KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SERTÉSTARTÁS GAZDASÁGOSAN

Átírás

1 KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SERTÉSTARTÁS GAZDASÁGOSAN Rövid összefoglalás az Iowa-i Egyetem által végzett 2 éves könnyűszerkezetes épületekben elhelyezett, mélyalmos sertéstechnológia vizsgálatáról. Készítette: SEED-IMEX KFT 2870 KISBÉR KOMÁROMI ÚT Kisbér, Komáromi u. 89. (34) FAX: (34)

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Épületek kialakítása, elhelyezése... 2 II. Tartás technológiákat összehasonlító vizsgálat körülményei... 5 a. Stressz érzékenység... 5 b. Viselkedés... 6 III. Mély alom hőmérséklete, nedvesség tartalom, nitrogén tartalom és annak kimosódása 7 a. A mély alom hőmérséklete... 7 b. Levegő minősége (ammónia tartalom) c. A levegő hőmérséklete istállón belül és kívül (két év átlag adatai) a téli és nyári időszakokban mély almos istállóknál IV. Súlygyarapodás/takarmány hasznosítás V. Koca tartás lehetőségei mély almos istállóban VI. Jól bevált etető és itató berendezés Oldal: 1 / 18

3 Épületek kialakítása, elhelyezése Két épület méret (12x24 m =288 m 2 = 250 sertés és 15x30 = 450 m 2 = 400 sertés) bizonyult optimálisnak 1,1 sertés/m 2 állatsűrűséggel. Nyári időszakban az épületek mindkét vége teljesen nyitott volt, míg téli időszakban az Északi oldal teljesen zárt és a Déli oldal pedig teljesen nyitott volt. Az uralkodón szélirány Észak-dél. A fa oldalfalak optimális magassága a talajszint alá 40 cm-re süllyesztett mélyalom alapnál 1,4 m volt, míg talajfelszínre alapozott mélyalomnál 1,8 m falmagasság bizonyult optimálisnak. A műanyag borítás a fa oldalfalakon legalább 200 mm-es átfedése biztosította a huzatmentes szellőzést az egész istállóban. A mélyalom mindkét istálló esetében vibrátorral tömörített agyag talajra került. Fenti szempontok figyelembevételével az oldalfal készíthető 20 cm vastag vasalt betonból is. A fa támfal alsó kétharmadát célszerű impregnálni vagy pedig műanyag fóliával, illetve habosított műanyag lemezekkel borítani, amely könnyebbé teszi az istállók takarítását két rotáció között. Oldal: 2 / 18

4 Az istálló északi oldala az időjárásnak megfelelően zárható a következő ábrán látható módon. Nyári időszakban viszont a szellőzőkapu teljes feltekerése mellett a sarokbetétek is leszerelhetők (feltekerhetők). Az etető tér mindkét istállótér esetében egy 6 méter széles 20 cm vastag betonozott rész az épület déli végén. A 12 x 24 méteres épületben 2 x 10 állásos egyenként 6 m 3 -es önetető és 2x4 db (téli időszakban temperált fűtésű) önitató, míg a 15 x 30 méteres épületben 2 x 16 állásos, egyenként 10 m 3 -es önetető, 3x4 db (temperált fűtésű) önitató került beépítésre. Oldal: 3 / 18

5 Az állatok kezelésére, válogatására, rakodására az alábbi karámrendszer bizonyult a legkedvezőbbnek, mely a betonozott etető tér felöli oldalon egy egyszerűen leszerelhető, vagy oldalfalra felhajtható karám rendszerrel került kialakításra. Oldal: 4 / 18

6 I. Tartás technológiákat összehasonlító vizsgálat körülményei A fent leírt módon elhelyezett állatok viselkedését, súlygyarapodását két éven át vizsgálták a jól bevált zártrendszerű, alom nélküli Cargill tartástechnológiához viszonyítva, ahol az állatok 4x4 m-es rácsos karámban 0,72 m 2 /sertés sűrűséggel (22 db sertés/karám) kerültek elhelyezésre a zárt istállón belül. Mindkét technológiában a sertések kg testsúllyal kerültek betelepítésre a 115 kg-os súlyhatár elértéséig. a. Stressz érzékenység Két különböző tartás technológiánál a betelepítést követő 3 hónapig figyelték az állatok stressz érzékenységét, különböző állatorvosi kezelések, átcsoportosítások hatását, amit a kezelések, átcsoportosítások alatt vett vérminták és légzés intenzitás regisztrálása alapján vetettek össze. A mérések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a kezelések, átcsoportosítások ideje alatt a zárt tartásban lévő állatok vérében a plasma cortisol koncentráció lényegesen magasabb volt a mélyalmos istállóban tartott állatokhoz viszonyítva. Ugyancsak mérhető különbség volt az állatok légzés intenzitásában, azonban ennek mértéke lényegesen kisebb a plasma cortisol koncentrációban mért különbségeknél. Oldal: 5 / 18

7 b. Viselkedés Az állatok alkalmazkodó képessége az egyes tartástechnológiákhoz különböző, ami valójában az állatok viselkedésében mérhető le. Több zárttartásos technológiát, úgy ajánlanak a forgalmazók, mint az állatok részéről gyorsan elfogadott állat barát tartástechnológia, melyek több éves vizsgálatával szerzett átlag adatokat vetették össze a mélyalmos tartástechnológia 2 éves megfigyelésének eredményeivel. Megjegyzés: - rövid verekedés = 5 percnél rövidebb ideig tartó verekedés - hosszú verekedés = 5 percnél hosszabb ideig tartó verekedés Az állatok a mélyalmos tartás esetében lényegesen kevesebbet verekedtek, kevesebb volt a rágások gyakorisága, nagyobb mértékű volt az állatok játékossága. Oldal: 6 / 18

8 II. Mély alom hőmérséklete, nedvesség tartalom, nitrogén tartalom és annak kimosódása A mélyalom hőmérsékletét vizsgálták a téli és nyári hónapokban egyaránt, friss szalma alom minden esetben akkor került az állatok alá, ha annak nedvesség tartalma meghaladta a 40 %- ot. Kezelés szempontjából a körbálás szalma bizonyult a legegyszerűbbnek, mely a kötöző zsinór eltávolítása után egyszerűen legurítható volt. Mindkét mélyalmos istállónál (12x24 m és 15x30 m) közel azonos szalma felhasználás keletkezett egy sertésre vetítve. A téli rotációkban (november-március) a 120 kg szalma / sertés, míg a nyári időszakban (áprilisaugusztus) 65 kg szalma / sertés volt a felhasználás. A szalma helyettesíthető ugyanilyen mennyiségben tépett, száraz kukoricaszárral is. a. A mély alom hőmérséklete A vizsgálat az észak-dél irányban (szélirány) elhelyezett istállókban, a téli időszakban az északi oldalon teljes zárt, míg a déli oldal teljesen nyitott, míg a nyári időszakban az istálló mindkét vége teljesen nyitott állapotában történt. Az alom hőmérsékletének, nedvesség és Nitrogén tartalmának vizsgálata az alábbi mérőhelyeken történik (istállón belül): Oldal: 7 / 18

9 A mérőhelyeknek megfelelően az alom hőmérséklete az alábbi ábrán látható - 18,5 C fok külső környezeti hőmérséklet mellett. Oldal: 8 / 18

10 A grafikon jól szemlélteti a szélhatást (északi oldal) és a nyitott (déli oldal) részeken, ennek ellenére a mély alom leghidegebb részei 8-13 C fok, míg a középső részen C fok az alom hőmérséklet. A hőmérséklet eloszlásnak megfelelően az alom nedvességtartalmát a következő grafikon szemlélteti: Az alom nedvességtartalmad a déli oldalon, az itatókhoz közel és az északi oldalon volt a legmagasabb, míg középen a legalacsonyabb. Az alom hőmérsékletének és nedvességtartalmának mérésével egyidejűleg az alom Nitrogén tartalmát is vizsgálták, melyet az alábbi grafikon személtet: Oldal: 9 / 18

11 Az egyes rotációk után a mélyalom átlagos nedvességtartalma % volt, mely trágya tonnánként kg N, 9-10 kg P és 6,0-6,5 kg K tartalommal rendelkezett. Minden egyes rotáció után a döngölt agyagban vizsgálták a Nitrogén kimosódás mértékét, melye a következő táblázat szerint alakult a vizsgált 5 rotáció ideje alatt. Talaj mélység (cm) I. rotáció ppm-n-no3 II. rotáció ppm-n-no3 III. rotáció ppm-n-no3 IV. rotáció ppm-n-no3 V. rotáció ppm-n-no ,5 8,6 10,4 14,2 15, ,5 2,5 3,2 3,0 3, ,1 1,8 2,2 2,5 2, ,0 1,4 1,7 1,9 2,0 Megjegyzés: A talaj betelepítés előtti Nitrogén koncentrációja 1,0 ppm-n-no3 volt. b. Levegő minősége (ammónia tartalom) A zárt rendszerű, alom nélküli technológiánál 5-6 ppm átlagos ammónia koncentrációt mértek intenzív szellőztetés ellenére a legkritikusabb nyári időszakban (júliusaugusztus) míg mély almos, mindkét végén nyitott és oldalfal mentén természetesen szellőző istállóban az ammónia koncentráció a mélyalom felett 30 cm magasságban 1-3 ppm volt a kritikus 2 nyári hónap átlagában. c. A levegő hőmérséklete istállón belül és kívül (két év átlag adatai) a téli és nyári időszakokban mély almos istállóknál Oldal: 10 / 18

12 A grafikonokból jól látható, hogy nyáron mindkét végfal nyitott, alig van különbség az istállón belüli és kinti hőmérséklet között. Oldal: 11 / 18

13 Míg a téli időszakban az északi oldalon zárt és a déli oldalon nyitott istálló esetében az istálló levegő hőmérséklete kb C fokkal melegebb a környezeti hőmérsékletnél. III. Súlygyarapodás/takarmány hasznosítás A zárt rendszerű és mélyalmos istállókban DUROK SHIRE sertések kerültek és két időszakban történt az összehasonlítás: 1. December május eleje (téli) 2. Május közepe november (nyári) Ebben az időszakban vizsgálták a súlygyarapodást és a takarmány felhasználását, azonos takarmány- és minőség mellett. A nyári időszakban a mélyalmos tartás esetében 4 %-kal kevesebb takarmány felhasználás mellett 1,6 %-kal gyorsabb volt a súlygyarapodás, ami 6 %- kal jobb takarmány hasznosulást jelent a zárt tartáshoz viszonyítva. Oldal: 12 / 18

14 Ugyancsak kisebb volt a megbetegedések száma, alacsonyabb elhullási % volt tapasztalható a mélyalmos tartásnál. A nyári időszakban a mélyalmos tartás esetén 13 % volt több hátszalonna, 8 %-kal kevesebb színhús, kevesebb sovány, súlyban elmaradott állat volt a zárt tartáshoz viszonyítva. A téli időszakban megfordult a helyezet. A zárt tartás esetén 5 %-kal kevesebb takarmány felhasználás mellett 4 %-kal gyarapodtak gyorsabban az állatok, ami 11 %-kal jobb takarmány hasznosítást jelent a mélyalmos tartáshoz viszonyítva. A téli időszakban a színhús termelése 10 %-kal volt jobb a zárttartású állománynak a mélyalmos tartáshoz viszonyítva. A hátszalonna vastagságában és az elhullás mértékében nem volt különbség a két tartástechnológia között. Oldal: 13 / 18

15 Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban, kemény hideg időjárás esetén (-15 C vagy ez alatti hőmérséklet esetén) a mélyalmos tartásnál leromlik a takarmány hasznosítás, mert az energia a test hőmérséklet tartására fordítódik elsődlegesen. Jelentős különbség -5, -10 C környezeti hőmérsékletig nem mutatható ki sem súlygyarapodásban, sem takarmány hasznosításban a két tartás technológiában. A téli/nyári időszak csaknem teljes mértékben kompenzálja egymást. Évi nap -10, -15 C alatti környezeti hőmérsékletnél az éves súlygyarapodás átlagában a zárt és mély almos tartás esetében 5-7 nap többlet takarmány és tartás költséget jelent a zárt tartás javára, amit messze kompenzál az alacsonyabb beruházási igény, a piac igényeihez való igazolás és a kisebb állategészségügyi költség. Oldal: 14 / 18

16 Koca tartás lehetőségei mély almos istállóban A mély almos rendszer alkalmazható koca tartásra is: Az istálló elrendezésben az alábbiak bizonyultak eredményesnek: Oldal: 15 / 18

17 Oldal: 16 / 18

18 IV. Jól bevált etető és itató berendezés Oldal: 17 / 18

19 Méretek: - Térfogata: 300 liter - Magassága: 96 cm - Átmérője: 90 cm - Itatók száma: 2 db (180 fokban elhelyezve) - Itatók szélessége: 45 cm - Itatók magassága: 40 cm - Itatók mélysége: 20 cm - Rögzítő bilincsek Wattos vízmelegítő - automata vízszint szabályozás (vízvezetékre köthető) Oldal: 18 / 18