Módosítás időpontja: Érvénybe lépés ideje:

Átírás

1 Módosítás időpontja: Érvénybe lépés ideje:

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások Óvodánk bemutatása Szakmai mérföldköveink 3 2. Helyzetkép az óvodánkról Tárgyi személyi erőforrásaink Feltételrendszer Programspecifikus eszközök Személyi feltételek Küldetésnyilatkozatunk, jövőképünk, gyermekképünk, óvodaképünk: Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk alapelvei Az óvodai nevelés általános feladatai Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az esztétikai érzelmek alakítása Az óvodai élet megszervezése Napirend Hetirend Programunk kapcsolatrendszere Óvoda-család Az óvoda egyéb kapcsolatai Az óvodai élet tevékenységei formái és az óvodapedagógus feladatai Programunk tevékenységkerete Programunk rendszerábrája Nevelési programunk tevékenységkeretei, hagyományápolás, népszokások Hagyományápolás, népszokások, jeles napok Jeles napjaink Néphagyományőrző tevékenységünk tartalmai Óvodánk saját hagyományai Programunk tevékenységformái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése Differenciálás a nevelés során Varázsceruza program Tehetséggondozás a decentrumunkban 80

3 10.Referencia Referencia intézményi két jó gyakorlatunk ÉLETRE KELT KÉPEK - fenntartható környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel jó gyakorlatunk ZENEVELDE - Tehetségfejlesztés a Kodály- módszer alkalmazásával jó gyakorlatunk Speciális feladataink: A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Az óvodai nevelést segítő szakpedagógiai tevékenység Szolgáltatásaink A nevelési program nyilvánossága A tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje A hozzáférhető elhelyezés biztosítása Záró rendelkezések A program hatálya, hatályba lépése A felülvizsgálat rendje Legitimációs záradék Felhasznált irodalom 91

4 1. BEVEZETÉS 1.2 A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet 363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően től hatályba lép azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk. A FELÜLVIZSGÁLATBÓL ADÓDÓ FELADATAINK: A pedagógiai programunk tartalmi felülvizsgálata, a törvényességi érvényesítése. Feladatunk a közös értelmezés, a konstruktív szakmai párbeszéd keretében történő egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös értékekre kialakított folyamatok lépéseit a nevelési rendszerünkbe beemelni. Ezek nyomán Magyarország Alaptörvényének értékét figyelembe véve valósítjuk meg a nevelési gyakorlatunkban a szeretetteljes gondoskodást, a különleges védelmet, a szükség szerinti hátránycsökkentést. A rendszeres nevelési munkában egyenlő esélyeket biztosítunk minden gyermek számára a fejlődéshez, tanuláshoz. Programunk ösztönzi az innovatív pedagógiai törekvésekre, amelyek a közös értékrendből táplálkoznak. A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények szabályozzák:

5 Szabályozó dokumentumok Szabályozó tartalma Magyarország Alaptörvénye 2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről LXXIX/1993. törvény a közoktatásról Közoktatásról szóló törvény 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Óvodai nevelés országos alapprogram A nevelési-oktatási intézmények 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve A halmozottan hátrányos helyzetű 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D (4) gyerekek esélyegyenlőségének LXXIX.1993.törvény a közoktatásról biztosítását szolgáló óvodai integrációs 95. -a (1) közlemény melléklete program 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve Az egyenlő bánásmód és az évi CXXV. törvény esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatás módosításáról szóló Több célú intézményi működés 162/2012 (VI.28.) sz. SZMJV közgyűlési határozat megszüntetése (Pedagógiai Szakszolgálat), intézményünk nevének változása (Szolnok Városi Óvodák)

6 1.2. Óvodánk bemutatása Az 1972-ben óvodai céllal épült 4 csoportos óvodánk a forgalomtól elzárt, csendes környezetben helyezkedik el, vasúton, közúton könnyen megközelíthető. Az épület és az udvarrész folyamatos karbantartása, felújítása a külső és belső környezet esztétikusságát, kulturáltságát, ápoltságát eredményezi. Az itt dolgozó óvodapedagógusok, dajkák, fejlesztő pedagógusok hivatástudatának, gyermekszeretetének, a gyermekek iránti felelősségének eredménye, hogy óvodánkban alacsony a fluktuáció. Pedagógiai programunk, Nagy Jenőné: az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című választható program adaptációja, amely a gyermek harmonikus fejlődése érdekében valósul meg. Óvodánk e program gyakorlati kipróbálójaként modellóvoda lett. A programismertető óvodalátogatások keretében közel 3800 óvónővel osztottuk meg tapasztalatainkat elméletben, gyakorlatban. Nevelőtestületünket a szakmai igényesség, az innováció készség, a pedagógiai optimizmus jellemzi Szakmai mérföldköveink Évszám Szakmai esemény Dokumentum 2003 Teljes körű minőségirányítás Oklevél, tábla bevezetéséért 2004 Közoktatás Minőségéért Díj Kiválóság Oklevél Kategóriában 2010 Szolgáltató Város szolnoki mintaprojektben való Oklevél részvételéért 2010 TÁMOP Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása, Gyermekvilág Tehetséggondozó Program

7 2010 egységes szemlélet kialakítása a tehetséggondozás területén TÁMOP Referencia intézmény kiépítése területen - Előminősített referencia intézmény a Művészeti nevelés műveltségterületen kompetencia alapú programot megvalósító intézmény referencia területen 2009/2010 NTP-OKA-II október 15. Tehetségpont akkreditáció 2012/ / /2012 TÁMOP TÁMOP /2 TÁMOP /2 A programhoz kapcsolódó akkreditált képzés Előminősítési Nyilatkozat Tehetséggondozó műhelyek támogatása Oklevél Dísztábla Referencia intézménnyé válás segítése, az óvodánk a jó gyakorlatait magas színvonalon szolgáltatja. 1. ZENEVELDE Tehetségfejlesztés Kodály-módszer szellemében 2. Életre kelt képek - fenntartható környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel. Óvodafejlesztés Út a Kiváló gyermekszigetek felé! - szakmai innováció a Szolnok Városi Óvodákban Óvodafejlesztés Titkos úton szakmai műhelyek működtetése a zagyvarékasi Móricz Zsigmond MH-al.

8 2. Helyzetkép az óvodánkról 2.1. Tárgyi személyi erőforrásaink Intézményünk megalakulása óta egyik kiemelt feladatunknak tekintjük a tárgyi feltételrendszer folyamatos fejlesztését. Feltételrendszer bővítését meghatározó jogszabály: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezései oly módon vannak kialakítva, hogy azok szolgálják a gyermek biztonságát, kényelmét, megfelel a változó testméretüknek, biztosítja az egészség megőrzését, fejlődését. Az intézmény épületének, berendezésének állagmegóvásával, karbantartásával biztosítjuk a biztonságos működtetést. A leszabályozott biztonságos intézmény kialakítása elsősorban a gyermekbalesetek megelőzését szolgálja. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések Feltételrendszer bővítését meghatározó jogszabály: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete Programspecifikus eszközök: Programunk a művészetek eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítik ki a meglévő készleteket: Esztétikus meseszoba (kuckó), puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnő, albumok a tanult mondókákról, versekről és a mesékről, kedvenc báb stb. Hangszerek: furulya, gitár, hegedű, metallofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér, kisebb-nagyobb csengő, népi hangszerek,

9 gyermek óvodapedagógus által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról. Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzagok, esztétikus eszköztároló lehetőségek, a rajzos csoportszoba részben a gyermeki munkáknak kialakított polc és egy táblaszerűség, melyre a gyermekek kitűzhetik a rajzaikat. Ezt nevezzük mini-galériának. Plasztikai munkához anyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó. Esztétikus ovi-galéria, ahol maximum hét alkotás kiállítható évszakonként.( természet kincseiből, természet képeiből, gyermekek barkács alkotásai stb. kiállítás) Esztétikus videoszoba, ahol max gyermek kényelmesen nézhet videofelvételeket. Videokamera és/vagy fényképezőgép, videó- és magnófelvételek lejátszási lehetőség: a gyermekek önmegismeréséhez, zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovi-galéria eseményeinek rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal vagy akváriummal, vagy flóráriummal. Az erdei óvodai programokhoz hátizsák, nagyítók, esőkabátok, kulacsok stb. Az udvaron a zajtól védettebb részen egy pódium-szerű rész, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyermekek.

10 Kijelölt futópálya, ahol a gyermekek a napi kocogó-futó edzéseiket tarthatják. Különböző kéziszerek a zenés-mozgásos percekhez, pl.: labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, különböző színű kendők, zászlók. Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz felhasznált irodalomjegyzék, amit még gazdagíthatunk módszertani kiadványokkal. Az óvoda színvilágának folyamatos biztosítása. Ehhez szükség szerint festékek, textíliák, díszek. Esztétikus tájékoztató táblák az évszak projekt bemutatásához, a program rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének ismertetéséhez, az általános tájékoztatáshoz, valamint a gyermekek eredményeinek bemutatásához Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodapedagógus (személye?) minta a nevelésben, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A gyermek számára modellt, mintát jelent a gyermek számára az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetítünk, s azokat milyen tudatosan képviseljük. Felvállaljuk a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védjük. A programunkkal dolgozó óvodapedagógusok közvetítik a művészetek tradicionális értékeit. Felvállaljuk az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is.

11 Minden óvodapedagógus képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz egyéni módszereket alkalmazunk, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhat. Az óvodapedagógusoknak igénye az önművelés, a körülményeinkhez mérten teremtünk lehetőséget a szakmai tájékozottság, és szaktudás fejlesztéséhez. Kihasználjuk a szakmai egyesület által nyújtott fejlődési lehetőségeket. Az óvodánkban dolgozó óvodapedagógusok személyiségvonásaiban megjelenik a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteikben érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Fontosnak tartjuk, hogy az egy csoportban dolgozó párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni, képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (Ehhez szükséges a két óra átfedési idő). Gondoskodnak a közös tervek elkészítéséről, a gyermekek képességének felméréséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról és az eredmények rögzítéséről. A szülőket mindezekről folyamatosan tájékoztatjuk a csoportszoba közelében lévő tájékoztató táblákon keresztül. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulni az óvodai nevelés eredményességéhez. Bevonjuk a dajkákat az erkölcsi és szociális képességek fejlesztésébe és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák teljes partnereink az óvoda szépítésében, higiéniájának megteremtésében. A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalunk a közösen kitűzött célok- és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítjük a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását.

12 A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. Lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a migráns gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, és anyanyelvét Küldetésnyilatkozatunk, jövőképünk, gyermekképünk, óvodaképünk: Küldetésnyilatkozat Mi a Liget úti óvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk a SZVÓ közös értékrendje és a művészeti nevelés iránt. Küldetésünknek tekintjük a szeretet és élménypedagógia erejével a gyermekek pozitív énképének fejlesztését. Pedagógus közösségünk szakmai felkészültsége, nevelési attitűdje, biztosítja minden gyermeknek az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével a differenciált fejlesztést. Garanciát vállalunk arra, hogy a fejlesztés tartalmát Csak tiszta forrásból merítjük, amely a magyarságtudat alakítását, és a lokálpatriotizmust alakítását szolgálják. Modellóvodaként vállaljuk a művészeti program értékeinek tudatos közvetítését a gyermekek és a szüleik felé. Feladatunknak tekintjük az ONME szakmai egyesületünk országos rendezvényeinek szervezését, lebonyolítását. A SZVÓ és a helyi pedagógiai programunkkal koherens partneri igényeket kielégítjük. Referencia intézményként felvállaljuk a horizontális és a hálózati tanulást, újabb jó gyakorlat kidolgozásával az innováció fenntartását. Vállaljuk a főiskolások mentorálását. Elkötelezetten közvetítjük jó gyakorlatainkat határon innen és túl. Küldetésünknek tekintjük a tehetségműhely működtetését, a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását a színvonalas nevelésben.

13 Jövőkép A Liget úti óvoda váljék olyan intézménnyé, ahol a dolgozók elhivatottsága, szakmai felelőssége megalapozza a gyermekek egyéni szerepeinek kialakulását, a társadalmi értékek mentén. Referencia intézményi működéssel a jó gyakorlataink, a helyi nevelési programunk specifikumai váljanak szemléletformáló eszközzé, és értékközvetítő gyakorlattá országon belül és határainkon túl. A MI óvodásaink Gyermekképünk: A Liget úti óvodás gyermekek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségek, szoros érzelmi kapcsolatban, örömmel töltik napjaikat az óvodában. Pozitívan viszonyulnak a művészeti területekhez, amelyekben megnyilvánul alkotó kreativitásuk az önkifejezés eszközeként. Alapvető tevékenységükben, a játékban kiteljesedik az együttműködési készségük, az empatikusságuk. Társas kapcsolataikban elfogadják a különbözőségeket, szolidárisak a társaikkal. A természeti és társadalmi környezetük értékeit képesek rácsodálkozással felfedezni. Az élmények közös feldolgozását támogató légkörben az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó és a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekvő. Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesül, amelyben a meglévő hátrányai csökkenjenek. A MI óvodánk Óvodakép: Az óvoda mottója: Vannak új utak. Minden azon múlik, hogy merjünk járni rajta.

14 Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A Liget úti óvoda minden kisgyermek számára biztonságos, esztétikus, derűs, harmóniát nyújtó intézmény. Óvodaképünk tükrözi az óvodánk közös értékrendjét, és az egyéni arculatot biztosító művészeti program specifikumait. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének feltételeit, amely lehetőséget ad a gyermekek szabad játékára, a spontán és utánzásos tanulásra, az emberi értékek közvetítésére. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei Óvodai nevelésünk célja: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) Óvodai nevelésünk alapelvei: - A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, megbecsülés és bizalom érvényesülése érdekében az emberi értékek közvetítése. - Szakmailag jól felkészült, innovatív szemléletű kollegák biztosítjuk óvodánkban a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód érvényesülését, a gyermekek egyéni szükségleteinek tiszteletben tartásával.

15 A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, a multikulturális integrációt. Az integrált környezetben az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő dolgozók, a szülők és gyermekek számára a másság elfogadása és a társakkal szembeni tolerancia a jellemző. A munkánkat a gyermek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett bizalmunk, a pedagógiai optimizmusunk jellemzi. Az óvodánk dolgozói a gyermeki igényekre, jelzésekre, érzelmi reakciókra diszkrimináció nélkül fogékonyak, a megoldásban támogató partnerként vesznek részt. 3. Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi-lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésük elősegítése. Feladatunk: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.

16 Megfelelő szakemberek bevonásával, - szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodai felvétel után a gyermekekről anamnézist készítünk, és kitöltjük az információ gyűjtése a gyermekek neveléséről című lapot. Ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez szükséges. A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásában feltételnek tekintjük az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség meglétét. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő meta jelzésekkel közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetjük a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítjuk a gyermekeknek. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, a folyamatosság módszerét alkalmazzuk.

17 A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Megismerjük a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzük a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, a nap bármely szakában a folyadékbevitelt. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A gyermekek ápolása közben beszélgetünk a gyermekekkel, hogy a kívánságuk, kérésük alapján tudjunk segíteni. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat igyekszünk összehangolni, ezzel segítjük az azonos elvek betartását. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC használatához megteremtjük az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel védjük a gyermekeket. Következetesen kérjük a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőznünk a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válnak. A mindennapi szabad mozgást nélkülözhetetlennek tartjuk az óvodai életben. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvodában biztosítjuk. A nyugodt pihenés feltételének tartjuk a csendet, és a biztonságot. Az elalvás előtti meséléssel, és az azt követő altatódalok dúdolásával kondicionáló reflexként hatunk a gyermekekre. Arra törekszünk, hogy minden alakalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után

18 lehetővé tesszük, hogy a nem alvó (5 6 7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Májustól kezdve a leendő iskolás gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy csak akkor pihenjenek, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápoljuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. Három négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Óvodánkban a tapintatos, szeretetteljes bánásmóddal és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolattal elősegítjük a valós okok megszűnését. A szervezett mozgásos tevékenységekkel, a mozgásigény kielégítését segítjük. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. A gyermekek egészséges életmódját a mindennapos edzési lehetőségekkel alakítjuk. Erre a legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodással biztosítjuk, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében napi kocogó-futó lehetőségeket szervezünk. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk dönthetik el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet.

19 A gyermekekkel a víz, edző hatását is megéreztetjük. Jó idő esetén, az udvaron pancsolnak, zuhanyoznak. Az éves gyermekeknek uszoda-látogatást szervezünk. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Az óvodánk feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi, praktikus megoldásokat tartalmaz, így megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Legfontosabb fejlesztési terünk az óvodaudvar. Az udvaron a különböző korú gyermekek együtt játszhatnak. Az udvar esztétikai szépségét a sok virággal, cserjékkel, ízlésesen kialakított virágoskerttel alakítjuk. Minden gyermeknek lehetősége van homokozni. A labdajátékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán van olyan zártabb udvarrész, pódium-szerű lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatunk a gyermekekkel. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében esztétikusan, ízlésesen rendezzük be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tételével biztosítjuk a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is adunk. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot szabadon hagyjuk, csak olyan esztétikus kisméretű függönyt használunk, ami nem veszi el a természetes fényt. Tűző nap esetén biztosítjuk a sötétítő függönyöket. A művészeti tevékenységekhez elkülönített részeket alakítunk ki a csoportszobában. Esztétikus, valóságos mesebirodalmat teremtünk, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a

20 színtere. Kialakítunk olyan sarkot, vagy részt, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Olyan helyet is kialakítunk, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. A csoportszobában helyet biztosítunk még a mikro csoportos séták alkalmával talált kincseknek, a természeti és társadalmi környezetben szerzett élményekről készült fotóknak, és a nagymozgásos játékeszköznek. A belső környezetet szín, forma, alakiság, méretarány szerint alakítjuk, a díszítés anyagszerűségének tudatos összeválogatásával. Az öltözők ízléses berendezésével, világításával, fűtésével, szellőzöttségével biztosítunk minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A gyermeköltöző, továbbá a szülők informálásának tere is egyben, ahol tematikusan elkülönítve tájékoztatjuk a szülőket az évszakprojektekről, a gyermekcsoport fejlődésének mutatóiról, a partnerközpontú működés eredményeiről, valamint az általános napi tudnivalókról. A mosdóban megfelelő méretű eszközökkel segítjük a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait megjelenítjük képi formában is a szokások rögzítésének elősegítésére. Program specifikus elemünk az ovi-galéria, ahol évszaki tárlatokat rendezünk. A gyermekek szemmagasságában kiállított művészi alkotások megfelelő megvilágításban a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják. A gyermekek önismeretét, én-formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények újbóli átélését segítjük a gyermekekről készült videofelvételek közös megtekintésével. A szülőkkel a látottak közös értelmezése hozzájárul az óvodában folyó nevelőmunka megismeréséhez, tudatosításához. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelekkel segítjük a szokások beidegződését.

21 A környezettudatos magatartás megalapozása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A természeti, társadalmi környezetben megtett élményszerzések, séták, évszaki kirándulások a gyermeket szüntelen felfedezésre, megismerésre és önfeledt játékra ösztönzi. Ráirányítjuk figyelmét a változó természeti, társadalmi környezet szépségeire, megmutatjuk annak sérülékenységét. Megalapozzuk a környezettudatos magatartás szokásrendszerét, hogyan lehet tudatosabban, a környezetet kímélve, védve élni és tevékenykedni, megtanulja ezek szeretetét és védelmét is. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

22 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: Az óvodáskorú gyermek magatartásának érzelmi vezéreltségét figyelembe véve alakítani a szocializációját, szabálytudatát és normarendszerét. Feladatunk: Érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés kialakulásával segítsük a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képessé váljon a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítésével segítsük a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Segítjük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakítását, önkifejezését. A szociális érzékenység kialakításával az óvoda nevelje a gyermeket annak (a másság)? elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó az olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével, a szimbólumokkal, jelekkel olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.

23 A mindennapi testi lelki edzés lehetőségével fejlesszük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek nyitottságára építve segítjük a gyermeket szűkebb és tágabb környezetének megismerésében, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvodának jelentős szerepe van a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való szükség szerinti együttműködésben Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: A 3-7 éves korú gyermek nyelvhasználatának fejlesztése - beszédmegértésének, beszédaktivitásának, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése, hogy felnőtté válva tisztelje, ápolja magyarságának legfőbb kifejezőjét, szeresse a magyar nyelvet, a hazaszeretet egyik talpkövét. Beszédkultúrája által magabiztossá váljon. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az óvodába járó gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése, az alkotóképes kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása.

24 Feladatunk: Az intellektuális érzelmek megjelenésével elősegítsük az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsiságával, utánzási kedvével fejlesszük a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítését. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozásával fejlesszük az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetésekkel erősítsük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosításával biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítsük a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. Az anyanyelvi nevelésfeladatait minden tevékenységi forma keretében megvalósítjuk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása a nevelőtevékenység egészében jelen van. Az óvodai nevelés során a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk a természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés feladata a gyermek a spontán és szervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző

25 tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek, alkotóképesség fejlesztése. Feladatunk valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása Az esztétikai érzelmek alakítása Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet, a csúnyát. Az esztétikai élmények, ezen belül népi kultúránk értékei- legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai értékítéletének. Feladatunk: Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása. Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlásával segítsük elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítsük a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg mindennapjainkban, a természetben, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élmény befogadó képesség. A gyermekeket képessé tegyük a tárgyi emberi természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.

26 4. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a feltételeket a napirend és a hetirend biztosítja. A megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napi életritmus kialakítását alapvető feltételnek tekintjük a testi-lelki harmónia megteremtéséhez. Ezért a családdal közösen alakítjuk ki a gyermekek napirendjét. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesítjük a folyamatosság, a rugalmasság elvét. Igazodunk a különböző tevékenységekhez és a gyermek szükségleteihez, valamint a helyi szokásokat, igényeket figyelembe vesszük. Teljesítjük a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjunk felvenni velük, elegendő figyelmet fordítunk minden gyermekre. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknál az egy órás pihenés után megszűnhet. A napirendben külön időpontot jelölünk meg a gyermekek rendszeres edzésére, mozgásos lehetőségeire. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják NAPIREND IDŐTARTAM TEVÉKENYSÉG Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék J

27 Játékba integrált egyéni és mikro csoportos teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai - Vers mese dramatikus játékok - Rajz, mintázás, kézimunka - Ének zenei készségek fejlesztése - Környezet tevékeny megismerése - Mozgás, mozgásos játékok Játék a szabadban Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron Edzés: kocogás, futás Mindennapos testnevelés Ebéd Testápolási teendők Pihenés, altatás mesével, altatódallal Testápolási tevékenységek Uzsonna Játék a csoportszobában vagy a szabadban Zenés, mozgásos percek Részképességek fejlesztése egyénenként Á T É K J Á T É K 4.2. HETIREND Napszakok Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Vers, mese, dramatikus játék Ének - zene Énekes játékok Egyéni fejlesztések Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, megismertetése Zenés, mozgásos percek, Vers, mese, dramatikus játék A környezet megszerettetése, megismertetése Egyéni fejlesztések Vers, mese, dramatikus játék A környezet megszerettetése, megismertetése Zenés, mozgásos percek, Vers, mese, dramatikus játék Mozgás, mozgásos játékok Egyéni fejlesztések

28 integrált tanulás Egyéni fejlesztések Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás formái KÖTELEZŐ: KÖZVETVE KÖTELEZŐ: KÖTETLEN: Mozgás, Mozgásos játékok Énekes játékok ( éveseknek) Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, megismertetése Ének zene, Énekes játékok (3 4 éveseknek) Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mikrocsoportos Egyéni Mozgás, Vers, mese, dramatikus játék Zenés mozgásos percek, Énekes játékok Futás, kocogás Ének zene, Rajz, mintázás, kézimunka, A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként Korosztály 3 4 évesek 4 5 Vers, mese dramatikus játék naponta 5 10 Ének - zene heti 1 x Rajz, mintázás, kézimunka heti 1 x Mozgás, mozgásos játék heti 1 x Zenés, mozgásos percek heti 2 x 6 A környezet megszerettetése, megismertetése heti 1 x 10 15

29 évesek évesek Programunk kapcsolatrendszere Az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja - óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segíti -, a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között konstruktív kapcsolatot alakítunk ki. Valljuk, a szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont mi óvodapedagógusok rendelkezünk olyan szaktudással és olyan korosztályi tapasztalattal, amely alapján hatékony segítséget tudunk nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, szabályozott partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A partneri igény felmérés tükrében továbbfejlesztjük az együttműködés formáit. Körültekintően szervezzük meg és szabályozzuk a szülőkkel együtt kialakított együttműködés formáit, mellyel a folyamatos információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit és a fejlődés eredményeit közvetítjük. A szülők, nagyszülők segítik az óvoda érzelmi, szociális, esztétikai nevelését, hogy a választott értékeinket minél magasabb szinten tudjuk teljesíteni. A kapcsolattartásunk formái: a családlátogatás (a szülői igényt tiszteletben tartva még az óvodába kerülés előtt), anyás beszoktatás, (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon a gyermeke neveléséhez),

30 a napi kapcsolattartás (elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről), a szülői értekezletek, nyílt napok, negyedévi beszélgetések a gyermekek fejlődéséről, a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kiállítások, hangversenyek, kirándulások erősítik a nevelésünk hatékonyságát a szülővel, segítő, támogató tevékenységeinkkel a más-más társadalmi rétegből érkezett szülők bizalmának megszerzése, lehetőség szerint az óvodai életbe történő bevonásuk Az óvoda egyéb kapcsolatai Intézmények Kapcsolattartás módja Gyakoriság Általános Iskolák Az intézmény által szervezett Esetenként szakmai fórum, együttműködési megállapodások megkötése, látogatások, megbeszélések, egymás rendezvényein való részvétel Fenntartó A fenntartó által Szükség szerint kezdeményezett értekezletek, szakmai rendezvények, intézményi ünnepek Bölcsődei Igazgatóság Az intézmény által szervezett Esetenként szakmai fórum, látogatások, tapasztalatcserék, továbbképzések, szülői értekezletek, a közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése, bölcsődések gyermekműsorral köszöntése Óvodai Nevelés a Művészetek Szakmai együttműködés Évente két alkalom Eszközeivel Pedagógusok Országos Szakmai Egyesülete Művészeti nevelés megyei munkaközösség Szakmai együttműködés Évente két alkalom

31 Magyar Kodály Társaság Rendezvények látogatása Esetenként Referencia hálózat intézményei Szakmai együttműködés, Esetenként intézmények által szervezett szakmai fórum az egészségügyi Szakmai együttműködés Évente négy alkalom szakszolgálattal (védőnő, orvos), a Városi Pedagógiai Rendezvények látogatása Esetenként Szakszolgálattal a Contact Módszertani Rendezvények látogatása Esetenként Gyermekjóléti Szolgálattal VMZK, Művelődési Házak Rendezvények látogatása Esetenként szajoli Tiszavirág óvoda Szakmai együttműködés Évente két alkalom Pedagógiai Intézet Rendezvények látogatása Esetenként

32 5. Az óvodai élet tevékenységei formái és az óvodapedagógus feladatai 5.1. Programunk tevékenységkerete Programunk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi és szociális nevelés, társas kapcsolatok Nevelési programunk tevékenységkeretei, hagyományápolás, népszokások PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék A tevékenységekben megvalósuló tanulás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

33 5.2. Nevelési programunk tevékenységkeretei, hagyományápolás, népszokások Hagyományápolás, népszokások, jeles napok A hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Beépítjük a nevelési folyamatainkba mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Olyan miliőt teremtünk, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s óvodásaink is megismerhetik szépségét, értékét. Programunk olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudjuk a népszokások eredetét, ismerjük azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tettünk szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismerünk. Az óvónőink kórusa a gyermekeinknek szívesen ad elő az évszaki hangversenyeken, és a jeles napokon. Olyan zenei anyagot választanak, amelyek a népdalok és a népzenei értékeket közvetítik a gyermekek felé. Lakóhelyünk hagyománya szerint tervezzük meg feladatunkat. A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik Jeles napjaink: Az ősz jeles napjai: Mihály nap (szeptember 29.) Szüret (október 15-től) A tél jeles napjai: Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a

34 negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december ) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) A tavasz jeles napjai: Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Május elseje A nyár jeles napjai: Medárd napja (június 08.) o Medárd napján az időjárást figyelemmel kísérjük. (Ha esik az eső, 40 napig fog esni a népi hiedelem szerint). o Az óvodai kiskertben a virágok locsolása, gyomlálása. o Kísérletezünk vízzel. Nyári napforduló (június 22.): o Ekkor leghosszabb a nappal, legrövidebb az éjszaka. Az erős napsütés ártalmaitól óvjuk a gyerekeket, fedett, árnyékos helyen biztosítjuk számukra a szabad levegőn a változatos tevékenységeket. Péter-Pál napja: o Az aratás kezdete. A gyermekekkel szalmafonást végzünk, virágkoszorút készítünk. Kipróbáljuk a különböző méretű füvekkel a fűsípot.

35 Néphagyományőrző tevékenységünk tartalmai Minden jeles napot egy hosszabb előkészülettel vezetünk be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan változatos tevékenységet biztosítunk. A hagyományápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variáljuk. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszással, együtt munkálkodással, a tervezgetést örömtelivé, izgalmassá tesszük a várakozás időszakában. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem merev, erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszást biztosít. Mihály nap (szeptember 29.) o A 3 4 éves gyerekekkel megfigyeljük a nagyok betakarító munkáját, őszi tevékenységét. Megtapasztalják a természet változását (pl.: járnak az avarban). A termések gyűjtését, irányításunkkal végzik és megfigyelik, hogyan történik tárolásuk, mit készítünk belőle a Mihály napi előkészület során. Az állatokról népmeséket, mondókákat mondunk. o A 4 5 éves gyermekekkel követjük a kalendáriumon a jeles napokat. Gyűjtjük a természet kincseit, elrendezik és díszítik vele csoportszobát. Az állatok viselkedését megfigyeljük, betakarítjuk a termést, befőzést végeznek segítségünkkel. Tanítunk névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmust. Sütünk perecet, készítünk vásárfiát és egyszerű népi játékokat, eszközöket. Minden gyermek kedve szerint vesz részt a vásári forgatagban. A népi hangszerekkel, népzenével megismertetjük őket. o A legnagyobb óvódásokkal készítünk kalendáriumot, megfigyeljük igazak-e a népi jóslások. Megismertetünk néhány találós kérdést,

36 közmondást, a vásárról mesét, verset. Az óvoda kis kertjében végzünk őszi munkát, cserépbe ültetjük a fagyot nem tűrő növényeket. A vásár helyszínét segítségünkkel berendezik a gyermekek, árulják portékáikat. Népzenére egyszerű lépésekkel, forgásokkal, térformákkal próbálgatják a táncos mozdulatokat. Énekes népi játékokat játszunk, megismertetünk néhány ügyességi, illetve sportjátékot (pl.: kakasviadal, zsákban futás stb.). Szüret (október 15-től) o A 3 4 éves óvódásokkal hallgatunk énekeket, mondókákat a szüretről és a gyümölcsökről. Szemezzük a szőlőt, mustot kóstolnak. o A 4 5 éves óvodásokkal megismertetünk egyszerű szüreti énekes játékokat. Gyűjtjük, válogatjuk az ősz gyümölcseit, játszunk a nagyokkal népi játékot, lehetőség szerint préselünk mustot, népzenére próbálhatják a táncos mozdulatokat. o Az éves gyerekek szemezik, préselik a szőlőt. Tanítunk verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről, énekelünk, játszunk szüreti népi játékot. Segítségünkkel készítenek termésekből egyszerű hangszereket (pl. dióhéj-pencergető, csutkamuzsika stb.). Mikulás (december 6.) Borbála nap (december 4.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december ) o A legkisebb óvodásokat megismertetjük az advent jelképeivel (koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap készülünk egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy

37 verset mondunk a Mikulást és a Karácsonyt várva. A gyermekek szüleiknek készítenek egyszerű ajándékot. A vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca búzát folyamatosan figyelemmel kísérjük. Megismertetjük őket a karácsonyi népszokásokkal, segítségünkkel készítenek egyszerű fenyődíszeket az otthoni karácsonyfájukra. o A nagyobb óvodások az adventi naptár és a koszorú elkészítésében segítenek. Naponta megnézzük mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Vízbe tesszük a cseresznyeágat, ültetünk Luca búzát, mártunk gyertyát, fényesítünk almát, festünk az ablakra, mézeskalácsot készítünk, fenyődíszeket nehezebb technikával. A Mikulás és a Karácsony előtt tanítunk egy ünnepi köszöntő verset, mondókát, éneket. A gyermekek esznek almát, mézes diót, meggyújtják a gyertyát. o Az éves gyermekek önállóan, segítségüket kérve készítenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontunk ki egyet és megoldják azt. Luca napján kotyolnak a kisebbek csoportjában, tanítunk kotyoló mondókát, verset a Mikulásnak és a karácsony köszöntésére. Megfigyeljük az időjárás változásait. Főzünk szaloncukrot, készítünk asztaldíszeket, öntünk gyertyát. Az ünnepi készülődés étkezési szokásait megismertetjük: sütünk tököt, gerezddelünk almát, törünk diót. Gyúrunk, sütünk, díszítünk mézeskalácsot. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás o A 3 4 évesekkel, egyszerű technikával díszítünk papírálarcot, a gyermekek jelmezbe öltöznek, ha van kedvük, utánozhatják táncos mozdulatainkat.