BIOFIZIKA Egészségügyi Mérnök MSc
|
|
- Etelka Szilágyi
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BIOFIZIKA Egészségügyi Mérnök MSc A tárgy felelős előadója: Dr. Fidy Judit egyetemi tanár judit.fidy@eok.sote.hu SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Két aspektus 1. Molekuláris biofizika molekulaszerkezetek és fizikai megközelítések 2. Biológiai anyagtan fizikai módszerek és paraméterek a speciális biológiai rendszerek leírására, jellemzésére
2 Részletes tematika Előadások szerdánként, Beznák terem, Gyakorlatok szerdánként, Beznák terem és a Biofizikai Int. gyakorló helyiségei I. em Felelős: Schay Gusztáv tanársegéd schayg@gmail.com
3 A molekuláris szerkezetet alakító kölcsönhatások és funkcionális jelentőségük.
4 A szerkezeti rend kialakulásának szempontjai molekulák makromolekulák komplexek szigorú de nem statikus rendben
5 Biológiai rendszerek szerkezetét a kötések hierarchiája jellemzi Atomok Molekulák Makromolekulák: pl. fehérjék H O C N S. H-hidak. Van der Waals. kölcsönhatások elsődleges kötések nm De: sóhidak S-hidak is
6 Fehérje másodlagos szerkezeti elemek: alfa helix, béta lemez
7 DNS kettős hélix szerkezetek van der Waals kölcsönhatások
8 Kettős lipid-rétegek, biológiai membránok
9 Számítógépes szimuláció eredményei Lipid-membránok komplexei fehérjékkel
10 Molekulák közötti kölcsönhatások biológiai rendszerekben Molekulaszerkezetek kovalens kötései kémia? Elektrosztatikus kölcsönhatások 1. Coulomb kölcsönhatás q 1 és q 2 ponttöltések r távolságban potenciális energia E Cb q1 q2 = ε r (relatív) dielektromos állandó
11 A relatív dielektromos állandó ε ( dielektrikum : elektromos tér áthatol az anyagon Faraday) Definició: kondenzátor kapacitása alapján U fegyverzetek között vákuum U o C = ε = fegyverzetek között dielektrikum U < U o dielektrikum kivétele U U o (q o =q) q U C C o, = C E E o o = > 1 q U o E = C F q > C o [ Newton N ] = Coulomb C elektromos térerősség A dielektrikum részecskéi polarizálódnak elektromos térben: a fegyverzeten tárolt töltés erőtere csökken
12 Két fontos közeg víz 80 apoláros hidrokarbonok ~2 ε Jelentősen módosítják az elektrosztatikus kölcsönhatásokat Nagy dipólusmomentumu vízmolekulák E Cb q1 q2 = ε r pl. Na + és Cl - ε =80, r= 0.3 nm E Cb ~5.4 kj/mól ~ 2xRT Gyenge kölcsönhatás! NaCl disszociál vízben töltések eloszlását statisztikus fizikai modellek írják le
13 A Coulomb-potenciál termodinamikai értelmezése ionos oldatban E Cb az elektrosztatikus tér munkáját adja meg állandó hőmérsékleten és nyomáson miközben a töltések távolsága végtelenről r -re változik E Cb a G Gibbs potenciál-változásnak felel meg ΔG = ΔH ΤΔS miért lehet a Cb-potenciálnak entropikus jellege? Pl. vizes közeg ΔS δ G δ q1 q2 q1 q2 = Δ = ( ) = δε = ΔG 1 δε 2 δt δt ε r ε r δt ε δt vízre: /K TΔS (T=300K) = -1.38ΔG a Cb potenciál ellen hat! A Cb potenciál nemcsak a kötési energiát fedezi (ΔH), hanem az ionoknak a vízmolekulákat rendező (S csökken!) hatását is!
14 A Coulomb-potenciál-ból származtatott hidratációs energia Born-energia ε=80 r q Δq δg = q q q ΔG = q dq = r r 2 ' δ ' 1 ' ' ε ε 2 ε r q o A végzett munka ha egy ε dielektromos állandójú közegbe, egy r-sugarú üregbe q töltést viszünk be pl. hidratációs energia Mekkora a végzett munka, ha egy iont (Na + ) vízből egy makromolekula v. lipid membrán belsejébe akarunk átvinni? ΔG total = ΔG( ε = 80) ΔG( ε = 2) = 355kJ / mól r=0.095 nm, ion-rádiusz Nagy érték! Rashin, A.A., Honig, B. (1985) Reevaluation of the Born model of ion hydration. J.Phys.Chem. 89, 5588
15 2. Dipól-kölcsönhatások ponttöltés dipól, dipól dipól, statikus dipól, forgó dipól, indukált dipól Egyszerű példa: ponttöltés álló dipólus q' q E el. sztat. ε r ha l << r q' q + ε r = + q m cosθ 2 ε r q r -- r + r -q l θ +q r r m = q' l dipólus-momentum erősebben csökken a távolsággal Trend: minél bonyolultabb töltéseloszlások hatnak kölcsön, annál erősebben csökken az energia a távolsággal E = m Pl. két dipólus 1 MozgóDip Dip orientációs mozgás 3ε r kt m szabad rotáció csökkenti a kh. erősségét és rövidíti a hatótávolságot Setlow and Pollard: Molecular Biophysics, Chpt.6, Palo Alto, Addison-Wesley, 1962
16 Egy különleges dipól kölcsönhatás Diszperziós kölcsönhatás van der Waals kölcsönhatás (London-féle erő) Alapjelenség: a töltéseloszlás molekulákon belül az atomok gyors hőmozgása miatt fluktuál tranziens töltésszeparációk egymás közelében levő molekulák tranziens dipólusmomentuma kölcsönhat indukció, taszítás, vonzás a vonzó kölcsönhatás energiája alacsonyabb nagyobb populáció eredőben vonzó kölcsönhatás molekulák polarizálhatósága E diszp 1 α1 α 2 = 6 4 r 3n közeg törésmutatója I I 1 1 I + I 2 2 molekulák ionizációs energiája Eltérés a szabadon mozgó állandó dipólusok kölcsönhatásától távolság függés hasonló, de más paraméterek!
17 Egy különleges dipól kölcsönhatás Diszperziós kölcsönhatás van der Waals kölcsönhatás (London-féle erő) Megjegyzések: r r -- α molekulák polarizálhatósága : m = α E -- ε helyett ε víz >> n n víz E MozgóDipólok -- formula érvényes, ha r >> l dipólus-momentum << E Diszp elektromos térerősség E diszp 1 α1 α 2 = 6 4 r 3n I I 1 1 I + I 2 2 Ezt a faktort nehéz általában elméletileg meghatározni, empirikus módszerekkel határozzák meg -- speciális eset: hosszúkás alakú II hidrokarbon láncok fehérjék, membránok lipidjei E diszp 1 5 r
18 Az elektrosztatikus kölcsönhatások potenciális energiájának távolság-függése, és átlagos energiája Kölcsönhatás Energia-függvény Átlagos kölcsönhatási távolság-függése energia (kj/mól) ion-ion r ion - álló dipólus r 1 2 álló dipólus - álló dipólus dipólus dipólus hőmozgás mellett diszperziós kölcsönhatás 3 r 6 r 6 r
19 Hidrogén-hidas szerkezetek Kölcsönhatás összetett: - kovalens AH---B - elektrosztatikus - diszperziós elektronegatív pillératomok: O, N, F d d < van der Waals rádiuszok összege Nagysága széles tartományban fordulhat elő 3-4 kj/mól kj/mól alifás szénhidrogének enzimatikus katalízis kj/mól biológiai makromolekulák Víz - szerkezetek ΔH (kj/mól) H 2 O.HOH gáz -23 folyadék -14 jég Rendkívüli tulajdonságok
20 Hidrogén-hidas szerkezetek Biológiai makromolekulák térszerkezetének kialakulása speciális szempontok: - kötéserősség függ a környezettől - nem a ΔH hanem a ΔG vezérli? AH.OH 2 + B..HOH AH.B + HOH..OH 2 - amidok és karbonil csoportok erősen polárosak, de H-kötés csökkenti a polaritást H-kötések erősebbek a fehérjék és lipid membránok belsejében - network formációk: H-donor atom töltéseloszlása megváltozik nő az elektronegativitás jobb akceptor lesz víz-klaszterek kialakulása, H-kötések láncolata fehérjékben Weinhold, F. (1997) Nature of H-bonding in clusters, liquids and enzymes. J.Mol.Struct. 398, 181
21 Hidrofób kölcsönhatás biológiai makromolekulák belső szerkezetében igen jelentős foszfoglicerát kináz enzim víz-dobozban Ioncsatorna-fehérje sejtmembránba ágyazva Az apoláros szénhidrogén-láncok egymás felé fordulva a víz-molekulákkal való kölcsönhatásokat csökkentik - hidrofób effektus
22 Hidrofób kölcsönhatás termodinamikai értelmezés elv: szénhidrogének és víz kölcsönhatása energia-befektetést igényel víz - víz szénhidrogén - szénhidrogén dipól dipól diszperziós kh. ERŐS Mi hajtja a szegregációt? víz szénhidrogén keveredés: ΔH 0 H H O H H H H O víz H H Jellegzetes hőmérséklet-hatás Magas T diszperziós kh. erősödik víz-orientáció gyengül ΔS szegr ~ ΔS oldott,de ΔH<<0 => ΔG= ΔG szegr -ΔG oldott <0 magas hőmérséklet: H-driven Alacsony T (RT): A víz molekulák rendezett szerkezetet alakítanak ki egymással az apoláros molekula felületénél S csökken, de szegregációnál kevésbé, ΔH ~0 ΔG = ΔH TΔS = ΔG szegr -ΔG oldott < 0 A szegregált és az elkeveredett állapot közötti különbség: szegregált állapotban a rendezésből eredő entrópia-változás kisebb alacsony hőmérséklet: S-driven Dill, K.A. (1990) Dominant forces in protein folding. Biochemistry 29, 7133
23 Hidratációs erők Makromolekulák felületi töltései kölcsönhatnak víz-molekulákkal. Molekula molekula kölcsönhatáshoz a kötött vízmolekulákat le kell választani. A kötött víz-molekulák helyettesítése nagy energia-befektetést igényel. Rövid távú kh. r hidr ~ 0.1 r el.sztat Különösen jelentős: fehérjéknél lipid membrán-felületeknél Abeln, S., Frenkel, D. (2011) Accounting for protein-solvent contacts facilitates design of non-aggregating lattice proteins. Biophysical Journal, 100, 693
24 π elektron kation kölcsönhatások + töltés kvadrupól (két dipól) és töltés indukált dipól jelleg E 1 kh 3 r Vizes közeg kevésbé csökkenti mint a Cb-kh energiáját aromás szénhidrogén Trp Tyr Phe E 0. 5 E víz E Cb víz 0.05 E Cb de E ~ E Cb Gallivan, J.P., Dougherty, D.A. (1999) Cation- π interactions in structural biology. PNAS 96, 9459 (2000) JACS 122, 870
25 Kovalens (atomi/kémiai) kötések energetikai leírása Harmonikus potenciállal közelítik a kötés egyensúlyi paraméterei közelében: Harmonikus rezgés a kötés mentén f = φ m E kov kötéserősség = 1 φ 2 ( x x ) 2 0 egyensúlyi kötéstávolság mérése IR spektroszkópiával : f φ C C kötés nyújtása : φ = 275x10 3 kj/mól(nm) 2 pl nm nyújtás E > 10 RT Hasonló harmonikus potenciálok a kötés szögek függvényében is. kötések körüli elfordulások energiája ~ RT
26 Eddig vonzó kölcsönhatások Kötések kialakulása: szterikus gátlás mellett E = pot B r m taszítás m>n E pot = A n r vonzás r= kölcsönható részecskék távolsága r o = egyensúlyi kötéstávolság E k = kötési energia Atomi rádiuszok értelmezése A kötéstávolság (r o = r A + r B ) és kötési energia E k a kölcsönhatási energiafüggvények konkrét függvény-alakjától függ ( a és b)
27 Atomi rádiuszok különböző kölcsönhatásokban Elem Rendszám Van der Waals sugár (nm) Kovalens sugár (nm) Ionsugár (nm) Ion H 1 0,120 0,037 H + C 6 0,170 0,077 0,029 C + N 7 0,155 0,075 0,025 N + O 8 0,152 0,073 0,140 O 2- F 9 0,147 0,071 0,117 F - P 15 0,180 0,106 0,058 P 3+ S 16 0,180 0,102 0,184 S 2-
28 Szterikus gátlás a Pauli elv alapján: Lennard Jones potenciál A taszító potenciált az elektronfelhők átlapolása okozza rövid hatótávolságú kölcsönhatás A vonzó kölcsönhatást a diszperziós/van der Waals potenciál adja: E L J = ( ) ( ) 6 ) r 12 r 0 0 4E0 r r Kötési energia
29 A makromolekulák szerkezete és komplex-képzése a környezeti molekulákkal való kölcsönhatás jelenlétében energia-minimum-állapotot jelent Zöld: fehérje 44 kda tormaperoxidáz enzim víz-ion környezetben Sárga: ionok Piros-fehér: vízmolekulák
30 További szerveződés sejtes szinten molecular crowding Piros: aktin filamentumok Kék:sejtmag Zöld:microtubulusok
31 A biológiai folyamatokban az energia-minimum-elvek statisztikus jelleggel érvényesülnek. Kötések folyamatosan felszakadnak és újraépülnek, a kötéserősségek hierarchiája alapján szerkezeti dinamika
32 Boltzmann eloszlás ε N független részecske - ε k, ε i T, termikus egyensúly, - rendszer egy mikroállapotában egy részecske energiája ε i, n j ε 1, ε 0, n 0 (Az összes részecske konkrét energiaállapota definiálja) Az N független molekulából álló rendszer teljes energiája E ni ε i ni = = N a betöltési számok egy konkrét sorozata jelenti a rendszer egy makroállapotát { n 0, n1,... }
33 Boltzmann eloszlás p Z n i i = = e Z ε i kt n = t ε i kt e i Ne Z ε i kt Boltzmann eloszlás fontos összefüggések Annak valószínűsége, hogy adott ε i energiájú állapot a rendszerben megvalósul állapotösszeg n n i 0 = e ε i ε 0 kt e Δε kt Két energiaállapot relatív betöltöttsége = Boltzmann faktor
34 Boltzmann eloszlás összhangban a tapasztalattal ε N,T termikus egyensúly ε k, n k ε i, n i n i = Ne Z ε i kt T 3 >T 2 >T 1 T 3 >T 2 >T 1 ε 1, n 1 ε 0,, n 0 n j n o = e ε ε j o kt = e Δ ε kt
35 Mit értsünk a biológiai anyag szerkezetén? Pl. makromolekuláris konformáció? Energia-minimum igen sokféle kölcsönhatás Foszfoglicerát kináz Röntgenkrisztallográfia NMR A konformáció sok mikroállapot időbeli és térbeli eredője Hőmérsékletre érzékeny
36 Molekuláris/makromolekuláris szerkezetet kialakító kölcsönhatások E k ~ elsődleges kötések : kovalens ionos 2 6 ev/kötés fémes E k ~ másodlagos kötések H-híd néhányszor x 0.1 Hidrofób kölcsönhatás ~ 0.1 van der Waals dipól ponttöltés ~ dipól dipól ~ 0.02 dipól indukált dipól ~ 0.01 időleges dipól ~ 0.02 (diszperziós) elektronvolt 1 ev= 23 kcal/mole ~ ~ 100 kj/mole
37 Szerkezeti rend testhőmérsékleten T=310 K Kérdés: van-e olyan kötés a szerkezetben, ahol az energiaállapot a kötött állapothoz képest éppen a kötési energiával magasabb? többlet-energiával bíró kötések száma n n kötött = e Ek kt n N kt ~ ev RT ~ 2.6 kj/mól T=310 K, k=1.38x10-23 J/K Boltzmann állandó kt E k
38 Szerkezeti rend testhőmérsékleten T=310 K ev E k többlet-energiával bíró kötések száma n n kötött e Elsődleges kötések E k kt >> Ek kt pl. E n N n N k e = 2.7eV 2.7eV o. o27ev = e Termikus okokból elsődleges kötések nem szakadnak fel testhőmérsékleten A szervezetet felépítő alapmolekulák szerkezete stabil
39 Szerkezeti rend testhőmérsékleten T=310 K ev E k Másodlagos kötések H-hidak pl. E n N e = 01. ev o.1ev o. o27ev Termikus okokból elsődleges kötések nem szakadnak fel testhőmérsékleten (1-7 kcal / mole) e 3.7 Hidrofób kölcsönhatások, van der Waals kölcsönhatások k = % elsődleges -> van der Waals/diszperziós E k kt A másodlagos kötések jelentős számban felszakadtak testhőmérsékleten szerkezeti dinamika
40 A szerkezeti dinamika alapvetően fontos szerepet kap a biológiai makromolekulák funkcionális kölcsönhatásaiban tormaperoxidáz enzim nanosecundum-os időtartomány foszfoglicerát kináz enzim millisecundum-os időtartomány
41 A Boltzmann eloszlás figyelembevétele az energetikai megfontolásokban: az elektrosztatikus potenciál leírása a Poisson Boltzmann egyenlettel Poisson-egyenlet : ponttöltések és dipólusok helyett általános töltéssűrűség-eloszlásnak megfelelő potenciál-függvényre (ϕ): Egy referencia-ponthoz viszonyított helyzetvektor r 2 ϕ( ) = 4 π ρ( r ) ε [ cgs] Töltés-sűrűség-eloszlás r r ρ( ) = qe N Av zi ci ( ) i Boltzmann-eloszlás figyelembe-vétele: Ponttöltés által végzett munka a ϕ potenciáltérben ΔE = q U = q ( ϕ ) 2 ϕ1 Ion-koncentráció Mól/l ( ) = bulk konc. aholϕ( ) = 0 r ci ( ) c ( ) i = e r q e z i ϕ ( ) kt c i
42 A Boltzmann eloszlás figyelembevétele az energetikai megfontolásokban: az elektrosztatikus potenciál leírása a Poisson Boltzmann egyenlettel Poisson-Boltzmann-egyenlet: ϕ(r) elektromos potenciál-függvény, ami figyelembe veszi az ionok árnyékoló hatását r r q N 2 q z ( ) / ( ) z c ( ) e kt e A e i ϕ ϕ = i i ε i Egyszerűbb formák, Elhanyagolások, Következmények gyakorlaton Debye távolság (ionok árnyékoló hatása)
43 Ajánlott irodalom: Meyer B. Jackson: Molecular and Cellular Biophysics 2006, Cambridge University Press Damjanovich, Fidy, Szöllősi: Orvosi Biofizika 2008, Medicina
Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenElektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók
Jelentősége szubsztrát kötődés szolvatáció ionizációs állapotok (pka) mechanizmus katalízis ioncsatornák szimulációk (szerkezet) all-atom dipolar fluid dipolar lattice continuum Definíciók töltéseloszlás
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenVíz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges
Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenA kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS KOVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na:
RészletesebbenHajdú Angéla
2012.02.22 Varga Zsófia zsofiavarga81@gmail.com Hajdú Angéla angela.hajdu@net.sote.hu 2012.02.22 Mai kérdés: Azt tapasztaljuk, hogy egy bizonyos fajta molekulának elkészített oldata áteső napfényben színes.
RészletesebbenKolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenEnergiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenAtomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik
Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Bozó Tamás 2012. október 16. Atomi kölcsönhatások Nemesgázok: atomi előfordulás (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn) Többi elem: molekulákat alkot (pl. H
RészletesebbenA periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenKolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenCélkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése
Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Ferenczy György Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biokémiai folyamatok - Ligandum-fehérje kötődés
RészletesebbenA kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)
4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74
Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenAtomi és molekuláris kölcsönhatások. Pásztázó tűszondás mikroszkópia.
Atomi és molekuláris kölcsönhatások. Pásztázó tűszondás mikroszkópia. Kiss Balázs Nanobiotechnológia és Egyedi Molekula Kutatócsoport, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet 2013. november 28. 2 Atomi kölcsönhatások
RészletesebbenA racionális gyógyszertervezés lehetőségei. A racionális gyógyszertervezés lehetőségei. A racionális gyógyszertervezés lehetőségei
Cél: kis koncentrációban kötődő célvegyület tervezése Agonista: segíti az enzim működését, hatékonyabb, mint a természetes szubsztrát Antagonista: gátolja az enzim működését, ellentétes hatású, mint a
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenPeriódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil
s-mezı (fémek) Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) http://www.ptable.com/ nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil p-mezı (nemfém, félfém, fém) d-mezı (fémek) Rendezés elve: növekvı rendszám (elektronszám,
RészletesebbenAz élethez szükséges elemek
Az élethez szükséges elemek 92 elemből kb. 25 szükséges az élethez Szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) és nitrogén (N) alkotja az élő szervezetekben előforduló anyag 96%-t A fennmaradó 4% legnagyobb része
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai
Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenBiomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai
Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenMembránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál
Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenKémiai kötés Lewis elmélet
Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
RészletesebbenA fehérjék szerkezetét fenntartó kölcsönhatások
A fehérjék szerkezetét fenntartó kölcsönhatások Bionanorendszerek A fehérjék szerkezetét fenntartó kölcsönhatások alapvetően négy nagyobb csoportba oszthatók: 1. elektrosztatikus kölcsönhatások (sóhíd:
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekIKözgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
Részletesebben? ligandum kötés konformációs változás aktiválási energia számítás pka számítás kötési energiák
Szabadenergia Definíció:? ligandum kötés konformációs változás aktiválási energia számítás pka számítás kötési energiák Fázistér teljes térfogatára kell számítani! Mennyiség átlagértéke: Sokaság-átlag
RészletesebbenAz átlagok jelentése és haszna
Az átlagok jelentése és haszna A különféle átlagok iránti szükséglet azért alakult ki, mert a különböző kísérleti módszerek eltérő módon érzékelik a polidiszperz rendszereket.a frakciók más-más tulajdonságaira
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenSzámítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban
Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban Jedlovszky Pál Határfelületek és nanorendszerek laboratóriuma Alkímia ma 214 április 3. VALÓDI RENDSZEREK MODELL- ALKOTÁS MODELL- RENDSZEREK KÍSÉRLETEK
RészletesebbenMolekuláris dinamika. 10. előadás
Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus
Részletesebben20/10/2016 tema04_biolf_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Egy egyszerű modell a kémiai kötések kialakítására:
RészletesebbenAtomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia
Áttekintés Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia Bozó Tamás Nanobiotechnológia és Molekuláris Biofizika Munkacsoport Biofizikai és Sugárbiológiai
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenAtomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia
Áttekintés Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia Bozó Tamás Nanobiotechnológia és Molekuláris Biofizika Munkacsoport Biofizikai és Sugárbiológiai
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenSzámítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo
Számítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo Boda Dezső Fizikai Kémiai Tanszék Pannon Egyetem boda@almos.vein.hu 2014. március 21. Boda Dezső (Pannon Egyetem) Habilitációs előadás 2014.
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Biofizika szeminárium PTE ÁOK Biofizikai Intézet Huber Tamás 2014. 02. 11-13. A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Gerjesztés Fluoreszcencia
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
Részletesebbenösszetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenA BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenAnyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió
Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai
RészletesebbenBiológiai makromolekulák szerkezete
Biológiai makromolekulák szerkezete Biomolekuláris nemkovalens kölcsönhatások Elektrosztatikus kölcsönhatások (sóhidak: 4-6 kcal/m, dipól-dipól: ~10-1 kcal/m Diszperziós erők (~10-2 kcal/m) Hidrogén hidak
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenA SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.
A SZILÁRDTEST FOGALMA Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. a) Méret: b) Szilárdság: molekula klaszter szilárdtest > ~ 100 Å ideálisan rugalmas test: λ = 1 E σ λ : rel. megnyúlás
RészletesebbenElektroszatika 0-0. Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0)
0-0 Elektroszatika Nyugvó töltések elektromos mezejének vizsgálata. nincs töltésáramlás, se konvektív, se konduktív ( j = 0) térjellemz k nem változnak az id során (id deriváltak elt nnek) mágneses mez
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenOrvosi Fizika 12. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 0.november 8. Az életjelenségek elektromos
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 3. hét Az elızı órán elsajátítottuk, hogy milyen a kvantummechanikai atommodell hogyan épül fel a periódusos rendszer melyek a periodikus tulajdonságok Mai témakörök elsıdleges
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
Részletesebben