Egy mintaértékű húsmarha állomány

Átírás

1 Mint ahogy példa lehet az a szoros tenyésztési együttműködés is, amelyet a tulajdonos szervezett meg több környékbeli gazdatársával. A duzzasztott Kukucsó patak,mint itatóhely, háttérben a Bánattanya a téli szállással A gazdaság fajtatiszta limousin szarvasmarha-állománya Franciaországból származik. A termelési eredmények jól jellemzik a tenyészet kiváló genetikai értékét és egyben az alkalmazott tartástechnológia minőségét is (1. táblázat). A telepen a felmérés időpontjában az állomány létszáma a következő volt: 33 tehén, 9 tenyészüsző, 1 tenyészbika, 30 szopós borjú. A technológia minőségét jelzi az állatok életkor szerinti megoszlása, mely 2017-ben az alábbiak szerint alakult: kilenc tehén éves, nyolc tehén 16-17, kilenc tehén 8-10 év közötti korú, míg hét tehén a 3. évét tölti ebben az esztendőben. A gazdaság első tenyészbikája a Zircről származó Világpiac nevű, 17 éves koráig volt tenyésztésben. 1. oldal (összes: 8)

2 A telep állategészségügyi helyzete Az állatállomámy különös értéke a négyesmentessége, vagyis brucellózis-, TBC-, leukózis- és a szelektív IBR-mentessége, ami jelentős előny a tenyészállat-exportban. Magas hozzáadott értékkel növeli az eladott állatok árát. A gazdának sikerült a szemléletmódját átadni Borsod- Abaúj-Zemplén megye négy másik gazdálkodójának is, akik a négyesmentességet elérve garantálják a populáció együttes genetikai fejlődését, és biztosítják a Sáránszki farmnál évről-évre jelentkező tenyészüszőigényt. Tenyésztésszervezés A tulajdonos egy-egy kiváló teljesítményű apaállatra alapozza az állomány szaporulatát. A bika így több éven át folyamatosan a gulyában tartózkodik. Ezért, a rokontenyésztés kiküszöbölése érdekében, a selejt tehenek utánpótlását, illetve az állománynövelésre szolgáló tenyészüszőket egy másik, azonos tenyészértékű, négyesmentes állományból elégíti ki. A szarvasmarhák minden korcsoportja együtt van, nincs semmiféle csoportosítás. Ennek megfelelően alakulnak ki a társas kapcsolatok. Az így formálódó szociális rangsor határozza meg minden egyes egyed helyét a közösségben és az ebből adódó mozgás szabadságát. Az állatok tartása 2. oldal (összes: 8)

3 A szerfából készült válogató és kezelő folyosó az állomány gondozásának nélkülözhetetlen eszköze A marhákat egész éven át szabadon tartják, zárt istálló nélkül. A takarmányszükségletet az év nagy részében a legelő szolgáltatja. Télen, amikor már nem lehet legeltetni, az állatállomány a szálláshelyen lévő, almozott pihenődombon jut szálastakarmányhoz és ivóvízhez. A szélsőségesen kellemetlen napokon a korábban juhhodálynak használt épületben találnak az állatok menedéket. Ebben helyezték el a szigetelt, vezetékes önitatót is. A szálláshelyre telepítették a válogató-kezelő karámrendszert, amelyben az állatokat válogatják, mérlegelik, az állategészségügyi kezeléseket végzik, és ha szükséges, a vemhesítéssel összefüggő vizsgálatok is itt történnek. A válogató végén alakították ki az állatok rakodásához szükséges felhajtó rámpát is. A legelő öt szakaszból áll, és közvetlenül csatlakozik a szálláshelyhez. Legeltetés időszakában az állatok igényüknek megfelelően, korlátozás nélkül legelhetnek. Vemhesítésés, ellés Mivel a tenyészbika egész évben a gulyában tartózkodik, a termékenyítés folyamatosnak tekinthető. Ennek ellenére magától kialakult egy sajátos ciklus, mi szerint az ellések 80 százaléka tavasszal, 20 százaléka ősszel zajlik. Az ellések természetes körülmények között, általában könnyen folynak le. Kivételes esetnek tekinthető a nehéz ellés, amikor a tulajdonosnak segítséget kell nyújtani. A tavaszi-nyári időszakban a vemhes tehén általában a legelőt szegélyező erdősávban keres magának egy számára megfelelően védett helyet, ahol borját megszüli. Azt a helyet naponta többször megkeresi, borját megszoptatja, majd 4-5 nap múlva elővezeti a gulyához. Ettől kezdve a tehén borjával együtt tagja a közösségnek. A borjak fokozatosan rászoknak a legelésre, télen pedig a széna fogyasztására. A növendékek egyedi gondozására elsősorban a borjak egyedi megjelölésekor (ENAR), az időszakonkénti mérlegeléskor és oltáskor van lehetőség. Ehhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget a 3. oldal (összes: 8)

4 válogató-kezelő rendszer. A növendékek, amikor anyjuk már nem szoptatja őket, együtt maradnak a nyájban az eladásig, majd kilogrammos élősúlyban általában továbbtenyésztésre értékesítik őket. Takarmányellátás és itatás télen A téli szálláshely közepén a pihenődomb A gazdaság 86 ha gyeppel rendelkezik, melyből 63 ha 4 AK értékű legelő. Kizárólag kaszálóként hasznosítják a jobb minőségű,17-20 AK érték közötti mintegy 23 hektáros területet. A rendelkezésre álló földterület teljes egészében a húsmarhatartás takarmányellátását szolgálja és ki is elégíti annak egész évi szükségletét. A kaszáló fűtermését szénaként, illetetve szenázsként tartósítják. A tél kezdetén a tehenek napi takarmányadagja kg fűszenázs és kg rétiszéna. Nyár elején 2 bála széna, majd a december 15-től február 15-ig terjedő időszakban 5 bála széna a napi adag. A késő őszi, esős időben, illetve a mínusz 10 C alatti hidegben kezdik etetni a fűszenázst, a hidegtől függően naponta 1-3 bálával. Abraketetés egyáltalán nincs. Takarmány-kiegészítésként nyalósót kapnak az állatok. Az ivóvíz ellátására a régi juhhodályban elhelyezett, -30 C-fokig fagyásmentes önitató szolgál, amely korlátozás nélkül, minden állat számára megközelíthető. A gyepgazdálkodás A jelenleg legelőként, illetve kaszálóként hasznosított gyepterületek, amikor a tulajdonos használatba vette, a takarmányozásra alkalmatlan gyomnövényekkel és cserjefélékkel erősen fertőzött voltak. 4. oldal (összes: 8)

5 A vadszilva és csipke bozótosok mulcsozása után a rendszeres legeltetés jelentős változást eredményezett a növényállomány összetételében. Különösen látványos a fehérhere és szarvaskerep, valamint a rágást, tiprást jól viselő fűfélék, mint például a réti perje, a csomós ebír térhódítása. Hasonló minőségi változást eredményezett a rendszeres kaszálása a Sajó árterén fekvő rét fűállományának. Itt a jó minőségű szálfüvek, mint a magyar rozsnok, a réti komócsin, az angol perje váltak uralkodóvá. Legeltetés A fű növekedésétől függően, már kora tavasszal, április 10 és 15. között megkezdik az állatok legeltetését. Kezdetben a téli szálláson még szárazanyag-pótlást is kap az állomány, naponta éjszakára 1-2 bála szénát. Az ezt követő időszakban a fű növekedésének sorrendjében keresik meg az állatok az éppen soron következő legelőterületet. A nyári ivóvízellátást a gazdaság területén átfolyó Kukucsó patak vizének felduzzasztásával kialakított mesterséges tó biztosítja. Ez a megoldás az egész nyári időszakban kielégíti az állatok vízigényét. Takarmányok tartósítása és tárolása A rendelkezésre álló 23 ha kaszáló termését kizárólag széna és szenázs készítésére használják fel. A szenázskészítéskor mesterséges tartósító anyagokat nem alkalmaznak. A széna teljes mennyiségét bebálázzák. Kedvezőtlen, esős időjáráskor a levágott füvet szenázsként bálázzák be. A bálákat egymás felett, sorba rakva, fóliával letakarva tárolják. A munkafolyamatok gépesítése A gépesítés fő feladata nyáron a legelő gondozása, a fűből széna és szenázs betakarítása, tartósítása és tárolása. Az almozáshoz szükséges szalmát tarlón veszi meg a gazda, és saját gépeivel bálázza, hazaszállítja, és a telepen tárolja. A trágya télen a pihenődombon, nyáron a legelőn és a régi juhistállóban lévő mélyalmon keletkezik. E munkák elvégzéséhez komplex gépsor áll a gazda rendelkezésére. Kiemeljük ezek közül az MTZ as traktort, mint vezérgépet és a hozzá tartozó komplex talajművelő, betakarító gépsort, beleértve a 120 x 120-as körbálázót is. A digitális állatmérleg pedig alapja a telepen megvalósított számítógépes termelésirányításnak. A telep elrendezése és fontosabb építményei A téli szálláshely közepén helyezkedik el a szalmával folyamatosan almozott pihenődomb, melynek közvetlen közelében terítik ki az etetésre tervezett fűszéna és fűszenázs bálákat. A válogató-kezelő rendszer a telep nélkülözhetetlen létesítménye, mely közvetlenül csatlakozik a téli szállást határoló kerítéshez. A kezelő folyosó függőleges irányban alul 45 cm, felül pedig cm széles. Ez teszi lehetővé, hogy a borjaktól kezdve a növendékeken és a teheneken át, még a kifejlett tenyészbika is szükség szerint áthajtható benne. A folyosón hosszanti irányban, az állatok behajtásától kezdődően, a következő szakaszok követik egymást: 10 méteres oltó folyosó, 2 méter hosszú mérlegelő állás, melyben az állatmérleg és a mért adatokat befogadó számítógép egység van. Ezt követi a 2 méteres válogató egység két irányba nyitható kapukkal. Majd következik az ugyancsak 2 méteres nyakfogóval és emelő hevederrel ellátott kezelő rész, ahol az állatok csülökápolása és egyéb kezelése végezhető el. Végül, utolsó egységként, a szállításkor nélkülözhetetlen felhajtó rámpa fejezi be a 18 méter hosszú kezelő folyosót. A legelő kerítése tölgyfa oszlopokra rögzített tüskés drótból készült. A cm hosszú oszlopokat egymástól 4 méterenként, fúrt lyukakba cm mélyre verték le. A szöges drótot, egymás fölé, 4 sorban és 25 centiméterenként az oszlopokra szöggel rögzítették. Az egyes szakaszok az állatok számára kapukkal nyithatóak. 5. oldal (összes: 8)

6 Állat-egészségügyi ellátás Az állatorvost csak probléma esetén és a hatósági igazolások kiadására veszi igénybe a gazda. Az állatállomány egészségügyi állapota jó. Az állomány immunbiológiailag egységesnek tekinthető. A gazda helybeli lakásának jelentősége A telep tulajdonosa helyben lakik. Ily módon vigyázó szeme azonnal észleli a rendkívüli eseményeket, és várakozás nélkül intézkedik az észlelt hibák kijavítására. A helyben lakás nemcsak otthont jelent, hanem a vagyonvédelem egyik fontos tényezője volt. A lakásban található az iroda is. A hozzá csatlakozó néhány építmény lehet raktár, géptároló és nem egyszer gépjavító műhely is. Ezért a lakást a telep szerves részének kell tekinteni. Fenntartásának költségei a telepet terhelik, amely évente komoly összeg. A munkafolyamatok szervezése A telep üzemeltetésében a helyben lakó gazdának meghatározó feladata van. Folyamatos teendője a telep működésének ellenőrzése. Látja és a szükségletnek megfelelően módosítja, javítja annak működését. Ő végzi a telep számviteli és pénzügyi teendőit is. Egy állandó alkalmazottja ellátja az állatállomány gondozásának, takarmányellátásának valamennyi feladatát. Az időszakos munkák növelik a munkaigényt. Így például a nyári takarmánytermesztésnél, a pihenőhelyek kitrágyázásánál alkalmi munkás foglalkoztatására van szükség. Értékelés 6. oldal (összes: 8)

7 A mai termelő állomány a következetes tenyésztői munkával, az önkiszolgáló jellegű tartástechnológiával nagymértékben leegyszerűsített vetésszerkezettel, az olcsó takarmányozás megvalósításával kiváló termelési eredményt biztosít, és jövedelmező. A húshasznú szarvasmarha-állomány méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. A gazdaság területe 63 ha dombvidéki, ősgyepes legelő és a Sajó folyó mentén fekvő, 20 ha jó minőségű, nádképű csenkesz vezérnövényű kaszáló. Javításként kezdetben a leromlott, elcserjésedett parlaggyepet szárzúzással megtisztították, majd legeltetéssel hasznosították, és ápoló kaszálással kezelték. Felülvetést nem alkalmaztak, mivel a gyepben megtalálhatóak voltak a hasznos gyepalkotók, amit az évek folyamán a rendszeres legeltetés megerősített. Az ökológiai gazdálkodásban semmilyen tápanyag kiegészítést nem alkalmaztak. A gyeptársulásban jelenleg mintegy 30 növényfaj található, amiben a takarmányfűfélék növényborítása a meghatározó. A legelőt öt szakaszra osztották, de a teljes gyepterületen 7. oldal (összes: 8)

8 szabad legeltetés folyik. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy szükség esetén a legelő állateltartó képessége jelentősen növelhető a szakaszos legeltetési rendszer alkalmazásával. A telep gyepgazdálkodásában példaszerűen érvényesül az ökológiai gyep és az állat igényének egysége, összekapcsolva a gazdaságos termeléssel. Elismerésre méltó, hogy Sáránszki Miklós szoros tenyésztési együttműködést szervezett négyesmentes limousin tenyészetével több gazdával, amely minta lehet Észak-Magyarországon és a közeli szlovákiai gazdaságok számára is. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy hasonló, új tehenes húsmarha-előállító technológia forrásigénye millió forintot igényel, amely csak központi támogatással valósítható meg. A telepen kialakított húsmarha-tartásmód és tenyésztéstechnológia előképe egy jövőben várható, integrált rendszerben működő, nagylétszámban egységes minőségű hibrid húsmarhát előállító technológiának, melyben várhatóan jelentős szerepe lesz a limousin fajtának is. Szerző: Dr. Munkácsi László/Dr. Szemán László Közzététel ideje: , csütörtök, 09:52 A forrás webcíme: 8. oldal (összes: 8)