EREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest"

Átírás

1 A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin 1 Cserháti Zoltán dr. 1 Mészáros Veronika dr. 2 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, 1 Magatartástudományi Intézet, 2 Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Bevezetés: A depresszió és a kiégés gyakran lép fel együtt egészségügyi szakdolgozók körében. Bár tüneteik hasonlóak, kezelésük eltérő, így mihamarabbi felismerésük rendkívül fontos. Célkitűzés: A kiégés és a depresszió demográfiai és munkahelyi rizikó-, valamint védőtényezőinek feltárása és diagnosztizálásuk elősegítése. Módszer: A depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a kiégést a Maslach Kiégés Leltárral mérték 1713 egészségügyi szakdolgozó körében keresztmetszeti adatfelvétellel. A kockázati és védőtényezőket t-próbával és varianciaanalízissel tárták fel. Eredmények: A depresszió és a legalább közepes szintű kiégés prevalenciája egyenként 35,1% és 34 74% volt. A partner/gyermek megléte, a hosszabb, valamint a járóbeteg-ellátásban való munkaviszony a kiégés védőtényezőjének bizonyult. A partner hiánya és a férfi nem egyenként a depresszió és a deperszonalizáció kockázati tényezőjeként jelent meg. Következtetések: A depresszió és a kiégés magas prevalenciája egészségügyi szakdolgozók körében jelentős közegészségügyi probléma. A két tünetegyüttes kutatásunkban feltárt kockázati és védőtényezőinek ismerete megkönnyítheti időben történő diagnosztizálásukat és hatékony kezelésüket.orv. Hetil., 2015, 156(32), Kulcsszavak: kiégés, depresszió, egészségügyi szakdolgozók, rizikótényezők, védőtényezők Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses Introduction: Depression and burnout are frequent comorbidities among nurses. Despite similar symptoms, their management differ. Therefore, their timely diagnosis is essential. Aim: To identify demographic and work-related risk and protective factors of burnout and depression, and facilitate their diagnosis. Method: A cross-sectional study among 1,713 nurses was carried out. Depression and burnout were assessed by the shortened Beck Depression Questionnaire and Maclach Burnout Inventory, respectively. Risk and protective factors were explored using t-tests and analysis of variance. Results: The prevalence of depression and moderate-to-high burnout was 35.1% and 34 74%, respectively. Having a partner/child and longer employment in the outpatient setting protected from burnout. Lack of a partner and male sex emerged as risk factors of depression and depersonalisation, respectively. Conclusions: High prevalence of depression and burnout among nurses poses a significant public health issue. Familiarity with the disease-specific risk and protective factors identified in this research may facilitate timely diagnosis and effective disease management. Keywords: burnout, depression, nurses, risk factors, protective factors Ádám, Sz., Nistor, A., Nistor, K., Cserháti, Z., Mészáros, V. [Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses]. Orv. Hetil., 2015, 156(32), (Beérkezett: május 26., elfogadva: június 25.) DOI: / évfolyam, 32. szám

2 A kiégés és a depresszió közötti kapcsolat már hosszú évtizedek óta a foglalkozás-egészségtan egyik legintenzívebben vizsgált kérdése külföldön [1, 2]. A kiégést több kutató a depresszió egyik korai (közvetett) indikátoraként tartja számon [1, 3, 4, 5]. Az erőforrás-konzervációs elmélet (conservation of resources theory) szerint mind a kiégés, mind a depresszió megterhelő helyzetekre adott érzelmi válasz [3, 4]. Megterhelő helyzetekben az egyén eleinte képes aktívan küzdeni és szembenézni az őt fenyegető hatásokkal. A hosszan tartó aktív megküzdés azonban kimerítheti érzelmi energiáját és viselkedése távolságtartóvá válik, teljesítménye csökken. Ez a kiégés állapota. A kiégés jellemzője, hogy elsősorban a munkavégzéshez kapcsolódó energiatartalékok felemésztése történik. Ha a megterhelő helyzet krónikussá válik, az alacsony energetikai állapot nemcsak a munkára, hanem az élet minden területére kiterjedhet, ami pedig már depressziós tüneteket okozhat. E modell szerint a kiégés az úgynevezett másodlagos emberi erőforrások apadásához köthető, amelyeknek az egyén versenyképességében, növekedési potenciáljában van fontos szerepe (például a munkavégzés minősége). Ezzel szemben a depresszióban szenvedőknél az emberi lét elsődleges, alapvető erőforrásai (például biztonság, élelemszerzés képessége) merülnek ki. E modell tehát a kiégést enyhébb, a depressziót súlyosabb állapotként definiálja és elkülöníti a kiégésben nem szenvedő, a kiégésben szenvedő, valamint a depressziós állapotokat. Az erőforrás-konzervációs elméleten alapuló kiégés-depresszió folyamatot több empirikus vizsgálat alátámasztotta már [1, 5]. A kiégés egyéni, interperszonális és önértékeléshez kapcsolódó dimenzióval jellemezhető. Egyéni aspektusa az emocionális kimerülés, amely a fizikai és érzelmi fáradtság állapota. Interperszonális jellemzője a deperszonalizáció, azaz a másoktól való elidegenedés, amely kö zönyös, távolságtartó attitűddel jár. A személyes teljesítményérzés hiánya az önértékelési aspektus, amely csökkent kompetenciaérzéssel, a produktivitás alacsony szintjével írható le [6] A kiégés két-, három-, négy-, illetve ötdimenziós modelljét is leírták. A magyar mintára a kétdimenziós modell jellemző, amely a három alskála öszszpontszáma mellett (az úgynevezett általános kiégés) a személyes teljesítményérzés hiányát tartja mérvadónak [7]. A depresszió melankólia vagy búskomorság olyan kedélybetegség, amelyre jellemző a tartós hangulatingadozás, a szomorúság, az érdeklődés és az öröm elvesztése, a bűntudat, az alacsony önértékelés, alvászavarok, étvágytalanság, a fáradtság és a gyenge koncentráció. A depresszió egyrészt lényegesen csökkenti az egyén képességét munkájának elvégzésére, másrészt megnehezíti azt, hogy az egyén megbirkózzon a mindennapi élet feladataival. A depresszió legsúlyosabb formájában igen gyakoriak az öngyilkossági gondolatok és maga az öngyilkossági kísérlet. A depresszió kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet [8]. A környezeti tényezők közül kiemelendő a magas munkahelyi követelmény, a munka feletti alacsony kontroll és a társas támogatás hiánya, amelyek a depresszió kialakulásának veszélyét szignifikánsan növelik [9]. A kiégés és a depresszió közötti kapcsolat feltárásához fontos megismerni a két kórállapot tüneteinek és patomechanizmusának hasonlóságait és különbségeit. A tünetek hasonlóságát tekintve megállapítható, hogy mindkét kórállapotra jellemző a mások problémáira adott érzelmi válaszok számának csökkenése, az empátiás kognícióról a nem empátiás kognícióra való átváltás [10, 11], a jelentős örömképtelenség, a szociális ingerektől való eltávolodás [12], az információk felidézésével, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos nehézségek [13]. Bár mindkét állapot alacsony alapaktivációs szinttel jár, az aktivációs szint csökkenése a kiégés esetében nem annyira markáns, mint a depresszió fennállásakor. A kiégésben szenvedő emberek vitálisabb benyomást keltenek, mint a depressziósok, ritkán veszítenek súlyúkból és mutatnak pszichomotoros lassulást [3]. Az egyes helyzetekhez kapcsolódó saját felelősségről is reálisabb elképzelésük van, emellett bűntudatuk is kisebb, mint a depresszióval küzdőké [14]. A tünetek különbözőségét tekintve fontos különbség az is, hogy a kiégésben szenvedők számára csak a munkahelyi kapcsolatokban megjelenő kölcsönösség érzése sérül, míg a depressziósok összes intim kapcsolatukban hiányolják a viszonosság érzését [1]. Mindemellett elmondható az is, hogy a kiégés kifejezetten a munkahelyi környezethez kapcsolható, míg a depresszió kontextusfüggetlen és az élet minden területére beleértve a munkahelyet is kiterjed [10]. Összegezve a hasonlóságokat a tünetek tekintetében, a két jelenség rokonsága jól látható, a tüneti különbségek pedig rámutatnak arra, hogy a kiégés a depressziónál visszafogottabb, kevésbé éles körvonalakkal jellemezhető. Megerősítő faktoranalízisek felhasználásával számos kutató jutott arra a következtetésre, hogy a két kórállapot tüneteit tekintve nem ugyanannak a jelenségnek a manifesztációja, vagyis két elkülönülő jelenség [1]. A két kórállapot rizikó- és védőtényezőinek, manifesztációjának és lefolyásának vizsgálata is komplex képet mutatott. Számos vizsgálat számolt be a biológiai nem lehetséges védő- vagy súlyosbító szerepéről. A depreszszió amelynek patogenezisében többek között a streszsz és a hormonális rendszer változásai is szerepet játszanak nagyobb arányban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Ennek egyik oka lehet, hogy a nők hajlamosabbak a ruminációra (őrlődésre) fokozott szintű hoszszan tartó stresszállapot, valamint szervezetük hormonális egyensúlya is labilisabb, főként menstruáció előtt, valamint menopauza idején [15, 16]. A kiégés nemi különbségei tekintetében a nők nagyobb valószínűséggel mutatnak emocionális kimerültséget, míg a férfiak hajlamosabbak a deperszonalizációra. Ennek hátterében a két nem eltérő stresszmegküzdési stratégiái állhatnak. A nők könnyebben fejezik ki érzelmeiket, gyakrabban reagálnak a stresszes szituációkra érzelmi bevonódással, ami hamarabb vezethet érzelmi kimerüléshez, míg a férfiak évfolyam, 32. szám

3 inkább kivonják magukat a problematikus helyzetekből és ezért körükben a deperszonalizáció a gyakoribb [17]. Klinikai vizsgálatok eredményei szerint a házastárs vagy családtag megléte a depresszió egyértelmű védőtényezőjeként jelenik meg, ezek hiánya pedig rizikótényezőnek számít [18]. Míg a kiégés prevalenciáját és szintjét a házastárs és a gyermekek megléte ugyancsak csökkenti, a társ elvesztése a depresszióval ellentétben a kiégés szintjére és prevalenciájára nincs hatással [19, 20]. Kifejezetten a kiégésre jellemző védőtényező a munkahelyen eltöltött hosszabb idő. Ennek két magyarázata közül az első az úgynevezett reality shock (a valósággal való szembesülés okozta sokk) elmélet, amely szerint a fiatal munkavállaló már akkor lelkesedését veszti, amikor munkahellyel kapcsolatos elvárásai nincsenek összhangban az állás által kínált lehetőségekkel. A másik magyarázat szerint, az idősebb munkavállalók közül azok hajlamosabbak válaszolni az önkitöltős tesztekre, akik rugalmasak, egészségesek az úgynevezett healthy worker effect, így mentális és egészségi mutatóik is kedvezőbbek fiatalabb kortársaikhoz viszonyítva [21]. A munkavállalás hosszából eredő megállapítások hozzák magukkal azt a feltételezést is, miszerint az idősebb munkavállalók kevésbé szenvednek kiégéstől [19]. Köztudott viszont, hogy a depresszió a serdülőkor mellett időskorban a leggyakoribb [16, 22], így a két jelenség ebben is megkülönböztethető egymástól. További vizsgálatok a szociodemográfiai és munkahelyi tényezők kiégéssel, valamint depresszióval való kapcsolatáról megerősítették azt a feltételezést, miszerint a két jelenségnek eltérő patogenetikai háttere van. A kiégés gyakoribb volt nők körében, azok között, akiknek hosszú munkaideje volt és fiatalabbak voltak, míg a depresszió olyan idősebb munkavállalók körében volt gyakoribb, akiket a munkatársak nem támogattak vagy segítettek [23]. A két kórállapot manifesztációjának és lefolyásának összehasonlítása számos figyelemre méltó eredményt hozott. Egy ápolók körében végzett kutatás szerint a kiégés és a depressziós tünetek párhuzamosan, de egymástól függetlenül alakultak ki [24]. Több vizsgálat viszont azt sugallta, hogy a kiégés depresszióvá, a depresszió pedig kiégéssé fejlődhet [1, 2]. Ezen vizsgálatok eredményei részben alátámasztják az erőforrás-konzervációs elmélet feltevését, miszerint a kiégés a depresszió előfutára lehet. A kiégés vagy a depresszió tehát vagy önmagában, vagy egyidejűleg, de egymástól függetlenül is felléphet. Az esetek többségében azonban a két kórállapot összefonódik egymással, így tüneteik elkülönítése és ezáltal a kezelési stratégia kialakítása egy igazi klinikai kihívás. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint a depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világviszonylatban. Magyarországon 1988 óta a klinikai szintű depreszszió gyakorisága folyamatosan nő. A Hungarostudy vizsgálatokból tudjuk, hogy a magyar populációban 1988-ban 7,5%, 1995-ben 14,1% és 2002-ben 16,5% volt a depresszióban szenvedők aránya [25]. Az önbeszámolós módszerrel mérhető klinikai szintű depressziós tünetek az egészségügyben dolgozók 24 45%-a körében van jelen [26]. A nemzetközi szakirodalom már az as években rámutatott a munkahelyi stressz következtében kialakuló pszichés megbetegedések köztük a kiégés magas prevalenciájára egészségügyi szakdolgozók körében [6]. Magyarországi adatok alapján az ápolók 33,9%-a kiégésveszélyben van, 5,5%-a kiégésben szenved, 0,9%-a pedig a kiégés mellett súlyos pszichiátriai megbetegedéssel is jellemezhető [27]. Kisebb mintával dolgozó vizsgálatok hasonló 40 50%-os kiégési arányt publikálnak ebben a szakmában [28, 29]. Az egészségügyi szakdolgozók körében a kiégésnek és a depressziónak széles körű negatív hatásai vannak, amelyek nemcsak az egyén személyes és szakmai életét és kilátásait, hanem a betegellátás minőségét és az egészségügyi rendszer hatékonyságát is ronthatják [30]. Ezért a kiégés és a depresszió megelőzése és megfelelő kezelése az egészségügyi dolgozók körében kiemelkedően fontos. A két kórállapot felismerése és elkülönítése a gyakorlati orvoslásban azonban a tünetek hasonlósága és a kórfolyamatok egymásba fonódása miatt kihívásokkal teli. Ezt jól tükrözi az a tény, hogy a DSM-V (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) magát a kiégés szót nem tartalmazza, tehát nem sorolja az önálló betegségek körébe, bár diagnosztikai kritériumok alapján beleillik a pszichés egyensúly zavarai -nak (mental adjustment disorders) kategóriájába. A kiégést azonban az ICD-10 (International Classification of Diseases) önálló betegségként könyveli el (Z73.0). Ezért jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy segítsük a kiégés és a depreszszió felismerését a két tünetegyüttes demográfiai és munkahelyi rizikó- és védőtényezőinek a feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében. A fent bemutatott tudományos eredmények alapján hipotéziseink a következők voltak: H1: A korábbi pszichés megbetegedés a kiégés és a depresszió rizikótényezője. H2: A nők körében a depresszió és a kiégés prevalenciája, valamint szintje magasabb, mint férfiaknál. H3: A partner hiánya vagy elvesztése a depresszió rizikótényezője. H4: A partner megléte a kiégés védőtényezője. H5: A hosszabb egészségügyi munkaviszony a kiégés védőtényezője. H6: Az életkor és a depresszió között egyenes arányú kapcsolat van. Módszer Minta A vizsgálat keretében 2500 kérdőívet osztottunk szét a főváros 23 kerületében. A kérdőíveket a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) területi szervezeteinek helyi vezetői juttatták el a szakdolgozókhoz. A kiküldött kérdőívekből 1732 érkezett vissza, amelyből évfolyam, 32. szám 1296

4 19 hiányosan kitöltött volt. Így a vizsgálatban 1713 fő adatait elemeztük (68,5%-os válaszarány). Az 1713 egészségügyi szakdolgozó közül 79 férfi (4,6%) és 1634 nő (95,4%) volt. Átlagéletkoruk 44,0 év (minimum: 20 év; maximum: 78 év; SD=10,0 év) volt. A kérdőívet kitöltők közül legtöbben 30-as (506 fő, 29,5%) és 40-es (546 fő, 31,9%) éveikben jártak. A minta a budapesti egészségügyi szakdolgozók körében reprezentatív az ellátási szint (alap, járó, fekvő, egyéb például gyógyszertári asszisztensek, idősek otthonában dolgozók) tekintetében. Az 1. táblázatban összegeztük a vizsgálatban résztvevők demográfiai adatait Mérőeszközök Demográfiai változók Rákérdeztünk a kitöltők nemére, életkorára, családi állapotára, és gyermekeik, illetve az egészségügyben eltöltött éveik számára, korábbi pszichiátriai kezelésére, valamint a betegellátás szintjére. Kiégés A kiégést a Maslach Kiégés Leltárral mértük (Maslach Burnout Inventory-Human Services Survey MBI- HSS), amelyet Maslach és munkatársai kifejezetten a humán szolgáltatószektorban dolgozók kiégettségének vizsgálatára fejlesztették ki [31]. A kérdőív eredeti változata 22 tételt tartalmaz, a tételek megítélése 7 fokú skálán történik. A magyar változatban 21 tétel szerepel (a kérdőív összpontszáma a 4. tétel kiemelésével értelmezhető. A kiégés értelmezéséhez a 21 tétel összpontszáma mellett a személyes teljesítményérzés hiányát mérő skála átlagos pontszáma nyújt támogatást a magyar mintán [32]. Előbbi vizsgálatunk 0,87, az utóbbi pedig 0,79 Cronbach-alfa-értékkel rendelkezett. A kérdőív másik két skálája az emocionális kimerülés és a deperszonalizáció magyar mintán nem hordoz többletinformációt, valamint magyar nyelvű standardjai sincsenek, ezért ezek mintában való eloszlását csak támpontként közöljük a kiégés gyakoriságának és eloszlásának szemléletesebb bemutatása érdekében [32]. Depresszió A depresszió tüneteinek mérésére a 21 tételes Beck Depresszió Kérdőív [33, 34] 9 tételes rövidített változatát használtuk. A kérdőívet hazai mintán Rózsa, Szádóczky és Füredi érvényesítette [35]. A kérdőívbe a legmagasabb Cronbach-alfa-értékű 9 változó került be. Az egyes tételek a pesszimizmusra, elégedettség-örömképesség hiányára, önvádlásra, szociális visszahúzódásra, döntésképtelenségre, munkaképtelenségre, alvászavarra, fáradékonyságra, illetve a testi tünetekre vonatkozó túlzott aggodalomra vonatkoznak [36]. A magasabb összpontszám súlyosabb depressziós tünetegyüttest jelez. A rövidített skála megbízhatósági koefficiense 0,83 [35], amit a vizsgálatunkban megerősítettünk: 0, táblázat A minta demográfiai jellemzői Változók N (%) Teljes minta ,0 Betegellátási szint Alapellátás 108 6,3 Járóbeteg-ellátás ,2 Fekvőbeteg-ellátás ,7 Egyéb 67 3,9 Hiányzó adat 83 4,9 Életkor , , , , ,6 Hiányzó adat 84 4,9 Partner Van ,4 Nincs ,6 Hiányzó adat 17 1 Gyerek Nincs ,0 Van , , , , ,6 Hiányzó adat 28 11,6 Egészségügyben töltött évek száma , , , ,9 41 vagy több 46 2,7 Hiányzó adat 69 4 Statisztikai elemzés Leíró statisztikai módszereket használtunk a minta leírásához (átlag, szórás, arány). A folytonos változók esetén a csoportok átlagai közötti különbségeket független mintás t-teszttel, illetve varianciaelemzéssel, a kategóriás változók esetén a csoportok arányai közötti különbségeket χ 2 -teszttel vizsgáltuk. Az adatok elemzését SPSS 20.0 szoftverrel végeztük. A szignifikancia szintjét p<0,05- ban állapítottuk meg évfolyam, 32. szám

5 2. táblázat A kiégés és a depressziós tünetek prevalenciája egészségügyi szakdolgozók körében (N=1713) Mért változó Súlyos/magas szintű Közepesen súlyos/ közepes szintű Enyhe/alacsony szintű Nincs Hiányzó adat Depressziós tünetek N (%) (2,6) Kiégés N (%) (5,0) (7,3) (21,9) (63,2) Emocionális kimerültség 349 (21,7) 361 (22,4) 902 (56,0) 120 (5,9) Deperszonalizáció 264 (16,5) 303 (18,9) 1035 (64,6) 130 (6,5) Személyes teljesítményérzés hiánya 759 (49,1) 382 (24,7) 404 (26,1) 187 (9,8) 3. táblázat A kiégés és a depressziós tünetek prevalenciája azon egészségügyi szakdolgozók körében, akiket életük során már kezeltek pszichés megbetegedéssel (N=166) Mért változó Súlyos/magas szintű Közepesen súlyos/ közepes szintű Enyhe/alacsony szintű Nincs Hiányzó adat Depressziós tünetek N (%) 22 (13,3) 19 (11,4) 37 (22,3) 88 (53) 0 (0) Kiégés N (%) Emocionális kimerültség 48 (28,9) 46 (27,7) 65 (39,2) 7 (4,2) Deperszonalizáció 99 (59,6) 36 (21,7) 22 (13,3) 9 (5,4) Személyes teljesítményérzés hiánya 84 (50,6) 45 (27,1) 28 (16,9) 9 (5,4) Eredmények A kiégés és a depressziós tünetek prevalenciája az egészségügyi szakdolgozók körében magas Mivel az MBI-HSS-nek nincsenek magyar mintán leírt határértékei, ezért a Maslach, Jackson és Leiter [31] által közölt, amerikai mintán meghatározott határértékeket használtuk az alacsony, közepes és magas szintű kiégésben szenvedők arányának a megállapításához. Bár magyar mintán a kiégés három dimenzión elért összpontszáma és a személyes teljesítmény dimenzió értéke a mérvadó, jelen elemzésünk kitért az emocionális kimerültség és a deperszonalizáció dimenziók elemzésére is. Ennek célja az, hogy elősegítsük az eredmények összehasonlíthatóságát más vizsgálatokkal. A 2. táblázatból látható, hogy az általunk vizsgált egészségügyi szakdolgozók közül 5,1% küzd súlyos depressziós tünetekkel és körülbelül egyharmaduknak (35,1%) van legalább enyhe szintű depressziós tünete. A vizsgálatban résztvevők közül 20,3%, 15,4% és 44,3% számolt be egyenként magas szintű emocionális kimerültségről, deperszonalizációról és a teljesítményérzés hiányáról. A szakdolgozók több mint felére jellemző a legalább közepes szintű emocionális kimerültség és a deperszonalizáció, továbbá közel háromnegyede tapasztalt legalább közepes mértékű teljesítményérzés-hiányt (66,8%). Mivel magyar mintán az emocionális kimerüléssel és a deperszonalizációval szemben a személyes teljesítményérzés hiányának fontos prediktív szerepe lehet [30], a kiégés rizikó- és védőtényezőinek további vizsgálatához ezt a dimenziót vettük figyelembe. A korábbi pszichés megbetegedés a kiégés és a depresszió rizikótényezője Vizsgálatunk figyelemre méltó eredménye, hogy azok között a szakdolgozók között, akiket életük során már kezeltek pszichés megbetegedésekkel (N=166), a magas szintű emocionális kimerültség, a deperszonalizáció és a súlyos depressziós tünetek prevalenciája többszörösére emelkedett (3. táblázat) azokhoz képest, akiket nem kezeltek pszichés megbetegedéssel (4. táblázat). Az emelkedés a súlyos depressziós tüneteket jelentők körében volt a legmagasabb (közel négyszeres). Első hipotézisünk tehát beigazolódott. Érdekes adat, hogy a magas szintű teljesítményérzés hiányának prevalenciáját a korábbi pszichiátriai megbetegedés jelenléte nem befolyásolta (3. és 4. táblázat). Hasonló a depressziós tünetek prevalenciája és szintje a férfi és női egészségügyi dolgozók körében Második hipotézisünk értelmében a nőknél magasabb értéket vártunk a depressziós tünetek gyakoriságában és szintjében a férfiakéhoz képest. Figyelembe véve a nők túlnyomó arányát a mintában (egy szempontos varianciaanalízis robusztus változatát alkalmazva), a prevalencia különbségeinek tesztelésére khi-négyzet próbát alkalmaztunk. A depresszió egyes szintjeit, valamint a klinikai szintű depresszióként aposztrofált közepes és súlyos depressziót is vizsgáltuk nemi bontásban. Eredményeink azt mutatták, hogy a nők és a férfiak között a depresszió pre évfolyam, 32. szám 1298

6 4. táblázat A kiégés és a depressziós tünetek prevalenciája azon egészségügyi szakdolgozók körében, akiket életük során soha nem kezeltek pszichés megbetegedéssel (N=1433) Mért változó Súlyos/magas szintű Közepesen súlyos/ közepes szintű Enyhe/alacsony szintű Nincs Hiányzó adat Depressziós tünetek N (%) 59 (4,1) 98 (6,8) 309 (21,6) 927 (64,7 40 (2,8) Kiégés N (%) Emocionális kimerültség 274 (19,1) 294 (20,5) 782 (54,6) 83 (5,8) Deperszonalizáció 221 (15,4) 246 (17,2) 878 (61,3) 88 (6,1) Személyes teljesítményérzés hiánya 633 (44,2) 316 (22,0) 345 (24,1) 139 (9,7) valenciájában nincs szignifikáns különbség sem a klinikai szuntű depressziót tekintve, sem pedig a depresszió egyes szintjein. (5. táblázat). A depressziós tünetek szintjét illetően sem találtunk nemi különbséget a nők és a férfiak között (egyenként 9,8 [SD 8,5] és 8,8 [SD 8,8], t[df] = -0,1[4], p = A prevalencia különbségeinek tesztelésére khi-négyzet próbát alkalmaztunk. A depresszió egyes szintjeit, valamint a klinikai szintű depresszióként aposztrofált közepes és súlyos depressziót is vizsgáltuk nemi bontásban.1,0), ami enyhe szintű depressziós tüneteket jelez. Második hipotézisünk a depressziós tünetek prevalenciájának és szintjének nemi különbségeiről tehát nem igazolódott be. A férfiak körében szignifikánsan magasabb a deperszonalizáció (kiégés) szintje és prevalenciája a nőkhöz képest Második hipotézisünk felvetette a kiégés prevalenciájának és szintjének nemi különbségét. Mindössze a deperszonalizáció szintjében találtunk nemi különbséget. A többi dimenzióban, valamint a kiégés összpontszámában mindkét nem hasonló szintű kiégést mutatott (6. táblázat). A kiégés prevalenciáját illetően azt találtuk, hogy a férfiak alacsony elemszámuk ellenére szignifikánsan gyakrabban számoltak be legalább közepes, illetve magas szintű deperszonalizációról, mint a nők (7. táblázat). Eredményeink alapján második hipotézisünk (a kiégés és depresszió nők körében magasabb prevalenciájáról és szintjéről a férfiakéhoz képest) nem igazolódott be. A partner és a gyerek megléte, a hosszabb, valamint a járóbeteg-ellátásban való munkaviszony a kiégés védőtényezői, míg a partner hiánya a depressziós tünetek kockázati tényezője A kiégés és a depressziós tünetek lehetséges védő- és rizikótényezőinek feltárásához a kiégés összpontszámának és a személyes teljesítmény, valamint a depressziós tünetek pontszámának átlagértékeiben megfigyelt változásokat elemeztük a demográfiai és munkahelyi tényezők függvényében (8. táblázat). Varianciaanalíziseink eredményei azt mutatták, hogy a kiégés szempontjából a legjobb helyzetben azok vannak, akiknek van partnere, szemben azokkal, akiknek nincs. A partnerkapcsolatban élők ritkábban jelentenek depressziós tüneteket, azonban a depressziós panaszok száma azoknál a legmagasabb, akik elvesztették vagy elváltak partnerüktől. Kevésbé számolnak be kiégésről és hatékonyabbnak érzik magukat azok, akiknek van gyereke, azokhoz képest, akiknek nincs. Depressziós tünetek szempontjából azonban nincs jelentősége a gyermekek számának. Így harma- 5. táblázat Nemi különbségek a depressziós tünetek prevalenciájában egészségügyi szakdolgozók körében (N=1713) Nők N=1634 Férfiak N=79 Mért változó Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) Depressziós tünetek Közepesen súlyos és súlyos együtt 198 (12,1) 9 (11,4) Nsz Enyhe szintű 349 (21,4) 18(22,8) Nsz Közepesen súlyos szintű 121 (7,4) 4(5,1) Nsz Súlyos szintű 77 (4,7) 5(6,3) Nsz Nsz: Nem szignifikáns. Különbözőségi teszt (df) 6. táblázat Nemi különbségek a kiégés szintjében egészségügyi szakdolgozók körében (N=1540) Mért változó Nők, átlag (SD) Férfiak, átlag (SD) Különbözőségi teszt (df) Kiégés 37,3 (19,0) 40,5 (22,8) t = 1,2 (75) a Személyes teljesítménycsökkenés (N=1540) Érzelmi kimerülés (N=1612) Deperszonalizáció (N=1602) *p<0,05; **p<0,01; ***p<0,001 a Nem szignifikáns. 32,8 (8,9) 31,8 (10,7) t = -0,8 (77) a 18,1 (12,1) 18,1 (12,1) t = 0,1 (76) a 4,7 (5,1) 7,1 (6,6) t = 3,0 (77)** évfolyam, 32. szám

7 7. táblázat Nemi különbségek a kiégés gyakoriságában egészségügyi szakdolgozók körében Kiégés Emocionális kimerültség Közepes és magas szintű együtt Nők, N=1634 Gyakoriság (%) Férfiak, N=79 Gyakoriság (%) Különbözőségi teszt (df) 670 (41,0) 33 (41,8) χ 2 =0,1 (1) a Alacsony szintű 852 (52,1) 39 (49,4) Közepes szintű 343 (21,0) 17 (21,5) Magas szintű 327 (20,0) 16 (20,2) χ 2 =0,2 (1) a Deperszonalizáció Közepes és magas szintű együtt 520 (31,8) 37 (46,8) χ 2 =7,5 (1) ** Alacsony szintű 991 (60,6) 37 (46,8) Közepes szintű 284 (17,4) 15 (19,0) Magas szintű 236 (14,4) 22 (27,8) χ 2 =10,3 (1) *** Személyes teljesítményérzés hiánya Közepes és magas szintű együtt 1075 (65,8) 51 (64,6) χ 2 =0,6 (1) a Alacsony szintű 379 (23,2) 22 (27,9) Közepes szintű 367 (22,5) 12 (15,2) Magas szintű 708 (43,3) 39 (49,4) χ 2 =0,6 (1) a *p<0,05; **p<0,01; ***p<0,001 a Nem szignifikáns. dik és negyedik hipotézisünk teljes mértékben beigazolódott. Ötödik hipotézisünkben feltételeztük azt is, hogy a kiégés szintje alacsonyabb azok körében, akiknek hoszszabb egészségügyi munkaviszonyuk van. Eredményeink alátámasztják ezt a feltevésünket. A több mint harminc éve az egészségügyben dolgozók kiégettsége szignifikánsan alacsonyabb a kevesebb ideje ott dolgozókhoz képest. Hatodik hipotézisünkben az életkor és a depreszsziós tünetek közötti egyenes arányú kapcsolatot tételeztük fel, azonban a magasabb életkor nem járt több depressziós tünettel. Érdekes eredmény, hogy a magasabb életkorúak (ötven év fölöttiek) alacsonyabb szintű kiégésről számolnak be. Eredményeink azt is mutatják, hogy a fekvő- és a járóbeteg-ellátásban dolgozók között van a legnagyobb különbség a kiégés szintjében. A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók magasabb kiégést és alacsonyabb személyes teljesítményérzést jeleztek, mint a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakemberek. Érdekes azonban, hogy depressziós tünetek tekintetében viszont a járó betegeket kezelők mutatnak magasabb szintet, bár depressziós tüneteik mértéke mindössze az egészségügy egyéb területein (például gyógyszertári asszisztensek, otthon ápolással foglalkozók) dolgozókhoz képest szignifikáns (8. táblázat). Megbeszélés A klinikai gyakorlatban elméletileg találkozhatunk a kiégés és a depresszió tiszta, izolált formájával, de az esetek túlnyomó többségében a két kórállapot határvonalai 8. táblázat A depressziós tünetek és kiégés manifesztációja egészségügyi szakdolgozók körében a munkahelyi és demográfiai változók függvényében Demográfiai/munkahelyi tényezők Betegellátás formája Kiégés, átlag (szórás) Személyes teljesítményérzés hiánya, átlag (szórás) Depressziós tünetek, átlag (szórás) Alap 33,4 (18,8) 34,4 (8,4) 8,1 (8,8) Járó 36,1 (19,9) 33,2 (8,9) 9,6 (9,6) Fekvő 39,3 (18,9) 32,0 (9,1) 8,8 (7,9) Egyéb 31,6 (18,1) 34,3 (9,5) 6,3 (7,0) F-érték 6,8* 4,2** 3,7** Családi állapot Hajadon 41,1 (21,3) 31,2 (9,1) 8,89 (8,4) Van partnere 36,2 (18,6) 33,0 (8,9) 8,3 (8,1) Elvesztette partnerét (válás, halál) 38,5 (19,2) 33,1 (9,3) 10,4 (9,3) F-érték 6,9** 4,4** 8,0*** Gyerekek száma Nincs gyermek 40,3 (20,0) 31,3 (9,4) 8,7 (8,2) Egy gyermek 37,5 (19,0) 32,4 (9,3) 9,2 (8,8) Két gyermek 35,6 (19,1) 33,8 (8,6) 8,8 (8,6) Három vagy több gyermek 33,3 (17,4) 34,1 (8,3) 8,1 (8,6) F-érték 8,1*** 7,3*** 0,8 a Életkor Húszas éveiben jár 39,0 (18,0) 32,4 (8,2) 7,7 (7,2) Harmincas éveiben jár 40,3 (20,1) 31,5 (8,9) 8,8 (8,8) Negyvenes éveiben jár 39,4 (19,6) 32,0 (9,1) 9,3 (8,9) Ötvenes éveiben jár 32,6 (16,4) 34,8 (8,9) 9,0 (8,0) Hatvanas, hetvenes éveiben jár. 27,5 (18,1) 37,7 (7,4) 8,6 (8,4) F-érték 13,9*** 13,1*** 1,0 a Egészségügyben töltött évek száma ,7 (18,6) 32,2 (8,8) 8,4 (8,0) ,4 (20,3) 31,96 (8,9) 8,7 (9,0) ,6 (19,4) 32,1 (9,2) 9,4 (8,7) ,1 (16,1) 34,8 (8,5) 9,1 (7,7) 41 vagy a feletti 28,1 (19,4) 36,8 (7,8) 7,4 (7,9) F-érték 7,3*** 6,8*** 1,1 a *p<0,05; **p<0,01; ***p<0,001 a Nem szignifikáns évfolyam, 32. szám 1300

8 nem különülnek el világosan, és diagnosztizálásuk nehézségbe ütközik. Vegyünk példaként egy olyan embert, akinek nagy a felelősségtudata és perfekcionista. Munkáját magas színvonalon ellátja, így egyre több munkatársa és felettese kér tőle segítséget és számít rá a feladatok gyors és precíz megoldásában. Előbb-utóbb a munkahelyi követelmények meghaladják az egyén erőforrásait és kialakul a kiégés állapota. Azt várnánk, hogy ha elküldjük betegszabadságra a munkából, akkor megszűnik a streszsz és a kiégés elmúlik. Azonban az egyén személyes kudarcként éli át a helyzetet, mert úgy érzi, hogy cserbenhagyta munkatársait és feletteseit. Az inkompetencia érzése reaktív és rosszabb esetben klinikai depresszióhoz vezethet. Ez a példa jól szemlélteti a gyakorló orvos vagy pszichológus diagnosztikus és terápiás kihívásait. Jelen tanulmányunk elsődleges célja az volt, hogy a gyakorló szakemberek számára elősegítsük a kiégés és a depresszió mihamarabbi felismerését a két kórállapot demográfiai és munkahelyi védő- és rizikótényezőinek a feltárásával. Eredményeink azt mutatják, hogy a depreszsziós tünetek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő azoknál, akiknek volt korábban pszichés megbetegedése és akiknek nincs partnerük. A kiégés prevalenciája nagyobb volt azon férfiak körében, akiknek korábban pszichés betegségük volt. A kiégés védőtényezőinek bizonyultak a partner és a gyerek megléte, a hosszabb munkaviszony és a járóbeteg-ellátásban való foglalkoztatottság. Vizsgálatunkban magas szintű pszichés morbiditást találtunk az egészségügyi dolgozók körében. Közel egyharmaduknak (35,1%) volt legalább enyhe szintű depressziós tünete. Ezek az eredmények összhangban vannak azon hazai kutatásokkal, amelyek igazolják: az egészségügyben dolgozók 24-45%-a éri el az önbeszámolós teszttel mérhető depresszió szintjét [26]. A Hungarostudy 2002 eredményei azt mutatják, hogy a mentális egészség tekintetében a terminális betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben, több közöttük az egyedülálló, a depressziós, valamint öngyilkossági gondolataik is gyakoribbak [37]. A terminális betegekkel dolgozók mellett az onkológián, a pszichiátrián, valamint a mozgásszervi rehabilitációval, fiatal, traumatizált betegek kezelésével foglalkozók körében a legmagasabb a depressziósok aránya [38, 39]. Egy nemrég végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a depressziós tünetek prevalenciája amerikai kórházi ápolók körében 18% volt, ami duplája a normatív populációban mértnek [40]. Az ápolók körében a depresszió a munkahelyi elégedettséggel, a betegségek számával és a pszichés jólléttel volt szoros kapcsolatban. Ezek az eredmények alátámasztják a stressz és más pszichés morbiditás lehetséges szerepét a depresszió patogenezisében. Mivel a magyar egészségügyi szakdolgozók körében magas a stressz prevalenciája, feltételezhető, hogy a magas depresszió hátterében ez állhat [7]. Eredményeink azt mutatják, hogy a szakdolgozók több mint felére jellemző a legalább közepes szintű emocionális kimerültség és a deperszonalizáció, továbbá közel háromnegyede tapasztalt legalább közepes mértékű teljesítményérzés-hiányt (73,8%). Jelen eredményeink megegyeznek az orvosok körében megfigyelt személyes teljesítményérzés hiányának kiemelten magas prevalenciájával [30], és megerősítik azt a hipotézist, miszerint a magyar egészségügyi dolgozók között a kiégés kialakulásában a személyes teljesítményérzés hiánya a másik két dimenzió mellett vagy helyett fontos szerepet tölthet be [32]. A magyar egészségügyi szakdolgozók körében a kiégés jelen vizsgálatunkban leírt prevalenciája más országokban dolgozó szakdolgozókhoz képest is magas. Ezek a nemzetközi tanulmányok 30-80%-os prevalenciáról számoltak be [41]. A kiégés nemzetközi összehasonlításban is magas prevalenciájának hátterében a magyar szakdolgozók magasabb munkahelyi stressz-szintje húzódhat meg. A magasabb stressz okát a magas munkahelyi követelményekben, az alacsony kontrollban és a társas támogatás hiányában kell keresnünk, amihez az aránytalanul alacsony anyagi kompenzáció társul. Ezeket a hipotéziseket további vizsgálatokkal kell megerősíteni. Vizsgálatunk egyik fontos eredménye az volt, hogy azok között a szakdolgozók között, akiket életük során már kezeltek pszichés megbetegedésekkel, a magas szintű kiégés (emocionális kimerültség és a deperszonalizáció), valamint a súlyos depressziós tünetek prevalenciája a többszöröse volt azokhoz képest, akiket nem kezeltek pszichés megbetegedéssel. Ez az eredmény két fontos hipotézist vet fel: Az egyik az, hogy a már meglévő pszichés megbetegedés hajlamosít a kiégés és depresszió fellépésére és szintjének súlyosbítására, a másik pedig az, hogy a kiégés és depresszió tünetegyüttese egymással egyidejűleg lép fel és változik. Ez utóbbi megfigyelés azt jelentheti, hogy a kiégés és a depresszió ugyanannak a jelenségnek a manifesztációja, vagyis a kiégés munkahelyi depressziónak tekinthető. Ezt a felvetést támogatja Ahola és munkatársainak (2014) nem régi longitudinális, a tünetek dinamizmusát nyomon követő tanulmánya, amelyben azt figyelték meg, hogy a kiégés és a depresszió tünetei az évek folyamán egyidejűleg és egyformán változnak, valamint alakulnak ki [2]. Vizsgálatunkban a kiégés személyes teljesítményérzés hiányát mutató értéke magas maradt a már pszichés betegségekkel kezelt és nem kezelt csoportban. Ez a megfigyelés és korábbi kutatási adataink a személyes teljesítmény értékelésének kiemelten fontos a másik két dimenziótól független szerepére utalhat a kiégés patomechanizmusában [30]. Vizsgálatunkban hipotézisünkkel ellentétben nem találtunk nemi különbséget a depresszió prevalenciájában és szintjében, annak ellenére, hogy a nők depressziópontszáma magasabb volt a férfiakéhoz képest. Ez ellentétben áll a hazai és nemzetközi szakirodalommal, miszerint a depresszió nagyobb arányban fordul elő nőknél, mint férfiaknál [15, 16]. Ennek oka kereshető az elemszámok, illetve a válaszadási hajlandóság különbségeiben, valamint a depresszió növekvő gyakoriságában férfiak körében [42]. Eredményeink a férfiak szignifikán évfolyam, 32. szám

9 san magasabb szintű deperszonalizációjáról megerősítik azt az általánosan elfogadott nézetet, miszerint a férfiak stresszkezelő stratégiái előnyben részesítik a helyzetekből való kivonódást, ami gyakran deperszonalizációhoz vezet [17]. Kutatásunk során beigazolódott, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akiknek partnere és gyereke van, alacsonyabb kiégéspontszámot mutatnak. A partner elvesztése viszont nem befolyásolja a kiégést. Ellenben azok, akik elvesztették partnerüket (válás/haláleset) több depresszív tünetről számolnak be. Eredményeink megegyeznek azokkal a nemzetközi szakirodalmi adatokkal, amelyek arra utalnak, hogy a depresszió lényeges kiváltó tényezője lehet a házastárs vagy családtag elvesztése [18, 43]. Adataink megerősítik azokat a vizsgálati eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy azok a munkavállalók, akiknek házastársa, gyermeke van, kevésbé szenvednek kiégéstől [19, 20]. Az orvosokhoz hasonlóan, az egészségügyi szakdolgozók kiégését és depresszióját a munkahelyi tényezők nagymértékben befolyásolják. Eredményeink azt mutatják, hogy aki hosszabb egészségügyi munkaviszonnyal rendelkezik, ritkábban szenved kiégéstől ahhoz képest, aki rövidebb munkaviszonnyal bír. A depresszió esetében nem találtunk kapcsolatot az idősebb életkor és a depressziós tünetek megemelkedett szintje között. Ennek valószínűleg az az oka, hogy azok a vizsgálatok, amelyek szerint a depresszió idősebb korban gyakoribb, elsősorban epidemiológiai vizsgálatok, amelyek a populáció egészére vonatkozó reprezentatív mintából vonnak le következtetéseket [16, 22]. Fontos megemlíteni, hogy ennek hátterében állhat a már említett healthy worker effect [21], miszerint az idősebbek közül azok vesznek szívesebben részt önkitöltős vizsgálatokban, akik mentálisan egészségesebbek, s ez magyarázhatja azt is, hogy alacsonyabb körükben a kiégés és a depresszió prevalenciája. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók magasabb kiégésről és alacsonyabb személyes teljesítményérzésről számolnak be, mint a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakemberek. A járóbeteg-ellátásban való munkaviszony azonban a depresszió rizikótényezője lehet. Ezt az eredményt további vizsgálatokkal szükséges megerősíteni. Eredményeink igazolják azokat a magyarországi adatokat, miszerint az akut, fekvőbeteg-ellátásban dolgozó nővérek például a sürgősségi és intenzív osztályon dolgozók körében a kiégés prevalenciája magasabb, mint a krónikus vagy járóbeteg-ellátásban dolgozóké [38, 39]. Kutatásunk egyik gyenge pontja az, hogy keresztmetszeti vizsgálat, így ok-okozati viszonyokat nem lehet felállítani. A tényleges ok-okozati összefüggések kimutatásához longitudinális vizsgálatra lenne szükség. További korlátot jelent, hogy vizsgálatunk nem reprezentatív az egészségügyi szakdolgozókra nézve, mivel az adatfelvétel központja Budapest volt, ezért a vizsgálatban résztvevők többsége a fővárosban, illetve a fővároshoz közeli településeken él. A gyengeségek mellett számos erősség is jellemzi tanulmányunkat. Magyar viszonylatban elsőként számolunk be a depresszió és a kiégés közötti kapcsolat vizsgálatáról, és kutatásunk számos érdekes hipotézist vet fel a két kórállapot esetleges azonosságáról. A vizsgálat további előnye a nagy minta. Következtetések Elmondható, hogy a vizsgálatunkban feltárt betegségspecifikus védő- és rizikótényezők ismerete elősegítheti a kiégés és a depresszió diagnosztizálását egészségügyi szakdolgozók körében, ami javíthatja a kezelés hatásosságát és az egészségügyi szakdolgozók pszichés jóllétét, valamint közvetve a betegellátás hatékonyságát. Anyagi támogatás: A közlemény megírása anyagi támogatásban nem részesült. Szerzői munkamegosztás: Á. Sz.: Az alapkoncepció kidolgozása, a kézirat megírása, javítása, megbeszélés. N. A.: A kézirat szerkesztése, szövegezése. N. K.: A kézirat szövegezése, az irodalom összeállítása. Cs. Z.: A kézirat szövegezése, adatgyűjtés. M. V.: A módszertan kidolgozása, statisztikai elemzés. A cikk végleges változatát valamenynyi szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik. Irodalom [1] Bakker, A. B., Schaufeli, W. B., Demerouti, E., et al.: Using equity theory to examine the difference between burnout and depression. Anxiety Stress Coping, 2000, 13, [2] Ahola, K., Hakanen, J., Perhoniemi, R., et al.: Relationship between burnout and depressive symptoms: a study using the person-centred approach. Burn. Res., 2014, 1(1), [3] Shirom, A., Ezrachi, Y.: On the discriminant validity of burnout, depression and anxiety: A re-examination of the burnout measure. Anxiety Stress Coping, 2003, 16(1), [4] Shirom, A., Melamed, S., Toker, S., et al.: Burnout, mental and physical health: A review of the evidence and a proposed explanatory model. Int. Rev. Ind. Organ. Psychol., 2005, 20, [5] Glass, D. C., McKnight, J. D., Valdimarsdottir, H.: Depression, burnout, and perceptions of control in hospital nurses. J. Consult. Clin. Psychol., 1993, 61(1), [6] Maslach, C., Schaufeli, W. B., Leiter, M. P.: Job burnout. Annu. Rev. Psychol., (1), [7] Mészáros, V., Cserháti, Z., Oláh, A., et al.: Coping with work-related stress in health care professionals strategies for prevention of burnout and depression. [A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában.] Orv. Hetil., 2013, 154(12), [Hungarian] [8] Hidaka, B. H.: Depression as a disease of modernity: explanations for increasing prevalence. J. Affect. Disorders., 2012, 140(3), [9] Bonde, J. P.: Psychosocial factors at work and risk of depression: a systematic review of the epidemiological evidence. Occup. Environ. Med., 2008, 65(7), [10] Leiter, M. P., Durup, J.: The discriminant validity of burnout and depression: a confirmatory factor analytic study. Anxiety Stress Coping, 1994, 7(4), évfolyam, 32. szám 1302

10 [11] Kulcsár, Z.: Health psychology. [Egészségpszichológia.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, [Hungarian] [12] Houkes, I., Winants, Y. H., Twellaar, M.: Specific determinants of burnout among male and female general practitioners: A crosslagged panel analysis. J. Occup. Organ. Psychol., 2008, 81(2), [13] Moreno-Jiménez, B., Rodrígez-Carvajal, R., Hernández, E. G., et al.: Terminal versus non-terminal care in physician burnout: the role of decision-making processes and attitudes to death. Salud Mental, 2008, 31(2), [14] Brenninkmeyer, V., Van Yperen, N. W., Buunk, B. P.: Burnout and depression are not identical twins: is decline of superiority a distinguishing feature? Pers. Individ. Dif., 2001, 30(5), [15] Nolen-Hoeksema, S., Larson, J., Grayson, C.: Explaining the gender difference in depressive symptoms. J. Pers. Soc. Psychol., 1999, 77(5), [16] Culbertson, F. M.: Depression and gender: an international review. Am. Psychol., 1997, 52(1), [17] Purvanova, R. K., Muros, J. P.: Gender differences in burnout: A meta-analysis. J. Vocat. Behav., 2010, 77(2), [18] Paykel, E. S.: Life events and affective disorders. Acta Psychiatr. Scand. Suppl., 2003, 108(S418), [19] Alacacioglu, A., Yavuzsen, T., Dirioz, M., et al.: Burnout in nurses and physicians working at an oncology department. Psychooncolgy, 2009, 18(5), [20] Dickinson-Bannack, M. E., González-Salinas, C., Fernández- Ortega, M. A., et al.: Burnout syndrome among Mexican primary care physicians. Arch. Med. Fam., 2007, 9(2), [21] Ahola, K., Honkonen, T., Isometsä, E., et al.: Burnout in the general population. Soc. Psychiatry Psychiatr. Epidemiol., 2006, 41(1), [22] Purebl, Gy., Kovács, M.: The association between depressive symptoms and physical illnesses, its impact on quality of life. In: Kopp, M., Kovács, M. E. (eds.): Quality of life of the Hungarian population at the turn of the millennium. [A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre. In: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.] Semmelweis Kiadó, Budapest, [Hungarian] [23] Martin, F., Poyen, D., Bouderlique, E., et al.: Depression and burnout in hospital health care professionals. Int. J. Occup. Environ. Health, 1997, 3(3), [24] McKnight, J. D., Glass, D. C.: Perceptions of control, burnout, and depressive symptomatology: a replication and extension. J. Consult. Clin. Psychol., 1995, 63(3), [25] Dégi, Cs. L., Balogh, P., Kopp, M., et al.: Depressive symptoms, negative life events and incidence of lifetime treatment of cancer in the Hungarian population. J. Cogn. Behav. Psychother., 2010, 10(1), [26] Weborvos: The nurse is also in need of nursing care. [Az ápoló is ápolásra szorul.] 2010, [27] szorul/159916/; [Hungarian] [28] Palfi, I., Nemeth, K., Kerekes, Zs., et al.: The role of burnout among Hungarian nurses. Int. J. Nurs. Pract., 2008, 14(1), [29] Bencés, I.: Nurses and burnout. [Az ápolók és a kiégés.] Nővér, 2006, 19(3), [Hungarian] [30] Köbli, M., Nagy, L. Pálfiné Szabó, I.: Investigation of burnout syndorme among nurses. [Kiégés szindróma vizsgálata az ápolók körében.] Nővér, 2008, 21(6), [Hungarian] [31] Ádám, Sz., Györffy, Zs., Susánszky, É.: Physician burnout in Hungary: a potential role for work-family conflict. J. Health. Psychol., 2008, 13(7), [32] Maslach, C., Jackson, S. E., Leiter, M. P.: Maslach burnout inventory manual (3rd ed.). Consulting Psychologists Press, Palo Alto, [33] Mészáros, V., Ádám, Sz., Szabó, M., et al.: The bifactor model of the Maslach Burnout Inventory-Human Services Survey (MBI-HSS) An alternative measurement model of burnout. Stress Health, 2014, 30(1), [34] Beck, A. T., Beck, R. W.: Screening depressed patients in family practice. A rapid technic. Postgrad. Med., 1972, 52(6), [35] Beck, A. T., Ward, C. H., Mendelson, M., et al.: An inventory for measuring depression. Arch. Gen. Psychiatry, 1961, 4(6), [36] Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr. Hung., 2001, 16(4), [Hungarian] [37] Kopp, M., Szedmák S., Lőke, J., et al.: The prevalence of depressive symptoms and its medical significance in the Hungarian population. [A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a magyar lakosság körében.] Lege Artis Medicinae, 1997, 7(3), [Hungarian] [38] Hegedűs, K., Riskó, Á.: Physical and mental health of healthcare workers working with severly ill patients. In: Kopp, M., Kovács, M. E. (eds.): Quality of life of the Hungarian population at the turn of the millennium. [Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelki állapota. In: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.] Semmelweis Kiadó, Budapest, [Hungarian] [39] Hegedűs, K., Szabó, N., Szabó, G., et al.: Are healthcare workers healthier? A comparative study ( ). [Egészségesebbeke az egészségügyben dolgozók? Összehasonlító vizsgálat ( ).] Nővér, 2008, 21(1), 3 9. [Hungarian] [40] Hegedűs, K. Á., Riskó, Mészáros, E.: Physical and mental health of healthcare workers working with severly ill patients. [A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota.] Lege Artis Medicinae, 2004, 14(11), [Hungarian] [41] Letvak, S., Ruhm, C. J., McCoy, T.: Depression in hospital-employed nurses. Clin. Nurse Spec., 2012, 26(3), [42] Tay, W. Y., Earnest, A., Tan, S. Y., et al.: Prevalence of burnout among nurses in a community hospital in Singapore: A crosssectional study. Proc. Singapore Healtc., 2014, 23(2), [43] Kessler, R. C., Chiu, W. T., Demler, O., et al.: Prevalence, severity, and comorbidity of 12-month DSM-IV disorders in the National Comorbidity Survey Replication. Arch. Gen. Psychiatry, 2005, 62(6), [44] Finlay-Jones, R., Brown, G. W.: Types of stressful life event and the onset of anxiety and depressive disorders. Psychol. Med., 1981, 11(4), (Ádám Szilvia dr., Budapest, Nagyvárad tér 4., évfolyam, 32. szám

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (2008) 3, 199 216 DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.2 AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN KOVÁCS MARIANN 1 * KOVÁCS ESZTER 2 HEGEDÛS KATALIN 3 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE M U N K A V É D E L M I K É P V I S E L Ő K X X I I. O R S Z Á G O S F Ó R U M A S I Ó F O K, 2 1 6. J Ú N I U S 9. "A világ

Részletesebben

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET 6722 Szeged, Honvéd tér 5/b. 4. Adószám: 18473652-1-06 Számlaszám: OTP Bank Rt. 11735005-20518183 Telefon: 06-62-424-765, e-mail:

Részletesebben

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:

Részletesebben

A szakdolgozói társadalmat járványszer en megfert z kór neve: kiégés

A szakdolgozói társadalmat járványszer en megfert z kór neve: kiégés A szakdolgozói társadalmat járványszer en megfert z kór neve: IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó Összefoglalás Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértéke

Részletesebben

A nyomási fekély ellátásának vizsgálata a minőségi betegellátás kritériumai szerint

A nyomási fekély ellátásának vizsgálata a minőségi betegellátás kritériumai szerint A nyomási fekély ellátásának vizsgálata a minőségi betegellátás kritériumai szerint Doktori értekezés Raskovicsné Csernus Mariann Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos

Részletesebben

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr. Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK LELKI EGÉSZSÉGE

PEDAGÓGUSOK LELKI EGÉSZSÉGE PEDAGÓGUSOK LELKI EGÉSZSÉGE Felvinczi Katalin 2015. november 12. Budapest TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA A kutatási elem célja A lelki egészség vizsgált elemeinek (kiégettség, érzelmi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde Volume 3, Number 1, 2013 3. kötet, 1. szám, 2013 A SZATMÁRNÉMETI TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐS HALLGATÓK FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA THE EXAMINATION OF TEACHER TRAINING COLLEGE STUDENTS PROBLEM-SOLVING

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK

A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK A PEDAGÓGIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK FOGALMA Az iskolai munka minőségének, hatékonyságának mutatója Azt mutatja meg, hogy az iskola egy adott időszakban mennyivel járul hozzá a tanulók

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése

Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése 1 Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése Kincsesné Vajda Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi tanársegéd, vajda.beata@eco.u-szeged.hu A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001

Részletesebben

A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel

A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel Kovács Máté PhD hallgató (komoaek.pte) Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Egészséges társadalom?

Egészséges társadalom? Egészséges társadalom? Kerülő Judit 09-11-07 1 Egészséges Társadalom Komplex Programja 2006. Az egészséges társadalom jól mérhető 1. A népességszám alakulása (születési, halálozási mutatók) 2. A népesség

Részletesebben

A kistérségi járóbeteg-szakellátási kapacitások fejlesztésének hatásai

A kistérségi járóbeteg-szakellátási kapacitások fejlesztésének hatásai A kistérségi járóbeteg-szakellátási kapacitások fejlesztésének hatásai A 2007 13-as európai uniós fejlesztési periódus egyik sok figyelmet kapott infrastrukturális fejlesztési eleme a járóbeteg-szakellátási

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében PhD értekezés tézisei Témavezető: Józsa Krisztián

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása

Melléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása A

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PAKSI BORBÁLA FELVINCZI KATALIN SCHMIDT ANDREA PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A KÖZOKTATÁSBAN A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZOTT PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK ELTERJEDTSÉGE,

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Gyarmathy V. Anna. Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében. Doktori értekezés tézisei

Gyarmathy V. Anna. Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében. Doktori értekezés tézisei Gyarmathy V. Anna Legális és illegális szerek használata, nemi aktivitás, és AIDS oktatás magyar középiskolások körében Doktori értekezés tézisei Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Témavezető: Dr. Molnár

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett

B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Az idegrendszer megbetegedései B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Magánpraxis Bulgária Milliméteres hullámok a kvantumgyógyászatban

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR BUDAPESTI TELEPHELYEIN PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS. Lipták Szilvia liptak.szilvia@egis.

KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR BUDAPESTI TELEPHELYEIN PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS. Lipták Szilvia liptak.szilvia@egis. PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR PSZICHOSZOCIÁLIS BUDAPESTI TELEPHELYEIN KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR BUDAPESTI TELEPHELYEIN Lipták Szilvia Lipták Szilvia liptak.szilvia@egis.hu

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése Tézisek Az evészavarok tüneti elemzése címu doktori értekezéshez Az evés zavarainak alapvetoen két fo formája van, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Az anorexia nervosa alaptünetei az elhízástól

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK Szorongásos megbetegedések I. EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014 szakképzés 1.évfolyam 1 A szorongás fogalma A pszichiátria/klinikai

Részletesebben

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Epidemiológia és prevenció

Epidemiológia és prevenció circulation_2011_02_5tord-imp:circulation 11/18/11 2:15 PM Page 99 Epidemiológia és prevenció Összefüggés az alvásfüggő légzészavarok és az újonnan kialakuló szív- és érrendszeri betegségek között Hassan

Részletesebben

ÚJ PÁRKAPCSOLATOK AZ ELSŐ VÁLÁS UTÁN ESEMÉNYTÖRTÉNETI ELEMZÉS FÖLDHÁZI ERZSÉBET

ÚJ PÁRKAPCSOLATOK AZ ELSŐ VÁLÁS UTÁN ESEMÉNYTÖRTÉNETI ELEMZÉS FÖLDHÁZI ERZSÉBET ÚJ PÁRKAPCSOLATOK AZ ELSŐ VÁLÁS UTÁN ESEMÉNYTÖRTÉNETI ELEMZÉS FÖLDHÁZI ERZSÉBET A párkapcsolati formák átalakulása, az egyének életében betöltött szerepének változása a modern demográfiai viselkedés egyik

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS

GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete,

Részletesebben

Tudományos következtetések

Tudományos következtetések II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG ÁLTAL BETERJESZTETT TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK, A POZITÍV VÉLEMÉNY, A CÍMKESZÖVEG, VALAMINT A BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA 14 Tudományos következtetések

Részletesebben

ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET Budapest, 2000. december 12. 1051 Budapest V., Zrínyi u. 3. Szám: 18.580/40/00

ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET Budapest, 2000. december 12. 1051 Budapest V., Zrínyi u. 3. Szám: 18.580/40/00 ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET Budapest, 2000. december 12. 1051 Budapest V., Zrínyi u. 3. Szám: 18.580/40/00 Levélcím: 1372 Postafiók 450. Eloadó: dr.mészáros G./Pné Telefon: 317-1488 Melléklet: Telefax:

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben