H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 KÖZBES ZERZÉS EK TANÁCSA KÖZBES ZERZÉS I DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Postafiók 166. Ikt.sz.: D.237/11 /2008. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Remondis Szolnok Zrt. (5000 Szolnok, József Attila u. 85., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Kazincbarcika Város Önkormányzata (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) Kazincbarcika Város Önkormányzata törzsvagyonának minősülő közterületi fizető parkolóhely céljaira kijelölt várakozóhelyek működtetése, kizárólagos üzemeltetési jogot biztosító szerződés útján tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ára figyelemmel ajánlatkérő megsértette a Kbt át, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívása VI pont 14. franciabekezdését megsemmisíti. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére ,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárás során felmerült költségeiket egyebekben a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, amelyre vonatkozó ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő április 25-i, 49. számában tette közzé 5728/2008. sz. alatt. Az ajánlati felhívás szerint a szerződés tárgya szolgáltatási koncesszió. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a szerződés teljes mennyiségét a következők szerint határozta meg: Közterületi fizető-parkolóhely céljaira kijelölt 640 db + 30% várakozóhely működtetése kizárólagos üzemeltetési jogot biztosító szerződés útján. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban többek között meghatározta a szerződésre vonatkozó feltételeket, a kizáró okokat és igazolási módjukat, a pénzügyi és gazdasági, valamint a

2 2 műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolási módjait és az alkalmasság minimumkövetelményeit. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, az alábbi bírálati részszempontok és súlyszámok megadásával: Részszempont: Súlyszám: 1. Az ajánlatkérő számára megfizetni vállalt összeg 85 a) a kizárólagos üzemeltetési jog elnyeréséért megfizetni vállalt összeg éves szinten (Ft/év) 50 b) az éves árbevételből megfizetni vállalt hányad az árbevétel százalékában (%) A tényleges üzemeltetés megkezdésének határideje a szerződéskötéstől számítva (nap) 15 Ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3.8.2) pontjában közölte, hogy a részszempontok szerinti tartalmi elemek értékelését a lineáris arányosítás módszerével végzi el. Ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi határidőt június 12., az eredményhirdetés időpontját június 30., a szerződéskötés tervezett időpontját július 09. napjában határozta meg. Az ajánlati felhívás VI.3.11) pont (Egyéb információk) 14. francia bekezdésében ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja, ha a kizárólagos üzemeltetési jogért megfizetni vállalt ellenszolgáltatás összege nem éri el az önkormányzat 93/2008. (III. 28.) számú Ökt. határozatában előirányzott bevétel összegét. Ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, amelynek átvételét az ajánlat benyújtásának feltételéül szabta. A dokumentáció az ajánlattevők személyére és az ajánlatra vonatkozó előírások körében többek között rögzítette, hogy: Az ajánlattevőnek az ajánlathoz az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglaltak alapján szerződéstervezetet kell mellékelni. A kizárólagos üzemeltetésre megkötendő szerződés ajánlattevők részéről feltétel nélküli elfogadását igénylő tartalmi elemeit az ajánlati felhívás és jelen ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ugyancsak a dokumentációban a tevékenység gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételei körében ajánlatkérő közölte, hogy: A parkolás-gazdálkodási rendszer üzemeltetése során alkalmazható várakozási díjra, a várakozási díjkülönbözetre és pótdíjra vonatkozó előírások Kazincbarcika Város Önkormányzat rendeletében kerülnek rögzítésre. [ ] A kizárólagos üzemeltetési jog ellenértékét képező díj évente valorizált, inflációkövető, mértékét, valamint a parkolási díjtételeket évente Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hagyja jóvá. A díjemelés mértéke nem haladhatja meg a hivatalos, KSH által közzétett infláció mértékét. Ajánlatkérő a dokumentációban többek között konkrétan meghatározta a kiemelt I. zóna, valamint a kedvezményes II. zóna lévő parkolóhelyeinek számát, az egyes zónákban megállapítható várakozási díjak (Ft/óra) ajánlattevők által maximálisan szabható összegét, a fizetésköteles időszakokat. A dokumentációban ajánlatkérő továbbá információkat közölt a parkolási-gazdálkodási rendszer működtetésével összefüggő tevékenységek üzemeltetőre vonatkozó feltételeire, a parkoltatási eszközök műszaki feltételeire, a központi infrastruktúra feltételeire, továbbá a

3 3 tevékenység gyakorlásának jogi és pénzügyi feltételeire vonatkozóan. Végezetül ajánlatkérő felsorolta a beszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályokat. A dokumentációt a Parking Hungary Kft április 28-án, míg a kérelmező május 5- én vette át. A Parking Hungary Kft április 28-án kérte ajánlatkérőt, hogy küldje meg a felhívásban szerepeltetett 93/2008. (III.28.). Ökt. határozatot, mivel ajánlatkérő honlapjáról az nem elérhető. Ajánlatkérő a április 30-i válaszában közölte, hogy a kért Ökt. határozat zárt ülésen született, amely nem nyilvános, a határozatban foglaltaknak csak az elbírálás során van jelentősége. Ajánlatkérő ajánlati felhívása és dokumentációja ellen kérelmező május 20-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben az alábbi indokokra tekintettel kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítását, a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra, a felhívás és dokumentáció a Kbt.-vel ellentétes rendelkezéseinek megsemmisítését, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről történő rendelkezést. Kérelmező indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként rendelje el a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Kérelmező az ajánlati felhívás VI.3.11) pontjának 14. francia bekezdésében foglalt rendelkezés tekintetében sérelmezte, hogy az elvárt bevételi összegre vonatkozó adatot amely elvárt összeg alatti megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem jelölte meg, a hivatkozott határozat az ajánlatkérő honlapján sem hozzáférhető. Utalt arra, hogy az üzemeltetési jog elnyeréséért éves szinten megfizetni vállalt összeg 50-es súlyszámú elbírálási részszempontot is képez. Álláspontja szerint az ajánlatkérői előírás ellentétes a Kbt ában és a 86. -ának szabályozására tekintettel az 1. -ának (2) bekezdésében foglaltakkal, mert egyrészt ajánlatkérő nem bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére az ajánlattétel szempontjából releváns és a megfelelő ajánlattételhez elengedhetetlen adatot, és olyan érvényességi feltételt határozott meg, amely sem a felhívásból, sem a dokumentációból nem ismerhető meg, másrészt ajánlatkérő a Kbt a szerinti eljárásrend mellőzésével (indokoláskérési kötelezettség és az ajánlati elemek megalapozottságáról való meggyőződés nélkül) kívánja az ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítani, holott a Kbt ának (1) bekezdésében kogens módon és taxatíve meghatározott érvénytelenséget eredményező esetekhez képest ajánlatkérő további érvénytelenségi okokat nem jogosult megállapítani és az érvénytelenség megállapításának eljárásrendjétől sem térhet el. Kérelmező a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. -ának (1) bekezdésére hivatkozással sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció nem tartalmazza a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatásra, a szolgáltatás ellátásának feltételeire vonatkozó önkormányzati rendeletet, tudomása szerint ajánlatkérőnek nincs is ilyen hatályos rendelete. Kérelmező álláspontja szerint ezzel a Kbt. 54. (1) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyva ajánlatkérő nem adta meg a megfelelő ajánlattételhez és a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséhez szükséges valamennyi szerződési feltételt, így a dokumentáció sérti a Kbt át és az 54. (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezést. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást május 21. napján megindította, majd ajánlatkérő eljárását június 5-én ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette.

4 4 Ajánlatkérő az alábbi indokokra tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem, mint alaptalan elutasítását. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az elvárt bevételi összeget megállapító 93/2008. (III.28.) sz. Ökt. határozatot a képviselő-testület zárt ülésen hozta meg, amelyre lehetősége, joga volt. Ezen jogával élt, amikor meghatározta azt a minimálisan elvárt bevételt, amely alatt a parkoló-rendszer üzemeltetésének kizárólagos jogát nem áll szándékában átadni. Ajánlatkérő előadta, hogy azért nem közölte az ajánlattevőkkel az üzemeltetési jogért minimálisan fizetendő díj összegét, mert egyedül így látta jogszerűen biztosíthatónak azt, hogy ne kelljen mindenáron szerződést kötnie az ajánlattevőkkel. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán az volt a célja, hogy a minimálisan elvárt bevételt az ajánlattevők megajánlják, hanem az is, hogy amennyiben a minimálisan elvárt díj alá mennének az ajánlattevők, akkor ne kelljen mindenáron szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel. A minimálisan elvárt díj összegének meghatározásakor korábbi üzemeltetői tapasztalataiból indult ki, amely alapján volt fogalma arról, hogy egy ilyen parkolónak az üzemeltetése milyen bevételekkel/kiadásokkal jár. Ez alapján határozott meg egy minimálisan elvárt bevételi összeget. Amennyiben ezt a minimálisan elvárt díjat közölte volna már a kiírásban, illetve a közbeszerzési eljárásban, úgy érdemi verseny az ajánlattevők között ezen alszempont tekintetében nem alakult volna ki, ajánlattevők nagy valószínűséggel a minimálisan elvárt díjat vagy egy kicsivel nagyobb összeget határoztak volna meg. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy utóbb az ajánlatok elbírálása folyamatában már nyilvánossá tette volna ezen önkormányzati határozatát, azon garanciális jelleggel, hogy az ajánlattevők meg tudjanak győződni arról, hogy az ajánlatkérő döntése az ajánlatok érvényessége tekintetében okszerű-e vagy sem. Ezen önkormányzati határozat a közigazgatási hivatalhoz is megküldésre került, így még annak a veszélye sem állhat fenn, hogy ajánlatkérő utólag változtat az önkormányzati határozatán. Ajánlatkérő álláspontja szerint az sem lett volna megoldás, hogyha eleve magasabb összegben határozta volna meg az általa elvárt ellenszolgáltatás összegét, és egyúttal nyilvánosságra hozta volna az elvárt ellenszolgáltatást. Hozzátette, hogy a parkolóhelyek száma lényegesen nagyobb ellenszolgáltatási összeg elvárást nem tett volna lehetővé. Ajánlatkérő álláspontja szerint a hivatkozott határozat ismeretének hiányában is teljeskörű ajánlatot tudnak tenni az ajánlattevők, mivel annak meghatározása, hogy az üzemeltetést az ajánlati felhívásban megadott paraméterekkel milyen módon és feltételekkel tudják ellátni ideértve az üzemeltetési jog elnyeréséért általuk megajánlott éves összeget is a pályázók feladata, erre való tekintettel nem sérti a Kbt. kérelmező által hivatkozott rendelkezéseit sem. Mivel a határozat egyik pályázó részéről sem tekinthető meg, így az esélyegyenlőségnek a Kbt. 1. (2) bekezdésében foglalt követelményét nem sértették meg és erre tekintettel ajánlattevők a Kbt. 49. ának megfelelően egyenlő eséllyel tehetik meg ajánlatukat. A Kbt. 88. (1) bekezdésének f) pontja pedig lehetőséget biztosít ajánlatkérőnek, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa az üzleti érdekeire hivatkozással zárt ülésen hozott határozatában meghatározott elvárt bevétel hiányában. Ajánlatkérő előadta, hogy megvizsgálta a koncesszióról szóló évi XVI. törvény rendelkezéseit, amely alapján azonban úgy ítélte meg, hogy a beszerzése nem tartozik egyúttal a koncessziós törvény hatálya alá is.

5 5 Ajánlatkérő álláspontja szerint az általa alkalmazott kiírási konstrukció esetében a Kbt a nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a Kbt. 86 -a abban az esetben alkalmazandó, amikor az ajánlatkérőnek kell fizetni az ellenszolgáltatásért. Jelen esetben pedig ajánlatkérő ellenszolgáltatást nem fizet, ezzel szemben ajánlattevőnek kell az eljárásban ellenszolgáltatást nyújtania. Erre tekintettel a Kbt. 86 alkalmazhatósága nem merül fel. Ajánlatkérő hivatkozott az Ötv. 16. (1) bekezdésére, amely alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A parkolási rendszer törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonynak minősül, de nem kötelező közszolgáltatás. Ajánlatkérő előadta, hogy Kazincbarcika város közigazgatási területén nem működik fizető parkolási rendszer, így értelemszerűen hatályos rendelettel sem rendelkezik az Önkormányzat, mert jelenleg nincs mit leszabályozni. Álláspontja szerint a felhívás és a dokumentáció tartalmaz minden olyan elemet, amely a szerződéskötéshez szükséges, így az megfelel a Kbt. 54. (1) bekezdésének. Ajánlatkérő közölte, hogy eredményes eljárás esetén a rendeletét az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, illetve a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatban megadottak alapulvételével kívánja megalkotni. A kiírás összeállításakor egy szakcsoport előkészítő munkálatokat végzett, egyúttal figyelembe vette a korábbi parkolással kapcsolatos önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseit is. Utalt arra, hogy az eredményes közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés ajánlatkérőt is kötelezi, ilyen esetben ajánlatkérő az önkormányzati rendeletet erre tekintettel kell, hogy megalkossa. Jelenleg azért sem rendelkezik ajánlatkérő hatályos önkormányzati rendelettel, mivel az eljárás tárgyát képező beszerzésben az ajánlattevőknek kell megajánlaniuk a műszaki megoldást. E tekintetben ajánlatkérő nyílt keretfeltételt határozott meg a kiírásakor. Ezen műszaki megoldásokra is figyelemmel kell lennie a megalkotandó önkormányzati rendelet előkészítésekor. Hivatkozott egyúttal a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás és az annak eredményeként megalkotandó önkormányzati rendelet hatályba léptetésével kapcsolatos nehézségekre. Kérelmező a jogorvoslati tárgyaláson a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, a jogorvoslati kérelmen túlmenően nyilatkozatot nem tett. Egyéb érdekelt Parking Hungary Kft. a jogorvoslati tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában meghatározta azokat a peremfeltételeket, amelyek mindenképpen szükségesek voltak a megfelelő ajánlat megtételéhez. Utalt arra, hogy maga is kérte ajánlatkérőtől az önkormányzati határozat megküldését, azonban az ajánlatkérő ezt az ő irányába is megtagadta. Egy hónapon keresztül forgalomszámlálást végzett, ennek során felmérte, hogy milyen várható bevételre tehet szert. Ajánlatkérő meghatározta a kiírásban a parkolóhelyek számát, illetve az egyes zónákért kérhető óradíjak maximális összegét, továbbá megállapította az ilyen tevékenységhez szükséges egyéb feltételeket is. Mindezek alapján el tudná készíteni az ajánlatát. Előadta, hogy több hasonló paraméterű parkolót is működtet, üzemeltet. Ebből kifolyólag van rálátása a parkolók üzemeltetésével kapcsolatos minimális, de lényeges szerződési feltételekre vonatkozóan is. A maga részéről olyan szerződési feltételt, amelynek hiánya folytán érvényes ajánlatot nem tudott volna tenni, nem tapasztalt. Álláspontja szerint a lényeges szerződési feltételeket ajánlatkérő megadta a kiírásában. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelem részben alapos.

6 6 Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzési eljárása tárgyát szolgáltatási koncesszióként határozta meg. A Kbt a értelmében szolgáltatási koncesszió esetében az eljárásra a IV. fejezet szabályait és a cím szabályait a 30. cím rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni a 3. melléklet és a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyaránt. Jelen esetben megállapítható, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában olyan kikötéssel élt, amely szerint érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatokat abban az esetben, amennyiben az ajánlattevő által az üzemeltetési jog ellenértékeként megajánlott összeg nem éri el az ajánlatkérő által elvárt mértéket. Ajánlatkérő ugyanakkor ezen összeg konkrét mértékét nem közölte. Ajánlatkérő a kikötésével érvényességi feltételt támasztott, amely érvényességi feltétel konkrét tartalmát viszont az ajánlattevők nem ismerhették meg. Ajánlatkérő az érvényesség általa támasztott konkrét feltételének közlését az Ötv. által elismert üzleti érdekei védelmére hivatkozással tagadta meg. Az Ötv. 12. (4) bekezdés b) pontja értelmében a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A (6) bekezdés értelmében a képviselő testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő kötelezettsége, hogy felhívását és dokumentációját a Kbt. kogens előírásainak megfelelően készítse el. A Döntőbizottságnak a Kbt ában meghatározott hatáskörében eljárva közbeszerzési szempontból, közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kellett megítélnie azt, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg a fentiekben ismertetett érvényességi követelményét. A Kbt a szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 54. (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az Kbt. idézett rendelkezései alapján a Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy ajánlatkérőnek kötelessége az, hogy valamennyi, az ajánlat érvényességét érintő lényeges feltételt, körülményt közöljön. Ajánlatkérőnek a felhívásában és a dokumentációjában kell megadnia az ajánlattevők számára a Kbt. által kötelezően előírt feltételeket (pl. részvételi feltételek, alkalmassági követelmények, bírálat) mint az általa támasztott további érvényességi követelményeket. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontjának szabályozása megteremti a jogalapját annak, hogy

7 7 érvénytelenné nyilvánítható legyen olyan ajánlat, amely nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban, illetve jogszabályokban meghatározott követelményeknek. E szakasz alkalmazásának, alkalmazhatóságának előfeltétele azonban, hogy a felhívásban, dokumentációban, nyilvános jogszabályban az érvényességi feltétel közlésre kerüljön. A közbeszerzési eljárásokban figyelemmel a Kbt. 1. (1) bekezdésére alapvető elvárás a nyilvánosság, így az érvényes ajánlatadással szemben támasztott követelményeket is nyilvánosságra kell hozni, már csak amiatt is, hogy ajánlattevő a feltételek ismeretében döntsenek arról, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a közölt feltételek mellett egyáltalán ajánlatot kívánnak-e tenni. A Döntőbizottság erre, a Kbt. konkrét előírásaira és alapelvi rendelkezéseire tekintettel nem fogadta el jogszerűnek ajánlatkérő azon magatartását, hogy nem közölte a konkrét érvényességi feltételt, a minimálisan kötelező ellenszolgáltatás összeget, ezzel nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. A Döntőbizottság nem vitatja, hogy ajánlatkérő számára releváns üzleti érdek, hogy elfogadható és minél előnyösebb feltételekkel kerül sor közbeszerzési eljárás befejezésére, ugyanakkor ajánlatkérőnek a számára releváns érvényességi követelményeit akként kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a Kbt. tételes jogi és alapelvi rendelkezéseinek. Az ajánlatkérő által konkrétan alkalmazott megoldás nem felel meg a Kbt ában meghatározott azon követelménynek, hogy a megfelelő ajánlat elkészíthető legyen, ugyanis az ahhoz szükséges tájékoztatást ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a dokumentációjában nem adta meg. A Döntőbizottság az ajánlatkérő által felhozott indokokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy az ajánlatkérő nem pusztán érvényességi feltételként határozta meg az üzemeltetési jogért a nyertes ajánlattevő által fizetendő díj minimális összegét, hanem bírálati alszempontként is, mégpedig a legnagyobb, 50-es súlyszámmal. Ajánlatkérő a súlyszámokkal kinyilvánította a preferenciáit, ezáltal az ajánlattevők a minimálisan elvárt díj konkrét összegének ismeretében is érdekeltek a versenyben, figyelemmel az ajánlatkérő értékelési módszerére is. Kérelmező fentiekkel összefüggésben hivatkozott a Kbt. 1. (2) bekezdésének sérelmére is. A Kbt. 1. (2) bekezdése értemében az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. miniszteri indokolása értelmében az eljárási alapelvek az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, ugyanakkor generálklauzulaként is működnek. Fentiekből következik, hogy az alapelvek viszonya a specifikusan irányadó jogszabályi rendelkezésekhez szubszidiárius, ennek megfelelően valamely Kbt.-beli alapelv tételes megsértése megállapításának feltétele a specifikusan irányadó jogszabályi rendelkezéshez képest többlettényállás megléte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekben megállapított tényállás alapján a Kbt. specifikusan irányadó 49. megsértésre vonható le következtetés. Nem állapítható meg ugyanakkor olyan többlettényállás, amely megalapozná az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód sérelmét. Az ajánlatkérő által közzétett felhívásban foglaltak egyaránt vonatkoztak valamennyi ajánlattevőre. A kérelmező jogorvoslati kérelmében utalt a 86. (1) bekezdésének szabályozására is. E vonatkozásban a Döntőbizottság rögzíti, hogy a felhívás támadott pontja tekintetében a fenti indokok alapján a jogsértés megállapításra került. A Kbt ának rendelkezése egy

8 8 közbenső bírálati szakaszra vonatkozik, így az a felhívás jogszerűsége tekintetében relevanciával nem bír. E mellett a Kbt (4) bekezdése adja meg a szolgáltatási koncesszió, mint speciális jogviszony tartalmi elemeit, és e tartalmi elemeknek, továbbá a vonatkozó más jogszabályok szintén specifikus előírásainak megfelelően kell majd a bírálat során eldönteni, hogy ilyen jogviszonyok esetében a más jogviszonyokra meghatározott rendelkezések mennyiben alkalmazhatóak. Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás ellátását szabályozó hatályos rendelet hiányában nem határozta meg a szerződés valamennyi feltételét, amely nem teszi lehetővé valamennyi teljesítési feltétel megismerését és ezáltal a megfelelő ajánlattételt. Kérelmező ugyanakkor nem jelölte meg, hogy konkrétan mely lényeges szerződési feltételek szabályozását hiányolja. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel megvizsgálta az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseit. Ennek során megállapította, hogy a dokumentáció kifejezetten nevesítve nem tartalmazta a szerződéses feltételeket, ugyanakkor a dokumentáció rögzítette, hogy Az ajánlattevőnek az ajánlathoz az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglaltak alapján szerződéstervezetet kell mellékelni. A kizárólagos üzemeltetésre megkötendő szerződés ajánlattevők részéről feltétel nélküli elfogadását igénylő tartalmi elemeit az ajánlati felhívás és jelen ajánlati dokumentáció tartalmazza. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a dokumentáció idézett rendelkezésével behatárolta az általa kikötött szerződéses feltételeket, ezt meghaladóan az ajánlattevők az ajánlatkérő által a dokumentációban felsorolt jogszabályok keretein belül szabadon készíthették el az általuk megkötni kívánt szerződés tervezetét. Erre tekintettel a Döntőbizottság kérelmezőnek a hatályos önkormányzati rendelet hiányára alapított kérelmi elemét nem ítélte alaposnak. Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt ában biztosított hatáskörébe eljárva a 340. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt át, ezért a Kbt (2) bekezdés e pontja alapján ajánlatkérő ajánlati felhívása VI pontjának 14. franciabekezdését megsemmisítette. Ezt meghaladóan kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította. A Kbt (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. Ennek során az e -ban meghatározott jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A 340. (3) bekezdés e) pontja szerint, ha a Döntőbizottság a (2) bekezdés c)-e) pontja szerint határoz, egyben bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (3) bekezdése alapján a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi

9 9 figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a beszerzés értéke, a jogsértés reparálhatósága alapján bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, figyelemmel arra is, hogy a jogsértés az ajánlati felhívás egyetlen elemét érintette. A Döntőbizottság az eljárási költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés f) pontja, és a 341. (6) és (7) bekezdése alapján rendelkezett, és kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A határozat elleni bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, június 19. Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Remondis Szolnok Zrt. (5000 Szolnok, József Attila u. 85.) 2. Kazincbarcika Város Önkormányzata (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.) 3. Parking Hungary Szolgáltató Kft. (3527 Miskolc, Zsigmondi u. 34.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár