A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata

Átírás

1 A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata Készítette A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány Pásztó, január

2 Tartalomjegyzék I. HELYZETFELTÁRÁS 0. A felülvizsgálatot végző csoport résztvevőinek bemutatása 1 1. A kistérség általános jellemzése A vidékfejlesztési kistérség és az új KSH kistérség összevetése Természeti adottságok és viszonyok Vízkészletek és vízgazdálkodás Gazdaságföldrajzi leírás Településszerkezet, közigazgatási rendszer Infrastruktúra Demográfiai helyzet és folyamatok Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet Mezőgazdasági termelés és értékesítése Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése. Erdőgazdálkodás Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése Alapvető szolgáltatások A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai Hiányok és többletek a térség gazdaságában Jóléti jövedelmi viszonyok Idegenforgalom, agroturizmus, kézmű-, kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek Kulturális örökség, civil társadalom A környezet állapota Összehasonlítás és viszonyítás a kistérség a megyében és a régióban Érintettek elemzése A térség stratégiai elemzése SWOT elemzés 5.2. Problémafa és célfa kidolgozása 6. Tervezési környezet 81 Mellékletek 84 II. STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA április 30.-ig III. OPERATÍV SZAKASZ április 30.-ig ÖSSZEFOGLALÁS

3 I. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG ADOTTSÁGAINAK FELÜLVIZSGÁLATA 0. A felülvizsgálatot végző csoport résztvevőinek bemutatása A program elkészítéséért felelős szervezet: A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány Tóth László a Kuratórium elnöke Mészáros Sándor Irodavezető A programban résztvevő helyi szakemberek: Sisák Imre Pásztó Város és Környéke Területfejlesztési Társulás elnöke Pásztó Város polgármestere Országgyűlési Képviselő Tóth László Agro-Produkt Kft. Pásztó, ügyvezető igazgató Dr. Hajasné Banos Márta Agroservice Kft. Kozárd Veres László és Harmos Ferenc Páltelek Kft. Palotás ügyvezetők Mészáros Sándor Kistérségi vidékfejlesztési menedzser Programba résztvevő önkormányzati vezetők: Mészáros László Erdőtarcsa Szabó Mihály Palotás Kovács József Szurdokpüspöki Tóth Gyula Mátraszőlős Kollár András Vanyarc Babecz Jánosné Kálló A programban résztvevő külső szakértő: Tóth Péter AE Agrár Európa Kft. Budapest, ügyvezető igazgató A Pásztói Kistérség Birtokrendezési Programjának készítője - 1 -

4 1. A kistérség általános jellemzése 1.1 A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) összevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió). A pásztói kistérség Nógrád megye déli-délnyugati részén helyezkedik el, melynek Pásztói központja Budapesttől 70 km-es távolságra található. Földrajzi környezetét a Mátra, a Cserhát hegységek, az Ecskendi dombság és a Zagyva folyó adja. Viszonylag magas, 600 m-es hegycsúcsokkal rendelkezik. Területe Heves és Pest megyékkel határosak. A kistérség kiterjedése 552 km², mellyel a megye legnagyobb térsége. Népsűrűsége 62 fő/km². Huszonhat települése közül csak Pásztó (Hasznos, Mátrakeresztes) lakosságnak száma haladja meg a 10 ezer főt, harminc-négyezres lakossága tagolt, nagyobb részben aprófalvas településeken él, közülük 29% városlakó. A kistérséget Hatvannal és a Szlovák Köztársasággal (M3-as autópálya) a 21-es számú főközlekedési út és a 81-es számú vasút köti össze. Pásztó földrajzi fekvése igen jó, mivel viszonylag közel és egységes távolságra (25-30 km) helyezkedik el a környező városoktól (Salgótarján, Bátonyterenye, Szécsény, Gyöngyös, Hatvan). A kistérség három mikrotérségre osztható, melyek elérhetősége, térkapcsolata, kínálata és adottságai is mások: - Pásztó és a 21-es főközlekedési útra fűzhető települések. - Cserhát hegység települései. - Palotás és térsége. A térség 26 települése a kistájkataszteri besorolása szerint négy kistájba tartozik: - Központi-Cserhát kistájba: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kutasó. - Ecskendi-dombság kistája: Erdőkürt, Kálló, Szirák és Vanyarc

5 - Cserhátaljai kistáj: Csécse, Ecseg, Kozárd, Egyházasdengeleg, Erdőtarcsa, Héhalom, Kisbágyon, Palotás, valamint Szarvasgede. - Zagyva-völgy kistája: Jobbágyi, Mátraszőlős, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar. A térség területe, népessége, népsűrűsége : A pásztói kistérség Nógrád megye déli - délnyugati részén helyezkedik el. Kiterjedése a megye km² területének 21,7 %-a, összesen 552 km². Ezzel a megye hat statisztikai térsége közül a legnagyobb (55168 ha). Pásztó és vonzáskörzete a 219 ezres megyei lakosság 15,5 %-át adja. A fős lakosság aprófalvas településekben és a térség egyetlen városában Pásztón él. 1 táblázat. A Pásztói kistérség népességi és területi adatai. Terület (ha) Népesség (fő) Népsűrűség KSH Ssz Település (fő/km²) Bokor Héhalom Ecseg Mátraszőlős Palotás Pásztó Alsótold Kálló Jobbágyi Szarvasgede Kozárd Buják Egyházasdengeleg Garáb Szurdokpüspöki Kutasó Szirák Erdőtarcsa Erdőkürt Kisbágyon Csécse Vanyarc Cserhátszentiván Tar Bér Felsőtold Összesen (átlag)

6 A táblázat KSH adatai azt mutatják, hogy a pásztói kistérség statisztikai területében és népsűrűsé-gében változás nem történt az 1999-es adatokhoz képest. A lakossági összlétszám 131 fős növekedést mutat. A pásztói kistérség igen alacsony 62 fő / km² népsűrűségi mutatókkal rendelkezik, mely 43%- kal marad el az országos 109 fő/km² és 28%-kal a megyei 86 fő/km² átlagtól. 2. táblázat. Régió, megye, kistérség területi és népességi adatai Megnevezés Terület Népesség Népsűrűség Pásztói Kistérség Nógrád megye Heves megye BAZ megye Ország összesen Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Nógrád megyét területi és lakónépességi mutatói országos szinten az utolsó előtti, illetve az utolsó, regionálisan pedig az utolsó helyre rangsorolják. Örvendetes tény, hogy a népesség és a népsűrűség megyei, regionális és országos szinten is növekedett. 1.ábra. Nógrád megye lakónépessége kistérségi bontásban lakónépesség ezer fő 68,73 42,795 Salgótarján Balassagyarmat 34,097 27,5 25,892 20,433 Pásztó Bátonyterenye Rétság Szécsény lakónépesség Forrás: KSH 2002-es Statisztikai évkönyve A kistérség lakónépességét tekintve megyei szinten a harmadik és csak a volt, illetve a jelenlegi megyeszékhely városai előzik meg

7 terület (nkm) terület Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Bátonyterenye Rétság Szécsény 2.ábra. Nógrád megye kistérségeinek területi adatai Forrás: KSH 2002-es Statisztikai évkönyve Nógrád megye statisztikai kistérségeinek területi mutatói nem változtak, vagyis a kistérségek megegyeznek az 1999-ben felvázolt állapottal. Ebben a Pásztói kistérség területét tekintve a megyei első. Cserhátszentiván, Bokor, Felsőtold, Kozárd és Kutasó lakossága nem haladja meg a 200 főt, Garábon pedig 80-nál is kevesebben laknak. A népsűrűség csak Jobbágyiban és a centrum településen haladja meg az országos átlagot. Kállónál és Jobbágyinál meg kell említeni, hogy népsűrűségük 10 %-os növekedést mutat 1999-es adatokhoz képest. Legdrasztikusabb népességcsökkenés Kozárdon következett be, mely túllépi a 20 %-os nagyságrendet. Pásztó népsűrűsége igen magas (142 fő/km²). A kistérség átlagos 62 fő/ km² értéket a Pásztón, Jobbágyin és Palotáson kívül csak Tar, Szirák és Szurdokpüspöki települések érik el, vagy haladják meg. A térség települései közül öt község népsűrűsége a 20 fő/km² alatt marad

8 1.2 Természeti adottságok és viszonyok (a területhasználat megváltoztatására a szóbajöhető területek azonosítása, potenciálisan a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú területek). Nógrád megye földrajzi tájbeosztás szerint az Északi Középhegység nagy tájegységébe tartozik. Ezen belül a megyét öt mezőgazdasági kistáj építi fel, amelyek határvonalai nem azonosak a vízgyűjtő területre alapozott négy térséggel. Meghatározó, hogy Nógrád megye az ország északi területén helyezkedik el, felszínének arculata igen változatos. A kistérség területén az ország két jelentős hegysége kapcsolódik egymáshoz: a Cserhát és a Mátra. A pásztói kistérség területének keleti határa a Mátra előhegységeire nyúlik fel, míg nyugati nagyobb területe a Cserhát vidékére terjed ki. Viszonylag magas hegycsúcsokkal (600 m a tengerszint felett) rendelkezik. Alapkőzet zömében vulkanikus eredetű, a Cserhátban jelentős mészkő hegyvonulatok találhatók, melyek homokos, agyagos rétegből emelkednek ki. A kistérség igazi jellegét a Cserhát hegység adja, mely hullámosan alakult dombvidék, határozott hegységjelleg nélkül, szétszórt hegy és dombcsoportokkal. Biztonságos szántóföldi művelésre a területek 50% alatti része alkalmas. A lejtő-viszonyok az erózió, és eliszaposodás, stb. következtében a terület nagyobb részén szükséges meliorációs beavatkozás, illetve annak fenntartását célzó munkálatok. A változatos felszín, az apró völgyek, viszonylag nagyszámú hegycsúcsok, az eltérő alapkőzet, erodált lejtők, a fokozott mikro-klimatikus hatás, a mezőgazdasági termelésre sokféle feltételt, lehetőséget és hátrányt jelent. Igényelve a mikrokörnyezetéhez, az adottságokhoz igazodó termesztés szükségességét, annak kultúráját és technológiáját. Éghajlati, meteorológiai viszonyok: A megye területe az északi Középhegység éghajlati körzetébe tartozik, melyre a közepes tartamú napsütés jellemző. A terület napenergiája azonban kevés, felhőzete és páratartalma fokozott. Függőleges tagoltsága miatt makro- és mikroklímájában egyik leggazdagabb magyar vidék

9 A különböző nagyságú lejtők és a különböző irányú völgyek napsütése, hőmérséklete és csapadéka helyen-ként ugrásszerű különbségeket mutat. A hőmérséklet- és légnyomás csökkenésére és a csapadék növelésére nagy befolyást gyakorol a magasság. A fagyveszély késő tavasszal és kora ősszel általában mérsékelt, kivéve a fagyzugos területeket. A csapadék-és hőviszonyok közepesek. A szélklíma változatos, de az átlagos szélsebesség mérsékelt. Uralkodó szélirány Észak-nyugati. A körzet évi hőingadozása 20,0-22,5 C, az évi csapadék mm, a 14 órai légnedvesség évi átlaga %. Az évi napsütéses órák száma A pásztói kistérség kistájkataszteri besorolás szerinti bemutatása. Domborzat Központi-Cserhát: a nyolc településből álló kistájat a Galga, keleten a Zagyva völgye határolja. Völgymedencékkel tagolt alacsony középhegység, 160 m és 575 m közötti tszf-i magasság jellemzi. A kistáj középső részén intenzív lejtős tömegmozgás és talajerózió tapasztalható. Ecskendi-dombság: a négy településből álló kistáj 149 m és 320 m közötti tszf-i magasságú. Felszínének kb. 60%-a m közötti, közepes magasságú tetőfelszín, illetve általában DNy-i lejtésirányú dombság. A kistáj kb. 40%-át 200 m-nél alacsonyabb domblábi hátak és lejtők tarkítják. Peremi területeit az erózióval közepesen veszélyezteti. Cserhátalja: a kilenc településből álló a 128m és 350m közötti tszf-i magasságú kistáj 40%- ban közepes, 60%-ban alacsony, enyhén DK-i lejtésű dombság alkotja. Felszíne Ény-DK-i irányú, aszimmetrikus völgyekkel és keskeny, hosszú, DK felé kiszélesedő völgyközi hátakkal tagolt. Zagyva-völgy: az őt településből álló kistájat a 120 m és 400 m közt változó tszf-i magasságú aszimmetrikus folyóvölgy alkotja a Cserhát és Mátra között. A Zagyva bal partján Pásztótól délre nagymértékű a talajerózió

10 Geológia Központi-Cserhát: a kistáj felépítésében ÉNy-ról DK felé egyre fiatalabb kőzetek vesznek részt. ÉNy-on a homokos, agyagos összletek a jellemzőek, majd slír és kavics rétegsorok következnek. A hasadékvulkanizmus viszonylag vékony andezittakarókat épített fel. Ecskendi-dombság: északi részének legjellemzőbb képződményei a slír és az andezit, a völgyekben pedig felsőoligocén homokos rétegek találhatók a felszínen, melyekre kárpáti mészkőréteg települt. Ezen nagy kiterjedésű, vastag andezittakarót találunk, a déli és keleti részeket pedig homok, mészkő és agyag borítja. A kistáj déli része lejtőlösszel fedett. Cserhátalja: ÉNy-i részét felsőmiocén mészkő és agyag alkotja, DK-i részét pedig pannóniai agyagos-kavicsos-lignites rétegsor, illetve pliocén végi folyóvízi homok és kavics fedi. A DNy-i területeken jelentős vastagságú löszt találunk, a K-i DK-i részeket pedig lejtőagyag és nyirok fedi. Zagyva-völgy: a kistáj egy közel É-D-i lefutású szerkezeti árokba helyezkedik el, ami helyenként völgymedencévé szélesedik ki. Déli részén agyagot, vörösagyagot és löszt találunk, a vízfolyás bal partjának alapja andezit és andezittufa. A középső részt slír, homokkő és márga alkotja, északi részét pedig anyagmárga és riolittufa építi fel. Természetes növénytakaró termesztett növények átlaghozama Központi-Cserhát: a kistáj növényföldrajzi térfelosztás tekintetében a Neogradense flórajárásba tartozik. Jellemző erdőtársulások a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, a cseres tölgyesek, a mészkerülő tölgyesek, valamint az extrazonális bükkösök. A nyílt gyepvegetációk közül a szilikát sziklagyepek a legfontosabbak. A kistájon belül gyakori előfordulású az áfonya, a selymes rekettye, a fehér perjeszittyó, a gyöngyperje és az olasz müge. Az erdészetileg kezelt területeken fiatal és középkorú keménylombos erdőket találunk. Jellemző mezőgazdasági kultúrnövények a búza (20-25 q/ha), az őszi árpa (15-25 q/ha), a vöröshere (25-40 q/ha)

11 Ecskendi-dombság: szintén a Neogradense flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulásai közé a cseres kocsánytalan tölgyeseket sorolhatjuk. Helyenként cseres molyhos tölgyesek és keményfás ligeterdők tarkítják a tájat. A kultúrakácosok is elterjedtek. A nyílt társulások közül jellemzőek a nyílt dolomit sziklagyepek. Jellemző lágyszárú fajok a területen a lappangó sás, a magyar gurgolya, valamint a homoki kikerics. Az erdészet által kezelt területeken vegyeskorú keménylombos erdőket találunk. Jellemző mezőgazdasági kultúrák: búza (27-30 q/ha), őszi árpa (25-30 q/ha), kukorica (25-30 q/ha), cukorrépa ( q/ha) és vöröshere (20-30 q/ha). Cserhátalja: a kistáj növényföldrajzi besorolás szerint az előzőekhez hasonlóan a Neogradense flórajárásba tartozik. Legjellemzőbb potenciális erdőtársulásai: cseres tölgyesek, cseres molyhos tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek és a keményfa ligeterdők. Kultúrakácosokat is számos helyen találunk. A hajdanán nagy kiterjedésű löszpusztagyepeknek mára csak a maradványait találjuk. Fontosabb lágyszárú fajok: homoki kikerics, naprózsa, kőhúr, pilisi bükköny. A csekély erdőgazdasági területen keménylombos erdőkkel találkozhatunk. A mezőgazdasági területek jellemző növényei a búza (25-28 q/ha), az őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha), cukorrépa ( q/ha) és az alma (40-60 q/ha). Zagyva-völgy: a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány Agriense flórajárásába tartozik. Potenciális erdőtársulások a területen: szubmontán égerligetek, puhafa és keményfás ligeterdők, cseres és gyertyános tölgyesek. A vízfolyásokat kaszálórétek és magaskórós társulások kísérhetik. Jellemző a szőrfű, a tárnicsfélék, a pirosló hunyor és az ezüstös bogáncs előfordulása. Az erdészeti területeken kemény- és lágylombos erdők fordulnak elő. A mezőgazdaságilag hasznosított területek uralkodó növényei az őszi árpa (15-25 q/ha), a tavaszi árpa (15-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha)

12 Talajtípusok és a földhasználati rendszer vizsgálata mikro-térségenkénti felosztásban Mindhárom mikro-térségben vizsgáltuk a talajtípusokat és az azokon való gazdálkodás összefüggéseit. A kistérségben hétféle fő talajtípust figyelhetünk meg, ezek a következők: agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalaj, réti öntéstalaj és fiatal nyers öntéstalaj, köves, földes kopárok. Természetesen a kistérség területén összességében a barna erdőtalaj és ennek variációi fordulnak elő a legnagyobb kiterjedésben, de a vízfolyások mentén, illetve a meredekebb lejtőkön mások a talajviszonyok. A cserháti mikro-térségben 61,2%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalaj található. A mikro-térség egyharmadán barnaföldek, és elsősorban a lejtésviszonyok miatt 6,4%-on köves, földes kopár területek alakultak ki. A pásztói mikro-térség változatosabb talajtani képet mutat. Itt már elsősorban a Zagyva folyó miatt megjelennek a réti öntéstalajok és a kedvezőbb talajképző adottságok miatt a csernozjom barna erdőtalajok is. Köves földes kopárok a Mátra meredek lejtőin találhatók, a mikro-térség mintegy 7 százalékán. Agyagbemosódásos barna erdőtalaj található a legnagyobb arányban, ez a mikrotérség 39%-át foglalja el. Barnaföldek alkotják a térség több, mint 28%-át, 12,3%-on gazdálkodásra már meglehetősen jól alkalmas csernozjom barna erdőtalajok találhatók, a réti öntéstalajok aránya ehhez hasonló, 13% feletti. A palotási mikro-térségben a fenti talajtípusok mellett a vízfolyások mentén fiatal nyers öntéstalajokat is találunk. Ezek a talajok mindösszesen a térség talajainak alig egy tizedét adják. Legjelentősebb itt a barnaföldek aránya, 48,6%-kal a mikro-térség közel felét ez a típus uralja. Csernozjom barna erdőtalaj található a térség területének negyedén, 17,6%-án pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A réti öntéstalajok és a köves földes kopárok is egy százalék alatt maradnak a területen

13 A kistérségben tehát összességében a legtöbb helyen barnaföldet (38,7%), illetve agyagbemosódásos barna erdőtalajt találunk (30,3%). Ezt követik a kedvezőbb tulajdonsággal rendelkező csernozjom barna erdőtalajok, a térség több, mint 17%-án. A kistérség 6%-án réti öntéstalajok, illetve 3,8-4%-án pedig fiatal nyers öntéstalajokat és köves földes kopárokat találunk. Ezeket az adatokat összevetve a művelési ágakkal a következő megállapításokra juthatunk. A kistérség összes szántóként használt terültének 2,4%-a köves-földes kopár altalajon történik, ahol ez a művelési ág messze nem indokolt. Agyagbemosódásos barna erdőtalajon található szántók 8,6%-a, barnaföldön és csernozjom barna erdőtalajon pedig közel 80%-a. a szántók több, mint egy tizede az öntéstalajokon helyezkedik el. Az erdőállomány 4,5%-a köves-földes kopáron, 70%-a pedig agyagbemosódásos barna erdőtalajon terül el. A jobb gazdálkodási tulajdonságú barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok negyede szintén erdővel borított, amely területek kedvezőbben is kihasználhatóak lennének. A gyepterületek, rétek közel tizede földes kopárokon található. Harmaduk barnaföldön és jelentős részük (31%) agyagbemosódásos barna erdőtalajon található. Csernozjom barna erdőtalajon csak 5%-uk, az öntéstalajokon viszont több mint egyötödük fordul elő. A földhasználat vizsgálata a három kategóriás védelmi rendszerben A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot kidolgozó szakemberek harminc területjellemző környezeti változót (lásd a NAKP-ban részletezve) kategorizálva, a környezetvédelemben és a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepük fontosságának megfelelően súlyszámozva létrehoztak egy adatbázist, amelyet mind a harminc változó tekintetében felvettek az ország egész területén. A területi felbontás 1 ha-os egységekre történt. A harminc állapotjelzőt cellánként azaz egy hektáros területenként összegezve egy 0 és 198 közötti értékskálát kaptak, ahol a 100 alatti értékek az adott terület (ha) környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig agrár-meghatározottságra utalnak. A skála közepe körül kettős meghatározottságú területeket találunk

14 Az értékskála alapján 100 ÉSZ (értékszám) alatti területek védelmi, a ÉSZ közötti területek átmeneti (külterjes agrár), a 130 ÉSZ feletti területek pedig agrárzónába tartoznak. Ezt az adatbázist összevetettük a Corine felszínborítottsági adatbázissal, azaz azt vizsgáltuk, hogy az egyes védettségi kategóriájú területeken jelenleg milyen gazdálkodás folyik. Ennek alapján tehető javaslat a művelési ág (és a birtokszerkezet lehetőleg egyidejű) váltására. 1. A cserháti mikro-térségben e kategóriák szerint -a védelmi területek közé tartozik az összterületből 1402,4 ha, azaz a terület 27,9%-a. -a köztes, átmeneti zónába tartozik 3144 ha, azaz a terület 62,5%-a, -az intenzív mezőgazdasági használat pedig a terület 9,7%-án indokolt. Ez mindössze 487 ha a teljes területből. A védelmi területeken jelenleg a következő művelési megoszlás található: - a terület 20,7%-a még mindig szántóföldi művelés alatt áll. - A védelmi terület 5,7%-a rét, - 73,6%-a pedig erdő művelési kategóriába sorolható. A köztes zóna adatai: - -49,7% szántó, - -13,3% rét és - 37% erdő hasznosítású. Az egyértelműen agrár meghatározottságú területek közül viszont - 3,4%-on erdőt találunk, - 5,4% a rét, és a fennmaradó - 91,2%-a szántóföldi művelésű

15 2. A pásztói mikro-térség hasonló adatai a következőképpen alakulnak: -a védett területek közé tartozik 3434 ha, azaz a mikro-térség 15,2%-a, -a köztes zónába ha, azaz 48%, -a mezőgazdasági meghatározottságú területekbe pedig 8311 ha, azaz a mikro-térség 36,8%-a tartozik. A védelmi területeken - a mikro-térségben 14,9%-on találunk szántót, - 10% a rét és 1,7% a szőlő aránya. - Erdő található a fennmaradó 73,4%-on. A köztes zóna adatai: - 22,3% a szántóterület, - 4,4% a szőlő, - 13,3% a rét-legelő és 0,3% a gyümölcs aránya. - A fennmaradó 59,7%-on erdő található. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területen a művelési ág megoszlás: - 93,6% szántó, - 0,2% szőlő, 5,3% rét és 0,9% erdőterület található. 3. A palotási mikro-térségben a következőket tudjuk leszűrni: -a védett területek közé 127 ha, a teljes terület kevesebb, mint fél százaléka tartozik. -a köztes területek 13223,2 ha-t foglalnak el, vagyis a teljes mikro-térség 48%-át. -az egyértelműen mezőgazdasági meghatározottságú területek adják a térség 51,5%-át, összesen ,8 hektáron. Ebben a mikro-térségben a védelmi területnek mindössze 0,3%-ág foglalja el szántó. Ez kiváló paraméter, igaz, itt a védelmi területek összessége nem jelentős. 8,4%-on találunk rét művelési ágat és a fennmaradó 91,3% erdőterület. A köztes adottságú területeken az értékek a következőképpen alakulnak: 48,3% szántó, 9,5% rét és 0,3% szőlő. A fennmaradó 41,9% erdőterület. Az egyértelműen agrártermelésre javasolt területeken a megoszlás: 79,2% szántó, 6,1% rét, 1% gyümölcsös és 0,3% szőlőterület. A fennmaradó 13,4% erdő, ami ezen a területen nem indokolt

16 A kistérségről összességében elmondható, hogy a védelmi területek 16,2%, a szántó, 1,2%, a szőlőterület és 8,8% a rét-legelő művelési ágban használt terület aránya. A védett területek kevesebb, mint háromnegyedén találunk erdőterületet. A köztes meghatározottságú területeken a hasonló adatok: erdő 48,1%, gyümölcsös 0,1%, 11,4% rét, 38,4% szántó és 1,9% a szőlőterület. A mezőgazdasági művelésre predesztinált területeken 84,5% a szántó aránya, 5,8% a rét, 0,6% a gyümölcsös és 0,3% a szőlő aránya. Erdő található az ezen jellegű területek 8,5%-án. Mindezek az adatok azt mutatják meg, hogy egy-egy mikro-térségben és a kistérség egészén mennyire indokolt a mezőgazdasági tevékenység erőltetése, mennyiben lehet ez jövedelmező az ott élők számára. 3.táblázat. Földterület művelési ág szerint Nógrád megyében (ha) Művelési ág Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági ter Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett t Összesen Forrás: KSH adatok Sajnálatos tény, hogy az elmúlt 12 évben Nógrád megye termőterületének nagysága jelentős csökkenést mutat, mely a művelés alól kivett területek nagyságának növekedése mellett a műveletlen területek növekedéséből ered

17 4. táblázat. A földterület gazdálkodási forma és használat szerint Nógrád megyében (ha) Művelési ág Gazdasági Nem mezőgazdasági Egyéni gazdálkodók szervezetek hasznosítás Összesen Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó 1 1 Termőterület Művelés alól kivett terület Összesen Forrás: KSH adatok Az adatokból kiszűrhető, hogy a termőterületek gazdasági szervezetek által használt nagyságánál, az egyéni gazdálkodók közel 30%-al nagyobb területen gzdálkodnak. A 64 hektáros területű, igen kedvelt halastó Palotáson található. 1.3 Vízkészletek, vízgazdálkodás. A tenyészidőszak csapadékösszege mm, a csapadékos napok száma (legalább 1mm csapadékkal) nap. A hótakarós napok száma 50-70nap. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi 7 évben a csapadékos, a hótakarós napok száma jelentősen csökkent, egyes években a csapadékmennyiség még az átlag felét sem érte el. Az elmúlt három esztendő csapadékmennyisége és eloszlási is nagy különbségeket mutat a térségben, egy sajnálatos tény azonban mindenütt igaz, miszerint a csapadék mennyisége a növények növekedési periódusában %-al alacsonyabb értéket mutat a szükségeshez képest. Hidrológiai viszonyok: A térségben a kisvízfolyások vízgyűjtő területei változatos domborzati képet mutatnak. A hegységek lejtőin számtalan kisebb - nagyobb völgy alakult ki. A meredek oldallejtők nagy eséssel ereszkednek le a változó szélességű völgyek felé

18 A terület csak kevés patakkal, forrással rendelkezik, összességében vízszegényes. Jelentőseb folyója a Cserhát és a Mátra hegységek között található Zagyva, mely 180,3 km hosszú, és a Mátra nyugati lejtőinek vízét gyűjti össze. A domborzati, hidrológiai és növényborítottsági viszonyai következtében Nógrád az ország legerodáltabb talajadottságú megyéje. Vízrajz Központi-Cserhát: száraz, gyenge lefolyású kistáj, a Zagyva jobb oldali mellékpatakjait találjuk itt. Ezek: Szuha-, Bér- és Herédi-patak. A patakok árterületei nem jelentősek, árvizeik jelentősebb kártétel nélkül lefolynak. A kistáj kevés forrással rendelkezik. A talajvíz a völgyekben 2-3 m alatt helyezkedik el és alkot összefüggő víztükröt. Mennyisége nem számottevő. A rétegek tározóképessége csekély, ezért a rétegvíz is kevés. A rétegvizeket kiak-názó artézi kutak sekélyek és vízszegények. Ecskendi-dombság: a Galga keskeny bal parti vízgyűjtő területéhez, illetve a Zagyvához tartozó Herédi-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. Lefolyó vízben szegény, mérsékelten száraz terület. A kistáj vízfolyásai: Herédi-, Nógrádi- (Vanyarci-), Malom- és Versegi-patak, melyek nem jelentenek árvízveszélyt. A kistájban jelentősebb forrás nincs. A talajvíz az alacsonyabb keleti részeken 4-6 m mélységben található, mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak átlagos mélysége 100 m alatti. Cserhátalja: a középső Zagyva jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A Zagyvába tartó patakok: Szuha-, Bér-, Nógrádi- (Vanyarci-) és Emse-patak, melyek árvízkor elöntik a völgytalpakat. Három tó található a kistáj területén, melyek közül a palotási és a sziráki öntözővizet biztosít a mezőgazdaság számára. Jelentősebb forrás nincs. A talajvíz a hátakon 5-6 m alatt, a völgyekben 3 m alatt helyezkedik el, mennyisége kevés. A rétegvíz készlet sem számottevő. Zagyva-völgy: az 50 km hosszú völgyet a Zagyva vízjárása uralja. Az árvizek időnként tartósan elborítják a völgytalpakat, melyek ellen Jobbágyitól lefelé a meder mindkét oldalán gáttal való védekezés szükséges. A völgyben számos tározó alakította ki. A talajvizet általában 4 m alatt találjuk, árvizek alkalmával ennél magasabbra is emelkedhet

19 A rétegvizek mennyisége meghaladja a talajvizekét, de nem vízbő terület. Artézi kutak jelentős számban fordultak elő. 1.4 Gazdaságföldrajzi leírás. A pásztói kistérség az észak - magyarországi régióban, azon belül pedig Nógrád megye dél - nyugati részén helyezkedik el. Közvetlenül határos Heves és Pest megyékkel. Területét nyugatról a balassagyarmati, északról a szécsényi és észak- keletről a bátonyterenyei kistérségek határolják. A kistérség megfelel az augusztus 1-jétől érvényes kistérségi statisztikai rendszernek, mely valaha a pásztói járás területét képezte. A térség 26 településből áll, melyből csak Pásztó rendelkezik városi joggal. Pásztó és térsége évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkezik, mely további együttműködési lehetőségeket kínál az itt élők számára. Pásztó 1407-ben Zsigmond királytól kapta városi rangját, melyet a szőlő ültetvényeket kipusztító filoxéra járvány által okozott gazdasági hanyatlás miatt veszített el, majd 1982-ben újra megszerezett. A 60-as és 70-es években tapasztalható iparosítási időszakban a város, vagy a kistérség gazdasági életét megváltoztató, számottevő nagyságrendű ipari nagyüzemet nem telepítettek a térségbe. Így maradhatott meg a kis-városra és térségére jellemző sokszínű gazdaság. A jelentős szénvagyonnal és nehézipari-üvegipari gyárakkal rendelkező Bátonyterenye és Salgótarján nagyszámú a kistérség dolgozói létszámnak biztosított munkalehetőséget, amely a kilencvenes évek válságának hatására minimálisra csökkent. Az itt felszabadult dolgozói létszám foglalkoztatása a kistérségen belül lehetetlen feladattá vált, jelentős részük a környező ipari üzemekben, helyezkedett el, valamint ma is (főként az iparban) Budapestre, Pest és Heves megyékbe ingázik. A volt megyei ipar területek ma Ipari Park és Vállalkozási Övezet címmel rendelkeznek, de kézzelfogható eredmény csak a salgótarjáni Városkapu Ipari Park fejlesztésénél és működtetésénél tapasztalható. Ezek és egyéb más hátrányos okok eredményezték, hogy a megye településeinek több mint 60%-a valamilyen szempontból halmozottan hátrányos, kedvezményezett térség, illetve település volt még 4-5 évvel ezelőtt is, mely mára már csak a salgótarjáni és bátonyterenyei kistérségekre korlátozódik

20 Szerencsére maga a pásztói kistérség mára csak a társadalmi - gazdasági szempontból elmaradt besorolásba fér bele. A kistérség mezőgazdasága közepesnél valamivel jobb adottságokat mondhat magáénak, de vannak igen jó talaj- és domborzati mutatókkal rendelkező mikrotérségei is. A kistérség sokszínű gazdasága miatt nem mezőgazdasági jellegű. A kb. 14 % -os gazdasági részesedés nem jelentős, de a vidéki lakosság kiegészítő tevékenységeivel együtt szükségszerű. Figyelemre méltó Pásztó közel 120 hektáron termelt szőlőre alapozott borkultúrája, amely a megyében egyedülálló, de még közel sem kellően kiaknázott. Említést érdemel a Pásztón működő, a megye legnagyobb mezőgazdasági- élelmiszeripari vállalkozása az Agro Produkt Kft, mely évi darabos sertéstenyésztés teljes vertikumát átfogja. Jelentős mértékben fejlődik a cserháti mikrotérséghez tartozó, kozárdi Agroservice Kft, melynek vezetői és dolgozói 120 hektáron telepített integrált, intenzív gyümölcs-termesztés területén bizonyították szakértelmüket. Három évvel ezelőtt ugyancsak gyümölcs termesztési programot indított el a palotási székhelyű Páltelek Kft, mely jelenleg több mint 80 ha ültetvénnyel rendelkezik. A fenti mezőgazdasági üzemek által foglalkoztatotti létszám meghaladja a 250 főt, melyet időszaki dolgozó foglalkoztatása növel. Az aktív keresők többsége az iparban és a szolgáltatói szektorban dolgozik. Pásztón az EGLO Magyarország Világítástechnikai Kft és a SOLE Hungária RT több mint 600 főt foglalkoztat. A fenti gyárakban, az elmúlt 1-2 évben történt létszámcsökkentések és egyéb tervek növelték Budapestre és agglomerációjába ingázók számát. A városban található egyéb ipari foglalkoztatók megközelítőleg 400 főt foglalkoztatnak. A pásztói kistérség gazdasági lehetőségeit jelentősen meghatározza közlekedési adottságai is. A közúti közlekedés fő eleme - a megyében és a kistérségben egyaránt- a túlzsúfolt 21 -es számú főközlekedési út, mely az M3-as (E 71) autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. Ez teszi lehetővé, hogy személygépkocsival Szlovákia, Pest megye illetve Budapest percen belül elérhető Sajnálatos, hogy az Európai Unió úthálózatába nem épül be a 21-es főút fejlesztése, mely nem a kistérség közepén halad át, hanem követi a 81 számú vasúti főútvonal nyomvonalát. A kistérségnek másik meghatározó szárazföldi főútvonala nincs. A 22-es számú főút csak Pásztó - Szécsény érintése után válik elérhetővé