Szakmai zárójelentés
|
|
- Veronika Veresné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szakmai zárójelentés A fémionok lehetséges szerepe az idegrendszeri betegségek kifejlődésében és lefolyásában. A hisztidintartalmú peptidek átmenetifém-ionokkal való komplexképződési folyamatai Régóta ismert, hogy bizonyos fémek létfontosságúak az élő szervezet számára. Szerepet játszanak a szerves molekulák szintézisében, szállításában, illetve biológiai rendszerek sav-bázis- és redoxifolyamatainak katalizálásában. Más elemek már rendkívül kis koncentrációban is komoly veszélyt jelentenek valamennyi szervezet számára. apjainkra az is egyértelművé vált, hogy a szerves anyagok közül a fehérjék azok, amelyek a fémionok megkötésében meghatározó szerepet játszanak. A létfontosságú elemek közül a réz és a cink szinte kizárólag fehérjékhez kötve található metalloenzimek vagy egyéb funkciókat betöltő metalloproteinek formájában. Ugyanakkor a palládium és más platinafémek vagy a kadmium és a higany toxicitása is ezen fémionok és a fehérjék között megvalósuló kölcsönhatásokkal értelmezhető. Ma már az is általánosan elfogadott, hogy egyes fémionok fontos szerepet játszanak a neurodegeneratív elváltozások kifejlődésében és ezen betegségek lefolyásában is. Ezek közül talán a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór a legelterjedtebb és legismertebb, de a közélet szempontjából a legnagyobb figyelmet a prion proteinek konformációváltozásához kapcsolható megbetegedések (pl. a reutzfeldt-jakob-kór vagy kerge marhakór) kapták. Azt már korábban is tudták, hogy az idegrendszeri betegségek kialakulása alapvetően a fehérjemolekulák konformációváltozásával, és az azt követő aggregációjával van összefüggésben, de ezen fehérjék nagy fémionaffinitása és így a fémionok ezen folyamatokban betöltött szerepe csak az újabb kutatások alapján vált egyértelművé. Az TKA Posztdoktori Pályázat keretében különböző betegségekkel (neurodegeneratív betegségek, prionbetegség, II. típusú cukorbetegség) kapcsolatba hozható fehérjék fragmenseinek komplexképződési folyamatait tanulmányoztuk. A kapott eredményeket a vizsgált ligandumcsaládok szerinti bontásban tárgyaljuk. 1. Kistagszámú hisztidintartalmú-peptidek átmenetifémionokkal alkotott törzs- és vegyes fémkomplexei A hisztidintartalmú peptidek kiugró fémmegkötőképessége már régóta ismert, de a korábbi eredmények főleg olyan peptidekre vonatkoztak, amelyek a szekvencián belül csak egyetlen hisztidint, de terminális amino- és karboxilát-csoportokat is tartalmaztak. Ezek a peptidek ugyan kiváló fémkötő ligandumok, de a terminális csoportok jelenléte miatt nem igazán alkalmasak a fehérje molekulán belül található kötőhelyek modellezésére. 1
2 A terminálisan védett, két vagy három hisztidint tartalmazó kistagszámú peptidek különböző átmenetifémionokkal való kölcsönhatásának tanulmányozását már korábban, a es TKA keretében elkezdtük, ezeket a méréseket kiegészítettük és lezártuk. A posztdoktori pályázatom keretein belül tovább vizsgált peptidek aminosavszekvenciáját az alábbi összeállítás mutatja: Ac-HisGlyHis-H Ac-HisGlyHis-HMe Ac-HisHisGlyHis-H Ac-HisValGlyAspHis-H 2 Ac-HisHisValGlyAsp-H 2 Ac-HisValHisAlaHis-H 2 Ac-HisAlaHisValHis-H 2 Ac-HisGlyHisValHis-H 2 Ac-HisValHisGlyHis-H 2 Ac-HisProHisAlaHis-H 2 Ac-HisAlaHisProHis-H 2 Ac-HisSarHis-H 2 Ac-HisSarHisSarHis-H 2 Ac-HisSarHisSarHisSarHis-H 2 Ac-HisValValHis-H 2 Ac-HisAlaAlaHisValValHis-H 2 A peptidek aminosav szekvenciája alapján a komplexek összetételét, stabilitását és szerkezetét befolyásoló alábbi tényezők megválaszolására adódott lehetőség: a hisztidinek számának hatása a hisztidinek egymáshoz viszonyított távolságának hatása a terminális karboxilátcsoport hatása az aszparaginsav oldalláncbeli karboxilátcsoportjának hatása a láncközi prolin és szarkozin (szekunder amidok) hatása A fémionokat tekintve a vizsgálatok mindenekelőtt a réz(ii)-, nikkel(ii)- és cink(ii)komplexekre terjedtek ki, bár néhány esetben a kobalt(ii)- és kadmium(ii)ionokat is bevontuk a vizsgálati körbe. Ezen peptidek hisztidil-oldalláncai önálló fémmegkötőhelyek lehetnek, ezért réz(ii)ionnal kétmagvú komplexeket képeznek, illetve vegyes fémkomplexek kialakulására is lehetőség van. 2
3 Többféle vegyes rendszert; réz(ii)-nikkel(ii), réz(ii)-cink(ii), réz(ii)-palládium(ii) és nikkel(ii)- cink(ii) rendszert is tanulmányoztunk. A legfontosabb megállapítások a következők: A Zn(II)-ion kevéssé hajlamos vegyes fémkomplex képzésére, a u(ii)/zn(ii) rendszerekben azonban, savas ph tartományban, a u(ii)-ionnal való stabilis kötődés mellett számolhatunk a szabad imidazol-nitrogénatomok és a Zn(II)-ion közötti kölcsönhatással. A u(ii)/i(ii) rendszerekben a savas és semleges ph tartományban csak a u(ii)-ion koordinálódik, a ph növelésével azonban olyan vegyesmagvú komplexek képződnek, amelyekben mindkét fémion hisztidinnitrogénhez és amidnitrogénekhez is koordinálódik. A u(ii)-pd(ii) vegyes rendszerben savas ph tartományban a Pd(II)-ion koordinációja a meghatározó, a u(ii)-ion semleges ph-n hidrolizál, a lúgos ph tartományban azonban megtöri a Pd(II)-ionnal képződött többmagvú komplexek szerkezetét, és vegyes fémkomplexek képződnek. [1], [9], [10] 2. A prion fehérje peptidfragmenseinek u(ii)-, i(ii)-törzskomplexei és u(ii)/i(ii) vegyes fémkomplexei A prion protein egy közel 250 aminosavból álló, monomer, α-hélixben gazdag szerkezetű vízoldható sejtfelületi glikoprotein (PrP ), amely megtalálható minden emlős szervezetében. Ma még ismeretlen okok miatt ez a fehérje olyan konformációváltozáson mehet át, amely során vízben oldhatatlan, fibrilláris szerkezetű, β-redőben gazdag aggregátum képződik belőle. A normális (PrP ) és a toxikus (PrP Sc ) formák aminosav-összetétele azonos, de a fehérjék másodlagos szerkezete, oldékonysága és enzimekkel szembeni reaktivitása eltérő. A PrP PrP Sc átalakulás iránt mutatkozó kitüntetett figyelmet a betegség terjedésének különös módja indokolja. A toxikus forma a normális prion proteinek számára mindegy templátként működik, és indukálja a kóros forma elszaporodását. Ha egy normális, a proteázokra érzékeny prion protein toxikus prionná alakul a sejtben kívülről (pl. a táplálékkal) bekerülő toxikus prion hatására, akkor megindul a kór terjedése. A toxikus priont a proteázok nem tudják lebontani, így felhalmozódnak a sejtben, kicsapódnak, s nyomásuk által elpusztítják azt. Továbbá a toxikus prionok képesek kilépni a sejtből és belépni a szomszédos sejtbe, ahol átalakítják a folyamatosan termelődő normális prionokat. A prion protein biológiai szerepe mind a mai napig nem ismert pontosan, de újabban egyre többen valószínűsítik, hogy a réznek a sejtmembránon történő átjutásában, illetve a rézionok koncentrációjának tanulmányozásában és ezáltal a reaktív oxigéngyökök elleni védelemben van szerepe. 3
4 A fehérje igen nagy számban tartalmazza a hisztidin aminosavat, amely a rézproteinek leggyakoribb fémion-kötőhelyeként ismert. Ennek megfelelően az utóbbi néhány évben szinte exponenciálisan nőtt a fémion-prion protein, illetve annak peptidfragmenseivel való kölcsönhatására vonatkozó közlemények száma. Korábban úgy gondolták, hogy az oktarepeat tartomány az elsődleges fémion-megkötőhely. Ebben a tartományban (HuPrP(60-91)) egy 8 aminosavat tartalmazó szekvencia (PHGGGWGQ) ismétlődik négyszer, amelyek közül elsősorban a hisztidin nitrogénekhez koordinálódnak a fémionok. Azonban a fehérje további 6 hisztidint tartalmaz, amelyek potenciális fémmegkötők lehetnek. Kutatócsoportunkban az elsődleges cél az oktarepeat tartományon kívüli hisztidinek fémmegkötő képességének vizsgálata volt. A korábbi vizsgálatok a réz(ii)ionra fókuszáltak, azonban a kölcsönhatás nem teljesen szelektív és más fémionok biológiai szerepe is számításba jöhet. Ezért további célkitűzésünk a különböző prionfragmensek más fémionokkal való kölcsönhatásának tanulmányozása volt. Emellett tanulmányoztuk az oktarepeat tartomány réz(ii)ion megkötő képességét és a 109-es, 112-es metionin más aminosavakkal való helyettesítésének komplexképződésre gyakorolt hatását. A biszoktarepeat tartomány vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a ligandum két ekvivalens réz(ii)ion megkötésére képes, és a kétmagvú komplexek képződése ekvimoláris oldatban is kedvezményezett. ldékonysági problémák miatt a tetraoktarepeat tartomány vizsgálatához a ligandum PEG-ilált formáját kellett előállítani. Ez a fragmens is annyi réz(ii)ion megkötésére képes, ahány hisztidint tartalmaz. Ekvimoláris oldatban ph 5 és 7 között 4 makrokelát van jelen, aminek eredményeként az amidnitrogének deprotonálódása csak ph 7,5 fölött következik be. agyobb fém/ligandum arányoknál kétmagvú, részleges makrokelát is képződik. Ezeknek a komplexekben nem telített a réz(ii)ion koordinációs szférája, így az amidnitrogének deprotonálódása könnyebben, már ph 6-6,5 körül elkezdődik. Fémionfelesleg esetén ph 7,5 felett többmagvú komplexek vannak jelen az oldatban, a ligandum 3-4 réz(ii)iont köt meg, a kétmagvú komplexek képződése nem kedvezményezett. A prion proteinben a hisztidin imidazolgyűrűi jelentik az elsődleges fémkötőhelyet. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a metionin tioétercsoportja hozzájárul a prion protein fragmensek fémmegkötéséhez. A 109-es metionin és a 111-es hisztidin oldallánca specifikus kötőhelyet teremtenek a fémionok számára. Úgy gondoltuk, hogy ha a 109-es metionint más, gyengén koordinálódó oldalláncot tartalmazó aminosavval helyettesítjük szintén stabilitásnövekedés lesz megfigyelhető a csak egyetlen hisztidint tartalmazó peptidekhez képest. A 109-es pozícióban metionin helyett szerint, treonint és metoxi-szerint tartalmazó mutánsok (Ac-SKHM-H 2, Ac-TKHM-H 2, Ac-S(Me)KHM-H 2 és Ac-KTSKHMAG- 4
5 H 2 ) esetén az említett odalláncok oxigén donoratomjainak stabilizáló hatása figyelhető meg. Ilyen jellegű kölcsönhatás azonban a 112-es pozícióban nem jelentkezik. [20] Több fragmens (HuPrP(76 114), HuPrP(91 115), HuPrP(76 114)H85A és HuPrP(84 114)H96A) nikkel(ii)-ionnal való kölcsönhatását is tanulmányoztuk. Megállapítottuk, hogy a fragmensek általában annyi nikkel(ii)-ion megkötésére képesek, ahány hisztidint tartalmaznak. Ez a megállapítás megegyezik a réz(ii)-ionok esetén tapasztaltakkal, eltérés mutatkozott azonban az egyes hisztidinek fémion-megkötőképességében. Amíg a réz(ii)ionok a His111-hez kötődnek preferáltan, a nikkel(ii)ionok számára a His96 a preferált kötőhely. [15] A réz(ii)- és nikkel(ii)-ionokat is tartalmazó rendszerekben jól megfigyelhető ez a preferáltság, az is megállapítható hogy a nikkel(ii)ionok jelenlétében a réz(ii)ionok nagyobb arányban koordinálódnak a His111-hez, mint a csak réz(ii)iont tartalmazó rendszerekben. Ugyanakkor a His96-ot nem tartalmazó HuPrP(84 114)H96A mutáns vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy hiába a réz(ii)ion nagy affinitása a His111-hez, a nikkel(ii)ion képes megváltoztatni a réz(ii)ion különböző kötőhelyeken való megoszlását; a nikkel(ii)ionok túlnyomórészt a His111-hez, a réz(ii)ionok az oktarepeat tartományon belüli His85-höz koordinálódnak. (1. ábra) [22] H His 111 u 2+ Lys 110 Met i 2+ H His 85 H Gly 86 u 2+ Gly 87 H His 111 i 2+ Lys 110 Met ábra 3. A β-amiloid i(ii) törzs-, illetve i(ii)/u(ii) és i(ii)/u(ii)/zn(ii) vegyes fémkomplexei Az amiloid-β peptideknek az Alzheimer-kór kifejlődésében van szerepe. Az Alzheimerkór a 65 év feletti lakosság tíz százalékát érinti, míg a 80 évesnél idősebb korosztályban ez az arány négyszeresére növekszik. A betegség memória-kieséssel kezdődik, és a szellemi képességek leépüléséhez (az emlékezetet és a gondolkodás hanyatlásához, az érzelmek kontrolljának elvesztéséhez), majd halálhoz vezet. A betegségre jelenleg nincs gyógymód, bár néhány gyógyszer lassíthatja a kóros folyamatokat. A kórra jellemző, hogy az agyban kóros fehérje-lerakódások, úgynevezett amiloidplakkok keletkeznek, amelyekben a réz(ii)- és cink(ii)ionok nagy mennyiségben vannak jelen. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez a betegség tünete 5
6 vagy oka. Ezeket a plakkokat elsősorban az amiloid-prekurzor protein (APP) (21. kromoszómán elhelyezkedő gén) aminosavból álló fragmense, a β-amiloid peptid alkotja. ormális körülmények között az APP-t az α-szekretáz hasítja a β-amiloid szekvenciáján belül, így nem képződhet β-amiloid. Az Alzheimer-kór esetén az APP hasítását a β- és γ-szekretázok végzik, ennek eredményeként képződik a β-amiloid, mely α-helikális szerkezet helyett β-redőt formál, így aggregálódik, proteázok számára oldhatatlan extracelluláris zárványokat képez. Az aggregált β-amiloid károsítja az idegsejteket, s ez okozhatja az Alzheimer-kór kialakulását. Az amiloid-β-peptid a prion fehérjékhez hasonlóan nagyszámban tartalmaz hisztidint, ezek elrendeződése azonban eltérő. A három hisztidin közül 2 egymás mellett (His13 és His14), míg a harmadik ezektől távol helyezkedik el (His6). További fontos jellemzője ennek a peptidnek, hogy a molekulában terminális aminocsoport is található, ami jelentősen megváltoztatja a koordinációs lehetőségeket. A fémionokkal való kölcsönhatásban az első 16 aminosav játszik szerepet, amelyek között a hisztidinek mellett két aszparaginsav, két glutaminsav, egy tirozin, egy arginin és egy lizin is szerepel. Ez rendkívül bonyolulttá teszi a komplexképződési folyamatokat, ezért kutatócsoportunkban elsőként a kisebb fragmensek komplexkémiai tulajdonságait tanulmányozták. A vizsgálatok azt mutatták, hogy réz(ii)- és cink(ii)ionokkal egyaránt igen nagy stabilitású komplexek képződnek, az Aβ(1-16) fragmens 4 réz(ii)- vagy 3 cink(ii)ion megkötésére képes és vegyes fémkomplexek is képződnek. Munkánk során a vegyes fémkomplexek tanulmányozását a modellként használható i(ii)-ionokra is kiterjesztettük. A vegyes rendszerek vizsgálatához először az Aβ(1-16)Y10A peptid és kisebb fragmenseinek (Aβ(1-4), Aβ(1-6), Ac-Aβ(1-6) és Ac-Aβ(8-16)Y10A) nikkel(ii)-ionokkal való komplexképzését tanulmányoztuk. Ezek a ligandumok nikkel(ii)ionnal nagy stabilitású komplexeket képeznek. Az Aβ(1-16)Y10A peptid két, egymástól független kötőhelyet tartalmaz; az -terminális rész és a közbenső hisztidinek körüli rész is képes 1-1 ekvivalens nikkel(ii)ion megkötésére. A spektroszkópiás vizsgálatok az -terminális részen történő kötődés preferáltságát mutatták. Réz(II)ionok esetén is ez volt a preferált kötőhely, azonban sokkal kisebb mértékű ez a különbség, míg a cink(ii)ionok esetén a közbenső hisztidineken való koordináció a kedvezőbb. A nikkel(ii)ionok nem képesek kiszorítani a réz(ii)ionokat az -terminális részről, ezért a i(ii)/u(ii) vegyes rendszerben a réz(ii)ionok a peptid -terminális, a nikkel(ii)-ionok pedig a közbenső részen koordinálódnak. 6
7 Abban az esetben, ha a közbenső hisztidinekkel koordinálódó cink(ii)ion is jelen van a rendszerben, akkor a nikkel(ii)ionok csak a szabadon maradt koordinációs helyeket foglalhatják el. Az Aβ(1-16)Y10A peptid mindhárom fémion egyidejű megkötésére is képes. A i(ii)/u(ii)/zn(ii) Aβ(1-16)Y10A rendszerben a réz(ii)ionok elsősorban az -terminális részen, a cink(ii)ionok a közbenső tartományban kötődnek, míg a nikkel(ii)ionok a peptid mindkét részén koordinálódnak. A három ekvivalens fémion megkötését az teszi lehetővé, hogy a peptid mindkét részén 2-2 fémion is koordinálódhat. Az -terminális részen két réz(ii)ion, a közbenső részen két réz(ii)- vagy cink(ii)ion, illetve egy réz(ii)- és egy cink(ii)ion lehet. Ezen vizsgálatokból megállapítottuk, hogy sem a cink(ii)-, sem a nikkel(ii)-ionok nem képesek kiszorítani a réz(ii)-iont a β-amiloid peptid fémion-megkötőhelyeiről, azonban mindkét fémion képes megváltoztatni a réz(ii)-ionok eloszlását a különböző fémionmegkötőhelyek között. [16] 4. Amilin fragmensek u(ii)-ionokkal való kölcsönhatása Az amilin egy 37 aminosavból felépülő, az inzulinhoz hasonlóan a hasnyálmirigy β- sejtjeiben keletkező hormon. Megfigyelték, hogy II. típusú cukorbetegségben ez az amilin nevű fehérje a betegek több mint 90 százalékában csapadék formájában lerakódik a β-sejtekben. A képződött amiloidplakkok a szigeteken belül apoptózist okozhatnak, így ez 2-es típusú diabetesben fokozza a β-sejtek pusztulását, tönkreteszi a β-sejt-replikációt. A patkány amilinje ilyen plakkok képzésére nem mutat hajlamot. A patkányból és az emberből izolált amilin a 18., 23., 25., 26., 28. és 29. aminosavban tér el egymástól: míg az emberi amilinben ezeken a helyeken hisztidin, fenilalanin, alanin, szerin és szerin található, addig a patkányban arginin, leucin, prolin, valin, prolin és prolin. Kutatócsoportunk korábbi vizsgálatai a patkány amilin ezen aminosavakat is magába foglaló tartományára (Ac- ValArgSerSerAsnAsnLeuGlyProValLeuProPro-H 2 ) irányultak. A vegyület érdekessége, hogy a benne található aminosavak külön-külön az oldalláncaikban a fémionhoz koordinálódni képes donoratomot nem tartalmaznak. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a patkány amilin fragmense képes egy ekvivalens réz(ii)ion megkötésére, oldatban tartására. Az amidnitrogének deprotonálódásához horgonycsoportra van szükség. A szekvencia ismeretében úgy gondoltuk, hogy az arginin guanidino csoportja tölti be ezt a szerepet. Ezen kívül még az arginint követő szerin- és aszparagin-oldalláncoknak lehet ilyen szerepe. Ezért az ezen aminosavakat magába foglaló, kisebb patkány amilin fragmenseket, a fragmenst (Ac-ValArgSerSerAsnAsn-H 2 ), a fragmenst (Ac-ValArgSerSer-H 2 ) és a 7
8 19-22 fragmenst (Ac-SerSerAsnAsn-H 2 ) tanulmányoztuk. Az arginin és a szerin szerepének megismeréséhez a fragmens két mutánsát is vizsgáltuk (Ac-ValArgAlaAla-H 2 és Ac- ValAlaSerSer-H 2 ). Vizsgálataink azt mutatják, hogy nem az arginin felelős a patkány amilin fémmekötőképességéért. Az Ac-SerSerAsnAsn-H 2 peptid mutat az amilin fragmenséhez hasonló komplexkémiai viselkedést. Ennek alapján a szerin- és az aszparagin-oldalláncnak, esetleg ezek együttes elrendeződésének lehet szerepe a fémmegkötésben. Az olasz együttműködő fél molekulaelméleti számításai alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a 22-es pozícióban lévő aszparagin oldalláncbeli amidcsoportja deprotonálódik, és részt vesz a koordinációban. (2. ábra) A mérési eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az SS szekvencia poláris oldalláncainak együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a fémion oldatban maradjon, és megakadályozza a fémion hidrolízisét. Bebizonyosodott, hogy a jól ismert horgonycsoportok, a hisztidin és a cisztein oldalláncok mellett az aszparagin amidcsoportja is elsődleges fémionkötőhely lehet, koordinálódásával indukálhatja a peptidvázbeli amidnitrogének deprotonálódását. Ugyanakkor önmagában egy aszparagin nem elegendő a fémion megkötésére. [21] H H H 2 H H H 3 H 2 H H 5 H 2 u 2+ 6 H H 2 5 H H 2 H 2 2. ábra A kutatások eredményeit 10 közleményben foglaltuk össze (össz impakt faktor: 33,62 - ebből megjelent: 26,29), valamint 5 előadásban és 8 poszteren mutattuk be magyar és nemzetközi konferenciákon. Emellett két projektmunka, egy szakdolgozat és egy tudományos diákköri dolgozat készült a pályázat témavezetőjének irányításával (III. helyezés az rszágos Tudományos Diákköri Konferencián). A es számú pályázat a posztdoktori alkalmazásomat finanszírozta. Pályázatommal a Dr. Sóvágó Imre vezetésével futó es pályázathoz csatlakoztam, majd 2008-tól a os TKA pályázat fedezte a kutatások költségeit. Emellett a kutatás eredményessége szempontjából fontos szerepe volt az MTA és a R közötti kétoldalú együttműködési pályázatnak, amely a peptidek szintézise és egyes szerkezetvizsgáló módszerek során valósult meg. 8
MTA Doktori értekezés
MTA Doktori értekezés AZ IMIDAZLGYŰRŰ SZEREPE A FÉMIMEGKÖTÉSBE: LDALLÁBA TÖBB DRSPRTT TARTALMAZÓ PEPTIDEK ÉS SZÁRMAZÉKAIK ÁTMEETIFÉM KMPLEXEIEK EGYESÚLYI ÉS REDXI SAJÁTSÁGAI Várnagy Katalin Debreceni Egyetem
A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok:
Válasz Kiss Tamás egyetemi tanárnak Az Imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai
OLDALLÁNCBAN KARBOXIL- ÉS IMIDAZOLIL- CSOPORTOT TARTALMAZÓ AMINOSAV- ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI. Doktori (PhD) értekezés
LDALLÁBA KARBXIL- ÉS IMIDAZLIL- SPRTT TARTALMAZÓ AMISAV- ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKK ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés Kállay silla Debreceni Egyetem Debrecen, 2005 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem
Oldalláncban funkciós csoportot tartalmazó peptidek protonálódási és komplexképződési folyamatai. Makro- és mikroállandók meghatározása.
Oldalláncban funkciós csoportot tartalmazó peptidek protonálódási és komplexképződési folyamatai. Makro- és mikroállandók meghatározása. A posztdoktori ösztöndíj keretein belül a prionbetegségek kialakulásáért
KELÁTKÉPZŐ DONORCSOPORTOT TARTALMAZÓ PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI
KELÁTKÉPZŐ DRCSPRTT TARTALMAZÓ PEPTIDSZÁRMAZÉKK ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés (TRASITI METAL CMPLEXES F PEPTIDE DERIVATIVES CTAIIG ELATIG SIDE AIS) Ősz Katalin Témavezető: Dr. Sóvágó Imre
Oldatokban végbemenő folyamatok egyensúlyi és kinetikai vizsgálata
Oldatokban végbemenő folyamatok egyensúlyi és kinetikai vizsgálata Habilitációs tézisek Ősz Katalin Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Kémiai Tanszék 2011. Tartalomjegyzék
Fáriné Turi Ildikó Margit
DE TTK 1949 A PRION FEHÉRJE PEPTIDFRAGMENSEINEK FÉMION-SZELEKTIVITÁSA Egyetemi doktori (PhD) értekezés Fáriné Turi Ildikó Margit Témavezető: Dr. Sóvágó Imre professzor emeritus DEBRECENI EGYETEM Természettudományi
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
Szerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
A kutatás célja. A projekt eredményei
Szakmai beszámoló a Hisztidin-gazdag fehérjék fémkötő sajátságainak modellvizsgálata oligopeptid fragmensek fémkomplexeivel c. OTKA pályázathoz (PF 63978) A kutatás célja A vállalt kutatás tágabb értelemben
Tioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata
Tioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata doktori (PhD) értekezés tézisei Bóka Beáta Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Debrecen, 2003 Tioéter-
Tioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata
Tioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata Doktori (PhD) értekezés Bóka Beáta Debreceni Egyetem Debrecen, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.. 1 2. Irodalmi áttekintés..3
NAPJAINK KOORDINÁCIÓS KÉMIÁJA II *
MAGYAR TUDOMÁYOS AKADÉMIA K É M I A I T U D O M Á Y O K O S Z T Á L Y A E L Ö K APJAIK KOORDIÁCIÓS KÉMIÁJA II * Tisztelt Kolléga! A Koordinációs Kémiai Munkabizottság idei első ülésére 2016. május 31-n
4.3. Az AcLysSerProValValGluGly heptapeptid Al(III)-kötő sajátságának jellemzése
4.3. Az AcLysProValValGly heptapeptid Al(III)-kötő sajátságának jellemzése Az Al(III)fehérje kölcsönhatás megismerése céljából olyan neurofilamentum peptidfragmenst vizsgáltunk, mely az oldalláncban oxigén
4.2. Az Al(III) kölcsönhatása aszparaginsav-tartalmú peptidekkel
4.2. Az Al(III) kölcsönhatása aszparaginsav-tartalmú peptidekkel A kisméretű peptidek közül az oldalláncban negatív töltésű karboxilcsoportokat tartalmazó AspAsp és AspAspAsp ligandumok komplexképződését
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
I. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉSEK
Bevezetés és célkitőzések I. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉSEK Régóta ismert, hogy az élı szervezetek számára bizonyos fémek létfontosságú jelentıséggel bírnak, míg a fémek egy másik része már igen kis koncentrációban
OLDALLÁNCBAN KARBOXIL- ÉS IMIDAZOLILCSOPORTOT TARTALMAZÓ AMINOSAV- ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI
LDALLÁBA KARBXIL ÉS IMIDAZLILSPRTT TARTALMAZÓ AMISAV ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKK ÁTMEETIFÉMKMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Kállay silla Témavezető: Dr. Várnagy Katalin Debreceni Egyetem Szervetlen és
Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak
Aminosavak 1 Aminosavak általános képlete N 2 soportosítás: oldallánc szerkezete alapján: Apoláris Poláris Bázikus Savas Semleges Esszenciális aminosavak 2 (apoláris) Glicin Név Gly 3 Alanin Ala 3 3 Valin
Oldalláncban kelátképző donorcsoportot tartalmazó aminosavszármazékok átmenetifém-komplexeinek egyensúlyi vizsgálata
Oldalláncban kelátképző donorcsoportot tartalmazó aminosavszármazékok átmenetifém-komplexeinek egyensúlyi vizsgálata Készítette: Ősz Katalin V. vegyész Témavezető: Dr. Várnagy Katalin tudományos munkatárs
transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
A T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
MTA Doktori értekezés tézisei
MTA Doktori értekezés tézisei AZ IMIDAZLGYŰRŰ SZEREPE A FÉMIMEGKÖTÉSBE: LDALLÁCBA TÖBB DRCSPRTT TARTALMAZÓ PEPTIDEK ÉS SZÁRMAZÉKAIK ÁTMEETIFÉM KMPLEXEIEK EGYESÚLYI ÉS REDXI SAJÁTSÁGAI Várnagy Katalin Debreceni
Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése
Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Előadó: Lihi Norbert Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport A bioszervetlen
TERMÉSZET IHLETTE HISZTIDINGAZDAG LIGANDUMOK KÖLCSÖNHATÁSA CINK(II)-, RÉZ(II)- ÉS NIKKEL(II)IONOKKAL. Doktori (Ph.D.) értekezés.
TERMÉSZET IHLETTE HISZTIDIGAZDAG LIGADUMK KÖLCSÖHATÁSA CIK(II)-, RÉZ(II)- ÉS IKKEL(II)IKKAL Doktori (Ph.D.) értekezés Kolozsi András Témavezetık: Dr. Gajda Tamás Dr. Gyurcsik Béla Szegedi Tudományegyetem
Aminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
Doktori (Ph.D.) értekezés. Simon Ida Noémi FEHÉRJÉK FÉMKÖTŐ TULAJDONSÁGAINAK MODELLEZÉSE TÖBBCÉLÚ FELHASZNÁLÁSRA ALKALMAS PEPTIDEK FÉMKOMPLEXEIVEL
Doktori (Ph.D.) értekezés Simon Ida oémi FEHÉRJÉK FÉMKÖTŐ TULAJDSÁGAIAK MDELLEZÉSE TÖBBCÉLÚ FELHASZÁLÁSRA ALKALMAS PEPTIDEK FÉMKMPLEXEIVEL Témavezetők: Dr. Gajda Tamás Dr. Gyurcsik Béla Szegedi Tudományegyetem
XXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok gyesülete songrád Megyei soportja és a Magyar Kémikusok gyesülete rendezvénye XXXVII. KÉMII LŐÓI NPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi kadémiai izottság Székháza Szeged, 2014.
Válasz. 6) Több helyen is ír (pl. 16. oldal) cisztein csoportról, ami bizonyára a tiolát vagy tiolcsoportot jelenti, csak kevésbé szabatosan.
Válasz Noszál Béla egyetemi tanárnak Az imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
HISZTIDINTARTALMÚ OLIGOPEPTIDEK KOMPLEXKÉPZİ SAJÁTSÁGAI. A PRION PROTEIN PEPTIDFRAGMENSEI FÉMION-SZELEKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA.
HISZTIDITARTALMÚ LIGPEPTIDEK KMPLEXKÉPZİ SAJÁTSÁGAI. A PRI PRTEI PEPTIDFRAGMESEI FÉMI-SZELEKTIVITÁSÁAK VIZSGÁLATA. Doktori (PhD) értekezés Jószai Viktória Debreceni Egyetem Debrecen, 2008 HISZTIDITARTALMÚ
Fehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
INFORMATIKA EMELT SZINT%
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés 1. A fényképezés története Táblázatkezelés 2. Maradékos összeadás Adatbázis-kezelés 3. Érettségi Algoritmizálás, adatmodellezés 4. Fehérje Maximális
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket
Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,
Inzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel
Inzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel Mivel a vizsgált komplexek inzulinutánzó hatása összetett és a hatásmechanizmusuk csak részben feltárt az irodalomban,
Átmenetifém-ionok kölcsönhatása kis biomolekulákkal. Újabb eredmények a ligandumok fémion szelektivitásában.
Átmenetifém-ionok kölcsönhatása kis biomolekulákkal. Újabb eredmények a ligandumok fémion szelektivitásában. doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nagy Eszter Márta Témavezető: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár
A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken a 2017/2018. tanév II. félévére meghirdetett diplomamunka, szakdolgozati és projektmunka témákörei
A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken a 2017/2018. tanév II. félévére meghirdetett diplomamunka, szakdolgozati és projektmunka témákörei Dr. Baranyai Edina 1. Termelői mézminták elemtartalmának összehasonlító
Összefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév
Összefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév Készült: Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszékén 2012.12.17. Összeállította Szilvágyi Gábor PhD hallgató Tartalomjegyzék Orgován
Pufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1400/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEZŐLABOR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium (8500 Pápa, Jókai utca 32.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1400/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MEZŐLABOR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium (8500 Pápa, Jókai utca
CATALYTIC FUNCTION. Témavezetők: DR. GAJDA TAMÁS egyetemi tanár. DR. FLORENCE DUMARÇAY Maître de Conférences HDR
DKTRI (PH. D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÚJ PEPTID TÍPUSÚ TRIPDÁLIS LIGADUMK ÉS FÉMKMPLEXEIK: SZITÉZIS, LDATEGYESÚLY ÉS SZERKEZETVIZSGÁLAT, KATALITIKUS ALKALMAZÁSK EW PEPTIDE TYPE TRIPDAL LIGADS AD THEIR METAL
TERMÉSZET IHLETTE HISZTIDINGAZDAG LIGANDUMOK KÖLCSÖNHATÁSA CINK(II)-, RÉZ(II)- ÉS NIKKEL(II)IONOKKAL. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
TERMÉSZET IHLETTE HISZTIDINGAZDAG LIGANDUMOK KÖLCSÖNHATÁSA CINK(II)-, RÉZ(II)- ÉS NIKKEL(II)IONOKKAL Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Kolozsi András Témavezetık: Dr. Gajda Tamás egyetemi tanár Dr. Gyurcsik
(11) Lajstromszám: E 007 952 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000792T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 92 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 73892 (22) A bejelentés napja:
Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés
Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés A fehérjeszerkezet szintjei A fehérjetekeredés elmélete: Anfinsen kísérlet Levinthal paradoxon A feltekeredés tölcsér elmélet 2014.11.05. Aminosavak és fehérjeszerkezet
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,
FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium Alkímia Ma, Budapest, 2013.02.28. I. FEHÉRJÉK: L-α aminosavakból felépülő lineáris polimerek α H 2 N CH COOH amino
Fehérjék szerkezetének kialakulása II
Egy kis fehérje gombolyodása több párhuzamos úton Fehérjék szerkezetének kialakulása II Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem hélix kialakulás és kollapszus több párhuzamos úton további kollapszus és hélix
XL. Komplexkémiai Kollokvium
XL. Komplexkémiai Kollokvium Az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottságának rendezvénye Program és előadáskivonatok 2005. május 18-20. Dobogókő 1 XL. Komplexkémiai Kollokvium Dobogókő 12-13 Érkezés, a szobák
Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla
Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt
Fehérjék szerkezetének kialakulása II. Semmelweis Egyetem. Osváth Szabolcs
Fehérjék szerkezetének kialakulása II Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem szabolcs.osvath@eok.sote.hu Egy kis fehérje gombolyodása több párhuzamos úton hélix kialakulás és kollapszus több párhuzamos úton
BIOLÓGIAILAG AKTÍV HIDROXÁMSAVAK ÉS MODELLJEIK KÖLCSÖNHATÁSA KÉTÉRTÉKŰ FÉMIONOKKAL. doktori (PhD) értekezés tézisei.
BILÓGIAILAG AKTÍV HIDRXÁMSAVAK ÉS MDELLJEIK KÖLCSÖHATÁSA KÉTÉRTÉKŰ FÉMIKKAL doktori (PhD) értekezés tézisei Enyedy Éva Anna Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Debrecen, 2002. BILÓGIAILAG
METALLOENZIMEK SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS MODELLEZÉSE ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEKKEL. Paksi Zoltán
METALLEZIMEK SZERKEZETI ÉS FUKCIÁLIS MDELLEZÉSE ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEKKEL Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Paksi Zoltán Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék SZEGED 2008 METALLEZIMEK
AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN
AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA
4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek).
4. FEÉRJÉK 4.0. Bevezetés A fehérjék elsısorban α-l-aminosavakból felépülı biopolimerek. A csak α-laminosavakat tartalmazó fehérjék a proteinek. evüket a görög proteios szóból kapták, ami elsırangút jelent.
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A réz-efflux szabályzó CueR fehérje fémkötő sajátságainak tanulmányozása modellpeptideken keresztül
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A réz-efflux szabályzó CueR fehérje fémkötő sajátságainak tanulmányozása modellpeptideken keresztül SZUNYOGH DÁNIEL MIHÁLY Témavezetők: Dr. JANCSÓ ATTILA Egyetemi adjunktus
Zárójelentés az OTKA K sz. pályázat eredményeiről
Zárójelentés az TKA K-63606 sz. pályázat eredményeiről I. Elméleti számítások alapján úgy terveztünk meg két, a bíborsav foszfatáz enzimek aktív centrumát modellező peptidet (YKDPPTDLDQDVLDLP = L1 és DPPQVPLYGLFQIDTV-
A K sz. OTKA szerződés záró beszámolója
A K-72781 sz. OTKA szerződés záró beszámolója A projektben azt a célt tűztük ki, hogy termodinamikai paramétereket határozzunk meg - elsősorban ESR spektroszkópiai módszerekkel - olyan fém-komplexekben,
Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N
Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
Bioinformatika 2 5.. előad
5.. előad adás Prof. Poppe László BME Szerves Kémia és Technológia Tsz. Bioinformatika proteomika Előadás és gyakorlat 2009. 03. 21. Fehérje térszerkezet t megjelenítése A fehérjék meglehetősen összetett
47. Komplexkémiai Kollokvium
47. Komplexkémiai Kollokvium Az MKE Komplexkémiai Szakcsoportjának és az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottságának a rendezvénye 2013. május 29-31., Mátraháza Részletes program Részletes program 12.00
A glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
Fémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
Versenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek
a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
KELÁTKÉPZŐ DONORCSOPORTOT TARTALMAZÓ PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI
KELÁTKÉPZŐ DSPTT TATALMAZÓ PEPTIDSZÁMAZÉKK ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Ősz Katalin Témavezető: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás, NaCl, ammónium-szulfát, réz-szulfát, ólom-acetát, ecetsav, sósav, nátrium-hidroxid, desztillált víz
A kísérlet, megnevezés, célkitűzései: Fehérjék tulajdonságainak, szerkezetének vizsgálata. Környezeti változások hatásának megfigyelése a fehérjék felépítésében. Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás,
1. Bevezetés és célkitűzések
1. Bevezetés és célkitűzések A biológiai rendszerekre ható, akár létfontosságú, akár toxikus fémionok biológiai folyadékokban való előfordulásuk/részecskeeloszlásuk ismerete alapvető fontosságú ezen fémionok
Receptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
Fémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
Vegyesligandumú palládium(ii)komplexek termodinamikai, szerkezeti és kinetikai vizsgálata
Vegyesligandumú palládium(ii)komplexek termodinamikai, szerkezeti és kinetikai vizsgálata doktori (PhD) értekezés tézisei Nagy Zoltán Témavezet : Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár Debreceni Egyetem Szervetlen
VEGYESLIGANDUMÚ PALLÁDIUM(II)KOMPLEXEK TERMODINAMIKAI, SZERKEZETI ÉS KINETIKAI VIZSGÁLATA
VEGYESLIGADUMÚ PALLÁDIUM(II)KMPLEXEK TERMDIAMIKAI, SZERKEZETI ÉS KIETIKAI VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés agy Zoltán Debreceni Egyetem Debrecen, 2002 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem TTK kémia doktori
A fehérjék szerkezeti hierarchiája. Fehérje-szerkezetek! Klasszikus szerkezet-funkció paradigma. szekvencia. funkció. szerkezet! Myoglobin.
Myoglobin Fehérje-szerkezetek! MGLSDGEWQLVLNVWGKVEADIPGGQEVLIRLFK GPETLEKFDKFKLKSEDEMKASE DLKKGATVLTALGGILKKKGEAEIKPLAQSA TKKIPVKYLEFISECIIQVLQSK PGDFGADAQGAMNKALELFRKDMASNYKELGFQG Fuxreiter Mónika! Debreceni
Nukleinsavak építőkövei
ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis
MedInProt Szinergia IV. program. Szerkezetvizsgáló módszer a rendezetlen fehérjék szerkezetének és kölcsönhatásainak jellemzésére
MedInProt Szinergia IV. program Szerkezetvizsgáló módszer a rendezetlen fehérjék szerkezetének és kölcsönhatásainak jellemzésére Tantos Ágnes MTA TTK Enzimológiai Intézet, Rendezetlen fehérje kutatócsoport
XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
sejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen