A többlethozam témavizsgálat tapasztalatai. A többlethozam-visszajuttatás szabályairól

Átírás

1 A többlethozam témavizsgálat tapasztalatai A többlethozam-visszajuttatás szabályairól

2 Témavizsgálat célja egységes felügyeleti álláspont meghatározása jelenleg hatályos jogszabályi környezetben mely gyakorlat fogadható el szabályrendszer átgondolása szükség szerint módosítási javaslatok megfogalmazása

3 a folyamat részletesebb teljes körű megismerése esetleges jogszabályi hézagok feltérképezése jelenlegi jogszabályi követelmények időszerűségének,szükségességének újragondolása

4 Többlethozam visszajuttatás folyamata a matematikai tartalékok fedezetét képező eszközök nyilvántartása, kezelése a hozam-, többlethozam-számítása a tartalékfedezet folyamatos rendelkezésre állásának ellenőrzése a visszajuttatás időbeliségének, ütemezésének meghatározása az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék kezelése a visszajuttatási eljárások meghatározása a törtidőszaki visszajuttatások

5 Szabályzatok jogszabályi előírásokon felül termékfeltételekben élő, hatályos szerződéseiben foglalt kötelezettségei kötelezettségek teljesítéséhez: szükséges feladatok szakterületek határidők

6 szabályzat megfelelősségének gyakorlati végrehajtásának ellenőrzése befektetési aktuáriusi jogi informatikai panaszügyi vonatkozásai

7 A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök matematikai tartalék fedezeti portfolióját, elkülönítetten tartsa nyilván és értékelje eszköznyilvántartás zárt rendszert alkosson

8 Nyilvántartás allokációk minden esetben nyomon követhetőek eszközök egyértelműen azonosíthatóak matematikai tartalék fedezeteként nyilvántartottak legyenek portfoliókhoz rendelt eszközök hozamát (figyelemmel az ott töltött időre is) az adott portfolióhoz kell rendelni

9 Portfolió kezelés az eszköztípusok (pl. államkötvény, részvény, ingatlan), ne az eszközfajtára meghozott befektetési döntések szerint kerüljenek eladásra, újraallokálásra életbiztosítások lejárati szerkezetének figyelembe vétele

10 Allokáció és ellenőrzés Az életbiztosítási ág matematikai tartaléka fedezetét képező portfolió változását, -összhangban a tartalékképzés gyakoriságával - folyamatosan figyelni kell eszközök egyértelmű azonosíthatóságát biztosítani kell (bankszámlák, alszámlák)

11 Az életbiztosítási ág matematikai tartaléka meghatározása A matematikai tartalék megállapítása két szinten történik: egyedi szinten portfólió-szinten összhangban a szerződési feltételekkel a terméktervvel lehető legpontosabb becslést tegye lehetővé nem engedhető meg a szisztematikus alulbecslés

12 A hozam fogalma a hozam fogalmának szabályzatban való definiálása különböző eszközök esetében elszámolható (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó) kamatok, osztalékok, realizált árfolyamnyereségek, -veszteségek, értékvesztések, visszaírások, értékpapíramortizációk, elszámolt költségek, ráfordítások

13 ingatlanok esetében a bérleti díj eladásából származó bevétel saját tulajdon használata miatt elszámolt bevétel. kötvénykölcsönök esetében a hozam az életbiztosítási kölcsön állomány elszámolt kamatával egyező bankbetétek esetében a hozam a kapott kamatok egyenlegével egyező

14 a devizaállományok, devizabetétek esetén a hozam a kapott kamatokkal és a devizaárfolyamnyereségekkel illetve veszteségekkel egyezik meg a levonásra kerülő költségelemek az értékpapírok esetében a pénzügyi műveletek ráfordításai között kimutatott tételek (különösen: az alap-, a vagyon- és a letétkezelésért fizetett díj) az ingatlanok és tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan a befektetett tárgyi eszközök ráfordításai, az egyéb befektetésekhez kapcsolódóan a Befektetések egyéb ráfordításai között kimutatott tételek portfolióra eső része

15 hozamszámítás alapjául szolgáló főkönyvi számlákat részportfoliónként alszámlákra bontani legalább olyan módon, mint ahogy a kötelezettséghez, az életbiztosítási ág matematikai tartalékához rendelt fedezeti portfolió pl. a technikai kamat miatt megbontásra került

16 nem megengedett, hogy az egyik portfolióban megtermelt hozam eszköz átmozgatásával a másik portfolióba viszi át a hozamot a másik portfolióban mutatódik ki hozamként üzletpolitika nem írhatja fölül valódiság elvét

17 Az életbiztosítási ág matematikai tartaléka fedezetén elért hozam ismert a hozamtömeg a hozamot termelő portfoliónak a tartalékarányos része meg kell határozni a hozamból is a tartalékarányos részt, a többlethozam számítás alapját tudni kell az életbiztosítási ági matematikai tartalékainak befektetéseihez kapcsolni azok hozamát rendelkezni kell a megfelelő átlagolási módszert támogató technikai háttérrel

18 az elkülönített portfolión belül a matematikai tartalékkal azonos értékű befektetett állomány arányosan részesüljön a portfolió hozamából portfolión belül ne legyen megkülönböztetés, ugyanaz a hozamszázalék hasson a matematikai tartalékra, és a pufferre

19 A globális többlethozam megállapítása a matematikai tartalék fedezetén elért hozam rendelkezésre állása esetén meg kell határozni a technikai kamat miatti tartaléknövekményt és a többlethozam értékét

20 A többlethozamban részesülő biztosítottak, ügyfelek meghatározása egyes szerződések szintjén pontosan meg kell határozni, mely ügyfélkör részesedik a többlethozamból (többlethozamra jogosultak köre), milyen mértékben, milyen formában mikor, kitérve a törtidőszakok kezelésére is

21 A biztosító ezen kötelezettsége törvényen alapul a Bit. a szerződéskötést megelőző írásos ügyfél tájékoztatásban kötelezően előírja a többlethozammeghatározás rendjének két fő elemét: a többlethozam visszajuttatásának mértékét módját

22 a törtidőszakban megszűnő szerződésekre a törtidőszak arányában a szerződés megszűnésekor becsléssel, vagy a hozamértékelés- és jóváírással egy időben kell az ügyfél számára kifizetni

23 hozamrész meghatározása: összhang a szerződési feltételekkel terméktervvel (alapvetően a díjkalkulációval), matematikai tartalékra jutó többlethozam portfóliószintű megállapítása lehető legnagyobb pontosság

24 A hozamrész teljes körűen visszajuttatott: pénz időértékét is figyelembe vevő, a szerződési feltételeknek a visszajuttatás módjának megfelelően számított várható jelenértéke eléri szerződési feltételekben kiígért mértéket

25 Nem tekinthető teljes körűen visszajuttatottnak az ügyfél elesik annak rövidebb-hosszabb ideig járó (technikai-, többlet-) hozamától a hozamrészt késedelmesen írják jóvá jövőbeni szolgáltatás (ide értve természetesen a felmerült költségeket is) (technikai kamattal számolt) várható jelenértéke elmarad a visszajuttatandó összegtől a visszajuttatott részeken indokolatlan szerződési feltételekből nem következő hozamelvonásokat alkalmaznak

26 A 80%-os szabály ellenőrzése Az átmeneti szabály értelmében a régi szerződéseken elegendő a befektetési eredmény 50%-át visszajuttatni új szerződések esetén megfelelni a 80%-os szabálynak. a teljes portfólión megvalósul a legalább 80%-os visszajutatási arány,az átmeneti szabályt nem kell alkalmazni

27 Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék szerepe átmeneti, rövid idejű elhatárolást szolgálhatja éven túl a tartalékban csak akkor maradhat még visszajuttatandó rész, ha a pontos visszajuttatásra megelőzően nincs mód a szerződési feltételekből egyértelműen az következik

28 a 80%-os szabály teljesülését tekintve az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék növelése nem tekinthető többlethozamvisszajuttatásnak. A 80%-os szabály csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a többlethozam legalább 80%-a visszajuttatásra került már az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg nélkül is

29 Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználásakor egyedi szinten és globálisan is figyelemmel kell lenni a pénz időértékére

30 Köszönöm a figyelmet