Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon

Átírás

1 Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon Tempus Közalapítvány december 10.

2 Tartalom Programtervezés új szellemben Globális felsőoktatási trendek Hazai felsőoktatási kihívások és lehetőségek Hazai trendek A tömegesedés és demográfia Globalizáció Gazdaság és felsőoktatás kapcsolata A minőség és hatékonyság Pedagógiai-módszertani innováció szükségessége Az új képzési szerkezet A jövő kérdései

3 Programtervezés új szellemben 1. Kompetens tantervfejlesztő teamnek kell végeznie 2. Learning outcome (tanulási eredmény) felől 3. A képzési folyamatot, a képzési módszereket, a mérési pontokat és módszereket kell megtervezni 4. Nagyon fontos a feladatok meghatározása 5. Tanszékek felé megrendelés (nem alulról építkező tantárgyi háló) 6. A tantárgyi kapcsolatokra, a tanszéki együttműködésre is kell térni 7. A képzési (input és output) feltételek ismerete elengedhetetlen 8. Fejlesztési igényeket is tartalmazhat

4 Globális felsőoktatási trendek (OECD jelentés idézi Barakonyi Károly 2009) Felsőfokú képzés expanziója Kínálat diverzifikációja Heterogén összetételű hallgatóság Változások a finanszírozásban Felelősség és teljesítmény szerepe nő Hálózatépítés, mobilitás, együttműködés Új intézményi (szervezeti) formák megjelenése

5 Kihívások - lehetőségek Input-verseny Tömegesedés és demográfia ICT + ped. innováció Kapacitások fejlődése EFT + globalizáció Bologna Felsőoktatási Intézmények Szabályozási környezet Output/outcome-verseny Változó gazdaság Stakeholderi igények Munkaerő-piaci visszacsatolás EFT + globalizáció Rangsorok Diverzifikált finanszírozás Válság Lisszabon

6 összes költségtérítészakirányúfsz Képzési létszám alakulása összes költségtérítéses szakirányú FSZ

7 Felvételre jelentkezők és felvettek száma 1000 fő ? 109 Forrás: Többlet magyarázata mesterszakok indítása nyelvi előkészítő év

8 Jelentkezettek és felvettek száma, alapképzés (100 fő) Jelentkezett Felvett

9 FSZ összes és 1. helyes jelentkező, felvett hallgatók Összes jel. Első helyen Felvett

10 Felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása Hallgató Tanuló Összesen Hallgató Összesen Forrás: OM statisztika

11 A felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók és hallgatók arányának alakulása % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: OM statisztika Tanuló Hallgató

12 A 18 éves korosztály számának várható alakulása között Forrás: Palásti Kovács Béla

13 Államilag támogatott keretszámok a felsőoktatásban Forrás: Kormányrendeletek az államilag finanszírozott hallgatói létszámról

14 Államilag finanszírozott keretszámok a felsőfokú szakképzésben Forrás: OFIK

15 Támogatott és költségtérítéses hallgatók aránya 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 költségtérítéses támogatott 30,00 20,00 10,00 0,

16 A felsőoktatás hallgatóinak összlétszáma tagozatonként, / / / / / / /08 Nappali Esti Levelező Távoktatás Forrás: OKM statisztika Tucsni Anna szerkesztése

17 Hallgatók számának változása képzési szintenként, / / / / / / /08 Felsőfokú szakképzés Főiskolai szintű Egyetemi szintű Alapképzés Mesterképzés Osztatlan lépzés Szakirányú továbbképzés Egyetemi doktori (PhD, ill. DLA 1) Forrás: OKM statisztika Tucsni Anna szerkesztése

18 Tömegesedés és demográfia néhány következménye abszolút és relatív tömegesedés különbsége a lakosság és a foglalkoztatottak átlagéletkora növekszik, az aktív illetve munkaképes életkor kitolódik, a felsőoktatás hagyományos merítési bázisa csökken, új képzési igények és célcsoportok jelennek meg az oktatásban, nehézségek jelentkeznek a gazdaság változó munkaerő-igényének kielégítésében

19 EFT - Globalizáció EKKR OKKR- KKK képzési program Nemzetközi szakmai sztenderdek Nemzetközi módszertani sztenderdek Kompatibilis tananyagok Tankönyvek E-learninges felületek Részképzések Szakmai gyakorlatok Külföldi hallgatók fogadási készsége

20 Változó gazdaság - stakeholderek Folyamatos kétoldalú kommunikáció szükséges Gazdaság, visszacsatolás Igény közvetítése, Információk átadása Közreműködés a gyakorlati képzésben és szakmai gyakorlatban Közreműködés a mérésben, értékelésben Speciális munkaköri képzések Felsőoktatás Lehetőségek közvetítése Kimeneti célok meghatározása Módszerek meghatározása Tanulási folyamat vezérlése Mérés értékelés Közreműködés a speciális munkaköri képzésben Képzési és foglalkoztatási validáció

21 Változó gazdaság - stakeholderek Általános kompetenciák súlya nő Kulcskompetenciák LLL súlya nő LLG egységes rendszere Felvételi Diáktanácsadás Karrier tanácsadás Pályakövetés, alumni Tanulási készségek fejlesztése Program nyitottsága Validáció

22 Mit várnak a gazdaság szereplői? Preferencia sorrend: szaktudás és széleskörű ismeretek elméleti tudás, kreativitás, problémamegoldás az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása analitikus és globális gondolkodás, csapatmunka angol/német/.. nyelvtudás TEMPUS - WORKSHOP Bp

23 Munkaadói elvárások Foglalkoztatási belépési küszöb: Szakmai tudás és gyakorlat Nyelvtudás (angol és ) Ami hosszútávon számít: Önálló tanulási képesség Biztos kommunikáció Mobilitás A várható környezet: Innovatív fejlesztési feladatok hálózatos környezetben Eltérő tudású, tapasztalatú, kultúrájú, motivációjú munkatársak Földrajzilag, szervezetileg, üzletileg tagolt szervezet Forrás: Gerner Péter (Siemens)

24 Szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés Szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés viszonya Újra fel kell fedezni a szakmai gyakorlat jelentőségét Jobb elhelyezkedési esélyek Cél: diploma feltétele legyen Az oktatási intézmény érdekeltsége A hallgató érdekeltsége A munkaadó érdekeltsége A hatékony szakmai gyakorlat Program - célrendszer alapján Közös vezetés, ellenőrzés, értékelés Kapcsolat a szakdolgozattal Tapasztalatok visszacsatolása Belső munkamegosztás a szakmai gyakorlat szervezésére

25

26

27

28

29

30 Minőség új felfogása LO - sztenderdizáció ígéret EKKR OKKR KKK képzési program Minőségbiztosítási modell Önértékelés Független tanúsítás Ügynökségek Rangsorok Munkaerő-piaci visszajelzések Képzési program kulcsszerepben Input és output kihívások kezelése

31 Hatékonyság Sztenderdek minimális költséggel Optimális finanszírozási szerkezet Normatív Projekt Megállapodás Ki finanszírozzon Stakeholder logika Haszonélvező logika Állam Tandíj Munkaadók (SZHJ, Innováció, ösztöndíj, gyakorlat, fejlesztés) Alumni

32 Pedagógiai-módszertani innováció szükségessége Tanulás központú megközelítés Portfolió elv Kompetencia alapú mérés-értékelés Folyamatos Nyilvános Blended learning E-learning és e-kommunikáció Tanári pedagógiai felkészítés Tanári módszertani felkészítés Felkészítés a tanári team-munkára Képzési program Célok és módszerek összhangja Kooperációt is tartalmazza

33 A többciklusú képzési rendszer 6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) Szakirányú továbbképzés + kompetencia kurzusok Osztatlan képzés 4 + szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) 6 + szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) Munkaerőpiac 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés Más OKJ-s képzés

34 Képzési szintek kapcsolódása alapképzési szak/mesterszak FSZ /alapképzési szak Forrás: Palásti Kovács Béla

35 Képzési szintek kapcsolódása alapképzési szak/mesterszak FSZ/alapképzési szak Forrás: Palásti Kovács Béla

36 Működik-e az EFT? Kérdések Magyar felsőoktatás pozitív versenyképességi tényező-e? Felsőoktatás és a munkaerő-piac viszonya? Felsőoktatás tágabb (időben, térben, funkcióban) küldetése? Kialakult-e az egyes képzési szintek funkciója és viszonya (EKKR OKKR)

37 Kérdések Hol tart a hallgatói és oktatói mobilitás? Mit jelent és javult-e a felsőoktatás minősége? A felsőoktatás globális és regionális versenyképessége Történt-e pedagógiai paradigmaváltás? Felsőoktatás és LLL valamint LLG viszonya? Felsőoktatás és regionális, globális hálózatosodás? v1

38 37. dia v1 Barakonyi Károly (szerk.) könyvének felhasználásával veresp;

39 Köszönöm a figyelmet! pal.veres@okm.gov.hu