Gímszarvas (Cervus elaphus) Felismerés jegyei:

Átírás

1 Gímszarvas (Cervus elaphus) Felismerés jegyei: A gímszarvas Magyarország legnagyobb test kérdz vadfaja, amelynek hímjét bikának, nstényét tehénnek, szaporítás eltt ünnek, szaporulatát bika- vagy ünborjúnak nevezzük. A gímszarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobb testméretében és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs csontképzdmény, melyet a bika minden évben elvet és évente újranöveszt. Az agancs részei és jellemz formái a következ képen tekinthet meg:

2 A gímszarvas testét sr szr fedi. Az újszülött borjakon feltn a test fels felét borító vöröses szín, fehér pettyekkel tarkított szr. Ez a színezet csak a nyári szrzet kialakulásával tnik el. Idsebb egyedek nyári szrzete vörösesbarna. A téli szrzet szürkésbarna. Csülkének nyoma 8-13 cm, a mells lábak nyoma nagyobb, mint hátsóké. A bika nyoma nagyobb, kerekebb, mint a hasonló korú tehéné. A tehén nyoma hegyesebb és csülkei gyakran szétnyílnak. Nyoma csapája és csülke A bika hullatéka feketés, mm hosszú, ell csúcsa, hátul mélyedése van. A tehénnél a kisebb méretek mellett a hátsó mélyedés helyett lekerekítés található.

3 Ürüléke A bikák hangja a jellegzetes bgés, amelyet üzekedési idszakban hallatnak. Riasztóhangja a böffenés, a tehenek hívóhangja orrhangú eng, a borjaké magas ng. A bikák testtömege elérheti a kg-ot. Bgés idején a bikák jelents testtömeg csökkenést szenvednek. Hangját letöltheted: Fogképlete: = Elterjedése: A gímszarvas holarktikus faj, amely áreája Észak-Afrikára, Európára, Közép-Ázsia hegyvidéki területeire, Szibéria Déli vidékeire, a Távol-Keletre és Észak-Amerikára terjed. Betelepítették Chilébe, Argentínába, Ausztráliába és Új- Zélandra. Jellegzetesen politipikus faj, amelynek alfajai egymással szabadon keresztezdnek egymással és termékeny utódokat hoznak létre. Whitehead szerint a gímszarvasnak 12 alfaja van. A gímszarvas (Cervus elaphus) egyes alfajainak elterjedési területei az alábbiak: - Svéd gímszarvas (Cervus elaphus elaphus) Dél-Svédország. - Norvég szarvas (Cervus elaphus atlanticus) Norvégia atlanti partvidéke. - Skót szarvas (Cervus elaphus scoticus) Skócia - Spanyol szarvas (Cervus elaphus hispanicus) Spanyolország és Portugália - Közép-európai gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) Közép-, Délkelet-, és Kelet-Európa.

4 - Szardíniai szarvas (Cervus elaphus corsicanus) Korzika, Szardínia. - Atlasz vagy berber szarvas (Cervus elaphus barbarus) Észak- Afrika, az algériai-tunéziai határ közelében. - Maral szarvas (Cervus elaphus maral) Kis-Ázsia - Kasmír szarvas vagy hanglu (Cervus elaphus hanglu) Kasmír - Jarkand szarvas (Cervus elaphus yarkandensis) Turkesztán - Shou vagy Wallich szarvas (Cervus elaphus wallichi) Közép- Ázsia, Tibet - Baktria szarvas (Cervus elaphus bactrianus) Turkesztán Magyarországon mint a genetikai vizsgálatokkal bizonyítottan Közép-Európában mindenütt - a Cervus elaphus hippelaphus jelenlétét ismerjük el. Magyarországon 7 szarvastájat szokás elkülöníteni: - I. Dél-Dunántúli - II. Nyugat-Dunántúli - III. Közép-Dunántúli - IV. Észak-Dunántúli - V. Északi-középhegység - VI. Zempléni-hegység - VII. Duna-Tisza köze Az altájakra jellemz agancsformák: Élhelye: A gímszarvas élhelyei az erd és a vele határos mezgazdasági területek. Kedveli a nagy kiterjedés, elegyes és vegyes korú erdállományokat. A tlevel erdkben, az elegyetlen, egykorú vagy kis takarást nyújtó ligetes, illetve szálerdkben csak váltóvadként jelenik meg. Kedvezen hat jelenlétére a gazdag cserje- lágyszárú szint, amely takarást, táplálékot és nyugalmat biztosít számára. A fiatalabb korosztályokat a vegetációs idszakban, a középkorú korosztályokat egész évben, az ids állományokat pedig makk hullása idején, nyár végén és sszel

5 preferálja. Az élhelyek minsége elssorban a tehenek számára meghatározó. Azokat a területeket részesítik elnyben, ahol a források kis területen rendelkezésre állnak. Elszeretettel dagonyázik. Dagonya A bikák számára legfontosabb a tehenek jelenléte, ezért ha egy helyen a tehenek számára jó élhely szerkezetet lehet kialakítani, az a bikák élhely választását is befolyásolja. Az élhelyek minsége azok eltartó képessége révén - befolyásolja az állománysrséget, illetleg az agancs felrakását méreteit, tömegét végül a trófea minségét. Élhelyeiket vadföld létesítésével lehet gazdagítani. Szaporodása: Egyes élhelyeken már hónapos korban az ünk is fogamzanak, míg gyenge élhelyeken akár harmad-, negyedéves korra elhúzódhat a megtermékenyítés. Rendes körülmények között az üns és a csapos bika is másfél éves korában ivarérett. Az ünkkel szemben a fiatal bikák ritkán vesznek részt a szaporításban, ez többnyire 5 éves kor után következik be, legeredményesebben 8-10 (-12) évesen. A szarvas párzását, üzekedését a szaknyelv szarvasbgésnek hívja. Az ivarsejtek termelése akkor indul meg, ha az agancs mér készen van. A bika a bgés kezdetére tartalékot halmoz fel, dhérré válik, a nyak megvastagszik. A szem eltti mirigye átható szagú váladékot termel, mellyel bghelyét jelöli. Ez a szag keveredik a fokozott ondó- és vizelettermelés miatt a has alján érezhet másik szaggal. E kett alkotja az ún. rigyetés szagot. A rigyetési szagtól a bg bika húsa szinte élvezhetetlen. A bgterritórium elfoglalása után a bika megkezdi a bgést, ami bevezeti a rigyetési idszakot. Ez akkor is megtörténik, ha nincs a közelben borításra érett, folyató tehén. A csapatbika este vagy éjjel vonul a háreméhez. A háremalakítást a bikák sorában betöltött rangsor határozza meg. Ha a bika folyató tehenet talál a csapattal marad

6 és elkergeti a vetélytársakat. Ha több tehén folyat egyidben, akkor a kísérbikák is hangoskodnak a hárem körül, megpróbálják elcsalogatni a teheneket. A csapatbika ilyenkor visszatereli az elmaradókat. A bika a bgéssel, a szaghatásokkal, egész magatartásával az ovulációt akarja a teheneknél kiváltani, hiszen a teheneknél a bg bika látványa váltja ki a peteleválást. Bgéskor általában az azonos erej. Középkorú bikák verekszenek. Idsebb bikák még akkor is megtartják rangelsségüket, ha méreteik kisebbek, mert a különbséget erejükkel és tapasztalatukkal pótolják. A küzd magatartás több motívumból áll össze, amelynek sorrendje többé-kevésbé állandó. Akusztikus kapcsolatfelvétel bgés; optikai kapcsolatfelvétel egymás megpillantása; körözés a párhuzamos menetelésig; párhuzamos menetelés egymástól 5-10 méterre, agancsbemutatás; összecsapás összefonódott aganccsal többszöri ertolás a gyzelemig; a vesztes elmenekül a gyztes rövid úton üldözi. A verekedésben és a küzdelemben kimerült bikák pihenése idején nyílik módja a mellékbiká(k)nak, hogyfolyató tehenet borítsanak. A letöbb tehén csak egy napig folyat, ennek idtartalma alatt a bika többször párzik vele. A borításra kész tehén az elretartott fejjel közeled bikát kissé szétvetett hátsólábakkal és a félrebillentett farokkal várja. A bika a két hátsó lábára állva hágja meg a tehenet. A párzás eredményességét a tehén behúzott fara és felpúposított háta jelzi. A bgés augusztus végén kezddhet, szeptember közepén/végén éri el csúcsát és általában október végéig/november elejéig tart. Megindulásában az idjárási tényezknek (szire forduló lehlés) is szerepük van. Ha az ovuláció során a petesejt nem termékenyül meg, a tehén 18 nap múlva ismét folyat. A bikák ondótermelése márciusig eltart, a késn (december-február) folyató tehén kiválthatja a bgést és a párzás eredményes lehet. Az ellhely jó takarásban, rendszerint fiatalosban van, ahol kissé ligetes, füves, nem teljesen zárt üde foltot talál a tehén. Az ellhely rendszerint a jó táplálkozóhelyek közelében van. A vemhesség ideje egyedenként, populációnként és a táplálkozási környezet hatásaként változó lehet, általában nap. Az ellés április vége és június között történik. A gímszarvas egy borjat ellik, az ikervemhesség igen ritka. Az ellés 0,5-2 óra hosszat tart, a borjú rendszerint álló anyjából fejjel elre esik ki. A magzatburkot a tehén megeszi, mind az ellhelyet, mind borját megtisztítja. A borjú negyedórával születése után feláll, azonnal keresi a csecset, de anyja csak félegy óra elteltével engedi szopni. A szarvastehén jó anya, borját rendszeresen ápolja. A szopás idtartalma 6-8 hónap. Az els 3-4 héten a tehén borját elfekteti, mikor táplálkozni megy. Idegen szarvasokat nem enged borja közelébe, másik tehén borját is elutasítja. A tehén és borja egymást szagról ismerik fel. A bikaborjak egy-másfélévig, az ünborjak életük végéig anyjukkal maradnak.

7 Egyedfejldés: Az újszülött borjú hazai viszonyok között 7-12 kg-os testtömeggel jön világra, gyorsan fejldik, 3 hetes koráig naponta 0,3-0,5 kg-os, azt követen havonta 8-10 kg-os növekedést ér el. A csontváz növekedése 2 éves korra fejezdik be, a testtömeg a tehenek esetében 2-3 éves, a bikák esetében 3-4 éves korban éri el a kifejlett tömeg 90 %-át. A nivarú egyedeknél a test formája és a fej alakulása ad támpontot a kor meghatározásához, míg a bikák esetében mindezek mellett az agancs is segít ebben. A bikaborjú 8-9 hónapos korára kis szrkoszorút, egy éves korára ujjnyi szrös képzdményt visel, els agancsa 16. hónapos korára fejldik ki, az ilyen bikát csaposnak nevezzük. Ez az agancs koszorú nélküli. Ha a bika harmadf korában is csak nyársas agancsot rak fel, azt nyársasnak (spíszernek) nevezzük. Ennek az agancsnak már van koszorúja. A harmadf bika már fejleszthet szemágat, középágat és olykor koronaágakat is. A csak szemágat fejleszt bikát villásnak, a szemágat és középágat is viselt hatosnak, a koronaágakkal együtt nyolcasnak-tizesnek hívjuk. A negyedf bika amely a harmadik agancsát viseli már lehet tizenkettes is, s a jégág általában megjelenik. Ebben a korban a szár cm hosszú. A negyedf bika villás koronája önmagában még nem jelent gyenge képességet. Az ötödf bika negyedik agancsán hazánkban az esetek dönt többségében megjelenik a jégág. A koronaágak tompák, az agancs színe és gyöngyözöttsége nem végleges. A hatodf bikától az ötödik agancstól koronát kívánunk, ekkor a szárhossz cm. Vastag rózsat, a szár, az ágak is vastagok, tompák, alig fentek, a gyöngyözöttség a koronáig hatol. Az ötödik aganccsal lezárul a fiatalkori erteljes fejldési szakasz. Ebben a korban jól elkülönül az örökös közepes és az ígéretes csoport. Az ids kort szakszer állománykezelés mellett már csak a kiváló agancsfejleszt képesség egyedek érhetik meg. Ids bika a 10 éves vagy annál öregebb. E korra a vastagsági méretek, az ágszám növekedése, a koronaágak rövidülése jellemz, az ágvégek fényes fehérre csiszoltak. Magyarországi viszonyok között a kapitális agancsok év között érik el a legnagyobb méreteiket, ekkor kulimálnak. Ebben az idszakban kell az ilyen bikát terítékre hozni. A tetzés után a bika agancsa hanyatlik, az ágszám (koronaágak) és a szárhossz csökken, visszarak.

8 A bikák korának becslése testfelépítés alapján Fiatal Középkorú Öreg

9 Az agancs elvetése is utal a bika korára. Az örgek kezdik február közepén, a csaposok fejezik be április végén, május elején. Az agancs felrakásához 120 napra van szükség. Az agancs felszínét borító, késbb elhaló barkától való megtisztítása további 20 napot vesz igénybe. A bika agancstöve évrl évre vastagszik és egyúttal rövidül is. Kormeghatározási segédlet a levetési sík szöge. A fiatalkorú bikák levetési síkjának szöge tompaszög, a középkorúaké egyenesszög, az idseké hegyesszög. Születésük során valamivel több nivarú egyed jön világra. Mivel a gímszarvas poligám faj trófeacentrikus gazdálkodás érdekei miatt nem lehet az 1:1,2 (legfeljebb 1:1) ivararánytól lényegesen eltérni. Szabályos koreloszlás esetén a legfiatalabb (borjú) korosztályban van a legtöbb, a legidsebb korosztályban a legkevesebb egyed. Táplálkozás: Állományviszonyok: Mozgáskörzet, migráció: A gímszarvas legel típusú faj, igényli a magasabb rosttartalmú táplálékot. Napi 8-10 órát táplálkozik, ennek mintegy fele ideig kérdzik. A gímszarvas elssorban fás szárú növényeket eszik, közülük is a magas tápérték, egyúttal nagy tömegben jelenlev fajok (akác, bodza, kökény és bálványfa) jönnek elssorban számításba. A gazdag és változatos összetétel cserjeszint és lucernás vadföldek együtt hozhatnak eredményt a vad kondíciójának megteremtésében és a trófeaminség alakulásában. A történelmi Magyarország gímszarvas állományát a XIX-XX. Század fordulóján a növekv példány teríték alapján példányra becsülhetjük. Az 1936-os becslés a jelenlegi ország területünkön példány létét feltételezte. Az állomány folyamatosan növekedett. A hasznosítás követte az állománynövekedés trendjét, 1970-ben 9.100, 1990-ben , 1999-ben csak példány került terítékre. 2006/2007-ben egyed került terítékre februárjában példányt becsültek. A gímszarvasra jellemz mind a hosszú, mind a rövid távú migráció. Magyarországon és a Kárpát-medencében a faj eredend ösztöne okozza, hogy idszakosan vándorol. Ide sorolható az évente törvényszeren visszatér, idhöz kötött helyváltoztatás (pl. bgési idben). A környezeti tényezk változása miatti migráció, melynek okai lehetnek: a széljárás, a hideg (vonulás téli beálló helyekre), napfolttevékenység, magas hó borítás, árvíz, táplálkozási viszonyokban beállt kényszer változás, zavarás, ártereken a szúnyogok stb. A migrációnak gátat szab az új vonalas létesítmények pl. autópályák stb. A gímszarvas otthonterülete általában hektár, de olykor ettl nagyobb is lehet. Az otthonterület nagyságát valószín, hogy az állat kora is befolyásolja. A felntt állatok otthonterülete kisebb, mint a fiataloké. Különösen nagy

10 otthonterülete van a fiatal bikáknak, amelyek a csoportkeresésbl adódó kóborlás mellett a velük szemben megnyilvánuló fokozott agresszivitással is magyarázható. Ezek a mozgó egyedek alapjai a faj terjedésének. Gazdasági jelentsége: A gímszarvas nemcsak eszmei, de gazdasági megfontolásokból is a legfontosabb vadfajunk, hiszen a legértékesebb, ezáltal leginkább kívánt trófeát biztosítja. A vadgazdálkodók pénzügyi forrásainak alapját képezi. Túltartott állománya jelents vad- és természetvédelmi kárt okoznak. Hántás kár Túlnépesedett állományának visszaszorítása ezáltal a károk csökkentése -, valamint ezzel összhangban az agancsminség továbbfejlesztése távlati cél. Trófeabírálat: Kezdetben a trófeát szemmérték alapján bírálták. Késbbiek folyamán ezt felváltotta az ágak száma szerinti bírálat tl az agancsot a jellegzetes részek tömeg, szárhossz alapján bírálták tl képlet került kialakításra, de ebben sok hiba volt. Nádler Herbert alkotott új képletet ben a Düsseldorfi kiállításon minden vadfajra képletet állapítottak meg. Jelenleg az alábbi (CIC) képet alapján bírájuk az agancsokat: Jobb és bal agancsszár hossz átlaga cm x 0,5 Jobb és bal szemág hossz átlaga cm x 0,25 Jobb és bal középág hossz átlaga cm x 0,25 Jobb és bal koszorú körméret átlaga cm x 1 Jobb szár körmérete a szem- és középág között cm x 1 Bal szár körmérete a szem- és középág között cm x 1 Jobb szár körmérete a középág és korona között cm x 1 Bal szár körmérete a középág és korona között cm x 1

11 Száraz agancs tömege kiskoponyával mérve x 2 Ágak száma x 1 Szépségpontok: - Szín 0-2 pont - Gyöngyözés 0-2 pont - Ágvégek 0-2 pont - Jégágak 0-2 pont - Korona 0-10 pont Terpesztés: 0-3 pont Esetleges levonások: 1-3 pont ,9 pontig bronzérem ,9 pontig ezüstérem 210 ponttól aranyérem Nemzeti érték ponthatár: 240 pont Vadászati lehetsége íjjal: Vadászatánál a puskás vadászatoknál megismert minden vadászati módot gyakorolhatják az íjászok is. Minden alkalommal törekedjünk a tökéletes álcázásra, a csendes felszerelésre. A gímszarvas látása és felismer képessége jó, így minden fölösleges mozdulat, hang elárulhatja az íjászt. sszel és télen szinte mindennapos látogatói a szóróknak, míg tavasszal és nyáron csak ritkán keresik azokat. Ezt a tulajdonságot jól ki tudjuk használni a selejtezésénél. A kis távolság miatt, könny elbírálni, így a selejtezést szakszeren végezhetjük. Váltóit jól tartja, megszokott dagonyáit rendszeresen felkeresi, ezért jó eséllyel vadászhatunk famászó lesrl, földi fedezék mögül, vagy sátorból ezeken a helyeken. Arra ügyeljünk, hogy legkisebb átalakítást végezzük a környezetben. A környezetben okozott nagyobb változás hatására az addig szinte gyanútlanul közleked vad bizalmatlan lesz, a legcsekélyebb hangra azonnal elugrik. Cserkeléssel, barkácsolással a vadászidényben mind bikára, mind tarvadra eredményesen próbálkozhatunk. A hajnali, kora reggeli, illetve a kés délutáni órák a legalkalmasabbak ezeknek a vadászati formáknak az alkalmazására. Ekkor mozognak a legtöbbet, ilyenkor lehet a legtöbb szarvast látni a területen. Jó takarást kihasználva, jó széllel sem könny hozzájuk közel menni, minden apró neszre, mozdulatra nagyon figyelnek, próbára teszik az íjász képességét. A bikák vadászatára legalkalmasabb a bgés idszaka, ilyenkor a bikák megközelítése könnyebb feladat, bár ekkor sem kell megfeledkeznünk a mindig éber tehenekrl. Sajnos ebben az idszakban nem az íjász a legjobb vendég, így ezt kevesen próbálhatják ki. A lövés után miden esetben várjuk ki a megfelel idt, ne rontsuk el azzal, hogy a sebágyból felkeltjük a megltt vadat.

12 A gímszarvas vitális zónái: Szakirodalom jegyzék: 1. Bakonyi G. Juhász L. Kiss I. Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 2. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 3. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest 4. Országos Vadgazdálkodási Adattár 5. Páll E. (szerk. 1985): A gímszarvas és vadászata. Mezgazdasági Kiadó, Budapest 6. Széchenyi Zs. (1979): Szarvasok nyomában és egyéb írások. Gondolat Kiadó, Budapest 7. Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mezgazda Kiadó, Budapest 8. Szidnai L.(1985) A magyarországi szarvas agancstípusai. Nimród 105 (10)