A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA
|
|
- Dezső Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KATONAI GÉPÉSZET VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS Egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával 1999-ben európai oktatási miniszterek aláírják a Bolognai Nyilatkozatot. A Bolognai folyamat célja, hogy egységes európai felsőoktatási rendszert alakítsanak ki úgy, hogy az összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. Az igény eredetileg a Bolognai Egyetemen fogalmazódott meg, mely egy nyitott szerződés, és bármely ország csatlakozat hozzá. A csatlakozás feltétele a szerződésben foglalt célkitűzések elfogadása. Kulcsszavak: Bolognai Folyamat, képzési rendszer, kreditrendszer, minőségbiztosítás, mobilitás, átjárhatóság, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés ~ European Ministers of Education signed up the Bologna Declaration in 1999, to establish European higher education area. The aim of Bologna process to develop and uniform European higher education system that harmonize the different higher qualification. The claim was drafted at Bologna University that an open declaration and any country can join it. The condition of joining to accept the objective of declaration. Keywords: Bologna Process (Process of B.), education system, system of credit, quality assurance, mobility, permeability, undergraduate, master graduate, doctor graduate, A gyorsan változó világunk és a globalizáció a magyar felsőoktatást is komoly kihívások elé állította. Az oktatás iránt megnőtt a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság és a munkaadók elvárásai is. A tudás a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a 90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt 1999-ben a Bolognai Nyilatkozat, melyet 29 ország 1 (köztük hazánk) képviselője írt alá. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsőoktatási Térséget hozzanak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A Bolognai Nyilatkozat nem nemzetközi jogi szerződés, hanem az aláírók önkéntes politikai
2 A BOLOGNAI FOLYAMAT kötelezettségvállalása. A Bolognai Folyamatban jelenleg 45 ország vesz részt, köztük mind a 25 EU-tagállam megtalálható. Bár a nemzeti oktatáspolitikákra az Európai Uniónak nincs közvetlen befolyása, az Európai Bizottság mégis egyre aktívabban vesz részt a folyamatban, mert az hozzájárul a versenyképes, tudásalapú európai gazdaság kialakításához és a munkaerő szabad mozgásának biztosításához. Az Európai Unió oktatáspolitikája tehát bátorítja és ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek egymáshoz való közeledését, mert ez biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. A Bolognai Folyamat Európában, és ezen belül Magyarországon is az elmúlt időszak legnagyobb ívű felsőoktatási modernizációs folyamatát indította el. 2 A Bolognai Folyamat céljai és alapelvei A Bolognában megfogalmazott és kitűzött célok a következők: könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása; két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek; egységes kreditátviteli rendszer kialakítása; a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése; együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban; a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban. A 2001-ben, ez első ízben összehívott prágai miniszteri találkozó megerősítette a bolognai célokat, s három ponttal ki is bővítette azokat, amelyek: az egész életen át tartó tanulás támogatása; 2 Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM kiadvány
3 KATONAI GÉPÉSZET a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában; az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének növelése. A 2003-ban Berlinben a második csúcs, a fentiekben említett célokat kibővítette. A hallgatókat érintő legfontosabb változás volt, hogy bevonták a doktori képzést a Bolognai Folyamatba, s 2005-ig konkrét feladatként fogalmazták meg az oklevélmelléklet rendszerének bevezetését. A Bolognai Folyamat résztvevőinek 2005-ben megtartott bergeni csúcstalálkozóján a küldöttek további fontos feladatként tűzték ki a szorosabb együttműködést a következő területeken: nemzeti képesítési keretek megalkotása (amely közös jellemzők szerint írja le az adott államban megszerezhető végzettségekhez kapcsolódó ismereteket, kompetenciákat), közös képzések támogatása, közös oklevelek kiadása és elismerése, a felsőoktatási képzési, ismeretszerzési lehetőségek rugalmasabbá tétele, a korábban (akár iskolán kívül) szerzett ismeretek, képességek elismerésének, beszámítási módjának megteremtése. 3 Az utolsó konferenciát 2007-ben tartották Londonban, ahol megállapították, hogy az elmúlt idő alatt elért eredményekkel közelebb kerültek az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) megvalósításához. A változó világban folyamatosan meg kell újítani a felsőoktatási rendszert, és alkalmassá tenni az EFT versenyképességéhez illetve a globalizáció kihívásaira. A Bolognai Folyamat és a magyar felsőoktatás A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás is alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési koncepciók nyomán megkezdődött és napjainkig is tart az ágazat átalakulása. Az évi alapvető fontosságú felsőoktatási törvényt követően, az 1996-os módosítás újabb állomást jelentett a rugalmasabb, hatékonyabb működés és fejlődés jogszabályi feltételeinek megteremtésében ban a felsőoktatás fejlesztését célzó világbanki kölcsön kapcsán elinduló reform program átfogó változtatást tervezett. A reform egyes elemei megvalósultak (hallgatói 3 Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM kiadvány
4 A BOLOGNAI FOLYAMAT létszámnövekedés, diákhitel-rendszer, kredit rendszer) mások részben gyakorlattá váltak (intézményi integrációk), ismét mások elmaradtak. A felsőoktatásról szóló, többször módosított évi LXXX. Törvény az európai egyetemek Magna Chartájában foglaltak szerint garantálja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az Országgyűlés nyarán kialakította az új magyar állami felsőoktatási intézményhálózatot, amelynek nyomán január 1-jével intézmények összevonása zajlott le, mintegy felére csökkentve az állami intézmények számát. Napjainkban az egységes Európai Felsőoktatási Térhez történő csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzésre való áttérés időszakában vagyunk. A Magyar Universitas Program céljai és pillérjei A Kormány a Bolognai elvekben lefektetettek megvalósítása és a reformok sürgetése érdekében kidolgozta és június 15-én elfogadta a Magyar Universitas Programot, amelynek egyik célkitűzése a duális képzési struktúrát felváltó új, lineáris, többciklusú képzési szerkezet bevezetése továbbá: a minőségi képzés, nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása; a hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás; egyenlő esélyek megteremtése; a teljesítmény többszintű honorálása; színvonalas oktatói-kutatói munkához szükséges feltételek megteremtése; a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése. A Magyar Universitas Program pillérjei: csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez; hallgatói jogok, támogatások bővülése; az intézményi irányítási és finanszírozási rendszer reformja; infrastruktúra program magántőke bevonásával; kutatásfejlesztési expanzió; a Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a kitűzött célok elérése érdekében. 4 4 A Magyar Univerzitás Program ( ) 98
5 KATONAI GÉPÉSZET A Magyar felsőoktatás új többciklusú rendszere Az új többciklusú képzési rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll. Kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagy a saját képességek felismerésére, s kiküszöböli a duális képzés merev hátrányait. Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus (BSc) a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben (MSc) történő azonnali vagy későbbi néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés (Phd), amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e, képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jól valószínűsíthetően több szak indul majd. A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra, hogy a diák mesterszinten, más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapképzési szakon befejezte. Ugyan nem e rendszerhez illeszkedik, de a felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés is. Ez felsőfokú végzettséget nem ad, viszont ezen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. Az új képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, (pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja). Az új többciklusú képzési szerkezet a tömegesedő oktatás kihívásaihoz igazodóan szélesebb alapozású, tehát kevésbé specializált. Alkalmazkodik a munkaerőpiac változó igényeihez. Az egész életen át tartó tanuláshoz igazodóan általános ismeretek, készségek, képességek és a szakmai kompetenciák, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlat megszerzését is biztosítja. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig, a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség. 5 A képzési szerkezet az 1. ábrán látható. 5 A Magyar Univerzitás Program ( ) 99
6 A BOLOGNAI FOLYAMAT 1.ábra 6 A Nemzeti Bologna Bizottság működése és működésének eredményei A Berlini Nyilatkozat 2003-ban előre hozta a többciklusú képzés bevezetésének határidejét. A berlini elképzelések szerint, amelynek már törvényi megfogalmazásai is megszületett (CVI. törvény A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény módosításáról, majd a évi CXXXIX tv.) 2006 után hagyományos szerkezetű képzés általában már nem indítható. A felsőoktatási intézmények párhuzamosan hagyományos és új szerkezetű képzésre felvételt nem hirdethetnek. Magyarországon 2005-től kísérleti jelleggel indultak új alapképzési (BSc) szakok. A Nemzeti Bologna Bizottság és szakbizottságai 2005 év elejétől a felvázolt elveknek megfelelően fokozott tempóban készítette elő a többciklusú képzési rendszerre való áttérés feltételeit, az új képzési területek, képzési ágak és szakok összeállítását, annak érdekében, hogy ban valóban létre jöhessen az áttérés. A képzési szerkezet lineárissá válásával megváltozott a képzés horizontális tagolódása is. A bizottság javaslatára a Kormány az alapképzés- 6 Forrás: Új, európai úton a diplomához A magyar felsőoktatás modernizációja Om kiadvány
7 KATONAI GÉPÉSZET ben tizenkét, 7 széles, a tudományterületekkel rokon képzési területet alakított ki. Ezeken belül területenként eltérő számú, de összességében mintegy negyven képzési ág jött létre. A képzési ágak az egyes képzési területeken belül diszciplináris szempontok alapján csoportosíthatók, ezért a képzés során közös alapozásra van lehetőség. A Bizottság a képzési ágakban 107 alapképzési 8 szak létesítésre tett javaslatot. (A hagyományos képzési rendszerben ez a szám négyszáz 9 körül mozgott.). A bizottság javaslatot tett továbbá az osztatlan ciklusban folyó mesterképzési szakokra is. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök) osztatlan a képzés ezért, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A művészeti képzés szintén kivételes helyzetben van, de csak átmenetileg: e területen 2006-ban még a hagyományos főiskolai és egyetemi szakokon történik a beiskolázás, 2007-től azonban e terület is átállt a többciklusú rendszerre. A többciklusú képzés jogszabályi alapjai A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésnek egyes szabályairól és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló 252/2004 (VIII. 30.) Kormányrendeletet az Alkotmánybíróság nem hagyta jóvá. Az újra alkotott 381/2004 (XII. 28.) Kormányrendelet alapján hatályba lépett és megkezdődött a képzések létesítésének és indításának az előkészítése. Végkifejletben a 289/2005. (XII. 22.) kormányrendelet határozta meg a felsőoktatás alap- és mesterképzés, valamint a szakindítási eljárási rendjét. A többciklusú képzés előkészítésének időszakában megkezdődött a Magyar Universitas Program jogi feltételeit biztosító új felsőoktatásról szóló törvény megalkotása. Az Országgyűlés november 29-én átdolgozás után elfogadta az új felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényt, amely március 1-jével lépett hatályba és zöld utat biztosított az universitás 7 381/2004. (XII. 28.) Kormány rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól 8 381/2004. (XII. 28.) Kormány rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól 9 A magyar Univerzitás Program és Új Felsőoktatási törvény koncepciója (7. o 2. pont) 101
8 A BOLOGNAI FOLYAMAT programban kitűzött célok eléréséhez benne elsősorban a felsőoktatási reformnak. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a Kormány 79/2006 (IV.5) rendeletében intézkedett. A március elsején hatályba lépett új felsőoktatási törvény tehát megteremtette a magyar felsőoktatás átalakulásának jogszabályi alapjait. A magyar felsőoktatás az eddiginél hatékonyabban kapcsolódhat be az Európai felsőoktatás rendszerébe, a tudásalapú társadalom kialakításában. A tudás-alapú társadalom koncepciója a hatékony, teljesítő képes tudás igényét helyezi a középpontba. A tudás kialakításának és megszerzésének eddigi általánossá vált formái és módszerei elavultakká váltak. A példának tekintett és vizsgált kulturális környezetekből vett tapasztalatok, valamint a reform előkészítésének szakmai, műhely vitáiban kialakult álláspont szerint az oktatásban paradigmaváltásra van szükség, amelynek lényege a tudás-közvetítő szerep megváltoztatása, a tanítás helyett a tanulás középpontba állítása. Az oktatás paradigma váltásának kulcs szavai az élethossziglan, vagy az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning, vagy más változatban: LLL), valamint a kompetencia és a modul rendszer. A paradigmaváltás természetesen az oktatás és feltételrendszerének sok más vonatkozását is érinti. A paradigmaváltás kulcsszavai közül az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés és a kompetencia alapú, valamint a modul rendszerű képzés meghatározóvá vált az új többciklusú képzésre való felkészülésben az új alapképzési és mesterképzési szakok létesítésének előkészítésében és az indításra való felkészítésben. A Bolognai folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek. Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamában akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt 102
9 KATONAI GÉPÉSZET nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerezése többféle módon lehetséges, szinteken akár más-más intézményben, esetleg országban. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem figyelemmel kísérve a magyar felsőoktatás modernizációjának folyamatát már 2003-ban megkezdte a Bolognai elveknek megfelelő képzési szerkezet átalakításának előkészítését és ennek köszönhetően, a felsőoktatási intézmények közül az elsők között, kilenc alapképzési és tíz mesterképzési szakot létesített, valamint kérelmezte ezek indítását is. Az egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara a szakindítási kérelmek elfogadását követően egy alapképzési szakon már 2005 tavaszán kísérleti jelleggel megkezdte a bolognai elvekre épülő lineáris többciklusú képzést. A 2005/2006-os tanév őszétől és ezt követően a további szakokon is elindult a képzés. Az egyetem saját létesítésű alap- és mesterképzési szakain felül más intézmény által létesített három alapképzés szakon is indított képzést. A Bologna folyamat áttekintésének időszerűségét az indokolja, hogy a megkezdett alapképzési, valamint mesterképzési szakok némelyikén már befejeződött az első képzési ciklus és így mód nyílik, eredményességük részleges értékelése. A képzések értékelése akkor válik teljessé, amikor az alap- és az arra épülő mesterképzés első, vagy első néhány ciklusának eredményei, tapasztalatai és a munkaerő piac reagálásai is rendelkezésre állnak. A közel jövőben azonban már valószínűsíthetővé válik, hogy az intézményben folyó új képzési rendszer beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. 103
10 A BOLOGNAI FOLYAMAT Felhasznált irodalom évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, évi CVI. törvény felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény módosításáról /2004 (XII. 28.) kormányrendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályiról 3. 79/2006. évi Kormány rendelet a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4. A Bolognai Folyamatban résztvevő államok felsőoktatásért felelős minisztereivel találkozója; Bergen, A magyar Univerzitás Program és Új Felsőoktatási törvény koncepciója 6. Barakonyi Károly: Felsőoktatási feladatok a Bolognai Nyilatkozat alapján. FTT-vitaanyag, kézirat, Pécs, Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a Bologna Folyamat 3. A Prágai Nyilatkozat. In: magyar Felsőoktatás, sz. 8. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a Bolognai Folyamat 2. Bolognai Nyilatkozat. In: Magyar Felsőoktatás, sz. 9. Kiss Ádám: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. In: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. Bp., Magyar Akkreditációs Bizottság, Kiss Ádám: A felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljai. In: Magyar Felsőoktatás, sz. 11. Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM- kiadvány
A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai
A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai BOLOGNA JELENTÉS - 2008 ÖSSZEGZÉS - KIHÍVÁSOK Palásti Kovács Béla Oktatás létszámváltozások Nappali diák, hallgató létszám 1990-2003 250 000
Részletesebben2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése
2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás
RészletesebbenA MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI
. 2007. A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI a mőszaki képzés átalakulásának fıbb jellemzıi Dr. Palásti-Kovács Béla, BMF-BGK dékán mőszaki felsıoktatási szakértı, Oktatási és Kulturális Minisztérium
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenA felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a
A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról
OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április
RészletesebbenA pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai
RészletesebbenA magyar felsőoktatás modernizációja
A magyar felsőoktatás modernizációja 1. A Bolognai Folyamat 1.1. A Bolognai Folyamat és Európa Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás
RészletesebbenVÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA LUNCHING DEFENCE ADMINISTRATION MSC PROGRAMME VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA
VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA LUNCHING DEFENCE ADMINISTRATION MSC PROGRAMME A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenELTE Informatikai Kar Nyílt Nap
ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,
RészletesebbenFeladat leírása: Az adatbázisban tárolt adatok
Feladat leírása: Közfoglalkoztatott vagyok, ennek keretében a Debreceni Méliusz Juhász Péter könyvtárban kaptam munkát. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) programban veszek részt.
RészletesebbenFelsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon Tempus Közalapítvány 2009. december 10. Tartalom Programtervezés új szellemben Globális felsőoktatási trendek
RészletesebbenHITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK
HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist-
RészletesebbenA szegedi fizika alapszak
A szegedi fizika alapszak SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport Dr. Varga Zsuzsa 2005. december 16. Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0016/1.0 projekt támogatásával. A Bologna-folyamat 1999 Bologna, 2001 Prága,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,
RészletesebbenComplex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University
Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
RészletesebbenVII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA
VII. SZÁMÚ MELLÉKLET SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Teológia mesterszak Egységes, osztatlan képzés 1. (1) Teológia mesterszak kizárólag
RészletesebbenVEGYÉSZ MSc. mesterképzés
VEGYÉSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,
RészletesebbenHALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat
FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9
RészletesebbenA Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze
A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban
RészletesebbenFelsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.
Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenDr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció
Dr. Mang Béla Az új felsőoktatási koncepció A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési
RészletesebbenA mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag
RészletesebbenHÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenAz 1950-es évektől 2005-ig
Dr. Bihari Péter Az 1950-es évektől 2005-ig Gépészmérnök képzés keretein belül Gépgyártástechnológia szak (nincs ágazat) Mezőgazdasági gépész szak (nincs ágazat) Vegyipari gépész szak (2 ágazat) Textiltechnológia
RészletesebbenA Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja
RészletesebbenNAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK
NAPPAI ÉPÍÉSZMÉRNÖK SZAK (BSc) AAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: nappali építészmérnök Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építészmérnök alapdiploma (BSc) A szakirányok megnevezése:
RészletesebbenME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)
ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar
RészletesebbenA többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban. Új, európai úton a diplomához
A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban Új, európai úton a diplomához Szerkesztette: Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Helyettes Államtitkársága Bakos Károly Beke Andrea Bocz Zsuzsanna Csákvári
Részletesebben289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet
289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenA MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN
A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenNegyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő
Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és
RészletesebbenTisztelt Végzős Hallgatónk!
Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,
RészletesebbenA szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.
RészletesebbenBIOLÓGIATANÁRI MSc. mesterképzés
BIOLÓGIATANÁRI MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a
RészletesebbenREFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006
REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 290 TARTALOM 12 Bolognai folyamat Magyarországon Kronológia A magyar felsôoktatás A magyar felsôoktatás jogszabályi háttere 2002-ig nem tette lehetôvé, hogy felsôoktatásunk
RészletesebbenEurópai Unió és felsőoktatás
Európai Unió és felsőoktatás Márkus Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bolognai nyilatkozat (Bologna, 1999. június 18-19.). Részleteiben is figyelmet kell fordítanunk az európai
Részletesebben4/2013. számú Dékáni Utasítás A RÉSZISMERETI JOGVISZONY ALKALMAZÁSÁRÓL A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN
4/2013. számú i Utasítás A RÉSZISMERETI JOGVISZONY ALKALMAZÁSÁRÓL A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv) előírja a felsőoktatási
RészletesebbenA felsőoktatás reformja, Bologna-folyamat
A felsőoktatás reformja, Bologna-folyamat 2016. 11. 13. A XX. század oktatási reformjai Oktatási reformok a II. világháború utáni időszakban. 1961-től 1965-ig közoktatási reform ( leg, - 100 md. Ft.) 5+1-es
RészletesebbenNév: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási forma: államilag támogatott / költségtérítéses **
SZENT PÁL AKADÉMIA FELVÉTELI KÉRELEM MESTERKÉPZÉSRE A SZENT PÁL AKADÉMIÁN SZERZETT TEOLÓGUSI FŐISKOLAI OKLEVÉL BIRTOKÁBAN * Jelentkezési határidő: 2011. május 15. Név: Tagozat: nappali / levelező Finanszírozási
RészletesebbenFelsőoktatási menedzsment
Felsőoktatási menedzsment különös tekintettel a gazdasági felsőoktatásra Sándorné dr. Kriszt Éva rektor emerita, intézetvezető főiskolai tanár MellearN Szakmai Szeminárium, Budapest, 2016. december 7.
RészletesebbenKezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június
Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az
RészletesebbenDr. Hetesi Erzsébet A közgazdasági képzés többfokozatú rendszerének és a kreditalapú képzés együttes bevezetésének koncepciója a SZTE GTK-án
Dr. Hetesi Erzsébet A közgazdasági képzés többfokozatú rendszerének és a kreditalapú képzés együttes bevezetésének koncepciója a SZTE GTK-án I. Kihívások, feltételek Az elmúlt években a hazai felsőoktatás
RészletesebbenZA4986. Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4986 Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 260 STUDENTS AND HIGHER EDUCATION REFORM Kérdező azonosító Település neve Válaszadó azonosító
RészletesebbenFélúton Bologna felé avagy átmenet, zavarokkal
704 kutatás közben hez való tartozásnak tekinthető, mely az identitás kifejezésének és ápolásának fontos színtere. Ennek a folyamatnak az eredményeként a fiúk és a lányok olvasási és templomba járási szokásai
RészletesebbenA bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006
A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter 2005. december 2. A felsőoktatásba bekerülők aránya 10-15 évvel ezelőtt ma 10% >40% Ugyanazt és ugyanúgy tanítani
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. KÖRNYEZETMÉRNÖK MSc. mesterképzés
KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc KÖRNYEZETMÉRNÖK MSc mesterképzés KÖRNYEZETMÉRNÖK MSc SZAK A környezettudománnyal, környezetvédelemmel kapcsolatos képzések a Szegedi Tudományegyetemen komoly múltra tekintenek vissza.
Részletesebben15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 5. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés
KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg
RészletesebbenSzakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére
Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály
RészletesebbenA MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA. Miskolc, 2007.
A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2007. 1.1.26. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 32/2007. sz. határozata. Készült 200 példányban.
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015
NYITNIKÉK NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZUHOGY OM azonosító:201762 TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015 Készítette: Fórisné Nagy Márta óvodavezető Elfogadta: és jóváhagyta: Fenntartó Önkormányzat Véleményezte:és elfogadta:
RészletesebbenPROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MSc. mesterképzés
PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben
RészletesebbenEGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI
RészletesebbenGÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti
RészletesebbenA ZMNE OKTATÁSÁNAK HAGYOMÁNYOS RENDSZERE
Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Gőcze István A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Magyar Köztársaság a felkészítési rendszerében állami feladatként
RészletesebbenME BTK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM RÖVID CIKLUSÚ TANÁRKÉPZÉS. Mintatanterv
ME BTK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM RÖVID CIKLUSÚ TANÁRKÉPZÉS Mintatanterv 017 szeptemberétől országos szinten új rendszerű tanárképzés jelenik meg a felsőoktatásban, mivel a korábbi, bolognai rendszerű tanárképzések
RészletesebbenA magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja
Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.
RészletesebbenKorszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány
Korszerű mérnöki tudással a környezetért Záró konferencia kiadvány Debrecen 2008 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt 1 ZÁRÓKONFERENCIA KIADVÁNY Felelős kiadó: Prof. Dr. Fésüs László rektor
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR ÁLTALÁNOS ORVOS OSZTATLAN SZAK A mesterképzési szak megnevezése: általános orvos (Medicine) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
RészletesebbenA költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei
A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei 1. Átsorolás az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százaléka miatt A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési
RészletesebbenA minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben
A minőség prioritása az új felsőoktatási törvényben Dr. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár Szeged, 2005. február 25. 2 Történeti áttekintés I.! 1993. évi LXXX. Törvény! Akadémiai autonómia!
RészletesebbenMinőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés
Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során
RészletesebbenZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4540 Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms Country Specific Questionnaire Hungary Eurobarometer / Flash Eurobarometer Flash on Higher Education Reform (DG EAC/A2) Final Questionnaire
Részletesebben1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk:
Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4767) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, egyes, a felsőoktatás szabályozására
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenBudapest, 2006. szeptember
TERVEZET! (honlapra) Tárgy: miniszteri rendelettervezet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2006. szeptember
RészletesebbenA Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató
A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató Feladat Felelős Határidő Megjegyzés A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terv a korábbi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenFelsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek
Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám
RészletesebbenIgazságos és színvonalas oktatást mindenkinek
Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Molnár Csaba DLA dékán, szakfelelős Építészmérnöki Kar ELŐTERJESZTÉS a Kari Tanács 2017.
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM /2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti
RészletesebbenMinoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések
Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők
RészletesebbenA felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata
A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények
Részletesebben10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet. a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről
10/2006. (IX. 25.) OKM a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. -a (2) bekezdésének
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenT/4095. számú. törvényjavaslat. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4095. számú törvényjavaslat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapest, 2007. október
RészletesebbenFöld, víz, levegő, élettér
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR KÖRNYEZET- ÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK A környezetmérnöki MSc szak bemutatkozása Föld, víz, levegő, élettér DE DEBRECENI EGYETEM 15 Kar MK MŰSZAKI KAR A RÉGIÓ MŰSZAKI KÉPZŐHELYE
RészletesebbenSzent István Egyetem. SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE.
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap 2 II. Képzési kimeneti követelmények (KKK) 3 III.
RészletesebbenA felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje
A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (FEMIP nyitó rendezvény) Budapest, 2009. november 27. Topár József BME Felsıoktatási Törvény minıség?? 1.
RészletesebbenMinőség a felsőoktatásban: önértékelés, értékelés, akkreditáció
V. Minőségügyi Nap Veszprémi Egyetem 2006. február 9. Minőség a felsőoktatásban: önértékelés, értékelés, akkreditáció Tardy Pál alelnök Magyar Akkreditációs Bizottság MI A MINŐSÉG? Fitness for purpose
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenKREDITELISMERÉSI KÉRELEM A NYÍREGYHÁZI EGYETEM SZOCIÁLPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAKRA (MA) JELENTKEZŐK SZÁMÁRA
KREDITELISMERÉSI KÉRELEM A NYÍREGYHÁZI EGYETEM SZOCIÁLPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAKRA (MA) JELENTKEZŐK SZÁMÁRA A kreditelismerési kérelmet az 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések,
RészletesebbenA Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő rendszerének és eredményeinek értékelése
A Népegészségügyi Kar minőségbiztosítása, minő ségfejlesztés rendszerének és eredményeinek értékelése. 2013. 1. Általános minőségbiztosítási elvek A Kar szakjainak minőségbiztosítási tevékenységei 2013-ig
RészletesebbenINTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA
INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS (Második akkreditációs értékelés) A MAB plénumának 2007/7/XI/1/5. sz. határozata SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A MAB plénuma által elfogadott Látogató Bizottság
Részletesebben