A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA"

Átírás

1 KATONAI GÉPÉSZET VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS Egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával 1999-ben európai oktatási miniszterek aláírják a Bolognai Nyilatkozatot. A Bolognai folyamat célja, hogy egységes európai felsőoktatási rendszert alakítsanak ki úgy, hogy az összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. Az igény eredetileg a Bolognai Egyetemen fogalmazódott meg, mely egy nyitott szerződés, és bármely ország csatlakozat hozzá. A csatlakozás feltétele a szerződésben foglalt célkitűzések elfogadása. Kulcsszavak: Bolognai Folyamat, képzési rendszer, kreditrendszer, minőségbiztosítás, mobilitás, átjárhatóság, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés ~ European Ministers of Education signed up the Bologna Declaration in 1999, to establish European higher education area. The aim of Bologna process to develop and uniform European higher education system that harmonize the different higher qualification. The claim was drafted at Bologna University that an open declaration and any country can join it. The condition of joining to accept the objective of declaration. Keywords: Bologna Process (Process of B.), education system, system of credit, quality assurance, mobility, permeability, undergraduate, master graduate, doctor graduate, A gyorsan változó világunk és a globalizáció a magyar felsőoktatást is komoly kihívások elé állította. Az oktatás iránt megnőtt a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság és a munkaadók elvárásai is. A tudás a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a 90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt 1999-ben a Bolognai Nyilatkozat, melyet 29 ország 1 (köztük hazánk) képviselője írt alá. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsőoktatási Térséget hozzanak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A Bolognai Nyilatkozat nem nemzetközi jogi szerződés, hanem az aláírók önkéntes politikai 1 95

2 A BOLOGNAI FOLYAMAT kötelezettségvállalása. A Bolognai Folyamatban jelenleg 45 ország vesz részt, köztük mind a 25 EU-tagállam megtalálható. Bár a nemzeti oktatáspolitikákra az Európai Uniónak nincs közvetlen befolyása, az Európai Bizottság mégis egyre aktívabban vesz részt a folyamatban, mert az hozzájárul a versenyképes, tudásalapú európai gazdaság kialakításához és a munkaerő szabad mozgásának biztosításához. Az Európai Unió oktatáspolitikája tehát bátorítja és ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek egymáshoz való közeledését, mert ez biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. A Bolognai Folyamat Európában, és ezen belül Magyarországon is az elmúlt időszak legnagyobb ívű felsőoktatási modernizációs folyamatát indította el. 2 A Bolognai Folyamat céljai és alapelvei A Bolognában megfogalmazott és kitűzött célok a következők: könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása; két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek; egységes kreditátviteli rendszer kialakítása; a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése; együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban; a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban. A 2001-ben, ez első ízben összehívott prágai miniszteri találkozó megerősítette a bolognai célokat, s három ponttal ki is bővítette azokat, amelyek: az egész életen át tartó tanulás támogatása; 2 Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM kiadvány

3 KATONAI GÉPÉSZET a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában; az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének növelése. A 2003-ban Berlinben a második csúcs, a fentiekben említett célokat kibővítette. A hallgatókat érintő legfontosabb változás volt, hogy bevonták a doktori képzést a Bolognai Folyamatba, s 2005-ig konkrét feladatként fogalmazták meg az oklevélmelléklet rendszerének bevezetését. A Bolognai Folyamat résztvevőinek 2005-ben megtartott bergeni csúcstalálkozóján a küldöttek további fontos feladatként tűzték ki a szorosabb együttműködést a következő területeken: nemzeti képesítési keretek megalkotása (amely közös jellemzők szerint írja le az adott államban megszerezhető végzettségekhez kapcsolódó ismereteket, kompetenciákat), közös képzések támogatása, közös oklevelek kiadása és elismerése, a felsőoktatási képzési, ismeretszerzési lehetőségek rugalmasabbá tétele, a korábban (akár iskolán kívül) szerzett ismeretek, képességek elismerésének, beszámítási módjának megteremtése. 3 Az utolsó konferenciát 2007-ben tartották Londonban, ahol megállapították, hogy az elmúlt idő alatt elért eredményekkel közelebb kerültek az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) megvalósításához. A változó világban folyamatosan meg kell újítani a felsőoktatási rendszert, és alkalmassá tenni az EFT versenyképességéhez illetve a globalizáció kihívásaira. A Bolognai Folyamat és a magyar felsőoktatás A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás is alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési koncepciók nyomán megkezdődött és napjainkig is tart az ágazat átalakulása. Az évi alapvető fontosságú felsőoktatási törvényt követően, az 1996-os módosítás újabb állomást jelentett a rugalmasabb, hatékonyabb működés és fejlődés jogszabályi feltételeinek megteremtésében ban a felsőoktatás fejlesztését célzó világbanki kölcsön kapcsán elinduló reform program átfogó változtatást tervezett. A reform egyes elemei megvalósultak (hallgatói 3 Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM kiadvány

4 A BOLOGNAI FOLYAMAT létszámnövekedés, diákhitel-rendszer, kredit rendszer) mások részben gyakorlattá váltak (intézményi integrációk), ismét mások elmaradtak. A felsőoktatásról szóló, többször módosított évi LXXX. Törvény az európai egyetemek Magna Chartájában foglaltak szerint garantálja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az Országgyűlés nyarán kialakította az új magyar állami felsőoktatási intézményhálózatot, amelynek nyomán január 1-jével intézmények összevonása zajlott le, mintegy felére csökkentve az állami intézmények számát. Napjainkban az egységes Európai Felsőoktatási Térhez történő csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzésre való áttérés időszakában vagyunk. A Magyar Universitas Program céljai és pillérjei A Kormány a Bolognai elvekben lefektetettek megvalósítása és a reformok sürgetése érdekében kidolgozta és június 15-én elfogadta a Magyar Universitas Programot, amelynek egyik célkitűzése a duális képzési struktúrát felváltó új, lineáris, többciklusú képzési szerkezet bevezetése továbbá: a minőségi képzés, nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása; a hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás; egyenlő esélyek megteremtése; a teljesítmény többszintű honorálása; színvonalas oktatói-kutatói munkához szükséges feltételek megteremtése; a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése. A Magyar Universitas Program pillérjei: csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez; hallgatói jogok, támogatások bővülése; az intézményi irányítási és finanszírozási rendszer reformja; infrastruktúra program magántőke bevonásával; kutatásfejlesztési expanzió; a Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a kitűzött célok elérése érdekében. 4 4 A Magyar Univerzitás Program ( ) 98

5 KATONAI GÉPÉSZET A Magyar felsőoktatás új többciklusú rendszere Az új többciklusú képzési rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll. Kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagy a saját képességek felismerésére, s kiküszöböli a duális képzés merev hátrányait. Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus (BSc) a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben (MSc) történő azonnali vagy későbbi néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés (Phd), amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e, képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jól valószínűsíthetően több szak indul majd. A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra, hogy a diák mesterszinten, más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapképzési szakon befejezte. Ugyan nem e rendszerhez illeszkedik, de a felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés is. Ez felsőfokú végzettséget nem ad, viszont ezen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. Az új képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, (pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja). Az új többciklusú képzési szerkezet a tömegesedő oktatás kihívásaihoz igazodóan szélesebb alapozású, tehát kevésbé specializált. Alkalmazkodik a munkaerőpiac változó igényeihez. Az egész életen át tartó tanuláshoz igazodóan általános ismeretek, készségek, képességek és a szakmai kompetenciák, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlat megszerzését is biztosítja. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig, a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség. 5 A képzési szerkezet az 1. ábrán látható. 5 A Magyar Univerzitás Program ( ) 99

6 A BOLOGNAI FOLYAMAT 1.ábra 6 A Nemzeti Bologna Bizottság működése és működésének eredményei A Berlini Nyilatkozat 2003-ban előre hozta a többciklusú képzés bevezetésének határidejét. A berlini elképzelések szerint, amelynek már törvényi megfogalmazásai is megszületett (CVI. törvény A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény módosításáról, majd a évi CXXXIX tv.) 2006 után hagyományos szerkezetű képzés általában már nem indítható. A felsőoktatási intézmények párhuzamosan hagyományos és új szerkezetű képzésre felvételt nem hirdethetnek. Magyarországon 2005-től kísérleti jelleggel indultak új alapképzési (BSc) szakok. A Nemzeti Bologna Bizottság és szakbizottságai 2005 év elejétől a felvázolt elveknek megfelelően fokozott tempóban készítette elő a többciklusú képzési rendszerre való áttérés feltételeit, az új képzési területek, képzési ágak és szakok összeállítását, annak érdekében, hogy ban valóban létre jöhessen az áttérés. A képzési szerkezet lineárissá válásával megváltozott a képzés horizontális tagolódása is. A bizottság javaslatára a Kormány az alapképzés- 6 Forrás: Új, európai úton a diplomához A magyar felsőoktatás modernizációja Om kiadvány

7 KATONAI GÉPÉSZET ben tizenkét, 7 széles, a tudományterületekkel rokon képzési területet alakított ki. Ezeken belül területenként eltérő számú, de összességében mintegy negyven képzési ág jött létre. A képzési ágak az egyes képzési területeken belül diszciplináris szempontok alapján csoportosíthatók, ezért a képzés során közös alapozásra van lehetőség. A Bizottság a képzési ágakban 107 alapképzési 8 szak létesítésre tett javaslatot. (A hagyományos képzési rendszerben ez a szám négyszáz 9 körül mozgott.). A bizottság javaslatot tett továbbá az osztatlan ciklusban folyó mesterképzési szakokra is. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök) osztatlan a képzés ezért, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A művészeti képzés szintén kivételes helyzetben van, de csak átmenetileg: e területen 2006-ban még a hagyományos főiskolai és egyetemi szakokon történik a beiskolázás, 2007-től azonban e terület is átállt a többciklusú rendszerre. A többciklusú képzés jogszabályi alapjai A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésnek egyes szabályairól és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló 252/2004 (VIII. 30.) Kormányrendeletet az Alkotmánybíróság nem hagyta jóvá. Az újra alkotott 381/2004 (XII. 28.) Kormányrendelet alapján hatályba lépett és megkezdődött a képzések létesítésének és indításának az előkészítése. Végkifejletben a 289/2005. (XII. 22.) kormányrendelet határozta meg a felsőoktatás alap- és mesterképzés, valamint a szakindítási eljárási rendjét. A többciklusú képzés előkészítésének időszakában megkezdődött a Magyar Universitas Program jogi feltételeit biztosító új felsőoktatásról szóló törvény megalkotása. Az Országgyűlés november 29-én átdolgozás után elfogadta az új felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényt, amely március 1-jével lépett hatályba és zöld utat biztosított az universitás 7 381/2004. (XII. 28.) Kormány rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól 8 381/2004. (XII. 28.) Kormány rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól 9 A magyar Univerzitás Program és Új Felsőoktatási törvény koncepciója (7. o 2. pont) 101

8 A BOLOGNAI FOLYAMAT programban kitűzött célok eléréséhez benne elsősorban a felsőoktatási reformnak. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a Kormány 79/2006 (IV.5) rendeletében intézkedett. A március elsején hatályba lépett új felsőoktatási törvény tehát megteremtette a magyar felsőoktatás átalakulásának jogszabályi alapjait. A magyar felsőoktatás az eddiginél hatékonyabban kapcsolódhat be az Európai felsőoktatás rendszerébe, a tudásalapú társadalom kialakításában. A tudás-alapú társadalom koncepciója a hatékony, teljesítő képes tudás igényét helyezi a középpontba. A tudás kialakításának és megszerzésének eddigi általánossá vált formái és módszerei elavultakká váltak. A példának tekintett és vizsgált kulturális környezetekből vett tapasztalatok, valamint a reform előkészítésének szakmai, műhely vitáiban kialakult álláspont szerint az oktatásban paradigmaváltásra van szükség, amelynek lényege a tudás-közvetítő szerep megváltoztatása, a tanítás helyett a tanulás középpontba állítása. Az oktatás paradigma váltásának kulcs szavai az élethossziglan, vagy az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning, vagy más változatban: LLL), valamint a kompetencia és a modul rendszer. A paradigmaváltás természetesen az oktatás és feltételrendszerének sok más vonatkozását is érinti. A paradigmaváltás kulcsszavai közül az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés és a kompetencia alapú, valamint a modul rendszerű képzés meghatározóvá vált az új többciklusú képzésre való felkészülésben az új alapképzési és mesterképzési szakok létesítésének előkészítésében és az indításra való felkészítésben. A Bolognai folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek. Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamában akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt 102

9 KATONAI GÉPÉSZET nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerezése többféle módon lehetséges, szinteken akár más-más intézményben, esetleg országban. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem figyelemmel kísérve a magyar felsőoktatás modernizációjának folyamatát már 2003-ban megkezdte a Bolognai elveknek megfelelő képzési szerkezet átalakításának előkészítését és ennek köszönhetően, a felsőoktatási intézmények közül az elsők között, kilenc alapképzési és tíz mesterképzési szakot létesített, valamint kérelmezte ezek indítását is. Az egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara a szakindítási kérelmek elfogadását követően egy alapképzési szakon már 2005 tavaszán kísérleti jelleggel megkezdte a bolognai elvekre épülő lineáris többciklusú képzést. A 2005/2006-os tanév őszétől és ezt követően a további szakokon is elindult a képzés. Az egyetem saját létesítésű alap- és mesterképzési szakain felül más intézmény által létesített három alapképzés szakon is indított képzést. A Bologna folyamat áttekintésének időszerűségét az indokolja, hogy a megkezdett alapképzési, valamint mesterképzési szakok némelyikén már befejeződött az első képzési ciklus és így mód nyílik, eredményességük részleges értékelése. A képzések értékelése akkor válik teljessé, amikor az alap- és az arra épülő mesterképzés első, vagy első néhány ciklusának eredményei, tapasztalatai és a munkaerő piac reagálásai is rendelkezésre állnak. A közel jövőben azonban már valószínűsíthetővé válik, hogy az intézményben folyó új képzési rendszer beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. 103

10 A BOLOGNAI FOLYAMAT Felhasznált irodalom évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, évi CVI. törvény felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény módosításáról /2004 (XII. 28.) kormányrendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályiról 3. 79/2006. évi Kormány rendelet a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4. A Bolognai Folyamatban résztvevő államok felsőoktatásért felelős minisztereivel találkozója; Bergen, A magyar Univerzitás Program és Új Felsőoktatási törvény koncepciója 6. Barakonyi Károly: Felsőoktatási feladatok a Bolognai Nyilatkozat alapján. FTT-vitaanyag, kézirat, Pécs, Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a Bologna Folyamat 3. A Prágai Nyilatkozat. In: magyar Felsőoktatás, sz. 8. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a Bolognai Folyamat 2. Bolognai Nyilatkozat. In: Magyar Felsőoktatás, sz. 9. Kiss Ádám: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. In: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. Bp., Magyar Akkreditációs Bizottság, Kiss Ádám: A felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljai. In: Magyar Felsőoktatás, sz. 11. Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM- kiadvány

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai BOLOGNA JELENTÉS - 2008 ÖSSZEGZÉS - KIHÍVÁSOK Palásti Kovács Béla Oktatás létszámváltozások Nappali diák, hallgató létszám 1990-2003 250 000

Részletesebben

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI . 2007. A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI a mőszaki képzés átalakulásának fıbb jellemzıi Dr. Palásti-Kovács Béla, BMF-BGK dékán mőszaki felsıoktatási szakértı, Oktatási és Kulturális Minisztérium

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

A magyar felsőoktatás modernizációja

A magyar felsőoktatás modernizációja A magyar felsőoktatás modernizációja 1. A Bolognai Folyamat 1.1. A Bolognai Folyamat és Európa Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA LUNCHING DEFENCE ADMINISTRATION MSC PROGRAMME VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA

VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA LUNCHING DEFENCE ADMINISTRATION MSC PROGRAMME VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA LUNCHING DEFENCE ADMINISTRATION MSC PROGRAMME A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Feladat leírása: Az adatbázisban tárolt adatok

Feladat leírása: Az adatbázisban tárolt adatok Feladat leírása: Közfoglalkoztatott vagyok, ennek keretében a Debreceni Méliusz Juhász Péter könyvtárban kaptam munkát. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) programban veszek részt.

Részletesebben

A szegedi fizika alapszak

A szegedi fizika alapszak A szegedi fizika alapszak SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport Dr. Varga Zsuzsa 2005. december 16. Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0016/1.0 projekt támogatásával. A Bologna-folyamat 1999 Bologna, 2001 Prága,

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA VII. SZÁMÚ MELLÉKLET SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Teológia mesterszak Egységes, osztatlan képzés 1. (1) Teológia mesterszak kizárólag

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK

HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist-

Részletesebben

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés VEGYÉSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete

A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja

Részletesebben

Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció

Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési

Részletesebben

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban. Új, európai úton a diplomához

A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban. Új, európai úton a diplomához A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban Új, európai úton a diplomához Szerkesztette: Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Helyettes Államtitkársága Bakos Károly Beke Andrea Bocz Zsuzsanna Csákvári

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Az 1950-es évektől 2005-ig

Az 1950-es évektől 2005-ig Dr. Bihari Péter Az 1950-es évektől 2005-ig Gépészmérnök képzés keretein belül Gépgyártástechnológia szak (nincs ágazat) Mezőgazdasági gépész szak (nincs ágazat) Vegyipari gépész szak (2 ágazat) Textiltechnológia

Részletesebben

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 290 TARTALOM 12 Bolognai folyamat Magyarországon Kronológia A magyar felsôoktatás A magyar felsôoktatás jogszabályi háttere 2002-ig nem tette lehetôvé, hogy felsôoktatásunk

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

Részletesebben

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK NAPPAI ÉPÍÉSZMÉRNÖK SZAK (BSc) AAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: nappali építészmérnök Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építészmérnök alapdiploma (BSc) A szakirányok megnevezése:

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

ZA4986. Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4986. Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4986 Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 260 STUDENTS AND HIGHER EDUCATION REFORM Kérdező azonosító Település neve Válaszadó azonosító

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Európai Unió és felsőoktatás

Európai Unió és felsőoktatás Európai Unió és felsőoktatás Márkus Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bolognai nyilatkozat (Bologna, 1999. június 18-19.). Részleteiben is figyelmet kell fordítanunk az európai

Részletesebben

Félúton Bologna felé avagy átmenet, zavarokkal

Félúton Bologna felé avagy átmenet, zavarokkal 704 kutatás közben hez való tartozásnak tekinthető, mely az identitás kifejezésének és ápolásának fontos színtere. Ennek a folyamatnak az eredményeként a fiúk és a lányok olvasási és templomba járási szokásai

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 5. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST

Részletesebben

Felsőoktatási menedzsment

Felsőoktatási menedzsment Felsőoktatási menedzsment különös tekintettel a gazdasági felsőoktatásra Sándorné dr. Kriszt Éva rektor emerita, intézetvezető főiskolai tanár MellearN Szakmai Szeminárium, Budapest, 2016. december 7.

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

A ZMNE OKTATÁSÁNAK HAGYOMÁNYOS RENDSZERE

A ZMNE OKTATÁSÁNAK HAGYOMÁNYOS RENDSZERE Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Gőcze István A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Magyar Köztársaság a felkészítési rendszerében állami feladatként

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007.

A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007. A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2007. 1.1.26. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 32/2007. sz. határozata. Készült 200 példányban.

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015

TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015 NYITNIKÉK NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZUHOGY OM azonosító:201762 TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015 Készítette: Fórisné Nagy Márta óvodavezető Elfogadta: és jóváhagyta: Fenntartó Önkormányzat Véleményezte:és elfogadta:

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben

A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben Dr. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár Szeged, 2005. február 25. 2 Történeti áttekintés I.! 1993. évi LXXX. Törvény! Akadémiai autonómia!

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember TERVEZET! (honlapra) Tárgy: miniszteri rendelettervezet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2006. szeptember

Részletesebben

Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses **

Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses ** SZENT PÁL AKADÉMIA FELVÉTELI KÉRELEM MESTERKÉPZÉSRE A SZENT PÁL AKADÉMIÁN SZERZETT TEOLÓGUSI FŐISKOLAI OKLEVÉL BIRTOKÁBAN * Jelentkezési határidő: 2011. május 15. Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási

Részletesebben

Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány

Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány Korszerű mérnöki tudással a környezetért Záró konferencia kiadvány Debrecen 2008 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt 1 ZÁRÓKONFERENCIA KIADVÁNY Felelős kiadó: Prof. Dr. Fésüs László rektor

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

Szent István Egyetem. SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE.

Szent István Egyetem. SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE. Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap 2 II. Képzési kimeneti követelmények (KKK) 3 III.

Részletesebben

10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet. a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről

10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet. a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről 10/2006. (IX. 25.) OKM a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. -a (2) bekezdésének

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

T/4095. számú. törvényjavaslat. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról

T/4095. számú. törvényjavaslat. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4095. számú törvényjavaslat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapest, 2007. október

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése

A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő ségfejlesztés rendszerének és eredményeinek értékelése. 2013. 1. Általános minőségbiztosítási elvek A Kar szakjainak minőségbiztosítási tevékenységei 2013-ig

Részletesebben

Föld, víz, levegő, élettér

Föld, víz, levegő, élettér DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR KÖRNYEZET- ÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK A környezetmérnöki MSc szak bemutatkozása Föld, víz, levegő, élettér DE DEBRECENI EGYETEM 15 Kar MK MŰSZAKI KAR A RÉGIÓ MŰSZAKI KÉPZŐHELYE

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

ZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary ZA4540 Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms Country Specific Questionnaire Hungary Eurobarometer / Flash Eurobarometer Flash on Higher Education Reform (DG EAC/A2) Final Questionnaire

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk:

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk: Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4767) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, egyes, a felsőoktatás szabályozására

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM /2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A DPR eredményeinek hatása az intézményi stratégiára. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

A DPR eredményeinek hatása az intézményi stratégiára. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar A DPR eredményeinek hatása az intézményi stratégiára Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Stratégia készítés Alapfeladat: célok meghatározása Feltétel: a jelenlegi helyzet (külső

Részletesebben

A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje

A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (FEMIP nyitó rendezvény) Budapest, 2009. november 27. Topár József BME Felsıoktatási Törvény minıség?? 1.

Részletesebben

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER SZEKCIÓ AZ OKTATÁSI HIVATAL PROJEKTIGAZGATÓSÁG SZEKCIÓJA 2015.

Részletesebben

Minőség a felsőoktatásban: önértékelés, értékelés, akkreditáció

Minőség a felsőoktatásban: önértékelés, értékelés, akkreditáció V. Minőségügyi Nap Veszprémi Egyetem 2006. február 9. Minőség a felsőoktatásban: önértékelés, értékelés, akkreditáció Tardy Pál alelnök Magyar Akkreditációs Bizottság MI A MINŐSÉG? Fitness for purpose

Részletesebben

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Mihálka Gáborné főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Vizsgaügyviteli Főosztály Zalaegerszeg, 2013.07.04.

Részletesebben

Duális képzés Az. képzési forma. Kovács Zsuzsanna Duális Képzés és Módszertani Központ. 12. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Duális képzés Az. képzési forma. Kovács Zsuzsanna Duális Képzés és Módszertani Központ. 12. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Duális képzés Az együttműködésen ELŐADÁS alapuló CÍME képzési forma Kovács Zsuzsanna Duális Képzés és Módszertani Központ 12. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Budapest, Budapesti Corvinus

Részletesebben

Összeállította: Ender Ferenc Elektronikus Eszkzök Tanszéke. Budapest, szeptember 19.

Összeállította: Ender Ferenc Elektronikus Eszkzök Tanszéke. Budapest, szeptember 19. A Smart Systems Integration Erasmus Mundus mesterképzés programjának összehasonlítása a BME villamosmérnöki szakának Mikro- és nanoelektronika MSc specializációjával Összeállította: Ender Ferenc Elektronikus

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 49. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. november 1 PREAMBULUM Az Óbudai

Részletesebben

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Építőmérnökök képzése Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 o Építőmérnöki Kar o Gépészmérnöki Kar o Építészmérnöki Kar o Vegyészmérnöki

Részletesebben

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Edutus Főiskola SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.16. A szak alapadatai: SSC specialista * SSC specialist Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Közgazdásztanár mesterszak

Közgazdásztanár mesterszak Közgazdásztanár mesterszak Bevezetés A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara Közgazdásztanár mesterszakot indít 4 szakirányon a 2009/10-es tanévtől. Az alap-

Részletesebben

FELHŐBŐL A TUDÁS - A CLOUDOK

FELHŐBŐL A TUDÁS - A CLOUDOK CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY FELHŐBŐL A TUDÁS - A CLOUDOK SZEREPE AZ E-LEARNING-BEN SZAKKÉPZÉSTŐL PHD-IG Seebauer Márta, Rajnai Zoltán

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Szakképzettség megnevezése: okleveles közgazdász, számvitel szakon

Szakképzettség megnevezése: okleveles közgazdász, számvitel szakon Számvitel MA szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretanyag elsajátítását követően képesek a gazdálkodó egységek

Részletesebben

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK nevelési és oktatási kutatások kora gyermekkor

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.

Részletesebben

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január ad. 40.964/2004. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2005. január 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben