Régészet. Új eredmények Dzsehutimesz thébai sírjából. Schreiber Gábor

Átírás

1 Régészet Schreiber Gábor (1974) egyiptológus, régész, a thébai 32-es számú sírban folytatott kutatások vezetője. Kutatási területe a későkori és Ptolemaiosz-kori egyiptomi vallás és művészet. Új eredmények Dzsehutimesz thébai sírjából Schreiber Gábor I. A ku ta tás mai ál la po ta A ma gyar egyip to ló gia je len tős vál lal ko zá sai kö zé tar to zik Dzsehutimesz thébai sír já nak fel tá rá sa. A ku ta tá sok kez dete, 1983 óta a ku ta tó cso port tag jai szá mos szak cikk ben szá mol tak be a sír fal ké pe i vel, szö ve ge i vel és le let anya gával kap cso la tos ku ta tá sa ik ról; egy ma ga Kákosy Lász ló, az ex pe dí ció mun ká ját 19 éven át irá nyí tó ki vá ló egyip to lógus több mint húsz hos szabb-rö vi debb írás ban fog lal ko zott a 32-es sor szá mot vi se lő sír ral. A spe ci a lis ták mel lett az ókor tu do mány, il let ve az egyip to ló gia iránt ér dek lő dő széle sebb kö zön ség is meg is mer ked he tett a fel tá rás ered ménye i vel el ső sor ban a Szép mű vé sze ti Mú ze um egyip to mi ki ál lí tá sán lát ha tó, le let meg osz tás sal Ma gyar or szág ra került mű tár gya kon ke resz tül. A sír el ső és má ig egyet len rész le tes nek mond ha tó ma gyar nyel vű le írá sát Kákosy Lász ló Dzsehutimesz sír ja Thébában cí mű, a könyv pi a con ma már hi ány cikk nek szá mí tó kö te te tar tal maz za. Zár szavá ban a szer ző ak ko ri is me re tei bir to ká ban még két ása tá si sze zont (egyip to mi vi szony lat ban kö rül be lül 3 4 hó nap nyi A Dzsehutimesz-sír elő ud va ra i nak és pi ra mi sá nak re konst ruk ci ós mo dell je (Vasáros Zsolt és Pász tor Ádám mun ká ja) időt) tar tott szük sé ges nek a fel tá rá sok le zá rá sá hoz. A kö tet meg je le né se óta 15 év telt el, s a mun kát foly ta tó ma gyar ku ta tók 2004 már ci u sá ban fe jez ték be a 20. ása tá si kampányt, amely alig ha le het az utol só. A szo kat lan nak tű nő ké se de lem csak rész ben ma gya ráz ha tó az zal, hogy a magyar ku ta tók kü lö nö sen a fel tá rás el ső sza ka szá ban gyak ran elég te len anya gi fel té te lek és ne héz lo gisz ti kai körül mé nyek kö zött, a te re pen csak rö vid időt tölt ve dol goz tak. A má sik, en nél ta lán fon to sabb ok, hogy Dzsehutimesz sír ja szá mos, elő re alig ha sejt he tő ke mény lec két adott fel ku ta tó i nak. Az ása tá sok kez de te előtt a ko ra be li ki rály sí ro kat le számít va meg le he tő sen ke ve set le he tett tud ni Dzsehutimesz korá nak, a 19. di nasz ti á nak a sír mű vé sze té ről: a heidelbergi egye tem thébai ása tá sai mel lett a ma gyar ex pe dí ci ó nak kezde mé nye ző sze re pe volt, amen nyi ben fi gyel mét el ső ként össz pon to sí tot ta er re a te rü let re. A ku ta tás ak ko ri ál la po tát jól szem lél te ti, hogy vis sza em lé ke zé sei sze rint a ko ráb bi, 18. di nasz ti ai ma gán sí rok pél dá ját ala pul vé ve ma ga Kákosy is egy jó val sze ré nyebb mé re tű és egy sze rűbb fel épí té sű sír ra szá mí tott, amely nek a fel tá rá sa néhány év alatt be fe jez he tő. Ma már tudjuk, hogy a szik la sír a ké sőb bi ki egészí té se ket is be le szá mít va 15 egy más ból nyí ló épí té sze ti tér ből épül fel, amely hez há rom mo nu men tá lis méret ben ki kép zett elő ud var és egy, az egész struk tú rát meg ko ro ná zó vá lyogtég la pi ra mis tár sul. A Dzsehutimesz-sír má sik szo katlan vo ná sa az a ha tal mas tö me gű le letanyag, amely az egyip to mi tör té ne lem ké sőb bi év szá za da i ból, fő ként a Kr. e. 1. év ez red ből szár ma zik. Bár a thébai ma gán sí rok Új bi ro da lom utá ni új ra felhasz ná lá sa ti pi kus nak mond ha tó, ar ra azon ban rit kán ta lá lunk pél dát, hogy egy mű em lék a Ramesszida-kor utá ni egyip to mi tör té ne lem min den je len tős epi zód já nak sír mű vé sze tét gaz da gon rep re zen tál ja. Azt, hogy Dzsehutimesz sír ja e kü lön le ges em lék mű vek so rá ba 97

2 II. A sír bel ső újrafelhasználása 3 A Dzsehutimesz-sír elő ud va ra i nak alap raj za (Vasáros Zsolt raj za) tar to zik, nagy részt a sír em lék hely ze te in do kol ja. Az El- Khohka domb ugyan is, amely nek dé li lej tő jén a 32-es szá mú sír fek szik, a thébai te me tő egyik leg pro mi nen sebb ré szén, an nak köz pont já ban, a Ramesszeum zó ná ja és a Deir el-bahari temp lo mok kö zött fél úton he lyez ke dik el. Köz vet len szom széd sá gá ban ta lál ha tó ak a thébai te me tő leg ré geb bi, az Óbirodalom vé gé ről és az El ső Át me ne ti Kor ból szár ma zó szik la sí rok, míg ke le ti és észak-ke le ti irány ba a te rü let az Aszaszif és Deir el-bahari zó ná já val ha tá ros. Ez utób bi te rület, il let ve az ott ta lál ha tó ha lot ti temp lo mok Théba egyik leg fon to sabb kul ti kus cse lek mé nyé nek, a Völgy Szép Ünne pé nek egyik fő szín te re, ame lyet még a gö rög-ró mai idők ben is megtartottak. 1 Deir el-bahari, il let ve az Aszaszif dom bon el he lyez ke dő pro cesszi ós út kö zel sé ge így je len tősen emel het te az El-Khokhán lé vő te met ke zé sek presz tí zsét, s egyút tal ma gya rá za tot ad az ott ta lált te met ke zé sek nagy szá má ra. A 32-es sír te hát a Ramesszida-kor ku ta tói mel lett a ké ső ko ri Egyip tom mal fog lal ko zók ér dek lő dé sé re is szá mot tart hat, hi szen je len té keny anya ga rit ka le he tő sé get kí nál arra, hogy az Kr. e. 1. év ez red thébai sír mű vé sze té nek tel jes ke reszt met szet ét és ezen ke resz tül az egyip to mi val lás és túlvi lág hit vál to zá sát rész le te i ben is ta nul má nyoz has suk. Az utób bi há rom év ak tív te rep mun ká ja után ma már va ló ban el mond ha tó, hogy a Dzsehutimesz-sír ré gé sze ti fel tá rá sa el te kint ve egy ki sebb te rü let től a sír komp le xum be já ra ta kö ze lé ben be fe je ző dött. Ez zel pár hu za mo san 2002-ben el in dult egy prog ram, amely a te rü let ása tás utáni kon szo li dá ci ó ját, va la mint az előudvarok és az ott ta lálha tó má sod la gos sír épít mé nyek ál lag meg óvá sát és épí tésze ti re konst ruk ci ó ját tűz te ki cé lul. Fon tos mér föld kő nek szá mít a rész le tes tu do má nyos pub li ká ció el ső két kö te tének meg je le né se, ame lyek az ere de ti em lék mű epig rá fi ai és épí té sze ti vizs gá la tá nak ered mé nye it tartalmazzák. 2 A je len le gi ku ta tás leg fon to sabb fel ada ta így a te re pen töl tött húsz év mun ká já nak ered mé nye ként fel szín re ke rült le letanyag elem zé se, do ku men tá lá sa és köz zé té te le. A kö vet kezők ben a sír tör té ne té nek váz la tos is mer te té sén túl az utóbbi évek le let-fel dol go zá si mun ká i nak fon to sabb ered mé nye i re fo gok rö vi den ki tér ni. A sír bel ső ből elő ke rült le let anyag nak csu pán egy igen kis sze le te kap cso ló dik az ere de ti tu laj do no sok hoz, a II. Ramszesz és ta lán Merneptah ko rai éve i ben mű kö dő ma gas ran gú hi va tal nok hoz, Dzsehutimeszhez és fe le sé gé hez, Amun éne kes nő jé hez, Iszethez. Leg utóbb Bartos Zol tán kö zölt az Ókor ha sáb ja in ér té kes ada to kat a sír tu laj do nosok grá nit szar ko fág ja i ról, ame lyek lá da ré sze a sír kam rá ban nyug szik, míg fe de le ik a ko rai mű kincs-ke res ke de lem révén a to ri nói Museo Egizióba ke rül tek ( Jean-Jacques Rifaud és Dzsehutimesz thébai sír ja, Ókor 2004/2, ). A sír mel lék le tek kö zül fi gyel met ér de mel nek a ha lot ti bútor zat ele mei fes tett usébti-tartó lá dák, egy fe ke te-af ri kai im port fá ból ké szült re mek mű vű lá da Iszet ne vé vel és legalább még egy nagy mé re tű, va ló szí nű leg kanópus-láda, va la mint Dzsehutimesz fa jansz usébtijei. Szin tén Dzsehutimeszhez tar toz ha tott az a nem rég re konst ru ált, is ten alakok kal dí szí tett ún. mú mia lap, ame lyet a sír tu laj do nos testé re fek tet tek a bal zsa mo zás után. A mel lék le te ket egy fő ként nagy mé re tű tá ro ló edé nyek ből ál ló edény-kol lek ció egé szí ti ki. Az ere de ti te met ke zé sek ki fosz tá sa leg ké sőbb a 20. dinasz tia má so dik fe lé ben meg tör tént, hi szen a thébai sírfosz to ga tá so kat do ku men tá ló hi e ra ti kus jegy ző köny vek ből, az ún. sír rab ló ak ták ból ar ról ér te sü lünk, hogy IX. Ramszesz ko rá ra az ös szes is mert ne me si sírt fel dúl ták. Né mileg bi zony ta lan az az idő pont is, ami kor a sírt kö vet ke ző tu laj do no sa ik bir to kuk ba vet ték. A ko ráb ban ja va solt 21. di nasz ti ai idő pont tal szem ben el kép zel he tő egy ké ső új biro dal mi (20. di nasz ti ai) idő pont is, ame lyet egy ti pi ku san 20. di nasz ti ai amphora-kollekció és egy va ló szí nű leg szintén er re a kor ra he lyez he tő anepigraphikus usébti-szett is tá mo gat. A sír ko rai fel hasz ná lói kö zé tar toz ha tott egy Taiu ne vű éne kes nő, aki nek több száz 21. di nasz ti ai usébtije a sír kam ra kör nyé ké ről ke rült elő. A 22. di nasz tia ide jén a sír bel ső ré sze it egy thébai család ve szi bir to ká ba, er re le het leg alább is kö vet kez tet ni abból, hogy két, ezen te met ke zé sek hez tar to zó ko por són is 98

3 ol vas ha tó az Amun ház na gya ti tu lus, amely a csa lád ban örök lőd he tett. A ko por sók anya ga cartonnage, az az stukkó val be vont több ré te gű ra gasz tott tex til, ame lyet a kor divat já nak meg fe le lő en po lik róm de ko rá ci ó val dí szí tet tek. Szin tén eb ből a kor ból szár ma zik az az ak na sír, ame lyet a 2. te rem pad ló za tá ba mé lyí tet tek. Bár a mel lék le tek a sírfosz to ga tá sok nak kö szön he tő en itt is csak úgy, mint a sír más ré sze in rop pant tö re dé kes ál la pot ban és ke vert kontex tu sok ból ke rül tek elő, va ló szí nű sít he tő, hogy a kö zel ben ta lált cartonnage-töredékek és tö mör pszeudo-kanópusok eh hez az ak ná hoz tar toz hat tak. A di nasz tia ide jé ből egy igen ne he zen ér tel mez he tő anyag van a bir to kunk ban. A kor szak ti pi kus ke rá mia edé nyei mel lett a leg fon to sabb le let egy ko por só tö re dék Anh-hór ne vé vel, amely a kö ze li Mükénéi kengyeleskancsó töredéke az "O" sírból (a szerző felvétele) Aszaszif-domb sír ja i ból elő ke rült 26. di nasz ti ai pél dák kal ha son lít ha tó ös sze. A sír má sod la gos tu laj do no sai kö zül a leg hí re sebb az a karnaki pa pi csa lád, amely nek leg ko ráb bi te met ke zé se it az utol só nem ze ti fá ra ók ko rá ban, a Kr. e. 4. szá zad ban he lyezték a sír ba. A csa lád fér fi tag jai kö zül há rom sze mély a thébai dé mo ti kus nyel vű ar chí vu mok ból is is mert, és így temet ke zé se ik vi szony lag pon to san da tál ha tó ak. Az em lí tett for rá sok ból tud ha tó, hogy mind hár man (apa és fi ai) vi sel ték a Ki rá lyi ír nok cí met, és a karnaki temp lom ban ma gas ran gú pa pi hi va talt is el lát tak Ptolemaiosz Szó tér és Ptolemaiosz Philadelphosz alatt. A ko ráb bi ge ne rá ci ó hoz tar to zó Paheb te met ke zé se így a Kr. e. 3. szá zad el ső fe lé re, fi ai, Neszmin és Hórnofer te met ke zé sei pe dig a szá zad kö ze pé re kel tez he tő. A kö vet ke ző ge ne rá ci ó ból egye dül is mert Sepmin, Neszmin fia va ló szí nű leg Euergetész vagy Philopatór alatt te met kez he tett a sír ba. A csa lád te met ke zé sé nek nemcsak az ad kü lö nös hang súlyt, hogy ez ál tal egy eset ben legalább is a dé mo ti kus ira tok ban sze rep lő ada tok, il let ve a thébai te me tő ből ren del ke zés re ál ló in for má ci ók ös sze kap csol ha tók, ha nem az is, hogy mind ez idá ig is me rete ink igen hi á nyo sak vol tak a Ptolemaiosz-kori thébai elit te met ke zé sek kel kap cso lat ban, aho vá ez az anyag is so rolha tó. A csa lád elő ke lő rang ját jól ér zé kel te ti, hogy a sír birtok ba vé te le kor nem egy sze rű en csak fel hasz nál ták a már meg lé vő kam rá kat, ha nem nagy sza bá sú át ala kí tá si mun kákba fog tak: el pla ní roz ták az ak kor ra már min den bi zon nyal ro mos leg bel ső ud var ma rad vá nya it, egy új be já ra tot épí tettek ki, és újabb ol dal kam rá kat ala kí tot tak ki sa ját te met kezé se ik szá má ra az ere de ti, új bi ro dal mi sír ak na ol dal fa la i ban. Bár a te met ke zé si mel lék le tek ez eset ben is tö re dé ke sek, az azo no sít ha tó ese tek ben úgy tű nik, hogy két ko por só (egy kül ső és egy el té rő stí lu sú bel ső ko por só) hasz ná la ta volt álta lá nos. A ko por sók ba he lye zett mu mi fi kált ma rad vá nyo kat fi gu rá lis és fel ira tos tex ti lek kel fed ték be, ame lyek fö lé több ré szes cartonnage-díszítményeket he lyez tek. A mel lékle tek kö zül ki emel ked nek a test vé del mét biz to sí ta ni hi vatott, ke mény kő ből ké szült amu let tek, a kor leg jobb stí lu sát mu ta tó usébti szob rocs kák, a ha lot ti el lát mányt tar tal ma zó, hel lé nisz ti kus ha tást mu ta tó fes tett ke rá mia edé nyek és azok a fes tett szté lék, ame lyek szö ve gé ben Amun is ten dek ré tumban ren de li el a csa lád tag ja i nak túl vi lá gi éle tét. A sír tör té ne té nek kö vet ke ző és egy ben utol só je len tős epi zód ja már a ró mai kor ra esik. A leg fon to sabb le let eb ből az idő szak ból egy mu mi fi kált em be ri ma rad vány, ame lyet fes tett mú mia pó lya dí szít. A de ko rá ció stí lu sa, va la mint a mell ré szen egy ver ti ká lis kolumnában fu tó ál do za ti szö veg erő sen em lé kez tet a Szó tér csa lád te met ke zé se i ből is mert pél dák ra, ame lyek el ső sor ban a ko por só fe de lek bel ső ol dala in meg je le nő zo di á kus áb rá zo lá sok mi att vál tak hí res sé, s ame lye ket ma több nagy eu ró pai mú ze um őriz. A csa lád leg is mer tebb tag ja, Szó tér Théba kor mány zó ja ként te vékeny ke dett Traianus ide jé ben. Bár az ása tás so rán elő ke rült cse kély szá mú ró mai ko ri le let kö zött egy sem akad, amely két sé get ki zá ró an bi zo nyí ta ná, hogy a Szó tér csa lád nak a ko rai mű kincs-ke res ke de lem ré vén azo no sí tat lan le lő helyről Eu ró pá ba ke rült te met ke zé sei a Dzsehutimesz-sírból szár maz ná nak, az azon ban bi zo nyos nak tű nik, hogy a sírt a Kr. u. 2. szá zad ban is fel hasz nál ták. III. Ké ső ko ri te me tő az El-Khokha dom bon A sír bel ső szik lá ból ki fa ra gott ter me in kí vül az új bi ro dal mi em lék mű két kül ső elő ud va rát is bir tok ba vet ték a Ké sőkor ban, ahol má sod la gos sí ro kat lé te sí tet tek. En nek a te rület nek a fel tá rá sa ko moly erő fe szí tést vett igény be, hi szen az ud va rok szint je fe lett egy 3 4 mé ter ma gas, több nyi re igen ke vert ös sze té te lű fel töl tés he lyez ke dett el. A má sodla gos sí ro kat, ame lyek kö zött több ak na sír, egy szo kat lan fel épí té sű kam ra sír és két na gyobb hypogeum sze re pel, az új bi ro dal mi ud va rok szik la pad ló za tá ba mé lyí tet ték. A sí rok tá jo lá sa el tér az új bi ro dal mi em lék mű ve ké től, és kü lön rend szert al kot. Úgy tű nik, hogy itt egy, az El-Khokha domb lá ba i nál el te rü lő, ed dig is me ret len ké ső ko ri te me tővel van dol gunk, amely va ló szí nű leg foly ta tó dik a kör nyező, ma még fel tá rat lan te rü le te ken. Az ed dig ki ásott zó na leg je len tő sebb sír em lé ke egy csalá di hypogeum ( B sír), amely a 22. di nasz tia má so dik felé ben épült. 4 El len tét ben a töb bi itt ta lál ha tó sír em lék kel, ez 99

4 ból. A mel lék le te ket több mint két száz ke rá mia edény egészí ti ki. A le let anyag alap ján úgy tű nik, hogy a sírt hasz ná ló csa lád kö rül be lül a Kr. e 7. szá zad ele jé től újabb te met kezé se ket már nem he lye zett ide. A 25. di nasz tia idő sza ka azon ban nem az utol só epi zód az em lék mű tör té ne té ben, hi szen ha son ló an a Dzsehutimesz-sír bel ső ter me i hez, ezt a hypogeumot is fel hasz nál ják a Ptolemaiosz-korban. Az addig ra már ro mos vestibulumot új tu laj do no sai re konst ru álják, a he lyi ség be pe dig sa ját te met ke zé se i ket he lye zik. Kora be li fes tett ke rá mi ák és cartonnage-töredékek mel lett egy hi e ra ti kus írás sal írt pa pi rusz te kercs is nap vi lág ra került in nen. A más fél mé ter hos szú te ker csen az egyik fontos egyip to mi túl vi lá gi irat, a Ha lot tak Köny ve 1. fe je ze te ol vas ha tó. Ahogy az a szö veg ből ki de rül, a kéz ira tot egy Szetj-gua, más né ven Tarua ne ve ze tű nő szá má ra ké szí tették, aki egyi ke le he tett az eb ben a kor ban ide te me tet teknek. To váb bi Ptolemaiosz-kori te met ke zé sek ke rül tek elő a sír bel ső kam rá i ból. Ezt a bel ső részt egy újon nan épült aknán ke resz tül kö ze lí tet ték meg a Ptolemaiosz-korban; az ak na ol dal hely sé ge i ben szin tén a Kr. e. 3., il let ve 2. század ra da tál ha tó le le tek vol tak. A ke rá mia edé nyek és cartonnage dí szít mé nyek mel lett fi gyel met ér de mel nek a temet ke zé sek hez tar to zó pa pi rusz te ker csek és hypocephalok tö re dé kei. Ez utób bi ko rong ala kú, cartonnage-ból ké szült tár gya kat a ha lott fe je alá he lyez ték a Ké ső kor tól kez dő dőrégészet az em lék mű egy vi szony lag te kin té lyes mé re tű, tég lá ból készült fel épít mén nyel is ren del ke zik. A sír be já ra ta előt ti, vályog tég lá val le fe dett tér ség ről egy nyi tott ud var ba, on nan pe dig egy bol to za tos vestibulumba le het jut ni, amely va lószí nű leg kul tusz kam ra ként funk ci o nált. A vestibulumból egy, a sír föld alat ti he lyi sé ge i be ve ze tő bol to za tos fo lyo só nyí lik, ame lyet egy fes tett fa aj tó zárt le. A 2002-es sze zon so rán elő ke rült tö re dé kek ből jól re konst ru ál ha tó az aj tó díszí té se: egy ál do za ti je le net, a ha lot tas ágy ké pe, va la mint a kom po zí ci ót meg ko ro ná zó szár nyas nap ko rong gal kom binált ornamentikus sáv. A fi gu rá lis je le ne tek kö zöt ti me zőkben két, kolumnákba ren de zett hi e rog lif szö veg is ol vas ha tó, amely ben négy sze mély név sze re pel. Kö zü lük a két szer is meg em lí tett Payom, aki a Pa lo ta szol gá ló ja cí met vi sel te, a sír egyik tu laj do no sa volt; ro ko na it ta lán szin tén ide temet het ték. Ma gu kat a te met ke zé se ket a sír al só ré szé ben, a szik lá ból ki fa ra gott kam rák ban he lyez ték el. Ezek a kam rák egy hos szú, L-ala kú fo lyo só ról nyíl nak az ere de ti te met kezés he lye va ló szí nű leg a fo lyo só vé gén ta lál ha tó, egy kis mére tű ak nán át meg kö ze lít he tő leg bel ső kam ra volt. Saj nos az an tik és mo dern sír fosz to ga tá sok ezt az em lék mű vet sem kímél ték, így csak váz la tos ké pet al kot ha tunk az ott el te me tettek szá mát, il let ve a mel lék le te ket il le tő en. Az bi zo nyos nak lát szik, hogy a sír az ere de ti te met ke zést kö ve tő en leg alább egy év szá za don ke resz tül hasz ná lat ban ma radt, hi szen bi zonyos tárgy tí pu sok (fő ként a ke rá mia és az amu let tek kö ré ből) a 25. di nasz tia stí lus je gye it mu tat ják. A mel lék le tek kö zött jól azo no sít ha tók a cartonnage ko por sók tö re dé kei, amelyek leg alább négy kü lön bö ző da rabhoz tar toz hat tak. A mu mi fi kált és bepó lyált ha lot ta kat fa jansz gyöngy ből ké szült há ló val ta kar ták le. Ezen há lók mell ré szé re fűz ték fel azo kat az amulet te ket több nyi re a négy Hórusz-fiú kép má sát ame lyek je len tős szám ban ke rül tek elő a fel tá rás so rán. A fel dí szített ha lot tat vé gül egy cartonnage-koporsóba és egy vagy két fa ko por só ba he lyez ték. Saj nos a sír fosz to ga tá sok kö vet kez mé nye ként tűz is pusz tí tott a sír ban, amely a fa tár gyak nagy ré szét meg sem mi sí tet te. A szór vá nyos ko porsó tö re dé kek mel lett így mind össze néhány olyan tö re dék ke rült elő, ame lyek Ptah-Szokárisz-Oszirisz kompozit halot ti is ten sé get áb rá zo ló szob rok hoz tar toz tak. Mi vel eb ben az idő szak ban a sír ban el he lye zett usébti-figurák száma el éri a 401-et, alig ha meg le pő, hogy több száz, eb be a ka te gó ri á ba sorol ha tó, több nyi re agyag ból ké szült és a fajanszt után zó kék, il let ve zöld festés sel bo rí tott fi gu ra is elő ke rült a sír- Le le tek a B sír ból : a sír fes tett fa aj ta ja (jobb ra) és cartonnage-koporsók tö re dé kei a Kr. e. 8. szá zad ból (bal ra) (Schreiber Gá bor raj zai alap ján a tus raj zo kat Vér tes Krisz ti án ké szí tet te) 100

5 A B sír fel épít mény ének hely re ál lí tá sa, (Schreiber Gá bor és Vasáros Zsolt fel vé te lei) en. A pa pi rusz le le tek ér de kes sé ge nem csak az, hogy több Ha lot tak Köny ve fe je zet is azo no sít ha tó raj tuk, ha nem hogy a tö re dé ke ken sze mély ne vek is ol vas ha tók. Igy fel té telez he tő, hogy a több ször is em lí tett Hórnofer ne vű pap a sír egyik ko ra be li tu laj do no sa le he tett. IV. Egy új bi ro dal mi sír ak na A tö me ges ké ső ko ri le let anya gon kí vül nagy szám ban kerül tek elő nem a Dzsehutimesz-temetkezéshez tar to zó új biro dal mi tár gyak is az ása tás fo lya mán. Ezek nagy ré sze egy ér tel mű en a kör nye ző di nasz ti ai sí rok ból szárma zik, s a Dzsehutimesz sír ba (fő ként a sír ud va ra i nak kon tex tu sa i ba) csak má sod la go san, a sír fosz to ga tá sok révén ke rül tek. A szór vány le le te ken túl azon ban két olyan ak na sír is ta lál ha tó ( D és O sír) a te rü le ten, ame lyek le let anya ga vi lá go san bi zo nyít ja, hogy nem Dzsehutimesz volt az egyet len és ta lán nem is az el ső új bi ro dal mi épít te tő az El-Khokha domb ezen ré szén. A két ak na sír kö zül itt csak az egyik re té rek ki rész le te seb ben, ar ra, amely nek lelet anya ga vi szony lag pon tos da tá lást tesz le he tő vé. Ez az ak na a Dzsehutimesz-sír leg bel ső ud va rán, a sír bel ső homlok za ta előtt he lyez ke dik el. Az ak nát a ma gyar ku ta tók Kákosy Lász ló ve ze té sé vel még 1986-ban rész le ge sen megtisztították, 5 ek kor azon ban a mun ká la to kat mint egy két hét múl tán fel kel lett füg gesz te ni, mert az ak na igen rossz ál la po tú ol dal fa lá ról szik la da rab ok vál tak le, ko molyan ve szé lyez tet ve a ben ne dol go zó mun ká so kat. Az 1986-os ása tás nak az ak ná ból szár ma zó ke vert új bi ro dalmi és ké ső ko ri tár gya kat egy aránt tar tal ma zó anya ga így nem te rem tett biz tos ala pot a sír em lék ér tel me zé sé hez. Ami kor a 2004-es sze zon ban vis sza tér tünk er re a te rü let re, a mun ká la to kat az ak na ol dal fa la i nak kon szo li dá ci ó já val kezd tük. Ezek után le he tő vé vált a sír bel ső te re i nek fel tárá sa is. A 7 mé te res ak na al já ról nyí ló kam ra az ak ná hoz ha son ló an ke vert, va ló szí nű leg már több ször át ku ta tott és vis sza töl tött anya got tar tal ma zott. E he lyi ség meg tisz tí tá sa után ki de rült, hogy in nen egy má so dik bel ső ak na is in dul, amely egy sze ré nyebb mé re tű he lyi ség be ve zet. Bár vi lágos sá vált, hogy az ókor ban ezt a kam rát is ki fosz tot ták, a ké sőb bi tár gyak hi á nya és a ho mo gén, ki zá ró lag új bi ro dalmi tárgy tö re dé ke ket tar tal ma zó fel töl tés azt bi zo nyít ja, hogy az an tik vi tás óta újabb ká ro so dást nem szen ve dett. Szeren csé re az óko ri és mo dern sír fosz to ga tó kat ki zá ró lag a nagy nye re ség gel ke cseg te tő ér té kes tár gyak fő leg a nemes fém ből ké szült mel lék le tek iz gat ták, a töb bi, pénz re ne he zen kon ver tál ha tó mel lék le tet bár több nyi re ös szetör ték, és rész ben meg sem mi sí tet ték ma guk után hagyták. Saj nos a kam rá ban va ló szí nű leg ép pen a sír rab lás ered mé nye ként tűz is pusz tí tott, meg sem mi sít ve így a fából ké szült tár gyak a ko por sók és a ha lot ti bú tor zat nagy ré szét is. Hogy egy-egy szét dúlt ak na sír da tá lá sa még ilyen eset ben sem re mény te len, jól bi zo nyít ja en nek a kamrá nak az ese te is, ahon nan egy je len tős ke rá mia-szett ke rült elő. A kol lek ció egye bek mel lett négy sö rös kan csót, hat, pe re mü kön vö rös sáv val de ko rált tá lat, egy nagy mé re tű táro ló edényt, egy amphorát, hat li ne á ris de ko rá ci ó val dí szített kan csót és több po lik róm de ko rá ci ó val éke sí tett konvex tá lat tar tal ma zott. Ezen edé nyek mel lett egy tel jes, négy da rab ból ál ló kanópus-edény szett és egy mü ké néi kengyeleskancsó is elő ke rült. A mü ké néi ke rá mia edé nyek Hatsepszut és III. Thotmesz ko rá ban je len nek meg Egyiptom ban és im port juk a 19. di nasz tia ide jén, leg alább II. Ram szesz ko rá ig folytatódik. 6 Ami az egyip to mi edé nyeket il le ti, az ed dig is mert pár hu za mok azt mu tat ják, hogy mind egyik II. Ram szesz ural ko dá sa előtt, a 18. di nasz tia idő sza ká ban, de leg ké sőbb I. Széthi ide jé ben ké szül he tett. Ezt a da tá lást tá maszt ják alá azok a kam rá ból elő ke rült kopor só tö re dé kek is, ame lyek stí lu sa (fe ke te ala pon sár ga deko rá ció) a 18. di nasz tia má so dik fe lé re jel lem ző, s ame lyeket II. Ram szesz ko rá ra fel vált egy el té rő dí szí té sű sár ga ala pon po lik róm fes tés sel de ko rált koporsótípus. 7 A 18. ko ra 19. di nasz ti ai idő pont nak az ad kü lö nös je len tő séget, hogy Dzsehutimesz sír em lé ke, amely nek te rü le tén ez 101

6 A 18. dinasztia korából származó festett edények az "O" sírból (Lehoczky Orsolya rajzai) az ak na sír is ta lál ha tó, II. Ram szesz ko rá ból szár ma zik, s így az O sír al só kam rá já ban fel fe de zett te met ke zés időben meg elő zi Dzsehutimesz te met ke zé sét. A 18. di nasz tia je len lé te az El-Khokha dom bon per sze egy ál ta lán nem szokat lan: a 32-es sír köz vet len szom széd sá gá ban lé vő Amenhotep pap szá má ra ké szí tett sír em lék szin tén eb ből a korból szár ma zik, de 18. di nasz ti ai több, a kö zel ben fek vő em lék mű is: így Amenemhat Szurero, Kenamun és Menheper-részeneb sír ja is. A 32-es sír te rü le tén ta lál ha tó 18. di nasz ti ai sír ér tel me zé se kap csán a ké zen fek vő ma gya rázat ter mé sze te sen az, hogy Dzsehutimesz nem az el ső építte tő ezen a te rü le ten, a sír ki fa ra gá sa már egy má sik tu lajdo nos szá má ra, ko ráb ban meg kez dő dött. Ez a fel te vés meg ma gya ráz ná töb bek kö zött a 32-es sír nak azt a szo katlan vo ná sát, hogy a sír bel ső be já ra ta nem az ud va rok tenge lyé ben nyí lik, hi szen ha Dzsehutimesz va ló ban egy megkez dett em lék mű vet foly ta tott, ak kor a már a szik lá ból ki vé sett be já rat he lyét nem vál toz tat hat ta meg, hogy al kalmaz kod jék a na gyobb ra ter ve zett ud var mé re te i hez. Bár ez a meg ol dás két ség kí vül csá bí tó nak tű nik, nem fel tét le nül ez a hely zet. Több olyan 19. di nasz ti ai thébai sírt is is merünk ugyan is, amely be a sírt épít te tő tu laj do nos át szál lí tatta szü lei, ősei más hol lé vő temetkezéseit. 8 Szin tén több olyan sír is me re tes, ahol egyi de jű leg ta lál ha tó meg a Ramesszida-korra jel lem ző fo lyo só val és ak ná val kom binált sír kam ra, il let ve a 18. di nasz tia te met ke zé se it fém jel ző ud var ról nyí ló aknasír. 9 Így má so dik le he tő ség ként az is el kép zel he tő, hogy az O sír Dzsehutimesz fel me nő it rej tet te, az ak na épít te tő je pe dig ta lán ma ga a 19. di nasz ti ai sír tu laj do nos volt. Saj nos a fel ira tos anyag pusz tu lá sa mi att a kér dés nem dönt he tő el bi zo nyos ság gal, a 18. di nasz ti ai te met ke zé sek je len lé te azon ban így is új in for má ci ók kal gaz da gít ja a 32-es sír tör té ne tét. V. A sír komp le xum be já ra tá nak prob lé má ja Bár ez a rö vid írás el ső sor ban a sír tör té ne té vel kí ván foglal koz ni, az új ered mé nyek is mer te té sé nél nem hagy ha tó fi gyel men kí vül a leg utób bi ása tá si sze zon egyik új don sága: a Dzsehutimesz-sír kül ső ka pu be já ró já nak fel fe de zé se. Az ása tá si mun ka az utób bi né hány év ben az új bi ro dal mi sír má so dik pylónja előt ti tér ség re kon cent rá ló dott, ahol több má sod la gos sír tel jes ki tisz tí tá sa vá ra tott még ma gá ra. Emel lett el in dult egy, a tel jes te rü le tet kör be ve vő, 3,5 méter ma gas, fa ra gott kő ből ké szült szá raz fal épí té se, amelynek cél ja, hogy a te rü let kö rül emel ke dő azo nos ma gas sá gú fel töl tést meg tá mas sza, meg véd ve ez zel a már ki ásott sírépít mé nye ket és kö rül ha tá rol ha tó ke re tet ad va a tel jes te rület nek. A 2004-es sze zon egyik fő fel ada ta egy olyan, koráb ban már rész ben le mé lyí tett, de jó ide je ab ba ha gyott szel vény fel tá rá sa volt, amely a kon ces szió dé li ha tá rán helyez ke dik el. Mint egy há rom mé ter rel a mai já ró szint alatt egy tég la épít mény fa lai bon ta koz tak ki, amely a fel használt tég lák tí pu sa, az épít mény helyze te és alak ja, va la mint a kö zel ben ta lált épí té si depozitok alap ján kétség kí vül a Dzsehutimesz-sír har madik, leg kül ső ka pu be já ró ja ként azono sít ha tó. A ke le ti pylón-torony fel tá rá sa után meg kez dő dött a nyu ga ti fel tá rá sa is en nek be fe je zé se azonban még a kö vet ke ző sze zon fel ada ta lesz. A két pylón-torony kö zöt ti ka punyí lás tér sé ge azon ban már azo no sítha tó, s a kö zel ben elő ke rült a be já rót le zá ró fa aj tó kü szö be is. Mi vel az El- Khokha domb ezen a pon ton már mere de ken le bu kik a kö ze li vá di szint jére, az épít mény alap ja it egy mes ter sé ge sen fel töl tött te rasz ra alapoz ták. A már fel tárt pylón-torony alap ján jól lát ha tó, hogy az épít mény szer ke ze te nem tö mör, ha nem csak a pylónok kül ső ré sze ké szült tég lá ból, míg bel se jük be ap ró mész kőtör me lé ket tö mö rí tet tek. A kül ső fe lü le te ket azu tán fe hér, mész por ala pú va ko lat tal ún. híbával bo rí tot ták. A kele ti to rony kül ső ol da lán, a leg al só tég la so rok alatt ke rámia-le let ke rült elő, amely 19. di nasz ti ai edé nye ket tar talma zott. To váb bi há rom depozitot ta lál tunk a ka pu be já ró után kö vet ke ző kül ső ud var nagy részt meg sem mi sült oldal fa la i nak zó ná já ban. Ez az ud var csak úgy, mint a fel fede zett ka pu be já ró va la mi vel ki sebb mé re tű, mint a sír már ko ráb ban fel tárt két bel ső ud va ra; ala po zá sá ra is szem mel lát ha tó lag ke ve sebb gon dot for dí tot tak, mint a bel ső ré sze ké re, így va ló szí nű sít he tő, hogy a sír fe lett lé vő vá lyog tég la pi ra mis sal egye tem ben, amely ha son ló épí té si tech ni kát mu tat, a kül ső ud var zó ná ját utó la go san, a bel ső ré szek el ké szül te után kap csol hat ták a sír komp le xum hoz. A ka pu be já ró fel fe de zé se nem várt for du lat volt, hiszen, bár a thébai új bi ro dal mi sí rok kö te le ző épí té sze ti eleme az elő ud var, ame lyet né ha mo nu men tá lis mé ret ben képez nek ki, már a két elő ud var je len lé te is rit ka ság nak szá mít, míg há rom ud var kom bi ná lá sá ra je len le gi is me rete ink sze rint ez az egyet len példa. 10 A ka pu be já ró val ta golt 102

7 A Dzsehutimesz-sír elő ud va rai a 2004-es ása tá si sze zon vé gén, jobb ol da lon a B sír fel épít ménye, a hát tér ben a 19. di nasz ti ai sír kül ső ka pu be já ró ja lát ha tó (a szer ző fel vé te le) ud var mint sír épí té sze ti elem a temp lom épí té szet esz köz tárá ból ke rül át a nek ro po lis ba, ahol az volt a cél ja, hogy a sír a hom lok za ti lát vány szem pont já ból is a temp lom hoz ha son ló ha tást kelt sen. Meg le pő ugyan ak kor, hogy há rom egy mást kö ve tő ud var je len lé te a karnaki Amun-körzetet le szá mít va az új bi ro dal mi temp lo mok kö ré ben is ati pikus. A ké sőb bi ek ben, a Har ma dik Át me ne ti Kor ban pél dául a tániszi Amun temp lo mot bő ví tik egy há rom ud var ral el lá tott szen tél lyé, de ez eb ben az idő ben sem vá lik jel lemző vé. Az új iro dal mi sír épí té szet em lé kei kö zül ér de kes párhu za mot je lent het nek a ko ra be li nagy mére tű szak ka rai sí rok. Ezen épít mé nyek je len tő sen kü lön böz nek a thébai sí rok tól, amen nyi ben a kul tusz ká pol nák itt egy egy ér tel mű en a temp lom struk tú rá ját után zó há rom osz tá sú ká pol ná ban kap tak he lyet. A szak ka rai sí rok fel épít mé nye ugyan ak kor sok ha son ló sá got mu tat a thébai sí rok kal, hi szen az ud va rok je len lé te itt is ál ta lá nos. A thébai em lé kek kel összevet ve két je len tős kü lönb ség fe dez he tő fel: egy részt Szak ka rá ban a két elő ud var kö zött meg je le nik egy to váb bi épí té sze ti elem, a szo bor kam ra, más részt a kül ső, pylón-tornyokkal le zárt ud var előtt ta lálha tó egy to váb bi ol dal fa lak kal keretelt tér ség is, amely funk ci ó ját te kint ve egy kül ső, har ma dik ud var nak fog ha tó fel. 11 Így le het sé ges, hogy a Dzsehutimesz-sír épí tői egy szak ka rai öt le tet vesz nek át és fej lesz te nek to vább, ami kor egy har ma dik ud var ral, il let ve ka pu be já ró val told ják meg a fel épít ményt. Az előudvarok előtt el he lyez ke dő keretelt tér mint épí té sze ti elem utó éle té hez ér de kes ada lé ko kat nyúj ta nak azok az ún. be já ra ti ki osz kok, ame lye ket nagyobb szám ban a 25. di nasz tia idő sza ká tól épí te nek az egyip to mi temp lo mok elé. 12 Dzsehutimesz szo kat lan felépí té sű em lék mű ve, amely a sír temp lom Ramesszida kon cep ci ó já nak egyik leg iz gal ma sabb és leg ext ra va gánsabb meg fo gal ma zá sa, így az egyip to mi épí té szet fej lő désé nek egy ér de kes és ke vés sé is mert mo men tu má ra is rá vilá gít. Jegyzetek 1 A Völgy Szép Ün ne pé hez lásd Foucart, BIFAO 24, ; Schott, Das schöne Fest vom Wüstental, Festbräuche einer Totenstadt, Wiesbaden, 1952; Karkowski, Notes on the Beautiful Feast of the Valley as represented in Hatshepsut s Temple at Deir el-bahari, Warsaw, Az ün nep ké sői tör té ne té hez: Traunecker et al., La chapelle d Achôris a Kar nak II, Pa ris, 1981, ; Bataille, Les Memnonia (RAPH 23), Le Caire, 1952, Fá bi án et al., The Mortuary Monument of Djehutymes (TT 32) (StAeg Series Maior I.1 2), Bu da pest, A sír tör té ne té hez lásd: Kákosy, African Bu da pest 2, ; és Kákosy Schreiber, in: Kloth et al. (szerk.), Es werde niedergelegt als Schriftstück (BSAK 9), Ham burg, 2003, A Ptolemaiosz-kori te met ke zé sek hez: Schreiber, Late Dynastic and Ptolemaic painted pottery from Thebes (4 th 2 nd c. BC) (Dissertationes Pannonicae III.6), Bu da pest, 2003, A sír em lék rész le tes elem zé sé hez lásd: Schreiber Vasáros, ActaArchHung, meg je le nés előtt. 5 Kákosy, ActaArchHung 42, Bell, ASAE 68, Az egyip to mi és az égei kro no ló gia szink ro ni zá lá sá nak prob lé má já hoz lásd újab ban: Hankey, in: Leahy Tait (szerk.), Studies on Ancient Egypt in honour of H. S. Smith (EES Occasional Publications 13), Lon don, 1999, Niwinski, 21 st dynasty coffins from Thebes (Theben 5), Mainz, 1988, Lásd pl. TT 71 (Szenenmut): Lansing Hayes, BMMA, Jan 1937, 4 39; TT 41 (Amenemope): Assmann, MDAIK 36, 28, pl. 16c. Vö. Niwinski, BiOr 53, col Er ről újab ban: Seyfried, in. Strudwick Taylor (szerk.), The Theban Necropolis. Past, Present and Future, Lon don, 2003, Pél dák két ud var je len lé té re: TT 35 (Bakenhonszu), TT 183 (Nebszumenu), TT 283 (Rome-roj). Az ud var mint épí té sze ti egy ség elem zé sé hez lásd Kampp, Die thebanische Nekropole (Theben 13), Mainz, 1996, 58 81; Uő, in Strudwick Taylor (szerk.), The Theban Necropolis, Mar tin, The hidden tombs of Memp his, Lon don, 1991, 38 45, Ar nold, Temples of the last Pharaohs, Ox ford, 1999, 44,