A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(213) 435 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK irányelvnek a közötti időszakban való tagállami alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK irányelvnek a közötti időszakban való tagállami alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg) 1. BEVEZETÉS A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 1 (az úgynevezett Seveso II. irányelv) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának kivédését, valamint az ilyen balesetek emberekre és környezetre gyakorolt káros hatásainak enyhítését szolgálja. A Seveso II. irányelv hatálya alá körülbelül tízezer olyan ipari létesítmény tartozik, amely veszélyes anyagokat kezel. Ez a jelentés az irányelv közötti időszakra vonatkozó alkalmazásáról szól. Az irányelv 19. cikkének (4) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy a jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló irányelvben 2 meghatározott eljárással összhangban készítsenek hároméves időszakra vonatkozó végrehajtási jelentést a Bizottság számára. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a jelentések tartalma kizárólag a 6. és 9. cikk alkalmazási körébe tartozó, felsőküszöb-besorolású üzemekre korlátozódik. E jelentés 2. pontja összesíti a tagállamok által kérdőív 3 alapján megadott információkat. Ez az összefoglaló azért készült, hogy felmérje a végrehajtás mértékét és a kezelendő hiányosságokat. A 3. pont kiegészíti ezt néhány baleseti statisztikával, amelyek az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának Súlyos Balesetek Veszélyeivel Foglalkozó Irodája által kezelt, a tagállamok által benyújtott információkon alapuló emars- 4 és a SPIRS-adatbázis 5 elemzéséből származnak. A következtetéseket és a további teendőket a 4. pont ismerteti. A benyújtott számszerű adatok összegzését az 1. melléklet tartalmazza. A 27 uniós tagállam által rendelkezésre bocsátott valamennyi adat, valamint a Norvégia, Izland és Macedónia által önként rendelkezésre bocsátott adatok, a kitöltött kérdőívek, illetve a 2 22 közötti időszakra 6, a közötti időszakra 7 és a közötti időszakra 8 vonatkozó korábbi jelentések és egyéb kiegészítő információk megtekinthetők a Bizottság Seveso tárgyú weboldalán A legutóbb a 23/15/EK irányelvvel (HL L 345., , 97. o.) módosított 96/82/EK irányelv, HL L 1., , 13. o. Az december 23-i 91/692/EGK irányelv, HL L 377., , 48. o. C(28) 588 végleges dokumentum, a 28. szeptember 19-i bizottsági határozat. Súlyos balesetek bejelentésére szolgáló online rendszer (Major Accident Reporting System) Seveso létesítmények információlekérdezési rendszere (Seveso Plants Information Retrieval System). C(24) 3335 számú dokumentum. C(27) 3842 számú dokumentum. C(21) 5422 végleges dokumentum. HU 2 HU

3 2. A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Mind a 27 tagállam benyújtotta hároméves jelentését az Európai Bizottsághoz. Az információk benyújtásának 212. október 1-jei határidejét az államok kétharmada tartotta be A létesítmények száma 211 decemberében összesen üzemről számoltak be a tagállamok, ami a jelentéstételi időszak során 3 %-os növekedést jelent, ebből 5523 létesítmény (54 %) alsóküszöbbesorolású, 4791 üzem (46 %) pedig felsőküszöb-besorolású. A felsőküszöb-besorolású üzemek tekintetében ez az adat az előző hároméves időszakhoz képest 6 %-os növekedést jelent (a 28-as 4528 üzemmel szemben). Ez a növekedés a gazdasági növekedésnek, de a bejelentési követelmény fokozottabb betartásának is tulajdonítható. Tagállami szinten vegyes a kép: néhány országban növekedés, másokban csökkenés figyelhető meg. 1. ábra: Az EU Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemeinek teljes száma a es időszakban A Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek teljes száma a es időszakban Felső küszöb Alsó küszöb ábra: A 211-ben bejelentett, Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek teljes száma tagállamonként A Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek teljes száma 211-ben DE FR IT UK ES NL BE SE PL RO FI EL CZ PT HU BG AT DK IE SK LV SI EE LT LU CY MT Felső Alsó HU 3 HU

4 Németországban található a legtöbb Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzem, ezt követi Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság, amelyek mindegyikében körülbelül 11 üzem található. A SPIRS-adatbázisból levont statisztikai következtetések alapján az egymillió lakosra jutó üzemek száma Finnországban a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 49 Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzem jut, ezt követi Luxemburg és Svédország. A Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek koncentrációja Máltán a legmagasabb, ahol 1 km 2 -re 34 üzem jut, ezt követi Belgium, Hollandia, Luxemburg és Németország. 19 tagállamban 1 km 2 -re kevesebb mint 3 Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzem jut. A GDP-egységekre jutó Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek száma tekintetében Észtország és Lettország áll első helyen, ahol egymilliárd EUR GDP-re körülbelül három, Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzem jut. Németország a 17. helyen áll. A Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek kategorizálásához használt 49 tevékenység közül hét tevékenység az üzemek 5 %-ához kapcsolódik: Tüzelőanyag-tárolás (ideértve a fűtést, kiskereskedelmi értékesítést stb.); Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tárolás és forgalmazás (a cseppfolyós PB-gáz kivételével); A cseppfolyós PB-gáz tárolása; Általános vegyianyag-előállítás; Szerves vegyi alapanyagok gyártása; Energiatermelés, -ellátás és -forgalmazás; Cseppfolyós PB-gáz gyártása, palackozása és nagy tételben való forgalmazása Üzemeltetők A felsőküszöb-besorolású üzemek üzemeltetőire vonatkozó fő követelmények a biztonsági jelentések és a belső vészhelyzeti tervek kidolgozásához kapcsolódnak. A tagállamok válaszai alapján megállapítható, hogy 211-ig az üzemeltetők körülbelül 2 %-a nem nyújtott be biztonsági jelentést az illetékes hatóságokhoz. Ez az arány az elmúlt két évben meglehetősen állandó maradt: 28-ban és 29-ben 2 %, 21-ben pedig 1 % volt. A belső vészhelyzeti tervek esetében hasonlóak az adatok, mivel az illetékes hatóságok főként a biztonsági jelentések vizsgálata révén bizonyosodtak meg e tervek létezéséről. 211 végére a felsőküszöb-besorolású üzemek körülbelül 1 %-a (67) nem rendelkezett belső vészhelyzeti tervvel (29-ben ez az arány 1 % volt). Ezenkívül több tagállam (Bulgária, Magyarország és Lettország) is arról számolt be, hogy ezt a követelményt a nemzeti szabályozással összhangban az alsóküszöb-besorolású létesítmények üzemeltetőire is kirótta. Megállapítható tehát, hogy az üzemek összességében legnagyobbrészt betartották a biztonsági jelentések és belső vészhelyzeti tervek létrehozására vonatkozó követelményt. Néhány tagállamnak azonban intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy fokozza e kötelezettség betartását, ideértve Máltát és Portugáliát is, ahol az elmúlt három évben a felsőküszöb-besorolású üzemek kevesebb mint 9 %-a nyújtott be biztonsági jelentést. 3. ábra: 25-ben, 28-ban és 211-ben benyújtott biztonsági jelentések HU 4 HU

5 Benyújtott biztonsági jelentések (a felsőküszöb-besorolású üzemek aránya [%]) % AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Illetékes hatóságok A Seveso II. irányelv több követelményt is támaszt az illetékes hatóságokkal szemben: mindenekelőtt arra kötelezi őket, hogy vizsgálják meg a biztonsági jelentéseket és tájékoztassák az üzemeltetőket a vizsgálat eredményeiről, készítsenek külső vészhelyzeti tervet, gondoskodjanak arról, hogy a balesetveszélynek kitett lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a biztonsági intézkedésekről, végezzenek ellenőrzéseket, határozzák meg a dominóhatás kockázatát hordozó üzemcsoportokat, valamint számoljanak a súlyos balesetek veszélyének területrendezési vonatkozásaival. A tagállamok válaszaikban sok konkrétummal szolgáltak. Ez az összefoglaló azokra a szempontokra összpontosít, amelyek esetében lehetséges a statisztikailag értelmezhető értékelés vagy összehasonlíthatóak az információk: ide tartozik a külső vészhelyzeti tervezés, az ellenőrzések, a lakosság tájékoztatása és a kényszerítő eszközök alkalmazása A külső vészhelyzeti tervek kidolgozása A külső vészhelyzeti terveket, amelyek meghatározzák az üzemen kívül végrehajtandó intézkedéseket, az ezzel a feladattal megbízott hatóságok készítik el. Ezek a tervek elengedhetetlenek ahhoz, hogy vészhelyzetben meg lehessen fékezni, illetve ellenőrzés alatt lehessen tartani az eseményeket, és ezzel minimálisra csökkenjen azok hatása és mérséklődjenek az okozott személyi, vagyoni és környezeti károk. A benyújtott adatok szerint 211-ben a felsőküszöb-besorolású üzemek 9 %-a rendelkezett az ezzel a feladattal megbízott hatóságok által elkészített külső vészhelyzeti tervvel, 6 %- uknál nem áll rendelkezésre ilyen terv, 4 %-uk pedig a 11. cikk (6) bekezdése értelmében mentesült e követelmény alól. Következésképpen, átlagosan véve a felsőküszöb-besorolású üzemek 93 %-a 211 végére megfelelt a követelménynek. A korábbi jelentéstételi időszakokkal összehasonlítva ez további növekedést jelent: 28-ban ez az arány 91 % volt, 25-ben pedig 68 %. Ugyanakkor még lehetne javítani ezen a helyzeten, különösen a Cseh Köztársaságban, Hollandiában és Portugáliában, ahol a felsőküszöb-besorolású üzemek kevesebb mint 8 %-a esetében készítettek külső vészhelyzeti tervet. 4. ábra: A 25-ben, 28-ban és 211-ben kidolgozott külső vészhelyzeti tervek HU 5 HU

6 % Kidolgozott külső vészhelyzeti tervek (%) AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK A külső vészhelyzeti tervek ellenőrzése és felülvizsgálata A vészhelyzeti terveket legalább háromévente felül kell vizsgálni és ellenőrizni kell. Bár pontos statisztikai elemzésre nincs mód, hiszen néhány tervet esetleg többször is, másokat viszont egyszer sem ellenőriztek ebben az időszakban, a tagállamok válaszai alapján elmondható, hogy 29 és 211 között az EU-27-ben létező külső vészhelyzeti tervek körülbelül 73 %-át ellenőrizték. Ez 13 %-kal meghaladja a as időszakban ellenőrzött tervek 6 %-os arányát, és jelentősen magasabb a ös időszakban ellenőrzött tervek 4 %-os arányánál. E növekedés ellenére a különböző tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg (az ellenőrzött vészhelyzeti tervek aránya 1 %-tól csupán 14 %-ig terjed). Különösen Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Svédországban van szükség az eredmények javítására, ahol az utóbbi három évben a külső vészhelyzeti tervek kevesebb mint 5 %-át ellenőrizték. 5. ábra: Az utóbbi három jelentéstételi időszakban ellenőrzött külső vészhelyzeti tervek 1 1 Adatok kevesebb mint 1 %-ot tesznek ki, mert előfordult, hogy néhány tagállam úgy értelmezte a kérdést, hogy az a minden évben ellenőrzött vészhelyzeti tervvel rendelkező üzemek számára vonatkozik. HU 6 HU

7 % Ellenőrzött külső vészhelyzeti tervek (25 211, %) AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK A lakosság tájékoztatása A súlyos baleset kockázatának vélhetően kitett személyeket azok külön kérése nélkül is rendszeresen tájékoztatni kell a biztonsági intézkedésekről, valamint a baleset esetén követendő magatartási szabályokról. Az irányelv nem határozza meg, hogy ez pontosan kinek a felelőssége. Az egyes lakossági tájékoztatások között legfeljebb öt év (a jelentéstételi időszaknál két évvel hosszabb időtartam) telhet el. A kérdőívben ezért ez a kérdés úgy szerepelt, hogy hány üzem esetében került sor ilyen jellegű tájékoztatásra a közötti időszakban. Nem minden tagállami válasz vonatkozik erre az időszakra. A lakosságot 27 és 212 között 4171 üzemmel kapcsolatban tájékoztatták, ez a szám a Seveso hatálya alá tartozó felsőküszöb-besorolású üzemek körülbelül 87 %-át képviseli, ami a 28-as 8 %-hoz és a 25-ös 72 %-hoz képest növekedést jelent. Több tagállam, például Görögország, Spanyolország, Luxemburg és Hollandia esetében azonban nem került sor, vagy nagyon kevés esetben került sor tájékoztatásra. Ezenkívül a számadatok nem árulnak el semmit a tájékoztatás minőségéről és hatékonyságáról. 6. ábra: Üzemek, amelyekről a lakosság tájékoztatást kapott HU 7 HU

8 % 1 Felsőküszöb-besorolású üzemek aránya (%), amelyekről a lakosság tájékoztatást kapott AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Emellett a kérdőívben azzal kapcsolatos kérdések is előfordultak, hogy ki felelős a lakosság tájékoztatásáért. A benyújtott adatok szerint 1 tagállamban ez a hatóságok feladata, 14 tagállamban az üzemeltetők felelőssége, két tagállam pedig az üzemeltetők és a hatóságok közötti munkamegosztásról számolt be. A kapcsolódó költségeket legtöbbször a lakosság tájékoztatásáért felelős szervek viselik. 7. ábra: A lakosság tájékoztatásáért felelős szervek (tagállamok száma) A lakosság tájékoztatásáért felelős szervek (tagállamok száma) 1 2 Üzemeltető (AT, BG, CY, EE, DE, FI, HU, IE, LV, MT, SI, SK, UK és RO) 1 14 Hatóság (BE, EL, FR, CZ, ES, DK, IT, NL, PT és SE) Üzemeltető és hatóság (LT és PL) Nincs adat (LU) Ellenőrzések 29-ben és 21-ben átlagosan a felsőküszöb-besorolású üzemek 65 %-ában, 211-ben pedig ezek 66 %-ában végeztek ellenőrzést. Ez a számadat gyakorlatilag nem változott a 28. évi 66 %-os, illetve a 25. évi 69 %-os arányhoz képest. Az alsóküszöb-besorolású HU 8 HU

9 üzemek ellenőrzését ritkábban végezték, 29-ben az alsóküszöb-besorolású üzemek 42 %- ában, 21-ben 41%-ában, 211-ben pedig 43 %-ában végeztek ellenőrzést. Ez arra vezethető vissza, hogy az évenkénti ellenőrzésre vonatkozó követelmény csak a felsőküszöb-besorolású üzemekre vonatkozik, kivéve, ha egy adott üzem esetében ellenőrzési programot hoztak létre a szóban forgó üzemet érintő súlyos baleseti kockázatok szisztematikus értékelése alapján. A korábbi jelentéstételi időszakok tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok az alsóküszöbbesorolású üzemek ellenőrzéséről. Az éves adatokból azonban nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, mivel az ellenőrzések gyakorisága az ellenőrzési programokkal függ össze, ezért lehetséges, hogy nincs szükség valamennyi üzem évente történő ellenőrzése. A tagállamok által benyújtott információk részletes elemzése során azonban kiderült, hogy több tagállamban, többek között Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Svédországban ahol az előző jelentéstételi időszakban a felsőküszöb-besorolású üzemek kevesebb mint 5 %-át ellenőrizték szükség lehet a felsőküszöb-besorolású üzemek ellenőrzésének kiterjesztésére. 8. ábra: Az ellenőrzött üzemek aránya (%) 25-ben, 28-ban és 211-ben % Ellenőrzött felsőküszöb-besorolású üzemek (%) AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Kényszerítő eszközök alkalmazása Valamennyi tagállam beszámolt arról, hogy a jogszabályok megsértése esetén alkalmazható kényszerítő eszközöket használt. A kényszerítő eszközök alkalmazására 5895 esetben került sor. A leggyakrabban használt eszköz a hivatalos felszólítás volt (javítás, megfelelés, figyelmeztetés stb.), ezt az írásbeli végzések, a megfelelésre kötelező végzések és a közigazgatási bírságok követik. Az üzemeltetés megtiltásához ritkán folyamodtak (38 esetben) és nem számoltak be büntetőjogi eljárásról. 1. táblázat: A tagállamok által a közötti időszak vonatkozásában bejelentett kényszerítő eszközök használata Eszközkategória Az e kategóriába tartozó eszközöket bejelentő tagállamok A bejelentett alkalmazások száma HU 9 HU

10 Javításra vonatkozó felszólítás/ Megfelelőségi felszólítás Írásbeli végzések / Megfelelésre kötelező végzés Közigazgatási bírság Kötelezettségszegési eljárások (általános) BE, BG, CY, DE, DK, EE, ES, FR, IE, IT, LT, LU, LV, NL, PL, PT, RO, SI, UK BE, BG, CY, DE, DK, EE, ES, FR, IT, LT, LV, NL, PL, PT, RO, SE, SI, UK AT, BE, BG, CZ, DE, EE, ES, FI, FR, HU, IE, IT, LT, LV, NL, PL, PT, RO, SI, SK BE, BG, CY, CZ, DE, EE, ES, FR, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SI, UK Összes en az időszak ban Szóbeli figyelmeztetések BE, CY, DK, RO, SI, UK Üzemeltetés megtiltása Büntetőjogi eljárások (szabadságvesztésről szóló rendelkezés) AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, ES, FI, HU, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK BE, DE, EE, FR, IT, NL, PL, PT, UK AZ EMARS-ADATBÁZISBÓL SZÁRMAZÓ, BALESETEKKEL KAPCSOLATOS STATISZTIKÁK A súlyos balesetek száma az irányelvben foglaltak és a baleset-megelőzési célkitűzések teljesítésének fő mérőszáma. A tagállamok kötelesek a Seveso-irányelv VI. mellékletében felsorolt kritériumoknak megfelelő súlyos balesetek mindegyikét bejelenteni a súlyos balesetek bejelentésére szolgáló emars-rendszerbe. Más eseményeket 11 (az e kritériumoknak nem megfelelő vagy nem a Seveso-irányelv hatálya alá tartozó más súlyos baleseteket, például a szállítással kapcsolatos baleseteket) és kvázi-baleseteket is bejelenthetnek. A közötti időszakban a bejelentett súlyos balesetek száma viszonylag állandó maradt, évente körülbelül 27 eset fordult elő, annak ellenére, hogy a Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek száma (29 és 211 között 3 %-kal) nőtt 12. Mivel a balesetek bejelentésére gyakran csak a jogi eljárások lefolytatását követően, késedelemmel kerülhet sor, és mivel az emars-adatbázisban rögzített jelentések előkészítéséhez és jóváhagyásához időre van szükség, az elmúlt három évre vonatkozóan ez a szám még nőhet. 9. ábra: Az emars-adatbázisba bejelentett súlyos balesetek száma Más események közé tartoznak a VI. mellékletben felsorolt kritériumoknak nem megfelelő, vagy a Seveso-irányelv hatálya alá nem tartozó súlyos balesetek, például a szállítással kapcsolatos balesetek. A 2 óta tapasztalt teljes növekedést nem lehet megállapítani, mivel a korábbi jelentéstételi időszakokban nem jelentettek be adatokat az alsóküszöb-besorolású üzemek számáról. Megállapítható azonban, hogy a felsőküszöb-besorolású üzemek száma 25 óta 25 %-kal nőtt. HU 1 HU

11 Súlyos balesetek száma az EU-ban Az adatbázisba bejelentett balesetek főként a Seveso-irányelv értelmében vett súlyos balesetek. A kvázi-baleseteket és más eseményeket ritkábban jelentik be. Jelentéstételre a következő fő kritériumok teljesülésekor kerül sor: az érintett anyagok küszöbmennyiségének több mint 5 %-áról van szó, személyi sérülések, vagyoni kár. 2 és 211 között minden évben több balesetet jelentenek be az adatbázisba a felsőküszöbbesorolású üzemek esetében, mint az alsóküszöb-besorolású üzemek esetében (224 baleset felsőküszöb-besorolású üzemben, 43 baleset alsóküszöb-besorolású üzemben, 54 balesetet pedig az üzem típusának meghatározása nélkül jelentettek be), ami jól szemlélteti, hogy a felsőküszöb-besorolású üzemek esetében nagyobb kockázat áll fenn. Az elmúlt évtizedben a bejelentett halálos, illetve sérülésekkel járó balesetek számánál általános csökkenő tendencia figyelhető meg. 2 és 21 között 27-ről 9-re csökkent a halálos balesetek száma. 26 óta telephelyen kívül nem történt halálos baleset. 2 és 21 között 126-ról 23-ra csökkent a sérülések száma. Az emars-adatbázisba bejelentett balesetekkel járó veszélyes jelenségek közül minden évben a mérgező anyagok kibocsátása volt a leggyakoribb, kivéve a 22-es, a 23-as és a 21-es évet, amikor robbanások és tűzesetek fordultak elő a leggyakrabban. Az érintett anyagok fő kategóriái a következőek: Mérgező: 91 súlyos baleset; Fokozottan tűzveszélyes: 8 súlyos baleset; Nagyon mérgező: 53 súlyos baleset. A közötti időszakban hét tevékenységtípus több mint 1 eseményt eredményezett. A balesetek gyakorisága az egy üzemben előforduló balesetek számát tekintve a fémek feldolgozása, a petrolkémiai finomítás / olajfinomítás és az általános vegyianyagelőállítás tevékenységeknél a legmagasabb. 2. táblázat: A közötti időszakban több mint 1 eseményt okozó tevékenységtípusok Az emars- és SPIRS-adatbázisból származó adatok. HU 11 HU

12 A tevékenység típusa A Sevesoirányelv hatálya alá tartozó üzemek száma Bejelentett események Összes en % 14 Súlyos balesetek Kvázibaleset ek Egyéb esemén yek Összes esemén y % 15 Gyakor iság 16 Műanyag- és gumigyártás 368 3, ,8,7 Peszticidek, biocidok és gombaölő szerek gyártása és tárolása Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tárolás és forgalmazás (a cseppfolyós PB-gáz kivételével) 267 2, ,6 1, , ,5 Fémek feldolgozása 78, ,9 7 Petrolkémiai finomítás / olajfinomítás Általános vegyianyagelőállítás (fentiekhez nem tartozó) 238 2, , ,4 4,5 Egyéb tevékenységek 276 2, ,5 3,2 Hét olyan balesetet jelentettek be, amely határon átterjedő hatásokkal bír. A 2 és 211 között bejelentett balesetek több mint 9 %-a esetében megállapították, hogy levonták a megfelelő tanulságokat. Sok esetben azonban az erre vonatkozó információk igen gyenge minőségűek voltak. Az elkövetkező években a Bizottság ösztönözni fogja e terület fejlesztését. 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A TOVÁBBI TEENDŐK A fenti elemzés igazolja, hogy az irányelv megfelelően működik, és tagállami végrehajtása az utóbbi két jelentéstételi időszakban jelentős mértékben javult. Annak ellenére, hogy az üzemek száma az EU új tagállamokkal való bővülése révén nagymértékben megnőtt, a súlyos Az üzemek száma (a tevékenységtípus tekintetében) a SPIRS-adatbázisba bejelentett, Seveso-irányelv hatálya alá tartozó üzemek teljes számához viszonyítva (9449 bejelentett üzem). Százalékos arány, amely az események számát fejezi ki (a tevékenységtípus tekintetében) a közötti időszakban bejelentett események számához viszonyítva (356 esemény). Az események százalékos aránya (a tevékenységtípus tekintetében) és a létesítmények százalékos aránya (ugyanazon tevékenységtípus tekintetében) segítségével kifejezett gyakoriság. HU 12 HU

13 balesetek száma az elmúlt tíz évben viszonylag állandó maradt: évente átlagosan 27 súlyos balesetről érkezik bejelentés. Az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a bejelentett halálos illetve sérülésekkel járó balesetek száma, ami igen biztató adat. A Seveso II. irányelv gyakorlati végrehajtása és érvényesítése is javult a legtöbb területen, az ágazat üzemeltetői nagymértékben betartják a biztonsági jelentésekre és a belső vészhelyzeti tervekre vonatkozó követelményeket. Néhány területen azonban több tagállamban további erőfeszítésekre van szükség főként a külső vészhelyzeti tervek kidolgozása és tesztelése, valamint a lakosság tájékoztatása terén. Ezenkívül bármely év viszonylatában viszonylag sok az olyan üzem, amelyet egyáltalán nem vetnek alá vizsgálatnak (a felsőküszöb-besorolású üzemek körülbelül 34 %-a), ez ellen pedig korrekciós intézkedéseket kell tenni. A Bizottság a Seveso II. irányelv felülvizsgálata során figyelembe vette az előző jelentéstételi időszakra vonatkozó megállapításokat 17, és ennek eredményeként elfogadták a 212/18/EU Seveso III. irányelvet 18. Az új irányelv fokozottabban érvényesíti a lakosság megfelelő tájékoztatáshoz való jogát, mivel bizonyos rendelkezéseket az alsóküszöb-besorolású üzemekre is kiterjeszt. Az irányelv részletes szabályokat tartalmaz, amelyek az egyes projektekre vonatkozóan biztosítják a lakossággal folytatott megfelelő konzultációt, és szigorúbb rendelkezéseket vezet be az ellenőrzések tekintetében. A Seveso III. irányelv betartása ezért várhatóan hozzá fog járulni az e jelentésben kiemelt szükséges fejlesztésekhez. A Bizottság gondosan nyomon fogja követni az e kérdésekben elért haladást, és szükség esetén különféle támogató tevékenységekkel és végrehajtási intézkedésekkel továbbra is elősegíti, hogy a tagállamok javítsanak teljesítményszintjükön C(21) 5422 végleges dokumentum. HL L 197., , 1. o. HU 13 HU

14 Tagáll am Felső küszö b- besor olású üzem 211 Felsőkü szöbbesorol ású üzem 28 Felsőkü szöbbesorol ású üzem 25 Még be nem nyújtott biztonsági jelentések 211 Még ki nem dolgozott belső vészhelyzet i tervek 211 Még ki nem dolgozott külső vészhelyzet i tervek 211 Még ki nem dolgozott külső vészhelyzeti tervek 28 Ellenőrzöt t külső vészhelyz eti tervek Ellenőrzött külső vészhelyzet i tervek A lakosság tájékoztatás a, A lakosság tájékoztatása, Ellenőrzött felsőküszöbbesorolású üzem 211 Ellenőrzött felsőküszöbbesorolású üzem 28 AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL HU 14 HU

15 PT RO SE SI SK UK EU HU 15 HU