OLDALLÁNCBAN KARBOXIL- ÉS IMIDAZOLILCSOPORTOT TARTALMAZÓ AMINOSAV- ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI
|
|
- Erik Ágoston Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LDALLÁBA KARBXIL ÉS IMIDAZLILSPRTT TARTALMAZÓ AMISAV ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKK ÁTMEETIFÉMKMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Kállay silla Témavezető: Dr. Várnagy Katalin Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Debrecen, 2005
2 I. BEVEZETÉS, ÉLKITŰZÉSEK Régóta ismert, hogy bizonyos fémek létfontosságúak az élő szervezet számára. Szerepet játszanak a szerves molekulák szintézisében és szállításában, illetve biológiai rendszerek savbázis és redoxifolyamatainak katalizálásában. A metalloproteinekben a fémionok megkötésére leggyakrabban a peptidlánc oldalláncbeli donorcsoportjai szolgálnak. Ezek közül gyakori kötőhelyek az aszparaginsav és a glutaminsav karboxilátcsoportja és a hisztidin imidazolgyűrűje. Az irodalomban már nagyrészt ismert, hogy ezen aminosavak helyzete hogyan befolyásolja a komplexképződést. Ugyanakkor a több oldalláncbeli karboxilátcsoport jelenléte jelentősen megváltoztatja a ligandum, és így a képződő komplexek töltését is. Munkánk során több aszparaginsavat és glutaminsavat tartalmazó peptidek réz(ii) és nikkel(ii)ionokkal való komplexképzését vizsgálva arra kerestük a választ, hogy az aszparaginsav, illetve glutaminsav láncbeli helyzete mellett hogyan hat a komplexképződésre a negatív töltés növekedése. Az aszparaginsav és a glutaminsav oldalláncbeli karboxilátcsoportja nem csak fémmegkötőhelyként szerepelhet, hanem a peptidkötés kialakításában is részt vehet. Ez a peptidváz módosulását eredményezi. asonló tulajdonsággal rendelkezik a lizin, amely oldalláncbeli aminocsoportjával is létesíthet peptidkötést. Ez valósul meg az általunk vizsgált AspεLys dipeptidben. Arra is lehetőség van, hogy a lizin mindkét aminocsoportja részt vegyen a peptidkötés kialakításában. A legegyszerűbb ilyen tripeptid a GlyLys(Gly). E két szokatlan szerkezetű peptid réz(ii), nikkel(ii) és cink(ii)ionokkal való komplexképzését tanulmányoztuk. Azt vizsgáltuk, hogy az egyszerű di és tripeptidek komplexképző sajátságaihoz képest milyen különbségeket okoz a peptidváz módosulása. A metalloenzimek másik fontos kötődési helye a hisztidin imidazololdalláncbeli nitrogénje. Ilyen kötődés van például a szénsavanhidrázban, ahol három imidazolgyűrűhöz, a karboxipeptidázban, ahol két imidazolgyűrűhöz és egy karboxilátcsoporthoz kapcsolódik cink(ii)ion. Ezen enzimek aktív centrumában a peptidláncok háromdimenziós szerkezete az imidazolgyűrűket olyan közeli helyzetbe hozza, hogy ugyanahhoz a fémionhoz tudnak koordinálódni. Így ezeknek az enzimeknek jó modelljei lehetnek azok az egyszerű bisz(imidazol2il)származékok, amelyekben a két imidazolgyűrű egy metiléncsoporton keresztül kapcsolódik egymáshoz. A bisz(imidazol2il)metilcsoportot tartalmazó vegyületek vizsgálata kb. 15 éve kezdődött el. Először a legegyszerűbb vegyületek, majd a védett aminocsoportot tartalmazó tripeptidszármazékok komplexképzését tanulmányozták. Ezt követően szisztematikusan vizsgálták, hogy hogyan befolyásolja egy kelátképző csoport jelenléte az aminosavak, illetve a peptidváz komplexképző tulajdonságait. Az oldalláncban gyengén koordinálódó csoportot tartalmazó bisz(imidazol2il)származékok komplexképzési tulajdonságai azonban még nem voltak ismertek. Ezek a vegyületek lehetőséget adtak annak vizsgálatára, hogy hogyan változik a komplexképző sajátság olyan vegyületekben, amelyek terminálisan egy 1
3 kelátképző csoportot, ugyanakkor oldalláncban koordinálódó csoportot tartalmaznak, ha azokat egyszerű dipeptidekhez, illetve a legegyszerűbb aminosavbisz(imidazol2il) származékokhoz hasonlítjuk. Ugyanakkor ezek a vegyületek a metalloenzimek aktív centrumát is modellezhetik. Így a vizsgálatok két irányba folytatódtak. Egyrészt aszparaginsavat, illetve glutaminsavat tartalmazó bisz(imidazol2il)származékok komplexképző tulajdonságait vizsgáltuk. Ennél a ligandumcsaládnál célunk az volt, hogy az oldalláncban gyengén koordinálódó karboxilcsoportot tartalmazó αaszpartilbisz(imidazol2il)metilamin (αaspbima), α glutamilbisz(imidazol2il)metilamin (αglubima) és γglutamilbisz(imidazol2il)metilamin (γglubima) különböző átmenetifémionokkal való komplexképzését tisztázzuk. Másrészt a u,znsd modellezését egyéb peptidek vizsgálatával folytattuk. A u,znszuperoxiddiszmutáz enzim aktív centrumában mindkét fent említett kötődési hely megtalálható: az aszparaginsav karboxilátcsoportja és a hisztidin imidazolnitrogénje is részt vesz a fémionok koordinálásában. Az enzim fémmegkötésben résztvevő fehérjerésze különböző oligopeptidekkel modellezhető. Ennek vizsgálatára hisztidint és aszparaginsavat tartalmazó ligandumokat (AcisAlaisValis 2, AcisValisAlais 2, Ac isproisalais 2, AcisAlaisProis 2, AcisValGlyAspis 2 és AcisisValGlyAsp 2 ) állítottunk elő és ezek réz(ii)ionnal való komplexképzését tanulmányoztuk. II. ALKALMAZTT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A ligandumok protonálódási állandóit és a különböző sztöchiometriájú komplexek stabilitási állandóit ppotenciometriás módszerrel határoztuk meg (T = 278 K, I = 0,2 mol dm 3 Kl). A kiértékeléshez a PSEQUAD és a SUPERQUAD számítógépes programokat használtuk. A protonálódási mikroállandók meghatározásához 1 MR, a komplexek összetételének és szerkezetének megállapításához UVlátható spektrofotometriás, D és ESR spektroszkópiás méréseket végeztünk. Az aszparaginsav és glutaminsavtartalmú peptideket, valamint az εlyskötést tartalmazó peptideket (1. ábra) a svájci BAEM Feinchemikalen AG cégtől vásároltuk. A bisz(imidazol2il)származékokat (2. ábra) az MTAELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjában állították elő. A u,znsd enzim aktív centrumát modellező ligandumokat a Ioanninai Egyetemen (University of Ioannina, Görögország) szilárdfázisú peptidszintézissel állítottam elő. 2
4 2 ( ) 4 2 AspεLys 2 ( ) 4 GlyLys(Gly) 2 1. ábra: Az εlyskötést tartalmazó vizsgált peptidek szerkezete 2 αaspbima 2 αglubima 2 2 γglubima 2 βalabima 2. ábra: A bisz(imidazol2il)csoportot tartalmazó vizsgált vegyületek szerkezete III. ÚJ TUDMÁYS EREDMÉYEK A vizsgált ligandumok négy csoportba sorolhatóak, a legfontosabb eredményeket csoportonként foglalom össze. 1. Aszparaginsav és glutaminsavtartalmú peptidek Ebben a csoportban 25 karboxilátcsoportot tartalmazó ligandumok (AspAla, AlaAsp, AspVal, ValAsp, GluVal, ValGlu, AspGlu, GluAsp, Asp 2, Glu 2, Asp 3, Glu 3 és Asp 4 ) réz(ii), valamint az utóbbi öt ligandum nikkel(ii)ionokkal való komplexképzését tanulmányoztam Általában elmondható, hogy ennek a funkcióscsoportnak a jelenléte megnöveli a peptid fémionmegkötő képességét, különösen az aszparaginsavtartalmú oligopeptidek esetén. Az terminális aszparaginsavat tartalmazó peptideknél ez az ML komplexek stabilitásában mutatkozik meg. Az ezeknél kialakuló ( 2,β ) koordináció sokkal stabilisabb komplexeket eredményez mint az egyszerű peptideknél megvalósuló ( 2,) kötésmód. 3
5 1.2. A második helyen levő aszparaginsav ( 2,,β ), a harmadik helyen levő ( 2,,,β ) kötődést tesz lehetővé. Az előbbi az ML 1 összetételű komplexek stabilitásának növekedését okozza, míg az utóbbi az Asp 4 esetén megakadályozza a harmadik amidnitrogén deprotonálódását. Ez utóbbi esetben a kialakuló többszörös negatív töltés szintén akadályozó tényező A glutaminsav oldalláncbeli karboxilátcsoportjával csak héttagú kelátgyűrű alakulhat ki, amelynek képződése nem kedvező, így a γkarboxilátcsoporttal megvalósuló gyenge kölcsönhatás a komplexek stabilitását csak kis mértékben növeli, ugyanakkor a komplexek negatív töltésének növekedése stabilitáscsökkenést okoz Az oldalláncbeli karboxilátcsoportok gyengén savas és semleges ptartományban karboxilátohidas dimer/polimer szerkezetű komplexek kialakulását eredményezik. Az oligomerizáció mértéke a koncentráció növelésével és a hőmérséklet csökkenésével növekszik. 2. εlizinkötést tartalmazó vegyületek Két olyan ligandum (AspεLys és GlyLys(Gly)) réz(ii), nikkel(ii) és cink(ii) ionokkal való komplexképzését tanulmányoztam, amelyekben a lizin εaminocsoportjával vesz részt a peptidkötés kialakulásában. Ez a peptidváz módosulását eredményezi és új koordinációs módokat teremt Az AspεLys ambidentát ligandum, többféle koordinációs mód kialakulására is lehetőség van. A molekula lizinrésze szubsztituált αaminosavnak, az aszpartilrésze szubsztituált β alaninnak tekinthető. Ennek megfelelően öt, illetve hattagú kelátgyűrű alakulhat ki ( 2, ) koordinációval. Emellett az aszpartilrész szubsztituált glicinamidnak is felfogható, ( 2,) és ( 2, ) koordináció is létrejöhet. Ennek megfelelően a ligandum komplexkémiai viselkedése igen összetett. Az egyszerű dipeptidektől eltérően dimer szerkezeteket képez. Az [M 2 L 2 ] komplexben mindkét fémion körül egyegy öt, illetve hattagú kelátgyűrű alakul ki 2( 2, ) koordinációval (3.a. ábra). Ez a koordináció a réz(ii) ionok esetén akadályozza, míg a nikkel(ii) és cink(ii)ionok esetén teljesen meggátolja az amidnitrogén deprotonálódását. Így csak réz(ii)ionokkal alakul ki a 2[( 2, )( 2, )] koordinációt tartalmazó [M 2 L 2 2 ] 2 összetételű komplex (3.b. ábra). 2 u 2 a [u 2 L 2 ] 2 u u u 2 2 b [u 2 L 2 2 ] 2 3. ábra: A u(ii) AspεLys rendszerben képződő [u 2 L 2 ] (a) és a [u 2 L 2 2 ] 2 (b) komplexek szerkezete 2.2. A GlyLys(Gly) komplexképző tulajdonságai jelentősen eltérnek az egyszerű tripeptidekétől. A GlyLys(Gly) peptidben a ligandum két vége α, illetve βaminosavszerű koordinációt tesz lehetővé, és emellett az amidnitrogének deprotonálódása után szubsztituált dipeptidnek vagy szubsztituált glicinamidnak tekinthető. Ez izomerek képződéséhez vezet, u(ii) és 4
6 i(ii)ionokkal ( 2,)( 2, ), illetve ( 2,, )( 2,) koordinációt tartalmazó [ML 1 ] makrokelátok alakulnak ki. A u(ii) GlyLys(Gly) rendszerben ez a fő komponens (4.a. és 4.b. ábra), az ESR spektrum jelzi az izomerek jelenlétét és arra utal, hogy azok 1:1 arányban vannak jelen Az oktaéderes geometriájú nikkel(ii) és cink(ii)ionokkal lehetőség van arra, hogy a ligandum két vége egyidejűleg ugyanahhoz a fémionhoz koordinálódjon, ami [ML] + összetételű makrokelát (4.c. ábra) képződéséhez vezet. 2 u a u b 2 i 2 c 3. Bisz(imidazol2il)metilcsoportot tartalmazó aminosavszármazékok 4. ábra: A GlyLys(Gly)nel képződő [ul 1 ] izomerek (a és b) és a [il] + komplex (c) szerkezete árom oldalláncban karboxilátcsoportot tartalmazó aminosavszármazék (αaspbima, αglubima és γglubima), valamint összehasonlításként a βalabima réz(ii), nikkel(ii), és cink(ii)ionokkal való komplexképzését tanulmányoztam Réz(II)ionokkal valamennyi ligandummal már erősen savas közegben (p 2) a bisz(imidazolil)részen megkezdődik a koordináció. a a karboxilátcsoport kelátképző helyzetben van, azaz az aminocsoporttal öt, vagy hattagú kelátgyűrű alakulhat ki (αaspbima és γglubima), akkor az aminosavszerű koordinációval izomer szerkezetű u 2 L 2 komplexek képződnek (5.a. és 5.b. ábra). Azoknál a ligandumoknál, ahol az amidnitrogén kelátképző helyzetben van (αaspbima, α GluBIMA és βalabima), peptidszerű koordinációval imidazolhidas u 2 L 2 2 komplex (5.c. ábra) jön létre. A γglubimanál, ahol ( 2, ) koordinációval csak héttagú kelátgyűrű alakulhatna ki, nem képződik ez a komplex A lúgos közegben jelentkező extra lúgfogyasztó folyamat a nemkoordinálódó oldalláncot tartalmazó βalabimanál hidroxokomplexképződéssel, a két αaminosavszármazéknál a pirroltípusú nitrogének deprotonálódásával értelmezhető. Feltételezésünk szerint az oldalláncbeli karboxilátcsoport axiális irányú koordinációja révén képes megakadályozni a komplex hidrolízisét. A pirroltípusú nitrogén deprotonálódása új fémionkötőhelyet nyújt, ami a negatív töltésű imidazolátohidat tartalmazó u 3 L 2 4 komplex (5.d. ábra) képződéséhez vezet. Ez a komplex fémionfelesleg esetén a βalabimanál is kialakul ikkel(ii) és cink(ii)ionokkal hasonló összetételű komplexek képződnek, azonban ezek termodinamikai stabilitása kisebb, aminek eredményeként a komplexképződés a nagyobb ptartományok felé tolódik el. Ennek következtében a protonált komplexek koncentrációja kisebb, különösen cink(ii)ionok esetén, és a komplexek stabilitása az IrvingWilliams sornak megfelelően a u(ii) > i(ii) > Zn(II) sorrendben csökken. 5
7 3.4. Ezekkel a fémionokkal is a bisz(imidazolil)rész a fő fémmegkötőhely savas közegben, azonban a lépcsőzetes stabilitási állandók alapján a kötésmódban különbség van. A réz(ii)ion protonált biszkomplexeiben a 4 donoratom az ekvatoriális kötőhelyeket foglalja el, míg a nikkel(ii) és a cink(ii)ionok szabályos oktaéderes geometriája flexibilisebb kötődést tesz lehetővé. Ennek következtében e két fémionnal nagyobb mennyiségben képződnek biszligandumú komplexek. Ugyanakkor ezen komplexek viszonylag nagy stabilitásuk következtében akadályozzák az amidnitrogén deprotonálódását. A dimer szerkezetű komplexek koncentrációja szintén kisebb, mint a réz(ii)ionok esetén, és a i(ii) αaspbima rendszerben, az amidnitrogén deprotonálódása után monomer qe dimer egyensúly alakul ki Az αglutamilbima és a γglutamilbima deprotonálódási makroállandói mellett a deprotonálódási mikroállandókat is meghatároztuk. Az előbbi ligandumnál az egyes csoportok deprotonálódási sorrendje: Im 1 d d Im 2 d 3 +, és az egyes deprotonálódási lépések egymással jelentősen átfednek, a γglutamilbimanál a sorrend: d Im 1 d Im 2 d 3 +, és ezek a lépések jól elkülönülnek egymástól. 2 a u u 2 2 u u b u c u 2 5. ábra: Az αaspbimaval képződő [u 2 L 2 ] izomerek (a és b), a [u 2 L 2 2 ] (c) és a [u 3 L 2 4 ] (d) komplexek szerkezete 2 2 u u d u 2 4. A u,znsd enzim aktív centrumát modellező peptidek A u,znsd enzim fémkötőhelyeinek modellezésére előállított peptidek, az Acis AlaisValis 2, AcisValisAlais 2, AcisProisAlais 2, Acis AlaisProis 2, AcisValGlyAspis 2 és az AcisisValGlyAsp 2 réz(ii)ionnal való komplexképzését tanulmányoztuk Ezek a ligandumok igen hatékony fémmegkötők. Savas ptartományban valamennyi ligandumnál megjelenik a ul makrokelát, amelyben 23 hisztidinnitrogén, esetleg az aszparaginsav karboxilátcsoportja koordinálódik (6.a. ábra). A komplex képződése a korábbi modellekhez képest a nagyobb ptartományok felé tolódik el p 7 felett minden rendszerben lejátszódik az amidnitrogén deprotonálódása, ami az Ac isalaisvalis 2, az AcisValisAlais 2 és az AcisisValGlyAsp 2 ligandumok esetén izomer szerkezetű ul 2 és ul 3 összetételű komplexek 6
8 képződnek, ugyanakkor a prolintartalmú peptideknél és az AcisValGlyAspis 2 csak egyféle komplexszerkezet valósulhat meg Az AcisAlaisValis 2 és az AcisValisAlais 2 peptidek két ekvivalens réz(ii)ion megkötésére is képesek, amikoris u 2 L 2, u 2 L 4, u 2 L 5 és u 2 L 6 komplexek (6.b. és 6.c. ábra) jelennek meg az oldatban. u 2 u u 2 a b 6. ábra: A u(ii) AcisAlaisValis 2 r endszerben képződő [ul] (a), [u2l 4 ] (b) és 2 [u2l 6 ] (c) komplexek feltételezett szerkezete u u 2 c IV. AZ EREDMÉYEK ASZSÍTÁSI LEETŐSÉGEI Vizsgálataink célja az volt, hogy különböző átmenetifémionok aminosav és peptidszármazékokkal való kölcsönhatását tanulmányozzuk. A vizsgált ligandumok oldalláncukban a metalloenzimek fő fémmegkötőhelyéül szolgáló karboxil és/vagy imidazolilcsoportot tartalmaznak. A bisz(imidazol2il)származékok komplexképző tulajdonságainak tanulmányozása során sikerült olyan komplexet kimutatni az oldatban, amelyben a u,znsd enzim aktív centrumában is megtalálható imidazolátohidas szerkezet alakul ki. Ebben a komplexben a pirroltípusú nitrogének deprotonálódása szokatlanul kis pn, már fiziológiás ptartományban lejátszódik, így ezen ligandumok átmenetifémkomplexei potenciális SD modellek lehetnek. A hisztidintartalmú vegyületek vizsgálatával szintén a u,znsd enzim aktív centrumában található fehérjelánc fémionokkal való kölcsönhatását próbáltuk modellezni. A vizsgált ligandumokkal kialakulnak az enzim fémmegkötőhelyénél megfigyelhető torzult szerkezetek, és ezen komplexek képződése a korábbi modellvegyületekhez képest a nagyobb ptartományok felé tolódik el. Munkánk alapkutatás, azonban a nyert információk hozzájárulnak a fémionok és proteinek közötti kölcsönhatás megértéséhez. 7
9 V. TUDMÁYS PUBLIKÁIÓK Az értekezés alapját képző közlemények 1. silla Kállay, Katalin Várnagy, Imre Sóvágó, Daniele Sanna and Giovanni Micera Potentiometric and spectroscopic studies on the transition metal complexes of GlyLys(Gly) and AspεLys J. hem. Soc., Dalton Trans. (2002) Katalin Várnagy, Katalin Ősz, silla Kállay and Imre Sóvágó The effect of side chain donor groups on the coordination ability of the bis(imidazol2 yl) ligands Prog. oord. Bioinorg. hem., 6 (2003) silla Kállay, Manuela attari, Daniele Sanna, Katalin Várnagy, elga SüliVargha, Imre Sóvágó and Giovanni Micera opper(ii) complexes of amino acid derivatives of bis(imidazol2yl)methyl residue ew J. hem., 28 (2004) Katalin Ősz, Gábor Lente, silla Kállay ew protonation microequilibrium treatment in the case of some amino acid and peptide derivatives containing bis(imidazolyl)methyl group J. Phys. hem. B, 109 (2005) silla Kállay, Imre Sóvágó, Katalin Várnagy, Daniele Sanna and Manuela attari Transition metal complexes of oligopeptides containing aspartic and/or glutamic acid residues J. Inorg. Biochem. 99 (2005) Az értekezésben részletesen nem tárgyalt közlemény 6. Daniele Sanna, Giovanni Micera, silla Kállay, Viktória Rigó and Imre Sóvágó opper(ii) complexes of terminal protected tri and tetrapeptides containing histidine residues J. hem. Soc., Dalton Trans. (2004) Előadások 1. Kállay silla Aszparaginsavat és lizint tartalmazó peptidek átmenetifémkomplexei XXV. TDK, Kémiai és Vegyipari Szekció, Koordinációs Kémiai Alszekció, április , Gödöllő. 2. Várnagy Katalin, Ősz Katalin, Kállay silla, Sóvágó Imre és Süliné Vargha elga ldalláncbeli donorcsoportok hatása a bisz(imidazolil) származékok komplexképző sajátságaira XXXVII. Komplexkémiai Kollokvium, május 2931., Mátraháza. 3. Kállay silla és Várnagy Katalin ldalláncban karboxilcsoportot tartalmazó aminosavak bisz(2imidazolil)metilszármazékainak átmenetifémkomplexei XXV. Kémiai Előadói apok, október 2830., Szeged. 4. Katalin Várnagy, Katalin Ősz, silla Kállay and Imre Sóvágó The effect of side chain donor groups on the coordination ability of the bis(imidazol2 yl) ligands 8
10 19 th International onference on oordination and Bioinorganic hemistry, június 2 6., Smolenice, Szlovákia. 5. Kállay silla, Sóvágó Imre és Várnagy Katalin Aszparaginsav és/vagy glumaminsavtartalmú oligopeptidek átmenetifémkomplexei XXXIX. Komplexkémiai Kollokvium, május 2628., AgárdGárdony. 6. Katalin Várnagy, Katalin Ősz, silla Kállay and Imre Sóvágó oordination chemistry of amino acid and peptide derivatives containing bis(imidazol 2yl)methyl residue XXXVIth International onference on oordination hemistry, július 1823., Merida, Mexikó. 7. Imre Sóvágó, Katalin Ősz, Zoltán agy, silla Kállay, Viktória Rigó, Daniele Sanna, Giovanni Micera, Giuseppe Pappalardo and Enrico Rizzarelli opper(ii) complexes of peptides of histidine. Models of the binding sites of the enzyme uznsd and prion proteins 7th European Biological Inorganic hemistry onference, augusztus 29szeptember 2., GarmischPartenkirchen, émetország (Book of Abstracts, p. 49). 8. Rigó Viktória, Kállay silla és Sóvágó Imre A u,zn SD enzim aktív centrumának modellezésére alkalmas hisztidintartalmú peptidek u(ii)komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata Fiatal kárpátaljai magyar kutatók a természettudományi kutatásban, október 30., Beregszász, Ukrajna (Abstract könyv, 32. old.). 9. Rigó Viktória, Kállay silla és Sóvágó Imre A u,zn SD enzim aktív centrumának modellezésére alkalmas hisztidintartalmú peptidek u(ii)komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata X. emzetközi Vegyészkonferencia, november 1214., Kolozsvár, Románia (Abstract könyv, 259. old.). 10. Várnagy Katalin, Ősz Katalin, Kállay silla és SüliVargha elga Bisz(imidazol2il) csoportot tartalmazó aminosav és peptidszármazékok komplexképző sajátságai XL. Komplexkémiai Kollokvium, május 1820., Dobogókő. 11. silla Kállay, Katalin Várnagy, Imre Sóvágó, Gerasimos Malandrinos and ick adjiliadis opper(ii) complexes of pentapeptides related to the active site of u,znsuperoxide dismutase 20th International onference on oordination and Bioinorganic hemistry, június 5 10., Smolenice, Szlovákia (Book of Abstracts, p. 54). Poszterek 1. Imre Sóvágó, silla Kállay, Katalin Várnagy, Giovanni Micera and Daniele Sanna Transition metal complexes of oligopeptides containing εamide bond 10 th International onference on Bioinorganic hemistry, augusztus 2631., Firenze, laszország J. Inorg. Biochem., 2001, 86, Katalin Várnagy, Katalin Ősz, silla Kállay, Imre Sóvágó, elga SüliVargha, Giovanni Micera and Daniele Sanna 9
11 The effects of side chain donor groups on the complexation of amino acid and peptide derivatives containing bis(midazol2yl) group XXXVth International onference on oordination hemistry, július 2126., eidelberg, émetország (Book of Abstracts p. 366). 3. silla Kállay, Katalin Várnagy, elga SüliVargha, Daniele Sanna and Giovanni Micera The effect of carboxylate group on the complexation of amino acid derivatives of bis(imidazol2yl) group 28 th International onference on Solution hemistry, augusztus 2328., Debrecen (Book of Abstracts, p. 208). 4. silla Kállay, Katalin Várnagy, elga SüliVargha, Daniele Sanna and Giovanni Micera The effect of carboxylate group on the complexation of amino acid derivatives of bis(imidazol2yl) group IXth International Symposium on Inorganic Biochemistry, szeptember 47., Szklarska Poręba, Lengyelország (Book of Abstracts, p. 56). 5. silla Kállay, Katalin Várnagy, elga SüliVargha, Daniele Sanna and Giovanni Micera The effect of carboxylate group on the complexation of amino acid derivatives of bis(imidazol2yl) group ST D20 Midterm Evaluation Meeting, szeptember 1214., Triest, laszország (Book of Abstracts, p. 83). 6. silla Kállay, Manuela attari, Daniele Sanna, Imre Sóvágó, Katalin Várnagy and Giovanni Micera Transition metal complexes of oligopeptides containing aspartic and/or glutamic acid residues 7th European Biological Inorganic hemistry onference, augusztus 29szeptember 2., GarmischPartenkirchen, émetország (Book of Abstracts, p. 197). 7. Katalin Ősz, Gábor Lente and silla Kállay ew method of calculating protonation microequilibrium constants and its use for some bis(imidazolyl)methyl derivatives 7th European Biological Inorganic hemistry onference, augusztus 29szeptember 2., GarmischPartenkirchen, émetország (Book of Abstracts, p. 265). 8. Katalin Várnagy, Katalin Ősz, silla Kállay, lga Szilágyi, Manuele attari, Daniele Sanna, Imre Sóvágó and Giovanni Micera oordination chemistry of amino acid and peptide derivatives containing bis(imidazol 2yl)methyl residue 7th European Biological Inorganic hemistry onference, augusztus 29szeptember 2., GarmischPartenkirchen, émetország (Book of Abstracts, p. 347). 9. Katalin Várnagy, silla Kállay and Daniele Sanna Solution equilibria of copper(ii) complexes of ligands containing aspartic acid 29th International onference on Solution hemistry, augusztus 2125., Portorož, Slovenia (Book of Abstracts, p. 200). 10. Katalin Várnagy, silla Kállay and Daniele Sanna Solution equilibria of copper(ii) complexes of ligands containing aspartic acid Xth International Symposium on Bioinorganic hemistry, szeptember 2025., Szklarska Poręba, Lengyelország (Book of Abstracts, p. 108). 10
Oldalláncban funkciós csoportot tartalmazó peptidek protonálódási és komplexképződési folyamatai. Makro- és mikroállandók meghatározása.
Oldalláncban funkciós csoportot tartalmazó peptidek protonálódási és komplexképződési folyamatai. Makro- és mikroállandók meghatározása. A posztdoktori ösztöndíj keretein belül a prionbetegségek kialakulásáért
RészletesebbenMTA Doktori értekezés tézisei
MTA Doktori értekezés tézisei AZ IMIDAZLGYŰRŰ SZEREPE A FÉMIMEGKÖTÉSBE: LDALLÁCBA TÖBB DRCSPRTT TARTALMAZÓ PEPTIDEK ÉS SZÁRMAZÉKAIK ÁTMEETIFÉM KMPLEXEIEK EGYESÚLYI ÉS REDXI SAJÁTSÁGAI Várnagy Katalin Debreceni
RészletesebbenVálasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok:
Válasz Kiss Tamás egyetemi tanárnak Az Imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai
RészletesebbenMTA Doktori értekezés
MTA Doktori értekezés AZ IMIDAZLGYŰRŰ SZEREPE A FÉMIMEGKÖTÉSBE: LDALLÁBA TÖBB DRSPRTT TARTALMAZÓ PEPTIDEK ÉS SZÁRMAZÉKAIK ÁTMEETIFÉM KMPLEXEIEK EGYESÚLYI ÉS REDXI SAJÁTSÁGAI Várnagy Katalin Debreceni Egyetem
RészletesebbenOLDALLÁNCBAN KARBOXIL- ÉS IMIDAZOLIL- CSOPORTOT TARTALMAZÓ AMINOSAV- ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI. Doktori (PhD) értekezés
LDALLÁBA KARBXIL- ÉS IMIDAZLIL- SPRTT TARTALMAZÓ AMISAV- ÉS PEPTIDSZÁRMAZÉKK ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés Kállay silla Debreceni Egyetem Debrecen, 2005 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem
RészletesebbenSzakmai zárójelentés
Szakmai zárójelentés A fémionok lehetséges szerepe az idegrendszeri betegségek kifejlődésében és lefolyásában. A hisztidintartalmú peptidek átmenetifém-ionokkal való komplexképződési folyamatai Régóta
RészletesebbenTioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata
Tioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata doktori (PhD) értekezés tézisei Bóka Beáta Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Debrecen, 2003 Tioéter-
RészletesebbenKELÁTKÉPZŐ DONORCSOPORTOT TARTALMAZÓ PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI
KELÁTKÉPZŐ DRCSPRTT TARTALMAZÓ PEPTIDSZÁRMAZÉKK ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés (TRASITI METAL CMPLEXES F PEPTIDE DERIVATIVES CTAIIG ELATIG SIDE AIS) Ősz Katalin Témavezető: Dr. Sóvágó Imre
RészletesebbenÁtmenetifém-ionok kölcsönhatása kis biomolekulákkal. Újabb eredmények a ligandumok fémion szelektivitásában.
Átmenetifém-ionok kölcsönhatása kis biomolekulákkal. Újabb eredmények a ligandumok fémion szelektivitásában. doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nagy Eszter Márta Témavezető: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár
RészletesebbenKELÁTKÉPZŐ DONORCSOPORTOT TARTALMAZÓ PEPTIDSZÁRMAZÉKOK ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEI
KELÁTKÉPZŐ DSPTT TATALMAZÓ PEPTIDSZÁMAZÉKK ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Ősz Katalin Témavezető: Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenConference attendances (lectures and poster presentations) Konferencia részvételek (előadások és poszterek)
95. Virág Kiss, Éva Józsa,, István Fábián Kinetics of the photochemical decomposition of 1,4-benzoquinones in water (lecture) 3 rd European Colloquium on Inorganic Reaction Mechanisms, June 21-25, 2016,
RészletesebbenOldalláncban kelátképző donorcsoportot tartalmazó aminosavszármazékok átmenetifém-komplexeinek egyensúlyi vizsgálata
Oldalláncban kelátképző donorcsoportot tartalmazó aminosavszármazékok átmenetifém-komplexeinek egyensúlyi vizsgálata Készítette: Ősz Katalin V. vegyész Témavezető: Dr. Várnagy Katalin tudományos munkatárs
RészletesebbenBIOLÓGIAILAG AKTÍV HIDROXÁMSAVAK ÉS MODELLJEIK KÖLCSÖNHATÁSA KÉTÉRTÉKŰ FÉMIONOKKAL. doktori (PhD) értekezés tézisei.
BILÓGIAILAG AKTÍV HIDRXÁMSAVAK ÉS MDELLJEIK KÖLCSÖHATÁSA KÉTÉRTÉKŰ FÉMIKKAL doktori (PhD) értekezés tézisei Enyedy Éva Anna Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Debrecen, 2002. BILÓGIAILAG
RészletesebbenVálasz. 6) Több helyen is ír (pl. 16. oldal) cisztein csoportról, ami bizonyára a tiolát vagy tiolcsoportot jelenti, csak kevésbé szabatosan.
Válasz Noszál Béla egyetemi tanárnak Az imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai
Részletesebben4.2. Az Al(III) kölcsönhatása aszparaginsav-tartalmú peptidekkel
4.2. Az Al(III) kölcsönhatása aszparaginsav-tartalmú peptidekkel A kisméretű peptidek közül az oldalláncban negatív töltésű karboxilcsoportokat tartalmazó AspAsp és AspAspAsp ligandumok komplexképződését
RészletesebbenMETALLOENZIMEK SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS MODELLEZÉSE. Szilágyi István
METALLOEZIMEK SZERKEZETI ÉS FUKCIOÁLIS MODELLEZÉSE Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Szilágyi István Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék SZEGED 2006 METALLOEZIMEK SZERKEZETI
RészletesebbenA kutatás célja. A projekt eredményei
Szakmai beszámoló a Hisztidin-gazdag fehérjék fémkötő sajátságainak modellvizsgálata oligopeptid fragmensek fémkomplexeivel c. OTKA pályázathoz (PF 63978) A kutatás célja A vállalt kutatás tágabb értelemben
RészletesebbenOldatokban végbemenő folyamatok egyensúlyi és kinetikai vizsgálata
Oldatokban végbemenő folyamatok egyensúlyi és kinetikai vizsgálata Habilitációs tézisek Ősz Katalin Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Kémiai Tanszék 2011. Tartalomjegyzék
RészletesebbenXXXVII. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok gyesülete songrád Megyei soportja és a Magyar Kémikusok gyesülete rendezvénye XXXVII. KÉMII LŐÓI NPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi kadémiai izottság Székháza Szeged, 2014.
RészletesebbenTioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata
Tioéter- és imidazolcsoportot tartalmazó peptidek fémkomplexeinek vizsgálata Doktori (PhD) értekezés Bóka Beáta Debreceni Egyetem Debrecen, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.. 1 2. Irodalmi áttekintés..3
Részletesebben4.3. Az AcLysSerProValValGluGly heptapeptid Al(III)-kötő sajátságának jellemzése
4.3. Az AcLysProValValGly heptapeptid Al(III)-kötő sajátságának jellemzése Az Al(III)fehérje kölcsönhatás megismerése céljából olyan neurofilamentum peptidfragmenst vizsgáltunk, mely az oldalláncban oxigén
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Mészáros János Péter
Születési hely, idő: Szeged, 1993.12.10. Elérhetőség: 6720 Szeged, Dóm tér 7. Telefonszám: +36-62-54-4336 E-mail: meszaros.janos@chem.u-szeged.hu SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Mészáros János Péter MTMT adatbázis:
RészletesebbenFáriné Turi Ildikó Margit
DE TTK 1949 A PRION FEHÉRJE PEPTIDFRAGMENSEINEK FÉMION-SZELEKTIVITÁSA Egyetemi doktori (PhD) értekezés Fáriné Turi Ildikó Margit Témavezető: Dr. Sóvágó Imre professzor emeritus DEBRECENI EGYETEM Természettudományi
RészletesebbenI. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉSEK
Bevezetés és célkitőzések I. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŐZÉSEK Régóta ismert, hogy az élı szervezetek számára bizonyos fémek létfontosságú jelentıséggel bírnak, míg a fémek egy másik része már igen kis koncentrációban
RészletesebbenMETALLOENZIMEK SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS MODELLEZÉSE ÁTMENETIFÉM-KOMPLEXEKKEL. Paksi Zoltán
METALLEZIMEK SZERKEZETI ÉS FUKCIÁLIS MDELLEZÉSE ÁTMEETIFÉM-KMPLEXEKKEL Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Paksi Zoltán Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék SZEGED 2008 METALLEZIMEK
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés. Simon Ida Noémi FEHÉRJÉK FÉMKÖTŐ TULAJDONSÁGAINAK MODELLEZÉSE TÖBBCÉLÚ FELHASZNÁLÁSRA ALKALMAS PEPTIDEK FÉMKOMPLEXEIVEL
Doktori (Ph.D.) értekezés Simon Ida oémi FEHÉRJÉK FÉMKÖTŐ TULAJDSÁGAIAK MDELLEZÉSE TÖBBCÉLÚ FELHASZÁLÁSRA ALKALMAS PEPTIDEK FÉMKMPLEXEIVEL Témavezetők: Dr. Gajda Tamás Dr. Gyurcsik Béla Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenKelátképző ligandumot tartalmazó aminosavszármazékok előállítása és átmenetifém-komplexeik vizsgálata
Kelátképző ligandumot tartalmazó aminosavszármazékok előállítása és átmenetifém-komplexeik vizsgálata Készítették: Lennert Lídia (ELTE) Ősz Katalin (KLTE) Témavezetők: Dr. Süliné Vargha Helga (ELTE) Dr.
RészletesebbenNAPJAINK KOORDINÁCIÓS KÉMIÁJA II *
MAGYAR TUDOMÁYOS AKADÉMIA K É M I A I T U D O M Á Y O K O S Z T Á L Y A E L Ö K APJAIK KOORDIÁCIÓS KÉMIÁJA II * Tisztelt Kolléga! A Koordinációs Kémiai Munkabizottság idei első ülésére 2016. május 31-n
RészletesebbenCATALYTIC FUNCTION. Témavezetők: DR. GAJDA TAMÁS egyetemi tanár. DR. FLORENCE DUMARÇAY Maître de Conférences HDR
DKTRI (PH. D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÚJ PEPTID TÍPUSÚ TRIPDÁLIS LIGADUMK ÉS FÉMKMPLEXEIK: SZITÉZIS, LDATEGYESÚLY ÉS SZERKEZETVIZSGÁLAT, KATALITIKUS ALKALMAZÁSK EW PEPTIDE TYPE TRIPDAL LIGADS AD THEIR METAL
RészletesebbenBevezetés és célkitűzések
Bevezetés és célkitűzések Hosszú időn keresztül az alumínium(iii)iont az emberi szervezet számára ártalmatlannak tekintették, hiszen a természetben rosszul oldódó hidroxidok, szilikátok, foszfátok formájában
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Mészáros János Péter
Születési hely, idő: Szeged, 1993.12.10. Elérhetőség: 6720 Szeged, Dóm tér 7. Telefonszám: +36-62-54-4336 E-mail: meszaros.janos@chem.u-szeged.hu Adatbázisok: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Mészáros János Péter MTMT
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Mészáros János Péter
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Mészáros János Péter Születési hely, idő: Szeged, 1993.12.10. Elérhetőség: 6720 Szeged, Dóm tér 7. II. emelet 208. iroda Telefonszám: +36-62-54-4336 E-mail: meszaros.janos@chem.u-szeged.hu
RészletesebbenXL. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XL. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged, 2017. október 16-18. Szerkesztették:
RészletesebbenVegyesligandumú palládium(ii)komplexek termodinamikai, szerkezeti és kinetikai vizsgálata
Vegyesligandumú palládium(ii)komplexek termodinamikai, szerkezeti és kinetikai vizsgálata doktori (PhD) értekezés tézisei Nagy Zoltán Témavezet : Dr. Sóvágó Imre egyetemi tanár Debreceni Egyetem Szervetlen
RészletesebbenPhD committees, PhD thesis opponents; habilitations. PhD szigorlati és védési bizottságok; habilitációs eljárások
PhD committees, PhD thesis opponents; habilitations PhD szigorlati és védési bizottságok; habilitációs eljárások 38. Sándor Viktor (témavezetők: Dr. Dörnyei Ágnes, Dr. Kilár Anikó) Lipid-A molekulák kromatográfiával
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szintay Gergely. Veszprémi Egyetem. Általános és Szervetlen Kémia Tanszék
A CINK(II)- ÉS A RÉZ(II)- TETRAFENIL- ÉS OKTAETIL- PORFIRINEK FOTOFIZIKAI SAJÁTSÁGAI, KOMPLEXKÉPZÉSÜK ÉS KIOLTÁSUK NITROGÉN- TARTALMÚ DONOR MOLEKULÁKKAL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szintay Gergely
RészletesebbenPANNON EGYETEM. 2,3-DIHIDRO-2,2,2-TRIFENIL-FENANTRO-[9,10-d]-1,3,2λ 5 -OXAZAFOSZFOL KIALAKULÁSA ÉS REAKCIÓJA SZÉN-DIOXIDDAL ÉS DIOXIGÉNNEL
PA EGYETEM 2,3-DIHID-2,2,2-TIFEIL-FEAT-[9,10-d]-1,3,2λ 5 -XAZAFSZFL KIALAKULÁSA ÉS EAKCIÓJA SZÉ-DIXIDDAL ÉS DIXIGÉEL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Készítette: Bors István okleveles kémia-környezettan
RészletesebbenZárójelentés az OTKA K sz. pályázat eredményeiről
Zárójelentés az TKA K-63606 sz. pályázat eredményeiről I. Elméleti számítások alapján úgy terveztünk meg két, a bíborsav foszfatáz enzimek aktív centrumát modellező peptidet (YKDPPTDLDQDVLDLP = L1 és DPPQVPLYGLFQIDTV-
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenVEGYESLIGANDUMÚ PALLÁDIUM(II)KOMPLEXEK TERMODINAMIKAI, SZERKEZETI ÉS KINETIKAI VIZSGÁLATA
VEGYESLIGADUMÚ PALLÁDIUM(II)KMPLEXEK TERMDIAMIKAI, SZERKEZETI ÉS KIETIKAI VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés agy Zoltán Debreceni Egyetem Debrecen, 2002 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem TTK kémia doktori
RészletesebbenA Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken a 2017/2018. tanév II. félévére meghirdetett diplomamunka, szakdolgozati és projektmunka témákörei
A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken a 2017/2018. tanév II. félévére meghirdetett diplomamunka, szakdolgozati és projektmunka témákörei Dr. Baranyai Edina 1. Termelői mézminták elemtartalmának összehasonlító
RészletesebbenXXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenA K sz. OTKA szerződés záró beszámolója
A K-72781 sz. OTKA szerződés záró beszámolója A projektben azt a célt tűztük ki, hogy termodinamikai paramétereket határozzunk meg - elsősorban ESR spektroszkópiai módszerekkel - olyan fém-komplexekben,
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés tézisei A réz-efflux szabályzó CueR fehérje fémkötő sajátságainak tanulmányozása modellpeptideken keresztül
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A réz-efflux szabályzó CueR fehérje fémkötő sajátságainak tanulmányozása modellpeptideken keresztül SZUNYOGH DÁNIEL MIHÁLY Témavezetők: Dr. JANCSÓ ATTILA Egyetemi adjunktus
RészletesebbenFémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése
Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Előadó: Lihi Norbert Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport A bioszervetlen
RészletesebbenBiológiailag aktív hidroxámsavak és modelljeik kölcsönhatása kétértékû fémionokkal
Biológiailag aktív hidroxámsavak és modelljeik kölcsönhatása kétértékû fémionokkal doktori (PhD) értekezés Enyedy Éva Anna Debreceni Egyetem Debrecen, 2002. Biológiailag aktív hidroxámsavak és modelljeik
RészletesebbenXL. Komplexkémiai Kollokvium
XL. Komplexkémiai Kollokvium Az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottságának rendezvénye Program és előadáskivonatok 2005. május 18-20. Dobogókő 1 XL. Komplexkémiai Kollokvium Dobogókő 12-13 Érkezés, a szobák
RészletesebbenTERMÉSZET IHLETTE HISZTIDINGAZDAG LIGANDUMOK KÖLCSÖNHATÁSA CINK(II)-, RÉZ(II)- ÉS NIKKEL(II)IONOKKAL. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
TERMÉSZET IHLETTE HISZTIDINGAZDAG LIGANDUMOK KÖLCSÖNHATÁSA CINK(II)-, RÉZ(II)- ÉS NIKKEL(II)IONOKKAL Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Kolozsi András Témavezetık: Dr. Gajda Tamás egyetemi tanár Dr. Gyurcsik
RészletesebbenÁtmenetifém-ionok kölcsönhatása kis biomolekulákkal. Újabb eredmények a ligandumok fémion szelektivitásában.
Átmenetifém-ionok kölcsönhatása kis biomolekulákkal. Újabb eredmények a ligandumok fémion szelektivitásában. doktori (Ph.D.) értekezés Nagy Eszter Márta Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 Ezen értekezést
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenAMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
RészletesebbenFehérjék fémkötő-helyeinek szerkezeti és funkcionális modellezése
MTA Doktori értekezés tézisei Fehérjék fémkötő-helyeinek szerkezeti és funkcionális modellezése Gajda Tamás SZTE, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Szeged 2005 1. Bevezetés és célkitűzések A bioszervetlen
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenCa 2+ - és Nd 3+ -ionokat, valamint cukor típusú ligandumokat tartalmazó vizes oldatokban lejátszódó komplexképződési és laktonizációs reakciók
Ca 2+ - és Nd 3+ -ionokat, valamint cukor típusú ligandumokat tartalmazó vizes oldatokban lejátszódó komplexképződési és laktonizációs reakciók Kutus Bence A doktori értekezés tézisei Témavezetők: Prof.
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenTERMÉSZET IHLETTE HISZTIDINGAZDAG LIGANDUMOK KÖLCSÖNHATÁSA CINK(II)-, RÉZ(II)- ÉS NIKKEL(II)IONOKKAL. Doktori (Ph.D.) értekezés.
TERMÉSZET IHLETTE HISZTIDIGAZDAG LIGADUMK KÖLCSÖHATÁSA CIK(II)-, RÉZ(II)- ÉS IKKEL(II)IKKAL Doktori (Ph.D.) értekezés Kolozsi András Témavezetık: Dr. Gajda Tamás Dr. Gyurcsik Béla Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenÖsszefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév
Összefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév Készült: Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszékén 2012.12.17. Összeállította Szilvágyi Gábor PhD hallgató Tartalomjegyzék Orgován
RészletesebbenMolnárné Hamvas Lívia tudományos közleményei
Molnárné Hamvas Lívia tudományos közleményei KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLET 1. ifj. Molnár J., Molnár J., Hamvas L. (1997): Barangolás az elemek birodalmában, Kémia Kalauz - 1. CD-ROM, (360 Mb, kb. 1000 oldal terjedelem)
RészletesebbenFÉMIONOKKAL ALKOTOTT FÉM- FÉM KÖTÉST TARTALMAZÓ CIANO KOMPLEXEI SZERKEZETÉNEK ÉS FLUXIONALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA NMR SPEKTROSZKÓPIA ALKALMAZÁSÁVAL
Al(III)- ÉS Tl(III)- AMINO-POLIKARBOXILÁTO ÉS Tl(III) ÁTMENETI FÉMIONOKKAL ALKOTOTT FÉM- FÉM KÖTÉST TARTALMAZÓ CIANO KOMPLEXEI SZERKEZETÉNEK ÉS FLUXIONALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA NMR SPEKTROSZKÓPIA ALKALMAZÁSÁVAL
Részletesebben1. Bevezetés és célkitűzések
1. Bevezetés és célkitűzések A biológiai rendszerekre ható, akár létfontosságú, akár toxikus fémionok biológiai folyadékokban való előfordulásuk/részecskeeloszlásuk ismerete alapvető fontosságú ezen fémionok
RészletesebbenESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
RészletesebbenEtán- és propánvázon szubsztituált oligofoszfonátok és oligofoszfono-karboxilátok protonálódásának és fémkomplexeinek vizsgálata
Doktori (hd) értekezés tézisei Etán- és propánvázon szubsztituált oligofoszfonátok és oligofoszfono-karboxilátok protonálódásának és fémkomplexeinek vizsgálata Bogdán silla Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenHISZTIDINTARTALMÚ OLIGOPEPTIDEK KOMPLEXKÉPZİ SAJÁTSÁGAI. A PRION PROTEIN PEPTIDFRAGMENSEI FÉMION-SZELEKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA.
HISZTIDITARTALMÚ LIGPEPTIDEK KMPLEXKÉPZİ SAJÁTSÁGAI. A PRI PRTEI PEPTIDFRAGMESEI FÉMI-SZELEKTIVITÁSÁAK VIZSGÁLATA. Doktori (PhD) értekezés Jószai Viktória Debreceni Egyetem Debrecen, 2008 HISZTIDITARTALMÚ
RészletesebbenAMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN
AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA
RészletesebbenInzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel
Inzulinutánzó vanádium-, és cinkkomplexek kölcsönhatásának vizsgálata vérszérum fehérjékkel Mivel a vizsgált komplexek inzulinutánzó hatása összetett és a hatásmechanizmusuk csak részben feltárt az irodalomban,
RészletesebbenBalogh Ria Katalin. Született: Elérhetőség: 6720, Szeged, Dóm tér 7. Kémia Doktori Iskola, PhD hallgató
Balogh Ria Katalin Született: 1992. 02. 19. Elérhetőség: 6720, Szeged, Dóm tér 7. baloghr@chem.u-szeged.hu TANULMÁNYOK 2015-2013-2015 Kémia Doktori Iskola, PhD hallgató Vegyész MSc Diplomamunka: Réz(I)ionok
RészletesebbenVILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK
VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALIDK Biczók László, Miskolczy Zsombor, Megyesi Mónika, Harangozó József Gábor MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Hordozóanyaghoz kötődés fluoreszcenciás
RészletesebbenNéhány szuperoxid dizmutáz és kataláz enzimmodell vizsgálata
PANNON EGYETEM Néhány szuperoxid dizmutáz és kataláz enzimmodell vizsgálata A DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Kripli Balázs okleveles vegyész Témavezető: Dr. Speier Gábor egyetemi tanár PANNON
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
Részletesebben47. Komplexkémiai Kollokvium
47. Komplexkémiai Kollokvium Az MKE Komplexkémiai Szakcsoportjának és az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottságának a rendezvénye 2013. május 29-31., Mátraháza Részletes program Részletes program 12.00
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
RészletesebbenKutatási programunk fő célkitűzése, az 2 -plazmin inhibitornak ( 2. PI) és az aktivált. XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az 2
Kutatási programunk fő célkitűzése, az -plazmin inhibitornak ( PI) és az aktivált XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az PI N-terminális szakaszának megfelelő különböző hosszúságú peptidek
Részletesebben2018 Tavaszi Kari Tudományos Diákköri Konferencia május 18. és 25.
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Tudományos Diákköri Tanács 2018 Tavaszi Kari Tudományos Diákköri Konferencia 2018. május 18. és 25. A konferencia a Tudományos Diákköri műhelyek
RészletesebbenPALLÁDIUM KATALIZÁLT KARBONILEZÉSI REAKCIÓK PETZ ANDREA ALKALMAZÁSA SZINTÉZISEKBEN TÉMAVEZETİ: DR. KOLLÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR. PhD értekezés tézisei
PhD értekezés tézisei PALLÁDUM KATALZÁLT KARBNLEZÉS REAKÓK ALKALMAZÁSA SZNTÉZSEKBEN PETZ ANDREA TÉMAVEZETİ: DR. KLLÁR LÁSZLÓ EGYETEM TANÁR Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémia Doktori skola
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
RészletesebbenÚjabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
RészletesebbenPotenciális inzulinutánzó oxovanádium(iv)- komplexek (bio)speciációja. Dörnyei Ágnes
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Potenciális inzulinutánzó oxovanádium(iv)- komplexek (bio)speciációja Dörnyei Ágnes Témavezető: Dr. Kiss Tamás Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben
ZÁRÓJELENTÉS Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben Jól megválasztott anyagok elegyítésekor, megfelelő körülmények között másodlagos kötésekkel összetartott szupramolekuláris rendszerek
RészletesebbenLáncközi foszfinát- és alkoholos OH-csoportot tartalmazó diamino-polikarbonsavak előállítása és komplexképző sajátságaik vizsgálata
Láncközi foszfinát- és alkoholos H-csoportot tartalmazó diamino-polikarbonsavak előállítása és komplexképző sajátságaik vizsgálata Doktori (PhD) értekezés tézisei Tircsó Gyula Témavezető: Dr. Brücher Ernő
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenINZULINUTÁNZÓ FÉMKOMPLEXEK BIOSPECIÁCIÓJA A SEJTEN KÍVÜLI ÉS A SEJTEN BELÜLI TÉRBEN OTKA PÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉS T
INZULINUTÁNZÓ FÉMKOMPLEXEK BIOSPECIÁCIÓJA A SEJTEN KÍVÜLI ÉS A SEJTEN BELÜLI TÉRBEN OTKA PÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉS T49417 2005-2008 Témavezető Dr. Kiss Tamás egyetemi tanár A pályázat keretében különböző antidiabetikus
Részletesebben53. Komplexkémiai Kollokvium
53. Komplexkémiai Kollokvium Az MKE Komplexkémiai Szakcsoportjának és az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottságának a rendezvénye 2019. május 21-23., Velence Részletes program 05.21. kedd 05.21. kedd
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenCélkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése
Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Ferenczy György Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biokémiai folyamatok - Ligandum-fehérje kötődés
RészletesebbenVezető kutató: Farkas Viktor OTKA azonosító: 71817 típus: PD
Vezető kutató: Farkas Viktor TKA azonosító: 71817 típus: PD Szakmai beszámoló A pályázat kutatási tervében kiroptikai-spektroszkópiai mérések illetve kromatográfiás vizsgálatok, ezen belül királis HPLC-oszloptöltet
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenFeladatok haladóknak
Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla
Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt
RészletesebbenK68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés
K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés A fehérjeaggregáció és amiloidképződés szerkezeti alapjai; a különféle morfológiájú aggregátumok kialakulásának körülményei és in vivo hatásuk vizsgálata Vezető
RészletesebbenXXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
RészletesebbenHatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés)
Hatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés) Prof. Dr. Mező Gábor tudományos tanácsadó Kutatásunk célja az volt, hogy olyan biokonjugátumokat készítsünk,
RészletesebbenC-Glikozil- és glikozilamino-heterociklusok szintézise
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei C-Glikozil- és glikozilamino-heterociklusok szintézise Szőcs Béla Témavezető: Vágvölgyiné Dr. Tóth Marietta DEBRECENI EGYETEM Kémiai Doktori Iskola Debrecen,
Részletesebbenfolsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH
folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz
Részletesebben