıszakra vonatkozóan. Az ÚMFT-n belül a 4. prioritás foglalkozik a Környezeti és Energetikai fejlesztésekkel. A hulladékgazdálkodás a környezetjavító fejlesztések beavatkozási csoporton belül, az egészséges és tiszta települések megteremtésére irányuló fejlesztések között szerepel. A hulladékgazdálkodási fejlesztések célja a komplex hulladékkezelési rendszerek kialakítása, a szelektív hulladékkezelés fejlesztése/elterjesztése, a kiemelt hulladékáramok kezelése és egyes, az elıírásokat ki nem elégítı hulladékkezelı létesítmények bezárása és rekultiválása. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Az ÚMFT-hez kapcsolódóan a KEOP alapvetı célja Magyarország fenntartható fejlıdésének elısegítése, a biztonságos, tiszta és jó minıségő környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetıségének biztosításával. A KEOP a települési szilárd hulladékgazdálkodást az Egészséges, tiszta települések prioritási tengelynél tárgyalja. A KEOP-ban 15

16 ezzel összefügg a Vizeink jó kezelése prioritáson belül a tovább nem üzemeltethetı, a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelı települési szilárd hulladék lerakók lezárása és rekultivációja, továbbá a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás-tengely. A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégia célja a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési igényeinek azonosítása és ezek költség-hatékony megvalósításának támogatása Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elısegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történı teljesíthetısége érdekében. Az intézkedések a hulladék képzıdés megelızésére és a képzıdı hulladék kezelésének fejlesztésére irányulnak, az állati hulladékot csak érintılegesen kezeli, a rekultivációra azonban kitér. A megelızı intézkedések keretében a lakosság környezettudatosságának fokozását, fogyasztási szokásainak környezetbarát módon történı megváltoztatását célzó PR tevékenység, és a házi komposztálás terjesztését jelöli ki célul. A fogyasztás ésszerő csökkentésének érdekében gazdasági szabályozó eszközök, valamint büntetések és támogatások harmonizált rendszerét kívánják kiépíteni. Jelen támogatási stratégia ezen fejlesztési stratégia kiegészítése, a KEOP támogatások megalapozása érdekében, az EU támogatási szabályok és a KEOP-ban a hulladékgazdálkodásra allokált összegek figyelembe vételével. Gazdaságfejlesztési Operatív Program A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) fı célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elısegítése, a produktív szektor versenyképességének erısítése révén. A GOP támogatja a vállalkozásokat a technológiai modernizáció területén. A települési szilárd hulladékgazdálkodással a 2. prioritás hozható kapcsolatba; Vállalkozások technológiai korszerősítése keretében a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv elımozdítása érdekében olyan környezetbarát hulladékszegény, energia-, anyagtakarékos termelési technológiák elterjesztését támogatja, melyek a vállalkozások versenyképességének javítása és/vagy a termelési kapacitás bıvítése mellett hozzájárulnak a környezet terhelésének csökkentéséhez a keletkezı hulladékok mennyiségének mérséklése révén. Ez a program ad lehetıséget a települési szilárd hulladékból elkülönített hasznosítható összetevık tényleges újrafeldolgozását megvalósító fejlesztések támogatására is. Regionális Operatív Programok (ROP-ok) A ROP átfogó célja: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedı gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése, a növekedés és foglakoztatás elısegítése érdekében. A ROP prioritásai közül a környezeti tudatosság fokozására, a környezeti nevelésre irányuló indikatív mővelettípusok vannak leginkább kapcsolatban a hulladékgazdálkodással, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások kialakítása révén. A fenntartható környezethasználat hosszú távú biztosítása érdekében fontos feladat a települési hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékgyőjtés jó gyakorlatának minél szélesebb körben történı elterjedésének ösztönzését, a szelektív hulladékgyőjtési gyakorlat fejlesztését célzó akciók, fejlesztések támogatása. A ROP-ok adnak lehetıséget a kisebb, helyi jelentıségő rekultivációs projektek támogatására is. 16

17 3.3 Célokra vonatkozó elıírások összefoglalása A hulladékgazdálkodási stratégia fı kereteit elsısorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. A évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.), biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet. A hulladékgazdálkodási stratégiát az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) határozta meg. Az OHT 2008-ig terjedı rendelkezései azonban nem minden esetben felelnek meg teljes mértékben az EU jogszabályoknak (azoknál esetenként ambiciózusabbak, más esetekben az OHT jóváhagyása után bekövetkezett EU-elıírásokból származó változások nem kerültek átvezetésre), ezért ezekben az esetekben a jelenleg érvényes EU jogszabályt, illetve a Hgt.-t kell figyelembe venni. A hulladékgazdálkodási célokra vonatkozóan az EU és hazai elıírások megadnak egy általánosan alkalmazandó célhierarchiát (megelızés, hasznosítás, ártalmatlanítás). A hulladékgazdálkodási célokra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a 3. sz. mellékletben kerülnek felsorolásra. A hulladékra vonatkozó általános kötelezettségek mellett egyes hulladékáramokra, illetve kezelési módokra az EU irányelvek a tagországok számára 2016-ig több nemzeti teljesítési kötelezettséget állapítanak meg. A települési szilárd hulladékokat is érintı ilyen követelmények a következık: Szerves hulladék: A települési szilárd hulladék lerakásánál biztosítani kell, hogy a biológiailag lebomló hulladékok lerakott mennyisége 2006-ban az 1995-ben képzıdött mennyiség legfeljebb 75 %-a, 2009-ben 50 %-a, 2016-ban pedig 35 %-a legyen. (A szerves hulladék körébe tartozik a biohulladék és a papírhulladék.) A gyártói felelısség körébe tartoznak a csomagolási hulladékokra, illetve a gumiabroncs, az elektromos és elektronikai berendezések, az akkumulátorok és az elemek hulladékaira vonatkozó elkülönített győjtési és hasznosítási kötelezettségek. A gyártói felelısség esetében a települési szilárd hulladékgazdálkodás részérıl a szelektív győjtést kell biztosítani a lakosság számára, amely megalapozza a hasznosítási arányok teljesíthetıségét. Az elkülönített begyőjtés többletköltsége a gyártókra terhelhetı. A csomagolási papírhulladékokra egyaránt érvényesek a szerves hulladékokra és a csomagolási hulladékokra vonatkozó elıírások. A fentiekben kiemelteken felül, a maradék települési szilárd hulladékra vonatkozóan konkrét célkitőzés a kezelés módjára nem vonatkozik, a hulladékgazdálkodási preferenciáknak megfelelı (megelızés, hasznosítás, ártalmatlanítás) általános kezelési kötelezettséget kell teljesíteni. Az országos célkitőzések egyes frakciókra vonatkozóan, 2016-ig évenkénti bontásban kerültek meghatározásra az alábbi szempontok figyelembe vételével: a cél kizárólagosan jogszabályból és programból került levezetésre, az elıírások csak a célokra vonatkozó elıírásokat tartalmazzák, nem keverednek bele a megoldásra vonatkozó elıírások, amennyiben a vonatkozó elıírások között eltérés van, akkor az EU elıírások, majd a Hgt., magyar jogszabályok tekinthetık elsıdlegesnek, az OHT, illetve a THT-k elıírásait megelızıen. A célkitőzések a 4. sz. mellékletben található táblázat tartalmazza. 17

18 4 Helyzetelemzés 4.1 A települési szilárd hulladék keletkezésének jelenlegi helyzete és elırejelzése Az elmúlt évtized tapasztalatai és a legújabb adatgyőjtések alapján az összes keletkezı települési hulladék mennyisége 2004-ben és 2005-ben 4,6-4,7 millió tonna. A gazdasági növekedés következtében bıvülı fogyasztást feltételezve, az összes hulladék tömegének éves növekedése 2008-ig 1 %-ra, ezt követıen évi 2 %-ra tehetı, ebbe beszámításra került a házi komposztálás és az újrahasználat mennyisége is. A 2016 utáni idıszakra vonatkozóan feltételezhetı a mennyiség stagnálása (a fogyasztás növekedés mellett várhatóan elıtérbe kerülnek a hulladékmennyiség csökkenését eredményezı tényezık: hulladékszegény technológiák elıtérbe kerülése, környezettudatos vásárlás szokások elterjedése, esetleges EU elıírások bevezetése a hulladék keletkezésére vonatkozóan). A keletkezı hulladék összetételére vonatkozóan országosan jellemzı, megbízható idısorok nem állnak rendelkezésre, így ezek hiányában a jelenleg rendelkezésre álló összetétel adatokat idıben állandónak tekintjük a teljes tervezési idıszakra vonatkozóan. 5. táblázat: Hulladékmennyiségek elırejelzése hulladékfrakciónként Hulladékfrakció TSZH összesen, et Ebbıl 1. Szerves hulladék, et (2+4+5) Biohulladék, et Ebbıl: 3. Zöldhulladék, et Papír, nem csomagolási, et Papír, csomagolási, et Egyéb csomagolási, et Csomagolási hulladék összesen, et (5+6) Egyéb elkülönítetten győjthetı hulladék (gumiabroncs, HEEB, akku), et A települési szilárd hulladék begyőjtésének és további kezelésének jelenlegi helyzete és elırejelzése Kezelendı mennyiségek az EU elıírások teljesítéséhez A hulladékkezelés jelenlegi helyzetét leíró adatok, a gyártói felelısség alá esı hulladékok esetében a gyártók jelentései, az egyéb hulladékáramok esetében az éves hulladékstatisztikai adatgyőjtések adatai alapján számíthatók. A kezelés jövıbeni alakulásának meghatározásakor alapelvként a vonatkozó EU irányelvek teljesítése a cél, azaz a teljesítéshez minimálisan szükséges kezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) arányokkal lehet számolni. 18

19 6. táblázat: Az EU irányelvek teljesítése érdekében kezelendı hulladékmennyiségek kezelési módonként és hulladékfrakciónként Szelektív győjtés Hasznosítandó, szelektíven 1. győjtendı csomagolási hulladék Ebbıl:Hasznosítandó csomagolási 2. papír, et Hasznosítandó, szelektíven 3. győjtendı egyéb hulladék Maradék hulladékba kerülı csomagolási hulladék Maradék hulladékba kerülı egyéb gyártói felelısség Maradék hulladékba kerülı gyártói felelısség (4.+5.) Szerves hulladék 7. Lerakható szerves hulladék, et Le nem rakható szerves hulladék, et Maradék hulladék 9. Összes égetésre kerülı maradék hulladék, et Összes lerakásra kerülı maradék hulladék, et A táblázatból látható fontosabb összefüggések: A gyártói felelısség teljesítéséhez a települési szilárd hulladékban lévı egyes hulladékáramokból is szükséges begyőjtés (a gyártói felelısség körébe tartozó hulladék teljes egészére vonatkozik a kötelezettség, amelynek egy része települési szilárd hulladék, másik része termelési hulladék). A csomagolási papírhulladék a gyártói (csomagolási hulladék) kötelezettségbe és a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségbe is beleszámít (2.=11.). A szelektív győjtés utáni hulladékmennyiség a maradék települési szilárd hulladékban jelenik meg (6.=4.+5.). A le nem rakható szerves hulladék égetésre és anyagában történı hasznosításra kerülhet (8.= ). A le nem rakható szerves hulladékból a maradék hulladék részeként égetik el a rákospalotai égetı kapacitásának megfelelı hányadot (9.). A szelektív győjtési rendszerben nem egyforma begyőjtési hatékonysággal győjthetı az összes papírhulladék fajta. A hasznosítandó papír tartalmaz csomagolási papírhulladékot és nem csomagolási papírhulladékot (10.= ). A maradék hulladék tartalmazza a kiemelt hulladékáramok (gyártói felelısség és szerves hulladék) kötelezettségeken felüli részét, valamint a szelektív győjtésbe nem került vegyes hulladékot Kezelési kapacitások kezelési módonként és frakciónként A KEOP támogatások nélküli kapacitás elırejelzés során kiinduló pontként a jelenleg rendelkezésre álló, valamint a megvalósítás alatt álló komplex hulladékgazdálkodási projektek keretében kiépülı kapacitások lettek figyelembe véve. 19

20 A mőszakilag indokolt esetekben, elsısorban a kezelés idıbeli (egy éven belüli szezonális) ingadozásának követése érdekében (MBH, komposztálás, szelektív győjtés), a kezelési kötelezettséghez képest kb. 30%-kal nagyobb kapacitások kiépítése szükséges. 7. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások a közötti támogatásra javasolt fejlesztések nélkül Szelektív győjtés Hasznosítandó, szelektíven győjtendı csomagolási hulladék, et Csomagolási hulladék begyőjtı kapacitás, et Csomagolási hulladék begyőjtı kapacitás hiány, et Hasznosítandó, szelektíven győjtendı 57 egyéb hulladék Egyéb hulladék elkülönített begyőjtést szolgáló kapacitás, et Egyéb hulladék elkülönített begyőjtést szolgáló kapacitás hiány, et Szerves hulladék 7. Lerakható szervesanyag, et Le nem rakható szervesanyag, et Hasznosítandó papír, et Házi komposztálás, et Komposztált mennyiség, et Komposztáló kapacitás, et MBH szerves kezelt része, et MBH kapacitás, et Égetésre kerülı szerves hulladék, et Le nem rakott szervesanyag, et A nem lerakott és a kötelezettség szerint 17. le nem rakható szervesanyag kü lönbsége (kapacitáshiány), et Maradék hulladék Következı 6 év kapacitás igénye az 18. adott évben, et Lerakó szabad kapacitás, et Lerakó kapacitás többlet/hiány, et Összes égetésre kerülı maradék hulladék, et Összes égetésre kerülı maradék hulladék kapacitás, et Összes égetésre kerülı maradék hulladék kapacitás többlet/hiány, et A fenti táblázat mutatja, hogy a már rendelkezésre álló, valamint a megvalósítás alatt álló hulladékgazdálkodási projektek keretében kiépülı begyőjtési/kezelési kapacitások hogyan teljesítik az EU irányelvekben meghatározottakat 2016-ig (azaz ha 2009-et követıen nem következik be fejlesztés). A táblázatból látható fontosabb összefüggések: A gyártói felelısségi körbe tartozó hulladékok esetében 2009-et követıen szükséges a begyőjtési kapacitás növelése (3., 6.). A le nem rakott szerves hulladék mennyiségét a 16. sor mutatja (16.= ). A 17. sorban a nem lerakott és az EU kötelezettség szerint le nem rakható szerves hulladék különbsége szerepel (17.=16.-8.), amely alapján megállapítható, hogy a kötele- 20

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon

Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon 1. Bevezetés A 90-es években gyakran hallhattuk azt - a napjainkban is

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl Letenye Város Önkormányzatának 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl ( módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Idén száznál több lerakót be kell zárni, de sok helyen még nincs kész az új. Sorban dılnek be a begyőjtı cégek,

Részletesebben

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek változat elemzésével illetve pénzügyi költség és bevétel becslésével kapcsolatban

Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek változat elemzésével illetve pénzügyi költség és bevétel becslésével kapcsolatban KVVM FI Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek változat elemzésével illetve pénzügyi költség és bevétel becslésével kapcsolatban 2008, január Módszertani útmutató hulladékgazdálkodási projektek

Részletesebben

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

Egészséges, tiszta települések Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.2. A prioritások

Részletesebben

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben)

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben) Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl (módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.:22-236/2011. Tárgy: A települési szilárd hulladékkezelés 2012. évi közszolgáltatási

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

Zalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL.

Zalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. Zalaszántó település MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELİZMÉNYEK... 5 1. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7. A jogszabály 2010. április 2.napon hatályos állapota 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. május 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. május 13-i ülésére Elıterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. május 13-i ülésére Tárgy: A 2009. évi Környezetvédelmi Nap program-tervezetének elfogadása Az elıterjesztést készítette: Földházi

Részletesebben

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a Esztergom Város Önkormányzata Képviselı- testületének 14/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi önkormányzati

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás amely létrejött, egyrészrıl Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) képviselıje: Horváth István, másrészrıl

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Díjpolitika. 2010. október

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Díjpolitika. 2010. október Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Díjpolitika 2010. október 1 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 2 A díjpolitika kialakításának jogi háttere 4 2.1 A díjpolitika jogi környezete 4 2.1.1

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: 1. A területi hulladékgazdálkodási terveket e rendelet 1-7.

Részletesebben

A Csomagolási hulladékokról

A Csomagolási hulladékokról A Csomagolási hulladékokról Fıbb elıírásai: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Alapfogalmak (hulladék, gyártó újrahasználat stb.) Hulladékgazdálkodási alapelvek (gyártói felelısség, szennyezı

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl

A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl A hulladékgazdálkodás gyakorlati problémái az uniós gazdasági szereplık szemszögébıl Dr. Kiss Tibor Pécs Holding Zrt. Budapest, 2010.09.09. 1 Hogyan próbálták kezelni a hulladék okozta problémákat? 1.

Részletesebben

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. (OHT-II.) Szakmai előkészítő anyag 2009. TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésrıl

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014.

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. (OHT-II.) 2009. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 6 STRATÉGIAI ALAPOK ÉS KERETEK... 7 1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS HELYZETE ÉS ÁTFOGÓ

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007 2016 2006. november 14. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TARTALOMJEGYZÉK 1. MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FELZÁRKÓZÁSA... 4 2. A STRATÉGIA CÉLJA... 5 3. A STRATÉGIA

Részletesebben

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

Egészséges, tiszta települések Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.. A prioritások

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Koordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010

Koordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 Koordináló szervezet EKO-PUNKT ÜDVİZLI ÖNT az Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 A TERMÉKDÍJ Mint adó fajta Mi is a termékdíj? A termékdíj, mint környezetvédelmi célból mőködı gazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor.

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 9 1. számú melléklet 23242526, 2728 1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 2) A települési

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. 2004. Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. 2004. Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004. Budapest

Részletesebben

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília

Részletesebben

Az önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel:

Az önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel: SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /. (...) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladékokkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 27.) számú

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás Komposzt elıáll llítása különbk nbözı eredető szerves hulladékok, valamint szennyvíziszap ziszap felhasználásával Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét 2009. április 15. Helyzetbemutatás Az

Részletesebben

Waste to Energy projekt bemutatása

Waste to Energy projekt bemutatása European Regional Development Fund Waste to Energy projekt bemutatása WASTE TO ENERGY Dr. Pigniczki Zsanett pigniczki@darfu.hu DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Waste to

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 291. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat hulladékgazdálkodási társulási megállapodás módosítására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. 4. modul

Hulladékgazdálkodás. 4. modul 9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu Hulladékgazdálkodás 4. modul készítette: Fekete István 1 Tartalomjegyzék 4.1 Alapfogalmak 4.2. A környezetvédelem

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony

Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony Fenntarthatóság biztosítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Az

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

A rendelet célja. Általános rendelkezések

A rendelet célja. Általános rendelkezések Apátfalva Község Önkormányzat Képviselı-testülete 17/2008.(X.01.)Ör a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl Apátfalva Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Elhangzott: A MTESZ Veszprémi Megyei Szervezete által szervezett Országos Környezetvédelmi

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (VI. 28.) önkormányzati rendelete. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (VI. 28.) önkormányzati rendelete. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/211. (VI. 28.) önkormányzati rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com,

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. Öko-Pack Nonprofit Kft. Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. Hungakku Nonprofit Kft. Re lem Nonprofit Kft..A.S.A. Magyarország Kft.

Részletesebben

Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Önkormányzati hulladékgazdálkodás - avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A BIOKOM Kft. legfontosabb fejlesztési tevékenységei I. 1996: Termékdíjas

Részletesebben

Tantárgy követelmény

Tantárgy követelmény Tantárgy követelmény Félév elfogadása (aláírás megszerzése): elıadások látogatása ajánlott gyakorlatokon való részvétel kötelezı. ZH eredménye legalább 15 pont. egyéni feladat elkészítése (leadási határidı:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása támogatására Kódszám: ÉMOP-2007-3.2.1./B. A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések (KA) 2. Vizeink jó kezelése (KA) 3. Természeti értékeink jó kezelése (ERFA)

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben