A felsőoktatás reformja, Bologna-folyamat

Átírás

1 A felsőoktatás reformja, Bologna-folyamat

2 A XX. század oktatási reformjai Oktatási reformok a II. világháború utáni időszakban től 1965-ig közoktatási reform ( leg, md. Ft.) 5+1-es gimnáziumot tekintették alapnak es években a középfok reformja 80%-ra emelkedett a beiskolázottak aránya Felsőoktatási reformok története ig: a képzett munkaerő hiánya miatt, szakérettségi 1 év alatt, 1960-as évek eleje, átminősítések (Óvó- és tanítóképzők, technikumok) 1990-től felsőoktatási kampány 15% - elit képző 15 30% tömeges képzés 30% felett általános képzés

3 Reformok a felsőoktatásban II. 1990: ; 2002: ; 2005: hallgató a felsőoktatásban. (Az oktatók száma közben ről re nőtt.) A jelentkezők száma 2002-ben: fő től stabilizálódik a fő körüli általános iskolát befejező létszám fejezi be a középiskolát, leérettségizik, ebből lehet majd meríteni Főiskola egyetem (~50-50%) 1,5% Felsőfokú Szakképzésben tanul 2% a PhD képzés része 1990: 18%, 2001: 47% levelezős 2002: 50 % költségtérítéses, akitől a hallgatói normatíva (2002: Ft.) 120%-át kellene kérni a működtetés miatt.

4 Bologna-folyamat Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

5 A folyamat jellemzői Lépcsős modellel jellemzett európai felsőoktatási egységesülési folyamat (EFT, Európai Felsőoktatási Térség). Célok: Az európai gazdasági térség versenyképességének erősítése, felzárkóztatása. A képzett munkaerő (és a hallgatók) mobilitásának növelése. Az európai felsőoktatás rendszerének megújítása (2010, EFT létrehozása). Több elemből álló folyamat: Összehasonlítható diplomák rendszerének kialakítása. Korai szakosodás nélküli lépcsős képzés. Mobilitást megalapozó kreditrendszer. Minőségbiztosítás rendszerének kialakítása. Az EU dimenzió erősítése az oktatásban.

6 A felsőoktatás versenyképességének megteremtése Globális verseny a tudáspiacon a hallgatókért. Magyar jellemző: harc a beolvadási trend ellen, értékmegőrzés címszóval. ne adjuk fel azokat a területeket, amiben világszínvonalúak vagyunk" DE: Nem maradhatunk kívül az európai átalakuláson (kell nekünk is átalakulni) A lépcsős szerkezet nem zárja ki a nemzeti sajátosságok, értékek megőrzését. Ha van egyedi értéke a magyar felsőoktatásnak, akkor az versenyképessé teheti.

7 A felsőoktatásra ható tendenciák napjainkban A felsőoktatás missziójának változása. Szakirányú továbbképzés Hozzáférhetőség kérdése 7,1 % Társadalmi igények kérdése fő Költségtudatosság. 1,6 % fő Az állam visszavonulásának tendenciája. Rövidebb idejű/olcsóbb képzések (BA, LLL). Tolerancia csökkenése. Kevesebb pénz, kevesebb beleszólás. A társadalmi nyitottság követelményei. Beleszólást szeretnének 32,5 az intézmények % életébe fő Intézmények 56,7 % értékelésének kérdései fő USA és a Figyelő értékelése közötti elvi eltérések. Intézményvezetési trendek. Piacosítás, menedzserek megjelenése. 1,6 % fő

8 Az egyetemi autonómia kérdései Fogalom: önállóság, saját törvények szerinti élet, öntörvényűség. Originárius megközelítés: Az egyetemeket eredendően megillető jog, ami a közösség akaratából és nem állami forrásból származik. Derivatív megközelítés: Az autonómia forrása magasabb hatalom, ami lead a saját hatalmából (pápa, állam). Felsőoktatási autonómia megközelítési lehetőségei: Egyetemi (önkormányzati jellegű), Oktatói (kutatás és oktatás szabadságára vonatkozó), Hallgatói autonómia (szabad tantárgy- és tanárválasztás).

9 Általános jelenségek az autonómia ügyében Elefántcsonttorony helyett eladható tudást kell produkálni. Állami szerepkörök leadása az autonómiát növeli, de együtt jár a külső (társadalmi) minőségbiztosítási, beszámoltatási eljárások számának növekedésével. Társadalmi érdekháló képviselői, kormányzótestületek, partnerek, szponzorok gyakorolnak ellenőrzést. Az ex ante állami kivonulás nem teljes (professzorok kinevezése, alapítás stb. marad az állam hatáskörében). A klasszikus humboldti autonómia felfogásnak nincs létjogosultsága, a modern egyetem közege teljesen más.

10 Autonómia Magyarországon Alapítás, átalakítás, megszűntetés joga a Parlamenté. Szakmai autonómia létezik, oktatás, kutatás, tanszabadság viszonylatában. Működési szabályaikat maguk alakítják, vezetőiket maguk választják (rektort is csak a köztársaság elnöke fogja kinevezni). DE: Akkreditációs eljárás, szakok követelményrendszere, stb. megkötik a szakmai lehetőségeket (MAB). Professzori kinevezés sem belső ügy, előírások szabályozzák, kritériumok vannak, amit külső szerv ellenőriz. Gazdasági, pénzügyi autonómia nincs (költségvetési törvény). Munkáltatói jogokat korlátozottan gyakorolnak (közalkalmazottak)

11 Autonómia Magyarországon II. A szovjet rendszer bukása után a II. világháború előtti elvek iránti nosztalgia él ma. Az, akkor, ott sem működtette jól a rendszert ( hallgatóval összesen). Sokkal jobban korlátok közé szorult, mint ma. Tanársegédi kinevezésekig a minisztérium volt illetékes. Vizsgaszabályzatok, szigorlati előírások hatósági szabályok szerint születtek. Rektor döntési jogköre kicsi. A tanácsok hozzá nem értőkből álltak össze. A mai helyzet sokban erre hasonlít. Nyugaton a stratégiai, pénzügyi kérdések külsősök, a board kezében vannak, nálunk a vezetés a professzorok köréből kerül ki. a stratégiai, pénzügyi, beruházási kérdéseket nem bízzák a professzori karra, mert nem kompetensek ezen a területen és mert saját érdekeik erősebbek a társadalmi érdeknél. (Barakonyi K. 2004)

12 A felsőoktatásra ható tendenciák napjainkban Tömegesedés. Sokszoros hallgatói létszámnövekedés. Oktatók számának változatlansága. Régi módszerek. Hallgatói ellátás színvonalának esése. Input gondok. A középiskola fázissal korábbi tömegesedése sem megoldott.

13 A folyamat története 1998 május: Sorbonne Nyilatkozat célokat fogalmaz meg. Integrált európai felsőoktatási rendszer kialakítását tűzte ki. Új alapokon szervezve a felsőoktatást, a társadalmi partnerekkel történő kapcsolatok erősítésével gyökeres fordulatot tervez június: Bologna Nyilatkozat a követendő stratégiát határozta meg. Egyértelműen rávilágít, hogy ez nem felsőoktatási belügy. 1. összehasonlítható fokozatokról beszél. 2. Két ciklusú képzést vázol. 3. Kreditrendszert tervez. 4. Hallgatói és oktatói mobilitást segít. 5. Egységes minőségbiztosítást alakít. 6. Az európai gondolat erősítését tűzi célul.

14 A folyamat története 2001 május: Prágai Nyilatkozat stratégiai akciókról szól. Határozottabb hangsúlyt kap: A felsőoktatás versenyképessége, Az életen át tartó tanulás gondolata, A nemzeti határokon átnyúló oktatás kérdésköre. Építeni a hasonlóságokra, profitálni a nyelvek, kultúrák, nemzeti oktatási rendszerek különbözőségéből 2003 május: Grazi Deklaráció. Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) hosszú távú elképzeléseket vázol és 2010-ig teendőket sorol fel. A jogi keretek minisztériumi szintű megteremtése után az intézményeken belüli reformokra került a hangsúly. A végrehajtás felelőssége is ide került.

15 A folyamat története 2003 szeptember: Berlini miniszteri találkozó bővíti az együttműködés körét, megerősítette a folyamat eddigi lépéseit. Fókuszban: Minőségbiztosítás, Két ciklusú rendszer, Fokozatokat, tanulmányi időket elismerő rendszerek május: Bergen miniszteri találkozó, már 45 országot érintő EFT-ről tárgyalt. A labda az intézményeknél van. A Bologna-országok 80%-a megteremtette a jogi keretet. Az intézmények 53%-a bevezette, 36%-a tervezi a bevezetést, 11% nem akarja ben a felsőoktatásban lévő hallgatók 45%-a már ebben tanul Európában.

16 Magyarország és Bologna (2005) Bsc. szakindításai kérelem került MAB általi elfogadásra. 264 Bsc szakot indíthatnak (52 elutasítás mellett), 73 esetben előzmény nélkül. 205 Master szakirány van eddig. 1. minden Bsc-hez kell lehetséges Master irányt nevesíteni 2. Ne legyen mindenhez automatikusan önálló Master irány 2005-ben a tanulók 38%-a már ebben kezdett, DE Informatikai Karon néhányan. Gond: A 6-7 félév végén gyakorlati ismeretekkel felkészült (képzésből a munkaerő-piacra kilépő) hallgatókat és a további elméleti képzésre is felkészítetteket (a Master szintre) egyaránt produkálni kell a rendszernek ( félévben ezeket már más képzésben részesítik)

17 Magyarország és Bologna (2005) Gyakorlata: Bsc.: 6*30 kredit (3 év, 6 félév) általában, de pl.: óvodapedagógus képzés 210 kredit (3,5év), műszaki is. Tendenciai 3 év felettiség. Msc.: +120 kredit (2 év, 4 félév), de van ahol 150 kredit, mint a tanár képzésben. Orvos- és jogászképzés nem lesz kétciklusú. Tanárképzés sajátos helyzetben van. Diplomát csak a Master végén kap. Fő- és mellékszak kettőssége él. Főszak már a Bsc-ben is, a mellék, csak a Master szinten indul, ezért kell a + 30 kredit a végére. Óvodapedagógus képzés 7 félév, a főiskolai és az egyetemi pedig egyformán 5,5 év????

18 A képzési szintek egymásra épülése (Barakonyi K. 2004) Ph.D 2-3 % Master % Bachelor % % Felsőfokú szakképzés Középiskola %

19 A hallgatói mobilitás összefoglaló ábrája (Barakonyi K. 2004)