Vadászati állattan és etológia, emlősök ÁLLATTAN. A., Párosujjú patások. A/1., Disznófélék. I. Vaddisznó (Sus scrofa)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vadászati állattan és etológia, emlősök ÁLLATTAN. A., Párosujjú patások. A/1., Disznófélék. I. Vaddisznó (Sus scrofa)"

Átírás

1 1. Elterjedés és állományhelyzet ÁLLATTAN A., Párosujjú patások A/1., Disznófélék I. Vaddisznó (Sus scrofa) Egész Eurázsiában és Afrika északi részén megtalálható a faj. Európában az Alpokból, Skandináviából és Ibéria egy részéről hiányzik csak. Angliában eredetileg őshonos faj volt, azonban a mostani állomány a Franciaországból és Közép-Európából bevitt tenyésztésre szánt, de elszabadult vaddisznókból áll. Amerikában számos helyen betelepítették és ezután terjedt el. Ausztráliában és Új-Zélandon elvadult házi disznókat találhatunk. A faj testnagyság és színezet alapján 125 alfajra osztható, az európai rassz esetében a diploid kromoszómaszám: 2n=36. Az utóbbi 2-3 évtizedben Európa szerte állománynövekedés figyelhető meg, aminek több oka van. A felmelegedés kedvező az új élőhelyek meghódítása és a szaporulat felnevelése szempontjából, valamint a jobb túlélés miatt. Az alacsony hasznosítás és a táplálékbázis növekedése a szaporulat jobb túlélését biztosítja, illetve több nőstény tud szaporítani. Magyarországon az állománynagyság és az elterjedési terület is nő, aminek hasonló okai vannak: erdősítés, mezőgazdasági termelés változása, alacsony hasznosítás. 1. ábra: A vaddisznó elterjedési területe a világon. 1

2 2. ábra: A vaddisznó hazai elterjedési területe a vadgazdálkodók becslése alapján (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár). 2. A vaddisznó és a házi disznó összehasonlítása A vaddisznó testhossza rövidebb, fara csapott. A feje megnyúltabb, a lábszára hosszabb és vastagabb, míg a fülei kisebbek, hegyesebbek és felállóak. 3. ábra: A vaddisznó koponyája (forrás: 2

3 3. A vaddisznó leírása és jellemzői Vadászati állattan és etológia, emlősök Az adult hím egyedek elnevezése kan, míg a nőstényeké koca. A juvenil egyedeket, akiknek még csak tejfoguk van, malacnak (kanmalac, emsemalac) nevezik. Süldőnek hívjuk őket az első állandó fog megjelenésétől a teljes fogazat megjelenéséig vagy az első vemhesülésig. A végleges testméreteiket 5-6 éves korra érik el. A kanok testtömege kg, testhossza 1,8-2 m, míg a marmagasságuk cm. A kocák testtömege kg. Elsősorban a kanok esetében megvastagodott, elszarusodott, páncélszerű bőrképlet alakul ki, amit vállpajzsnak neveznek. A vedlés tavasszal történik és akár májusig is elhúzódhat. A téli szőrzet folyamatosan alakul ki a gyapjúszőrök besűrűsödésével. A csíkos malacruha kb. fél év alatt tűnik el teljesen. A vaddisznó fogképlete: , ahol az első előzápfog a farkasfog. Születéskor az i3, c1 van meg. 1-2 hónaposan kijön az i1, i 2, p2, p3, p4. 3 hónaposan megvan az i 2, P 1 és ez a teljes tejfogazat. 5 hónaposan jön ki az M1, 6 hónaposan a P 1, 10 hónapos az I3 és a C1, míg hónaposan már az M2, P2, P3, P4 is kijön hónaposan előjön az I1 és 19 hónaposan az I2. 21 hónaposan már megvan az M3, ami a teljes fogazat kialakulását és ezzel a süldőkor végét jelenti. Az agyar (agyarfog - C1) nyitott gyökércsatornájú, azaz állandó növekedésű fog. A kisagyar a felsőfogsorban helyezkedik el. Kampószerű és kör keresztmetszetű. A nagyagyar az alsófogsorban található, enyhén ívelt és háromszög keresztmetszetű. A vaddisznó ürüléke vastag, több tagból álló esetleg idomtalan massza. A nyomában a fűköröm mindig látszik a csülök két oldalán. A vaddisznó ökológiai élettartama év, míg a maximális élettartama év. Két éves korig a fogváltás alapján becsülhető az egyedek kora. Utána az agyarnövekedés és kopás alapján. Emellett az M 3 növekedése alapján is becsülhetjük az állatok korát. A növekedés szinte az életük végéig tart, de az első öt év után nagyon lelassul, miáltal bizonytalanná válik. A vaddisznó mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Ezzel vadgazdálkodási és vadkárokat is okoz. 4. Társas viselkedés és szaporodás Az egyedek csoportokban élnek, amiket kondáknak nevezünk. A kondában szigorú rangsor alakul ki már szoptatás ideje alatt, a csecssorrendnél. Egy kondát általában 2-3 koca, akik rokonok és a szaporulat alkotja. A kanok 1-1,5 évesen különválnak a kondától. Alapvetően helyben élő populációkat alkotnak, de egy konda nagy, ha-os mozgáskörzettel rendelkezik. Az ivarérettséget általában 20 hónaposan érik el, azonban az emsesüldők egy része hónaposan is búghat, gyakorlatilag minden 40 kg-t meghaladó nőstény vemhesül. A szaporodási időszak (búgás) november végétől január végéig tart. Az egyébként magányosan élő kanok ilyenkor csatlakoznak a kondához. A kanok megverekszenek a párosodás jogáért, majd párok ill. háremek alakulnak ki. Az ivarzó kocákat a kanok kiválasztják és velük párzanak. A párzásnál a kan erősen nyálzik, ugyanis a nyálban szexferomon van, ami segíti a sikeres párzást. A vemhesség napig tart. A kocák valamilyen zavartalan helyen fialó vackot 3

4 hoznak létre. Egy koca 3-6 malacot ellik (min. 2 - max. 12). Egy kismalac 0,7 1,2 kg tömegű a születéskor. Az alomnagyságot befolyásolja a koca kora, testtömege, kondíciója. A nagyobb, öregebb kocáknak több malacuk van. A malacok 4-6 napig tartózkodnak a vacokban, a csecshűség 4 hetes kortól alakul ki. A család a következő szaporodási időszakig együtt marad. A malacnevelésnél több család is együtt lehet és az árvákat is megpróbálják felnevelni (köszönhető annak, hogy egy kondában rokon nőstények élnek). 4. ábra: A vaddisznók társas életének alakulása az év folyamán (forrás: Meynhardt, 1986). 4

5 1. Elterjedés és állományhelyzet A/2., Szarvasfélék II. Gímszarvas (Cervus elaphus) Eurázsiában és Észak-Amerikában természetes állományok, míg Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon betelepítettek élnek. Több alfajt is leírtak, de genetikai értelemben egy fajról van szó. A Brit-szigetekre mindenféle szarvast betelepítettek, ezért az ottani állomány erősen keveredett. Magyarországon a 60-as évek elején ezer db-ot, 1990-ben 60 ezer db-ot becsültek, ezután csökkenés következett be, majd a 1997-től ismét növekszik az állománya. A növekedés okai: nem a valósághoz igazodó hasznosítás (kevés nőstény kilövés), az erdősítés (Magyarországon 15 %-os erdősültség felett megjelenik a szarvas az adott területen) és a mezőgazdasági változások (új élőhelyek). A szarvas tipikus élőhelye a nagy kiterjedésű összefüggő vegyes erdők (40-60% lombos, 20% fenyő), változatos korosztályokban, dús aljnövényzettel, nagy cserjeszinttel. A neolitikumi szarvas leletek bizonyítják, hogy a faj eredetileg a nedves ártéri erdőkben élt és onnan terjesztette ki az életterét az erdő-mezőgazdaság élőhely-együttesekre. 5. ábra: A gímszarvas elterjedési területe a világon. 5

6 6. ábra: A gímszarvas magyarországi elterjedési területe a vadgazdálkodók becslése alapján (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár). 2. A gímszarvas leírása és jellemzői Az adult hímek elnevezése bika, míg a nőstényeké tehén. A juvenil állatok neve borjú (bikaborjú, ünőborjú), a 2. éveseké ünő (nőstény), csapos v. nyársas bika (hím). A gímszarvas bika a végleges méreteit 5-6 évesen, a tehén 2-3 évesen éri el. A bika testtömege kg, testhossza cm (orrhegytől - farktőig), míg a marmagassága cm. A tehén testtömege kg, testhossza cm, marmagassága cm. A testméretek változékonyságának okai a sűrűség függés (minél nagyobb a populációsűrűség, annál kisebbek a méretek) és az élőhelyi hatás (kevesebb vagy rosszabb minőségű források esetén kisebb testméretek). A bika és a tehén között a csap megjelenéséig nincs különbség (borjak esetében). A bika nagyobb, a feje szélesebb, a nyaka erőteljesebb. A hátvonala hátrafelé lejt az erőteljes lapocka miatt. A nyak és a hastájék szőrzete sötétebb a bikáknál. A borjú szőrzete pettyes elsősorban a nyakon és a gerinc két oldalán, 5 hetes kortól ez elhalványul és az őszi vedléssel végleg eltűnik. Az adultak nyáron rozsdabarna, testhez simuló kültakaróval rendelkeznek, míg télen szürke alaptónusú, barnás árnyalattal és sűrűn tömött a kültakarójuk. A vedlés szeptember-október és április-május között zajlik le. A gímszarvas fogképlete: A születéskor megvan az i 1, i 2, i 3, c 1 (sarokfog). Egy hónapos korban kijön a c 1 (gyöngyfog), p1, p2, p3. Öt hónaposan az M1, 10 hónaposan az M2, 16 hónaposan az I 1, 17 hónaposan a C 1, 18 hónaposan az I 2, 20 hónaposan az I 3, 21 hónaposan a C 1, 23 hónaposan a P1, P2, P3, míg 24 hónaposan az M3 bújik ki. A gímszarvas ökológiai élettartama év, míg maximális élettartama év. Két éves korig a fogváltás alapján becsülhető az egyedek kora. Legpontosabban a fog (M1, M2, M3) növekedési vonalak alapján becsülhetjük a későbbiekben a szarvasok korát, azonban ez laborigényes módszer. Szokták még fogkopás, trófea, agancs levetési sík (?), és a küllem 6

7 alapján is megbecsülni az egyedek korát. Ezeket elsősorban a terepen használják a vadászok, vagy a terítéken lévő szarvasoknál, illetve a trófeabírálatnál. A gímszarvas ürüléke henger alakú, alja homorú, csúcsa kidomborodó, a bikáé általában vastagabb és szabályosabb. A szarvas nyomában a fűköröm csak vágtában vagy laza talajon (hóban) látszik, de mindig a csülök mögött (a vaddisznónál a csülök mellett). A bika első agancsa (második életévében - másodfüvű bika) egy koszorú nélküli csap. Ha van koszorúja, akkor nyárs vagy spíszer, esetleg lehet villás is. A második agancs hatos (középág, szemág és az agancs vége), esetleg nyolcas (az agancs vége villás), tízes (a korona háromágú). A harmadik agancson szinte mindig van már jégág, a koronaág tompa, színe és gyöngyözöttsége nem végleges még. A negyedik agancs esetében a korona már kívánatos, a szárhossz cm. A fiatalkori erőteljes fejlődés után a kiválóak év körül kulminálnak (élőhely függő). A gímszarvas átmeneti táplálkozási stratégiát követ a koncentrátum-válogató (őz) és a fűevő (muflon, juh) között. A fő táplálékát a fásszárúak hajtásai jelentik, de sok kárt okoz a mezőgazdasági veteményekben is. 3. Társas viselkedés és szaporodás A gímszarvas csoportos életmódot folytató, nem territoriális faj!? Ugyanakkor Spanyolországban találtak territoriális viselkedést mutató populációkat. Nagytávolságú, több tíz km-es vándorlásokat feltételeztek a vadászok, de nincs bizonyítva, és mi lenne az ökológiai oka? A tehenek 2-15 db-os rudlikba tömörülnek, amelyek kis családi csoportok élükön a vezértehénnel, amely a legöregebb tehén a csapatban. Az egyedeknek jól körülhatárolható otthonterülete van, amihez ragaszkodnak (5-600 ha). A rokonok mozgáskörzetei átfednek (anya-lánya). Nagy területhűség jellemzi őket. A bikák nagyobb mozgáskörzetet (1-2 ezer ha) tartanak, de rájuk is jellemző a területhűség, illetve szezonális ciklusok jelentkeznek a területnagyságban. A nagyobb mozgásokat a szaporodási időszakban találhatunk (amikor felkeresik a tehenek mozgáskörzeteit) és ennek köszönhető a nagy mozgáskörzet felnőtt korban. A fiataloknál a kóborlás (otthonterület keresés, ami az anyától való elszakadás után következik be) miatt nagy a mozgáskörzet mérete. Territóriumuk nincs, a bikák mozgáskörzetei is átfednek. A bikarudlik időleges csoportok, gyors és folyamatos egyedkicserélődés jellemző rájuk, leginkább télen jellemző. Az ivarérettséget általában két évesen érik el, de ez nem biztos, hogy a szaporodásban való részvételt is jelent! A bikáknál a nyár második felében rohamos testtömeg növekedés figyelhető meg (döhér bika). A here tömege július-szeptember között háromszorosára nő. A szaporodási időszak (bőgés) szeptember október. A bikák felkeresik a bőgőhelyeket (ezek a tehenek által intenzívebben használt területek), a fiatal bikák sokat kóborolnak, az idősebbek visszajárnak a korábbi bőgőplaccokra. A bikák és a tehenek együtt vannak a bőgés ideje alatt. A bikák esetlegesen meg is verekszenek egymással a tehenekért, ezen verekedések során a bikák kb. 1/5-e sérül meg. Azonban jellemzőbb a bőgési csata, ahol csak hang alapján vetélkednek, vagy esetleg testnagyság alapján döntik el, hogy melyik bika az erősebb. Ezután kialakulnak a háremek (egy bikához tartozó tehén csoport). 7

8 7. ábra: A gímszarvas csapat szociális szerveződése (forrás: Heltay, 2000). 8. ábra: A bikák párviadalának rendje a háremért vívott harcban. 1: közeledési szakasz és bőgési csata, 2: párhuzamos séta, 3: küzdelem. A nyilak vastagsága arányos a megfigyelt esetek számával (forrás: Csányi, 1986). 8

9 Az ivarzó teheneket a háremmel rendelkező bikák kiválasztják és védik (az ösztrusz csak 6-24 óráig tart). A mellék vagy szatellit bikák általában csak a nem ivarzó tehenekhez férnek hozzá. A sikeres bikáktól (az összes bika alig 1/3-a) származik az utódok 80%-a. Az egy rudliban lévő tehenek ösztrusza szinkronizálódik (a születések 80%-a 30 napon belül történik meg). A bőgés alatt a bikák testtömegük 20 %-át, míg kondíciójuk (vesezsír-index alapján) 80%-át veszíthetik el. A vemhesség napig tart. A felszívódás és a magzati veszteség nagyon ritka. Az ellések zöme április-május hónapokban történik meg. Egy tehén általában egy borjat ellik, az ikerborjak ritkák (1%), általában egy borjú születéskori tömege 1,5-8 kg. Az első-második héten a borjú naponta hatszor szopik. A teljes laktáció időtartama nap. 1. táblázat: A szaporodással összefüggő főbb éves ciklusok a gímszarvasnál. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. ivarzás Vemhesség vemhesség ellések Szoptatás Levetés Felrakás tisztítás kész agancs tesztoszteron agresszivitás 1. Elterjedés és állományhelyzet III. Dámszarvas (Dama dama) Az európai állomány Kis-Ázsiából származik. Az utolsó jégkorszakban kipusztult, majd visszatelepítették, ezért nem tekintik őshonos fajnak. Közép és Nyugat Európa egyes részein, Svédország és Finnország déli részén, a Brit szigeteken, továbbá foltokban Olaszországban és Spanyolországban fordul elő jelenleg. Magyarországon - kivéve az összefüggő hegyvidéki erdőket - kisebb, nagyobb számban szinte mindenhol előfordul. A legjobb állományokat Gyulajon, a Duna-Tisza közén, Guthon és Gyulán találhatjuk. A dámszarvas a kevés havas napot illetve az alacsony hótakarót kedveli (déli származás). A löszös, homokos, laza talajú ligetes, sűrű aljnövényzetű erdőket részesíti előnyben, ahol az erdő rétekkel, legelővel vagy mezőgazdasági területtel váltakozik. 9

10 9. ábra: A dámszarvas európai elterjedési területe (forrás: Mitchell-Jones és mtsai, 1999). 10. ábra: A dámszarvas magyarországi elterjedési területe a vadgazdálkodók becslése alapján (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár). 10

11 2. A dámszarvas leírása és jellemzői Vadászati állattan és etológia, emlősök Az adult hímeket bikának nevezik (régi vadásznyelvben: bak), míg a nőstényeket tehénnek. A juvenil egyedek a borjak, míg a két évesek elnevezése ünő (nőstény), csapos v. kanalas (hím). A végleges méreteket 3 éves korra érik el. A bikák kifejlett testtömege kg, míg a teheneké kg. Mindkét nem egyedeinek testhossza cm, a marmagasságuk cm. A kültakarójuk nyáron rozsdabarna alapon, sárgás-fehéres pettyekkel tarkított, míg télen sötétül és pettyek nélküli barnásszürke lesz. A tükörnek (a faron lévő fehér folt, melynek vészjelző és figyelemfelhívó szerepe van) fekete szegélye van. A populációban az egyszínű fekete egyedek aránya 5-7%, míg a fehérek néhány ezrelékben fordulnak elő. Az agancson lévő barka azonban mindig barna színű függetlenül a testszíntől. A farkuk hosszú (16-25 cm). A bikáknál a fitymán hosszú szőrpamacs található (fekete, fehér és sárgás színváltozat is van). A vedlés évente kétszer, április és október-november idején. A dámszarvas fogképlete: Egy-két hónaposan megvan az i 1, i 2, i 3, c 1, 3-4 hónaposan kibújik a p1, p2, p3. Öt-hét hónaposan előjön az M1, hónaposan az I 1, I 2, M2, hónaposan az I 3, C1, és végül hónaposan a P1, P2, P3 és az M3. Az átlagos élettartamuk év, azonban a maximális élettartamuk év. A korbecslést elvégezhetjük két éves korig a fogváltás alapján, később a legpontosabb módszer ennél a fajnál is a fognövekedési vonalak. Terepen és a terítéken, illetve a trófea bírálaton használják még a fogkopást, a metszőfog kopási síkját (a fiatal és középkorú egyedeké befelé lejt, majd kb. 10 éves korig vízszintes lesz és 10 év után kifelé lejt). Ürülékük nyáron bogyószerű, télen sokszor lepényforma. A nyomképük olyan, mint a gímé, de ha a fűköröm leér, akkor szűkebb, ha a sarok vánkos látszik, akkor az a nyom több mint fele, míg a gímnél kevesebb, mint egyharmada. Általában csak a szem és középág különül el az agancson (amit lapátnak neveznek), jégág ritkán van. Az első agancs rózsa nélküli csap. A 2. agancs ágas (6-os, 8-as) alul rózsával. A 3. agancs erős rózsájú, a szem és középág megvan, efelett ellaposodik (kanalas). A 4. agancs gyenge lapátos, a lapáton csipkék, hátra és befele hajló sarkantyúk lehetnek. Ezután a szerkezet nem változik, csak a méret. Az erős bikák évesen kulminálnak. A agancs súlya és a formája gyakran nincs összhangban (több mint 4 kg-os lehet esélytelen és 2,8 kg-os aranyérmes is volt már). 3. Társas viselkedés és szaporodás Télen nagyobb csapatokba tömörülnek, a fiatal bikákból több együtt lehet, az öreg bikákból néhányan állnak össze, a tehenek a borjakkal és néhány csapos bikával alkotnak csoportot. A dám rudliban nincsen vezér tehén. Az ellés környékén kis családokban élnek. A nyár végére a családokból csapatok jönnek létre: tarcsapat (bár itt is lehetnek fiatal bikák) fiatalabb bikák öregebb bikák. Októberre a bikák külön válnak és megkezdődik a szaporodási időszak, a barcogás. Az ivarérettséget 1,5-2 évesen érik el. Október elején a bikák a barcogó helyre 11

12 mennek. Itt barcogó teknőt kaparnak maguknak, ami 1-2 m hosszú és cm széles. Egy bikának több teknője is lehet és visszajárnak a barcogó helyre. A tehenek keresik fel a bikákat, az ivarzó tehenekért a bikák megverekszenek. Sűrűbb állományoknál kialakulhatnak csoportos barcogó helyek ( lek ), aminek a középen a domináns bika helyezkedik el, ezért itt a bikák a helyért verekszenek. A tehenek legnagyobb hányada a domináns bikával és a rangsorban alatta álló 3-4 bikával párosodik. A vemhesség 230 napig tart, az ellések zöme május-július folyamán zajlik le. Egy tehénnek egy utóda születik, amelyet 3,5-4 hónapig szoptat. 2. táblázat: A szaporodással összefüggő főbb éves ciklusok a dámszarvasnál. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. ivarzás Vemhesség Ellések szoptatás kész agancs felrakás tisztítás kész agancs tesztoszteron - agresszivitás vemhesség 1. Elterjedés és állományhelyzet IV. Őz (Capreolus capreolus) Az újvilági szarvasok (Odocoileinae) alcsalád egyetlen európai képviselője. Azonban csak Eurázsiában őshonos, a legrégebbi leletek Franciaországból származnak. Európában néhány sziget és a legészakibb részek kivételével mindenhol megtalálható. Magyarországon az utolsó jégkorszak után jelent meg. A XVII. századtól említik rendszeresen vadászott fajként. Állománya a nagyragadozók (farkas, hiúz, medve) létszámának csökkenésével párhuzamosan nőtt. Az ezredfordulóra a Kárpát-medencében állománya elérte a db-ot. Az ötvenes években állománya Magyarországon kb db, majd a mezőgazdasági átalakulásával erdei őzből mezei őz (antilopszerű viselkedés nagyobb csapatok kialakulása) lett. A nyolcvanas évekre állománya elérte a egyedet, ma közel őzet becsülnek Magyarországon a vadgazdálkodók. 12

13 11. ábra: Az őz európai elterjedése (forrás: Mitchell-Jones és mtsai, 1999). 12. ábra: Az őz magyarországi elterjedési területe a vadgazdálkodók becslése alapján (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár). 2. Az őz leírása és jellemzői Az adult hímeket baknak nevezik, míg a nőstényeket sutának. A juvenil egyedek a 13

14 gidák, esetleg sutagida, bakgida. A végleges méreteket 2 éves korra érik el. A testméretekben ivari dimorfizmus nincs (a nőstény és a hím egyforma nagy), de az élőhelyek között van különbség, a domb és hegyvidéki őzek 5-6 kg-mal könnyebbek, mint a mezei őzek. Az Alföldön kg-os testtömeg a jellemző. A marmagasságuk cm, a testhosszuk cm. A nyári szőrzet vörösesbarna, míg a téli szürkésbarna. A színkülönbségek a nyári szőrzeten kifejezettebbek: a has alja, a comb belső oldala és a fülkagyló belseje világosabb. Vedlés évente kétszer van, a tavaszi a feltűnő, télre csak besűrűsödik a szőrzet. A gida barna, néha majdnem fekete, fehér pöttyökkel, 2-3 hónapos korra átvedlik nyári szőrzetre. A baknak pamacsa vagy ecsetje van, a sutának pedig köténye. A tükör vészjelző funkciót lát el, veszélyben nagyobb lesz, mert a szőrszálak kifele merednek. Az őz esetében különösen fontosak a bőrmirigyek. Ezeket használják kommunikációra a párzás idején és ezek segítségével tájékozódnak is. A bak agancstői mirigye (fejmirigy) ciklikusan működik, az agancstisztítástól (április) aktív. Az anális mirigy mindkét nemnél megtalálható, ennek működése is ciklikus, a párzási időszakban aktív. A csánk és ujjközötti mirigyek szintén mindkét nemnél megvannak, de ezek egész évben aktívak. Az őz fogképlete: , de előfordul felső szemfog (C 1 ) is: gyöngyfog, kampó vagy grandli. Születéskor megvan az i 1, i 2, i 3, c 1, p1, p2, p3. Három-négy hónaposan kibújik az M1, 5-6 hónaposan az M2, 8-9 hónaposan az I 1, I 2, hónaposan az I 3, C 1, M3 és végül 13 hónaposan a P1, P2, P ábra: Őz koponya aganccsal (forrás: 14

15 14. ábra: Az őz állkapcsa és alsó fogazata (forrás: Az őzek ökológiai élettartama év. A kort szokták becsülni a fogváltás alapján, de ez csak 1 éves korig használható. A szemlencse száraz tömege alapján is lehet kort becsülni az őzeknél. Azonban ennek használhatósága is korlátozott, mivel egy idő után a kopás és a növekedés kiegyenlíti egymást s utána már nem növekszik a korral arányosan a tömeg. A pajzsporc (cartilago thyreoidea) elcsontosodása alapján is lehet állítólag kort becsülni, de ennek használhatósága erősen megkérdőjelezhető. Az elcsontosodott orrsövény hosszának aránya az orrcsont teljes hosszához képest, valamint a koponyafal vastagsága szintén kevésbé megbízható módszerek. A metszőfogak kopását itt is használják, mint az összes szarvasfélénél (fogkopás alapján 2-3 évig lehet elfogadhatóan becsülni). Az agancs szárvastagsága és a koszorú alakja alapján leginkább a terepen valamint a terítéken szokták megbecsülni a vadászok az őzek korát. Emellett a vadászat során a megjelenés, a magatartás és a visszarakás alapján is szoktak kort becsülni, de ezek megbízhatósága is megkérdőjelezhető. Az őzek patája futás közben szétnyílik, ekkor a nyomában a fűköröm is látszik. Az ürüléke csoportos bogyókból áll, a bak esetében az egyik oldalon dudor található, a másik oldalon homorú, sutáé mindkét végén lekerekített. Négy hónaposan a hímek fején megjelenik két kis dudor. November-december hónapokra néhány cm-es csap, ún. gida agancs jön létre, amit január-február folyamán elvetnek. A 2. agancs gombnyársas, nyársas, villás, esetleg hatos. Öt-hat éves korban kulminálnak és 3-4 évig tartják meg ezt az agancs minőséget. A hanyatlás a 10. év után következik be. Az agancs fejlesztése a legrosszabb körülmények között (télen) történik, ezért a felrakott agancs még jobban függ a környezettől, mint a szarvasnál és még kevésbé ismétlődik. Az őz koncentrátum-válogató, azaz csak könnyen emészthető, rostban szegény, energiában, fehérjében gazdag táplálékot fogyaszthat. Mivel gyors emésztése van, ezért gyakran kell táplálkoznia (4 óránként). 15

16 15. ábra: A hím nemi hormon szintjének változása az őzbakok vérében (forrás: Csányi, 1986). 3. Társas viselkedés és szaporodás A bakok territoriálisak áprilistól szeptemberig (a mezei őznél nem tudjuk még hogyan változott meg ez a viselkedés). A territórium mérete néhány tíz ha. A territóriummal nem rendelkező bakok kóborolnak ( kivándorolnak ), max km-re távolodnak el a születési helyüktől. Az erdei őz esetében a suták kis csoportokban élnek, a bakok pedig külön járnak. Télen nagyobb csapatokba tömörülnek. A mezei őzek nagy csoportokat alkotnak (10-30 egyed, amiben suták és bakok vegyesen fordulnak elő). Az őzek mozgáskörzete ha. Az ivarérettséget 14 hónaposan érik el. Az agancstisztítás után a bakok territóriumot foglalnak májusban, amit augusztusig tartanak. A bakok verekednek a területekért (amelyiknek van területe, az tud párosodni). Az üzekedés július augusztus hónapokra esik. A territóriumba kerülő sutákat a bak terelgeti és védelmezi. Kergetőznek egyre szűkülő körben, ez az ördög vagy boszorkánygyűrű, aminek a végén bekövetkezik a párzás. A sutának kb. 36 órája van a sikeres párzásra (ennyi az ösztrusz ideje). Egy bak 4-5 sutát is boríthat. A vemhesség időtartama nap, azonban a vehemépítés csak nap, ugyanis a hólyagcsíra állapot után 4-4,5 hónap diapauza következik decemberig (ennek oka az, hogy az ellések időjárásilag és táplálék tekintetében is kedvező időszakra essenek). Az ellések zöme május, június (fűre ellés) folyamán zajlik le. Egy suta 1-2 (esetleg 3) 0,5-1,6 kgos gidát ellik. A mezei őzeknél gyakoribb az ikerellés. A gidákat 2-3 hónapig szoptatják. 16

17 3. táblázat: A szaporodással összefüggő főbb éves ciklusok az őzeknél. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. üzekedés Vehemépítés diapauza Ellések Szoptatás Heretömeg Felrakás tisztítás kész agancs elv. V. Szikaszarvas (Cervus nippon) A szikaszarvast Kelet-Ázsiából telepítették be Fehérvárcsurgó és Gödöllő környékére. Azóta már több helyen előfordul kertekben. A dámnál kisebb (30-40 kg, cm testhossz). A testoldala fehéren pettyezett, a hátvonalon fekete sáv húzódik végig. A farok fehér, a középvonalán fekete csík látható. A bika nyakán jellegzetes sörény található. A hátsó lábon hosszú fehér szőrpamacsok vannak közvetlenül a sarok alatt. Az agancson csak szemág és középág fejlődik ki és utána az agancs villásan végződik. Négy éves kor után csak a szárhossz és a szárvastagság változik. Szeptember-október folyamán zajlik le a bőgés, sokszor előfordul náluk is a bőgőteknő. A bőgőhangja magas sikító fütty, 3-4 hang sorozatban. A vemhességi idő 7,5-8 hónap, miután általában 1 borjút ellenek a tehenek júniusban. Ezután 3-4 hónapot szoptat az anyaállat. Az ivarérettséget 1,5 évesen érik el. VI. Jávorszarvas (Alces alces) A jávorszarvas a legnagyobb testű szarvasféle. A bika testtömege 3-500, a tehéné kg, a testhosszuk cm. A nyoma 16 cm hosszú és12 cm széles, a fűköröm mindig látszik. Szeptemberben üzekednek. Az agancs akár 20 kg-os és 135 cm terpesztésű is lehet. Az agancsfejlesztés április-május folyamán történik, a tisztítás augusztus-szeptember hónapokban, míg a levetés novemberben. Skandináviában, Lengyelországban és az egykori Szovjetunió területén állandó vadnak számít, a létszáma növekszik és nyugati irányban terjeszkedik. Magyarországon valószínűleg az ukrajnai populáció kóborló egyedei jelennek meg. A nyolcvanas évek elején 4 egyed előfordulásáról van biztos információnk. 17

18 1. Elterjedés és állományhelyzet A/3., Szarvasmarhafélék VII. Muflon (Ovis ammon musimon) Az utolsó jégkorszak után csak Szardínia, Ciprus és Korzika szigetén maradt meg. Innen telepítették be Franciaország, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Magyarország egyes területeire. Magyarországon is szigetszerű populációk vannak a Mátra-Bükk, a Zemplén, a Gödöllői-dombság, a Budai-hegység, a Pilis, a Vértes területén és Tapolca környékén. 16. ábra: A muflon európai elterjedése (forrás: Mitchell-Jones és mtsai, 1999). 17. ábra: A muflon hazai elterjedési területe a teríték adatok alapján (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár). 18

19 2. A muflon leírása és jellemzői Vadászati állattan és etológia, emlősök Az adult hímeket kosnak nevezik, míg a nőstényeket anyajuhnak. A juvenil egyedek a kosbárányok, illetve jerkebárányok, amiket jerkének hívunk 2. évesen. A végleges méreteket 4-5 éves korra érik el. A kosok testtömege 33 kg, testhosszuk 91 cm és marmagasságuk 72 cm. Az anyajuhok testtömege 25 kg, testhosszuk 88, marmagasságuk 69 cm. A muflon alapszíne barna, nyáron vöröses, télen gesztenyebarna. A hastájék, a láb belső oldala (térdtől lefelé), a láb külső oldala, a tükör, az orr és a szem körül és a fül belső része fehéres. A kosok a gerinc mentén sötétbarna szíjjal rendelkeznek, a keresztcsont előtt pedig fehér-szürkés nyereggel. Szakáll alakul ki a nyakon és a mellkason. A tarka típus esetében a barna több árnyalata fordul elő a szőrzetben, a tükör, a hasoldal, a láb és a nyeregfolt határozottan fehér. A barna típus egyöntetűen középbarna, hátvonala sötétebb, a has vonalán világosabb csík található, a nyeregfolt elmosódott, színe szürkés. A sötét típus sötétbarna, a nyak világosabb, a nyeregfolt szürkés-fehér. A fekete típusnál a test és a nyak fekete, nyeregfolt nincs. A gyakorlatban nyerges kost és fekete kost különböztetünk csak meg. Az anyajuh általában sötét fejű, de előfordul szürke fejű is, ez nem a korra utal, hanem színváltozat. Vedlés évente kétszer van. A muflon fogképlete: Születéskor megvan az i 1, i 2, i 3, c 1. Egy hónaposan kijön a p1, p2, p3, 5 hónaposan az M1, 12 hónaposan az M2, 19 hónaposan az I 1, 27 hónaposan az I 2, P1, P2, P3, hónaposan az I 3, M3 és végül 46 hónaposan a C 1. A muflonok élettartama év. A fogváltás sokáig jó korbecslésre. A szarv hossza és a rajta lévő évgyűrűk szintén jól használhatóak, de csak kb. 8 éves korig, mert onnantól kezdve a növekedés és a kopás kiegyenlíti egymás hatását. Használják még a szarvtülkök távolságát, valamint a fejrajzolatot is korbecslésre (ez utóbbi a nagy egyedi variabilitás miatt nem használható). 19

20 18. ábra: Kormeghatározási módszerek a muflon esetében. Balra: a szarvtülkök távolsága alapján. Jobbra: Az arcrajzolat alapján (forrás: Türcke és Tomiczek, 1982; Mátrai, 1980). 20

21 19. ábra: A muflonok kormeghatározása a csiga növekedése alapján. A szarv fejlődése és a jellemző méretek (forrás: Mátrai, 1980). A muflon nyomképében a csülökhegyek lenyomatai kissé nyitottak, a nyom szögletes, élén homorú, hegyes, a fűkörmök vágtában sem érnek le. Az ürülékük tojásdad alakú, sötétbarna, feketés (6-8 mm az átmérője és mm a hosszúsága), nyáron világosabb, pépesen összeálló a sok zöldtakarmány miatt. A muflon csiga (szarv) növekedése a születés után kezdődik, megjelenik a szarvcsap és rajta a szarvtülök. Az első évben kétélű, majd három élű a szarv és az állat egész életében növekszik. Körülbelül a nyolcadik életév után a növekedést ellensúlyozza a kopás. Néha az anyajuhnak is lehet szarva, de az mindig kétélű és csak néhány cm-es. 21

Vadászati állattan. Szarvasfélék. Őz, szikaszarvas, jávorszarvas

Vadászati állattan. Szarvasfélék. Őz, szikaszarvas, jávorszarvas Vadászati állattan Szarvasfélék Őz, szikaszarvas, jávorszarvas Őz (Capreolus capreolus) Az újvilági szarvasok (Odocoileinae) alcsalád egyetlen európai képviselője. Azonban csak Eurázsiában őshonos, a legrégebbi

Részletesebben

Vadászati állattan & etológia. Róka

Vadászati állattan & etológia. Róka Vadászati állattan & etológia Róka Róka (Vulpes vulpes) Az egész Északi féltekén megtalálható a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén. Közép- és Dél-Amerika,

Részletesebben

Rendszertani besorolás. Molekuláris törzsfa

Rendszertani besorolás. Molekuláris törzsfa Rendszertani besorolás Molekuláris törzsfa Gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas Párosujjú patások rendje (Artiodactyla) Kérődzők alrendje (Ruminantia) Disznóalakúak Tevealakúak Vízilófélék Szarvasfélék

Részletesebben

Vadászati állattan. Ragadozók. Kutyafélék

Vadászati állattan. Ragadozók. Kutyafélék Vadászati állattan Ragadozók Kutyafélék Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) A nyestkutya pofáján fekete álarc található (hasonlít a mosómedvéhez), de a feje nagyobb, erős pofaszakáll és gyűrű nélküli

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel

Részletesebben

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

Vadászat, vadgazdálkodás II.

Vadászat, vadgazdálkodás II. Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: emlősök Vadászható (szept. 1 dec. 31). Mezei nyúl Hazánkban a nagy, összefüggő

Részletesebben

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Elterjedés és állomány Π Faj-kollektívum Európától Észak- Amerikáig < Dél-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra betelepítették

Elterjedés és állomány Π Faj-kollektívum Európától Észak- Amerikáig < Dél-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra betelepítették Elterjedés és állomány Π Faj-kollektívum Európától Észak- Amerikáig < Dél-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra betelepítették Π tipikus élőhelyei < nagy kiterjedésű, dús aljnövényzetű és cserjeszintű,

Részletesebben

Eurázsiai borz (Meles meles)

Eurázsiai borz (Meles meles) Eurázsiai borz (Meles meles) Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik,

Részletesebben

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam

Környezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam Környezetismeret-környezetvédelem állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Az õz populációbiológiája és az õzgazdálkodás

Az õz populációbiológiája és az õzgazdálkodás Elõfordulás, elterjedési terület Az õz populációbiológiája és az õzgazdálkodás Nagyvadállományok hasznosítása # 3 õzfaj geurópai õz gszibériai õz gmandzsúriai õz # legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Emlősök Kültakaró, szőr, karom, pata, szarv, agancs

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Emlősök Kültakaró, szőr, karom, pata, szarv, agancs Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Emlősök Kültakaró, szőr, karom, pata, szarv, agancs Általános jellemzők Szőrzet Bőrmirigyek Ötujjú végtag módosulások Fogazat mederben, differenciált Másodlagos

Részletesebben

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Éjszakai túra a Medvetalp Túracsoporttal! Találkozó/Indulás: Május 17-én ( szombaton),

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

NAGYBEREK VADÁSZATI BT.

NAGYBEREK VADÁSZATI BT. Szarvasbika GÍMSZARVAS Trófeasúly EUR ( ) EUR ( ) / 10g 3,99 kg - ig 700.- - 4,00-4,99 kg 900.- - 5,00-5,99 kg 1200.- - 6,00-6,99 kg 1450.- + 7,5.- 7,00-7,99 kg 2150.- + 8,5.- 8,00-8,99 kg 3000.- + 10,5.-

Részletesebben

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék ŐSHONOS RAGADOZÓNK: AZ ARANYSAKÁL Szabó László, Heltai Miklós, Lanszki József Ki Ő??? Változatos elnevezés: -csikasz,

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

Muflon (Ovis gmelini musimon) Felismerés jegyei:

Muflon (Ovis gmelini musimon) Felismerés jegyei: Muflon (Ovis gmelini musimon) Felismerés jegyei: A hímjét kosnak, a nstényét második éves korától az els bárányozásig jerkének, ezután anyajuhnak hívjuk. A szaporulat kosbárány, vagy jerkebárány. Testszíne

Részletesebben

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február

Részletesebben

Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA

Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA Állami vadászterületek Magyarországon KÖZEL 1 MILLIÓ HEKTÁR VADÁSZTERÜLET ÉVENTE MINTEGY 70.000 NAGYVAD KILÖVÉSE ÉVENTE MINTEGY 15.000 APRÓ- ÉS VIZIVAD KILÖVÉSE TÖBB

Részletesebben

A vaddisznó elterjedése

A vaddisznó elterjedése A vaddisznó elterjedése Számos (25+) alfaj Méret, színezet és nagyság (tömeg) alapján Általában 120-150 kg nagyság, de 200-300 kg-os is előfordul Eurázsiai-elterjedés Észak- és Dél-Amerikába betelepítették

Részletesebben

Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0. 32-216 Ft/fejezet K1? V: C) 131-160

Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0. 32-216 Ft/fejezet K1? V: C) 131-160 Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0 32-216 Ft/fejezet K1? V: C) 131-160 Miklósi, Á: Dog Behaviour, Evolution, and cognition (Oxford University Press, 2014)

Részletesebben

Vadászati idények 2010

Vadászati idények 2010 Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Német juhászkutya MEMSAAI.ELTE

Német juhászkutya MEMSAAI.ELTE Német juhászkutya MEMSAAI.ELTE Tartalom Német juhászkutya...1 Teste...3 Feje...3 Marmagassága...4 Testtömege...4 Szőrzete...4 Színei...4 Alomszáma...4 Várható élettartama...5 Vérmérséklete...5 Jelleme...5

Részletesebben

Vadmacska (Felis silvestris Schreber) A vadmacska elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999)

Vadmacska (Felis silvestris Schreber) A vadmacska elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999) Vadmacska (Felis silvestris Schreber) Nemzetközi védettség: Berni Egyezmény II. függelék Habitat Direktíva IV. függelék CITES II,A Magyarországi védettség: Védett (FV lesz?) Elterjedése Skóciától Dél-Kínáig,

Részletesebben

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI Előadó neve SZÁRMAZÁS, ELTERJEDÉS, DOMESZTIKÁCIÓ Nyúlszerű rágcsálók

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

SUBIECTELE Limba maghiar

SUBIECTELE Limba maghiar ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

Fajtabemutató-Standard Módosítás: 2009. február 04. szerda, 14:59

Fajtabemutató-Standard Módosítás: 2009. február 04. szerda, 14:59 A kaukázusi juhászkutya ősi hazája Közép-Ázsia, Kaukázus, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, Dagesztán, Csecsenföld, Észak-Oszétia és a környező kisebb köztársaságok. Nagyon nagy számban fordul elő Oroszország

Részletesebben

Vörös róka (Vulpes vulpes)

Vörös róka (Vulpes vulpes) Vörös róka (Vulpes vulpes) Felismerés jegyei: Legismertebb, legelterjedtebb ragadozónk. Testméretekben ivari dimorfizmus mutatható ki, a kan tömeg 13-14 %-kal nagyobb a szukáénál. Testén a vöröses szín

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 207/ 2009.06.05./ GB PEKINGESE (Pekingi palotakutya) 2 SZÁRMAZÁS: Kína. VÉDNÖK:

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék 2015/2016 Vadászati árjegyzék 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje meg, hogy néhány

Részletesebben

Kelebiai vadászterület

Kelebiai vadászterület Kelebiai vadászterület Bérvadászati árjegyzék Érvényes: 2017. március 1-től 2018. február végéig GÍMSZARVAS ELEJTÉSE Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1-től október 31-ig Gímszarvasbika, selejt

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Korbecslési lehetőségek a laboratóriumban és a terepen

Korbecslési lehetőségek a laboratóriumban és a terepen VADBIOLÓGUS TÁBOR 2009. augusztus 27. Korbecslési lehetőségek a laboratóriumban és a terepen Lehoczki Róbert és Bleier Norbert Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet AZ ÉLŐ ÁLLATOK KORBECSLÉSE

Részletesebben

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V.

14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V. 14/b tétel GERINCES RENDSZERTAN V. EMLŐSÖK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: EMLŐSÖK (MAMMALIA) REND: ROVAREVŐK» CSALÁD: SÜNFÉLÉK Erősen fejlett a bőrizomzatuk,

Részletesebben

A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike tevét jelent.

A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike tevét jelent. 260px-Bactrian_Camel.jpg Dromedary.02.jpg Teve A teve a következő két párosujjú patás fajra utal a Camelus nemen belül: a dromedárra vagy egypúpú tevére (Camelus dromedarius) és a kétpúpú tevére vagy ázsiai

Részletesebben

Nyomhatározó zsebkönyv

Nyomhatározó zsebkönyv Nyomhatározó zsebkönyv Szerzők Dr. Bleier Norbert Márkus Márta Illusztrátor Juhász Vera Lektorok Dr. Csányi Sándor Dr. Lanszki József Dr. Heltainé Sörös Anikó Minden jog fenntartva. A kiadó és a szerzők

Részletesebben

Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság

Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság árjegyzéke a 2012-2013 vadászati évre Elszámolás: - trófeás vadaknál a bírálat napján érvényes OTP Valuta középárfolyam EUR/HUF-ban. - tar vadaknál az elejtés napján

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken

Részletesebben

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. augusztus 1. 2300/8/2005. GYŐR 2005. október Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés.. 4

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 Az alábbi idézet Nagy Tamás: AZ ALASZKAI MALAMUT címû könyvébõl való. Az idézet a szerzõ külön engedélyével lett megjelenítve. Az itt látható szöveg szerzõi jogvédelem

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

Magyar óriásnyúl tenyésztésének története

Magyar óriásnyúl tenyésztésének története Magyar óriásnyúl tenyésztésének története A nyúl háziasítása és elterjedése Lepus europeus Oryctolagus cunyculus Az üregi nyúl Az üregi nyúl mintegy ezer évvel ezelőtt az Ibériai félszigetről terjedt el

Részletesebben

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet A magyar kacsa tenyésztési programja 2004 Bevezetés Kacsafajtáink eredete, háziasítása és elterjedése Házikacsánk őse az északi féltekén általánosan elterjedt tőkés

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

RAGADOZÓ EMLŐSÖK ÉS TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJUK

RAGADOZÓ EMLŐSÖK ÉS TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJUK KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Kisállattenyésztési Tanszék Ökológiai Munkacsoport RAGADOZÓ EMLŐSÖK ÉS TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJUK Oktatási segédanyag Összeállította: Dr. Lanszki József Lektorálta: Dr.

Részletesebben

Országos Vadgazdálkodási VADALLOMANYBECSLES. Országos és megyei összesítések

Országos Vadgazdálkodási VADALLOMANYBECSLES. Országos és megyei összesítések Országos Vadgazdálkodási Adattár ", VADALLOMANYBECSLES 1997 Országos és megyei összesítések SZlE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Telefon: 28-522086, fax: 28-420189

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Vadgazdálkodás. Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

Vadgazdálkodás. Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Vadgazdálkodás Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus VAD Magyarországon honos, előforduló, átvonuló, a vadgazdálkodás szempontjából jelentős, szabadon élő emlősállat- és madárfaj. 1. Honos, telepített, rendszeresen

Részletesebben

Bugaci, Császártöltési, Kelebiai vadászterület. Bérvadászati árjegyzéke. Érvényes: 2015. március 1-től 2016. február végéig

Bugaci, Császártöltési, Kelebiai vadászterület. Bérvadászati árjegyzéke. Érvényes: 2015. március 1-től 2016. február végéig Bugaci, Császártöltési, Kelebiai vadászterület Bérvadászati árjegyzéke Érvényes: 2015. március 1-től 2016. február végéig GÍMSZARVAS ELEJTÉSE Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1-től október 31-ig

Részletesebben

Szociális viszonyok és kooperáció

Szociális viszonyok és kooperáció Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,

Részletesebben

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/ 1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Európai z (Capreolus capreolus)

Európai z (Capreolus capreolus) Európai z (Capreolus capreolus) Felismerés jegyei: Az zre jellemz az ivari kétlakúság. Alapvet különbség, hogy a bak visel agancsot a suta, pedig nem. A szrzet májustól októberig világosbarna, rövid, testhez

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

A faunaidegen inváziós fajok Nyestkutya és mosómedve problémái Faunaidegen inváziós vendégeink

A faunaidegen inváziós fajok Nyestkutya és mosómedve problémái Faunaidegen inváziós vendégeink Nyestkutya és mosómedve Faunaidegen inváziós vendégeink Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Új fajok a társulások fajstruktúrájában A hatások nehezen kiszámíthatók

Részletesebben

Trófeabírálat. A vadászat szerepe. A trófeák kultusza. Vadászati rendszerek

Trófeabírálat. A vadászat szerepe. A trófeák kultusza. Vadászati rendszerek A vadászat szerepe Trófeabírálat I. előadás A közösség táplálékkal való ellátása A fiatalok harcra való felkészítése Sport A sportban a mérhetőség fontos Mennyiség Minőség Dopping Vadászati rendszerek

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 2014 / 2015. vadászati év Hungarian Game Management Database 2014 / 2015 hunting year Gödöllő 2015 Az ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.

Részletesebben

ÁRLISTA. Nagyvad Hunting Vadászatszervező Utazási Iroda

ÁRLISTA. Nagyvad Hunting Vadászatszervező Utazási Iroda Nagyvad Hunting Vadászatszervező Utazási Iroda ÁRLISTA Nagyvad Hunting Kft. H-2694, Magyarnándor, Kossuth u. 6/A Mobil: +36/30/370-9476 Fax: +36/35/300-052 E-mail: nagyvad-hunting@freemail.hu nagyvad@t-email.hu

Részletesebben

ÁRJEGYZÉK VADÁSZAT. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28.

ÁRJEGYZÉK VADÁSZAT. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28. ÁRJEGYZÉK VADÁSZAT VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Érvényes: 2016. március 1. 2017. február 28. Kedves Vadásztársunk! A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Veszprémtől északra, a Bakony keleti vonulatában

Részletesebben

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település: Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Mezei nyúl (Lepus europaeus) Mezei nyúl (Lepus europaeus) Felismerés jegyei: Testszíne barnásvörös, hátsó lábai hosszabbak az els knél. Fülei hosszúak, hegyük fekete, el re hajtva túlérnek az orrhegyen. A farok fels része sötét vagy

Részletesebben

Muflon. Muflon. Magyarországi állományok értékelése. A szarv jellemzõi. Mesterséges elterjedési terület

Muflon. Muflon. Magyarországi állományok értékelése. A szarv jellemzõi. Mesterséges elterjedési terület Muflon Muflon Populációbiológia és gazdálkodás Mesterséges elterjedési terület P Valószínûleg a háziasítás során került a Közel-keletrôl Korzikára és Szardíniára P Eredetileg a száraz, köves hegyvidékek

Részletesebben

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: és Kép forrása: szabadon használható fotók.

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás:  és  Kép forrása:  szabadon használható fotók. Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: http://hu.wikipedia.org/ és http://www.sulinet.hu/ Kép forrása: http://www.sxc.hu, szabadon használható fotók. Szövegtípus: magyarázó szöveg Szöveg olvashatósága:

Részletesebben

Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés

Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése. Muflon állomány és lelövés Muflon (Ovis gmelini) Jelentősége és megítélése Magyarországra a 19. sz. végén került be Forgách Károly (Ghymes) Mai Magyorország 1903. A vadászterület jellege és az ott élő más fajok jellemzői határozzák

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

VADÁSZAT. 1. ábra. A huszonöt hónaposnál idősebb vadkan fogazata.

VADÁSZAT. 1. ábra. A huszonöt hónaposnál idősebb vadkan fogazata. Kormeghatározás: VADÁSZAT. Irta: Szederjei Ákos. A vaddisznónál. Január. Az apró hópelyhek bolondos táncot járnak. Csikorog a hó a lépések alatt. Igazi disznóhajtásra való idő. A téli erdő csendjét csak

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben