Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása stroke-rehabilitációban

Átírás

1 REHABILITÁCIÓ EREDMÉNYÉNEK MÉRÉSE Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása stroke-rehabilitációban Hegedűs Béla,1 Hegedűs Szilvia,2 Kun Zsuzsanna3 Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház, Visegrád,1 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Szeged,2 Budai Irgalmasrendi Kórház, II. Reuma-Rehab Osztály, Budapest3 Bevezetés: ismeretes, hogy stroke után gyakran észlelhető hangulatzavar, szorongás. Leggyakoribb pszichés következmény a depresszió. A posztstroke depresszió akadályozhatja a rehabilitációt, negatív hatást gyakorolhat a kórlefolyásra. Célunk volt, hogy saját beteganyagunkban vizsgáljuk az ízületi funkció, a napi tevékenység (FIM, Barthel-index) és a pszichés állapot változását. Módszer: 3 felső végtagi túlsúlyú hemitüneteket mutató, ischaemiás stroke-on átesett klienst véletlenszerűen választottunk ki (1 nő, férfi, átlagéletkor: 62,66 év). Az akut történést követő 1±3 nappal kezdtük meg a rehabilitációt. Mértük a rehabilitáció előtt és után az ízületi funkciót ( globális ízületi funkció [%]), a funkcionális függetlenség mértékét (functional independence measure, FIM), a Barthel-indexet, a Beck-tesztet, a Mini mentális állapotvizsgálatot (MMSE). Vizsgáltuk az egyes paraméterek változását a kezelések hatására (párosított T-próba; ) és az ízületi funkciók, a napi tevékenység és a pszichés állapot közötti összefüggést (korrelációanalízis; ). Eredmények: valamennyi vizsgált paraméternél szignifikáns változást találtunk a kezelések hatására a kezelés előtti állapothoz képest (ízületi funkció [k.e.]: 63,22%, [k.u.]: 93,41%; FIM k.e.: 89,83, k.u.: 118,4; Barthel-index k.e.: 61,36, k.u.: 88,8; Beck-teszt k.e.:,33, k.u.: 1,5; MMSE k.e.: 11,83, k.u.: 22,16; ). Az ízületi funkciók, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása között szoros korreláció (r) volt kimutatható (ízületi funkció MMSE:,634; FIM MMSE:,572; Barthel-index MMSE:,53; ízületi funkció Beck-teszt:,63; FIM Beck-teszt:,544; Barthel-index Beck-teszt:,532; ). Következtetés: eredményeinkből valószínűsíthetjük, hogy stroke-rehabilitáció esetén az ízületi funkciók és napi tevékenység kedvező változása pozitívan befolyásolhatja a kliensek pszichés állapotát, ezzel javítva életkilátásaikat. Kulcsszavak: stroke, depresszió, ízületi funkció, napi tevékenység Changes in joint function, activity of daily living and psychological state in stroke Introduction: Mood disorders and anxiety are frequently observed after a stroke. The most common psychological consequence is depression. Poststroke depression may hinder rehabilitation and may exercise a negative effect on the process of the disease. Our aim was to study changes in joint function, activity of daily living (FIM, Barthel index) and psychological state in our own patients. Methods: 3 clients who had undergone an ischaemic stroke and showed prevalent hemisymptoms were selected at random (ten women, women; average age: 62.66). Rehabilitation was started 1±3 days after the acute event. The following measurements were taken before and after rehabilitation: joint function ( global joint function [%]), the functional independence measure (FIM), the Barthel index, the Beck test and the Mini- Mental State Exam (MMSE). Both the changes in the individual parameters due to the treatments (paired t-test; p<.5) and the correlations between joint function, activity of daily living and psychological state were studied (correlation analysis; p<.5). Results: Significant changes were found due to the treatments for all the parameters under investigation compared to the before-treatment state (joint function before treatment [BT]: 63.22%, after treatment [AT]: 93.41%; FIM BT: 89.83, AT: 118.4; Barthel index BT: 61.36, AT: 88.8; Beck test BT:.33, AT: 1.5; MMSE BT: 11.83, AT: 22.16; p<.5). There were strong correlations (r) between changes in joint function, activity of daily living and psy- Hegedűs Béla: Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása stroke-rehabilitációban 139

2 chological state (joint function and MMSE:.634; FIM and MMSE:.572; Barthel index and MMSE:.53; joint function and Beck test:.63; FIM and Beck test:.544; Barthel index and Beck test:.532; p<.5). Conclusion: Based on our results, favourable changes in joint function and activity of daily living are likely to have a positive effect on clients psychological state, thus improving their life chances. Keywords: stroke, depression, joint function, activity of daily living Rehabilitáció 17; 27(4): Levelezési cím: DR. HEGEDŰS BÉLA, 25 Visegrád, Gizella telep, arthrodent@fre .hu Az Európai Stroke Társaság 9-es állásfoglalása szerint a stroke a leggyakoribb a fogyatékossághoz vezető okok között.22 Egy német tanulmány szerint az ischaemiás stroke közvetlen költsége az egyéves túlélést követően euró volt.14 Depresszió a stroke után gyakori. Hatékony kezelései léteznek, de valószínűleg kihasználatlanok. Törekedni kell ezen módszerek hatékony alkalmazására, mert valószínűleg nem csak javítják a kliensek tüneteit, de javítják a funkcionális helyreállítást, csökkentik a halálozást és az egészségügyi ellátó rendszer posztstroke igénybevételét.31 A különböző vizsgálati módszerek szerint a kliensek 25 4%-a szenved posztstroke depresszióban, fele-fele súlyos depresszióban és más depressziós zavarokban.1,2,4,8,9,12,13,15,21,24,25,26,28 A posztstroke depresszió növelheti a stroke kockázatát és a stroke mortalitását.1 Célunk volt, hogy saját beteganyagunkban vizsgáljuk az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változását. Módszer 3 felső végtagi túlsúlyú hemitüneteket mutató, ischaemiás stroke-on átesett klienst véletlenszerűen választottunk ki (1 nő, férfi, átlagéletkor: 62,66 év). Az akut történést követő 1±3 nappal kezdtük meg a rehabilitációt. Minden esetben 15 alkalommal gyógytorna (passzív mozgatás, vezetett aktív gyakorlatok, ízületei mozgások fokozása, izomerősítő gyakorlatok, járás újratanulása, 3 perc), masszázs (kefe-, kötőszöveti, 3 perc), leszálló galván (bipoláris, 1 perc) kezelést alkalmaztunk. A klienseknek antidepresszánst nem adtunk, pszichoterápiában nem részesültek. Mértük a rehabilitáció előtt és után az ízületi funkciót ( globális ízületi funkció [%]: annak érdekében, hogy az ízületek működését minél jobban tükröző, a matematikai analízis során minél jobban alkalmazható egyetlen paraméterrel fejezzük ki az ízület funkcióját, ún. globális ízületi funkciót adtunk meg. Minden egyes ízület esetében az összes mozgáspályánál kiszámítottuk, hogy az aktuálisan mért érték a mozgáspálya maximumának hány százaléka volt. Ezeket összeadtuk, majd átlagoltuk és százalékban kaptuk meg ezt az értéket), a funkcionális függetlenség mértékét (functional independence measure, FIM),11 a Barthel-indexet,17, a Beck-tesztet,3 a Mini mentális állapotvizsgálatot (MMSE).6 Vizsgáltuk az egyes paraméterek változását a kezelések hatására (párosított T-próba; ) és az ízületi funkciók, az önellátási képesség és a pszichés állapot közötti összefüggést (korrelációanalízis; ).18 Eredmények A kísérőbetegségeket vizsgálva hypertonia (22), hyperlipidaemia (), diabetes mellitus (1), ISZB (8), hyperuricaemia (6) vált ismertté. A rehabilitációs program hatására: 1. Az ízületi funkció szignifikáns javulást mutatott: (k.e.) 63,22%, (k.u.): 93,41%; (1. ábra). 2. A funkcionális függetlenség mértéke (FIM) szignifikáns javulást mutatott: k.e.: 89,83, k.u.: 118,4; (2. ábra). 3. A Barthel-index szignifikáns javulást mutatott: k.e.: 61,36, k.u.: 88,8; (3. ábra). 4. A Mini mentális állapotvizsgálat (MMSE) szignifikáns javulást mutatott: k.e.: 11,83, k.u.: 22,16; (4. ábra). 5. A Beck-teszt szignifikáns javulást mutatott: k.e.:,33, k.u.: 1,5; (5. ábra). 6. Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása között szoros korreláció (r) volt kimutatható () (1. táblázat). 14 Rehabilitáció 17; 27(4):

3 Ízületi funkció (%) ,22 93,41 FIM ,83 118,4 1. ábra. Ízületi funkció változása Barthel-index táblázat. Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot közötti kapcsolat p Korreláció (r) Ízületi funkció MMSE,8,634 FIM MMSE,21,572 Barthel MMSE,35,53 Ízületi funkció Beck,9,63 FIM Beck,29,544 Barthel Beck,34,532 Megbeszélés 61,36 3. ábra. Barthel-index változása 88,8 A stroke-ot követő depresszió oka lehet a klienst hirtelen érintő fogyatékosság, a súlyos idegrendszeri tünetek, a kedvezőtlen szociális változások nyomán fellépő lelki reakció. Az agyi károsodás olyan agyi területeket is érinthet, amely közvetlen kapcsolatban van a depresszió kialakulásában szerepet játszó folyamatokkal.23 Az agyi érkatasztrófát követően a kliensek helyzete a családban, barátok között, a munkában és a szabadidős tevékenységekben is hátrányosan változhat ábra. A funkcionális függetlenség mértékének (FIM) változása MMSE Beck-teszt ,83 22,16 4. ábra. Mini mentális állapotvizsgálat (MMSE) változása,33 5. ábra. Beck-teszt változása 1,5 A dolgozóknak az akut esemény utáni munkába való visszatérését fontos politikai és jóléti kérdésnek tartják.27,3 A posztstroke depresszió kedvezőtlenül befolyásolhatja a napi tevékenységet (activity of daily living, ADL)5 és negatív hatással lehet a rehabilitáció kimenetelére.29 Hegedűs Béla: Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása stroke-rehabilitációban 141

4 Egy 11-es cikkben különböző ADL teszteket hasonlítottak össze stroke-rehabilitációban.32 Fehér és munkatársai összefoglaló tanulmányukban a betegek funkcionális képességét felvételkor és távozáskor Barthel-indexszel és a FIM skálával mérték.7 Mansur és munkatársai rávilágítottak, hogy a rehabilitációs beavatkozások csökkenthetik a stroke utáni fogyatékosságot, ami viszont javíthatja a hangulatot.16 Eredményeinkből látható, hogy a vizsgált csoport esetén nem volt jelentős funkciókárosodás. A napi tevékenységben, sem a Barthel-indexnél, sem a FIMnél nem találtunk jelentős veszteséget már a kiindulási értékek vizsgálatánál sem. Így a rehabilitációs program hatására egy kedvezőbb állapotból szignifikáns javulás elérése könnyebben volt lehetséges. Ez a kedvező kezdeti állapot és a kezelésre jelentkező javulás is szerepet játszhatott abban, hogy az MMSE-nél és a Beck-tesztnél is további javulást észleltünk, de az is fontos volt, hogy a kiindulási állapot itt sem mutatott kifejezetten rossz értéket. Ezzel hozhatjuk összefüggésbe, hogy nem volt szükség antidepresszánsadásra, illetve pszichoterápiára a vizsgált időtartam alatt. Úgy tűnik, hogy a funkció és a napi tevékenység szignifikáns javulása vonta maga után a pszichés tényezők szintén szignifikáns javulását. A funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot hasonló irányú, szoros változása megmutatkozott a korrelációban. Vizsgálatunknak korlátai vannak. A jelen munkánkban kisszámú eset feldolgozása történt, illetve a követési idő rövid volt. Összefoglalás Eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy a jól megválasztott rehabilitációs program hatására az ízületi funkció és a napi tevékenység kedvező változásai pozitívan befolyásolhatják a kliensek pszichés állapotát, csökkentve a posztstroke depresszió előfordulását, mérsékelve annak súlyosságát. Ugyanakkor a stroke-ot követően jelentkező depreszsziót nem szabad lebecsülni vagy természetes jelenségnek tekinteni. Amennyiben jelentkezik a posztstroke depresszió, kezelése mindenképpen szükséges antidepresszánsok és pszichoterápia párhuzamos alkalmazásával, mivel javítja a kliensek életkilátásait. IRODALOM 1. Andersen G, Vestergaard K, Riis JO, et al.: Incidence of poststroke depression during the first year in a large unselected stroke population determined using a valid standardized rating scale. Acta Psychiatr Scand 1994; 9: Astrom M, Adolfsson R, Asplund K: Major depression in stroke patients: a 3-year longitudinal study. Stroke 1993; 24: Beck AT, Steer RA, Carbin MG: Psychometric properties of the Beck Depression Inventory: Twenty-five years of evaluation. Clin Psychol Rev 1988; 8(1): Burvill PW, Johnson GA, Jamrozik KD, et al.: Prevalence of depression after stroke: the Perth Community Stroke Study. Br J Psychiatry 1995; 166: De Ryck A, Brouns R, Fransen E, et al.: A Prospective Study on the Prevalence and Risk Factors of Poststroke Depression. Cerebrovasc Dis Extra 13; 3(1): Folstein MF, Folstein SE, McHugh PR: Mini-mental state. A practical method for grading the cognitive state of patients for the clinician. J Psychiatr Res 1975; 12: Fehér M, Szabó M, Bereczky N, et al.: Stroke-betegek korai rehabilitációja. Rehabilitáció 1; (1): Fuh JL, Liu HC, Wang SJ, et al.: Poststroke depression among the Chinese elderly in a rural community. Stroke 1997; 28: Ghika-Schmid F, Bogousslavsky J: Affective disorders following stroke. Eur Neurol 1997; 38: Gump BB, Matthews KA, Eberly LE, et al.: Depressive symptoms and mortality in men: results from the Multiple Risk Factor Intervention Trial. Stroke 5; 36: Hamilton B, Granger C, Sherwin F, et al.: A uniform national data system for medical rehabilitation. In: Furher M (ed.): Rehabilitation outcomes: analysis and measurements. Baltimore, Brookes, 3; Herrmann N, Black SE, Lawrence J, et al.: The Sunnybrook Stroke Study: a prospective study of depressive symptoms and functional outcomes. Stroke 1998; 29: House A, Dennis M, Warlow C, et al.: Mood disorders after stroke and their relation to lesion location: a CT scan study. Brain 199; 113: Kolominsky-Rabas P, Heuschmann PU, Marschall D, et al.: Lifetime cost of ischemic stroke in Germany: results and national projections from a population-based stroke registry: the Erlangen Stroke Project. Stroke 6; 37: Kotila M, Numminen H, Waltimo O, et al.: Depression after stroke: results of the FINNSTROKE study. Stroke 1998; 29: Kutlubaev MA, Hackett ML: Part II: predictors of depression after stroke and impact of depression on stroke outcome: an updated systematic review of observational studies. Int J Stroke 14; 9(8): Rehabilitáció 17; 27(4):

5 17. Kwakkel G, Veerbeek JM, Harmeling-van der Wel BC, et al.: Diagnostic Accuracy of the Barthel Index for Measuring Activities of Daily Living Outcome After Ischemic Hemispheric Stroke Does Early Poststroke Timing of Assessment Matter? Stroke 11; 42: Lehmann EL: Testing statistical hypotheses. Wadsworth & Brooks/Cole Advanced Books & Software, Lynch EB, Butt Z, Heinemann AW, et al. Stroke-related quality of life: insight from focus groups with patients and caregivers. J Rehabil Med 8; 4: Mahoney FI, Barthel D: Functional evaluation: the Barthel index. Maryland State Medical Journal 1965; 14: Pohjasvaara T, Leppavuori A, Siira I, et al.: Frequency and clinical determinants of poststroke depression. Stroke 1998; 29: Quinn TJ, Paolucci S, Sunnerhagen KS, et al.; European Stroke Organisation (ESO) Executive Committee; ESO Writing Committee: Evidence-based stroke rehabilitation: an expanded guidance document from the european stroke organisation (ESO) guidelines for management of ischaemic stroke and transient ischaemic attack 8. J Rehabil Med 9; 41: Rajashekaran P, Pai K, Thunga R, et al.: Post-stroke depression and lesion location: A hospital based cross-sectional study. Indian J Psychiatry 13; 55(4): Robinson RG, Price TR: Post-stroke depressive disorders: a follow-up study of 13 patients. Stroke 1982; 13: Robinson RG, Starr LB, Kubos KL, et al.: A 2-year longitudinal study of post-stroke mood disorders: findings during the initial evaluation. Stroke 1983; 14: Robinson RG, Starr LB, Price TR: A two year longitudinal study of mood disorders following stroke: prevalence and duration at six months follow-up. Br J Psychiatry 1984; 144: Taylor TN, Davis PH, Torner JC, et al.: Life-time cost of stroke in the United States. Stroke 1996; 27: Toso V, Gandolfo C, Paolucci S, et al.; DESTRO Study Group: Post-stroke depression: research methodology of a large multicentre observational study (DESTRO). Neurol Sci 4; 25: Tsuchiya K, Fujita T, Sato D, et al.: Post-stroke depression inhibits improvement in activities of daily living in patients in a convalescent rehabilitation ward. J Phys Ther Sci 16; 28: Vestling M, Tufvesson B, Iwarsson S: Indicators for return to work after stroke and the importance of work for subjective well-being and life satisfaction. J Rehabil Med 3; 35: Williams LS: Depression and Stroke: Cause or Consequence? Semin Neurol 5; 25(4): Wu CY, Chuang LL, Lin KC, et al.: Responsiveness and validity of two outcome measures of instrumental activities of daily living in stroke survivors receiving rehabilitative therapies. Clin Rehabil 11; 25(2): Hegedűs Béla: Az ízületi funkció, a napi tevékenység és a pszichés állapot változása stroke-rehabilitációban 143