NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNYEK, TANTERVEK

Átírás

1 NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNYEK, TANTERVEK ÉS VIZSGÁLATI SZABÁLYRENDELETEK. TARTALOM. I. Sépoktatási törvények. (1868 : XXXVIII., 1876 : XXVIII., 1875 : XXII., 1879 : XVIII., stb. t. cz.) II. Elemi népiskolai tantervek. III. Felső népiskolai tantervek. IV. Polgári iskolai tanterv. V. Elemi és polgári Iskolai tanítóképezde! tantervek. VI. Elemi és polgári iskolai tanltóképesitö vizsgálati szabályrendeletek. BURAPEST, KIADJA AZ E66ENBEBGEB-FÉLE KÖNÍVKEBESKEDÉS.* (Hoffmánn és Molnár.)

2 Budapest, Az Athenaeum r. társ. könyvoyumdaja.

3 ELŐSZÓ. Ez a könyv hasonló nagyobb gyűjteményünknek kivonata. Főképen tanitóképezdei növendékek és néptanítók használatára készült. Amazokat a miniszteri tantervek a népoktatási törvények megismerésére határozottan kötelezik. (Lásd a 226. és 256. lapon.) Emezektől hivatásuk követeli, hogy az iskoláikra és önmagukra vonatkozó törvényekben jártasak legyenek. Ez a két czél e füzetnek közrebocsátását és szerkezetét is indokólja. A tulajdonképeni népoktatási törvényeken kivül a tanítót, mint állampolgárt illető törvényes intézkedéseket is föl kellett ide vennünk. Másrészről a tanterveket és vizsgálati szabályzatokat sem lehetett mellőznünk. Azt a tanítók, ezt a tanítójelöltek érdekei kivánták. Budapest, szept. 30. A. kiaclótr..

4

5 TARTALOM. AJ Törvények. Lap X : XXXVIII. törvényczikk a népiskolai közoktatás tárgyában II : XXVUI. törvényczikk a népiskolai hatóságokról III : XXXII. törvényczikk a népoktatási nyilvános tanintézetek, s nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóinak, s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek s árváinak gyámolitásávól 5. IV : XVIII. törvényczikk a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben.... 7: V :1. törvényczikk a köztisztviselők minősítéséről. (Kivonat.) 71 VI :LX. törvényczikk a végrehajtási eljárásról. (Kivonat.). 8i VII : XL. törvényczikk a véderöröl. (Kivonat.). 8- VIII : XXXIX. törvényczikk a véderöröl szóló 1868: XL. törvényczikk némely szakaszainak niódositása tárgyában. (Kivonat.) IX : XVIII. törvényczikk a községek rendezéséről. (Kivonat.) 8 X. 1884: XVII. törvényczikk, az uj ipartörvény. (Kivonat.) XI : XIII. törvényczikk a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról. (Kivonat.)... XII : XIV. törvényczikk a közegészségügy rendezéséről. (Kivonat.) ' B) Tantervek. I. Tanterv az elemi népiskolák számára II. Tanterv a nem magyar ajkú elemi népiskolák számára 1 ; 8

6 Lap. III. Tanterv a gazdasági szaktanitással egybekapcsolt felső népiskolák számára 175 IV. Tanterv az ipari tanműhelylyel egybekapcsolt felső népiskolák számára 188 V. Tanterv a polgári iskolák számára 199 VI. A magyar királyi állami elemi tanitóképezdék tanterve 224 VII. A magyar királyi állami elemi tanitónőképezdék tanterve 243 VIII. A budapesti magyar királyi állami bárom évfolyamra kiterjesztett polgári iskolai tanítóképezde tanterve 254 O) Vizsgálati szabályrendeletek. I. Szabályrendelet a budapesti állami polg. isk. tanító- és tanitónőképezdékben tartandó felső népes polgári iskolai tanítók és tanítónők képesítési vizsgálatáról. 287 II. Szabályrendelet az állami tanitó- és tanitónőképezdékben tartandó népiskolai (elemi) tanitók és tanítónők képesítési vizsgálatáról 293 III. Szabályrendelet az ipar- és polgári iskolai ipartanitói képesítő vizsgálatról 300

7 A) TÖEYÉNYEK

8

9 I A. Törvények, x XXXVIII. TÖRVÉNYCZIKK a népiskolai közoktatás tárgyában. (Szentesítést nyert 1868-ik évi deczember hó ó-én.) I. FEJEZET. A tanítás kötelezettsége és szabadsága. 1.. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanitványok vagy háziszolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magántanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg a 15-ik év betöltéseig. 2.. Azonban a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket, a tiszti orvos bizonyítására, az iskolai szék (117..) rövidebb vagy hosszabb időre fölmentheti az iskolába járás kötelessége alól. 3.. Ragályos bajban vagy elmebetegségben szenvedők, avagy tanithatlan tompa elméjűek kizárandók a nyilvános intézetekből. 4.. Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. És ha az e czélra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is visszatartatnék: a kötelességét ekként teljesitni Közoktatásügyi törv. és rend. 1

10 1S6S : xxxrni. T.-CZ nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első izben 50 krra, második izben 1 frtra, harmadik izben 2 frtra, negyedik izben 4 frtra büntettessék az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem térítené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére: akkor az illető iskolai szék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. 5.. A mulasztást igazoló esetek a közoktatási minister által kiadandó rendeletben állapittatnak meg. 6.. A szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll, gyermekeiket háznál, vagy bármely vallású magán- és nyilvános intézetekben, úgyszintén más helységben levő tanintézetben neveltetni. Erről azonban a szülők vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyitványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének, és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak. 7.. A háznál tanult növendékek kötelesek évenkint vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanitói előtt. II. FEJEZET. A népoktatási tanintézetek köre és állíthatása. 8.. Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanitóképezdék.

11 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRG YÁBAN. 9.. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magániskolák Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állithatnak és fentartkatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam. III. FEJEZET. A hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek A hitfelekezetek mindazon községekben, hol hiveik laknak, saját erejökből tarthatnak fenn és állithatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket ; az ily tanintézetek felállitására és fenntartására hiveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletök által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik; ezen intézetekben a tanitókat és tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozhatják meg, a tankönyveket maguk szabhatják meg s a tanítási rendszer és módszer iránt is, tekintetbe véve a 45.. rendelkezését, intézkedhetnek, a következő feltételek alatt: 1., hogy iskolai épületeik építésére és átalakítására nézve a jelen törvény 27. és 28. szakaszai rendeletének eleget tegyenek; 2., hogy e törvény 29. és 34., továbbá a 133. és 141. szakaszait, melyek a fiu- és leánytanulók elkülönzéséről, az egy tanitó által tanítandó gyermekek számáról, a tanitó képességéről és másnemű foglalkozásáról szólnak, szintén szemelőtt tartsák; 3., hogy népiskoláikban a tantárgyak legalább is a következők legyenek: a) hit- és erkölcstan;

12 1S6S: XXXVIII. T.-CZ b) olvasás és irás; c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete; d) nyelvtan; e) természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak; f) hazai földirás és történet; g) gyakorlati utmutatások a mezei gazdaság és különösen a kertészet köréből; h) a polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése ; i) ének; k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra ; 4., hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet, földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve; 5., hogy az iskolákban a szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolcz, városban legalább kilencz hónap legyen A hitfelekezetek által fentartott vagy állitandó felsőbb népiskolai és polgári iskolákban a jelen törvény azon szakaszain kivül, a melyek a fiu- és leány-tanulók elkülönzéséről (29. és 63..) s az egy tanitó által tanítható növendékek számáról (34..) szólanak, a felső népiskola és polgári iskola tanfolyamai évszámát (61., 68..) és a tantárgyat (64., 74..) szabályozó rendeletek is megtartandók Minden hitfelekezet állithat fel és tarthat fenn tanitóképezdéket is azon feltétel alatt, hogy e képezdék a növendékek gyakorlati kiképzése végett gyakorló iskolával legyenek összekötve,

13 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRG YÁBAN. hogy azokban legalább azon tudományok és legalább azon terjedelemben taníttassanak, a melyeknek és a minő terjedelemben tanitása az állami képezdékre nézve ezen törvényben él van rendelve (88..), hogybennökévenkint nyilvános vizsgák tartassanak, azok eredménye a közoktatási minister tudomására hozassék, hogy végre az azokban végzett növendékek számára a 102. és ban körülirt szigorlatoknak megfelelő vizsgák rendeztessenek Minden hitfelekezetbeli népoktatási tanintézet az állam főfelügyelete alatt áll. Ennélfogva a kormánynak joga és tiszte: a) a felekezeti iskolákat is közegei által időnkint meglátogattatni; b) szigorúan őrködni, hogy a 11., 12., 13-ik -ban foglalt feltételek pontosan teljesíttessenek; c) meggyőződést szerezni arról, hogy teljesitik-e az illető hitfelekezeti hatóságok azon kötelességet, hogy az iskola vagyonának biztos elhelyezésére és rendeltetése czéljára fordítására felügyelnek ; d) e hitfelekezeti iskolákról, az illető hitfelekezeti hatóság utján, statistikai adatokat szerezni be Ha a 11., 12. és 13. szakaszokban foglalt feltételeket a hitfelekezetek főhatóságai a kormányáltál félévenkint történt három izbeli megintés után sem teljesítenék: a kormány közös községi iskola felállítását rendelheti el; s a község felhatalmaztatik azon hitfelekezetekre is kivetni a törvényben megállapított iskolai adót, a melyek a fennebb érintett szakaszokban foglalt feltételeket, a mondott háromszori megintés után sem akarják, vagy nem képesek, saját felekezeti iskoláikra nézve teljesíteni.

14 1868 : XXXVIII. T.-OZ IV. FEJEZET. A magánosok és társulatok által felállított népoktatási tanintézetek Magán-egyének és társulatok is állíthatnak fel elemi és felső népiskolákat, polgári iskolákat és tanitóképezdéket, ha a) a magán-egyének az általok nyitni szándékolt tanfolyamra oklevéllel képesitvék, vagy azon téren működésük folytán mind a tankerületi iskolai tanács, mind a kormány tudomása szerint, közelismerést vivtak ki; b) a társulatok a kormánynak eleve bejelentett alapszabályaik szerint kifejezetten e czélra is. alakultak. 17. Ezen intézetek nyilvánosak lesznek,, ha az illetők a felállítandó intézet szerkezetéhen és tantervéhen, melyet a megnyitás előtt legalább egy hónappal a tankerületi iskolai tanács utján a kormánynak bemutatni tartoznak, mindazon kellékeknek eleget tesznek, melyeket ezen törvény a, megfelelő községi és állami tanintézetekre nézve megállapít. / 18. Állíthatnak azonban magán-tanintézeteket is, mely esetben ezen szándékukról a kormányt, az intézet szervezetének és tantervének bemutatása mellett, a tankerület iskolai tanács utján legalább egy hónappal előbb értesiteni tartoznak Minden ily magán tanintézet tartozik a tanítandó tárgyakat és azok terjedelmét illetőleg megfelelni azon nyilvános tanintézeteknek, melyeket pótolni akar Az ily magán-tanintézetekben is évenkint nyilvános vizsgák tartandók, melyeknek napja 6

15 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. a kerületi tanfelügyelőnek és a helybeli iskolai széknek legalább egy hónappal előre bejelentendő, hogy azon megjelenhessen, s illetőleg magát képviseltethesse. 21. A viszonyoknál fogva kiválóan szükséges és kitűnő magán-tanintézeteknek a kormány erkölcsi és anyagi támogatást nyújthat Ellenben, ba ezen tanintézetekben a jelen törvény intézkedései meg nem tartatnának, vagy ha a kormány erkölcsi bajoknak jönne tudomására : a tankerületi iskolai tanács utján a vizsgálatot elrendelheti és annak eredményéhez képest a tanintézetet bezárathatja; sőt rendkívüli esetben az illető tanintézet működését a vizsgálat lefolyta előtt is felfüggesztheti. V. FEJEZET. A községi népoktatási tanintézetek Oly községekben, hol hitfelekezetek' nem tartanak fenn a törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kijelölt egyéb esetekben is, a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani Azon iskolák, melyek ekkép a község által állíttatnak, közös tanintézetek, a községi lakosok gyermekei részére, hitfelekezeti különbség nélkül Általában nem tekintetnek ezentúl felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, a melyek községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által, felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn. Azon már fennálló bitfelekezeti iskolákra nézve mindazáltal, a melyek eddigelé a község va- 7

16 1S6S: XXXVIII. T.-CZ gyonából és jövedelmeiből tartattak fenn, szabadságában áll az illető községnek, az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani; de ily esetben a segélyezés a különböző hitfelekezeti iskolák közt igazságos arányban osztandó meg, s egy hitfelekezet iskolájától sem vonathatik el, mig a többi hitfelekezetek iskolái arányában is meg nem szüntettetik Különféle felekezetű községekben, ha egyes felekezetek képesek is a jelen törvény kivánatainak megfelelő népiskolákat tartani fenn, de azon meggyőződésre jutnak, hogy közerővel virágzóbb állapotban tarthatnak fenn közös iskolát, a melyre az egész községet, sőt az állam segélyét is igénybe vehetik: a kölön felekezeti iskolák közös iskolává alakithatók. Az ekkép egyesitett közös iskola teljesen községi iskolává lesz, melyre a jelen törvény mindazon rendeletei kiterjesztetnek, a melyek a községi iskolákról szólnak Az "újonnan építendő iskolaépületek egészséges helyen épültek, szárazak s a gyermekek létszámához mérten (egy teremre 60 gyermeket, s minden gyermekre legalább is 8 12 lábnyi helyet számítva) elegendő számú tágas, világos és könnyen szellőztethető tantermekkel legyenek ellátva A népiskolai hatóságok, felekezeti, községi, megyei és kormányközegek egyaránt kötelesek minden hatáskörükhöz tartozó eszközökkel oda hatni, hogy a már fennálló iskolai épületek is, a mennyiben az előbbi szakaszban emiitett kellékeknek nem felelnek meg, mind a hitfelekezetek, mind a községek által, mihelyt lehetséges, mindenütt az érintett kellékeknek megfelelőleg alakíttassanak át. 8

17 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRG YÁBAN A íiu- és leánygyermekek elkülönözve, s a mennyire lehet, külön termekben oktatandók A község tartozik az iskolát földgömbbel, térképpel, táblákkal, természetrajzi ábrákkal s minden szükséges és elegendő számú taneszközökkel felszerelni A szegénységüket kimutató gyermekek könyveket itigyen kapnak az iskolától Köteles a község a szükséges iskolai könyveket és tanszereket évenkint előre beszerezni, s a tanulók között, a tanítók által számadás mellett, a szükséghez képest kiosztatni. E könyvek és tanszerek vételára a tandíjjal együtt szedetik be A tanitó díjazásáról e törvény értelmében a község gondoskodik Egy tanitó 80 növendéknél többet rendesen nem taníthat. Rendkívüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat reá engedélyt A községi népiskolák terheit első rendben a község viseli, mely e czélra minden kebelbeli vagy hozzátartozó polgárra és birtokosra külön adót vethet ki. Ez adó azonban az állami egyenes adóifak 5 / 0 -át nem haladhatja meg Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek a községi iskola fentartásához járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját hitfelekezeti iskolájok fentartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adóik öt százalékát nem meríti ki Olyan pusztai vagyjmjorsági birtokok,

18 1S6S: XXXVIII. T.-CZ melyek külön adóközséget képeznek, de a törvényes kellékeknek megfelelő népiskolával nem birnak, s ilyennek felállítására a 44.. értelmében sem kötelezhetők, az illető törvényhatóság által egyik szomszéd községhez csatolandók, s annak iskolaterheit a 35.. értelmében viselni tartoznak Minden község, mely e törvény értelmében községi iskolát állit fel, köteles fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, s ezt évről-évre lehetőleg szaporitani Ezen iskolai alapvagyon gyarapítása végett mindenütt, a hol a tagositás és a legelőelkülönítés még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállitandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményéhe aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülönittetik, 40.. A 35-ik. érteimébén kivetett adó és a 39-ik. szerint alakított iskolai alapvagyon jövedelme csak községi iskola állítására és fentartására fordittatik A községi birtokrendezésnél, a közös területből a 39-ik ; rendelete szerint iskolai czélokra elkülönített rész jövedelme, a hol községi iskola jelenleg nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola vagy iskolák segélyezésére fordittathatik. Azon esetre, ha ilyen községben utóbb községi iskola állíttatik, e törvény 40-ik -a irányadó Az iskolaépületek és tanitólak építése és fentartása is a községet illeti Ha a község kimutatja, hogy szükséges népoktatási tanintézeteinek e törvény szerint felállítására és fentartására a kellő anyagi erőt nem 10

19 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. képés egészen előállítani, illető hatósága utján segélyért az államhoz folyamodhatik. A közoktatási minister a folyamodó községet az állam költségvetéseiben e czélra megszavazott összegből segélyezi. A. Elemi népiskolák Oly községben, a hol a törvény kellékeinek megfelelő tanintézettel biró egyház vagy egyházak hivein kivül más bitfelekezetbez tartozó, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a kiknek szülői a fennálló felekezeti iskolákat használni nem akarják: köteles a község közös népiskolát állítani. Az ilyen községi iskola költségei mindenekelőtt a község azon közös vagyona jövedelmeiből fedezendők, a melyek iskolai czélokra rendelvék, és pedig oly- arányban, a minő arányban áll a községi iskolába járó gyermek száma a felekezeti iskola, vagy iskolák növendékeihez. Azonközségilakosok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti népiskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek az ekkép alkotott községi iskola fentartásához községi adóval járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját felekezeti iskolájok fentartásához pénzben vagy terményekben járulnak,nem meriti ki egyenes adójok öt százalékát. ' 45.. Ott pedig, a hol a más bitfelekezetekhez tartozó gyermekek száma a 30-at el nem éri, ezen gyermekek is, a mennyiben szülőik oktatásukról más uton nem gondoskodnának, a létező felekezeti iskolába fognak járni, s szülőik ezen iskola költségeihez ugyanazon módon és arányban fognak járulni, mint azon bitfelekezet tagjai, mely az iskolát fentartja. Miért is ilyen helyeken a hitfelekezeti iskoláíi

20 1S6H : XXXVIII. T.-ÜZ ban a hit- és erkölcstan tanítása bizonyos órákra szorítandó, mely idő alatt a más hitfelekezethez tartozó gyermekek saját hitfelekezetök gondoskodása folytán és felügyelete alatt fognak hit- és erkölcstani oktatásban részesittetni Egymástól legfölebb fél geographiai mértföld távolságra levő oly községek, melyek saját erejökből nem képesek törvényszabta elemi népiskolát fentartani, e czélra egyesülhetnek s közös elemi iskolát állithatnak, vagy közös népiskolai tanítót tarthatnak A tanyai lakosok gyermekei oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak; és pedig: a) vagy tanyai iskolák állitása által; b) vagy oly határokban, bol a tanyáknak egymástóli távolsága miatt tanyai állandó iskolák a czélnak meg nem felelnének, járó-kelő (ambulans) tanítók alkalmazása által Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint: 1. a 6 évig tartó mindennapi, és 2. a 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanítást. 49. A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6-ik évüket betöltött gyermekek 12-ik évük betöltéséig. Kivétel csupán azon gyermekekre nézve engedtetik, a kik négy évi elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe (polgári iskola, közép-iskola) lépnek, s ott legalább két évig tanulnak A 12-ik évet betöltött s általában azon gyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni. Ha ugyanazon helységben hitfelekezeti vagy egyéb népiskolák is volnának, melyekben csak hat 12

21 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. évi tanfolyam van, azon iskolákból kikerült gyermekek is 15-ik évük betöltéseig kötelesek a községi ismétlő iskolába járni A szegénységüket kimutató gyermekek tandíj t nem fizetnek A tanórák száma a tanulókra nézve betenkint: a mindennapi iskolában legalább 20, legfölebb 25, beleértve a bit- és erkölcstant is, de nem értve ide a testgyakorlatot és a mezőgazdasági vagy kertészeti gyakorlatokat. Az ismétlő iskolában betenkint télen 5, nyáron A mindennapi iskolába járó növendékek 10 éves korukig, a szünidő kivételével, télennyáron tartoznak iskolába járni; a 10 évesnél idősebb gyermekekre nézve azonban a földmiveléssel foglalkozó községekben az iskolai szék megengedheti, hogy a szünidőn kivül még két hónapig a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába járjanak A szorgalomidő faluhelyen- éven át legalább nyolcz, városban legalább kilencz hónap legyen A községi elemi népiskolába köteles tantárgyak: a) hit- ós erkölcstan; b) irás és olvasás; c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek és pénznemek ismerete; d) nyelvtan; e) beszéd- és értelemgyakorlatok; f) hazai földirás és történet; g) némi általános földleirás és történet; 13

22 186S: XXXVIII. T.-OZ Íkülönös tekintettel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részenek szülői tartoznak; k) gyakorlati utmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből; 1) a polgári főbb j ogok és kötelességek tanitása; m)ének; n) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra A tanterv időnkint való meghatározása a közoktatási minister teendője A községi elemi népiskolákban minden hitfelekezet gyermekei járhatván, hiveik bit- és erkölcstani oktatásáról az illető bitfelekezetek tartoznak gondoskodni. E vallásoktatásnak a közös iskolai órákon kivül is szintén nyilvánosan kell tartatni Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, a mennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajkú községben ez okból oly tanitó alkalmazandó, ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, a hol többféle nyelvű lakosok tömegesen laknak, a mennyire a község ereje engedi, különböző ajkú segédtanítók is választatnak. B. Felsőbb népiskolák Oly falvak és városok községei, melyek kebelökben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek fesőbb népiskolákat, vagy ba anyagi erejök engedi, polgári iskolákat állitani s tartani fenn Egymástól legfölebb egy fél mértföld- 14

23 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. nyi távolságra fekvő helységek együtt is állithatnak fel egy közös felső népiskolát A tanfolyam a felső.népiskolában a fiuk számára 3, a leány-gyermekek számára 2 év A felvétetni akaró növendéknek vagy (bélyegmentes) bizonyítványt kell felmutatni arról, hogy a 6 osztályú népiskolai tanfolyamot nyilvános iskolában törvény szerint' elvégezte, vagy pedig_ felvételi vizsgát kell letenni^ a felsőbb népiskola alapjául szükséges ismeretekből A tanítási nyelvre és a vallás tanítására, úgyszintén az egy tanitó vezérlete alatti gyermekek létszámára nézve, valamint a szünidőket illetőleg a fennehhi (34, 54, 57, 58.) -ok érvényesek itt is. A fiu- és leány-gyermekek ezen iskolákban minden esetben elkülönítve taníttassanak Tantárgyak, a) Fiuk számára: a) hit- és erkölcstan; b) szépírás és rajz ; c) anyanyelv; d) a mely iskolában a tanítási nyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv; e) számtan és mértan alkalmazási gyakorlatokkal ; f) természettan és természetrajz, különös tekintettel a földmivelésre és iparra; g) földrajz és történet (általános és hazai); k) mezei gazdaságtan alapvonalai; i) hazai alkotmánytan; k) egyszerű könyvvitel; 15

24 1868: XXXVIII. T.-QZ ) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra ; m) ének. b) Leányok számára: a) hit- és erkölcstan; b) szépírás és rajz ; c) számtan; d) anyanyelv; e) a mely iskolában a tanítási nyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv;. f) földrajz és történet; g) természettan és természetrajz, (különös tekintettel a kertészetre és női foglalkozásra) ; h) ének; i) női kézimunkák Egy felsőbb népiskolában legkevesebb két rendes és egy segédtanító működik. 66. Tanórája egy-egy osztálynak hetenkint legalább 18, és legfölebb 24 óra lehet a hittani órákkal együtt. Egy tanitó hetenkint 30 óránál többet nem köteles tanítani. C. Polgári iskolák Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül Polgári iskolákban a tanfolyam fiuk számára 6 év, leány-gyermekek számára 4 év Azon növendéknek, a ki polgári iskolába kíván felvétetni, bizonyítvány t kell fölmutatnia arról, hogy a népiskola első négy évi folyamát el- 16

25 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRG YÁBAN. végezte, vagy felvételi vizsgát kell letennie a polgári iskolába léphetésre megkívánt ismeretekből Egy tanitó 50 növendéknél többet rendesen nem taníthat, rendkívüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat reá engedélyt A fiu- és leány-növendékek a polgári iskolákban teljesen elkülönitendők A polgári iskolában, a községek anyagi erejéhez és a tanfolyamok számához (79..) képest négy hat, de legalább három rendes és egy segédtanárnak kell lennie A polgári iskola egy-egy osztálya növendékeinek tanórája hetenkint legalább 24, legfeljebb 26 lehet, beleértve a bit- és erkölcstant is A polgári iskola tantárgyai: a) hit- és erkölcstan ; b) anyanyelv, irálytan és irodalom ; c) a hol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; d) a hol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; e) számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; f) mértan j g) földrajz és > hazai és egyetemes ; h) történelem ) i) természetrajz j tekintettel az iparra, k) természettan > kereskedésre és gaz- Íj vegytan ' daságra; m) mezei gazdaság vagy ipartad, tekintettel a község vagy vidéke szükségére; n) statistika; o) köz-, magán- és váltójog alapvonalai; p) könyvvitel; Közoktatásügyi törv. és rend. 2

26 1SCS: XXXVIII. T.-CZ q) rajz, a mértannal összliaugzatba véve, és szépírás; r) ének; s) test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tantárgyak, a mint a község ereje engedi, és rendkívüli órákban : a latin, franczia sat. nyelvek és zene A tanítási nyelvre és a vallás tanítására nézve a polgári iskolákban a jelen törvény 57., 58. szakaszainak szabályai érvényesek A 74. szakaszban elsorolt tantárgyakra nézve, a fiu-gyermekek számára alkotott polgári iskolákban, a tanterv ugv állapítandó meg, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt, habár kimerítőbben, ugyanazon tantárgyak taníttassanak, a melyek a középtanoda (reálgymnasium) négy alsó osztályában taníttatnak, a latin nyelv kivételével. A többi tantárgy a tanfolyam első négy évében legfölebb megkezdethetik, s főleg a polgári iskola két utolsó évi folyamában adandó elő A polgári iskola tanterve, tekintettel a megelőző két szakasz rendeleteire, időnkint a közoktatási minister által állapittatik meg A közoktatási minister állapítja meg azt is, hogy a leányok számára alkotott polgári iskolákban a fenebb elősorolt tantárgyak közül, melyek hagyassanak el s minő más tantárgyak vétessenek föl azok helyett Minden község legelőbb is azon kötelességének tartozik eleget tenni, hogy azon népoktatási tanintézeteket létesítse lehető legtökéletesebben, melyéket ezen törvény értelmében felállítani köteles; ha azonban ezen kötelezettségének eleget tett, jogában áll a legfelsőbb népoktatási 18

27 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRG YÁBAN. tanintézeteket akár egészben felállítani, akár pedig azoknak csak egy vagy két évi folyamát hozni létre. VI. FEJEZET. Az állam által állított népoktatási tanintézetek Azon népoktatási tanintézeteken kivül, melyeket a törvény értelmében a községek kötelesek fentartani, a közoktatási ministernefc jogában és tisztében áll, bárhol, ha szükségesnek látja, tisztán államköltségen a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézeteket állítani, melyek a ban megszabott módon szervezendők, s a tankerületi iskolai tanács és tanfelügyelő hatósága alatt állanak. VII. FEJEZET. A tanitóképezdék., a) Tanítóképezdek Az állam az ország különböző vidékein 20 tanitóképezdét állit fel A képezdének egy gyakorló iskolával kell összekötve lenni, melyben a növendék-tanitók gyakorlatilag képeztethessenek A tanintézethez legalább 2 holdnyi kertnek kell csatoltatni, hogy a növendékek a földmivelésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben gyakorlati oktatást is nyerjenek A tanári személyzet egy igazgató tanárból, legalább két rendes s egy segédtanárból és gyakorló iskolában működő egy tanítóból áll A rendes tanárok fizetése 1000 frt és 100 frt szállásbér. Ezenfelül az igazgató-tanár az igazgatói teendőkért 200 frt tiszteletdijat kap.

28 i 1868: XXXVIII. T.-CZ A segédtanár fizetése 450 frt, az iskola épületéhen lakással, fűtéssel és a köztartás asztalánál szahad étkezés. A gyakorlati iskola tanítójának fizetése lakáson kivül 700 frt A tanitóképezdébe olyan ép testű növendékek vétetnek fel, kik a 15-ik évet már meghaladták, s az anyanyelv, számvetés és földrajz ismeretében s a történelemben legalább annyi jártassággal birnak, a mennyit a gymnasium, vagy reáliskola 4 első osztályában tanítanak. A belépni kivánó növendék erről vagy nyilvános iskolai (bélyegmentes) bizonyítványt köteles előmutatni, vagy felvételi vizsgának kell magát alávetnie A képezdei tanfolyam 3 év Kötelezett tantárgyak: a) hit- és erkölcstan; b) neveléstan; c) oktatási módszertan: 1 általános és hazai: e) tortenet ) f) anyanyelv; g) magyar nyelv; h) német nyelv; i) természettudományok és azoknak a földmivelésre és iparra való alkalmazása; k) gazdaságtan, gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal ; 1) hazai alkotmánytan; m) mennyiségtan és mértan; n) ének és zene (különösen hegedű és zongora); o) szépírás és rajz ; p) testgyakorlat tanítása; q) a gyakorló iskolában a tanítás gyakorlása A közoktatási minister által időnkint 20

29 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. kiadandó tantervben határoztatik meg, hogy a tantárgyak közül mindegyik osztályban melyik s minő terjedelemben tanittatik E képezdék bitfelekezeti különbség nélkül állami intézetek lévén, a növendékek vallásos oktatása az illető bitfelekezetek tiszte. A hités erkölcstan ezen külön tanitóinak tiszteletdiját az állam fizeti A tanítóképezde épületei a. tanításhoz és a növendékek élelmezéséhez megkívántató helyiségeket foglalják magukban Mindegyik képezdében köztartás állíttatik, melyben mérsékelt dijért minden növendék teljes élelmi ellátást nyer. A köztartási dijat évenkint a képezde ígazgató-tanácsa határozza meg. A köztartáshoz szükséges fát és cselédséget az intézet fizeti. Egyébiránt a köztartásban való részvét a tanuló tetszésére hagyatik Mindegyik képezdében több szegény, szorgalmas, jó magaviseletű tanuló helyett a köztartásra az intézet fizeti be a kellő dijat. Szegény, szorgalmas és jó magaviseletű növendékek közül többen ösztöndíjban is részesittetnek Az élelmezés és ösztöndijbeli jótéteményeket az igazgatótanács osztja ki, hozzá benynjtott bizonyítványok és a tanári kar ajánlata alapján.. E jótétemények egyenlő jó magaviselet es szorgalom mellett szegény tanitók gyermekeinek adandók s a felekezeti iskolák tanitóinak gyermekeire is kiterjesztetnek. 21

30 1868: XXXVIII. T.-CZ Az intézet épületében a rendet az igazgató tartja fenn, és a tisztaságra felügyel Minden képezde egy lehetőleg szakmunkákból álló s a tanulók által is szabadon használható könyvtárral látandó el. A könyvtár gyarapítására évenkint bizonyos összeg fordittatik Fegyelmi ügyekben s a tanulók személyes viszonyában első fokon a tanári karból állótanári szék intézkedik A tanári szék fölött a z igazgatótanács áll. Ezt az illető tanfelügyelőnek elnöklete alatt az igazgató-tanár és a közoktatási minister által kinevezett öt tag képezi Az igazgató-tanács a közoktatási minister utasitása szerint vezeti a képezde anyagi és szellemi ügyeit, felügyel a tanári kar működésére, s itél a tanári székből hozzá fellebbezett ügyekben Az igazgató-tanács ítéletei ellen is azonban fontosabb ügyekben a közoktatásügyi ministeriumboz folyamodhatnak a felek Az igazgató-tanács tagjai az elnökön s az igazgató tanáron kivül összejövetelök alkalmával netaláni útiköltségek megtérítését s napidijakat kapnak az intézet pénztárából Evenkint egyszer a tankerületi felügyelő és az igazgató-tanács tagjainak jelenlétében nyilvános vizsgák tartatnak A tanfolyam bevégzése után egy évre, de legfölebb két év eltelte alatt, a mely időt gyakorlati tanítással töltheti a tanuló, köteles minden növendék a képezdei összes tantárgyakból, Írásbeli dolgozatokból és különösen a tanítás gyakorlásából 22

31 1 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGY AB AN. vizsgát állani ki és csak e feltétel sikeres teljesítése után nyerhet tanítói oklevelet A kik felső népiskolai és polgári iskolai tanítói állomásra akarják magukat képesíteni, azoknak a ban megállapított vizsgán kívül a felső népiskola vagy polgári iskola tantárgyaiból és azoknak tanítási módszeréből, a kormány által arra rendelt batóságelőtt, még egy szigorlatot kell kiállniok A kik a 102. és ban meghatározott vizsgákon kétszer visszavettetnek, többé vizsgára nem bocsáttatnak Magán-tanitóképezdéket csak oly egyének állíthatnak, a kik elemi vagy felsőbb népiskolát avagy polgári iskolát tartanak fenn, a melyekben a tanítóknak képzendő egyének gyakorlati képzést is nyerhetnek. Az ily magán-képezdék növendekei azonban valamely nyilvános tanítóképző intézetben kötelesek letenni azon elméleti és gyakorlati vizsgákat, a melyeknek a nyilvános tanképző intézetek növendékei e törvény szerint alávetvék. b) Tanitónő-képezdék Az állam az ország különböző vidékein tanítónőket képező intézeteket is állit föl, a melyekben különösen a felső nép- és polgári iskolákban levő leányosztályok számára tanítónők ké- noztossonok A tanítónőket képező intézetekben egy bennlakó tanítónő felügyelete alatt a növendékek is mindnyájan bennlaknak és közösen étkeznek. Az igazgató-tanács csak kivételesen engedheti meg a künlakást. 23

32 1SCS: XXXVIII. T.-CZ Felvétetnek a 14-dik evőket betöltött oly leányok, kik a felső népiskolai tanfolyamot egészen bevégezték. Mindenik növendék a felső népiskola tantárgyaiból szigorú felvételi vizsgát tartozik kiállani A tanfolyam 3 év A tanítónőket képező intézetben férfi tanárokon kivül, női tanulmányokra kellő számn és kepzettségü tanítónők is alkalmazandók A tanítónőket képező intézetek köteles tantárgyai: a) bit- és erkölcstan; b) szépírás és rajz ; cj anyanyelv és helyesirástan; d) magyar nyelv; e) német nyelv; f) földrajz és történet; g) neveléstan; b) számtan; i) természettan és természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és a női foglalkozásokra p. o. a íózésre); k) ének; 1) gazdasszonyság és háztartás szabályai; m) női munkák; n) a tanítás gyakorlása a gyakorló iskola leányosztalyában Egy-egy intézetbe felvehető növendékek számát a kormány határozza meg Tandij nincs. A benlakók szállást, mosást ingyen, élelmet pedig mérsékelt árért nyernek. Több szegény és kitűnő szorgalmú leányért az intézet fizeti meg a köztartási dijat. Ezek számát 24

33 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. az igazgató-tanács felterjesztésére, a közoktatási minister határozza meg Az évi vizsgákon felül az egész tanfolyamot bevégzett növendékek összes tanulmányaiból szigorú vizsgát tartoznak kiállani, s csak ugv nyerhetnek oklevelet. A ki e vizsgán kétszer visszavettetik, többé nem bocsáttatik vizsgára A növendékek fölött fegyelmi ügyekben a képezdei igazgató tanár és a rendes tanítónők ítélnek első fokon, másodfokon az igazgató-tanács. Egyébiránt a tanitónőképezde a tanitóképezdével ugyanazon hatóság alatt áll. VIII. FEJEZET. A népiskolai hatóságok Mindennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll. A község e hatóságát az általa választott iskolai szék által gyakorolja E végből minden községben legalább 9 tagból álló iskolai szék alakittatik, melynek tagjait a kebelbeli lakosok közöl, lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyénekből, képviselő testülettel biró községekben és városokban a képviselő-testület, egyébb községekben a községi lakosok közgyűlése választja. A választott tagokon kivül a helybeli lelkészek és a községi népiskola tanítója, vagy a hol több tanitó van, a tanítói testület választott képviselőjeis tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai az iskolai széknek A községi iskolai szék három évre választatik. Tagjai azonban mindannyiszor újra választathatnak. 25

34 1SCS: XXXVIII. T.-CZ Ha az illető község az iskolai szék megválasztását a három év letelte után két hétnél tovább halogatná, az iskolai szék tagjait a község tagjaiból a tankerületi iskolai tanács nevezi ki. A kinevezés azonban csak egy évre érvényes; ez idő elmutával csak az esetben ujitandó meg, ha a község választási jogával ekkor sem élne, két hét alatt Választások érvényességére az iskolai szék tagjai két harmadának, más érvényes határozat hozására általános többségének jelenléte szükséges Az iskolai szék a tanítót a 136. _ szerint választja; hetenkint egy-egy tagja által meglátogattatja a helybeli iskolákat; a tandíjt illetőleg határoz ; őrködik, hogy a gyermekek rendesen járjanak az iskolába; a mulasztók gondviselőit meginti, s szükség esetében megbüntetésüket szorgalmazza a bíróságnál; szigorúan felügyel a tanításra s az iskolai törvények pontos végrehajtására ; felügyel az iskolai alap kezelésére s a községi elöljárósággal egyetértőleg gondoskodik annak gyarapításáról; rendelkezik az iskolai épületek kellő javításáról, az iskoláknak taneszközökkel való ellátásáról; továbbá a tanitó és a tanulók szülői s gondviselői között fennforgó panaszokban és minden nevezetesebb fegyelmi kérdésekben elsőfokú bíróságot képez ; az évi vizsgákon jelen van : a gondnokoktól számot kér: s eljárásáról évenkint, sürgős és fontosabb esetekben gyakrabban is, jelentést tesz a községnek. A község elöljárói e jelentéseket a megyei vagy városi tankerületi iskolai tanácshoz minden alkalommal fölterjesztik A községi iskolai szék választ az isko- 26

35 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. Iák száma szerint egy vagy több gondnokot, ki az iskola vagyonát kezeli, az iskolai szék utasítása szerint, az épületeket javíttatja, s a hivatalnokok fizetését kiszolgáltatja, s évenkint az iskolai szék elé részletes és okmányokkal igazolt számadást terjeszt. E számadások, miután az iskolai szék által megvizsgáltattak, felülvizsgálat végett a községhez, s onnan a tankerületi iskolai tanácshoz tétetnek át " Az egész ország vármegyék szerint azoknak megfelelő számú tankerületekre osztatik fel. A királyi városok közül csupán Buda-Pest együtt képez külön tankerületet A tankerületbeli összes községi népoktatási intézetek ügyeit az oktatásügyi minister által kinevezett tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanács kezeli, a hitfelekezeti iskolák felett pedig a tanfelügyelő közbejöttével.gyakoroltatik a főfelügyelet. Egy tanfelügyelő több tankerületben is működhetik, ha területeiken összesen 300-nál több község nincsen. Ha teendőinek halmozottsága igényli, a kormány másod-felügyelőt vagy segédet nevezhet mellé A tankerületi iskolatanács következőleg alakul: 1. minden vallásfelekezet, melynek a vármegye területén egyházközségei vannak, választ saját kebeléből egy-egy tagot; 2. a tanmegye területén levő összes községi nyilvános tanitók maguk közül négy tagot választanak; 27

36 1868: XXXVIII. T.-GZ a többi tagokat a vármegyei bizottság választja saját kebeléből, ezek száma legalább 14, legfölebb 34 ; 4. a mely megyében királyi városok vannak, a 3-dik pontban meghatározott tagoknak egy részét ők választják azon arányban, melyben lakosságuk létszáma a vármegye összes lakosságának létszámához van A tankerületi iskolai tanács öt évre választatik. Tagjai azonban az öt év elteltével újra megválaszthatok Buda-Pest, mely e törvény szerint külön tankerületet képez, városrészenkint több iskolai községre osztatik, ugyanannyi iskolai székkel. Ez iskolai székek a városrészek városi választói által 3 évre választatnak. Tagjaik azonban újra választhatók. Ez iskolai székek teendői ugyanazok, a melyek a ban elősorolvák, a tanítók választásán és az iskolai vagyon kezelésére való felügyeleten kivül, a mely teendők Buda-Pesten a városi iskolai tanácsot és a városi képviselőtestületet illetik. A buda-pesti (tankerületi) iskolai tanács a képviselő testület által és ugyanannyi évre választatik, mint a képviselő-testület. Tagjai azonban újra választhatók. A városi iskolai széknek, hivataluknál fogva, tanácskozási és szavazati joggal bíró tagjai a helybeli lelkészek, felekezeti különbség nélkül, a községi tanitói testület két képviselője A tankerületi felügyelő. 1. a tankerület területén levő összes, ugy községi, mint felekezeti és magán alsóbb és felsőbb népoktatási tanintézeteket évenkint legalább egy- 28

37 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN. szer meglátogatja, s a törvénynek azokban való pontos végrehajtására szigorúan felügyel; 2. a községi és állami tanodákban a közoktatási minister utasítása szerint intézkedik, annak tanügyi rendeleteit a tanügyi kerület területén levő községi, magán és társulati iskolákban végrehajtja, s a kormánynak mindazokról, mind a felekezeti iskolákról évenkint részletes jelentést nyújt be; 3. a tankerületi népiskolai tanácsnak és netalán egyébb tanodák (p. o. tanitóképezdék) igazgatótanácsának elnöke A felügyelők és segédeik rendes fizetést húznak Az iskolai tanács: 1. a községi iskolai szék által megvizsgált számadásokat felülvizsgálja; 2. a községi iskolát illetőleg a szülőknek a tanitókkali ügyeiben.és mindennemű népiskolai fegyelmi ügyekben másodfokú bíróság; 3. a községi iskolai széknek a tanitó, vagy a tanítónak az iskolai szék elleni panaszaiban itél (innét egyenesen a közoktatási ministeriumhoz folyamodhatnak a felek) s általában Ítéletet mond az iskolai széknek eljárása felett; 4. tanácskozik a tanügyi kerület tanügyi viszonyairól, s a mi hiányokon maga nem segíthet, azokról jelentést s illetőleg javaslatot intéz a megyéhez, vagy városi képviselő-testülethez, a mely a közoktatási ministerhez tesz felterjesztést Az iskolai tanács minden negyed évben összeül, s ez alkalomra tagjai útiköltséget és napidijt húznak Az iskolai tanács, működéséről s a tankerületben a tanügy állásáról évenkint jelentést 29

38 186S: XXXVIII. T.-O'/J teszen a megyei bizottság vagy városi képviselőtestület elé. Ez évi jelentés az illető bizottság vagy képviselőtestület által mindenkor felterjesztetik a közoktatási miniszterhez. IX. FEJEZET. A tanítókról Tanítói hivatalra ezentúl csak oly egyének képesítettek, a kik valamely nyilvános képezdében az egesz tanfolyamot bevégezték s a kötelezett vizsgákat letevén, (bélyegmentes) tanítói oklevelet nyertek; vagy ha nem végeztek is nyilvános képezdei tanfolyamot, mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgát nyilvános képezdében sikerrel kiállották. Azon nem okleveles tanítók, a kik a jelen törvény kihirdetésékor már hivatalban voltak, állomásaikon meghagyatnak ugyan, de kötelességük az iskolákat vizsgáló főhatóság előtt tanitásbeli jártasságukat és ügyességüket igazolni. A kik'ezt igazolni nem tudják, a nyári szünnapok alatt a legközelebbi képezdében póttanulásra köteleztethetnek Tanítói vizsgát egyes szaktudományokból és azok tanitási módszeréből is lehet tenni. Az ekkép nyert tanítói oklevél azonban csak azon tantárgyak tanítására képesít, amelyek abban ki vannak jelölve Polgári iskolákba kivételesen oly szakférfiak is meghívathatnak szaktanítóknak, a kik tanítói oklevéllel nem birnak ugyan, de egyes tudományok több évi folytonos mivelése által, az irodalom terén, magukat kitüntették. 30

39 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRGYÁBAN Tanítókat a tankerületi iskolai tanács küldöttének elnöklete és vezetése alatt a községi iskolai szék választ szavazás által. A választás eredménye az illető iskolatanácsnak jóváhagyás végett bejelentendő Segédtanítóknak nemcsak okleveles tanítók, hanem képezdei tanfolyamot végzett ifjak is meghívathatnak. A meghívás joga szintén az iskolai széket illeti. Ha a község a szükségessé vált segédtanítói hivatalt betölteni elmulasztaná, vagy e hivatal betöltését halogatná: a tankerületi iskolai főfelügyelő nevezhet ki segédtanítót, kinevezéséről a megyei iskola-tanácsnak jelentést tevén A tanítók élethosszig választatnak, és hivatalukból csupán súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás, vagy polgári bűntény miatt mozdíthatók el, a tankerületi iskolatanács ítélete folytán. Ily ítéletek azonban megerősítés végett a közoktatási miniszter elé terjesztendők A megürült tanítói állomások legfölebb fél év alatt betöltendők. Ezen idő alatt az iskolában segédtanító alkalmazandó A tanitó halála esetén özvegye és árvái a halálozás napjától számítandó fél évig az egész fizetést és lakást élvezik A tanitó országos, vármegyei, városi, községi és egyházi képviselő, valamint esküdtszéki tag is lehet ugyan, de semminemű hivatalt a tanítóság mellett nem viselhet. Olyan teendőket azonban, melyek helyben és a tanórákon kivül véghezvihetők, az iskolai felsőség előleges engedelmével elvállalhat. 31

40 1SC8: XXXVIII. T.-CZ A felekezeti iskolatanitók az isteni tiszteleten és temetéseken segédkezhetnek A tanitó fizetését a helyi viszonyok szerint az iskolai szék állapítja meg a tankerületi iskola-tanács jóváhagyásával. Azonban tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül is, a fizetés nem lehet kevesebb, mint: a) az elemi népiskolai rendes tanítóé 300 frt o. é.; b) elemi népiskolai segédtanítóé 200 frt o. é.; c) felső népiskolai rendes tanítóé 550 frt o. é.: d) felső népiskolai segédtanítóé 250 frt o. é. ; e) polgári iskolai tanítóé nagyobb városokban 800 frt o. é., kisebb helyeken 700 frt o. é.; f) polgári iskolai segédtanítóé nagyobb városokban 400 frt o. é., kisebb helyeken 350 frt o. é Ott, a hol eddig szokásban volt, vagy a hol a helyi viszonyokhoz mérve czélszerünek mutatkozik, ama fizetések aránylagos része terményekben, ezek árának 10 évi átlagát számitva állapittatik meg, mely terményeket az illető községek elöljárói szedik be és szolgáltatják ki. E termények mennyisége egyszer meghatároztatván, alább nem szállittathatik A hol a tanitók jelenleg a ban kitett összegeknél nagyobb fizetést húznak: ott annak élvezetében ezentúl is meghagyandók A rendes tanitók évi fizetésének 2 százalékát a község évenkint visszatartja a segélyezési pénztár számára, s azt a megyei iskolatanácsnak beszolgáltatja. Az ekkép minden tankerületben begyült pénzt összesítve az oktatásügyi miniszter kezeli, róla 32

41 A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS TÁRG YÁBAN. évenkint lehetőleg részletes nyilt számadást tévén közzé. E pénztárból az öregség vagy betegség miatt végleg munkaképtelenekké vált s így állomásaikon nem maradható tanítók, a munkaképtelenekké vált tanítónők, valamint az elhalt tanítók özvegyei (mig férjhez nem mennek) s árvái (16 éves korukig) segélyeztetnek, különös tekintettel a segélyezendő tanitó vagy özvegye számosabb tagokból álló s szükségben szenyedő családjára Elhalt tanítók szegény árváinak neveltetésére az állam pénztárából is adatik segély, és pedig oly módon: 1. hogy az évenkint megszavazott összeg legalább 100 gyermek között osztatik fel; 2. a gyermekek bármely helyen és bárminőtanintézetben tanulhatnak; 3. csak 16 éves korukig húzzák az árvák az állami segélyt A községi nép- és polgári-iskolai tanítók kötelesek minden tankerületben tanitói testületté alakulni. A tankerületi tanitói testület annyi körre oszlik fel, a hány járása van a megyének. A járási körök, a községek segélyezésével, kötelesek évenkint kétszer, az egész testület pedig évenkint egyszer tanitói értekezletre egybegyűlni. A tanitói értekezletek szabályozására a közoktatási miniszter rendeletet bocsát ki E törvény végrehajtásával a vallásés közoktatásügyi miniszter bizatik meg, ki a közoktatás ügyéről évenkint jelentést tesz az országgyűlésnek. Közoktatásügyi tiirv. és rend. 3

42 1870: XX VIII. T.-tíZ. I >.. II XXVIII. TÖRVÉNYCZIKK. A népiskolai hatóságokról. Szentesítést nyert 1S7G. évi jiuiius hó 10-én. 1.. A népiskolaügy közigazgatását a vallás- és közoktatásügyi miniszter s annak vezetése alatt a törvényhatóságok és azoknak közigazgatási bizottságai, a tanfelügyelők, a községi hatóságok s az iskolaszékek eszközlik az XXXVIII. törvényczikk, a közigazgatási bizottságról szóló VI. t. cz. és a jelen törvény értelmében. 2.. Mindegyik vármegye (kerület, szék, vidék) a határai között fekvő és önálló törvényhatósági joggal biró városokkal együtt külön tankerületet képez, ugy mindazonáltal, hogy ezen városok népiskolai ügyei saját közigazgatási bizottságaik hatáskörébe tartoznak. Budapest főváros külön tanterületet képez. 3.. A tanfelügyelőt az oktatáshoz és a közigazgatás ügyeihez értő egyének közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, különös tekintettelj azokra, kik az oktatás és iskolai igazgatás terén magukat gyakorlatilag kitüntették. Egy tanfelügyelő rendszerint csak egy tankerületben működik; kivételesen azonban több szomszédos tankerületnek is lehet egy tanfelügyelője. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, ha a tankerület területének és népességének nagyságánál fogva a teendők halmozottsága igényli, állandó szakértő segédet avagy segédeket nevezhet a tanfelügyelő mellé, úgyszintén szükség esetében egyes szakértőket az iskolák szakszerű vizsgálatával biz- 34

43 A NÉPISKOLAI HATÓSÁGOKRÓL. hat meg, mely esetben azok napdijat kapnak és útiköltségeik megtéríttetnek; ezenfelül ideiglenesen megbizhat ahhoz értő és önként vállalkozó egyéneket az iskolalátogatásokban való segédkezessek A tankerületekbe tanfelügyelők, segédek és megbízottak akként alkalmazandók, hogy az államkormány ezen közegei minden iskolát évenkint legalább egyszer meglátogathassanak. A tanfelügyelők és segédeik rendes fizetést húznak. 4. A hitfelekezeti iskolák fölött az állami fő-felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 3. -ban emiitett közegei által gyakorolja a fennálló törvények értelmében. 5.. A tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója; a bizottságnak népiskolai ügyekre vonatkozó határozatai az ő jelenlétében hozatnak. A tanfelügyelő főbb teendői: 1. Köteles a tankerületében levő állami, községi, hitfelekezeti, társulati és magán alsó és felső népoktatási, úgyszintén a kisdedóvó összes intézeteket maga, vagy segéde, vagy az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbizottak által minél gyakrabban, évenként azonban legalább egyszer meglátogatni, illetőleg meglátogattatni, s azokban a népoktatási törvény pontos végrehajtására felügyelni. E czélból ugy a polgári mint a hitfelekezeti iskolaszékekkel s községi és egyházközségi hatóságokkal, úgyszintén az iskolák felsőbb hatóságaival, valamint a társulati és magán intézetek felsőségeivel közvetlenül is érintkezhetik.

44 1876: XXVIII. T.-CZ Az állami népiskolai tanintézetek irányában a jelen s a közigazgatási bizottságról szólótörvény értelmében, és a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasításai és rendeletei szerint intézkedik. 3. Az iskolákban az oktatásra és nevelésre való szakszerű felügyeletet, illetőleg főfelügyeletet gyakorolja. E czélból: a) a nem állami és nem községi tanintézetek illetékes felsőségei az iskoláikban használt tanterveket és tankönyveket, melyeket a hitfelekezetek az XXXVIII. törvényczikk értelmében szabadon állapithatnak meg, kötelesek a tanfelügyelővel közölni; hasonlóul kötelesek a tanítók is a tanfelügyelőnek, illetőleg segédének vagy a 3-ik. értelmében megbízottaknak az általuk használt tanterveket, tankönyveket és taneszközöket az iskolalátogatások alkalmával előmutatni. Ha a tanfelügyelő a használt tankönyvek vagy taneszközök között olyanokat talál, melyek sem a kormány, sem az illető iskola saját illetékes főhatósága által engedélyezve nincsenek, vagy épen az államkormány által el vannak tiltva: ezek elkoboztatása iránt, valamint azon tanítók elleni további eljárás tekintetéből, kik ily tankönyveket használnak, a közigazgatási bizottsághoz azonnal jelentést tesz. b) A tanfelügyelő felügyel, illetőleg felügyeltet (3..) arra is, hogy a törvényben kötelezett tantárgyak az iskolákban mily terjedelemben és az illetékes felsőség által megállapított tanterv szerint tanittatnak-e? E tekintet- 36

45 a népiskolai hatóságokból. ben, ha hiányokat tapasztal, figyelmezteti a tanitót, értesiti az iskola illetékes felsőségét és amikor szükséges, jelentést tesz a miniszternek. é. Felügyel, hogy az iskolák külső ügyei az illető polgári avagy hitközségi elöljárók által a törvény értelmében rendben tartassanak. 5. Olyan ügyekben, melyek nem tartoznak a közigazgatási bizottság hatáskörébe, a községi hatóságoknál, vagy az ügy minősége szerint a községi iskolaszékeknél maga intézkedik, ezen intézkedéséről, ha szükségesnek látja, az illető járási tisztviselőt is közvetlenül értesiti. A törvényhatóság járási (vagy azoknak megfelelő) tisztviselőihez intézendő rendeleteket illetőleg azonban a közigazgatási bizottságról szóló VI. törvény 23. -a értelmében jár el, vagy szükség eseteiben az ugyanazon törvény 19. -ában irt intézkedést eszközli ki. 6. Felügyel a népiskolákban a közegészségi állapotra s ugy az XXXVIII. törvényczikk 27. és 28. -aiban, valamint a közegészségügy rendezéséről szóló XIV. törvényczikk aiban foglalt rendeletek megtartására. 7. A tanügyi statistikai adatokat a polgári avagy hitközségi hatóságtól közvetlenül, szükség esetén a közigazgatási tisztviselők segélyével bekivánja s azokat egybeállítva, a közigazgatási bizottsághoz és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez beszolgáltatja. 8. A tankerületében levő állami tanitóképezdék és tanitónőképezdék igazgatótanácsában elnö- 37

46 1s76 : xx viii. t.-cz. 7. köl, e teendőjében azonban őt a vallás- és közoktatási miniszter mással is helyettesítheti. 6.. A közigazgatási bizottság az évi Vl-ik törvény határozatai értelmében és azokban megszabott teendőin felül: 1. Tanácskozik a törvényhatóság összes népoktatási viszonyairól és a mennyiben a fennálló törvények értelmében jogosítva van, intézkedik; a mennyiben pedig az intézkedés saját hatáskörét meghaladja, a törvényhatósághoz, illetőleg a vallásés közoktatásügyi miniszterhez jelentést tesz. 2. Intézkedik az iránt, hogy a közoktatásügyi miniszternek az iskolai törvény végrehajtására vonatkozó-rendeletei, valamint a tanfelügyelőnek a törvény, a miniszter utasításai avagy a közigazgatási bizottság határozatai értelmében kelt intézkedései, a községi és felekezeti iskolai hatóságok által kellő időben foganatosíttassanak; hogy átalában a törvényhatósági tisztviselők a tanfelügyelőt törvényes eljárásában és az évi VI. t. cz. 30. és 32. -aiban körülirt teendők teljesitésében az illető iskolai hatóságokat támogassák és felügyeljenek arra, hogy a községi és felekezeti iskolai hatóságok az iskolaügyben kötelességeiket rendesen teljesítsék. 3. Intézkedik az iránt, hogy a községi elöljáróságok a tanköteles gyermekeket minden tanévet megelőzőleg két hónappal összeírják s ez öszszeirás egy példányát az illető iskolai hatóságoknak pontosan beküldjék. 4. Felterjesztést tesz a közoktatásügyi miniszterhez azon felekezeti iskolák megintése iránt, melyekről a tanfelügyelő jelentéseiből meggyőződött, hogy a törvénynek meg nem felelnek. A hol 38

47 a népiskolai iia tó ságoké ól. pedig a felekezeti iskola a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a felekezeti főhatóságok után félévi időközökben ismételt háromszori megintés után sem felel meg a törvénynek: községi vagy állami iskola felállítását hozza javaslatba a miniszternél. 5. Felügyel az XXXVIII. törvényczikk 35. -ában elrendelt iskolai adó kivetésére. A hol szükségesnek látja, ez iskolaadó kivetését elrendeli s ezen adó kulcsát, az idézett törvény korlátai közt meghatározza. 6. Felterjesztést tesz a közoktatásügyi miniszterhez a tankerületben szükséges népiskolai intézetek felállítása vagy segélyezése, valamint a törvényellenes vagy épen ártalmas tanintézetek megszüntetése iránt. 7. A községi iskolaszékek által megvizsgált számadásokat és az állami népiskolák számadásait a hatósági számvevői közegek igénybevételévél felülvizsgálja, az állami és az állam által segélyezett községi iskolák számadásait felülvizsgálás után a közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti. E rendelkezés nem vonatkozik az állami tanitó- és tanitónő-képezdékre s azokkal összekötött gyakorló iskolákra. 8. A tankerületi iskolatanácsok megszűnvén, a közigazgatási bizottság intézkedik a jelen törvényben nem emiitett mindazon ügyekben is, melyeket fennálló törvények a tankerületi iskolatanácsokhoz utasítanak. 9. A közigazgatási bizottság a közigazgatás összes ágainak állapotáról, valamint saját működéséről félévenkint a miniszterelnökhöz és a tör- 39

48 1s76 : xx viii. t.-cz. 7. vényhatóság közgyűléséhez intézendő jelentésében részletesen kiterjeszkedik a hatósága alatt lévő népoktatásügy állására és e részben tett intézkedéseire s egész működésére is (közigazgatási bizottságról szóló törvény 64., 65., 70..). Ezen kivül valahányszor szükséges, vagy egyes esetekben arra felhivatik, jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 7.. A közigazgatási bizottság: 1. Az állami és községi népiskolákra nézve a szülőknek a tanítókkal való ügyeiben, s általában mindazon ügyekben, melyekben első fokon az iskolaszék s ennek nem létében a gondnokság határozott : másod fokon ; a községi iskolaszék vagy gondnokság és a tanitó közötti panaszokban pedig első fokon határoz. Határozatai ellen a felek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez folyamodhatnak; másod fokon hozott határozata ellen azonban csak azon esetben, ha ezen határozat az első fokú határozattól eltér. 2. Fegyelmi vizsgálatot indíthat, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére pedig köteles indítani a községi elöljáróságok bármely tagja ellen: aj ha az megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabály- vagy kormányrendeletekben az iskolaügy iránt megszabott kötelességét ; b) ha iskolaügyre vonatkozó s a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott vagy megmásított olyan határozatot vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható. 40

49 a népiskolai hatóságokból. Ily esetekben a községek rendezéséről szóló évi XVIII. törvényczikk módosítását és kiegészítését tartalmazó V. törvényczikk értelmében intézkedik. 3. Állami vagy községi népiskolában alkalmazott akár segéd, akár ideiglenes, akár rendes tanitó ellen, az iskolaszék (gondnokság) feljelentésére vagy a nélkül is fegyelmi vizsgálatot rendelhet el, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére pedig elrendelni köteles a tanitó erkölcsi kihágása, vagy hivatali vétsége miatt. A tanitó hivatali vétséget követ el: hanyagság. a növendékekkel durva bánásmód által s általában a törvényben vagy azon alapuló rendeletben kiszabott hivatalos kötelességének akár mulasztással, akár más módon megsértése által. A közigazgatási bizottság azon tanitót, ki ellen fegyelmi vizsgálat indíttatik, a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg felfüggesztheti hivatalától. Azon tanitót pedig, ki büntető' vizsgálat alatt áll, mindenesetre felfüggeszti. Határozatai a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felebbezhetők. A hozott határozat végrehajtását a felebbezés nem akadályozza. 4. Tanitó ellen a fegyelmi vizsgálatot kis és nagy községben a szolgabíró (dulló) stb., rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városban a polgármester teljesiti." A vizsgálat foganatosításának idejéről az előbbi pontban emiitett közegek a tanfelügyelőt értesíteni kötelesek; a tanfelügyelő vagy megbízottja a vizsgálatnál jelen lehet. A vizsgálatnál az iskolaszék vagy gondnokság mindig meghallgatandó. 41

50 1876 : xxviii. t.-cz A vizsgálat befejeztével a fegyelmi bíráskodást a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja. A vizsgálat eredményéhez és a vétség fokozatához képest kiszabható fegyelmi büntetések a következők: aj megintés vagy dorgálás; b) pénzbírság, mely a tanitó összes fizetésének 10 / o -áig terjedhet; c) szerzett nyugdíjigényének elvesztése; d) állomásáról elmozdítás. Az ítéletek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a kézbesítéstől számított 8 nap alatt felebbezhetők, a cj vagy d) alatt irt büntetések alkalmazásának eseteiben pedig a bizottság elnöke által ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felülvizsgálás végett hivatalból felterjesztendők. A felebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyújtandó be Ezen. 3. és 4. pontjaiban foglalt rendelkezések az állami tanitó- és tanitónő-képezdék s azok gyakorló iskoláinak tanítóira nem vonatkoznak. 5. Az államkormány által eltiltott tankönyveket vagy taneszközöket a közigazgatási bizottság haladéktalanul elkoboztatja, sőt ily esetben az elnök is köteles a közigazgatási bizottságról szóló törvény 19. -a értelmében intézkedni. Az államkormány által eltiltott tankönyv vagy taneszköz használata büntetendő cselekményt képez, mely a körülmények szerint 300 frtig terjedhető birsággal, vagy 3 hóig terjedhető fogsággal, vagy a tanítót illetőleg hivatalvesztéssel is sújtható. 42

51 a népiskolai hatóságokból. A közigazgatási bizottság az ügyet szabályszerű bűnvádi eljárás végett a kir. törvényszéknek átadja. Egyidejűleg a tanitót hivatalától és fizetésétől felfüggesztheti, vagy ha az felekezeti iskola, tanítója: jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, ki az illető egyházi főhatóság utján a vétkes tanítónak állomásától és fizetésétől felfüggesztését elrendelheti. 8.. A népoktatásügyének előmozdítása és fejlesztése végett a törvényhatósági képviselőtestület a tanügy iránt érdeklődő, és abban jártas egyénekből állandó népnevelési bizottságot alakit, melynek az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbízottakon kivül a törvényhatóság területén lévő vallásfelekezetek egy-egy választottja és a törvényhatóság területén lévő. ugy állami s községi tanítók, valamint mindegyik vallásfelekezet tanítói közül a törvényhatósági közgyűlés által választott egy-egy tanitó is tagja. Ezen bizottság szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg. E bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a törvényhatóság összes népiskolai ügyeire nézve. Ennélfogva ezen ügyek előmozdítása és fejlesztése czéljából javaslatokat terjeszthet a közigazgatási bizottsághoz ; úgyszintén véleményt ad' minden oly népoktatási ügyben, mely a közigazgatási bizottság által a végett hozzáutasittatilc. 9.. A községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak. Ebez képest minden, ugy polgári-, mint bitközségben, a mely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszék alakittatik. 43

52 1876 : xxviii. t.-cz E tagokat a kebelbeli lakosok közül lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni, olvasni tudó egyénekhői a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselőtestülete választja. A hol a hitközség sem a törvény, sem az XXXVIII. törvényczikk életbeléptetését megelőző gyakorlat alapján szervezett képviselettel nem bir, ott az iskolaszék tagjait az illetékes felekezeti főhatóság által megállapítandó szabályzat szerint mindazok választják, a kik, mint a hitközség tagjai, vagy azon kivül is, az iskola fentartásához állandóan járulnak. Ezen választási jogot nem gyakorolhatják azok, kik a községi törvény (1871. XVIII.) 39.. a) b) c) és d) pontjai által *) a községi választásokból ki vannak zárva. A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja. A polgári községi iskolaszéknek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes lelkésze és a községi népiskolai tanitó, vagy a hol több tanitó van, a tanitó-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai. A *) 1871 : XVIII. t-.-cz Választó-joggal nem birnak : a) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek; l) a kik valamely biintény miatt vizsgálati fogságban vannak; c) a kik valamely bűntény miatt elmarasztaltattak, a marasztaló itólet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt; d) csőd alatt levők ; e) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó jövedelmi adón kivül más adót a községben nem fizetnek. 44

53 a népiskolai ha tóságokról. hol az iskolaközségben legalább tizenöt tanitó van, ott a tanítók maguk közül két, a hol pedig legalább 30 tanitó van, három képviselőt választhatnak. Több egymáshoz közel fekvő község is alakithat egy közös községi iskolaszéket, sőt a közigazgatási bizottság is elrendelheti ily közös iskolaszék alakitását. Az ily közös iskolaszékek tagjainak létszámát s azon arányt, melyben az egyes községek tagokat választanak, az e végből egyesült községek szabad egyezkedéssel állapitják meg. Ha nem tudnának megegyezni, mind a tagok létszámát, mind az egyes községek által választandó tagok számarányát illetőleg a közigazgatási bizottság határoz. A községi iskolaszékek ügyrendjét a vallásés közoktatási miniszter szabályrendelettel állapítja meg A községi iskolaszék tagjai három évre választatnak, azonban mindannyiszor újra választhatók Ha a polgári község a 10.. értelmében az iskolaszéket a 3 év letelte után négy hét alatt sem választaná meg: az iskolaszék tagjait a község tagjaiból a törvényhatósági közigazgatási bizottság nevezi ki s ha kinevezettek azt el nem vállalnák és az iskolaszéket ily módon sem lehetne megalakítani: a községi iskola részére gondnokot nevez ki. A kinevezés azonban csak egy évre érvényes; ez idő elmultával csak az esetben újítandó meg, ha a község választási jogával két hét alatt ekkor sem élne. A hitfelekezetek e részbeni mulasztását a tan- 45

54 1s7g: xxviii. t.-oz felügyelő a közoktatásügyi miniszterhez feljelenti, ki a felekezeti főhatóság utján az iskolaszék megválasztását, ha szükséges, záros határidő alatt elrendeli Választások érvényességére a községi iskolaszék választott tagjai kétharmadának, más érvényes határozat hozására azok általános többségének jelenléte szükséges Az iskolaszék teendői: 1. A községi iskolaszék a tanítót a törvényhatósági közigazgatási bizottság egy küldöttjének elnöklete alatt választja, mely választás a közigazgatási bizottság jóváhagyása alá terjesztetik. A közigazgatási bizottság oly egyént is bizhat meg, a ki nem tagja. Okleveles tanítókat avagy tanitóképezdét végzett egyéneket segédtanitókul meghívhat. Ha az iskolaszék a szükségessé vált segédtanítói állomást betölteni elmulasztaná, vagy annak betöltését halogatná, a segédtanítót a tanfelügyelő nevezi ki s eljárásáról a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz. A helybeli iskolákat egy tagja által hetenként legalább egyszer meglátogattatja; a tandíjra nézve az illetékes 'községi hatósággal egyetértőleg határoz; őrködik, hogy a tanköteles gyermekek beírassanak és rendesen járjanak az iskolába; a mulasztók szülőit vagy gondviselőit első izben meginti, azután a mulasztások jegyzékét legalább minden két hétben a községi elöljáróságnak a büntetések kiszabása és végrehajtása végett átadja; 46

55 a népiskolai ha tóságokról. felügyel a tanításra s az iskolai törvények és felsőbb rendeletek pontos végrehajtására; felügyel az iskolai alap kezelésére s az illetékes elöljárósággal egyetértőleg gondoskodik annak gyarapításáról; a községi hatósággal egyetértőleg intézkedik az iskolai épületek kellő javítása, az iskoláknak taneszközökkel való ellátása és a tanítók illetményének pontos kiszolgáltatásáról; a tanulók szülői vagy gondviselői és a tanitó között fenforgó panaszokban és az iskolai^ fegyelem ügyeiben első fokulag határoz, határozata ellen mindkét fél a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz felebbezhet; az évi vizsgálaton jelen van; a gondnoktól számot kér s számadásait megvizsgálja ; végre eljárásáról a községnek évenként legalább két izben, sürgős és fontosabb esetekben többször is jelentést tesz. 2. A felekezeti iskolaszék szervezetét és teendőit a fenebbiek szemelőtt tartása mellett a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság szabja meg, azonban az iskolamulasztók irányában köteles ugy járni el, mint a községi iskolaszékre nézve meg van állapítva. 3. Mind a községi, mind a hitfelekezeti iskolaszék a néptanítók nyugdíj ázásáról szóló törvény értelmében reábizottakat végrehajtja A községi iskolaszék az iskolák száma szerint egy vagy több gondnokot választ, ki az iskola vagyonát az iskolaszék utasítása szerint kezeli, az épületeket javíttatja, a fizetéseket kiszol- 47

56 1876 : xxviii. t.-cz (j. gáltatja és évenkint az iskolaszék elé részletes és okmányokkal igazolt számadást terjeszt. E számadások, miután a községi iskolaszék által megvizsgáltattak, fölülvizsgálat végett a községhez s onnan a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz tétetnek át. Azon városokban, hol a népoktatási költségek a kormány engedélye folytán a közköltség előirányzatban nyernek fedezetet, a város képviselőtestülete akként intézkedhetik, hogy a népiskolák anyagi ellátása a közpénztárhói történjék Az állami iskolákhoz a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolaszékek helyett gondnokságokat állit s azok teendőit és ügyrendjét rendeletileg állapitja meg Buda-Pest városrészenkint több iskolai községre osztatik, ugyanannyi iskolaszékkel. Ez iskolaszékek a városrészek választói által három évre választatnak; tagjaik azonban újra választhatók. A fővárosi iskolaszéknek hivataluknál fogva tanácskozó és szavazattal biró tagjai az iskolaközségbeli lelkészek felekezeti különbség nélkül s a községi tanítótestület két képviselője. Ezen iskolaszékek teendői ugyanazok, a melyek a 13. -ban elősorolvák, a tanítók választásán, meghívásán, elhelyezésén és elmozdításán kivül, mely teendők Buda-Pesten, a főváros rendezéséről szóló XXXYI. törvényczikk a szerint a fővárosi tanácsot illetik s az iskolai vagyon és alap kezelésére való felügyeleten kivül, a melyet Buda- Pesten közvetlen a fővárosi tanács és törvényhatósági bizottság gyakorol. 48

57 a népiskolai ha tóságokról. A főváros összes közmivelődési és közoktatási ügyeinek összhangzóan fejleszthetése és előmozdítása végett a főváros törvényhatósági bizottsága saját kebeléből, a közoktatásügyek előadásával megbízott tanácsos elnöklete alatt állandó közoktatásügyi bizottságot alakit. E bizottság szervezetét a fővárosi törvényhatóság szabályrendelettel akkép állapítja meg, hogy abban a fővárosi községi tanári és tanítói testület képviselve legyen, s ülésében a kellő felvilágosítások megadása végett a fővárosi kerületi tanfelügyelő vagy ennek helyettese is résztvehessen. Ezen közoktatásügyi bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a főváros összes közmivelődési, közoktatási és nevelési ügyeire nézve; ezen. ügyek szervezését illetőleg a fővárosi tanács és törvényhatósági bizottság által mindenkor meghallgatandó ; kijelölési jogot gyakorol a tanárok és tanítók választásánál; egyszersmind véleményt ad minden közoktatási ügyben, a mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzá utasíttattak. A közoktatási ügyek közvetlen ellenőrzése s a bizottsági tárgyalások előkészítése végett ezen közoktatásügyi bizottság albizottságokat választ, tekintettel a fővárosi polgári iskolákra, a szakoktatásra, elemi népiskolákra és a kisdedóvó intézetekre. A főváros területén levő polgári iskolák kivétetnek az iskolaszékek hatósága alól s ezek teendőit a polgári iskolákra nézve a közoktatásügyi bizottságnak polgári iskolai albizottsága látja el. Mindazon ügyekben, a melyek az iskolaszékektől e törvény szerint a közoktatási bizottsághoz vitt' ' " v 1 " ' ' 1 ' ' ' 1 ' -'bizott-

58 1875 : xxxii. t.-üz íj. ság intézkedéseire nézve is Buda-Pesten a fővárosi tanácshoz s a tanács határozata ellen a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz történik a felebbvitel Addig is, mig a törvényhozás a volt határőrvidéki területen levő népiskolák ügyeit véglegesen rendezné, az XXVII. t. cz. 2. -ának h) pontjában és 25. -ában foglalt intézkedések *) azon ügyekre vonatkozólag is fentartatnak, melyekről a jelen törvény rendelkezik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatok, hogy az junius 8-án kibocsátott szabályrendelet határozatait, a mennyiben az VI. t. cz. és a jelen törvény intézkeddései szükségessé teszik, a viszonyokhoz alkalmazva, rendeletileg módositbassa Az XXXVIII. törvényczikk 116., 117., 118., 119., 120., 121., 122., 123., , 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 136'. és ai hatályon kivül tétetnek E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik még. *) 1873 : XXVII. t.-cz. 2.. I) a határvidéki népiskolák ügyeiről, ezen iskolák számára való tanítók és tanítónők kiképeztetéséről, a népiskolákban alkalmazott tanitók jogviszonyainak szabályozásáról s a határőrvidéki iskolai felügyeletről jun. hó 8-án kibocsátott szabályrendeletek... érvényükben továbbra is megmaradnak A közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a határőrvidéki népoktatás ügyeinek szabályozására évi jun. hó 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek mindazon határozmányait, melyek részint a katonai parancsnokság ez ügyekben való hatáskörének megszűnte, részint a megváltozott közigazgatási rendszer folytán vál- 50

59 nérokt. tanítók nyugdíjazásáról. XXX XXXII. TÖRVÉNYCZIKK a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árvainak gyámolitásáról. (Szentesítést nyert évi májuslió 3-án.) 1.. A nyilvános népoktatási tanintézetek, a nyilvános árva- és szegény gyermekeket nevelő intézetek (a mennyiben tanfolyamuknál fogva a népiskolák körébe tartoznak) s szeretetházak, ugy szintén a nyilvános kisdedóvó intézetek (gyermekkertek) tanítóinak és tanítónőinek, nevelőinek s nevelőnőinek számára egy országos nyugdíj- és gyámintézet állíttatik, melyből a jelen törvény értelmében jogosított tanítóknak (tanítónőknek) rendes nyugdíj, özvegyeiknek és árváiknak pedig rendes segélypénz biztosíttatik. I. A nyugdíjra és segélypénzre való jogosultság. 2.. Nyugdíjra jogositjottak: 1) Az XXXVIII. t. cz. értelmében bármely nyilvános népiskolában alkalmazott mindazon rendes és segédtanítók, avagy tanítónők, kik az 1868-iki népiskolai törvény a értelmében képesített okleveles tanítók; valamint azon, bár nem okleveles tanítók, kik az XXXVIII. toztatást igényelnek, addig is, mig ez iránt, a törvényhozás intézkednék, rendeletileg módosíthassa, a mennyiben a viszonyok megengedik, az évi XXXVIII. törvény- czikk határozatai szerint.

60 1876 : xxviii. t.-cz t. cz. kihirdetésekor már rendes tanítókul alkalmazva voltak és azóta tanitói képességüket vagy gyakorlatilag az állami tanfelügyelő előtt, vagy valamely nyilvános képezdében letett vizsga által igazolták s erről bizonyítványt mutathatnak fel. 2.) Nyilvános óvó intézetekben (gyermekkertekben) alkalmazott okleveles óvók vagy nevelök, (nevelőnők), kik a közoktatási miniszter által megállapított tanfolyamot valamely nyilvános intézetben elvégezték, vagy legalább kellő sikerrel letett vizsgán nyertek képesítő oklevelet. 3) A népiskolai tanfolyammal ellátott és az XXXVIII. t. cz a értelmében nyilvános intézetekiil tekinthető árvabázaknak és szeretetházaknak a népiskolai tanítóságra is oklevéllel kepesitett nevelői s igazgatói (nevelőnői s igazgatónői). Mindezen tanítóknak (tanítónőknek), nevelőknek és óvóknak, akár felekezeti, akár községi, akár egyéb nyilvános (illetőleg nevelő vagy óvó) intézetben töltött szolgálati idejük egyenlően beszámíttatik a nyugdíjazásnál..3.. Segélypénzre jogosítottak: 1) A nyugdíjra jogosított tanítók, nevelők s óvók özvegyei, az alább előadandó esetekben és módon. 2) A nyugdíjra jogosítottaknak nyugdíjaztatásuk előtt kötött házasságból származott árvái, életűk 16-dik évének betöltéseig, vagy ezen kort megelőzőleg férjhezmenetelökig, avagy egyéb módon való ellátásukig, az alább előadandó esetekben és módon. A segélypénzre jogosított özvegyek és árvák a gyámpénzt egyenlően megkapják, balt 52

61 népokt. tanítók nyugdíj ázásából. légyen meg az illető tanitó vagy tanítónő akár tettleges szolgálat közben, akár már nyugdíjazott állapotban. II. Végkielégítés és nyugdíjazás. 4.. Mind a végkielégítés, mind a nyugdíjazás vagy a nyugalomba kivánkozónak saját kérelmére történik (önkéntes nyugdíjazás), vagy pedig a közoktatás érdekéből a felsőbb hatóság által rendeltetik el még oly esetben is, lia az illető.ezt maga nem kivánja. A) Önkéntes végkielégítés és nyugdíjazás. 5.. A nyugdíjra jogosítottaknak a következő -ban irt esetekben és módon jogukban áll önként és saját kivánatukra vagy végkielégítéssel távozni tanítói állomásukról, vagy életük végéig élvezendő rendes nyugdíjjal összekötött nyugalomba lépni. 6.. Tanítói állomásáról önként távozva végkielégítést nyer: 1) az, ki valamely nyilvános iskolában vagy óvó intézetben legalább öt évig, de tiz évnél kevesebb ideig szolgált, mint alkalmazott segéd vagy rendes tanitó (óvó) és valamely, önvétke vagy hibája nélkül származott testi avagy lelki elnyomorodás, betegség vagy munkatehetetlenség által véglegesen képtelenné lett a tanítói hivatalra; 2) az, ki öt évnél kevesebb szolgálati idő alatt 53

62 is75 : xxxii. t.-c'z vált saját vétkén vagy hibáján kivül a tanítói szolgálatra alkalmatlanná. Az első esetben távozók két éven át nyerik a részükre biztosított legnagyobb nyugdij-összegnek 50 / o -át; a második esetben távozók egyszer mindenkorra nyerik 50 / o -át legnagyobb nyudijösszegüknek. 7.. Eletök végéig élvezendő rendes nyugdíjjal távozhatnak tanítói állomásukról: 1) azok, kik életük 65-ik évét betöltötték, ha egyszersmind nyilvános népiskolai tanintézetben (kisdedóvóban) legalább 40 beszámítható éven át szolgáltak, mint alkalmazott segéd- vagy rendes tanítók; 2) azok, kik legkevesebb 10 beszámítható évig szolgáltak nyilvános iskolában (óvodában, árvaházban) mint segéd- vagy rendes tanitók, lia valamely, önvétkiik vagy hibájuk nélkül származott testi vagy lelki betegség, nyomorodás vagy gyengeség miatt véglegesen alkalmatlanokká lettek a tanítói hivatalra. 8.. A szolgálati évek a tanítókra nézve legalább 21-ik, a tanítónőkre nézve legalább 20-ik életévük betöltése után történt alkalmaztatásuktól fogva számittatnak. A kik a tanítói pályáról leléptek, de később oda ismét visszatértek, azoknak a lelépésök előtt töltött szolgálati idejök csak azon esetben számíttatik be nyugdíjaztatásuk alkalmával, ba kimutatják, hogy egészségi állapotuk vagy hasonló s tőlük 54

63 népokt. tanítók nyugdíjazásából. nem függött rendkívüli körülmények által kényszerítve hagyták oda a tanítóságot és a 7. -ban irt végkielégítést nem vették igénybe. Ezért az ily egyének már a tanítói karból kilépésükkor kötelesek a tanítóságról lemondásukat a megyei tanfel-, ügyelőnél jelenteni s távozásuk indokait igazolni. A kik a népiskolai tanítóságról más nyilvános tanintézetbe, p. o. középtanodába vagy szakiskolába, avagy a tanfelügyelőségbez mentek szolgálatba, de később ismét népiskolai tanítókká lesznek : azoknak nemcsak előbbi éveik, hanem a közben más intézetnél vagy tanfelügyelőségnél töltött szolgálati idejök is beszámittatik nyugdíjaztatásuk alkalmával. Hasonlóul azoknak, kik más nyilvános tanintézeteknél vagy tanfelügyelőségnél töltött szolgálatból lépnek első izben néptanítói hivatalba, ezen előbbi állomásaikon töltött éveik is beszámíttatnak azon időtől fogva, midőn a tanítóságra oklevéllel képesittettek s legalább 21-ik évüket betöltötték. Az óvó intézetek, gyermekkertek, szeretetházak, szegény nevelő- és árvabázak nevelőinek szolgálati ideje az oklevéllel képesittetésük után történt alkalmaztatásuktól fogva számíttatik, minden tekintetben ugyanazon módon, mint a közönséges népiskolák tanítóié. A rendes népiskolai tanfolyammal ellátott szeretetházak, szegény nevelőintézetek és árvabázak nevelőinek azonban a népiskolai tanítóságra is oklevéllel képesített egyéneknek kell lenniök. Mind az óvodákból, árvabázakból s szeretetházakból népiskolai tanítóságra átlépett egyéneknek, mind viszont a népiskolai tanítóságról ily in- 55

64 1s75 : xxxii. t.-cz tézetbe átjötteknek, az előbbi állomásaikon beszámitkatóul töltött idejük is beszámittatik. 9.. A 7.. értelmében élethosszig élvezendő nyusdijra j ogositottak nyugdiján al*évenkinti összege: 1) beszámítható 40 évi szolgálat után óvók, segéd- és elemi rendes tanítók számára 300 frt; felső nép- és polgári iskolai rendes tanítók, úgyszintén árvaházak s szeretetházak igazgatóinak számára 400 frt; 2) a beszámítható 10-ik szolgálati év betöltéséig bárminemű tanító s óvó számára negyven évi szolgálat után járó nyugdíj összegének 40%-a, mely a 11-ik évtől kezdve mindegyik szolgálati év után 2 / 0 -kal növekedik. A nyugdij-összeg megállapításánál 40 évnél hosszabb szolgálat nem számitható be A nyugdíjra jogosított tani tó, tanítónő, nevelő, nevelőnő, saját kérelme nélkül, sőt akarata ellenére is nyugdíjazható: 1) ha 65 éves korán felül bebizonyittatik, hogy öregségi elgyengülés miatt a tanítói hivatal betöltésére egyátalán képtelen; 2) bármely életkorában bebizonyittatik, hogy elmebetegség (őrültség) vagy egyéb betegség s elnyomorodás miatt a tanítói hivatal betöltésére teljesen és véglegesen képtelen. Az 1-ső és 2-ik pontban irt esetekben az illető nyugdijösszeg a fennebbi 9.. értelmében állapit- 56

65 népokt. tanítók nyugdíjazásából. tátik meg; szolgálati ideje pedig a 8.. szerint számíttatik ki s e szerint kap Végkielégítést Vagy élethosszig élvezendő nyugdijat A kényszeritett nyugdíjazást községi iskolák tanítói irányában, a tan^jügyelőnek és a megyei iskolatanácsnak indokolt felterjesztésére, a közoktatásügyi miniszter rendelheti el; a felekezeti vagy egyéb nyilvános iskolák tanitói irányában pedig akár az állami tanfelügyelő, akár az illető iskola főhatóságának kezdeményezése folytán azon főhatóság és a minister által a tanfelügyelő elnöklete alajfct kiküldött vegyes bizottság felterjesztésére és az iliető főhatóságnak egyetértésével rendelheti el a minister Mindazon, akár tényleges szolgálatban ' lévő, akár nyugdíjazott tanítók, a kik bűntény miatt birói ítélettel elitéltetnek vagy súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás vagy polgári bűntény vagy fegyelmi eljárás következtében tanitói hivatalukból elmozdittatnak, vagy nyugdijuk elvesztésére Ítéltetnek, nyugdíjra, illetőleg végkielégítésre való jogositottságukat elvesztik (1868-ik XXXVIII ) Hasonlóul elvesztik a népnevelési nyugdijalapból való nyugdíjra jogosultságukat azok, kik a 2. -ban irt tanitói pályákat odahagyták, vagy felsőbb tanintézetbe avagy szakiskolákba léptek tanítókul, hol előbbi szolgálati éveik is beszámíttatnak s igy más alapból tarthatnak számot nyugdijra. A nyugdíj-alapba befizetett dijak az alap tulajdonává válnak s többé vissza nem vehetők, akár önként távozzék, akár elmozdittassék az illető tanitói állomásáról vagy pályájáról. 57

66 1875 : xxxii. t.-gz III. Özvegyek és árvák gyámolitása. aj Özvegyek gyámolitása A nyugdíjra jogosítottnak felesége, férje halála esetén évenkénti rendes özvegyi segélyt kap, ha férje legalább 10 beszámítható éven át szolgált és legalább egy éven át élt vele házasságban s férjénél legfölebb 20 évvel ifjabb. Oly özvegy, ki még egy évig sem élt férjével házasságban, csak azon esetben nyer segélypénzt, ha bebizonyítja, hogy férje összekelésükkor nem szenvedett azon betegségben, mely halálát okozta Azon özvegy, kinek férje már 10 évig szolgált, s ki férjével legalább egy évig élt együtt házasságban, az özvegyi gyámpénzt élethosszig élvezi. Ha ismét férjhez megy, özvegyi diját elveszti ugyan házassága tartamára; de ha megint özvegy marad és második férje után sem kap özvegyi nyugdijat, akkor ismét megkapja előbb húzott özvegyi gyámpénzét, vagy pedig férjhez menetelekor az őt megillető gyámpénznek két évi összegét kapja végkielégítésül. A férjhezmenő özvegyeknek nyilatkozniok kell az iránt, hogy ezen végkielégítést kivánják-e, vagy pedig ismét férjhez menetelük esetére fentartják igényüket a rendes segélypénzre. 15. S. Az özvegyi segélypénz évi összege a férj részére 40 évi szolgálata után biztosított nyugdijösszeg 40%-át képezi, mely a házastárs halála napjától számított fél év múlva tétetik folyóvá. 58

67 n.épokt. tanítók nyugdíjazásából Özvegyi segélypénzre nem leliet joga azon özvegynek: 1) a ki a 13.. értelmében nem jogositott segélypénzre ; 2) a ki az elbunyt férjjel már annak nyugdíjba helyezése után lépett azon házasságra, melyből segélypénzre igényét származtathatná, kivévén azon esetet, ha férje az egybekelés után ismét tényleges tanítói szolgálatba lépett s egy évnél tovább szolgált; 3) a ki férje halálakor maga is rendes fizetéssel ellátott tanítónői hivatalban van, vagy ily hivatala után nyugdijat élvez. Azonban, a ki kénytelen volna a tanítónői pályát elhagyni, kivévén ha a törvény értelmében vétség miatt mozdittatott el, vagy önhibáján kivül alkalmazás nélkül maradna, az akkor igénybe veheti a férje után járó özvegyi segélypénzt azon esetben, ha maga nem kaphatna azzal legalább egyenértékű nyugdijat; 4) a ki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után a segélypénzt kaphatná, ha csak az elválasztó ítélettel nem igazolja, hogy az elválás oka nem ő volt; 5) kinek házastársa a fennebbi 12.. értelmében elvesztette nyugdíjra jogositottságát A már megnyert özvegyi segélypénz is akár ideiglenesen, akár véglegesen az illetékes hatóság (11..) által megvonható az illetőtől súlyos erkölcsi kihágása vagy erkölcstelen élete miatt, sőt feltétlenül megvonandó azon esetben, ha a gyámolított bűntényért birói ítélettel sújtatott. 59

68 1875 : xxxii. t.-oz ó) Árvák fjyámoliiása A nyugdíjra jogosított óvók, nevelők s tanítók, valamint a nevelőnők és tanítónők mindazon törvényes árváinak, kik még a nyugdíjazás előtt kötött házasságból származnak, rendes évi segélypénz biztosíttatik, ha azon szülőjök, ki után a gyámpénzt nyerik, legalább 10 beszámítható évig szolgált. Tíznél kevesebb szolgálati idő után elhunyt szülők árvái pedig csak akkor nyernek segélypénzt, ha teljes segénységük kimutattatik és szülőjük legalább 5 évig szolgált. Az ekként gyámolandó árvák a szerint segélyeztetnek különböző összegekkel, a mint vagy olyanok, kiknek sem apjuk, sem anyjuk nincsen, tehát egészen szülőtlenek, vagy olyanok, kiknek egyik szülőjük él A szülőtlen árvák segélypénzének összege: 1) ha csak az egyik szülő volt tanitó (tanitónő, óvó), akkor minden árvára fejenkint 50 frt; 2) ha mind a két szülő nyugdíjra jogositott óvó vagy tanitó volt s mindkettő legalább 10 beszámitható évig szolgált, akkor mindegyik árvára 75 frt Ha az anya él és özvegyi segélypénzt huz, akkor egy gyermekre nem számíttatik külön segélypénz, hanem egy gyermeken felül mindegyik számára 25 frtot kap Ha pedig az özvegy anya maga is tanitónő volt és mint ilyennek nem özvegyi, hanem 60

69 népokt. tanítók nyugdíjazásából. tanítónői nyugdija van, akkor a saját maga számára nyert nyugdíjon felül mindegyik gyermeke számára azok apja után járó évi 20 frt segélypénzt kap. Az ily segélypénzek egész összege azonban 100 frtot nem haladhat tnl Az egyazon szülő után jogositott árváknak a 20., illetőleg 21. -ban rendelt összes segélypénz összege nem baladhatja tul az ugyanazon tanítói állomás után járaudott özvegyi segélypénz összegét Ha az özvegynő férjhez megy s ez által özvegyi segélypénzét (legalább házassága tartamára) elveszti, akkor ezen idő alatt a már kiutalványozott segélypénzt az árvák tovább is élvezik a fennebbi -ok értelmében Azon időtől fogva, melyben az anya vagy atya is elhal és igy a gyermekek egészen szülőtlen árvákká lesznek, róluk a pontja értelmében kell gondoskodni. Hasonlóul szülőtlen árvákul tekintendők a 18.. értelmében segélypénzre jogositott azon árvák, kiknek anyja házassági elválás vagy valami saját hibája miatt segélypénzét elveszti, vagy gyámpénzt nem is nyert Azon árvák, kiknek ellátása akár állami, akár egyházi közsegélylyel vagy a segélypénz összegét túlhaladó mennyiségű ösztöndíjjal, avagy valamely nevelőintézetben való felvétellel a segélypénz nélkül is fedezve s biztosítva van, ezen idő alatt nem kapnak segélypénzt. Ha azonban az ily árva még 16 éves kora, illetőleg férjhez menetele előtt elvesztené ezen gyámolitást, akkor ő is részesítendő a fennebbi -ban megállapított segélypénzben. 6i

70 1876 : xxviii. t.-cz A tanítói pályáról lelépett s általában nyugdij-jogositottságukat elvesztett szülők árvái nem tarthatnak igényt segélypénzre. Az illetékes hatóság (11..) által hasonlóul megvonható a segélypénz az illető árva súlyos erkölcsi kihágása vagy erkölcstelen élete miatt, sőt feltétlenül megvonandó az, ha az illető bűntény miatt birói ítélettel sújtatott. IV. A nyugdíj- és gyámpénztár jövedelmei A nyugdij- és gyámpénztár jövedelmeit képezik: a) a nevelők, óvók és tanítók (illetőleg nevelőnők s tanítónők), valamint az iskolafentartók egyszermindenkorra teendő befizetései; b) a nevelők, tanitók és a fentartók évenkinti befizetései; c) az alapító levelek értelmében az e czélra fordítható közalapok jövedelmei s egyéb a jelen törvényben rendelt bevételek; d) e czélra ajándékozott, vagy hagyományozott, akár adományozott tőkék jövedelmei; végre e) az állampénztárból adandó évi pótlék E g y s z e r-m indenkorra köteles a nyugdíj-, özvegy-, árva-gyámpénztárba fizetni: 1) az, ki tanítói (óvói) állomásra első izben alkalmaztatok, az ezen alkalmazásban részére biztosított teljes nyugdijösszeg 5 / 0 -át: 2) az, ki szolgálata közben oly állomásra lép elő, mely számára magasabb nyugdijösszeget biz- 62

71 népokt. tanítók nyugdíj ázásából. tosit, az előbbi és ujabb legnagyobb nyugdijösszeg között lévő különbözötnek 50 / 0 -át; 3) az országos tanitói nyugdíj-pénztár terhére nyugdijaaott minden oly óvó és tanitó, illetőleg óvónő és tanítónő, kinek gyámpénzre jogosított felesége vagy gyermeke van, nyugdíjaztatásakor a nyert nyugdíjnak 2 / 0 -át; 4) minden iskola-fentartó akár egyházi, akár polgári község, akár más testület vagy magános 10 frtot akkor, midőn az általa fenntartott iskolának egy tanítója vagy nyugdíj aztatik vagy szolgálat közben meghal s gyámolitandó özvegyet vagy árvát hagy maga után Egész szolgálata tartama alatt évenkint köteles fizetni: 1) minden óvó, segédtanító s elemi rendes tanitó (illetőleg tanítónő), a számára 40 évi szolgálat után biztosított nyugdijösszeg 2 / 0 -át vagyis 6 frtot; 2) minden felső nép- és polgári iskolai rendes tanitó s általában mindenki, kinek nyugdija 40 év alatt 400 frtig emelkedketik, ezen összeg 3 / 0 -át vagyis 12 frtot; 3) mindenki, ki nyilvános óvodai vagy népoktatási nyilvános tanintézetet közvetlenül (habár államsegélylyel) tart fenn, legyen az akár polgári, akár egyházi község, akár társulat, akár más testület vagj egyén, az általa fentartott intézetben alkalmazott mindegyik ugy segéd, mint ideiglenes vagy rendes tanítóért külön-külön 12 frtot még akkor is, ha az állomás esetleg nincs betöltve A 28. és 29. -ban rendelt befizetések a községi adóval együtt szedetnek, de illetőleg a tanítók fizetéséből vonatnak le s az illető egyházi 63

72 1875 : xxxit. t.-c'z vagy egyéb pénztárból fizettetnek a községi adópénztárba Az országos közös nyugdij- és gyámpénztárhoz a fennebbi 28. és 29. -ban rendelt hozzájárulás alól saját kívánatára felmentetnek azon óvóda vagy iskola fenntartói (valamint az általuk fenntartott intézetben alkalmazott tanitók is), kik kimutatják s illetőleg kötelezik magukat: a) hogy tanítóiknak legalább is annyi s oly mérvű nyugdijat és gyámpénzt biztosítottak, mint a minőt azok jelen törvény 9., 15. és 19. -ai értelmében nyernének; b) hogy tanitóik a nyerendő nyugdij s gyámpénz arányában nincsenek nagyobb mérvű befizetéssel terhelve, mint mennyit a jelen törvény róna rájuk; végre c) hogy az ő intézetükbe más nyilvános intézetből átlépő s jelen törvény értelmében az országos nyugdij-pénztárból nyugdíjra s gyámpénzre jogositott tanítóknak mindazon szolgálati éveit beszámítják, melyek a jelen tövény értelmében is beszámíttatnának. "Viszont az országos nyugdij-pénztárhoz járulástól ekkép felmentett intézetekbői más nyilvános intézetbe távozó tanítóknak az országos nyugdijpénztárból ellátásukhoz a befizetéstől felmentett intézetben töltött szolgálati idejük is beszámittatik a jelen törvény értelmében. Az ily mentesített intézetekből átlépő tanitók a fennebbi 28. -ban irt egyszer mindenkorrai dijat, ha még sohasem rovták le, tartoznak az országos nyugdíjalap javára lefizetni. Azon iskolai főhatóságok, kik intézeteiket az országos nyugdij-pénztárhoz járulás alól ezen. 64

73 népokt. tanítók nyugdíj ázásából. értelmében mentesíteni kívánják, ez iránt a jelen törvény szentesítésétől számított négy bónap alatt kötelesek a közoktatásügyi ministerbez nyújtandó írásban nyilatkozni A bol a jelen törvény hatálybaléptekor a tanítói' állomással kedvezőbb nyugdíjazás és özvegy- s árva-gyámolitás van összekapcsolva, mint. a minő ezen törvényben állapittatik meg; ott az ezentúl sem csökkenthető. Azonban az illető iskolafentartóknak szabadságukban áll ezt vagy egészen saját erejükből fizetni a fennebbi értelmében, vagy pedig akként, hogy az országos nyugdij-intézethez járulnak s az abból járó összeget kiegészítik az általuk biztosított mennyiségre Az országos tanítói nyugdíj-alap kiadásaira fordítandó azon összeg is, mely az évi XXXYIII. törvényczikk ának rendeletéből a községi tanítók fizetésének 2%-a erejéig eddig befizettetett A jelen törvény szentesítésétől fogva a községeknek ez iskolai építkezésre és telekszerzésre engedélyezendő államsegélynek 3 / 0 -át kötelesek az illető községek a. segély végleges kifizetésétől számított 15 évig fizetni az országos tanítói nyugdij-pénztárba A jelen törvényben nyugdíjra jogosított tanítók vagy utódaik gyámolitására teendő s országos kezelés alá eső adományok s hagyományok, ha czéljük az adományozó vagy hagyományozó által tüzetesebben meg nem határoztatik, az országos nyugdij-alaphoz csatolandók Az államköltségben a vallás és közoktatásügyi ministerium tárczájára»népnevelési szük- Közoktatáei törv. és rend. 5

74 1875 : XXXII. T.-CZ ségletek«czimén évenkint megállapított összegből az országos néptanítói nyugdij-pánztárba pótlékul fizettetik 1875., és évekre évenkint ötvenezer forint, 1878-tól bezárólag 1880-ig évenkint 100,000, azontúl évenkint 150 ezer forint, mely mindig az év elején fizetendő a nyugdíjpénztárba A fennebbi. értelmében befolyó jövedelmekből egy országos tanítói nyugdíj-és gyám - alap alkotandó. V.. Vegyes intézkedések, 38., A törvényes kelléknek megfelelő nem állami nyilvános tanitóképezdék, valamint a kormány által elismert óvodai nyilvános képezdék okleveles tanárai s tanítói (tanítónői) számára is lehet az országos néptanítói nyugdíjintézetnél a jelen törvény értelmében járó nyugdíjas s özvegyárva-gyámpénzt biztosítani a következő módon: a) 40 szolgálati év utánra 300 vagy 400 frtig évi nyugdíj biztosítható; b) az évek az első befizetéstől számittatnak; ' c) érette fizetendő: belépti dijul 25 / 0 -a, évi dijul 8 / 0 -a a számára biztosított legnagyobb nyugdíj összegnek; d) ha az illető a befizetést egy év alatt elmulasztja, a biztosítás megszűntnek tekintendő s az addig befizetett összeg az alap tulajdona marad A nyugdíjra jogosított rendes tanítók, nevelők, óvók, (tanítónők) úgyszintén a 38.. emiitett képezdei tanárok számára akár maguk az illető iskola-fentartók által a 9., 15. és

75 népokt. tanítók nyugdíj ázásából. megállapított nyugdíjnál s özvegyi segélynél nagyobb, t. i. a 9. és 39.. meghatározott nyugdíjösszegeken kívül még (40 év utánra) 400 frtig fokozható nyugdíj s annak megfelelő özvegyi segély biztosítható a következő módon: 1. Az ekként biztosított többlet csak kerekszámban 100, 200, 300 vagy 400 forintnyi nyugdijösszeg s ennek 40 / o -át tevő özvegyi segélypénz lehet.. 2. Az illetők a 28. és 29. -ban rendelt befizetéseken felül kötelesek fizetni a biztosított többletnek egyszer mindenkorra 25 / 0 -át s évenkint 10 / 0 -kát. A ki a befizetést egy éven át elmulasztja, az mind a biztosított többletre, mind a befizetett öszszégre való minden igényét elvesztette. 3. A többietet biztosító nem lehet 55 évesnél idősebb. Ajelen -ban engedett ezen felülfizetes kezdetétől számított 10 évig az illetőnek nyugdija a 9 értelmében fizettetik ki, a 11-dik évtől kezdve a biztosított többlet 40 /o-kát kapja, mely évenkint 2 / 0 -kal növekedik, mignem a felülfizetés kezdetétől számított 40 év múlva az egész biztosított többletet kapja.,..,, ^, 40.. A nem állami és nem községi intezetek tanítóinak nyugdíjazásánál a tettleg nyugdijbalépés szükségességét és jogosultságát a megyei fanfelügyelő elnöklete alatt egy vegyes bizottság dönti el. melynek tagjait felerészben az illető intézet főhatósága, felerészben a közoktatásügyi minister nevezi ki. Az orvost a minister nevezi ki A jelen törvény határozatai a-következő fokozatos rendben bajtatnak végre: 67 5*

76 1875 : xxxii. t.-cz A jelen törvény 2. -a értelmében nyugdíj ra jogositott és ezen törvény hatálybaléptekor már alkalmazásban lévő tanitók közül csak azok kötelesek az országos néptanitói nyugdíj-intézetbe belépni, kik életük 55-dik évét még be nem töltötték vagy a 32.. értelmében föl nem vétettek. 2. Ezen már alkalmazásban levő bárminemű nevelők s tanítóknak (tanítónőknek) 40 beszámított szolgálati év után nyerendő évi nyugdija 250 írtban tiz beszámított szolgálati év után nyerendő nyugdij-összege 250 frt 40 százalékában, azaz 100 írtban, (mely a 2-dik évtől évenkint 2 százalékkal növekedik), özvegyeik segélypénze 84 írtban, árváik segélypénze a ok érteiméhen állapittatik meg. A 8.. érteiméhen beszámítható szolgálati idejük pedig 1870-dik évtől kezdve számíttatik, de ugy, hogy egyfelől a 100 frtnyi nyugdijösszeg bárkire nézve is csak 1885-től növekedhetik 2 / 0 -kal, s másfelől az január 1-seje után elhunytnak özvegyei s árvái már 1876-dik évtől kezdve részesülnek a segélypénzben, ha az elhunyt legalább 10 a nyolczadik. értelmében beszámítható évig szolgált. 3. Az 1. és 2. pontban nevezett mindazon óvók és tanitók (tanítónők) kötelesek jan, l-jétől számítva befizetni az 5% belépti dijat s a 2, illetőleg 3 / 0 -nyi évdijat. 4. Azon tanítóknak, kik kimutatják, hogy 1875-ben betöltötték, illetőleg betöltik 55-dík életévüket, a közoktatásügyi minister által kitűzendő' határidőig nyilatkozniok kell az iránt, hogy részesülni akarnak-e az országos néptanitói nyugdijalaphói vagy nem? 68

77 népokt. tanítók nyugdíj ázásából. Kik a kitűzött időig nem jelentik be. hogy részesülni kivannak, azok mindennemű befizetések alól fölmentetnek, de viszont az országos nyugdíjpénztárból semminemű végkielégítést, nyugdijat vagy özvegy-árva-gyámpénzt nem nyerhetnek. A leik pedig kijelentik, hogy kivannak részesülni, azok kötelesek 1875-től fizetni a számukra biztosított nyugdij-összegnek belépti dijul egyszer mindenkorra 20 / 0 -kát és évenkint 8 / 0 -kát. Az ily tanítók nyugdijának évi összege (növekedés nélkül) 100 írtban állapíttatok meg, özvegyei egyszer mindenkorra 100 frtot, árvái a rendes segélypénzt kapják. A szolgálati idő szintén ezen. 2. pontja értelmében számíttatik Minden iskola fentartó (kivévén a 31. -ban fölmentetteket), köteles az iskolájában lévő mindegyik tanítói állomásért a meghatározott 12 frtot január l-jétől megfizetni, még azon esetben is, ha az illető tanitó ezen. 4. pontja értelmében nem tagja a nyugdij-intézetnek Ujabb özvegy-, árva-gyámolitások és szolgálatra képtelenné létei miatt sürgőssé vált ujabb nyugdíjazások évközben is eszközölhetők. A 65 éves életkor folytán igényelt s általában sürgős intézkedést nem szükséglő ujabb nyugdíjazások mindig az iskola-év zártával foganatositandók A jelen törvény batálybalépteig nyugdíjazottaknak illetőségeit továbbra is az eddigi módon az tartozik fizetni, ki addig fizette. Azon tanítóknak, kik a jelen törvény 41. -ának 1. és 4. pontja értelmében az országos nyugdíjintézetbe nem lépnek be, egész nyugdij-illetőségét, azon tanítóknak pedig, kiknek szolgálati idejük a és 4. pontja értelmében az országos 69

78 1875 : xxxii. t.-cz nyugdij-intézetnél csak évtől számíthatók be, az év előtti szolgálatukért igényelhetett nyugdijelletőségét azok tartoznak fizetni, kik az eddig fennállott kormányrendeletek, gyakorlat vagy valamely akár egyházi, akár községi szabályzat avagy magán-szerződés értelmében különben is kötelesek lettek volna nyugdíjazásukról gondoskodni. Ezen ügyekre nézve a jelen törvény határozatai értelmében és az eddig fennállott rendeletek figyelembevételével a közoktatásügyi minister fog rendeletileg intézkedni A volt határőrvidékhez tartozott községek tanítóinak nyugdíjazását illetőleg ezentulra. js fentartatnak a tanítói osztály jogviszonyainak szabályozásáról junius 8-án kiadott és az XXVII. törvényczikk 2. -ban is érvényben hagyott legfelsőbb rendeletnek a nyugdíjazásra, özvegyek és árvák ellátására vonatkozó határozatai és a közoktatásügyi minister felhatalmaztatik, hogy.az idézett rendelet intézkedéseit lehetőleg összhangzatba hozza a jelen törvény határozataival, akként, hogy a volt határőrvidéki iskolák tanítóinak számukra biztosított igényei ne csorbittassanak A közoktatásügyi minister e nyugdíjügyben évenkint kimutatást terjeszt a törvényhozáselé, melyben mind a legutóbbi év mérlege, mind a nyugdíj-pénztár állapota, mind a nyugdíjazottaknak és gyámolítottaknak létszáma, névsora, nyugdijideje előadatik. E kimutatás egy-egy példánya megküldetik mindazon intézetek főhatóságainak, melyek az országos nyugdij-pénztárboz járulnak. 70

79 a ma g ya h n yel v ta nitásár ól E törvény szentesítésével az évi XXXVIII. törvényczikk 145., a és a nyugdíjra vonatkozó minden eddigi kormányrendeletek, a mennyiben ezen törvényben fenn nem tartattak, hatályon kivül helyeztetnek E törvény végrehajtásával a vallásés közoktatásügyi minister és a pénzügyi minister bízatnak meg. X^T ÉVI XVIII. TÖRVÉNY a magyar nyelv tanításáról, a népoktatási tanintézetekben. (Szentesítést nyert évi május hó 22-én.) Szükséges levén, hogy a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének elsajátítására,- minden állampolgárnak kellő mód nyújtassák, e végből a következő intézkedések állapittatnak meg: 1.. Minden, akár felekezeti, akár másnemű oly tanítóképző-intézetben, a melyben a ^ tanítás nyelve nem a magyar, a magyar nyelv, mint már az 1868: XXXVIII. t.-cz. rendelete szerint is ez intézetekben köteles tantárgy, oly óraszámmal tanítandó, hogy azt az egész tanfolyam alatt minden tanítójelölt, beszédben és írásban elsajátíthassa. 2.. A jelen törvény hatályba léptét követő 3 évi tanitó-képző intézeti tanfolyam eltelte után, vagyis évi junius 30-tól kezdve tanítói oklevelet senki sem nyerhet, és a képezdei tanfolyamot akár magán uton, akár tanintézetben 1882-re vagy azután végzett egyének közül tanítóul vagy segédtanítóul senki sem alkalmazható, a ki a magyar 71

80 1870 : xviii. t.-cz nyelvet beszédben és Írásban annyira el nem sajátította, hogy azt a népiskolákban taníthassa. 3.. A már hivatalban levő, vagy tanítói pályára lépő azon egyének, kik a képezdei tanfolyamot az 1872-től 1881-ik év végéig terjedő időközben végezték el illetőleg végzendik el avagy ezen idő alatt léptek, vagy lépnek a tanítói hivatalba, kötelesek a magyar nyelvet ha azt nem birják a jelen törvény hatályba léptétől számított 4 év alatt annyira elsajátítani, hogy azt a népiskolában tanítani képesek legyenek. E képesség egy, a minister által rendeleti uton szabályozandó vizsga-letétellel igazolandó. Oly községekben, hol a magyar és nem-magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb nyilvános népiskolákban az 1883-ik évtől fogva ugy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók, kik a magyar nyelvet tanítani képesek; azonban 1883-ik évig is a tanítói állomások betöltésénél, a magyar nyelvet tudóknak elsőbbség adandó; valamint a községi elemi népiskolákra nézve, az 1868: XXXVIH. t.-czikk 58. -ában és az évi 28. t.-cz ának 2. és 3. kikezdésében foglalt rendelkezések szigorúan végrehajtandók. 4.. A magyar nyelv az összes bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé ezennel felvétetik. Azonban mindaddig, mig a magyar nyelv tanítására alkalmas, kellő számú tanitó fog rendelkezésre állani, ezen törvény fennebbi rendelete csak fokozatosan, következőleg léptethető életbe: minden oly elemi népiskolában, melynek tannyelve nem a magyar, de oly tanitó van alkalmazva, 72

81 a magyar nyelv tanításáról. ki annak tanítására képes, a magyar nyelv, mint köteles tantárgy, már a jelen törvény hatályba léptét követő tanévben; azon elemi népiskolákban pedig, a melynél ily tanitó alkalmazva nincs, mihelyt a 2-ik és 3-ik -ok értelmében, a magyar nyelv tanítására képes tanitó alkalmazva leend. azonnal tanítandó. A magyar nyelv ezen köteles tanítását az öszszes községi népiskolákban a vallás- és közoktatási minister külön rendeletben szabályozza. E szabályrendeletet, az óraszámra nézve, népiskolai tantervök megállapításánál, az összes felekezeti és egyéb iskolai hatóságok is kötelesek szem előtt tartani. 5.. A jelen törvény intézkedései kiterjesztetnek az 1868: XXXVIII. t.-cz ai értelmében fennálló és felállítandó nem-magyar tannyelvű tanintézetekre is. 6.. Az előbbi szakaszokban foglalt határozatok és átmeneti intézkedések foganatosítását, a vallás- és közoktatási minister, a tanfelügyelők, s a népiskolai hatóságokról szóló 1876: XXVIII. törvényczikkben (3..) nevezett egyéb közegei által ellenőrzi. E czélból: 1. Azon tanitó-képző intézeteknél, melyekben a tannyelv nem a magyar, a tanfelügyelőnek, a tanitás alkalmával időközönként tett látogatásain felül, ugy az évi, mint a képesítő vizsgálatok, a tanfelügyelőnek vagy a közoktatásügyi minister által kinevezett helyettesének jelenlétében és részvételével tartatnak meg, és a képesítő oklevelek évi junius 30-tól fogva, általa is aláírva, csak azon esetben adathatók ki, ha a vizsgálattevő a 73

82 1879 : i. t.-cz magyar nyelvet a jelen törvény értelmében kellően birja. - A tanfelügyelőnek ellenzése ellen azonban a, jelölt a vizsgálat napjától számítva legfeljebb 30 nap alatt, a vallás- és közoktatási ministerbez felfolyamodbatik, a ki az esetben egy maga által kinevezendő három tagu bizottság által újra megvizsgáltatja őt, s ha ez a folyamodót a magyar nyelvben a 2. -ban megszabott mértékben képesnek találja, az oklevél neki azonnal kiadandó. A bizottság határozata az oklevélre rávezetendő. 2. A közoktatásügyi minister felügyel arra, hogy az évi XXVIII. t.-cz pontja értelmében bemutatott tantervekbe, a magyar nyelv a jelen törvénynek megfelelőleg, kellő kiterjedésben legyen fölvéve és ugyanezen törvény 5. -a 3. b) pontja szerint a tanításra felügyeltet. 3. A jelen törvény rendeleteinek meg nem tartása esetében, az'1868: XXXVIII. t.-cz a, illetőleg az 1876 : XXVIII. t.-cz. 7. -a alkalmazandó. És végül: 4. Az 1868: XXXVIII. t.-cz a intézkedései azon esetben is alkalma zandók, ha a jelen törvény előző szakaszában megemlitett intézetek, ezen törvény rendeleteinek eleget nem tettek. 7.. Mindenütt, hol e törvényben tanitó-képezdék, tanítók, tanitój elöltek, segéd- vagy helyettes tanítókról van szó, a tanitónő-képezdék, tanítónők, tanitónő-jelöltek, segéd- vagy helyettes tanítónők is értendők. 8.. A jelen törvény végrehajtásával avallásés közoktatásügyi minister bizatik meg.

83 a köztisztviselők minősítéséről. V ÉVI. I. TÖBVÉNYOZIKK a köztisztviselők minősítéséről. *) (Szentesítést nyert évi deczcmber liú 31-én.) 1.. Állami vagy köztörvényhatósági tisztségre csak az nevezhető ki, illetőleg csak az választható meg, s a kinevezés csak arra nézve -tekinthető véglegesnek, a választás pedig érvény esnek, ki: a) magyar állampolgár (1879: L. törvényczikk); b) gondnokság, csőd alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve vagy általában. szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágyból eretedő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló Ítélet hatálya alatt nem áll, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik; c) kimutatja, hogy azon képzettséggel bir, melyet a jelen törvény a szolgálat azon nemére nézve, melyre kineveztetni vagy megválasztatni kiván, megállapít. *) E tövényczikk áll 36 -ból; e gyűjteménybe azonban a gyűjtemény czéljának és természetének megfelelőleg, csak az 1, 2, 8, 34, 36. -okat vettem föl. Jegyzet. Az 1879 : 50. ide vonatkozó intézkedései t.-cz, a magyar állampolgárság megszerzéséről és, el- a következők: 2.. Az állampolgárság vesztéséről szól. E törvény- megszerzéséről. nek, mely szerint magyar állampolgár az, ki az állampolgárságot a törvényben előirt módon megszerezte, 75 A magyar állampolgárság csak a következő módon szereztetik meg :

84 18s3 : i. t.-gz leszármazás, 2. törvényesités. 3. házasság, 4. honosítás által. 3.. Leszármazás. Leszármazás által megszerzik a magyar állampolgárságot a magyar állampolgár törvényes gyermekei és magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei, mindkét esetben akkor is, ha a születés helye a külföldön van. 4.. Törvényesités. Törvényesités által az állampolgárságot megszerzik a magyar állampolgárnak külföldi nőtől született törvénytelen gyermekei. 5.. Házasság. Házasság által megszerzi a magyar állampolgárságot azon külföldi nő, a ki magyar állampolgárhoz megy férjhez Honosítás. Honosítás által megszerzi a magyar állampolgárságot azon külföldi, a ki a 11. -ban megnevezett hatóságok egyikétől honosítási okiratot, vagy a 17.. értelmében ő Felségétől honosítási oklevelet nyer s a magyar állampolgári esküt vagy fogadalmat leteszi. 7.. A honosított férfi által szerzett magyar állampolgárság kiterjed nejére és atyai hatalom alatt levő kiskorú gyermekeire. 8.. A magyar állampolgárságnak honosítás által megszerzéséről honosítási okiratot csak oly külföldi nyerhet, a ki: 1. rendekezési képességgel bir, vagy ha ennek hiányát törvényes képviselőjének beleegyezése pótolja; 2. valamely belföldi község. kötelékéhe fel van véve, illetőleg felvétele a község által kilátásba helyeztetik; 3. a belföldön öt év óta megszakítás nélkül lakik ; 4. kifogástalan magaviseletű ; 5. bir annyi vagyonnal, vagy olyan keresetforrással, melyhői lakása helyének körülményeihez képest magát és családját eltarthatja ; 6. az adózók lajstromába öt év óta he van vezetve. Oly külföldi honosításánál, kit magyar állampolgár törvényeink szerint örökbe fogadott, ezen. 3., 5. és 6. pontjainak feltételei elengedhetők, ha az örökbefogadó az 5. és 6. pontban foglalt feltételeknek megfelelt. 9.. A magyar állampolgárság megszerzése végett a kellőleg felszerelt folyamodvány azon törvényhatóság első tisztviselőjéhez (alispán, polgármester), illetőleg a határvidéken azon járási

85 a köztisztviselők minősítéséről. hivatal vagy városi -tanácshoz nyújtandó he, a melynek területén, illetőleg kerületéhen folyamodó lakik A 9. -han megjelölt hatóság a folyamodványt és mellékleteit megvizsgálja, esetleg folyamodót a hiányzó szükséges okiratok pótlására utasitja s azon esetben, ha az okiratok alakja vagy tartalma ellen aggály merül fel, az illető hatóságoktól fölvilágosítást kér, s az iratokat indokolt véleménye kíséretében abeiügyminiszterhez, illetőleg a horvát-szlavon-dalmát bánhoz, vagy a határvidéki országos hatósághoz felterjeszti A 8., 9. és 10.. érteiméhen eszközlendő honosítás tárgyában, azokra nézve, a kik Magyarország és Fiume területén laknak : a belügyminiszter, azokra nézve, a kik Horvát-Szlavonországok területén laknak : a horvát-szlavon-dalmát bán, illetőleg a határvidéki országos hatóság határoz, s azon esetben, ha a kérelemnek helyt ad: az illető részére honosított okiratot állit ki, minden egyes eset azonban a kellő nyilvántartás végett a miniszterelnök tudomására hozandó A honosítási okiratban világosan kiteendő, hogy a honosított a magyar 77 állampolgárok közé felvétetik, s a 7.. esetében nejének és azon gyermekeinek nevei is feltüntetendők, a kikre a honosítás kiterjed A honosítási okirat a felterjesztést tevő hatósághoz leküldetvén, ez a határozatról a 9. -ban megnevezett illetékes hatóságot értesiti, mely a folyamodót az eskü (fogadalom) letétele napjának meghatározása mellett tudósitja. Az eskü a törvényhatóságelső tisztviselője, a határvidéken pedig a járási főnök, illetőleg a polgármester vagy helyetteseik előtt teendő le Az állampolgári eskü (fogadalom) szövege a. következő : Én N. N. esküszöm az élő Istenre (fogadom),' hogy Ő- császáriés királyifélségéhez, Magyarország apostoli királyához és a magyar korona országai alkotmányához hű leszek s Ígérem,, hogy magyar állampolgári kötelességeimet hiven teljesíteni fogom Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyv veendő fel, a melyet az esküt (fogadalmat) tevő aláir. Az. eskü (fogadalom) letételének napja, annak aláírásával ellátva, a ki előtt az letétetett, a honosítási okiratra feljegyzendő s ezen.

86 1883: i. t.-cz okirat a lionositottnak átadandó. A honositott ezen naptól kezdve magyar állampolgár ; a törvényhozás tagja azonban, kivéve a 17.. esetét, csak a honosítás után tiz év ínulva lehet Ha az, a kinek részére a honositási okirat kiállíttatott, s a ki az eskü (fogadalom) letételére megidéztetett, az idézés kézbesítésétől számítandó egy év alatt az eskü (fogadalom) letétele végett nem jelentkezik és azt le nem teszi, a honositási okirat hatályát veszti, s azon hatóságnak, a mely azt kiállította, az idézés kézbesítéséről szóló bizonyitványnyal együtt felterjesztendő. Í7.. A ministerium javaslatba'hozhatja Ő Felségénél azon külföldiek lionositását, kik a magyar korona országai irányában rendkívüli és kitűnő érdemeket szereztek és vagy a belföldön laknak, vagy kijelentik, hogy itt letelepedni fognak, habár a és 6. pontjaiban felsorolt kellékekkel nem birnak is. Ha az ekképen honosított valamely belföldi község kötelékébe való felvételért még nem folyamodott: községi illetősége egyelőre Budapesten lesz. A királyi oklevéllel honositottakra is alkalmazandók a fentebbi 12., 13., 14., 15. és 16.. határozatai A honositott külföldi, a honosítás által magyar nemességet nem nyer. lí).. Mindaddig, mig idegen honosságuk be лет bizonyittatik, magyar állampolgáraiknak tekintendők: 1. a kik a magyar korona országai területén születtek ; 2. a kik ezen területen mint leleuczek találtattak és neveltetnek vagy felneveltettek. Elméleti képzettség. 2.. A megelőző. c) pontjában jelzett képzettség, a mennyiben egyes szolgálati ágakranézve külön törvények nem intézkednek, a különböző szolgálati szakok szerint a következő : 8.. Tanügyi szak. A tanárok, tanitók és tanítónők minősítését külön törvények és szabályzatok állapitják meg. 78

87 a köztisztviselők minősítéséről. A tanügyi közigazgatás közegei, jelesen a tankerületi főigazgatóságok s népiskolai tanfelügyelőségek személyzetére nézve a szakképzettség akkép állapittatik meg, hogy: a) tankerületi főigazgatóktól egyetemi vagy középiskolai tanári képesítés, vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése; b) népiskolai tanfelügyelők és segéd-tanfelügyelőktől középiskolai vagy tanitó-lcépezrlei tanári, polgári- vagy népiskolai tanítói képesités vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése; végre c) a tollnokoktól a nyolcz osztályú középiskola végzése s érettségi bizonyítvány, vagy népiskolai tanitói oklevél kívántatik. Átmeneti intézkedés Azokra, kik a jelen törvény hatályba léptekor akár kinevezés, akár választás jitján nyert hivatalban tényleg szolgálatban vannak, vagy ha tényleg nem szolgálnak, azt kimutatják, hogy évi julius 1-je után szolgálatban voltak, mennyiben ugyanazon szakban kivannak alkalmaztatni, a jelen törvény nem alkalmazható, s reájok nézve az eddig fennálló törvények és gyakorlat irányadók. Az ilyenek az illető szakban az eddigi mód és gyakorlat szerint elő is léptethetők. Végrehajtási intézkedés A jelen törvénynek végrehajtásával a ministerium bizatik meg. 79

88 1s81 : lx. t.-cz T7-X ÉYI LX. TÖRYÉNYCZIKK a végrehajtási eljárásról. *) (Szentesítést nyert évi junius hó l-jén.) 54.. AUadalmi, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, egyház-községi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanitók és tanítónők, a véderőhöz, tartozó személyek, közhasználatra szolgáló gőzmozdonyu vasutak hivatalnokai, a nemzeti színháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magánszereplők, végül a börtönőrök, az állami hivatalszolgák és a. gőzmozdonyu vasutak szolgái rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének személyes (működési) és kor-pót-dijainak legfelebb egyharmada, és ez csak ugy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 800frt, a foglaláson tul is érintetlenül fennmaradjon. A fennebb elősorolt személyek lakpénzeik csak lakbér fejében, a szolgálat után járó más illetmények pedig épen nem foglalhatók le. 1. Jegyzet. A törvény ezen és következő -aiban foglalt intézkedése folytán változást szenvednek az 1876 : 31. t.-ez. intézkedései, melyek a következők: 1.. Állami, törvényhatósági s községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti *) E törvényczikk 260 -ból áll, e gj'üjteménybe azonban, a gyűjtemény czéljának és természetének megfelelőleg; csak az 54, 55 -kat vettem föl. 80

89 VÉGREHAJTÁS nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanítók és tanitónők, a véderöhöz tartozó személyek, hivatalszolgák, börtönőrök, közhasználatra szolgáló göz- -mozdonyu vasutak hivatalnokai és szolgái, végül a nemzeti színháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magán-szereplők rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének, személyes (működési) és korpótdijainak legfelebb egy harmada, és ez is csak akkor vehető végrehajtás alá, ha a fizetés, illetőleg várakozási illeték a személyes és korpótdijjal együtt évi 600frtot. meghalad, és ha a végrehajtást szenvedett részére évi 600 frt a foglalás után is érintetlenül megmarad. A fönebb elősorolt személyekneklakpénzeik csak lakbér fejében, a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen nem foglalhatók le. 2.. Az 1. -ban emiitett személyeknek vagy ezek özvegyeinek nyugdijai vagy kegydijai,úgyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdijak, valamint a lelkészek aggastyáni fizetései szintén csak egy harmad részben foglalhatók le; de csak azon esetben, ha a nyu- KozoktatáBügyi tsrv. és rend. INGÓSÁGUKRA. díj vagy kegydij a személyes pótdíjjal együtt, vagy az aggastyáni fizetés 350 frtot meghalad, s a marasztaltnak évi 350 forintja a foglalás után is szabad rendelkezésére marad. Ha az 1. -ban elősorolt - személyek nyugdíj helyett végkielégítést vagy kegydijt katonai rangjuk elvesztésével kapnak, ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. 3.. A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültek pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, az elhunyt katonai személy családjának halálozási évnegyed czimón kiutalt illetményre vagy végkielégítési összegre, a jelen és az 1. -ban emiitett személyek özvegyének vagy gyermekeinek, félje, illetőleg atyj uk szolgálataiért adományozott illetményekre végrehajtást vezetni nem lehet. 4.. A katonai házassági biztosíték kamatainak szintén csak egy harmada és csak ugy foglalható le. hogy a kamatokból egy évre legalább 350 forint a végrehajtás alól ment maradjon, azonban a végrehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt mindkét házastárs kö- 6

90 1ss1: lx. t.-gz zösen, vagy a házassági kötelék megszűnte után a férjet túlélő özvegy vállalt magára. 5.. Az 1. és 2.. rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, gyermekeit vagy szüleit illető tartás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltalak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményei (1..), tényleges szolgálaton kivül pedig annak egész nyugdija és személyes pótdija korlátlanul lefoglalhatók. A katonai házassági biztositék kamatai az adós feleségének vagy gyermekeinek tartása miatt szintén korlátlanul teljes összegeikben végrehajtás alá vonhatók. Az adós szüleinek tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztositók kamatait illetőleg csak a 350 frtot meghaladó részre van helye. 6.. Az első -ban érintett személyeknek napi-dijai és napi-bérei, valamint oly illetményei és járandóságai, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán,vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazások következtében a fennálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények vagy járandóságok nem a közpénztár által fizetendők is, a végrehajtás tárgyát nem képezhetik. 7.. Ezen törvény által az 1868 : LIY. t,-czikk a hatályon kivül helyeztetik. 8.. Jelen törvény a kihirdetés napján lép hatályba. Azon végrehajtásokra, melyeknél a foglalás a hatályba lépés előtt már foganatosíttatott, nem alkamazandó. 9.. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. 2. Jegyzet. Az ausztriai hivatalnokok fizetésére elrendelendő végrehajtás körüli eljárásra vonatkozólag az igazságügyminister 1875 évi jul. 11-én sz. a. rendeletet bocsátott ki, mely szerint:... mivel a polgári végrehajtások Ausztriában épen' ugy,mint Magyarországban, a megkeresett bíróság hazai törvényei szerint foganatosíttatnak: a hazai bíróságoknak, ha a cs.kir. bíróságokat valamely polgári végrehajtás foganatosítására hívják fel, az osztrák törvényekhez kell alkalmazkodniok.»egyszersmind közlöm az e. f. kir. birósággal kellő tudomás végett, azon ausztriai törvényeket,-a melyek a hivatalnokok fizetéseire vezetendő végrehajtásoknál az eljárást szabályozzák. Az évi május hó 82

91 végrehajtás ing óságokra. 9-én kelt cs. kir. ig. min. rend. 1. -a szerint ugyanis:»minden birói végzés, melyiyel letiltás vagy végrehajtás rendeltetik el valamely követelésre, a mely a felet az államkincstárból vagy valamely közigazgatás alatt álló alapból illetheti, vagy a melylyel az ily letiltás vagy végrehajtás megszüntettetik : a biróság által hivatalból ugy a pénztárral, melyből a felperes állítása szerint ellenfele a fizetést követelnijogositva van, valamint azon hatósággal is közlendő, melynek ezen pénztár közvetlenül van alárendelve.a pénztárnak, melynek részére a kézbesités eszközlendő, helyes megjelölése a folyamodó hitelezőnek kötelessége, a ki a megjelölést saját veszélyére teszi.«ennélfogva az ily követelésekre a m. kir. bíróságok által elrendelt'végrehajtások az ausztriai cs. kir. bíróságok által csak akkor foganatosíthatók, ha ezek azon helyzetbe tétetnek, hogy ugy a fizetés teljesítésére hivatott pénztárt, valamint a pénztár felettes hatóságát értesíthessék. De azon esetben is, ha a magy. kir. bíróságok által oly követelésre elrendelt végrehajtásokról van szó, mely követelések nem az államkincstárból, vagy egy közigazgatás alatti alapból, hanem az osztrák törvényeknek alávetett területen levő más pénztárból fizetendők, szintúgy, mint a fenebbi esetben szükséges, hogy a végrehajtást elrendelő m. kir. biróság, a végrehajtás foganatosítására hivatott cs. kir. biróságot, a hozzá intézendő megkeresvény ben, különösen arra is szólítsa fel, hogy a végrehajtásról a felperes által kijelölt pénztárt értesítse, illetőleg, hogy a végrehajtást elrendelő végzést ezen pénztárnak kézbesíttesse. A tennehh kimondott elv alkalmazandó azon megfordított esetben is, a midőn a m. kir. bíróságok kerestetnek meg az osztrák csász. kir. bíróságok által, hivatalnoki vagy egyéb követelésekre elrendelt végrehajtások foganatosítása végett és ez esetben az eljárás a magyar törvények ós törvénykezési szabályok értelmében teljesitendők. 55. Áz 54. -ban emiitett személyeknek,- yagy ezek özvegyeinek nyugdija, vagy kegydijai, úgyszintén a Uyugalmaztatás folytán járó szemé-, lyes pótdijak, valamint a lelkészek aggastyáni fize- 83 6*

92 1s68: xi. t.-cz tései, szintén csak egyharmadrészben foglalhatók le, de csak ugy, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 500 frt a foglalás után is szabad rendelkezésre fennmaradjon. Ha az 54. -ban elősorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést, vagy a véderőhöz tartozó személyek, katonai rangjuk elvesztésével kégydijt kapnak: ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. xrix ÉVI XL. TÖRVÉNYCZIKK avéderöröl. *) (Szentesítést nyert 3868-dik évi deczember hó 5-kén.) 1.. Általános és személyes védkötelezettség. A védelmi kötelezettség általános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő Ngilvános szolgálatban álló tisztviselők, tanárok és tanítók. A hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség kötelékében álló államtisztviselők, a Felséges Uralkodó-ház magán, családi és ős alapjavain alkalmazott hivatalnokok, a közalapok hivatalnokai, az országos és kerületi képviseleteknek, a megyei és városi törvényhatóságoknak és politikai közigazgatással megbizott községeknek tisztviselői (a mennyiben ezen állomásokra a jogi és államtani tanulmányok bevégzésének igazolása megkívántatik), továbbá a köztanintézetek tanárai és tanítói, a népiskolák tanítóit is ideértve, háború esetében *) E törvényczikk 59 -ból áll, e. gyűjteménybe azonüanl a gyűjtemény czéljának és természetének megfelelöleg csak az 1. 26, 27 -kat. vettem föl. 84

93 a véderőröl. <i közigazgatási szolgálat és a tanítás folytatására nélkülözhetlen számban, az illető szakminister ajánlatára, 0 Felsége a Király engedelmével, alkalmazásukban meghagyatnak. Hasonló kedvezményben részesittetnek a postai, távirdai s vasúti szolgálatban álló egyének is, a mennyiben az üzlet folytatására nélkülözhetetlenek Tanszéki jelöltek és népiskolai tanítók. A népiskolai tanitój elöltek s a népiskolai tanítók, továbbá azok, kik örökség utján jutottak valamely mezőgazdaság birtokába, ha rendes birtokukon laknak, abban maguk gazdálkodnak s az ily birtok földjövedelme egy öt tagú család önálló eltartására elégséges, de viszont ezen mérv négyszeres mennyiségét meg nem haladja, hadseregbe (hadi tengerészeihez) vagy honvédségbe történt besoroztatásuk után a népoktatást és illetőleg a gazdaság kezelését legkevésbbé akadályozó időszakban, nyolcz hét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságolandók és béke idején ezen felül csak az időszaki fegyvergyakorlatokban való részvétre szoritandók. VIXX ÉVI XXXIX. TÖRVÉNYCZIKK a véderöröl szóló 1868-ik évi XL. törvénycikk némely szakaszainak módosítása tárgyában. *) (Szentesítést nyert évi október hó 9-én.) Az idézett t.-cz a helyett: 6.. A népoktatási tanintézetek és ezek között *) E törvényczikk. 16 -ból áll, e gyűjteménybe azonban, a gyűjtemény czéljának ós természetének megfelelőleg csak a 6. -t vettem föl. 85

94 ísss xxxix. T.-CZ. G a. a népiskolák, polsári iskolák és a tanítóképző intézetek tanitójelöltjei, és az ezen népoktatási tanintézeteknél alkalmazott tanítók, a hadseregben (hadi tengerészetben) vagy a honvédségben lett állományba vételük (október 1-ső napja) után, a népoktatást,-illetőleg a gazdaság kezelését legkevésbé akadályozó időszakban, nyolcz hét alatt katonailag kiképezendők, azután szabadságolandók, és béke idejében ezen felül csak a tartalékbeli vagy honvédségi időszaki fegyvergyakorlatokban valórészvételre kötelezendők. A nép- és polgári iskolai tanítók sorában mutatkozó vagy beállható hiány ideje alatt a tanitóképezdéknek hadköteles korban álló növendékei, a kik a reájuk nézve illetékes sorozójárásbeli rendes ujonczállitás napján, a melyre fel vannak biva, valamely elemi tanítóképezde két utolsó évfolyamának egyikét hallgatják, vagy tanulmányaikat a polgári iskolai tanitóképezdékben folytatják, és tanulmányaikban nem önhibájuk miatt lett megkésésüket igazolják, a hadseregbe vagy honvédségbe lettbesoroztatásuk esetére tanulmányaik befejezbetése czéljából, de mozgósítás alkalmával lehető hivatásuk fentartása mellett, szabadságra bocsátandók. Ezek azután, ba tanitóképezdei tanulmányaikat szabályszerű előmenetel mellett, és jó eredménynyel befejezik, és állandóan rendszeresitettnép- és polgári iskolai tanítói állást nyernek, véglegesen részesitendők ezen törvény kedvezményében. Azon tanitóképezdei növendékek, a kik az & részbeli igazolványokat nem mutatják be a kellő időben, nemkülönben azon nép- és polgári iskolai tanítójelöltek és nép- és polgári iskolai tanítók, a kik a tanitói pályáról még védkötezettségük ideje

95 1871 : xviii. t.-cz alatt lelépnek, a közös hadsereg kötelékéhe tartozásuk tiz évi ideje alatt, a mozgósítás esetén teljesített tényleges szolgálat teljesítésére köteleztetnek ; ugy azónhan, hogy a tényleges szolgálati idő, a közös hadsereg kötelékébe tartozásuk idején tul ne terjedjen. Azok, a kik örökösödés utján jutottak valamely mezei gazdaság birtokába, ha ezek rendesen ezen gazdaságukban laknak, abban maguk gazdálkodnak s ezen gazdaság földjövedelme elegendő egyöt.tagu családnak önálló eltartására, de viszont nem baladja tul ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét, azon esetben, ha sors-számuk és korosztályuk szerint az - ujoncz-jutalékba jutnak, a hadseregbeli szolgálati kötelezettség tartamára a póttartalékba helyezendők át, és ennek jutalékába számitandók be, ba pedig sors-számukhoz képest a honvédségbe jutnak,a gazdaság kezelését legkevésbé akadályozó időszakban nyolcz bét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságolandók és béke idejében szolgálattételre többé be nem hívhatók. AZ ÉVI XVIII. TÖRVÉNYCZIKK a községek rendezéséről. *) (Szentesítést nyert évi junius hó 7-én.) Az állam hivatalnokai, a katonatisztek, honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok, s a néptanítók hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdijaiktól községi adót nem fizetnek. Hasonlag nem fizetnek a lelkészek sem azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatalok után élveznek. *) E törvényezikk 143 g-ból áll; e gyűjteménybe azonban, a gyűjtemény czéljának és termeszeiének megfelelöleg csak a t vettem fel. 87

96 1884 : xvii. t.-cz AZ ÉVI XVII. TÖRVÉN YCZIKK az uj ipartörvény. *) (Szentesítést nyert évi május hó 18-án.) 6«.. Gyermekek, kik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanonczokul fel nem vehetők. Kivételnek csak az iparhatóság engedelmével lehet helye, mely esetben köteles az iparos tanonczát 12 éves kora betöltéseig a népiskolába rendesen járatni. (52.. Az iparos köteles: a) tanonczát azon iparágban, melyet űz, kiképezni, jó erkölcsre, rendre és munkásságra szoktatni; b) időt engedni és felügyelni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogassa; c) tanonczát az iskolába járásra, ott, a hol tanoncz - iskola van, a tanoncz-iskolába járásra szólítani; d) ha a tanoncz' háznépéhez tartozik, betegség esetében ápolásban részesíteni; e) a szülőket, illetőleg a gyámot és ha még iskolaköteles, a tanítót is a tanoncz megbetegedéséről és egyéb őket érdeklő fontosabb esetekről értesíteni Az iparhatóság a területén alkalmazott tanonczokról lajstromot vezet. E lajstromban kiteendő : a) az iparos neve, lakása és foglalkozása, kinél a tanoncz tanul; b) a tanoncz neve, születési éve ; tj a tanviszony kezdete ; d) a tanviszony megszűnte : e) a szerződés tartalmának egyéb lényege és bemutatásának ideje. Ezen lajstromból a tényleg tanviszonyban álló tanonezok jegyzéke az iskolai év kezdete előtt két héttel a kerületi tanfelügyelöségnek megküldendő. Az iskolai év folyamában felvett tanonezok nevei a tanszerződés felvétele alkalmával, azonnal a kerületi tanfelügyelővel közlendők Az iparhatóság gondoskodik arról, hoay havonkint legalább egyszer értesítést nyerjen a tanonezok magaviseletéről.,*), Ezen, törvényczíkk 186 g-ból áll, e gyűjteménybe azonban a gyűjtemény.czéljának és természetének megfelelöíeg csak a 60., 62., , 80., 81., 82., 83., 84., 86., 87. cs t vettem föl. 88

97 az u-j ipartörvény. Ez okból az iskola vezetői havonkint.jelentést tesznek az iparhatóságnak arról, hogy a tanonczok mily módon és mily előmenetellel látogatják az iskolát. Az iparhatóság saját kiküldöttjei által is megg3'őzö- <lést szerez magának az iskola látogatásáról ép úgy, mint a gyakorlati oktatás menetéről Oly községben, a hol legalább 50 tanonez van és e tanonczok számára külön iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfotyam berendezése által gondoskodni. 81. A tanonczok oktatására a polgári és elemi iskolák helyiségei, taneszközei és tanító-szeméh-zete használható fel A tanonez mindaddig, mig tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni A tanfolyam tantervét és tartamát a vallás- és közoktatásügyi minister a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Az évi szorgalomidö tíz hónapig tart, mely alatt a tanításnak folytonosnak kell lenni. A tanításra hetenkint két munkanapon legalább 4 óra az általános ismeretek tantárgyaira, ezeken felül vasárnaponkint 3 órai idő a rajztanításra szabatik ki. Az iparhatóság állapítja meg azt, vájjon a tanítás a munkanapokon és vasárnaponkint a nappali vagy esti órákban tartassék-e? A mennyiben a hitfelekezetek a tanonczok vallástanításáról gondoskodnak : a fentebbi órákon felül vasárnaponkint egy óra a vallástanítási'a fordítható A két havi szünidő a nyári hónapokban tartatik A tanoncziskolák felett a közvetlen i'elügj'eletet a kerületi tanfelügyelő és az első fokú iparhatóság, a főfelügyeletet pedig a vallás- és közoktatásügyi minister a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg gyakorolja. 87«. A tanoncziskolák költségeire a jelen törvény alapján befolyó díjak és pénzbüntetések fordítandók. A mennyiben a községek a tanoncziskolák költségeinek fedezésére nem képesek : e czélból a községek, a belügyminister és a pénzügyminister engedéij'e alapján, a községben fizetendő egyenes adó 2 / 0 -a erejéig külön adót vethetnek ki. Oly községek, a melyek vagyoni helyzetüknél fogva nem tarthatnak fönn tanoncziskolákat, segélyért a vallásés közoktatásügyi ministerhez fordulhatnak. 89

98 1876: xiii. t.-g'z Jelen törvény október elsején lép életbe; végrehajtásával a íbldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, a vallás- és közoktatásügyi s a belügyminister, Horvát- Szlavonországokban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg. AZ ÉVI XIII. TÖRVÉNYCZIKK A cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról. *) (Szentesítést nyert évi ápril hó 9-én.) 29.. Köteles a gazda módot nyújtani és felügyelni arra, hogy a szolgálatába lépett tanköteles gyermekek és ifjak a népoktatás tárgyában keletkezett XXXVTII. törvénycziknek teljesen megfelelőleg rendesen járjanak iskolába. Valamint köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje a nélkül, hogy kötelességét mulasztaná, időről-időre a saját bitfelekezeti isteni tiszteletben részt vehessen 30.. Köteles a gazda ügyelni arra, hogy cselédje, mint háznépének tagja, józan, takarékos és erkölcsös életet folytasson, továbbá, hogy cselédje testi erejét meghaladó vagy egészségét veszélyeztető munkával ne terheltessék Tanköteles gyermekeknél, a fentebbieken kiviil különösen köteles a gazda felügyelni, hogy azok olyan időben és olyan munkanemekre alkalmaztassanak, melyek a gyermek-cseléd testi kifejlődését és növését akadályoznák vagy veszélyeztetnék Ha a cseléd a szolgálati idő alatt saját ós gazdája hibáján kivül megbetegszik, ápolásáról *) Ezen törvényczikk 123 -ból áll, e gyűjteménybe azonban a gyűjtemény czéljának és természetének megfelelőleg csak a t vettem föl. 90

99 1876 : xiii. t.-cz és gyógyításáról... a gazda tartozik gondoskodni..., legfeljebb egy hónapig terjedhető időtartamra, melyre a cselédnek, 'ha különben teljes ellátásban részesül, bér nem jár Ha a cseléd a gazda hibájából betegszik meg, a gazdának fentebbi kötelezettsége a beteg cseléd teljes felgyógyulásáig, esetleg 30 napon tul is tart, a cselédnek ezen egész időre a bér is kiadandó Azon gazda ellen, ki tanköteles gyermek-cselédjének az iskolalátogatására kellő időt nem enged, a népiskola közoktatás tárgyában keletkezett 1868: XXX III. t.-cz, 4. -ában kiadott büntetés és eljárás alkalmazandó. Azon gazda pedig, a ki az ily gyermek-cseléd testi fejlődését akadályozó nehéz munkával terheli, vagy aki az ily gyermek-cseléd irányában kegyetlenkedik, a mennyiben az eset bünfenyitő eljárás alá nem tartoznék, 50 frtig terjedhető birsággal fog büntettetni, mely ismétlés esetében megkétszereztethetik Jelen törvény végrehajtásával a belés igazságügyi ministerek bízatnak meg. 25III ÉVI XIV. TÖRVÉNY CZIKK á közegészségügy rendezéséről. *) (Szentesítést nyert évi aprilhé 3-án.) III. FEJEZET. Intézkedés a gyermekek és iskolák iráni A gyermekek egészségi állapota ható- - sági felügyelet és intézkedés tárgyát képezi. *) Ezen törvényczikk 176 -ból áll, e gyűjteménybe azonban a gyűjtemény czéljának és természetének megfelelöleg csak a 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., SO., 31., 32., 33., 34., 35., t. vettem föl. 91

100 1876 : XIV. T.-OZ A ki a gyermekek ápolására s gondozására törvényszerüleg hivatva van, vagy azt magára vállalta, tartozik a hét évnél fiatalabb gyermeket megbetegedés esetén mielőbb orvosi segélyben részesittetni. Hy gyógykezelésért a 48. -ban emiitett díjszabály legkisebb mértékének csak fele követelhető A 20. -ban foglalt kötelezettség elmulasztása ott, hol helyben vagy a közegészségi körben orvos van, lofrtig terjedhető birsággal, esetleg két napi fogsággal büntetendő. E büntetés a kihágás mérvéhez arányositandó s annak legmagash foka csak ismétlés esetében alkalmazandó A gyógyköltség az illető kötelezettet terheli. Ha ez, vagy a gyermek vagyontalan, a községi (kör-) orvos által ingyen gyógyittatik, oly esetben pedig, midőn helyben a gyógykezelést községi vagy körorvos hiányában és a járási orvos akadályoztatása esetében, más, ingyen gyógyításra nem kötelezett orvos végzi, vagy midőn a beteg gyermek községének határán kivül gyógykezeltetik, vagyontalanság esetében a költség a gyermeknek illetőségi községe által viselendő Minden halottkém tartozik az orvosi gyógykezelés hiányában meghalt 7 éven aluli gyermekekről a községnek, ez pedig a közegészségi ügyekben első fokú hatóságnak jelentést tenni Az, ki saját lakásán valamely csecsemőt szoptatás avagy kisdedeket dajkálás végett akar elvállalni, tartozik e szándékát a község elöljárójának bejelenteni;. ez miután a dajka egészségi állapotát és azon helyiséget, melyben a csecsemő vagy kisdedek elhelyezése történnék, előzetes orvosi vizsgálat alapján kielégitőnek találta, az engeii 2

101 a közegészségügy rendezéséből. délyt megadhatja, ellenkező esetben az engedélyt egyelőre megtagadja, s az ügyet a közegészségi tárgyakban első fokú hatóságnak határozathozatal végett bejelenti Szoptatásra ugyanegy nő egy csecsemőnél többet nem vállalhat. A dajkálásba adott csecsemőket a község elöljárósága jegyzékbe venni tartozik. A dajkák bánásmódját, a kisdedek táplálását és bogylétét első sorban a hatósági és községi orvosok, a bol pedig községi orvos nem létezik, a községi elöljáróságnak e czélra kirendelt tagja vagy tagjai gyakori szemlék által folytonosan ellenőrzik s a tapasztaltakról hatóságuknak jelentést tesznek Altató vagy kábitó szereknek orvosi rendelet nélkül való alkalmazása, a mennyiben ez büntettet vagy vétséget nem képezne, minden egyes esetnél 5 20 frtnyi birsággal, esetleg 4 napig terjedhető fogsággal büntetendő A népiskolák közegészségi tekintetben a törvényhatóság felügyelete alá helyeztetnek, a felügyeletet a törvényhatóság a kebelében levő közigazgatási bizottság vezetése s ellenőrködése mellett tiszti orvosai s más tisztviselői által gyakorolja Ragályos betegségben szenvedő tanulók a tanoda látogatásától mindaddig eltiltandók, mig orvosi bizonylat által ki nem mutatták, hogy tökéletesen meggyógyultak és általuk ragályozás nem történhetik A tanodában felmerült ragályos kóresetről a tanoda elöljárósága, illetőleg a tanitó tartozik a hatóságot azonnal értesíteni. 93

102 1870 : xiv. t.-cz Ha valahol oly ragályos vagy járványos kóresetei mutatkoznak, mely kór a tanulók egészségét nagy mérvben veszélyezteti: ez a közigazgatási hatóság által a bel- és közoktatási ministernek haladéktalanul bejelentendő, s egyszersmind a közönség tudomására is juttatandó Az ily hivatalos értesítés után köteleztetnek a szülők és gyámok mindazon tanulókat a tanodától távol tartani, kik ragályos vagy járványos betegekkel érintkezésbe voltak A tanodai elöljáróságnak jogában áll e körülményről magának személyes meggyőződést szerezni, valamint a ragály-gyanus tanulókat a tanodába csak kielégítő orvosi bizonylat alapján bocsátani Ha a ragályozás magában a tanodában történt, vagy ha a gyermekek és ifjak közt nagyszámú kóresetek fordulnak elő, a tanoda a betegülések tökéletes megszűntéig, a közigazgatási hatóság által bezáratható, miről azonban mindenkor a bel- és közoktatási minister értesítendő Ezen rendszabály ok járvány alkalmával az összes felsőbb tanodákra is kitérj esztendők. A tudományos és műegyetemek ily okbóli bezáratása azonban a törvényhatóság előterjesztése alapján a belügyminister által, a közoktatásügyi minister meghallgatásával történhetik Az ezen rendszabályok ellen vétők, az eset súlyosságához képest 100 frtig, esetleg 20 napi fogságig terjedhető büntetéssel fenyitendők Jelen törvény életbeléptetése idejének meghatározásával és végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. 94

103 B. TANTERVEK.

104

105 I. Tanterv az elemi népiskolák számára az évi XXXVIII. t.-cz. értelmében. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1877-ik évi augusztus hó 26. napján 21 G78. szám alatt kelt rendeletéből. Szükséges tudnivalók. 1. A népoktatásügyi törvény 48. -a szerint az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint.: a) a hat évig tartó mindennapi és b) a három évig terjedő ismétlő-iskolai tanítást. A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6. életévöket betöltött gyermekek 12. évök betöltéseig (L. a törv.49. -át). 2. Ehhez képest szigorúan köteleztetik minden iskolai hatóság: a) Minden oly iskolaköteles gyermeket, ki a három-, avagy négyévi elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe (polgári iskola, középiskola) nem lép s ott legalább két évig nem tanul, hat éves kora betöltésétől fogva 12 éves kora betöltéséig, a népoktatási törvény 4. -ában megszabott" büntetés terhe alatt, elemi népiskolába járatni. b) A mindennapi elemi iskolás gyermeket az alábbi tantervben hat évi tanfolyamra kiszabott tanulni valókra hat év elforgása alatt taníttatni meg. o) A hat évi elemi iskolai tanfolyamot bevégzett s 12 éves kort betöltött gyermekeket, ha felsőbb tanintézetbe nem járnak, ismétlő iskolába járatni és az ismétlő iskola három évi tanfolyamára kiszabott tantárgyakat nékik három évig taníttatni. 3. Szigorú felelősség alá veendők kivétel nélkül mind az oly iskolai hatóságok, mind az oly tanítók, avagy tanitó, kik az elemi népiskola hat osztálya számára kiszabott ta. nulni-valókat, sajnosan tapasztalt módon, négy évi tanfolyamra összeszoritani merészlik. 4. Mind az iskolai hatóságok, mind a tanitók felhívatnak, hogy az elemi népiskolában a tanitás fősulyát: a) Az anyanyelvbeb oktatásra fektessék s erre nézve különösen használják fel a beszéd- és értelem-gyakorlatokat; Közoktatásügyi törv. és rend. 7

106 I. TANTERV AZ ELEMI NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA az olvasókönyvekben foglalt olvasmányok és mondatok értelmi taglalását; a nyelv alaktanának szabályszerinti mélyebb taglalásába ne bocsátkozzanak, e részben szorítkozzanak főleg a helyesirás megtanithatására szükséges nyelvtani legfőbb alakok ismertetésére. (Lásd a tantervet). b) A földrajzi és természettani ismeretek közlésénél kövessék a szó szoros értelmében a szemléleti oktatást; kerüljék az e téren gomba módra termett rossz kézikönyvek betanultatását; általában e tantárgyak tanításában a gyermek kezébe könyvet csak akkor adjanak, midőn a tárgyakat földabroszról, vagy a természeti tárgyakról, vagy kísérleti megmutatás utján, egészen megértették. 5. A magyar nyelv tanitása és megtanítása minden oly elemi iskolában is, hol a tanítási nyelv nem magyar, kívánatos ; az oly elemi tanulókra nézve pedig, kik középtanodába, vagy polgári iskolába kívánnak lépni, elengedhetetlenül szükséges. I. Tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan. Ía) beszéd- és értelemgyakorlatok, b) irás és olvasás, c) magyar nyelvtan. 3. Mennyiségtan \ sz ámtan, ( b) mértan. Ía) földrajz, b) történelem, c) polgári jogok es kötelességek ismerete. Ía) természetrajz, b) természettan, c) gazdasági és kertészeti gyakorlatok. 6. Testgyakorlás. 7. Művészeti tárgyak í éd. eki, é i s > BJ l b) rajzolás. II. A tantárgyaknak iskolai évfolyamok szerinti felosztása és terjedelme Hit- és erkölcstan. A népoktatási törvény 57. -a értelmében, a hit- ós erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondos- 0

107 az xxxviii. t.-oz. értelmében. jkodni, e tantárgy iskolai évfolyamok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a vallásfelekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. Azonban megjegyeztetik, hogy a vallástanitók a bit- ós erkölcstan tanítására a heti óratervben megállapított időt megtartani köteleztetnek. 2. Magyar nyelv., Az elemi népiskolai tanitás központjául a magyar (anyai) nyelv szolgál, melyet ugy kell oktatni, hogy azon a gyermek akár eredeti, akár figyelmeztetés (tanulás) utján szerzett gondolatát tisztán tudja kifejezni, azután gondolatait következetesen ós szabatosan tudja egymásután sorozva előadni, végre azokat helyesen tudja leírni. Az elemi iskolai nyelvtani tanításban tehát a czól az, hogy a gyermek tisztán, világosan és természetes hangsúlyozással tudjon beszélni, vagy gondolatait előadni. E czélra nem egyedül a szorosan vett nyelvtan tanításával lehet eljutni, hanem fel kell e végből használni az iskolai tantárgyak mindegyikét; bármi tárgyról szól avagy beszél a gyermek, a tanítónak mindig szigorúan kell őt arra vezetni, figyelmeztetni, hogy beszéde nyelvtanilag is helyes legyen s e szoktatás utján kell bevezetni nyelve ismeretébe. A többi tantárgy közt legalkalmasabban lehet az ebbeli tanitás eszközeiül felhasználni a beszéd- és értelemgyakorlatokat, az irást, olvasást. a) Beszéd-és értelemgyakorlatok. E tantárgy tanitásávai az a czél, hogy az iskolába járni kezdő kis gyermekek a tanulásra előkészíttessenek és a logikai rendben való szabatos beszélésre szoktattassanak. I; Osztály. Az iskolai első év. A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának menete. A tanitó a kis gyermekek előtt ismeretes tárgyakat egyenkint és közelebbről, a gyermekekkel magukkal, megvizsgáltatja. A tárgyakon szemléltetés által feltalált ismerni valók felkerestetése alatt őket gondolkoztatja. A gyermekek szemlélete által szerzett tapasztalatokat velők először egyes és értelmes mondatokba foglaltatja, azután az

108 i. tanterv az elemi népiskolák számára ily egyes mondatokhói álló beszélgetést folytonos előadássá kötteti egybe. Nevezetesen: az iskolába feladott kis gyermekeket legelőször bátorságra, bizalomra, rendre és tevékenységre szoktatja. Azután megismerteti veiök az iskolában, az iskola körében s az a körül levő tárgyakat helyök-, részeiknél alakjok-, anyagjok- és hasznuknál fogva. így szerzett ismereteiket velők folyó beszédben adatja elő. Yégre a megismertetett tárgyakat (legalább kettőt egyszerre) egymással egyhehasonlittatja és egymástól megkülönböztetted. Az iskolában és az iskola körül látható tárgyakról átvezeti a gyermekek figyelmét a szülői házban és az a körül levő tárgyakra s a családi életnek ismertetésére. Ekkor is, minden egyes tárgy megismerése után igyekszik velők a iátott, hallott és a kérdezősködés utján kifejtegettetett fogalmakat folyóbeszédbe foglaltatni és rendben előadatni. Ezek fejtegetése és tanitása közben a tanitó öntudatosan vezeti a kis gyermekéket az előttük ismeretes tárgyak vizsgáitatásával a gondolkozásra, a megvizsgált tárgyakon szerzett tapasztalatok és ezek utján ébresztett gondolatok szó- és mondatbeli kifejezésére, végre ismereteinek rendben, elbeszéltetésére. A gyermek pedig észrevétlenül tanulja meg a körülötte esö tárgyak minemüségeit, rendeltetéseit s ez érzékeltetés által gyakorolja magát anyanyelvében. A tanitó ezek tanitása közben, az emlékezetnek más oldalról gyakorlására, az ismertetett tárgyak köréből vett erkölcs- és érzelemnemesitő versecskéket előmondás után szóról szóra tanit meg s ezeket is természetes módon, beszélteti el. II. Osztály. Az iskolai második év. Az első évben megkezdett alapon az iskolától és a- szülei ház körétől távolabb esö tárgyak szemléltetését ugy folytatja a tanitó, hogy ezek ismertetéséből az eddigelé kevésbbé érintett tantárgyak előfogalmait is kifejtse. így a családi élet ismertetéséről rámegy a helység lakóiból álló családoknak s ezekről a társadalmi és a polgári életnek ismertetésére. Ezekről a helység (falu, város) környéke s határa szemléltetésére fordítván a gyermekek figyelmét, kifejti a 100

109 az xxx viii. t.-cz. értelmében. megismerteti velők a földrajz és a természetrajz előfogalmait. A légkörre, a napra, holdra és a csillagokra figyelmeztetéséből rámegy az időnek és annak felosztásának ismertetésére. Ezek tanítása közben is folyvást nagy figyelemmel van a gyermekek gondolkodtatására,agondolkodtatás utján való feltaláltatásra, a gondolatok helyes és szabatos kifejeztetésére és a gondolatok egész sorának folytonos elbeszéltetésére. Yalamint az első évben, ugy itt is figyelmet fordít a tanító a tanítás alá fogott tárgyak köréből merített tanulságos mondatok, erkölcs- és érzelemnemesitő versecskék tanitására és azoknak természetes módon elbeszéltetésére. b) írás-olvasás. I. Osztály. Az iskolai első év. Az irás és olvasás tanítása az irva-olvastatáson kezdődik. Mihelyt átvezette a tanító a gyermekeket a beszéd- és érteleingyakorlatokba foglalt rajzolási és a hallás után tanított, hangoztatási elemeken, azonnal hozzáfog a legegyszerűbb betű Íratáshoz. Hogy mi módon kell e munkájában előhaladni s biztos eredményre jutni, elegendő utasítást talál erre a Gönczyféle ÁBCéhez irt vezérkönyvben. II. Osztály. Az iskolai második év. Az első évben az irás-tanitás előzi meg az olvasást, ugy azonban, hogy minden betii ós szó írását azonnal követi az olvasási gyakorlás ; a második évben az olvastatás előzi meg az írást. 1. Olvasás. A második osztály számára készített olvasókönyvből gyakorolják a folyékony, egyszersmind az értelmes olvasást. A tanitó, valamint az első osztályban, ugy itt is, minden gondot arra fordit, hogy a gyermek az olvasottakat természetes hanglejtéssel ejtse ki. Különösen arra ügyel, hogy minden elolvasott szót értsen, az olvasmányok tartalmát saját szavaival elő tudja adni. Ez az eljárás a gyermekeknek nemcsak értelmi kifej lésére és ismereteik gyarapítására, hanem különösen nyelvérzékök és előadási ügyességök gyakorlására is szolgál.,101

110 i. tantér v az elemi népiskolák számára Az olvasásnak ily módon való tanitása, a beszéd- és értelemgyakorlatok tanitása mellett, az anyanyelv tanításának második segédeszköze. (Lásd a magyar nyelv tanitását a II. osztályban). 2. írás. Az. irás gyakorlásában következő fokozatokat tartson a tanitó : a) Az év elején, a szükséges ideig, vezényszó mellett (üteny szerint) folytatja a tanitó az I. osztályban megkezdett irástanitást. Minthogy azonban az első évben helyesen és ügyesen vezetett tanulók a II. osztályban az Írásban csakhamar kellő gyakorlottságra tesznek szert, b) alkalmas időben megkezdi a tanitó a vezényszó nélküli Írásbeli szabad gyakorlatokat is. Először s jó ideig a beszéd- és értelemgyakorlatok alatt hallottakból és az olvasókönyvből olvasottakból ismeretes tárgyak neveit a táblára maga a tanitó irja fel s azokat a. tábláról a gyermekekkel utániratja. Azután az igy Íratott szókból alkottat rövid, két-három szóból álló mondatokat s ezeket is maga a tanitó irja a- táblára s a gyermekekkel utániratja. c) Ezen fokozatok megtartása mellett, mihelyt az irás e nemű gyakorlatában elegendő j ártasságot szereztek, másoltatja velők olvasókönyvükből az elolvasott s ért^jmezett rövidebb olvasmányokat. d) Végre az év végén az előttük már ismeretes olvasmányok, a beszéd- és értelemgyakorlatok tartalmából Íratja : az olvasmányban, a beszéd- és értelemgyakorlatokban előforduló személyek, vagy tárgyak neveit, az azokról irott tulajdonságokat és cselekvéseket. Az irás gyakorlásának ezen módja egyszersmind a fogalmazáshoz szolgáló előoktatás is ; mely foglalkoztatással különösen a tanítási órák azon közeit lehet, hasznosan betölteni, midőn a tanítványokkal, a másik osztálylyal való foglalkozás miatt, nem lehet a tanitó. Ezen eljárás természetéből foly, hogy az irás gyakor-. lásának e módja szerint, a gyermekek nemcsak az írásbeli gépiességet, hanem ezzel együtt főleg a helyesírást, a gondolkodást, feltalálást és fogalmazásbeli elő-gyakorlatokat is megszerzik; ennélfogva a tanitó mindenkor a legnagyobb gonddal nézze végig minden gyermek írását s nézéssé át 102

111 az 1s68. xxxviii. t.-cz. értelmében. a tanítványokkal is egymásét s az ejtett helyesírási s gondolatkifejezésbeli hibákat velők együtt és különösen általok javíttassa ki. Ezen módon munkája sikerét jobban biztosítja, mint minden könyv vagy szabály szajkó módra való betanultatásával.. 3. Az emlékezés gyakorlása. Erkölcs- és érzelem-nemesitő versecskéket, a fennébbi ntasitás szerint, ez osztályban is kell tanítani. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. 1. Olvasás. A harmadik osztály számára készített olvasókönyvből gyakorolják az értelmes olvasást. A tanitó e tanévben is szorosan ügyel arra, hogy a gyermek az elolvasott mondatnak ne csak szavait, hanem tartalmát is felfogja, ennélfogva a mondatnak, sőt az egész olvasmánynak, a kellő hangsúlyt meg tudja adni. Próbáltatja az olvasmány tartalmát, szabadon elbeszéltetni, ügyelvén egyfelől az olvasmányba foglalt s a tanuló ismeretköre bővitésére szolgáló tárgyak felfogatására és megtartására, másfelöl az anyanyelvbeli gyakorlottság elébb-elébb vitelére. (Lásd anyanyelvtan III. osztály). 2. írás. Az irás gyakorlásában ez osztályban még inkább a maguk szorgalmára ós erejére kell a gyermekeket támasztani. A tanitó e részben következőleg jár el: a) Az osztatlan egy tanitóval biró iskolában, midőn a köztanitás zavarása nélkül megeshetik, egy ügyesebb gyermek vezetése alatt üteny szerint irat az egész osztálylyal; e mellett azonban másoltat is szépirási példányokról. Ott, hol minden osztályt más-más tanitó vezet, az üteny szerinti Írástanítást a kiszabott órában minden akadály nélkül lehet eszközölni. b) Leírják a gyermekek eszökből a könyvnólkül megtanult verseket és a midőn leírták, a helyesírás gyakorlása végett, az olvasó könyvükbe nyomatott szöveggel maguk hasonlítják egybe s hibáikat a nyomtatásbeli minta szerint maguk igazitják ki. c) Olvasókönyvükből olvasott, megértett és szabadon 103

112 i. tantér v az elemi népiskolák számára előadott olvasmányok tartalmát próbálják leirni emlékezeteikből. A tanitó minden gyermek irását átvizsgálja, a helyesírási s a tartalombeli hibákra is figyelmezteti a gyermekeket. 3. Az emlékezés gyakorlása. Az emlékezés és a jó előadás gyakorlására az erkölcsös szivnemesitő egyszerű versecskék mellett elbeszélő rövidebb költeményeket is kell tanítani. A tanitó az ily feladványokat, az olvasási órán, mindaddig olvastatja, maga is felolvassa, mig a gyermekek azt jól hangoztatva nem' tudják olvasni. Ezek után a könyvnélkül valók felmondatásánál követeli a tiszta, világos és természetes hangsúlyozással való előadást. IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. 1. Olvasás. A negyedik osztály számára készített olvasókönyvből mindinkább gyakorolják az értelmes kellően, hangsúlyozott olvasást. A tanitó a gyermekek előtt példányszerűen maga is gyakran olvas. Az olvasottakat értelmezteti és szabadon elbeszélteti. Igyekszik mind tárgyi, mind nyelvtani ismereteiket ez uton is gyarapítani. 2. írás. a) Az olvasókönyv olvasmányait válogatva, szabadon irásba foglaltatja. b) Gyakorolják magukat szépirási példányok másolásával is.j 8. Az emlékezés gyakorlása. Emiékezetök gyakorlására, költői darabokon kivül, a hazai történelemből tanulnak történeti elbeszéléseket s azokat értelmesen felmondják. Y. és VI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. 1. Olvasás. E két osztály számára készített olvasókönyvet a tanulók részint az iskolában nyilvánosan, részint oda haza magánosan olvassák. Bárhol olvassák, a tanitó velők az olvasmányok tartalmát szabadon elbeszélteti s minden törekvését, oda irányozza, hogy a tanulók a magán-olvasásra rászokjanak. 104

113 az xxx viii. t.-cz. értelmében. 2. írás. Az V. és VI. osztályban már átmegy a tanító a fogalmazás rendes tanítására. Irat. nevezetesen történelmi feladatokra rövid elbeszéléseket; természeti tárgyakról vagy egyes tájakról leírásokat; azután leveleket, kérvényeket, majd szerződéseket, nyugtákat, ellennyugtákat; készíttet számlákat és egyszerű számviteli számadásokat stb. 3. Az emlékezés gyakorlása. Az emlékezés gyakorlására tanít nevezetesebb népies és hazafias költeményeket, folyóbeszédbe foglalt történelmi leírásokat stb. effélét, ügyelvén mindenkor a szabatos, tiszta és jól hangsúlyozott előadásra. Ismétlő osztályok. Az iskolai hetedik, nyolczadik és kilenczedik év. 1. Olvasás. Az ismétlő osztályokban az olvasás tanítását az ismeretek kibővítésére szolgáló tantárgyak olvastatásával kell összefoglalni. Midőn ezen osztályokban tanuló gyermekek számukra irt olvasókönyvből a felvett olvasmányt értelmesen és kellően hangsúlyozva elolvassák, a tanitó velők azoknak nemcsak tartalmát beszélteti el, hanem a tartalom egyes részleteire nézve is kérdéseket kiterjeszti az előbbi években szerzett. ismereteik felelevenítésére is. Midőn igy a tanítványok ismereteit bővíti és állandósítja, kiváló gondot fordit egyszersmind a nyelvtani gyakorlatok ismétlésére is. * 2. írás. A fennebbi években tanított fogalmazási s ügyirati gyakorlatokat különösen házi dolgozatok készíttetésével ismétli. 3. Az emlékezés gyakorlása. Olykor előveszi az emlékezés gyakorlására az előbbi években tanított költeményeket és elbeszéléseket s azok elbeszéltetését gyakorolja. c) Magyar nyelvtan. Az elemi, különösen a népiskolában az anyanyelvtanbeli oktatásnak nincs egyéb czélja, mint az, hogy megta-,105

114 i. tantér v az elemi népiskolák számára nuljon a gyermek szabatosan beszélni, helyesen írni, a mások beszédét és irását biztosan és tisztán megérteni. Az olyan tanitó igen nagyon eltévesztené czélját, a ki az elemi népiskolában a nyelvtan szabályait elvontan és rendszeresen tanítaná és a tanuló idejét a szóragozás meddő tanulására és annak alkalmazás nélküli sikertelen félmondására fordítaná. Az elemi iskolai tanulónak, különösen pedig a népiskolai növendéknek szükséges nyelvtani ismeretek megszerzését a többi tantárgyak tanításával és a mint fenebb ki van mutatva, az olvasás és írás gyakorlásával lehet egybekötni s mindazt, a mit e tantárgyból, a tanitás e fokán tudni szükséges, ezen mód szerint lehet legsikeresebben megtanítani. Ezek szerint az elemi s kivált a népiskolai tanítók szoros kötelessége, hogy a magyar (az anyanyelv) tanításában, a fősúlyt az olvasmányok és a mondatok értelmi taglalására és fejtegetésére s a szók mondatokba foglaltatására fektessék, ezekkel kapcsolatban a nyelvtani alaktan tanítását leginkább a helyesírás alapjául szolgáló tudnivalókra szorítsák. A legszükségesebb nyelvtani ismeretek megszerzésére következő módon kell a tanítványokat, elvezérelni. I. Osztály. Az iskolai első év. A magyar nyelv tanitása az iskolai első évben a következőkből áll: Midőn a tanitó az iskolai első évben a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításával a tárgyaknak és azok részeinek helyes megnevezését, ezeken szerzett ismereteinek rövid mondatokba foglaltatását s e rövid mondatokból beszédalkotást tanit: ez által már a helyes irányban mozgó, szorosan vett nyelvtan tanirásába ereszkedik bele. Ez alkalommal tanítja nevezetesen: a) A tárgyak neveit, helyét, anyagját, használatát, állapotát; az igy felfogatott egyes szókból alkottat a gyermekekkel mondatokat; az ily módon alkottatott mondatokat füzeti össze beszéddé : és ez a nyelvtani tanitás kezdetének leghelyesebb és leggyakorlatibb módja. b) Tanítja továbbá, az olvasás-tanitást megelőzőleg, magának az olvasás tanításának körében, a hangoknak hallás után, későbben az azokat kifejező betűknek, a szók- 106

115 az xxx viii. t.-cz. értelmében. nak és mondatoknak olvasása közben egymástól való megkülönböztetését. c) Az irás tanitása alatt folyvást figyelmezteti a gyermekeket a helyesírásra. d) Midőn folyékonyan és biztosan tudnak olvasni, a magán- és mássalhangzó betűknek most már öntudatos megismertetése mellett, megtanitja a szótagolás szabályait. Mindezek gyakorlat utján megszerezhető nyelvtani ismeretek, melyekre a tanitó öntudatosan és tervszerűen vezérli a gyermekeket, a nélkül, hogy nyelvtani szabályszerű fejtegetésekbe és meghatározásokba bocsátkoznék. II. Osztály. Az iskolai második év. A beszéd- és értelemgyakorlatoknak és az olvasás gyakorlásának segítségével ez iskolai évben már jól beleszokván a gyermekek az előadásba, rámegy a tanitó fokonkint a mondát öntudatos ismertetésére; e közben czéloz a nyelvtani alakokra is s mintegy sejteti azokat a gyermekekkel. Nevezetesen : a) A múlt. évben követett módon halad egy ideig (ismétel).» b) Az év közepe és vége felé felfogatja a mondat lényeges két fő részét. Alkottat élőszóval, későbben Írásban, egyszerű (puszta) mondatokat. Rámegy a tárgy-, személyés a cselekvésszók ismertetésére. c) A mondatokat majd egyes, majd többes számban alkottatván, fokozatosan kitaláltatja a gyermekekkel az egyes és a többes fogalmát. Megjegyezted velők a nevet és az igét többesbe fordító ragokat. Észlelteti, hogy a mondattal mindig valamely eseményt (történetet, cselekvést) szoktunk kifejezni. És hogy ez az esemény (történet, cselekvés) vagy most (jelenben) foly, vagy már megtörtént (elmúlt), vagy még ezután fog történni (jövő) és ily módon kitaláltatja a gyermekekkel az ige főbb idejeit. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Az elébbi évben 'szerzett mondat- és nyelvtani előismereteket ismétli a tanitó, sőt hogy ez ismereteket állandósíthassa, ezek tanitásán sokáig időzik. E gyakorlatokat időről időre annyira kiterjeszti, hogy a gyermekek olvasó és nyelvtani gyakorlókönyveikben fel,107

116 i. tantér v az elemi népiskolák számára tudják keresni a legegyszerűbb mondatokat, e mondatokban kimutatni az alanyt és az állitmányt. Ezek után észrevéteti, hogy a mondatnak e két f6 alkaté részén felül, van a mondatban rendszerint még több szó is, melyek ahhoz, mint kiegészítő részek, hozzá tartoznak. Ez uton rávezeti őket a mondat bővítésére. Nevezetesen: a) Gyakorolja a gyermekeket a mondat bővítésében elébb egyes kiegészitő szókkal (p. o. tárgyi vagy birtok, vagy határozó stb. bővitő szóval) alkottatja a mondatokat elébb élőszóval, azután feltalálás utján irat az élőszóval gyakorlottakhoz hasonlókat. b) Ezután bővítteti az egyszerű mondatokat egyszerre többféle kiegészitő szóval. Hasonlóul élőszóval és Írásban. c) Gyakorolja őket két egyszerű s bővített mondat együvé kötésében. d) Továbbá a mondatok egymásmellé sorozásában. e) Észrevéteti a szóknak egymásból való származását, s ezekben is gyakorolja őket. Egész évi tanítása alatt folyton figyelmez a második évben megkezdett nyelvtani fogalmak ismétlésére s ezeket fokonkint kiljebb-kiljebb terjeszti. IY. Osztály. Az iskolai negyedik év. Az egyszerű mondat bővítését a mult évben követett mód szerint ismételvén, átmegy a tanitó a mondatoknak mellék (közbetett) mondatokkal való bővítésére ; a beszéd főbb részei és az összetett mondatok ismertetésére. Nevezetesen : a) Vizsgáltatja az egyszerű mondatot ismét mondattani (logikai) és nyelvtani (grammatikai) oldaláról. Ez utóbbi alkalommal közelebbről megismerteti a beszéd főbb részeit. b) Az egyszerű mondatokat kibőviti mellék (közbetett) mondatokkal. Ezekhez hasonlókat irat is, kerestet is az olvasó- és nyelvtani gyakorlókönyvekben. Mindig figyelmez a mondatnak mondat- és nyelvtani vizsgáitatására és a beszédrészek megismerésére. c) Ezek után átmegy az összetett (foglalt vagy egymástól függő) mondatok alkottatására. Ez alkalommal ismerteti az egyenes és foglalt mondatot. Ezeknél fogva magyarázza a jelentő és foglaló mód 108

117 az xxx viii. t.-cz. értelmében. (óhajtó mód) mondattani és nyelvtani jelentését. Ilyen mondatokat kerestet az olvasó- és nyelvtani gyakorlókönyvekben s alkottat Írásban. d) Átmegy az egyenes mondatokkal összetett két vagy több foglalt mondat, ismertetésére és Írásbeli gyakorlására. Megtanítja a foglaló s óhajtó mód részesül övei való felcserélését stb. (Lásd a magyar nyelvtani vezérkönyvet). e) A mondat-szerkesztés és taglalás ideje alatt gyakorlati uton szerzett nyelvtani (p. o. a beszéd részeiről, a szóragozás fontosabb mozzanatairól, szóképzésről, helyesírásról) ismereteiket a lehető legrövidebben magukkal a gyermekekkel rendbeszedeti. V. és VI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. Az elemi népiskola negyedik osztályán felül eső osztályokban az anyanyelvbeli mondat- és nyelvtani tanitást egészen az irási és olvasási gyakorlatokkal kell összekapcsolni. Ezen osztályokban a tanító feladata, hogy ügyeljen a négy alsó osztályban tanultak alkalomszerinti ismétlésére, vagyis az eddig szerzett nyelvtani ismeretek felhasználására, a szóbeli előadások, valamint az Írásbeli dolgozatok helyességére és csinosbitására. (Lásd fenebb az irás és fogalmazás gyakorlását az V. és VI. osztályban). 3. Mennyiségtan. a) Számtan. I. Osztály. Az iskolai első év. A tanitó a számvetés tanításának első fokán, a gyermekeket kezdetben az 1 10-ig, az esetben, ha e körben ügyesen számolnak, 1 20-ig, de legfelebb a 30 ismertetéséig vezeti. A számvetés tanításának a menete következő : a) A tanitó a gyermekeket számlálni tárgyakon tanitja. Egyes tárgyak előmutatásán tanitja meg az egyet két s bárom egyféle tárgy előmutatásán tanitja meg a kettőt a hármat stb. A számolás ily tárgyilagos felfogatása után érteti meg az»e gy,«>kett5«ésa»három«stb. elvont fogalmát, azonban az egy, kettő, három érzékeltetése után csak az egy, kettő, három elvonatásáig halad egyszerre. Az ér-,109

118 i. tantér v az elemi népiskolák számára zékeltetés és elvonatás e módja szerint vezetett fokozatos előhaladás után a 10-nél megállapodik. b) Az 1 10-ig haladtukban a mértékek ismertetése és alkalmazásával tanulnak a tárgyakon hozzáadást és elvételt (összeadás, kivonás), s ugyanezt megtanulják tárgy nélkül (elvontan) is. Ugyancsak a 10 első számon tárgyakkal és tárgyak nélkül megtanulják a szorzást és az osztást is ; de a számvetés e négy alapműveletét tisztán csak szóval (észben, fejben) gyakorolják. A tanitó kérdéseket tesz szóval s a gyermekeket a feladaton gondolkoztatja s ugy adat a feltett kérdésre szóbeli feleletet. Az Írásbeli számvetést a tanítás e fokán még a számjegyek leírására szorítja. c) Ha a 10 első számmal mind a négy alapműtétet fenakadás nélkül kitűnően tudják, akkor megy át a tanitó a 11-nek ismertetésére, mely abban áll, hogy a felmutatott tiz tárgyhoz hozzámutat még egy tárgyat. Miután ezt többféle egynemű tárgyon összeadva, kivonva, szorozva, osztva megtanitotta, megtanítja a 11 -et elvontan is. Azután átmegy a 12-re stb. Minden uj lépésen átvezeti a tanulókat mindazon gyakorlásokon, melyeket a fenebbi a) b) c) alatti utasitás szerint az elébbi számokon megtett s igy halad elő fokonkint a 20-ig. Ha a 20-ig való számlálás és számításban tökéletesen jártasok a gyermekek, ezeknek számjegyeit irni is tudják, a fenebbi ismeretes módon átvezeti őket a 2l-re s fokonkint halad elő a 30-ig. Ha azonban egy év alatt a 10, vagy esetleg a 20-ig haladhat, ott megáll s a harmadik tizet a következő évben veszi elő. A számvetési feladatok szóbeli megfejtésében arra kell a gyermekeket szoritani, hogy tökéletesen kikerekített mondatokban feleljenek. E szabályt minden tantárgy és igy a számtanitás közben is megtartsa a tanitó, hogy, mint fenebb utasítva van, a magyar (az anyai) nyelvet ez uton is folytonosan gyakorolja. II. Osztály. Az iskolai második év. A tanitás második évében a számtanitás köre az 1 -tői a 100-ig terjed. A tanitás menete itt is ugyanaz, a mi az iskolai első évben kimutattatott. Nevezetesen : 110

119 az xxx viii. t.-cz. értelmében. a) A mait évben tanultak ismétlése után a 20-tól, esetleg a 30-tól fokozatosan, tárgyilag és elvontan egyszerre a 30-ig 40-ig tanulják meg a számvetési négy alapműveletet, egyszersmind a számjegyek leírását. b) Midőn a gyermekek a szóbeli gyakorlati példákat könnyen, fenakadás nélkül tudják megfejteni és a számokat tényezőikre is fel tudják bontani; a tanító magukkal a gyermekekkel állíttatja össze mindenik tizes csoport szorzási táblázatát s ezután ezt elvontan is megtanítja. c) A 40-en túl a gyermekek ügyessége és munkájának eddigi sikere szerinthalad a tanitó tizenkint előre,lassabban, vagy sebesebben, de mindig biztosított lépésben a 100-ig. A tanitás még ez év folytán is inkább szó-, mint Írásbeli. Az Írásbeli számvetést, a számjegyek Írásának megtanításán kivül, oly módon gyakorolja a tanitó, hogy a II. osztály számára szerkesztett példatárban általa kijelölt tárgyilagos kérdéseket, feloldás végett, magános (hallgatólagos) munkául feladja és a tanuló minden egyes kérdésre számjegyekkel kifejezett feleletet ír. A tanitás ezen hasznos útját a számtanitás minden fokán követi. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Az iskolai harmadik évben a számtanitás köre az 1-től az 1000-ig terjed. Mint a fenebbi években, ugy itt is, sőt a tanitás következő fokain is, a számtanitásban a fősúlyt mindig a szóbeli (fejbeli) számításra kell fektetni; azonban e mellett az Írásbeli számtani miveleteket is folyton gyakorolni kell. A tanitás menete következő : a) A tanitó az ig eső számokat gyakorolja tárgyilag és elvontan, mindig gyakorlati példákban; a számjegyek leirását a szerint gyakorolja, a mint a tanításban előhalad. b) A szorzási és osztási gyakorlati, ugy mint az olvont és alkalmazott példák feloldatásakor már az egész számokon a törtek alapfogalmát gyakorolja s ez által előkészíti a gyermekeket a törtszámok előfogalmaira. c) AIII. osztály számára szerkesztett példatárba foglalt tárgyias példákat hallgatólagos, vagy otthoni feloldásra kihagyja. (Lásd II. osztály számtani feladatát).,111

120 i. tantér v az elemi népiskolák számára d) A gyermekek által folytatólag összeállított szorzási táblát elvontan is gyakorolják. e) Az Írásbeli számvetésből magtanulják azon számkörben, melylyel eddig megismerkedtek, az összeadást, kivonási, szorzási és osztási műtételeket. A szorzást, és osztást gyakorolják elöször egy, azután fokozatosan két számjegygyei. Mindenik fokon addig időznek, mig az Írásbeli számvetést oly könnyűséggel nem végezik, mint a szóbeli számvetési feleletekben kívántatik. A kivonási műtéteket, mind a kivonási, mind az osztási feladatok Írásbeli megoldásában, a kivonandó és a maradék összeadásával (pótlékozással) végezik. IV. Osztály. A.z iskolai negyedik év. Ez évben a számtanitás köre az ig, az 1000 felül csak annyiban terjed ki, a mennyire azt a gyermek tapasztalati körébe eső gyakorlata szerint fenakadás nélkül tenni lehet. A tanítás menete következő : a) Folytatólag fokozatosan vezeti a tanitó tanítványait tovább a számlálásban, a számok leírásában és olvasásában. b) A példákat élőszóval tovább fejtegetteti, a mellett a példákból az iskolában hallgatólagos, vagy otthonra való, magán megfejtésre szántakat, ad fel. c) Az írásbeli számvetést következő fokokon gyakorolja : irat összeadási, kivonási, szorzási és osztási tárgyas példákat, e négy alapmiveletet egymással többféleképen egybevetteti; mind a szorzást, mind az osztást két, legfelebb háromjegyű szorzóval és osztóval is gyakorolja. d) Átmegy az egynevü törtszámok gyakorlására. A törtek fogalmát tárgyilag is, elvontan is magyarázza. A példákat előbb mindig szóval fejteti meg és csak azután foglaltatja Írásba. Ez év folyama alatt a törtszámok tanítását egynevü törtekkel való műveletekre, vagy legfelebb olyanokra kell szorítani, melyek szemléltetés utján egymásra könnyen visszavihetők. V.. Osztály. Az iskolai ötödik év. A számlálás tanítása a megelőző osztályokban már be levén végezve, a tanitó feladata az eddig tanultak gyakorlásán kivül: 112

121 áz xxxviii. t.-gz. értelmében. a) A tizes rendszer tüzetes kifejtése. b) A közönséges törtekkel való számítás és ezzel kapcsolatban c) a tizedes törtek tanítása. Legelőször kifejti a tizedestörtek fogalmát. A tizedestörtekkel való számítás írásbeli módját, az egész számokkal való munkálatokkal oly szoros összeköttetésbe hozza, hogy a tanuló a közönséges tört, az egész és a tizedes törtszámokkal való munkálkodás közt semmi uj szabályt ne lásson. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A fenehbiek, különösen a tizedestörtek, folytonos gyakorlása mellett átmegy a tanitó : a) A tanítás eddigi folyamán előfordult arányossági példákat sűrűbben veszi elő és azokat élőszóval gyakorolja; azonban az arádyossáí fogalmát és szabályait az eddig tanultakból ugy hozza ki és ugy tanitja meg, hogy a tanuló ezekben semmi különös uj tanulni valót ne lásson, hanem azt eddigi ismereteinek csak más alakú alkalmazásának tekintse. így megy rá a hármasszabály tanítására is és ez által az egyszerű kamat Írásbeli számittatására. A fentebbiek, különösen a közönséges törtek folytonos gyakorlása mellett átmegy a tanitó : b) A szóbeli (fejbeli) számvetés gyakorlásának könnyítésére, megtanítja az úgynevezett»olasz számítási fogásokat«(welsche Praktik) is. c) Az egyszerű kamatok kiszámításáról átvezeti őket az összetett kamatok kiszámítására. Gyakorolja a társaságés vegyités szabályait. Az ismétlő iskola. Az iskolai hetedik, nyolczadik és kilenczedik év. Az ismétlő osztályokban a számvetés eddig tanitott mindenféle fajtái ismételtetnek ; különösen az V. és VI. osztály számára készített példatárbeli feladatok magán- és otthoni kidolgoztatásával gyakoroltatnak. A szám tanításának kiválólag á közélet: szükségeire tartozó részeit kell ez osztályokban évről-évre elővenni s a hat első éven át szerzett ismereteket ezek gyakorlása mellett- kell bővíteni. Nevezetesen : a) Meg kell még tanítani az- úgynevezett lánczszab á 1 y t s ennek folytán Közoktatásügyi törv. és rend.i : 8

122 i. tantér v az elemi népiskolák számára b) Fogalmat kell adnia»kamatok kamatairól,«és gyakorolni kell ezek kiszámítását az ahhoz készített»kámatositási szorzók«táblája segítségével. c) Ezek folytán főbb vonalaikban ismertetni kell: a takarékpénztárakat, az élet-, tiiz- és jégkár biztosító intézeteket. Azonban ezekbe mélyebben bocsátkozni nem szükséges. d) Gyakorolni kell az egyszerű számvitelt számtani feladványok kidolgoztatásával éppen ugy, mint számviteli minták készíttetésével. b) Mértan.*) A mértani előismeretek megszerzésére szolgáló alapfogalmakat az I. és ír. osztályban a»beszéd- és értelemgyakorlatok«tanítása közben nyeri a tanuló. Folytatólag gyarapszik ezekben.különösen a III. és IV. osztályban tanítandó rajzolási gyakorlatok által. Ezen előzmények után a mértani alapfogalmak kiszélesítését és a mértani gyakorlatokata tanitás ötödik évében kővetkező fokokon lehet megtanitni és e fokokat a mértan tanítására fordítható idő mennyisége szerint összébb' vonni, vagy kijebb terjeszteni. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. Miután a tanitó a mértannak a számtannal való szoros egybeköttetését megmagyarázza, megismerteti a) a vonalzót, körzőt (czirkalom), a méter s egyéb mértékek használása módját. b) Megtanítja a vonalok, szögek, három- s töbhszögek főbb tulajdonságait s ezeket egyszersmind szabályszerűen rajzoltatja is, rajzaikat tisztára is elkészítteti velők oda haza.. c) A mértékek segítségével a megtanított ábrákhoz hasonló kisebb területeket (méterrel és lábbal, öllel) felméret s ezek térületének kiszámítását gyakorolja. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A mult évi tanulmány ismétlése után folytatja a tanitó: a) A síkok sajátságai ismertetését.; nagyobb térek *) A mértan tanítása a népiskolai tfitvény által nincs ugyan elrendelve, azonban szükséges, hogy kivált a több tanítóval biró népiskolákban taníttassák. 114

123 az xxxviii. t.-cz. értelmében. méterrel (öllel, vagy mérőlánczczal) való felmérését: a tér felszínének lerajzolását s területe kiszámítását. b) A síkok sajátságai ismertetéséből átmegy a síkoknak egymással való metszéséből keletkező szögletes testekre, ezek főbb tulajdonságai ismertetésére, vázaiknak elkészítésére s ezek lerajzolásának módjára. c) Az egyenes lapu testek felszínének és teriméjöknek kiszámítására. d) A legegyszerűbb épület-tervek készitésére s az azokhoz kívántató épületi anyagok ismertetésére ós ezek menynyiségének a terv szerint való meghatározására. Az ismétlő iskola. A hetedik, nyolczadik és kilenczedik óv. Az V. és YX. osztályban tanult mértani ismeretek ismétlése mellett ismereteiket kiegészítik a körről legszükségesebb tudni valókkal; a kör területe, a henger és általában a gömbölyű alakú testek teriméjének kiszámításával; térek és testek felmérésének gyakorlásával és lerajzolásával. 4. Történelmi tárgyak. a) Földrajz. I. és II. Osztály. Az iskolai első és második év. A beszéd- és érteleragyakorlatokban a gyermekek az iskolai első és második évben a hely- és földrajzi tájékozást tanulják. A tanítás menete következő : A helyrajzi tájékozás mellett lerajzolja a tanitó az iskolát., udvarát, a helységet, és környékét. A lakóhely e képén éppen ugy tájékoztatja tanítványait, mint tájékoztatta annak természeti fekvésén.. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. A lakóhely rajzáról rávezettetnek a földabrosz ismeretére, különösen saját lakóhelye vidékén megtanitja a tanitó a földabroszon a síkok, dombok, hegyek, völgyek, folyók, tavak stb. rajzait s ezeken a lakóhely környékének a képét. A lakóhelynek és ennek legközelebbi környékének természeti képét megeleveníti a tanitó az azon szemlélhető falvakkal, városokkal, lakóik sajátságaival, a vidéken előjövő (élő) nevezetesebb állatokkal, növényekkel, feltűnőbb föld- vagy kőzetnemek ismertetésével.

124 /. tanter v az elemi népiskolák számára IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. a) Saját vidéke és megyéje ilynemű ismertetése után a tanitó lehetőleg összevonván a képet, utaztatási modorban terjeszkedik ki, a haza különböző vidékeinek ismertetésére, míg végre az egész magyar birodalomnak tájékozás utján. általános vonásokban természeti képét meg nem ismerteti annyira, hogy akár lakóhelyéről, akár a haza bármely pontjáról indittassék el a tanuló, földabroszon, vagy képzeletben, mindenképen és minden irányban tudja magát tájékozni. b) Ugyanezen mód szerint, de még általánosabb vonalakban azonnal megismerteti velők a magyar birodalommal határos országokat. Ez országok szomszédait mindaddig, mig Európa legáltalánosabb képét nem ismerik. c) E képet még általánosabb, vagyis lehető legnagyobb..körvonalakban kiegészíti, a föld öt részének, a száraznak. és. a tengereknek általánosan ismertetett képére s végre ugyanezeket megmutatja a földgömbön is, hogy a gyermekeknek a földrajz tanításának ezen fokán már általános ugyan, de egész képzete legyen a földről. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. A magyar birodalom, Európa és a föld általános ismeretét, részletesebb ismertetésekkel kell bővíteni. Nevezetesen : a) A magyar birodalom síkjainak, dombos, hegyes és völgyes vidékeinek, vizeinek vidékenkinti ismertetése mellett, megtanitandók ugyancsak a vidékenkint előjövő termé- 'nyek; alakosok feltűnőbb szokásai; a birodalmat alkotó társországok és ezeknek polgári felosztása, nevezetesebb városai ; a vidékeket összekötő főbb országutak, vasúti és hajózási vonalak; az ipar és kereskedelem általános ismertetése. b) Hasonló kópét kell felmutatni Európának, de a le- ' hető legáltalánosabb vonalakban. c) Ismertetni kell ily modorban, de még szorosabban összevonva, a föld többi részét is és a tanitást a földgömb felmutatásával ugy kell végezni, mint az elébbi évben.., VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. Az egész föld természeti és polgári földrajzából szerzett eddigi ismeretek ismétlése után még kéli tanítani a- 116

125 az xxx viii. t.-cz. értelmében. mértani földrajzból a népre nézve legszükségesebb és leg- általánosabb elemeket Nevezetesen tanítani kell: a) Az égről és földről. A láthatárról. A napról. Az esti és reggeli hajnalcsillagról. A bolygókról. b) A földről, különösen annak alakjáró), forgásáról. A földön előjövő évszakokról. A forró, mérsékelt és hideg földövekről. - Az állatoknak és növényeknek a földön való. elterjedéséről. c) A holdról, annak változásairól, fogyatkozásáról és a napfogyatkozásról. d) A legnagyobb általánosságban valamit az álló csil-. lagokról. b) Történelem. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. Az olvasókönyvekbe foglalt történeti olvasmányok és a földrajzi tanításból szerzett előismeretek után megkezdi a tanitó a történelmi oktatást, a magyar nemzet történelméből válogatott életrajzikópek elbeszélésén s elbeszéltetésén. Ezen életrajzi képek elbeszélését megelőzi, vagy itt-ott közbeszőve érdekessé teszi a magyar nemzetnek e hazában megjelenése előtt szerepelt nevezetesebb népek történetéből válogatott érdekes egyének életrajzának elbeszélésével. Ezen életrajzok azonban ne legyenek kimerítő életirások, hanem csak olyan életképek, melyekben az illető személyek egyénisége mintegy öszpontosul s melyeknekrajzára és színezésére annyi szövetik be a történeti anyagból, a mennyi szükséges arra, hogy az elbeszélésből a gyér-- mek ne csak a szóban levő egyéniség képét lássa kidomborodni, hanem egyszersmind a kor viszonyaiba és eseményeibe is annyira belepillanthasson, hogy kíváncsisága és többet tudni vágya is felébresztessék. Az előadásban legyen a tanitó egyszerű, természetes, élénk, eleven, szemléltető; gerjeszszen indulatot; ébreszszen, szeretetet. Igyekezzék oda hatni, liogy a gyermek lelkében élénk képletek rakódjanak le, melyek mig tartós háltért képeznek az emlékezetnek s értelemnek, egyszersmind a kedélyt is megillessék s ugy hassanak, hogy a gyermek lelkében az isteni gondviselés iránt bizalmat és hálát, az erény iránt szeretetet, a bün iránt undort s utálatot, a haza,117

126 1. tanterv az elemi népiskolák számára és nemzet iránt meleg ragaszkodást s lelkesedő szeretetet, a törvények iránt kegyeletet ébreszszenek s ápoljanak. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. Bevezetésül az ókori népekről a legnagyobb általánosságban. Magyar országösszefüggőtörténete, kapcsolatban a vele érintkezésben élt s élő nemzetek történetével és mellék tekintettel a világtörténelem színpadán kiváló szerepet játszó nemzetek történetére. Tanításában kerülje a tanitó a tárgy időrendi száraz: részletezését és az okozati mélyebb fejtegetéseket; e helyett kövesse időrendben ugyan, de a csoportosító módszert. Vagyis Magyarország története legyen a középpont, mely körül a vele kisebb-nagyobb összeköttetésben levő világtörténeti anyagot, élesen körvonalazott fő mozzanataiban s egyes képletekben csoportosítsa. Maga a középontul szolgáló hazai történet egyes korszakai nagyobb, de a gyermek értelmét meg nem haladó vonásokban mind megannyi szerves képletté alakíttassanak, melyek, mialatt a gyermekekkel a főbb eseményeket s az ezekben szereplő egyéniségeket megismertetik, őt egyszersmind az isteni gondviselés utaiba s ennek vezetékén az emberi és különösen a nemzeti haladás és tökélyesbnlés lassú, de biztos menetének titkaiba, gyönge értelme szerint, legalább bepillantani s azokat vele; sejtetni engedjék. Ezen két irányú csoportositási módszer szerint sikerülend a gyermeki léleknek a nemzeti és a világtörténelemben a leghelyesebb tájékozást szerezni, igy válik a történelem tanítása a gyermeki szívnek és észnek erkölcsi és szellemi fejlesztőjévé ; ez pedig a történelem tanításának a népiskolában is a legfőbb czélja. Ismétlő iskola. A hetedik, nyolczadik és kilenczedik iskolai év. Az ismétlő osztályokban a földrajzi, különösen pedig a történelmi tanítás ismétlő és kibővitő tanítására e -három osztály számára szerkesztett olvasókönyvnek e tárgyakra vonatkozó olvasmányai fognak szolgálni. c)a polgári jogok éskötelességekismerete. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A haza alkotmánya, a polgári legfontosabb jogok és kötelességek főbb vonalai. 118

127 az xxx viii. t.-cz. értelmében. Ismétlő iskola. A hetedik, nyolczadik és kilenczedik iskolai év. Az alkotmány, az államélet s az ebben foglalt polgári jogok és kötelességek ismertetésére, a tanuló kezébe egy külön füzetke adatik, melyből a nemzeti alkotmányról, a polgári ügyek elintézésére rendelt hatóságokról és törvényszékekről, továbbá az örökösödésről, a váltójogról és csődtörvényekről sfb. röviden tanulnak. 5. Természeti tantárgyak. a) Természetrajz. V. Osztály. Az ötödik iskolai év. A természetrajzbeii előző ismereteket a Beszéd- és értelemgyakorlatokból az I. és II. osztályban szerzi a tanuló. Gyarapítja ezeket az olvasókönyvekből és különösen a földrajzi tanitás által. Ez osztályban tehát a tanulónak eddig szerzett természetrajzi ismereteit kell rendezni, kiegészíteni és bőviteni. Természetrajzi ismereteik rendezésében oda törekszik a tanitó, hogy a természet mindbárom országából előttük már ismeretes, oly kiváló alapjellemmel (typus) biró tárgyakat válogat ki, melyeknek ismertető jegyeik élénken előtüntetik egész csoportok jellemét s ezek körül csoportosítja a rokonjegyüeket. Ez a módszer arra szolgál, hogy a tanuló a meg nem ismerhetett tárgyak megismerhetésére is rávezettetik. Tanitás közben a termények ismertető jegyei felkerestetésén kívül figyelmezteti a tanitó a gyermekeket, különösen az állatok és a növédyek életfejlődésének föltételeire és általában a termények hasznára. a) Téli hónapokban tanit a népet közelröl érdeklő ásványokról és kőzetekről, felmutatván azokat lehetőleg természeti példányokban. A sziklafajokból főleg azokat ismerteti, melyeknek elmállásából eredett és támadt a termőföld s azokról, melyeknek a közéletben eszközök és épületek készítésére hasznukat veszik. b) Tavaszi és nyári hónapokban tanítja ugyancsak a népet közelebbről érdeklő növényeket, ezeket is természeti példányokban mutatja meg a gyermekeknek s rajzaikat egyedül ismétléskor használja.,119

128 i. tantér v az elemi népiskolák számára VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A fenebbi eljárás szerint: a) Téli hónapokban lehetőleg természetben ismerteti a népet közelről érdeklő állatokat; rajzaikat csak oly esetben használja, ha azokat természetben fel nem mutathatja. b) A tavaszi és nyári hónapokban az állatok ismertetésének folytatása mellett ismétli a növényekről a fenebbi évben szerzett ismereteiket. b) Természettan. A népiskolai tanitás folyamán a Beszéd- ós értelemgyakorlatokból, olvasókönyvekből, a föld- és természetrajzokból szerzett természettani ismereteket rendbe kell szedni. A természettanból a népiskolákban a lehető legnépszerűbben tanítani kell kiválóan: a) A több tanítóval biró iskolákban a tanitás ötödik és hatodik évében (az 5. és 6. osztályban) és az ismétlő iskolában. b) Az egy tanítóval biró iskolákban a lehetőség szerint a 6. osztályban, mindenesetre az ismétlő iskolában. A vonzás tüneményeiből: a testek eséséről, az emeltyűről, csigáról, lejtőről, csavarról. Továbbá a szökőkutról, vizvezetésről s az ezekkel egybeköttetésben levő vizről; a buvárharangról, a lég súlyáról, légsulymérőről, szivornyáről, szivattyúról s tüzifecskendőkről stb. - A rezgések tüneményeiből : a hangról, világosságról, melegségről, hévmérőről, a légkörről; szél, gőz, harmat, dér, köd, felhő, eső, jégeső, hóról stb. A delejről, iránytűről, villamosságról s a távirdáról stb. A vegyülések tüneményeiből: a gázok főbb fajairól (éleny, köneny, széneny, légeny), az égésről, szénsavanyróly vizről, ammoniakról; a boros, eczetes, rothasztó forrásról stb. A növények táplálkozásáról, a trágyázásról, á vetésváltásról. Az állatok táplálkozásáról. A tanitás menetében kővetkező módot kell követni: A tanitó mindent kísérletileg mutat meg a gyermekeknek. A tanteremben megmutatott kísérletet alkalmazza a természetben előforduló tüneményekre.. _ A kisérletböl és a természeti: tüneményekből kitalál? tatja a természeti törvényeket- 120

129 az xxx viii. t.-cz. értelmében. Tanítását minden ponton alkalmazza a közéletre : a házi, gazdasági, kézműipar, gyári s gépészeti ismeretekre, valamint a nép közt uralkodó babonák kiirtására, c) Gazdasági és kertészeti gyakorlatok. 1. A gazdasági és kertészeti gyakorlatokat a tanitó az iskola kertjében, az egész évben, különösen a tavaszi, nyári és öszi hónapokban gyakorlatilag mutogatja; egyszersmind a III. IV. osztályon kezdve és az ismétlő iskolás gyermekekkel gyakorlatilag végezteti s igy arra tanitja őket főleg: miként kell a gazdaság és kertészet minden egyes ágát. mivelni. Tanit nevezetesen : a) A föld miyeléséről, a gazdasági növények termesztéséről és a gazdasági állatok tenyésztéséről. b) A kertészetből, a leányoknak különösen a konyhakertészetről, a fiuknak a gyümölcs-, a gazdasági fák és az eperfa tenyésztéséről. c) A szőlőmivelésről, borkezelésről. d) A selymészetről és méhészetről. e) A háztartásról, kiváltképen a leányoknak. f) Gyakorlati tanítása közben minden alkalommal alkalmazza a természetrajzi, természet- és vegytani ismereteket. g) A hatodik osztályban és az ismétlő iskolában a gazdasági és kertészeti gyakorlatokból szerzett ismereteket elméletileg is rendbeszedeti tanítványaival. 2. Oly vidékeken, hol inkább iparral, mint mezei gazdálkodással foglalkoznak, túlsúly fektetendő az ipar tanítására. 3. A hol csak lehet, a vidék szerint a házi ipar egy-két ágát is gyakorolni kell. 6. Testgyakorlás. A testgyakorlásban, még a több tanítóval bii-ó iskolákban is, együtt gyakorlandó több osztály ; még pedig külön csoportban egyesitendök az I., II. és III., ismét külön csoportban a IV., V. és VI. osytályok és ismét külön csoportban az ismétlő iskola növendékei. A tantárgy csoportonkint következőleg osztandó fel: Az I., II. és III. osztály csoportja gyakoroltatik : a) A r e n d g y a k o r 1 a t o k b a n, nevezetesen a rendsorok képzésében, a nyilt és zárt sorokban való moz-,121

130 i. tantér v az elemi népiskolák számára gásban. A nyilt és zárt sorok mozgás közben alakításában ; a soroknak ütem szerint menetésében és futtatásában. b)a szabadgyakorlatokban, nevezetesen a tagoknak és a testtörzsnek állás, menés és ugrás közben való meghajtásában, nyújtásában és hintázásában. c) Az ugrásban, a felfelé és hosszára ugrásban, ügyelve a test jobb és bal oldalának egyenletes kiképezésére. A bol a körülmények engedik, toldható még ezekhez néhány játék, p. o. a kurta és hosszú kötélén való hintázási gyakorlatok. A IV., V. és VI. osztály csoportja gyakoroltatik : a) A rendgyakorlatokból a sorok mozgásának többféleségét fejtik ki ; a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulásokat, sorkanyarodásokat s a sormozdulatok különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatokat tovább fejtik. c) A felfelé és hosszában ugrásban tökéletesitik magukat. E fokon, és a mint a körülmények engedik, gyakorolják magukat némely játékokban, p. o. mászásban, kapaszkodásban, lengésben, emelkedés és függésben stb. Az ismétlő osztályok csoportja gyakoroltatik : a) A katonai rend- és sorgyakorlatokban. b) A fegyvergyakorlatokban. 7. Művészeti tantárgyak. a) Éneklés.*) Az énektanítását ott, hol minden osztályt külön tanító vezérel,osztályonkint lehet eszközölni: ott azonban, hol az egész iskola egy tanító vezetése alatt áll, okkal-móddal több osztályt együvé lehet ugyan fogni s együtt tanítani, mind a mellett az énektanításban a természetes lépcsőket épen ugy meg kell tartani, mint a számvetés tanításában. A tantárgyat következőleg kell felosztani. I. Osztály. Az iskolai első év. Elemi gyakorlatok egy hangtól háromig, folytatva azt öt hang gyakorlásáig. *) Az éneklés tanításában a Bartalus-féle énektanitó vezér- és kézikönyveket kell használni. 122

131 az xxx viii. t.-cz. értelmében. II.. Osztály. Az iskolai második év. Az előbbi évben megkezdettek folytatása hat hangou, azután fejlesztve egészen nyolcz hangig. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Nyolcz hangú gyakorlatok nagy hangközökben ; az alakitó jegyek gyakorlása. IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. Az alakitó jegyek folytatása; a hanglétrák ismertetése. V. és VI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. A hanglétrák folytatva. Gyakorlatok különböző alaphangokból. Khorálok és népdalok. Ismétlő iskola. A mindennapi iskolában tanultak ismétlése mellett gyakoroltatnak az egyes és több szólamu éneklésben. b) Rajzolás.*) A rajzolás tanítása a népoktatási törvényben a népiskolákra nézve nincsen ugyan kötelező tantárgyul kijelölve; de miután ez a látásbeli és kézi ügyesség, az izlés és a nemzeti csínosodás kimivelésére szolgáló, majdnem egyedüli képző eszköz ; miután rajzolásbeli jártasság nélkül az ipar soba ki nem fejlődhetik: e tárgyat a népiskolákba, a hol csak mód van benne, mindenütt fel kell venni. 1 A rajzolás tanítását következő fokokon kell a mindennapi iskola osztályaiban keresztülvezetni. I. és II. Osztály. Az iskolai első és második év. Szorítkozik a tanitó kezdetben a Beszéd- és értelemgyakorlatokban, valamint az irás tanitásában előforduló kézi gyakorlatokra. Ezeken felül a legegyszerűbb tárgyak vastag papírból kivágott alakvázlatait körülrajzoltatás végett adjaagyermekek kezébe. Amaz által feltalálólag, ez által gépiesen tanítja és gyakorolja a gyermekek szemmértékét és kezökvonását. III. és IV. Osztály. Az iskolai harmadik és negyedik év. Alakíttat és rajzoltat a tanitó különféle állású egyenes vonalakat, szögeket, bárom s több szögű ábrákat, ugy azon- *) A rajz tanítására a Maszák-féle Útmutató az elemi rajztanítás"- ban czimtí vezérkönyvet és táblákat kell használni.,123

132 1. tanterv az elemi népiskolák számára bari, hogy azok ne puszta mértani rajzok, hanem valamely tárgy körvonalai legyenek.különféle vonalakat szemmérték szerint különféle részekre osztat. Rajzoltat egyenes vonalakhói álló alakokat. A tanitó mindig maga rajzol elől s a tanítványok utána és csak ily előzmények után rajzoltat a már ismeretes alakokhoz hasonló mintákról. A tanítás ezen fokozata után czélszerü a tárgyaknak természet után való rajzoltatása; a mélyedés és a távlat rajzoltatásánál a rajzhálózatoknak felhasználása. V. és VI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. Rajzoltat a tanitó egyenes és görhe vonalokból álló alakokat, növényeket, állatokat, egyszerű szerszámokat stb. Mérés után felvétet különféle alakú téreket s ezeket egyszersmid le is rajzoltatja. Készíttet a népélet körében szokásos épületterveket s ezeket rajzban tisztán előadatja. (Lásd a mértani tanítást a VI. osztályban). Ismétő iskola. Iparkodó és lelkes tanitók az ismétlő osztályok növendékeit a rajzolásban is gyakorolják, házi és hallgatólagos munkákat legalább adnak fel nekik. Jegyzet. A népoktatási törvény elemi népiskolákról szóló részében a leánynövendékek részére nem levén a tantárgyak kölönösen megnevezve, következik, hogy az 55. -ban kijelölt tantárgyak a leánynövendékeknek is mind tani tané ók. a) A leányoknak polgári jogok és kötelességekről kijelölt tanulnivalók a lehető legnagyobb áltanosságban tanitandók. b) A kertészetből s gazdasági gyakorlatókból, különösen - a konyhakertészetet, kender-, len- és dohánymivelést, és a selyemtenyésztést kell tanítani. c) A kihagyott vagy összébbvont tantárgyak helyett mindenütt araó'i kézimunkákbaníell a leányokat gyakorolni. III. A tanítási idő felosztása.. Alt alános óraterv. Hogy a tantárgyakat egymás mellett biztosan lehessen megtanítani és hogy egyik tantárgy a másik mellőzésével el ne hanyagoltassék, fel kell azokat hetenkinti tanítási órákra arányosan osztani s a tantárgyra igy kiszabott órákat pontosan meg is kell tartani. 124

133 az xxx viii. t.-cz. értelmében. A tartárgyak közül legtöbb időt az o 1 vasás-, írásra," anyanyelvre és a sz ám vetésre kell fordítani. A többi tantárgyakat, kivált- az osztatlan népiskolákban, az olvasókönyek olvastatása mellett az olvasmányok segítségével lehet megtanítani; ezek mellett a földirásra a földabroszokat, a természetiek tanítására az evégre összeállított gyűjteményekben foglalt tárgyakat kell felhasználni; a természet- és vegytan tanításában kísérletek felmutatása nélkül alig lehet némi sikert elérni. Ott, a hol egy vagy két tanitó vezeti a mindennapi iskolát, a tanítási idő felosztása s ennek nyomán a sikeres munkálkodás épen nem könnyű. A tanitónak ily esetben arra kell törekednie, hogy ha csak kevés ideig is, de mindenesetre, délelőtt ngy mint délután, élőszóval taníthasson minden osztályban. Hogy ezt kivált az egy tanítóval biró iskolában el lehessen érni, a tanítási órákat félórákra kell osztani s a tanitónak minden félórában más-más osztálylyal kell foglalkoznia; a magukra hagyott osztályokat pedig hallgatólagos munkával kell elfoglalni. Az idő tárgyszerinti felosztásához tartozik az is, hogy egy és ugyanazon időben az osztályok vagy egyféle, vagy legalább egymással közel rokon tárgygyal foglalkozzanak ; ez mind a tanitó, mind a tanuló munkáját elősegiti. Az alább következő táblázatokban a tanítási heti óráknak az a száma van kitéve, melyet a tanitó a tanitványnyal tölt; az ezek mellett közbeeső időn a tanitó annyi hallgatólagos munkával foglalja el a tanulót, a mennyit a törvény a népiskolai tanulóra kiszab: t. i órán. A közbeeső többi időt, melyet a gyermek a hallgatólagos munkán felül iskolában tölt, a tanitó engedelme mellett, kézimunkára vagy tisztességes játékra leliet fordítani. Az itt kijelölt heti órákat köteles mind a tanitó, mind a tanuló megtartani. Az iskolaszék közbejöttével az év elején megállapított órarendet az iskolateremben ki kell függeszteni s ezt az iskolaszék engedélye nélkül megváltoztatni nem szabad. A községi iskolában a különböző felekezetű vallástanitók az órarendben, a számukra kijelölt időben kötelesek megjelenni s a bit- és erkölcstant a kiszabott időben tanitani. A következő órarendek szolgálhatnak zsinói-- mértékül.,125

134 1. TANTERV AZ ELEMI NÉPISKOLÁK SZAMARA. I. Az egy tanitóval bíró népiskola általános óraterve. A. t a n i t ó ffl * CJ O N Tantárgyak II. III. ai IV. ( V. VI. a --o s z t á 1 y «I- Hit- és erkölcstan. együtt 1 1 együtt 1 1 együtt 1 1 Beszéd- és értelemgy Olvasás, irás Magyar nyelvtan. l'ő l'/«szám- és mértan Földrajz Történelem s alkot mánytan Természetrajz... Természettan... Éneklés Testgyakorlás.. Gazdasági és kertészeti gyakorlat együtt I 1 1 *U 1 /* \l b 1"< 1 II 1 1 >u 1'/«l S /4 1 1 együtt Nyáron szerda és szombat délutánokon Az osztály heti órái összege 9>/ 29 Ezek szerint az egy tanitóvpl biró iskolában a tanitó rendes órái száma 29, ehhez járul télen az ismétlő iskola 5 órája, mely azonban nyáron csak 2 óra. 126

135 AZ XXXIII. T.-CZ. ÉRTELMÉBEN. 2. A két tanitóval biró népiskola általános óraterve. A. tanitó Tantárgyak I. H. Hit- és erkölcstan. Beszéd és értelemgy. Olvasás, irás Magyar nyelvtan. Szám- és mértan. Földrajz Történelem s alkotmánytan Természetrajz... Természet s vegytan Éneklés llajzolás Testgyakorlás... osztály I I I 1 JS s /< ~ i ~ Gazdasági és kertészeti gyakorlatok -- A tanitó heti órái összege B. tanitó III. IV. V. VI. osztály Szerda és szombat délután A tanitó hetil órái összege Az osztály heti órái öszszege H 1 /» 12V a A) tanító rendes órái száma hetenként 20, ezenfelül az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2 óra. B) tanító rendes órai száma hetenként 20, ezenfelül az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2 óra. 127

136 I. TANTÉR V AZ ELEMI NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA 3. A három tanítóval biró népiskola általános óraterve. Tantárgyak A. tanító B tanító C. t initó I. 2 ««fcc II. Hl. 2 o fco 2 V Ö? IV. V. VI. t a 8 to «-> to osztály <3.o osztály <J -o o a z t á '5 65 go ly Hit- és erkölcstan I I Beszéd és értelemgy Olvasás, irás 'l 5 Magyar nyelvtan F 2 ~"2 4 Szám- és mértan Földrajz Í 3 Történelem s alkotmánytan 2 4 Természetrajz Természet- s vegytan I 2 Éneklés i 1 1 Rajzolás ' 2 Testgyakorlás I Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Szerda szombat délután szom. délután Szerda és - Az osztály heti órái öszszege A) A tanitó rendes órái száma hetenkint 18, ezenfelül az ismétlöiskolában télen 5, nyáron 2 óra. B) tanitó rendes órái száma hetenkint 26, ezenfelül az ismétlöiskolában télen 5, nyáron 2 óra. C) tanitó rendes heti órái száma 30. Az igazgatói teendőket végzi. 128

137 AZ XXXIII. T.-GZ. ÉRTELMÉBEN. 4. A négy tanitóval biró népiskola általános óraterve. Tantárgyak A. tanitó p. tanitó. 0. tanitó D. tanitó I. tű ts II. ts ««r-03 to III. IT s N ^ N Y. VI. a bc s ** N 12 S B 0 ^ IS osztály 'Sí SS. 1- osztály osztály -4 -o osztály Is. Li -t -o -4 -o Hit- és erkölcstan ' 2 2 Beszéd- és értelemgy Olvasás, irás Magyar nyelv Szám- és mértan Földrajz Történelem Természetrajz... i'u 3 Természet- s vegytan Éneklés Rajzolás I Testgyakorlás Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Szerda, szombaton délután 1 II Az osztály heti órái összege o »/ 4 20»/ 4 28 A) tanító rendes órái száma 18, az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2. B) tanitó rendes órái száma 20, az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2. C) tanitó rendes órái száma 25, az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2. D) tanitó rendes órái száma 28 s az igazgatói teendőket végzi. Közoktatásügyi törv. és rend. 9

138 J. TANTERV AZ ELEMI NÉPISKOLÁK SZAMARA. 5. Az öt tanitóval biró népiskola általános ératerve. Tantárgyak Hit- és erkölcstan. Beszéd- és értelem gyakorlatok... Olvasás, irás Magyar nyelvtan. A, B. C. I D. tanító tanító tanitó tanitó I. II. III. IV osztály E. tanító V. VI. osztály * a o H -3 Szám- ós mértan. Földrajz... Történet és alkotó mánytan Természetrajz;.. -> Természet- s vegytan Éneklés Rajzolás _...;... Testgyakorlás... Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Szerda és szomb. d. n i'l i'l Szerda és szomb. d. n. Az osztály heti órái összege I 24 20=/. 20'/. A. B. C. D. tanítók kötelesek kiszabott óráikon kivül az ismétlő iskolákban télen 5, nyáron 2 órát tanitam'.:;e. tanitó az intézetet igazgatni. 130

139 AZ XXXIII. T.-CZ. ÉRTELMÉBEN. 6. A hat tanitóval biró népiskola általános óraterve. Tantárgyak A. B. c. D. E. F. t a n i t 6 -o L II. III. IY. V. VI. o s z t. á i y <5 :C Hit- ós erkölcstan Beszéd- és értelemgyakorlatok Olvasás, irás Magyar nyelvtan ' 14 Szám- és mértan Földrajz Történet- és alkotmánytan ; Természetrajz i Természet- s vegytan Éneklés ; ; Rajzolás -r Testgyakorlás Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Együtt szerda és szombat d- n.. Áheti órák összege ; A. tanításra kiszabott órákon kivül 5 tanitó köteles esetleg váltogatva az ismétlő iskolában télen 5, -nyáron 2 órát tani tani ; egy tanitó az igazgató tisztét teljesiti. ' *

140 i. tantér v az elemi népiskolák számára Jegyzet. Az ismétlő iskolásoknak a nyári hónapokra kiszabott két órai tanítást vasárnap délelőtt és délután egyegy órán kell adni, azon okból, hogy vagy tanítás előtt, vagy tanítás után, az isteni tiszteleten akadálytalanul megjelenhessenek. Őszi és téli hónapokban a törvény által kiszabott 5- órai tanításból hetenkint 4 órát szerda és szombat délutánonkint, az ötödik órát pedig vasárnap, vagy délelőtt vagy" délután kell megtartani. V. Taneszközök. (Kiadatott a vallás és közoktatási ul, kir. ministerium által.) A) Tankönyvek. Gönczy P. ABC olvasókönyv a népiskolák első osztálya számára. (Javított kiadás). Gönczy P. Yezérkönyv az ABG olvasókönyv tanitásához tanitók számára. Gönczy P. Fali tábla (24 darab). Gönczy P. írásbeli mozgatható betűk- Gönczy P. Nyomtatásbei i mozgatható betűk. Gáspár J. II. olvasókönyv. Gáspár J. III. olvasókönyv. Gáspár J. IV. olvasókönyv. Gáspár J. V. és. VI. olvasókönyv. Nagy L. Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában a népiskolák I. és II. osztálya számára. Nagy L. Vezérkönyv a magyar nyelvtan tanításában a népiskolák I. és II. osztálya számára. Nagy L. Vezérkönyva magyar nyelvtan tanításában a népiskolák III. és IV. osztálya számára. Nagy L. Nyelvtani gyakorlókönyv a népiskolák II. osztálya számára. Nagy L. Nyelvtani gyakvrlókönyv a népiskolák III. és IV. osztálya számára. Maszák Hugó. Útmutató az elemi rajztanitásban. Maszák Hugó. Kivágott papírminták. Bartalus István, Énektanitó vezérkönyv a népiskolai tanitók számára I. és II. évfolyam. Bartalus István. Énektanitó vezérkönyv a népiskolai tanitók számára III. és IV. évfolyam. Bartalus István. Vezérkönyv a népiskolai tanitók számára V. és VI. évfolyam. Bartalusl. Éneklő ABC a népiskolák számára I. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára II. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára III évf. Bartalus I. Éueklő ABC a népiskolák számára IV. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára V. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára VI. évf. Bartalus I. Vezérkönyv a zongora és orgona játszására. Számolási gyakorlatkönyv a népiskolák számára. Számolási gyakorlatk. anép- 132

141 az xxxviii. t.-cz. értelmében. isk. 3. oszt. számára. Számolási gyakorlatk. a népiskolák 4. és 5. oszt. számára. Tornatanitás. Gönczy P. Utasítás a földgömbhöz tanítók számára. F e 1 k 1-G ö n c z y-f éle földgömbök. 21 centiméter átmérőjű, délkör nélküli f öldgömb. Ugyanaz fél délkörrel. Ugyanaz egész délkörrel. 31'/» centiméter átmérőjű, délkör nélküli földgömb. Ugyanaz délkörrel. Ugyanaz délkörrel és emelkedési színezettel. 47 centiméter átmérőjű, délkör nélküli földgömb. Ugyanaz délkörrel. Tellurium. Planetarium. Térképek. Gönczy P. és Berghaus, osztrák-magyar monarchia domború térképe. Gönczy P. és Berghaus, Magyarország fali térképe. Gönczy P. és Berghaus, osztrák-magyar monarchia fali térképe. 7 Gönczy P. és Berghaus, Európa fali térképe. Gönczy P. Ázsia fali térképe. Gönczy P. Afrika fali térképe. Gönczy P. Délamerika fali térképe. Gönczy P. A föld öt része fali térképe. Gönczy P. Magyarország kézi térképe. Gönczy P. osztrák-magyar monarchia, kézi térképe. Gönczy P. Európa kézi térképe. Gönczy P. Ázsia kézi térképe. Gönczy P. Afrika kézi térképe. Gönczy P. Délamerika kézi térképe. Gönczy és Stieler, iskolai atlasa. Szemléleti képek.*) Iskolaterem belseje. Az iskola udvara. Felföldi gazda udvara. Parasztszoba belseje. Alföldi gazda udvara. Zöldséges és gyümölcsös kert A házi állatok és néhány kutyafaj. Marhavásár. Tehenészet. Lóvásár. Lóistálló belseje. Juhászat és sajtkészités. Sertésvásár. Baromfiudvar. Az emberi test részei. A falusi piacz. A földműves tavaszi foglalkozása. A földműves nyári foglalkozása. A földműves -őszi foglalkozásai. A földműves téli foglalkozásai. Különféle malmok. Kerékgyártó és kovács. Épülőfélben lévő házak. Fazekas és takács. A vásár. Konyhai életkép. A falu környéke ós közlekedési eszközök. Alma- és körtefák. Szilva-, cseresnye-, mandola-, nyári és őszi baraczkfák. Dió-, mogyoró-, gesztenye- és náspolyafák. Zöldségpiacz. Diszkért és virágok. Gyümölcstárlat. A tölgyfa és makk termése. A fenyő feldolgozása. A nyirfa és feldolgozása. A bükk- *) A képek ily sorozatban használandók. 133

142 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. és gyevtyánfa. Mocsáros vidék tájképe. Légi tünemények. Esti kép. Hartinger- Gönczy: I. Színezett falit áblái: Az emberi test boncztana. Dr. Lendvay. A hazai mérges növények. Gönczy (12 tábla). Az ehető és mérges gombák. Gönczy. (12 tábla). II. Hartinger mezei gazdasági színezett fali táblái: Alagcsövelés. Rétöntözés. Dohánytermelés. Lentermelés. Baromfitenyésztés. Hasznos és nem haszos madarak. Baromfitenyésztés. Hasznos és nem hasznos madarak. Gönczy métermértékek fali táblája szöveggel. Gönczy- Rasch természetrajzi fali ábrái. Gönczy-Bopp Károly természettani fali ábrái. Gönczy-Bopp Károly természettani (géptani) fali táblái. Maszák kézi és fali táblái a rajztanitáshoz. Számológép golyókkal 141 centiméter. Bopp mótermértékek gyűjteménye. Budapesten, augusztus 26. napján Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister. II. Tanterv a nem magyar ájku elemi népiskolák számára az 1868-ki XXXVIII. és az ls79-ik XVIII. t.- czikkek értelmében. (Kiadatott a vallás- ós közoktatásügyi m. kir. minister 1879-ik évi junius hó 29. napján 17,284. szám alatt kelt rendeletéből.) Szükséges tudnivalók. 1. A népoktatásügyi évi XXXVIII. törvény 48. -a szerint az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint: a) a hat évig tartó mindennapi és b) a három évig terjedő ismétlő-iskolai tanitást. A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6. életévöket betöltött gyermekek 12. évök betöltéséig. (L.a törv át.> 2. Ehhez képest szigorúan köteleztetik minden iskolai hatóság, hogy : a) Minden oly iskolaköteles gyermeket, ki a három-, avagy négy évi elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe. 134

143 szám. az xxx viii. és xviii. t.-oz. ért. (polgári iskola, középiskola) nem lép s ott legalább két évig nem tanul, hat éves kora betöltésétől fogva 12 éves kora betöltéséig, a népoktatási törvény 4. -ában megszabott büntetés terhe alatt, elemi népiskolába járasson. b) A mindennapi elemi iskolás gyermeket az alábbi tantervben hat évi tanfolyamra kiszabott taniilnivalókra hat év leforgása alatt tanittassa meg. c) A hat évi elemi iskolai tanfolyamot bevégzett s 12 éves kort betöltött gyermekeket, ha felsőbb tanintézetbe nem járnak, ismétlő iskolába járatni és az ismétlő iskola három évi tanfolyamára kiszabott tantárgyakat nekik három évig tanítani köteles. 3. Szigorú felelősség alá veendők kivétel nélkül mind az oly iskolai hatóságok, mind az oly tanítók, avagy tanitó, kik az elemi népiskola hat osztálya számára kiszabott tanulni-valékat, sajnosan tapasztalt módon, négy évi tanfolyamra összeszorítani merészelik. 4. Mind az iskolai hatóságok, mind a tanítók felhivatnak, hogy az elemi népiskolában a tanítás fősulyát fektessék : a) Az anya és a magyar nyelvbeli oktatásra s erre nézve különösen használják fel a beszéd- és értelemgyakorlatokat ; az olvasókönyvekben foglalt olvasmányok és mondatők értelmi taglalását; a nyelv alaktanának szabályszerinti mélyebb taglalásába ne bocsátkozzanak, e részben szorítkozzanak főleg a helyesírás megtanithatására szükséges nyelvtani legfőbb alakok ismertetésére. (Lásd a tantervet). b) Második főtantárgynak a számvetést tekintsék. c) Harmadik főtantárgy a hazai történelem és alkotmánytan, melyek azért tétettek az V. és VI. osztály tantárgyává, hogy a tanuló ezeket kellő előkészültséggel és érettebb észszel tanulja s fel is foghassa és az iskolából kiléptével az életbe átvigye. d) Az 1879-dik évi XVIII. t.-cz. rendelete értelmében a magyar nyelv tanítása és megtanulása minden népiskolai tanitó és tanuló kötelességévé tétetett; ennélfogva a nem magyar ajkú népiskolai tanulókat a tantervben előadott módon a magyar nyelvre meg kell tanítani. e) A földrajzi és természettudományi ismeretek közlésénél kövessék a szó szoros értelmében a szemléleti oktatást; kerüljék az e téren gomba módra termett rossz kézikönyvek.135

144 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. betanultatását; általában e tantárgyak tanításában a gyermek kezébe könyvet csak akkor adjanak, midőn a tárgyakat földabroszról, vagy a természeti tárgyakról, vagy kísérleti megmutatás utján egészen megértettették. 5. Azon elemi tanulók, kik középtanodába, vagy polgári iskolába kivannak lépni, a magyar nyelv tudása mellett vétethetnek fel. I. Tantárgyak. 1. Hit- ós erkölcstan. a) beszéd- és értelemgyakorlatok, 2. Anyai és magyar nyelv 3. Mennyiségtan j kapcsolatban a magyar nyelv tanitásával, b) irás és olvasás, c) anyai nyelvtan. a) számtan, b) mértan. a) földrajz,. b) történelem, 4. Történelmi tárgyak c) polgári jogok és kötelessé- I gek ismerete. ( a) természetrajz, 5. Természettudományi) b) természettan. tárgyak \ c) gazdasági és kertészeti gya- ' korlatok. 6. Testgyakorlás. 7. Művészeti tárgyak a) éneklés, b) rajzolás. II. A tantárgyaknak iskolai évfolyamok szerinti felosztása és terjedelme. 1. Hit- és erkölcstan. A népoktatási törvény 57. -a értelmében, a hit- és erkölcstan tanitásáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, e tantárgy iskolai évfolyamok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a vallásfelekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. Azonban megjegyeztetik, hogy a vallástanitók a hit- és erkölcstan tanitására a heti óratervben megállapított időt megtartani köteleztetnek. 224

145 szám. a z xxx viii. és x viii. t.-cz. ért. 2. Az anyai és a magyar nyelv. Az elemi népiskolai tanítás központjául az anyai nyelv szolgál, melylyel kapcsolatosan kell megtanítani a magyar nyelvet. Mind az anyai, mind vele kapcsolatban a magyar nyelv oktatásában oly módon kell a tanulókat előre vinni, hogy azokon a gyermek akár eredeti gondolatait, akár figyelmeztetés (tanulás) utján szerzett ismereteit tisztáp ki tudja fejezni; azután gondolatait következetesen és szabatosan tudja egymásután sorozva előadni; végre azokat helyesen tudja leírni. Az elemi iskolai nyelvtani tanításban tehát a czél az, hogy a gyermek tisztán, világosan és természetes hangsúlyozással tudjon beszélni, vagy gondolatait előadni és leírni. E czélra nem egyedül a szorosan vett nyelvtan tanításával lehet eljutni, hauem fel kell e végből használni az iskolai tantárgyak mindegyikét. Bármi tárgyról szól avagy beszél a gyermek, a tanítónak mindig szigorúan kell őt arra vezetni, figyelmeztetni, hogy beszéde nyelvtanilag is helyes legyen s e szoktatás utján kell bevezetni nyelve ismeretébe. A többi tantárgy közt legalkalmasabban lehet az ebbeli tanítás eszközeiül felhasználni a beszéd- és értelemgyakorlatokat, az irást, olvasást. a) Beszéd- és értelemgyakorlatok. E tantárgy tanításával az a czél, hogy az iskolába járni kezdő kis gyermekek a tanulásra előkészíttessenek, és a logikai rendben való szabatos beszélésre szoktattassanak. egyszersmind a magyar nyelvre megtaníttassanak. I. Osztály. Az iskolai első év. A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának menete. A tanitó a kis gyermekek előtt ismeretes tárgyakat egyenkint és közelebbről, a gyermekekkel magukkal, megvizsgáltatja. A tárgyakon való szemléltetés által feltalált ismerni valók felkerestetése alatt őket gondolkoztatja. A.gyermekek szemlélete által szerzett tapasztalatokat velők először egyes és értelmes mondatokba foglaltatja, azután az ily egyes mondatokból álló beszélgetést folytonos előadássá kötteti egybe. 137

146 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. Nevezetesen: az iskolába feladott kis gyermekeket legelőször bátorságra, bizalomra, rendre és tevékenységre szoktatja. Azután megismerteti velők az iskolában, az iskola körében s az a körül levő tárgyakat helyök-, részeiknél, alakjok-, anyagjok- és hasznuknál fogva. így szerzett ismereteiket velők folyóbeszédben adatja elő. Yégre a megismertetett tárgyakat (legalább kettőt egyszerre) egymással egybehasonlittatja és egymástól megkülönböztetteti. Az iskolában és az iskola körül látható tárgyakról átvezeti a gyermekek figyelmét a szülei házban és az a körül levő tárgyakra s a családi életnek ismertetésére. Ekkor is, minden egyes tárgy megismerése után, igyekszik velők a látott, hallott és a kérdezősködés utján kifejtegettetett fogalmakat folyóbeszédbe foglaltatni és rendben előadatni. Ezek fejtegetése és tanítása közben a tanító öntudatosan vezeti a kis gyermekeket az előttük ismeretes tárgyak vizsgáitatásával a gondolkozásra, a megvizsgált tárgyakon szerzett tapasztalatok és ezek utján ébresztett gondolatok szóés mondatbeli kifejezésére, végre ismereteinek rendben elbeszéltetésére. A gyermek pedig észrevétlenül tanulja meg a körülötte eső tárgyak mineműségeit, rendeltetéseit s ez érzékeltetés által gyakorolja magát anyanyelvében. A tárgyakat magyarul is megnevezi és a gyermekekkel is megnevezteti, lehetőleg magyar mondatokba foglaltatja * igy egyúttal magyarul is tanit; még pedig megkezdi ezt a) A több tanítóval biró iskoláknak már az I. osztályában. b) Az egy tanítóval biró iskolákban azonban a tárgyak magyar megneveztetését csak a II. osztályban kezdi meg. A tanító ezek tanítása közben, az emlékezetnek más oldalról gyakorlására, az ismertetett tárgyak köréből vett erkölcs- és érzelemnemesitő versecskéket elmondás után szórói-szóra tanit meg s ezeket is természetes módcm beszélteti el. II. Osztály. Az iskolai második év. Az első évben megkezdett alapon az iskolától és a szülei ház körétől távolabb eső tárgyak szemléltetését ugy folytatja a tanitó, hogy ezek ismertetéséből az eddigelé kevésbbé érintett tantárgyak előfogalmait is kifejtse. 138

147 szám. az xxx viii. és xviii. t.-oz. ért. így a családi élet ismertetéséről rámegy a helység lakóiból álló családoknak s ezekről a társadalmi és a polgári életnek ismertetésére. Ezekről a helység (falu, város) környéke s határa szemléltetésére fordítván a gyermekek figyelmét, kifejti s megismerteti velők a földrajz és a természetrajz elöfogalmait. Alégkörr.e, a napra, holdra és a csillagokra figyelmeztetéséből rámegy az időnek és annak felosztásának ismertetésére. Ezek tanítása közben is folyvást nagy figyelemmel van a gyermekek gondolkodtatására, a gondolkodtatás utján való feltaláltatására, a gondolatok helyes és szabatos kifejeztetésére és a gondolatok egész sorának folytonos elbeszéltelésére. A fenebbi utasításhoz képest az egy tanítóval biró iskolákban ez ossztályban kezdi meg a tárgyaknak magyar nyelven való megneveztetését és az igy ismeretessé tett magyar szók mondatokba való foglaltatását. A mondatok alkotásához szükséges cselekmény (ige) szókat is tanit s azokat fokozatosan használtatja különféle személyben s kezdetben a jelen, később a mult s aztán a jövő időben. *) A tanítás ezen első és még második fokán a magyar nyelvtani alakok rendszeres tanításába nem fog, a kifejezésekre itt inkább gépiesen szoktatja a gyermekeket. Valamint az első évben, ugy itt is figyelmet fordit a tanitó a tanitás alá fogott tárgyak köréből meritett tanulságos mondatok, erkölcs- és érzelemnemesitő versecskék tanítására s azoknak természetes módon elbeszéltetésére. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Ámbár az iskolai harmadik évben megszűnik a beszéd és értelem gyakorlatok anyanyelven tanítása, mindazáltal a nem magyar ajkú népiskolai tanulókkal e tantárgyat folytatni kell azért, hogy a magyar nyelvet e gyakorlati uton tovább lehessen tanitani. Nevezetesen megismertetett tárgyak és személyek avagy fogalmak neveit, a mondatalkotáshoz szükséges igékkel mondatokba kell foglaltatni. Fokozatosan kell a főnevek ragozását a mondat bővítésére használt szók felvételével tanitani, az igét a három fő időben (jelen, mult, jövő) használni. *) A magyar nyelv tanításának ily módon való gyakorlatához e hazában lakó nem magyar ajkú honfiak nyelvén a tanítók számára vezérkönyvek adattak ki, melyek e tanterv végón felsoroltatnak..139

148 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. A megtanított szóbeli kifejezésekkel egyenletes lépést tartó magyar olvasmányokat kell olvastatni. Az olvasmányokat Írással másoltatni, sőt a már ismertté tett szókból a tanulóval saját feltalálása utján kigondolt mondatokat, magán dolgozatképen, Írásba kell foglaltatni. IY. Osztály. Az iskolai negyedik év.- A beszéd- és értelemgyakorlatok a magyar nyelv tanítására alkalmazva folytattatnak, még pedig : A fenebbi osztályban adott utasításhoz képest a gyermek előtt még ismeretlen tárgyak, személyek, fogalmak mutattatnak fel s neveztetnek meg. Az újonnan tanult nevekhői különféle mondatok alkottatnak, a nevek és melléknevek, a mindenféle rag használata, egyszerű és mindenféle módon bővített mondatok készitése utján gyakoroltatik s mindinkább társalgási beszéddé foglaltatik egybe s igy gyakoroltatik a magyar beszéd. Az, ismert szók és mondatok alakjai körében tartott olvasmányok olvastatnak. Az olvasmányok magán dolgozatképen Írásban másoltatnak, sőt alkottat a tanító a gyermekekkel Írásban is önállóan az ő ismerete köréből merített magyar mondatokat, egymásból folyó rövid előadásokat (beszédet). Mindinkább figyelteti a tanulót a magyar nyelvtani alakokra, igyekszik azokat a mondat törvényeiből elvonva ismertetni. így a mondatot kiegészítő tárgyeset ragját, a különféle hely, idő sfb. ragokat; az ige egyes és többesbeli személyragjait stb., egyszersmind kezdi a magyar nyelvtan ily gyakorlati tanítása alatt már eddig szerzett nyelvtani alakokat nyelvtani rendbe szedetni és mind ezeket jegyzetekbe foglaltatni, a nélkül hogy a magyar nyelvtan rendszeres nyelvtanának apróságig' részletes feljegyeztetésébe, még kevésbé annak unalmas fejtegetésébe bocsátkoznék. Y. YI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. A magyar nyelv tanítását ez években is a megkezdett és folytatott gyakorlati módon kell folytatni. Fődolog a gyermek előtt még eddig ismeretlen maradt tárgyak, személyek, fogalmak, igék ismertetése, ezekbek gyakorlati uton mondatba foglaltatása, a mondatok neszéddé alkottatása; szóval, irá3ban, olvasmányokban 140

149 szám. az xxx viii. és xviii. t.-oz. ért. és könyvnélkül tanitottt versek felmondatásában való gyakoroltatása. Beszéltetés és fogalmaztatás magyar nyelven. A magyarnyelv alak- és mondattana lehető legfőbb vonalokban való összeállítása és maradandóvá tétele. b) írás-olvasás. I. Osztály. Az iskolai első év. Az írás és olvasás tanítása az irva-olvastatáson kezdődik. Mihelyt átvezette a tanitó a gyermekeket a beszéd- és értelemgyakorlatokba foglalt rajzolási és a hallás után tanított bangoztatási elemeken, azonnal hozzáfog a legegyszerűbb betüiratáshoz. Hogy mi módon kell e munkájában előhaladni s biztos eredményre jutni, elegendő utasítást talál erre a Gönczy-féle ABC-hez irt vezérkönyvben. II. Osztály. Az iskolai második év. Az első évben az irás-tanitás előzi meg az olvasást, ugy azonban, hogy minden betű és szó Írását azonnal követi az olvasási gyakorlás ; a második évben az olvastatás előzi meg az irást. 1. Olvasás. A második osztály számára készített olvasókönyvből gyakorolják a folyékony, egyszersmid az értelmes olvasást. A tanitó, valamint az első osztályban, ugy itt is, minden gondot arra fordit, hogy a gyermek az olvasottakat természetes hanglejtéssel ejtse ki. Különösen arra ügyel, hogy minden elolvasott szót értsen, az olvasmányok tartalmát saját szavaival elő tudja adni. Ez az eljárás a gyermekeknek nemcsak értelmi kifejlésére és ismereteik gyarapítására, hanem különösen nyelvérzékök és előadási ügyességük gyakorlására is szolgál. Az olvasásnak ily módon való tanitása, a beszéd- és értelemgyakorlatok tanitása mellett, az anyanyelv tanításának második segédeszköze. (Lásd az anyanyelv tanitásáta II. osztályban). A nem magyar ajkú gyermek már ez osztályban is gyakorolja a magyar olvasást, az e végre készitett könyvből, oly módon, hogy azon mondatokat, vagy azokhoz hasonló-.141

150 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. kat, melyeket szóval alkotni tud, írásból avagy nyomtatásból könnyen és folyékonyan el tudja olvasni. 2. írás. Az irás gyakorlásában kővetkező fokozatokat tartson a tanitó: a) Az év elején, a szükséges ideig, vezényszó mellett (üteny szerint) folytatja a tanitó az I. osztályban megkezdett Írástanítást. Minthogy azonban az első évben helyesen és ügyesen vezetett tanulók a II. osztályban az Írásban csakhamar kellő gyakorlottságra tesznek szert. b) alkalmas időben megkezdi a tanitó a vezényszó nélküli írásbeli szabad gyakorlatokat is. Először is jó ideig a beszéd- és értelemgyakorlatok alatt hallottakból és az olvasókönyvből olvasottakból ismeretes tárgyak neveit a táblára maga a tanitó irja fel s azokat a tábláról a gyermekekkel utániratja. Azután az igy Íratott szókból alkottat rövid, két-három szóból álló mondatokat s ezeket is maga a tanitó irja a táblára s a gyermekekkel utániratja. c) Ezen fokozatok megtartása mellett, mihelyt az irás e nemű gyakorlatában elegendő jártasságot szereztek, másoltatja velők olvasókönyvükből az elolvasott s értelmezett rövidebb olvasmányokat. d) Végre az év végén az előttük már ismeretes olvasmányokból és a beszéd- és értelemgyakorlatok tartalmából Íratja: az olvasmányban, a beszéd- és értelemgyakorlatokban előforduló személyek, vagy tárgyak neveit, az azokról irott tulajdonságokat és cselekvéseket s mindezeket a lehetőségig összeköti a magyar nyelv tanításával. Az irás gyakorlásának ezen módja egyszersmind a fogalmazáshoz szolgáló előoktatás is; mely foglalkoztatással különösen a tanítási órák azon közeit lehet hasznosan betölteni, midőn a tanítványokkal, a másik osztálylyal való foglalkozás miatt, nem lehet a tanitó. Ezen eljárás természetéből foly, hogy az irás gyakorlásának e módja szerint, a gyermekek nemcsak az Írásbeli gépiességet, hanem ezzel együtt főleg a helyesírást, a gondolkodást, feltalálást és a fogalmazásbeli előgyakordatokat is megszerzik; ennélfogva a tanitó mindenkor a legnagyobb gonddal nézze végig minden gyermek írását s nézéssé át a tanítványokkal is egymásét s az ejtett, helyes- 142

151 szám. az xxx viii. és xviii. t.-oz. ért. irási s gondolatkifejezésbeli hibákat, velők együtt és különösen általok javíttassa ki. Ezen módon munkája sikerét jobban biztosítja, mint minden könyv vagy szabály szajkó módra való betanultatásával. 3. Az emlékezés gyakorlása. Erkölcs- és érzelemnemesitő versecskéket, az anyai ós magyar nyelven a fenebbi utasítás szerint, ez osztályban is kell tanítani. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. 1. Olvasás. A harmadik osztály számára készített olvasókönyvből gyakorolják az értelmes olvasást. A tanitó e tanévben is szorosan ügyel arra, hogy a gyermek az elolvasott mondatnak necsak szavait, hanem tartalmát is felfogja, ennélfogva a mondatnak, sőt az egész olvasmánynak a kellő hangsúlyt meg tudja adni. Próbáltatja az olvasmány tartalmát szabadon elbeszéltetni, ügyelvén egyfelől az olvasmányba foglalt s a tanuló ismeretköre bővitésére szolgáló tárgyak felfogatására és megtartására, másfelől az anyanyelvbeli gyakorlottság elébb-elébb vitelére. (Lásd anyanyelvtan III. osztály). Gondot fordit a magyar nyelvben eddig tett haladás szerint, a magyar olvasás gyakorlására is. 2. írás. Az irás gyakorlásában ez osztályban még inkább a maguk szorgalmára és erejére kell a gyermekeket támasztani. A tanitó e részben következőleg jár el: a) Az osztatlan (egy tanítóval biró) iskolában, midőn a köztanitás zavarása nélkül megeshetik, egy ügyesebb gyermek vezetése alatt üteny szerint irat az egész osztálylyal; e mellett azonban másoltat is szépirási példányokról. Ott, hol minden osztályt más-más tanitó vezet, az irás üteny szerinti tanítását a kiszabott órában minden akadály nélkül lehet eszközölni. b) Leirják a gyermekek eszökből a könyvnélkül megtanult verseket, és a midőn leírták, a helyesírás gyakorlása végett, az olvasókönyvükbe nyomatott szöveggel maguk hasonlítják egybe s hibáikat a nyomtatásbeli minta.szerint maguk igazítják ki..143

152 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. c) Olvasókönyvükből olvasott, megértett és szabadon előadott olvasmányok tartalmát próbálják leirni emiékezetökből. d) Gyakoroltatja az irást magyar mondatokon is. A tanitó minden gyermek Írását átvizsgálja, a helyesírási s a tartalombeli hibákra is figyelmezteti a gyermekeket. 3. Az emlékezés gyakorlása. Az emlékezés és a jó előadás gyakorlására az erkölcsés szivnemesitő egyszerű versecskék mellett elbeszélő rövidebb költeményeket is kell tanitani. A tanitó az ily feladványokat, az olvasási órán mindaddig olvastatja, maga is felolvassa, míg a gyermekek azt jól hangoztatva nem tudják olvasni. Ezek után a könyvnélkül valók felmondatásánál követeli a tiszta, világos és természetes hangsúlyozással való előadást. Tanit könnyen érthető, kedélyes és népies magyar IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. 1. Olvasás. verseket. A negyedik osztály számára készített olvasókönyvből mindinkább gyakorolják az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasást. A tanitó a gyermekek előtt példányszerűen maga is gyakran olvas. Az olvasottakat értelmezteti és szabadon elbeszélteti. Igyekszik mind tárgyi, mind nyelvtani ismereteiket ez uton is gyarapítani. A magyar nyelvlen eddig tett előmenetelhez alkalmazott olvasmányokat is szorgalmas'an olvastatja. 2. írás. a) Az olvasókönyv olvasmányait válogatva, szabadon irásba foglaltatja, ugy anyai, mint magyar nyélven. b) Gyakorolják magukat szépirási példányok másolásával is. 3. Az emlékezés gyakorlása. Emiékezetök gyakorlására, költői darabokon kivül, a hazai történelemből tanulnak történeti elbeszéléseket, s azokat értelmesen felmondják. Tanit könnyen érthető, honfiérzést keltő s lelkesítő magyar verseket. 144

153 szám. az xxx viii. és x viii. t.-cz. ért. V. és "VI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. 1. Olvasás. E két osztály számára készített olvasókönyvet a tanulók részint az iskolában nyilvánosan, részint oda haza magánosan olvassák. Bárhol olvassák, a tanitó velők az olvasmányok tartalmát szabadon elbeszélteti s minden törekvését oda irányozza, hogy a tanulók a magán olvasásra rászokjanak. A magyar olvasásra és az olvasottak értelmeztetésére is kellő gondot fordit a tanitó. 2. írás. Az V. és VI. osztályban már átmegy a tanitó a fogalmazás rendes tanitására. Anyanyelven irat nevezetesen történelmi feladatokra rövid elbeszéléseket; természeti tárgyakról vagy egyes tájakról leírásokat; azután leveleket, kérvényeket, majd szerződéseket, nyugtákat, ellennyugtákat; készíttet számlákat és egyszerű számviteli számadásokat stb. Magyar nyelven, az ebbeli előhaladáshoz képest, szintén irat leveleket, nyugtákat, számlákat, esetleg kérvényt, szerződést stb. 3. Az emlékezés gyakorlása. Az emlékezés gyakorlására tanit nevezetesebb népies és hazafias költeményeket, folyó beszédbe foglalt történelmi leírásokat stb. effélét, ügyelvén mindenkor a szabatos, tiszta és jól hangsúlyozott előadásra. Tanit lelkesítő, honfiérzelmet erősítő magyar verséket. Ismétlő osztályok. Az iskolai hetedik, nyolczadik és kilenczedik év. 1. Olvasás. Az Ismétlő osztályokban az olvasás tanitását az ismeretek kibővitésére szolgáló tantárgyak olvastatásával kell összefoglalni. Midőn ezen osztályokban tanuló gyermekek a számukra irt olvasókönyvből felvett olvasmányt értelmesen és kellően hangsúlyozva elolvassák, a tanitó velők azoknak nemcsak tartalmát beszélteti el, hanem a tartalom egyes Közoktatásügyi títrv. ás rend. 10

154 7/. tanterv a nem mag y. ajk. elemi né pl8 k. részleteire nézve kérdéseit kiterjeszti az előbbi években szerzett ismereteik felelevenítésére is. Midőn igy a tanítványok ismereteit bővíti és állandósítja, kiváló gondot fordit egyszersmind a nyelvtani gyakorlatok ismétlésére is. Minden ily alkalommal olvastat magyar könyveket is s igyekszik a magyar nyelvben az előbbi években szerzett ismereteketfejleszteni és állandósitani. 2. írás. A fennebbi években tanított fogalmazási és ügyirati gyakorlatokat különösen bázi dolgozatok készíttetésével ismétli, magyar nyelven is. 3. Az emlékezés gyakorlása. Olykor előveszi az emlékezés gyakorlására az előbbi években tanított költeményeket és elbeszéléseket s azok elbeszéltetését gyakorolja ; szavaltat magyarul is. c) Anyanyelvtan. Az elemi, különösen a népiskolában az anyanyelvtanbeli oktatásnak nincs egyéb czélja, mint az, hogy megtanuljon a gyermek szabatosan beszélni, helyesen irni, a mások beszédét és írását biztosan és tisztán megérteni. Az olyan tanító igen nagyon eltévesztené czélját, ki az elemi népiskolában a nyelvtan szabályait elvontan és rendszeresen tanítaná, és a tanuló idejét a szóragozás meddő tanulására és annak alkalmazás nélküli sikertelen felmondására fordítaná. Az elemi iskolai tanulók, különösen pedig a népiskolai növendéknek nyelvtani szükséges ismeretek megszerzését a többi tantárgyak tanításával, és a mint fenebb ki van mutatva, az olvasás és irás gyakorlásával lehet egybekötui s mindazt, a mit e tantárgyból, a tanítás e fokán tudni szükséges, ezen mód szerint lehet legsikeresebben megtanítani. Ezek szerint az elemi s kivált a népiskolai tanítók szorskötelessége, hogy az anyanyelv tanításában, a fősúlyt az olo vasmányok és a mondatok értelmi taglalására és fejtegetésére s a szók mondatókba foglallatására fektessék, ezekkel kapcsolatban a nyelvtani alaktan tanítását leginkább a helyesírás alapjául szolgáló tudnivalókra szorítsák. 146

155 szám. az xxx viii. és x viii. t.-cz. ért. A legszükségesebb anyanyelvtani ismeretek megszerzésére következő módon kell a tanítványokat elvezérelni : I. Osztály. Az iskolai első év. Az anyanyelv tanítása az iskolai első évben a következőkből áll : Midőn a tanitó az iskolai első évben a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításával a tárgyaknak és azok részeinek helyes megnevezését, ezeken szerzett ismereteinek rövid mondatokba foglaltatását s rövid mondatokból beszédalkotást tanít: ez által már a helyes irányban mozgó, szorosan vett nyelvtan tanításába ereszkedik bele. Ez alkalommal tanítja nevezetesen : a) A tárgyak neveit, helyét, anyagját, használatát, állapotát; az igy felfogatott egyes szókhói alkottat a gyermekekkel mondatokat; az ily módon alkottatott mondatokat füzeti össze beszéddé: és ez a nyelvtani tanítás kezdeté- 'nek leghelyesebb és leggyakorlatibb módja ugy az anya-, mint a magyar nyelvben. b) Tanítja továbbá, az olvasás-tanitást megelőzőleg, magának az olvasás tanításának körében, a hangoknak hallás után, későbben az azokat kifejező betűknek, a szóknak és mondatoknak olvasása közben egymástól való megkülönböztetését. c) Az irás tanítása alatt folyvást figyelmezteti a gyermekeket a helyesírásra. d) Midőn folyékonyan és biztosan tudnak olvasni, a magán- és mássalhangzó betűknek most már öntudatos megismertetése mellett, megtanitja a szótagolás szabályait. Mindezek- gyakorlat utján megszerezhető nyelvtani ismeretek, melyekre a tanitó öntudatosan és tervszerűen vezérli a gyermekeket, a nélkül, hogy nyelvtani szabályszerű fejtegetésekbe és meghatározásokba bocsátkoznék. II. Osztály. Az iskolai második év. A beszéd- és értelemgyakorlatoknak és az olvasás gyakorlásának segítségével ez iskolai évben már jól bele-. szokván a gyermekek az előadásba, rámegy a tanitó fokonkint a mondat öntudatos ismertetésére ; e közben czéloz a nyelvtani alakokra is s mintegy sejteti azokat a gyermekekkel. Nevezetesen : ; a) A mult évben követett módon halad egy ideig (isjnéted *

156 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. b) Az év közepe és vége felé felfogatja a mondat lényeges két fő részét. Alkottat élő szóval, későbben írásban, egyszerű (puszta) mondatokat. Rámegy a tárgy-, a személyes a cselekvés-szók ismertetésére. c) A mondatokat majd egyes, majd többes számban alkottatván, fokozatosan kitaláltatja a gyermekekkel az egyes és a többes fogalmát. Megjegyezteti_ velők a nevet és az igét többesbe forditó ragokat. Észlelteti, hogy a mondattal mindig valamely eseményt (történetet cselekvést) szoktunk kifejezni. És hogy ez az esemény (történet, cselekvés) vagy most (jelenben) foly, vagy már megtörtént (elmúlt), vagy még ezután fog történni (jövő), és ily módon kitaláltatja a gyermekekkel az ige főbb idejeit. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Az elébbi évben szerzett mondat- és nyelvtani előismereteket ismétli a tanitó, sőt hogy ez ismereteket állandósíthassa, ezek tanításán sokáig időzik. E gyakorlatokat időről-időre annyira kiterjeszti, hogy a gyermekek olvasó- és nyelvtani gyakorlókönyveikben fel tudják keresni a legegyszerűbb mondatokat, e mondatokban kimutatni az alanyt és az állitmányt. Ezek után észrevéteti, hogy a mondat e két fő alkotá részén felül, van a mondatban rendszerint még több szó is, melyek ahhoz, mint kiegészítő részek, hozzá tartoznak. Ez utón rávezeti őket a mondat bővítésére. Nevezetesen : a) Gyakorolja a gyermekeket a mondat bővítésében, elébb egyes kiegészítő szókkal (p. o. tárgyi vagy birtok, vagy határozó stb. bővítő szóval) alkottatja a mondatokat elébb élő szóval, azután feltalálás utján irat az élő szóval gyakorlottakhoz hasonlókat. b) Ezután bővítteti az egyszerű mondatokat egyszerre többféle kiegészítő szóval. Hasonlóul élő szóval és Írásbanc) Gyakorolja őket két egyszerű s bővített mondat együvé kötésében. d) Továbbá a mondatok egymás mellé sorozásában. e) Észrevéteti a szóknak egymásból való származását s ezekben is gyakorolja őket. Egész évi tanítása alatt folyton figyelmez a második évben megkezdett nyelvtani fogalmak ismétlésére s ezeket fokonkint kiljebb-kiljebb terjeszti. 148

157 szám. a z1868. xxx viii. és x viii. t.-oz. ért. IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. Az egyszerű mondat bővítését a mult évben követett mód szerint ismételvén, átmegy a tauitó a mondatoknak mellék (közbetett) mondatokkal való bővitésóre ; a beszéd főbb részei és az összetett mondatok ismertetésére. Nevezetesen : a) Vizsgáltatja az egyszerű mondatot ismét mondattani (logikai) és nyelvtani (grammatikai) oldaláról. Ez utóbbi alkalommal közelebbről megismerteti a beszéd főbb részeit. b) Az egyszerű mondatokat kibővíti mellék (közbetett) mondatokkal. Ezekbez hasonlókat irat is, kerestet is az olvasó- és nyelvtani gyakorlókönyvekben. Mindig figyelmez a mondatnak mondat- és nyelvtani vizsgáitatására és a beszédrészek megismerésére. c) Ezek után átmegy az összetett (foglalt vagy egymástól függő) mondatok alkottatására. Ez alkalommal ismerteti az egyenes és foglalt mondatot, Ezeknél fogva magyarázza a jelentő és foglaló mód (óhajtó mód) mondattani és nyelvtani jelentését. Ilyen mondatokat kerestet az olvasó- és nyelvtani gyakorló könyvekben s alkottat Írásban. d) Átmegy az egyenes mondatokkal összetett két vagy több foglalt mondat ismertetésére és Írásbeli gyakorlására. Megtanitja a foglaló s óhajtó mód részesülővel való felcserélését stb. (Lásd a magyar nyelvtani vezérkönyvet)... e) A mondat-szerkesztés és taglalás ideje alatt gyakorlati uton szerzett nyelvtani ismereteiket (p. o. a beszéd részeiről, a szóragozás fontosabb mozzanatairól, szóképzésről, helyesírásról) a lehető legrövidebben magukkal a gyermekekkel rendbeszedeti. V. és VI. Osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. Az elemi népiskola negyedik osztályán felül eső osztályokban az anyanyelvbeli mondat- és nyelvtani tanítást, egészen az irási és olvasási gyakorlatokkal kell összekapcsolni. Ezen osztályokban a tanító feladata : hogy ügyeljen a négy alsó osztályban tanultak alkalom szerinti ismétlésére, vagyis az eddig szerzett nyelvtani ismeretek felhasználására, a szóbeli előadások, valamint az Írásbeli dolgozatok helyességére és csinosbitására. (Lásd fenebb az irás és fogalmazás gyakorlását az V. és VI. osztályban). 149

158 ii. tanterv a nemmagy. ajk. elemi népise 3. Mennyiségtan. a) S z á m t a n. I. Osztály. Az iskolai első év. A tani tó a számvetés tanításának első fokán, a gyermekeket kezdetben az 1 10-ig, az esetben, ha e körben ügyesen számolnak, 1 20-ig, de legfelebb a 30 ismertetéséig vezeti. A számvetés tanításának a menete következő : a) A tanitó a gyermekeket számlálni tárgyakon tanitja. Egyes tárgyak előmutatásán tanitja meg az e g y e t, két s bárom egyféle tárgy előmutatásán tanitja meg a k e 11 ő t hármat stb. A számolás ily tárgyilagos felfogatása után érteti megaz»e g y,k e 11 0«és a >h á r o m«stb. elvont fogalmát azonban az egy, kettő, bárom érzékeltetése után csak az egy, kettő, három elvonatásáig halad egyszerre. Az érzékeltetés és elvonatás e módja szerint vezetett fokozatos előhaladás után a 10-nél megállapodik. b) Az 1 10-ig haladtukban a mértékek ismertetésével és alkalmazásával tanulnak a tárgyakon hozzáadást és elvételt (összeadás, kivonás), s ugyanezt megtanulják tárgy nélkül (elvontan) is. Ugyancsak a 10 első számon tárgyakkal és tárgyak nélkül megtanulják a szorzást és az osztást is j de a számvetés e négy alapműveletét tisztán csak szóval, (észben, fejben) gyakorolják. A tanitó kérdéseket tesz szóval s a gyermekeket a fel-' adaton gondolkoztatja, és ugy adat a feltett kérdésre szóbeli feleletet. Az Írásbeli számvetést a tanítás e fokán még a számjegyek leírására szorítja. c) Ha a 10 első számmal mind a négy alapműtétet fenakadás nélkül kitűnően tudják, akkor megy át a tanitó a II-nek ismertetésére, mely abban áll, hogy a felmutatott tíz egyféle tárgyhoz hozzámutat még egy tárgyat. Miutánezt többféle egynemű tárgyon összeadva, kivonva, szorozva, osztva megtanította, megtanítja a 11-et elvontan is. Azután átmegy a 12-restb. Minden uj lépésén átvezeti a tanulókat mindazon gyakorlásokon, melyeket a fenebbi a)b) c) alatti utasítás szerint az elébbi számakon megtett s igy halad elő fokonkint a 20-ig. Ha a 20-ig való számlálás és számitásban tökéletesen löo

159 szám. a z1868. xxx viii. és x viii. t.-oz. ért. jártasok a gyermekek, ezeknek számjegyeit írni is tudják, a fenebbi ismeretes módon átvezeti őket a 21-re s fokonkint lialad elő a 30-ig. Ha azonban egy év alatt a 10, vagy esetleg a 20-ig haladhat, ott megáll s a harmadik tizet a következő évben veszi elő. A számvetési feladatok szóbeli megfejtésében arra kell a gyermekeket szorítani. hogy tökéletesen kikerekített mondatokban feleljenek. E szabályt minden tantárgy és igy a számvetés tanítása közben is megtartsa a tanitó, hogy, mint fenebb utasitva van. az anyai nyelvet ez uton is folytonosan gyakorolja. II. Osztály. Az iskolai második év. A tanitás második évében a számtanitás köre az 1-től a 100-ig terjed. A tanítás menete itt is ugyanaz, a mi az iskolai első évben kimutattatott. Nevezetesen : a) A mult évben tanultak ismétlése után a 20-tól, esetleg a 30-tól fokozatosan, tárgyilag és elvontan egyszerre a 30-ig 40-ig tanulják meg a számvetési négy alapmiveletet, egyszersmind a számjegyek leírását, b) Midőn a gyermekek a szóbeli gyakorlati példákat könnyen, fennakadás nélkül tudják megfejteni és a számokat tényezőikre is fel tudják bontani; a tanitó magukkal á gyermekekkel állittatja össze mindenik tizes csoport szorzási táblázatát s ezután ezt elvontan is megtanítja. c) A 40-en tul a gyermekek ügyessége s munkájának eddigi sikere szerint halad a tanitó tizenkint előre, lassabban, vagy sebesebben, de mindig biztositott lépésben a 100-ig. A tanitás még ez év folytán is inkább szó-, mint írásbeli. Az írásbeli számvetést, a számjegyek Írásának megtanításán kivül oly módon gyakorolja a tanitó, hogy a II. osztály számára szerkesztett példatárban általa kijelölt tárgyilagos kérdéseket, feloldás végett, magános (hallgatólagos) munkául feladja, és a tanuló minden egyes kérdésre számjegyekkel kifejezett feleletet ir. A tanitás ezen hasznos útját a számtanitás minden fokán követi. FaZaminí a beszéd- és értelemgyakorlatokkal, épen ugy a számtanitás segítségével szintén taníthatja és gyakorolhatja 151

160 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. a magyar nyélvet, a tanítás e folcától kezdve annak további fokain mindenütt. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Az iskolai harmadik évben a számtanitás köre az 1 -tői az 1000-ig terjed. Mint a fenebbi években, ugy itt is, sőt a tanítás következő fokán is, a számtanitásban a fősúlyt mindig a szóbeli (fejbeli) számításra kell fektetni; azonban e mellett az Írásbeli számtani miveleteket is folyton gyakorolni kell. A tanítás menete következő : a) A tanító az ig eső számokat gyakorolja tárgyilag és elvontan, midig gyakorlati példákban; a számjegyek leírását a szerint gyakorolja, a mint a tanításban előhalad. b) A szorzási és osztási gyakorlati, ugy mint az elvont és alkalmazott példák feloldatásakor már az egész számokon a törtek alapfogalmát gyakorolja s ez által előkészíti a gyermekeket a törtszámok elöfogalmaira. c) A III. osztály számára szerkesztett példatárba foglalt. tárgyias példákat hallgatólagos, vagy otthoni feloldásra kihagyja. (Lásd II. osztály számtani feladatát). d) A gyermekek által folytatólag összeállított szorzási táblát elvontan is gyakorolják. e) Az Írásbeli számvetésből megtanulják azon számkörben, melylyel eddig megismerkedtek, az összeadási, kivonási, szorzási és osztási műtételeket. A szorzást és osztást gyakorolják először egy, azután fokozatosan két számjegygyei. Mindenik fokon addig időznek, mig az Írásbeli számvetést oly könnyűséggel nem végezik, mint a szóbeli számvetési feltételekben kívántatik. A kivonási műtéteket, mind a kivonási, mind az osztási feladatok Írásbeli megoldásában, a kivonandó és a maradék összeadásával (pótlékozással) végezik. IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. Ez évben a számtanitás köre az ig, az 1000 felül csak annyiban terjed ki, a mennyire azt a gyermek tapasztalati körébe eső gyakorlata szerint fennakadás nélkül tenni lehet. A tanitás menete következő : 152

161 szám. a z1868. xxx viii. és x viii. t.-oz. ért. a) Folytatólag fokozatosan vezeti a tanitó tanítványait tovább a számlálásban, a számok leírásában és olvasásában. b) A példákat élő szóval meghagyja, e mellett a példákból az iskolában hallgatólagos, vagy otthonra való, magán megfejtésre szánt példákat ad fel. c) Az írásbeli számvetést következő fokokon gyakorolja : irat összeadási, kivonási, szorzási és osztási tárgyas példákat, e négy alapmiveletet egymással többfóleképen egybevetteti; mind a szorzást, mind az osztást két, legfelebb három jegyii szorzóval és osztóval is gyakorolja. d) Átmegy az egynevü törtszámok gyakorlására. -A törtek fogalmát tárgyilag is, elvontan is magyarázza. A példákat előbb mindig szóval fejteti meg, és csak azután foglaltatja írásba. Ez óv folyama alatt a törtszámok tanitását egynevü törtekkel való műveletekre, vagy legfelebb olyanokra kell szorítani, melyek szemléltetése utján egymásra könnyen vissza vihetők. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. A számlálás tanítása a megelőző osztályokban máibe levén végezve, a tanitó feladata az eddig tanultak gyakorlásán kivül: a) A tizesrendszer tüzetes kifejtése. b) A közönséges törtekkel való számítás és ezzel kapcsolatban o) a tizedes törtek tanítása. Legelőször kifejti a tizedestörtek fogalmát. A tizedestörtekkel való számítás írásbeli módját, az egész számokkal való munkálatokkal oly szoros összeköttetésbe hozza, hogy a tanuló a közönséges tört, az egész és a tizedés törtszámokkal való munkálkodás közt semmi uj szabályt ne lásson. VI. Osztály. Az iskolai hatodik óv. A fenebbiek, különösen a tizedes törtek, folytonos gyakorlása mellett átmegy a tanitó : a) A tanítás eddigi folyamán előfordult arányossági példákat sűrűbben veszi elő és azokat élő szóval gyakorolja; azonban az arányosság fogalmát és szabályait az eddig tanultakból ugy hozza ki és ugy tanitja meg, hogy a tanuló ezekben semmi különös uj tanulni valót ne lásson, hanem azt eddigi ismeretei csak más alakú alkalmazásának tekintse. 153

162 11. tanterv a nem magy. ajk. elemi népisk. így megy rá a hármasszabály tanítására is, és ez által az egyszerű kamat Írásbeli számittatására. A fenebbiek, különösen a közönséges törtek folytonos gyakorlása mellett átmegy a tanitó : b) A szóbeli (fejbeli) számvetés gyakorlásának könnyítésére, megtanítja az úgynevezett»olasz számítási fogásokat«("welsche Praktik) is. c) Az egyszerű kamatok kiszámításáról átvezeti őket az összetett kamatok kiszámítására. Gyakorolja a társaságés vegyítés szabályait. Az ismétlő iskola. Az iskolai hetedik, nyolczadik és kilenczedik óv. Az ismétlő osztályokban a számvetés eddig tanított mindenféle fajtái ismételtetnek ; különösen az V. és VI. osztály számára készitett példatárbeli feladatok magán- és otthoni kidolgoztatásával gyakoroltatnak. A szám tanításának kiválólag a közélet szükségeire tartozó részeit kell ez osztályokban évről-évre elővenni s a hat első éven át szerzett ismereteket ezek gyakorlása mellett kell bővíteni. Nevezetesen : a) Meg kell még tanítani az úgynevezett lánczszab á 1 y t s ennek folytán b) Fogalmat kell adni a»kamatok kamatairól,«és gyakorolni kell ezek kiszámítását az ahhoz készitett»kamatositási szorzók«táblája segítségével. c) Ezek folytán főbb vonalaikban ismertetni kell: a takarékpénztárakat, az élet-, tüz- és jégkár-biztositó intézeteket. Azonban ezekbe mélyebben bocsátkozni nem szükséges. d) Gyakorolni kell az egyszerű számvitelt számtani feladványok kidolgoztatásával éppen ugy, mint számviteli minták készíttetésével. b) Mértan.*) A mértani előismeretek megszerzésére szolgáló alapfogalmakat az I. és II. osztályban a»beszéd- és értelemgyakorlatok«tanítása közben nyeri a tanuló. Folytatólag *) A mértan tanítása a népiskolai törvény által nincs ugyan elrendelve, azonban szükséges, hogy kivált a több tanítóval biró népiskolákban taníttassák. 154

163 szám. a z1868. xxx viii. és x viii. t.-oz. ért. gyarapszik ezekben különösen a III. és IV. osztályban tanítandó rajzolási gyakorlatok által. Ezen előzmények után a mértani alapfogalmak kiszélesbitését és a mértani gyakorlatokat a tanítás ötödik évében következő fokokon lehet megtanítani és e fokokat a mértan tanítására fordítható idő mennyisége szerint összébb vonni, vagy kiljebb terjeszteni. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. Miután a tanító a mértannak a számtannal való szoros egybeköttetését megmagyarázza, megismerteti a) a vonalzót, körzőt (czirkalom), a méter s egyéb mértékek használása módját. b) Megtanítja a vonalok, szögek, három- s többszögek főbb tulajdonságait s ezeket egyszersmind szabályszerűen rajzoltatja is,rajzaikat tisztárais elkészítteti velők odahaza. c) A mértékek segítségével a megtanított ábrákhoz hasonló kisebb területeket (méterrel és lábbal, öllel) felméret s ezek területének kiszámítását gyakorolja. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A múlt évi tanulmány ismétlése után folytatja a tanitó: a) A síkok sajátságai ismertetését; nagyobb térek méterrel (öllel, vagy mérőlánczczal) való felmérését; a tér felszínének lerajzolását s területe kiszámítását. b) A síkok sajátságai ismertetéséből átmegy a síkoknak egymással való metszéséből keletkező szögletes testekre, ezek főbb tulajdonságai ismertetésére, vázaiknak elkészitósére s ezek lerajzolásának módjára. c) Az egyenes lapu testek felszínének és teriméjöknek kiszámítására. d) A legegyszerűbb épülettervek készítésére s az azokhoz kívántató épületi anyagok ismertetésére és ezek mennyiségének a terv szerint való meghatározására. Az ismélő iskola. A hetedik, nyolczadik és kilenczedik év. t Az V. és VI. osztályban tanult mértani ismeretek ismétlése mellett ismereteiket kiegészítik a körröl legszükségesebb tudni valókkal; a kör területe, a henger és általában a gömbölyű alakú testek teriméjének kiszámításával; térek és testek felmérésének gyakorlásával és lerajzolásával. 155

164 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. 4. Történelmi tárgyak. a) F ö 1 d r a j z. I. és II. Osztály. Az iskolai első és második év. A beszéd- és értelemgyakorlatokban a gyermekek az iskolai első és második évben a hely- és földrajzi tájékozást tanulják. A tanitás menete következő : A helyrajzi tájékozás mellett lerajzolja a tanitó az iskolát, annak udvarát, a helységet és környékét.*) A lakóhely e képén épen ugy tájékoztatja tanítványait, mint tájékoztatta annak természeti fekvésén. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. A lakóhely rajzáról rávezettetnek a földabrosz ismeretére, különösen saját lakóhelye vidékén megtanítja a tanitó a föídabroszon a síkok, dombok, hegyek, völgyek, folyók, tavak stb. rajzait és ezeken a lakóhely környékének a képét. A lakóhelynek és ennek legközelebbi környékének természet-képét megeleveníti a tanitó az azon szemlélhető falvakkal, városokkal, lakóik sajátságaival, a vidéken előjövő (élő) nevezetesebb állatokkal, növényekkel, feltűnőbb föld- vagy közetnemek ismertetésével. IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. a) Saját vidéke és megyéje ilynemű ismertetése után a tanitó lehetőleg összevonván a képet, utaztatási modorban terjeszkedik ki a haza különböző vidékeinek ismertetésére, mig végre az egész magyar birodalomnak tájékozás utján általános vonásokban természeti képét meg nem ismerteti annyira, hogy akár lakóhelyéről, akár a haza bármely pontjáról indittassék el a tanuló, földabroszon, vagy képzeletben, mindenképen és minden irányban tudja magát tájékozni. b) Ugyanezen mód szerint, de még általánosabb vonalakban, azonnal megismerteti velők a magyar birodalom- *) Minden egyes község catasteri térképét a m. kir. államnyomdában meg lehet szerezni; meg kell szerezni azon megye térképét is, melyben az iskola van; ezek nélkül a földrajz tanitását alig lehet sikeresen megkezdeni. Ezekre következik a haza térképének használása. 156

165 szám. a z1868. xxx viii. és x viii. t.-oz. ért. mai haláros országokat. Ez országok szomszédait mindaddig, mig Európa legáltalánosabb képét nem ismerik. c) E képet még általánosabb, vagyis lehető legnagyobb körvonalakban kiegészíti, a föld öt részének, a száraznak és a tengereknek általánosan ismertetett képével s végre ugyanezeket megmutatja a földgömbön is, hogy a gyermeknek a földrajz tanításának e fokán már általános ugyan, de egész képzete legyen a földről. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. A magyar birodalom, Európa és a föld általános ismeretét, részletesebb ismertetésekkel kell bővíteni. Nevezetesen : a) A magyar birodalom síkjainak, dombos, hegyes és völgyes vidékeinek, vizeinek vidékenkinti ismertetése mellett, megtanitandók ugyancsak a vidékenkint előjövő termények ; a lakosok feltűnőbb szokásai; az osztr. magyar monarchia másik államát alkotó társországok és ezeknek polgári felosztása, nevezetesebb városai; a vidékeket összekötő főbb országutak, vasúti és hajózási vonalak ; az ipar és kereskedelem általános ismertetése. b) Hasonló képét kell felmutatni Európának, de a lehető legáltalánosabb vonalakban. e) Ismertetni kell ily modorban, de még szorosabban összevonva, a föld többi részeit is és a tanítást, a földgömb felmutatásával ugy kell végezni, mint az elébbi évben. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. Az egész föld természeti és polgári földrajzából szerzett eddigi ismeretek ismétlése után meg kell tanitani a mértani földrajzból a népre nézve legszükségesebb és legáltalánosabb elemeket. Nevezetesen tanitani kell: a) Az égről és földről. A láthatárról. A napról. Az esti vagy reggeli hajnalcsillagról. A bolygókról. b) A földről, különösen annak alakjáról, forgásáról. A földön előjövő évszakokról. A forró, mérsékelt és hideg földövekről. Az állatoknak és növényeknek a földön való elterjedéséről. c) A holdról, annak változáairól, fogyatkozásáról 03 a napfogyatkozásról. d A legnagyobb általánosságban valamit az álló csillag okól. 157

166 ii. tanterv a nem magy. ajk. elemi népisk. b) Történeim. V. Osztály. Az iskolai ötödik év. Az olvasókönyvekbe foglalt történeti olvasmányok és a földrajzi tanításból szerzett előismeretek után megkezdi a tanitó a történelmi oktatást, a magyar nemzet történelméből válogatott életrajzi képek elbeszélésén s elbeszéltetésén. E?en életrajzi képek elbeszélését megelőzi, vagy itt-ott közbeszőve érdekessé teszi a magyar nemzetnek e hazában megjelenése előtt szerepelt nevezetesebb népek történetéből válogatott érdekes egyének életrajzának elbeszélésével. Ezen életrajzok azonban ne legyenek kimerítő életirások, hanem csak olyan életképek, melyekben az illető személyek egyénisége mintegy öszpontosul s melyeknek rajzára és színezésére annyi szövetik be a történeti anyagból, a mennyi szükséges arra, hogy az elbeszélésből a gyermek necsak a szóban levő egyéniség képét lássa kidomborodni, hanem egyszersmind a kor viszonyaiba és eseményeibe is annyira belepillanthasson, hogy kíváncsisága és többet tudni vágya is felébresztessék. Az előadásban legyen a tanitó egyszerű, tenpészetes, elénk, eleven, szemléltető; gerjeszszen indulatot; ébreszszen szeretetet. Igyekezzék oda hatni, hogy a gyermek lelkében élénk képletek rakódjanak le, melyek mig tartós háttért alkotnak az emlékezetnek s értelemnek, egyszersmind a kedélyt is megillessék s ugy hassanak, hogy a gyermek lelkében az isteni gondviselés iránt bizalmat és hálát, az erény iránt szeretetet, a bűn iránt undort s utálatot.' a haza és nemzet iránt meleg ragaszkodást s lelkesedő szeretetet., a törvények iránt kegyeletet és tiszteletet, ébreszszenek s ápoljanak. VI. Osztály. laz iskolai hatodik év. Bevezetésül az ókori népekről a legnagyobb általánossagban. Magyarország összefüggő történelm e, kapcsolatban a vele érintkezésben élt s élő nemzetek történelmével s mellék tekintettel a világtörténelem szin-,padán kiváló, szerepet játszó nemzetek történelmére. Tanításában kerülje a tanitó a tárgy időrendi száraz részletezését és okozati mélyebb fejtegetéseket; e helyett kövesse időrendben ugyan, de a csoportosító módszert...158

167 SZÁM. AZ XXXVIII. ÉS XVIII. T.-OZ. ÉRT. Vagyis Magyarország történelme legyen a középpont, mely körül a vele kisebb-nagyobb összeköttetésben levő világtörténelmi anyagot, élesen körvonalozott fő mozzanataiban s egyes képletekben csoportosítsa. Maga a középpontul szolgáló hazai történet egyes korszakai nagyobb, de a gyermek értelmét meg nem haladó vonásokban mind megannyi szerves képletté alakíttassanak, melyek, mialatt a gyermekekkel a főbb eseményeket s az ezekben szereplő egyéniségeket megismertetik, őt egyszersmind az isteni gondviselés utaiba s ennek rezetékén az emberi és különösen a nemzeti haladás és tökélyesbülós lassú, de biztos menetének titkaiba, gyönge értelme szerint, legalább bepillantani s azokat vele sejtetni engedjék. Ezen két irányú csoportositási módszer szerint sikerülend a gyermeki léleknek a nemzeti és a világtörténelemben a leghelyesebb tájékozást szerezni, igy válik a történelem tanítása a gyermeki szivnek és észnek erkölcsi és szellemi fejlesztőjévé ; ez pedig a történelem tanításának a népiskolában is a legfőbb czélja. Ismétlő iskola. A hetedik, nyolczadik és kilenczedik iskolai év. Az ismétlő osztályokban a földrajzi, különösen pedig a történelmi tanitás ismétlő és kibővitő oktatására e három osztály számára szerkesztett olvasókönyvnek e tárgyakra vonatkozó olvasmányai fognak szolgálni. c)apolgári jogokéskötelességekismerete. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. ^ A haza alkotmánya, a polgári legfontosabb jogok és kötelességek főbb vonalai. Ismétlő iskola. A hetedik, nyolczadik és kilenczedik iskolai óv. Az alkotmány, az államélet s az ebben foglalt polgári jogok és kötelességek ismertetésére, a tanuló kezébe egy külön füzetke adatik, melyből a nemzeti alkotmányról, a polgári ügyek elintézésére rendelt hatóságokról és törvényszékekről, továbbá az örökösödésről, a váltójogról és.csődtörvényekről stb. a lehető legrövidebben.tanulnak, 159 '

168 ii. tanterv a nem mag y. ajk. elemi népisk. 5. Természeti tantárgyak. a) Természetrajz. V. Osztály. Az ötödik iskolai év. A természetrajzbeli előző ismereteket a Beszéd- és értelemgyakorlatokból az I. és II. osztályban szerzi a tanuló. Gyarapítja ezeket az olvasókönyvekből és különösen a földrajzi tanitás által. Ez osztályban tehát a tanulónak eddig szerzett természetrajzi ismereteit kell rendezni, kiegészíteni és böviteni. Természetrajzi ismereteik rendezésében oda törekszik a tanitó, hogy a természet mindhárom országából előttük már ismeretes, oly kiváló alapjellemmel (typus) biró tárgyakat válogat ki, melyeknek ismertető jegyeik élénken előtüntetik egész csoportok jellemét s ezek körül csoportosítja a rokon jegyüeket. Ez a módszer arra szolgál, hogy a tanuló a meg nem ismerhetett tárgyak megismerhetésére is rávezettetik. Tanitás közben a termények ismertető jegyei felkerestetésén kivül figyelmezteti a tanitó a gyermekeket, különösen az állatok és a növények életfejlődésének föltételeire és általában a termények hasznára. a) Téli hónapokban tanit a népet közelről érdeklő ásványokról és kőzetekről, felmutatván azokat mindig természeti példányokban. A sziklafajokból főleg azokat ismerteti, melyeknek elmállásából eredett és támad a termőföld s azokról, melyeknek a közéletben eszközök és épületek készítésére hasznukat veszik. b) Tavaszi és nyári hónapokban tanitja ugyancsak a népet közelebbről érdeklő növényeket, ezeket is természeti példányokban mutatja meg a gyermekeknek s rajzaikat egyedül ismétléskor használja. VI. Osztály. Az iskolai hatodik év. A fenebbi eljárás szerint : a) Téli hónapokban lehetőleg természetben ismerteti a népet közelröl érdeklő állatokat; rajzaikat csak oly esetben használja, ha azokat természetben fel nem mutathatja. b) A tavaszi és nyári hónapokban az állatok ismertetésének folytatása mellett ismétli a növényekről a fenebbi évben szerzett ismereteiket. 160

169 szám. az xxxviii. és 1879.xviii. t.-cz.ért. b) Természettan. A népiskolai tanítás folyamán a beszéd- és értelemgyakorlatokból, olvasókönyvekből, a föld- és természetrajzokból szerzett természettani ismereteket rendbe kell szedni. A természettanból a népiskolákban a lehető legnépszerűbben tanitani kell kiválóan : a) A több tanitóval biró iskolákban a tanítás ötödik és hatodik évében (az 5. és 6. osztályban) és az ismétlő iskolában. b) Az egy tanitóval biró iskolákban a lehetőség szerint a 6. osztályban, mindenesetre az ismétlő iskolában. A vonzás tüneményeiből: átestek eséséről, az emeltyűről, csigáról, lejtőről, csavarról. Továbbá a szökőkutról, vizvezetésről s az ezekkel egybeköttetésben levő vízről; a buvárharangról, a lég súlyáról, légsulymérőről, szivornyáró], szivattyúról s tüzifecskendőről stb. A rezgések tüneményeiből: a hangról, a világosságról, melegségről, hévmérőről, a légkörről; szél, gőz, harmat, dér, köd, felhő, eső, jégeső, hóról stb. A delejről, iránytűről, villamosságról s a távirdáról stb. A vegyülések tüneményeiből: a gázok főbb fajairól (éleny, köneny, széneny, légeny), az égésről, szénsavanyról, vizről, ammoniakról ; a boros, eczetes, rothasztó forrásról stb. A növények táplálkozásáról, a trágyázásról, a vetésváltásról. Az állatok táplálkozásáról. A tanitás menetében következő módot kell követni : A tanitó mindent kísérletileg mutat meg a gyermekeknek. A tanteremben megmutatott kísérletet alkalmazza a természetben előforduló tüneményekre. A kísérletből és a természeti tüneményekből kitaláltatja a természeti törvényeket. Tanitását. minden ponton alkalmazza a közéletre : a házi, gazdasági, kézműipari, gyári s gépészeti ismeretekre, valamint a nép közt uralkodó babonák kiirtására, c) Gazdasági és kertészeti gyakorlatok. 1. A gazdasági és kertészeti gyakorlatokat a tanitó az iskola kertjében, az egész évben, különösen a tavaszi, nyári és őszi hónapokban gyakorlatilag mutogatja; egyszersmind a III. IV. osztályon kezdve és az ismétlőiskolás Közoktatásügyi tdrv. és rend. * 1

170 ii. tantér v a nem magy. ajk. elemi népisk,. gyermekekkel gyakorlatilag végezteti s igy arra tanítja őket főleg: miként kell a gazdaság és kertészet minden egyes ágát mivelni. Tanít nevezetesen: a) A föld miveléséröl, a gazdasági növények termesztéséről és a gazdasági állatok tenyésztéséről. b) A kertészetből, a leányoknak különösen a konyhakertészetről, a fiuknak a gyümölcs-, a gazdasági fák és az eperfa tenyésztéséről. c) A xzőlőraivelésvöl, borkezelésről. d) A selymészetről és méhészetről. e) A háztartásról, kiváltképen a leányoknak. f) Gyakorlati tanitása közben minden alkalommal alkalmazza a természetrajzi, természet- és vegytani ismereteket. g) A hatodik osztályban és az ismétlő iskolában a gazdasági és kertészeti gyakorlatokból szerzett ismeretedet elméletileg is rendbeszedeti tanítványaival. 2. O y vidékeken, hol inkább iparral, mint mezei gazdálkodással foglalkoznak, túlsúly fektetendő az ipar tanit.íisára. 3. A hol csak leltet, a vidék szerint a házi ipar egy két ágát is gyakorolni kell. 6. Testgyakorlás. A testgyakorlásban, még a több tanítóval bíró iskolákban is. együtt gyakorlandó több.osztály ; még pedig külön csoportban egyesitendők azl, II. és III., ismét külön csoportban IV. V. és VI. osztályok és ismét külön csoportban az ismétlő iskola növendékei. A tantárgy csoportonkint következőleg osztandó fel: Az I, II. és III. osztály csoportja gyakoroltatik : a) A rendgyakorlatokban, nevezetesen a rendsorok alkotásában, a nyilt és zárt sorokban való mozgásban. A nyilt és zárt sorok mozgás közben való alakításában ; a soroknak ütem szerint.menetesében és futtatásában. b)a szabadgyakorlatokban, nevezetesen a tagoknak és a testtörzsnek állás, menés és ugrás közben való meghajtásában, nyújtásában és hintázásában. c) As ugrásban, a felfelé és hosszára ugrásban, ügyelve a test jobb és baloldalának egyenletes kikópe/.ésére. 162

171 szám. az 1868.xxxviii. és 1879.xviii. t.-cz. ért. A hol a körülmények engedik, toldható még ezekhez néhány játék, p. o. a kurta 3 liosszu kötelén való hintázási gyakorlatok. A IV. V. és VI. osztály csoportja gyakoroltatik : a) A r e n d g y a k or latokból a sorok mozgásának többféleségét fejtik ki ; a méné", futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulásokat, sorkauyarodásokat -s a sormozdulatok különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatokat tovább fejtik. c) A felfelé és hosszában ugrásban tökéletesitik magukat. E fokon, és a mint a körülmények engedik, gyakorolják magukat némely játékokban, p. o. mászásban, kapaszkodásban, lengésben, emelkedés és függésben stb. Az ismétlő osztályok csoportja, gyakoroltatik : a) A katonai reud- és sorgyakorlatokban. b) A fegyvergyakorlatokban. 7. Művészeti tantárgyak. a) Éneklés.*) Az ének tanítását ott. hol minden osztályt külön tanitó -vezérel, osztályunkint lehet eszközölni : ott azonban, hol az egész iskola egy tanitó vezetése alatt áll, okkal-raóddal több osztályt együvé lehet fogni s együtt tanítani, mind a mellett az énektanításban a természetes lépcsőket éppen ugy meg kell tartan'", mint. a számvetés tanításában. A tantárgyat következőleg kell felosztani. < I. Osztály. Az iskolai első év. Elemi gyakorlatok egy hangtól háromig, folytatva az -öt hang gyakorlásáig. II. Osztály. Az iskolai második év. Az elébbi évben megkezdettek folytatása hat hangon, azután fejlesztve egészen nyolcz hangig. III. Osztály. Az iskolai harmadik év. Nyolcz hangú gyakorlatok nagy hangközökben ; az alakitó jegyek gyakorlása. IV. Osztály. Az iskolai negyedik év. Az alakitó jegyek folytatása ; a lianglétrák ismertetése. *) Az éneklés tanításában a Bartalus-féle énektanité vezér- és kézikönyveket kell használni.

172 ii. tanterv a nem magy. ajk. elemi népisk- V. és VI. osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. A hanglétrák folytatva. Gyakorlatok különböző alaphangokból. Khorálok és népdalok. Ismétlő iskolák. A mindennapi iskolában tanultak ismétlése mellett. gyakoroltatnak az egyes és többszólamú éneklésben. b) Rajzolás.*) A rajzolás tanítása a népoktatási törvényben a népiskolákra nézve nincsen ugyan kötelező tantárgyul kijelölve de miután ez a látásbeli és kézi ügyesség, az izlés és a nemzeti csínosodás kimivelésére szolgáló, majdnem egyedüli képző eszköz; miután a rajzolásbeli jártasság nélkül az ipar soha ki nem fejlődhetik : e tantárgyat népiskolákba, a hot csak mód van benne, mindenütt fel kell venni. A rajzolás tanitását. következő fokokon kell a mindennapi iskola osztályaiban keresztülvezetni. I. és II. Osztály. Az iskolai első és második év. Szorítkozik a tanító kezdetben a Beszéd- és értelemgyakorlatokban, valamint az írás tanításában előfordulókézi gyakorlatokra. Ezeken felül a legegyszerűbb tárgyak vastag papirból kivágott alakvázlatait körülrajzoltatás végett adja a gyermekek kezébe. Amaz által feltalálólag, ez által gépiesen tanítja és gyakorolja a gyermekek szemmértékét és kezök. vonását. III. és IV. Osztály. Az iskolai harmadik és negyedik év. Alakittat és rajzoltat- a tanitó különféle állású egyenes; vonalokat, szögeket, három s töbh szögű ábrákat, ugy azonban, hogy azok ne puszta mértani rajzok, hanem valamely tárgy körvonalai legyenek. Különféle vonalakat szemmérték, szerint különféle részekre osztat. Rajzoltat egyenes vonalakból álló alakokat. A tanitó mindig maga rajzol elöl s a tanítványok utána és csak ily előzmények után rajzoltat, a már ismeretes alakokhoz hasonló mintákról. A tanitás ezen fokozata után czélszerü a tárgyaknak *) A rajz tanítására a Maszák-féle Útmutató az elemi rajztanitás u -ban czímü vezérkönyvet és táblákat kell használni. 164

173 szám, az xxxviii. és xviii. t.-cz. ért. természet után való rajzoltatása; a mélyedés és a távlat rajzoltatásánál a rajzhálózatoknak felhasználása. V. és VI. osztály. Az iskolai ötödik és hatodik év. Rajzoltat a tanitó egyenes és görhe vonalakból álló alakokat, növényeket, állatokat, egyszerű szerszámokat stb. Mérés után felvétet, különféle alakú téreket s ezeket egyszersmind le is rajzoltatja. Készíttet- a népélet körében szokásos épületterveket s ezeket rajzban tisztán előadatja. (Lásd a mértani tanítást a VI. osztályban). Ismétlő iskola. Iparkodó és lelkes tanitók az ismétlő osztályok növendékeit a rajzolásban is gyakorolják, házi és hallgatólagos munkákat legalább adnak fel nekik. Jegyzet. A népoktatási törvény elemi népiskolákról szóló részében a leánynövendékek részére nem levén a tantárgyak különösen megnevezve, következik, hogy az 55. ban kijelölt tantárgyak a leánynövendékeknek is mind tanitaudók. a) A leányoknak a polgári jogok- és kötelességekről kijelölt tanulnivalók a lehető legnagyobb általánosságban tanitandók. b) A kertészetből s gazdasági gyakorlatokból, különösen : a konyhakertészetet, kender-, len- és dohánymivelést, és a selyemtenyésztést kell tanítani. c) A kihagyott vagy összébbvont tantárgyak helyett mindenütt a női kézimunkákban kell a leányokat gyakorolni. Ili. A tanítási idő felosztása. Általános óraterv. Hogy a tantárgyakat, egymás mellett biztosan lehessen megtanítani és hogy egyik tantárgy a másik mellőzésével el ne hanyagoltassék, fel kell azokat hetenkénti tanítási órákra arányosan osztani s a tantárgyra igy kiszabott órakat pontosan meg is kell tartani. A tantárgyak közül legtöbb időt. az o 1 v a s á s-, i r á s- ra, anyanyelv re és aszámvetésre kell fordítani. A többi tantárgyakat, kivált az osztatlan népiskolákban, az olvasókönyvek olvastatása mellett az olvasmányok segítségével lehet megtanítani ; ezek mellett a földleírásra 165

174 II. TANTERV A NEM MAGY. AJK. ELEMI N É P I S K- a földabroszokat, a természetiek tanítására az e végre összeállított, gyűjteményekben foglalt tárgyakat kell felhasználni ; a természet- és vegytan tanításában kísérletek felmutatása nélkül alig lehet némi sikert elérni. Ott, a- hol egy vagy két tanító vezeti a mindennapi iskolát, a tanítási idö felosztása s ennek nyomán a sikeres munkálkodáséppen nem könnyű. A tanítónak ily esetekben arra kell törekednie, hogy ha csak kevés ideig is, de mindenesetre, délelőtt ugy mint délután. élő szóval taníthasson minden osztályban. Hogy ezt kivált az egy tanítóval hiró iskolában el lehessen érni, a tanítási órákat félórákra kell osztani s a tanitónak minden félórában más-más osztálylyal kell foglalkoznia ; a magukra lmg.\ ott osztályokat pedig hallgatólagos munkával kell elfoglalni. A idő tárgyszerinti felosztásához tartozik az is, hogy egy és ugyanazon időben az osztályok vagy egyféle, vagy legalább egymással közel rokon tárgygyab foglalkozzanak ; ez mind a tanitó, mind a tanuló munkáját elősegíti. Az alább következő táblázatokban a tanítási heti óráknak az a száma van kitéve, melyet a tanitó a tanitványnyal tölt; az ezek mellett közbeeső időn a tanitó annyi hallgatólagos munkával foglalja el a tanulót, a mennyit a törvény a népiskolai tanulóra kiszab : t. i , legfelebb 26 órán. A közbeeső többi időt, melyet a gyermek a hallgatólagos munkán felül az iskolában tölt, a tanitó engedelme mellett, kézimunkára vagy tisztességes játékra lehet fordítani. A kijelölt heti órákat köteles mind a tanitó, mind a tanuló megtartani. Az iskolaszék közbejöttével az év «lején megállapított órarendet az iskolateremben ki kell függeszteni s ezt az. iskolaszék engedélye nélkül megváltoztatni nem szabad. A községi iskolában a különböző felekezetű vallástanitók az órarendben, á számukra kijelölt időben kötelesek megjelenni s a hit- és erkölcstant, a kiszabott időben tanítani. A következő órarendek szolgálhatnak zsinórmértékül. 166

175 SZÁM, AZ XXXVIII. ÉS XVIII. T.-CZ. ÉRT. I. Az egy tanítóval biró népiskola általános óraterve. A. t a n i t ó w <n Ju $"> Tantárgyak I. j II. III., IV. VI. 2 w v, H o s z t á ^ t i y <1 -o Hit- és erkölcstan. együtt 1 1 1! együtt 1 1 együtt 1 1 Beszéd- és értelemgy. s magyar nyelvtanítás írás és olvasás anya- 1 és magyar nyelven Anyanyelv Szám- és mértan Földrajz, történelem és alkotmánytan -r Termész. tudomány Testgyakorlás együtt együtt Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Nyáron szerda és szombat délutánokon Az osztály órái öszszege a tanitóval (e mellett magánosan dolgoznak a tanítás ideje alatt) Ezek szerint az egy tanitóval biró iskolában a tanitó rendes órái száma hetenkint 32, ehhez járul télen az ismétlő iskolai 5 óra, nyáron 2 óra. 167

176 II. TANTERV A NEM MAGY. AJK. ELEMI NÉPISK. 2. A két tanitóval bíró népiskola altalános óraterve. A. tanitó +3 aj B. tanitó f-5 a) 2 ^ Tantárgyak I. H. R «95 III. IV. V. VlJll 1 Ö -O JiS i0 +- sí osztály -1 ^ H "f 3 o s z t á 1 «1 o y -o Hit- és erkölcstan Beszéd s értelemgyakorlatok s magyar nyelvtanítás Olvasás és irás anya- 1 és magyar nyelven Anyanyelvtan L Ll 3 Szám- és mértan.. 27i Földrajz m l 2 Történelem- és alkotmánytan... El ~3l 3 Természetrajz... IJ_ 1 Természet s vegytan 2 2 Éneklés Testgyakorlás i Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Szerda és szómba-, ton délután Az osztály órái összege... 1 i37. i87» [ 30 A) tani tó rendes órái száma hetenként 26, ezenfelül az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2 óra. Bl tanitó rendes órái száma hetenkint 30, ezenfelül az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2 óra. 168

177 SZÁM. AZ XXXIII, és XVIII. T.-CZ. ERT. A három tanítóval bíró népiskola általános óraterve. A. tanító B. tanító C. tanító Tantárgyak Hit- és erkölcstan. Beszéd- és ért. gyakorlatok s magyar nyelvtanítás Olvasás és irás auyaés magyar nyelven Anyanyelvtan... Szám- és mértan. Földrajz Történelem s alkot mánytan... Természetrajz. Természet- s vegytan Éneklés Testgyakorlás.... Gazdasági és kertészeti gyakorlatok T 1» l^a^ T «2 'S OSZ- 2 'e tály JI. III. osztály 2 2 ~6 6,.LL_i Szerda és szomb..d. u. liv. v. VI. osztály 2 I _2 2 ~ l 2 I 2 I i i! í 1 1 Szerda szombat d. u. 1 s.es O N ts sa -g Az oszt.órái összege ( j A. tanitó rendes órái száma hetenként 20, ezenfelül az ismétlőiskolában télen 5, nyáron 2 óra. B. tanitó rendes órái száma hetenként 26, ezenfelül az ismétlőiskolában télen 5, nyáron 2 óra, 0. tanitó rendes heti órái száma hetenkét 32, és-az igazgató-tanítói teendőket végzi. 169

178 II. TANTERV A NEM MAGY. AJK. ELEMI NEPISK. 4. A négy tanítóval biró népiskola átalános óraterve. Tantárgyak Hit- és erkölcstan. Beszéd- és ért. gyakorlatok s magyar nyelvtanítás Olvasás ésirás, anyaés magyar nyelven A. tanító B. tanító j C. tanító I D. tanító <ri II. IS fiiii.iiv. lg V. IVL "T N I n S i - -O ti W s osz- ~~ i., c Is a osztály es s. I <i -o osz- e 6 6 Anyanyelv 2 2 Szám- és mértan Földrajz Történelem- s alkotmánytan Természetrajz... Természet s vegytan Éneklés Bajzolás.- Testgyakorlás... Gazdasági és kertészeti gyakorlatok *jj 1 3l 1 1 Szerda és szombat d. u. Az oszt. órái összege 22 A. tanító rendes heti 5. nyáron 2 óra. B. tanitó rendes heti 5, nyáron 2 óra. C. tanitó rendes heti 5, nyáron 2 óra. D. tanitó rendes heti dőket végzi. 20" l 2l órái száma 20, az ismétlő iskola télen órái száma 22, az ismétlő iskola télen órái száma 28, az ismétlő iskola télen órái száma 30, s az igazgatói teen- 170

179 SZÁM, AZ XXXVIII. ÉS XVIII. T.-CZ. ÉRT. 5. Az öt tanítóval bíró népiskola általános ératerve. A. B. c. D. tanitó tanitó tanitó tanitó E. tanitó Tantárgyak I. II. III. IV. oszt á 1 y Hit- és erkölcstan Beszéd-és ért. gyakorlatok, magyar nyelven tanulás N _ 1 VI. osztály ' _ 4 anitóhetil 1 száma E.t; órái 1 2 -rí 4 Olvasás ésirás, anyaés magyar nyelven U. 2 Anyanyelvtan Szám- és mértan Földrajz Történelem-s alkotmánytan Természetrajz l'u 3 Természet- s vegytan 2 2 Éneklés Bajzolás Testgyakorlás Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Szerda és Jszomb.d.u. 1 Szerda és [szomb.d.u. Az osztály heti 1 órái száma »/«23 a /4 30 A. B. C. D. tanítók kötelesek a kiszabott óráikon kivül az ismétlő iskolában hetenként télen 5, nyáron 2 órát tanitani. E. tanitó az intézetet igazgatja

180 II. TANTERV A NEM MAGY. AJK. ELEMI NÉPISK- 6. A hat tanítóval bíró népiskola átalános óraterve. Tantárgyak A) B) C) J>) Ej F) Ai t a i t ó U o I. II. III. IV. V. VI. Z be a <v J3 N 0 s z t á y < 3 Hit- és erkölcstan Beszéd- és ért. gyakorlatok és magyar nyelven tanulás Olvasás és irás anya és magy. nyelven Anyanyelvtan Szára- és mértan Földrajz Történelem s alkotmánytan Természetrajz... 2 i> 5 Természet- s vegytan Éneklés Rajzolás Testgyakorlás Gazdasági és kertészeti gyakorlatok Együtt szerda és szombat délután ; A heti órák összege A rendes tanitásra kiszabott órákon kivül 5 tatiitó köteles esetleg váltogatva, az ismétlő iskolában télen hetenkint 5, nyáron 2 órát tanítani. Egy tanító az igazgató tisztét teljesiti. 172

181 SZÁM, AZ XXXVIII. ÉS XVIII. T.-CZ. ÉRT. Jegyzet. Az ismétlő iskolásoknak a nyári hónapokra kiszabott két órai tanítást vasárnap délelőtt és délután egyegy órán kell adni, azon okból, hogy vagy tanitás előtt, vagy tanitás után az isteni tiszteleten akadálytalanul megjelenhessenek. Őszi és téli hónapokban a törvény által kiszabott 5 órai tanításból hetenkint 4 órát szerda és szombat délutánonkint, az ötödik órát pedig vasárnap, vagy délelőtt vagy délután kell megtartani. V. Taneszközök. (Kiadattak és elrendeltettek a vallás- és közoktatási m. kir. ministeterium által). A) Tankönyvek. Gönczy P. ABC olvasókönyv a népiskolák első osztálya számára. (Javított kiadás). Gönczy P. Vezérkönyv az ABC olvasókönyv tanításához tanítók számára. Gönczy P. Pali tábla (24 darab). Gönczy P. írásbeli mozgatható hetük. Gönczy P. Nyomtatásbeli mozgatható hetük. Gáspár J. II. olvasókönyv. Gáspár J. III. olvasókönyv. Gáspár J. IV. olvasókönyv. Gáspár J. V. és VI. olvasókönyv. Nagy L. Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában a népiskolák I. és II. osztálya számára. Nagy L. Vezérkönyv az anyanyelvtan tanításában a népiskolák I. és II. osztálya számára. Nagy L. Vezérkönyv az anyanyelvtan tanításában a népiskolák III. és IV. osztálya számára. Nagy L. Nyelvtani gyakorlókönyv a népiskolák II. osztálya számára. Nagy L. Nyelvtani gyakorlókönyv a népiskolák III. és IV. osztálya számára. Vezér- és kézikönyvek a magyar nyelv tanítására, a) Német ajkú növendékek számára, irtamadzsar János, kiadja a Franklin-társulat, b) Tót ajkú növendékek számára, irta Groó Vilmos, kiadja a vallás- és közoktatásügyi ministerium. Ugyanez lefordíttatott : c) a román, d) a ruthén, e) a szerb, f) a vend, g) a horvát ajkú növendékek számára. Maszák Hugó. Útmutató az elemi rajztanitásban. Maszák Hugó. Kivágott papírmintái. Maszák Hugó. Kézi rajzmintái négy füzet. Maszák Hugó fali rajzmintái. Bartalus István. Énektanitó vezérkönyve a népiskolai tanitók számára I. és II. évfolyam. Bartalus István. Énektanitó vezérkönyve a népiskolai tanitók számára III. és IV. évfolyam. Bartalus István. Énektanitó vezérkönyve a népiskolai 173

182 II. TANTERV A NEM MAGY. AJK. ELEMI NÉPISKtanítók számára V. és VI. évfolyam. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára I. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára II. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára III. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára IV. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára V. évf. Bartalus I. Éneklő ABC a népiskolák számára VI. évf. Bartalus I. Vezérkönyv a zongora és orgona játszására. Számolási gyakorlatkönyv a népiskolák 3. osztálya számára. Számolási gyakorlatkönyv a népiskolák 4. és 5. osztálya számára. Torna tanítás. Gönczy P. Utasítás a földgömbhöz tanitók számára. Gönczy. A gyermekek testi épségben tartásáról (Bock után fordítva) tanitók sz'ámára. F e 1 k 1-G ö n c z y-f éle földgömbök. 21 centiméter átmérőjű, délkör nélküli földgömb. Ugyanaz' f é 1 délkörrel. Ugyanaz egész délkörrel. 317a centiméter átmérőjű, délkör nélküli földgömb. Ugyanaz délkörrel. Ugyanaz délkörrel és emelkedési s/inezettel. 47 centiméter átmérőjű, délkör nélküli földgömb. Téllurium. Planetarium. Térképek. Gönczy P. Berghaus, osztrák-magyar monarchia domború térképe. Gönczy P. és Berehaus, Magyarország fali abrosza. Gönczy P. és Berghaus, osztrák-magyar monarchia fali abroszagönczy P. és Berhaus, Európa fali abrosza. Gönczy P. Ázsia fali abrosza. Gönczy P. Afrika fali abrosza. Gönczy P. Eszakamerika fali abrosza. Gönczy P. Délamerika fali abrosza. Gönczy P. Aasztrália fali abrosza. Gönczy P. A föld öt része fali abrosza. Gönczy P< Magyarország kézi térképe. 7 Gönczy P. osztrák-magyar monarchia kézi térképe. ') Gönczy P. Európa kézi térképe. Gönczy P. Ázsia kézi térképe. Gönczy P. Afrika kézi térképe. Gönczy P. Amerika kézi térképe. Gönczy P. Ausztrália kézi térképe. Gönczy P. A föld öt része kézi térképe. 3 ). Gönczy P. és.stieler, iskolai átlasza. Szemlélt! képek.*) Iskolaterem belseje. Az iskola udvara. Felföldi gazda udvar. Parasztszoba belseje. Alföldi gazda udvara. Zöld- ') A képek ily sorozatban használandók. 2 ) Egyenkint vagy bekötve ís megszerezhető. 3 ) A kézi térképek a faliabroszok hasonmásai annálfogva a gyermekek alig nélkülözhetik. *) A szemléleti képeket az itt felállitott sorban kell használni, 174

183 SZÁM, AZ XXXVIII. ÉS XVIII. T.-CZ. ÉRT. séges és gyümölcsös kert. A házi állatok és néhány kut.yafaj. Marhavásár. Tehenészet. Lóvásár. Lóistálló belseje. Juhászat és sajtkészités. Sertésvásár. Baromfiudvar. Az emberi test részei. A falusi piacz. A földműves tavaszi foglalkozása. A földműves nyári feglalkozása. A földműves őszi foglalkozása. A földműves téli foglalkozása. Különféle malmok. Kerékgyártó és kovács. Épülőfélben levő házak. Fazekas és takács. A vásár. Konyhai életkép. A falu környéke és közlekedési eszközök. Alma- és körtefák. Szilva-, -cseresnye-, mandola-, nyári és őszi baraczkfák. Dió-, mogyoró-, gesztenye- és náspolyafák. Zöldségpiacz. Diszkért és virágok. Gyümölcstárlat. A tölgyfa és makk termése. A fenyő feldolgozása. A bükk- és gyertyánfa. Mocsáros vidék tájképe. Légi tünemények. Esti kép. H a r t i n g er-gö n c z y: I. Színezett fali táblái: Az emberi test boncztana. Dr. Lendvay. A hazai mérges növények. Gönczj'. (12 tábla). Az ehető és mérges gombák. Gönczy. (12 tábla). II. Hartinger mezei gazdasági színezett fali táblái: Alagcsövelés. Rétöntözés. Dohánytermelés. Lentermelés. BaronfiteDyésztés. Hasznos és nem hasznos madarak. Baromfitenyésztés. Hasznos és nem hasznos madarak. Gönczy métermóvtékek fali táblája szöveggel. Gönczy- Rasch természetrajzi fali ábrái. Gönczy-Bopp Károly természettani fali ábrái. Gönczy-Bopp Károly természettani fgéptani) fali ábrái. Számológép gólyákkal 141 centiméter. Trefort Ágoston, válás- és közoktatásügyi minister. III. Tanterv a gazdasági szaktanitással egybekapcsolt felső népiskolák számára. Az 1868-ik XXXVIII. t.-cz. és az országgyűlési végzések értelmében. (Kiadatott a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister 1882-ik évi au - gusztus hó 16-dik napján 18,634. sz. alatt kelt rendeletéből). Szükséges tudnivalók. 1. Az iskolai óv a felső népiskolában szeptember hó 1. napján kezdődik s tart a következő óv junius hava végéig. 175

184 III. TANTERV A GAZDASÁGI SZAKTA NITÁ SSAD 2. A felső népiskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be : a) ki életének legalább 12 évét betöltötte ; b) kinek az elemi (nép)iskola hat osztályára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van, s ebbeli ismereteit szükség esetén e végre elrendelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. 3. A felső népiskolába lépő tanuló, bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet is tudni-annyira, hogy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nélkül résztvehessen. Tanterv a gazdasági szaktanitással egybekapcsolt felső népiskolák számára. I. Tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan. 2. Magyar nyelvtan : olvasás, nyelv-irály tan és fogalmazás. 3. Mennyiségtani tárgyak : szám-és mértan, kapcsolatban az egyszerű gazdasági könyvvitellel. 4. Természettudományi tárgyak : a) természetrajz, bj természettan, c) vegytan. 5. Történelmi tárgyak : a) földrajz, b) történelem és hazai alkotmánytan, egybekötve a mezei rendőri törvényekkel. 6. Mezei gazdasági tárgyak : a) növénytermelés, kertészét, szőlőmivelés, borászat és erdészet; a növények betegségei; b) állattenyésztés és tartás ; állatok betegségei; c) mezei gazdasági üzlettan ; d) mezei gazdasági, kertészeti stb. gyakorlatok ; méhészet, selyemtenyésztés. 7. Művészeti tárgyak : " a) rajzolás és szépirás, b) éneklés. 8. Testgyakorlás, főleg katonai gyakorlatok. 176

185 EGYBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. II. A tantárgyak osztályonkénti felosztása és terjedelme. 1. Hit- és erkölcstan. A felső népiskolákban a népoktatási törvény 57. -a szerint, a hit- és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, e tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. 2. Magyar nyelvtan. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyartörténelmi monda- és néprajz köréből'. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése, könyvnélkü] tanult versek szavalása. b) A magyarnyelv mondattani alapra fektetett teljes alaktana, szoros figyelemmel a szóképzésre és helyesírásra. c) Fogalmazási gyakorlatok, nevezetesen : az elolvasott olvasmányok rövid tartalmának a tanitó jelenlétében szabad leirása s egyszerűbb levelek irása. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Olvasmányok inint. az első osztályban, megtoldva a magyartörténelemből vett olvasmányokkal, gondot fordítva állandóan az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás gyakorlására, az olvasottak tartalmának elbeszéltetésére és magyarázására ; könyvnélkül megtanított versek Szavaltatása. b) Nyelvtan ; összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése ; körmondatok készítésének g> akorlása, összekötve az Írásjelek (vessző, pontosvessző, kétpont, nyűg-, idéző-, zárjel) ismertetésével és használásával. cj Fogalmazási gyakorlatokul történelmi elbeszélések, téjleirások, egyszerű ügyiratok (levelek, folyamodványok, szerződések, nyugták, ellennyugták stb.) készítése, III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Olvasmányok : történelmi írók, magyar költők és szónokok válogatott remek müveinek olvastatása és fejtegetése, s ez ezek mellett a figyelem mezei gazdasági olvasmányokra is kiterjesztendő. Közoktatásügyi törv. es rena. 12

186 III. TANTERV A GAZDASÁGI SZAKTA NITÁ SS AD b) A magyarnyelvtan ismétlése. A hangsúlyos magyar vers ismertetése. A gyakorlat utjád eddig szerzett irálytani ismeretek rendbeszedése által az irály elmélete alapvonalainak egybeállítása. c) Fogalmazási gyákorlatokul: az ügyiratok Íratásán felül egyes faladatoknak a tanuló önálló felfogása szerinti kidolgoztatása. 3. Mennyiségtani tárgyak. a) Szám- és mértan. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) A számtanból: az egész számok, a közönséges és tizedes törtek gyakorlása ; az arányszámításokból : az egyszerű hármasszabály és az egyszerű kamatszámítás. b) A mértanból: az egyenes vonalú ábrák alkotása és a természetben alkalmazása, a bárom, a négy, öt, hat stb. s a sokszögű lapok, síkok területe kiszámításával és lerajzolásával egybekötve. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) A számtanból: a hazai- s minket közelebbről érdeklő mértékek és pénzek ismertetése : az összetett hármasszabály, a határidő számítás, arányos osztás, elegyitési szabály ; a lánczszámitás. b) A mértanból: a köralaku ábrák alkotása és területök kiszámítása; a síklapok felmérése, lerajzolása és területök kiszámítása. Hl. Osztály. Hetenkint 1 órán. a) A számtanból: hatványozás és gyökvonás (négyzet és köb)'tisztán arab számjegyekkel; a kamatos kamatok kiszámítása, a lánczszabály, a kamatositási és kamatlevonási szorzók táblái segítségével; továbbá a takarékpénztárak és a biztosító intézetek rövid ismertetése. b) A mértanból: a mértani testek ismertetése, s ezekből kiindulva a különféle edények, gödrök, árkok, kazalok stb. üre térfogatának (köbtartalmának) kiszámítása, egybekötve ezeknek lerajzolásával. A közéletben legszükségesebb lejtmérések elemei alkalmazva a mocsárok kiszárítására, rétek öntözésére s az alagcsövezésre. 178

187 EGY BEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁBA. b) Egyszerű könyvvitel. III. Osztály. Heten kint 2 órán. Az egyszerű könyvvitel alapvonalai s vezetésének gyakorlati módja alkalmazva a mezéi gazdasági egyszerű -számvitelre. 4. Természettudományi tárgyak. a) Természetrajz. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) A téli hónapokban ásványtan. Az ásványok közül, tekintettel az egyes osztályok alapjellemével biró s a rendszert képviselő fajaira, főleg azon fajokat kell kiválogatni, melyek a gránit, porphir..agyagpala, trachyt, bazalt, mész- és homokkövek alkotó részeit teszik; ezekhez kell sorozni, a termőföldben meglevő vagy abban a légköri befolyás és a földjavitás s por- hanyitás következtében alakuló sókat, a közéletben különösebben használatban levő fémeket, ezeknek anyaköveit és az éghető ásványokat. Az igy összeállított ásványpéldányok ismertető jegyei (felkerestetése, találási helyök és hasznuk előadása mellett, ugyancsak szemléltetés utján, minden lépten-nyomon reá kell vezetni a felső népiskolai tanulót arra, hogy egyik vagy másik, vagy egész csoport, ásványból miként alakultak a plutoni és vulkáni sziklakőzetek, s röviden meg kell érin- teni, hogy ezekből ismét a viz és légkör befolyása által mi módon képződtek a réteges közetek. És mindezen alkalmakkor reá kell a tanulót vezetni és szemléltetőig meg is mutatni azon néhány főbb sziklafajt, melyeknek elmállásából alakult és alakul még ma is az agyag, a homok, a homokos agyag, a márgás stb. porhanyó és termőföld, ezzel.köttessék egybe röviden a talajtan. b} A nyári hónapokban növénytan. A növények közül, tekintettel a növények főbb osztályainak és rendeinek alapjellemeivel biró s a növényi rendszert képviselő fajaira, főleg a gazdasági hasznos és káros növényeket kell kiválogatni, nevezetesen : az emberi tápul, állati takarmányul s egyébféle haszonra szolgáló pillangós féléket, csontárosokat, rózsa-, alma-, dió-, juhár-, *

188 III. TANTERV A GAZDASÁGI SZAKTA NITÁ SS AD mályva-, hárs-, tök-, mák-, keresztes-, szirónták-, ribiszke-,, ernyős-, szőlő-, csucsór-, ajakas-, buzér-, fészkes-, paréj-, czikkszár-, barkás-, kupakos-, szil-, eper-, kender-, fűz-, tobzos-, zászpa-, liliom- és pázsitfűfélék közül azokat, melyek gazdasági, kerti, ipari és kereskedelmi szempontból (fonó, olaj, festék, fűszer, orvosi) hasznosak vagy károsak - végre a hasznos és mérges gombákat s azok közt az üszög, növényrozsda feltűnőbbjeit. Az igy kiválogatott élő példányokon be kell vezetni a. tanulókat a növények leírására, azaz : fel kell velők kerestetni azok ismertető jegyeit, találási helyöket, meg kell ismertetni hasznos vagy káros voltukat. Tanitás közben össze kell állitatni a növények alaktanát ; minden lépten-nyomon érzékeltetni kell a növények boncz- és élettanából a legszükségesebb tudnivalókat. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. Egész éven át állattam Az állatok közül, tekintettel azok főbb osztályai és rendei alapjellemével biró s az állati rendszert fővonalaiban képviselő állatfajokra, főleg a gazdasági, a hasznos és kártékony állatokat kell kiválogatni, nevezetesen : az ember ismertetésén kívül, röviden ismertetni kell egy kétszárnyut,. a ragadazók és rágcsálók közül egy-két hasznos és kártékony fajt, az egy- és két csülküek közül minden gazdasági állatot; a madarak közül a nálunk lakó feltűnőbb ragadazókat, az éneklők közül a leghasznosabbakat., egy kuszót, a galambot, a tyúkot, egy-két futót, gázlót, az úszók közül főleg a háziakat; a nálunk lakó hüllők, békák és halak legnevezetesebbjeit; a rovarok közül az egy pár hasznosan kivül a feltűnően kártékonyokat; egy-két patkányt és héjanczot-; a férgek közül a földi giliszta ésnadályon (piócza> kivül, a fonal, szivó, a bélférgek közül azokat, melyek az ember és a gazdasági állatok belső részein élősködnek ; a puhányok közül a nálunk élő tüdősöket, a sziklák alkotásán és bontásán munkálkodó egy-két példányt; továbbá. a sziklák épitésén dolgozó habarczokat. és ősállatokat- (protozoa). Az igy kiválogatott állatokon szintén be kell vezetni a tanulót az állatok leírására ; tanitás közben össze kell állitani az állatok osztályai alaktanát; ki kell mutatni minde- 180

189 i EGYBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁBA. mik osztály boncz- és élettani legfőbb vonásait; minden alkalommal érinteni kell az állatok tenyészése és tenyésztése módját; a mezei gazdaságra nézve hasznos és kártékony állatok kifejlését, életfolyamat és pusztitája módját. b) Természettan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. A testek általános tulajdonságain halmaz állapotuk változásain felül tanitani kell a súlyról, sulymérőről ; fajsulyról, fajsulymérőről, légsulymérőről; a szivattyúkról, A melegségről, hőmérőről, a melegség terjedéséről. A légköri tüneményekről. A delejről, a villamosságról. A hang eredetéről, terjedéséről, hangszerekről. A világosságról, a fény terjedéséről, fény törődéséről, (színekről), a tükörről, látószerekről (p. o. mikroscop)., II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az eröműtan főbb elemeiről. Az egyensúlyról ós mozgásról. Az egyszerű gépekről. A munka és mozgás átvitele és átalakításáról összetett gépeken. Az erőműködése akadályairól. A gazdasági és gőzgépekről. A tanitás módszerére nézve követni kell azt, hogy a tanuló kísérletből, vagy a természetben szemlélt tapasztalásból vonja el a természeti törvényeket. c) V e g y t a n. III. Osztály. Hetenkint 4 órán. A mezei gazdaság megértésére és tanulmányozhatására szükséges elemek és legfontosabb vegyeik általános megismertetése után és a közben meg kell ismertetni a légkör összetételét, tulajdonságát ós vegyi hatását; a viz gépies és vegyi működését; a termőföld vegyi alkatát, a porhanyitás által előmozdítható vegyi felbomlását s egyszersmind vegyi alakulását s mindezekké] kapcsolatban a termőföldben meglevő vagy a benne alakuló vagy mesterséggel beleviendő savanyokat, aljakat és sókat. Egybe kell kapcsolni ezekkel a trágyatant: az istállói, növényi, ásványi és a mesterséges trágyaszerek ismertetését és hatását; ezeken felül a takarmányozás elveit. 181

190 III. TANTÉR V A GAZDASÁGI SZARTA N ITASSA D 5. Történelmi tárgyak. a) Földr aj z. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) A magyar birodalom különös leírása s az osztrák birodalom általános áttekintése, tekintettel egy részről mindkettő természeti földrajzára, másrészről feltüntetve Magyarország gazdasági állapotát: állat, gabona, bor, fa. stb. termelését; vizi- és vasutait, kereskedési vonalait. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Európa, Amerika és Ausztrália főbb államainak földrajzi és mezei gazdasági áttekintése ; Ázsia és Afrika nevezetesebb részei ismertetése röviden. b) A földgömb segítségével a csillagászati földrajz áttekintése ; a mennyiben lehető földabroszok készittetési vonalai. b) Történelem és hazai alkotmánytan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. A világtörténelemben szereplő nevezetesebb népek történetén oly rövidséggel kell átmenni, hogy a tanuló a világtörténelmen világos áttekintést nyerjen, az ide tartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágosi tásokkal. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Magyarország összefüggő történelme. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A hazai alkotmány és néhány fontosabb törvény ismertetése Dr. Csiky Kálmán kézi könyve szerint, kiegészítve ezt a mezei rendőri törvénynyel.. Mezei gazdasági tárgyak. *) a) Növénytermelés, kertészet, szőlőmivelós, borászat és erdészet. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Növénytermelés. A talaj különböző nemeiről és tulaj- *) A mezei gazdasági tárgyak tanítására nézve általában meg- 1S2

191 EG YBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. donságairól. A föld termő ereje ismertetéséről, annak fokozásáról, a hol ebhen akadályok vannak, azoknak elhárításáról. A talaj megmunkálásáról. A trágya készítéséről és felhasználásáról. A szántás-vetésről. A gabona-', a takarmány-, a kapásféle és a kereskedelmi növények mivelése módjairól. Az aratásról, a betakarításról, a termények eltartása és értékesítése módjairól. A kertészet gyakorlása egész éven át. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. A kertészet alapelvei röviden. A kertészet gyakorlása : magonczok neveléséről, a gyümölcsfák nemesítéséről, a hasznosfák neveléséről, mind kétfélék álló helyreiiltetéséröl. A gyümölcsről és annak eltartásáról, szállításáról stb. A zöldség termesztés: a melegágy készítéséről s az azzal való bánásról ; a zöldségtermesztése melegágyon és szabad földön; a magtermelésről; a betakarított zöldség eltartásáról és értékesítéséről. A szölömivelés: a szőlő földje felforgatásáról, az ültetésről, a nevelésről, az évi munkákról, a szőlő védelméről emberek és kártékony állatok ellen. A szüretről, a must erjesztéséről s a bor első lefejtéséről. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A borászatról: folytatólag a bor pinczei kezeléséről elméleti és gyakorlati tanítások. Erdömivelés: a fák kiültetéséről, ápolásáról, neveléséről, az erdőváltási felosztásokról, a fák levágatásáról és értékesítéséről. Általában a növények betegségeiről, b) Állattenyésztés-, tartás- és az állatok betegségei. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. A házi állatok boncz- és élettana, kapcsolatban az álattan tanitásával : a csontvázról, izmokról, zsigerekről, a véredény- és idegrendszerről. Az állat életéről, a vérről és lélekzésről, az állatok tápszereiről, az emésztésről. *) jegyeztetik, hogy azok elméietí részét a lehető legrövidebbre s a föelvek ismeretébe bevezetésére kell szorítani, mindent gyakorlati mutatással kell kisérni és valóban gyakoroltatni is a tanulókkal. Lásd az állattan tantervét a 468. lapon. 183

192 III. TANTERV A GAZDASÁGI SZAKTANITÁSSAL A takarmányozás: a tápszerek osztályozásáról, a takarmány mennyiségéről, annak teriméje és táptartalma közti arányról. A tápszerek részletes ismertetéséről, annak évszakok szerinti adagolásáról. A tenyész állatokról, a beltenyésztésről és keresztezésről. III. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) A szarvasmarha tenyésztésről: annak fajtáiról, a tenyészállatok kiválasztásáról, az iizekedésről és ellésről, a bornyu felneveléséről. A marha rendeltetési czéljára való neveléséről (bika, ökör, fejős tehén). A tej kezelésről. A hizlalásról. A szarvasmarha betegségeiről és azok gyógyítása módjairól. b) A lótenyésztésről: annak fajtáiról és ezek külső ismertető jegyeiről, fogairól. A tenyész lovak kiválasztásáról, hágatásáról, ellésről, a csikó felneveléséről, (igás, hátas és kocsi lovakról), takarmányozásáról. A lovak betegségeiről és azok gyógyitása módjairól. c) juhtenyésztésről: annak fajtáiról s azok külső ismertető jegyeiről, a fajta megválasztásáról (gyapjú, tejelés vagy hizlalási tekintetben), üzekedéséről, elléséről, a bárány felneveléséről. A juh nyiréséről, a gyapjú kezeléséről. A juhok betegségeiről és azok gyógyitása módjairól. d) A sertéstenyésztésről: annak fajtáiról és azok külső ismertetőjegyeiről, tenyésztéséről (bugatás, fiadzás, szoptatás, elválasztás), tartásáról, hasznavételéről. A sertés nyavalyáiról és azok gyógyításáról. e) A baromfitenyésztésről s ott a hol lehető a haltenyésztésről valamint a méh- és selyemtenyésztésről. c) Mezei gazdasági üzlet tan. Hetenkint 2 órán. A birtok és annak alkotó részei számbavételéről. A tagositott és a szétdarabolt birtokról. A mezei gazdasághoz szükséges felszerelésekről : épületek, gazdasági eszközök, igavonó és liaszonmarha, cselédség, s az ezekbe fektetendő álló és forgó tőkéről. A gazdasági randszerekről, s annak a helyi viszonyokhoz alkalmazásáról. A munka és a trágya felszámításáról. A gazdasággal űzhető ipar-műtani vállalatokról. Ezek alapján a kisebb gazdaságok berendezéséről, ne- 184

193 EGY BEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁBA. vezetesen a szántóföld és rét, esetleg legelő arányai, valamint a vetés-forgás megállapításáról. Az igavonó és haszonmarha, a takarmány termesztés, ebből folyólag a trágya szükséglet, munka erő megállapításáról. A gazdaságból beveendő jövedelem kiszámitásáról. A gazdasági egyszerű könyvvitel tanítását e tantárgygyal is egybe lehet kapcsolni. *) d) Mezei gazdasági gyakorlatok. A gazdasági szaktanitással egybekapcsolt felső népiskolának legalább 20, lehetőleg 40 holdból álló gazdasági terének kell lenni. E gazdaságilag berendezett és jól felszerelt kis birtokon a mezei gazdaságban az év folyamán előforduló minden munkában a tanulóknak cselekvő részt kell venniök. A.tanintézet e mezei gazdaságában előforduló mindennemű munkák teljesítésében állanak a mezei gazdasági gyakorlatok. E gyakorlatokhoz számittatnak a méhészet ós selyemtenyésztés, melyhez a szükséges elméleti ismeret az állattanban tanítandó. E munkát a tanulók mindenkor a gazdasági szaktanító közremunkálásával és vezetése alatt végezik. Az elméleti tanitás azért, állapíttatott meg heti órára, hogy a hét többi óráját a tanulók gazdasági kézi munkákra fordíthassák ; mit egy napi 4 órai iskolai tanulás mellett könnyen meg is tehetnek. Ha az iskola e feladatát nem teljesítené, feladata megoldásához semmi reményt nem táplálhat. 7. Művészeti tárgyak. a) Baj.^olásés szépírás. ' I. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) A szabadkézi rajzból: az egyenes vonalakból alkotható alakok rajz oltatása főleg természetről, másodrendben másoltatva. b) A mértani rajzból: a vonalrajz kapcsolatban és összhangzatban a mórtanban tanitottakkal. c) A szépírásból: ütenyszerint gyakorlandók az angolirás alapvonalai. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. *) Lásd: a könyvvitel tantervét a 467. lapon. 185

194 III. TANTERV A GAZDASÁGI SZAKTAN ITASSAD a) A szabad kézi rajzból: az egyenes és görbevonalokból alkotott ábrák rajzoltatása átmenve a növények, állatok és az ékítmények rajzoltatására, elébb mindég természetről azután mintákról. b) A mértani rajzból: a körről, a körből alakitható ábrákról, öszhadgzatban a mértanban tanított tételekkel; ezek mellett ki kell terjeszkedni a tér- és egyszerű épületrajzok készítésére is. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) A szabadkézi, rajzból: a távlat és az árnyékolás elemei, alkalmazva a növényi, állati és ékitményi rajzokra. b) A mértani rajzból: a gazdasági eszközök, gépek és épületek rajzoltatása. b) Éneklés. I. Osztály. Hetenkint 1 órán. Az elemi iskolában megkezdett alapon folytatandó és fejlesztendő: a létrák, gyakorlatok különböző alaphangból. Chorálok és népdalok. II. és III. Osztály. Hetenkint 1 órán. A hangnemek, s ezzel kapcsolatos kargyakorlatok, népdalokból. c) Testgyak o,r 1 á s. I., II. és III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A elemiiskolában megkezdett szabad-, rend- és sorgyakorlatok ez utóbbiak alkalmazva a katonai gyakorlatokra ; fegyvergyakorlatok pálczákkal. 186'

195 EG YBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. A gazdasági szaktanitással egybekapcsolt felső népiskola tanitási óraterve. Kötelezett tantárgyak Osztályok 3 S H. III. Oj m KS 1. Hit- és erkölcstan Magyar- í olvasás, nyelv- irálytannyelv : ( és fogalmazás a) Szám- és mértan 3. Mennyisegtam 1, <.., táevak 1 b) E =y szeru S azd - tagyak könyvitel 4. Természettudo- 1 Természetrajz, < b) Termeszettan mányi targyak c) VegytM o. Történelmi] bj Történelem éshazai tárgyas alkotmánytan,,. ; a) Növénytermelés, kertészet, 1 szölőmivelés, borászat és. \b) Állattenyésztés, állattartás t ó 6 és az allatok J betegségei gazdasági 7 j Mezei gazdasági üzlettan taigya D-j yj eze, g az dasági gyakorlaí tok, méhészet esetleg sef lyemtenyésztés az iskolai tanításból szabad órákban j a) Rajzolás és szépírás Művészeti J b) Éneklés tárgyak 1 c) Test és fegyvergya- 1 l korlatok

196 I V. TANTÉR V AZ IPARI TANMÜHELYLYEL IV. Tanterv az ipari tanműhelyijei egybekapcsolt felső népiskolák számára. Az 1868-ik XXXVIII. t.-cz. és az országgyűlési végzések értelmében. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1882-dik évi augusztus hó 16-dik napján 18,634. sz. a. kelt rendeletéből. Szükséges tudnivalók. 1. Az iskolai év a felső népiskolában szeptember hó 1. napján kezdődik s tart a következő év junius hava végéig. 2. A felső népiskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be : a) a ki életének legalább 12-dik évét betöltötte. b) kinek az elemi (nép)iskola hat osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit szükség esetén e végre elrendelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. 3. A felső népiskolába lépő tanuló bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira. h gy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fenakadás nélkül részt vehessen. 4. A felső népiskolai tanuló, ha az iskola mellé ipartanműhely is van állitva, abba mint tanoncz beléphet és az ott felvett iparágat az iskola három osztályán át, a közismeretre tartozó tárgyak tanulása mellett megtanulhatja. Tanterv az ipari tanműhelylyel egybekapcsolt felső népiskolák számára. I. Tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan. 2. Magyarnyelvtan : magyar nyelvtan irály és üzleti fogalmazás. 3. Mennyiségtani tárgyak: szám- és mértan, kapcsolatban az ipari egyszerű könyvvitellel. 4. Természettudományi tárgyak: a) természetrajz, b) természettan,. c) vegytan. 5. Történelmi tárgyak : a) földrajz, b) történelem és hazai alkotmánytan. 6. Ipar-mű és nemzetgazdaságtan. 7. Ipari gyakorlatok. 188-

197 EG YBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. 8. Művészeti tárgyak : a) szabadkézi rajz, b) mértani ós ipari rajz, c) szépírás, d) éneklés. 9. Testgyakorlás, főleg katonai gyakorlatok. II. A tantárgyak osztályonkénti felosztása és terjedelme. 1. Hit- és erkölcstan A felsőbb népiskolákban a népoktatási törvény 57. -a szerint a hit- és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, e tantárgy osztályok szerinti felosztása és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. 2. Magyar nyelvtan. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen népmese, népmonda, magyartörténelmi monda- és néprajzköréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás ; az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése a könyv nélkül tanított versek szavalása. b) A magyar nyelv mondattani alapra fektetett teljes alaktana, szoros figyelemmel a szóképzésre és helyesírásra. o) Fogalmazási gyakorlatok, nevezetesen : az elolvasott olvasmányok rövid tartalmának a tanitó jelenlétében szabad leírása s egyszerű levelek irása. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Olvasmány'ok mint az első osztályban, megtoldva a magyartörténelemből vett s ipari olvasmányokkal, gondot forditva állandóan az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás gyakorlására, az olvasottak tartalmának elbeszéltetésére és magyarázására ; b) Nyelvtan: összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése; körmondatok készítésének gyakorlása, összekötve az írásjelek (vessző, pontosvessző, kétpont-, nyűg-, idéző-, zárjel) ismertetésével és használásával. Könyv nélkül megtanitott versek szavaltatása. c) Fogalmazási gyakorlatokul történelmi elbeszélések, tájleirások, egyszerű ügyiratok (levelek, folyamodványok, szerződések', nyugták, ellennyugták stb.) készítése. 189

198 I V. TANTÉR V AZ IPARI TANMÜHELYLYEL III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Olvasmányok : történelmi irók, költők és szónokok válogatott remek műveinek s ipari olvasmányoknak fejtegetése. b) A magyarnyelvtan ismétlése. A hangsúlyos magyar vers ismertetése. A gyakorlat utján eddig szerzett irálytani ismeretek rendbeszedése által az irály elmélete alapvonalainak egybeállítása. c) Fogalmazási gyakorlatokul: az ügyiratok gyakorlásán felül egyes feladatoknak a tanuló önálló felfogása szerinti kidolgoztatása. 3. Mennyiségtani tárgyak. a) Szám- és mértan.. I. Osztály. Hetenkint 4 órán. a) A számtanból : az egész számok, a közönséges ós tizedes törtek gyakorlása: az arányszámításokból az egyszerű hármasszabály és az egyszerű kamatszámítás. b) A mértanból, az egyenes vonalú ábrák alkotása s a természetben alkalmazása, a három, a négy, őt, hat stb. s a sokszögű lapok, síkok területe kiszámításával és lerajzolásával egybekötve, II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) A számtanból: a "hazai- s minket közelebbről érdeklő mértékek és pénzek ismertetése ; az összetett hármasszabály, a határidő számítás, arányos osztás, elegyitési szabály ; a lánczszámitás. b) A mértanból: a köralaku ábrák alkotása s területűk kiszámítása ; a síklapok gyakorlati felmérése és területök kiszámítása, lerajzolása. III. Osztály. Hetenkint 4 órán. a) A számtanból hatványozás és gyökvonás (négyzet és köb) tisztán arab számjegyekkel; a kamatos kamatok kiszámítása, a lánczszabály,' a kamatositási és kamatlevonási szorzók táblái segítségével; továbbá a takarékpénztárak és a biztositó intézetek rövid ismertetése. b) A mértanból: a mértani testek ismertetése, s külön- 190-

199 EG YBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. féle edények s űrök térfogatának (köbtartalmának) kiszámítása, egybekötve ezeknek lerajzolásával; a közéletben legszükségesebb mérések és lejtmérések elemei. c) Az egyszerű könyvvitel alapvonalai s vezetésének gyakorlati módja alkalmazva az ipari számvitelre. 4.' Természettudományi tárgyak. a) Természetrajz. 1. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) A téli hónapokban ásványtan. Az ásványok közül, tekintettel az egyes osztályok alapjellemével bíró s a rendszert képviselő fajaira, főleg azon fajokat kell kiválogatni, melyek a gránit, porphyr, agyagpala, tracbyt, bazalt, mész és homokkövek alkotó részeit teszik ; ezekhez kell sorozni, a termőföldben meglevő vagy abban a légköri befolyás és a földjavitás s porhanyitás következtében alakuló sókat, a közéletben különösebben használatban levő fémeket, ezeknek anyaköveit ós az éghető ásványokat. Különösen ismertetni kell az ipari czélokra fordíttatni szokott épitési anyagokat, a tüzelőszereket, festék*, agyag- és üvegedények készítéséhez használtatni szokot ásványokat s ezek feldolgozása módjait. Az igy összeállított ásványpéldányok ismertető jegyei felkerestetése, találási helyök és hasznuk előadása mellett ugyancsak szemléltetés utján minden lépten-nyomon reá kell vezetni a felső népiskolai tanulót arra, hogy egyik vagy másik, vagy egy egész csoport ásványból miként alakultak a plutoni és vulkáni sziklakőzetek, s röviden meg kell érinteni, hogy ezekből ismét a viz s légkör befolyása által mi módon képződtek a réteges kőzetek. És mindezen alkalmakkor reá kell a tanulót vezetni és szemléletileg megmutatni azon néhány főbb sziklafajra, melyeknek elmállásából alakult és alakul még ma is az agyag, a homok, a homokos agyag, a márgás stb. termő (porhanyó) föld. b) A nyári hónapokban, növénytan. A növények közül, tekintettel a főbb osztályok és rendek alapjellemével biró, s a rendszert képviselő fajokra, főleg a gazdasági s ipari növények fajait kell kiválogatni, nevezetesen : az emberi tápul, állati takarmányul s egyébféle haszonra szolgáló, pillangós féléket, csontárosokat-, rózsa-, alma-, dió-, juhar-, mályva-, hárs-, tök-, mák-, ke- 191

200 IV. TANTERV AZ IPARI TA NM Üti EL YL YEL resztes-, szironták-, ribiszke-, ernyős-, szőlő-, tákajak-, szulák-, csucsor-, ajakas-, érdeslevelü-, buzér-, fészkes-, mácsonya-, paréj-, czikkszár-, barkás-, kupakos-, szil-, eper-, kender-, fűz-, tobzos-, továbbá nőszirom-, zászpa-, liliom és.pázsitfűfélék közül azokat, melyek egyszersmind gazdasági, kerti, ipari és kereskedelmi (fonó, olaj, festék, fűszer, orvosi) hasznos vagy káros növények ; végre a hasznos és mérges gombák feltűnőbbjeit. Áz igy kiválogatott élőpéldányokon he kell vezetni a tanulókat a növények leírására, azaz : fel kell velők kerestetni azok ismertető jegyeit, találási helyöket, meg kell ismertetni hasznos vagy káros voltukat. Tanitás közben össze kell állítani a növények alaktanát; minden lépten-nyomon ér/ékeltetni kell a növények boncz- és élettanából a legszükségesebb tudnivalókat. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. Egész éven át állattan. Az állatok közül, tekintettel azok főbb osztályai és rendei alapjellemével biró s a rendszert képviselő állatfajokra, főleg a gazdasági, ipari és kereskedelmi hasznos és káros állatokat kell kiválogatni, nevezetesen : az ember ismertetésén kivül, ismertetni kell röviden a négykezüeket, kétszárnyuakat, a ragadozók és rágcsálók közül egy-két feltűnőbben hasznos és kártékony állatot, az egy és két, és sok csülküek közül minden gazdasági állatot; a madarak közül a nálunk lakó és feltűnőbb ragadozókat, az éneklők közül a leghasznosabbakat., egy kúszót, galambot, tyúkot, egy két futót és gázlót, az úszók közül főleg a háziakat; a nálunk lakó hüllők, békák és halak legnevezetesebbjeit, a rovarok közül az egy pár hasznos állaton felül a feltűnően ártalmasokat; egy-két patkányt és héjanczot; a férgek közül a földi giliszta és nadályon (pióczán) kivül, a fonal, a szivó, a bélférgek közül azokat, melyek az ember és a gazdasági állatok belső részein élősködnek; a pubányok közül a nálunk élő tüdősöket, a sziklák képzésén és bontásán szereplő és szerepelt egy-két csoportot; továbbá a sziklák építésén dolgozó habarczokat és ősállatokat (protozoa). Az igy kiválogatott állatokon szintén he kell vezetni a tanulót az állatok leirására ; tanitás közben össze kell állitani az állatok osztályai alaktanát; ki kell mutatni mindenik 192

201 EGY BEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁBA. osztály boncz- és élettana főbb vonásait. Minden alkalommal érinteni kell azon állatokat, melyeknek csontjait, szarunemü részeit, zsiradékát, húsát, bőrét, szőrét, gyapját, orvosiszer váladékát, mézét, viaszát, selymét használja fel az ipar, érintvén mindannyiszor azok feldolgozási módját. b) Természettan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. A testek általános tulajdonságain halmaz állapotuk változásain felül tanitani kell a súlyról, sulyméröről ; fajsulyról, fajsulymérőről, légsulymérőről, a szivattyúról. A melegségről, hőmérőről, a melegség terjedéséről. A légkör? tüneményekről. A delejről, a villamosságról. A hang eredetéről, terjedéséről, a hangszerekről. A világosságról, a fény terjedéséről, fény törődéséről (szinekről), a tükörről, látószerekről (p. o. mikroscop). II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az erőműtan főbb elemeiről. Az egyensúlyról és mozgásról. Az egyszerű gépekről. A munka és mozgás átvitele és átalakításáról összetett gépeken. Az erőműködés akadályairól. A gőzgépekről. A tanítás módszerére nézve követni kell azt, hogy a tanuló kísérletből, vagy a természetben szemlélt tapasztalásból vonja el a természeti törvényeket. Alkalmazni kell a természet törvényeit a különféle iparágakra. c) Vegytan. III. Osztály. Hetenkint 3 órán. Az ipar megértésére és tanulmányozására nélkülözhetien elemek általános, azonban alkalmazva tanitott megismertetése után és közben, ismertetni kell : az elemek fontosabb vegyületeit ; továbbá az iparra nézve legszükségesebb elemeket kell kiválogatni, s vegyeikből azokat kell különösen megtanítani, melyeknek segítségével meg lehet magyarázni és értetni az állati, növényi és ásványi anyagokból dolgoió iparosok foglalatosságainak elméleti okait, így az oxygen, hydrogén, nitrogén, kén, phosphor, silicium, magnésium, alumíniumot, s ezek vegyeiböl az iparban használtakat, mint : hamuzsir, sóda, mész, gypsz, Közoktatásügyi törv. es rend. l 3

202 I V. TANTÉR V AZ IPARI TANMÜHELYLYEL keserüsó, timsó atb. az ásványi festékek az üveg és porczellángyártís. Ezek mellett tárgyalandók a szerves vegyek közül a nevezetesebbek, u. m. a vérlugsó, bor, szappan, növényrost, keményítő, czukor, szesz, eczet, cserző anyagok, ahozzájok tartozó vegyi folyamatok és vegyületek ismertetésével. 5. Történelmi tárgyak. a) Földrajz. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) A magyar birodalom különös leírása és az osztrák birodalom általános áttekintése; különös tekintettel egyrészről mindkettő természeti földrajzára, másrészről feltüntetve Magyarország ipara állapotát, vizi és vasutait, kereskedési vonalait. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Európa és_ Amerika főbb államainak földrajzi és ipari áttekintése. Ázsia, Afrika és Ausztrália nevezetesebb részei ismertetése röviden. b) A földgömb segítségével a csillagászati földrajz alap-. vonalai, egybekötve földabrosz rajzoltatásával. b) Történelem. I. Osztály. Hetenkint- 2 órán. A világtörténelemben szereplő nevezetesebb népek történetén oly rövidséggel kell átmenni, hogy a tanuló a világtörténelmen világos áttekintést nyerjen, az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágosításokkal. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Magyarország összefüggő történelme. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A hazai alkotmány és néhány fontosahb törvény ismertetése, Dr. Csiky Kálmán kézikönyve szerint. 6. Iparmű- és nemzetgazdaságtan. IH. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Az iparműtanból, a természetrajz, természet- és vegy- 194-

203 EGYBEK A P. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA: -tani tanulmányok alapján szerzett iparműtani ismeret elemeiből rendszeres, azonban rövid, áttekintést kell nyújtani. b) Nemzetgazdaságtan alapfogalmai és törvényei kifejtése s az élet különféle alakjaira alkalmazása : a gazdaság, a kézműipar, a kereskedelem és államgazdaság legfőbb tótelei. 7. Ipari gyakorlatok. A felső népiskola mellé állított ipari tanműhelyben, a -növendékek a felvett iparágban, az I. osztálytól egész a III. osztály bevégeztéig, azaz három éven át a délutáni szabad órakban szakképzett iparosok által, segédek közreműködése mellett, nyernek gyakorlati oktatást. A gyakorlati oktatás a szerszámok szerkezetének s kezelésének, és a használt.gyártási anyagok ismertetésével kezdődik, ezután a tanulók az egyszerűbb czikkek készítésén kezdve, fokozatosan gyakoroltatnak az egyszerű és összetettebb kézimiveletekben ugy, hogy 3 év alatt kellő kézi ügyességet szerezhessenek és megismerhessék lehető teljes választékát azon gyártmányoknak, melyek a hasonló műhelyekben előfordulhatnak. 8. Művészeti tárgyak. a) Rajzolás és szépírás. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. d) Szabadkézirajz. Az egyenes vonal s annak minden irányban szabadkézben rajzolása és kellő begyakorlása. A függőleges, a vízszintes és ferde. Az egyenes vonal felezése, osztása. A szög, a szögek osztása. Az egyenes vonalaknak különböző alkalmazása és felhasználási módja, három, négy és -több szögek, valamint egyéb egyszerű és ékesebb idomok alakítására. A hajlított vonal: ív, hullám, kör stb. A hajlított vonal alkalmazási módja zárt idomok, majd egyszerűbb és díszesebb síkékitmények alakítására. Az egyenes és hajlított vonalaknak összekötése és combinatiói egyszerűbb és összetettebb ékítményekben, különösen ó görög és mór stylü szalagdiszek és ékítmények. H. Osztály. Hetenkint 3 órán. Csigavonal és elipsis. Jellemző levélidomok rajzolása -természetről és stylizált mintákról. Egyszerűbb és összetettebb sík ékítmények folytatólagos rajzolása, a görög, római, román és renaissance kor stylfajából, a stylfajok

204 I V. TANTÉR V AZ IPARI TANMÜHELYLYEL jellemző tulajdonainak bemutatásával és népszerű magyarázatával. Mértani testek, u. m. koczka, hasáb, gula, henger, a kúpnak távlati rajzolása szabadkézzel, a perspectiva és árnyéktan főbb elveinek és szabályainak népszerű magyarázatával. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A síképitmény rajzolásának folytatólagos gyakorlása (esetleg tollal és egyszerű színezéssel, monochrom skálában). Mintaszerű régibb magyar szöveteken és hímzéseken előforduló ékítmény motívumoknak bemutatása és rajzolása. Mintaszerű domború ékítményeknek, valamint figurális mintáknak körvonalban és egyszerűen árnyékolt rajzoltatása föszmintákról. Folytatólagos gyakorlása a szemléleti alapon való távlati rajzolásnak szabályos mértani testekről, ilyenek csoportjairól (oszlop, talapzat,, szekrény, forgó testek stb.) körrajzban és egyszerű árnyékolással. Emlékezetből való rajzolás gyakorlása. Egyszerű sík diszitési tervezések, a feldolgozott tanitási anyag köréből kiszemelt feladatok nyomán. b) Mértani rajz. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. A) Elemi mértan. Bevezetés. A rajzeszközök megismertetése és használási módjok. A mértani tanítással kapcsolatosan tanitandók : a pont, vonal, lap és test általános nemei és grafikus előállításának magyarázata. Síkmér tan. (Planimetría). Egyenes vonalok alapmiveletei (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) és mérése. Két egyenes vonal relatív fekvése. A kör általában. A szögek nemei, mérése, másolása és alapmiveletei. Mellék-, csúcs-, kiegészítő-, pótló-, ellentett- és váltószögek. A három-, négy- és sokszögek alap-tulajdonságai oldalokra és szögekre vonatkozólag; azok nemei és szerkesztése. A kör alaptulajdonságai, a húrok, érintők, a szög, a be- és körülirt idomok és a kör fekvése a körre vonatkozólag körmérő és kiszámitás. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. 196-

205 EG YBEKAP. FELSŐ NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA. Síkmértan. (Planimetria). Az elipsis, a csigavonalok, ovalisok és néhány más fontosahh és gyakorlati alkalmazást nyerő görbe vonal rajzolása. Két egyenes vonal, az egyenes és a sík, két és három sík relativ fekvése. Az egyenes vonal szöge a síkkal, a lapszög, a testszög (trieder) az ide vonatkozó legfontosabb tételek, különös tekintettel az ábrázoló mértanra. Tömörmértan. (Stereometria). A szögletes és gömbülyü testek nemei, összeillősége, hasonlósága, különösen a hasáb, gula, henger, kúp és gömb. III. Osztály. Hetenkint 3 órán. B) Ábrázoló mértan. Vetülettan. Bevezetés. A pont, vonal, sík idomok ábrázolása (homlok, alaprajzok és keresztmetszések). II. Á r n y é k t a n. A leggyakrabban előforduló idomok és testek saját és vetett árnyékának szerkesztése. A megvilágítás intensitásának alapelvei, III. Perspektíva. Az axonometria alapelvei és alkalmazása. Perspektivikus képek előállítása a metszési mód szerint. c) Szépírás. Gyakorlandó hetekint egy-egy órán az I. és II. osztályban. IV. Iparrajz. A rajzolásból eddig szerzett ismeretek, alkalmazva az ipartanmühelyben gyakorolt iparágra. d) Éneklés. I. Osztály. Hetenkint 1 órán. Az elemi iskolában megkezdett alapon folytatandó és fejlesztendő : a létrák, gyakorlatok különböző alaphangból. Chorálok és népdalok. II. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. A hangnemek s ezekkel kapcsolatos gyakorlatok népdalokból. 9. Testgyakorlás. I. II. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az elemi iskolában megkezdett szabadrend- és sorgyakorlatok, az utóbbiak alkalmazva a katonai gyakorlatokra; fegyvergyakorlatok pálczákkal. 197

206 AZ XXXVIII. T.-CZ. ERTELMEBEN STB. Az ipari tanmiihelylyel egybekapcsolt felső népiskola tanítási óraterve. Kötelezett tantárgyak 'M osztályok -eí «01?r " s I. II. III. S8 X o 1. Hit- és erkölcstan a) 2 Nyelvtan \ Ma «y al ' nyelvtan és J L fogalmazás Mennyiségtani j a) Szám, mértan és tárgyak ( könyvvitel m,,,.. a) Természetrajz J 4. Termeszettudomanyil, J < n,.... <b) Termeszettan le) Vegytan Történelmi 1 a) Földra j z ".., b) Történelem s hazai tárgyát alkotmánytan Iparmű- és nemzetgazdaságtan alap Ipari gyakorlatok f -d ja) Szabadkézi rajz Művészeti \ íb) Mértani rajz tárgyak \ c) Szépírás f d) Éneklés

207 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA V. Tanterv a polgári iskolák szániára az 1868-ki XXXVIll. t.-cz. értelmében. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1879-ik évi szeptemlier hó 12-kén 2f>,409. sz. a. kelt rendeletéből.) Szükséges tudnivalók. 1. Az iskolai év a polgári iskolában szeptember 1. napján kezdődik s tart a következő év junius bava végéig. 2. A polgári iskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be : a) ki legalább életének 9. évét betöltötte ; b) kinek az elemi (nép-)iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. 3. A polgári iskolába lépő tanuló, bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira, hogy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen. 4. A polgári iskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beülik és az azon osztályban megkívántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz; középtanodából a polgári iskolába átlépni kivánó tanulót bizonyítványa alapján is fel lehet venni. 5. A felvételi vizsgálat díjmentes. 6. A polgári iskola egy-egy osztályába rendszerint 50 tanulónál többet felvenni nem lehet (1868. t.-cz a). 7. A polgári iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a középtanoda megfelelő osztályába. A középtanodába átlépő polgári iskolai tanuló a) ha gymnasiumba kivánja magát felvétetni, köteles a latin nyelvből az illető osztályban megkívántató jártasságát vizsgálat utján bizonyítani; b) ha reáliskolába lép, köteles a franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. 8. A polgári iskola negyedik osztályába átlépő tanuló, ba a polgári iskola mellé ipartanmüliely is van állítva, beléphet abba és az ott felvett iparágat az iskola 4., 5. és 6. osztályában kiszabott tantárgyak tanulása mellett megtanulhatja. 199

208 V. TANTERV A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA 9. A polgári iskola negyedik osztályát bevégzett tanuló, ha szakiskolába akar átmenni, átléphet: a) tanitóképezdébe, b) kereskedelmi iskolába, c) közép ipartanodába, d) az országos mintarajztanodába. 10. A polgári iskola hat osztályát bevégzett tanuló elótt következő utak állanak nyitva : a) a tisztviselők minősítési törvénye értelmében alkalmaztathatja magát különféle állami hivatalokra; b) ipari, kereskedelmi, biztosító társulatoknál, pénzintézeteknél. 11. Ha a 6. osztály bevégzése után még továbbis tanulni akar, átléphet a gazdasági, erdészeti, állatorvosi intézetekbe. Tantér v. A) Fiuk számára. I. Tantárgyak. a) Kötelezett tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan. {a) Magyar nyelvtan és irodalom, b) Német nyelvtan (vagy a vidék szüksége szerint egyhazai más nyelv). 3. Mennyiségtani tárgyak 4. Természettudományi Természetrajz, tárovak B j b ) Termeszettan. le) Vegytan. ía) Földrajz és statistika. 5. Történelmi tárgyak Történelem. ic) Alkotmánytan és némi jogi isme- ' retek. 6. Gyakorlati tárgyak. Mezei gazdaság- vagy ipartan.!a) Szabadkézi rajz. b) Mértani rajz, alkalmazva az iparra vagy az építészetre. c) Szépírás. d) Ének.. 8. Test- és fegy^fwgs&korlat. ^ ^ ^ 200

209 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. b) Rendkívüli tantárgyak. 1. Latin nyelv. 2. Franczia nyelv. 3. Zene. 4. A hol a polgári iskola mellett ipartanmühely is áll, ipari gyakorlatok. II. A kötelezett tantárgyak osztályonkénti felosztása és terjedelme. Rendes tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan, mind a hat osztályban hetenkint. egy-egy órán. A tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. 2. Nyelv és irodalom. A) Magyar nyelv és irodalom. Czél : a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel tudjon írni. b) Irodalmi müvek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének. I. Osztály, hetenkint 5 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyar történeti monda, a klasszikus mythos és néprajz köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalma megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése; könyv nélkül tanult versek szavalása. b) Nyelvtan : egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése. Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával: az előképzők. c) Hetenkint legalább egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtant és a helyesírás gyakorlását kell szemelőtt tartani; a feladat felfogására a gyermeket az iskolában élő szóval gondosan elő kell készíteni. 201

210 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA II. Osztály, hetenkint 5 órán. a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az I. osztályban. b) Nyelvtan : összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése ; mellé és alárendelt mondatok viszonya ismertetése. A szókötés (a határozók, úgynevezett igekiegészitök tana). Szóképzés. Synonymák egybeállítása és magyarázata az olvasmány alapján. c) Hetenkint egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, mely által a nyelvtan gyakorlásán kivül a feladatot ki kell terjeszteni az olvasmány egyes részleteinek vagy a költöi elbeszélés tartalmának, miután azt az iskolában szabad szóval elmondták, Írásban való előadására is. III. Osztály, hetenkint 4 órán. a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, pl. Szalay László: A tatárjárás Magyarországon ban. Elbeszélő költemények. b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése, a hangsúlyos vers ismertetése. c) Hetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat; tárgyát az iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját élö szóval elébb meg kell próbáltatni. IV. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Nagyobb epikus olvasmány : Arany Toldija. Az olvasmány tartalmának megértésén kivül a mű szerkezetét s a költői stilus sajátságát is meg kell világítani. Prózai olvasmány: leírások, u. m. tárgy- és jelenetrajzok, jellemrajzok, könnyebb életrajzok (Plutarchos-félék vagy oly formában Írottak). b) A stilus általános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága ; egyszerű és szép stilus). A prózai és a költői stilus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra. A mértékes vers ismertetése. c) Hetenkint egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, melyben a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, melyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell Írásban foglalni. Feldolgozásuk módját élő szóval előre ki kell fejteni. V. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Olvasmányok : Az ujabbkori irodalombeli költök 202

211 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. és drámaírók műveiből válogatott darabok olvastatása, tartalmi magyarázat mellett a drámai compositio megértetése. Prózai olvasmányul a szóki beszéd s annak szerkezete megvilágítása. Az olvasmányokat lehetőleg keletkezésök időrendében kell elővenni, hogy ezáltal a magyar irodalom újkori történelmében némi áttekintést nyerjenek a tanulók. b) Fogalmazás : gyakorlatul készíttetni kell üzleti leveleket, szerződéseket, kötelezvényeket stb. Házi feladatul hetenkint legalább egyszer Íratni kell történelmi elbeszéléseket s más egyébféle leírásokat. VI. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Olvasmányok : Az ujahbkori költők és drámaírók, szónokok válogatott művei olvastatása mellett, keletkezési időrendben válogatni kell a középkori magyar Írókból kort jellemző és tanulságos olvasmányokat, melyeknek fonalán a magyar irodalom ezen kora történelmét megismerjék. Végül az V. és VI. osztályban az olvasmányok alapján rövid áttekintésben össze kell foglalni a magyar irodalom történelmét. b) Fogalmazási gyakorlatokul készíttetni kell mindenféle ügyiratokat. B) Német nyelv*) (vagy a vidék szüksége szerintegyhazaimásnyelv). Czél: Nyelvtani ismereten alapuló megértése a német nyelvnek és abban annyi jártasság szerzése, hogy a tanuló az oktatás köréből vett valamely tárgyról németül helyesen tudjon szólni és irni; különösen, hogy egyszerű magyar szöveget jól tudjon német nyelvre fordítani. IIII. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Olvasmány alapján: egyszerű és bővített mondatok; a mondatrészeknek, a fő- és mellékmondatoknak gyakorlati megkülönböztetése. Ugyancsak ezzel kapcsolatban a név- és igeragozás, szóképzés elemei oly mértékben, a mennyi az egyenes mondatok alkotására szükséges. Szótanulás az olvasmánynyal kapcsolatban. Szóbeli fordítás magyarból németre ; kisebb költői darabok megtanulása könyv nélkül. *) Oly helyeken, hol a német nyelv az elemi iskolában is taníttatik, s felette polgári iskola áll, folytatni kell azt a polg. isk. I. osztályában. 203

212 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA b) Az ezen uton szerzett nyelvtani ismereteknek utólagosan nyelvtani rendbeszedetése és elméletileg is megtanítása. IV. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Az összetett szerkezetű mondatok taglalása és alkotása ; az ezek alkotásához szükséges nyelvtani alakok és szabályok ismertetésével, a mondattan elemeinek és a szóképzéstannak kiegészítése. Szótanulás etymologikns csoportokban. Fordítás és könyvnélküliek tanulása, mint a III. osztályban. b) A szerzett nyelvtani ismeretek rendbeszedetése s végül a német nyelvtan rendszeres áttekintése. V. Osztály, hetenkint 3 órán. a) A német nyelv és mondattan ismétlése mellett könynyebb német olvasmányok olvastatása, tekintettel a magyar nyelvből tanultakra. b) A legkönnyebb fogalmazási kísérletek s néhány vers s egy-két prózai darab könyv nélkül megtanítása. VI. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Fokozatosan nehezebb olvasmányok olvastatása. költői és prózai művekből. b) Fokozatosan nehezebb fogalmazványok készítése. c) A szókiejtés és a beszéd elsajátítására s gyakorlására elbeszélő költemények, történelmi tárgyú prózák könyy nélkül tanitása s előadatása. 3. Mennyiségtan. A) Szám- és mértan. Czél. Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazott szám- és mértani feladványok megfejtésében., A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen vezetett szemlélet és rajz utján.. I. Osztály, hetenkint. 5 órán. a) Számtan. A tizes számrendszer. A négy számolási mivelet egész számokkal s tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony ; közönséges törtekkel való számolás. A hazai mértékek ismertetése : időszámítás. b) Mévtan. Planimetriai elemek. (Pontok, vonalok 204

213 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. értelmében. és szögek fékvési és mérési viszonyai. A legfontosabb sík idomok tulajdonságai és alakítása, u. m. három, négy és sokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége, symmetriája, hasonlósága és a terület meghatározása. A kerülék és néhány görbe vonal). II. Osztály, hetenkint 5 órán. a) S z á m t. a n. Számolási rövidítések, számtani miveletek korlátolt pontossággal. Az arányosság fogalmának fejtegetése. Egyszerű liármasszabály ; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. Százalék. b) Mértan. Stereometriai elemek. (A sík. Az egyenesek és síkok absolut és relativ fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m. hasáb, gúlya, szabályos testek, henger, kúp, gömb. A testek összeillösége, symmetriája, hasonlósága, felszínének és térfogatának meghatározása. Testminták készitése). III. Osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. Összetett hármasszabály. Kamatszámolás. Határidőszámolás. Lánczszabály. Az arányos osztás. Elegyitési feladatok. b) Mértan. Construe.tiv planimetria. A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség, symmetria, hasonlóság és területmeghatározás kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok. B) Görbevonalu idomok. A körtan kibővítése s az idevágó constructiv feladatok. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél. (Mindezeket, valamint a IV. osztály számára kiszabottakat is, a polgári iskola feladatához mért kellő rövidséggel, azonban kellő alapossággal kell tanitani). IV. Osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés. Az ellentett szám. A-hat első alapmivelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. b) Mértan. A tér felmérése és területe kiszámítása. A térfogat felmérése és köbtartalma kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmainak kiszámítására. c) A könyvvitel előkészítésére: 205

214 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA Az ipari tanműhelyben elkészített és eladó tárgyakról szóló számlák és nyugták kiállítása, a költségvetések elkészítése és másolása ; az anyagról vezetett számadás ; folyó leltár ; egyszerű pénztári napló vezetése egész éven át. V. Osztály, hetenkint 3 órán. Számtan. Logarithmus. Első fokú egyenletek több ismeretlennel. Másod fokú egyenletek egy ismeretlennel. Regula falsi. Első fokú számtani és mértani sorok. A kamatos kamat számítása. VI. Osztály, hetenkint 3 órán. Számtan. Kapcsolástan. A valószínűségi számítás elemei. A törlesztési és évjáradéki számadások. A biztosító intézeteknél, takarékpénztáraknál, jegybankoknál, egyéb pénzintézeteknél és részvénytársulatoknál előforduló számitások s velők összefüggő szervezeti ismeretek. Államés magánsorsjegyek. B) Könyvvitel. V. Osztály, hetenkint 1 órán. A leltározás elméletileg ós gyakorlatilag. Az egyszerű könyvvitel elmélete, alkalmazva ezt az iparra, mezei gazdaságra (és kereskedelemre). Az egyszerű főkönyv (adósok könyve) vezetése. A takarékpénztárak, segélyegyletek és biztositó intézetek ismertetése. VI. Osztály, hetenkint 2 óra. A kettős könyvvitel elvei, tekintettel főleg az iparra, mezei gazdaságra (és kereskedésre, a bankári üzletek kihagyásával), segélyegyletekre és takarékpénztárakra. A nem iparosok számára ezenkívül a vasúti kezelési könyvek ismertetése és vezetése, a biztositó intézetek ügynökei könyvvezetése. 4. Természettudományi tárgyak. A) Természetrajz.*) Czél: Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasonlitásán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével. I. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osz- *) E tantárgy mi módon tanítása végett lássa a tanító a Felső fcépiskolák" természetrajza tantervét. 206

215 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. tályok alapjellemeivel biró, a mezei gazdasági, különösen az ipari ismeretek alapjául szolgáló ásványok példányain szemlétetendők azok ismertető jegyei, találási helyök és hasznuk. b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemző, azonban a mezei gazdaságban és az iparban használtatni szokott növónypéldányokon kerestetendők fel a növények ismertető jegyei, növési helyük és hasznuk. II. Osztály, hetenkint 3 órán. Egész éven át az állatok főbb osztályaihói, az alapjellemmel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban és az iparban használtatni szokott állatpéldányokon tanitandók az állatok ismertető jegyei, tartózkodási helyök, táplálkozási és szaporodási raódjok, sajátságaik, általános és különös hasznuk ; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével 8 az állatoknak analytikai uton való meghatározásával. Az állatcsoportok szervezete s életfolyama rövid vonásokban mindig alkalmilag ismertetendő. III. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibővitendő a kőzettannal s a geologia alapvonalaival. b) Tavaszi és nyári hónapokban, a növénytani ismeret a növények meghatározása utján bővítendő s minden alkalommal ismertetendő a növények szervezete és életfolyamata. c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban állását egymással s igy egybefoglalni földünk természetraj zát. B) Természet- és vegytan. Czél: A természeti tünemények törvényeinek kísérletek utján való ismeretére vezetés, tekintettel a kosmikus tüneményekre. Az elemeknek és azon vegyületeknek ismerete, melyek a mezei gazdaságban és az iparban fontosságai bírnak, a) Természettan. IV. Osztály, hetenkint 3 órán. A testek általános tulajdonságai. A testek mozgása. Az erők és azok sulyegyene. A munka. A gépek. V. Osztály, hetenkint 3 órán. A hang, hő, fény, villamosság és delejesség tüneményei. Befejezésül a kosmografia elemei. 207

216 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA b) Vegytan. V. és VI. Osztály, hetenkint 2 2 órán. A közéletben előforduló anyagokból (u. m. levegő, viz, só, mészkő, szén stb.), kiindulva, az elemeknek s azok fontosabb vegyületeinek ismertetése. A szerves vegyek közül tárgyalandók a nevezetesebbek, u. m. a vérlugsó, bor, eczet, szappan, növényrost, keményítő, czukor és eserzőanyagok, mindegyiknél a hozzátartozandó vegyi folyamatokat és vegyületeket is megismertetve. Mindezen kísérletek alapján a vegyképleteket minden elméleti fejtegetés nélkül csak annyiban kell használni, a mennyibe a azok az irás rövidítésére szolgálnak. 5. Történelmi tárgyak. A) Földrajz és statisztika. Czél: A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra. I. Osztály, hetenkint 2 órán. A magyar-osztrák monarchia földrajza, különösen Magyarország földrajza, az osztrák tartományoknak csak általános áttekintése, kiválólag az első természeti viszonyai. (Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez fűződnek a topográfiái főbb adatok, városok "és vidékek néprajza, a lakosok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld és kőzet több nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg szemlélet utján való ismertetése, szemelőtt tartva a természetrajz tanításával való kapcsolatot). II. Osztály, hetenkint 2 órán. Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint az első osztályban, kapcsolatban a statisztikával. III. Osztály, hetenkint 2 órán. - Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése, az elébbi osztályokban megállapított módon, tekintettel a felfedezések történelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statisztikával. IV. Osztály, hetenkint 2 órán. a) A bárom első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása és az egész áttekintése. b) A mathematikai és pbysikai földrajz elemei s földabroszok készítése. 208

217 AZ XXXVIII. T.-CZ. ÉRTELMÉBEN. B) Történelem. Czél : a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével. b) Európa és Amerika történelme azon korszakainak ismerete, melyhői a müveit népek jelen állása megérthető. III. Osztály, hetenkint 2 órán. A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt, az egészen át lehessen menni ; Magyarország politikai földrajzának oly módon való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban volt állapotát, a tanuló a történelemmel kapcsolatosan megismerje. IV. Osztály, hetenkint 3 órán. Európa történelme Amerika felfedezéséig.kiemelendők a tanítás folyamán : A keleti népek mivelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A kereszténység eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és annak folytán alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok homlása. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágosításokkal. V. Osztály, hetenkint 3 órán. Európa történelmének folytatása a legújabb korig, nevezetesen : A fölfedezések. A tudomány és művészet újjáéledése. A vallási reform. A vallási és nemzeti háborúk. A fejedelmi absolutismus kora. Az amerikai szabadságharcz. A franczia forradalom és Napoleon kora. Az ujabb forradalmak és állami ujabb alakulások. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágositásokkal. VI. Osztály, hetenkint 3 órán. Magyarország pragmatikai történelme, különös tekintettel a társadalmi viszonyok és a közjogi törvényhozás fejlődésére. C) Alkotmánytan s némi jogi ismeretek. V. Osztály, hetenkint 2 órán. a) Az ország közjoga : a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. b) A váltójog és a csődtörvény főbb vonalai..közoktatásügyi törv. és rend. * 4

218 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA 6. Gyakorlati tárgyak. Mezei gazdaság vagy ipartan. VI. Osztály, hetenkint 2 órán. a) Oly vidéken, a hol a. mezei gazdaság a főfoglalatosság, az intézet mellé állítandó kertben gyakorlatilag tanitandók : a haszonkertészetböl: a fatenyésztés, zöldségmivelés; a földmivelés, növénytermesztés, állattenyésztés, méhészet, selyemtenyésztés, szölőmivelés és az erdöszet alapvonalai. b) Oly vidéken pedig, a hol az ipar a főfoglalatosság. felveendő ennek valamely ága és gyakorlatilag tanítandó az intézet mellett állitandó ipartanmiihelyben. (Lásd az ipart.aurnahelyről szóló jegyzetet az 500. lapon). 7. Művészeti tárgyak. A) Szépirás. I., II. és III. Osztály, hetenkint 1 1 órán. Üteny szerint tanulják az úgynevezett angol szépírást s alkalmazzák ezt a könyvvitelnél. B) Rajzolás. Czél: A szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő síkmértan és vetülettan alapfeladványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása. I. Osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 3 órán. Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalok, görbe vonalok s ezekből összetett egyszerű diszitmények. Síkmértaniidomok. Egyszerű mértani testek, sodrony és teljeslapu mintákról (távlati rajz) árnyéklással is. Az előhaladás mérve szerint a mintázás kezdete. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Szerkesztő síkmértan elemei (eszközökkel). II. Osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Pali táblára előrajzolt ábrákról, fali nagy képekről; ékitmények elemei. Fokozatos előhaladás a mintázásban. b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán. Vetülettan elemei: pont, vonal síktérbeli helyzetének meghatározása, egymáshoz való viszonya. 210

219 AZ XXXVIII. T.-CZ. ÉRTELMÉBEN. III. Osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Görög, később középkori ós keleti stilü ókitmények rajzolása és színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények féldomhóru mintákról. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. A vetülettan ismétlése és folytatása : síkok által határolt s görbe felületű rendes mértani testek ábrázolása. Árnyékszerkesztés. A látkép (perspectiva) szerkesztése. IV. Osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 3 órán. Ékítmények domborművekről, virág és emberi fej s testrészek rajzolása domború mintákról. A renaissance-stil alapvonalai. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Lépték (mérték) szerinti rajzolás. A mértani rajz alkalmazása az építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a műasztalosságban, lakatosságban vagy az agyagiparban e tekintetben előfordulnak (oly helyen, hol polgári iskola mellett műasztalosság tanítására áll fenn ipar-tanmühely, az azon iparban gyakorolt tanonczok csak a müaszialosságra tartozókra, a műlakatos vagy az agyagiparos tanulók pedig csak azon mesterségre tartozókban, általában pedig mindig a kéz alatti iparág rajzára alkalmazva taníttatnak). A polgári iskola oly növendékei, kik nem járnak azipartaumühelybe, az építészeti szerkesztésben gyakoroltatnak. V. Osztály, hetenkint 3 órán. a) Az ipart tanulók vetület szerint rajzolnak szakjokba vágó, könnyebben felvehető tárgyakat (p. o. az asztalos fabútorokat, a lakatos vasmunkákat, az agyagiparos agyagmunkákat stb.). Mintázás. b) Ipart nem tanulók gyakoroltatnak a vázoló asztallal -és a szögmérő műszerekkel való mérésekben, a területek felosztásában, a területek kiszámításában, térképek készítésében.. VI. Osztály hetenkint 3 órán. a) Az ipart tanulók folytatják a szakjokba vágó összetettebb műtárgyak felvetését (az asztalos p. o. gyakoroltatik

220 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA az építészeti műbu torok felvetésében, ékítményekkel való díszítésében; a lakatos, agyagiparos stb. a saját ipara ugyan idevágó tárgyai rajzolásában). Mintázás. b) Az ipart nem tanulók gyakoroltatnak a lejtmérésekben, alkalmazva ezt a vizvezetés-, öntözés-, alagcsövezésre és viz lecsapolására s ezek lerajzolásában. Jegyzet. Némely polgári iskola mellé az ország különböző vidékein ipartanmühely állíttatik a végett, bogy abban az ipar egy bizonyos ága, az arra rendelt tanitó és esetleg segédek által, rendesen miveltessék, egyszersmind ebben a polgári iskola azon növendékei, kik magokat az ipari pályán akarják kimivelni, alkalmat találjanak az ott felvett iparág megtanulására is. E végből az ipari pályára készülni kivánó polgári iskolai tanuló, az iskola IV-dik osztályába lépése kezdetén, a rendes tanulni valók folytatása melletr, a felvett iparág tanulására kiszabott órákban elkezdheti annak tanulását is és folytathatja az iskola V. és VI. osztálya bevégeztéig, mely idő alatt az ezen iparághoz szükséges rajzolásban is gyakoroltatik ; három év alatt a felvett iparágba annyira, beletanulhat, mint egy iparos tanoncz. C) Éneklés. Ha a polgári iskola I. osztályába lépett tanulók az eleini iskola négy alsó osztályában a Bartalus-féle»Éneklő A-B-C«szerint kiszabott négy évfolyamot jól megtanulták; ngy a polgári iskola I. és II. osztályaiban folytatni kell a nevezett vezérkönyv V. és VI. évfolyamát. Ez évfolyamokkal az ének a tisztán népies alapon bevégeztetvén, azaz : az egy minta hangnem (a c) éneklésében a tanítványok kellő jártasságot szerezvén, következik a. többi hangnemek ismertetése, melyeket a Bartalus-féle»Énektanitó vezérkönyv«-ben sorrendben fel lehet találni.. I. ós II. osztály együtt, hetenkint 1 órán. Létrák. Gjakorlatok különböző alaphangból. Chorálok és népdalok. A könnyebb hangnemekből négy kemény s ezzel kapcsolatos négy lágy kargyakorlatok magyar népdalokból. III. és IV. Osztály együtt, hetenkint 1 órán. A következő nyolcz kemény és nyolcz lágy hangnem ; továbbá kisebb beosztású müvésziebb hangjegyek 212

221 AZ XXXVIII. T.-CZ. ÉRTELMÉBEN. és diszitmények használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból. V. és VI. Osztály együtt, hetenkint 1 órán. A fennebbiek ismétlése a szerint, a mint az osztályok haladottsága és éneklésbeli jártassága igényli. Az eddigiek tüzetesebb elméleti áttekintése. ' Kargyakorlatok magyar népdalokból s más jelesebb karónekekből. 8. Test- és fegyvergyakorlatok. A polgári iskola növendékei a test- és fegyvergyakorlatok tanulására két csoportra osztandók. Az első csoportba sorozandók az I., II. és III. osztály, a második csoportba a IV., V. és VI. osztály növendékei. Tanulnak minden csoportban hetenkint. egy-egy órán. I., II. és III. Csoport együtt, hetenkint 1 órán. a) Rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállásának és kifejlósének különféle nemeit. b)aszabadgyakor latok különféle nemeit stb. IV., V. és VI. Osztály együtt, hetenkint 1 órán. A fönnebbieken kivül gyakoroltatnak a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatokbau. Latin, Rendkívüli tantárgyak. franczianyelvekésazene. A rendkívüli tantárgyak a tanítási rendes órákon kivül az olyan növendékeknek tanitandók, kik az iskolai óv elején vagy maguk jószántából, vagy szüleik rendeletéből, egyik vagy másik rendkívüli tantárgy tanulására vállalkoznak. A kik az óv elején egyik vagy másik rendkívüli tantárgy tanulására vállalkoztak s az igy alakult osztály kedvéért a rendkívüli tantárgy tanítása elrendeltetett és megkezdetett, azok az általuk választott tárgy szorgalmas tanú- ' lására épen ugy köteleztetnek, mint a rendes tárgyak tanulására. A kijelölt reudkivüli tantárgyak közül az I. és II. osztály növendékei, a rendes tantárgyak msllett, csak egyféle rendkívüli tantárgy tanulására vállalkozhatnak. 213

222 V. TANTERV A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA A többi osztályok növendékei egyszerre tanulhatnak ugyan kétféle renkivüli tantárgyat, egy évben azonban ujat esak egyfélét kezdhetnek. A latin nyelv a polgári iskolában mint rendkívüli tantárgy azon növendékek kedveért taníttatik, kik innen a gymnasiumba, a franczia nyelv pedig azok kedveért, kik a reáliskolába szándékoznak átlépni; ennélfogva e- tantárgyakat a polgári iskola négy alsó osztásában kell tanítani s ugy osztani be, hogy a polgári iskolából a gymnasiumba vagy reáliskolába átlépni kivánó növendék a gymnasium, illetőleg reáliskola megfelelő osztályába felvétethessék. Legokosabban tesznek azon tanulók, kik azzal az elhatározással lépnek a polgári iskolába, hogy annak mind a hat osztályát teljesen bevégzik s innen az ez uton elérheti! gyakorlati pályára lépnek. Jegyzet. Lásd a tanitási óratervet az 510. lapon. A tanításra kiszabott óraterv általánosan ugy van megállapítva, hogy attól némi eltérés megengedtetik, ha a helyi körülmények kivánják ; azonban az ily változtatást a ministeriumnál előre be kell jelenteni. 1. Hit- és erkölcstan. B) Leányok számára. I. Tantárgyak. a) Kötelezett tantárgyak. 2 Mae ar n elv \ Olvasás, nyelv- és irálytan. \ b) Irodai omismertetés. Í a) Német nyelv. b) A vidék szüksége szerint egy hazai más nyelv..»«a x i.»1 Számvetés. 4. Mennyiségtani targyak j b) KönyvviteL Ía) Természetrajz. b) Természettan c) Vegytan. d) Konyhakertészet és háztartás.

223 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. a) Földrajz. 6. Történelmi tárgyak { b) Történelem, beleszőve az al- I kotmány ismertetése. 7. Női kézimunkák. a) Rajzolás. 8. Művészeti tárgyak ; b) Szépirás. I o) Éneklés. b) Rendkívüli tantárgyak. 1. Franczia nyelv. 2. Angol nyelv. 3. Zene. II. A kötelezett tantárgyak osztályonkénti felosztása és terjedelme. 1. Hit- és erkölcstan. A polgári iskolák, a népoktatási törvény 67.. értelmében, felekezeti színezet nélküli tanintézetek. A felekezeti színezet nélküli iskolában, e törvény 57. -a szerint, a hit- és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, e tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása, a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. 2. Magyar nyelv. (L. czél 489. lap), a) Olvasási és nyelvtani gyakorlatok, összekötve a fogalmazásra vezérlő elögyakorlatokktl. I. Osztály, 3 órán. a) Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasottak tartalmának szabadon elbeszélése, s ugyancsak az olvasottak tartalma megmagyarázásának gyakorlása. > b) Az előadás gyakorlása könyvnélkül megtanult szivnemesitő versek és történelmi folyó beszédek elszavalása és előadása ; valamint ezek tartalmának szabadon (saját szavaikkal) elbeszéltetése. c) Az anyanyelv mondattani alapra fektetett alaktana, a szóképzés és helyesírás gyakorlása. 215

224 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA II. Osztály, 3 órán. a)aáértelmeséskellőenhangsulyozott olvasás; áz olvasottak tartalmának szabad előadása és magy aráztatása. b)az előadás gyakorlására könyvnélkül tanitott versek, elbeszélési és leírási folyóbeszédek elszavaltatása és előadatása. c) Az anyanyelv mondattani alapra fektetett alaktana, a szóképzés és helyesírás folytatása és bevégzése. b) Irálytani gyakorlatok, összekötve a mondattan kiegészítésével és az olvasási gyakorlatokkal. III. Osztály, 3 órán. a) Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás, az olvasottak tartalmának előadása és magyarázása. b) Az előadás gyakorlására a könyvnélkül megtanított költemények elszavaltatása. c) A hallás után felfogott történeti elbeszélések fogalmazása. Különféle ügyiratok, p. o. levelek, folyamodványok, árjegyzékek, nyugták készítése. d) A mondattan elmélete az eddig tanultakból összeállítandó és a körmondatok tanával együtt megtanítandó. c) A m a g y a r nyelv irodalmának rövid ismertetése. IV. Osztály, 3 órán. a) A magyar nyelv ujabb és középkori irodalmából, a költők műveiből válogatott különfélenemü darabok olvastatása és aesthetikai fejtegetése. b)ezek nyomán az irodalom történetéből legérdekesebb egyének életét és munkáit, röviden meg kell ismertetni. c) Előadás gyakorlásául a felolvasott költemények szebbjei könyv nélkül szavalás végett megtanitandók. d) Fogalmazási gyakorlatokra, az ügyiratok készítésének gyakorlásán fölül, különféle Írásművek kidolgoztatása. 3. Hazai más nyelv. (L lapon ozél B.) a) A magyar ajkúak számára német nyelv. 216

225 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. b) A nem magyar ajkúak számára a vidék, szerint egy hazai más nyelv. II. Osztály, 3 órán. a) Egyszerű és bővített egyenes mondatok, az ezek megértésére tartozó nyelvtani alakok és szabályok ismertetésével. b) Az igy szerkesztett mondatoknak anyanyelvből a tanítás alatt levő nyelvre s ebből anyanyelvre fordítása, élő szóval és Írásban. c) Az ez uton szerzett nyelvtani ismereteik rendbeszedetése és elméletileg raegtanultatása. III. Osztály, 3 órán. a) A bővitett és összetett mondatok tovább folytatása, mindaddig, mig az egész nyelvtant rendszeresen össze nem állítják, ideértve a nyelv mondattanát is. b) A gyakorlásokra szerkesztett mondatok- és könynyebb olvasmányoknak a tanítás alatt levő nyelvből anyanyelvre, és az anyanyelvből a tanítás alatt valóra fordítása, élő szóval és Írásban. c) Néhány könnyebb vers könyv nélkül. IV. Osztály, 3 órán. a) Fokozatosan nehezebb olvasmányok forditása az anyanyelvből a tanitás alatt levőre, élő szóval és Írásban. b) Egyszerű fogalmazványok, p. o. levelek irása. c) A beszéd elsajátítására és gyakorlására versek és folyóbeszédbeli feladványok könyv nélkül megtanulása és szavalása. 4. Számtan. (L. czél 3. szám a 492. lapon), a) Számvetés. I. Osztály, 5 órán. Az egész számok négy alapmivelete. A számoknak tényezőkre bontása. A közönséges és tizedes törtek négy alapmivelete. II. Osztály, 3 órán. Mindkétnemü törtek ismétlése. Viszonyok. Arányok. Hármasszabály. Egyszerű kamatszámítás. 217

226 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA III. Osztály, 3 órán. A közönséges és tizedes törtek ismétlése. A mértékek és pénzek ismertetése. Az összetett hármasszabály. Határ - idöszámitás. Lánczszámitás. Arányos osztás. Összetett kamatszámítás. IV. Osztály, 3 órán. A lánczszámitás. Szám- és mértani sorok s ezeknek ésaz ahhoz készített táblázatoknak segítségével, a kamatoskamatok kiszámítása. Az évjáradéki, törlesztési számitások, a biztosító intézetek és takarékpénztárak főbb vonalaikban ismertetendők. b) Könyvvitel. IV. Osztály, 2 órán. Az egyszerű könyvvitel alapvonalai s gyakorlati vezetésének módja, alkalmazva különösen a háztartási számvitelre. 5. Természeti tudományok. (L. czél 494. szám a 11. lapon). a) Természetrajz. I. Osztály, 2 órán. a) Téli hónapokban az ásványok közül egyes osztályok alapjellemével hiró ásványokon szemléltetendők azoknak ismertetőjegyei, találási helyeik és hasznuk. b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemző, a mezei gazdaságban, kertészetben és iparban használt növényeken tanitandók a növények fő ismertetőjegyei, növési helyök és hasznuk. II. Osztály, 2 órán. Egész éven át az állatok főbb osztályaiból az alapjellemmel hiró, egyszersmind a mezei gazdaság s iparban használtatni szokott állatpéldányokon tanitandók az állatok ismertetőjegyei, lakhelyök, táplálkozási módjok, sajátságaik és hasznuk. A növények nyáron át ismétlendök és a növendékek ebbeli ismerete bővítendő. Jegyzet. A föld kifejlésének a történelmét, a terményeknek egymással való szoros egybeköttetését, lásd a III. osztály földrajzi tanitásánál. 218

227 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. b) Természettan. - III. Osztály, 2 órán. A természettant- kísérletileg kell tanitani s ezekből a növendékekkel fejtetni ki a természet törvényeit. Az év folytán át kell menni a testek általános tulajdonságai megtanítása mellett, az egyensúly, mozgás és nyugvás, hang, hő, fény, delejesség, villamosság ós a légkör tüneményein. o) V e g y t a n. IV. Osztály, 2 órán. A legfontosabb és legszükségesebb elemek és azok nevezetesebb vegyeinek kisérlet utján való ismertetése mellett, tanitani kell az emberi tápszerek vegyi alkatára és azok elkészítése módjára tartozó ismereteket. d) Konyhakertészet és háztartás. IV. Osztály, 2 órán. a) A III. és IV. osztály a tavaszi, nyári és őszi hónapokban az intézet kertjében kerti munkákban gyakoroltatik. b) A IV. osztály különös gyakorlatot és elméleti oktatást is nyer a konyhakertészetből; a kender- és lentermesztésből s az azokkal való bánásmódról ; a selyemtenyésztésből és általában a háztartási gyakorlatokból. Ezekkel kötendő össze a könyvvitel gyakorlata is. 6. Történelmi tárgyak. (L. czél 5. szám a 496. lapon), a) E ö 1 d r a j z. (L. czél 2). I. Osztály, 3 órán. a) A föld mértani ós természeti földrajza, általános fővonalokban. b) Magyarország és az ausztriai birodalom általános áttekintése, különös tekintettel mindkét birodalom természeti földrajzára. II. Osztály, 2 órán. a) Európa természeti földrajza s országainak általános áttekintése. 219

228 V. TANTER V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA b) A föld többi részeinek legáltalánosabb átnézete. III. Osztály, 2 órán.^ a) Európa rövid ismétlése mellett Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália rövid földrajza. b) Bezárólag a mértani földrajz alapvonalai és földabroszok készítése. A mértani földrajzhoz csatolandó a föld kifejlésének rövid története (a geologia alapvonalai), a föld terményeinek egybehasonlitásával és az azok közötti szoros összeköttetés kimutatásával. b) Történelem. III. Osztály, 2 órán. A világtörténelem rövid átnézete oly móddal, hogy a tanuló a világtörténelemben szereplő legkitűnőbb népeket és a nevezetesebb korszakokat megismerje s ezeknél fogva a világtörténelemből rövid áttekintést nyerjen, a szükséges földrajzi felvilágosításokkal. IV. Osztály, 3 órán. Magyarország történelme. A magyar nemzet történelmében kiváló szerepet vitt férfiak és nők feltüntetése mellett, a hazai történelem nevezetesebb mozzanatai. A történelem tanitása folytán kifejtendő a magyar alkotmány szerkezete is. 7. Női kézimunkák. I. Osztály, 2 órán. A kötés és bélyegezés gyakorlása. II. Osztály, 2 órán. A kötés, horgolás és hurkolás (slingelés), a fehérhimzés (stickelés). III. Osztály, 2 órán. Eebérnemü- (fehérruha-) varrás. IV. osztály, 2 órán. A felső öltöny és fehérnemű szabása ós varrása. 8. Művészeti tárgyak. a) Raj zolás. I. Osztály, 3 órán. Szabadkézi rajz. Egyenes vonalokból alkotható 220

229 AZ 1868-KIXXXVIII. T.-OZ. ÉRTELMÉBEN. ábrák és egyszerű alakok árnyékolás nélkül rajzoltatása, megkísértetendő egyszersmind folytatandó a tárgyaknak természet után való rajzoltatása is. II. Osztály, 3 órán. Szabadkézi rajz. Az egyenes vonalú ábrák rajzoltatásáról átmennek a görbe vonalú ábrák és alakok, innen a növények-, természet- és mintáról való rajzolására. III. Osztály, 2 órán. Szabadkézi rajz. A növények rajzolásáról átmennek a diszitmények, állati s emberi alakok, ruházatok, természet és mintáról való rajzolására. IV. Osztály, 2 órán. Szabadkézi rajz. A fönnebbiek gyakorlása mellett, természet után megtanulják a távlat főbb vonalait s innen átmennek a tájrajz természet- és mintáról való rajzolására. b) Szépírás. I., II. és III. Osztály, 2 2 órán. Üteny szerint tanulják az úgynevezett angol irást, a németül tanulók a német irást is s alkalmazzák ezt különösen a könyvvitelnél. c) É n k 1 é s. I., II. III. és IV. Osztál, 2 2 órán. (Lásd a fiuk számára rendelt tantervet ugyanazon osztályokban). 221

230 V. TANTÉR V A POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA. A polgári iskola általános óraterve. A) Fiuk számára. Kötelezett tantárgyak O s z t á 1 y o k I. II. in. IV. V. VI. M -«j -o e so _ S «5 1. Hit- és erkölcstan együtt 1 1 s j a) Magyar nyelv és 2. Nyelv és 1 irodalom irodalom j b) Német nyelv vagy 1 egy hazai más nyelv Mennyiség- í a) Szám- és mórtan tani tárgyak 1 b) Könnyvvitel 5 5 ' Természet- C a) Természetrajz tudományi'f b) Természettan tárgyak (. c) Vegytan / a) Földrajz kapcsol- 5. Történelmi 1 va a statisztikával tárgyak (b) Törtenelem le) Alkotmánytan es 'némi jogi ismeretek Gyakorlati tárgyak Mezei gazdaság vagy ipartan 2 2 í a) Szabadkézi rajz l b) Mértani rajz 7. Művészeti I c) Szépírás tárgyak \ f d) Éneklés 8. Test- ós fegyvergyakorlat együtt 1 együtt egyiitt i 1 ' együtt együtt I Nem kötelezett (rendkívüli) tárgyak. 1. Latin nyelv. A rendkivüli tárgyakra fordítandó órák számát a j. r ranczi y. I körülmények szerint, minden esetre a tanitási i. Ipargyakorlat. I rende8 áfákon kívül, kell meghatározni. 222

231 AZ XXXVIII. T.-GZ. ÉRTELMÉBEN. A polgári iskola általános óraterve. B) LeáDyok számára. Kötelezett tantárgyak 0 sztályok I. II. III. IV. -M -03 <ű SD ju K 1. Hit- és erkölcstan r a) Olvasás, nyelv- és irály- 2. Magyar nyelv) tan (b) Irodalomismertetés }13.., )a) Németnyelv 3, m z a i m a a >b) A vidék szüksége szerint nyelv ) egy bazai más nyelv.. A. i í a) Számtan 4. Szamtam targyak ^ Könyvvitel 3 n 3 n 3 n / a) Természetrajz 5. Természet- \ b) Természettan tudományi < c) Vegytan tárgyak I d) Konyhakertészet s ház- * tartás Történelmid Történetem s alkotmánytárgyak ) i8mcret Női kézimunkák f a) Rajzolás 8. Művészeti tárgyak! b) Szépírás ' c) Éneklés Heti órák összege Rendkívüli tantárgyak. Anírol 7 livolv C ' V ' í 4 rendkivüli tantárgyakra fordítandó órák száma 3* Zene l a körülmények szerint határozandó meg. Budapest, szeptember hó 12-én. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi mlnlster. 223

232 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi VI. A magyar királyi állami elemi tanitéképezdék tanterve. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1882-dik évi február hó 6-án sz. a. kelt rendeletéből). A négy osztályú állami elemi tanitéképezdék tanterve. I. Vezérelvek. A tanítóképző-intézetek czélja, hivatásuk iránt lelkesülő, foglalatosságaikban jártas oly munkás és ügyes tanítókat képezni, kik az emberiség szeretetének érzésétől áthatva, alapos ismereteik segítségével és kiváltképen jó példaadással vezessék a gondviselésökre bizott növendékeket: önmunkásságra, az ismeretek gyűjtésére, az erkölcsi nemesebb érzésre és általában a felvilágosodásra. A képezdei növendékek nevelésében és tanításában, tehát e hármas czélt kell elérni : 1. hogy nevelve legyenek az önzéstelen emberszeretetre. 2. Taníttassanak czéljaik eléréséhez szükséges tudományokra és azoknak sikeres tanítása módjára. 3. Szoktattassanak a szellemi és testi ügyességre. E czélok eléréséhez megkivántató eszközök között legfőbb helyet foglal el a tantárgyak tanítása és ezek közlésének módszere. A tantárgyak, különböző tartalmuknál fogva különféle befolyást gyakorolnak ugyan az emberi lélekre ; de mivel mindnyájan egy törzsről származnak, közöttük atyafiságuknál fogva teljes összhangzat uralkodik: ennélfogva ugy kell általok a tanitónövendékekre hatni, hogy a különféle tudományos ismeretek leikeikben összhangzóegészszéalakuljanak, s általok egyszersmind arra is rávezettessenek, hogy ők maguk miképpen hassanak annak szellemével a gyermeki kedélyre, az erkölcsi érzés, az értelem és az ügyesség kifejtésére és a nemzeti nemesebb önérzet megalapítására. Az erkölcsi érzés felébresztésére és megszilárdítására a vallás- és erkölcstan, á kedély nemesítésére és lelkesültségre az éneklés, az ízlés és csinosodás kifejtésére különösen a rajzolás tanitása által lehet hatni. A gondolkodó észt felkölteni, munkásságba hozni és 224

233 tanitóképezdék tantér ve. előbbre törekvésre ingerelni, s igy az értelmességet kifejteni, a természeti tárgyak szemléltetésével s közelebbvizsgál tatásával, továbbá a számvetés, a történelmi tárgyak és az anyai nyelv észszerű tanítása által érhetni el. És mindezekkel való bánás közben gyakorolható a gondolkodás és feltalálásbeli belső ügyesség, mig a kézi munkák, testgyakorlás a külső ügyesség, s különösen az utóbbi, a nemzeti erő természetes fejlesztői. A tantárgyakkal azonban, mint a nevelés eszközeivel, a kitözött czélokat csak azon esetben lehet biztosan elérni, ha ezeknek tanítása a fenebb kijelölt szellemben van vezetve. Minden a jó tanítástól függ! A tanítás jó módjával lehet a tárgy és az ügy iránti kedvet felébreszteni, a kedvet a siker érzete és élvezete által ügyszeretetté fejleszteni, a lelket öngondolkodásra, találékonyságra és munkaszeretetre, más szóval erkölcsi fegyelemre vezérelni ; mivel a képző és előre törekvésre ingerlő elem nem egyedül a tantárgyak m i s é g ó b e n, hanem főleg azoknak miként való ismertetésében rejlik. Ezeknél fogva, a tanítóképző intézeteknek az ismeretek gyűjtésére czélzó vezérlése nem első rendbeli és épen nem egyedüli czélja, hanem mindenek feletti feladata: az ismereteknek paedagogiai feldolgozása, annyira, hogy az ismeretek megszereztetésére bármit tegyenek, mnnkájokon mindenkor bizonyos paedagogiai frisseségnek kell elömleni, s tanításuknak a növendékek önálló előhaladhatására kell czélozni. De hogy ezen paedagogiai tekintetek és czélok sikeres hatással bírhassanak : a képezdei növendékek előtt mindazon cselekvéseknek, melyeknek tudása leendő pályájukon szükséges, elő kell fordulni, s azoknak végrehajtását meg is kell velük kisértetni, más szóval : atanitóképezdei tanitásnakanépiskolai tanitás előképének kell lenni. Ez okból állíttatik minden tanítóképezde mellé úgynevezett gyakorló iskola, melyben a tanitónövendék az elméleti oktatás alkalmazását szemléli és gyakorolja. II. Tanterv. 1. Hit- és erkölcstan. Az állami tanitóképezdékben a hit- és erkölcstan tanítása óráján a növendékek felekezetök szerint elkülönítve, Közoktatásügyi törv. es rend. *

234 vi. tantér v a magvat kir. állami elemi vallás tani tók által taníttatnak az illető hitfelekezeti egyházi főhatóság által megállapított hit- és erkölcstani tantárgyakra. A vallástanároktól azonban megkivántatik, hogy a hités erkölcstannak nemcsak tárgyát, hanem különösen annak tanítási módszerét is tanítsák. 2. Neveléstani tárgyak. Czél : Az ember megismerése testére, és a mennyire a növendék szellemi fejlettsége engedi, lelkére nézve is; a test ismertetésénél különös tekintettel lévén az egészségtanra, a lélekénél pedig a gondolkodás törvényeire. A gyermek testi és lelki tehetségeinek, valamint az azok fejlesztésére szolgáló eszközöknek megismerése. A népiskolai nevelés és oktatás módja és eszközei, nevezetesen : az iskolai kormányzás és fegyelem, továbbá az egyes iskolai tantárgyak tanítási módszere, a szükséges lélektani indokolásokkal, történeti alapon kifejtve. Az igy szerzett lélektani ismeretek rendezése és a nevelés és oktatás alapelveinek elvonása, végül a nevelés történetének rendszeres áttekintése, különös tekintettel az elemi nevelés és oktatás, és a népiskola kifejlődésére. Az iskolaszervezés köréből merített legszükségesebb tudnivalók, főtekintettel a fennálló népiskolai törvényre és az ebből kifolyó ministeri rendeletekre. Végül az igy szerzett elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a tanítóképezde gyakorlóiskolájában, s ez által a szükséges metbodikai jártasság elsajátítása. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Test ós egészségtan. Az emberi test ismertetése, kapcsolatban az egészségtannal. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. Lélektan. Módszertan. Tanítási látogatások. A lélektanból, tekintettel a növendékek szellemi fejlettségi fokára, a szorosan tudományos rendszer mellőzésével annyi tanítandó, a mennyit az érzékekről szerzett ismeretek kapcsában a képzetről és ebből kifolyólag a gondolkodás legfőbb alakulásairól (fogalom, ítélet, következtetés), valamint a képzetnek az érzéshez és akarathoz való viszonya folytán ez utóbbiakról is egészen elemiesen és gyakorlatilag meg lehet tanítani. E lélektani ismeretek a népiskolai tan- 226

235 tanitóképezdék tantér ve. tárgyak módszerénél gyakorlatilag alkalmaztatnak, s igy azok még jobban kibővittetnek. ' A módszertanból: aj A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának módszere, melynek fejtegetése közben ismertetendő a léleknek mindazon tehetsége, melynek fejlesztésére és képzésére a tanitás épen irányozva van, b) Az irva-olvasás. c) Számvetés és mértan, d) Az anyanyelv tanításának módszere. Mindannyian lélektani alapon. A tanítási gyakorlottság megszerzésére a legelső lépés az olyan tanitás figyelmes megszemlélésében áll, mely ép azoknak a tanitási elméleteknek gyakorlati alkalmazását mutatja, a melyeket a növendékek a módszertanban, mint helyeseket és általuk is követendőket tanultak. Ez okból a II. osztály növendékei kisebb csoportokra osztandók, s e csoportok egymást fölváltva, a gyakorlóiskolai tanítást egyhuzamban mindaddig szemléljék és hallgassák, mig a tanterv minden egyes tantárgyának tanítása legalább egyszer elő nem fordul. A növendékek a gyakorlóiskolában szerzett tapasztalataikat Írásban is kidolgozzák, mely dolgozataik előbb a gyakorló iskola tanítója, s végül a módszertan tanára által is szigorúan felülvizsgáltassanak. XII. Osztály. Hetenkint 4 órán. Módszertan. Neveléstan. Tanitási gyakorlat. A módszertanból a népiskolai tantárgyak tanításának módszere folytatva és bevégezve. Nevezetesen a földrajz, történelem, a természettudományok (természetrajz, természettan, vegytan, gazdaságtan), éneklés, irás, rajzolás és munkatanitás módszere lélektani alapon. Az egyes tantárgyak tanmódszerének megismertetése után elvonatnak a a tanitás általános szabályai. A neveléstanból: A nevelés czélja, módja és eszközei, különös tekintettel az iskolai nevelésre. Tanitási gyakorlatok a gyakorlóiskolában; a módszertan tanára által megállapított sorrendben és tantárgyakból a gyakorlóiskola tanítójától, a módszerre nézve a módszertan tanárától kapják meg a szükséges utasításokat. Az ezek nyomán kidolgozott tanitási tervezetet az emiitett tanárok újból átvizsgálják, s a tanitás ennek alapján s csak akkor tartható meg, ha legalább a tervezet a tanitás sikerültét biztosítja. A tanitás egy félóráig tart. A tanitás mindig az egész osztály, a gyakorlóiskola tanítója,

236 vi. tantér v a magvat kir. állami elemi a mennyiben lebet a tanítóképezde illető szaktanára és mindenesetre a módszertan tauára jelenlétében történjék. A tanítás után a módszertan tanára elnöklete alatt tanácskozás tartatik, melyben mindenekelőtt maga az illető tanitó birálja meg saját tanítását, mely előbb aztán az osztálytársak, a gyakorlóiskola tanítója, esetleg a képezdei szaktanár, s végül a módszertan tanára által is behatóan megbiráltatik. A tanácskozás alatt megvitatott tanításról minden növendék újból egy tervvázlatot készit, s azt a gyakorlóiskolai füzetébe bevezeti. IV. Osztály. Hetenkint 3+2 órán. Nevelés-és oktatástörténet. Szervezettan. Tanitási gyakorlat A nevelés- és oktatás története, különös tekintettel az elemi oktatás és népiskola fejlődésére. Az iskolaszervezés köréböl merített legszükségesebb tudnivalók, még pedig az iskolai épület és annak az egészségtan és a paedagogia követelményeivel megegyező berendezése és fölszerelése, nevezetesen az iskolai épület, annak fekvése, környezete, az épület beosztása : a folyosók, árnyékszékek, a lakásra szánt helyiségek és az egyes tantermek, ezek területe és köbtartalma ; a fűtés, szellőztetés, az ablakok, a függönyök, az iskolai padok stb. a népiskolai törvények és tantervek, valamint a népiskolai tanítókat közvetlenül érintő ministeri rendeleteknek beható ismertetése, utasítások a tan- és óratervek készitésére, az iskolai anyakönyvek, naplók, leltárak stb. vezetésére. A gyakorlati tanításokat a növendékek a gyakorlóiskolában a III. osztály rovata alatt megirt módon folytatják, s ezenkívül a gyakorlóiskolai tanitó jelenlétében hetenkint két izben más-más osztályban is foglalkoznak. Az év elején a növendékek részt vesznek a gyakorlóiskolai órarend megállapításában, s azigy készített órarendet maguknak leírják. Az egész éven át pedig a gyakorlóiskola heti tananyagát hétről-hétre a gyakorlóiskola tanítójától kezükhöz veszik, ezt is gyakorlóiskolai füzetökbe bevezetik, s tanulmányuk tárgyává teszik. 3. Magyar nyelv. Czél : A szó- és írásbeli előadásban való ügyesség megszerzése, s az irodalom (különösen az ujabb) korszakainak 228

237 tanitókétezt)ék tanterve. tüzetes megismerése, s közvetve a honszeretetre ébresztés és az erkölcsi jellem megállapítása. E végből figyelmet kell fordítani a növendékeknek ugy az iskolai, mint otthoni olvasmányaira. Az iskolai olvasmányokat az olvasókönyvek tartalmazzák. A tankönyvek tegyék lehetővé az irályi és irodalmi oktatást, s e végből egyedül csak nemes tárgyú és minden irányban remek olvasmányt tartalmazzanak. A képezdei olvasókönyvek mellett, azonban a népisk. olvasó- és nyelvtani kézikönyvek már.a két első osztályban is tárgyi és módszertani szempontból megismertessenek. A növendékek otthoni "olvas-- mányaira a tanár szintén folyjon be, őket tanácscsal s a könyvek kijelölésével támogassa, s az olvasásra szoktassa. Ugy ebből a czélból, mint az irodalmi oktatás eszközölhetéseért a könyvtárba a legkitűnőbb prózai s költői irók műveit be kell szerezni. Az előadás gyakorlásával kiváló súlyt kell fektetni a természetes hangú szabatos és folyékony beszédre. A fogalmazási gyakorlatul feladott írásbeli munkáknál szigorúan megkívánandó az alakra nézve a szabatosság, a kifejezésekben a világosság, s az anyag elrendezésében az áttekinthetőség. A feladatok kiválasztásánál, a mennyire lehet, az oktatás minden ágára tekintettel kelí lenni, s minden hónapban egy feladatot otthon, egyet az iskolában kidolgoztatni. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Olvasás. A gépies, értelmes és szép olvasás gyakorlása. A nemzeti ősmondák, honismertető leírások, természeti képek, élet- és-neveléstani népszerű fejtegetések; elbeszélő és leíró költemények. Az olvasmányok tartalmi és nyelvtani fejtegetése. b) A szóbeli előadás gyakorlása végett versek és prózai darabok gondos betanulása és elszavalása ; úgyszintén gyakorlás az olvasmányok tartalmának rögtönzött elmondásában. c) Nyelvtan. Rendszeres nyelvtan mondattani alapon. d) Fogalmazás. Utánzó és önálló kisebb fogalmazványok készítése, egyszerű leírások, elbeszélések és levelek. - II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Olvasás. A gépies, értelmes és szép olvasás gyakorlása. Olvasmányok : leiró, elbeszélő és értekező próza, ugy-

238 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi szintén elbeszélő és leiró költemények. Az olvasmányok nyelvtani és műfaji fejtegetése. b) A szóbeli előadás gyakorlása, mint az I. osztályban. c) Stilisztika. A fogalmazás elmélete, kapcsolatban a. polgári ügyirattannal. d) Fogalmazás. Utánzó és önálló fogalmazványok készítése, a stilisztika szabályainak tudatos alkalmazásával, olvasmányok kivonatozása és kidolgozandó vázlatok készítése. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Olvasás. A különféle költői műfajok legjelesebb "példáinak olvasása, prózai darabokkal váltogatva. Elemzés. b) A szóbeli előadás gyakorlása végett remekebb költemények, s kisebb szónoki művek betanulása és elszavalása. c) A vers-, költészet- és szónoklattan lényege. d) Fogalmazás. Leírások, elbeszélések és értekezések vázlatosan és kidolgozva. Verses és szónoki kísérletek. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Olvasás. Irodalomtörténeti olvasmányok időrendben. b) A szóbeli előadás, mint a III. osztályban. c) Irodalomtörténet, különös tekintettel a XIX. századra. d) Fogalmazás. Neveléstani, irodalmi, történeti stb. értekezések. 4. Német nyelv. Ozél: E nyelvben legalább annyi jártasságot kell szerezni, hogy a növendékek a német paedagogiai műveket megérthessék. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Egyszerű és bővített mondatok fordíttatnak és élő szóval alkottatnak. A növendékek megtanulják az erre szükséges szavakat, nyelvtani alakokat és szabályokat. Megismerkednek a segédigék hajlitásával, főnevek, névelők, és névmások és melléknevek ejtegetésével, továbbá taníttat ik a névelők és névmások használata, a gyenge, később erős hajlitásu igék hajlitása, az egyes időalakok képzése, a. módok és idők alkalmazása, az előszócskák vonzása. II. Osztály. Hetenkint 3 órán- " Az első osztályban alkalmilag begyakorlott nyelvtani 230 *

239 tanitóképezdék tantér ve. szabályok rendszerbe állíttatnak össze, és bővíttetnek ki. Egyszerű olvasmányok fordítása és tárgyalása, költeményeknek tollba mondása és emlézése. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. Fordítás, tárgyalás; költemények tollbamondása és emlézése. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. Olvasmányok fordítása és tárgyalása; költálnények tollbamondása és tárgyalása német nyelven ; kisebb írásbeli munkák elkészítése abetanult költemények alapján. Elemzés. 5. Számtan. Czél : A számtan törvényeinek alapos ismerete. Biztosság a fej- és Írásbeli számvetésben és a gyakorlati életben felmerülő feladatok megoldásában. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. 1. A tizes számrendszer. A négy alapmivelet egész számokkal és tizedes törtekkel. Az egyes műveleteknél előforduló számvetési előnyök és rövidítések. Rövidített szorzás és osztás. 2. A számok oszthatósága és ennek ismertető jelei. Kilenczes próba. Törtszámok és felismerésük. A legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes meghatározása. 3. A közönséges törtek. A négy alapmivelet közönséges törtekkel. Közönséges törtek átalakítása tizedes törtekké és viszont. 4. Hazai mérték- és pénzrendszerünk ismertetése. Megnevezett számokkal való számvetés. Resolválás és reducálás. 5. A fontosabb külföldi mérték és pénzrendszerek ismertetése. Átszámítás. 6. Időszámítás. A naptár ismertetése. 7. Kettős tétel. Olasz gyakorlat. Egyszerű és összetett hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése a kettős és többszörös tétel segítségével. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. Az ellentett mennyiségek fogalma és gyakorlati jelentése. A betümennyiség, mint rövidített jelzés. A négy alapmivelet betümennyiségekkel. 231

240 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi 2. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel; példák. 3. Arányok és aránylatok és alkalmazásuk az egyszerű és összetett hármasszabályra. Lánczszabály. 4. Percent és kamatszámítás száztól, százra és százba. Takarékpénztárak. 5. Állampapírok és váltók ismertetése. Váltóleszámítolás. Árfolyam és árfolyam szerinti átszámitások. Középhatáridőszámitás. 6. Arányos osztás. Társaság, vegyítés- és öttevényszámitás. 7. Egyszerű könyvvitel, összekötve kereskedésbeli számvetésekkel. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. Több ismeretlennel biró elsőfokú egyenletrendszerek megfejtése gyakorlati alkalmazásokkal. 2. Hatványok egész, positiv kivetőkkel. Egy és többtagú kifejezések, valamint számok második és harmadik hatványa ; alkalmazás mértanra. 3. Gyökvonás fogalma. A négyzetgyök kivonása egy és többtagú kifejezések és számokból. Alkalmazás, különösen a mértanra. 4. A másodfokú egyenlet egy ismeretlennel. Mértani alkalmazása. 5. Köbgyök kivonása, egy és többtagú kifejezések és számokból. 6. Számtani és mértani haladvány általános és összegképlete, alkalmazása kamatos kamatok kiszámítására. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. A népiskolai számtani tananyagnak oly módon való feldolgozása, a minőt, a népiskolai tanitás kivan. 2. Az egész tananyag encyclopaedikus ismétlése. N 6. Mértan. Ozél: A mértani alakok és törvényszerüségök ismerete, jártasság mértani szerkesztésben és a gyakorlati földmérésben, valamint a terület és köbtartalom kiszámításában. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. A mértani alapfogalmak : test, lap, vonal és pont egyenes és görbe vonal; idomok. 2. Szögek nemei és mérése. Párhuzamos egyenesek egy 232

241 tanitóképezdék tantér ve. harmadik egyenes által metszve. Szögek összege a három-, négy- és sokszögben ; a szabályos sokszögek szögei. 3. Háromszögek szerkesztése és összevágósága. Az egyenlő oldalú háromszögre vonatkozó tantételek. A Négyszögek szerkesztése és összevágósága ; az átlók tulajdonságai. 5. Sokszögek szerkesztése és összevágósága. Másolás. 6. Vonalok aránya, vonalok közös mértéke.párhuzamos szelők által metszett sugarak. Három adott vonalhoz a negyedik arányos szerkesztése. 7. Hasonló háromszögek és sokszögek. 8. Gyakorlati földmérés, térképrajzolás elemei. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. 1. Egyenes vonalú idomok területeinek összehasonlítása és kiszámítása. 2. Pythagoras tantétele a terület és hasonlóság alapján bebizonyítva ; alkalmazása a derékszögű és ferdeszögü háromszögekre vonatkozó számításokban.. 3. A kör és a körben levő vonalok és szögek. Háromés négyszögbe és körüle irt körre vonatkozó tételek. A körbe és körüle irt szabályos sokszögek szerkesztése. A kör kerülete és területe. 4. Ellipsis, hyperbola, parabola és csigavonalak szerkesztése. IY. Osztály. Hetenkint 1 órán. 1. A térbeli alakok. A sík és görbe lap. A sik meghatározása és keletkezése. Egyenes és sík, két egyenes és két sík kölcsönös helyzetére vonatkozó tételek, ék (lapszög) fogalma és mérése. 2. Szögletek és azok tulajdonságai. Szabályos szögletek. 3. A testek közül a hasábok, gúlák, hengerek, kúpok, gömb keletkezése és leirása. Szabályos testek leirása. 4. A testek hálózatainak szerkesztése és felszinöknek kiszámítása. 5. A testek köbtartalom szerint való összehasonlítása. A köbtartalom kiszámítása. 6. A népiskola mértani tananyagának feldolgozása. 7. Törté n e Imi tárgyak, a) Földrajz. Czél: Alapos jártasság a hazai földrajzban. Európa 233

242 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi részletes, a többi földrészek áttakintő földrajza, különös tekintettel a természeti viszonyokra, a természeti és csillagászati földrajz elemeiből legalább annyi, a mennyi a földrajznak sikeres tanításához a népiskolában okvetlenül szükséges. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) A magyar birodalom részletes földrajza, kapcsolatban az ausztriai birodalom ismertetésével.' b) Európa földrajzának átnézete. A térképrajzolás és térképolvasás módja. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália rövid áttekintésea földgömb használatával. A föld természeti földrajza az előadottak alapján összebasonlitólag egybefoglalva. Ezzel kapcsolatban az égaljról, terményekről és a népek ismertetése röviden. A csillagászati földrajzból : A föld mint égi test, a hold, a nap, a bolygó rendszer, az álló csillagok. A térképrajzolásra éstérképolvasásra itt is gond fordítandó. b) Történelem és alkotmánytan. Czél: A hazai történet ismerete, tekintettel az alkotmány folytonos fejlődésére és a hazai mivelődés történetére. Az egyetemes történelem áttekintő ismerete, tekintettel itt is a mivelődés történelmére. III. Osztály. Hetenkint 3 órán. A világtörténelem átnézete oly módon, hogy a tanuló az abban szereplő legkitűnőbb népeket és nevezetesebb korszakokat, a mivelődés fokozatos fejlődését megismerje, és e mellett a különböző korok földrajzáról áttekintést szerezzen. IV. Osztály. Hetenkint 4 órán. Hazai történelem és alkotmánytan, A magyar birodalom részletesebb történelme a honfoglalástól a legújabb időkig, különös tekintettel a mivelődósi viszonyokra. Hazai alkotmány történelmi alapon kifejtve : jogi alapismeretek és a nemzetgazdaságtan legfontosabb elveinek ismertetése. 234

243 TANITÓKÉPEZDÉK TANTér ve. 8. Természettudományi tárgyak, a) Természetrajz. Czél: a természeti tárgyak ismertetése, különös tekintettel azoknak egymáshoz és az emberhez való viszonyaira, szem előtt tartva mindenekelőtt a hazai viszonyokat. E ozélból l."az állat és növénytan tárgyalásánál mindenütt, a bol csak lehet, rá kell mutatni azok szervezetére, életviszonyaik és a tartózkodási helyeik között létező kapcsolatokra, az ásványok előjövési körülményei kimutatása mellett, figyelmeztetni kell azok képződésére és átváltozásaira is. 2. A természet mindhárom országából azon családokat, nemeket és fajokat kell tárgyalni, melyek a nép életével hasznos vagy káros voltuknál fogva szoros összeköttetésben vannak. 3. Megisinertetendők azok a főbb módok és eljárások, melyek szerint valamely vidék természeti viszonyaival meg lehet ismerkedni. I, Osztály. Hetenkint. 2 órán. Állat- és növénytan. Téli félévben : a hazai faunához tartozó főbb gerinczes és gerincztelen állatfajok ismertetése, lehetőleg a természetes csoportokban élő fajok részletes leirása által bonczés élettani alapon. A tanult, állatfajok rendszerbe foglalása. Nyári félévben : a hazai flórához tartozó főbb virágos és virágtalan növényfajok ismertetése, lehetőleg boncz- és élettani alapon, a leihely és virágzási idő által föltételezett természetes csoportokban élő fajok részletes leírásával. A tanult növényfajokon begyakorlandó az organographia, terminológia és rendszerezés. Kirándulások teendők állat- és növénytani szempontból. Tanulmányozapdók a természeti viszonyok az állatok és növények gyűjtésének, meghatározásának és eltartásának módja. II. Osztály. Hetekint 2 órán. Állat- és növénytan. Téli félévben: az állattani rendszer kibővítése az előbbi évben tanult állatokkal rokon hazai és fontosabb más földövi fajok ismertetése által. Nyári félévben: a növénytani rendszer fölépítése és kibővítése ugy, mint az állattanban. 235

244 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi Kirándulások s egyéb gyakorlati foglalkozások, mint az első osztályban. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. Ásvány-, kőzet- és földtan. Téli félévben : a háztartás-, gazdaság- és ipf»ra nézve fontosabb ásványfajok ismertetése és rendszerbe foglalása. Gyakorlandó az ásványok meghatározása. Az ásványtannal kapcsolatban tárgyalandók a természet- és vegytannak azon részei, melyek az ásványok tulajdonságainak és alkalmazásának ismertetésére szükségesek. Nyári félévben : a gazdaságra és építészetre nézve fontosabb kőzetek, a föld felülete, alakjának változásaira befolyással bíró tényezők és a geologiai korszakok rövid ismertetése. Ásvány- és földtani kirándulások, a természeti viszonyok tanulmányozása végett, mely alkalommal az állat- és növényországra is figyelemmel kell lenni. b) Természet- és vegytan. Czél: a népet közelebbről érdeklő tünemények természetes és mesterséges (kísérleti) észleletei alapján, a természet törvényeinek és ezek alkalmazásának, ugy szintén a szerves (széneny) vegyeküek ismertetése, különös tekintettel a tápanyagokra. A szerves vegyek jellemzése és felosztása. A borszesz, aether és a szeszes italok, ezek készítése és hatása a szervezetre. A szeszes erjedés. Az eczeterjedés, az eczet tulajdonságai, előállítása és alkalmazása. A nád- és répaczukor. A czukor készítése. A tej- és gyümölcsczukor. A keményítő és annak alkalmazása az iparban ; a keményítő mint tápszer. Kenyérsütés. A tej, a tejsaverjedés, a tej eltartása. A sajtkészités (casein). Az állati és növényi zsírok és olajok, ezeknek szerepe az ételek elkészítésénél, a gyertya- és szappangyártásnál. A glycerin, nitroglycerin és dynamit. A növényrost, lőgyapot, collodium. A csersav és cserzés. Szerves savak (sóskasav, czitromsav, borkősav, hangyasav). A nevezetesebb alkaloidek (caffein, thein, theobromin, nicotin, chinin, morphin stb.). A mézgák és gyanták. Kátrányfestékék. A vér és hus (albumin és fibrin). Az enyv. Az állati test hulladékai és ürülékei. A növendékek begyakorlandók a tünemények gyors megismerésében és magyarázásában, egyszerűbb meteorolo- 236

245 tanitóképezdék tantér ve. giai észlelésekben, a fontosabb vegyületek elemzésében végre utasításokat kell adni némely physikai és vegytani eszközök készítésére. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az ásvány-, kőzet és földtannal összefüggésben levő természet- és vegytani ismeretek. E mellett a természettanból különösen a légköri tünemények, melyek alapján az erőműtan, hőtan és a fénytan nagy része tárgyaltatik; a vegytanból pedig az úgynevezett szervetlen, fémes és nem fémes elemek, és fontosabb vegyületeik ismertetése. Természet- és vegytani gyakorlatok. IV. Osztály. Hetenkint 3 órán. A természettanból a mult évben érintetlenül hagyott kérdések, különösen az erőműtan, hangtan, fénytani eszközök, delej esség és galván-villamosság. A vegytanból a szerves vegyek, kölönös tekintettel a tápanyagokra. Természet- és vegytani gyakorlatok. c) Gazdaságtan. Czól: a mezei gazdaság, kertészet és szőlömivelós köréből a legszükségesebb tudnivalók elsajátítása, az igy szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásával. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Mezőgazdaságtanból: a termőföld ismertetése, ínivelése, gazdasági.gépek és eszközök ismertetése. b) Növénytermelés : gazdasági növények, ipar és kereskedelmi növények, legelő- és rétmivelés. A termények letakaritása, behordása és elhelyezése, Háztartás. Az állattenyésztés, ló, szarvasmarha, juh, szárnyasok, selymészet, méhészet. Szőlőmiveíés (viti cultura). Borászat (vini cultura). Kertészet: konyhakert, gyümölcs- és hasznos fák tenyésztése. Mindezekből gyakorlatok a szántóföldön, kertben és istálóban ; különösen a tavaszi, nyári és őszi időszakban. 9. Művészeti tárgyak, a) Enek- és zenetan. Czél: az éneklésben, begedülésben, a zongorázásban, az iskolai harmoniumban és orgonálásban, valamint az 237

246 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi öszhangzattan elemeiben való jártasság; tovább az éneklésben oly képesség megszerzése, hogy e tárgyat a növendékek a népiskolában módszeresen tudják tanitani. I. Osztály. Hetenkint 4 órán. Első félév. Előkészület az énektanításra ; ütenyérzék fejlesztése ; hangjegyek ismertetése. Kemény C-hangnemben énekgyakorlatok egy nyolczad hangterjedelemben. Második félév. a) Előkészítés a zongora és orgona játszására. Ujjgyakorlatok, rythmusos gyakorlatok négy kézre. b) Énekgyakorlatok. c) Kemény hanglétrák éneklése. d) Hangtalálás. Hangirás hallás után. II. Osztály. Hetenkint 4 órán. Első félév. a) Énekgyakorlatok különféle hangnemekben. b) Zongora- és orgonagyakorlatok (folytatása a t'ennebbieknek). c) Kemény és lágy hangnemek éneklése. d) Hangirás hallás után. Második félév. al Hegedű. b) Énekgyakorlatok. c) Zongora. Ujjgyakorlatok, két és több szólamu gyakorlatok nyomán és zongorán két kézre. III. Osztály. Hetenkint 4 órán. Első félév. a) Énekgyakorlatok. b) Zongora. Különféle alkalomszerű zongora- és orgonagyakorlatok, tanulmányok, bevezetések könnyű modorban. Második félév. a) Hegedű. b) Énekgyakorlatok. Hangirás hallás után (a fennebbiek folytatása). c) Zongora- és orgonagyakorlatok (az első félév folytatása). 238

247 tanitóképezdék tantér ve. d) Előkészítés az öszhangzattani'a (hangközök ismertetése). IY. Osztály. Hetenkint 2 órán. Első félév. a) Énekgyakorlatok. b) Zongora, orgona, mint fennebb. c) Hegedű.. d) Elemi öszhangzattan (hármas és négyes öszbangzatok). 'Másodikfélév. a) Énekgyakorlatok. b) Zongora, orgona. o) Hegedű. d) Öszhangzattan elemei (hármas és négyes öszhangzatok). A kiszabott órákból hetenkint egy óra karénekre for- ditandó, melyben minden osztály együttesen részt vesz. b) Rajzolás és szépírás. Czél: azon képesség elsajátítása, hogy a növendék kellő szabatossággal és könnyűséggel tudja előállítani a táblán mindazon rajzokat, melyekre egy néptanítónak a népiskolai tantárgyak tanításánál (pl. földrajz, mértan, beszéd- ós értelemgyakorlatok, természetrajz, természettan, vegytan, kézműipar, női kézimunkák) szüksége van, e mellett annak is, hogy a rajzot a növendék a népiskolákban módszertanilag helyesen tudja tanitani. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Szabadkézi rajz. Rajzolás, sodrony-minták ós mértani testek után, távlat- és árny tani magyarázatok mellett. A tanítás az előbbinél tömeges, az utóbbinál csoportos is lehet. b) Mértani rajz. Egyszerű mértani testek orthogonalis ábrázolása, kezdve a szemközti helyzettel, áttérve egyéb helyzetekre. c) Szépírás. Ütenyirás magyar és német- folyóiráshan. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Szabadkézi rajz. Rajzolás gypsz-diszitmények után, egyéni tanítás mellett. b) Mértani rajz. Egyszerű építészeti és iparbeli tárgyak ábrázolása alap, álló oldalrajzban és metszetekben. 239

248 vi. tanterv a magyar kir. állami elemi c) Szépírás. Az előbbeniek folytatása ; figyelemmel a könyvvitel gyakorlati alkalmazására, kiegészítve a disziráe szokottabb nemeivel. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. a) Szabadkézi rajz. Rajzolás stylszerü szines lapok, nehezebb gypszdiszitmények, iparbeli tárgyak után, vázák, kagylók, medenczék, fülkék stb. egyenként vagy csoportokba összerakva. b) Mértani rajz. Az előbbi osztályok tárgyainak kibővítése árnyékolással és vizfestéssel. Egyszerűbb épülettervek készítése. IV. Osztály. Hetenkint 1 órán. Az elemi népiskolai rajztanítás tananyagának rendszeres feldolgozása. A tömegtanitáshoz szükséges faliminták készítése. A táblán való elörajzolásnak gyakorlása. Jegyzet. Koronként gyakoroltassanak egyszerűbb tárgyak vázlatos felvételei, és pedig a három első éven keresztül szabadon választott tárgyak után, a negyedik osztályban azonban az elemi rajzoktatás tananyagának megfelelő tárgyakon. Hasonlóképen gyakorlandó az emlékezet utáni rajzolás is könnyebb symmetrikus alakkal biró minták után. 10. Testgyakorlás. Czél: a testi erő edzése és azon jártasság elsajátítása, hogy a növendékek a tornázást tudják helyesen tanitani. I. és II. Osztály. Hetenkint 2 2 órán. a) A rendgyakorlatokból tanulják a katonai nyilt és zártsorok képzését, ezeknek menésközben való felbontását, átalakítását, a sorfordulatokat, sorkanyarulatokat, a sorok mozdulatának, összeállásának és kifejtésének különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatokból: az állások és menetek különféle nemeit és módjait, továbbá fej, kar, kéz, váll, törzs, csipő és láb, egyszerű és összetett, csukló gyakorlatait szökkenéssel, futással, ugrással, fordulattal, fekvésben és társulva. c) A katonai és fegyvergyakorlatokból különböző menetek és fejlődések, rendoszlopalakitások és fegyverfogások (botokkal). 240

249 tanitóképezdék tantér ve. d) A szergyakorlatokból: a könnyebb függő és támgyakorlatok. III. és IV. Osztály. Hetenkint 2 2 órán. a) Összetett szabad- és rendgyakorlatok. b) A népiskolai tanítás tárgyának részletes feldolgozása, módszertani utasításokkal. Tornatanitási tervezetek készítése. c) A testgyakorló terek berendezésének módja, a szükséges eszközök elkészítésére és használatára vonatkozó részletes utasításokkal. II. Házi ipar. Czél: a házi iparban különösen megkívántató kézi ügyesség megszerzése. A házi ipar által értékesíthető anyagok és azok beszerzési módjának ismerete. A képezde vidékének megfelelő házi iparágaknak gyakorlati uton való elsajátítása. Eközben utasításokat kell adni arról, hogy a házi ipart miképen lehet népszerűvé tenni, s az előállitott czikkeket értékesíteni. I., II., III. és IV. Osztály. Hetenkint a szabad órákon a körülményekhez képest különösen a téli időszakban. Az egyes vidékek természetéhez képest tanítható iparágak következők: a) Famunkák : kosárfonás, házieszbözök, iskolaeszközök, gyermekjátékok készítése, esztergályos munkák, kirakott munkák, közönséges és finom faragás, kefefák készítése. b) Szalmamunkák : szalmafonások, kalapkészités, szalmacsavarások, szakasztó-kosár, lábtörlő, szalmakirakások készítése. c) Gyékénymunkák. d) Különböző házi eszközök készítése vas és rézsodronyból. e) Lószőr- és sertemunkák : kefekötés, ecsetkészités. f) Könyvkötőmunkák. g) Bőrmunkák : tárczák, ostorok készítése. h) A selyemgubó lemotollálása és hulladéka feldolgozása. i) Papir-máché-munkák. Közoktatásügyi törv. és rend. *

250 vi. a m. ic. áll. elemi tanítókép. tanterve A tantárgyak lanitására szolgáló általános óraterve. a < -cts g Osztályok O n N Tantárgyak - eo «a> O GQ 1 I. II. III. IV. 4 I 1 Hit- és erkölcstan Neveléstani tárgyak és gyakorlati tanítás Magyar nyelv- és irodalom Német nyelvtan Mennyiségtan : a) Számtan b) Mértan Történeti tárgyak : a) Földrajz b) Történelem s alkotmánytan Természettudományi tárgyak : a) Természetrajz b) Természet- s vegytan c) Mezei gazdaságtan, és mezei gazdasági s kertészeti gyakorlatok, a kö- > rülményekhez képest a szabad órákban a tavaszi, nyári és őszi időszakban Művészeti tárgyak: a) Ének és zenetan b) Raj zolás- és szépírás Testgyakorlás T 2~ T 8 10 Házi ipar, hetenkint a szabad órákon a körülményekhez képest, különösen a téli időszakban Összesen Trefort Ágoston.

251 vii. a m. k. áll. elemi tanítónőkét. tant. VII. A magyar kir. állami elemi tanitónöképezdék tanterve. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister 18S1. évi augusztus hó 26-án, 20,364. sz. a. kelt rendeletéből.) Tanterv. Neveléstani tárgyak. I. Osztály. Hetekint 3 órán. Embertan, testtan, kapcsolatban az egészségtannal. A lélektanból tekintettel a növendékek szellemi fejlettségi fokára, annyi tanítandó, a mennyit az érzékekről szerzett ismeretek kapcsában, a képzetről és ebből kifolyólag a gondolkodás legfőbb alakulásairól (fogalom, Ítélet, következtetés) egészen elemiesen és gyakorlatilag meg lehet tanítani, ezzel összeköttetésben a beszéd- és értelemgyakorlatból a három első szakaszt és az irva-olvasás megismertetését. A nevelés és oktatástanból ide vonatkozó s a lélektannak megfelelő ágai, u. m. a nevelés fogalma, a testi nevelés fontossága és feladata, a szellemi élet és az értelmi nevelés főbb szabályai, az iskolai oktatás s annak tárgyai. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. 1. A népiskolai egyes tantárgyak tanmódszere, menynyire lehet történeti alapon kifejtve ugy, hogy a módszertan történetének idevágó adataival világíttassák meg. 2. Az első osztályban elemies lélektani ismeretek, ugy a neveléstan, mint az egyes tantárgyak módszerénél gyakorlatilag alkalmazandók, ezen alkalmazások által a lélektani ismeretek kibővittessenek s rendszerbe foglattassanak. A módszertan kapcsában fejtessenek ki egyszersmind a legsarkalatosabb tanítási alapelvek is. A II. osztály növendékei egyszersmind kisebb csoportokra osztatnak s a csoportok egymást felváltva a gyakorló.iskolai tanítást egyhuzamban mindaddig szemlélik és hallgatják, mig a tanterv minden egyes tantárgyának tanitása, legalább egyszer elő nem fordult. A növendékek a gyakorló iskolában szerzett tapasztalatokat Írásba foglalják, mely dolgozatokat előbb a gyakorló iskola tanítója, azután pedig a módszertan tanára fölülvizsgál *

252 vii. a magyar királyi állami elemi III. Osztály. Hetenkint 3 órán. A második osztályban nyújtott neveléstani és módszertani ismeretek gyakorlatilag alkalmazandók, hogy ez állal a nevelés és tanitási eljárás kellő megvilágítást nyerjen. Ezen ismeretek nyomán kezdik meg a növendékek a gyakorlati tanítást, még pedig egyszer egy héten két növendék két osztályban, két különböző tantárgygyal foglalkozik, mely tanítás a törvény által kijelölt s eddig is szem előtt tartott sorrendben tartatik meg. A neveléstanból folytatják s befejezőleg tanulják a kedély, szépészeti érzelem, erkölcsi akarat és fegyelemre vonatkozó ismereteket. A népiskolai tanitók és Iskolák számára kiadott legjelesebb tankönyvek és eszközök megismertetését is gyakorolják, hogy mindazon tárgyakat alkalmilag a kivánt methodikai öntudatossággal felhasználhassák. IV. Osztály. Hetenkint 6 órán. A nevelés- és oktatástan története, különös tekintettel az elemi oktatás és népiskola fejlődésére, hetenkint 2 órán. A gyakorlati tanításokat a gyakorló iskolában a növendékek sorrendben végezik, még pedig egy tantárgygyal egy növendék teljes óráig foglalkozik egy osztályban, a módszertan tanára által megállapítandó tantárgyakból, a gyakorló iskola tan? és óratervének figyelembe vételével hetenkint 2 órán. Egy órában ismét hetenkint tanit 2 növendék fél-fél óránkint más-más osztályban. Egy órában pedig a szokott módon a bírálatot tartják meg. Továbbá megismerkednek a növendékek a tan- és óraterv készítésével, az iskolai anyakönyvek, naplók, leltárak vezetésével. Magyar nyelv. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Olvasás: A gépies-, értelmes- és szép-olvasás ; az olvasottak fejtegetése tartalmilag ós nyelvtanilag. b) Az előadás gyakorlására verseket és prózai darabokat tanulnak könyv nélkül és gyakorolják azok elszavalását. c) Nyelvtan : Az egyszerű mondat és ennek alapján a- szótan és hangtan. d) Fogalmazás : Az olvasottak emlékezetből való leirása; kisebb leírások. 244

253 tanitónöképezdék tantér ve. Egymás dolgozatai fölött véleményt mondanak. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Olvasás: Az olvasás mindhárom nemét költői és prózai művekben gyakorolják; az olvasottak reprodukálása és aesthetikai és nyelvtani fejtegetése. b) Az előadás gyakorlására mindkét nemű irályi darabokat tanulnak szavalás végett. c) Nyelvtan : Mondattan. d) Fogalmazás : Az olvasottak reproduktiója; nagyobb Írásművek vázlatos kivonata; leírások és elbeszélések dispositiója; önálló leírások. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Olvasás: A kölönféle költői műfajok legjelesebb képviselőinek olvasása és ennek alapján költészet- és verstan. b) Az előadást remekebb darabok megtanulásán és elszavalásán gyakorolják. o) Az egyszerű- és szépirály elmélete; rövid vers- és költészettan. d) Fogalmazás : Különféle ügyiratok szerkesztése ; rövidebb értekezések. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Olvasás : Időrendben különféle korbeli magyar írókat olvasnak. b) Az előadást itt is kiváló költői darabokon és szónoklatokon gyakorolják. c) A magyar irodalom történetének áttekintése. d) Fogalmazás : Neveléstani, irodalmi, történeti stb. tartalmú értekezések. Német nyelv. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Egyszerű és bővitett mondatokat fordítanak és élő szóval alkotnak, s megtanulják az ezek megértésére szükséges nyelvtani alakokat és szókötési szabályokat. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. A bővitett és összetett mondatok szó- és írásbeli szerkesztésével és azok fordításával gyakorolják magukat, megtanulván egyszersmind és folytatólag az ezek alkotására 245

254 vii. a magyar királyi állami elemi szükséges nyelvtani alakokat. így átmennek könnyebb olvasmányok fordítására. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A német nyelvből anyanyelvre és megfordítva szó- és Írásbeli gyakorlataikat folytatják, fokonkint haladva mindig nehezebb olvasmányokra. Könyv nélkül tanulnak s szavalnak néhány könnyebb verset. IY. Osztály. Hetenkint 2 órán. Nagyobb költői remekművek és jeles neveléstani értekezések olvasása tartalmi és aesthetikai fejtegetésekkel. Az olvasottak kivonatos reproductiójá szolgál írásbeli gyakorlatul. Néhány verset megtanulnak és szavalnak könyv nélkül. Mennyiségtan. a) Számtan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. A tizesrendszer. 2. A négy alapművelet: a) egész számokkal, b) közönséges- és tizedes törtekkel. 3. A közönséges törteknek átváltoztatása tizedesekké. 4. A számok oszthatósága. 5. A legnagyobb közös osztó és 6. A legkisebb közös többes kikeresése. 7. A négy alapműveletet illető számtani igazságok. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. 1. Ismétlése a négy alapműveletet illető számtani igazságoknak. 2. Arányok és aránylatok. 3. Hármas feladatok : a) egyszerűek, b) összetettek. 4. Egyszerű kamatszámítás. 5. Százalékszámitás : a) az adás-vevésnél a nyereség vagy veszteség százalék szerinti kiszámítása; b) rabatt; c) bruttó;, tara, nettó ; d) disconto ; e) agio ; f) biztosítási dij. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A) Közönséges számlán. 1. Határidő--és középpercent-számitás. 2. Társasági számitás : a) egyszerű, b) összetett. 3. Yegyités-számitás. 246

255 ta n1 tó n ö képezd ék tanterve. B) Algebra. 1. Ellentett mennyiségek. 2. A négy alapművelet: a) egész-, b) törtszámokkal. 3. Hatványozás 4. Gyökfejtés jtés ) közönséges számjegyekkel. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. Ismétlése az eddig tanultaknak. 2. Második hatványra emelés és második gyökfejtés algebrai képlet nyomán. 3. Harmadik hatványra emelés és harmadik gyökfejtés. 4. Egyenletek : a) egy, b) két ismeretlennel. 5. Progressiók : a) arithmetikai,.b) geometrikai. 6. Kamatos-kamatok számítása. b) Mértan. II. Osztály. Hetenkint 1 órán. 1. A test, lap, vonal és pont fogalma. 2. Két vonalnak egymás iránti helyzete. Vonalak mérése. 3. A szögek keletkezése, nemei és nagyságának meghatározása. 4. A háromszögű idomok szerkesztése és kiválóbb tulajdonaik ismertetése. 5. A négy- és sokszögű idomok. 6. A kör. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. 1. A quadrat területének kiszámítása, valamint a területből az oldal hosszúságáé. 2. A derékszögű párhuzány területének kiszámítása. 3. A háromszögek területének kiszámítása. 4. A Pytliagoras-féle tantétel kifejtése és alkalmazása. 5. A szabálytalan négyszögű és szabályos sokszögű idomok területének kiszámítása. 6. A kör területének kiszámítása. IV. Osztály. Hetenkint 1 órán. 1. Az eddig tanultak ismétlése után a testek nagyságának, valamint az ür köbtartalmának kiszámítása. 2. A szabályos testek közül felveendők a) a koczka, b) az oszlopok és" henger, c) pyramis, d) kup, e) a gömb. 247

256 vii. a magyar királyi állami elemi 3. A fák törzse, a kád, dézsa, hordó s más hasonló alakú testek és ürfogatok köbtartalmának kiszámítása. 4. A testek viszonylagos súlyából azok köbtartalmának kiszámítása, valamint a köbtartalomból az általános súlynak meghatározása. Történettani tárgyak. a) "Földrajz. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. Magyarország mind természeti, mind polgári földrajzának részletes megismertetése, a mennyire az idő rövidsége megengedi, az összehasonlító és utaztató módszert használva, térképek rajzolásával egybekötve. Európának természeti és polgári földrajzának rövidebb ismertetése a fennemlitett módszer alkalmazásával. Egyes földrajzi fogalmak ismertetése. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália természeti és polgári földrajza az összehasonlító és utaztató módszert alkalmazva, melynél az előbb tanultaknak ismétlése összekapcsoltatik. Térkép-rajzolás. Mértani és természeti földrajz. Az eddig ebből szerzett fogalmak összevonása és kibővítése. b) Törté n.e le m és alkotmánytan. III. Osztály. Hetenkint 3 órán. Magyarok történeté, különös tekintettel a műveltség és alkotmány fejlődésére. IV. Osztály. Hetenkint 4 órán, Világtörténelem. A világtörténetben szereplő kitűnőbb népek és nevezetesebb korszakok megismertetése, különös tekintettel a műveltség fejlődésére. A magyar alkotmány története és annak mai rendszere. Törvényhozó hatalom s ennek tényezői. Végrehajtó hatalom és annak műszervei. Az igazságszolgáltatás. Honpolgári közjogok és kötelességek megismertetése. 248

257 tanitónöképezdék tantér ve. Természettudományi tárgyak. a) Természetrajz. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. Embertan. Az emberi test szervezete és a főbb életfunotiók; különösen a táplálkozás, légzés, vérkeringés, érzés, mozgás folyamata és törvényei, egybekötve az egészségtannal. 2. Állattan. Az emlősök, madarak, hüllők osztályából oly állatok tárgyalandók, melyek által minden rend képviselve legyen. A többiek csak röviden ismertetendők. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. A fent jelzett módon a halak, a gerincztelen állatok közül a rovarok, puhányok, héjanczok, férgek és sugárállatok tanitandók. A rendszer felfogatása. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. Vegytan és ásványtan. 1. A közéletben előforduló anyagokból (úgymint levegő, viz, só, mészkő, kőszén stb.) kiindulva az elemek és ezek fontosabb vegyeinek ismertetése és ezek ismeretén alapuló alkalmazása. 2. Ezzel kapcsolatban a nevezetesebb ásványok és kőzetek, valamint a föld alakulásának rövid ismertetése. b) Természet- és vegytan. ül. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. A természettani alapfogalmak megismertetése. 2. A vonzási jelenségek közül a szilárd, cseppfolyós és légn'emü testek természettanának főbb tételei. 3. A rezgési jelenségek közül a hőnek és fénynek természettani ismertetése. 4. Az áramlási jelenségek közül a delej és villany ismertetése. 5. A physica-geograpbia és meteorologia ide vágó sarkalatos tételei. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. A szerves vegyületek közül a növényrost, keményítő, czukor ; az erjedési jelenség s ennek nyomán a kenyérsütés, bor, sör, alkohol előállításának ismertetése; továbbá: eczet, 249

258 vii. a magyar királyi állami elemi szappan ; állati és növényi zsirok, s végül a táplálkozás folyamata s azzal kapcsolatosan az albumintartalmu vagyis protein anyagok ismertetése. c) Gazdaságtan. III. és IV. Osztály. Hetenkint 2 órán összesen. A talaj részletesebb megismertetése, annak javithatása és felhasználtatása. Különböző gabnanemek megismertetése, egyszersmind a hüvelyes növények kezelése. A legelők, rétek mivelése, szénakészités stb. A legközönségesebb és leghasznosabb háziállatok megismertetése. A rovarok közül a méhek- és azok ápolásáról ; szederfatenyésztés és terjesztés. A különféle kertek beosztása és czélszerü kezeléséről. A melegágyak készitése és veteményezése, a plánták elültetése. A különféle gyöknövények megismertetése, különösen a melyek házi szükségletre tenyésztetnek. A gyógynövények megismertetése. Különféle cserjék elültetése. A fák ápolása és szemzése gyakorlatilag kezelve. A szőlőültetés, ápolás ; szölőszedés, fehér és vörös bor készitése. A háztartás főbb tényezői, u. m. a rend, a takarékosság és folytonos munkásság. A ház berendezésénél különösen mit kell szem előtt tartani. A gépek használata a házi munkálatoknál. A kenyérkészités módja. A szappanfőzés, a szelid és vad állatoktól nyert húsfélék kezelése és elkészítésének a módja. A szárnyas állatok tojásainak haszna és annak gondozása. Hüvelyes vetemények, spárga, saláta ás répafélék készitése. A gyümölcsfélék közül melyiket mi módon lehet felhasználni. A tej használata a háztartásban. A meleg italokról, u. m. thea, kávé, csokoládé stb. A zsirfélék, különösen a sertés-zsir olvasztásáról, nemkülönben a vajnak czélszerü kezeléséről és az eczetkészitésről. Művészeti tárgyak. a) Ének és zenetan I. Osztály. Hetenkint 4 órán. A vonalrendszer ismertetése és begyakorlása zongorád és énekben. Az alaphangoknak más hangnembe való áttétele. írásbeli feladatok. II. Osztály. Hetenkint 4 órán. Az első osztályban tanultaknak ismétlése, a zene elmélete ; a technika fejlesztésére a kemény hanglétrák s 250

259 tanitónöképezdék tantér ve. könnyebb zeneművek, pl. fugák stb. szolgálnak. A lágy hanglétrák s nehezebb zenedarabok két s négy kézre. Az énektanítás módszertana. III. Osztály. Hetenkint 4 órán. A tanultaknak ismétlése. Ének két, három s négy szólamu hangokra. Gyakorlati tanitás. Zene-elmélet, összhangzat- s számjelzéstanból a hármas s négyes összhangzatokat bezárólag. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. A hangnemekben való hangközöknek feltalálása hallás után. Összliangzat- és számjelzéstan. Négyes összhangzatok és azoknak modulatiói. Zongorán : művészi nehezebb zenedarabok két és négy kézre irva, pl. Canon, Fughetta, Fuga, Sonáta stb. b) R a j z o 1 á s. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. A népiskola I., II. osztálya számára kiszabott rajzolási tantárgynak (pontbálózatba való rajzolás) módszeres feldolgozása, tollrajzban és a könnyebben kezelhető festékek alkalmazásával. II. Osztály. Hetenkint 1 ólán. A népiskola III., IV. osztályai számára kiszabott rajzolási tantárgynak módszeres feldolgozása. A szabadkézi rajzból a különféle vonalak és szögek előállítása és osztása ;. három-, négy- és sokszögek rajzolása. Részarányos mérrajzi alakok és diszitmények részint szabadkézzel, részint vonalzó és körző segélyével való rajzolása a táblára való előrajzolás után s ezek egyrésze tollal, másrésze festékekkel kivivé. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A népiskola V., VI. osztályai számára szükséges rajzolási tantárgyaknak módszeres feldolgozása. Különféle diszitmények módszeres rajzoltatása táblai előrajzolás után és ezek színezése. IV. Osztály. Hetenkint 1 órán. Fokozatosan nehezebb diszitmények rajzolása és festése. tekintettel a női kézimunkákra. 251

260 vii. a magyar királyi állami elemi c) Szépírás. I. Osztály. Hetenkint 1 órán. Ütenyirás : A magyar és német folyóirás módszeresen - tanítva. II. Osztály. Hetenkint 1 órán. A diszirás közönségesebb nemei. Női kézimunkák. I. Osztály, Hetenkint 2 órán. Mindennemű kötés, horgolás, hálózás, csomózás, keretmunka, reutlingeni czikkek előállítása, ruhajegyzés. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Mindennemű hurkolás, fehérhimzés, beszövés, foltozás, tüllszövet és hálózás kivarrása. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. Felsőruhák szabása, varrása, diszitések himzőgépen, zsinórozás. Kesztyüszabás és varrás, kötés gépen. IV. Osztály. Hetenkint 2 órán. Mindennemű munkák elmélete s alkalmazása, kész tárgyak előállítására, mérés, számitás s rajzolás segélyével. Ezek mellett a házi ipar egy vagy több ága gyakorlandó a körülményekhez képest. 252

261 tanitónöképezdék tantér ve. Az állami elemi tanitónöképezdék tanítási óraterve. a 1«te Osztályok 3a o N G0 Tantárgyak 33 O 2 S GQ I. 11. IH. IV. JA Hit- és erkölcstan Neveléstani tárgyak s gyak. tanítás Magyar nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Mennyiségtan a) Számtan b) Mórtan Földrajz és történelem.. a) Földrajz b) Történelem s alkotmánytan Természettudományi tárgyak a) Természetrajz b) Természet és vegyt. ' c) Mezei gazdaságtan (kertészet) Művészeti tárgyak a) Ének és zene b) Rajz és szépirás Női kézi munkák Testgyakorlás Összesen G Trefort Ágoston. 253

262 viii. a bpesti m. k. áll. három évfolyamra VIII. A budapesti magyar királyi állami liárom évfolyamra kiterjesztett polgári iskolai tanítóképezde tanterve. *) (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1882-dik évi február hó 6-án sz. a. kelt rendeletéből.) A) Tantárgyak. I. Minden csoportra kötelezett tantárgy. 1, Nevelés-és tanitástan. Tanítási gyakorlatok. II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. a) Nyelv- és történettudományi szakcsoport. 1. Magyar nyelv- és irálytan, irodalomtörténet. 2. Német nyelvtan s irodalom. 3. Földrajz. 4. Történelem. 5. Statistika és jogi ismeretek. b) Mennyiség- és természettudományi szakcsoport. 1. Mennyiségtan : betüszámtan, méréstan, politikai számtan. 2. Könyvvitel. 3. Természetrajz : állat-, növény-, ásványtan ; kőzetés földtan. 4. Természettan. 5. Vegytan. 6. Mezei gazdaságtan. c) Zenészeti szakcsoport. 1. A zenetanítás módszere s tanitási gyakorlatok. 2. Ének. 3. Orgona. 4. Zongora. 5. Hegedű. 6' Összhangzattan. 7. Zeneköltészet. 8. Zenetörténet. d) Ipari szakcsoport. 1. Az ipartanitás módszere s tanitási gyakorlatok. *) A budapesti m. kir. állami polgári iskolai tanitónöképezde tanterve még nincsen véglegesen megállapítva. 254

263 kitérj. polg.isk.tanítóképezde tantér ve. 2. Teclinoligia. 3. Méréstan. 4. Rajzolás és mintázás. 5. Váltóismeret. Könyvvitel. Üzleti ügyiratok. '6. Műhelyi tanítás. 7. Műhelyi feladatok kidolgozása. 1. Franczia nyelv. 2. Angol nyelv. III. Nem kötelezett tantárgyak. B) A csoportosított tantárgyak felosztása és terjedelme osztályonként. I. Minden csoportra nézve kötelezett tantárgy. 1. Nevelés- és tanitástan. I. Osztály. Hetenkint 4 órán. a) Logika, hetenkint 1 órán. A gondolkodás alapformáinak ismertetése. A fogalmak lényege és beosztása. Az értelmezések és beosztások. Az ítéletek és azok alkotásának főbb törvényei. A következtetések lényege és legszokottabb formái. A tudományos vizsgálódások módszerei. Jegyzet. A tanítás főfeladatát az képezi, hogy egyfelől a tantervben felölelt tudományágak felosztása, azok egymáshoz való viszonya és különböző módszerei, másfelől a tanítás és nevelés összes műveletei a szerzett logikai ismeretek által kellően megvilágittassanak. b) Nevelés- és oktatástan. Az általános neveléstan rendszere. A nevelés czéljáról, a test és lélek fokozatos és összhangzatos kimiveléséről, a különféle nevelési czélokról és rendszerekről, a nevelés eszközeiről, kiemelve ezek közt a tanítást, mint a testi, szellemi és erkölcsi nevelés legfőbb eszközét. Ezzel kapcsolatosan meg kell ismertetni az oktatás alapelveit a kellő lélektani okadásokkal. c) A nevelés legkitűnőbb s korszakot alkotó f é r f i a i. d) Tanitási gyakorlat. Mindegyik csoport növendékei, hetenkint legalább kétszer bemennek a szakjokba vágó gyakorló polg. iskolai tanításokra, gondosan megfigyelik az illető szaktanító eljárását, s a tapasztaltakról jegyzeteket készítenek. 255

264 viii. a bpestim. k. áll. három évfolyamra II. Osztály. Hetenkint. 4 órán. a) A felső nép- és polgári iskolákban előadott tantárgyak tanitási módszere történeti alapon kifejtve. b)tanitásitervezetekkészitéseésgyakorlati tanítások. A növendékek felváltva hetenkint egy-egy órán a módszertan tanárának, sőt a mennyiben lehetséges, az illető tantárgy képezdei szaktanárának, mindenesetre azonban a gyokoríó polg. iskolai tanítónak jelenlétéhen, a képezde gyakorló polgári iskolájában próhatanitásokat tartanak. A tanítás mindig csak az előre Írásban kidolgozott, s az illető polg. isk. szaktanító, valamint a módszertan tanára által felülvizsgált tanitási tervezet alapján tartatik meg. A tanitás egy óra hosszat tart, a következő órán pedig az illető jelölt eljárása bírálat alá vétetik. A bírálatban a módszertan tanárának vezetése alatt a képi zde s a polg. isk. szaktanárok s a növendékek vesznek részt. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a)afelsö nép- és polgári isk. tanterveknek, valamint a felső nép- és polg. iskolai tanítókat érintő ministeri rendeleteknek, utasításoknak stb. ismertetése. b) Tanitási gyakorlatok. A jelöltek segédkeznek az illető polg. iskolai tanitók felügyelete alatt, a kiválóbbakat azonban a tanári kar a gyakorló polgári iskolában némely könnyebben tanítható tárgyak önálló tanításával is megbízza. A tervszerűség s a helyes felügyelet szempontjából pedig a módszertan tanárának vezetésé alatt minden szombaton d. u. a polg. isk. tanitók s a harmadéves jelöltek methodikai értekezletet tartanak. Ez értekezleten egyfelől a lefolyt héten végzett munkát vetik össze az előre megállapított tervvel, tárgyalják a jelöltek tanításait, s előadják egyes tapasztalataikat, másfelöl a gyakorló isk. tanitók által készített tervezet szerint megállapítják a jövö heti tananyagot s a tananyag felosztását, és kijelölik a jelöltek teendőit. A jelöltek tanitás előtt tanitási tervük dispositióját a gyak. isk. szaktanítónak esetről esetre bemutatják, s a gyak. isk. tanitó felügyel, hogy a jelöltek az egyes szemléleti vagy kísérleti s egyéb taneszközöket készen tartsák. A tanított anyag az illető osztály tanitási naplójába óráról órára bejegyzendő. 256

265 kitérj.polg. isk. ta nttóképezde tantér ve. Minden évliarmadban az igazgató elnöklete alatt a képezdei s gyak. isk. tanárok tanári értekezletet tartanak, s azon a gyakorlati képzés.minden ágát megvitatják, s a további eljárás vezérelveit megállapítják. II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. a) Nyelv-és történettudományi szakcsoport. a) Nyelvtudományi tárgyak. 1. Magyar nyelv-, irálytan és irodalomtörténet. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. A) Magyar nyelvtan. A hang-, szó- és monda itan tüze tes tárgyalása, gondos tekintettel a nyelvtörténeti adatokra s az élő nyelvjárásokra. Megfelelő olvasmányok nyelvtani fejtegetése. B) Irálytan. Az egyszerű és szép irály szabályai. Leíró, elbeszélő és értekező próza. Közéleti fogalmazványok (levelek, ügyiratok). Az elméletnek megfelelő fogalmazványok [utánzások, tervezetek (dispositiók), vázlatok, kidolgozások, kivonatok] készítése. Mintaolvasmányok. Szavalás. C) Irodalomtörténet. A pogány- és középkori magyar irodalom ismertetése. Az újkorból a XVI. század (Pázmán koráig). A nyelvemlékek s a kiválóbb irók bő ismertetése. Az irodalomtörténeti olvasmányok nyelvészeti fejtegetése és aesthetikai méltatása. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. A) A költészet és szónoklat elméletének tüzetes áttekintése. Költői és szónoki remekművek olvasása, fejtegetése és előadása.. B) Fogalmazás. Tulnyomólag prózai fogalmazványok, s kísérletül verses dolgozatok irásá. C) Irodalomtörténet. A magyar irodalomtörténet XVII. és XVIII. századbeli fejlődése. Á kiválóbb irók és müvek bő ismertetése, s az irodalomtörténeti olvasmányok minden oldalú fejtegetése és méltatása. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A) Fogalmazás. Prózai fogalmazványok, különösebb tekintettel az értekező prózára. Kisérletkópen irodalomtörténeti tanulmányok és verses dolgozatok. B) Szavalás. Költői és szónoki művek előadása. Közoktatásügyi törv. ós rend 17

266 viii. a bpesti m. k. áll. iiárom évfolyamra C) Irodalomtörténet. A magyar irodalom XIX. századbeli fejlődése ; a kiválóbb irók és művek bő ismertetése ; az irodalomtörténeti olvasmányok minden oldalú fejtegetése és méltatása. 2. Német nyelvtan és irodalom. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. A német nj'elv és mondattan, német olvasmányoknak magyarra s magyar olvasmányoknak németre fordítása, versek könyv nélkül, végre könnyebb fogalmazványok készítése. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Olvasmányoknak németre és németből magyarra fordi - tása, vers ós folyóbeszéd könyv nélkül, fogalmazványok készitése Osztály. Hetenkint 2 órán. Az ujabb német irodalom ismertetése megfelelő olvasmányok alapján. p) Történettudományi tárgyak. 3. Földrajz. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Magyarország s általában Európa összehasonlító földrajza. b) A földabrosz készítésének módja, földabrosz-rajzoltatás. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália összehasonlító földrajza. b) Földabrosz-készités. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) Természettani földrajz. a) A Föld. a) A Föld mint égi test. A földgömb felszíne a földrészek (continensek) és tengerek (oceánok) közti viszony. A ; földrészek alakja. P) A földrészek felszine. A hegységek, felföldek, völgyek és mélyföldek; ezeknek szerepe a természet háztartásában és jelentőségök az emberi életre nézve. A földrészek geologiai szerkezete, vulcanismus, földrengés. 258

267 kitérj.polg. isk. ta nttóképezde tantér ve. b) A viz.. a) A földrészek vizei, folyóvizek s azoknak szerepe a természet háztartásában és az emberiség életviszonyaiban. Tavak s azok jelentősége a folyókra és az emberi miveltségre nézve. p) Tengerek ; a tengervíznek tulajdonságai, a tengernek mozgásai. A tengerek befolyása a föld s az ember életére. c) A levegő. A levegő tulajdonságai és alkotó részei, az atmosphára magassága; a légnyomás ; a levegő mozgása. A levegő nedvessége, légköri lecsapódások, ezeknek fontossága és tényezői. A levegő hőmérséklete, a klima általában és annak tényezői. A meleg szétoszlása a földön, isothermális vonalak. Légköri villamosság. Földmágnesség. d) A növényvilág. A növényzet befolyása az éghajlatra, az állatvilágra, és különösen az emberi életre. A növények elterjedése 41 földön. e) Állatvilág, Az állatok működése a természetben, azoknak egymásközti küzdelme ; befolyásuk az emberiségre. f) Az ember és a természeti viszonyok között levő kölcsönös hatás. b) Muthematikai földrajz. a) A látóhatár és a látszatos égi jelenségek a látóhatáron. b) Látszat és a valóság közti különbség. Földünk viszonya az égi testekhez. Földünk alakja. Természetes és valódi látóhatár, ferde, függélyes és egyenközü éggömb. Földünk nagysága. c) Földünk forgása az ő tengelye körül, s ennek következményei. d) Földünk keringése a nap körül és ennek következményei, körüllakók, ellenlakók, ellenlábasok. e) A naprendszer. Az égi testek mozgásai s azok törvényei. f) A hold valóságos mozgásai és az abból származó jelenségek. Hold- és napfogyatkozások. g) Időmérés. h) Különböző feladatok megfejtése a földtekén.' *

268 viii. a bpesti m. k. áll. habom évfolyamra c) A f öldrajzi tudomány története. a) A földrajzi irodalom és oktatás Ritter Károly előtt. b) Ritter Károly az ujabb földrajzi tudománynak megalapítója. c) Ritter követői a külföldön és hazánkban. A magyarországi földrajzi irodalomnak megismertetése. 4. Történelem. I. Osztály. Hetenkint S órán. Magyarország oknyomozó története különös tekintette» az alkotmány kifejlődésére s a művelődésre. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. A világtörténelemből az ó- és középkor története, különös tekintettel az emberi művelődésre, a történeti földrajz: segítségével. A középkor, különös tekintettel Magyarországra. III. Osztály. Hetenkint 2 órán. A világtörténelemből az újkor, szintén a mi velődésre és a magyarországi viszonyokra való különös tekintettel. 5. Statistika és jogi tantárgyak. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. a) Magyarország statistikai viszonyai, összehasonlítva, a többi államokéval. b) Az ország közjoga az alkotmányban... o) A magánjog anyagi részéből az örökösödési, szerződési, telekkönyvi s az anyagi büntetőjog főbb vonásai. d) Az alaki jogból : a birói szervezet és a perrendtartás röviden. e) A váltójog és a csődtőrvény főbb vonalai. b) Mennyiség- és természettudományi szakcsoport. a) Mennyiségtani tárgyak. 1. Mennyiségtan, a) Betüszámtan és mértan. I. Osztály. Hetenkint 5 órán. 1. Betüszámtan. A négy alapmivelet positiv és negatív egész számokkal. 260

269 kitérj. polg.isk. ta ni tó képezd e tanterve. A törtekkel való alapmiveletek. A hatványok tana, a gyökök tana ; irrationális és iinaginair számok. A complex és conjugált mennyiségekkel való számvetés. Törtek nevezőjének végszerüsitése. A számrendszerek. A tizes számrendszerbeli szám általános alakja. Láncztörtek és közelitőtörtek. Logarithmus rendszerek, különösen a Briggs- ós Napier-féle, Gauss-féle logarithmusok. Első fokú algebrai egyenlet-rendszerek egy és több ismeretlennel. Első fokú határozatlan egyenletek megfejtése. Euler és Lagrange módszerei. Többszörösen határozatlan egyenletek. A tiszta és vegyes másodfokú egyenlet algebrai és goniometriai megfejtése. Negatív és imaginár gyökök értelmezése; a másodfokú egyenlet gyökereinek szerkesztés által való meghatározása. Combinatiók tana. Determinánsok elemei. 2. Méréstan. Planimetria. Az egyenes vonalú alakzatok keletkezése. Egyenes vonalú idomok összevágósága, területük összehasonlítása és kiszámítása, hasonlóságukra vonatkozó legfontosabb tételek. Ivek, szögek és vonalak a körön. A körbe és kör körül irt szabályos sokszögek. A kör kerületének és területének meghatározása. A goniometriai függvények s összefüggésük. Trigonometriai függvények kiszámítása. A háromszög trigonometriai megoldása. A sokszögek kiszámítása. A poligonometria alapképletei. Algebrai és gonometriai kifejezések szerkesztése. Az algebra alkalmazása geometriai megfejtésekre. Idomok átalakítása más egyenterületü idomokká; szerkesztések. (A geometriai analysis és a geometria systemájára vonatkozó magyarázatokkal egybekapcsolva). Gyakorlati földmérések alapján a földmérő eszközök ismertetése és használata ; a fontosabb földmérési feladatok szerkesztő és számitó (Trigonometria) megfejtése. Potbesiot és paralaxis feladat. Magasságmérések. II. Osztály. Hetenkint 5 órán. 1. Betüszámtan. A függvény fogalma, határértékek, a differentia és a difterentialis fogalma ; az egy változóval biró függvények, összegek, szorzatok és hányadosok differentiatiója. Magasabb 261

270 Viii. A BPESTI M. K. ÁLL. HabOM ÉVFOLYAMRA vendü differentiatió. A -5- és -jj- alakú határozatlan kifejezések. A függvények leguagyobh és legkisebb értékei. Sorok. Véges és végtelen sorok fogalma ; az összetartóság és annak ismertető jelei ; Taylor és Maclaurin képletei ; függvények sorba fejtése, a binomiál tétel általános alakja ; a binomiális együtthatók ; a factorielle és facultat, logarithmikus és goniometriai sorok. Moriore képlete. 2. Méréstan. Analytikai geometria a síkban. A coordinata rendszerek és átalakításuk. Az egyenes és a kör egyenlete. A kúpszeletek főtulajdonságainak levezetése az általános egyenletből. A kúpszeletek sark egyenletei. A geometriai helyekre vonatkozó feladatok. Az egyszerű függvényeknek megfelelő, görbe vonalak előállítása ; a hatvány vonal, a logarithmus, sinus és cosinus vonal. Görbe vonalak által bezárt területek meghatározása. Görbe vonalak ívhossza. Stereometria: Az egyenes vonal és a sík térbeli fekvésére vonatkozó tételek. A testszögek. A szögletes testek alakjai : pyramis, hasáb és prismatoid ; a polyederek általános tulajdonságai ; szabályos polyederek, szögletes testek felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Görbe felületek és testek : a gömb ; két gömb ; alakok a gömb felületén; a henger és kúpfelületek. A kúpszeletek mint a kúpnak síkkal való metszetei. A kúp, henger és gömb, továbbá forgástestek felszíne és köbtartalma. Simpson szabályain. Osztály. Hetenkint 2 órán. 1. Betiiszámtan. Felsőbb fokú egyenletek elméletei. Altalános tantételek. A származtatott függvények és használatuk. Az egyenletek átalakítása. A harmad- és negyed fokú egyenletek megoldása. Általános módszerek a végszerü és végszerütlen gyökök meghatározására. A képzetes gyökök ismertetőjelei. 2. Méréstan. Spharikus trigonometria. A derékszögű és ferdeszögii gömbháromszögre vonatkozó alapképletek. A Gauss- és Neper-féle egyenletek. Gömbháromszögek területe. A spharikus trigonometria alkalmazása a stereometriára, a háromoldalú hasáb, pyramis és a szabályos polyederek kiszámítása. 262

271 k1ter.t. polo.is ktanitóké rezde tanterve. A spliärikus trigonometria alkalmazása astronomiai és geodätikai feladatokra.az astronomiai coordinata rendszerek. b) Politikai számtan. 1. Osztály. Hetenkint 2 órán. A tizes számrendszer. A négy alapmivelet absolut egész és tört számokkal, valamint tizedes törtekkel, minden előforduló előnyökkel és rövidítésekkel. A számok oszthatósága. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többes. Tényezőkre való szétbontás. A metrikus rendszer. Hazai és külföldi hosszúság, terület, köb ür és sulymértékek ismertetése, összehasonlítása és átszámítása. Időszámítás, naptárkészités. A kettős tétel s alkalmazása. Egyszerű s összetett arányok és aránylatok, és alkalmazásuk egész terjedelmében. Egyszerű és összetett hármasszabály. Egyszerű kamatszámítás évekre, hónapokra, napokra, száztól, százban és százra, percentszámi tás. Discont. Rabatt. Agio-számitás, Időhatár-számitás. Társaság és vegyítés, valamint lánczszabály. Arany és ezüs nemüekre, vert pénzekre vonatkozó számitások. (Mindenütt felveendő az illető számvetések mathematikai alapja). H. Osztály. Hetenkint 2 órán. Bankügy. Devisék számitása. A devisek pariszámitása. Váltóárfolyam reductio. Arbitrage. Az állami és iparvállalati papirok számítása. Az értékpapírok számitása a budapesti és bécsi börzén. A budapesti börzén bevett szokások ismertetése. A számtani és mértani halad vány terjedelmes ismertetése s annak alkalmazása a politikai számtanban. Kamatos kamatok, járadékok, kölcsöntörlesztési tervek számitása. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. A valószinüség-számitás. A sorsjáték. A biztosításügy, c) Ábrázoló geometria. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az egyenes és a sík térbeli helyzetére vonatkozó főbb tételek. Derékszögű projectio. A pont, egyenes és sík ábrázolása. Három ponton, két egymást metsző egyenesen átmenő sík meghatározása. Két sík metszése. Egyenes és sík metszése. Síkra merőleges egyenes. A síkbeli alakzat 263

272 viii. a bpesti. m. k. áll. három évfolyamra lefektetése és forgatása. Uj képsíkok felvétele. A szögletes testek ábrázolása, síkkal való átmetszése, áthatása. Árnyékszerkesztés. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az iparban előforduló görbefelületek ábrázolása, síkkal való metszése, áthatása, árnyékszerkesztés. A perspektíva elemei ; ipari tárgyak perspektivikus ábrázolása. 2. Könyvvitel. II. és III. Osztály. Hetenkint 1 1 órán. Egyszerű és kettős könyvvitel. Folyó számlák. Gazdasági és ipari könyvvitel; a könyvvitel a takarékpénztáraknál, p) Természettudomány, 3. Természetrajz, aa). Állattan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. Az ember boncz-, élet- és fejlődéstana főbb vonásokban. A gerinczes állatok (emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, halak) természetrajza, boncz-, élet- és fejlődéstani alapon összehasonlitólag, különös tekintettel a gyakorlati alkalmazásokra. Meghatározási gyakorlatok. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. A gerincztelen állatok (puhányok, izlábuak, férgek, tüskebőrüek, ürbélüek, elsőkék) természetrajza, boncz-, élet- és fejlődéstani alapon összehasonlitólag, itt is tekintettel a gyakorlati alkalmazásokra. Állattani rendszerek. Meghatározás-gyakorlatok. bb) Növénytan. I. Osztály. Hetenkint 4 órán a nyári félévben. A fák termete és külső tagjai (terminológia ós organographia). A fa egyes tagjainak, s az egész fának életműködései s kifejlődése. A fák szövettani szerkezete. A nevezetesebb hazai és külföldi, egy és kétszikű lombos és tűlevelű fák természetrajzi leírása. A virágos fűnemü növények főbb családjainak ismertetése. Növénymeghatározási gyakorlatok. II. Osztály. Hetenkint 2 órán a nyári félévben. Az edényes virágtalan és telepnövények természetrajzai kapcsolatban a virágos növények tárgyalásának folytatá- 264

273 kitérj. p0lg.1sk.tan1tóképezde tantér ve. sával. A növények táplálkozása és egyéb életviszonyai. Az ismertetendő családok, nemek és fajok megválasztásánál a gyakorlati szempontok szem előtt tartandók. A növénytani rendszerek. Növénymegbatározási gyakorlatok. cc) Ásvány- és kőzettan. I. Osztály. Hetekint 4 órán a téli félévben. Az ásványok nevezetesebb alakbeli s egyéb pbysikai és vegyi tulajdonságai. Az ásványok előjövési, képződési s elváltozási körülményei. Az ásványok, mint termés elemek. Az alkali sók. Az alkali földek s földes ásványok. A fémek és érezek. Éghető ásványok. Ásvány-meghatározási gyakorlatok. II. Osztály. Hetenkint 2 órán a téli félévben. A silikátok. Ásványrendszerek. Kőzet- és hegyszerkezettan. Erőművi földtan. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. A természetrajz egyes ágainak rövid összefoglaló áttekintése. A szerves és szervetlen testek. Az állatok és növények közt lévő alak-, élet- és vegytani hasonlatosságok és különbségek. Az állat-, növény- és ásványország közt levő kölcsönös viszony. Az állatok és növények földrajzi elterjedése. Történeti földtan. A természetrajzi irodalom ismertetése. 4. Vegytan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. Elöfogalmak. Egyszerű és összetett testek. Különbségek az elegyek és vegyületek, a pbysikai és vegyi hatások közt. A vegyrokonság és az erre befolyással biró mozzanatok. Az elemek és vegyületek jelzése. A nem fémes elemek és legfontosabb vegyületeiknek előfordulása, természettani és vegytani tulajdonságuk és alkalmazásuk. Vegysulytani törvények. Az állandó súlyviszonyok törvénye. A sokszoros súlyviszonyok törvénye. A vegyértékek törvénye. A vegyi átalakulások törvénye. A parány-elmélet : Parány, tömecs, paránysuly, tömecssuly és ezek meghatározása. A vegyképletek: empiricus, dualistikns, typikus és struktur képletek. A fémek és legfontosabb vegyületeiknek előfordulása, természettani és vegytani tulajdonságaik s alkalmazásuk. Kísérleti gyakorlatok. 265

274 Viii. a bpesti m. k. áll. habom évfolyamra II. Osztály. Hetenkint 1 órán. A szerves vegyek általános jellemzése és felosztása. A liydrocarbon vegyek. A gyökök. Isometria, polymetria, metametria. Homolog és heterolog sorok. A karbonyl vegyek- A cyan vegyek. A szénbydratok. Az alkohol gyököknek és származékaiknak legfontosabb tagjai és vegyei. A savgyökök s legfontosabb vegyeik. A szerves aljak. A glycosidák. Az aromaticus vegyek. Az illó olajok. Gyanták. Festőanyagok. Albuminatok. A vegytan e részében különös figyelem fordítandó a gazdasági és ipari tekintetben fontos vegyületekre, valamint a táplálkozás vegytanára. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. Minöleges és mennyileges elemzési kísérletek. 5. Természettan. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Bevezető észrevételek a physika módszerére nézve. A physikai hypothesisek jelentősége és azok kellékei. Az anyag szerkezetéről. A mérésről. Mechanika. Mozgástan. A sebességről és egyenletes mozgásról. A gyorsulás fogalma, az egyenletesen gyorsuló mozgás. E r ő t a n (Dinamika). Az erők mértéke. Absolut erőegység. A munka és az energia fogalma és mértéke. Newton-féle mozgástörvények. Forgás, nyomaték és tehetetlenségi nyomaték. Tömeg-középpont. Az erők egyenértékűsége (Statika). Az egyszerű mechanicai hatványok (gépek). Centrifugál erő. Az ütközésről. A nehézségről. Szabad esés. Esés a lejtön és az Attwoodféle esőgépen. Hajítás. Az ingáról. Általános nehézség. A Kepler-féle törvények és a Newton-féle törvény. A mechanicai alapelvek fejlődése rövid vázlatban. Molecularphysika. Hydromechanika. A nyomás egyenletes eloszlása. A fenék és oldalnyomás. Felhajtás. Archimedes-féle törvény. Általános suly és fajsúly, absolut és relatív sűrűségek. A folyadékok kifolyásáról. Aeromechanika. Légköri nyomás. Barometerek. Boyle-Mariotteféle törvény. Légszivattyú, vízszivattyúk. Fujtatók. Daltou-féle törvény. Léghajó. A gázok kifolyása. 266

275 kitérj. polg.isk.tanítóképezde tanterve.. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Hangtan (Akustika). Rezgéstan. Hangforrások. Hangmagasság. A hang terjedési sebessége. Hang erősség és színezés. Egyiitthangzás (resonantia). Hangtalálkozás (interferencia). Hangszerek, hanglépcsők, az emberi hang^ és hallás. Optika. A fény egyenes terjedése, a fény sebessége. Katoptrika. Tükör, Seetans; homorú és domború tükör. Dioptrika. A Snellius-féle törési törvény. Teljes reflexió. Szinkép. Lencsék, Optikai eszközök. A szem és látás. Magnetizm us. Természetes és mesterséges mágnesek. Két mágnes egymásra való hatása: Coulomb- és Gauss-féle törvény. Földmágnesség. Declinatiók, inclinatio, interitás és variatio. A föld mágneses állapotának változásai. Elktromosság. Statikai elektromosság. Alapkísérlet. Vezetők, szigetelők, feszültségi sor. Elektromos osztás. Süritök. Elektroszkopok és elektrometerek. Elektromozó gépek. SüritS palaczkok (leydeni) és Franklin-féle tábla. Az elektromos kisütés és ennek hatásai. Légköri elektromosság, égi háború, villámhárító. Áramló elektromosság. (Gálvanismus). A Volta-féle alapkísérlet. Vezetők és szigetelők. Volta-féle alaptörvény. Áram-elágazás, Ohm- és Kirchhoff-féle törvények. Thermo-áramok. A galván áram hatásai. Telegraph. Telephon stb. Inducált áramok. Neeff-féle kalapács. Szikrainductor. Gramme-fóle gép. Hőtan. A testek hőokozta kiterjedése. Terjedési, együttható. Thermometerek. Gay-Lussae-féle és egyesitett Gay-Lussac és Mariotte-féle törvény. Halmazállapot-változások. Melegegység (caloria), fajlagos melegség. Gőzök. A. légnedvesség. Hővezetés és sugárzás. Hőforrások. A mechanikai hőelmélet két főtételének elemi tárgyalása. III. Osztály. Hetenkint 1 órán. Kosmographia és mathematikai geogr a p h i a. A csillagászat feladata és beosztása. A sphaerikus, a theoricus és a physikai csillagászat tárgyai. A csillagphysika tartalma. 1. A Föld alakja, nagysága és forgása. Geographicus coordinatok.fokmérések, lapultságai földnek tedgely körüli forgása és annak bizonyítékai. 2. A csillagos ég látszólagos forgása. 267

276 viii. a b festi m. k. áll. három évfolyamba Látszólagos és valóságos horizon. Csillapképek. A csillagok horizon coordinátái. A csillagok aequatoreal- és ekliptika coordinátái. 3. A csillag coordináták transformat i ó j a. 4. A csillagászati eszközök és alkalmazásuk. A meridián, sarkmagasság (geographiai szélesség), geographiai hosszúság meghatározása. Időmeghatározás. 5. A nap látszólagos mozgása. Látszólagos évi mozgása. Az ekliptika felosztása, évszakok. Időszámítás, kalendárium, napórák. 6. A föld keringése. Gravitatio és a Kepler-féle törvények. Praecessio, mutatio. 7. A holdról. Physikai viszonyai, mozgása, husvétszámitás, árapály, fogyatkozások. 8. A bolygók ás az üstökösök. Az alsó ós felső bolygók. Az üstökösök és hullócsillagok. Zodiacal fény. 9. A világrendszerről. Az állócsillagokról, ezek physikai viszonyairól, elosztásáról és számáról. Tejút. Csillagrakások, ködföltok. Az állócsillagok kísérői, kettőscsillagok. 6. Mezei gazdaságtan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. A mezei gazdaság elméleti és gyakorlati része. Állattenyésztés, ideértve a selyemtermelést és méhészetet is.. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. Kertészet. Gyümölcsfatermelés. Szőlőszet. Borászat. III. Osztály. Alkalomszerüleg. Kirándulások. Különböző gazdasági telepek megszemlélése. Jegyzet. Gazdasági és kertészeti gyakorlatok az intézet kertjében, mind a bárom évfolyamon keresztül. c) Zenészeti sza ke s o p o r t. C z é 1 : Oly ének- s általában oly zenetanitók alapos képzése, kik. a polgári iskolákban, vagy magasabb fokú 268

277 kitérj. polg.isk.tanítóképezde tantér ve. kézettségük következtéül, tanitóképezdékben és középiskolákban sikerrel működhessenek. Ennélfogva e szakcsoportnak két osztálya van : a) Polgári, b) Zenetanári osztály. Felvétel. Mindkét osztályba felveendők azok, kik a felvételi bizottság előtt a kiszabott zenészeti tárgyakban; u. m.: ének, zongora, összhangzattan elemeiben oly fokú előismeretüeknek találtatnak, hogy ezek alapján tanulmányaikat megkezdhetik és sikeresen bevégezhetik. Tantárgyak. I. Osztály. Hetenkint 4 órán. a) A polgáriak tantárgyai. Zongora. Bertini könnyebb tanulmányai. Orgona. Könnyű előjátékok és ehorálok, pedál nélkül. Ének. Karénekgyakorlatok. Összhangzattan. Az elemi rész. ismétlése. Zenetörténelem. Ó-kor. b) A zenetanárok tantárgyai. Zongora. Bertini tanulmányai (100-ik és 29. mű).' Bach inveniiói. Mozart és Haydn szonáták. Társas darabok több zongorán. (Fugák s másnemüek). Orgona. Előjátékok s ehorálok pedállal. Ének. Karének gyakorlatok és énekkar-vezetés. Összhangzattan. Hármas és négyes, összhangzatok. Zenetörténelem. Az ó-kor. írásbeli feladványok. II. Osztály. Hetenkint 4 órán. a) A polgáriak tantárgyai. Zongora. Társas darabok több zongorán. Bertini tanulmányok (100-ik mű). Orgona. Elemi gyakorlatok pedállal. Ének. Karének-gyakorlatok. Összhangzattan. Hármas összhangzatok, s az uralgó-hetes. Zenetörténelem. A középkor. b) A zenetanárok tantárgyai. Zongora. Cramer- és Clementi-féle tanulmányok. Bach Sebestyén kisebb művei. Beethoven szonáták. Magyar stylü darabok. Társas darabok több zongorán. (Nagyobb klassikus művek). Orgona. Könnyebb szerkezetű fugák. E n e k. Karének-gyakorlatok s énekkar-vezetés. Összhangzattan. Ének-dallamok összhangositása. Zenetörténelem. Közép- és uj-kor. írásbeli dolgozatok. ' 269

278 vi11. a b pesti m. k. all. három évfolyamba III. Osztály. Hetenbint 2 órán. a) A polgáriak tantárgyai. Zongora. Magyar népdal-átiratok. Bach Sebestyén inventiói. Társas darabok több zongorán. Ének. Karénekgyakorlatok. Összhangzattan. A négyes összhangzatok stb. Az énektaditó vezérkönyv gyakorlatainak összhangzatos kísérlet-e. Zenetörténelem. Az újkor. b) A zenetanárok tantárgyai. Zongora és orgona. Folytatása az előbbieknek. Ének. Karének-gyakorlatok és énekkarvezetés. A z e n e- költészet elemei. d) Ipari szakcsoport. E szakcsoport czélja és feladata, hogy a polgári iskolák számára oly tanítókat képezzen, kik az szept. 12-én 25,409. min. sz. a. kiadott polg. isk. tanterv értelmében a polg. iskolai 1Y VI. osztálybeli növendékeket az ott kijelölt fa, vas és agyag iparágakban oktathassák. Egyelőre azonban csak az oly ipartanitók képzése vétetett foganatba, kik a faipar összes ágait s az ipari rajzot s mintázást taníthassák. A felvétel itt is ugyanazokhoz a feltételekhez van szabva, mint a többi szakcsoportoknál. Kivételesen és egyelőre felvétetnek ide oly egyének is, kik az elébb emiitett minősítésekkel nem birnak ugyan, de bírnak legalább annyi általános műveltséggel, a mennyi a közép- vagy polgári iskolák hat osztályának sikeres elvégezése által szerezhető, s' a mellett a műasztalosságra nemcsak kiváló hajlamuk van, hanem annak egyik vagy másik ágában, például asztalosságban, műfaragásban vagy esztergályozásban magoknak már bizonyos ügyességet is szereztek. Az ilyeneknek azonban módot kell nyújtani arra, hogy a legszükségesebb neveléstudományi ismereteket az elemi isk. képezde paedagogiai óráin megszerezhessék. Az intézetben állami segélyt élvező növendékek köteleztetnek arra, hogy tanulmányaik befejeztével hazánk valamely iskolai tanműhelyében legalább 5 évig fognak -szolgálni. 27.0

279 kitérj. polg.isk.tanítóképezde tantér ve. I. Osztály. 1. R a j zolás és mintázás. Hetenkint 12 órán. a) Ekitményes rajzolás. Hetenkint 6 órán. Kezdetben egyszerűbb ékítmények és műipari tárgyak ábrázolása lapmintákról, később fa és gipsz mintákról, a stylfajókra való különös tekintettel. Különböző stylü polichrom (sokszinü) diszitmények kivitele; ezt megelőzőleg a műiparnál előforduló színek, s általában a színtan s a színskála tüzetes ismertetése. b) Építészeti rajz és styltan. Hetenkint 2 órán. Egyszerűbb építészeti tárgyak bomlok- és alaprajzának nemkülönben metszeteinek ismertetése és rajzolása stylmagyarázatok kíséretében. Az oszloprendek bemutatása és elemző magyarázata idevágó rajzgyakorlatokkal. A tanműhelyben kiviendő egyszerűbb feladatok tervrajzai természetes és kicsinyített mértékben. c) Mintázás. Hetenkint 4 órán. Egyszerű móréstani testek, levelek és stylizált növényeknek plasztikai minták után való ábrázolása. 2. Méréstan. Hetenkint 4 órán. Síkméréstani szerkesztések. A vetület elemei. Árnyékszerkesztések. 3. Műhelyi gyakorlatok. Hetenkint 26 órán. a) Asztalos-ipar. Hetenkint 4 órán. A műeszközök, fanemek és kisegítő anyagok tulajdonságainak ismertetése, azok kezelési módja, gyakorlatilag bemutatva. Kezdetleges feladatok kidolgozása, mint pl. egy sik lap kellő kigyalulása, két sík lap derékszögű összeékelése, egy rajzdeszka készítése, kemény fából készített foglaló völgyeit széllel, egyszerű oldalmetszetek (profil) előállítása stb. Ilynemű elemi feladványok kivitele képezné a bevezető gyakorlatokat; ezen gyakorlatok azonban időhöz köthetők nem lévén, mindenesetre csak addig tartsanak, mig a növendékek a dolgozó eszközöket, fa és kisegitő anyagokat teljesen megismerik, és azok kezelésében kellő ügyességet sajátítottak el. Ezt követi az úgynevezett munkadarabok kiosztása, 271

280 viii. a b festi m. k. áll. három évfolyamba tekintettel a növendékek kisebb vagy nagyobb mérvű előhaladottságára. Feladatokat kapnak ugyanis a közönséges használatra szánt eszközök, egyszerű bútordarabok s végre egész szobaberendezéseknek puhafából leendő elkészítésére. A bútordarabokat a növendékek simán vagy erezve befestik. Ezen munkakiosztásnál az illető szakvezető előre meghatározza az időt, a mikor a növendék kézbevett munkáját köteles befejezni, megállapítja a tárgy természetesnagyságú méretét, melyről a tanuló a rajzteremben kicsinyített méretek alapján elkésziti az előállítandó tárgyak tervrajzát. Ezen eljárás, mely szerint a rajzokhoz a tanműhely szolgáltatja a tárgyak tervét, az első évben fordul elő; de már a második évben részleg, a harmadik évben pedig már egészen a rajzteremben kidolgozandó tervrajzok alapján kellend a növendékeknek a műipartárgyakat elkészíteniük. b) Esztergályos-ipar. Hetenkint 2 órán. Ezen iparágban eleinte leginkább oly tárgyak állitandók elő, melyek egy önálló nagyobb műnek egyes alkotórészeit képezik. Fődolog itt, hogy a növendékek először is azon alakokkal ismerkedjenek meg, melyek az egyidejűleg elsajátított asztalos munkáknál már fölhasználhatók, s hogy tehát a növendékek e két iparágat, a mennyiben egymást kiegészítik, egyenlő mértékben sajátítsák el. c) Miifaragás. Hetenkint 4 órán. A mintázással karöltve eleintén lapos, később áttérés a domború ékítmények faragására. d) Szabad-gyakorlatok. Hetenkint 16 órán. 4. F a i p a r t a n. (T e c b n o 1 o g i a.) C z é 1: Általában a fákra vonatkozó, s mindazon természettudományi elméleti s gyakorlati ismeretek megszerzése, melyek a faipar tudatos és okszerű üzésére s fejlesztésére egy művelt és ugy tudományosan, mint gyakorlatilag képzett iparostól megkivánhatók. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Előkészitő rész. A fák fontossága általában s különösen az iparban. A 272

281 KITÉRJ. POLG.ISK. TA N1 TÓ KÉ PEZ DE TANTERVE fák felosztása gyakorlati szempontok szerint. A fák termete és külseje. A fák külső tagjai és ezek hivatása. A fa és tagjainak fejlődése és növekedése. A fák belső alkata és szövettani szerkezete (kéreg, külsőfa, belsőfa, világosfa, sötétfa, évgyűrűk és ezek keletkezése, bélsugarak, tükrök, farostok és edények vagy porusok, háncs vagy hárs szövet paraszövet). A szövetek hivatása és kiválása, a növesztő és vastagitó szövet. A fák keménysége, szívóssága, súlya, tömöt.tsége, rugalmassága, fénye és szine, a physika idevágó fejezeteinek fölhasználásával. Azon mechanicai eszközök és törvények ismertetése, melyeken a faiparban használt eszközök és alkalmazásaik alapulnak. (Emeltyű, hengerkerék, csavar, ók, tapadás, súrlódás.) A fák élete és a fákban működő általános természeti erők (vegyerő, tömecserö, a fény ereje, a hő ereje és a nehézkedés) és szöveti erők. [(Az intussuseptio,az inbibitio és diosmosis, a feszítő erő (rigor), a duzzasztó erő (turgor) és a hajcsövessóg (capillaritas.)j A fák vegyi összetétele. A carhon, hydrogén, oxygén. A cellulose és lignin. A fa nedveinek összetétele (a viz és levegő nevezetesebb physikai és vegyi tulajdonságai). A fa tökéletes égése és ennek termékei. (A szénsav, vízgőz, ammóniák és hamu, hamuzsir). A fák tökéletlen égése és ennek termékei (szén, korom, szénéleg, faeczet, faszesz és fakátrány). A fák korhadása és rothadása. Mindazon ásványok s más szervetlen és szerves vegyek, meiyek a faiparban különböző czélokra alkalmazást nyernek. Ilyenek a csiszoló-, páczoló-, csávázó-, festő-, politúrozó- s ragasztó szerek s az ezek készítésére szükséges anyagok. Sósav, kénsav, légenysav, eczetsav, csersav, szalamiaszesz, oltott mész, konyhasó, síksó, timsó, salétrom, borax, chlorcalium, chlorcalcium, chlormagnesium. Bézgálicz, vasgálicz, zinkgálicz. Eczetsavas vas. Eczetsavas réz. Eczetsavas ólom. Légenysavas vas, cromsavas és ketted cromsavas káli, borkő. Fuchsféle vizüveg, gypsz, kréta. Petroleum, kátrány-aszfalt. Kasseli föld, ónfehér, cremsi fehér, cinober, chromsárga, berlini kék és zöld, ultramarin, kobalt kék, aranyocker, tuss, lámpa- és elefántcsontkorom, cochenille, carmin. anilin, háematoksylin, tantolin, curcuma, indigó, vérlugsó, parafin, stearin, viasz, mézgák, gyanták, borszesz, terpentin, lenolaj, enyv, vizahólyag, üvegpapir, halbőr, zsurló, liorzsakő, kovaföld (trippel), téglapor, Közoktatásügyi törv. és rend. 18

282 viii. a bpesti m. k. áll. három évfolyamra keményitőpor, fehér szarvas szarvpor, faszén, ónhamu. A hazai és nevezetesebb külföldi fanemek és fajok természetrajzi leirása és rendszere, különös tekintettel a fák azon tulajdonságaira, melyeknél fogva azok a faipar egyik vagy másik ágában alkalmazást találnak. II. Osztály. 1. Rajzolás és mintázás. Heti 16 órán. a) Ékitményes rajzolás. Hetenkint 4 órán. Stylszerü műipari tárgyak folytatólagos rajzolása, valamint oly sík és domború ékitményes minták másolása, melyekben tulnyomólag a növény- és állatvilágból vett motívumok szerepelnek. Végül gypszmintákról az emberfej és alak rajzolása körvonalakban. b) Miiipari rajzolás.* Heti 4 órán. Jelesebb iparművészeti tárgyak másolása, különös tekintettel a faiparra. A tanműhelyben készitendő egyszerűbb bútordarabok tervrajzainak kivitele. Kicsinyitett. és természetes nagyságú méretekben. Ipartárgyak természet után való felvétele, a vetületi rajz alkalmazása. c) Mintázás. Heti 4 órán. Összetettebb műékitmények, stylizált állatfejek és alakok. A tanultak nyomán önálló stylszerü tervezések. 2. Mérést» n. Heti 4 óráu. Vetülettan folytatása. Heti 2 órán. Távlattani (perspectiva) szerkesztések. Heti 2 órán. 3. Műhelyi gyakorlatok. Heti 10 órán. a) Asztalos ipar. Heti 4 órán. (Tanitás.) Az első évben kezdett puhafa bútorzatok készítésének eltanulása után a finomabb (úgynevezett furnir) vagy keményfával egybekötött puhafa munkák készitése. Kezdetben egyszerűbb bútordarabok, később azonban diszitményes iparművészeti tárgyak előállítása tűzetik ki feladatul. b) Esztergályozás. Heti 2 órán. Domború és homorú, valamint profil esztergályozásból 274

283 kitérj. polg.isk.tanitóképezee tanterve. oly feladatokat kapnak a növendékek, melyeket az egyidejűleg űzött asztalos ipartárgyaknál alkalmazandnak. c) Müfaragás. Heti 4 órán. Az asztalos és esztergályos iparművek stylszerü előállításának kiegészítője a müfaragás lévén, e tárgyból részben lapos, részben plasztikus ékítmények dolgoztatnak fel oly fokban, mint azt a fentjelzett két iparág kiegészítése megkívánja. Kívánatos azonban, hogy különösen a müfaragás, de az asztalos és esztergályos iparág is, önállóan kezeltessék. d) Szabad-gyakorlatok. Heti 16 órán. 4. Technologia. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. Alkalmazott rész. A fák kiválogatása a levágás előtt, vagyis azon jellegek megismertetése, melyeknek alapján megítélhető, bogy az élőfa valamely ipari földolgozásra alkalmas-e vagy nem. A fák kezelése a levágás előtt, vagyis a fák kérgének lehámozása, s ez által az élőfa megölése, lassn szárítása, keménységének és tömöttségének növelése. A fák levágásának ideje és módja. A fáknak a levágás után való kiválogatása és kezelése. A fa mindenféle nedveinek eltávolitása, lassu szárítása, kifőzés, szárítás és viz alá helyezés által. A faszáritó (kilúgozó) készülék ismertetése. Mindazon eljárások megismertetése, melyek által a fa az erjedéstől, taplósodástól, faféregtől, kiaszástól megóvható : a) A levágott és durván feldolgozott fának egész tömegében való imprágnálása és festése által, közönségesen és Borton Jenks módszere szerint, b) A lábonálló élőfák egész tömegének való festése által Dr. Boncberie módszere szerint. A fa kiszárítása és ennek fontossága a festésnél, lakkirozásnál, politurozásnál; a szárítókamra ismertetése. A fa előkészítése és csiszolása a páczolás előtt. A fa páczolása és festése a csiszolás után. A fa-páczolásboz szükséges folyadékok készítése. Yörös-, ibolyaszínű-, kék, sárga, zöld, fekete, szürke és barna páczolás *

284 viii. a bpesti m. k. áll. három évfolyamra Némely fák: diófa, tölgyfa, mahagónifa, palisanderfa, ébenfa, aszpalathfa, amarathfa, királyfa, rózsafa (rose wood) utánzása. Azon eljárások ismertetése, melyek által a páczoltfa szépíthető és ezeu állapotban megtartható. A politurozás különböző nemei. A legjobb politurák és fónymázak előállítása és alkalmazása. Kövér fénymázak. Viasz-politurák. A politurák és fénymázak festése. Politurozás által utánzott fajok. A politúrozott bútoroknak ezen állapotban való megtartása és tisztítása. A faiparban használt ragaszok és ezek készítése. 5. Váltóismeret és könyvvitel. Hetenkint 2 órán. a) Ipari könyvvitel. b) Üzleti ügyiratok, levelek, költségvetéskészités. c) Önálló üzletvezetés. II. Osztály. 1. Műipar rajz. Heti 12 órán. Az első és második évben szerzett ismeretek alapján műipari tárgyak tervezete, azoknak ékítményekkel való diszitése, különös tekintettel a nálunk hasznosabb faiparra. A tervezetek kisebbített, a kiviteli rajzok természetes nagyságú méretekben készíttetnek, utóbbiak a gyakorlati kivitelnél mintákul szolgálnak. 2. Gyakorlati műipar. Hetenkint 32 órán. Az év első felében egyes műtárgyak elkészítése a tanár vázlatai nyomán. Az óv második felében önálló tervezetek nyomán szakvezetői felügyelet mellett a szokottabb iparágak gyakorlati művelése ; egyidejűleg azoknak gyakorlati tanitása a gyakorló polgári iskola felsőbb osztályaiban. 276

285 kitérj. polg.isk.tanítóképezde tantér ve. A tantárgyak általános óraterve. A. A't/el». és lön. tudományi szakcsoport. 1. Nevelés- és tanitástan. Tanítási gyakor- M Osztályok a u! 1. II. III. el - fi w Magyar nyelvtan, irálytan, irodalomtörtétet Német nyelvtan és irodalom 2 2 G C. Statistika és jogi tantárgyak 3 3 B. Mennyiség- és természettudományi szakcsoport Nevelés- és tanitástan Mennyiségtan : a) betüszámtan és mértan b) politikai száratan c) ábrázoló geometria Könnyvvitel Természettudomány : a) természetrajz b) természettan f> d) mezei gazdaságtan 2 4 C. '/.enészeti szakcsoport Nevelés- és tanitástan Öszhangzattan. Zeneköltészet. Zenetör- j A zenetanítás módszere f Zongora. Orgona. Hegedű. Enek D. ipari szakcsoport. 1. Az ipartanitás módszere s tanítási gya Rajzolás és mintázás ó. Váltóismeret. Könyvvitel. Üzleti ügyiratok Mübelyi feladatok kidolgozása a szabad időben.vem kötelezett tantárgyak Franczia nyelv Trefort Ágoston.

286 a házi ipari munka tanítón öképezde IX. A liázi ipari munkatanitónőképezde tanterve. Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1877-ik évi szeptember 7-én szám alatt kelt rendeletéből. Tudnivaló. Az intézet czélja oly tanítónőket, nevelni, "kik egyfelől az elemi, felső nép- és polgári leányiskolák nőnövendékeit a női, különösen a házi ipar körébe tartozó munkákra oktathassák, másfelől a felnőtt egyéneket, vagy mint állandó lakosok valamely községben, vagy mint vándortanitónök, a házipari munkára megtaníthassák. Ilyen intézetek állíttatnak fel a fennálló állami elemi tanitónőképezdékkel kapcsolatban. E helyeken az oktatás elméleti részét legnagyobb részben a tanitónőképezdék számára kiadott tanterv szerint lehet és kell tanítani, beleszővén abba a házi iparhoz különösen is szükséges tudnivalókat. Az alább következő tantervben a tudnivalók azon minimuma van összeállítva, melyeket a házi ipari munkatanitónőnek múlhatatlanul tudnia kell, ha házi ipari munkatanitónői oklevelet akar nyerni. Azok, kik a rn. kir. állami elemi tanitónőképezde körén kivül levő intézetekben, avagy magán uton készülnek elő a házi ipari munkatanitónőségre, a házi ipari munkatanitónői oklevél megszerzése végett kötelesek a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister által kinevezett bizottsá» előtt az állami tanitónőképezdében tartandó vizsgálaton megjelenni és legalább az ezen tantervbe foglaltakat tudni. I. Az intézet tarterve. A) Elméleti tanulnivalók. I. A tantárgyak osztályok szerinti félosztása. I. Neveléstan. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. Neveléstan átalános alapvonalai. 278

287 tantér ve. 2. Tanítási módszertan. II. Osztály. Hetenkint 2 órán. A tanitástan átalános szabályai és a tanitási módszertan ; alkalmazva ez utóbbit a liázi ipari munkák fokozatos tanításának egymásutánjára, tekintettel azonban az iparos oktatás elméletéhez tartozó tantárgyak módszeres tanítására. E mellett a képezde növendékei a házi ipar különféle ágaiban gyakorlati tanitást tartanak a gyakorlóiskola növendékeivel. 3. Magyar nyelvtan. I. Osztály. Hetenkint 3 órán. Mondattan, melynek alapján a nyelvtanból annyit kell kifejteni és megtanítani, a mennyi a szóképzés és a helyesírás alapos megértésére és gyakorlására szükséges. Ehhez kapcsolandók az irálytan főbb vonala!, a fogalmazásra vezérlő irálytan ; a fogalmazás gyakorlása és ezek tanításának módszere. Olvasmányok mindkét osztályban : leírások az ismertebb házi iparágak köréből; a házi iparban feldolgozandó növényekről: füz, sás, fa, festőnövények, az állati ször, bőr, szaru, csontok, az ásványi festő földekről, agyagról, fémekről ; a liazai történelemből vett nevezetesebb események, a polgári társas élet, a hazai földrajz, alkotmány és polgári jogok, valamint a természettan köréből. II. Osztály. Hetenkint 3 órán. Az irálytan bevégezve, alkalmazva és gyakorolva az ipari levelezésre ; nevezetesen : kereskedői levelek, bizonyítvány, számla, nyugtatvány, elismervény, utalvány, kötelezvény, munkavállalási szerződés stb. 4. Számtan, mértan könyvvitel. I. Osztály, a) S z á m t a n. Hetenkint 3 órán. A négy alapmüvelet egész, közönséges és tizedes törtszámokkal, százalék és kamatszámítás, arány- és négyzetszámolások mértékek, pénzek ismertetése. 279

288 a házi ipari munka ta nitónöképezde b) AI é r t a n. Hetenkint 1 órán. Az elemi mértanból az egyenes vonalú idomok területtana. II. Osztály. a) S z á m t a n. Hetenkiat 3 órán. Költségvetés, a külföldi pénznemek átszámítása, összetett hármasszabály, vegyités- és társasági szabály, lánczszámitás ; hatványozás, gyökvonás arabszámjegyekkel; kamatos kamatok számitása, a kamatositási szorzók és kamatlevonási szorzók táblái segélyével; takarékpénztárak és biztosító intézetek rövid ismertetése. b) 51 é r t a n. Hetenkint 1 órán. A mértani testek ismertetése és ezek tartalmának kiszámítása. III. Osztály. a) S z á m t a n. Hetenkint 1 órán. A mult éviek gyakori ása mellett költségvetéskészités, az iparra alkalmazott négyzet- és köbszámitás. b) Könyvvitel. Hetenkint 2 órán. Az egyszerű és kettős könyvvitet főbb elvei és gyakorlata, alkalmazva az iparra ; nevezetesen : napló, pénztárkönyv, fökönyv, leltár ; mellékesen : jegyzőkönyv, másolókönyv stb. Ide tartozik a postai és vasúti küldeményekről szóló magyarázat, utánvétel stb. 5. Földrajz. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. a) A földgömb áttekintése, a népek átalános ismertetésével. b) A magyar birodalom természeti és polgári földrajza, különösen az osztrák-magyar monarchia és Európa általános áttekintésével. Ismertetendők különösen az oly vidékek melyekben foutosabb iparágakkal nagyban foglalkoznak. A száraz! és vizi kereskedelmi utak. II. Osztály. Hetenkint 2 ólán. Amerika, Ázsia. Afrika és Polynesia átalános áttekintése, az ipar és kereskedelem ismertetésének folytatásával. 280

289 tanterve. 6. Történelem. III. Osztály. Hetenkint 3 órán. A magyarok történelmének áttekintése, az ezzel kapcsolatos világtörténelmi eseményekre való tekintettel. A hazai ipír fejlődésének történelme. 7. Természetrajz. I. Osztály. Hetenkint 2 órán. Télen kiválólag ismertetni kell az ipari ozélokra fordítani szokott ásványokat, különösen a sziklafajok közül : az épületek, tüzelőszer, festék, agyag- és üvegedények készítéséhez szükségeseket, az orvosi és ipari czélokra forditani szokott sóféle ásványokat, a szokottabb fémeket stb. találhatási helyök és feldolgozási módjuk rövid ismertetésével - Nyáron főbb figyelmet kell forditani az ipari, ugy mint : a szalma, juta, az olaj-fonó, festő, fűszer, kávépótló, dohány, takácsmácsonya, szappanfü, czukor stb. növények termesztése és feldolgozása módjára. II. Osztály Hetenkint 2 órán. Az állattanból ismertetni kell azon állatokat, melyeknek csontjait, szarunemü részeit, zsiradékát, busát, bőrét, szőrét, gyapját, orvosiszer váladékait használja fel az ipar, főbb vonalaiban érintvén mindenkor azok feldolgozása módját. 8 Te r mészé t-ósvegytan III. Osztály Hetenkint 4 órán. A testek átalános tulajdonságai: egyszerű gépek; a hőtan alapvonalai; a gőz-, vizerő, összetett gépek ; delej és villany az ipar szolgálatában ; a láttán elemei. A vegytani néhány legfőbb elem és azok fontosabb vegyei. A vérlugsó, eczet, szappan, keményítő, czukor stb. 9. Raj z. I. Osztály. Hetenkint 6 órán. A legfontosabb tudnivalók a mértani rajz alapvonalaiból, egyúttal a szabadkézi rajzból annyi, mennyinek segélyével a rajzolásbeli kézi ügyességet ki lehet fejteni és megszerezni. 281

290 a házi ipari munkatanitónőképezee II. Osztály. Hetenkint 6 órán. A nöi kézimunkák készítéséhez szükséges ékitményi rajz, még pedig a színezés segítségével. Az ide tartozó példákat első sorban a tiszta izlésü görög alakokból kell venni s ezekről kell átmenni a középkori ékitményi alakok rajzoltatására, az ehhez szükséges példákat pedig venni kell a keleti ind, persa, mór és japáni stylusokból ; a színezésnél pedig alkalmat kell szolgáltatni arra, hogy a színek egyhehangzását és ellentétességét jól megtanulják. III. Osztály. Hetenkint 6 ólán. A fenebhiek gyakorlása mellett s ezekkel kapcsolatosan kísérleteket kell tétetni, hogyaz eddig előforduló alakok segélyével, különösen pedig a természethői, a növények közül, és a szövészeti művészet köréhői vett példákból a növendékek magok uj alakokat alkotni tanuljanak. Látni való, hogy az egész tanitás az önfeltalálásra van irányozva, annálfogva, ha nincs is egészen kizárva a másoltatás, de az a legszűkebb korlátok közé van szorítva. B) Gyakorlati taniilnivalók, kézimunkák, I. Osztály. Hetenkint 8 10 órán. Mindennemű kötés, horgolás, hálókészités, csomózás, keretmunka, csipkekészités, ruhajegyzés, szslmafouás. II. Osztály. Hetenkint 8 10 órán. Mindenemü hurkolás, fehérhimzés, keshedések beszövése, foltozás tüllszövet és hálók kivarrása, fehérnemüek szabása, varrása, kézzel és géppel, kosárkötés, lombfüvészelés. A házi ipar üzéséhez szükséges gépek és eszközök ismertetése. III. Osztály. Hetenkint órán. Felsőruhák szabása, varrása, diszitések himzőgépen, zsinórozás stb., keztyüszabás és varrás gépen, kötés géppel, szines himezés, vivágkészités. 282

291 TANTERVE. A tanítás óraterve. T a n t á r g y a k Osztályok * es o ts - q oi 'rt I. II. III. K 1. Altalános neveléstan Tanítási módszertan Magyar nyelv és irály Számtan és mértan, könyvvitel Földrajz Történelem Természetrajz Természet- és vegytan Rajz Kézimunkák Heti órák összes száma Az intézet gyakorlóiskolájában a növendékeket a kézimunkákra a házi-iparképezdei növendékek tanítják. II. Azintézetigazgatósága. Az intézet rendtartási, fegyelmi és igazgatási szabályai ugyanazok, melyek a tanitóképezdék számára kiadattak. Budapest, sept 7. napján Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister. 283

292

293 С) VIZSGÁLATI SZABÁLYRENDELETEK.

294

295 c) szabályrendeletek. I. Szabályrendelet a budapesti állami polg. isk. tanitó- és tanitóhöképezdékben tartandó felső nép- és polgári iskolai tanitók és tanitónök képesítési vizsgálatáról. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1877-ik évi január 26-án szám alatt kelt rendeletéből.) 1.. Az 1868-iki XXXVIII. t.-cz és aiban elrendelt felső nép- és polgári népiskolai tanitóképességi vizsgálatok évenkint csak egyszer, és pedig a tanév végén tartatnak. 2.. A felső nép- és polgári iskolai tanitóképességi vizsgálatra bejelenthetik magukat: a) mindazok, kiknek elemi népiskolai tanitói oklevelük van s a polgári iskolai tanitóképezdei tanfolyamot elvé-' gezték ; b) mindazon tanképesitett elemi néptanitók, kik képesitésök után legalább két évig vagy tanítottak, vagy tanulmányaikat. felsőbb iskolákban folytatták; c) kik az érettségi vizsgálatot letették, vagy egyetemeket látogattak, ba az érettségi vizsgálat letétele után számítandó legalább két évig tanítással foglalkoztak. Az ilyenek azonban a paedagogia körébe tartozó mindazon tárgyakból is megvizsgáltatnak, melyek az elemi tanitóképesitési vizsgálat tárgyait képezik. 3.. A felső nép- és polgári iskolai tanitóképességi vizsgálata jelentkező folyamodványát azon tanfelügyelőhöz nyújtja be, kinek kerületén tartózkodik ; a tanfelügyelő pedig azt saját véleményezésével a polg. isk. tanítóképezde igazgatóságához teszi át. A folyamodó köteles folyamodványához csatolni: a) keresztlevelét és eddigi tanulói pályájáról szóló bizony itváuyát ; b) eddigi gyakorlati tanitói működéséről és erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyitványát,; c) tanitói oklevelét, vagy ha ezzel nem birna, érettségi bizonyitványát; d) testi épségéről szóló hiteles orvosi bizonyítványt. 287

296 /. szabályrend. felső nép- és polg. iskolai 4. Felső nép- vagy polgári iskolai tanitóképességi vizsgálatra a fennebbi feltételek teljesítése mellett sem bocsáthatók : a) az oly egyének, kik a felső nép- vagy polgári iskolai tanitóképességi vizsgálaton kétszer vettettek vissza ; b) kik bűnvádi kereset miatt bíróilag el voltak Ítélve; c) kiket valamely tanintézetből akár mint tanulót, akár mint tanítót illető elöljárósága erkölcsi kihágás miatt utasított el; d) testileg oly nyomorékok, kik e fogyatkozásuk miatt hivataluknak megfelelni képesek nem volnának. 5. A felső nép- és polgári iskolai tanitóképességi vizsgálat végrehajtásával felruházott vizgálóbizottság a tanfelügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetében az igazgatótanács alelnöke elnöksége alatt áll : az illető tanítóképezde igazgató tanácsa tagjaiból, a tanári karból s a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett szakbiztosokból. A zenetanitói s esetleg tanári képesítő vizsgálatra biztosokul az igazgatótanács elnöke, az intézet igazgatója, a neveléstan tanára és a zenéhez értő két szabbiztos küldetnek ki. 6.. A felső nép- és polgári iskolai tanitóképességi vizsgálat napját az intézet igazgatója a nyilvános lapokban legalább hathéttel a vizsgálat előtt kihirdeti. A folyamodó kérvényét a kihirdetés után legalább 3 hét alatt illetékes tanfelügyelőjének beadja, ki ezt 10 nap alatt az illető képezdei igazgatósághoz a 3.. érteiméhen beküldi. Később érkező folyamodványok nem fognak figyelembe vétetni. 7.. A vizsgáló bizottság a vizsgálatot megelőző napokban összeül s a beérkezett folyamodványokat megvizsgálja ; a vizsgálatra bocsátható vagy visszautasítandó egyéneket kijelöli; az elutasítottak ügyét végelhatározás végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjeszti. 8.. A vizsgálat tárgyait és az azokból megkívántató képzettséget illetőleg a polgári iskolai tanítóképezde tanterve az irányadó ; megjegyeztetvén, hogy a paedagogiai tárgyak kivétel nélkül minden jelöltre nézve kötelezők. 9.. A tantárgyak következő három csoportra osztatnak : 288

297 tanítók és tanítónők vizsgálatáról. Magyar nyelvtan, irálytan és irodalomtörténet.! Német nyelvtan és irodalom. Földrajz, történelem, statistika és jogi tantárgyak. II. ímennyiségtani tárgyak: számtan, mér- Mennyiségtani és 7 tan, ködyvviteltan. természettudomá- JTermészettudományi tárgyak : terményi szakcsoport ' szetrajz, természettan, vegytan. Jegyzet. A polgári iskolai tanitó- és tanitónőképezdék mindkét csoportbeli növendékei a mezei gazdaságtan- és a házi iparból is megvizsgáltatnak. Művészeti tárgyak : zene, ének. III. Művészeti szakcsoport. Ez utóbbiból vizsgálatot a nök is csak a budai polgári iskolai tamtóképezdóben tehetnek. Azon tanitójelöltek, kik a népoktatásról szóló törvény ában kifejezett ama kedvezménynyel akarnának élni, hogy csupán egy szaktudományból is tehessenek vizsgálatot, köteleztetnek a következő 5 tantárgy valamelyikének egész köréből vizsgálatot tenni: 1) Nyelvtudományok köre. (Magyar nyelvtan. Irodalomtörténet. Irálytan. Német Nyelvtan és irodalom.) 2) Történeti tudományok köre. (Történelem. Földrajz. Statisztikai 3) Mennyiségtudományok és jogi tárgyak.) köre. (Számtan. Mértan. Könyvviteltan.) 4) Természettudományok köre. (Természetrajz. Természettan. Vegytan.) 5) Művészetiek köre. (Zene. ének.) A ki már korábban a felsorolt tudománykörök valamely ágából vizsgálatot tett, ezentúl csak egyszer jelentkezhetik vizsgálatra, mely alkalommal az illető tudománykör mindazon ágaiból köteles vizsgálatot tenni, melyek okleveléből netalán még hiányzanak A ki csak egyes tudománykörből tesz vizsgálatot, vagy a ki már ezelőtt az elősorolt tudományköröknek csak egyes ágaiból tett vizsgálatot, ujabban csupán azokból a tárgyakból vizsgáltatnék meg, melyek által épen csak egy tudománykör egészíttetnék ki: az nem tarthat igényt a Közoktatásügyi törv. és rend, 7 6

298 /. szabályrend. felső nép- és polg. iskolai rendes oklevélre, hanem csak az illető tárgyakhói való tanképességét igazoló bizonyítványra A vizsgálat magyar nyelven tartatik. Egyik szakcsoportból vagy tudománykörből sem képesíthető senki, ki magyarul helyesén irni és beszélni nem tud A vizsgálat elméleti és gyakorlati részhői áll. Az elméleti vizsgálat irás- és szóbeli. A gyakorlati vizsgálat gyakorlati tanitásból s a művészeti körnél ezen kivül énekléshői s a hangszerek kezeléséhői áll A vizsgálat az írásbeli munkák készítésén kezdődik s zárt. ajtónál foly. A kidolgozandó feladatok megállapítása végett a tanári kar a vizsgálat határnapja előtt egy hónappal a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz az egyes tanszakokhói az igazgató utján tételeket küld föl, még pedig a nevelésés tanitástan köréhői hármat, melyek közül egyet a ministerium jelöl ki s ennek kidolgozására minden jelölt kivétel nélkül köteles. A nyelv-, történet-, mennyiség-, természettudományi és művészeti körhői szintén 3 3-at, melyek közül egy-egy jelöltetik ki. Mindazok a tanitójelöltek, kik csupán egy Tudomány körből kivannak vizsgálatot tenni, a megfelelő tételt fogják kidolgozni; azok pedig, kik egy egész szakcsoportból tesznek vizsgálatot, az illető szakcsoportnak megfelelőleg vagy a nyelvtani vagy a mennyiségtani tételt dolgozzák ki. A kidolgozásra kiválasztott és megerősített tételeket a ministerium pecsét alatt zárt levélben a vizsgálat határnapja előtt leküldi a vizsgáló bizottság elnökéhez, ki e levelet a vizsgálat napja reggelén a vizsgálandók előtt hontja fel s a tételeket kihirdeti; midőn a vizsgáló bizottság a munkálatok kidolgozása feletti felügyelésre rendelt két tanár kivételével a termet elhagyja. A vizsgálandók munkáik kidolgozását azonnal megkezdik s azt külön-külön egyfolytában 3 4 óra alatt bevégezni tartoznak. Iá.. A jelölt az Írásbeli vizsgálat helyiségébe csupán írószereket vihet magával. Munkaközben társaival érintkezni senkinek sem szabad. Ki e szabályt áthágja, az a szóbeli vizsgálatra nem bocsátható. 290

299 TANÍTÓK ÉS TANÍTÓNŐK VIZSGALATÁRÓL. A ki dolgozatával elkészült, az a tisztázatot az eredeti fogalmazványnyal együtt a felügyelő tanárok egyikének "benyújtja s a teremből eltávozik Az Írásbeli dolgozatokat az illető szaktanárok és szakbiztosok a szóbeli vizsgálat megkezdése előtt megvizsgálják és megbírálják ; a dolgozatokban netán előforduló hibákat megjelölik, mindegyik jelölt ebbeli osztályzatát megállapítják s eljárásukról szóló jelentésűket a végeredményt megállapító vizsgáló bizottság ös-zes ülésén előterjesztik. A kinek Írásbeli munkálatából kitűnik az illető tudományokban való járatlansága és késztiletlensége, az szóbeli vizsgálatra nem bocsátható A szóbeli vizsgálat nyilvánosan, és a 8.. értelmében következőleg történik : Mindegyik tanár a maga szakmájából a legfontosabb tételeket (kérdéseket) kiirja s azokat az elnöknek átadja. A jelöltet felelésre mindig az elnök szólítja fel s a felvett tantárgy tételeiből hozzá a kérdéseket is ő, vagy a bizottság bármely tagja intézheti. A feltett kérdést az illető szaktanár fejtegetteti. Egy tantárgyból egy-egy jelöltnek legfelebb három önálló tételt lehet fejtegetés végett feladni. A felelet eredményét a jelölt neve után a felvett tantárgy rovatába mindegyik vizsgáló-tag saját ítélete szerint: kitűnő, jeles, jó, elégséges és elégtelen osztályzati fokok szerint jegyzi be A gyakorlati vizsgálat menete : A vizsgálandó tanítójelölt az e czélra kirendelt tanítványokat, a vizsgáló bizottság tagjai előtt, a tanításra kitűzött tantárgyból legalább egy fél óráig oktatja. A próbatanitás tárgyát mindenik tanítójelöltnek külön a vizsgáló bizottság határozza meg s a tanítójelöltnek a tanítás előtt fél nappal elébb adja tudtára. A jelölt a kapott tételt tartozik Írásban is kidolgozni A tanítójelölt gyakorlati vizsgála'ánál különös figyelemmel kell lenni a következőkre : hogy mennyire és mi módon képes oktatás közben a tanitás alá vett tárgyat szemléltetni, elemileg fejtegettetni? Bírálat alá kell venni tanítási képességét s mindenek fölött azt, bogy miképen tudja a tanítványok figyelmét ébren tartani egyszersmind a tanitás iránti érdekeltséget felkölteni, e közben és *

300 /. szabályrend. felső nép- és polg. iskolai ezek által a fegyelmet gyakorolni s a tanítás tárgyi czéljait is elérni Az összes vizsgálatok végeztével a vizsgáló bizottság összeül s a tagok a jelöltekről vezete't jegyzékeiket egybevetik, mindegyik jelölt osztályzatát, még pedig kétes esetekben szavazatilag, megállapítják s határozatukat minden egyes jelölt neve utáu az anyakönyvben összeállítják. A tanitónőjelöltek a tantárgyakra nézve mind elméletileg, mind gyakorlatilag, a férfitanitókhoz hasonlóan, azonban a leányok számára kiadott polgári iskolai tanitónőképezde tantervének értelmében vizsgáltatnak meg. Az anyakönyv rovatai a következők : Sorszám. Tanító- ( nő) jelölt neve. Vallása. Születési ideje. Születési helye. Hol és mily tanulmányokat végzett? Mily szakra kópesittetet.t? Mily nyelven bir tanitani? A képesités éve és napja. Általános osztályzata. írásbeli vizsgálatának osztályzatai. Szóbeli elméleti vizsgálatának osztályzatai az egyes tantárgyak külön felsorolásával. Gyakorlati vizsgálatának osztályzatai. Észrevételek. Az anyakönyvet irják alá. a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai 20.. Oly jelölt, ki egy vagy több tárgyból elégelen osztályzatot kapott fél vagy esetleg egész évre vete tik vissza A vizsgáló bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet vezet s ennek egy hitelesített példányát az anyakönyvvels a fogalmazási munkálatokkal együtt a vizsgálat bevégeztével jóváhagyás és az országos anyakönyvbe való bejegyzés végett a vallás és közoktatásügyi ministerhez azonnal felterjeszti Az oklevelet a tanfelügyelő, a képezdei igazgató s a szakbiztosok irják alá s a polgári iskolai képezde pecsétjével erősitik meg ; ezt. azonban csak akkor lehet kiadni, midőn a vizsgálatról szóló anyakönyvet a vallás- és közoktatásügyi minister helybenhagyva visszaküldi A felső nép- és polgári iskolai tanítói oklevél dij- és béiyegmentes A gymnasiumi és reáliskolai tanárok felső népes polgári iskoláknál alkalmazhatók, Oktatást azonban csak azon tantárgyakból adhatnak, melyekre nézve képesítve vannak. 292

301 tanítók és tanítónők vizsgálatából Külföldön nyert felső nép- és polgári iskolai tanítói oklevél a magyar birodalmi felső nép- és polgári iskoláknál csak akkor válik érvényessé, lia azt a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minister jóváhagyja A vizsgáló bizottság minden tagja az állampénztárból 5 frtnyi napidíjban részesül. Budapesten, január hó 26-án Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister, II. Szabályrendelet az állami tanító és tanltónöképezdékben tartandó népiskolai (elemi) tanitók és tanitónök képesítési vizsgálatáról. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi minister évi jnlius hó 13. napján 10,998. sz. a. kelt rendeletéből.) 1.. Az XXXVIII. t.-cz és aiban elrendelt népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgálatok évenkint rendesen egyszer, a tanév végén, az állami tanitóképezdékben tartatnak. 2.. A népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgálatra jelenthetik magukat: a) mindazok, kik a tanitóképezdében a három évi tanfolyam bevégzése után egy, legfelebb két évet, gyakorlati tanítással töltöttek ; b) kik magukat a tanítóságra magán uton képezték. 3.. A tanitóképességi vizsgálatra jelentkező folyamodványát saját tanfelügyelőjéhez nyújtja be, ki azt a maga véleményének hozzácsatolásával azon képezde igazgatójához teszi át, melyben a jelölt vizsgálatot akar tenni. E folyamodványhoz köteles csatolni keresztlevelét, tanulmányairól és eddig folytatott pályájáról, erkölcsi magaviseletéről és testi épségéről szóló (orvosi) bizonyítványait. 4.. Tanitóképességi vizsgálatra nem bocsáttatnak, habár egyébként minden kellékekkel bírnának is : a) az oly egyének, kik a tanitóképességi vizsgálaton kétszer vettettek vissza ; b) kik bűnvádi kereset miatt bíróilag el voltak itélve : c) kiket valamely tanintézetből az illető elöljáróság erkölcsi kihágás miatt- utasított el; 293

302 ii. szabályrendelet népiskolai (elemi) d) testileg oly nyomorék, kik e fogyatkozás miatt hivataluknak megfelelni képesek nem lennének. 5.. A népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgálat végrehajtásával felruházott vizsgáló bizottsága tanfelügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetén az igazgatótanács alelnöke elnöksége alatt áll : a tanitóképezdei igazgatótanács tagjaiból és a tanitóképezdei tanári karból. C.. A vizsgálat idejét a tanitóképezdei igazgató a vizsgálat kezdete előtt hat héttel a nyilvános lapokban kihirdeti. 7.. A vizsgálatrajeletkező, a 3. -ban meghatározott módon felszerelt folyamodványát két hét alatt illetékes tanfelügyelőjének beadja, ki azt a képezde igazgatójához a 3.. érteimében beküldi. S.. A vizsgáló bizottság elnöki megbízásból az igazgató által egybehívatván, a vizsgálatot megelőzőleg 14 nappal összeül s a beérkezett folyamodványokat megvizsgálja ; a vizsgálatra bocsátható vagy visszautasítandó egyéneket kijelöli ; az elutasítottak ügyét végelhatározás végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fölterjeszti.!).. A tanitóképességi vizsgálat tárgyai a tanítóképezde szervezetében kiszabott terjedelem szerint a XXXVIII. t.-cz. 88. és ában elrendelt köteles tantárgyak, a nélkül, bogy ezek terjedelmére nézve a férfi- és a nötanitójelöltek közt különbség tétetnék A vizsgálat elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti vizsgálat irás- és szóbeli ; ez utóbbihoz tartozik a zene- és énekből s az irás-, rajz- és testgyakorlásból való vizsgálat is. A gyakorlati vizsgálat gyakorlati tanításból áll. A vizsgálatnak bármely része és tárgya alól felmenteni senkit sem lehet A vizsgálat az Írásbeli munkák készítésén kezdődik s zárt ajtóknál foly. A kidolgozandó feladatok megállapítása végett, a tanárikar az igazgató utján a vizsgálat határnapja előtt, egy hónappal a vallás- és közoktatásügyi ministeriumkoz a paedagogiai tárgyakból három-három tételt küld föl, melyek közül a ministerium egy kidolgozandó tételt kiválasztván azt a vizsgálat határnapja előtt pecsét alatt leküldi. A vizsgálat napja reggelén a vizsgáló bizottság a kidolgozandó tételeket záró levelet a jelöltek előtt felbontja 294

303 tanítók és tanítónők vizsgálatából. és kihirdeti, midőn a vizsgáló bizottság a munkák kidolgozása fölötti fölügyelésre rendelt tanár kivételével a termet elhagyja. A jelöltek azonnal megkezdik munkájokat s azt egyfolytában félnap alatt bevégezni kötelesek Az Írásbeli vizsgálaton készit a tanítójelölt: Magyar nyelven egy paedagogiai dolgozatot. A tanítójelölt e helyre magával csupán Írószereket vihet, munkaközben társaival érintkeznie nem szabad. Ki e szabályt áthágja, szóbeli vizsgálatra nem bocsáttatik. A ki dolgozataival elkészült, az a tisztázatot az eredeti fogalmazványnyal együtt a felügyelő tanárnak benyújtja s a teremből eltávozik Az Írásbeli dolgozatokat az igazgató, a magyarnyelv tanárával együtt a szóbeli vizsgálat megkezdése előtt megvizsgálják és megbírálják, a dolgozatokban netalán előforduló hibákat megjelölik s mindenik jelölt ebbeli osztályzatát meghatározzák és azt jóváhagyás végett a bizottság elé terjesztik. A ki az Írásbeli vizsgálaton elégtelen osztályzatot kap, szóbeli vizsgálatra nem bocsátható A szóbeli vizsgálat nyilvánosan és következő módon tartatik. A tanári-kar a vizsgálandók névsorát a vizsgáló bizottság tagjai számára ugy állitja össze, hogy mindenik tanítójelölt neve ntán függőlegesen álló rovatok tetején a tantárgyak, az Írásbeli dolgozatok és a gyakorlati tanítás czjmei fel legyenek jogyezve s ezeket a vizsgáló bizottság tagjai közt kiosztja. E mellett mindenik tanár a maga szakából a legfontosabb tételeket kiirja, és ezeket a bizottsági elnöknek általadja. A jelöltet felelésre mindig az elnök szólitja fel s a felvett tantárgy tételeiből hozzá a kérdéseket is ő, vagy az igazgatótanács tagjai intézik. A feltett kérdést az illető szaktanár fejtegetteti. Egy tantárgyból egy-egy jelöltnek legfölebb három önálló tételt lehet fejtegetés végett feladni. A felelet eredményét a jelölt neve után a felvett tantárgy rovatába mindenik vizsgáló-tag saját Ítélete szerint, kitiínö, jeles, jó, elégséges vagy elégtelen osztályzati fokok szerint jegyzi be. 295

304 ii. szabályrendelet népiskolai (elemi) 15.. A gyakorlati vizsgálat menete : A próbatanitás tárgyát a vizsgáló bizottság határozza meg s a jelöltnek a tanitás előtt fél nappal előbb adia tudtára. A jelölt tartozik tanításának tervezetét Írásban kidolgozni és a tanitás megkezdése előtt a bizottság elnökének benyújtani. A vizsgálandó tanítójelölt a gyakorló iskola növendékeit a vizsgáló bizottság előtt a tanításra kitűzött tárgyból legalább egy negyed-, legfölebb fél óráig oktatja A tanítójelölt gyakorlati vizsgálatán különös figyelemmel kell lenni a következőkre : Mennyire és mi módon képes tanitás közben a tanitás alá vett tárgyat szemléltetni és elemileg fejtegettetni? Bírálat alá kell venni előadási képességét s mindenek felett azt, hogy mikép tudja a gyermekek figyelmét lekötni s e közben s ezek által a fegyelmet gyakorolni Vizsgálatra lehet bocsátani olyan nőket is, kik csupán munkamesternöi képességi bizonyitványt akarnak nyerni. Az ilyenek tartoznak egy albizottság előtt, melynek tagjai közt szakértő nőnek is kell lenni, a kötés, horgolás, hurkoiás, színes himzés, fehérnemű és felső öltöny szabásés varrásból, a foltozás különféle nemeiből, gyakorlati és ezek tanitási módszeréről szóbeli vizsgálatot adni. Ezek mellett a magyar nyelv- s fogalmazás-, számvetés- és a női kézimunkákhoz megkívántató rajzolásbelí általános képzettséget is ki kell mutatnia Az összes vizsgálat bevégezte után a vizsgálóbizottság összeül s tagjai a jelöltekről vezetett jegyzeteiket egybevetik, mindenik jelölt osztályzatát, minden tárgyból külön-külön, kétes esetekben szavazattöbbséggel megállapítják s e szerint határozzák meg, hogy az illető képesitbetö-e, vagy nem? a határozatok minden egyes jelölt neve után, az arra rendelt anyakönyvben összeállittatnak. Az anyakönyv rovatai : 1. Hit- és erkölcstan. 2. Nevelés- és oktatástan. (Ide értendő a nevelés és oktatás története is.) 3. Oktatási módszertan. 4. Magyar nyelv és irodalom. 296

305 tanítók és tanítónők vizsgálatából. 5. Német nyelv. 6. Földrajz. 7. Történet és alkotmánytan. 8. Mennyiségtan. 9. Természetrajz és mezei gazdaságtan. 10. Természet- és vegytan. 11. Ének és zene. 12. Rajz és szépirás. 13. Testgyakorlás. 14. Kézimunkák. 15. Gyakorlati tanitás. 16. írásbeli dolgozat. 17. Általános osztályzat. *) A képesség foka az általános osztályzat szerint, jelöltetik Az anyakönyvet a vizsgáló bizottság minden jelen volt tagja aláírja Az oly jelölt, ki a tanitóképességi vizsgálaton csupán egy elégtelen osztályzatot nyer, a legközelebbi vizsgálatig visszavettetik. Oly egyén, ki két elégtelen osztályzatot nyer, a vizsgálat ismétlésekor csak az illető tárgyakból vettetik vizsgálat alá ; ha azonban 3 vagy több tárgyból nyer elégtelen osztályzatot, az összes tárgyakból tartozik ismételni a vizsgálatot, kivévén, ha a művészeti tárgyakból nyert 3 vagy több elégtelen osztályzatot, mely esetben csupán a művészeti tárgyakból vétetik vizsgálat alá. Azok, kik a vizsgálat, közben annak tovább folytatásától bármi oknál fogva önként visszalépnek, abból a tárgyból, vagy tárgyakból a melyből, vagy melyekből már feleltek, szintén osztályoztatni fognak ; minélfogva ha már egy vagy több elégtelen osztályzatot kaptak volna, ugy az illetők a vissza vettettek közé lesznek sorozandók A vizsgáló bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet vezet s ennek egy hiteles példányát az anyakönyvvel és *) A kitűnő = 1, a jeles = 2, a jó = 3, az elégséges = 4 számokkal jelöltetvén, az általános osztályzatot az átlagszámítás szerint nyerendő középszám adja. Ugy az anyakönyvbe, mint a bizonyítványba s illetőleg az oklevélbe, nem a számok, hanem azok jelentése írandó be. 297

306 ii. szabályrendelet népiskolai (elemi) Írásbeli dolgozatokkal együtt, a vizsgálat végeztével azonnal, a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz fölterjeszti A népiskolai (elemi) tanitói oklevél az anyakönyvben följegyzett osztályokból állíttatik ki. Az oklevelet az illető tanfelügyelő s az intézet igazgatója irják alá és az intézet pecsétjével megerősítik. A tanitói oklevelet csak akkor lehet kiadni, midőn a tanítóképességi vizsgálatról szóló jegyző- közoktatásügyi minister helybenhagyva és anyakönyvet a visszaküldi. A ministeriumhoz fölterjesztett anyakönyvek alapján a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnál a képesített tanítókról egy országos anyakönyv vezettetik A népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgálat és oklevél dij- és bélyegmentes Külföldön nyert elemi tanitói oklevelek a magyar birodalmi népiskoláknál csak akkor válnak érvényesekké, ha azokat a vallás- és közoktatásügyi m. k. minister jóváhagyta A vizsgáló bizottság tagjai az állampénztárból az ország fővárosában 5 frt, vidéken 3 frt napidijat s esetleg, útiköltség fejében mértföldenkint 1 frt utazási dijat kapnak. A tanítóképezde tanárai napidíjra igényt nem tarthatnak. Budapest, jul. 13. Trefort Ágoston. vallás- és közoktatásügyi minister. 1. Függelék. (Kelt, márcz. 31-én ; sz. a.) A vallásfelekezetek megnyugtatása végett elrendelem, hogy az állami tanitóképezdékben tartandó tanitóképesitési vizsgálatok ezután a vallás-erkölcstanra is kiterjesztessenek, azaz a növendékek az illető vallástanitók által a vallás-erkölcstanból is mint más kötelezett tantárgyból nyilvánosan kikérdeztessenek, megvizsgáltassanak és hogy minden ily vizsgálatra az illető egyházi főhatóságok (püspök, superintendens urak) egy-egy biztost küldtessenek, kik a saját vallásukhoz tartozó növendékek vallás-erkölcsi képesítő vizsgáján jelen lehessenek s a rendes vallástanitó 298

307 TANÍTÓK ÉS TANÍTÓNŐK VIZSGÁLATÁBÓL. mellett a vizsgálandó növendékekhez kévdéseket is tehessenek, kik aztán netaláni észrevételeiket illetékes egyházi főhatóságaik utján hozzám felterjeszthetik. Erről nagyságod tudomás és a felügyelete alatt álló képezde igezgatóságával leendő tudatás végett oly megjegyzéssel értesíttetik, hogy ezután a képezde igazgatósága a vallás-erkölcsi képesítési nyilvánosan tartandó vizsgálatra kitűzött uapról értesítse az illető egyházi főhatóságokat a részökről kijelölendő biztosok kiküldése czéljából. 2. Függelék. (Kelt, jun. 13-án; 14,288. sz. a.) A budapesti terézvárosi tanitónőképezdében háziipart tanult növendékek, a mennyiben ez irányban tanulmányaikat annyira bevégezték, hogy a háziipar némely ágainak tanítására képeseknek ítéltetnek, a tanév végével képesitő vizsgára állitandók elő. A vizsgáló bizottság áll a képezdei igazgatótanács tagjaiból, azon tanárokból, a kik a háziiparral foglalkozó növendékek tanításában részt vettek s végre három meghívandó szakemberből. A vizsgálat terjedjen ki a növendékek által tanult háziiparágak gyakorlati felmutatásán kívül az ide vonatkozó rajzra, számolásra könyvvitelre, egyes módszertani elvek fejtegetésére, a munkatanitás, munkaanyag s gépekre vonatkozólag. Az ezekben képesített növendékek nem tanítónői okmány, hanem a háziipar tanitására képesitő munka-mesternöi külön szerkezetű oklevél adandó, aláirva a tanfelügyelő, igazgató, szaktanárok és szakbiztosok által. Ezen vizsga lefolyásáról jegyző- és anyakönyv vezetendő s terjesztendő fel. Trefort. 299

308 iii. szabályrendelet az ipar- és polg.-is- III. Szabályrendelet az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói képesítő vizsgálatról. 1.. Az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói képesítő vizsgálatok évenkint csak egyszer, még pedig a tanév elején tartatnak. 2.. Az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói képesítő vizsgálatra jelentkezhetnek : a) mindazok, kik a polgári-iskolai tanítóképezde ipari szakosztályát elvégezték ; b) mindazok, kik föreáliskolát, középipartanodát vagy műipariskolát jó sikerrel elvégeztek és legalább bárom éven át a polgári-iskolai tanitóképezdében tanított valamely iparágat gyakorlatilag űztek. 3.. Az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói kópesitő vizsgálatra jelentkező folyamodványát hivatalbeli elöljárósága utján, vagy ilyennek hiányában közvetlenül a budapesti I. ker. állami elemi és polgári iskolai tanítóképezde igazgatóságához nyújtja be. A folyamodó köteles folyamodványához csatolni : a) keresztlevelét és eddigi tanulmányairól szóló bizonyítványait ; b) eddigi gyakorlati ipari foglalkozását és erkölcsi magaviseletét igazoló bizonyítványait ; c) testi épségéről szóló hiteles hatósági orvosi bizonyítványt. 4.. Az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói képesitövizsgálatra a fentebbi feltételek teljesítése mellett sem bocsáthatók : a) az oly egyének, kik az ipari- és polgái-i-iskolai ipartanitói képesítő vizsgálaton, kétszer vettettek vissza ; b) kik bűnvádi kereset miatt bíróilag el voltak Ítélve. 5.. Az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói képesitő vizsgálat végrehajtásával felruházott vizsgáló bizottság a budapesti kir. tanfelügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetében az igazgató-tanács alelnöke, elnöksége alatt áll : az illető tanítóképezde igazgató-tanácsának maga által kijelölt egy tagjából, a képezde igazgatójából, az illető szaktanárból, kinek t. i. a tantárgyából foly a vizsgálat, a 300

309 kola i ipa p ta nitói képe si tö vizsgá la tr ó l. vallas- és közoktatásügyi miniszter által szakbiztosként kinevezett egy polytechnikumi tanárból és egy kitűnő gyakorló asztalosból. 6.. Az ipar- és polgári-iskolai ipartanitói képesítő vizsgálat napját az intézet igazgatója a nyilvános lapokban legalább 4 hónappal előbb kihirdeti. 7.. A vizsgáló bizottság a vizsgálatot megelőző 4 hónap elsejében összeül s a beérkezett folyamodványokat megvizsgálja és a vizsgálatra bocsátható vagy visszautasítandó egyéneket kijelöli. 8.. Ipar, és polgári-iskolai ipartanitóságra való képesítéshez a polgári-iskolai tanítóképezde ipari szakcsoportjának tantervében foglalt ismeretkör kivántatik. 9.. A vizsgálat tárgyai : a) Elméletiek: az ipar- és rajzoktatás módszertana és ennek kapcsán általános paedagogiai ismeretek; építészeti-, ornamentalis-, figurális- és müipari rajz ; ornamentalis mintázás ; faismeret és ipartan (tecbnologia) ; mértani szerkesztéstan ; vetitéstan, árnyéktan és perspectiva ; ipari könyvviteltan. b) Gyakorlatiak : mühelyi rajzolás ; asztalosság, esztergályozás és műfnragás A vizsgálat magyar nyelven tartatik. Senki sem képesíthető, ki magyarul helyesen beszélni és irni nem tud A vizsgálat rendszerint négy részből áll: a bázi dolgozatokból, a gyakorlati ipari dolgozatból, a zárthelyi és a szóbeli vizsgálatból A házi dolgozatra szánt feladatok rendszerint az elméleti, nevezetesen a rajzi tárgyak köréből veendők. E feladatokat az illető szaktanárok, kellő időben a vizsgáló bizottság elé terjesztik, mely a folj'amodványok elintézése végett tartott gyűlésében azokat jóváhagyja és a vizsgálatra bocsátandóknak kiosztja, illetőleg megküldi. Minden jelölt külön tételeket kap ; a házi dolgozatot 6 hét alatt elkészíteni és a budapesti I. ker. állami-elemi és polgári-iskolai tanítóképezde igazgatójának megküldeni Tartozik, ki azt az illető szaktanárnak megbirálás végett kiadja. E birálat eredménye alapján az elnök a jelöltet a vizsgálat folytatására bocsáthatja ; az elutasítást azonban csak a vizsgáló bizottság mondhatja ki, mely ezen esetben összehívandó. 301

310 iii. szabályrendelet az ipar- es polg.-is- IS.. A gyakorlati ipari dolgozat egy bútordarab elkészítéséből áll. E dolgozatok tételeit az illető szaktanár a vizsgáló bizottság elé terjeszti, mely 12. -ban emiitett alkalommal azokat jóváhagyja és a vizsgálatra bocsátaudóknak kiosztja. E dolgozat elkészítésére a jelölt házi dolgozatának elfogadása esetében, a vizsgálat határnapját megelőzőleg 6 héttel a tanítóképezde igazgatójánál jelentkezni tartozik, a ki neki a számára kijelölt tételt- kézbesiti. Az illető köteles a kivánt bútor tervezetét, rajzait, költségvetését, és magát a bútort a tanitóképezde ipartanműhelyében a szaktanár ellenőrzése mellett önállóan elkészíteni. A szükséges szerszámokat és anyagokat a tanitóképezde adja: a kész tárgy viszont a tanitóképezde tulajdona marad. Ennek fejében az intézeti növendékek azon kedvezményt (ösztöndíj, lakás,) melyet az iskolai év alatt élveztek, a vizsgálati idő alatt is élvezhetik A zárt helyi vizsgálat tárgyai: a szabadkézi rajz ; a mértani rajz ; az ipari rajz ; a mintázás ; az ipari könyvvitel. E tárgyakból adandó feladatokat az illető szaktanárok a beérkezett házi dolgozatokra való tekintettel megállapítják, és a vizsgáló bizottság elnöke azokat az illetőknek a vizsgálatra kitűzött nap reggeli órájában kézbesiti. A zárt helyi vizsgálatra a szabadkézi rajzból egy nap, a mintázásból egy nap, az ipari rajzból egy nap, a mértani rajzhói és könyvvitelből egy nap fordítható. Ez az egy nap legfentebb 10 órai munkaidőből állhat. A vizsgálat zárt helyen, hivatalos felügyelet alatt tartandó Az eddigi vizsgálat eredményeit az illető szaktanárok és szakbiztosok a szóbeli vizsgálat megkezdése előtt megbírálják : mindenik jelölt ebbeli osztályzatát megállapítják ; s eljárásukról szóló jelentésöket a végeredményt megállapitó vizsgáló bizottság ülésén előterjesztik. A kiknek eddigi munkálataiból kitűnik rajzban, gyakorlati iparban és elméleti tárgyakban való járatlanságuk és késziiletlenségük, azok szóbeli vizsgálatra nem bocsáthatók A szóbeli vizsgálat nyilvánosan és a 8.. értelmében történik. Tárgyai különösen a paedagogia, a mértani szakok és a technologia; szükség esetében a többi tárgyakból is adhatók kérdések. Mindenik tanár a maga szakmájából a tételeket kiirja és az elnöknek átadja A je- 302

311 kolaiipartanitói képesítő vizsgálatból. ]öltét felelésre mindig az elnök szólítja fel, s a felvett tantárgy tételeiből hozzá a kérdéseket is ő, vagy a bizottság bármely tagja intézheti. A feltett, kérdést a szaktanár fejtegetteti. Egy-egy tárgyból egy-egy jelöltnek legfeljebb három önálló tételt lehet fejtegetés végett feladni. A felelet eredményét a jelölt neve után a felvett tantárgy rovatába mindenik vizsgáló tag saját ítélete szerint: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen osztályzati fokok szerint bejegyzi A szóbeli vizsgálat sikeres kiállása esetén a jelölt tételt kap a következő napon tartandó próbatanitásra. A jelölt a kapott tételt tartozik Írásban is kidolgozni. A próbatanitás-tárgj-a az iparoktatás köréből választandó Ha a vizsgálandó folyamodványához oly dolgozatokat mellékel, melyekre nézve kétség nem támadhat, hogy azok csakugyan a sajátjai, akkor a vizsgáló bizottság belátásától függ, azokat házi-, illetőleg gyakorlati ipari dolgozatokul el-, vagy elnem fogadni. E tekintetben a bizottság a 12. -ban emiitett alkalommal hoz határozatot A polgári tanítóképezde ipari szakcsoportját végzett növendékek, kiknek képzettsége felől a vizsgáló bizottság kimeritő tudomással bir, a zárthelyi vizsgálat alól egészen vagy részben felmentbetők. Az elemi tanképesitő oklevéllel biró jelöltek a paedagogiából teendő szóbeli vizsgálat alól fel vannak mentve Az összes vizsgálatok végeztével a vizsgáló bizottság összeül, s a tagok a jelöltekről tett jegyzeteiket egybevetik, mindenik jelölt osztályzatát, még pedig kétes esetekben szavazatilag, megállapítják s határozatukat minden egyes jelölt neve után az anyakönyvben összeállítják. Az anyakönyv rovatai a következők : Sorszám. Tanítójelölt neve. Vallása. Születési ideje. Születési helye. Hol és mily tanulmányokat tett? Hol és mily iparágat folytatott gyakorlatilag? Mily nyelven képes tanítani? A képesítés éve és napja? Általános osztályzata. Házi dolgozatának osztályzata. Gyakorlati ipari dolgozatának osztályzata. Zárthelyi dolgozatának osztályzata. Szóbeli vizsgálatának osztályzata, az egyes tantárgyak külön felsorolásával. Gyakorlati vizsgálatának osztályzatai. Észrevételek. Az anyakönyvet a vizsgáló írják alá. 303 bizottság jelen volt tagjai